MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
Abszolút földrajzi helyzet Æ Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája • Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje Æ nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)
• A Föld nem áll, hanem forog Æ Coriolis-erő • A Föld tengelye ferde Æ az év során változik a napsugarak beesési szöge • Az É-i féltekén több a szárazföld (óceánokétól eltérő felmelegedéssel)
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban • Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Æ Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús Æ Azori maximum: egész évben páradús levegő Æ Szibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő Æ Perzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = „európai monszun” • • • • •
Gyertyaszentelő: hőmérséklet hirtelen visszaesése Å Ok: Sarki hidegbetörés Sándor, József, Benedek (III.18, 19, 21): Å Azori(mediterrán) betörés Fagyos szentek (Pongrác, Szervác, Bonifác: V. 12-15, Orbán: V. 25.): Å Sarki hidegbetörés Medárd nap (VI.8.): Å Izland környéki felélénkült ciklontevékenység Vénasszonyok nyara: Å Azori (mediterrán) betörés
Relatív földrajzi helyzet Æ átmenetiség az éghajlatban Æ Óceáni hatás Æ Kontinentális hatás Æ Mediterrán hatás Æ Sarkvidéki eredetű légtömegek
Æ Óceáni hatás (1300-1700 km ellenére): • Csapadék Ny → K csökken (Alpokalja 800→500 mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm → Mátra: 7-800 mm) • „Medárd-napi esők” (nyár eleji csapadékmaximum) • Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5°C
Æ Mediterrán hatás • Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm • „Vénasszonyok nyara”
Æ Óceáni és kontinentális hatás • Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY→DK nő (Alpokalja 19 →22°C Szeged) • óceáni légtömeg uralma Æ hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális Æ meleg, aszályos nyár
Æ Óceáni és mediterrán hatás • Januári khőm. változása: NyDNy→KÉK felé csökken (-1°C→-3°C) • Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél
Relatív földrajzi helyzet Æ medencejelleg az éghajlatban • Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) • Szélsőségesség (medence pereme → közepe) Æ növekvő hőingás (<20 → 24,5°C Nagykunság, Hortobágy) Æ csökkenő felhőzet (66% → 54%) (Alpokalja → SzolnokCsongrád) Æ növekvő napfénytartam (1950 → 2150 óra) (Alpokalja → DDTk) • Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu → ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó → É-i, ÉK-i szelek) • Gyakori köd • Mikro- és mezoklímában való szegénység
Domborzat éghajlat-módosító hatása • Hegységeinkben:
Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65°C/100 m; télen 0,2-0,4°C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés Æ tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet • Hegységek előterében:
pl. főn-szerű szél a Bakonyból („Vázsonyi” szél) • Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Leggyakoribb szélirányok és szélsebesség Hegységek tágabb környezetében módosuló szélirányok: Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
Magyarország éghajlati körzetei
USDA (United States Department of Agriculture) zónatérkép (zóna: amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában szokott minimum hőmérsékletet, fagy-tartósságot, hőingást)
Időjárási és éghajlati szélsőségek
MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA
Folyók • Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza Æ vízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma Æ Dunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere Æ Tiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől ! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!!
DUNA
TISZA
Teljes hossza
2850 km
966 km
Mo-i szakasza
417 km (Közép-Duna)
596 km (Felső-Közép-Alsó-T)
Mederszélesség
290-600 m (középvíznél)
191-236 m
Mélység
3-6 m
2,9-7,5 m
Vízhálózat a pliocén végén
Vízhálózat a pleisztocén elején
Vízhálózat pleisztocén vége
Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt és után
Az öntöző- és lecsapoló csatornák hossza, a szabályozó műtárgyak nagy száma miatt az alföldi vízfolyások és felszínközeli talajvizek egy számtalan elemében mesterségesen szabályozott rendszert alkotnak.
• Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról… • Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat Æ lassú lefolyás Æ csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog • Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége
„Vízmérleg”
Az ország területének felszíni vízmérlege
csapadék 52 mrd m3/év
az országba belépő felszíni vizek vízhozama 114 mrd m3/év
az országot elhagyó felszíni vizek vízhozama 120 mrd m3/év
párolgás 58 mrd m3/év
Duna • Vízjárás: Å Alpokban eredő jobboldali mf-k Æ kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás Å magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) Æ május-június: zöldár Å vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése Æ alacsony téli vízállás • Jegesár! (1838)
Tisza • Vízjárás: kontinentálisabb (torkolat felé csökkenő ln/lk vízhozamhányados) Å hóolvadás a hegységkeretben Æ április nagyvíz Å magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) Æ május-június: zöldár Å romániai vgy-n. mediterrán hatású öszi esőzések Æ újabb árhullám Å nincsenek hóhatár feletti hegységek Æ szeptemberi kisvíz • Veszély: ha a folyók árhullámai találkoznak
Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Å Æ Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: kanyarogva bevágó jellegű Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő
Dráva és a Mura összefolyása, Őrtilosnál
Rába Sajó
Hármas-Körös
Állóvizek • Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás • Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a • Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km2), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) Æ nyáron hamar felmelegszik (27-28°C akár), télen 30 cm-es jég • Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP • Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas • Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak • Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)
Felszín alatti vizek • Ivóvízkészletünk 90%-a!! • Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) • Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek Æ magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon Å Æ kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) • Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) 50-500 m mélységben tározódik, túltermelés Æ „regionális depresszió” (0,1-0,4 m/év) • Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás • Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás) pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca
Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! → fokozott védelem
Parti szűrésű vizek
Parti szűrésű vizek → kétirányú szennyezés
Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon Karsztvizek
Réteg-, hévíz
A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt
A talajvízszint éves járása
csapadék talajvízszintek tavaszi- nyár eleji magas őszi tél eleji mély talajvízállás
Termál- és gyógyvizekben való gazdagság
Meleg gyógyvizek Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Egerszalók Hideg gyógyvizek: Parád, Siklós, Balf, Balatonfüred
Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira
Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! • Felmelegedés – 1901→1990 évi középhőmérséklet: + 0,7oC – Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3oC – Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2oC – Tél enyhébb → 2030-ra +2oC → február enyhül, december zordabb – Nyár melegebb → 2030-ra +2–3oC → nő a nyári-, hőségnapok (max: 30–35oC) és főleg a forró napok (max: >35oC) száma → sorozatos aszályok • Hosszabb távon: a termohalin – „nagy óceáni szállítószalag” – körforgás leáll → lehűlés?
Termohalin áramlás
Magyarország éves középhőmérséklete (1901–2001)
Csapadék változása • Szárazodás • Erős ingadozás – 1990↔2000 között 100 mm a szórás – 1981 ↔ 2003 között 159 mm a szórás – Csökkent az esős és havas napok száma – Gyakoribbak az extrém csapadékok – 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5–15%-os csökkenés • Éghajlati övek eltolódása → félsivatagi vagy mediterrán?
Évi csapadékmennyiség trendje 1901–2001
Regionális hatások Alföld szárazodása → melegedése • Erdőirtások: 85,5% → 11,2% → 18,2% – Erdőarány: -10% → lefolyási koefficiens +5% • Folyószabályozások: – Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik – Fokozódó szárazodás → ökológiai katasztrófa
Városi „sivatagok” • Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása • Okai: – Szennyezett levegő → üvegházhatás – Fedett területek → csapadék gyors lefolyása → lecsökkent párolgás, párologtatás → kevesebb hőelvonás – Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége – Mesterséges hőkibocsátás • Eredménye: városi hősziget – Nyár: környezeténél melegebb – Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le
Városi hőszigetek Magyarországon
Budapest városi hősziget átlagos intenzitása
A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme
Folyószabályozások Céljai (kortól függően): • Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges - 1838-as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) • Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) • Vízellátás, öntözés • Energia (XX. sz-tól) • stb.
Folyószabályozások Eszközei: – Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés, hosszcsökkenés – Gátak építése → 4 221 km hosszú gátrendszer → 97%-os védettség → 23 600 km2 árvízmentes térszín – Sarkantyúk építése → Kisalföld – Belvízlevezető csatornák építése → 36 000 km – Vízlépcsők, víztározók építése – Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)
Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: • árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. • új mezőgazdasági területek • ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: • kiszáradás • szervesanyag tartalom csökkenés • Szikesedés • Fokozódó árvízveszély Æ - gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület • Fokozódó bevágódás, parterózió Æ
Következmények • Fokozódó bevágódás, parterózió → Bodrogköz • Fokozódó árvízveszély, növekvő területen • Okai: – Hullámtér feltöltődése → 23 600 km2 ↔ 1500 km2 – Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) → árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, 2001. évi árvíz: + 137 cm az előző 1970-es csúcshoz képest! • Erdőirtás → csapadék lefolyó hányada megnőtt • Kanyarulatok átvágása → esésnövekedés → gyorsabb lefolyás • Belvízlevezető csatornahálózat • Talajtömörödés – Extrém csapadék gyakorisága
Folyószabályozások előtt Időszakos
~Állandó vízborítás
Szabályozások után
Ártér
Töltésekkel védett terület
A Tisza árterének fejlődése a szabályozások után
hullámtér feliszapolódása meder szűkülés
medervándorlás meder mélyülés
változatlan vízhozam mellett is egyre magasabb árvízi – egyre alacsonyabb kisvízi vízszintek
Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv • Gátak magasítása, erősítése – Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre → 2001. évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég • Tározók – üzemszerű, vész-, ökológiai –építése → viták – Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m3, 60–80 cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m3) – Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m3) • Műtárgyak eltávolítása • Mellékágak rehabilitálása • Belvíz-visszatartás • Erdősítés
Gátak magasítása
Tározók létesítése (variációk) Cigánd
Tiszaroff
Komplex beavatkozás
Bős–Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról!→ a csapot bárhol elzárhatják! • Előzmények: – Szabályozások→ hajózási feltételek nem javultak – Osztrák, német vízlépcsők → bevágódás → mellékágak vízellátása romlott • Vízlépcsőrendszer célja – Hajózási feltételek javítása – Árvízbiztonság növelése – Energiatermelés
Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
A terv ellenzőinek érvei • ’80-as évek II. fele → erősödő zöldmozgalom aggodalmai • Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m3/s-ról 200 m3-/s-re csökken! Vélt/valós? következményei: – Talajvízszint-csökkenés → mező-, erdőgazdaság – Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése – Mellékágak vízutánpótlása elégtelen → élővilág – Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken – Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése
„C”-variáns • 1989: ökológiai szükséghelyzet? → szerződés felbontása • 1992 → „C” variáns megépülte: Dunakiliti → Dunacsúny → Öreg-Duna: 300 m3/s • 1992 → 1995 látványos környezetpusztulás – 1992 előtt a szigetközi mellékágak • Felsővégi táplálás: 90 nap/év • Teljes elöntés: 10 nap/év – 1992–1995: 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! • 1995: fenékküszöb → 1000/1200 m3/s • Hágai döntés→ a mai napig nincs megoldás
Öreg-Duna a „C” variáns előtt
Kavicskitermelés az Öreg-Dunából
Vízszennyezés • Változó mutatók → Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! • Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók – Budapest: 200 000 m3 szennyvíz fele tisztítatlan • Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, AlsóTiszavidék) – 2000: 100–120 t cián+ nehézfém • Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.
Folyóink vízminősége Oxigénházt.
Mikrobiol.
Toxicitás
Egyéb
Tápanyag
Oxigénházt.
Balaton vízminősége • Látványos romlás a ’60-as évtizedtől – Halpusztulások (1965→DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) • Okok: – Kis-Balaton „szűrőfunkciójának” megszűnése • Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év • Zala szabályozása → Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása – A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések • Tómentő programok
Tómentő programok • Kis-Balaton rekonstrukciója – Cél: szűrőfunkció visszaállítása – Eszköz: tározók kialakítása – Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről → II. ütem → (1992) pusztuló nádas! • Keszthelyi-öböl kotrása – Probléma: zagykazetták elhelyezése • Berkek vízrendezése • Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása • Eredmény: javuló vízminőség
II/1. ütem
Műholdfelvétel a Kis-Balatonról II/2 ütem
I. ütem
A Balaton vízszintjének változásai 2002–2005 2005
5 év után a Sión újra vízleeresztés!
Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége
• Rétegvizek: kivét > utánpótlás → depresszió – Átlagos süllyedés: 0,1–0,2 (0,4) m/év – Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja • Szennyeződésük – Tápláló területeken → medenceperem, homokos hordalékkúp – Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók • Karsztvizek: kivét > utánpótlás → depresszió – Bányászat → Dunántúli-középhegység – Legsérülékenyebbek!
Karsztvízkészletek változásai • bányászat – (karsztvíz kiszivattyúzása) • ivóvízcélú karsztvíz kitermelés miatt Dunántúli-középhg. karsztforrásainak vízhozama csökkent, a karsztvízszint süllyedt A bányászat mértékének csökkenésével a karsztvízszint emelkedik, források újraélednek
Karsztvízszint változása a Dunántúliközéphegységben
Talajvizek, hévizek • Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k. , Nyírség) – Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogénbányászat), fokozott kitermelés • Emelkedő (átlagos) talajvízszint → gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) • Csökkenő felhasználás → szennyeződés → nitrát • Hévizek: kivét > utánpótlás → források vízhozam, hőmérséklet csökkenése – Hévíz, Budai termális vonal forrásai
Talajvízszint csökkenése/emelkedése Csökkenés
Emelkedés
A talajvíztükör szintjének változásai az utolsó évtizedben az 1956-1975 közötti vízszintekhez képest
A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun
Talajokra gyakorolt hatások • Folyószabályozások → Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek → másodlagos szikesedés • Erdőirtás → gyorsított erózió + csernozjomosodás • Talajvízszint csökkenése → réti, öntés és láptalajok → réti csernozjom • Talajok kiszáradása → defláció → láp-, homoktalajok, csernozjom
Növényvilág változásai
Őshonos fajok visszaszorulása ↓ Akác feketefenyő, nyár térhódítása ↓ Erdőarány: >18%
MAGYARORSZÁG TALAJAI
Zónahatár „erdőklíma” >500-550 mm / év
„sztyeppklíma” <500 mm / év
barna erdőtalajok
csernozjom talajok átmeneti típusok: • csernozjom BET • karbonátmaradványos BET • kilúgzott csernozjom
klímaingadozások: pl. jelenlegi sztyeppterületen - fosszilis erdőtalaj
Zonális talajok: • • •
Ramann-féle barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj csernozjom
talajvízhatástól mentes, közel sík, nyugalmi térszínen, (sem erózió, sem akkumuláció nem módosítja a talajképződést)
Intrazonális talajok • réti talajok • Kőzethatású talajok (ranker, rendzina) Azonális talajok: • futóhomok váztalaj, • láptalaj, • sziklás váztalaj • öntéstalaj • szikesek: szolonyec, szoloncsák
talajvíz hatása alatti, de a klímára jellemző talajképződés
klímától jelentős mértékben független, erózió ill. akkumuláció befolyása alatt
magyar genetikai főtípusok
magyar genetikai típusok
WRB talajcsoportok (‘major soil groups’)
futóhomok váztalaj
Arenosols
humuszos homok alföldi mészlepedékes csernozjom kilúgzott csernozjom nyers öntéstalaj, homokos alapszövettel
Chernozems Phaeozems
Középhegységi talajsorok: a talajfejlődés idősorai – amely egyben térbeli talajsorokat is alkot erózió –
sziklás váztalaj
humuszosodás
ranker
–
kilúgzás, agyagbemosódás
Ramann-féle barna erdőtalaj
- podzolosodás
agyagbemosódásos
podzolos
barna erdőtalaj
barna erdőtalaj
Alapkőzetek talajmódosító hatása savanyú, nem podzolos BET
ranker
futóhomok váztalaj
sziklás váztalaj
humuszos homok
erubáz, nyiroktalaj
humuszkarbonát talaj & rendzina
rozsdabarna erdőtalaj
Ramann-féle BET
kovárványos barna erdőtalaj
SAVANYÚ KŐZETEN HOMOKON
agyagbemosódásos
podzolos
BET
BET KARBONÁTOS
karbonátmaradványos BET
KŐZETEN
pangóvizes (pszeudoglejes)
AGYAGOS
BET
KŐZETEN
Alföldi talajsorok: alapkőzet mellett a talajvíz és a felszín távolsága alakítja ki
lápos réti talaj
réti talaj
szoloncsákos réti talaj
szoloncsák
szolonyec
réti csernozjom
MAGYARORSZÁG NÖVÉNYZETE (FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ)
Pollenanalízis Nyír
Fenyő
A lápokban jól megőrződött pollenszemek jól meghatározhatók
Az egyes rétegekben előforduló pollenek faji megoszlása az időszak erdeinek fajösszetételét tükrözi Mogyoró
Bükk
Pollendiagram
Zsennyei „ezeréves” tölgy, a Rába magas árterén, kocsányos tölgy törzskerület: 10,2 m; magasság: 23 m; kora: kb. 850 év 2006. nyarán villám sújtotta, csak legalsó ága maradt meg
Zónahatár „erdőklíma” >500-550 mm / év
„sztyeppklíma” <500 mm / év
zárt lombos erdők (BET)
sztyepp, erdős-sztyepp (csernozjom) átmeneti típusok:
•
sztyeppei törpecserjések
•
nyílt, ligetes, erdős-sztyepp tölgyesek
Klímaingadozások+antropogén hatások: sztyepp - erdő átmenetek
Zonális társulások: • • • •
szubmontán bükkösök cseres-kocsánytalan tölgyesek domb- és síkvidéki zárt tölgyesek, alföldi erdőssztyeppek
közel sík, többletvíz hatásától mentes területek elsősorban klíma által meghatározott növényzete
Intrazonális (edafikus) társulások • homoki gyepek • ártéri ligetek • sziklai erdők
klímazónán belül módosító hatásra: •alapkőzet hatása •felszínhez közeli talajvíz hatása
Azonális társulások: • lápok, • mocsarak, nádasok • szikesek, Emberi hatásra létrejött társulások: • nyáras-borókások, • fás legelők • kaszálórétek
több klímazónában megjelenő, attól jórészt független társulások
kialakulásuk és fennmaradásuk emberi tevékenységhez kötött
Magassági régiók határai Közép-Európában planár:
0 - 300 m,
kocsányos tölgy, hársak,juharok, kőris, (Kárpát-med.:erdőssztyepp)
kollin: szubmontán:
300 - 600 m, kocsánytalan tölgy, juharok, gyertyán 600 - 800 m, bükk, gyertyán, kocsánytalan tölgy
montán:
800 - 1500 m, bükk, jegenyefenyő, luc
Magassági régiók módosulása a kitettség következtében
Magyarország növényzeti formációi I. Fátlan (pusztai) társulások alföldi edafikus puszták: •szikespuszták •homokpuszták •löszpuszták
hegy és dombvidéki gyepek: •sziklagyepek •lejtősztyeppek
Magyarország növényzeti formációi II. Erdőssztyeppek alföldi (kontinentális típus): •sziki (származék) •gyöngyvirágos homoki tölgyes •tatárjuharos lösztölgyes
hegy és dombvidéki (szubmediterrán típus): •molyhos tölgyes bokorerdők, •karszterdők
Magyarország növényzeti formációi III. Dombsági és középhegységi erdők D zonális: •cseres kocsánytalan tölgyes •gyertyános tölgyes •szubmontán bükkös •montán bükkös (jegenyefenyves) edafikus (intrazonális): •mészkerülő- mészkedvelő változatok •sziklai erdők (hársas - kőrises) •szurdokerdők
Magyarország növényzeti formációi IV. vízhatás alatti társulások fátlan: •vízi társulások (rögzült és lebegőhínár) •iszap- és zátonyvegetáció •magassásos,nádas,mocsárrét •láprétek ártéri ligeterdők: •égeres (hegyvidéki) •szildomináns (magasártér) •fűzdomináns (alacsony ártér)
Magyarország növényföldrajzi beosztása: flóratartományok, flóravidékek PANNONICUM •Eupannonicum •Bakonyicum •Matricum •Praeilliricum •Praenoricum ALPICUM Kőszegi-, Soproni-hg. Vendvidék
ILLYRICUM Villányi-hg.
CARPATICUM Milic-csoport
Magyarország flórájára ható biogeográfiai régiók
európai –eurázsiai és közép-európai szubatlantikus hatás 3,6 %
elterjedésű fajok
43 %
pannon-
kontinentális hatás
alpibalkánikárpáti endemikus fajok
8%
7,4 %
pontuszi+pontuszimediterrán hatás 6,8 %
13 %
szubmediterrán hatás
Pannon endemizmusok Tornai vértő (Onosma tornense) Dolomitlen (Linum dolomiticum) Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
Melegkori (interglaciális?) reliktumok Keleti gyertyán (Carpinus orientalis) Vértes, Kérdéses (interglaciális? , behurcolt?) Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Belső-Somogy, Baláta-tó Sárgás habszegfű (Silene flavescens ) Budai-hg. Gellért-hegy kérdéses: törökkori behurcolás?
Hidegkori (glaciális) reliktumok • Medvefül kankalin (Primula auricula) • Sárga ibolya (Viola biflora) • Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)
Hidegkori (glaciális) reliktumok • Tőzegeper (Comarum palustre) • Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) • Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
Száraz, sztyeppei időszakok reliktumai Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii)
Pozsgás zsázsa (Lepidium
crassifolium)
Szubmediterrán elemek pirítógyökér (Tamus
communis)
Szúrós csodabogyó (Ruscus
aculeatus)
Magyarország vegetációja: jelenlegi és potenciális vegetáció
Természetes és átalakított erdők diverzitásának összehasonlítása
Országos erdőtermészetességi felmérés eredményei Bartha D. et al. 2005.
Hazánk tájtípusai
Tájtípusok és tájak „A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze” általánosított, fiktív fogalmi konstrukció kollektív, gyűjtőfogalom Megnevezésük: • domborzati, • hidrológiai, • növényzeti, • talajtani, • éghajlati adottságok + terület-használat jellemzők alapján
A földrajzi táj (kultúrtáj) több különböző tájtípust is magába foglaló individuális topográfiai területegység, amely egy hosszú természettörténeti és egy rövid gazdasági fejlődés eredménye. konkrét, egyedi létező individuum
Természetföldrajzi tájtagolás kőzet
klíma
domborzat
talaj
vízrajz
növényzet
természeti tér GEOÖKOLÓGIA
ökotop –
tájsejt (teljesen homogén térbeli egység)
TÁJÖKOLÓGIA
nanochor –
tájsejt-együttes
mikrochor –
tájsejt csoport
mezochor –
kistáj
makrochor –
kistáj-csoport
Nagykunság
szubrégió –
középtáj
Közép-Tisza-vidék
régió -
nagytáj
Alföld
nagy régió –
nagytáj-csoport
Kárpát-medence
TÁJFÖLDRAJZ
REGIONÁLIS FÖLDRAJZ
pl. Tiszazug
síkvidéki tájtípusok
ártéri síkságok •alacsony •magas talajvízállással
löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok
dombsági tájtípusok
középhegységi tájtípusok
hegylábfelszínek hegységelőterek
alacsony középhegységek szubkontinentális hatással
önálló dombságok
alacsony középhegységek szubmediterrán hatással
medencedombságok alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
ártéri síkságok
homokos hordalékkúp síkságok
medenceperemi hordalékkúp síkságok
lösszel fedett síkságok
nagytáj (makrorégió)
– pl. : Alföld középtáj (mezorégió) – pl.: Közép-Tisza-vidék kistájcsoport (szubrégió)
– pl. Nagykunság
kistáj (mikrorégió)
– pl. Tiszazug
kőzet
klíma
domborzat
talaj
vízrajz
növényzet
természeti tér
technológia
kultúra
gazdaság
tudás
jogszabályok
tulajdonviszonyok
hagyományok
társadalmi „tér” homogén térrészek lehatárolása homogén térrészek lehatárolása természetföldrajzi táj tipizálható ”tér-kollektivum”
társadalmi tér térbeli struktúrái tipizálható „tér-kollektívum”
(nanochoor, mikrochoor, mezochoor stb.)
(közigazgatási, igazgatási, államhatár stb.)
KULTÚRTÁJ tér-individuum
