MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: I.2-95/2009 Üi.: Tóth László

Tárgy: Tájékoztató Makó Város vízkár-elhárítási tervéről Melléklet: -

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! Makó város földrajzi helyzete, domborzati és talajviszonyai indokolttá tették a város vízkár-elhárítási tervének elkészítését, melyet az Önkormányzat megbízásából az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el. A terv elemzi a település veszélyeztetettségét, elhelyezkedését a vízgyűjtőn, a csapadékvíz-elvezető rendszert bel- és külterületen egyaránt, A terv felsorolja a fontosabb védendő objektumokat, a következő szempontok szerint: 1., Energiaközpontok 2., Egészségügyi és szociális objektumok 3., Hírközlési központok 4., Vízellátás és szennyvízelvezetés objektumai 5., Élelmiszer ellátó objektumok 6., Veszélyes anyagot tároló objektumok 7., Nagyobb állattartó telepek 8., Védendő műemlékek Makó város vízkár-elhárítási terve ismerteti az árvíz (belvíz) elleni védekezés szervezeti beosztását, bemutatja az árvízvédekezésbe (belvízvédekezésbe) bevonható szervezetek ( Önkormányzat, AlsóTisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Megyei Védelmi Bizottság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Makó, Polgári Védelmi Iroda Makó,Városi Rendőrkapitányság, ÁNTSZ) általános feladatait, név-cím és telefonjegyzékét, a speciális védelmi szervezet és a védelemvezető feladatát, jogkörét. A vízkár-elhárítási terv részletezi az önkormányzat helyi vízkár-elhárítási feladatait az alábbiak szerint: z felkészülés a védekezésre z a védekezés z a védekezés megszűnését követő intézkedések. z A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 4. § alapján a védekezési terveket helyi önkormányzatok esetében a polgármester hagyja jóvá. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -1...

módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. A védekezési tervek egy példányát kötelező elhelyezni a helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalában, a vizitársulatok székhelyén és a KÖVIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában. Makó Város vízkár-elhárítási terve megtekinthető a Műszaki Irodán, valamint a http://www.mako.hu/files/ideig/vizkarterv_2008.pdf honlapon. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem tájékoztatóm szíves tudomásulvételét! Makó, 2009. március 11.

Dr. Buzás Péter polgármester

HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-800 FAX: +36-62-511-801 E-MAIL: [email protected] -2...

MAKÓ VÁROS VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE

Készítette: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

-2008-

1

1. A vízkárelhárításról Hazánkban a szélsőséges időjárási és vízjárási adottságok következtében évszázados küzdelem folyik a vizek kártételei ellen. Évszázadok céltudatos tevékenységévei hódítottuk el a víztől - mint veszélyforrástól - a művelésbe vont és a beépített területeink nagy részét. Országunkban ezért a vizek kártételei ellen folytatott védekezés - az emberi élet, az egyéni és nemzeti vagyon biztonságának védelmére - folyamatos, bár költségigényes, de elengedhetetlen feladat. A vizek kártételei elleni védekezés során nem elegendő csak a töltések, csatornák, zsilipek, szivattyútelepek, vízfolyás medrek kiépítése, szükséges ezek állapotának folyamatos fenntartása is. A védművek kiépítése, fenntartása mellett fel kell készülni a rendkívüli hidrometeorológiai helyzetre, a pusztító árvizek, belvizek és a helyi vízkárok elleni védekezési munkára is. A felszíni vizek nem ismernek országhatárokat, közigazgatási határokat, tulajdonosi jogokat: egységes vízrajzi rendszert képeznek. Egyazon vízrendszerbe tartozó települések, mezőgazdasági területek vízkár elleni védelme egymástól függetlenül nem oldható meg, ezért a vízfolyások, belvízcsatornák tulajdonosainak, kezelőinek szorosan együtt kell működniük. A vízelvezető rendszerek törvényben meghatározott részének tulajdonosa az állam, illetve az önkormányzatok. Az állami tulajdont egyrészt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, másrészt a vízgazdálkodási társulatok kezelik, az önkormányzati tulajdon működtetése az önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatait az önkormányzatokra vonatkozó rendeleteken túlmenően az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásró1 szóló törvény 4. §-a szabályozza. Ezek szerint helyi önkormányzati feladatok: -

a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - az országos koncepcióval összehangolt - koncepció kialakítása és végrehajtásának meg szervezése

-

a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása

-

a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületek kijelölése - a helyi vízi közművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése

-

a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése

-

a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés

-

a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.

2 A fenti feladatok közül kiemelten a helyi vízkárelhárítással foglalkozunk, különös tekintettel arra, hogy a belterületeken koncentrálódik az egyéni és a nemzeti vagyon jelentős része, amelynek helyi vízkárok elleni védelme a helyi önkormányzat felelőssége. Az önkormányzatok ezeket a feladataikat elsősorban a helyi erőkkel (saját erő, polgári védelem, tűzoltóság stb.) oldják meg, azonban a helyi szakmai, technikai lehetőségeiket meghaladó igényű védekezés esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokhoz, vízgazdálkodási társulatokhoz fordulhatnak. A csatolt 4.3. mellékletek ezek pontos cím- és telefonjegyzékét tartalmazzák.

2. A helyi vízkár kialakulása Magyarország területének 55 %-a hegy- és dombvidéki, 45 %-a síkvidéki jellegű (1.sz. ábra). A helyi vízkárok kialakulásának okait mindkét területen elsődlegesen a természeti adottságokban domborzat, éghajlat, időjárás - kell keresni, másodlagosan az emberi beavatkozásokban vagy azok hiányában. 2.1.Természeti adottságok Síkvidéki területeken a természeti jelenségek térbeli és időbeli eloszlása csaknem azonos, általában jelentősebb különbségek csak egymástól nagy távolságban jelentkeznek, de helyi záporgócok itt is kialakulhatnak. A helyi vízkár kialakulása szempontjából döntő jelentőségű a csapadék. A területre jutó csapadékvíz egyrészt beszivárog a talajba, másrészt elpárolog, illetve a talaj felületén lefolyik, a mélyebb területeken összegyűlik. A csapadék halmazállapotától és hevességétől, a hőmérsékleti viszonyoktól függ a helyi vízkárveszély nagysága. A téli-tavaszi helyi vízkárt kiváltó jelenségek: - a téli időszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása, - tartós esőzés a gyors hóolvadás idején - a felszíni lefolyást gyorsító és a beszivárgást gátló talajfagy. Súlyosbítja a helyzetet a különböző jelenségek egybeesése. A nyári helyi vízkárt kiváltó jelenségek: - a vízgyűjtő területre hulló átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék - a vízgyűjtő területre hulló rövid idejű, nagy intenzitású csapadék. Mind a téli-tavaszi, mind a nyári évszakokban igen veszélyes a magas talajvízállás, amely Makó térségére jellemző. A tartósan magas talajvízállás következtében a talajok vízbefogadó képessége jelentősen csökken, és így a felszínen lefolyó, kárt okozó víz mennyisége megnő.

3

Síkvidéki területeken a települések mikrodomborzati viszonyai miatt a káros vizek levonulása igen lassú folyamat. A vízelvezető nyílt csatornahálózat kisesésű, ezért a kialakult nyíltfelszínű elöntések tartósan a területen maradhatnak. A legveszélyesebb helyzetek a télen felhalmozódott hótömeg gyors olvadásakor alakulhatnak ki, ha az olvadást tartós esőzés is kiséri. Az esetlegesen keletkező elöntéseket jelentősen növelheti a fagyott talaj. Szélsőséges hidrometeorológiai helyzet következtében nagy területeket érhet tartós elöntés. 2.2.Emberi beavatkozások A helyi vízkárt kiváltó természeti adottságokat nem áll módunkban megváltoztatni, az ember azonban tevékenységével befolyásolhatja: csökkentheti - növelheti a veszélyhelyzet kialakulását. 2.2.1.A helyi vízkár kialakulását növelő tényezők - a vízfolyás medrek, belvízcsatornák kiépítésének elmaradása - a belterületi vízelvezető hálózat kiépítetlensége - a nem megfelelő nyílású hidak, átereszek - a megfelelő nyílású műtárgyak feliszapolódása - a víz lefolyását gátló akadályok a mederben (szabálytalan mederelzárások, szemét, hulladék stb.) - a mély fekvésű területek, a völgyfenék beépítése - a külvizek belterületekről történő kizárásának hiánya - külterületen a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, a megfelelő növényi fedettség hiánya (lejtő irányú művelés, erdőirtás stb.) - a szennyvízcsatornázás elmaradása a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése mellett, szikkasztás miatti kedvezőtlen talajvízszint emelkedés - a burkolt, beépített felületek növekedése a városiasodással. 2.2.2.A helyi vízkár kialakulását csökkentő beavatkozások (megelőzés) - a befogadó vízfolyások, belvízcsatornák mederrendezése - a belterületi vízelvezető rendszer/ek kiépítése - a vízelvezető képesség biztosítása, a rendszeres karbantartás - a külvizek kizárása a belterületekről, a belterületi befogadók tehermentesítése - a felszíni erózió csökkentése - a belterületi zöld felületek növelése

4 - a szennyvízcsatorna hálózat, vagy zárt szennyvízgyűjtők kiépítse. 3. Az önkormányzat helyi vízkárelhárítási feladatai A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvényben meghatározottak szerint az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében, vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. Az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba való visszavezetése a helyi vízkárelhárítás. Ennek műszaki feladatai az alábbiak: - felkészülés a védekezésre - a védekezés - a védekezés megszűnését követő intézkedések. 3.1.Felkészülés a védekezésre A vízelvezető művek kiépítése: A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, működőképességének megőrzése, azaz a preventív védekezés, vagy is a védekezést megelőző tevékenység. A településeken jelentkező károk nagysága nagymértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete - ismerve a település vízkár problémáit - hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról, üzemeltetéséről. A védképes állapot fenntartása: A felkészülés időszakában a már meg lévő kiépített belterületi vízelvezető műveken rendszeres fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozam kiöntés mentes levezetését. A medrekből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, víznövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékot. Biztosítani kell továbbá a szivattyútelepek, szivattyúk üzemképességét. A belterületen lévő záportározókat vagy a zápor tározására alkalmas területet szabadon kell hagyni. A ciklikus fenntartási munkák az elhasználódás, rongálódás bizonyos mértékének elérése kor, nagyobb időközönként, de rendszeresen jelentkeznek. Csatornákon általában 3-5 évenként, vízfolyásokon 15-20 évenként a feliszapolódástól függően - a nagyobb károk megelőzésére rendszeresen gondoskodni kell a

5 medrek ismételt kotrásáról, és szükség szerint a burkolatok, műtárgyak, mederrézsűk hibáinak kijavításáról. A vízrendezési létesítmények megfelelő üzemeltetésének és fenntartásának alapfeltétele a művek rendszeres és szakszerű felülvizsgálata. A kiemelt belterületi vízrendezési művek állapotát ezért minden évben legalább egyszer - ősszel - ellenőrizni szükséges, és a megállapított hiányosságokat sürgősen meg kell szüntetni. Célszerű minden nagyobb csapadéklevonulás után szemlét tartani és a keletkezett károkat azonnal helyreállítani. Az ellenőrzés során a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. művelési ágváltozás, erdőirtás stb.), a mély fekvésű beépített területek talajvízszint változását fel kell tárni. Célszerű a szomszédos önkormányzatok, az illetékes KÖVIZIG, vízgazdálkodási társulat képviselőjének meghívása is az ellenőrző bejárásokra. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter 10/1997. (VII. 17.) sz. KHVM. rendelete az árvíz- és belvízvédekezésről rendelkezik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.§a (8) bekezdésének a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) sz. Kormány rendeletben foglaltakkal. E rendelet az ár- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatait határozza meg és rendelkezik a védekezési terv tartalmi követelményeiről. Az árvíz- és belvízvédekezéshez hasonlóan a védekezést megelőző felkészülési időszakban a helyi vízkárelhárítási feladatok zavartalan ellátásához is szükséges a védekezési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása. A védekezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat a nyilvántartásokat, adatokat, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek. A védekezési tervet - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság előzetes szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével - a polgármester (főpolgármester) hagyja jóvá. A jóváhagyott terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, egy példányát el kell küldeni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. 3.2.A védekezés A védekezés elrendeléséért, irányításáért a település polgármestere (főpolgármester), illetőleg az általa kijelölt védelemvezető egyszemélyben felelős. A védelemvezető köteles megkezdeni a tényleges védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A helyi vízkárelhárítás műszaki

6 feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal és vízgazdálkodási társulattal rendszeres kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátni. A védekezés felelős vezetőinek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást. 3.2.1.A védelemvezető feladatai: - a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása - tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről - a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről - a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása - a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása - a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése - a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése - ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a víz levezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével - a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása - ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtói, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti - a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el) - helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóságtói műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni - a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatorna szakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken

7 mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a vízügyi igazgatóság, illetve egyéb szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását. Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védelmi napló vezetésének általános szabályait a 4.2. sz. melléklet tartalmazza. A védekezési tevékenységről naponta reggel 8 óráig az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletére (6720 Szeged Stefánia 4) jelentést kell küldeni e-mailen, vagy faxon (Fax:(62) 423-840,E-mail: [email protected])

8 Iktatószám:

NAPI JELENTÉS

…………….település ………….év……………hó…………napján végzett helyi vízkárelhárítási munkáiról Belvízvédekezés: ¾Fokozat elrendelésének időpontja: ¾ A védekezésben résztvevők létszáma: ¾ A védekezésbe bevont technikai eszközök: - közúti jármű: - munkagép: - szivattyú: ¾ A védekezés során felhasznált főbb anyagok (pl. zsák, faanyag, homok stb.): - (db) - (db) ¾Az elmúlt 24 órában keletkezett károk: ¾Napi végzett munka leírása:

- Egyéb: - Kiköltöztetés, illetve szükségelhelyezés: - Belvízzel elöntött terület: (ha) - Veszélyeztetett közigazgatási terület: Árvízvédekezés:

………………,

…………év……………hó………..nap

Polgármester

9

3.2.2.Védekezési fokozatok síkvidéki településeken A síkvidéki települések területei általában nem képeznek önálló belvízöblözetet, belvízrendszert, hanem egy-egy vagy több öblözet, rendszer területén helyezkednek el. E területi elhelyezkedésből adódik, hogy a településen folyó helyi vízkárelhárítási-védekezési munkákat össze kell hangolni az adott belvízrendszerben folytatott külterületi védekezéssel. A védekezés folyamán a belvízrendszerben az összehangolt vízelvezetést a vízügyi igazgatóság koordinálja, de a víz elvezetése kor - a területek mentesítésekor - elsőbbséget kell adni az értékesebb lakott területeknek. A vízelvezetési sorrend kialakításában a mentesítendő területen található települések érdekeit össze kell hangolni. A helyi vízkárelhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot és tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a fokozat elrendeléséről. I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető csatorna rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű településrészeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. Ill. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék, víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. 3.3.A védekezés megszűnését követő intézkedések A védekezés megszűnését követően a védelemvezető köteles gondoskodni: - a védekezés megszüntetésének bejelentéséről a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, illetve a társközségek felé - a szükséges intézkedések megtételéről a védekezés célját szolgáló művek (töltések, depóniák, csatornák, műtárgyak) sürgős helyreállítása érdekében - a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséről, visszaadásáról a tulajdonosoknak, illetve pótlásáról - a károk felméréséről.

10 A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést szükséges készíteni a védekezési munkákról a befejezéstől számított 14 napon belül, a képviselő testület számára. A jelentésben elemezni kell a helyi vízkárelhárítási készültséget kiváltó okokat, a védekezés folyamán megtett intézkedések eredményeit, a műveken végzett munkálatokat, a jelentkező károk mértékét. Az összefoglaló jelentésnek ki kell térnie arra, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet _ fejlesztést, fenntartást - folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, a vízkárok megelőzése érdekében. Az értékelés egy példányát a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére is meg kell küldeni. Az önkormányzatok részére a vízgazdálkodással összefüggő probléma megoldásához a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok és vízgazdálkodási társulatok szakmai segítséget nyújtanak.

11

MAKÓ VÁROS Helyi vízkárelhárítási terve

12

1. A település területi leírása (kiemelve a védett területeket, a fontosabb objektumokat, a különösen veszélyeztetett területeket, előfordult helyi vízkár eseményeket, védekezést) 1.1.Földrajzi helyzet, domborzati és talajviszonyok Csapadék 112 éves átlaga 585 mm, és a legtöbb csapadék májusra és júniusra jut. A csapadékmennyiség a századforduló óta növekvő tendenciájú. Makó város az ország délkeleti szegletében, a román határ közelében, a Maros jobb partján fekszik. Szegedtől 30 km-re keletre esik. Makó városa egyrészt a nyugat elé eső Rétség, a Tisza völgyébe hajló mocsaras, alluviális síkság, másrészt keletre elterülő gyengén emelkedő löszhátság, a mezőség találkozásánál fekszik. Éghajlata meleg. Makó átlagos tengerszint feletti magassága 82 méter, a nyugatra eső ártéri területé átlagosan 79 méter. A város magja főként a Maros és az Ősmaros folyók által lehordott pleisztocén kori területen fekszik, ezért jelentő domborzati különbségek mutatkoznak. A mélyebb térszint legmeredekebb természetes mélyedésében folyik a Nagyér, a város kanálisa. A város nyugati területe Gerizdesnél 4-5 méterrel mélyebben fekszik. Makó vízföldrajzi helyzetét a Maros és a Szárazér ősi vízrendszere határozza meg. A Maros gyorsfolyású, esése az alföldi folyóknál nagyobb, így igen nagy energiával alakította medrét. (Őscsanád és Makó közötti esése 6 cm.) Ennek következtében vált rendkívül kacskaringóssá, itt morotvák, dögvizek, félhold alakú mocsarak képződtek. Makó közelében, a bal parton porondokat, zátonyokat épített, Makót viszont pusztulással fenyegette. A szabályozás előtti Maros rendkívül bonyolult, szerteágazó erekkel, morotvákkal, mocsarakkal átszőtt; medre zátonyos, és szigetképződésre hajlamos vízrendszer volt. A Maros folyó LNV szintje a Makó Állami vízmérce szerinti 625 cm. 1975.07.10-én. A Sámson-Apátfalvi- Szárazér - egy darabon a Szárazér medrébe ágyazva - a makói tanyavidék (Bogárzó, Dál) vizét Apátfalva községnél vezeti a Marosba. A Honvéd városrész vizeit leeresztő Jángori és Gacsibai csatorna egyesülve a Gencsháti csatornával a vizeket a Tiszába vezeti. A város termőtalajának nagy részét a magas térszínű pleisztocén hátság teszi ki. Ez a terület 110 méter között emelkedik a Maros hullámtere fölé, és így ősidők óta mentes a folyók áradásaitól. Makón három fajta talajféleséggel találkozhatunk, a "makói feketeföld", réti agyag és öntéstalaj. A talajvízzel kapcsolatban Csongrád megyében általánosságban megállapítható (főleg tavaszi

13 és őszi időszakban), hogy a VITUKI kútban 2002 és 2006 között fokozatosan emelkedő tendenciával 2006 évben a terep alatt -94 cm talajvízállást regisztráltak. Makó területén megállapítható, amelyek ásott kutakra alapozódnak - a maximális vízszint B. 76,00-73,00 m. Az alacsonyabb szint a település keleti részén, míg a magasabbat a nyugati területrészen figyelték meg. Ezek a szintek helyenként meghaladhatják a terepszintet. A jelen helyzettel kapcsolatban elmondható, hogy csak szélesebb vizsgálattal lehetne a valós okokat feltárni. Ami e nélkül számításba vehető az elmúlt időszak változó intenzitású és mennyiségű csapadékmennyisége, melynek jelentős része a talajba került. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a település mélypontjai felé gravitál. Nem zárható ki továbbá a talajvízszint tartós megemelkedése sem, ami alapvetően az ivóvízhálózat kiépítésével, és a szennyvizek talajban történő elhelyezésével kapcsolatos. Ez a jelenség ugyanis több településen kialakult már az utóbbi években. Ennek igen egyszerű oka, nevezetesen, hogy az ásott kutak vízhasználata mérséklődik. Makó területén elrendelt vízkárelhárítási fokozatok 1999-től: Település neve Makó 11.06. BV szakasz

Elrendelés időszaka

Helyi vízkárelhárítási fokozat

1999.11.22.- 1999.11.25 1999.11.25.- 1999.11.29

I. fok II. fok

1999. 11.29.-1999. 12.2.

III. fok

1999.12.02. -1999.12.28.

II. fok

1999. 12.28.-1999.12.31. 2001. 06.15.-2001.06.25 2003.03.10.-2003.03.14. 2004.04.13.-2004.04.23. 2004.07.28.-2004.08.03. 2005.03.16.-2005.05.30. 2005.12.30.-2006.01.31. 2006.02.23.-2006.03.20. 2006.03.20.-2006.06.04. 2006.06.04.-2006.06.28.

III. fok I. fok I. fok II. fok II. fok I. fok I. fok I. fok II. fok I. fok

1.2.Belterület elhelyezkedése a vízgyűjtőn Makó város közigazgatási területe 229 km2 Makó közvetlen térségének belvízvédelmi szempontú jellemzése: Makó város a 11.06.sz. Mártély- Tisza- Maroszugi belvízvédelmi szakasz területén, a 79. sz. Tisza- Maroszugi belvízrendszer valamint a 79/9. sz. Makói öblözetben helyezkedik el. A város közigazgatási területe belvízzel jellemzően közepesen( É-on) a Maros parti rész erősen

14 veszélyeztetett (fakadóvizes területek), a terület többi része belvíz által mérsékelten veszélyezett (Pálfai). A területre jellemző a magas talajvízszint, mely időszakosan a terepszintet is elérheti. A települést a szabályosan megtervezett és kivitelezett északnyugat-délkeleti, illetve északkelet-délnyugati irányú utcahálózat jellemzi. A településre jellemző, hogy az utcahálózat nagy része szilárd burkolatú, ennek hossza 116 km, a belterületi utak hossza 171 km. A város területén kiépített csapadék-, és belvízelvezető csatornák vannak kiépítve, amelyek a rendkívüli időjárási viszonyok esetén képesek lennének a csapadékot hatékonyan levezetni. A belterületi csapadékvizek közvetlen befogadója az Önkormányzat kezelésében lévő: •

Nagyér

•

Honvéd árok

•

Ardicsi mellékág ( az Önkormányzat által Vitahalmi csatornának nevezett csatorna )

Ezek a csatornák nem rendelkeznek vízjogi üzemelési engedéllyel, melyek a pontos műszaki paramétereket tartalmaznák. A Honvéd árok a Tisza- Marosszögi Vízgazdálkodási Társulati kezelésében lévő Jángori csatornán keresztül, a Nagyér és az Ardicsi mellékág az Ardicsi csatornán keresztül a TiszaMarosszögi Vízgazdálkodási Társulati kezelésében lévő Gacsibai csatornába vezeti a vizeket. A Gacsibai csatorna a Magyar Állam tulajdonában és az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Szárazér-Porgányi főcsatornába vezeti a város belterületének vizét a Nagyfa-Hódtói összekötő csatornán keresztül a Tiszába. 1.3.Vízrendezési művek kialakulása, helyzete Általában Makó külterületéről lefolyó vizek befogadója a Sámson-Apátfalvi- Szárazéri főcsatorna, mely a makói tanyavidék vizét vezeti a Marosba. A Jángori és Gacsibai csatorna a Gencsháti csatomán keresztül a Szárazér-Porgányi főcsatornába vezeti a város belterületének és külterületének vizét a Nagyfa-Hódtói összekötő csatornán keresztül a Tiszába. Amikor a belvizi helyzet indokolja, azaz a Szárazér-Porgányi főcsatorna túlterhelt, akkor vízkormányzással a vizek az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Makói csatorna irányába kerülnek levezetésre, s a Makói szivattyútelep emeli a Marosba a belvizeket. A város egyes, alacsonyabb fekvésű területein a felszíni vízelvezető csatornák

részleges

hiánya miatt, rendkívüli időjárás "esetén, csak ideiglenes felszíni árokrendszerek, ideiglenes szivattyúállások és nyomóvezetékek kiépítésével lehet a belvizet eljuttatni a befogadókba.

15 Csatorna

Kezelő

befogadó

Makói főcsatorna Gencsháti csatorna

ATIKÖVIZIG ATIKÖVIZIG

Szárazér-Porgányi főcsatorna Gacsibai Ardicsi Penyák Vitahalmi Vitahalmi-mellék Jángori Rákosi

ATIKÖVIZIG

Tisza SzárazérPorgányi főcsatorna Tisza

TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT

Gencsháti Gacsibai Gacsibai Gacsibai Vitahalmi Gacsibai Jángori

Vízszállítás (l/s) 3740 2115 4200 1960 1020 72 221 1360 1325

2. A védelmi létesítmények ismertetése (befogadó csatornák, vízfolyások, műtárgyak, tározók, tározási lehetőségek) 2.1. A csapadékvíz elvezető rendszer ismertetése Befogadó /külterületi/ csatornák A Honvéd árok a társulati kezelésű Jángori csatornán keresztül, a Nagyér és az Ardicsi mellékág az Ardicsi csatornán keresztül a Társulati kezelésű Gacsibai csatornába vezeti a vizeket. Makó belterületén lefolyó csapadékvizek végső befogadója az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képező Gencsháti csatorna, mely a település északnyugati részén található. A Szárazér-Porgányi Főcsatorna túlterheltsége esetén a Makói csatorna irányába kerülnek levezetésre a vizek, s azokat Makói szivattyútelep emeli a Marosba 3. Kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése (belterületi árokhálózat, külterületi vízrendezési művek) 3.1.Belterületi rendszer ismertetése vízgyűjtő - egységenként. Makó város belterületi csapadék vízelvezető-hálózatának rendszere a település természetes

16 mélyvonulatai alapján alakult ki. A jelenleg működő csatornahálózat ill. nyílt árokrendszer egy-egy mélyebb fekvésű öblözet vízgyűjtésére és elvezetésére épül. Makó vezetékes csatornarendszerének hossza 39,6 km (bekötővezeték hossza 12,1 km), csatornába bekötött lakások száma 2928 db , vízvezeték hossza 165,4 km, (bekötővezeték 66,7 km) a közterületi kifolyók száma 49. 1-es számú területegység befogadója Ardicsi mellékág, majd az Ardicsi csatorna Határai: Sírkert-Szentháromság-Almási-Ady-Kálvária-Vásárhelyi-Váradi-utcák, valamint az Ardicsi mellékág által határolt terület. 2-es számú területegység, közvetlen befogadója a Nagyér csatorna, majd az Ardicsi csatorna. Határai:

Tátra-Ardics-Czuczor-Révész-Vasút-Velnök-Kertész-Aradi-Hajnal-Vásárhelyi-

Kálvária-Ady-Almási-Szentháromság utcák által határolt terület 3-as számú területegység befogadója a Honvéd csatorna, majd a Jángori csatorna Határai: Vásárhelyi-Justh Gy.-Honvéd-Kiss E.-vasút-Dózsa telep-Kertész-Aradi utcák által határolt terület 4-es számú területegység befogadója a Jángori csatorna Határai: Justh Gy.- Nagy Csillag-Szegfű utcák, valamint a -Jángori csatorna által határolt terület 5-ös számú területegység befogadója a Vitahalmi csatorna Határai: Nagy Csillag-Szegfű utcákipari vasút –Diós S. –Mezó-Sírkert utcák által határolt terület 4. A védekezés irányítási rendje (névszerinti beosztás, riasztási terv, hírközlés) 4.1. Felkészülés a belvízvédekezésre A települési Vízrendezésnek, illetve az önkormányzati védekezésnek alapvetően hármas tagozódásnak kell megfelelnie: - a felszínen megállt csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a befogadó helyekre, - magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvizek csökkentése, szabályozása, - a védekezés effektív végrehajtása - amennyiben szükséges - mentés, kitelepítés, szükségelhelyezés.

17

A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) - amennyiben a csapadékvízhálózat, szivattyútelepek kapacitását meghaladó terhelést okoznak - a község épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos Üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkciónak ellátására képes állapotban való fenntartása; tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben részvevők ismerjék a csapadékvíz-elvezető

hálózat

rendszerének

aktuális

állapotát,

a

meglévő

szűk

keresztmetszeteket. A felkészítési időszakban pontosítani kell: - a helyi vízkár-elhárítási terveket és szabályzatokat, - a közerő mozgósítási terveket, - az együttműködő szervek bevonásával a mentési, kitelepítési és visszatelepítési terveket, - az igénybe vehető technikai eszközöket, gépeket, anyagokat. A védekezés eredményes végrehajtása érdekében a védekezésen kívüli időszakban az Önkormányzat Szervezeti Működési és Ügyrendi Szabályzatának megfelelő módon és azon túlmenően a település mindenkori polgármestere és jegyzője az alábbi feladatokat látja el: (1) Elkészíti az Önkormányzat helyi vízkár-elhárítási tervét. Aktualizálásáról folyamatosan gondoskodik. (2) Az Önkormányzat kezelésében lévő műtárgyat minden év októberében-novemberében felülvizsgálja az érvényes utasítások szerint egy erre kijelölt bizottság élén. A felülvizsgálatot a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattal közösen célszerű elvégezni. (3)A tapasztalatokat valamennyi érdekelt bevonásával értekezleten kiértékeli, erről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyv alapján intézkedési tervet készíttet a feladat meghatározásával, annak határidejének és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével. A bejárásra meghívja a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselőjét. (4)A polgármester távollétében annak teljes jogú helyettese a jegyző.

18 Az Önkormányzat Szolgáltató Intézményei: 1. Elkészíti a belvízvédelmi rendszert érintő közép- és hosszú távú fejlesztési terveket. 2. A jóváhagyott fejlesztési tervek alapján - az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott beruházási összegeknek megfelelően - gondoskodik a beruházások előkészítéséről, a szükséges műszaki dokumentációk elkészítéséről, a tervek bírálatáról. 3. A belvízvédelmi rendszer és tartozékaik, a védelmi szakfelszerelések, berendezések, műtárgyak állapotát folyamatosan figyelemmel kíséri. Tapasztalatai alapján éves fenntartási feladattervet állít össze. A feladatokat rangsorolja. 4.Gondoskodik a beruházási és fenntartási munkák gazdaságos, tervszerű megvalósításáról, műszaki színvonalának ellenőrzéséről. A beruházási és fenntartási keretek felhasználását folyamatosan ellenőrzi. Szükség esetén a beruházási program módosítására, illetve fenntartási munkáknál a fedezetek átcsoportosítására javaslatot tesz. 5. Minden év December 10-ig elkészíti az Önkormányzat mozgósítási tervét (a Helyi Vízkárelhárítás Szervezeti Beosztását). Értesíti az érintetteket. 6. Javaslatot tesz a Helyi Vízkár-elhárítási Szabályzat szükség szerinti módosítására. 7. Elkészíti az őszi műtárgyak felülvizsgálati programját, lebonyolítja a bejárást és az azt követő kiértékelő értekezletet. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet készít. 8. Az intézkedési terv időarányos végrehajtását ellenőrzi. A tapasztalatokról minden év szeptember 30-ig feljegyzést készít. 9. Gondozza és karbantartja a Helyi Vízkár-elhárítási Tervet. A bekövetkező változásokat átvezeti. 10. Ellenőrzi a műtárgyak és tartozékaik állapotát. 4.2.A védekezés feladatai 4.2.1. A védekezés általános alapelvei Az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról előírja az Önkormányzat ezirányú feladatait

4. § (1) bekezdés f./ pontja: helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás,

belvízvédekezés. A településen kívüli külterületen a védekezési munkálatokat (belvízvédelmi művek működtetését) elsődlegesen a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, majd az AlsóTisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság saját hatáskörben végzi. Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat kezeli

19 Gacsibai, Ardicsi, Penyákdűlői, Vitahalmi, Jángori, Rákosi csatornákat. Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kezeli Gencsháti csatorna, Szárazér Porgányi főcsatornát, Makói csatornát és a Makói szivattyútelepet A város belterületén a védekezési munkálatokat az Önkormányzat saját hatáskörben végzi a helyi vízkár-elhárítás fokozatai szerint. A helyi szakmai, technikai lehetőségeket meghaladó igényű védekezés esetén elsősorban a Csongrád

Megyei

Katasztrófavédelmi

Igazgatósághoz,

az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi

Igazgatósághoz, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulathoz, valamint a Makói Polgári Védelmi Kirendeltséghez és az együttműködő szervekhez kell fordulni. A védekezés elrendeléséért, igazgatásáért a város mindenkori polgármestere, mint védelemvezető egyszemélyben felelős. Ezt a felelősségi jogkört a 1995. évi LVII. Törvény (a vízgazdálkodásról) határozza meg. A védelemvezetői feladatok további ellátásához szükséges joghatályi háttért az alábbi törvények biztosítják: - 1993-. Évi CX. Törvény a honvédelemről - 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről. 4.2.2.A védekezés szervezete, mechanizmusa, eszközei A védekezés szervezetét, mechanizmusát a veszélyhelyzettől függően elrendelt belvízvédelmi fokozatok határozzák meg, biztosítva az egymásra épülés elvét. 1.) Kisebb és fokozott védekezés esetén a város Önkormányzati Szolgáltató Intézményei saját hatáskörben, saját dolgozóival és rendelkezésre álló technikai eszközökkel látja el a védekezési feladatokat. Továbbá a csatornák tisztítására a polgármester közhasznú munkásokat foglalkoztat. 2.) Rendkívüli védekezés esetén elsődleges együttműködő és azonnali beavatkózó lehet a Makó Városi Tűzoltóság, Az 1996. évi XXXI. törvény ( a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról ) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak fő feladatként a tűzoltást, a kárelhárítást és a műszaki mentést határozza meg. A kárelhárítás fogalomkörébe beleilleszkedik. a belvíz elleni védekezés. Az

önkormányzatoknak

a

munkanélküliek

létszámának

jelentős

növekedésével

20 lehetőségük van közhasznú munkavégzésre, így helyi vízkár elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, átereszek tisztítása, gyomtalanítás, kotrás, területcsapolás, árokásás. Nagykiterjedésű, vagy tartós vízkár elleni védekezés során igénybe kell venni az önkormányzatok alkalmazásában nagyobb létszámú szervezett lakossági erőforrásokat, azaz a szervezett közerőt. Az 1996. évi XXXVII. törvény (a polgári védelemről) 2. § (2) bekezdés j.) pontja alapján a polgármester polgári védelmi szervezetek alkalmazását határozza meg. Továbbá, ugyanezen törvény 26. § (3) bekezdése alapján veszélyhelyzetben ideiglenes polgári védelmi szolgálatot rendel

el

belvízvédelmi

csoportként,

a

szükséges

beavatkozás

céljára.

Feladata: - megelőző védelmi intézkedések végrehajtása, csatornafigyelő szolgálat ellátása - belvízvédelmi műszaki létesítmények (árkok, csatornák) karbantartása, kiépítése. - emberek, állatok, termények és az anyagi javak kimenekítésében való részvétel - egyéb védelmi munkák ellátása. 3.) Védekezésbe bevont szervezetek eszközei: A városi tűzoltó-parancsnokság a beavatkozáshoz az alábbi felszerelésekkel . és feltételekkel rendelkezik: - gépjárműre épített szivattyúk, - hordozható szivattyúk és az ezek szállításához szükséges technikai eszközök, - a víz továbbítására átemelő szivattyúk, - tömlők ( vízelvezetés nagyobb távolságra). Közmunkások és szervezett közerők: - a város területén rendelkezésre álló kisgépek, szivattyúk, szerszámok, - az önkormányzat és a gazdálkodó szervezetek által biztosítható munkagépek és kézi

21 szerszámok. Polgári védelmi szervezetek: - a település polgári védelmi szervezeteinek megalakítási tervében szereplő technikai eszközök - szükség szerint - megerősítve a szomszédos települések polgári védelmi szervezeteinek technikai eszközeivel. Belvízvédelmi csoport: -szivattyúk, munkagépek, -terepjáró tehergépkocsik, -kézi szerszámok. 4.2.3. A védekezés fokozatai A helyi vízkár-elhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg, és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot. I. fokozatú készenlét (kisebb védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, ha a település csapadékvíz levezető rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatú készenlét (fokozott védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvízelvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék – ami a belvízképződést fokozza – várható. III. fokozatú készenlét (rendkívüli védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A helyi vízkár-elháritásról naplót kell vezetni, rögzíteni kell benne a készenlét elrendelésének időpontját, a végzett munkákat és a részletes leírásukat.

4.2.4. A védelemvezető feladatai és döntési jogköre

22 A védelemvezető (polgármester) a védekezés területi műszaki irányítását, vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el. Köteles gondoskodni a vizek kártétel nélküli levezetéséhez szükséges minden műszaki és szervezési intézkedés elrendeléséről és végrehajtásáról. Működése során egyeztetnie kell és kapcsolatot kell tartania a szomszédos önkormányzatokkal, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökségével, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattal és a Makói Polgári Védelmi Kirendeltséggel Feladata: -A védelmi helyzetnek megfelelően védelmi készültséget rendel el a településen. -A védekezés állandó figyelemmel kisérése, a védekezési tevékenység központi irányítása. -A védekezési helyek ellenőrzése. Az ellenőrzés idejének és megállapításainak rögzítése a védelemvezetési naplóban. -Felügyeli a védekezésben résztvevőket. -A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, anyag és felszerelés irányítása, utánpótlása. -Tájékoztatja a lakosságot a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről. -Tájékozódik a hidrometeorológiai helyzetről az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál. -A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása. -Ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátásához nem elegendőek kiegészítésükről a települési polgári védelmi parancsnokság útján gondoskodik. -Gondoskodik

a

védekezésbe

bevont

állomány

munka-

és

balesetvédelmi

felkészítéséről. -Napi jelentést készít és küld a Megyei katasztrófavédelmi szervnek, és az ATIKÖVIZIG műszaki ügyeletének

Döntési jogköre az alábbi: - készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése,

23 - helyi védelmi bizottság összehívására javaslattétel, - közerő és közmunkások kivezénylése, - műszaki és anyagi segítség kérése, - fegyveres erők segítségének kérése, - polgári védelmi erők alkalmazása, - ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése, - szükség szerint rendelkezik a működési területén lévő valamennyi vállalat, intézmény, társaság, magánszemély munkaereje és munkaeszköze felett, - jogkörét átruházhatja (távollét, pihenőidő), vagy megoszthatja helyettesével. Ezt írásban, rögzíteni kell az Ügyeleti naplóban, ahol a helyettes aláírásával veszi tudomásul azt. -a védekezési munkákról napi jelentést készít, vagy készíttet, melyet továbbít a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére, valamint 1 pld-t helyben tárol. Bármely fokozat elrendeléséről készült határozatról értesítést kell küldeni a Csongrád Megyei Védelmi Bizottságnak és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Műszaki Ügyeletére és a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Védelemvezető helyettes: a védelemvezető távollétében vagy annak pihenőidejében teljes jogkörű helyettese. Ez a mindenkori jegyző. 4.2.5. Települési Polgári Védelmi Parancsnokság feladata: ( amennyiben készenlét kerül számukra elrendelésre): •

a védelemvezetői döntések előkészítéséhez adatok beszerzése, rendszerezése, elemzése,

•

védekezési stratégia meghatározásához – az információk elemzésével – alternatívák kidolgozása,

•

jóváhagyott stratégia alapján javaslattétel az alkalmazandó védekezési módokra,

•

a kiürítés és mentés megszervezése és figyelemmel kisérése,

•

a hidrometeorológiai adatok alapján prognosztizálja az elöntésre kerülő terület nagyságát,

•

a döntések végrehajtásának megtervezése, ellenőrzése, valamennyi védekezési feladat tekintetében,

•

összehangolja az együttműködő szervek munkáját,

•

előkészíti a polgári védelmi szervezetek riasztását, alkalmazását, felszerelését, ellátását,

•

előkészíti a lakosság tájékoztatásához szükséges adatokat, kidolgozza a magatartási

24 szabályok bevezetésének elveit. 4.2.6. A védekezésbe bevonható szervek általános feladata: Önkormányzat •

gondoskodik a belvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartásáról,

•

a rongálódások miatti szabálysértési eljárások lefolytatása,

•

a belvízvédelmi terv, valamint a terv mellékleteinek pontosítása,

•

segítség igénylése,

•

ellátási feladatok végrehajtásának biztosítása,

•

kárfelmérés végrehajtása,

•

veszélyes anyagot tároló üzemek adatainak pontosítása,

•

a veszélyeztetett állatállomány kimenekítésének, ellátásának nyilvántartása,

•

a településen működő mezőgazdasági társulások technikai eszközeinek nyilvántartásba vétele / a védekezéshez használható vízszivattyúk, permetező gépek / évenkénti pontosítása,

Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelvi Szakaszmérnöksége •

a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Gencsháti csatorna, Makói főcsatorna és Makói szivattyútelep, és a Szárazér-Porgányi főcsatorna műtárgyai folyamatos karbantartásával biztosítja a belterületről elvezetésre kerülő vízmennyiség befogadását és elvezetését,

•

védekezés esetén a felmerülő problémák kezeléséhez szakmai segítségnyújtás biztosítása.

Megyei Védelmi Bizottság : • önkormányzatok védekezéséért felelős Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság •önkormányzatok védekezéséért felelős Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Makó •

riasztás és helyszínre érkezés után az azonnali beavatkozási feladatok végrehajtása, ezen belül:

•

a belterületen összegyűlt csapadék külterületre, illetve mélyebb fekvésű területre való szivattyúzása,

•

a belterületen álló csapadék zárt rendszerbe való bevezetése, illetve a kettő kombinációja,

•

szükség esetén segítség kérése a szomszédos tűzoltóságoktól,

25 •

közreműködés a lakosság, az értékek mentésében.

Polgári Védelemi Iroda Makó •

a polgári védelmi törvényben a polgármester számára meghatározott polgári védelmi feladatok szakmai segítése,

•

az Iroda illetékességi területén lévő polgári védelmi erők átcsoportosítására javaslattétel a helyi védelmi bizottság részére,

•

javaslattétel a megyei Polgári Védelmi Parancsnok részére operatív csoport létrehozására, Ügyeleti szolgálat bevezetésére,

•

javaslattétel a MVB elnöke részére speciális polgári védelmi erők és eszközök megyén belüli átcsoportosítására,

•

folyamatos kapcsolattartás a védelemvezető és az elöljáró irányában

A városi rendőrkapitánvság •

rendfenntartási feladatok végrehajtása,

•

kimenekítés, kiürítés esetén a visszahagyott értékek őrzése a települési polgárőrség bevonásával,

•

közrend, a közbiztonság folyamatos fenntartása érdekében segítség kérése a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányságtól.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat •

-a városi víznyerő helyek folyamatos ellenőrzése,

•

-élelmiszer kereskedelmi és tároló helyek ellenőrzése,

•

-élelmiszeripar ellenőrzése / cukrászüzemek, péküzemek, stb. /

•

mintavétel a belvíz által elárasztott területekről,

•

a laboreredményektől függően intézkedés a fertőtlenítések végrehajtására,

•

a kiürített területekre való visszaköltözés engedélyezése,

•

védőoltások végrehajtása.

Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság •

-a veszélyeztetett állatállománynál jelentkező megbetegedések kiszűrése,

•

állategészségügyi rendszabályok betartatása / a belvíz által veszélyeztetett területeken lévő állatállomány rendszeres ellenőrzése, elhullott állatok begyűjtésének irányítása, járványok, fertőzések elkerülése érdekében /,

•

az állat eü. állomás fertőtlenítő gépeinek igénybevétele, szükség szerinti alkalmazása.

26 4.3.KIMUTATÁS a védekezésbe bevonható szervekről Megnevezés Makó Polgármesteri 1 Hivatal Csongrád Megyei 2 Védelmi Bizottság

Cím 6900 Makó Széchenyi tér 22. 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.

Tisza-Marosszög 3 Vízgazdálkodási Társulat

Vezető neve

Beosztása


Telefon 62/511-810

védelmi bizottság titkára

62/566-025

6800 Hódmezővásárhely Balla Iván Móricz Zs. u. 17.

igazgató

62/242-033

ATIKÖVIZIG 4 Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség

6800 Hódmezővásárhely Versegi László Dr. Rapcsák A. u. 10.

szakaszmérnök

62/245-644

ATIKÖVIZIG 11.06. 5 belvízvédelmi szakasz

6800 Hódmezővásárhely Kemény Dr. Rapcsák A. u. Lászlóné 10.

szakaszvédelem vezető

30/383-5517

Hivatásos 6 Önkormányzati Tűzoltóság Makó

6900 Makó Vorland Mózes rabbi tér 1.

Fejes István

alezredes

62/211-388

7 Polgármi Védelmi Iroda

6900 Makó Széchenyi tér 22.

Nagy-György Attila

polgárvédelmi őrnagy, irodavezető

62/511-896

Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Makó Városi 9 Rendőrkapitányság ÁNTSZ Makói 10 kirendeltsége

Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24. 6900 Makó Teleki L. u. 4. 6900 Makó Széchenyi tér 6.

Dr. Lukács János

megyei főkapitány

62/477-577

Palicz András

városi kapitány

20/972-3040

Dr. Bugyi Györgyi

igazgató orvos

62/213-020

Csongrád megyei 11 Állateü. és Élelmiszer ell. Állomás


Dr. Kocsubé Sándor

főállatorvos

62/213-622

Makó-Rákos Makói Nagy-György út 11. József

elnök

30/621-6255

13 ATI-KTVF

6721 Szeged Kardos Sándor Felső-Tiszapart 17.

igazgató

62/553-060

Csongrád Megyei 14 Katasztrófavédelmi Igazgatóság

6721 Szeged Berlini krt. 16-18.

tűzoltó alezredes, megyei igazgató

62/621-280

8

12

Makó Polgárőr Egyesület

Fehér István

Huszár Tibor

27 BELVÍZVESZÉLY ESETÉN A RIASZTÁS RENDSZERE I -es fokozat

Polgári Védelmi Iroda

Polgármester

Makó

Helyi Védelmi Bizottság Megyei Védelmi Bizottság

Önkormányzati összekötő

Önkormányzati

ATIKÖVIZIG

Műszaki Iroda kijelölt

Szolgáltató

Hódmezővásárhelyi

szakembere

Intézmény

Szakaszmérnökség

Kommunális

ATIKÖVIZIG

KHT

Műszaki Ügyelet

Megjegyzés: A szaggatott vonallal jelzett szervek felé tájékoztatási kötelezettség.

28 BELVÍZVESZÉLY ESETÉN A RIASZTÁS RENDSZERE II -es fokozat

Polgári Védelmi Iroda

Polgármester

Makó

Helyi Védelmi Bizottság Megyei Védelmi Bizottság


Önkormányzati

ATIKÖVIZIG

Szolgáltató


Intézmény

Szakaszmérnökség ATIKÖVIZIG

Közerő

Közhasznú munkások

Megjegyzés: A szaggatott vonallal jelzett szervek felé tájékoztatási kötelezettség.

Műszaki Ügyelet

29 BELVÍZVESZÉLY ESETÉN A RIASZTÁS RENDSZERE III -as fokozat Polgári Védelmi Iroda

Helyi Védelmi Bizottság

Polgármester

Makó

Megyei Védelmi Bizottság

Települési P.V. P.-ság Ügyelet


Megalakított PV.

Ideiglenes PV.

ATIKÖVIZIG

Városi Tűzoltóság

szervezetek

Szolgálat


Makó

Szakaszmérnökség ATIKÖVIZIG Műszaki Ügyelet Önkormányzati kiértesítőkön keresztül

Közhasznú Önkéntesek

munkások

Szomszédos Tűzoltóságok

Közerő Megjegyzés: A szaggatott vonallal jelzett szervek felé tájékoztatási kötelezettség, a II. fok elrendelésekor a polgármester felállítja a Települési Polgári Védelmi parancsnokságot és annak Ügyeletét.

30 5. A védekezés személyi és technikai feltételei (közerő mozgósítási, kiállítási terv, kiürítési és mentési terv, védekezési anyagok, eszközök) 5.1. Közerő mozgósításának rendje (2008) Adattár: Lakosság száma: 24658 fő Ebből férfi: 11314 fő nő: 13344 fő Gyermek (14 évalatti): 1754 fő 5.2. KIMUTATÁS az igénybevehető tervezett közerőről A közerő létszám megszervezését a helyi vízkárvédelmi fokozatokhoz kell igazítani. Ezen feladat / közerő nyilvántartás, kiállítás, szállítás, stb./, a polgármester jogkörébe és kötelességébe tartozik. Az alábbi elvet kell követni, ceruzás kitöltéssel. KIMUTATÁS

Rlg. Aeg. Parancsszám nok

Munkahely + Telefon

Lakás + Telefon

Beosztott személyek

Alkalmazási hely

31 - A közerő mozgósítását az önkormányzati dolgozók közreműködésével a polgármester hajtja végre. A mozgósítás nagyságrendje belvízi fokozatokhoz kell, hogy igazodjon - Gyülekezési helyük: a Polgármesteri Hivatal. - Formanyomtatványokat kell elkészíteni, amely felhívás a lakosság felé. / 5.4. 5.5. minta alapján / 5.3. KIMUTATÁS az alkalmazott közerő igénybevételéről - A közerők nyilvántartása előre elkészített formanyomtatványon történik, amely az alábbiakat tartalmazza, és a kárhelyparancsnok vezeti.

NÉVJEGYZÉK Gyülekezési hely Regisztrálás időpontja Fsz.

Név

Lakcím

Igénybevétel helye Igénybevétel: -tól –ig Részleg száma: Munkahelyi vez. igazolása

32 5.4. Lakossági felhívás

FELHÍVÁS Makói lakosok figyelem

BELVÍZVESZÉLY Jelentkezzenek belvízvédelmi munkálatokra

KÖZERŐNEK Gyülekezési hely: Polgármesteri Hivatal Naponta: 0800 -tól. Váltás: 2000 -tól.

Polgármester

33 5.5. Felhívás

FELHÍVÁS! Makó városban kialakult belvízi veszély miatt a település Polgármestere elrendelte a veszélyeztetett területen lakók kitelepítését és ideiglenes elhelyezését. A lakosság védelme érdekében A LAKÓHELYELHAGYÁS SORÁN A KÖVETKEZÖ RENDSZABÁLYOKAT KELL MARADÉKTALANUL BETARTANI: 1. A kitelepülők az egész kitelepítési folyamat során kötelesek a Települési Polgári Védelmi Parancsnokság és az Önkormányzati dolgozók utasításai szerint cselekedni, a saját biztonságukat szolgáló rendszabályokat maradéktalanul betartani. 2. A kitelepítés elrendelésekor azonnal a lakásra kell menni és a családtagokat összegyűjtve kell a lakóhely elhagyására felkészülni. 3. A kitelepülők személyenként 20 kg-os könnyen szállítható személyi csomagot vihetnek magukkal, amely a következőket tartalmazhatja: - személyi okmányok, legfontosabb értéktárgyak, készpénz - 2-3 napra elegendő élelmiszer, - fehérnemű, melegruházat, tartalék lábbeli, - tisztálkodási felszerelés, legfontosabb gyógyszerek. A személyi csomagokat célszerű hátizsákban, bőröndben, vagy egyszerű zsákban elhelyezni, a név és cím fe1tüntetésével. 4. A gyermekek ruházatára fel kell írni, vagy varrni nevüket, születési évüket. 5. A lakásból való távozáskor el kell zárni, illetve ki kell kapcsolni az elektromos, vízés. Gázvezetékeket, berendezéseket, el kell oltani a tűzhelyen égő tüzeket. Az ajtókat és az ablakokat gondosan be kell zárni. 6. A lakóhelyek őrzéséről a városi rendőrkapitány a Polgárőrség bevonásával gondoskodik. 7. A mozgásképtelen, fekvő beteg családtagokat a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni és egy családtag felügyelete mellett, a lakásban kell tartani mindaddig, amíg elszállítása meg nem történik. 8. Az anyagi javak és az állatállomány elszállításáról és elhelyezésről a Települési Polgári Védelmi Parancsnokság gondoskodik. A

körülmények

kényszerítő

hatása

a

megszokott

kényelmet

egy

sor

szükségmegoldással kell helyettesíteni, ezért le kell mondani minden irreális igényről, a befogadó helyeken a legalapvetőbb ellátás biztosítva van. POLGÁRMESTER

34 5.6. KIMUTATÁS az elhelyezési lehetőségekről Fsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Befogadó intézmény Megnevezése Címe

Telefonszáma

Létsz.

Megjegyzés

35 -Külső szállító kapacitási igény (fő/gépjármű): Koordinálója az Önkormányzat Műszaki Iroda 62/511-841 Vízkár elhárításhoz meglévő eszközök 1.Terepjáró (vegyes): 55 db 2.Autóbusz: 16 db (Tisza Volán) 3.Tehergépkocsi: 35 db 4.Személygépkocsi: 26 db 5.Vontató: 124 db 6.Pótkocsi: 9 db 7.Szivattyú: 3 db 8.Erőgép: 7 db 9.Zsák: 6840 db 10.Ásó: 35 db 11.Szalma: 200 q 12.Huzal: 1 q Kitelepítendő lakosság belvíz esetén: a veszélyeztetettség mértékének megfelelő lakosság. 6. A vízügyi igazgatóságtól igényelt segítség részletezése Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelvi Szakaszmérnöksége - a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Gencsháti csatorna és a Szárazér-Porgányi főcsatorna, Makói csatorna és szivattyútelep műtárgyai folyamatos karbantartásával biztosítja a belterületről elvezetésre kerülő vízmennyiség befogadását és elvezetését, - védekezés esetén a felmerülő problémák kezeléséhez szakmai segítségnyújtás biztosítása. Társulatokkal és az önkormányzatokkal kapcsolatos vízügyi feladatok: A vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok a vizek kártételei elleni védekezését szintén a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény VI. fejezete szabályozza. A vízgazdálkodási társulatok tulajdonában és kezelésében lévő belvízvédelmi műveken a társulat védekezik, az Intéző Bizottság vezetésével. Az önkormányzatok tulajdonában, és kezelésében lévő belvízvédelmi műveken az önkormányzat védekezik a polgármester mint védelemvezető irányításával. A magántulajdonú ingatlanon az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles a vizek kártételei ellen védekezni.

36 A szakasz védelemvezető a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, a tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

7. A védművek felülvizsgálati rendje - Az Önkormányzat elkészíti az őszi műtárgyak felülvizsgálati programját, lebonyolítja a bejárást és az azt követő kiértékelő értekezletet. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet készít. - Az intézkedési terv időarányos végrehajtását ellenőrzi. A tapasztalatokról minden év szeptember 30-ig feljegyzést készít. - Gondozza és karbantartja a Helyi Vízkár-elhárítási Tervet. A bekövetkező változásokat átvezeti. - Ellenőrzi a műtárgyak és tartozékaik állapotát. 8. A területileg illetékes vízügyi igazgatóság, és a területen működő vízgazdálkodási társulat cím és névjegyzéke Alsó – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6720 Szeged Stefánia 4 Műszaki Ügyelet 6720 Szeged Stefánia 4 Telefon: 62/ 599-501 Mobil: 30/4158100 Fax: 62/423840 Email: [email protected] 1.Központi védelemvezető: Dr. Dobi László okl. mérnök igazgató ª(30) 475-63-88 2. Központi védelemvezető helyettes: Andó Mihály okl. mérnök főmérnök

37 ª(30) 383-55-19 Tripolszky Imre okl. mérnök ª(30) 229-71-39 Alsó – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség 6800 Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András u. 10. Tel: 62/245644 Fax 62/248-304 Email: [email protected] Szakaszmérnök:

Versegi László ª (30) 383-55-16 ª Belvízvédelmi körzet kp. Tel: 62/245644 Fax 62/248-304 Email: [email protected]

Belvízvédelmi szakasz védelemvezetője: Kemény Lászlóné 30/3835517 Tisza – Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Igazgató

Balla Iván 6800 Hódmezővásárhely Móricz Zs. u. 17. Telefon/fax: (62)242-033 e-mail: [email protected]

9. KIMUTATÁS a vízilétesítményekről befogadó csatornák, illetve vízfolyások (kiépítési vízhozam, ) Csatorna

Kezelő

befogadó

Makói főcsatorna Gencsháti csatorna

ATIKÖVIZIG ATIKÖVIZIG

Szárazér-Porgányi főcsatorna Gacsibai Ardicsi Penyák

ATIKÖVIZIG

Tisza SzárazérPorgányi főcsatorna Tisza

TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT

Gencsháti Gacsibai Gacsibai

Vízszállítás (l/s) 3740 2115 4200 1960 1020 72

38 Vitahalmi Vitahalmi-mellék Jángori Rákosi

TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT TIMA VGT

Gacsibai Vitahalmi Gacsibai Jángori

221 1360 1325

10. A védekezés megszűnését követő intézkedések A védelemvezető felelős: - a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséért, visszaadásáért a tulajdonosoknak, illetve pótlásáért, javításáért, - a védekezésben részt vevők járandóságainak elszámolásáért, - a szükséges intézkedések meghozataláért, a védekezés célját szolgáló / művek, csatornák, műtárgyak / sürgős helyreállítása érdekében, - a károk részletes felméréséért, a lakóépületek minősítéséért külső szakértők bevonásával - a kárterület mentesítéséért, fertőtlenítéséért, - a mentésre került értékek, kimenekített lakosok, állatállomány vissza- telepítéséért, illetve végleges elhelyezéséért, A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést kell készíteni a védekezési tevékenységről. Az összefoglaló jelentés tartalmazza: - a kialakult helyzetet időrendi sorrendben és a tett intézkedéseket, - a védekezésbe bevont erők, eszközök kimutatását, - a védekezéshez felhasznált költségeket, számlákkal igazolva, - tételes kárfelmérést, amely tartalmazza a lakossági, közületi károkat és az effektív védekezés által okozott károkat, - javaslatot a további feladatokról hasonló helyzetek elkerülése érdekében. Az összefoglaló jelentést meg kell küldeni a Csongrád megyei Védelmi Bizottságnak, valamint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak. Az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő belvízvédelmi művek műszaki adatai 79/9. Makói öblözet Az öblözet területe 127,0 km2. Az öblözet vizeit a Makói főcsatorna vezeti a Maros jobb parti védtöltés 13+943 km szelvényébe épült Makói szivattyútelephez, ahonnan Marosba kerülnek a vizek. A főcsatorna összekötő szerepet tölt be a Szárazér-Porgányi öblözethez csatlakozó

39 Gencsháti csatorna és a Makói szivattyútelep között. A Gencsháti csatorna 3+998 km szelvényében lévő tíltó –lezárásával a Makói szivattyútelep felé lehet vezetni Makó város és térségének vizeit.

Vízkormányzó műtárgyak: megnevezés

szelvénys

nyílásméret

zám Szárazér-Porgányi cs. Gencsháti főcsatorna

km

m

12+650

2 x 1,50 x 1,50

3+998

2,00 x 2,00

Mértékadó vízmércék és vízállások: megnevezés

Szelvényszám

„0” pont

cskm mB.f. Makói főcsatorna

0+000

76,08

Makói főcsatorna

3+893

76,73

Szivattyútelepek, szivattyúállások: A szivattyútelep a Maros jobb parti védtöltés 13+943 tkm szelvényében épült, a Makói főcsatorna torkolatánál, közigazgatásilag Makóhoz tartozik. Vízgyűjtő területe 129,0 km2. 2 db CSV 1000 típusú szivattyú van beépítve, elektromos meghajtással, teljesítménye összesen 3,5 m3/s. Belvíztározók, vízvisszatartások Belvíztározásra nincs lehetőség, csak a medertározást lehet figyelembe venni. Vízkormányzó műtárgyak: megnevezés Gencsháti főcsatorna

szelvényszám

nyílásméret

km

m

3+998

2,00 x 2,00

40 A tiltót zárni kell, ha a Szárazér-Porgányi főcsatorna nem befogadó képes, vagy Makó város belvízmentesítésekor vagy pedig öntözőtelepek lecsapolásakor. Ha a Szárazér-Porgányi főcsatorna befogadó képes, akkor a Makói öblözet vizei a Nagyfa-Hódtó ök. csatorna öblözetébe kormányozható. Gyakran elöntés alá kerülő területek mentesítése: Az öblözetben leggyakrabban fakadóvizesnek nyilvántartott területek kerülnek elöntés alá, a Maros jobbparti védtöltés melletti területek. E terület mentesítése a szorítógátas csatornával lehet, melynek vízszint szabályozása a Makói szivattyútelep üzemelésének hatása alatt áll. Ha szükséges a szorítógátas csatorna vízszintjének csökkentése, akkor telepített – hordozható- szivattyúval kell elvégezni. Kiépítettségi mértéket meghaladó belvizek elleni védekezés: A Gencsháti tiltót zárni kell, ha a Szárazér-Porgányi főcsatorna nem befogadó képes, vagy Makó város belvízmentesítésekor. Ha a Szárazér-Porgányi főcsatorna befogadó képes, akkor a Makói öblözet vizei a Nagyfa-Hódtó ök. csatorna öblözetébe kormányozható. Betorkoló csatornákon vízvisszatartást kell végezni. Belterületek belvízvédelme: A Makói öblözetben a Makói főcsatornának jelentős és elsődleges szerepe van Makó város belvízmentesítésében. A város legmélyebben fekvő területéről a Honvédtelepről és a város egyéb területéről lefolyó vizek befogadója . A Honvédtelepi szivattyúk beindulásával a Gencsháti csatorna 3+998 km szelvényben lévő tiltót zárni kell és a Makói szivattyútelepet üzembe kell helyezni. A város központjából lefolyó vizek az önkormányzat kezelésében lévő Nagyéri, és Ardicsi csatornák befogadója a Gacsibai csatorna, a Honvéd csatorna a Jángori csatornán keresztül szintén a Gecsibai csatornába vezeti a vizeket, mely a TiszaMarosszögi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van.

41 Nagy zápor esetén haladéktalanul meg kell kezdeni a belterületi csatornákon a vízfolyást gátló akadályok eltávolítását, valamint a Gencshát-Gacsibai csatorna iszapolását. A Maros vízállásának függvényében kialakuló lehetséges problémák: Lesi szőlőknél a fakadó víz megjelenésekor A kiépített zárt szivárgót az ATIKÖVIZIG üzemelteti, árvízvédelmi fokozat esetén az ATIKÖVIZIG költségére, fokozaton kívül az önkormányzat kérésére, és költségére . A Maros töltés 22+350 tkm.-nél a mentett oldalon mini buzgárok kialakulása lehetséges A Maros töltés 21+300 22+000 tkm szelvényei között a töltésláb kisebb csurgásra hajlamos.

TIMA VGT kezelésében lévő művek adatai: Üzemközi mű neve

Befogadó neve

szelvény

fsz.

l.v.sz.

cm

kezelő

Ürmösi

Ürmösi fcs.

0+650

76,66

77,76

110

ATIVIZIG

Gacsibai

Gacsibai fcs.

4+000

76,50

77,93

143

ATIVIZIG

Pusztaszentmiklósi

Gacsibai fcs.

4+632

76,68

77,85

117

TIMA VGT.

Ardicsi

Gacsibai fcs.

6+618

77,05

78,25

120

TIMA VGT.

Penyák

Gacsibai fcs.

6+833

77,08

78,28

120

TIMA VGT.

Vitahalmi

Gacsibai fcs.

7+673

77,24

78,44

120

TIMA VGT.

Jángori

Gacsibai fcs.

8+648

77,42

78,62

120

TIMA VGT.

Jángori-mellék

Jángori

3+313

78,28

79,28

100

TIMA VGT.

Rákosi

Jángori

4+530

77,43

78,63

120

TIMA VGT.

Rákosi I. mellék

Rákosi

3+582

80,29

81,00

71

TIMA VGT.

Rákosi II. mellék

Rákosi

5+540

80,92

81,81

79

TIMA VGT.

Sámson-

5+231

82,49

84,93

244

ATIVIZIG

Kákási

Apátfalvi 1./ Makói-főcsatorna - Makói szivattyútelep Maros folyó 13+943 km szelvényében. 2./ Gencshát - Gacsibai-csatorna 3+998 km szelvényben lévő 2x2 m-es vastiltó.

42 Küszöb magassága 76,50 mBf. Nyitott állapotban a Szárazér-Porgányéri-főcsatorna felé vezeti a vizet, zárt állapotban a Makói szivattyú telep felé vezeti a vizet. Üzemközi mű neve

csatorna

hossz

Torkolati

őr (fm)

l/s

fsz.

l.v.sz.

cm

Ürmösi

II.

5110

1350

76,66

77,76

110

Gacsibai

II.

8648

1960

76,56

77,76

120

Puszta-Szent-Miklósi

II.

3494

592

77,17

77,78

75

Ardicsi

II.

2047

950

77,24

78,24

100

Penyák

II.

2280

35

78,12

78,53

40

Vitahalmi

II.

2587

221

77,80

78,42

62

Vitahalmi-mellék

II.

Jángori

II.

4530

390

77,43

78,63

120

Jángori-mellék

II.

2345

240

79,19

79,52

33

Rákosi

II.

8622

1325

78,53

79,53

100

Rákosi I. mellék

II.

610

335

80,29

80,82

53

Rákosi II. mellék

II.

1013

335

80,92

81,62

70

Kákási

II.

8532

600

82,00

82,90

90

Ürmösi-főcsatorna 0+027 km szelvényében szivattyúállás található. Ha a vízszint eléri a 77,63 mBf. magasságot (100 cm), a tiltó záródik és szükség szerint ATIVIZIG üzemel. Jángori-csatorna4+530 km szelvényben fenékszint 78,53 mBf. Max. levonuló vízsint 79,73 (120 cm). Ha a levonuló vízszint elérte a 79,53 mBf.-t (100 cm), a Rákosi csatornából az ideiglenes szivattyúállásra telepített gépegységgel át kell emelni a vizet, hogy a Rákosi csatornába a vízszint a 79,53 mBf.-t ne haladja meg. Az átemelésnél figyelembe kell venni, előnyben

részesíteni

az

önkormányzati kezelésben lévő Honvéd-csatornát, illetve a gépi átemelésüket. Irányadó a védelemvezető utasítása. Kákási-csatorna0+000 km szelvényben automata szivattyútelep (Ménesjárási) 2 db FLYGT szivattyú Üzemelés:1-es szivattyú indul82,50 mBf. szinten

43 2-es szivattyú indul82,80 mBf. szinten 1-es 2-es szivattyú leáll82,00 mBf. szinten

Vízkormányzó műtárgyak csatorna neve

szelvény

jellege

Jángori

4+530

orsós

Rákosi

0+080

pallós

Rákosi

0+890

orsós

Rákosi

5+165

orsós

Rákosi

6+157

orsós

Pusztaszentmiklósi

0+000

orsós

Tározási, vízvisszatartási lehetőség Tározási lehetőség a Királyhegyesi időszakos belvíztározóban van. Kapacitása 345 000 m3. Vízkormányzási prioritás Makó város belterülete.

11. Fontosabb védendő objektumok: 1. Energiaközpontok . - DÉGÁZ Rt.Gázfogadó állomás (Makó, Földeáki u. HRSZ:3449/40) - 1 sz. gáznyomásszabályzó (Ráday Ltp.) - 2 sz. gáznyomásszabályzó (Bajcsy Ltp.) - 3 sz. gáznyomásszabályzó (Kossuth u. buszállomás) - DÉMÁSZ Rt. (Makó, Széchenyi tér 6.) - Transzformátorállomás (Aradi u. - volt cementüzem ) - Transzformátorállomás (PHOENIX KFT. Rákosi u.) - Transzformátorállomás (Kossuth Tsz. szárító) - Makói 120/20 kV. al állomás (Maroslelei u.) - Távfütőmű (Puliczer sétány,) - Távfütőmű (Hunyadi u. 2/a.)

44 - Üzemanyagtöltő állomások (Aradi u. 117, Kossuth u., Justh Gy. u. 67.) - VHTR, AHTR, ÉHTR állomások (Városközpont, Bajcsy Zs. Ltp.) 2. Egészségügyi és szociális objektumok: - Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház - Rendelőintézet (Makó, Kórház u. 2.) - Tüdőgondozó ( Lonovics sgt. 15.) - Arany Kereszt gyógyszertár (Vásárhelyi u. 50.) - Kígyó gyógyszertár (Széchenyi tér 8.) - Korzó gyógyszertár (Széchenyi tér 25.) - Medicina gyógyszertár (Kálvin u. 24.) - Fehér Tulipán gyógyszertár (Tulipán u. 40. ) - Mentőállomás (Eötvös u. 3.) - Szociális Otthon (Batthyány u. 23.) 3. Hírközlési központok: - Városi TV. KHT. (Makó, Széchenyi tér 8.) - Invitel. Tel. központ (Tömörkény u. 3.) - T-mobil. Tel. központ (Tömörkény u. 3. ) Pannon Gsm, Vodafone 4. Vízellátás és szennyvízelvezetés objektumai: - Víztermelő telep, gépház (Ószegedi u. és Maroslelei u. között) - I.-XII. mélyfúrású kutak 12db. (Ószegedi és Maroslelei u. között) - XIII. mélyfúrású kút (Marospart) - 800 m3.-es víztorony (Návay L. tér) - Ipari szennyvíztisztító és átemelő (gépgyár mellett) - Szennyvíz végátemelő (Szt. István tér) - Üzemviteli épületek (Lonovics sgt. 24.) - Közbenső szennyvízátemelők (Állomás tér, Aradi u., Kórház u., Tulipán u., Vásárhelyi u., József A. u.) 5. Élelmiszer ellátó objektumok: - Maros áruház (Makó, Deák F. u. 4.) - ABC Áruházak: 100-as számú (Makó, Szegedi u. 5.) 101-es számú (Makó, Bajcsy Zs. E. ltp.) 104-es számú (Makó, Széchenyi tér 18-20.) 103-as számú tejdiszkont (Makó, Juhász Gy. tér) 109-es számú Standard (Makó, Aradi u. 118.) - PENNY-MARKET (Szegedi u.)

45 -LIDL (Szegedi u.) -SPAR (Csanád vezér tér.) -TESCO (Aradi u.) 6. Veszélyes anyagot tároló objektumok: - Gazdabolt (Aradi u.) Sole-Mizo Makói tejüzem, (Földeáki u. ), Contitech Fluid Automotive Hungaria Kft (Rákosi út) 7. Nagyobb állattartó telepek: Tulajdonos neve

Tulajdonos címe

Tartó neve

Tartó címe

Telep neve címe Létszám

Szarvasmarha telepek Makói Hagymakertész Kft.

Gerzonits 0626/3 Makó, Úri u. 16.

ua.

ua.

hrsz.

Makó, Úri u. 16.

ua.

ua.

Növendék telep

493

Makói Hagymakertész Kft.

760

Sertéstelepek Szolnok, Ságvári krt. Sylvain Kft.

14.

Makó, Külterület ua.

ua.

0351/18 és 19.

Földeák, Budai

Makó-Igás

N. A. u. 6.

0327/5

3500

Baromfi telepek Fetser Bt. Földeák, Köztársaság Berta Lászlóné Komáromi Lajos Földesi Imréné

6500

Makó, Semlyék

tér 6.

ua.

ua.

5

4000

Makó, Ugar 2.

ua.

ua.

Makó, Ugar 2.

4000

Makó, Ugar 1/6.

ua.

ua.

Makó, Ugar 1/6.

300

Makó, Tanya Molnár Sándor

Makó, Justh Gy. u. 12.

ua.

ua.

Maroslele, Damjanich Fazekas Mihály

u. 7.

791.

4000

Makó, Járandó ua.

8. Védendő műemlékek: Kálvária u. 80. : Kálvária kápolna barokk, 1734. Úri u. 28. : Polgárház romantikus, 1865. József A. u. 3. : Püspöki számtartói lak klasszicista,1835.

ua.

96/3

2500

46 Kálvin tér : Református ótemplom rokokó, copf szószék,1787-1788. Kálvin tér. Református templom műemléki környezete Kálvin tér 6. . Református kollégium empire, 1812-1820. Széchenyi tér . Városháza műemléki környezte Széchenyi tér 6.. Volt Városháza romantikus, 1860. Széchenyi tér 10.: Korona Szálló romantikus, eklektikus, 1870. Széchenyi tér 22. : Volt Csanád-megyeháza klasszicista, 1780, 1834-36. Csanád vezér tér 12. : Püspöki nyári lak és kápolna környezete empire, 1826. Csanád vezér tér 12.: Püspöki nyaraló és kápolna 1826. Temető : Szent Anna Kápolna klasszicista,1829. Templomköz. Görög Katolikus Templom rokokó, 1777-1778. Szent István tér : Római Katolikus Plébániatemplom barokk, 1765-1772. Szent István tér: Immaculata szobor késő barokk, 18. sz. Szent István tér: Római Katolikus Plébániatemplom környezete Görög Katolikus Temető: Görög Katolikus Temető Kápolna 18. sz. 12. Belterületi védekezéssel kapcsolatos jogszabályok 12.1 Törvények - 1991. évi XXXIII. törvény Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról - 1994. évi CV. törvény a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről - 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól - 1995. évi LVII. törvény a Vízgazdálkodásról - 1996. évi XXXVII. törvény a Polgári Védelemről - 1996. évi XXXI. Törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról - 2000. évi XLIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról 11.2. Kormány- és miniszteri rendeletek - 218/1999. ( XII. 28. ) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, - 21/2002. ( IV. 25. ) KöViM. Rendelet a vízi közművek üzemeltetéséről,

47 - 38/1995. ( IV. 5. ) Kormányrendelet a közműves ivóvíz ellátásról és a közműves szennyvíz-elvezetésről, - 160/1995. ( XII. 26. ) Kormányrendelet a vízgazdálkodási társulatokról, - 72/1996. ( V. 22. ) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról, - 196/1996. ( XII. 22: ) Kormányrendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi . feladatairól, - 232/1996. ( XII. 26. ) Kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól. - 10/1997. ( VII. 17. ) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről - 98/2001. ( VI. 15. ) Kormány rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről - 90/2007. ( IV. 26. ) Kormány rendelet a Környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

48

MAKÓ VÁROS Árvízvédelmi terve

49 I. Közúthálózati adatok A városi úthálózat hossza: 171 km ebből burkolt : 116 km burkolatlan :

75 km

A 11.07. sz. Maros jobb parti árvízvédelmi szakasz a 2.95 számú Körös-Tisza-Maros közi ártéeri öblözet Maros menti területét mentesíti az árvizaktől. Makó város II. A veszélyeztetettség elemzése A Maros folyó LNV szintje a Makó Állami vízmérce szerinti 625 cm. 1975.07.10-én. • A veszély megnevezése, értékelése, előfordulásának gyakorisága: Makó területének és lakosságának 100 %-a a Maros folyó által árvízveszélyeztetett. Elöntéssel fenyegetett terület árvíz esetén belterület 1931 ha, külterület 20990 ha, a teljes közigazgatási terület 100 %-a. Kitelepítendő lakosság árvíz esetén 100 %. A védőgátak földből épültek, s az általuk szolgáltatott biztonság nem zárja ki magas és hosszantartó jeges, vagy rendkívüli árhullám levonulása idején esetleges gátszakadást, árvízi katasztrófa bekövetkezését. Az árvizek bekövetkezésének fontos helyei és ideje, valamint a víz által elöntött területek nagysága előre nem határozható meg. A védekezés során azonban lehetőség van olyan jelenségek megfigyelésére, amelyek tájékoztatásul szolgálnak arra, hogy a védelmi munkák ellenére hol következhet be gátszakadás. Így fenn-áll a lehetősége annak, hogy az árvíz által veszélyeztetett területekről a lakosságot, állatállományt, és egyéb anyagi javakat időben védett területre telepítsük át. A települést gátszakadás esetén árvízi elöntés veszélyezteti! Csongrád megyében a Maros jobb oldali illetve a Tisza balparti a gátszakadása esetén bármi kor veszélyeztetheti Makó várost az árvíz. A kiürített területek befogadója: Hódmezővásárhely - árvíz esetén: a lakosság 100 %-a. • Védművek rendeltetése, adatai: A létesítmény megnevezése: Maros jobb parti töltés tulajdonos: Magyar Állam

50 kezelője: ATIKÖVIZIG Védekező szervezet: ATIKÖVIZIG közigazgatási helye: 16+345 fkm - től 30+0,20 fkm – ig védtöltés hossza: 13+675 km számított elöntési szint: 5,50 m eddigi legnagyobb elöntési szint: 6,25 m tervezéskor figyelembe vett LNV: 6,25 m védtöltés koronaszélesség : 4-5 m védtöltés padkaszélesség : 3-4 m védtöltés átlagos terepmagasság : 79,46 m Bf. védekezési munkával tartható árvízszint : 7,2 m a töltések 100 évente egyszer előforduló árvízre vannak méretezve, 2004 évben Makó állami vízmércén 2004.04.20-án 440 cm vízállással tetőzött az árhullám A 2006 évi rendkívüli árvízkor a töltések tartós terhelésnek voltak kitéve, melynek során ezen a szakaszon nem jelentkezett állékonysági probléma III. Árvízvédelmi szervezeti beosztás Alsó – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Műszaki Ügyelet 6720 Szeged Stefánia 4 Telefon: 62/ 599-501 Mobil: 30/4158100 Fax: 62/423840 Email: [email protected] 1.Központi védelemvezető: Dr. Dobi László okl. mérnök igazgató ª(30) 475-63-88 2. Központi védelemvezető helyettes: Andó Mihály okl. mérnök

51 főmérnök ª(30) 383-55-19 Tripolszky Imre okl. mérnök ª(30) 229-71-39 11.07.Árvízvédelmi szakasz Szakaszvédelmi központ:11.07.04. Makói gátőrház 6900 Makó, Tinódi u. 16. (62) 212-601,házi: 21-267 Szakaszvédelem vezető: Németh György ª(30) 475-63-83 Szakaszvédelem vezető helyettes: Ágoston Bence ª(20) 240-69-15 Rátky Pál (Vízpart Kft.)

ª(30) 415-81-07 Alsó – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség 6800 Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András u. 10. Tel: 62/245644 Fax 62/248-304 Email: [email protected] Szakaszmérnök:

Versegi László ª(30) 383-55-16

• A település polgármestere: Dr. Buzás Péter • VÉB Katasztrófa Védelmi munkacsoport (15 fő): • Árvízvédelmi Csoport :1/35 fő • Feladatok: Általános rendelkezések Az 1995. évi LVII törvény a Vízgazdálkodásról előírja a helyi Önkormányzatok ezirányú feladatait. 4. § 1/f pontja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés A vízkárelhárítás gyakorlatilag belvízvédekezésből áll. Az Önkormányzatok ebbéli tevékenységének a célja a vizek kártételeinek megelőzése. Tényleges védekezéssel a kártétel csökkentése és a bekövetkezett károk megszüntetése • Védelmi szervezeti egységek feladata:

52 Ö Helyi Védelmi Bizottság A Polgármester (Helyi Védelmi Bizottság Elnöke) irányításával honvédelmi, közigazgatási illetékességi területén saját szervezettel segítik a védekezést. Működési rendjét az 1993. évi CX. törvényben meghatározottak szabályozzák. Ö Helyi Védelmi Bizottság Elnöke A Helyi Védelmi Bizottság Elnöke (Polgármester) a védekezés műszaki irányítását, vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el. A Megyei Védelmi Bizottság utasítására, vagy a Vízügyi Igazgatóság utasítására saját hatáskörében ügyeletet rendel el. További feladatai: •

A Vízügyi Igazgatóság intézkedéseivel összhangban, intézkedik a község közigazgatási területét érintő védekezési feladatokra.

•

Önálló hatáskörben intézkedik a polgári védelmi szervek és szervezetek magasabb alkalmazási készenlét elrendelésére, a védekezési feladatok biztosítása érdekében.

•

A

Megyei

Közgyűlés

Elnöke

utasítására

végrehajtja

az

érintett

településrészek mentését. E feladatot a helyi védelmi szervezeteivel végzi. •

A Vízügyi Igazgatóság kérésére mozgósítja és a polgári védelmi szervekkel együttműködve kiállítja a megfelelő létszámú és felszereltségű közerőt a kért helyre. Gondoskodik váltásról és szállításról.

•

Ellenőrzi és felügyeli a védekezési feladatokat.

•

Gondoskodik a lakosság korrekt tájékoztatásáról.

Döntési jogköre az alábbi: •

Polgári védelmi szervek és szervezetek részére készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése.

•

Helyi Védelmi Bizottság összehívása

•

Közerő kivezénylése

•

Fegyveres erők segítségének kérésére javaslattétel

•

Védelmi feladatok ellátása érdekében rendelkezik a működési területén lévő valamennyi

vállalat,

intézmény,

társaság,

magánszemély

munkaeszköze felett •

Jogkörét átruházhatja, vagy megoszthatja helyettesével

Ö Helyi Védelmi Bizottság Titkára

ereje

és

53 A Helyi Védelmi Bizottság Elnökének távollétében vagy annak pihenőidejében teljes jogkörű helyettese. Ez a mindenkori Jegyző. ÖKatasztrófa Védelmi Munkacsoport •

Döntések előkésztéséhez adatok beszerzése, rendezése, elemzése

•

Védekezési stratégia meghatározásához alternatívák kidolgozása

•

Kitelepítés ( kimenekítés ) és mentés figyelemmel kisérése, szoros együttműködésben a végrehajtásban érintett valamennyi szervezettel

•

Szaktanácsadás

a

védelemvezetésnek,

a

polgári

védelmi

feladatok

végrehajtását illetően •

Döntések végrehajtásának megtervezése, ellenőrzése

•

A Katasztrófa Védelmi Munkacsoport szolgálatát a fennálló védelmi helyzetnek megfelelő mértékben kell alkalmazni

•

Informatikai berendezések működtetése

•

Ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság szükség szerinti ellátásának megszervezése és biztosítása

IV. Árvízvédekezésbe bevonható speciális Polgári Védelmi Szervezet • Árvízvédelmi Csoport Makó: Megalakítási hely: Makó Polgármesteri Hivatal Parancsnoka: Felépítése : Parancsnokság1/ 4 fő Rakodó részleg1/ 2 fő Szállító részleg1/20 fő Gátőrző, figyelő részleg1/ 9 fő Összesen1/35 fő • Segítségnyújtásba bevonható Polgári Védelmi Szervezetek A Körzet Parancsnokság állománytáblájában szereplő egyéb PV szervezetek. A védekezésbe bevonható szervezetek név-cím és telefonjegyzékét a VIII. pont tartalmazza. V. Közerő mozgósítási terv •

Az árvízvédelmi erők megszervezésével egyidőben, azzal összhangban kellő figyelmet kell fordítani a Vízügyi Igazgatóság által igényelt lakossági erőforrások bevonására " Az Igazgatóságok a rendelkezésükre álló létszámmal a védekezés beindítására, műszaki irányítására képesek." A

54 tartós és folyamatos védekezés során jelentkező figyelési, észlelési védekezési feladatok ellátása ma már szervezetük erejét meghaladó feladat. Elkerülhetetlen tehát, hogy az árvízzel veszélyeztetett területén lévő lakossági erőforrások bevonása a védekezésbe szervezett formában. A védekezés sikerében érdekelt települések erőforrásainak igénybevételére a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. lehetőséget biztosít. •

A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közerő igénye Makó város védelmi szakaszára 1060 fő.

•

Nem a köztudatban élő - nagy védekezés idején mozgatott - közerő jelenti a megoldást, hanem a közerő jelleggel összeállított létszám, amely az Igazgatóság erejét meghaladó helyzetben, akár II. fokú készültségnél is kivihető a védvonalra és ott figyelőszolgálatot, valamint egyéb védelmi feladatokat lát el.

Ö A közerő mozgósítását a polgári védelmi szervezetek kitelepítési- és elhelyezési szolgálatának közremüködésével a polgármester hajtja végre Ö Gyülekezési hely: Makó város Polgármesteri Hivatal Ö A közerő létszám kiállításához igénybe kell venni a Munkaügyi Hivatal segítségét Ö A közerők nyilvántartása előre elkészített formanyomtatványon történik •

A szervezésnél a következőket kell figyelembe venni:

A védtöltéseken folytatott 12 órás szolgálat komoly fizikai megterhelést jelent, ezért 50 évnél fiatalabb, egészséges, felelősségteljesen tevékenykedni tudó emberekre van szükség. Az Igazgatóságok által az üzemeknél lekötött létszám ne szerepeljen. 8-12 fős részlegekbe kell kiállítani a személyeket, megbízott vezetővel A települések az adott létszám helyszínre és vissza szállításához szükséges gépkocsikat is állítsák ki •

A technikai eszközök elsősorban:

földmunkagépek (kotró, dózer, szkréper ) szállítóeszközök (trailer, tehergépkocsi, busz) világító aggregátorok, áramfejlesztők

55

VI. Riasztási, kiértesítési terv Rlg. szám

Aeg. parancsnok

Munkahely + Telefon

Lakás + Beosztott Telefon személye .

Alkalmazási hely

VII. Kitelepítési és befogadási terv A kitelepítési és befogadási tervet teljes részletességgel a Hódmezővásárhely Körzeti polgári Védelmi Parancsnokság dolgozza ki a veszélyeztettséghez viszonyítva, mivel a települést árvíz esetén Hódmezővásárhely megyei jogú város fogadja be.

56

VIII. KIMUTATÁS a védekezésbe bevonható szervekről Megnevezés Makó Polgármesteri 1 Hivatal Csongrád Megyei 2 Védelmi Bizottság

Cím 6900 Makó Széchenyi tér 22. 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.

Tisza-Marosszög 3 Vízgazdálkodási Társulat

Vezető neve

Beosztása


Telefon 62/511-810

védelmi bizottság titkára

62/566-025

6800 Hódmezővásárhely Balla Iván Móricz Zs. u. 17.

igazgató

62/242-033

ATIKÖVIZIG 4 Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség

6800 Hódmezővásárhely Versegi László Dr. Rapcsák A. u. 10.

szakaszmérnök

62/245-644

ATIKÖVIZIG 11.06. 5 belvízvédelmi szakasz

6800 Hódmezővásárhely Kemény Dr. Rapcsák A. u. Lászlóné 10.

szakaszvédelem vezető

30/383-5517

Hivatásos 6 Önkormányzati Tűzoltóság Makó

6900 Makó Vorland Mózes rabbi tér 1.

Fejes István

alezredes

62/211-388

7 Polgármi Védelmi Iroda


Nagy-György Attila

polgárvédelmi őrnagy, irodavezető

62/511-896

Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Makó Városi 9 Rendőrkapitányság ÁNTSZ Makói 10 kirendeltsége

Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24. 6900 Makó Teleki L. u. 4. 6900 Makó Széchenyi tér 6.

Dr. Lukács János

megyei főkapitány

62/477-577

Palicz András

városi kapitány

20/972-3040

Dr. Bugyi Györgyi

igazgató orvos

62/213-020

Csongrád megyei 11 Állateü. és Élelmiszer ell. Állomás


Dr. Kocsubé Sándor

főállatorvos

62/213-622

Makó-Rákos Makói Nagy-György út 11. József

elnök

30/621-6255

13 ATI-KTVF

6721 Szeged Kardos Sándor Felső-Tiszapart 17.

igazgató

62/553-060

Csongrád Megyei 14 Katasztrófavédelmi Igazgatóság

6721 Szeged Berlini krt. 16-18.

tűzoltó alezredes, megyei igazgató

62/621-280

8

12

Makó Polgárőr Egyesület

Fehér István

Huszár Tibor

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Recommend Documents