Maghüvelyesek Pillangós szálastakarmányok
Maghüvelyesek Nagy jelentőségű Borsó, szója, csillagfürt, lóbab Étkezés még: bab, lencse. Kisebb jelentőségű Csicseri borsó, szegletes lednek, homoki bab
Pillangós virágú szálastakarmányok Nagy jelentőségű Lucerna, vörös here Kisebb jelentőségű Fehérhere, korcshere, baltacím, szarvaskerep, fehérvirágú somkóró, tarka koronafürt, bíborhere, nyúlszapuka, komlós lucerna, sárkerep lucerna, földi mogyoró
Sajátosságaik Nagy fehérje-tartalom Héjuk nehezen emészthető, puffasztó hatású Antinutritív anyagok: szója szaponin, hőkezelés Fajspecifikus Rhizobium baktériumok, nitrogén kötés Csapadékigényesek
Borsó Pisum sativum L. Hűtve, konzerv, takarmány, zöld, abrak Rendszertani besorolás Zárvatermők törzse Kétszikűek osztálya Hüvelyesek (Fabales) rendje Pillangósok (Fabaceae) családja Pisum nemzetség
Borsó Pisum sativum L. ssp. Hortense, kerti borsó-lila ssp. Arvense, mezei borsó-fehér
Termesztési cél és morfológia alapján l kifejtő (sima héjú) l velő (ráncos héjú) l cukorborsó
Kifejtő borsó Magja sima, gömbölyded, lisztesedik, cukor keményítő. Hántolható (héj elválik) Edzettebb, igénytelenebb. Takarmány fajták tartoznak ide elsősorban
Velő borsó l Ráncos héjú, hántolás lehetetlen. Magas
cukortartalom kevés keményítő (zsengébbnek érezzük). Héj összenőtt. l Élelmezési célra termesztjük, étkezési fajták
Cukorborsó Hüvelyéből nem kifejthető, a hüvely belső faláról hiányzik a pergamen szerű hártya
Morfológia
Gyökér Középmély, 1,8-2 m, karó gyökér sok oldalgyökérrel, mely a talaj felső 40 cm-ében 0,7, 0,8 t/ha tömegű. Rhizobium baktériumok – Rhizobium leguminosarum Kezdetben parazita életmód, a gümő kialakulásáig, majd szimbiózis
Szár Szögletes, dudva szár, szárcsomókat nagy pálhalevelek ölelik,
Levél Nyéllel ízesülve a szárhoz, párosan szárnyaltan összetett. Alakja fajtabélyeg. A levélgerinc csúcsa kacsban végződik (afilaborsó)
Afilaborsó
Virág Fürtvirágzat, pálhalevelek hónaljából erednek, öntermékenyülő (24-36 óra). Részei Csónak, két evező, vitorla – tipikus pillangós virág
Termés Hüvelytermés, mely kocsányon csüng, két kopáccsal kovad (nyílik) Alakja tompa vagy csúcsos végű, egyenes vagy hajlott hüvely. Fajtabélyeg
Mag Színe zöldsárgásbarna, alakja, mérete változatos, ld. Csoportosítás
Mag részei
Terméshély=hüvely! Maghély Szivacsos parenchima Perispermium Sziklevelek – tartalék tápanyag Embrió (rügyecske, gyököcske, rügyhüvely, gyökérhüvely)
Vetés Vetése március 1-20 (kifejtő – velő) Vetőmag-norma 0,8-1- 1,3 millió csíra/ha Korai 1,2-1,5 millió csíra/ha Közép érésű 1,1-1,3 millió csíra/ha Kései 1-1,2 millió csíra/ha
Biológiája Hipogeikus csírázás, sziklevelek a talajban maradnak. A mag 90-170 % vizet vesz fel. Velő > kifejtő Tenyészidő 80-100 nap Csírázás 2-3 °C-on indul, de 6-8 °C megfelelő Gyenge fagyokat tűri, csírázást követően a fejlődési küszöb 4,4 °C
Biológiája Hosszúnappalos (kezdeti szakasz rövid megvilágítás 12 óra) Csírázás-kelés (maghéj megreped) március végéig, 1 cm-es hajtás képződése (14 nap) Kelés-3 leveles állapot (5 nódusz kialakulásáig) (14 nap) 3 leveles állapot-első virágzó nódusz (45 nap) vegetatív szakasz összesen 60 nap Az első virágzó nódusz – zöld szedésérés (kb. 15 nap) A borsó hüvelyének sárga – és teljesérése (kb. 15 nap)
Betakarítás A virágzás és hüvelyérés a növényen alulról felfelé történik, amikor a középső hüvelyek érettek Ideje június vége Termése 2-2,5 t/ha,
Fajták Abraktakarmányborsó IP3, Amanda Étkezési szárazborsó, Sárga magvú Humor, Izabella, Alex Zöldmagvú Annabella, Smaragd
Növényvédelem Kártevők:
Kórokozók:
Polifágok pajor
borsó peronoszpóra
drótféreg
fuzáriumos tőhervadás
vetési bagolypille hernyója
aszkohítás foltosság (borsóragya)
barkók
palántadőlés
csipkézőbogarak
fehérpenészes rothadás
borsó levéltetü
baktériumos zsírfoltosság és hervadás
fénykedvelő bagolypillék borsó ormányos borsó moly akácmoly borsó zsizsik borsó gubacs szúnyog