Török János
Jegyzet 2016. október
Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozat
M esteriskola/ tervezés/ légvezeték es technológiák tervezése Bevezető: Tervezés: Az a műszaki feladat, melynek során a tervező a Megbízó elvárásainak megfelelően a szakmai irányelveket, érvényes jogszabályokat, szabványokat és egyéb vonatkozó műszaki előírásokat is figyelembe véve elkészíti a kivitelezés alapjául szolgáló műszaki dokumentációt rajzos és szöveges formában. A tervnek illeszkednie kell a környezetéhez akként, hogy figyelembe veszi az adott helyszínen már jelenlévő épített és természeti környezet adottságait, a meglévő közművek és más létesítmények helyzetét, azokhoz oly módon igazodik, hogy használhatóságukat ne veszélyeztesse, ne akadályozza. Szerzők feltételezik a tervezők és kivitelezők (résztvevők) szakmai, technológiai ismeretét, ezért azokba terjedelmi korlátok miatt nem mélyedünk el. A vonatkozó jogszabályok beemelését szintén terjedelmi okból mellékeljük. Meghivatkozásuk rendeletszám szintjén történik. Az anyagban áttekintjük a lehetséges és ajánlott építési módokat, melyeknek elsőbbséget szánunk a projekt megvalósítása során. Természetesen a választás a beruházó és tervező közös feladata. 1. Ennek megfelelően az alábbiakra tekintettel kell lennie: • A tervezendő hálózat(rész) meglévő rendszerhez történő illesztése, illeszthetősége, kompatibilitása alapvető lépés, melyet a tervezőnek a tervindító tárgyalás során (mint peremfeltételt) már tisztáznia kell a Megbízójával. • megrendelői elvárások megfogalmazása: a technológiai lehetőségek, a térinformatikai adottságok és jogszabályi háttér figyelembe vételével (A Megrendelővel ismertetni kell a tervezendő létesítmény fent felsorolt körülményeit arra való tekintettel, hogy azok ismeretében fogalmazza meg a tervezési célt.). • A tervindító tárgyalás során tisztázni kell, hogy a Megrendelő milyen dokumentumokat ad át (adatszolgáltatásként) a tervező részére. Ezek közül kiemelt a tervezési alaptérkép, a meglévő hálózat dokumentációja legalább olyan szinten, hogy a tervezési munkát arra alapozni lehessen. 2. A tervezőnek a dokumentációban az alábbiakra kell koncentrálni: • Az érvényes és adekvát technológiák beemelése a tervekbe legalább tartalomjegyzéki szinten, vagyis ráirányítani a felhasználók (kivitelező és felelős műszaki vezetője) figyelmét a megvalósítás során alkalmazandó technológiákra, szabványokra és jogszabályokra. Külön figyelmet kell fordítani Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 1
Török János
Jegyzet 2016. október
arra, hogy a szükséges építési technológiák megfeleljenek a Megrendelő elvárásainak, illeszkedjenek a meglévő hálózat(rész)hez. • A környezeti hatások, a településrendezés, a közművek, az örökségvédelem és tájvédelem aktuális hatásainak és körülményeinek figyelembe vétele a tervezés során. A tervezés során lefolytatandó előzetes egyeztetések során be kell szerezni azokat az információkat, melyek hatással lesznek a tervendő hálózat(rész) elhelyezésére. • A térinformatikai adottságok figyelembe vétele településrendezési előírásokra is tekintettel. A tervezendő hálózat(rész) elhelyezése során figyelemmel kell lennia a távlati fejleszthetőségre és az ellátandó területek (ingatlanok) elérhetőségére. • A jogszabályi háttér figyelembe vétele, elsősorban az idegen ingatlanok igénybevételének szabályaira tekintettel.an A nyomvonalas hírközlési hálózatok létesítése többnyire idegen ingatlanokon valósul meg. Ezek közül alapvetően az állami, önkormányzati ingatlanok felhasználására van lehetőség. A magán ingatlanok felhasználása kerülendő, csak különösen indokolt esetben lehet igénybe venni, ha annak tulajdonosa ehhez írásban előzetesen hozzájárul, és az ingatlan használhatóságát nem akadályozza. 3. A tervezés folyamata: • Tervezői megbízás: A tervező a feladat elvégzésre irányuló megbízást a Megbízójával foglalja írásba (tervezési szerződés). A szerződésben rögzíteni kell a tervezési feladatot, a tervezővel szembeni elvárásokat, a tervezési adatszolgáltatás terjedelmét, a tervezés lépéseit (tervindító, tervközi, tervjóváhagyó tárgyalások), a szállítandó dokumentumok formáját, mennyiségét, a tervezőre háruló feladatokat (pl. engedélyezési eljárás lefolytatása), a tervezési határidőt, a tervezési díjat és az eljárási költségek megfizetésének módját. • Tervindító tárgyalás során a tervező és a Megbízó egyezteti a feladatot, az adatszolgáltatás módját és tartalmát, a tervező konkrét feadatát, ha az nincs a szerződésben részletesen szabályozva. A megrendelői elvárásokat a technológiai lehetőségek, a térinformatikai adottságok és jogszabályi háttér figyelembe vételéve kell meghatározni. (A Megrendelővel ismertetni kell a tervezendő létesítmény fent felsorolt körülményeit arra való tekintettel, hogy azok ismeretében fogalmazza meg a tervezési célt.) •
Tervközi tárgyalás során a tervező bemutatja a létesítmény megvalósítására (megvalósíthatóságára) vonatkozó elképzelését, bemutatva az előzetes vizsgálatok során feltárt lehetőségeket, akadályozó tényezőket. Döntés születik a továbblépésről, ha választani kell megoldási módok között. A Megbízó módosíthatja (kibővítheti) a tervezési feladatot, ha olyan körülmények váltak ismertté, melyek indokolják a feladat módosítását (pl. nem látható közművek, műtárgyak miatt).
Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 2
Török János
•
Jegyzet 2016. október
Tervjóváhagyó tárgyalás során a tervező bemutatja a 2. pontban vázlatosan bemutatott környezeti hatásokat is figyelembe vevő végleges megoldást. A tárgyalás során a Megbízó jóváhagyja, vagy korrigálja a tervező munkáját.
Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 3
Török János
Jegyzet 2016. október
Léges technológiák ismertetése Új oszlopsor létesítése: (Szükség esetén, ha földalatti megoldások egyike sem járható, vagy nem gazdaságos) • Ha más építési megoldás nem lehetséges, pl. földalatti hálózat építése nem gazdaságos, vagy nincs más nyomvonal vezetési lehetőség és a helyszíni lehetőségek örökségvédelmi, tájvédelmi, műszaki és jogi szempontból is adottak. • Új oszlopsor létesítés előnyös lehet olyan helyeken, ahol a terepadottságok megfelelőek, nincsenek terepakadályok, rendelkezésre áll megfelelő közterület, a közlekedést, mezőgazdasági földművelést nem zavarja, összességében a hírközlési célokat optimálisan lehet így megvalósítani. • Vizsgálni kell, hogy a lehetséges megoldások közül ez az építési mód mennyire gazdaságos a többi lehetőséggel összevetve. Meglévő hírközlési oszlopsor korszerűsítése, felújítása: • Ahol már van meglévő hírközlési oszlopsor és jogilag is használható (pl. más szolgáltató tulajdona), de korszerűtlen (pl. magáningatlanokat érint), vagy alul méretezett, ott célszerű azt felújítani, korszerűsíteni. Nem célszerű a településképet egy másik hírközlési oszlopsorral terhelni. Feltéve természetesen, hogy a felújított oszlopsor legalább középtávon statikailag is meg fog felelni a légkábeles terhelési igényeknek. • A felújítás költségét össze kell vetni az egyéb megoldási módok költségeivel. Közös oszlopsoros létesítés: o Ha nincs más nyomvonal vezetési lehetőség, gazdaságtalan, vagy jogilag nem lehetséges és az idegen oszlopsor (vagy más tartószerkezet) tulajdonosa hozzájárul, akkor ez lehetséges megoldás. o Egyik esete lhet a településen belüli kisfeszültségű (0,4 kV-os) hálózat igénybe vétele o Másik pedig a településközi viszonylatokban középfeszültségű (10-20 kV-os) hálózatok igénybe vétele, kifejezetten fémmentes légkábelek céljára o További lehetőségek az egyéb, kisebb arányban előforduló tartószerkezetek (mint pl. távhő) felhasználása hírközlési célra.
Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 4
Török János
Jegyzet 2016. október
Léges technológiák tervezése Tervezési alapfeltételek o Településkép figyelembe vétele helyi építési szabályozás feltételeinek megismerése. A település belterületén új oszlopsorral létesítendő légkábeles hálózat nyomvonalát a helyi építési szabályzat és rendezési erv előírásainak és korlátainak figyelembe vételével kell kitűzni. Az egyes településeknek joguk van meghatározni a településképet. Ha ezt megtették és a szabályozás korlátozásokat tartalmaz, azokat szem előtt kell tartani. Ilyenek lehetnek pl. légvezetékes hálózatok tiltása egyes településrészeken (pl. belváros, örökségvédelmi területek, stb.). Ennek megismerésére a tervezőnek előzetes információkat kell beszereznie, célszerűen a település képviselőjét a tervindító tárgyalásra érdemes meghívni, más esetben megkeresni a munkák kezdeti stádiumában. o Közműhelyzet megismerése A tervezés kezdetén fel kell keresni a településen érintett közművek üzemeltetőit, be kell szerezni az aktuális közmű alaptérképet. A közművek helyét, pozícióját a tervezési alaptérképre fel kell vinni, a saját nyomvonalunkat (oszlophelyeket, merevítéseket, stb.) ennek ismeretében kell meghatározni. A közműegyeztetési jegyzőkönyvet, közmű üzemeltetői nyilatkozatot egy ilyen szinten feldolgozott tervrajzzal lehet problémamentesen elkészíteni. Helytelen az olyan eljárás, ha a tervező ugyan egyszer egyeztet a közművekkel, de a kapott adatot nem vezeti át hitelt érdemlően a saját tervére. Tervezési szempontból kívánatos az összközműves digitális tervezési alaptérkép használata, ha beszerzésére van lehetőség. Ha ilyen nincs az adott területre vonatkozóan, akkor törekedni kell a közhiteles földhivatali alaptérkép beszerzésére, amire a kapott adatszolgáltatások alapján kell felvinni az egyes közmű vezetékek pozícióit. o Keresztezés és párhuzamos vezetés, közmű megközelítések A légkábeles hálózatok keresztezési és megközelítési távolságaira vonatkozóan alapvetően az MSZ-7487 szabvány az irányadó. Ezen túl a vasúti pályatestek, vízfolyások, közutak és önkormányzati utak keresztezési magasságait figyelembe kell venni. További kikötéseket tartalmazhat a közművek saját üzemi szabályzataiban meghatározott és az egyeztetési jegyzőkönyvekben is előírt megközelítési távolságok előírása/betartása. Külön figyelmet kell fordítani a villamosított vasútvonalak, autópályák keresztezésére, mert ezek keresztezése felül nem lehetséges. A földalatti közmű (elektromos kábel, víz, szennyvíz, gáz, csapadékvíz, stb.) hálózatokkal a léges oszlopsor pontszerűen találkozik, következésképpen az oldaltávolság tartására, továbbá a gépi munkavégzés korlátozására kell koncentrálni. o Elektromos vezeték megközelítések Föld feletti elektromos hálózat és légkábeles hírközlési hálózat találkozása esetén a vezetékek egymás közti távolságára, keresztezés és párhuzamos haladás esetén is figyelni kell. Ezen túl a vezetéktartó oszlopok egymás közti távolságára is figyelnie Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 5
Török János
Jegyzet 2016. október
kell a tervezőnek. A megközelítési távolságokat alapvetően az MSZ 7487 szabvány, továbbá az elektromos művek vonatkozó előírásai és a közműegyeztetéseken megadott védőtávolságok az irányadók. (8/2012. (I.26) NMHH rendelet az irányadó.) A fenti jogszabály figyelembe vételével a légkábeles hálózat és más nyomvonalak, vagy műtárgyak megközelítésénél a tervező feladata a konkrét távolságok és egyéb biztonsági előírások megadása, szükség szerint metszeteken, minta keresztszelvényeken történő rögzítése. 1. Nyomvonal kitűzése új oszlopsor építés esetén A légkábeles új nyomvonal kitűzése során belterületen az MSZ 7487 szabvány által kijelölt térelrendezés az irányadó. Megjegyezzük azonban, hogy ez 1950 körül még elfogadható volt (volt még hely). Mára azonban az a jellemző, hogy mindenki ott vezeti a nyomvonalat, ahol helyet talál. A léges nyomvonalat nem lehet beletervezni útárkokba, másik léges nyomvonal (pl. 0,4 kV-os hálózat nyomvonalának védőtávolságába, másik földalatti nyomvonal védőtávolságába, közúton az útpadkába, rézsűbe, gátoldalba, úttestbe, járdába, kerékpárútba, magán ingatlanok területére stb. Ideális hely az oszlopsor számára az útárok és járda közötti vízszintes terület. A nyomvonal kijelölése után kell megválasztani az oszlopok helyét. Nem lehet oszlopot tervezni útkeresztezések veszélyes közelségébe, másik oszlopsor (erősáramú) érintési távolságán belülre, kapubejárókba, épületek homlokzata elé, stb., továbbá olyan helyekre ahol közterület használatát bármilyen módon akadályozná. Az oszlopsort célszerűen az ingatlanhatárok meghosszabbított vonalába úgy kell elhelyezni, hogy az egyes ingatlanok léges megcsatlakozását magáningatlan érintése nélkül lehetővé tegye. Az oszlopsor méretezésénél a keresztezési magasságok figyelembe vételével kell meghatározni a szükséges oszlop magasságokat. 1. Iránytörések tervezése Új oszlopsor létesítésénél alapvető szempont az iránytörések, kezdő és végoszlopok méretezése. Az oszlopsor kiindulási (kezdő és vég) oszlopait kettős betonlábra tervezzük. Ugyancsak kettős betonlábat alkalmazunk 30°-nál nagyobb iránytöréseknél, közutak keresztezésénél, nyomvonal elágazásainál, továbbá minden olyan helyen, ahol az egyenes vonaltól jelentős eltérítő erőhatás léphet fel. A kettős betonlábon túl az oszlopsorra ható kitérítő erőkkel szemben huzalkötél, vagy támfa-merevítést tervezzünk, attól függően, hogy melyik számára kínálkozik jobb lehetőség. A merevítések kialakításánál a tervező adja meg az erőhatások eredő irányát a terven! Felhívjuk a tervező kollégák figyelmét arra, hogy az oszlopsor építés során a merevítéseket is készíttessék el a kivitelezővel előre, pontosabban erre nyomatékosan hívják fel a felelős műszaki vezető figyelmét. Az oszlopok (vég és törésponti) erőnek állítása 5º-ban történjen meg, ugyanis a légkábel felhúzása során a merevítések befeszüléséig ennyi Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 6
Török János
Jegyzet 2016. október
dőlése lesz még az oszlopnak. Az oszlopmerevítés szakszerű elkészítésére a kábelek felhúzását követően már kicsi az esély. 2. Geodéziai kitűzés A tervező hívja fel a felelős műszaki vezető figyelmét a nyomvonal előzetes geodéziai kitűzésére. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy térképi és a helyszínen tapasztalt ingatlan határok esetenként eltérét mutatnak. A valós helyzetet ezért indokolt előre geodéziailag tisztázni, elkerülendő a későbbi ingatlan vitákat, esetleges kártérítéseket vagy visszabontásokat. Ezt a hibát ugyanis könnyen a tervezőre kenik a kivitelezők, ha a tervezés során nem elég körültekintő. Az oszlopsor kitűzését az iránytörésekben GPS koordinátákkal, vagy fix pontokhoz (pl. műtárgyak, fix kerítések, stb.) kell megadni. 3. Oszlopsor méretezés és építés szabályai 3.1. Terhelések:, önsúly, iránytörések húzóerői, szélteher, zúzmara és vihar okozta terhelések, továbbá ezek együttes hatása 3.2. Oszlopsorok merevítései, iránytőrések szakaszvégek, vihar merevítések 3.3. Villámvédelem áramütés elleni védelem tervezése A tervezőnek az oszlopsort a lehetséges maximális terhelésre kell méreteznie, azaz együttesen kell figyelembe vennie felhúzandó kábelek számát, típusát, az el- és leágazások helyét, irányát, a nyomvonal iránytöréseit, továbbá a térségben szokásos szélterhelések, időjárási szélsőségek együttes hatását. A hírközlési légkábel hálózatokban betonlábra szerelt sótelítésű fenyő oszlopokat alkalmazunk. (Az anyagok típusát az anyagismeret fejezetben tárgyaljuk.) Az oszlopokat egyes vagy kettős betonlábra szereljük attól függően, hogy milyen igénybevételnek lesz kitéve. Kettős betonlábat alkalmazunk az alábbi esetekben: kiindulási és végoszlopok, iránytörések, útkeresztezések, elágazások oszlopai. Egyes betonlábat alkalmazunk egyenesvonali tartó oszlopoknál, ahol a nyomvonaltól eltérítő húzóerő nem lép fel. 4. Légkábel építés szabályai, sorrendje 4.1. Kitűzés, oszlopsor állítása, merevítések elkészítése, tartó és függesztő szerelvények (támpontszerelvények) felszerelése, kábelfeszítés előkészítése (közlekedésbiztonsági, érintésvédelmi, egészségvédelmi intézkedések megtétele), kábelfeszítés és rögzítések (végkötések, függesztések). Érintésvédelmi és villámvédelmi földelések elkészítése, bekötése. Kábelek leés felvezetéseinek elkészítése. Kötésszerelések elkészítése. Leágazások készítése. Szerkesztői megjegyzés: az építéssel összefüggő feladatokat elsősorban a kivitelezőknek kell részletesen ismerniük, azonban a tervezőnek tájékozottsági szinten ismernie kell a folyamatokat, mi több azok fontosságára a kivitelező figyelmét fel is kell hívni. Figyelem! A csoportosan, vagy közterületen, forgalmas úton végzendő munkákat mindig felelős vezetőnek kell a helyszínen irányítania.
Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 7
Török János
Jegyzet 2016. október
4.2. Kábelhúzás szabályai, függesztések, végfeszítés. Alapszabály, hogy kábelt csak teljesen alkalmassá tett (előkészített) oszlopsora szabad felhúzni. Az oszlopsornak statikai szempontból stabilnak, védelmiszempontból biztonságosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az oszlopsort a várható erőhatások figyelembe vételévek előre ki kell merevíteni (huzalkötél, támfa). Az oszlopsorra szerelt támpontszerelvényeket előzetesen az érintés és villámvédelmi rendszerbe az üzemeltető (és az oszlopsor tulajdonos) előírásainak megfelelően be kell vonni. 5. Meglévő oszlopsor felújítása A tervezőnek alapvetően a meglévő oszlopsor állagát kell felmérnie olyan megközelítéssel, hogy az új létesítmény céljaira mennyiben használható fel. Egy előnye bizonyosan van, mégpedig a nyomvonal megléte. Meg kell vizsgálni az oszlopsor állagát oszloponként (állékonyság vizsgálat). Az oszlopok méretét, a merevítések állapotát. Szükség szerint be kell tervezni az oszlopcseréket, a merevítések pótlását. Vizsgálni kell az oszlopsor terhelését az alábbiak figyelembe vételével: a meglévő légkábelek esetleges összevonhatóságát és a lehetséges visszabontások milyen teret adnak az új kábelek felrakására. (ez rendszerint előnyökkel jár az optikai kábelek kisebb fajlagos tömege miatt). Az oszlopsor felújításnál figyelembe kell venni a nyomvonal jellegét, szükség és lehetőség szerint a magán területet kerülve. A kábelek építési magassága vonatkozásában nem csak a gerinc, hanem a létesítendő leágazó (út felett átfeszítendő) kábelekre is tekintettel kell lenni. 6. Közös oszlopsoros létesítés A közös oszlopsoros létesítés előnye a meglévő infrastruktúra felhasználhatóságában rejlik. Nem kell újabb nyomvonalat lefoglalni a helyenként már eleve zsúfolt közterületen (tisztább a településkép). Ezáltal olcsóbbá válik a beruházás is. Hátránya viszont az, hogy a meglévő idegen tulajdonú infrastruktúrát rendszerint alkalmassá kell tenni az új hírközlési kábelek fogadására (végfeszítések, iránytörések, terhelési többletek, magasság változások), továbbá használati díjat kell fizetni, ami növeli az üzemeltetési költséget. A áramszolgáltató oszlopsor tervezése ketté válik: az alkalmassá tétel megtervezése áramszolgáltatói feladat. A hírközlési rendszer tervezése hárul a hírközlési tervezőre, de már az áttervezett oszlopsor (hálózat) paramétereinek ismeretében. A közös oszlopsoros létesítéseket az áramszolgáltató társaságok külön-külön szabályozzák. A vonatkozó üzemviteli szabályzatokat a mellékeltben adjuk meg. 6.1. Közigazgatási belterületen 0,4 kV-os hálózat igénybevételével A hálózatokban vegyesen fordul elő betonlábra szerelt fa, illetve áttört gerincű vasbeton oszlop. 6.2. Külterületen 20 kV-os hálózat igénybevételével. Jellemzően áttört gerincű vasbeton- és elvétve acél traverz oszlopok alkotják a 20 kV-os (10-35 kV-os) hálózatokat. Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 8
Török János
Jegyzet 2016. október
7. Lég- és földkábel átmenetek (le és felvezetések oszlopra) 7.1 Kábelzsákok létesítése Nem gyakran, de előfordul olyan eset, hogy a föld feletti hálózatot meg kell szakítani, rövidebb szakaszon föld alá kell helyezni. Az ilyen eseteket nevezzük kábelzsákoknak. Előfordulhat ennek a fordítottja is, amikor a föl alatti hálózatott valamilyen okból (pl. egy út, vagy más műtárgy keresztezés) fel kell vinni légbe, majd visszatérni vele a föld alá. 7.2 Oszlop felvezetések és mechanikai védelmük. Fent említ esetekben, vagy csak sima átmenetek esetén van szükség arra, hogy a földalatti hálózatot föld felett folytassuk. Ilyenkor minden esetben végoszlopot kell képezni megfelelő merevítéssel (támfával, vagy huzalkötéllel). A légkábelen minden esetben végkötést kell alkalmazni. A kábel vezetése történhet kötéssel, kábeltípus váltással, vagy kötésmentesen. A talaj csatlakozásnál fontos, hogy védőcsőben vezessük le a kábelt a talajba akkor is, ha egyébként ott védőcső nélkül tervezzük a továbbvezetést. Erre az átmenet mechanikai védelme miatt van szükség. A kábel oszlopon történő le- és felvezetése minden esetben védőcsőben történjen, melyet úgy kell az oszlophoz rögzíteni, hogy a mászhatóságot biztosítsa, de megfelelően és esztétikusan legyen rögzítve is. A védőcső magassága olyan legyen, hogy segédeszköz nélkül (pl. létra) a kábelt ne lehessen elérni. Praktikusa, min. 2,5 m. Ajánlott a horganyzott védőcső bilinccsel, vagy szalagos rögzítővel történő alkalmazása, de LPE cső is megfelel, ha stabilan van rögzítve. A felvezetések esetében vagy az ,oszlopon vagy a földben szerelési tartalékot kell képezni a kábelen. 7.3 Kábel felvezetés idegen tulajdonú oszlopra. Akkor fordulhat elő, amikor közös oszlopsoros létesítésnél (kis-, közép-, vagy nagyfeszültségű hálózat) kell a földalatti kábellel feljutni (vagy fordítva) az oszlopsorra. A felvezetésénél ezekben az esetekben az oszlop tulajdonosának létesítési előírásai az irányadók. 8 Oszlopsor állítás és szerelvényezés 9 Alapvetően kivitelezői feladat, de a tervező kollégáknak tájékozottsági szinten ismerniük kell. Az oszlopsor állítást meg kell előzze a pontos geodéziai kitűzés. Az oszlopgödör kiásása optimális esetben kézzel, fúrógéppel történhet. A gödör mélysége 1,3-1,4 m legyen. A betonláb beállítása után a tömörítést rétegesen (az oszlopot erőnek állítva) kell végezni. A gödör méretei miatt itt kézi tömörítéssel kell számolni. Az oszlop állítása kézzel három irányú megtámasztással, vagy daru segítségével történhet. A betonláb irányát a tervező határozza meg: egyes betonláb a csomópontok felé mutat, a kettős betonláb a nyomvonal tengelyére merőlegesen helyezkedik el. A támpontszerelvények felhelyezése, a földelés kiépítése a tömörített oszlopokra lehetséges. A merevítések módját, irányát a tervező határozza meg. Azok elkészítése a kábel felhúzása előtt történik. Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 9
Török János
Jegyzet 2016. október
10 Kábelek felhúzása A kiépített (felújított, vagy idegen) oszlopsorra akkor húzható fel kábel, ha a merevítések is elkészültek, a támpontszerelvények felszerelése és ellenőrzése megtörtént, ha a kábel megfogásához szükséges végfeszítők, függesztők a helyükön vannak, ha a kábelhúzás technológiai feltételei (dobemelő és tengely, egyéni és csoportos védőfelszerelések, forgalomtechnikai intézkedések) biztosítottak, továbbá a munkát felelős műszaki vezető irányításával megfelelően kiképzett dolgozók végzik. Szükség esetén a kisfeszültségű, vagy középfeszültségű hálózat támpontszerelvényeinek földelési rendszerve történő bekötése, továbbá szükségszerű feszültségmentesítése is előírásszerűen megtörtént, melyről írásos jegyzőkönyvet vett fel az áramszolgáltató képviselője és a felelős műszaki vezető. 11 Ingatlanok megcsatlakozása Az ingatlan megcsatlakozásnál az alábbi szabályok érvényesek: megfelelő út feletti magasság tartása (akár segédoszlop beiktatásával), az épület megfelelő védelme (csatlakozás falhoz, vagy gerendához, fal átfúrás tömítéssel, tűzvédelmi, villámvédelmi előírások betartása). Utak keresztezésénél a forgalomtechnikai előírások betartása. Anyagismeret, technológiák • Hírközlési oszlopok és betonlábak: Hírközlési célra jellemzően só telítésű fa oszlopokat használnak. Ezek méretei: 5, 6, 6,5, 7, 8, 10 m. Közülük a leggyakoribb méretek a 6,5 és 8 m-es. Az oszlopokat eF típusú egyes, vagy kettős betonlábra szerelve alkalmazzák. Oszlophoz való rögzítésük Ø-20-as felületkezelt csavarral (gyámcsavar) történik.• Merevítő szerelvények: Oszlopok merevítése támfával, vagy huzalkötéllet történik. A támfa alul betonlábra szerelt, az oszlophoz gérbe vágva kötőcsavarral, vagy támfatartó alkalmazásával csatlakozik. Utóbbi a stabilabb és hosszabb távon biztonságos, mert az oszlopot nem kell átfúrni. Huzalkötél szerelvényei: alul betontárcsás oszlop merevítő, ami két részből áll. Egyik maga a tárcsa, másik a szemes acél rudazat. A huzalkötél anyaga sodrott 6,6 mm-es acélkötél. Oszlophoz való rögzítése oszlop bilinccsel történik kötélvég szorító és kötélszív beiktatásával. A betontárcsás oszlop merevítőhöz pedig kötélvég szorító, kötélszív és ellenmenetes-, vagy orsós huzalfeszítő közbeiktatásával. Az oszlopsor merevítése (erőnek állítása) mindig a légkábel felhúzása előtt történik meg, ami azt jelenti, hogy az iránytöréseknél és a végeknél az oszlopokat a húzóerővel ellenkező irányba kell előfeszíteni egy 3-5º-os szögbe. A kábel húzás hatására ezt a dőlést fogja elveszteni az oszlop, vagyis terhelten így marad meg egyenesen. • Oszlop szerelvények (támpont szerelvények): A kábelek oszlophoz való rögzítéséhez használt eszközök két csoportba sorolhatók. Egyik (ami kevésbé javasolható) csoportba tartoznak az oszlopok megfúrásával történő csavaros rögzítésű tartók. Másik csoportot a bilinccsel vagy szalagos rögzítéssel Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 10
Török János
•
Jegyzet 2016. október
felszerelhető tartók jelentik. Köztük az oszlopbilincsről tettünk említést a huzalkötél, vagy támfa rögzítésénél. A szalagos rögzítésű (METZ) szerelvények széles választéka áll rendelkezésre a különböző oszloptípusokra történő felszereléshez. Itt szót kell ejteni a közös oszlopsoros létesítések során alkalmazható áttört gerincű vasbeton oszlopokhoz, vagy traverzekhez (acél oszlopszerkezetek) használható tartókról, továbbá az egyedi tervezésű, ugyancsak szalagos rögzítésű tartókról is. Utóbbiak többek között az oszloptól való eltartás miatt kerültek bevezetésre. Egyes áramszolgáltatók ezeket külön kérik, mivel az oszlopok mászhatósága és szerelvényezhetősége miatt szükséges a kábeleket eltartani az oszlop törzsétől. Kábelszerelvények: A kábelek felrögzítésére szolgáló szerelvények közül elsősorban a légkábeles, optikai kábeles szerelvényeket említjük a teljesség igénye nélkül. o Végfeszítők: végfeszítő spirál optikai kábelekhez, kúpos végfeszítők (pl. figur.8 típusú légkábelekhez), kötélvég szorítók különböző méretben a különböző tartó-feszítő kötéltípusokhoz. o Tartó és függesztő szerelvények: tartó spirál, függesztő lakat, béka, függesztő csiga (görgő). o Görgők: függesztő és húzó csiga arra alkalmas, hogy a kábelt felhúzásakor a helyén tartószerelvényekhez rögzítve lehessen felhúzni, vagy végkötésbe szerelni. A csiga (görgő) egyenesvonalban tartóként is szolgálhat. Hátránya, hogy a végkötések közötti esetleges kábelszakadáskor a szakasz teljesen le tud csúszni, ezáltal esetleg balesetveszélyes helyzetet idézhet elő. o Rezgéscsillapító spirál: Külterületen, 20 kV-os hálózatok tartóoszlopaira szerelt légkábeleknél a nagy oszlopközök (120 m) miatt a kábelek lengését hivatottak megakadályozni, csökkenteni. o Tartaléktartó szerelvény: arra szolgál, hogy a légkábel szereléséhez szükséges kábeltartalékot fel lehessen rá tekerni, adott esetében a kötés-szerelvényt is hozzá lehessen rögzíteni. Ideális esetben olyan hosszú kábeltartalékot kell képezni, ami elegendő a kötésszerelvény oszlopról történő leemeléséhez (pl. gépkocsiban történő szerelés véghezviteléhez). o Kábelkötegelés: Itt ejtünk róla szót, külön fejezetet nem képez. Az áramszolgáltatói (közös) oszlopsoros építés egyik feltétele, hogy az egy hírközlési szolgáltatóhoz tartozó kábeleket az oszlopközökben össze kell kötegelni.
Mesteriskola/tervezés/léges hálózatok
oldal 11