This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
i6o
TÁRSULATI ÜGYEK.
garicam« czímű művében a 495., 511., 538., 568. sz. alatti fejtegetésekben már megvan nak s így a K em er-féle iskola követői az erre vonatkozó elveket ott megtalálják. A bizottság az erre vonatkozó eljárások további tárgyalásába nem bocsátkozik, hanem csak konstatálja, hogy a Borbás fölvetette »öt parancsolat* elvei nemcsak közölve, de
gyakorlatilag is érvényesítve vannak Kerner művében. A szakosztály hosszabb vita után, mi vel a jelentés szerint az öt parancsolat elvei hozzáférhető helyen már úgy is közölve vannak s így az érdeklődők munkálkodásuk alapjául figyelembe vehetik, a bizottság je lentését egyszerűen tudomásul veszi.
LEVÉLSZEKRÉNY. T U D Ó S ÍT Á S O K . (2.) A vadon élő állatok szelidülésérol. Az 1887. év április havában egy ökölnagyságú kis rókát szereztem. Pár héti£ forralt tejjel tartottam, mit épen úgy evett, mint a kis kutya szokott. K ésőbb zsemlyét is tettem tejébe, mit eleinte otthagyott, később a tejért abból is evett. H ogy jobban fejlődjék, főtt húst is adtam neki, de csak délben. Majd makarónit, rizst, krumplit is ka pott. Látva, hogy az utóbbitól sem idegen kedik, a húst elvontam tőle teljesen, s a többi eledelt nem külön, hanem levesbe kapta ebédre, vacsorára. Eleinte a szag és piszkítás végett a konyhában hált a puszta földön, de midőn párszor piszkítás után való megfenyílésre erről leszokott, később a szobában aludt a dívá nyon. Ha piszkítani akart, és az ajtó be volt zárva, mintegy kérőleg nézett hol rám,, hol az ajtóra; ha ki nem eresztettem, sírt vagy az ajtót kaparta, míg ki nem nyitottam neki. K ellem etlen szagán hetenként három szori erős mosatással segítettem, sok bolhá ját pedig Zacherlinnel ijesztettem el. A z étkezés nálam 7, 12 és esti 7 óra kor történvén, ő is csak ekkor kopott. É t kezésünk alatt mellettem a földön feküdt, csendes volt, legfeljebb néha nézett fel epedve, hogy mikor lesz vége, mert ezután ő következett. H a előbb kelt föl reggel mint én, az udvaron sétált, míg a reggeli következett. A z ebédet jobban várta, mint én. Egyszer ebéd előtt a kertben sétálva, a földre esett szilvára hivtam fel figyelmét, de ő hozzá nem n y ú lt; a mint azonban látta, hogy én a fölvett érett szilvát megeszem, Ő is hozzá látott s ezentúl a lehullott szilvával lakmározott. Igen fürge, eleven, ugrándozó állat v o lt; velem bárhová elment, azonban ha kutyát látott, mi sem volt képes visszatar
tani s haza futott. Mikor nem voltam ott hon, vagy. sétált a kertben, vagy valamely árnyas helyen aludt. Hazajövetelemkor örö mében ugrált és nevetett, mint a kutya. A fél méterre vízszintesen tartott botot akár hányszor átugrotta, de már a két lábon állásra nem tudtam megtanítani, részben az ő, részben az én türelmetlenségem miatt. Akár hányszor megtörtént, hogy este elmaradván, a nyitott ablakon át ment be a szobába, de kárt nem okozott; ilyenkor reggel többnyire az ágyamon találtam, mikor felébredtem. Egyszer szelid hamvas varjúmmal kezdett játszani, de a játék oly komoly lett, hogy a varjú megsebesült. A varjút elébe tevén, fenyítékben részesült. Ezentúl is játszott mindenféle tollas állattal, még a szomszé dokban is ; de soha mi bajt sem okozott. íg y növekedett a Jancsi őszig. Ősszel, midőn a kerteket — hol sétálni szokott — letarolták, búvóhelyre nem akadván, a kutyák erősen összeharapdálták, minek következté ben pár napi szenvedés után elpusztúlt. Hogy mennyire okos a róka és utánozza az embereket, a sok közül fölemlítem, hogy a kalocsai jezsuitáknak is volt szelid rókájok, mely mindenült szabadon járt, még a sekrestyében is. Egy alkalommal a jezsuiták arra ébredtek fel, hogy valaki az oltárnál levő c s e D g e t y ű t erősen rázza. Kinyitják a templomot s nem kis meglepetésükre az ő véletlenül bezárt rókájokra találtak a buzgó csengetőben.
* 1884. év május havában egy tanítvá nyom egy kis pelyhes öly vet hozott nekem. A pihébe öltözött madarat fiam vette gondozás alá. Kezdetben nyers hússal táplálta s fej lődött is szépen. K ésőbb főtt húst is ka pott ; ezt is megette. Látva, hogy a főtt húst szereti, a nyers hússal felhagytam s
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Le v é l s z e k r é n y .
ezentúl úgy egy hónapig csak főtt húst ka* pott. Kísérletet tettem eleinte kissé koplaltatással, hogy nem lehetne-e őt is növényételre szoktatni s adtam neki főtt tésztát, babot, káposztát, krum plit; lassanként úgy beletörődött mindenbe, hogy húst később' csak ritkán kapott; de azért igen szépen fejlődött, s igy vegyes ételűvé vált. Fiam szobájában rendesen a székek karján ült. Ha elmentünk hazulról, az ölyv fiam ágyának a végére szállt ■ és ott várta hazajövetelünket. Már tudta távozásunkat és szomorúan szállt helyére; hazajövet már kopogásunkról meg ismert, elhagyta az ágyfejet s mintegy ör vendve foglalta el helyét a hajlított szék karján. Ha fiam tanult asztala mellett, a madár, látva hogy vele senki sem törődik, az asztalra a könyv mellé szállt, s ép úgy nézegetett a kinyitott könyvbe, mint a fiam, természetesen csak az egyik szemével féloldalúlag. Fiamnak minden mozdulatát figye lemmel kísérte és igyekezett utánozni ; még a lapok forgatását is megtanulta, persze a könyvnek nem nagy hasznára. A z étkezés idejét annyira megszokta, hogy bekövetke zésekor már jelenkezett, de soha sem szemtelenkedett, hanem türelmesen várt; türelmét csak akkor vesztette el, ha mi már ettünk, s ő azonnal nem kapott, mit felállásunkról vett észre. Ekkor egész testét hajlongatta, szárnyait csipkodta, sőt hangot is adott. Soha csőrével nem csípett vagy sértett meg fiatal hevében és örömében sem. Egyszer az ölyv megszökött, a háztetőre, onnan a templomra, majd a tornyára szállt. Hívás, csalogatás nem használt. A z est is beállott. Másnap ismét hol a tornyon, hol a rendi ház tetején rep kedett, míg végre délután — a nyitott abla kon keresztül visszarepült lakásunkba és olyféle mozdulatokkal akarta fiamnak a viszont látás örömét kifejezni, mint minő mozdula tokat a galamb csinál, midőn társa iránti érzelmeit akarja kifejezni. Ez időtől fogva lánczon sem tettük ki a szabadba, hanem folyton a szobában maradt. Bekövetkezett a tél is. A tavasz beálltával a kertbe helyeztük léczekből alakított nagy kalitkába, a mely ből egy boszúálló szakácsnő közbenjárásá val pünkösdkor végleg megszökött. E tapasztaltakból az a tanulság, hogy szelid és kellő bánásmóddal türelemmel las san még a ragadozó vad állatokat is sze líddé tehetjük ; és hogy a szükség oly ele delekre is rászoktatja az állatokat, minőket eredeti állapotukban nem ismernek. K
aszás
F
erencz.
Természettudományi Közlöny. X X V III. kötet. 1896.
161
(3.) Villám lás télen . A folyó évi ja nuárius 14-ikén és 16-ikán esti 8 órakor Torda várostól észak-északkeleti irányban kisebb-nagyobb villámlások világították meg az eg«t. A villámlások egy-egy rövid másodperczig tartottak; dörgés vagy moraj nem követte. Azokon a napokon a levegő enyhe és az ég tiszta v o lt; a Tordán nagyon gya kori köd csak délutáni 4 órakor borította el a tájat. A rá következő napokon, azaz 15-ikén és 17-ikén — havazott. T. (4.) Földrengés N agybányán. Januárius 7-ikén reggel 3 óra 25 perczkor ismétlődött nálunk a földrengés. Tartott vagy 6 másodperczig. H at földalatti pufFogás kisérte; a hatodiknál az ágyban fekvőt erősen fölfelé lökte a rengés, egy másikat a falhoz lökött. A gimnázium épületében több helyen meg repedt a menyezet s egy tanteremben a fal is. A moraj hasonló volt ahhoz, midőn ágyú üteg elvonnul. M.-Szigeten is volt földrengés 3 óra 10 perczkor. S ha némikép jól járt e tudósító órája, arra következtet, hogy a rengés északkeletről jött. L uk ác si G y ö r g y . (5.) A varjú és a havasi pacsirta. Azon ritkaságszámba menő alkalommal, hogy a havasi pacsirtát (Otocorys alpestris) minálunk megfigyelhettem, a varjúnak oly tu lajdonságát fedeztem fel, mely eme külön ben hasznos mezei madarat nem helyezi épen kedvező világításba. A mint ugyanis f. é. januárius 18-ikán a tőlünk körülbelül egy mérföldnyire fekvő Ketergény község határába rándultam, az összeszántott (bak hátra szántott) és bevetett táblákon, melyekről az erős szél a havat lefújta, egy öt tagból álló havasi pacsirta csoportot vettem észre, me lyek egyik tábláról a másikra szálldogáltak. Apró söréttel töltött lövésemre kettő helyben maradt, három pedig elszállt. Mivel közelben hótalan szántóföldek nem voltak és már e s teledett, azon határozott szándékkal távoz tam, hogy e helyet másnap újra fölkeresem. Másnap ugyancsak meg is találtam a pacsirtákat, de csak kettőt. A mint fölreb bentek, épen azon tűnődtem, hol lehet a harmadik, mikor a szomszédos kert magas fáiról egy varjú a leszálló két pacsirtára le csapott és valósággal üldözőbe vette őket. Már azt hittem, hogy fegyveremhez kell nyúlnom, midőn az üldözöttek többszöri két ségbeesett kísérlet után üldözőjök fölé ke rekedték s így sértetlenül elszánhattak* A mint későbben meggyőződtem, e pa csirták egyike a megelőző napi lövés követ II
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
LEVKLSZERKÉNY.
I62
keztében a lábán megsérült s így lehetett a harmadik is, de a mely, úgy látszik, a varjú zsákmányává lett s azért csapott le a szomszéd fán ólálkodó újra a már ismert zsákmányra. A vaíjú ismeretes kötekedéséröl; de hogy annyira használta volna csőrét ének lőkkel szemben, nem tapasztaltam. M
edreczky
István.
(6.) Szokatlan látvány -nak voltak tanúi Déva város lakói márczius 4-ikén esteli 8 óra
27 perczkor. A csillagos égen az Orosz lán csillagképtől az Orion felé haladó ha talmas, majdnem a Hold fele nagyságú, élénk kékes zöld gömb jelent meg, mely jelzett irányban mintegy 8— 10 másodperczig ha ladt, szép rózsaszín farkot vonva maga után. A látvány röviden tartott és a gömb az Orion közelében tűnt el minden hallható hang vagy durranás nélkül. P
éterfi
M árton.
KÉRDÉSEK. (40.) M ellékelve egy legyezőpálma levél részletet küldök, melyen rozsdafoltok mutat koznak. Mit lehetne ellene tenni ? D r . S. L. (41.) Babérfáim leveleit miféle betegség támadta meg és szárítja ki az életet belőlök a mellékelt példányokon mutatkozó módon, és mivel lehetne őket a végpusztulástól meg menteni ? Megjegyzem, hogy házi cselédünk 1894 deczember havában bosszúból petró leumot öntött babérjaink gyökerére; nem ez idézte elő romlásukat ? S. J. (42.) A z ide csatolt almafaágat azon kéréssel küldöm, hogy a rajta levő élősdieket, melyek fiatal fáinkat nagyon pusztít ják, megvizsgálni s kiirtásukra tanácsot adni szíveskedjenek. Sz. P. (43.) Újabban nagy reklámot csapnak az Auer-féle spiritusz-izzólámpával, mely állítólag oly erős fényt ad, mint a kőszén gázzal táplált Auer-égők. Minthogy egy berlini (tehát nem Auertól való) spiritusz-izzólámpával tett próbák után tapasztaltam, hogy még oly fényt sem ad; mint egy nagyobb fajta petróleum-égő (Ditmar Brilliant-Meteor 20"')> bátorkodom kérdezni, megközelíti-e az Auerféle spiritusz-izzólámpa fénye a gázzal táp lált Auer-égőkét, hány normál gyertyának felel meg egyik is, másik is, mily hő fokú a levegővel kevert alkohol gőz lángja, és a spiritusz-égőkre ugyanoly izzótestet használnak-e, mint a légszeszre, vagy pedig külön preparál tat ? Ifj. R
e it t e r
J
ó zsef.
(44.) Mily úton készíthető borból a leg gyorsabban jó házi eczet ? M. N.
(45.) Ugyanazon nagyságú területet értve, mely esetben tenyészthető azon több fa : ha sík lapály az a terület, avagy ha hegyoldal ? V. L. (46.) Egy kilo szénsavat 38 másodpercz alatt 70 légköri nyomás alatt folyós szén savvá sűrűsítendő : hány lóerőre van szük ségünk ? R . I. (47.) K r i e g n e r G y ö r g y »Réparator«-a nem tartalmaz-e az ember egészsé gére kártékony alkatrészt ? Miből áll, hogy oly drága ? Egy 3/4 vagy J/2 deczit tartal mazó üvegecske 50 kr. M. J. (48.) Mi a magyarázata azon chemiai folyamatnak, mely az úgynevezett »fagy csípte« burgonyában a keményítő tekinté lyes részét czukorrá változtatja ? D. K . (49.) A hím és nőstény (gunár és tojó) ludat miről lehet biztosan megkülönböztetni ? Sokféle magyarázatot hallottam és figyeltem meg, azonban biztos jelt ez ideig megállapí tani nem tudtam. D. K . (50.) H ol kapható az úgynevezett sza gos, vagy török meggyfának ép, vetésre való magva és hol olvashatnám termesztésének leírását ? D. K . (51.) A z állati test súlygyarapodására mi hat kedvezőbben, a sok vagy a csekély vízfelvétel ? Általában azt tartják, hogy a sok víz kedvezőbb; csakhogy a sok víz fo kozza a test fehérjeforgalmát, s így a leg fontosabb alkotórész felbomlását segíti elő. Tény, hogy sok gazdaság az állátok hizlalá sában a mennél csekélyebb vízfelvételt tartja szem előtt, s az eredmény kedvező. H ogy lehet ezt összeegyeztetni ? M. G.
FELELETEK. (11,) Szobák hűtésére vonatkozólag tisz telettel közlöm, hogy Heuffel és Singer budapesti mérnököknek van egy szabadal mazott hütőkészülékök, mellyel szobák, kávé*
házak, kórtermek stb. hasonló helyiségek le vegője nyáron lehűthető. A készülék azon alakjában, mint az 1894-iki budapesti mótor-kiállításon köz
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
LEVÉLSZ EKRKN Y.
szemlére volt állítva, a következőkből á l l : Egy közönséges vaskályhaköpeny felső ré szében a fedőlap alá egy tetszésszerinti erő forrással, tehát villámossággal is hajtható ventilátor van szerelve, melyhez a szobába vezetendő friss levegő egy oldalcsövön áram lik be s vízzel nedvesített 5— 7 mm. vastag pamutszálak alkotta rácsokon keresztül ha ladva a köpeny alsó részén vágott nyílá son keresztül jut ki a helyiségbe. A levegő, a nedves szálakból a vizet elpárologtatván, lehűl, kísérleteink szerint 5— 6*5 C. fokra közönséges vízvezetéki vizet használva; hidegebb víz használata esetén a hűtés nagyobb. A készülék olyan, mintha Meidingerkályha volna. Esetleg minden köpenyes kályha átalakítható e czélra. K öltsége 200 m3 űrtartalomig, óránként, ha a mótor jár, k ö rülbelül 3 kr. H e u f f e i, S á n d o r . (15.) A vadgesztenyét kesernyés s étvágygerjesztő íze, illetőleg hatása miatt szeretik az állatok ropogtatni. Rendszeresen is lehet adni, s ekkor birkának 1 kg. (szoptatóknak V*2 kg.), hízó ökröknek 10 kg.-ig, tehenek nek 5 kg.-ig, széna vagy szalma szecskával keverve s zúzva adjuk. Tejelő állatoknak óvatosan adjuk, mert nagyobb mértékben etetve, kedvezőtlenül hat a tejelválasztásra. Kesernyés ízét 2— 3 napi áztatással elveszti. Elemzése a következő százalékos összetételt adja (W olff és Knop) : víz 30*0°/0, szerves anyag 68*8°/o, hamu i*2°/o. A szerves anyag ból fehérjeneműek 10*5%, szénhidrátok stb. 58*3°/ o, nyers rostanyag 4*0°/0 zsir, stb. 2*30°/0. Kiszárítva el is tartható, de ajánlatos gyak rabban átlapátolni. Kiszárítva s megdarálva gyógyszerül is használják különféle bajokban, mint például hasmenés ellen stb. M
il h o f f e r
Sándor.
(21.) Hogy miként feszíti ki hálóját a pók sokszor nagyobb távolságban álló két fa vagy fal között, szépen és világosan meg írta H e r m á n O t t ó a Term. tud. K özi. 1876. évi folyamának 177. lapján, a pó kokról és szövésfonásukról írt czikkében, melyből más tanulságos dolgokat is merít het a pókok érdekes életéről. H. G. F. (24.) Orvosi növényeknek nagyban való termesztésével hazánkban A g n e l l i J ó z s e f plébános foglalkozik. Lakhelye Csári u. p. Sas vár. Nála az ilyen növények palán tái be is szerezhetők. Orvosi növények ter mesztéséről tudtommal magyar nyelven ön álló munka ez ideig nem jelent meg, német
163
nyelven J á g e r H., Dér Apothekergarlen czímű ez irányú mű a legajánlhatóbb. S p . S. (24.) Orvosi növények termesztésével Ma gyarhonban csak kevesen foglalkoznak, és ha van is oly termesztőnk, mint A g n e l l i plébános Csariban, a ki ezen úton évi 10,000 forint tiszta jövedelmet mutathat ki, szük ségleteink legnagyobb részét mégis külföld ről vagyunk kénytelenek fedezni. Thüringiának értelmes népe például egyes vidékeken a földmívelésnek kizárólag ezen ágával fog lalkozik, minálunk pedig, leszámítva a házi kertekben ős időktől fogva meghonosodott zsályát, melisszát, fodormentát stb., a kísérle tek csak szórványosak, állandóan úgyszólván sehol gyökeret nem vertek. Oka ennek ko rántsem az éghajlati vagy talajviszonyokban, hanem a gazdaközönség konzervatív szelle mében rejlik. A z orvosi növények termesz tése tagadhatatlanul sok kézi munkát, gon dot és utánjárást okoz, de a várható haszon is mindezekkel arányban van és értelemmel űzve, a vagyonosodás biztos forrásává lehet. Magyar nyelven két e tárggyal foglal kozó munka van: D e t s i n y i F r i g y e s , ^Útmutatás gyógynövények termelésére* és B o r s o d i , »Gyógynövények gazdák szá mára*. Németben ajánlatos J á g e r »Apotheker-Garten«-ja. A ki azonban a gazdaság ezen ágával komolyan óhajt foglalkozni, az okvetetlenül olvassa el T s c h i r c h értekezé sét : »Anbau dér Arzneigewáchse in Deutschland« (Archív für Pharmacie, 1890, 12. fü zet), a melyben a németországi kulturák kiterjedése, jelleme ismertetve és az ott ter mesztett növények mind fel vannak sorolva. H ogy mely vidéken mely növények ter mesztése ajánlatos, ezt főkép a helyi viszo nyok, a talaj minősége szabják meg. A M entha piperita pl. csakis könnyű homo kos talajban tartja meg tiszta illatát, az Althaea officinalis vizenyős földet, az Acorus calamus meg épen határozottan mocsarat k í ván ; de a munkáltatási költségeket és a kereskedelmi viszonyokat is jól számításba kell venni. A sok kézi munkát követelő nö vények oly helyre valók, a hol a munkaerő olcsó és csak a kelendő növények és oly menynyiségben termelendők, hogy értékesítésök lehetséges legyen. A termesztvények Buda pesten a következő czégeknél adhatók e l : D e t s i n y i Frigyes, .Neruda Nán d o r , W e i t z e n f e l d J a k a b és fia orvosi fűkereskedők. Egyes orvosi 'növények csemetéit G e r b e r Ö d ö n szinyérváraljai 11*
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
LEVÉLSZEKRÉNY.
és M e r s i t s N á n d o r gyöngyösi gyógy szerészeknél kaphatni; P r y k r i 1 austerlitzi gyógyszerész hajlandó ilyeneket cserébe is adni. D r . T. L. (27.) Legjobb, ha a jégveremnek nincsen napsütött oldala s azért dél és nyűgöt felé fák és bokrok ültetendők; addig is, míg ezek megnőnek, kő, vályog vagy deszkafal emelendő úgy, hogy az árnyaló és a jég verem között a levegő szabadon j árhason. A szalma különben jobb, mint a nád. H
athalm i
Gabnay F
erencz.
(29.) Forró szappan-oldatot timsó-oldattal keverve alumínium-szappan válik ki, a m e lyet terpentinolajban feloldva, és ez oldattal a vitorla vásznat beitatva, a vászon tartósan és teljesen áthatatlanná válik a víznek. D r . T. L. (31.) A fehér gólya fán fészkelése nem épen ritkaság. Több esetet tapasztaltam erre. íg y Fejérmegyében á Sárrétjében számos helyen fészkel fákon a gólya. Mindössze annyiból válogatós, hogy lecsonkolt, s lehe tőleg magas törzsű fákat választ. A felsőpettendi tanyán egy kis, túlnyomólag öreg nyárfákból és szilfákból álló »remise «-ben már két esztendőn át költött egy gólyapár, mely egy tekintélyes nagyságú nyár fának fölfelé álló csonka főágára helyezte — mintegy 20— 25 m. magasan — fészkét. K
en essey
L
ászló .
(31.) Igenis előfordul, hogy a gólya fára rakja fészkét. Baján, mindjárt a vasút közelében, oly helyen, a hol mocsár is csak jelentékeny távolságban van, már két éve, hogy egy almafán gólyafészek van, melyben mind a két évben költöttek az öregek. A z almafa oldalágai teljesen épek, de vezérága le van törve s a törés közelében kihajtott ágak — a letört főág visszaszáradása következté ben — elszáradván, a főággal együtt igen alkalmas támaszul szolgálnak a terebélyes fészeknek. Természetesen, a néphit — mint mindenütt — a legnagyobb kímélettel visel tetik a fészek, valamint lakói iránt. N
agel
Sándor.
(31.) A fehér gólya épületre és fára egyaránt rak fészket. A kérdés minden való színűség szerint alföldi embertől ered, a hol gólyafészket én csakis épületen (és kazalon) láttam. Alföldünkön ugyanis e madár a leg több esetben a nádas házak és pajták gerinczének a végére rakja nagy fészkét, ritkább
esetben alkalmas alakú kéménynek a tete jére ; rendesen füstölő kéményekre is, mint hogy a költő gólyát nem látszik háborgatni a kitóduló fü st; egykedvűen ül az akármely fíisttengerben is. Még ritkább eset, hogy ka zal tetején épít. Láttam fészkét szárazmalom tetején, sőt torony tetején is, és pedig a hatvanas évek első felében Tápió-Bicskén, a hol a gólya az évek óta befejezetlenül állott torony laposan hagyott tetején építette fészkét a kereszt mellett. A dunántúli részeken részint házakra, részint fákra épít. íg y pl. Keszthely vidé kén, a hol a Kis-Balaton nedves kaszálói alkalmas megélhetési területei, csakis fákon fészkel. K eszthely város határában jelenleg két gólyafészek van fán : az egyik az Ujmajor szérűskertjében, a másik a Fenék majorban egy csonka szilfa tetején. NyugotEurópában vegyesen, hol épületen, hol fán fészkel. Minden esetre érdekes, hogy hazánk egyes területein, a hol hasonló építkezési viszonyok vannak, mint az Alföldön, nem házakra, hanem fára épít a gólya s viszont az Alföldön, a hol egyes területeken alkal mas fákat találhat a fészkelésre, erre itt alig, vagy épen nem rakja fészkét. Másnak nem tulajdoníthatom e körül ményt, mint a szülői körben eltanult szo kásnak. Érdekes összeállítást szerezhetnénk e tárgyra vonatkozólag, ha iránta érdeklődő tagtársaink levelező-lapon a titkárságot a következő kérdésekre adott rövid válasszal értesítenék : I. Mely vidékre vonatkozik a tudósítás ? 2. Fészkel-e ott a fehér gólya s körülbelül hány pár? 3. Vagy csak tavasszal és ősszel látható ott, mint átvonuló ? 4. Ha fészkel, hová építi fészkét (milyen fedelű házra, vagy kéményre, szárazmalomra, toronyra, kazalra, fára [épre vagy csonkára, milyen fanemre]) ? D
r.
L
o vassy
Sándor.
(32.) A z ebonit Vulkanizált kaucsuk. A vulkanizálás abban áll, hogy a kaucsukot kénnel impregnálva, bizonyos hőfoknak te szik ki. R . A. (35.) Azon időben, mikor még a Bod rogközi tiszaszabályozó társulat munkálko dásait meg nem kezdette, sőt egész addig, míg e folyamszabályozási munkálatok a mos tani tökéletességre nem jutottak, tehát egé szen 1880-ig, a sárospataki alsó határban rengeteg mennyiségű vízi szárnyas tanyázott,
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
LEVÉLSZEKRÉNY.
ezek között nagy mennyiségben a tőkés kacsa is (Anas boschas). E tőkés kacsáknak, és csakis a tőkéseknek az volt a szokásuk, hogy ha akár a hegyi, akár a bodrogmenti lapályerdőkben tölgymakk termett, tömege sen húztak rendesen a makkoló helyre, ki a hegyi erdőkbe is és onnan vissza a vízre és meghíztak egészen ; némelyek itt marad tak ezek közül a tél teljes beálltával is és természetesen lesoványkodva elpusztultak, prédául esve az emberek és ragadozó állatok leselkedéseinek. K ét esetről van tudomásom, hogy a tőkés kacsák ilyen tölgymakk termő időben tél derekán tömegesen jelentek meg Sárospatak vidékén. A z egyik esetet apám elbeszéléséből tudom, mely szerint az ötve nes évek derekán kemény tél közepén a tőkés kacsák oly tömegben jelentek meg a Petrahó (most Bodrog-Halász) melletti Bod rogon, hogy sodrát úgyszólván be nem en gedték fagyni; ezek a kacsák a szomszédos Kengyel erdőbe jártak makkolni. Oly menynyiségben lövöldözték őket, hogy Sárospata kon nem tudván értékesíteni, Kassára hord ták eladni. Pontosabb részleteket ez esetről nem tudok. A másik esetről már személyes tapasztalatomból többet tudok. Ez történt 1873/4. telén. 1873/4. tele derekán a tőkés kacsák tömegesen jelentek meg a Veresharaszt fölött levő azon posványos melegforrásos réten, melyből a híres R etel pataka ered. Én a helyszínén a sok hallott beszédre körülbelül egy hét múlva jelentem csak meg, mikor a kacsák már igen meg voltak dézsmálva és el voltak kényszeredve, de kacsa akkor is volt még elég bőven, bár az újhelyi vadászok és a fákon imitt-amott lát ható ragadozó madarak eléggé hajszolták őket. A kacsák el voltak gyengülve, szőlőgarádokba és a nevezett réten levő bokrok enyhébe telepedtek le, a lövésre a távolabb ülők föl sem keltek, ha fölkeltek is, pár kanyarodás után ismét leszálltak. Egy párt én is lőttem közülök, rendkívül soványak voltak, egynek a begyében tölgymakk volt az emésztés minden nyoma nélkül. Megjegy zem, hogy 1873-ban a pataki hegyi erdők ben nagy tölgymakktermés volt. Nevezetes dolog, hogy a melyet én lőttem, valamint a látott kacsák általában valódi tőkés kácsérok voltak; tojót alig vettem észre köztük. E különös jelenséghez hozzáfűzöm azon sze mélyes tapasztalomát is, mely szerint a tőkés kacsáknak határozott és állandó sajátsága volt itt a pataki határban, hogy a költés idején a kácsérok tömegesen összeverődtek
s úgy bitangoltak csoportosan, legfeljebb egy-két meddőn maradt tojó lévén köztük. Ezen tapasztalásom és tudomásom ke vés ugyan arra, hogy annak alapján, a min den részletes megfigyelés nélkül fölvetett kérdésre határozott feleletet adhassak ; mind amellett is úgy vélem, hogy a Kolozsvár vidéki januáriusban látott tőkés kacsák, nem áttelelés végett északibb vidékről idejött ka csák, hanem az itten fészkelők közül valók. Valószínű, hogy déli telelő helyükön valami rendkívüli időjárás vagy körülmény kizavarta vagy megtévesztette őket, vagy épen kedves makkolási reminiscentiáik alapján vándoroltak vissza saját veszedelmükre. Ú
jlak i
István.
(37.) A robogó vonat utolsó kocsijából kilőtt golyó a vonattól kapott sebességet a kilövéssel nyert sebesség mellett megtartja ; ez csökkent ugyan a lokomotivon alkalma zott czéltábla találási időpontjáig, de okvetetlenül befolyással van a leírt út hosszára. E szerint a golyó befutotta pálya csak va lami kevéssel hosszabb a vonat hosszánál (ez a csökkenés), de semmi esetre sem anynyival, mint a mennyit a vonat a lövés és találás pillanata között haladt. Kérdést tevő véleménye akkor állana, ha a lövés nem az utolsó kocsiból, hanem a talajról, egy ott készen álló fegyverből, a vonat utolsó ko csijának elhaladása pillanatában irányoztatott volna a lokomotivra. Ifj. L. L. (37.) A golyó befutotta pálya tényleg annyival hosszabb a vonat hosszánál, a meny nyit a vonat a lövés és találás pillanata közti időben haladt. Ez könnyen belátható. H a ugyanis egyes vonalon a lövés és a czéltábla helyét, két tetszőlegesen fölvett ponttal jelöljük, ez A és B pontok egymás tól való távolsága a vonat hossza. Ha a vo nat állana, akkor a golyónak épen az A B hosszúságot kellene befutnia. De mivel a vonat A B irányban mozog, az A pontból elindult golyó B-be jutva, már nem találja ott a czéltáblát, hanem B 1 pontban éri el, minek folytán a golyónak az A B* — A B - f-f- B B ‘ utat kell befutnia. Minthogy pedig B B 1 a vonatnak a lövés és találás pillanata közti időben befutott útja, a golyó befutotta pálya épen annyival lesz hosszabb a vonat hosszánál. P r iv o r sz k y A l a jo s. (39.) A most uralkodó megállapodás szerint tökéletesen igaza van. A kilogramm elnevezést a tömegre, az anyag mennyiségére
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
i6 6
LEVÉLSZEKRÉNY.
vonatkoztatjuk, nem pedig a súlyra, mely a föld különböző helyein nem egyenlő, és ugyanazon a helyen is változik a környező levegő vagy víz stb. felhajtó ereje szerint. A z ellenvélemény csak akkor lenne legalább részben helyes, ha a kilogramm alatt súlyt értenének, a mint eredetileg történt; akkor ugyanis a kérdés, hogy mi nehezebb, I kg. vas vagy 1 kg. toll, a mennyiben a légüres térben mutatkozó súlyról van szó, csak tréfa számba mehetne. De már a levegőben mu tatkozó súlyt illetőleg ismét van a kérdés nek jogosultsága. Ha ugyanis a súly alatt a nyugvó testnek a nyugvó alapra gyakorolt nyomását értjük, és nem kötjük hozzá, hogy a légüres térre vonatkozzék, tehát a levegő ben fellépő »látszólagos« súlyt is beleértjük, akkor világos, hogy a légüres térben egyenlő súlyú testek a levegőben nem mutatnak egyenlő súlyt, mihelyt térfogatuk különböző. Merőben téves azon felfogás, mely sze rint a légüres térben nem léteznék súly. A z nem választható el a nehézségtől, mert ennek a következménye ugyanazon erő, a mely a szabadon eső testet gyorsítja, szorítja a testet a nyugvó alapra. A szóban forgó felfogás helytelenségét mutatja az is, hogy a leg pontosabb tömegméréseket olyan mérlegen végzik, a mely a légszivattyú borítója alatt lehetőleg ritka levegőben játszik. S ch. A. (39.) Dr. V. J. tagtárs magyarázata tel jesen korrekt. A szabad levegőben a nagy térfogatú 1 kg. toll többet veszít súlyából, mint a kis térfogatú 1 kg. vas és így a borító alatt, ha belőle a levegőt kiszivattyúz zuk, az I kg. toll súlygyarapodása nagyobb lesz, mint az I kg. vasé. Jelölje a test va lódi súlyát P, látszólagos súlyát a levegő
ben P \ térfogatát v y a levegő fajsúlyát s, akkor P = p* + vs. Minthogy azonban a v l térfogató 1 kg. vas a levegőben szintén veszít súlyából, P értékéből még e súlyveszteséget le kell von nunk és í g y :
P — P*
v s — v ‘s = P
s {v — v 1).
A testek valódi súlya a látszólagosnál tehát nagyobb, vagy kisebb, a mint v > v \ vagy v <[ v 4. Ha e korrekcziót pontosan akarjuk kiszámítani, a barométerállást és a hőmérsékletet is tekintetbe kell vennünk, minthogy ezekkel a test térfogata, a levegő sűrűsége és a bennelevő vízgőz mennyisége változik. A z egészen pontos korrekcziót e képlet adja :
' - '• { . + I +
d
0A
-
J J — 3/s T \
)l + dt '
760
/’
hol y a megmérendő test, d a súly anyagá nak sűrűsége 0 foknál, /S' és £ kiterjedési coefficienseik, a a levegő kiterjedési coefficiense, cF egy köbcentiméter levegő súlya 0 fok és 760 mm. barométerállás mellett, t a hőmérséklet, H a baiométerállás, T a levegőben való vízgőzök feszültsége. Mint látjuk, a korrekczió az összehason lított súlyok sűrűségétől függ. H a y egyenlő d-ve 1, a korrekczió 0, ha y > d , akkor a korrekczió negatív, a valóságos súly kisebb, mint a látszólagos, ha y < d, a korrekczió pozitív, a valóságos súly nagyobb, mint a látszólagos. Higanyt rézsúllyal mérve na gyobb, tollat vassúllyal mérve kisebb súlyt kapunk a valóságos súlynál. H eller R ichárd .
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47