Magyarország Irta
pillangói.
Aigner Lajos.
.4.
XIV.
Vanessa polychloros
14.
Linné, Systema
Naturae.
X.
Ed.
europ. Schmetterl. in Abbild.
Alapszíne sárgás
elüls szegélyén 3 fekete
folt
szintén
szegélyén nagy
fekete
2
folt
mellette
fekete,
világosabb
Alul feketés barna,
el
13.
van.
Az
mm.) Igen
péklányok
s
jelentkezik.
az alsó
barnák.
sötét
közepétl jul. könagyok (50—01
jun.
szín
elüls
szárny
folt
lábak
az
bels
2,
vonalakkal;
többnyire igen
ritka a kisebb és élénkebb
szárny
egymástól alsó
A
Hazánkban országszerte igen gyakori,
A budapesti
A fels
sárga
sötétebb
szárny közepén sárgás pont mutatkozik. zepéig.
(1777).
1.
szárny közepén
kifelé
és
fig.
foltokkal.
a
;
Esper, Die
(1758);
tab.
melyeket
áll,
apextól sárga foltok különítenek
szegélyén
477. I.
fekete
vörös,
F, 1 )
ab.
pyromelas
Frr.-).
melyet eddig csak Eperjesen és Malomvizen figyeltek meg. Petéje bordó alakú, a nstény nagy csoportokban (200-ig) levelekre rakja
le.
Hernyója
szürkés
mm. hosszú; május közepétl
kez
hátán
barna,
tüskés,
június közepéig társasán
éi
60
követ-
növényben:
Ulmus campestris (szilfa), Sallr álba (fz), (rezg nyárfa), Cerasophora dulcis es acida (eseresnye és meggyfa). Pyrus communis, malus és cydonia{\\Oxte-, alma- és birsalmafa), kivételesen Cornus mas (somfa), délszakon Populns
tremul.i
Celtis ausiralison
(ostorfa)
Bábja barna,
feje
is.
kéthegy, hátán néhány fémes
folt
mu-
tatkozik.
Parasitái:
Tachina omnivora
(L.)
Swed
,
polychlori Rtzb. Chalcidida-fajok
Bouebé, Braconida-faj luctatorius L.
;
;
;
Amblyteles camelinus
Ichneumonida
Exorista
Brischke,
Mg.,' Eutachina larvarum Htg. Díptera-fajok
Pteromalus puparum Mierogaster fossulata
Wesm
es
Szilézia
III
- IV..
VII— VIII., Morvaország IV, VII, VII..
Bukovina és Románia VI ]
)
-)
Polychloros
:
igen sáriin.
Pyr: tz. melas: fekete.
,
Ichneumon
fajok.
Elfordul az összes szomszédországokban, es F.-Ausztria
inclinat.i
—
VII
VIII.,
még
pedig:
Kariatida,
Csehország, Galiezia
VIII.
A.IV.,
HL—IV.,
Magyarország
145
pillangói.
Algírig 60
Elterjedési köre: Stockholmtól
— 30
Himalájáig 20°) és Spanyolországtól Japánig 10
Vanessa xanthomelas
15.
Esper, Die
Schmetterl.
europ.
a
Esp. 1 )
Abbild.
in
(Ázsiában
— 160°.
I.
tab
63.
fig.
4.
(1777.)
A
a fels szárny Különben igen hasonló az elbbi fajhoz, csakhogy alapszíne élénkebb szín, küls szegélye csipkésebb az alsó szárny elüls szegélyén a sárga folt
szárnyak alapszíne élénk sárgás vörös; eltt
csúcsa
fehér haráiitos
kis
folt
áll.
;
küls szegélye
lábak
barnás
—
mm.
nag\obbára
ritka,
csak
helyenkint és fleg hernyó alakjában olykor gyakori.
Fzek
körül
látható,
alig
szélesen
fekete
a
;
55
sárgák. Alsó lapja világosabb színezés. Kifeszítve
A
Tengermellek
aránylag
helyen
kevés
el
fordul
62 Magyarországon,
egész
kivételével
és
de
szokott repkedni június júliusban.
Eperjesen,
némely
ahol
évben
mennyiségben
nagy
igen
tenyésztették, többféle eltérését figyelték meg. Ilyenek:
fekete foltokkal és igen
kék pettyek igen aprók
Kék
igen nagyok
;
és valamint
csaknem
3.
széles ;
2.
fekete
Nagy
melyben
szegélylyel,
a
A szegély kék
tünetii,
kék
pettyei
A
szegély
igen
széles
pettyek nélkül az
1.
;
4.
fekete
összes
foltok
elmosódott,
az
alsó szárnyon csak alul van két nagy kék petty; 5. Az ab. Chelys Mitis 2), melynek fels szárnyán a costálib 3 nagy folt egybefolyt, az alsó azonkívül tövén és közepén egy-egy fekete petty áll ;
középs
szárny
foltja a
rendesnél
kétszerte
nagyobb.
A
törzs-
alakhoz úgy viszonylik, mint az ab. testudo a polychloros-hoz. I) a h s t r ö m Gy. Eperjesen 1899-ben hermaphroditát is tenyész1
tett
;
balra
?,
jobbra
£.
Hernyója fekete, hátán két fehéres hosszanti vonal 50 mm. hosszú. Május elejétl a tüskék feketék, 45
—
Salix
elejéig társasán él
(fzfélék),
Ulmus
caprea,
:
Elfordul VII.,
a
;
Amblyteles eamelinus
következ
Populus (nyárfa) féléken.
!)
A
2
Chelys, csalány.
)
vöröses fekete.
Blepharidea
Wesm.
VI— VII.,
vulgáris
Ichnemonida-faj.
szomszédországokban
Salzburg, Cseh- és Morvaország
Bukovina VI— VII. V., Bulgária,
le,
június
acuminata, glanca és vitellindn
carripestrison (szilfa) és
Bábja vöröses barna, fémes foltok nélkül. Parasitdi Macháira serriventris Rdi., Mg. Diptera-fajok
fut
:
A. -Ausztria
Szilézia
Románia VII— VIII.
VII— IV.,
IV.
146
A. Aigner Lajos.
Kis-Ázsiáig 60
Elterjedési köre: Szt.-Pétervártól
szásztól Japánig 25 4.
-
—40
és
El-
160°
nem. Polygonia
Hl). 1 )
(Grapta Kirby.)
A fels szegély hajlítottabh, a bels zug kiállóbb mint az elbbi nemnél; csak az egyik fajnál {L-album) egyenesebb a bels szegély. A tapogatók srn pikkely/ettek, a rövid pikkelyek közt kevés a puha szr; középs ízlik nem megvastagodott,
végs
kékkel borított, 1.
A hernyó
ízük rövid.
a
hengeres,
Mindkét szárny elüls szegélyén fehér
folt áll
...
Mindkét szárny elüls szegélyén nincsen fehér 2.
3.
kemény
ágas-bogas
tüs-
báb púpos, többnyire fémfény, feje kethogy. ...
folt
...
2
...
8
alapszín sárgás vörös; az alsó szárnyon alul L- vagy
a'a
L-album Esp. V-alakú felié- rajz van ... ___ ... ... Az alapszín sárgás vörös; az alsó szárnyon alul C-alakú ... C-album L. fehér rajz van __: ... ., ... ... '2 rozsdás alsó szárnyon az alul apró Az alapszín barna; fehér vonal van, mely szöget alkot Egea Cr Polygonia L-album Esp. 2 )
16.
Esper, Die fig.
3
ií
50
europ. Schmetterl.
a,
b (1780);
I.
2.
II.
p.
szárnyak alapszíne sötét sárgás vörös, ;
a
fekete
a,
rajzolat-
fels szárny elüls szegé-
háromszög alakú fehér
folt
van. Mindkét szárny
szegélye fekete, mögötte befelé sárgás pettyek sorakoznak.
középs
szürke és barna színnel márványozott, fehéres az
alsó
58
65
szárnyon
fehér
mm. A Tengermellék
tí2.
236 (1885).
olyan mint a Vanessa polychloros-é lyén, a szárny csúcsán
tab
69,
p.
Mars hall & Nicéville,
Vau-album
(1787);
Butterflies of India
A
Abbild.
in
V-album Eabricius, Mantissa Insectorum
L-
vagy
kivételével
V-alakú
rajz áll
Alul
sávval
;
Kifeszítve
csaknem egész Magyarországon,
de aránylag kevés helyen található jun. -júliusban
Hernyója feketés barna vagy sárga sávval és sárgás tüskékkel,
szürke,
45-50 mm.
hátán
hosszú.
következ növényeken: Betulus Ulmus campéstris (szilfa), Hippophae
júniusban társasán
él
szeles
Május-
"/hu (nyírfa),
rhamnoidei Alnus (égerfa), Oroszországban Ribes grossularián (egres) Bábja barnás szürke, 4 ezüst folttal.
Salix
(fz),
(kipófa), is.
kékes
x )
-)
Pólus
A
:
sok,
fehér L.
gono
:
térd. szöglet.
Magyarország
Parasitája
147
pillangói.
ArgyrojihyJax "pupvpkacja Rdi. Diptera-faj.
:
Elfordul a következ szoniszédországokban A.- és F.-Arasztria IX, Cseh- ós Morvaország VI—VII., Szilizia VÍI -VIII.. BuIX, Románia VI — VIII., Bulgária. kovina VII Elterjedési köre Kasantól Kasmírig 56 S»5° és Karlsbadtól Japánig 31—1600. :
—
:
Polygonia C-album L
17.
Linné, Systema
Naturae.
europ. Schmetterl.
477
X.
Ed.
Abbild.
in
tab.
I.
1
)
(1758);
Esper,
13.
tab. 59.
fig.,
Die fii;'.
3.
(1777.)
Alapszíne sötét rozsdás barna vagy sötét szegély
Fels
barna,
sötét
szárnyán
sárgás
elüls
az
vörös,
a
szegélyen
3,
fekete folt áll. Az alsó szárny közepén 3 és bels szegélyén középterén 2^-3 fekete folt van, a széles barna küls szegélyen 1
C-alakú fehér rajz látható.
baríia pettyek sorakoznak, alsó lapján
Hazánkban országszerte két ivadékban fordul el (jun. közepétl jul. végéig és aug. közepétl okt. közepéig s kitelelvén május kivált szilfák közelében szokott röpködni. Az 1. ivadék szavégéig,) bályos nagyságú (40 46 mm.) Ennek két alakja különböztethet meg: 1. Az egyik vöröses barna, erteljes rajzolattal, alul egyszín barnás szürke vagy t fell feketés barna, küls felén barnás szürke 2. Világosabb, csaknem sárgás barna, megfogyatkozott ;
—
;
rajzolattal
küls f-
;
alul
is
felén pedig
Esp. 2),
album
C
helyett
Anker
pesten s
f
barnás
világos
melyen
olykor az alsó szárny kor
azaz
világosabb,
fels
a
foltjai
t
:
szürke.
szárny
szürkés
fell
Közte
az
ritka
ab.
eostalis fekete foltjai,
némely-
egybefolytak, alul pedig
is
barna,
Budafekete egészen mely Lajos fogott egy példányt,
mutatkozik. (Pozsony, Eperjes,
Nagyág),
teljesen rajztalan volt.
A
ivadék,
II.
Harcourt)
4 )
nagyol)b (48 mm-ig)
aránylag kisebbek
foltjai
Hutchinsoni
a var.
;
mm.
els 6
nyeken
él
:
gyr
Urtica dioica
és
és
urens
A A
3 )
Hutchinson angol lepkész után.
)
Az arany sárgás.
4
fehér C.
fehér
zöld
vöröses sárga,
2)
i)
(Budapest, Puj.)
lapos, kékes
hosszú. Május-júniusban
f.
lutcscens
{var.
alapszíne sárgás barna, fekete
alul barnás.
Petéje hosszúkás, fölül
barna, hátán az
;
Young 3 )
szín.
a többi
Hernyója 35
fehér,
augusztusban következ növé(csalány),
Ulmus
campestris
148
Aigner Lajos
Humulus
(szilfa),
Corylus avellana
lupulas
Padus
(komló),
(mogyoró),
Lonicera
vulgáris
xylosteurn
(zelnicze),
rubrum és grossularia (ribizké és egres), Rubus idaeus Carduus (bogács), Bábja vöröses barna, fémes foltokkal. Parasitája
Pteromalus puparum
:
Elfordul
az
A.-Ausztria VI - VII
Swéd.
(L.)
VIII—IV.,
(inalna).
Chiileidida-faj.
még
szomszédországokban,
Összes
Eibes
(loncz),
pedig:
Karinthia III— X.,
Morvaország V. IX., Galiczia IV., Bukovina III V., VII -VIII., IX--X. 40° és SpanyolElterjedési köre: Lapphontól Kis Ázsiáig 68 10—160° országtól Japánig és Észak-Amerikáig. ,
—
18.
C
r
a
me
Polygonia Egea
Papillons exotiques. Tab. 78.
r,
Cr. 1 )
fig.
Her bs t
C. D. (1778);
& Jablonsky, Natursystem aller lnseeten. Tab. 160. fig. 5. 6. (1784); triangulum Fabricius, Entomologia systematica III. 1. 125 (1793); Van album Esper, Die europ. Schmetteri. in Abbild.
tab. 52.
I.
Alapszíne világos rozsdás barna
elbbi
fig.
(1777).
;
sárga vegyülettel, sötétebb szín finom
harántos
az
vörös,
vonalakkal
és
—
40 55 mm. Hazánknak csakis délibb fekvés vidékein,
el
ritkán fordul
A
mint
barnás
az alsó szárnyon két apró fehér vonal van, mely szöget
;
alkot. Kifeszítve
ts
olyan
a foltok azonban jóval kisebbek. Alul
fajé,
foltokkal
1.
rajzolata
3 ivadékban. (ápr.
meglehe-
ott is
— máj., jun. —
jul.
és okt.)
nyári ivadék az ab. j-album Esp. 2 ), melyen a fels szárny
szegélyterén
lev
A var. autumnalis nagyobbak. Ezen két alakot
két fekete petty hiányzik.
Stef. 3 ) élénkebb, vörösesebb, pettyei
figyelték meg. Ez a faj hazánkban éri el elterjedésének legészakibb határát. Hernyója kékes szürke vagy halvány fekete, sárga és fekete
esak Fiúménál, Portorén és Losinján
harántos sávokkal. Tápláló növényei: Salix
(fz),
Lonicera
Ulmus
és Corylus
(loncz)
Urtica
(szilfa),
Parietária diffusa (csalány),
(mogyoró).
Bábja
Ribes
(falf),
'ribiszke),
tüskés,
barnás
szín, olykor ezüstös foltokkal.
Elfordul VII
— Vili.
a
szomszédországok
Elterjedési köre: Nagyváradtól
vencetól Persiáig 23
—
70°.
*)
Aegea, Aphrodité mellékneve.
2 )
A
)
Az szi.
3
közül
csupán
Krajnában
és Bulgáriában.
fehér
j.
Cyprusg 47
— 35°
és a
Pro-
Magyarország
6.
149
pillangói
nem. Arachnia Hb. 1 )
Az alsó szárny középséjtje nyitott; a bozontos szrös tapoközéps íze nem megvastagodott, a csáp bunkója tojás alakú. A hernyó hengeres, tüskés. A báb feje kéthegy. Európában csak egy fáj él.
gatók
19.
Linné,
L. 2)
Arachnia Levana
Systema Naturae.
Ed. X.
europ. Sehmetterl. in Abbild.
480
I.
(1758);
tab
15.
fig.
Esper, Die 2 (1777).
Szárnyainak alapszíne vöröses sárga, számos fekete pettyel, a fels szárny csúcsán
bennük hálószer világos vonalak vannak 3 apró fehér petty
áll.
Alul a
barna,
;
sárga,
fekete
ibolyás
és
színnek hálózatos rajzolata látható.
Hazánkban országszerte két ivadékban gyakori, márc. — ápril. második jóval na33 mm., és jul. aug. Az I. ivadék 25 gyobb, 30—42 mm. Az I. ivadéknak szép eltéréseit figyelték meg Eperjesen, ilyenek: 1. oly példányok, melyeken a két szárny
—
—
lev
a,
számra és terjedelemre nézve megfogyata ttér ellenben sötétebb, koztak vagy teljesen hiányoznak, csaknem egészen fekete 2. olyanok, melyeken mindkét szárny elüls és küls szegélye és ttere egészen fekete, csupán a középterén
foltok
;
középtér világos szín, minden rajz nélkül 3. olyan példányok, melyeken a középtér szintén rajztalan, a szegély eltt elhúzódó fekete sáv azonban igen keskeny, a ttéren pedig néhány nagy négyszög alakú fekete folt áll. A II. ivadék, a var. prorsa L. 3 ) alapszíne fekete, a két szárnyon végig húzódó középs szalag többnyire keskeny, olykor széles, fehér vagy részben halvány barnás, a ttér apró pettyei fehéresek, a szegélyen vöröses barna vonal fut le, mely a fels szárnyon esak a bels szegély felé tisztán látható, az alsó szárnyon pedig ketts. Rendszerint a törzsfajnál gyakoribb. Hermaphrodítáját (balra ?, jobbra j) D a h s t r ö m Gyula fogta ;
1
Eperjesen.
A poriima
II.
ivadék közt, inkább
O. 4 ).
sz
felé,
mely színben a Levana-hoz
lep áll
fel
közel,
sávjai és foltjai sárgás barnák, kivéve az apicalis
marad
fehér
>i -')
:i
)
4 )
;
rajzban ellenben a
a Levana rajza Római istenn neve.
Arachnia pók, Prorsus
egyenest.
:
Porionus
:
találékony.
prorsa-hoz miatt.
a
ritkább
azaz:
mely csakhogy
pettyet,
hasonlít,
ab.
összes
L50
lev ketts vonal egy
az alsó szárnyon
melyben
részint egybefolyó
az a rajz, melyet
felel
tab. 7.
terlinge
a
Aigner Lajos,
A.
8
fig. t.
5.
adott
e) f.
3
széles sávvá
fekete toltok sora
alakult
Ennek
áll.
át,
meg-
Hofmann (Gross-Schmel teriinge 2. kiad. Másik alakja az, melyet Spuler (Sehmet-
ábrázol.
c)
Ez utóbbi egészben közelebb áll a prorsa-hoz, de tarkább, mennyiben a fekete alapszínen az elbbi alaknak rajzolatait
viseli
ugyan, de középs szalagja,
halvány
igen
teher, a szegélysáv pedig élénk sárgás
barna (szélesebb mini az
A porima-t csak Tavarnok, Torna, Párád, Eper-
említett, rajzon). jes,
olykor
barnás,
Szilágy-Oseh, Nagyág. Fuj és Lipik környékén figyeltek meg.
Petéje hosszúkás, fölül lapos, zöldes szín. Hernyója fekete vagy barnás sárga, fekete sávokkal, 30 34 mm. hosszú; májusban és szeptemberben Urtica dioicán (csalány) él. Bálija barna, olykor fémes foltokkal. A báb kitelel, ellentétben a, többi Vanessákkal, melyek lepkéje kitelel. a Parasitái 1. Levana-i\ak Machaira serriventris Rdi., Phorocera vernalis R. D., Blepharidea vulgáris Mg., Phryxe puella
—
:
R. D. Diptera-fajok
;
2.
a,
Argyrophylax pupiphaga
prorsa-n&k
:
Phryxe
Machaira
Rdi.,
Vanessae R.
D.
;
Diptera-
serriventris Rdi.
fajok.
az
Elfordul A.-
Ausztria
IV— V.,
IV— V., VJ- VIII.,
szomszédországokban,
összes VIII
IX.,
Bukovina
F.-Ausztria
IV— V.,
IV— V., VII—VIII.,
még VII.
,
Románia
pedig: Szilézia
V— VI.,
VII— IX. Elterjedési köre: Szt.-Pétervártól a
Paristól Koreáig
Kaukázusig
t>0— 40
20— 16(h
Adalék Kassa környékének lepke faunájához. Összeállította Dr. Fischer Tíerminius, III.
Pseudoterpma pruinata Hufn., igen gyakori.
Geometra Papilionaria Euclüot
is
L.
ritka.
smaragdaria F
ritka-.
Nemoria porrinata
Íj.
Thalera fimbrialis Se.
igen gyakori.
nem
ritka.
és
