TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002
" Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása”
Lakossági véleményfeltárás
Az éves szabadságok, valamint betegszabadság felhasználásának szokásai
2014. november 17. Készítette: Domokos Tamás
[email protected]
A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét. A helyi demokratikus deficit alakulásán túl évek óta vizsgáljuk a lakosok önkormányzattal, az önkormányzati munkával, döntésekkel való elégedettségét is valamint az iskolai demokrácia alakulását. A korábbi kutatási eredmények alapján a jövőben fontos fejlesztési irány a döntéshozók munkájának szakmai támogatása a lakossági vélemények szervezett formában történő feltárásával. Az adatfelvétel gyors és olcsó lakossági adatfelvételek (jellemzően telefonos vagy on-line survey kutatások) lebonyolításával egy-egy aktuális közéleti, várospolitikai vagy fejlesztési kérdésben megismerni a lakosok álláspontját még a döntés meghozatala előtt és a véleményeket, kutatási eredményeket, úgyis mint a lakosság álláspontját rendszerezett formában megismertetni a város vezetőivel, döntéshozó testületeivel, szakbizottságaival. Az éves szabadságok, valamint betegszabadság felhasználásának szokásai vizsgálatra 2014. november 17-én került sor, az Enigma 2001 Kft. adatfelvételi részlege 300 fős reprezentatív telefonos kutatást végzett Székesfehérvár felnőtt lakossága körében. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat a népszámlálási adatok alapján többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kor és nem szerint reprezentálják a város felnőtt lakosságát. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén +/- 3-5 százalék. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. A mostani kutatás a lakosság jövőre vonatkozó elvárásairól, az éves szabadságok, valamint betegszabadság felhasználásának szokásairól, és a nemrégiben bevezetett új területi alapú megyei éves autópályadíj matricák fogadtatásáról szólt. A korábbi kutatási eredmények és vizsgált témák elérhetők a http://fp.fmkik.hu/ és a http://www.fefir.hu/ honlapon.
2
Az éves szabadság, és betegszabadság felhasználásának szokásai A kutatás első felében arra voltunk kíváncsiak, hogy érte-e már a lakosokat bármilyen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén. A székesfehérvári felnőtt lakosság többségét semmilyen diszkrimináció nem érte még munkahelyén. Jóval 10 százalék alatt van azok aránya, akiket ért, leginkább életkoruk vagy betegég kapcsán. Életkor miatt 5 százalékukat, betegség miatt pedig 8 százalékukat érte 1-2 alkalommal, vagy ennél többször. Életkor miatt inkább a nőket, a 18-44 éves korosztályt és a középfokú végzettségűeket érte 1-2 alkalommal hátrányos megkülönböztetés. Ennél kisebb mértékben ugyan, de szintén érte megkülönböztetés nemi hovatartozásuk miatt a lakosokat, azon belül is a nőket 1-2 alkalommal, és főleg a fiatalabb 18-44 éveseket. Érte-e már Önt bármilyen hátrányos megkülönböztetés munkahelyén az alábbiak miatt? etnikai hovatartozás vallási hovatartozás nemi hovatartozás életkor miatt betegség miatt fogyatékosság miatt
nem, soha 99 98 96 95 92 100
igen, 1-2 alkalommal 1 3 3 4 -
igen, többször is 1 1 1 2 4 -
százalékos megoszlás A felmérés részeként megvizsgáltuk a lakosok éves szabadságának és betegszabadságának felhasználási szokásait is. A fehérvári felnőtt lakosság 18 százalékánál előfordult már az, hogy lebetegedett, de nem vett ki betegszabadságot, mert félt attól, hogy elveszítheti állását. Egy-két alkalommal fordult elő több mint 10 százalékuknál, és többször is volt erre példa 7 százalékuknál.
3
Előfordult már, hogy lebetegedett, de nem vett ki betegszabadságot, mert félt attól, hogy elveszítheti az állását? igen, többször is 7%
igen, 1-2 alkalommal 11%
nem, még soha 82%
A demográfiai háttérváltozók vizsgálata azt mutatja, hogy a nők körében magasabb azoknak az aránya, akik betegek voltak ugyan, de mégis bementek dolgozni. Közel 20 százalékuknál 1-2 esetben, 13 százalékuknál pedig ennél többször is előfordult ez. Korcsoportokat vizsgálva főleg a 45-59 évesek esetében fordult ez elő, iskolai végzettség szerint pedig az érettségivel rendelkezők majdnem harmada nem vette ki az indokolt betegszabadságát. Előfordult már, hogy lebetegedett, de nem vett ki betegszabadságot, mert félt attól, hogy elveszítheti az állását? igen, 1-2 igen, többször Változó Kategória nem, még soha alkalommal is Nem Férfi 98 1 1 67 20 13 Nő Korcsoport 18-44 év 81 13 6 45-59 év 74 13 13 60 év és idősebb 89 6 5 nincs érettségi 98 2 Iskolai végzettség érettségizett 71 16 13 diplomás 91 7 2 százalékos megoszlás A betegszabadságnál maradva, rákérdeztünk arra is, hogy előfordult-e már, hogy lebetegedett, de nem vette ki az erre járó szabadságát, mert olyan munka volt, amit nem hagyhatott félbe. A válaszadó lakosok 44 százaléka válaszolta azt, hogy 1-2 esetben, vagy többször is, de előfordult. 4
Előfordult már, hogy lebetegedett, de nem vett ki betegszabadságot, mert olyan munka volt, amit nem hagyhatott félbe? igen, többször is 19% nem, még soha 56%
igen, 1-2 alkalommal 25%
Megvizsgáltuk ezt a kérdést különböző demográfiai háttérváltozók mentén is, mely azt mutatja, hogy a férfiaknál ez többször előfordult, a nők esetében meg inkább 1-2 alkalommal. Korosztályok szerint a fiatalabbak, a 18-44 évesek között gyakoribb, hogy betegen is mennek dolgozni, majdnem háromnegyedükkel fordult ez elő már. Előfordult már, hogy lebetegedett, de nem vett ki betegszabadságot, mert olyan munka volt, amit nem hagyhatott félbe? igen, 1-2 igen, többször Változó Kategória nem, még soha alkalommal is Nem Férfi 55 17 28 57 31 11 Nő Korcsoport 18-44 év 31 37 32 45-59 év 75 16 9 60 év és idősebb 83 11 6 nincs érettségi 79 2 19 Iskolai végzettség érettségizett 56 26 18 diplomás 47 32 21 százalékos megoszlás A felmérést megelőző évben, a székesfehérvári felnőtt lakosság háromnegyede nem volt sem betegszabadságon, sem táppénzen. Volt, de kevesebb, mint 10 napot 13 százalékuk, 10 és 20 nap között pedig minden huszadik lakos vett ki ilyen jellegű szabadságot. Azoknak, akik több mint 20 napot vettek ki, 7 százalék az arányuk.
5
Részletesen elemezve, a férfiak közül, akik vettek ki betegszabadságot, 17 százalékuk kevesebb, mint 10 napot. A nők 10 százaléka szintén kevesebb, mint 10 napot, 8 százalékuk 10 és 20 nap között, 14 százalékuk pedig több mint 20 napot kivett betegség miatt. Kevesebb, mint 20 százaléka a 44 éves kor alatti lakosságnak 10 napnál rövidebb ideig volt betegszabadságon, a 60 évnél idősebbek pedig 14 százaléka szintén ennél kevesebbet. A 18-44 évesek 11 százaléka azonban több mint 20 napig volt vagy betegszabadságon, vagy táppénzen. Iskolai végzettségek szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy az alacsony szintű végzettségűek negyede 20 napnál többet volt, még az érettségivel rendelkezők 26 százaléka 10 és 20 nap között volt betegség miatt pihenőn. A diplomások mindössze 3 százaléka vett ki maximum 20 napot emiatt. Volt-e az előző év során betegszabadságon és/vagy táppénzen? igen, Változó Kategória nem kevesebb, mint 10 napot Nem Férfi 80 17 68 10 Nő Korcsoport 18-44 év 65 18 45-59 év 91 2 60 év és idősebb 80 14 nincs érettségi 73 3 Iskolai végzettség érettségizett 57 26 diplomás 97 2
igen, 10 és igen, több 20 nap mint 20 között napot 3 8 14 6 11 7 2 4 24 9 8 1 százalékos megoszlás
6
Amennyiben a rendes évi szabadságot vizsgáljuk, a lakosok háromnegyede az összeset kivette, 11 százalékuk körülbelül a felét, 5 százalékuk kevesebb, mint a felét. Azoknak, akik egyáltalán nem vettek ki szabadságot, 9 százalék az arányuk.
A férfiak 16 százaléka egyáltalán nem vett ki szabadságot, ezzel szemben a nők csak 3 százaléka tett ugyanígy. A férfiak 63 százaléka kivette az összeset, 17 százalékuk nagyjából a felét. A nők majdnem 80 százaléka vette ki az összeset, 9 százalékuk pedig kevesebb, mint a felét. Ha a korosztályokat vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy ahogy idősebb valaki úgy egyre jobban él az őt megillető szabadnapok számával. A 60 évnél idősebbek 83 százaléka az összes szabadságát kivette, ezzel szemben a 18- 44 éves korosztály csak szabadságai 68 százalékát vette ki. Iskolai végzettség szerint az érettségivel nem rendelkezők több mint fele egyáltalán nem vett ki tavaly szabadnapot. Az érettségivel rendelkezők többsége, 82 százaléka kivette mindegyik napját, további 11 százalékuk kevesebb, mint a felét, 2 százalékuk pedig egyetlen napot se vett ki. A felsőfokú végzettségűek 69 százaléka mindegyiket kivette, ami járt nekik, negyedük azonban nagyjából csak a felét.
7
Előző év során az összes rendelkezésre álló szabadságának hány százalékát vette ki? Változó
Kategória
Nem
Férfi Nő 18-44 év 45-59 év 60 év és idősebb nincs érettségi érettségizett diplomás
Korcsoport
Iskolai végzettség
egyáltalán nem vett ki szabadságot
kevesebb, mint a felét
körülbelül a felét
16 3 13 5 4 53 2 2
1 9 6 7 2 11 1
17 5 13 7 9 3 24
néhány napot nem vettem ki
az összeset kivettem
3 63 4 79 68 13 68 2 83 47 2 82 4 69 százalékos megoszlás
A kérdőívre érkezett válaszokból kiderül, hogy a lakosok több mint harmadánál előfordult már, hogy a munkáltató egyszer, vagy többször is akár megszabta mikor lehet kivenni a megérdemelt szabadságot. A férfiak, valamint a középkorosztály esetében ez valamivel nagyobb arányban fordult már elő. Az érettségivel rendelkezők többségével, 57 százalékával már előfordult egyszer, vagy már többször is. Előfordult már Önnel, hogy a munkáltató szabta meg mikor kell kivenni szabadságát? igen, többször is 12%
nem, még soha 65%
igen, 1-2 alkalommal 23%
Előfordult már Önnel, hogy a munkáltató szabta meg mikor kell kivenni a szabadságát? igen, 1-2 Változó Kategória nem, még soha igen, többször is alkalommal Nem Férfi 69 15 16 62 30 8 Nő Korcsoport 18-44 év 71 16 13 45-59 év 51 36 13 60 év és idősebb 67 23 10 nincs érettségi 92 8 Iskolai végzettség érettségizett 43 37 20 diplomás 83 12 5 8
százalékos megoszlás
Demográfiai megoszlás Változó Nem Korcsoport Iskolai végzettség
Kategória Férfi Nő 18-44 év 45-59 év 60 év és idősebb nincs érettségi érettségizett diplomás
% 46 54 47 25 28 14 49 37
Összesen 100 100
100
9
