Madárközösségek Védelme

2010.03.22.

Madárközösségek Védelme

Európa teljes területe így Magyarország is a Nyugat Palearktisz állatföldrajzi régióba tartozik

Dr. Gyüre Péter

Magyarországon eddig előfordult madárfajok száma: 400 Fészkelő fajok: kb. 200 madárfaj (állandó és vonuló fajok)

Téli vendég madárfajok: pl. kékes rétihéja, hósármány, fenyőrigó, csonttollú

Tavaszi vagy őszi vonulás során megjelenő fajok: pl. Daru, nagy lilik, füstös cankó, szőlőrigó

Ritka vendégek (kóborló fajok): pl. ékfarkú halfarkas, kenti csér, vándorfüzike, borzas gödény

1

2010.03.22.

A Magyarországon előfordult madárfajok besorolása (Az MME Nomenclator Bizottság ) A Magyarországon hitelesítetten következő kategóriákba sorolhatók

előfordult

madárfajok

a

C kategória: a faj legalább egy egyede olyan önmagát fenntartani képes állományból jutott Magyarországra, mely emberi közvetítéssel alakult ki távol az eredeti, természetes elterjedési területétől (ide tartozik hazánk madárfajai közül a kanadai lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb)

A kategória: a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül B kategória: a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag 1950. január 1. előtt fordult elő hazánk mai határain belül (talpastyúk)

D kategória: a faj Magyarországon előfordult egyedének természetes állományból való eredete kapcsán kételyek merültek fel DA: azon fajok illetve adatok tartoznak ide, ahol felmerül ugyan a lehetősége a nem vad állományból való származásnak, de több érv szól a madár vad eredet mellett. Ebbe a kategóriába tartoznak azon esetek is, amikor a vad eredeten kívül potenciálisan megvan az esélye egy önnfenntartó, de betelepített populációból való származásnak is.

E kategória: a faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű (madárfajok, melyek Magyarországra jutása természetes úton nem valószínűsíthető elterjedésük miatt, továbbá olyan egyedek, melyeknél bebizonyosodott vagy nagy valószínűséggel feltételezhető az állatkerti eredet vagy az emberi közvetítés ténye). (pl. Mandarin réce)

DE: azon fajok illetve adatok esetében használjuk ezt a kategóriát, ahol a madarak eredetét illetően kétely merül fel, és a rendelkezésre álló ismeretek alapján jobban valószínűsíthető a szökött eredet. Ide tartoznak azon fajok illetve adatok is, mely fajoknak önnfenntartó, de betelepített populációja él Európában, mégis jelentős a fogságból való szökés esélye (pl.nílusi lúd).

Madárvédelem - A MADÁRVÉDELEM FORMÁI 1. JOGI VÉDELEM Természetvédelmi törvény (védett fajok) 1996 évi LIII. törvény a Természetvédelemről 2009. január elsejével a 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet módosítja a 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet, mely a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételére vonatkozik.

2. GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM hagyományos madárvédelem intenzív madárvédelem Magyarországon a hagyományos és intenzív madárvédelem gyakorlatában kiemelkedő szerepet tölt be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Kovács András

(Budapest, Költő u. 21., 1121; www.mme.hu )

2

2010.03.22.

Hagyományos madárvédelem

A GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM

Madártelepítés a) fészkelőhelyek biztosításával mesterséges fészekodú kihelyezése

a legveszélyeztetettebb madárfajok (pl. ragadozó madarak), valamint a

b) a környezet alakításával bokrosok, élősövények telepítése, megfelelő metszése, vegyszermentes kertművelés

gazdasági szempontból fontos fajok, ezek életközösségeinek, élettereinek

nagyobb állományban megjelenő, de természetvédelmi, biológiai, védelmében történő intenzív közreműködés

2. Madáretetés (téli etetés, táplálékot adó növények ültetése)

több madárfaj állományának fenntartása, gyarapítása - a tényleges jogi védelmen túl

3. Madáritató és –fürdő létesítése másik madárvédelmi berendezés működtetése MME – Madárbarát kert

Juhász L.

AZ INTENZÍV MADÁRVÉDELEM

Juhász L.

AZ INTENZÍV MADÁRVÉDELEM FORMÁI

nem egy-egy életközösségnek és élettérnek, fajcsoportnak nyújt

FÉSZKELŐHELYEK BIZTOSÍTÁSA FÉSZEKŐRZÉS

általános védelmet

ritka, költés közben fokozottan veszélyeztetett fajok

mit véd?

- pl. kerecsensólyom hagyományos és intenzív madárvédelem kapcsolata

• egyes költőpárokat • veszélyeztetett fészkeket • egyes egyedeket ⇒ fokozottan védett, kihalás szélére került fajokat!

Juhász L.

http://www.kerecsensolyom.mme.hu



FÉSZKELŐHELYEK BIZTOSÍTÁSA, FÉSZEKKOSARAK

TOJÁS- ÉS FIÓKAMENTÉS

hagyományos/intenzív madárvédelem

fészek erősen veszélyeztetett

fehér gólya

szülőmadarak nem képesek a tojásokat kikelteni, vagy a csibéket felnevelni – pl. túzok

Juhász L.

http://www.golya.mme.hu/index.php?p=felm

http://www.tuzok.hu

3

2010.03.22.


AZ INTENZÍV MADÁRVÉDELEM FORMÁI ZÁRTTÉRI TENYÉSZTÉS

TÁPLÁLKOZÁSI LEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA

ex situ védelem

specialista fajok – legfontosabb táplálékok

végveszélybe került madárfajok utolsó esélye

- pl. kerecsensólyom - ürgetelepítés

gyarapítási, bevezetési, visszatelepítési programot előzi meg előnyei • jobb reprodukciós eredmények • nagyobb tojás- és fiókaszám • kisebb fiókamortalitás

Juhász L.

hátrányai: • szabadon engedés nehézségei • genetikai leromlás • genetikai változatosság csökkenése • a tanulási készségek romlása, ill. hiánya • a koncentráció problémája • a feleslegben lévő állatok problémája

Juhász L.

http://www.bnpi.hu/index.php?m=galeria, http://www.kerecsensolyom.mme.hu


Juhász L.


REPATRIÁCIÓ

ELEKTROMOS TÁVVEZETÉKEK SZIGETELÉSE

mesterséges körülmények között felnevelt madarak visszaengedése a

nagytestű ragadozómadarak védelme

természetbe módszerek kidolgozása • gyarapítási program • bevezetési program • visszatelepítési program gyakorlati alkalmazás • „kemény szabadon engedés„

Péchy T.

• „puha szabadon bocsátás”

Péchy T.

http://www.golya.mme.hu/index.php?p=felm, http://www.golya.mme.hu/index.php?p=news&page=4, http://www.mme.hu/hirek/archivum/272-hirekimport117.html, http://kmnp.nemzetipark.gov.hu

http://www.kerecsensolyom.mme.hu, http://www.greenfo.hu/download/BBszakdoli1.pdf

SÉRÜLT MADARAK GYÓGYÍTÁSA


madarak állatorvosi gyógykezelése

ELEKTROMOS TÁVVEZETÉKEK SZIGETELÉSE földkábelezés

• állatkórházi ellátása

középfeszültségű távvezetékek – szigetelőpapucs, távtartó

• gyógyulásuk után természetbe való visszahelyezése mit gyógyítanak? • természetes sérüléseket, fertőzéseket túl • emberi tevékenységek következtében szerzett sérülések, mérgezések, országúti károk, orvvadászat a maradandó károsodást szenvedett, a természetbe való

Juhász L.

visszahelyezésre alkalmatlan egyedek tenyésztése, zárt téri szaporítása, tartása

Juhász L.

http://www.mme.hu/hirek/archivum/422-hirekimport267.html, http://www.mme.hu/hirek/archivum/357-hirekimport202.html

http://web.axelero.hu/pusztadr/

4

2010.03.22.

ÚJRA SZABADON…

http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00498/65868.html, http://www.mme.hu/hirek/archivum/352-hirekimport197.html

http://web.axelero.hu/pusztadr/

Magyarország élıhelytípusai - Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) A Hínarasok B Mocsarak U8 Folyóvizek U9 Állóvizek D E F G H

Vizes élıhelyek

Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok Domb- és hegyvidéki gyepek Szikesek Nyílt szárazgyepek Zárt száraz és félszáraz gyepek

J Liget- és láperdık K Üde lomboserdık L Zárt száraz lomboserdık M Fellazuló száraz lomboserdık és cserjések N Fenyıerdık

Rétek, legelık

Erdık

T Agrár élıhelyek U Egyéb élıhelyek (Lakott területek, homokbányák)

Élıhely szerinti csoportosítás

Fészkelő madarak felmérése Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM)

Vizes élıhelyek madarai (Lúdalakúak, Lilealakúak, Gólyalakúak)

Elsődleges cél a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és a telepesen fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások nyomon követése évről-évre. Telepesen fészkelő fajok Fészkelési időszakban csak egyszer! A legtöbb esetben közvetett módszerekkel is lehet a fészkelő állományt becsülni.

5

2010.03.22.

Kárókatonák, gémek A sűrű nádban vagy megközelíthetetlen, iszapos talajú erdőben költő gémtelepeken a fészkelő párok számára a fészkelő helyekre alkonyatkor behúzó vagy azt hajnalban elhagyó madarak száma alapján következtethetünk.

Sirály-, csér- és szerkőtelepeken többféle módszert is használhatunk. Az egyik a direkt számolás, amikor egy jó kilátást nyújtó pontról leszámoljuk a biztosan elfoglalt fészekhelyeket, vagyis a láthatóan lakott fészkeket és a kotló madarakat. Ezt a fészkelési időszak elején (amikor a legtöbb pár tojásokon kotlik), napközben lehet a legnagyobb hatékonysággal elvégezni. Mivel nem okoz közvetlen zavarást, ez a legkedvezőbb módszer, de csak kisebb, jól áttekinthető telepeken alkalmazható. A számolást a költési időben legalább háromszor el kell végezni. Egy viszonylag megbízható módszer a fészektelepen tartózkodó összes madár egyszeri felriasztása, és a levegőben levő madarak többszöri megszámlálása. A számlálások eredményeit kell átlagolni, és ezt kettővel osztva kapjuk a párok közelítő számát.

Vizeken fészkelő fajok

Partimadarak

Egyes nem szigorúan territórium-tartó vízimadárfajok (vöcskök, nyári lúd, récefajok, szárcsa), amelyek általában sűrű növényzetben költenek, külön problémát jelentenek, mert a hagyományos territórium- térképezéssel nem nyerünk pontos képet az állományukról. Ezen fajok esetében kielégítő eredményt nyújt a fiókavezetési periódusban a nyílt vízfelületeken kora reggel vagy késő délután a fiókákat vezető családok számolása.

A partimadarak (limicolák) többsége csak a fészek közvetlen környékén tart territóriumot, így laza telepekben költő fajoknak tekinthetők. Ezeknél szintén a természetvédelmi megfontolások az irányadók, tehát kerüljük a fészkek közvetlen leszámolását, hacsak erre nincs egyéb ok. Nyílt terepen, vaksziken, rövidfüvű legelőn költő fajok (gulipán, székilile, bíbic) esetében a fészken ülő vagy annak közelében szedegető párok távolabbról is jól elkülöníthetőek, távcsővel vagy teleszkóppal megszámolhatóak. Az egyes párok hozzávetőleges helyét is rögzíthetjük a térképen, de egyszerűbb egy-egy laza telep vagy kisebb állomány számát és helyzetét megadni. Magasabb növényzetben költő fajok esetén (piroslábú cankó, nagy goda) kisebb zavarás esetén a fészkelőhely felett keringő madarak számlálása (elosztva kettővel) adhat eredményt a fészkek megkeresése nélkül.

Éjszakai aktivitású fajok

Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM)

Néhány madárfaj (elsősorban a vízicsibék, haris) territórium-tartó aktivitásának a csúcsa a késő esti-éjszakai órákra esik. Az érintett fajoknak a felmérését ezért éjszaka kell elvégezni, a territórium-tartó egyedek hangja alapján. Ezeknél a fajoknál csak akkor lehet a fészkelést egy adott négyzetben kizárni, ha a fenti módszer alkalmazásával győződtünk meg erről! (A vizsgált faj hangjának magnetofonról való lejátszása, az állományfelméréskor kerülendő!)

Célok, alapvető módszerek Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztály által összehangolt program elsődleges célja, hogy naprakész adatokat nyerjünk a Magyarország területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről, továbbá hosszú távon trendeket határozhassunk meg a felmérésbe vont vízimadár fajokról. A fenti célokat egy szervezett hazai felmérő hálózattal, illetve további együttműködő társadalmi szervezetekkel tudjuk megvalósítani.

- Minimálisan havi egy alkalommal (a hónap közepéhez eső hétvége szombatján) végzett számlálásokkal. - Minimálisan meghatározott számú vizes élőhely lefedésével. - Minimálisan meghatározott számú faj mindenkori jelenlevő állományának meghatározásával. - A lehető legtöbb önkéntes felmérő bevonásával.

6

2010.03.22.

Magyar Vízivad Monitoring

Madárvédelem vizes élőhelyeken

A Magyar Vízivad Információs Rendszer Vízivad Adatbázisának a fajok természetes állománynagyságát, aktuális diszperzióját és a vízivad közösségek ugyancsak aktuális összetételét meghatározó megfigyelő rendszere a tartósan működő Magyar Vízivad Monitoring.

Élőhely védelem - Mocsarak, szikes tavak, lápok NATURA 2000 Kezelési formák

A megfigyelések köre az alábbi taxonokra terjed ki: Búváralakúak (Gaviiformes), Vöcsökalakúak (Podicipediformes), Lúdalakúak (Anseriformes) minden fajára, továbbá a kárókatonára (Phalacrocorax carbo), a kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmaeus), a nagy kócsagra (Egretta alba), a szürke gémre (Ardea cinerea), a szárcsára (Fulica atra), a darura (Grus grus) és a réti sasra (Haliaaetus albicilla), azaz összesen 51 fajra.

Kezelési formák Rekonstrukció: kívánt korábbi állapot maradványok felhasználásával

Megmentés - prezerváció: természetes szukcessziós létfenntartó folyamatok kedvező környezeti feltételeinek megőrzése, védelme Állapotrögzítés - konzerváció: kedvező állapot megőrzése


elérése

Rehabilitáció: egy nyomtalanul eltűnt, de elemeihez tartozó élőhely mesterséges

a

meglévő

a terület kialakítása

ősi

Füves puszták, rétek legelık madarai (Darualakúak, Sólyomalakúak, Énekesmadár alakúak)

Létesítés - kreáció: adott területen korábban nem létező, de a tágabb környezetben feltételezhetően meglévő, a kiterjedt kultúrtájat színesítő, lehetőleg őshonos fajokból álló élőhelytípus kialakítása

Fészkelő madarak felmérése

Élıhely kezelés - Legeltetés, kaszálás

Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretne indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely- típusokon végbement változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között „Kedvenc Madarászhelyem” program (KM) Vonuló fajok felmérése

7

2010.03.22.


Erdık madarai (Sólyomalakúak, Bagolyalakúak, Galambalakúak, Énekesmadár alakúak)

Fészkelő madarak felmérése Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) – ragdozó madarak, baglyok Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között „Kedvenc Madarászhelyem” program (KM) – pl. harkályok Vonuló fajok felmérése - madárgyűrűzés

Madárbarát erdıgazdálkodás

termőhelynek megfelelő fafajmegválasztás természetes felújítás alkalmazása


Mezıgazadasági területek madarai (Lúdalakúak, Darualakúak, Lilealakúak, Sólyomalakúak, Énekesmadár alakúak)

fajgazdag, elegyes, lehetőleg többszintes állományok létesítése stabilitást fenntartó faállomány szerkezet kialakítása genetikai, faji és ökológiai sokféleség fenntartása Fakitermelések időbeli korlátozása Fakitermelések térbeli korlátozása Erdőszerkezeti elemek védelme – elhalt faanyag erdőben tartása A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás Fészkelő- és táplálkozóhelyek biztosítása: odú, műfészek, etető- és itatóhelyek


A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állományai aggasztó mértékben megcsappantak. Egyedszámuk 1980 óta 50%-kal csökkent. Trends of common farmland birds in Old and New EU countries

„Kedvenc Madarászhelyem” program (KM) – Erdei pacsirta (Lullula arborea), Mezei pacsirta (Alauda arvensis), Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), Tövisszúró gébics (Lanius collurio), Sordély (Miliaria calandra) Vonuló fajok felmérése

1 20

100 -26% New EU (23) 80

60 -42% Old EU (33)

Population index (first year=100)

+6% East (34)

Population index (first year=100)

Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között

Regiona l tre nds of com mon forest birds i n Europe

120

Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM)

1 00 +3% We st (30) 80

-23% South (29) 60 -24% Nor th (15)

EBCC/RSPB/BirdLif e/Statistics Netherlands

40 1980

EBCC/RSPB/BirdLife/Statistics Netherlands

40

1985

1990

1995 Year

2000

2005

1980

1985

1990

1995 Year

200 0

200 5

Az európai madárvédelmi szervezetek a Közös Agrárpolitika (KAP) hathatós reformját követelik, az Európai Unió agrár-támogatási politikája vezetett ugyanis ahhoz, hogy a mezıgazdaság jelentısen intenzívebbé vált. Habár ezt a nyomást az egymást követı reformok csökkentették, úgy tőnik, a KAP még mindig hátrányosan érinti a mezei madarakat és általánosságban az európai környezeti állapotot.

8

2010.03.22.

A mezıgazdaság madárvédelmi lehetıségei

változatos vetésszerkezet gyomos táblaszegélyek meghagyása


Emberi környezetben, lakott területeken elıforduló madárfajok Galambalakúak, Énekesmadár alakúak)

bokorsorok, mezővédő erdősávok megőrzése, telepítése betakarítás után tarlósávok parlagon hagyott területek tarlóégetés elhagyása körültekintő vegyszerhasználat betakarításnál is fontosak a természetvédelmi szempontok táplálkozóhelyek biztosítása: etető- és itatóhelyek Támogatások, Agrártámogatás - madárvédelmi berendezésekre és élőhelyvédelmi intézkedésekre


Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM)

Madárbarát óvoda, iskola Madárbarát kert Madárbarát munkahely Madárbarát panel

Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között

Fészkelőhelyek (odúk, költőládák, fecsepelenka, gólyakosár) Parkok (bokrok, sövények) Etetők, itatók

Urbanizálódó fajok vizsgálata Vonuló fajok felmérése

9

Madárközösségek Védelme

Recommend Documents