Magfizika – tesztek 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok együttes számát d) az elektronok számát 3. Miben különböznek a 12C és a 14C izotópok egymástól? a) A 14C izotóp magjában kettővel több neutron van. b) A 14C izotóp magjában kettővel több proton van. c) A 14C izotóp elektronburkában kettővel több elektron van. d) Nem különböznek egymástól. 4. Melyik állítás nem igaz? a) Az atommagot nukleonok alkotják. b) A protonok száma az adott atom rendszáma. c) Az atom tömegének 99,9%-a a magban koncentrálódik. d) Az azonos rendszámú és azonos tömegszámú atomokat izotópoknak nevezzük. 5. Melyik állítás nem igaz? a) A protonok és neutronok együttes száma adja az atom tömegszámát. b) Az atom tömegének 99,9%-a a magban koncentrálódik. c) Az azonos rendszámú és különböző tömegszámú atomokat izotópoknak nevezzük. d) Az izotópok kémiai viselkedése különböző. 6. Melyik állítás nem igaz? a) Az atommagot nukleonok alkotják. b) Az azonos rendszámú és különböző tömegszámú atomokat izotópoknak nevezzük. c) Az izotópok kémiai viselkedése egyforma. d) A protonok és neutronok együttes száma adja az atom rendszámát. 7. Melyik állítás nem igaz a C12 és a 14C izotópok összehasonlítása során? a) A 14C izotóp atomja nagyobb tömegű. b) A 14C izotóp magjában kettővel több proton van. c) A 14C izotóp magjában kettővel több neutron van. d) Mindkét atom elektronburkában azonos számú elektron van. 8. Melyik állítás nem igaz? a) Az atomok átlagos mérete 10-10 m. b) Az atommagok átlagos mérete 10-12 m. c) Az atom tömegének 99,9%-a a magban koncentrálódik. d) Az atommag sűrűsége 1017 kg/m3 nagyságrendű. 9. Melyik állítás nem helyes? a) Egy elektronvolt egyenlő avval az energiával, amellyel a hidrogénatom egyetlen elektronját kiszakíthatjuk az atomból. b) Egy elektronvolt 1,6.10-19 J.
c) Egy elektronvolt avval az energiával egyenlő, amennyivel egy elektron mozgási energiája megváltozik egy volt gyorsító feszültség hatására. d) Egy elektronvolt egyenlő avval az energiával, amelyre az elektron 1 V potenciálkülönbség befutása során szert tesz. 10. Melyik állítás nem helyes? a) A protonokat és az elektronokat közös néven nukleonoknak nevezzük. b) Az atom tömegének 99,9%-a a magban koncentrálódik. c) Az anyag fogalmába a tömeggel rendelkező részecskék és az energiák egyaránt beletartoznak. d) Egy elektronvolt avval az energiával egyenlő, amennyivel egy elektron mozgási energiája megváltozik egy volt gyorsító feszültség hatására. 11. Melyik állítás nem illik az atommagot összetartó kölcsönhatásra (erőre) vonatkozóan? a) Vonzó típusú. b) Nagyságrendje 100-1000-szer nagyobb az elektromos kölcsönhatásnál. c) Csak a proton és neutron között jelenik meg. d) Nagyon kis hatótávolságú. 12. Melyik állítás nem illik az atommagot összetartó kölcsönhatásra (erőre) vonatkozóan? a) Bármely két nukleon között megjelenik. b) Nagyon kis hatótávolságú. c) Erőssége az elektromos kölcsönhatással összemérhető. d) Vonzó hatású. 13. Az 168 O oxigén atommagjának mért tömege 2,656.10-26 kg. A protonok és neutronok tömegének számított összege 2,678.10-26 kg. Mekkora az oxigén atommag kötési energiája? a) 6,6.10-20 J b) 2,39.10-9 J c) 2,41.10-9 J d) 1,98.10-11 J . -26 14. A 56 kg. A protonok és neutronok tömegének számított 26 Fe vas atommagjának mért tömege 9,289 10 . -26 összege 9,374 10 kg. Mekkora a vas atommag kötési energiája? a) 8,437.10-9 J b) 8,36.10-9 J c) 2,55.10-19 J d) 7,65.10-11 J . -25 15. A 208 kg. A protonok és neutronok tömegének 82 Pb ólom atommagjának mért tömege 3,454 10 . -25 számított összege 3,482 10 kg. Mekkora az ólom atommag kötési energiája? a) 3,134.10-8 J b) 3,1.10-8 J c) 8,4.10-19 J d) 2,52.10-10 J
16. Melyik állítás nem helyes? a) Az atommag tömege egyenlő az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összegével. b) A rendszám növekedésével a neutronok számaránya megnövekszik a protonok számához képest. c) A rendszám növekedésével az atommag sűrűsége nem változik. d) A kötési energia az az energia, melyet be kellene fektetni, hogy az atommagot alkotórészeire bontsuk. 17. Melyik állítás helyes? a) A nagyobb rendszámú elemek atommagjában a neutronok száma jóval több a protonok számánál.
b) Az atommagban a protonok és neutronok száma csak kicsit térhet el, ekkor beszélünk izotópokról. c) Az atommagban a protonok és neutronok száma között nincs összefüggés. d) Az atommagban a protonok és neutronok száma mindig egyenlő. 18. Melyik állítás helyes? a) Az atommag sűrűsége a periódusos rendszer adott sorában növekszik, majd a következő sor elején megint kisebb. b) Az atommag sűrűsége a rendszám növekedésével nő. c) Az atommag sűrűsége a rendszám növekedésével nem változik. d) Az atommag sűrűsége a rendszám növekedésével csökken. 19. Mi a tömegdefektus jelensége? a) Az atommag tömege kisebb, mint az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összege. b) Az atommag tömege nagyobb, mint az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összege. c) Az atom tömegének 99,9%-a az atommagba koncentrálódik. d) Az atommag külső hatásra deformálódik. 20. Melyik állítás hamis? a) Az atommag tömege kisebb, mint az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összege. b) A kötési energia a tömeghiány és a fénysebesség négyzetének szorzata. c) Az atommagban a protonok és neutronok száma csak kicsit térhet el egymástól. d) Az atommag annál mélyebb energiaszinten van, minél nagyobb a kötési energia. 21. Melyik állítás hamis? a) Minél nagyobb az egy nukleonra jutó kötési energia, annál stabilabb az atommag. b) A He kötési energiája jóval kisebb, mint a vasé, ezért a He atommagja mélyebb energiaszinten van. c) Minél nagyobb az egy nukleonra jutó kötési energia, annál mélyebb energiaszinten van az atommag. d) A vas fajlagos kötési energiája nagyobb, mint az uráné. 22. Az ábra a fajlagos kötési energiát ábrázolja a tömegszám függvényében. Melyik állítás hamis? 60 A
E A a) A kisebb rendszámú elemek atommagjai mélyebb energiaszinten vannak. b) A kb. 60-as tömegszámtól kezdve a fajlagos kötési energia csökken. c) A kb. 60-as tömegszámtól kezdve az atomok energiaszintje emelkedik. d) A fajlagos kötési energia pozitív érték.
23. Az ábra a fajlagos kötési energiát ábrázolja a tömegszám függvényében. Melyik állítás hamis?
60
A
E A a) A természetben spontán lejátszódó folyamatok abba az irányba haladnak, hogy a kialakuló atommagok kötési energiája egyre kisebb lesz. b) A természetben spontán lejátszódó folyamatok abba az irányba haladnak, hogy a kialakuló atommagok kötési energiája egyre nagyobb lesz. c) A kisebb rendszámú elemeknél a fúzió jár energia-felszabadulással. d) A nagyobb rendszámú elemeknél a hasadás jár energia-felszabadulással.
24. Az ábra a fajlagos kötési energiát ábrázolja a tömegszám függvényében. Melyik állítás hamis? 60 A
E A a) Az 55-60-as tömegszámnál kisebb tömegszámú elemek atommagjai hajlamosak a hasadásra. b) Az atomerőműben az 55-60-as tömegszámnál nagyobb tömegszámú elemek atommagjaira jellemző folyamatok játszódnak le. c) A csillagokban az 55-60-as tömegszámnál kisebb tömegszámú elemek atommagjaira jellemző folyamatok játszódnak le. d) Az energiaminimumra törekvés során a 60-nál nagyobb tömegszámú elemek magjai bomlanak.
25. Az ábra a fajlagos kötési energiát ábrázolja a tömegszám függvényében. Melyik állítás hamis?
60
A
E A a) A cseppmodell szerint az 55-60-nál kisebb tömegszámú elemek esetén főleg a felületi-energiatag miatt kicsi a kötési energia. b) A cseppmodell szerint a 60-nál nagyobb tömegszámú elemek esetén a tömegszám növekedésével főleg a Coulomb-energiatag miatt csökken a kötési energia. c) A cseppmodell szerint a tömegszám növekedésével a térfogati-energiatag növekszik. d) A cseppmodell szerint a térfogati-energiatag növekedése emeli az energiaszintet.
26. A cseppmodell szerint melyik állítás hamis? a) Minél nagyobb az atommag, annál kisebb felületi-energiatag. b) Minél nagyobb az atommag, annál nagyobb a térfogati-energiatag. c) Minél nagyobb az atommag, annál kisebb a Coulomb-energiatag. d) Az atommag növekedésével nem növekszik az egy nukleonra jutó nukleáris kölcsönhatások számának maximális lehetősége. 27. Melyik állítás hamis? a) Minél több proton van az atommagban, az elektromos taszítás annál jobban emeli az energiaszintet. b) Minél több nukleon van az atommagban, az erős kölcsönhatás annál jobban csökkenti az energiaszintet. c) Minél több nukleon van a mag felszínén, a kevesebb nukleáris kölcsönhatás annál jobban csökkenti az energiaszintet. d) Minél több neutron van az atommagban, az erős kölcsönhatások számának növekedése annál jobban segít a protonok közötti elektromos taszítás legyőzésében. 28. Melyik állítás hamis az atommag csepp-modell szerint felírt energia-kifejezésében? a) Minél több proton van az atommagban, annál nagyobb a Coulomb-energiatag. b) Minél több nukleon van a mag felszínén, annál nagyobb a felületi-energiatag. c) Minél több nukleon van az atommagban, annál kisebb abszolút értékű a térfogati-energiatag. d) Minél nagyobb a tömegszám, annál jobban eltolódik a neutron-proton arány a neutronok javára. 29. Melyik radioaktív sugárzás a legnagyobb áthatoló-képességű? a) Az -sugárzás b) A -sugárzás c) A -sugárzás d) Egyformán viselkednek. 30. Melyik radioaktív sugárzás a legnagyobb energiájú? a) Az -sugárzás b) A -sugárzás c) A -sugárzás d) Egyformán viselkednek.
31. Melyik radioaktív sugárzás részecskéje a legnagyobb nyugalmi tömegű? a) Az -sugárzás b) A -sugárzás c) A -sugárzás d) Egyformák. 32. Melyik radioaktív sugárzás részecskéje a legkisebb nyugalmi tömegű? a) Az -sugárzás b) A -sugárzás c) A -sugárzás d) Egyformák. 33. Melyik állítás hamis az -sugárzással kapcsolatban? a) Az -részecske He atommag. b) Az -részecske kétszeresen pozitív töltésű. c) Az -bomlás következtében a mag rendszáma 4-el csökken. d) Az -bomlás következtében a mag egy másik elem magjává alakul át. 34. Melyik állítás hamis az -sugárzással kapcsolatban? a) A -részecske negatív töltésű elektron. b) A -bomlás következtében a rendszám 1-el változik. c) A -bomlás következtében a tömegszám nem változik. d) A -bomlás során semleges részecske is keletkezik. 35. Melyik állítás hamis a -sugárzással kapcsolatban? a) A -részecske lehet pozitív és negatív töltésű. b) A -bomlás következtében a rendszám 1-el változik. c) A -bomlás következtében a tömegszám 1-el változik. d) A -bomlás során semleges részecske is keletkezik. 36. Melyik állítás hamis a -sugárzással kapcsolatban? a) A -részecske nagy energiájú elektromágneses foton. b) A -sugárzás során a tömegszám 1-el változik. c) A -fotonok energiája 103-106-szor nagyobb, mint a fény-foton energiája. d) A -sugárzás általában az - és -bomlást követően jelenik meg. 37. Mely radioaktív bomlások során nem változik a rendszám? a) és b) és c) és d) csak a 38. Mely radioaktív bomlások során nem változik a tömegszám? a) és b) és c) és d) csak a 39. Melyik állítás nem igaz? a) Adott mennyiségű bomlásra képes atommag a felezési idő kétszerese alatt elfogy. b) A felezési idő összefügg a még bomlásra képes magok számával.
c) A felezési idő összefügg az aktivitással. d) Minden radioaktív anyag esetén a felezési idő állandó. 40. Az alábbiak közül melyik a felezési idő helyes definíciója? a) Az az idő, mely alatt egy radioaktív mag fele elbomlik. b) Az az idő, mely alatt egy radioaktív anyagban a bomlásra képes magok fele elbomlik. c) Az az idő, mely alatt egy radioaktív anyagban a bomlásra képes magok elbomlanak. d) Annak az időnek a fele, mely alatt egy radioaktív anyagban a bomlásra képes magok elbomlanak. 41. A bomlási sorokkal kapcsolatban melyik állítás helyes? a) Négy bomlási sorozatot különböztetünk meg, melyek tagjainak rendszáma néggyel osztva azonos maradékot ad. b) Négy bomlási sorozatot különböztetünk meg, melyek tagjainak tömegszáma néggyel osztva azonos maradékot ad. c) Létezik olyan folyamat, mely két bomlási sor között átmenetet enged. d) A bomlási sorok azért alakultak ki, mert a tömegszám és a rendszám az - és - bomlás során mindig azonos módon változik. 42. A bomlási sorokkal kapcsolatban melyik állítás helyes? a) Négy bomlási sorozatot különböztetünk meg, melyek tagjainak rendszáma néggyel osztva azonos maradékot ad. b) Létezik olyan folyamat, mely két bomlási sor között átmenetet enged. c) A bomlási sorok azért különböztethetők meg, mert a tömegszám csak az -bomlás során változik, s akkor mindig néggyel csökken. d) A bomlási sorok azért különböztethetők meg, mert a rendszám csak az -bomlás során változik, s akkor mindig néggyel csökken. 43. Az atomerőműben több feladatot is meg kell oldani. Az alábbiak közül melyik nem tartozik ide? a) dúsítás b) lassítás c) szabályozás d) hűtés 44. Az atomerőműben több feladatot is meg kell oldani. Az alábbiak közül melyik nem tartozik ide? a) neutronok lassítása b) hőenergia hasznosítása c) sugárvédelem biztosítása d) fűtőanyag előállítása 45. Az atomerőművek fűtőanyagának előállításával kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) Az uránércet a természetben bányásszák. b) Az uránércben kétféle urán-izotóp található. c) Csak a 235 92 U izotóp hasad a kis energiájú neutron befogásakor. d) A kész fűtőanyagban a
235 92
U izotóp van többségben.
46. Az atomerőművek fűtőanyagának előállításával kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A természetben bányászott uránércben a 238 92 U izotóp aránya több, mint 99%. b) A kész fűtőanyagban a c) Csak a
235 92
238 92
U és a
235 92
U aránya 95:5 %.
U izotóp hasad a kis energiájú neutron befogásakor.
d) Dúsításkor a
235 92
U arányát növelik a másik izotóppal szemben.
47. Melyik állítás nem helyes az atomerőmű működésével kapcsolatban?
U izotóp hasadásakor 2-3 nagy energiájú neutron keletkezik.
a) A
235 92
b) A
235 92
U izotóp a nagy energiájú neutron befogása során hasad, így bekövetkezik a láncreakció.
c) A 235 92 U izotóp a nagy energiájú neutronnal nem lép kölcsönhatásba. d) Moderátornak nevezik azt a közeget, mely a neutront lassítani képes. 48. Melyik állítás nem helyes az atomerőmű működésével kapcsolatban? a) A víz lehet moderátor közeg. b) A grafit lehet moderátor közeg. c) A bór lehet moderátor közeg. d) A moderátor közeg lassítja a nagy energiájú neutronokat. 49. Az atomerőműben a folyamat szabályozására olyan anyagokat használnak, melyek könnyen elnyelik a neutronokat. Ezzel kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A reaktorban lévő vízben feloldott bór annyi neutront nyel el, hogy a megmaradó neutronok száma kevéssel legyen több egynél hasadásonként. b) A bór alkalmazása gyors szabályozási lehetőség. c) A neutronokat a kadmium erősen elnyeli. d) A finom szabályozást betolható kadmium-rudakkal végzik. 50. Az atomreaktorban felszabaduló hőenergiából elektromos energiát nyernek. Ezzel kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A hasadási térben keringő víz gőzzé válik, s ezt vezetik a turbinákra. b) A hasadási térben keringő víz 300oC-on is folyékony. c) A hasadási térben keringő víz felforralja a második vízkör vizét, s ezt vezetik a turbinákra. d) A természetes víz (tó, folyó) a gőz lehűtéséhez, lecsapatásához kell. Megoldások 1.a 15.d 29.c 43.a
2.c 16.a 30.c 44.d
3.a 17.a 31.a 45.d
4.d 18.c 32.c 46.b
5.d 19.a 33.c 47.b
6.d 20.c 34.a 48.c
7.b 21.b 35.c 49.b
8.b 22.a 36.b 50.a
9.a 23.a 37.d
10.a 24.a 38.c
11.c 25.d 39.a
12.c 26.c 40.b
13.d 27.c 41.b
14.d 28.c 42.c