Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása

dr. Száldobáőyi Zsiőmond Csonőor

Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása

A követelménymodul meőnevezése:

Hardveres, szoftveres feladatok A követelménymodul száma: 1168-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-021-50

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA


ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Munkahelyén Önt bízzák meő azzal, hoőy határozza meő az eőyes asztali és hordozható

számítóőépeken a tényleőesen telepített proőramokat, azok nyilvántartási adatait, valamint készítsen a joőszabályoknak meőŐelel szoŐtvernyilvántartást.

Fontos tudnivalók: a kolléőák különböz

telephelyeken dolőoznak, néhányan pediő

távmunkában véőzik Őeladataikat. Alkalmanként a hordozható számítóőépeken különleőes

Őeladatokat is véőeznek.

Az irodai környezetben dolőozó Őelhasználók korlátozott joőosultsáőokkal rendelkeznek, íőy szoŐtvereket nem telepíthetnek. A távmunkában dolőozó kolléőák is a vállalat tulajdonában lév

számítóőépeket, szoŐtvereket használják, ám rendelkeznek a proőramok telepítéséhez

szükséőes joőosultsáőokkal.

Milyen szerz i joői vonatkozásai vannak a számítóőép-használatnak? Melyek a szerz i és szomszédos joőok? Az inŐormatikában milyen szerz i joő hatálya alá tartozó műveket alkalmazunk? Milyen joőszabályi el írások vonatkoznak a szerz i joői védelemre?

Hoőyan lehet meőállapítani a számítóőépeken telepített szoŐtvereket, azok jellemz it? Milyen adatokat, mellékleteket kell tartalmaznia a szoŐtverek nyilvántartásának? A munkatársak munkáját

ismerve

Őenntartásához?

Őelvet dik-e

speciális

el írás

szükséőesséőe

a

joőszerű

állapot

Hozzon létre meőŐelel eljárásrendet, űrlapokat a szoŐtverek nyilvántartási rendszeréhez!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Maőánemberként, a mindennapjainkban is igazolni kell tudnunk, hoőy eőy eszköz — legyen akár

egy

autó,

vaőy

eőy

bútordarab,

esetleő

épp

számítóőép

—

hogyan

került

tulajdonunkba, birtokunkba, használatunkba. A őazdálkodó szervezeteket erre a számvitelt

szabályozó joőszabályok kötelezik. E tárőyiasult alkotások nyilvántartása természetes (ezekr l leltárt készítünk), ám meőlep dünk, ha szellemi termékek nyilvántartását is ekként kérik számon rajtunk. Pediő lényeői különbséő nincs: a szellemi termékeket (íőy a szoŐtvert)

is megalkotta valaki, aki íőy annak tulajdonosává vált. S mint minden tulajdonos, joggal várhatja el, hoőy mindenki más e joőát tiszteletben tartsa.

1

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Amint érezzük a joőtalansáőot a bolti lopásban, akként kell meőlátnunk a joőosulatlan szoŐtverhasználatban is azt!

Tisztesséőünk iőazolása érdekében meőhatározott Őormában kell szoŐtvernyilvántartást vezetni.

SZERZ I JOGOK A szerz i joő olyan kizárólaőos joő, mely az alkotót illeti meő szellemi terméke, műve

kapcsán. E joő nem Őüőő az alkotás művészi, esztétikai értékét l sem, csupán az alkotásnak, mint

eőyedi

műnek

a

létrejöttéhez,

illetve

annak

nyilvánossáőhoz

közvetítéséhez

kapcsolódik. Természetesen a mű tulajdonosa eladhatja művét, vaőy az ahhoz kapcsolódó

joőokat értékesítheti. Emellett a műhöz számos Őelhasználási mód kapcsolódhat, melyekkel szintén az alkotó rendelkezése alapján lehet élni, ezek az úőynevezett „szomszédos jogok”.

Hazánkban a tulajdon védelmét a joőszabályok hierarchiája több szinten szabályozza: -

Maga az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) is nevesíti.

A részletesebb szabályokkal a Ptk.-ban (1959. évi IV. törvény a Maőyar Köztársasáő

Polőári Törvénykönyvér l) találkozhatunk. -

A szellemi alkotások, azon belül a szerz i joőok viszonylaő önálló, a nemzetközi szerz désekkel való összhanőot meőkövetel

joőterületet alkotnak. Az 1999. évi

LXXVI. törvény a szerz i joőról részletekbe men en, a nemzetközi joői szokásoknak meőŐelel en,

s

hazánk

nemzetközi

összhanőban szabályozza e viszonyokat. -

Az

eőyes

joősértésekhez

Őűzött

szerz désekben

joőhátrányok

vállalt

részben

kötelezettséőeivel

e

joőszabályokból

következnek. Ám a joőalkotó bizonyos cselekményeket ennél markánsabban tart

büntetend nek, íőy ezek külön tényállásként is meőjelennek az 1978. évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvr l szakaszaiban.

-

A törvényi szabályozást az alacsonyabb szintű (pl.: kormányrendelet, miniszteri rendelet stb.) szabályok részletszabályokkal őazdaőítják, pontosítják a mindennapi élet elvárásaihoz.

Alkotmány A magyar joőállamisáő alapját 1989. óta az elnevezésében, s lajstromszámában réői, ám

szinte minden betűjében meőújult Alkotmány képviseli, azaz az 1949. évi XX. Törvény, A Maőyar Köztársasáő Alkotmánya.

Ez deklarálja a piacőazdasáő alapját, a tulajdonhoz való jogot1: 13. § (1) A Maőyar Köztársasáő biztosítja a tulajdonhoz való joőot.

1

Az Alkotmány 2010. október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos

joőszabályt

kell

(2010. október 15.)

2

alkalmaznia!

Ennek

elérhet séőe:

https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso.

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Polőári Törvénykönyv A mindennapi életünkben el Őorduló számos élethelyzet különböz

joőáőak szabályozási

körébe eshet. Ezek közül a leőőyakoribb — mindennapos — a maőánjoői szabályok alkalmazása (e haőyományos, történeti múltra visszatekint

elnevezés helyett a mindennapi

szóhasználatban a II. viláőháború ideolóőiai rendszerében meőhonosodott polőári joő

meőszólítást is használhatjuk). Ide tartoznak a tulajdon-, a birtokviszonyok szabályai, valamint az ezekben meőjelen

dinamikus viszonyok szabályrendszere (pl.: szerz dések,

Őelel sséő, záloőjoő stb.). Ezekhez szervesen kapcsolódik a személyiséő meőhatározásának

kérdése (természetes személyek, őazdálkodó szervek), valamint a halál utáni vaőyoni állapot rendezése (öröklési joő). Ezeket az 1959. évi IV. törvény a Maőyar Köztársasáő Polőári

Törvénykönyvr l (Ptk.) Őoőlalja össze, mint joőáői alaptörvény, melyet számos más törvény, valamint alacsonyabb szintű joőszabály eőészít ki. A Ptk. meőhatározása szerint: Ez a törvény az állampolőárok, valamint az állami, önkormányzati, őazdasáői és társadalmi

szervezetek, továbbá más személyek vaőyoni és eőyes személyi viszonyait szabályozza. Az e

viszonyokat szabályozó más joőszabályokat — ha eltér en nem rendelkeznek — e törvénnyel összhanőban, e törvény rendelkezéseire való Őiőyelemmel kell értelmezni.

Ez a deŐiníció minteőy kiemeli a Ptk.-t a törvényi hierarchiából, s a joőáő alapjává teszi a benne foglaltakat. Bizonyos jogviszonyok külön törvényben vannak szabályozva (pl.: családjoő, munkajog, de ilyen a szellemi alkotások, s ennek részeként a szerz i joőterület is). A szellemi alkotásokhoz Őűz d találkozunk2:

joőokról itt is meőlehet sen szűkszavú deklarációval

Ptk.86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet — e törvény rendelkezésein kívül — az alkotások meőhatározott Őajtáira, valamint eőyes rokon tevékenyséőekre a szerz i, az iparjoővédelmi (a szabadalmi, a

védjeőy-, eredetmeőjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hanőŐelvételek el állítóit véd joőszabályok határozzák meő.

(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekr l a külön joőszabályok nem

rendelkeznek, de amelyek társadalmilaő széles körben Őelhasználhatók és méő közkinccsé nem váltak.

(4) A személyeket védelem illeti meő a vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi id határozza meő.

2

kezdetét és tartamát joőszabály

A Ptk 2010. október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell

alkalmaznia! Ennek elérhet séőe: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. (2010. október 15.)

3


Tvr.4. § (1) A személyeket a vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a meőkezdett vaőy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásiő illeti meő a védelem. Ptk.87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz Őűz d

joőát meősértik — a külön joőszabályban

meőhatározott védelmen kívül — a személyhez Őűz d polőári joői iőényeket támaszthatja.

joőok meősértése esetén irányadó

(2) A külön joőszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érint

védelem

körében a joőosult azt is követelheti, hoőy az eredményeit elsajátító vaőy Őelhasználó személy részeltesse t az elért vaőyoni eredményben.

A joőszabály szerkezetéb l viláőos, hoőy mindezt a személyhez Őűz d határozza meő a személyek polőári joői védelmi eszközeként.

joőok körében

Bár számos szellemialkotás-típust nevesít a szöveőezésében, a leőŐontosabb azonban az a

őenerálklauzula (általánosítás), mely minden, a Őelsoroltakon kívül es , de a szükséőes jellemz kkel rendelkez alkotás védelmét is lehet vé teszi.

Kiderül azonban az is, hoőy a védelem id ben korlátos (a védelmi id nek van kezdete és lejárta),

s

tartalmában

érvényesíthet .

is

a

külön

joőszabályokban

meőhatározott

korlátozásokkal

Szerz i joői törvény Mint láttuk, az inŐormatika szempontjából leőŐontosabb fogalmak nem kerültek nevesítésre a Ptk.-ban. Ezek meőhatározása a szerz i joőról szóló, 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) jelenik meg: -

számítóőépes proőram a hozzátartozó dokumentációval; adatbázis.

Emellett azonban az eőyes számítástechnikai eszközökön, adathordozókon számos típusú szellemi alkotás Őordulhat el ,

melyeknél szintén rendelkeznünk kell a

Őelhasználói joőokkal (pl.: irodalmi, zenei művek, Őilmek, képek stb.).

4

meőŐelel

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Az Szjt. számunkra leőŐontosabb rendelkezései3: 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerz i joői védelem alá tartozik — Őüőőetlenül attól, hoőy e törvény meőnevezi-e — az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak min sül különösen: … c) a számítóőépi proőramalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoŐtver) akár Őorráskódban, akár tárőykódban vaőy bármilyen más Őormában röőzített minden Őajtája, ideértve a Őelhasználói proőramot és az operációs rendszert is, … p) a őyűjteményes műnek min sül adatbázis. A szerz Őoőalmát, illetve az átdolőozás meőkülönböztet ismérveit is deŐiniálja: 4. § (1) A szerz i joő azt illeti, aki a művet meőalkotta (szerz ). (2) Szerz i joői védelem alatt áll — az eredeti mű szerz jét meőillet joőok sérelme nélkül — más szerz

művének átdolőozása, Őeldolőozása vaőy Őordítása is, ha annak eőyéni, eredeti

jellege van. … 7. § (1) Szerz i joői védelemben részesül a őyűjtemény, ha tartalmának összeváloőatása, elrendezése vaőy szerkesztése eőyéni, eredeti jelleőű (őyűjteményes mű). A védelem a őyűjteményes művet meőilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerz i joői védelemben.

(2) A őyűjteményes mű eőészére a szerz i joő a szerkeszt t illeti, ez azonban nem érinti a őyűjteménybe

Őelvett

eőyes

joőosultjainak önálló joőait.

művek

szerz inek

és

szomszédos

joői

teljesítmények

(3) A őyűjteményes mű szerz i joői védelme nem terjed ki a őyűjteményes mű tartalmi elemeire.

3

Az Szjt. 2010. október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell


5

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA A szerz eőyes joőait átadhatja, ám más joőok a személyéhez olyan szorosan kapcsolódnak, hoőy azokról le sem mondhat érvényesen:

9. § (1) A szerz t a mű létrejöttét l kezdve meőilleti a szerz i joőok — a személyhez Őűz d és a vaőyoni joőok — összesséőe. (2) A szerz

személyhez Őűz d joőait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át

és a szerz nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok — a (4)–(6) bekezdésekben Őoőlaltak kivételével — nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vaőyoni joőok örökölhet k, róluk halál esetére rendelkezni lehet. (5) A vaőyoni joőokat öröklés útján meőszerz

személyek azokról eőymás javára

rendelkezhetnek. (6) A vaőyoni joőok a törvényben meőhatározott esetekben és Őeltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A joőszerz

— a joőok átruházására irányuló szerz dés eltér

hiányában — a vaőyoni joőokkal a továbbiakban rendelkezhet.

kikötése

Az eőyes joőok részletes tárőyalása nem e kiadvány Őeladata, ám a joőszabály könnyen érthet

meőŐoőalmazásokat tartalmaz, íőy az érdekl d

olvasó maőa is meőismerkedhet

vele! Az

Szjt.

a

joősértés

polőári

joői

következményeit

is

meőhatározza.

meőállapításra, eltiltásra, reparációra, illetve vaőyoni kártérítésre terjednek ki.

Ezek

Ő ként

Büntet Törvénykönyv A maőánjoő mellett a büntet joő is védi a szerz ket eőyes elkövetési módok pönalizálásával

(büntetend vé tételével). Ezek szabályait az 1978. évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvr l

(Btk.) határozza meő4: Bitorlás 329. § (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti Őel, és ezzel a joőosultnak vaőyoni hátrányt okoz, b) őazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztséőével, taősáőával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vaőy az alkotáshoz Őűz d

joőok érvényesítését attól

teszi Őüőő vé, hoőy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vaőy nyereséőb l részesítsék, illetve joőosultként tüntessék Őel,

bűntettet követ el, és három éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend .

4

A Btk. 2010. október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell


6

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértése 329/A. § (1) Aki másnak a szerz i joőról szóló törvény alapján Őennálló szerz i vaőy ahhoz

kapcsolódó joőát haszonszerzés véőett, vaőy vaőyoni hátrányt okozva meősérti, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend .

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki a szerz i joői törvény szerint a maőáncélú másolásra tekintettel a szerz t, illetve a kapcsolódó joői joőosultat meőillet díj, illetve reproőráŐiai díj meőŐizetését elmulasztja.

üreshordozó

(3) A büntetés bűntett miatt három éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértését a) jelent s vaőyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt éviő terjed

szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok

meősértését különösen naőy vaőyoni hátrányt, b) két évt l nyolc éviő terjed

szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz

kapcsolódó joőok meősértését különösen jelent s vaőyoni hátrányt okozva követik el.

Szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása

329/B. § (1) Aki a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki

intézkedést haszonszerzés véőett meőkerüli, vaőy e célból ehhez szükséőes eszközt, terméket, berendezést vaőy Őelszerelést a) készít, el állít, b) átad, Őorőalomba hoz, vaőy azzal kereskedik, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend .

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki intézkedés meőkerülése céljából az ehhez szükséőes vaőy ezt könnyít őazdasáői, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

7

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Joőkezelési adat meőhamisítása 329/C. § Aki más szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok védelme alá tartozó

művének, illet leő teljesítményének a Őelhasználásával összeŐüőőésben meőjelenített, és a

szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott joőkezelési adatot haszonszerzés véőett joőosulatlanul eltávolítja vaőy meőváltoztatja, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend .

Bár a köztudatban nem él, de látható, hoőy iően súlyos elbírálás alá esnek e joősértések. S a joőalkalmazás is mind őyakrabban találkozik e tényállásokkal, rendszerint más bűncselekményekhez kapcsolódó elemként.

SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK KÜLÖNÖS VÉDELME A szellemi alkotások különleőes területeként jelöli meő a törvény a szoftvereket. Ehhez mérten eltér — sziőorúbb — szabályozást is alkalmaz számos vonatkozásban: Másolatkészítés: Bár általában a joőszerűen a birtokunkba került műr l, vaőy annak eőy számunkra Őontos

részletér l saját célra készíthetünk másolatot (esetleő bizonyos korlátozásokkal), a szoŐtverek esetében ez tilos:

35. § (1) Természetes személy maőáncélra a műr l másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vaőy jövedelemŐokozás célját közvetve sem szolőálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoŐtverre és a számítástechnikai

eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános el adásának kép- vagy hanőhordozóra való röőzítésére. Kölcsönzés: Amint a Őelhasználás meőosztása is, méő az olyan szervezett Őormákra vonatkozóan is, mint például a könyvtárak:

39. § Az orszáőos szakkönyvtárak a mű eőyes példányait szabadon haszonkölcsönbe

adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoŐtverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.

8

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Szabad felhasználás: Említettük, hoőy a szerz i joőoknak is vannak korlátai. Ezek eőyike a szabad Őelhasználás,

melyhez — mint a neve is jelzi — általában nem szükséőes a szerz i joői joőosult enőedélye. A törvény ilyenként sorol Őel néhány esetet: -

maőánhasználat;

alkalomszerű zártkörű összejövetel; nemzeti ünnepek ünnepséőei;

iskolai oktatás és iskolai ünnepséőek; stb.

A szoŐtverek tekintetében itt is korlátozással találkozunk: 35. § (3) Nem min sül szabad Őelhasználásnak — Őüőőetlenül attól, hoőy maőáncélra történik-e —, ha a műr l más személlyel készíttetnek másolatot számítóőépen, illetve elektronikus adathordozóra.

Ugyanakkor az egyes szerz i joősértések meleőáőyának tekintett internetes hálózati

adatŐorőalom is külön szabályozást kapott, hisz ideiőlenesen — az adott eszköz üzemeltet je, tulajdonosa tudtán kívül — az adatok tárolásra, majd továbbításra kerülnek:

(6) Szabad Őelhasználás a mű járulékos vaőy közbens

— a Őelhasználásra irányuló műszaki

Őolyamat elválaszthatatlan és lényeőes részét képez , önálló őazdasáői jelent séő nélküli — id leőes többszörözése, ha kizárólaő az a célja, hoőy lehet vé teőye

a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolőáltató által, vaőy b) a műnek a szerz által enőedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján meőenőedett Őelhasználását. Adatbázis 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vaőy eőyéb tartalmi

elemek valamely rendszer vaőy módszer szerint elrendezett őyűjteménye, amelynek tartalmi

elemeihez — számítástechnikai eszközökkel vaőy bármely más módon — eőyedileő hozzá lehet Őérni.

(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket meőŐelel en alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának meőismeréséhez szükséőes dokumentációra is.

(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel

hozzáŐérhet

Őelhasznált szoŐtverre.

tartalmú

adatbázis

el állításához

vaőy

működtetéséhez

9

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA 62. § (1) Nem szükséőes a szerz min sül

enőedélye ahhoz, hoőy a — őyűjteményes műnek

— adatbázist joőszerűen Őelhasználó személy az adatbázis tartalmához való

hozzáŐéréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű Őelhasználásához szükséőes cselekményeket elvéőezze.

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének Őelhasználására szereztek joőot, az (1) bekezdésben Őoőlalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

Az adatbázis el állítóit számos részletszabály (Szjt. 84/A — 84/E szakaszok) is védi. Természetesen a szoŐtverek, adatbázisok el állítói számos módon maőuk is iőyekeznek

meővédeni alkotásukat az illetéktelen Őelhasználástól. Ennek céljára hatásos műszaki intézkedéseket alkalmaznak. Ezeket akkor is hatásosnak kell tekinteni, ha azt különleőes szaktudás birtokában valaki képes visszaŐejteni. Az ilyen cselekmény büntetend ! ÖsszeŐoőlalás Meőállapíthatjuk, hoőy szoftver, vaőy adatbázis vásárlásakor nem szerzünk tulajdonjoőot, csupán az eőy példányban való használat joőát. Ez azt jelenti, hoőy az adott szoŐtver eőy licencének meővásárlása arra joőosít, hoőy azt eőyetlen példányban telepítsük saját célú

használat érdekében. Természetesen lehet ennél több joőot biztosító licenceket is

beszerezni, ám ezek ára jelent sen maőasabb. A pontos Őeltételekr l részletesen a telepítés els

Őázisában

közölt

nyilatkozat

(Őelhasználói

szerz dés),

illetve

a

szoftver

dokumentációjában leírtak tájékoztatnak. Mint az eőyes szoŐtverek telepítése során látjuk, ezek elŐoőadása a telepítés eőyik Őeltétele. Arra alappal hivatkozni nem lehet, hoőy „csak rákattintottunk”, s nem olvastuk el e használati Őeltételeket.

A szoŐtverekhez, s más szerz i művekhez (leőinkább zeneművekhez, Őilmalkotásokhoz) kapcsolódó joősértések őyakori terepe a Őájlcserél pillanatnyilag — Maőyarorszáőon letölt

alkalmazások használata. Bár —

maőánszemély Őelhasználókat nem vontak (méő)

eljárás alá, de ez inkább csak szándék kérdése, hisz a joősértés ténye eőyértelműen Őennáll.

Nem a letöltéssel valósul meő a bűncselekmény (ez esetleg az inőyenes maőánhasználat

körébe esik, ha maőáncélra, s üzleti tevékenyséőünkhöz méő áttételesen sem kapcsolódik), hanem a (letöltött) adatok meőosztásával, mások számára való elérhet vé tételével. A joősértés már akkor is meővalósul, ha tényleőes Őeltöltés nem is következik be például érdektelenséő vaőy őyenőe adatkapcsolati viszonyok miatt.

10


A SZOFTVEREK FELHASZNÁLÓI JOG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Attól Őüőő en, hoőy az adott szoŐtver tekintetében annak el állítója, tulajdonosa milyen jogokat kíván érvényesíteni, s melyeket ad át, különŐéle kateőóriákat különböztetünk meő:

Freeware programok: a szerz i joő által védettek e szoŐtverek is, ám a készít jük által

meőhatározott korlátok mellett korlátlan ideiő, inőyenesen használhatóak. Ilyen korlát lehet például a terjeszthet séő, a kereskedelmi jelleőű Őelhasználás. Önmaőában a használati joő uőyanis nem ad lehet séőet a szoŐtver mások számára — akár inőyenesen történ

—

továbbadására (az erre való joőot szabad terjeszthet séőnek, azaz Őreely redistributable-nak nevezzük). De a leőőyakoribb kikötés a közvetve vaőy közvetlenül anyaői haszonszerzés céljára történ

használat kizárása. Ha semmilyen korlátozást nem ír el

a szerz i joői

jogosult, akkor a szoftvert egyenesen szabad szoftvernek (free software) nevezzük. Shareware

programok:

olyan

szoŐtverek

csoportját

jelöljük

íőy,

melyek

id leőes

használatához járul hozzá a készít je, azaz szabadon kipróbálhatjuk, de csak meőhatározott

ideiő használhatjuk. Általában ilyenek a DEMO verziójú szoŐtverek, melyeket a próbára rendelkezésre álló id szak után meő kell vásárolnunk. Erre ösztönözhet például az, hogy a DEMO verzió eőyes — kívánatos — Őunkciókat nem tartalmaz.

Kereskedelmi szoftverek: ellenérték Őejében csupán használati joőot szerzünk az ilyen

programok esetében, de a proőramban semmilyen módosítást nem véőezhetünk, annak

Őorráskódját Őeltárni is csak korlátozottan — a rendeltetésszerű használathoz Őeltétlenül

szükséőes mértékiő — szabad. A Őelhasználóként vásárolt ilyen szoŐtvert tovább értékesíteni nem lehet.

SZOFTVEREK NYILVÁNTARTÁSA A számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.), az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII

törvény (Art.), valamint más joőszabályok is tartalmaznak a szoŐtverek mint a vállalkozás tulajdonában lév

eszközök kapcsán rendelkezéseket. Ezek ellen rzése az adóhatósáő

Őeladata is, a joőszabályellenes eljárás az adózás rendje szerinti következményekkel jár. A szoŐtvernyilvántartásnak eszerint leőalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: -

a szoŐtver őyártójának (joőtulajdonos) meőnevezése; a szoŐtver (termék) meőnevezése;

a szoŐtver pontos verziójának azonosítható módon való meőhatározása; a szoŐtver nyelvi verziójának meőhatározása; a szoŐtver eőyedi azonosítója (licenckulcs);

a licencek számára, konstrukciójára (pl.: OEM), licenctípusára (pl.: oktatási, általános), teljesséőére (pl.: teljes, Őrissítés) vonatkozó Őeltételek;

-

a licencszerz dés kelte, a könyvelésben történ aktiválásának kelte; a licenc ára;

elszámolási mód (értékcsökkenés);

leltári szám.

A Őenti adatokat tartalmazó nyilvántartást minden inŐormatikai eszköz vonatkozásában el kell véőezni.

11


BSA A viláő leőnaőyobb szoŐtverőyártói hozták létre a Business SoŐtware Alliance-t (BSA),

melynek célja a leőális szoŐtverhasználat elterjesztése, a kalózszoŐtverek arányának

visszaszorítása. Természetesen hazánkban is működik 1994 óta BSA Maőyarorszáő néven (teljes nevén „Business SoŐtware Alliance Maőyarorszáő Üzleti SzoŐtverszövetséő a Joőtiszta SzoŐtvert Használó Maőyarorszáőért”).

Bár semmilyen hatósáői joőkörrel nem rendelkezik, ám szoros kapcsolatot tart Őenn az ellen rz hatósáőokkal, érdekei szerint seőíti munkájukat.

Közvetlenül bejelentkezve őazdálkodó szervezetekhez, „ellen rzéseket” is véőez. Mivel a helyszíni ellen rzés minden esetben el zetes bejelentkezés után történik, lehet séőe van az adott szervezetnek az önkéntes joőkövet joőosultsáőainak rendezésére.

maőatartásra, az általa használt szoŐtverek

Amennyiben a BSA hiányossáőokat, joősértést észlel, további id t biztosít a joőszerű állapot meőteremtésére, ehhez tanácsadással is hozzájárul.

Nem szándéka, csak szükséőszerű konklúziója lehet e Őolyamatnak a hatósáőhoz Őordulás, az esetleőes Őeljelentés.

Uőyanakkor a minteőy másŐél évtizedes működés dacára hazánkban méő mindiő több mint a szoŐtverek Őele illeőálisan működik a számítóőépeken.

12


LICENCNYILVÁNTARTÁS Hoőy a sziőorú nyilvántartási kötelezettséőeknek eleőet tehessünk, a BSA kidolőozott, s az APEH támoőató véleményével közzétett eőy alkalmas nyilvántartó ívet:

1. ábra. SzoŐtvernyilvántartó űrlap5

5

Forrás: http://www.softaudit.hu/images/bsaszoftvernyilvantartas_adatlap_minta.pdf (2010. október 10.)

13

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA A tényszerűen Őelvett adatok értékelése során Őellelhet őyakori hibákról tájékoztat az alábbi ábra:

2. ábra. A nyilvántartásból meőállapítható őyakori problémák 6 A cél — s a törvényi kötelezettséő — az, hoőy csak joőszerűen telepített szoŐtverek leőyenek az általunk Őelüőyelt számítóőépeken, s ezzel összhanőban a nyilvántartásban is.

Célszerű (a szoŐtverbeszerzéseket, telepítéseket követ en is) id szakonként, de leőalább évente mindenképpen a licencnyilvántartást Őelülvizsőálni, adatait pontosítani, javítani.

TELEPÍTETT SZOFTVEREK FELTÁRÁSA Bár a szoŐtverek telepítésével, beállításával, jellemz ik meőállapításával több külön

modulŐüzet is Őoőlalkozik, itt most röviden összeŐoőlaljuk a lehet séőeket, valamint egy konkrét példát is bemutatunk (példánk a Windows operációs rendszer eőyes verzióira korlátozódik).

Mivel az eőyes szoŐtverek a rendszer többi elemével való harmonikus eőyüttműködés érdekében számos beállítást is elvéőeznek, ezeknek több helyen is nyomuk marad.

6

Forrás: http://www.bsa.org/country/Tools%20and%20Resources.aspx (2010. október 10.)

14

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Minden operációs rendszer nyilvántartja az íőy telepített alkalmazásokat. Például Windows XP alatt a Vezérl pult / Proőramok telepítése és törlése opciót választva jeleníthetjük meő:

3. ábra. Telepített szoŐtverek meőjelenítése a Windows XP vezérl pultjában Windows 7-ben a Vezérl pult / Proőramok / Proőramok és szolőáltatások lapon találjuk a hasonló tartalmú nyilvántartást.

4. ábra. Telepített szoŐtverek meőjelenítése a Windows 7 vezérl pultjában Ennél pontosabb képet kaphatunk, ha a Windows reőisztrációs adatbázisában ellen rizzük a bejeőyzéseket.

Ennek

részletes

ismertetése

meőtalálható, itt nem ismételjük meő.

a

szoŐtverekkel

Őoőlalkozó

Őüzetben

15

LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA Ha nem bízunk az operációs rendszer nyilvántartásában, maőunk is telepíthetünk — persze csak joőtisztán — meőŐelel

alkalmazást, mely általában azért is hasznos, mert jelent sen

több adatot jelenít meő a telepített proőramokról.

5. ábra. Telepített szoŐtverek meőjelenítése a speciális seőédproőrammal Ugyanakkor ezek egyike sem képes meőjeleníteni a portable (hordozható, azaz telepítés

nélkül, csupán Őelmásolással üzemel ) szoŐtvereket. Éppen ezért elenőedhetetlen, hoőy a

Start menüt, az asztalt alaposan véőiőnézzük, hisz a használathoz általában ilyenkor is tartozik listaelem, parancsikon. További

lehet séő

a

merevlemez

olyan

területeinek,

szokásosan proőramokat tartalmaz. Ilyenek például:

mappáinak

ellen rzése,

-

c:\Program Files mappa;

-

a bárhol Őellelt „inst”, „install”, „telepít”, vaőy ezekhez hasonló nevű mappák;

-

mely

az eőyes meőhajtók őyökérkönyvtáraiban Őellelt, a proőram nevére árulkodóan utaló mappaelnevezések.

A

Őelhasználók

ellenben

leleményesek,

s

bíznak

a

rendszerőazdáénál

őondolkodásuk sikerében az eőyes tiltott állományok elrejtése során…

raŐináltabb

Amennyiben a Őellelt szoŐtver telepítése joőszerűtlen, őondoskodni kell annak haladéktalan

eltávolításáról a rendszerb l.

Ehhez az el z kben bemutatott vezérl pulti eszközök, vaőy Őelüőyel

szoŐtverek meőŐelel

lehet séőet nyújtanak. Az eőyes szoŐtverek a telepítés során maőuk is létrehozhatnak

uninstall (törlés) elemet, de ezek jó szokása, hoőy naőy mennyiséőű szemetet haőynak maőuk után a számítóőépen.

16

Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása

Recommend Documents