Közösségi ház és komplex szolgáltatások1
A TÁMOP 5.2.3. program keretében a kistérségi szegregátumukban, illetve ún. gettósodó településeken létrehozandó, komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi házak https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=0f8371cfa7&view=att&th=12db282db76 4c863&attid=0.1&disp=inline&realattid=38b1b0698a6f73b7_0.1&zw - 0.1_ftnt1
a kirekesztett célozzák.
helyzetben
élő
gyerekek
és
családjaik
támogatását
A szegregátumok olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható – településrészek, amelyekben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább 50%-ban – van jelen. Alacsony státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük. Gettósodó településnek nevezzük azokat a településeket, „ahol a cigánynak
tartott általános iskolás gyerekek aránya 60% feletti. Ezek azok a települések, ahol az etnikai homogenizáció annyira előre haladott, hogy a településen belül vannak alacsonyabb és magasabb státuszú részek, amelyek őrzik az egykori szegregált településrészek, a „cigány telepek” nyomát. A cigányok településen belüli arányának növekedésével újabb szegregált részek alakultak ki, de napjainkra már gyakorlatilag az egész falu cigány teleppé vált. Ezeknek a településeknek a lakói mind térben, mind társadalmilag távol kerültek más társadalmi rétegektől, külső csoportokhoz tartozókkal való érintkezésük minimális és erősen hierarchizált, nincsenek minták, referenciaként működő csoportok.”2
A társadalmi és területi egyenlőtlenség különösen súlyos formája, amikor nem csupán egy-egy település szegregált részén élő családok mélyszegénységével szembesülünk, hanem egész falvak gettósodnak el a foglalkoztatás teljes hiánya és a népességcsere miatt. Ezek az aprófalvak – bizonyos régiókban – akár összefüggő területet is alkothatnak. ,Ezeken a területeken az alapvető szolgáltatások nem, vagy csak nagyon korlátozottan hozzáférhetőek, ami tovább fokozza az itt élők kirekesztettségét. Ezért a szinte már gettóvá vált kistelepüléseken is 1
A projektelem tervezését és megvalósítását a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt által készített módszertani útmutató is segíti. 2
Virág Tünde: A gettósodó térség. Szociológiai Szemle, 2006.1, http://www.mtapti.hu/mszt/20061/003.pdf
sürgetően szükséges többfunkciós, komplex szolgáltatásokat közösségi házakat kialakítani vagy létrehozni és működtetni.
nyújtó
A településtől elkülönülő szegregátumok esetében a programelem a telepfelszámolási program helyi előkészítéseként is értelmezhető. A szociális indítékú lakhatási programok, a mélyszegénység minden paraméterét magán viselő lakóhelyek emberhez méltatlan voltát akarják felszámolni. A szegregált elhelyezkedés a kirekesztés egyéb formáinak a meglétét is jelenti. Ennél fogva a probléma nem fogható fel pusztán lakhatási kérdésnek, a „járulékos tünetek” – iskolázatlanság, foglalkoztatás hiánya, jövedelemhiány, a gyerekek fizikai és mentális ellátottságának katasztrofális helyzete – kezelése nélkül mélyre ható változás nem következhet be. A különböző szolgáltatások, segítő szakemberek résztudásai és részsegítségei önmagukban nem elegendőek a problémák hatékony kezeléséhez. A szociális integráció alapfeltétele az intenzív családgondozás, a szakszerű közösségi munka és a rendszeres szakmaközi megbeszélések és egyeztetések, valamint a gyerekeket és fiatalokat célzó, az ő iskolai sikerességüket segítő szolgáltatások és programok működtetése. Mindezek alapvető eszközei annak, hogy a szegregátumban élők az integrációs folyamat tevőleges részesei, aktív résztvevői legyenek, a településen élők pedig érdekeltté váljanak a szegregáció minden formájának csökkentésében, felszámolásában. A szolgáltatásoknak helyet adó épület legfontosabb funkciója, hogy mindenki számára nyitott közösségi ház funkciót töltsön be. Ezt tekinthetjük a helyi program „bázisának”, amelyre ráépíthetők a közösség erősítését (együttgondolkodás, információszolgáltatás, érdekérvényesítés stb.), a szülők és gyerekek szabadidejének értelmes, szervezett kitöltését szolgáló elfoglaltságok. A közösségi ház biztosíthatja a település lakóinak találkozási lehetőségét, helyet adhat kisebb közösségek rendszeres programjainak, segítheti a megfelelő információkhoz való folyamatos hozzáférést. Különböző szolgáltatások munkatársainak bevonásával helyben elérhetővé teszi a szociális és gyermekjóléti, valamint a védőnői, munkaügyi stb. ellátásokat, lehetővé teszi a számítógép és Internethasználatot. A közösségi ház elsődleges célcsoportját a gyerekek és a fiatalok alkotják. A szolgáltatások között – a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően – elsősorban az alternatív napközbeni ellátások (játszóház, gyerek-klubok, játszótérprogramok, közösségfejlesztő, kortárssegítő foglalkozások stb.), az óvodán-iskolán kívüli, a gyerekek fejlődését segítő tanfolyamok és foglalkozások, valamint a tanév során délután-esténként,
szünidőben napközben is biztosított szabadidős, sport, kulturális stb. programok, klubok működtetése képzelhető el. A házaknak alkalmasnak kell lenniük arra is, hogy a lakhatási körülményekből és a családok szűkös anyagi lehetőségeiből adódó problémákat enyhítsék. Lehetőséget kell biztosítaniuk a szegregátum infrastrukturális ellátottságából és az ott élők szegénységéből fakadó szükségletek kielégítésére, pl. mosás, tisztálkodás, varrás, stb. A gyerekek számára a foglalkozások idején biztosítani kell a megfelelő étkezést (tízórai, uzsonna, nyári programok esetén napi egyszeri meleg étkezés) és annak civilizált körülményeit. A közösségi házak biztosíthatják helyi és egyéb adományok (ruha, bútor, használati eszközök, játékok, könyvek stb.) fogadását és ezek segítségével a településen (nem kizárólag a szegregátumban) élő hátrányos helyzetű családok támogatását. Működtethetnek játék-, könyv-, gyerekbútor stb. kölcsönzést, ezzel is segítve az alapvető feltételeket nélkülöző családokban élő gyerekek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. Szolgáltatásaik között kapjon helyet a családok háztartásvezetési, gazdálkodási, a lakások karbantartásához és a kertek megműveléséhez kapcsolódó ismereteinek bővítése, és az ehhez szükséges eszközök, szerszámok kölcsönzése. A közösségi ház helyet adhat a Biztos Kezdet gyerekházaknak, amennyiben biztosítja a Biztos Kezdet Programban előírt kritériumokat: egy világos, minimum 25 nm alapterületű nagy játszó helyiség, amelyet a 3 év alatti gyerekek számára alkalmas asztalokkal-székekkel rendeznek be. A szoba területének kétharmadán jól tisztítható szőnyeg szükséges, amely alkalmas a gyerekek földön játszásra. Nyitott, jól megközelíthető játszó polcok, barátságos, párnákkal, puha takaróval ellátott olvasópihenő-mesélő sarok, valamint a szülőknek, felnőtteknek beszélgetésre alkalmas szöglet szükséges. Amennyiben a közösségi ház területén belül van a gyerekház, a fürdőszoba legyen könnyen megközelíthető, kicsi gyerekek részére, és mindenképpen legyen biztosítva az önálló kiszolgálás lehetősége (mosdó fellépő, WC szűkítő). A tízórai jellegű étkezéshez a játszó helyiséghez közel, vagy esetleg azon belül (ez esetben növelni kell a 25 nm-es alapterületet) vízforraló, ételmelegítő, sütésre alkalmas eszköz álljon rendelkezésre, valamint hűtőszekrény és a kicsi gyerekek fejlettségének megfelelő evőeszközök, tányérok, poharak, melyeket mások nem használnak a közösségi házban.
A játékok kiválasztásánál nemcsak arra kell ügyelni, hogy azok fejlesztő jellegűek és a koruknak megfelelőek, hanem hogy tisztán tarthatóak is legyenek. A foglalkozások helyszínét a használaton kívüli időben zárni kell. A közösségi ház esetében, különösen, ha gyerekház is kapcsolódik hozzá, fontos figyelemmel lenni a kertkapcsolati lehetőségre a szabadtéri játék és a kertgondozási, termelési ismeretek bővítése érdekében. Törekedni kell arra, hogy az adott célcsoport tagjaiból minél többen vegyenek részt a szolgáltató (közösségi) ház épületének és szolgáltatásainak megtervezésében, az épület át- vagy kialakításában és aktív működtetésében. Az ott élő munkanélküli, vagy bérpótló juttatásban részesülő felnőttek, közfoglalkoztatottak, valamint kortárssegítők, egyetemi hallgatók, helyi önkéntesek bevonása elősegítheti a közösségi ház egész évben és a hét minden napján történő, folyamatos működtetésének biztosítását és egyben a társadalmi kohézió erősítésének egyik leghatékonyabb eszköze. A fenntarthatóság egyik záloga a szociális munkás és közösségi munkás, valamint más szakemberek állandó jelenléte, amely nem lehet időszakos jellegű. A megkezdett tevékenységek akkor lehetnek hatékonyak, akkor hoznak eredményt, ha a komplex szolgáltatásokat és támogató munkát hosszú időre, több éven keresztül, rendszeresen biztosítják. A közösségi házak hatékonyan segíthetik azt, a telepes programokban is megjelenő célt, miszerint a fejlesztések eredményeképpen a település teljes lakossága által elérhető szolgáltatások jöjjenek létre, , melyek egyrészt segítik a hátrányos helyzetű kistérségben élők életét, másrészt fejlesztik és erősítik a helyi közösséget. Éppen ezért érdemes a házakban – többek között – nyilvános Internet-elérési pontot, számítógéphozzáférést megteremteni, amely a gyermekek, fiatalok és szülők információhoz való hozzájutását, munkakeresését, a digitális írástudás fejlesztését szolgálja. Közösségszervező tevékenységük révén ezek a szolgáltatások alapját képezhetik helyi civil szervezetek kialakulásának vagy a már meglévők megerősödésének, melyek a program befejezése után is segíteni tudják a szegregáció felszámolását és az integrációs folyamatot.