Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék
Láptalajok felláp
síkláp telkesített láptalajok
Láptalajokról általában • Az ország legkisebb elterjedéső talajtípusa. A vízrendezések elıtt jelentıs lápterületek voltak, de ezek nagy része ma már kultúrterület, és csak nevükben él a múlt vizes világa, mint pl. az Ecsedi-láp. • A láptalajok ott alakulnak ki, ahol a talajvíz a felszínre emelkedik, vagy a vízfolyások, elöntések állandó vízborítást létesítenek. A víz mélysége a lápi növényzet, a sások, a nád életét nem akadályozza, de az elhalt növényi anyag a vízbe hullva csak részben bomlik el. A dús szerves anyag felhalmozódik, tızeggé alakul. • A tızeg folyamatosan vastagszik, és maga válik a lápi növényzet termıtalajává. A különbözı bomlási fokú és összetételő tızeg réteges, és benne az eredeti növényi anyag részben felismerhetı. • Hazai viszonyaink között már kis területen érvényesül zavartalan láptalaj képzıdési folyamat. Ilyen pl. a Kis-Balaton.
Láptalajokról általában • •
• • •
Az emberi tevékenység, a vízrendezés, az ún. telkesítés hatására a vízszint a felszín alá süllyedt, a tızeg felsı szintje nagymértékben humifikálódik, kotusodik. Valamennyi láptalajra jellemzı, hogy az éghajlattól függetlenül mindenütt kialakulhat, ahol a felszínt víz borítja. A szervesanyagtartalom az ásványi alkotórésszel szemben túlsúlyban van, a levegıtlenség az egész szelvényben glejesedéssel jár együtt. A hazai láptalajok bázisban gazdag alapkızeten, fekün alakultak ki, ezért síklápok. Növényzetük sás, káka, nád. Eredetileg erdıtlenek, de a víz megfelelı szinten tartásával egyes láptalaj típusokon magyar- ill. magas kırises, fehér- és nemes nyáras, fehér füzes, és mézgás égeres állományok állnak. A láptalajok mezıgazdasági kultúrába vonásának egyik fontos része a sőrő szélvédı erdısávhálózat kialakítása. Enélkül a szél elhordja a rendkívül laza, poros koturéteget, azaz a termıtalajt. Hazánkban mindössze 22 ezer ha tızeg- és 92 ezer ha kotus tızegláp talajt tartanak nyilván. Ezek zöme a Hanság, a Kis-Balaton, a Nagyberek, a Keszthelyi és a Tapolcai láp és Sárrét térségében található
Felláp (mohaláp) talaj 1. Savanyú alapkızeten, humid klímában tızegmohából kialakuló talajtípus. 2. Növényzete döntıen a tızegmoha, ezért tızegmohalápoknak is nevezik ezt az északon gyakori lápféleséget. 3. A mohaláp talaj a felhalmozódó és alján elhaló tızegmohából épül fel, és az altalajjal nincs összefüggésben. 4. A mohatızeg alig bomlik, ásványi részt alig tartalmaz. 5. Kémhatása erısen savanyú. 6. Rendkívül sok vizet képes tárolni. 7. Hazánkban elvétve, egészen kis foltokban fordul elı. 8. Tızegmohalápjaink védett természeti értékek.
Mohaláp talaj
1. A-szint, barna színő, bomlatlan szerves tızeg,
2. Podzol A-szint
3. Podzol Bh- és Bs-szint, 4. Ágyazati kızet
Mohaláp talaj
Javasolható célállományok Természetes erdıtársulás: mohaláp
Nem erdısíthetık: nem erdıs termıhelyek, elégtelen növekedés kis területi kiterjedés értékes természeti képzıdmények természetvédelmi oltalom
Síkláp talajok altípusai tızegláp talaj
Tızeg 50 cm< Kotu nincs
tızeges láptalaj
Tızeg < 50 cm Kotu nincs
kotus tızegláp
Tızeg 50 cm< Kotu van
kotus láptalaj
Tızeg nincs Kotu van
síkláp (alláp) talaj 1. A mély fekvéső, állandóan vízzel borított, bázisban gazdag alapkızeten a rendkívül dús vegetáció levegıtlen körülmények közt alig bomló - szerves anyagából felépült talajok. 2. A síktáptalajok a medencék sekély állóvizeiben, az árterek morotváiban, buckaközi laposokban, az egész országban gyakoriak voltak, de a lecsapolások óta nagy részük eltőnt. 3. Jelentısebb lápterületek a Hanság, a Kis-Balaton, a Nagyberek, a Tapolcai-berek, Ecsedi-láp, Sárrét stb. de ezek is nagymértékben változnak a vízrendezés következtében.
síkláp (alláp) talaj 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A mai, telkesített síktáptalajok felépítése rendkívül változatos. A legfelsı réteg az elbomlott, humuszosodott, porszerő koturéteg, színe szinte fekete. Alatta keskeny átmenettel helyezkedik el a változó vastagságú és összetételő tızegréteg, amelyben a lápi növényzet maradványai még jól felismerhetık. A tızegben fekete, elbomlott szervesanyagú szuroktızeg rétegek is elıfordulhatnak. A tızegbe sok csigahéj keveredhet. Általában a kotu- és a tızegréteg semleges kémhatású. A levegıtlenségre utalnak a vas- és glejfoltok. A tızeg átmenet nélkül csatlakozik az alapkızethez, amit lápi fekünek, Cszintnek nevezünk. A lápi fekü lehet karbonátos homok, iszap, agyag, felsı rétegében sok mészkonkrécióval, olykor padszerő tavimész-felhalmozódással. Kisebb területen karbonátmentes homok, sóder, agyag is lehet lápi fekü. Ennek felsı rétegére jellemzık a vaskiválások, vasborsók, sıt a padszerő (limonit) vasfelhalmozódás is elıfordul.
Nedvesedés és szárazodás hatása a talajfejlıdésre láptalajok
Réti láptalaj
Vízzel borított
Lápos réti talaj
Felszínig nedves
Réti talaj
Állandó vízhatás
láposodás
Réti talaj
Csernozjom réti talaj
Állandó vízhatás
Réti csernozjom talaj Csernozjom talaj
Idıszakos vízhatás sztyeppesedés
rétiesedés
Többletvízhatástól független
Hanság talajai (NYME 2003)
Tızegláp talaj
Hanság talajai (NYME 2003)
Tızeges láptalaj
Hanság talajai (NYME 2003)
Kotus tızegláp talaj
Hanság talajai (NYME 2003)
Kotus láptalaj
Hanság talajai (NYME 2003)
Lápos réti talaj
Hanság talajai (NYME 2003)
Típusos réti talaj
Csernozjom réti talaj
Javasolható célállományok Természetes erdıtársulás:
Klíma: ESZTY Talajtípus: L
(É-LÁP, FÜ-NYI,) Hidr. ÁLLV (KL)
FELSZ (KTL)
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány ISE, KMÉ
KT
Ü-FN
ISE-SE
TG
NE
Elegyek
FRNY,MÉ MK,MAK,MÉ,NN VSZ,ZSM,FFÜ Y MÉ
MAK,ZSM,SNYI
1934
2000
2066?
