FLOTÁLÁS*
LEVEGÖKIVÁLASZTÁSOS
A
Kivonat
KÁROLY"
NÉlMETH
vegyészmérnöknek
okl. a
Műszaki
Nehézipari
Az
Tarján Bognár
Dr.
Dr. Dr. Mike
Az
zlagyból eljárás
A
vetették
fel
a
elfogadott,
bírálói:
értekezés
Gusztáv, János
tszv. tszv.
tanár, egyetemi egyetemi tanár,
MTA kémiai
az a
lev. tud.
tagja;
kandidátusa;
A Vizsgabizottság tagjai: Gyulai Zoltán, tszv. egyetemi tanár, dékán, a föld- és ásv. tud. kandidátusa, elnök; tud. Bognár kandidátusa; János, tszv. egyetemi tanár, a kémiai lev. tagja; tszv. Tarján Gusztáv, egyetemi tanár, az MTA adjunktus. János, egyetemi Az
flotálási
és
benyújtott
értekezéséből
doktori
Dr. Dr.
Karához
Bányamérnöwki
Egyetem
beadásának
értekezés értekezés
1961. február 8. időpontja: 1962. november időpontja:
elfogadásának
kiváló levegőt vákuumflotálá-Lsnál aktivált flotálás
ázsványfelülretne A fel. használja levegőkiválasztáussal az
a
12.
flotálásnál
a
vákuum-
jelenségek
tapasztalt gondolatát.
Jelölések: a
határfelületi szg
* V
__
hlkala.
Az NME
**
Dr.
=
feszültség
szilárd-gáz;
A
munka;
B
Boltzmann-állandó;
C
gázkoncentráció
D'
diffúziós
D
szénszemcse
d
bubo-rékátmérőv;
szf
a
együtthatóval átmérő:
értekezés további részlete található egy 10 (1964), 267-280. Magyar-nyelvű KözL, Németh és a Erdészeti Károly soproni
fg=folyawdék-vgáz; szilárd-folyadék);
(indexben =
zagyban; analóg
a
szerző
Faipari
koefficiens;
alábbi
Egyetem
dolgozatában: Kémiai
A
Tanszékén
flotálás
kine-
adjunktus-
301
Henry-állandó;
H
I;
állandók; állandó;
b;
k
diffúziós együttható; Avogadró-féle szám;
Kd L
buboréksugár; nyomás; a folyadék gőztemzója; a nyomás buborékban; elővákuum nagysága; elővákuum ideje; levegő térfogata; szén térfogata; határszög; a gázsűrűség buborékban;
1'
P
P, pn pc
te
V, Vs. a a
1 mrp
ő
a
alatt
szén
cmz-re
1
eső
ütközések
száma;
fajsúlya
I. Vákuumflotálás azt a jelenséget fel hidrofób, A vákuumflotálás használja vagy megtett hidrofóbbá felelő dúsítására, ásványok hogy a túltelített reagensekkel a hidrofób szemcsék kiváló felületén oldatból feleinelevegő megtapadva a hidrofil felületi Az vés így elválasztják résztől. lik azokat, sajátságú előbbiekből következik, hogy a folyamat egyik legfontosabb lépése a gáz A flotálás az az oldatból. kiválása jelenségéhez szükséges, hogy a levegő után a felületre az tapadjon. váljon ki, vagy a kiválás ásvány felületén A" munka, ahhoz, hogy buborék képződjék a folyadék amelyik szükséges
belsejében
[l]:
Az A szilárd
bözik sítő
leten ható
buborék
.a
ki.
Ezek
való
belsejében
szerint
a
munka
As:
Átalakítás
és
k
=
kedésével a buborék
302
f(O) függvényt k
:
Fzafg
értéke
szénfelületen
:
való
F1 aw
-
Flasz,
a,gF1(1+cos0+ctg2
vizsgálva csökken,
+
.
után:
behelyettesítések As,
A
(1)
különlényegesen buborékképztődiés feltétele Több történő egyszerűbuborékképződéstől. felüa szilárd feltételezve az a munka, amely szükséges számítváltozásából a felületi keletkezéséhez, energiák
felül-eten
folyadék körülményt a
47"2["/g"§(Pn_Pf)]
:
ami
9/2).
(3)
növehogy a határszög megállapíthatjuk, növekedése azt jelenti, hogy a határszög
kíválásának
kedvez.
Összevetve felületén
anyag a
következő
felületképzés munkáját folyadék belsejében kiválása egyenlő térfogatú levegőmennyiség fel viszonyt állíthatjuk a -
A
1+tg20/2
_
a
megállapíthatjuk, hogy is elegendő, munkavégzés
viszonyt kisebb
-
(4)
1+3tg20/2
As, ezt Elemezve való kiválásához
szilárd esetén
és
a
gáz
és
ez
szilárd a
felületen
különbség
a
ha-
növekszik. nagyobbodásával a indul GöcA gáz kiváláisának folyamata gócok képződésével meg. belső valamint külső okok a rendszer idézadottságaiban rejlő, képződést belső oka a gázmolekulák és öszelő. A gócképződés hetnek sebességében szetalálkozási rejlik. Gócok módjában olyan szabadon mozgó molekulák kinetikai keletkeznek, melyeknek energiája aggregálódása következtében találkozva csomósodnak. van kicsi, hogy szerepe egymással Lényeges oly is. Másik asszociáció az képességet meghatározó tényezőknek lényeges oldat az túltelítettsége, góchatáist ugyanis azok a részek fejtenek szempont vannak a túltelített rendszerrel. A gócéppen ki, amelyek egyensúlyban jár, Azok a tényezők, amelyek ezt az ig-éképződés munkafelhasználással a csökkentik, elősegítik gócok képződését. Ilyen tényezők nyelt munkát fázissal hasonló a renda keletkező kémiailag jellegű anyagok, valamint A gócképződés csökkenti a szerben az jelenlevő idegen anyag. munkáját a is, hogy a munkához szükséges körülmény energiamennyiség buborékA feltétel által van biztosítva. tehát az, hogy az góc adszorpciója ,,idegen a flotálandó szemcsék esetünkben a kiváló anyag" adszorbeálják Minél inkább fázis a hidrofób .a levegőbubonrék molekuláit. felület, .a A nedvesedőképességet annál góc keletkezésére. nagyobb a lehetőség ta felület fizikai viszont szerkezete befolyásolja nagymérté-kben [2].
társzög
-
-
-
Összegezve 1.
az
2.
a
3.
a
a gócok keletkezését befolyásoló tényezőket: esetleg túltelítettsége, fellépő helyi túltelítettség, felület sajátságai, határfelületi feszültség. folyadék-gáz
oldat szilárd
folyadék belsejében már jelen levő gócokonkökörülméaz adott tovább a gócok növekednek kritikus a A gócokon először buborékokká. nyeknek megfelelő nagyságú azt a legA buborék kritikus átmérőjén átmérőjű buborékok jönnek létre. az oldatkisebb buborékátm-érőt megmarad értjük, amelyik még stabilan ban. A kritikus következő átmérő a meg: egyenlet alapján határozható buborékkiválá.s
A
a
be, illetőleg
vetkezik
ezek
rmin
2a,g
:
H
Klassen buborék
megállapítása
szerint
keletkezik, igen növekedése az egyensúlyi meg.
Az
r-ről
11-re
való
(C az
rövid,
e
az
1042
értékig -
P
következő
a
egyenlettel
szükséges
F2)9
__
(PÍ
-
átmérőjű buborék határozható A
idő:
F2)H?
*
2(C_C,)K,,
(5)
Pl
-
idő, amely alatt a kritikus sec. [3]. nagyságrendű
növekedéshez
(FÍ
Zafg
g
Cl)
(6)
2(P-P1)Kd 303
A
sebességére
növekedés
és
(A gázsűrűség
térfogategysaégben
A
vezették
összefüggést
kező
befolyással
legnagyobb együttható
diffúziós
a
függ jelenlevő ls
stacínáriusan le [1; 4]:
a
túltelítettség
a
van
h
nyomáseswéestől.)
gázok
számára
követ-
a
An N A
(7) egyenletből
időegység
az
,
GB
__
mv
"ÉT .
keletkező
alatt
gócok
x
4
N
alapján
megoldások
Más
buborékok
keletkezett
I
Í
v
aj!)
VBTe
ami
kifejezést É?
bDl
fenti
A
borékkiválás
(aa) '
'
:
1.4 min
V
kapunk
egységnyi
az
idő
alatt
m.
(8b)
RT
maradéktalanul csak folyadék belsejében történő bubo-réknövekedés esetére A felület érvényesek. már a bumegállapítottuk, jelentős befolyása van
egyenletek
buborékkiválás, sajátságának,
s
bit/gÉVI?
3L2B3T3221np,'pm
"hasonló számára: N
MA
száma:
illetve mint azt
jelenségeire. II.
A
aktivált
levegőkiválasztással
flotálás
állapítható
de komoly szerepe van a gázkiváesetében is, Többen megállapítota és hatásáról voltak ták a ezt körülményt, gázkiválás mértékéről különböző [2; 5; 6]. Altalában véleménnyel előtti l-ea flotálás kiválását csak a gócok a F' látták biztosítottnak. Csak a ve-gőzitetéssel Ve utóbbi években az. végzett Szovjetuníóbam y, kutatások mutattak rá, hogy a mechanikus keverésű berendezésekben a keverőlapátok válik ki levegő a felmögött nagy térben hatására. Jelentős lépő nyomásesés meny"s ki a zagyból a híidnyiségű levegő válik rosztatikai hatására is. Fa 77 nyomásesézs F6 r A mechanikus és pneumatikus cel1ákban a kiváló más levegőnek jelentősége Számszerűen a mechanikus
nem
keverésű csak
Vlásnak
meg, flotálás
t
j:
van, nek
mint
a
mintegy
aktiváló Az ható.
válkuumflotálásnál, aktiváló
szerepe
a van.
levegőEz
az
többféleképpen magyarázaz ,,dooxigén magyarázat nor" feltevés. tekintő szerepét jelentősnek az előbbi feltevés Lényegében talaján szühatás első
F7
F2 "z
"7
Vv
R,
l
letett tételező
304
a
következő
felfogás,
"katalitikus" mely szerint
a
hatást felfelületen
GM
r,
H,
1_ ábra
Buboréktapadás
a
felületre
gócok mintegy katalizálják nascendi" a" .,statu a gócok Való egyesülésre
keletkező szerint
sen
bulííorékokkal
más le nnéne .
buborék
a
és
állapotban sokkal
felület
Klastapadását. tehát tapadásra, mint. egyébként
Vannak,
hajlamosabbak,
.
levő A felületen apró termodinamikailag Zés esetén
buborékok elhelyezkedése is levezethető módon
is olyan, hogy ütköa buboe meg-könnyítik
tapadását.
rékok
való tapadásának valóegymáshoz termodinamikailag felület buborék-szilárd a tapadásnál, legkisebb potenelvével lehet közelítő megoldani. felülethez való a szilárd Buborékoknak tapadása esetén szabadenergia szerint a következő: 1. a. ábra az csökkenés
buborékok
A
színűbb voltát ciálís energia
a
ÁÍEsz kiemelés
amiből
F1 aíg+ Faaszí-
:
Esz
ÁEb
F2
A
F3
--
Eb
afg(F4 + F5
:
F7)
e
+
F3(aszf
ÁEb:afalF4+F5_E7" Egyenlő Vl a
V?
-
buborékok
nagyságú W
és
V4
V7
ízi
V4 + V.5 ,
54
_
FTWFÜ
.:
"(Ti-Fa
:
*
*
Faaszis asz/l
s
(10)
amikor valamint
_
AES,
Fs"F6
aszg) + Falasza
--
F1
(137 F5) (F8 F1_E2§F3cos0
_
Fsaszr/
A
ábra
1. b.
az
és
F4
:_-
r§
--
r3
r?
:
állítva
arányba
(9) és (10) egyenletet
csökkenés
F7a/g
_
(9)
.
(F8'"Fa)c059ls
esetén,
:
O)
cos
szabadenergia
a
Frla/G + Fsaisfl" Fcasza "l" Fsasz/
:
A
a,g(F1
:
esetén
Buborék-buboréktapadáis alapján:
Faasws
**
után
behelyettesítés A
F2afa
7r(2+ctg2(9/2)(r:_r2)
_-
(
F3
(
F2
F6)
_
cos0 9
:
"lrízrgil/Üiv
:
:'z(l +ctg29/2)(rÉ_ÉÍr3)2J3,
amiből /E 4-i
)
1,
III.
A Ílotálás
alkalmazták 20
Módszer a laboratóriumi
jelenségeinek és
a
kiscellákat
AEb
vagyis
AES:
flotálás
p
AES,
(11)
jelenségeinek
vizsgálatára
vizsgálatára módosították
leginkább a
a
kísérletek
kiscella
kísérleteket
igényeinek
meg-
305
,
lBmm
felelően.
A
cellás
kísérleteknek
anyagigénye
nagy flotálás
viszonylag
alakították
miatt
kutatására jelenségeinek annak mond"-csövet, illetőleg módosított formáját [11; 12]. kialakított más
Hallimond-cső
lasztásos láttára
flotálás
A 2. ábrán
75Cmm
a amelyben rész felfogó
nikus
flotálá-si
chanikus NME MÁN"! .
V
i 2.
ábra
Hallimond-cső
látható kialakított mintatartó
(módosított)
változata.
A berésze csiszolatos a felső részhez,
kapcsolódik és Az
alkalt
Hallimond-csőnek
a
habtartó van.
általunk
levegőkiváa Vízsgá-
jelenségeinek
kialakításával
vegővel sű
és
[13].
általunk egy rendezés alsó illeszkedéssel
a
valamilyen Az
kiválóan
vákuum
pneumatikus,
ki
"Hallic
a
a
koncentrátum-
ásványtartó mind
a
rész
kóle-
kizárólag
mind mechanikus keverékísérletek Mevégrehajthatók. keverés esetén a berendezésben vaskeverőt a készülék alatt
kevert,
elhelyezett álló, szabályozható ses keverő forgatta
fordulatszámú
mágnea levegőadagolás kekapillárison
A
csatlakozó kúpos részhez resztül történt. Vákuumflotálásí vezető nél a kapillárishoz ható volt.
kísérletek-
csőcsappal
zár-
végre a berendezéssel, hogy vizsgálatok hajthatók oly módon csöwvecskxével csőben meghatáterrnékfelfogó egyenlő átmérőjű rozott a akkor töltött berendezésbe, ásványszemcs-ét juttatunk magasságig után súlymérés helyett az oldalsó, terméki-elfogó végrehajtása a flotálás csőben csak a termék kell lemérnünk. magasságát
Gyors
az
oldalsó
KÜMF.
Lm: xlvm .M'L ÉKES.
ábra
4.
ábra vákuumflotálásra
3.
Berendezés
306
Berendezés
a
pneumatikus
flotálásra
Vákuumflotálási
végeztük a levegőt
szeállításával tül szívja ki
kísérleteket el. A
flotáló
H
a
A vákuum mértük. A keverést tuk biztosítani. keverő végezte. mágneses 50 cm3 A méréseket
térrel
berendezésnek
a
vákuumszivattyú
pontos cső
a
a
egy
csőből. értékét alatt levő
A
nyomást üstön
az.
M
K
3. ábrán látható öszvákuumüstön kereszV vákuummanomé-
levő
T
szabályozható
tűszeleppel
tud-
fordulatszámú
oldatban a bemérőcsőben bemért vízben, illetve Vákuumtflotálásnál az indukciós a vávégeztük. periódust 10 a buborékosodaott a felszín felé való szemeknek inrákapcsolásától kuum a keverő fordulatszámán belül a szénTág határon dulásáig számítottuk. rész elvált az alsó, szemcsék a csiszolatos tetejéig emelkedtek, így élesen rész a felső tiszta oldattól. a flotálás szuszpenziós Így tulajdonképpeni a való részből kiemelkeszuszpenziós megindulását az aggregátumoknak désétől számítottuk. flotálási kísérleteket a 4. ábrán látható összeállítással Pneumatikus A levegő a kompresszorból a K kiegyenlítő kelehet elvégezni. tartályon alsó részén levő ahonnan resztül osőtoldatba, jut a flotálócső kapillárison Az átáramlott D diffekeresztül jut be a Ílotáló levegő mennyiségét és B gázbüretta határoztuk renciálmanoyméternel segítségével meg. A levegőkiválasztással aktivált flotálást a két. elrendezés kombináláA 3. ábrán lehetett látható összeállítással sával végrehajtani. meghatároalatt) tartottuk a zagyot, összeállízott ideig vákuum majd 4. ábra szerinti flotáltuk. tással pneumatikusan
szénnel
cm
Mérési
1.
kísérletek
Vákuumflotálási
IV.
és
eredmények
kiértékelése
azok
kerülő szén különböző szemcseoszkísérletekhez komlói flotálásra fel. használtuk A következő szemcsevégre. Különböző kísrérletcsoponrtokiat. hajtottuk flotálási vákuum alatt és eltérő különböző osztályokkal, idejű kísérleteket és habképző el. Megvizsgáltuk a hatását végeztünk anyag gyűjtőreagen-s A
tályaít
Ílotálás folyamatára. A kísérleti az 1. táblázatban eredményeket rákon A táblázatból és az össze, foglaltuk
a
kihozatal minden szemcseosztálynál alatt már levegő válik igen kevés kihozatal 400 csökken. Hgmm felett
hogy
a
Hgmm a
500-600 gyarázatára
Hgmm a
körül
minimális,
következő
a) Alacsony vákuumnál kicsi Vegő. Kis nyomásnál
és az. is igen lassan úgy, kihozatal általában csökken ismét A jelenség növekszik. ki
hogy és
a
majd
feltevések
és az 5., 6., 7., 8. és 9. áb5. ábrából megállapíthatjuk, 400 Hgmm-ig növekszik. 300
ma-
vannak.
ki leaktivitású gócokon válik száma. alatt keletkező buborékok időegység A kevés buborék kis levegőmennyiségnek felel meg. Így csak a sok aktív góccal rendelkező felületen annyi levegő, (nagy haltárszögű) fog kiválni nö.a vákuumot már N övelve felemelésére. amennyi elegendő a szemcse határkisebb Vekszik a a kiváló buborékok száma, viszonylag megindul követkea vákuumot flotálása is. Még tovább növelve SZÖgű szénszemek 2o*
csak
a
nagy
az
307
1.
Súly 400-600
225 40.0
500
idő
Flot.
200_400
1, 25" 45"
4' 24" 3' 04"
20"
1' 39" 1' 20"
34,0 42,5 525
600 700
Hamuk
0,0,
Hamum
0/0
8"
48"
-
6,30 6,46 6,45 7,56 8,70
26,7 32,5 30,1 32,7 36,8
28_9
y
300
26.0
1' 03"
4' 04"
400
59.0
500 600 700
47.5
37" 17"
40.0
7"
2' 37" 2' 05" 1' 30" 55"
8,43 11,00 ILIÖ 10,56 1120
4' 50" 2' 30" 1' 45" 52" 35"
11,05 12/14 1334 13,02 11,90
4' 57"
1232 14,15 14,10 11,91 1294
_200
47.5
-
43,4 36,0 33,5 36,1
_u
300 400 500 600 700 63-100
42"
34,5 43,5
26" 9" 2"
43,5 53,0 56.7
--
28,5 30.2
29,6 36,3 36,5
,u
300
42
pcriód.
Ind.
.u
300 400
100
0/0
táblázat
40,0
700
47,5
63
20" 9" 2"
35.5 50.0
400 500 600
46.2
-
-
2' 25" 1' 37" 1' 10" 42"
23.2
24,7 23,1 253 25,3
u
300 400 500 600 700
21.3
17"
282
7" 2"
36.3
262 33,?
3' 56" 2' 20" 1' 45" 1' 20" 55"
-
--
20,72 21,47 1836 15,42 1603
217
2256 2177 28,05 2114 21,90
2520 2=5,70 25,50 2530 25,70
22.5
25,4 2513 253
Alt
300 400 500 600 700
zik be mivel tősebben
a a
kihozatal
37.5
39,0
csökkenése.
(4) vegyenl-etben eltérni
9" 4" 1"
30,0 50,0 445
az.
4' 15
2' 07" 1' 15"
-
-
-
-
Ennek
'
az hogy szerint, egyik feltevés kezd ("J 400 körül csak jelenvákuum értékeknél egyforma valósziHZ felületén a szilárd vagy anyag
oka
Asz/A; viszony
=
LO-től (O,969), a buborékok nűswégguel keletkezhetnek ismerve old.at Ez a termodinamikai belsejében. alapon tett megállapítás a gócképződcés feltételeit úgy képzelhető el, hogy a buboréekképződwés meg" azonban. indulásához lesz szükség van helyre, ez a felületen egy aktív a buborék ezután a felületet. rögtön elhagyja növekV0 feltevés szerint a vákuumoknál b) Másik magasabb gyorsan a fe1' vesetén bubonék kisebb növekszik, lhatárszögek felhajtóereje gyorsan a Íe" leszakad és így a buborék hajtóerő nagyobb lehet, mint a tapadóerő,
308
ezen
l,
lületről. heqyekre
Vákuumnél még nem válik ki annyi levegő, hogy a leszakadt bübowrékvalJon ki, ami nagyobb Vákuum esetén már Viszonylag nagyobbvakuum esetén welőállhat a .a egy olyan helyzet, hogy buboijek. leszakzadasinagysaganal kisebb méa retre növekedve kepvisel akkora fellevüo felületen tobbi bvuborekokkal a Novelve tovább a vákuhajtóerőt, amelyik mar felemeli Aszenszemcset. eset az umot, az előbbi valótszinüsége idoegysegyalattkeletkező buborékok miatt is száma nagyobb növekszik, megemelkediktehat a k1hozatal értéke Ezen
kellő nagysvágu u] bekövetkezik. Így
alátámasztják
Feltevésünket
is.
Zák
a
csökkenés
szabadenergia
jól tapadó
tapadó, illetőleg
esetén
azok
a
amelyek meghatározönmagától még nem
szamitasok,
alapján a felülethez buborvéknagyzságokat
különböző
határszögek
[15]-
"
700
0
200
300
5.
Különböző a vákuum
700
000
500
400
vakíwnvnl
a
ábra
szemcseosztályok függvényében,
kihozatala vákuum-
Kihozatal
3
7. ábra vákuum
a
vényé-ben,
flotálásnál
§
2
1
4
és
idő
fin/r]
függ-
vákuumflotálásnál
200/4
l
S
T
Ni. 100-200
200400
400000
ME
1
6.
'
l a
1
2
ábra
Ílgtálás megindulásához külŐ Zó szemcseosztályoknál on
XIMNK
BÚÍPNFJ
40500070
szükséges és
idő vákuumnál
Kihozatal
függvényében,
a
3
"'l
8. ábra szemcseméret
vákuumflotalasnal
idő
és ,
,
_
309
/TXNN*
40
w r.2'
á
k
nem
0
a
WW
-
ma
lzab/tcpl"
300
zoa ma
9.
Reagensadagolás
hatása
növeli Nagyobb vákuumnál ségének a növekedése is, amelyek
kiválás
wo zaa
minim]
ábra
kihozatalra,
a
500
váikuumflortálásnál
azon hibás szemek mennyiés nagyobb mennyiségű levegőkerülnek a koncentrátumba. lassúbb növekedése köbuborékok nagyobb a lehetősége a csomó-
kihozatalt
a a
gyors
következtében szerint .a vetkeztében alacsonyabb vákuumnál sodásnak. is kiflotálódhatnak, Így olyan szemek egyszemként amelyek leflotálódnának ki. A vákuum a csomósodás növekedésével esetleg nem az keletkező buborékok száma csökken, azonban viszonyegyedi szemeken a vátud tehát minden szem kiflotálódni. Tovább növelve lag kicsi, nem kuumot között már válik ki az adott minden, elég levegő körülmények flotálható szem felemeléséhez. Mint a 2. táblázatban növekszik csökkenésével látható, a szemcseméret a koncentrátum a harnutartalmia. A hamutartalom növekedése második lenfeltevést kell esetén kisebbeknek igazolja. Kis szemcsék vigyanis jóval nie a buborékoknak, a szemcsét. hogy fel tudják emelni Így különösen, le ha a felületen több szakadnak buborék is válik nem ki, a buborékok
c)
miatti turbulencia harmadik feltevés
A
-
felületről,
-
az ez a hatás egészen következik be az, hogy a e-42 szemcseosztálynál látszólag már nincs is elválasztás. fel. A gyűjvizes használtuk Gyűjtőreagenskrént petróleum emulzióját kezdetben hamutarerősen növeli a kihozatalt a koncentrátum tőreagens mellett talmának kis növelé-sével. 180...220 mgl reagenskoncentráció a maximális kihozatalt A növelése további kaphatunk. reagensmennyiség kihozatal csökkenését gyakorlatieredményezi úgy, hogy a hamutartalom értéken A jelenség H. G. Smith marad. elméletével magyPP lag ugyanazon a szerint a felület kedvezőbb rázható, mely hibahwelyszerű borítottsága mint a felület. buboréktapadásra, teljesen borított a
finom 2. mikronos
310
..
hanem felemelik azt. mikronos szemeknél.
10
Erősen
Így
jelentkezik
tot
(ihabképzőnek)
Felületi zfeeszültsvégcsökkentő anyagnak 0-200 (alkalmaztunk Ing/l koncentrációig.
Na-laury1szu1fá_
már
A kihozatal
kis
reagens-
csökkent. Ennek erősen esetén oka, hogy a felületi koncentráció feszültségcsökkentik a buboréknak a csökkentő anyagok j-elentős mértékben folyavaló kiválásához valamint munkát, szükséges dék belsejében megkönnyí-
tik
a
buboréknak
Megvizsgáltuk
A víz
alatt
v.aló
Az
indukciós
2.
való
szénfelületről
a
határszöget.
víz
a
tárolás
a
v.aló alatt kihozatalt
leszakadását,
tárolás
hatását csökkenti.
xcsölikleintik
mivel a
szén
a
flotálhatóságára.
jperiódus
rendkívül a flotálás fontos eltelt megindulásáig Az indukciós a buborékok periódus elsősorban A buborékok növekedési belsesebesség-éré folyadékok Klassen A buborékok növekedési ismert (6). egyenlete ideje jében csökken. Az H értéke állandó egyenletben nyomásesés növekedésével A és 104 diffúziós oC-on a nyocm3). 4,01 .atm"g gázsűrűség együttható (20 a 2. itáblázatban A 2. táblázat össze. és mástól foglaltuk függ, értékeit buboréknövekedési időket a 3. táblázat alapján kiszámított (6) egyenlet
Vákuumflotálásnál
periódus.
idő, az indukciós számától függ.
-
-
a
'
a
tartalmazza. 2. H
ÍÍI '
I'm
760
0
360 260
160 60
Nyomás p
m
pm
r
10-4 10-4 10-4 10-4 10-" 10-4
0,10 0,136 0,164 0,198 0,231
10-7 10-2
lcv.
9
13929 0,7850 05130 051440 0,2830 0,0947
3,70 7,00 23/10
hogy
a
Lcmii
buborékok
10-2 10-2 10-2 10-2 10-2
0,775 1,050 1,265 1,530 1,785 Kd
[g "cm3]
1,28 2,22
360
104 10-2 10-2
0,086 0,052 0,019
[cm3]
Normllllw
íg/IUU gi
10-2
0,25 0,15 0,114
nyom.
460
Megállapíthatjuk,
"Ifelszjlévlw
iguoogi
760
260 160 60
táblázat
N
Oldottielíil
l m"
0,15 0,091 0,069 0,0515 0,0316 0,0117
460
H
[cm 'sec'-']
10-3 10-3 10-3 10-3 10-3 10-3
.a
2,04 3,37 4,21 5,96 9,46 25,80
vákuummal
és
10-5 10-5
io-f 10-*'
10-5 10-5
az
idővel
ará-
6. ábra alapján ábrázolt és a vákuummal az indukciós alapján megállapíthatjuk, hogy periódus a növekszik. Össze .a számítás Vessük gör" kapott alapján ysziemcsemérettel bek-et a felületen A görkísérleti buboréknövekedés eredményeivel. történő bék azonos küközött mértéke azonban a lefutásának lefutásúak, görbék lönbség van (lásd 10. ábra).
nyosan
rohamosan
nőnek.
A kísérleti
eredmények
311
táblázat
3.
Nyomás [Ilgmm]
460 360
2
0,395
0,921
r
;:
0,01
J.
Kd
9,320 5,820 2,970 1,195 0,145
0.527 0,658 0,790
260 160 60
Nyomás [Hgmm]
gH
P
[atm]
105 105 105 105 105
L
Kd _//P 106
1,180 0,552 0,223 0,076 0,079
106 10% 10" 100
0,05
0,1
0,2
0,5
29,5 13,8 5,58 1,90 0,197
118,0 55,2 22,5 7,6 0,79
472,0 221,0 89,0
29500 1380,0 558,0 190,0 19,75
t
460 360 260
0,552 0,283 0,076
160 60
0,0079
30,4 3,15
Én: __.'__l
'Í
Íl
kérdés
tisztázásához A
faóow 20
10.
Buboréknagyság
l _
300
200 10
az
ábra idő
471
75.70
függvényében
felemelkell a szénszemcse meg állapítanunk felemelkedni, szén-buborék akkor fog aggregátum amikor a a buborék akkorára fajnőtt, lhogy az aggregátum levő a víz súlya kisebob, mint a körülötte közeg, esetünkben fajsúlya. Egéés szen durva közelítéssel .vegyük a széwmszvenweket gömbnek vagy kockának közeilletve számtani (a szemcseoátmwérő átmérőjüknek, élhosssztlságuknak is tökéletes és a levegő pét. Vegyük a buborékot gömbnek súlyát hanyaazt a buborék-szemgoljuk el a szeméhez képest. Ekkor meghatároizlhatjwk A
kedésének
312
feltételét. szén felületén
különböző kritériumának.
csenagyság
szeénfaijisúlyok
viszonyt,
felemelkedés
Vszö
Mivel VI D3 3/6 =
Azért
és
(13 n, 6 és
=
kocka,
amely
megfelel
a
(Vs:+ Vl) 1,0
'
'*
T
7x
mellett,
esetében
Őwl
.
VS;
=
D3, gömb
esetén
pedig
VB;
==
.
esetén
kocka
esetében
gömb
különböző felemelkedés
fajsúlyokhoz a feltétele,
A
tartozó átmérő 4. táblázatban
4.
6
(d/D) (d/D)
koclara
gömb
különösen
viszonyt, foglaltuk
amelyeknél
megvan
a
Össze.
táblázat
1,3
1,4
1,5
1,6
0,830 0,670
0,915 0,736
0,984 0,794
1,046 0,842
eltérést is figyebuborék szükfelemelkedhessen. séges ahhoz, hogy a buborék-szén aggregátum .a számítással Így még jobban összehasonlíthatjuk kapott görbéket az a tartozó indukciós A görbék egyes időgörbékkel. szemcseosztályokhoz felé mindjobban eltérnek Az eltérést nagyobb buborékátmérők egymástól. a következőkkel A vízből a szénszemecske felületére nem magyarázhatjuk. az aktív és a hanem több buborék is válik egy, ki, helyektől nyomáseséstől függően. nem kell elérni a számított Tehát a buborékoknak átmérőt, hanem a felületre buborékok számától kivált függően, már lényegesen kisebb a felemelkedéshez átmérők is eléri az. esetén aggregátum szükséges a kísérletek során feltételeket. Ez a jelenség is megfigyelhető volt. Egy esebuborék is vált ki. Nagyobb szénszemcse felületére több nyomásesés tén már és gyakorlati valamivel az elméleti jobban megközelítik egymást értékek. a Ez főként a már említett leszakadás megnövelehetőségének kedéséből következik. az Kis is jóval kisebb szemcseátmérők felé már százalékos értékben
Tehát
lembe
eltérés
-
vesszük
-
a
ha a kockától szénszemcsével
vagy közel
gömbtől való nagyságú
azonos
két görbe között. A kis szemcsék felülete (nem fajlagos felülete) szemcséé. jóval kisebb, mint Így még ha az egységnyi egy nagy is akkor mindkét felületen esetben, egyenlő mennyiségű góc is keletkezik csak tehát a kis szemeken Egy szemes-éré jóval kevesebb góc keletkezhet. a
ugyanis
313
bubonék kevés közeledünk az e gy szemes esik, mindbbban J ehegy értékéhez. számított A fentiekből is kitűnik, hogy indukciós periódust befolyásokg m_ a felületre kiváló buborékok A száma. jelentős tényező folyadékok],ah száma a buborékok kiváló (8b) egyenlet alapján. pedig, az oldat
buborék ,
.
.
ségtének, jobban taink
nyomásesésneik a túltelítettség.
növekszik
rövidebb is.
annál
lesz eltérést
Jelentős
indukciós
az.
okoz
a
túltelít negyedik hatványaival arányos, minél nagyobb vákuummal Ezt periódus. igazolják kísérleti
meg?
a
dolgozna?
folyadék
a felület értékektől sajátságának és a keletkező buborékok ntagyságára
mított a
fellépő
a
Levegőkiválasztással
V.
a
a
buborék
buborékok
aktivált
buborék kiválás számára
flotálási
kiválásra
a*
'
s
körülménvejí. való hatása is,
kísérletek
eredmények
Mérési
1.
belsejében
'
ad
aktivált flotálási A kísérletek azon levegő-kiválasztással flotálás alapjainak a a floitálás előtt közben amelyeknél tanulmányozására szolgálnak, vagy levegő válik A felületére. kivált a vízből a Ílotálandó ki ásvány levegő azonban mennyisége nem hanem csak a felemelésére, elég a szemcsék megkönnyíti, aktiválja zagyba bevezetett az ásványfelületre. levegő tapadását a Kísérleteinket III. leírt berendezéssel az ott vázolt módon fejezetben hajtotA levegőnek való tuk a felületre kiválását úgy biztosítottuk, végre. hogy a flotálandó előtt vákuum. alá Az a flowtáláts kezelt (elővákuu-m). azzagyot helyeztük így zagyot után flotáltuk. A pneumatikus Ílotálás kihozatali a felpneumatikusan eredményére az alatti használt valamint a kelevegő mennyisége, időegység buborékmennyiség, mi feltételek vevő fordulatszáma van. Mivel konstans mellett dolgoztunk, befolyással az előbbi hatásától eltekinthetünk. tényezők részbe tartoznak Az első Méréseiwnket két oszthatjuk. tulajdonképpen csoportra elővákuummal különböző mértékű azok a idő mellett konstans melyeket kísérletek, konstans változtattuk az elővákuum A második idejét hajtottuk végre. csoportban vákuum
érték
mellett.
n
alkalmazott flotáláshoz levegő pneumatikus volt. fordulatszáma pedig 300 fordulat/perc A mérési az eredményeket 5., 6. és 7. táblázatok, A
mennyisége
5
valamint
a
cm3/perc, 11.,
és
12.
kevero
a
13.
ábrák
tartalmazzák.
mérési
2.
A
A
11.
és
kiválasztott
12.
tartozik
kiértékelése
hogy a felületre megállapíthatjuk, megvizsgálva a kihozatali növeli eredményeket. jelentősen Megfielővakuminden alkalmazott kihozatal szempontjából, vákuumidőhöz idő és minden egy optimális optimális
ábrákat
levegő hogy a
gyelhetjük, umhoz érték. után
eredmények
egy
A maximum maximális. a kihozatal feltételek mellett optimális is kel" értéke de legalacsonyabb a kihozatal csökken, elég rohamosan szeresre kihozatali a levegővel való nélküli aktiválás eredményeknek. a A felületre ütköző buborékok kiváló az levegőbuborékok számára való felületre a értelméb-en tapadást, (11) egyenlőtlenség megkönnyítik Az
í
mivel a süléstekor felületen
314
felületen
levő
buborékoknál: csökkenés
szabadenergia való tapadásakor. a
az
ütköző
nagyobb,
buborékokkal
mint
a
való
buborékok
ágy?
521131"
táblázat
5.
pe /
F.
0/0
i
te:20" F.
0/0
20" 40"
4,4 6,2 7,8 9,4 10,0 10,3
20" 40" 1' 30" 3' 00 5' 00 3' 00
2' 00 3' 00
5' 00 8' 00
300
[Hgmm] i,
0/0
20" 40" 1' 30" 3' 00 5' 00 8' 00
3,1
F.
5.3 2'
6,9 8,1 8,7 9,1
3' 5' 8'
i.
20" 40" 00 00 00 00
400
9,4 11,9 15,6 17,5 18,8 19,4
1' 3' 5' 8'
200 250 300 400
10.9
500 F.
0/0
20" 40" 30" 00 00 00
6,25 7,5 9,7 11,25 11,9 12,2
I.
1' 3' 5' 8'
[Hgmm]
i.
0/0
20" 40" 30" 00 00 00
'
le:-IO"
Pe
0/0
F3
0/0
300 350 400
10,3 16,3 15,0 12,0
120 200 300
11,25 11,25 10,90
500
í
4%
É "M4;
0
ÉA -20'
20
*
M
.
P
/ Aíav 0
v
0 0
'4/
V
'
2
t,.4o'
*
/
m
I/ 11. A
kihozatal
függvényében, levegőkíválasztásos
[NiL/[g
,__L__éí
o a
flotálásnál
100
/
á_/T___á____/N í
elővákuum
j
4 ,
ábra az
5,6 7,2 8,75 10,3 10,9 11,25
8'
=
te:2"
15,65 16,5 17,8 11,5
5,3 7,2 8,75 10,0 10,6
táblázat
F.
0/0
1' 3' 5' 8'
20" 40" 30" 00 00 00
[Hgmm]
i.
F.
0/0
1e-,:20"
7,5 10,0 15,0 16,3 17,2 17,8
0
1
10"
=
[Hgmm]
7.
De
F.
táblázat
te
p,
/e:4(y' 0/0
1
20" 40" 2' 00 3' 00 5' 00 8' 00
9,4 11,9 15,6 17,5 18,8 19,4
6.
Én;
[Hgmm]
7e:10"
[e:2" i
lg
300
=
zoo
300
400
500
g
Vd/rgwn "'7
W
A vákuum
után hidrofób felületen kisebb méret esetén
megszüntetése
következik be a kivált buborékok buborékok az ugyanis (öa) is stabilabban alapján az megmaradnak 0.1mint a levő buborékok. A vákuum folyadékok belsejében megután azonnal bevezetett a buborékok Levegő is csökkenti oldóA felületen a tehát valószínűségét. jelentős mennyiségű buborék
oldódása.
teljes egyenlet datban, szüntetése dásának
nem
A
tapadt
marad.
Egy másik dálsmát.
A
tényező
felületre
elősegíti
is
kiváló
bubovékoknak a felülethez részben oldódnak, részben
a
buborékok
74
való
tapaeltávolod-
l
20
r
M
xs i
R
7
m
x:
iákw
kuum
xzzz
mg;
a
m
I NHE
mi
I
0
Kíhowzatal
12. ábra elővákuum
az
vényében,
átmp]
40
30
20
m
o
idejének
a
függ-
flotálásnál
levegőkiválasztásos
_
Jó
íyíí
20' í
15
/ ______._.___400/-lg"h
____
__
__---"""_____---
f?
----
50?*Ü'7n
-
--*---------2;70H9'7n
-----------
NHEXIVNK
1
2
3
5
9
6
tfmn] 13.
Kihozatal
a
flotálásí
levegőkiválasztásos
316
ábra idő
függvényében, flowtálásnál
7
8
9
Izák
[Mgw 5'
7170
V/I
ma
500
900
/ /// / ll/ / IX/ /y
"7"
30'
m
l
w"
,
1
100 0
a1
NM! XIV. NK
l 0.2
a:
14.
Buboréknagyság
nak
felületről
a
a
vákuum vált ki,
ismeretlen
ásványok megy. könnyebben A jelenség magyarázata A levegő adszorbeálódnak.
a
függvényében
után.
lehetőségét.
sem. a
Az egyszer következtében
egyNem flotált sokkal
kiváló
gázmolekulák részben diszadszorpcíója adszorpció formájában ját-
oxigénmolekuláinak aktivált
oldódása vagy monomolekuláris akár annak a
tapadás lehetős-égét, gáz tapadását gáz további tekintve, amelyik réteget
a
jelen
felület, amelyen tapadására.
a
levegő
A felületen
levő hidrofób
mint erősen
Az
újabb gyakorlatában a jelenségnek az
van
következő.
részben következtében, perziós hatás szódik le. A buborékok leszakadása Ez a marad. molekuláris gázréteg
megnöveli
ábra vákuum
megszüntetése
aktiválva a ez jelenség a flotálás éppen ennek újraflotálása
levegő
már
szer
a
("ni
a:
az.
után
a
felületen
gáznéteg feltételezése
lehetővé,
teszi
szintén
akár
megnöveli
mono-
jelentősen miatt, hogy mint a
egy
tapadás
is megvan a lehetőennek a dieszorpciójának gázréteg küzdeni az aktiválási is le kell energia deszorpció esetén idevaló tartózkodása potenciálgátját, ami jelentősen megnöveli a felületen tételezünk atomos Jét. Amennyiben fel, akkor pedig még kémiszorpciót kisebb a deszorpció hiszen két szomszédos egyvalószínűsége, gázatomnak
Természetesen
sége. Azonban,
kell
szerre
Az
mény
deszorbeálóidniia.
utáni feltételek optimális volt .a (11) egyenlőtlenséghez
minél nagyobb csökkenés.
buborékok
tapadnak
Az optimális pontnak megfelelő le. Amint görbéjéről olvashatók vákuumok felé csökken. magasabb
tott a
a
kihozatcsökkeniés hasonlóan Össze, annál
.a
buboréknagyságok látható, Ez
a
ez
tény
várttól
eltérő
ered-
hogy ugyanis levezethető, nagyobb a szabad-energia
0,03 vetette
14. ábra szaggakörüli érték, mely fel a jelenség mega
mm
317
magyarázására
gondolatot, legkedvezőbben
azt
el
lywezkednek gasabb vákuurnnál
a
hogy
a
buborék
több
ilyen
az
ütköző
az
valószínű,
keletkezik,
buborékok Mivel
nagyságú
buborékok
számára.
hogy
az
heh ma-
optimális
Növelve lesz. a is kisebb buborwékméret levegőkiválást, a megkezdődhet leszakadása. Ez kedvezőtlenebb buborékok vagy összetapadása, elhelyezkihozatalt. A buborékok a további kedést ronthatja növekedése jelenthet, szénszemecske a esetén úgy fog elhelyezkedni, hogy a több és nagyobb felületrész az ütközéssel ellentétes oldalra buborékot tartalmazó kerül, el. Ez is csökkenti a kihozatalt. felül helyezkedik való Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a levegővel aktiválás a kihozatali anélkül ezt kíséreredményeket, megnöveli jelentősen határoztuk let-ek során változást meg -, hogy a flottálávs mechanizmusában. elő. idézne -
IRODALOM 22. 646. (1921). in coal flotation. attaehment Second Symposium of Leeds. cm Coal 1957.) (Unyverrsity Pneparatiwon. of flobation basis V. I.: Theorewtical International by gas pzrecipitation. [3] Klaissen, London. 1960. Mineral Congress. Pro-cessing 1952. II. Budapest, A.: Kolloidika [4] Buzagh of Miwneral York. Dresswing. 1945. New [5] Taggwart, A. T.: Hatndbook of nuclear in froth adsortion its role S.: The flotation. Mine gas [6] Wrobel,
[1] Volmer, [2] Smith,
M.:
H.
Z.
G.:
7.
Bhysik.
13
(1921);
bubble
Pa:rticle
-
313. Engineering 18, 1952. des Untersuehungen [7] Bwogdanov, O. S.: Theoretische Flowtation-processes, A 59. 1957. ger Forschungsshefte. Flotation rates and flotatiom N.: efficienxcy. [8] Arbiter, Minrtng Eng. 791. and evaluation of the rate of flotation. T. A. T.: Measurement [9] Morris,
§
Guarry
794.
193.
1952. T.: Messuremant T. A. solid.
Freiaber3. 1951. I. M. E.
forces betwern an air and an and bwbble equilibrium 1950. M. E. 91. 187. H. Metzger: How tshe used the modified tube D. W.; P. Hallimond [11] Furtstenau, III. J. 960. 1957. for bewtter flotation testinug. Eng. and Min. der Hallimondisdhen Röxhre für Flotation V.: Eline Modifikation [12] Dobias, B.-Nejl, Coll. Czochwoslov. Forschungen. Rep. Írom Ohemx 22. 1706. 1957. Az iráSz.: ásványi anyagok úsztatehatóságánark [13] Németh K.; Pethő vizsgálatára módvszerek. 1960. Bányászati Kongn, Budapest, nyuló gyors B.: Eurtiher wcontact surface. at coal H. Gr-Duckmannton, [14] Smith, angle studwies oi Leeds, Sec. 1957). (University Symp. on Coal Preparation az A szabadeneirgia csökkenés számítása és légbuborék Sz: ásványszem [15] Pethő alkalmával (1960). összetapadásra Handbo-ok. York. 1941. New I. N.: Chemical [16] Perry, Enrgrineers, 1959. V teoriju flotáciui. [17] Kulassen, V. I.: Vvedenije Moszkva,
[10] Morris, attaohed
[18] [19] [20] [21] [22] [23]
318
I.
A.: Kowlloiwdiika Buzágh I., G.: Ércelőikészítéstan. Tarján G.: Szénelőkészítéstan. Tarján G.: Erdey-Gruz Tx-Schay K. L-Wark, Sutherland, Gondin, A. M.: Filotatiion.
II.
és
III. Budapest, 1954. Budapest, 1965. Budapest,
Elméleti L. W.: 1957.
fizikai
Prin-ciples New
York.
1952.
kémia. 1., II. oÍ Filotation.
Budapest, 1958.
1954. Melbourne.
(DJIOTAILI/IH
C
BLUIEJIEHI/IEM
BOBIIYXA
HeMem
LI-p K. PEBIOME
MO)KHO HOBbICHTb npouecca tpnoraunu paCTBOpeH. nvyTeMBblaeJIeHI/lí! Uenmo BmnenenoBepxHocTb. nuccepmunounon paÖOTbl HBJIHGTCH n KOTOpOYO noaunpouecca (pnoratmu nsyuenne Boggyxa Hm Marepnanauaktnauonb B oöpasoeanym ouaroa paCTmeuanyabnpbrcamx. BOSZIyXH, T. e. uccunenoBaHne B03MO)KHOCTel/1 a THIOKG HOBCpXHOCTbIO u nyabxpbxconx, Tsepanu Memny Memgy ama: Bopax, npwmnauna n IIOBGpXHOCTbIO Hy3bIpbKOIH. HySHpbKaMI/l BHpOBHHHOÜ xiayqelauueI/ISMBHEI-EHH n pacqeru nonmepmgeubl BaKyyMHOH qmoTauueu H (pnoTauneu SHCPTHH. Hpennonomcnzm C HOMOULHO caeaaxcnmuennsl, (pnoTaunn noxaaanbn BaKyyzuHou Bosnyxa. c BHACHGHHCA! n ouaros. CHOMOHIbIO npenensOTHOCHTCJIBHO BbIIIGJIEHI/IH Boanyxa oöpasonauun jlaliHble HX n a Tarom: Eugeneuncna, pasmepoB onpeaenenua HySbIpbKOB Horo yma, CKOPOCTH Ha Mexanusn ocHoBe METOIIOB BHHCHCH onpenepesynmaroa nsmepeunu npouecca. mm m; n npoCKOpOCTI/I, KOTOpbIG npn Barcyyzvmoü qmoTaunu oxasanucb nem: ypaBHEHHH a BHIICJIEHMGM npouec(DIIOTaILI/II/l,akmauposannoü aoanyxa, npn Hyneoro ueccanux nopnzma. poucccaxux BTopom
aqmemnsuocn,
Hblxn
BOILC
ra30B
Ha
caoöoanog
-
FLOTATION
MIT
Dr.
LUFT-AUSSCHEIDUNG K.
NÉMETH
ZUSAMMENFASSUNG kann durch Ausswcheiwdwen ím Gase der Wasser Der gelösten Flowtatiownsprozess Werden. wirksamer Ziel Aufsatzes ist die Ovberfláche des die auf gestaltet Klárung aktiver und des durch Lusftblasen des der Flotationsprozesses geLuftausscheidung der in Lösungen, d. h. die Prüfung der Wordenen Möglichkeiten Kembildung Stoffes, durch Blasen aktizwischen Íester eíner der Hafvtung Oberf1áohe__und Blasen, sowie und der dner freien Die Annahmen und Blasen vierten Oberfláche Anderung Energíe. Vakuumflowtion werden durch und Flotation bei Luf-t-Ausscheiund Berechnungen der Durch und der Feststellung dung nachgewxiesen. Blasenzawhl, der Blasengrösse sowie der mittels des wurde der Grenzwinkels Blasenausscheidung, Geschwíndigkeit Auf Grund Mechanísmus des Prozesses der konnten auoh geklárt. Messergebnisse der Verfalhren die Geswchwindigkeitsgleichungem werden. Es. Ihat nawdh unsebestimmut rer ein bei der Vakuumflotation Prozess O-ter bei der mit Feststellung Ordnung, Flotatíom aktiwvíewrten tein Pvoze-ss Z-ter Luft-Auwsswcheidung Ordmmg axbgelwaufen.
BY
FLOTATION Dr.
K.
AIR
SEPARATING
NÉMETH
SUMMARY can of flotatíon process surface. ín nhe Water into OÍ wtihe matter more active made the possíbilíties formation of centire and a bubble and also between
The
be
made
more the effective by separating gases has ühe to oíbject clarixfy ílotation process bwbbles and air í. e. to examine sparating ín solutíons, the adhesion between solid surface surface activated and bubble and the by bubbles The and flocalculations are Change in free energy. suppositions proved by vacuum and flotation. The statements air made formation and on centre sevparating tgtion alr flotawtion. are The has medhwanism of mhe process separataíon provewd by vacuum been clarifíed the bubble bub-ble by determining number, size, bubble separation limit of the Based on Otf the the results measurement Velocity and by means angle. Drocesses been their have also found determined have been whioh equations velocity of zero as a flotation activated order and for flotation by process _y us Íor vacuum a1r of second orwdver. as a separation process
solved
Paper by air
319
FLOTTATION
PAR Dr.
K.
SÉPARATION
D'AIR
NÉMETH
RÉSUMÉ rendu de flottation Le á 1a sur. peu-t étre plus efficace par processus séparer 1' objectiÍ de létude est d-ans leau. déclaircir dissous le processus le gaz de ma; Iaddition rendues des matiéres bulles dair des et de plus actives par séparer les de former d'examiner des dans des possibilités foyers Tair, dest-á-dire solutions surface solide et entre bulles de surface acwtivée la nature Iadsorption dair, par buli de Iénergie d'air et les libre. Les et bulles dair changements les suwppositions et la confirmées flottation calculs sont sous vide et flottation des par par justesse sépaconswtatations faites sur la Íormation La valídité des dair. des ration et foyers 13 flottatíon sous Vérífiée vide. Le méoawnisme (fair est de ce par séparatiown processus le nombre détenniner des bulles caracbérísé Tangle limite, est par dair, leur dimen. A partir des vitesse de séparatíon. résultats de mesure leur et des sion, équationg déduites. Le est considéré ont été également comme étant de vitesse processus cfordre víde et de secownd ordre sous Ia flottatíon de zéro activée pour powur Ia flottation par dair. séparation
face tation
320
A
MÜSZAKI EGYETEM NEHEZIPARI KÖZLEMENYEI KÖTET
XIV.
A
Műszaki
Nehézipari
fokozat;
ipari
Műszaki
oktatói
Egyetem cím
doktori
i11.
Egyetem
elnyeréséért KohóBánya-,
által a kandidátusa tudományok doktora, tudományok és továbbá a Nehézbenyújtott elfogadott disszertációk, és Karán doktori Gépészmernöki megvédett egyetemi
rövid
disszertációk
kivonatai
SZERKESZTŐ
Dr.
BIZOTTSÁG
BÉDA felelős
Dr.
FALK
KÁLDOR
Dr. Dr.
TAKÁCS
GYULA szerkesztő
RICHÁRD
_
MIHÁLY
GELEJI
Dr.
Dr.
ERNŐ Dr.
évekből
19w60-63-as
az
ifj. Dr.
VINCZE
ENDRE
MISKOLC 1967
SÁNDOR
SÁLYI
ISTVÁN
TERPLÁN
ZÉNÓ
ábrák
Az
legtöbbjét
a
szenkesztők
irányításával
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Saj tó
Dr.
alá
rendezte
TERPLÁN
ZÉNÓ
tanár egyetemi irányításával
Dr.
VINCZE egyetemi
9
Nehézipari
Műszaki
ENDRE
docens
Egyetem,
Miskolc
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
NYELVÜ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
TARTALOMJEGYZÉK
Nándort
kandidátusa: Gyula, tszv. egyetemi tudományok docens, a műszaki keletkezésének és jelenlétének öntöttvasban Szilikátzárványok vizsgálata Drahos a műszaki kandidátusa: István, egyetemi tudományok docens, A hipoid-kúpfogaskerékpárok méretezésének geometriai alapjai Lévai a műszaki kandidátusa: egyetemi docens, IIDTE, tszv. tudományok szerszámmal és a foggörbe nem lefejthető Íoggörbe Egyenesélű evolutája kerekeknél kör .alakú hengeres Maschek okl. hevítése Hengerszimmetrikus bugák Tivadar, gépészmémök: Horváth a műszaki doktora: tszv. tanár, tudományok Zoltán, egyetemi A cinkkohászatban lejátszódó folyamatok termodinamikája
'.
.
-
'.
.
.
-
műszaki a docens, egyetemi vizsgálata hővezetésprobléma
Czibere Tibor, A nemlineáris
.
László,
Huszthy
.
a
tszv.
adjunktus:
egyetemi
31 43 47
-
-
kandidátusa:
tudományok potenciálelméleti
Fogpirofilnk
m1
-
61
alapon
meghatározása
számítással
a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Szaladnya Sándor, egyetemi hidraulikus másolwóberendezés sztatikus Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi pontosságvizsgálata Béda a műszaki kandidátusa: Módtudományok egyetemi docens, Gyula, hullám szera vizsgálatára képlékeny műszaki a Gribovszki kandidátusa: docens, tudományok László, egyetemi hőálló ötvözetekben. Maradó feszültségek Kozák a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Imre, egyetemi Vékony alakváltozása belső korlátozott hafalú cső rugalmas-képlékeny nyomás __.__.____:_..__._.___.____
.
-
1
v.
tására .
'.
--
-
-
-
-
-
-
-
-
docens: Az S és Mn-tartalom János, egyetemi változására minőségét jellemző tulajdonságok MTA az levelező Zambó tszv. tanár, János, egyetemi legfőbb paraméterei telepítésének Az Ms acél Szombatfalvy Árpád, okl. gépészmérnök:
Vereskői öntöttvas
a
szerepe
szürke
Bányaüzemek
tagja:
-
.
rozása-------
Ádám
'.
A
okl.
Antal, földi-áram
és
("magnetotellurikus .
Obádovícs
pontjának
meghatá-
------------
J.
bányakutatómérnök, a földmágneses anizotropia")
Gyula,
értékproblémái
és
a
műszaki
tudományok jelentkező módja
kapcsolatában és meghatározási
tér
docens: egyetemi a sajátértékek
kandidátusa:
anizotropia -
Differenciálegyenlet-rendszerek kiszámítása
digitális
sajátgép
matematikai
felhasználásával
Zoltán, egyetemi alapján-----------------
Szarka
'.
.
.
Gál
A teljesítmények szénbányászatban
okl, István, mérnök-közgazdász: és lehetőségei a gessége magyar
László, szültségvizsgálata
Kapolyi
Kiegyenlítöszámítás
adjunktus:
bányarné-rnök:
okl. -
-
-
a
-
--
-
-
szüksé-
emelésének --
Bányabiztosítószerkezetek -
mátrixkalkulus
-
optikai -
-
Ie-
83
103
123
tszv. Ferenc. egyetemi Siemens-Martin-kemencék suk szempowntjábóldocens, Iván, egyetemi Tarján felmelegedésével. nyalevegö kérdés vető vizsgálata-
tanár,
Sulcz
'.
-
2
Bíró Attila, cékben
a
Péntek
'.
x
kandidátusa:
tudományok önműködő vizsgálata
-
-
-
-
-
-
szabályzá-
-
_
műszaki kandidátusa: tudományok lehűlésével illetve kapcsolatos néhány -
-
-
-
Áramlási
-
és
-
-
-
hőátadási
_
_
vizsgálat
alap__
okl. kohómérnök: és hőtechnikai
István.
Földgáz-befúvással elemzéseviszonyainak
dolgozó -
nagyolvasztó _
-_
_
flotálás levegőkiválasztásos vegyészmérnök: Károly, műszaki kandidátusa: a tudományok docens, Tibor, egyetemi álló ívelt erősen egyenes szárnyrács pwrofilos lapátokból eljárás A
okl.
Farkas Ottó, olvasztósalaltok
:.
[OC!-1
_
mélykemen-
egyetemi
docens:
összetételének
maximálisan
Vizsgálatok kialakítására
-
-
-
301
_
Méreter-
kéntelenítő -
297
._
-
Czibere tezési vezéséhez--------------__
.
263
_
bá-
A
a
-------------____.
metallurgiai Németh
-
-
kohómérnök:
okl.
műszaki
a
hőüzemének
nagy-
_
.-
Fúrt többcsatornás villamosmérnök: okl. lyukak irányított Gábor, ellenállásszelvényezése Közelszintes okl. feltárása Molnár együttes telepek Sándor, bányamé-rnök: ésfejtése--------------___ a műszaki kandidátusa: Forrai tudományok docens, egyetemi Sándor, és rekonstrukciós és ipari létebányászati főleg centralizációs Különleges, analitikus műszaki-gazdasági helyének vizsgálata sítmények telepítési a matematikai docens. kandidátusa: Vincze Endre, tudományok egyetemi és néhány alkalmegoldása függvényegyenletek trigonometriai Komplex
Márföldi
'.
áramterű
.
-_
-
-
-
-
-
-
-
_
_
._
-
,
mazása Kovács
.
--------------_-__
Ferenc,
legkedvezőbb Patvaros
-.
tusa: .
448
Steiner
egyetemi termelési
tudományos József, Bányavágathálózatok
Ferenc, egyetemi Maradékanomália-számítás
tanársegéd: kapacitásának
kritikus és Külfejtések mélységének meghatározása a műszaki kandidámunkatárs, tudományok racionális telepítése -
adiunktus, --
a -
műszaki -
-
-
-
-
-
-
tudományok -
-
-
-
-
kandidátusa: -
-
_
_
MI/IIJJKOÍIbILIíOFO.
TIXVJbI
THÍHÉÍÍOIHI
lIHC'1'TTT.VT,-X
HOIII/ITEXHI/IHECKOPO
IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII
(BEHPPIISI)
(JOJLBJPHxCAAHI/IIG IL-p. ,'[. Haltüopu: n
jL-p
H.
11-1)
lI.
Hccilcnulzzlullu
llyryne
.
Ocnonu
Llpaxotu:
xyóqawnnx
.
n
.
.
.
.
Crmxtamtast
.
.
.
.
.
.
.
xmmqecxnx
rn11o1r,'1,rnux
.
.
.
.
.
npsuxoíí npomaoü
c
xruc'rpy.uou'ro_xn
unnuwueunü
cmunzrrnrax
nmm-uxsx
.
pun-nemz
rcoxxouqnvxocnn)ro
nap
Jlecau:
noaunlumnouuu .
.
.
xzpnnux
nonec. IZPIIBOÍÍ nyón n cslyrlac IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx óonnanol; Píarpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX í). Xopeam: n 1%]mouuuaxxxnta nporzoccon, xre1'a.1.n_yprzrrr nporonamnmx T. lluóepe: Ha, neannníínoí"x Jlc(:.1e,1ona1un' npomexrm TGHJOIIpOBOIIIIOCTII IIIOTD.
ÍL-p. JL-p. jL-p.
.
sgyóu
Mautelc:
T.
1Io'rexln,11a:1:t
rr-opnn
.
.
.
ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O
_vnpann:nnn1eí'í
.
.
.
.
nyTexu
or-none
öl
.
.
.
.
.
coporo
qyrynn
oxnoü
e .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
cmmxr
c
zsommnn
Toumx
11 unxrumr
xtarnunnaxn
u
ITOSIPM,
.
105!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
102%
.
.
.
.
[L-p. H. 31141160: líaxnuní'imno xxnpnxuvrpl.x PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; Ms cTaJn 1-1). A. CoMőczmgianbsLz: Onp0,Ie.'Ie1-un- u-ornm [l-lv. A. AOaM: AIIKBWIDOIIIHI(MarnurorosxzxyplluocIzan mnxanTponnn). r.
73%
.
.
omqyxvxonamra .
uzmccrno
47
mnma
BOJIHM Hztacluxtluníi IL-p. II. 53011: Merog: 11cc.'1e,1o1;zu11n1 1: [L-p. .'[, Fpuőocc/cu: Owrsvro-Ixxhtn uanpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx cmanax fL-p. II, Koaalc: Orpaur1qeriliazr y)rpyro-ImncTnuecna:1 gtmpopxtalnn; rommcTouuofi Jannonnn Tpyóhr rrojn mnannoxr xu1_v'rpeHHero cnoücrr. n xianonertns; [I-p. H. Bepezuiceu: lirmmne cepu co,1epn-:aH11n uapvaxma
xapanwopnzgvuuunx
231 42';
.
JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO
rouuocTn
.
.
.
.
.
pncutyrnnqxr
nortupnoru
rn,'q)a1;;xx1uec1;oro
1:po.x11:o17i
.
.
.
JL-p. .'I. Xycmu: Orrpe_'ncaenur(sIIpO(Í)H.'Í('Í'Íayóoxs Il'(.-:-Je,1ona1nxe wznwrrluocnofí jL-p. Ill. Ca/ldÖHbílZ
zmo-
.
.
.
n
.
.
npoaranuxnuznm-u né? onpcloJeHllfí
xwrox
cncuwnxx coóoTncnnrnx nuaqenuíí LL-p 171.II. Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI ,'1x1cpqJepeHnna.'unnax 11 pacqcr coócuwsoanhxx c unnqounü nouonuuo HIND:+ne1:'1*])0H1l0l'1 ypanuennü xrannnnbt ponofi xxarosxzvnluecnoü na oouone [L-p. JS. Capmi: Honnc-rxcalmonunfi pacueTa pacuew xlzrrpxxtmoro IIOIHJIIIOHIIJ! Tpyqzt [L-p. II. Fa/l: Hooóxo,'xn.xroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II 11pnx13no,'urre.71nnnwrxr n BHP _xfr0;[I.H0í'i IIPOMIMIIJIOIIIIOVTII Owrnuecnnqw IIPlIbTFallIH) [L-p. II. Runnüu: upenefi nanpnznvuxtsu p_xf,'r,unuuux 'rr'n:1o1301*o ,'[-p, (h, llLv/lbq: ÍÍl'c.'l(','10I'.a|IIIG poznnxm 1Ím!eHc-BÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
*
.
v
jL-p,
II.
muxn
Hvc.'m,1onuvxlrie
(uxnzuuuennxxxr
JL-p.
A.
aB'I'OMH'FIFIO('IÍOFO
nx
zapuuuu
Tzlpfm:
uelctyropxux
Bzzpo: An|uunHamlllorunxn Ireunx
.
nux
m-ucfi,
11-1), Ií. HeMem:
.
nmtpncon,
Bnxjlyxál
maxruoro
1-1). JT, Helznletc:
1uarysm]nmnmIH
.
.
.
_Y(','IUBIHI .
.
n
.
.
.
.
.
.
)IG'I'a.'I.TI_V[JPII'JGCIRIIX n 'ren.'tn'rexurarmcnnx rasszt c paónrauuurxx ,1_y-"rl.e.xx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0
*Í3.'I()'J'HIIIIH
c
BHJIGIIGHIIOJXI
Bozuyxa
.
.
mn
narpeBnM
.
.
.
.
.
.
.
.
c
TC-HJUIIepGJIENIII
ycixonnn
Anzmus
.
munmnxuux
UJHYFNIHX
13 -
yoxunnnfx
-
[Lovon-
.
_7[-p_T_ ljuőepe: IIOIIETICBJIH
1-13, O.
díaplcauz:
IOMGHHBIX
fI-p.
Pacqemnuü
TypŐHHhL
MBTOIL
líccnegxoxxaunn mnaxou
.
HüHPÉLBIIGIíHOM
IIOIÍB
HBOFHyTOFO
cocTaBa .
.
Mapgóeaböu: Cermnounpoxazume
1'.
pememn, oőpaayemoü HPOÓHJIH MaKCHMBSIBHO oóeccepnnamlunx
CUJIBHO
nonyuexuxa .
npsmoü
npoemnponanrm
lIOIIaTKaMII
('
.
o
POIIpWFHHJIGIíIIH
nmxaznmt
n
IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH ,
n nmexma noxromonlza nJacTon ropnzaonranlxmx jL-p. 111. IVÍO/lbl-lap: Comrecmay] anaznttrrltlecltoe Macn" nanoIlccnegxosanxte JI-p, II]. (Doppau: TexzmHo-auouoxmtleclcoo rgmmxmx: n amnmi ocoómx, oópaaoxr uenwpaxxnaaaxnouurxx pexoncxrpvnnxxo)nmx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvaxralmfi ropumx uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iIIYHIIIIHOIIHJLHHX JL-IL i). Buliue: Pemeuno
ypawsueuníi
JI-p
tb.
Koeau:
II
HÜKOTODHB
IIDI/IMOPDI
OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü
MOIIIHOCTIT HpOIHBOJICTBBIH-IOILÍ
HX
SMS)
HPYIMBHOIWIH
myónnm
OTIIDHTHX
11-1). H. Flameapouz: PRIUIOHHJIBHOG pacnonosnerllte oc-TaTnlIHofi nnoxmsmxr JÍl-p. (I). IUINEÜHEP:PacrreT
450
-
53.;
TORR
n
nanónnoe
őnaronpnirrnnü 9.31
paspaGoTnr: cewnü
ropnux
mapaócvror:
38.7
42?
NIITTEILUNGEN
FÜR
DIE
DER
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
SCHWERINDUSTRIE.
MISKOLC
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS
Dr.
Gy.
Nándori:
Dr. Dr.
Dr. Dr. Dr.
Dr. Dr.
ín
Gusse-ísen
Drahos:
I.
Lévai: Mit Zahnflankenevolute
-
-
-
-
-
-
beí
-
-
-
Problems des Bíasísw
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Dr. Dr.
Huszthy:
-
-
Dr. Dr.
Dr.
-
-
-
-
-
-
Vereslcői:
J.
Ceualítát Zambó:
Einfluss
-
-
S- und Mn-Gehalts charakterísíerendem
des
-
auf
díe
-
-
--
-
Ánderung
-
des
-
61 73
83 103 123
137
díe
der
Graugusses Eígenschaften Parameter der Von Grubenbetríeben wichtígeren Anlage Á. Szombatfalvy: des des Ms-Punktes Stahls Bestímmung A. Ádám: ím. Zusamwmenhang dem erdw Erdsvtrom und dem mít Anisotropíe Feld und Bestimihre magnetíschen (Magnewtotellurísche Anísotropíe) mungsmethode J. Gy. Obádovics: und der Dífferentíalgleichungssysteme Eígenwertprobleme Rechender Mitvtels eínerelektronischen digítalen Berechnung Eígenwerte J.
-
--
Die
161 7
-
-
-
Dr.
w
-
-
-
43 47
-
Wármeleitung -
-
der
Bestimmung
-
Dr.
-
-
-
Dr.
31
-
-
-
-' durch Berechnung Zahnprofíle S. Szaladnya Statische dífferentíalzylindríscher hydGenauigkeitsprüfung mít einer raulischer Nachformvorríchtungen Führungskante Eíné von Methodc zur Gy. Béda: DÍaSUSCÍTSűI Wcllen Untersuchung L. Gribovszki: Bleíbende ín vszárínebestáíndígen L-egíerungen Spannungen I. Kozák: Deformatíon eínes Verhinderte dünwandígen elastísch-plastísche Röhres ínneren D-ruc-ks ínfolge
L.
7
-
und
Zahnflanke Rádern
níchtlínearen
3
-
Hypoíd-
von
-
-
-
-
zylíndríschen Byöcke der Zinkmetallurgíe
der
--
-
abwálzbare
ín
Prozesse
Silíkat-
von
-
Dimensíoníe-rung
zylíndrísch-symmetrischen der
-
-
XVerkzeug níchtkreísíörmígeíí
Erwármuung Z. Horváth: Thermodynamik T. Czibere: Untersuchung auf potentíaltheoretíscheír
Anwesezuheít
und -
-
geradschneídígem
Maschek:
T.
-
geometrischeíí
der
Grundlagen kegelzahnradpaaren
I.
Ewntsteahuííg
der
Untersuchung
eínschlüsísen
--
-
-
--
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
-
-
179
181
maschine---w---------------195 Dr.
Z.
Dr.
I.
Dl".
Szarka:
Ausgleíchsrechnung
Gál: Notwendígkeit rischen Kohlenbergbau
L.
Optísche
Kapolyi:
und
auf
Grund
-
-
Matrízenkalküls
des
Möglíchkeíten --
-
_
Spannungsprüfung
-
-
-
-
Leistung-Steígerung
der
-
_
Unga-
-
ín
Ausbauelementen
von
229
-
ím
-
237
den
Gruben----_-___----------253 Dr.
Dr.
F.
I.
Tarján: wármung
Dr.
A.
Dr.
I.
Dr.
K.
2%
Sulcz: des Prüfung lích íhrerautomatíschen
Wármebetriebs
Síemens-Maríin-Öfen
von
Regelungeiníger grundlegenden -
-
-
-
Fragen Untersuchung Grubenwetters des Abkühlung Bíró: und StrömungsWárníeübertragungsverháltnísse Péntek: der und wármetechnischen Analyse metallurgíschen eines mit Hochofens Eínblasen von arbeitenden Erdgas Németh: Flotation mit Luft-Ausscheídung bzw.
-
-
-
-
hinsicht-
-
-
-
bezüglích -
-
ín
-
-
-
der
253
Er-
-
Tíeföten
-
267
--
293
Verháltnísse -
-
--
-
-
-
-
--
-
297 301
451
Czibere:
T.
Dr.
Berechnungsverfahren stark gewölbten zwecks Prüfungen
mit
felgitters O.
Farkas:
für
Hochofenschlacken G.
Dr.
Már-földi: entiertem
S.
Dr.
Molnár:
gerten S.
Dr.
Forrai:
Mehrkanálige Strömungsfeld
Gemeinsame Flözen
E.
Vincze:
Projektíerung
der Feststellung Entschwefelung Widerstandsprofilierung und
Schau-
Zusammensetzung
maximale
Ausrichtúng
geraden
eines
-
Abbau
von
-
der
bohrlöcher
in
zueínander
von
ori-
nahegela-
-
Technisch-wwtschaíthche
Grubenorts besonderer Rekonstruktion und tration .
zur
Profilschaufeln
Löwsung
und
und
einíge
analytische Industrieanlagen Anwendungen
Untersuchung haupátsáchlich
komplexer
de; bei
AnlageKonzen-
trigonometríscher
Funktíonalgleichungen .
F.
Kovács:
kapazítát Dr.
J.
Patvaros:
Dr.
F.
Steiner:
452
krítíschen Teufe und der Bestimmung Tagebauen von Grubenstreckennetzen Rawtíonelle Anlage
von
-
Restawnomalie-Rechnung
der
günstigen
Förder381 Í585
427
PUBLICATIONS OF
THE
OF
HEAVY
THE
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC
INDUSTRIES
(HUNGARY)
INDEX
Nándori ín
Gy.
'.
Drahos:
I.
.
I.
Lévai: tooth
of -
-
-
v-
Bases
couples. .
ínto
Inve-stigating cast-iron
sions
-
-
dímensíoning be
may cxrcular
'.
T.
Maschek:
Heatíng
'.
Z.
Horváth:
Thermodynamics
of
the Examiníng of potentials theory
problem
of
of
presence
silicate
inclu-
of
bevel
hypoid
gear
-
-
which for not
curve
evolute
and
formation
-
geometrícal
the -
Tooth curve
the -
hobbed by straight wheels cylindrical cylínder profile ingots
edgewd tool
and 31
-
symmetrical the
ín
taking
place
linear
heat
conductíon
by
calculatíon
pro-cesses
43
-
ziwncíc
the
metallurgy Dr.
the
Huszthy:
L.
'.
S.
'.
Béda: Gribovszki:
L.
.
I.
'.
J,
.
method
A
Vereskői:
characterízing Zambó:
the
'.
Á.
Szombatfalvy:
A,
Ádám:
Main
S
quality
the
plastic
deternainíng the
Ms
thín
Walled
on
the
change
tube
in
-
ín
the
ste-el
relation
the
of
aniso-tropr
mines
Z.
'.
I.
coal
179
the and
currents earth íts method
LA F.
'.
I.
'.
Necessity industry mining
Kapolyi:
Photo-optícal of
Tarján: Investígation of mine cooling
atmosphuere
or '.
A.
'_
I.
.
K.
Bíró:
Stream
and
Flotation
of
heat
by
ín
outpout ín
systems
support
principal
some
and
system .._:
-
hungarían
the
mínes
Siemens--Ma-rtín
from
furnaces
-
problems
related
the
to
warming 267
-
transfer
the
increasíng
oÍ regime regulatíon
the heat automatic of
Péntek: Analysíng furnace blast working Németh:
of
analysis
Sulcz: Investigating the of view poínt
of
-
--
possibílíties
and
177
-
of ditíferential Gy. Obádovics: Eingenvalue problems equatioun the digítal computer determining eígenvalues -by electroníc Szarka: matrix based on calculus Compensating computation
Gál:
properties -
--
'.
caused
161
of
location
of
powint
presenting (magnetotelluric -
123
alloys of
íron
the
fíe-ld -
83 103
wave
137
and Mn contents of the carst grey
itself
--
cyliwnder-
edge
heat-resístíng
ín
differential
a
controllmg
-
Determining
Anisotropy
of
accuracy owne
defowmatíon
of
parameters
and geomwagtnetic determination J.
the
on
61
statical with
-
based
-
stresses
-
not
profíles
plastic-elastic of
Effect
J.
.
-
tooth
investigating
Remaining
Kozák: Limited pressur-e by internal
'.
Dr.
for
of
-
the
Determining
the Szaladnya: Examining attachmewnt hydraulic copyíng
Gy.
'.
47
Czibere:
T.
ín
relations
and
metallurgical with
natural
air
separating
gas
deep
293
furnaces
heat-technical
injection
-
of
relation -
-
-
-
a -
297 301
453
T.
.
Dimensíoning swtrongly
Czibere:
of
consisting Dr.
O.
Dvr.
G.
Dr,
S.
blast
Márföldi:
Multi-channel
field
Molnár:
S.
_
E.
Vincze: tional
F.
Kovács: ductiown
straight
a
flange
grid 321
composítion
the
of
maximally
slags
331
bore-hole
logginug
with
directed
cur-
335
-
Simultanous
and
development
working
of
nearly
horizontal
coal
--
and and
analytical reconstructional
ínve-stigatio-n mining
of the location and industrial
-
Solvin-g equatíons
and
Determinatíon of
capacity
Dr.
J.
Patvaros:
Rational
Dr.
F.
Steiner:
Calculation
454
projecting blades form
to
reswístance
Technico-econonlical Forrai: of special, maínly centralízing
plants Dr.
order
fumace
desulfurizing
seams
Dr.
ín
Investígatians
Farkas:
rent
method for arched profiled
applications
sonue
of
the
critical
míning locationw of ro-adway
of
complex
depth
and
trigownometrical
func-
favounable
pro-
most
surface of
residuals
networks
ín
mines
-
385 427
ANNALES
ILUNIVERSITE
DE
LOURDE
DE
formation
ei-la
LINDUSTRIE
DE
MISKOLC,
(HONGRIE)
TABLE
Nándort
Gy.
'.
I.
'.
I.
'.
Drahos: denbées
Principes coniques
Lévai:
i
'.
provblémes
des silicate
dans
MATIERES
la et
la
concemant. la
présence
Íonte
géométrique
dimensíonnement
du
nypoi-des
Izexannen. de tajlle droirte
outil a circulaires .
Isértude de
ínclusions
des
DES
des
de
paires
roues
-1
--
tailxlewr des pour
de dent évolut
courbe de son
a
en
roues
développanwte cylindriques
un
par
znon-
31
-
symétriques cylindriques conwditions des se déroulant Z. Horváth Les thermodynamiques processus. du zinc lors du traitemenít métallurgique de la conduction non-linéaire Ijétude du probleme de chaleur T. Czibere: de potentiel a partim de la théorie L. Huszthy: Détermination des de dent calcul profiles par Lexamen de la précision d'un machine a S. Szaladnya: statique copier hyddun au différentiel seul taillant de commande et équipé raulique cylindre Íexamen dé Ionde Une méthode Gy. Béda: pour plastique Réchauffement
Maschek:
T.
des
lingots
43
-
47 81
-
'. '.
'.
L.
.
I.
Gribovszki: chaleur Kozák:
J.
'.
de d'une
Linvestigation Ieffet
a
Vereskői: Leffet tés caractéristiques
des
.
'.
Z.
'.
I. L.
Szarka:
1
la
déiormation élastico-plastique .-intérieure
d'un
tuyau
a
pression
S et Mn de la
en
qualité princípaux
Problemes etleur calcul
Calcul
Gál: La l'industrie le
Sulcz: de
nécessité et charbownniere
Izétude soutenement Eétude leur
des valeurs afaide d'une
dégalisation
Kapolyi:
121 modification
sur
fonte
proprié-
des
grise des
sieges
-
le
et
telluriques maéthode
et
pour
par
des
sut
calculatrice le
calcul
de
matrica
daugmenter possibilités howngroise méthodes des photoélastiques les
miwnier
réglage
basé
déquations systemes digitale électronique
des
propres
conditioans
dans
rendemen-ts
les
sollicitations
agissant
-
thermiques
des
fours
Siemens-Martin
en
Iéchauífe-
touchant -
chaleur
dans
195
229
-
-
automatique de quelques ILétude I_ Tarján: questiouns fondamentales de atmosphere et le refroidissement ment miniere et transmissíon A. Bíró: Condítions rhéologíques de profonds vue
-.
a
181
Obádovics: différentielles
Gy.
sur
F.
résistant
alliages
détemniwnation
sa
J.
'.
des
Zamnbó: Les parametres du choix de la place Á. Szombatfalvy: La détermínation du poinwt Ms de Iacier A. Ádám: des relations entre les courant Lanisotropie champ géomagneétique (anisotropie magnétotellurique)
'.
'.
la
teneurs la
pour
J.
'.
dans
83 103
._._.
mince
paroi
résíduelles
Conwtraintes
73
des
fours
.
Péntek:
I.
fourneau
Németh:
thermiques ILalnalyse des conditions de gaz naturel opéré par insufflation (fair Flottatíon par séparation
'.
K,
-.
T.
Méthode Czibere: des droit composé
'.
O.
Farkas: désulfurant
'.
G.
Étude
des maxímal
.
.
S. S.
E.
Molnár:
ILétude établissemenrts centralisés---------------Vincze:
La
Kovács:
F.
a
J.
Patvaros:
'.
F.
Steiner:
critíque
301
des
-
-
de
scories
-
-
trous
aubage 321
haut-foumeau -
de
champ
d'un
-
deffet
-
331
_
courant
de
couches
quasihorizontales
direc-
mesure
-
335
et
du choíx surtout
de
la
place
349
des
revconstruits
La des
qúelques
et
déterminatio-n
explitatiorxs Emplacement
Le
domaines
dapplication
des
équations
calcul
de
a
379
de ciel
Megjelent megyei
ouvert
Mb.
'v.:
1a
profonder 381
Vállalat,
milniéres
galeries
A
385
427
-
Béda 40
Marton
de
systemes
Dr.
példányban,
Nyom-daipuaari
de
-
des
kiadó;
et
optimale
résiduelle
Íanomalíe
500
capacité
la
raticxnnel
Felelős Borsod
et
355
solution
trigonométriques
fonctionnelles '.
-
résistance
haut 297
la construction bovmbé
de forage commun des abattage analytique techníco-économique miniers et industriels spéciaux
Préparation
Forrai:
-
-
de Márföldi: Sondage des multícanal tionnel,
.
dobtenier
d'un
-
de dimensiownnemewnt pour au fortemelnt aubes profil
possibilités
métallurgiques
et
5
Gyula terjedelemben
ív
Miskolc Szilárd
-
1967
-
10162
