2016.02.15.
•
Jelentős tulajdoni részesedés: a részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja (azaz ebben az esetben a tulajdoni arány és nem a szavazati arány alapján történik a minősítés). Az új fogalom miatt a társult vállalkozás és az egyéb részesedi viszonyban lévő vállalkozás fogalmát is módosítani kellett.
•
•
Mértékadó befolyást gyakorló az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik Így ebben a kategóriában a tulajdoni arányon kívül a szavazati arányt is figyelembe kell venni a minősítésnél, azaz a 20 százalékot meghaladó tulajdoni arány mellett legalább 20 százalékos szavazati aránynak kell lennie
Tv. módosítás indokai : A törvénymódosítás a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelvvel függ össze
Társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem minősül leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak
1
2016.02.15.
• •
•
Kapcsolt vállalkozás fogalmában is változás következett be, mert a számviteli törvény előírása szerinti anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás tartozik csak bele a fogalomba, a társult vállalkozás már nem tartozik ide fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni (változatlan) szavazati arányok alapján történik a minősítés (változatlan)
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, és minden olyan, az előbbibe nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.
• •
•
•
•
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem választhatja egyszerűsített éves beszámoló változatlanul mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll az egyszerűsített éves beszámoló mérlege a számviteli törvény 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza eredménykimutatása a számviteli törvény 2. vagy a 3. számú melléklet közül eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételét tartalmazza. Áttérés szabálya változott (3 év múlva lehet)
Üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság részesedés megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerez.
•
•
•
• •
az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait több mint kétszeresére emelték 2016-tól az új előírás szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írhatók elő további információk (maximum harmonizáció) változni fog a kiegészítő melléklet adattartalma is új előírás, hogyha a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nagybetűvel és római számmal jelölt tételeket tartalmazza, akkor összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát különkülön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek
2
2016.02.15.
értékhatárok nem változtak bővült azok köre akik nem választhatják: 2013/34/EU irányelv 2. cikk = 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás, valamint = 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás
Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
Kötelezettségek mérlegcsoportjai (hátrasorolt , hosszú és rövid kötelezettségeknél a megbontás)
- kapcsolt vállalkozással szemben - jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb gazdálkodóval szemben
Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete
Az eredménykimutatás – a vállalkozás döntésétől függően – változatlanul elkészíthető forgalmi költség eljárással, illetve összköltség eljárással, • azzal, hogy a korábbi „B” változatok megszűnnek. • legfontosabb változások: = rendkívüli tételek megszüntetése (átsorolás üzemi és pénzügyi eredménybe) = mérleg szerinti eredmény fogalma megszűnik
3
2016.02.15.
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet
Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény
18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet
•
•
Lényeges változás: osztalék jóváhagyást mérlegfordulónapra vonatkozóan nem szabad könyvelni!!
Nem lehet azonban automatikusan könyvelni Az átsorolásokon túlmenően bizonyos esetekben a gazdasági események elszámolásában is van tartalmi változás.
a rendkívüli bevételbe és rendkívüli ráfordításba elszámolásra kerülő gazdasági események átsorolásra kerültek az üzemi eredménybe (egyéb bevételbe, egyéb ráfordításra) vagy a pénzügyi műveletek eredményébe az üzemi eredménybe jellemzően azok a gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások kerültek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz vagy nem kapcsolódnak eszközhöz
a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak (pl. készlet, tárgyi eszköz) nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
4
2016.02.15.
•
•
•
•
•
•
tartalmi változás van, mert a számviteli törvény eddig hatályos előírása szerint az apportba bevitt eszközök könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni, míg a létesítő okiratban meghatározott értékét rendkívüli bevételként kellett elszámolni az új szabály szerint az apportálás eredményét egyenlegében kell kimutatni
Könyvelés hogy legyen?? (nincs szabály rá) • egyik lehetőség: az apportált eszközök könyv szerinti értékét elszámolja a vállalkozás egyéb ráfordításként, a létesítő okiratban elfogadott értékét egyéb bevételként, majd ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több, akkor az apportált eszköz egyéb ráfordítások között elszámolt könyv szerinti értékét átvezeti az egyéb bevételek közé, vagy veszteség esetén fordítva • másik lehetőség: technikai számla alkalmazása (első lehetőség javasolható)
a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét
Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként el kell határolni: az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét
térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig feloldás: minden esetben egyéb bevételbe (költség, ráfordítás felmerülésekor)
apportált, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több (az apportálás vesztesége is nettó módon jelenik meg) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét
5
2016.02.15.
a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összegét a tartozást átvállalónál. Nem változott azonban az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírás (a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét el kell határolni (feloldás pénzügyi rendezéskor)
az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.
Az eddigi kategóriákat kibővítették aszerint, hogy a rendkívüli bevételek és ráfordítások között eddig kimutatott gazdasági események közül melyek kapcsolódnak: - tartós részesedésekhez, - befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz, vagy - hosszú lejáratú kölcsönökhöz
a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét (áfával növelten)
A pénzügyi műveletek eredményében a számviteli törvény korábbi kategóriái több esetben megmaradtak, de egyes soroknak új elnevezése van, illetve az egyes sorokban a gazdasági események elszámolása tartamilag megváltozott
illetve melyek kapcsolódnak forgóeszközök közé tartozó részesedések, értékpapírok, kölcsönök gazdasági eseményeihez (a forgóeszközökhöz kapcsolódó tételek a pénzügy műveletek egyéb bevételei, egyéb ráfordításai közé kerültek átsorolásra)
6
2016.02.15.
Az irányelv lehetőséget ad arra, hogy az eszköz- és forrástételek vagy a bevételi és ráfordítás tételek egymással szemben elszámolhatóak legyenek, ha a nettósított összegek bruttó összegként bemutatásra kerülnek a kiegészítő mellékletben.
kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak. a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó események eredményeinek elszámolása pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordítása
apportált, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több (azaz részesedés apportálás esetén is az új előírás alapján a nettó eredmény kerül kimutatásra)
A részesedésekkel, értékpapírokkal és átalakulásokkal kapcsolatos tételek eredményeit (árfolyamnyereségeit vagy árfolyamveszteségeit) nettó módon jelentetik meg a pénzügyi műveletek egyes kategóriáiban (ezért a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk köre bővül a nettósított összegek bruttó összegeinek közzétételével)
Itt kell elszámolni: a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű – különbözetet
gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több (nettó elszámolás)
7
2016.02.15.
az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (új a nettó elszámolás)
a tulajdonosnál a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés könyv szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több (új a nettó elszámolás)
kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök eseményei eredményeinek elszámolása pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordítása
az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több (új a nettó elszámolás)
Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, ha az részesedéshez kapcsolódik (elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként részesedés értékét, ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét)
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), és a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét
8
2016.02.15.
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik,
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor
Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak
a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget
a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több (nettó elszámolás)
között kell elszámolni az eddigi előírásokon túlmenően a Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek eredménykimutatási soroknál – az előbbiekben – felsorolt minden gazdasági eseményt, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak halasztott bevétel itt is van (azonos jogcímekre)
9
2016.02.15.
a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű – különbözetet a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés könyv szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb (nettó elszámolás)
az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb
a tulajdonosnál a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés könyv szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb - a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét
a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb
az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor
10
2016.02.15.
a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget
között kell elszámolni a Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek eredménykimutatási soroknál – az előbbiekben – felsorolt minden gazdasági esemény veszteségjellegű eredményét, amelyek
kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.
a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több
a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak, kivéve: a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni
eredménykimutatás csak a tárgyévi adózott eredmény megállapítását tartalmazza, a tárgyévhez kapcsolódóan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék nem kerül zárlat keretében visszamenőlegesen a tárgyévre vonatkozóan elszámolásra, a mérleg szerinti eredmény kategóriáját mindenhol az adózott eredmény kategóriája váltja fel.
11
2016.02.15.
a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell az új szabályok szerint lekönyvelni: T413K479. a kapott, járó osztalék elszámolásában tartalmi változás, hogy a mérlegfordulónapig befolyt, járó osztalékot lehet majd elszámolni
Korlát: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá
csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak átfogalmazásra kerültek, mivel a tárgyévi adózott eredmény a nyitást követően kerül az eredménytartalékba átvezetésre.
Új előírás viszont: a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Az Szt. módosítás miatt módosult az új Ptk. is A Ptk.-ban is a mérleg szerinti eredményt az adózott eredmény váltotta fel A Ptk-ban emiatt a fedezetvizsgálatokat módosították: = jegyzett tőke felemelése jegyzett tőkén felüli saját tőkéből = osztalék, osztalékelőleg = saját részesedés megszerzése, stb.
12
2016.02.15.
új adatok, információk közlését írják elő a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek
a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést (ezeket eddig is be kellett mutatni), de az előírások kiegészültek azzal, hogy a kiegészítő mellékletben a bizonyítékokat is be kell mutatni, annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni
az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből, továbbá a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket. összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét (ezt szabályozni szükséges) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, függetlenül attól, hogy az megegyezik-e vagy sem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal
a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámán, bérköltségén, személyi jellegű egyéb kifizetésein túlmenően azok bérjárulékait is be kell mutatni, mindegyiket állománycsoportonként megbontva azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek
értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit
13
2016.02.15.
•
•
•
•
A kiegészítő mellékletnek az alábbiakat kell tartalmaznia (ez kötelező tartalom, ettől eltérni nem lehet): ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat
•
•
a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével. be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.
be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)
be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, azok jellegét be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban
Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.
a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját
14
2016.02.15.
•
•
be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. a visszaváltható részvényekre is vonatkoznak az előzőekben részletezett adatok
d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), f) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét, valamint d) be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
•
•
•
valós értékelés alkalmazása esetén be kell mutatni az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,
be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát értékhelyesbítés, értékelési tartalék, mint választott értékelési eljárás esetén be kell mutatni a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; b) az egyedi eszköznek a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét)
A telephelyek bemutatása eddig is kötelező volt Bővült az adattartalom, mert a jövőben a fióktelepeket is be kell mutatni
15
2016.02.15.
•
•
•
•
•
változott a részesedés bekerülési értéke, mert a jövőben a részesedés bekerülési értéke vásárláskor a részesedésért fizetett ellenérték (cégértéket nem lehet kiemelni) Átmeneti szabály: a könyvekben eddig kimutatott, részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével a hozzá kapcsolódó részesedés 2016. évi nyitó értékét kell módosítani.
a jövőben üzleti vagy cégérték kimutatására csak üzletág, telephely, üzlethálózat vásárlása esetén lesz lehetőség változik az üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása is, mert annak összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni, amennyiben annak hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni (régiek a régi szabállyal továbbvihetők) változás továbbá: az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni
a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 12000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Konszolidáció szabályok változása az eredménykimutatás változása miatt
Átmeneti szabályok kiegészítése év végén: Ha nincs részesedés, akkor az állománybavételkor hatályos szabállyal továbbvihető Ha a részesedés értéke kevesebb, mint a negatív cégérték, akkor a különbözet az állománybavételkor hatályos szabállyal továbbvihető
A nagyságrendi mentesítésre vonatkozó értékek jelentősen megemelésre kerülnek Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
Egyszerűsített beszámoló átvezetésre került a mérleg szerinti eredmény helyett az adózott eredmény rendező tételek elszámolása egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre való áttéréskor a rendkívüli bevételek-rendkívüli ráfordítások helyett az egyéb bevételekbe-egyéb ráfordításokba történik.
16
2016.02.15.
Az értékhatárokat meghaladó nyersanyag-kitermelő iparágban működő - a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom – és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozásokra - a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom - vonatkoznak.
A könyvvizsgálatra vonatkozó nagyságrendi mutatószámok (300 millió Ft-os nettó árbevétel, 50 fős foglalkoztatotti létszám) nem változnak. Új előírás, hogy nagyságrendi mentesítési adatok alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem élhet mentesítéssel, így ezeket minden esetben könyvvizsgálati kötelezettség terheli.
azoknak a vállalkozásoknak, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot kell közzétenniük. Könyvvizsgáló nyilatkozik, hogy ehhez kapcsolódóan, hogy az információkat megkapta-e
A jelentés részletes tartalmát a számviteli törvény új VI/A. fejezete tartalmazza. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Konszolidációs nagyságrendi mutatószámok a mentesítésnél
A könyvvizsgálói jelentésnek az eddigi információkon túlmenően tartalmaznia kell: a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű,
Hatály: 2015. július 4, de Csak és kizárólag 2016-ban induló üzleti évre lehet először alkalmazni 2015-ös üzleti évre nem alkalmazhatóak az új előírások
17
2016.02.15.
a törvénymódosítás az új mérleg- és eredménykimutatás sémák miatt nem írja elő nyitó rendező mérleg készítését azonban követelményként tartalmazza, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év – azaz 2015. év – adataként a 2015-ös üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a törvénymódosítással megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni
így a 2015-ös üzleti év mérleg- és eredménykimutatás adatait az új sémáknak megfelelően át kell majd rendezni hogyan fogják megtenni a vállalkozások?? tekintettel kell lenni arra, hogy a = könyvelő szoftver mit tud (automatikus nyitás) = 1-4-es számlaosztállyal nyitunk, de = más számlatükör kell = rendezés könyvelése (1-4. számlaosztálynál lehet)
Követelmény: a módosult mérleg- és eredménykimutatás-sémájának és a tételek módosult tartalmának megfelelő bemutatás szükséges Könyvelni: az új és módosult mérlegtételeket kell, de nem minden esetben Eredménykimutatásnál nincs könyvelés, de az egyes sorok tartalma korrekció után rendezhető át
10 6
Jelentős tulajdoni részesedés (új) más vállalkozás tőkéjében való, 20 százalékot meghaladó részesedés cél: tartós kapcsolat kialakítása a jog birtokosának a tevékenysége érdekében Mértékadó befolyást gyakorló (társult) vállalkozás legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik, függetlenül a tulajdoni aránytól (2015-ös szabály)
Társult vállalkozás az a gazdasági társaság ahol az anyavállalat (illetve leányvállalat) jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol (a szavazatok legalább 20 százalékával) nem kapcsolt vállalkozás, konszolidálási körbe teljes körűen be nem vont vállalkozás
10 7
10 8
18
2016.02.15.
2015-ben kapcsolt vállalkozás volt a társult vállalkozás, amely jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül illetve nem minősül annak A jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás 2015-ben lehetett társult vállalkozás vagy nem társult, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás
Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel amely vállalkozó nem minősül anya-, leányvállalatnak, társult vállalkozásnak Kapcsolt vállalkozás csak az anya-, leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás a társult vállalkozás nem
10 9
Befektetett pénzügyi eszközöknél új sorok Tartósan jelentős tulajdoni részesedés Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Ha a társaság 2015-ben társult vállalkozás volt a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból Ha nem volt társult vállalkozás az Egyéb tartós részesedés az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokból történhet az átcsoportosítás
11 0
Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból az Egyéb tartós részesedés az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokba
11 1
Forgóeszközök között a Követeléseknél új sor Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásban Ha társult vállalkozás volt 2015-ben Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból történhet az átcsoportosítás
11 2
Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba
11 3
11 4
19
2016.02.15.
Forgóeszközök között az Értékpapíroknál új sor Jelentős tulajdoni részesedés Ha társult vállalkozás volt a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból Ha nem volt társult vállalkozás az Egyéb részesedés sorból Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból az Egyéb részesedés sorba
Kötelezettségek között 3 új sor Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Ha társult vállalkozás volt a Hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás a Hátrasorolt kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból
11 5
Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból a Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba
11 6
Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (új sor) Ha társult vállalkozás volt a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás a Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból
11 7
Ha a 2015.évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból a Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba
11 8
Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (új sor) Ha társult vállalkozás volt a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás a Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból
11 9
12 0
20
2016.02.15.
Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból a Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba
Üzleti vagy cégérték (a három variációból egy maradt) változás: részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni csak a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték több vagy kevesebb, mint tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke hangsúly a tételesen állományba vett 12 1
12 2
Részesedésekhez kapcsolódóan: ha a kapcsolódó részesedés már a könyvekből kivezetésre került nincs rendezési feladat, ez esetben üzleti vagy cégérték leírása az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint Negatív üzleti vagy cégérték megszűntetése az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint, akkor is, ha több, mint a részesedés értéke Nincs rendezési feladat
Üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték Részesedésekhez kapcsolódó 2015. évi adatokat nem kell rendezni, mert átmeneti szabályok tartalmazzák, hogy a 2016-os nyitást követően kell azokat a könyvekben elszámolni üzletághoz, telephelyhez, üzlethálózathoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket sem kell rendezni a 2016-os megváltozott szabályok miatt
12 3
Ha a 2015. évi adózás előtti eredmény megállapításához mérlegkészítés időpontjáig járó osztalékot könyveltek a járó osztalék könyvelt összegével csökken az Aktív időbeli elhatárolások csökken az Adózott eredmény sora csökken a mérlegfőösszeg is az Szt. módosításában nem szerepel jelenleg átmeneti szabály, hogy nem kellene rendezni
12 4
Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény visszarendezése az adózott eredményig Jóváhagyott osztalék, részesedés = eredménytartalékból: eredménytartalék nő, kötelezettség csökken = adózott eredményből: adózott eredmény nő, kötelezettség csökken a mérlegfőösszeg nem változik rendezést 2016. nyitása után nem kell könyvelni 12 5
12 6
21
2016.02.15.
a rendkívüli tételeket kell átcsoportosítani a 2015. évi lezárt könyvelési adatok nem módosíthatók ha bevétel is és ráfordítás is kapcsolódik ugyanazon eseményhez, csak a különbözet csoportosítható át a továbbiakban a sorok módosítására utalunk, amely módosítások az összesítő sorok adatait is megváltoztatják
egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakuláshoz, beolvadáshoz, tőkekivonáshoz, vagy semmilyen eszközhöz sem kapcsolódnak részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedéshez kapcsolódik
12 7
12 8
részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő vagyontárgyak: immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások, készletek, rövid lejáratú követelések befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések, adott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó-, diszkontértékpapír, befektetési jegy forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, befektetési jegy
befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, tartós kölcsönökhöz kapcsolódik pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása, amely a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódik a bruttó módon történő elszámolás helyett csak a rendkívüli tételek bevételének és ráfordításának különbözetét kell az előző évi adatként szerepeltetni
12 9
1-4. számlaosztályban külön főkönyvi számlán szerepeltetni a jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásokkal kapcsolatos ügyleteket (részesedés, kölcsön, értékpapír, követelések, kötelezettségek) 87-97-es számlacsoport bontása feleljen meg az eredménykimutatás új pénzügyi műveletei sorainak 86-96, 87-97-es számlacsoportnak olyan alábontást célszerű adni, hogy abból a társasági adóalap korrekciók egyszerűen levezethetőek legyenek (88-98-as számlacsoport eddigi megbontását „áttükrözni”) Megszűntetni a nem használható főkönyvi számlákat (88-98as számlacsoport, 419. mérleg szerinti eredmény)
13 0
IFRS beszámoló bevezetése egyedi éves beszámoló szintjén 2015. évi CI. tv-hez kapcsolódó korrekciók
13 1
22
2016.02.15.
2016. január 1-jétől megengedett az IFRS-ek azon vállalkozásoknak: amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák amelyeknek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el
2017. január 1-jétől választhatja az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, a biztosító,
a számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság (300 millió Ft-os nettó árbevétel, 50 fős foglalkoztatotti létszám felett), valamint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, ha Magyarországon mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
A szabályt nem alkalmazhatja: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó vállalkozó, az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó, valamint a nonprofit gazdasági társaság.
a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,
Nem alkalmazhatja a szabályt: az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó, a nonprofit gazdasági társaság, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület, valamint a pénztárak (nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár).
23
2016.02.15.
2017. január 1-jétől a vállalkozásnak kötelező az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani: hogyha értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak,
kisebb méretű hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek 2015. évben induló üzleti évről készített, könyvvizsgáló által felülvizsgált éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege nem éri el az 5 milliárd forintot, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó csoportba tartozó hitelintézetet. 2018. január 1-jétől kötelező számukra az IFRS
NAV, KSH felé bejelentés, pénzügyi szektor az MNBnek is (könyvvizsgálói jelentéssel együtt) Áttérés napja előtt 90 nappal 2016-tól alkalmazók az alkalmazást követő 15 napon belül
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő szövetkezeti hitelintézetnek, a számviteli törvény szerint meghatározott kisebb méretű hitelintézetek kivételével.
Könyvvizsgálói jelentéssel, hogy a vállalakozás felkészült rá = az IFRS-ek szerinti éves beszámolójának összeállításához alkalmaz-e IFRS regisztrált szakterületen mérlegképes IFRS minősítéssel rendelkező személyt (könyvelőt) vagy kamarai tag könnyvizsgálót, = rendelkezik-e az IFRS-ek szerinti éves beszámolójának összeállított és jóváhagyott számviteli politikával, = rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.
A számviteli törvény szerinti beszámolóra: saját döntés alapján, vagy ha a számviteli törvény kötelezően előírja.
24
2016.02.15.
Saját döntés alapján az alábbi esetekben és fordulónappal térhet vissza: öt lezárt üzleti év után, az azt követő üzleti év első napjával, vagy a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő üzleti év első napjával.
Köteles áttérni, hogyha: a számviteli törvény ide vonatkozó előírása szerint már nem jogosult, illetve nem kötelezett éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani, valamint végelszámolása, felszámolása vagy kényszertörlése esetén, a végelszámolás, a felszámolás vagy a kényszertörlés kezdő időpontjával, mint mérlegfordulónappal.
A visszatérés napjával nyitómérleget és nyitó leltárt kell készíteni korrekciós tételek végrehajtásával. Az IFRS-ek szerinti beszámoló számviteli törvény szerint is értelmezhető adatait azonban a nyitómérlegben változatlanul kell hagyni. A visszatérés üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyitómérleg alapján kell megnyitni. Nyitómérleg adata kerül az előző üzleti év oszlopába. Eredménykimutatásnak nem lesz előző év oszlopa (kieg. mellékletben lesz adattartalom)
Az átalakulással érintett vállalkozások között van IFRS beszámolót készítő, akkor összeolvadás esetén a megszűnő gazdasági társaságoknak át kell térniük a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésre, beolvadás esetén, ha a beolvasztott vállalkozás a beolvasztó vállalkozásétól eltérő számviteli szabályozás szerint készítette az átalakulás előtt a beszámolóját, akkor a beolvasztottnak át kell térnie a beolvasztó vállalkozás beszámoló szabályaira.
A törvénymódosítás szabályozza, hogy a társasági formaváltás is átalakulásnak minősül, bár az IFRS-ek szerint ez nem minősül átalakulásnak. A törvény rögzíti továbbá, hogy társasági formaváltásos átalakulás esetében nem lehet számviteli rendszert változtatni.
25
2016.02.15.
Mire vonatkozik: Részesedés, értékpapír, követelések és ezek értékvesztései Pénzeszközök Időbeli elhatárolások Kötelezettségek Nem vonatkozik: saját tőke, immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek (ezek mindig a beszámoló pénznemében meghatározottak)
Átértékelés módszere Egyedi értékelés vevő-szállítói számlákat is egyedileg kell értékelni, összevont értékelés nem alkalmazható Értékvesztést is át kell értékelni Ha az összevont átértékelési egyenleg veszteség, akkor Forgóeszközhitel és beruházási hitel árfolyamvesztesége saját döntés alapján elhatárolható: - ha devizakészlettel nem fedezett - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett 15 1
Ha elhatárolásra kerül az árfolyamveszteség Kötelező céltartalékot képezni (arányszám hitelfelvételtől eltelt időtartam vagy beruházás aktiválástól eltelt időtartam/hitel teljes futamidő) Kötelező eredménytartalékból lekötött tartalék képzése (elhatárolt árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetében)
15 2
A társaság 2013. október 1-jén ingatlan-beruházáshoz felvett 10 éves lejáratú euró-hitelt 1 millió euró összegben. Törlesztés minden év szeptember 30-án a felvett hitel egytizede összegében. Az euró árfolyama: 2013. október 1jén 295 Ft/euró, december 31-én 305 Ft/euró, 2014. december 31-én 315 Ft/euró, 2015. december 31-én 313 Ft/euró. Az Szt. szerint az adott beruházás nem realizált árfolyamvesztesége elhatárolható. Mennyi az elhatárolt árfolyamveszteség 2013., 2014., 2015. üzleti év mérlegfordulónapján, és mennyi céltartalékot kell képezni, továbbá mennyi eredménytartalékot kell lekötni, ha a beruházást 2014. március 31-én aktiválták?
15 3
•
•
Az euró-hitel forintértéke 2013. 10. 01-én 295.000 eFt, december 31-én 305.000 eFt, a különbözet nem határolható el, a beruházás bruttó értékét növeli (még nincs a beruházás aktiválva): 10.000 eFt (T 16 – K 8763). A törlesztés utáni euró-hitel (900 ezer euró) könyv szerinti forintértéke: 274.500 eFt. A 2014. december 31-i euró-árfolyammal meghatározott értéke: 283.500 eFt. A különbözet: 9.000 eFt árfolyamveszteség, amelyet időbelileg el lehet határolni (T 3932 – K 8763)
A 2015. szeptember 30-i törlesztés utáni euró-hitel (800 euró) könyv szerinti forintértéke: 252.000 Ft. A 2015. december 31-i euró-árfolyammal meghatározott értéke: 250.400 eFt. A különbözet 1.600 eFt árfolyamnyereség, ezt nem lehet elhatárolni, viszont az elhatárolt árfolyamveszteségből 1.600eFt-ot fel kell oldani [32.§ (4) bekezdés], valamint a törlesztésre jutót is. Az összes elhatárolt árfolyamveszteség 2015. dec. 31én: 9.000eFt-[1.000eFt+1.600eFt]= 6.400 eFt lesz.
26
2016.02.15.
Céltartalékképzés • A beruházás aktiválásától eltelt időtartamot kell a hitel figyelembe vehető futamidejéhez viszonyítani. • 2013. december 31-én, mivel a beruházás bekerülési értékében kell elszámolni a veszteséget, nincs elhatárolt veszteség - céltartalékot képezni nem kell • 2014. december 31-én van időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség így céltartalékot kell képezni
•
2015. december 31-én az elhatárolt árfolyamveszteség: 6.400 eFt, - céltartalék képzés 2014.március 31-ei aktiválás esetén (21 hó/120 hónap arányában: 17,5 %, (6.400x17,5%), azaz 1.120eFt, nyitó céltartalék 675eFt, még képezni kell 445eFt-ot (T 8654 – K 424) - lekötött tartalékba: 6.400eFt – 1.120eFt= 5.280eFt kell, nyitó adat 8.325eFt, ezért fel kell oldani 3.045eFt-ot (T 414 – K 413)
2014. december 31-én az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség 9.000 eFt, - céltartalék képzés 2014.március 31-ei aktiválás esetén (9 hó/120 hónap arányában: 7,5 %, 9.000x7,5%, azaz 675 eFt, (T 8654 – K 424) - lekötött tartalékba: 9.000eFt – 675eFt= 8.325eFt (T 413 – K 414)
Behajthatatlan követelés (bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni) végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges jegyzőkönyve) a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett (aláírt megállapodás) a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
16 0
a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás illetéke, fizetéses meghagyás illetéke, bírósági eljárás illetéke ügyvédi díj, közjegyzői díj, végrehajtói díj)
16 1
az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény) bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés) a hatályos jogszabályok alapján elévült. Társasági adóalap: utolsó két jogcím társasági adóalap növelőt tétel
16 2
27
2016.02.15.
Behajthatatlanság megállapítása, a korábban elszámolt értékvesztés kivezetése (könyv szerinti értéken) T 318. Vevők értékvesztése – K 311. Vevők ezt követően a hitelezési veszteség könyvelése: T 86. Egyéb ráfordítások – K 311. Vevők
Egyedi minősítés (adóst kell minősíteni és nem a számlákat): mérlegkészítéskori adatok alapján fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél Korosítási listák problémája
T 86. Egyéb ráfordítások – K 318. Vevők értékvesztése T 318. Vevők értékvesztése – K 96. Egyéb bevételek Csak mérlegfordulónapon lehet elszámolni, évközi gazdasági esemény nem lehet
Behajthatatlanság esetén az értékvesztést nem lehet visszaírni
16 3
A kisösszegű követelések közé besorolt követelések esetében az értékvesztés megállapítása a csoportba besorolt összes követelésre vonatkozik, azaz a csoport fizetőképességét, illetve fizetésképtelenségét kell minősíteni. Ebben az esetben – mivel egyedileg nem az adós kerül minősítésre – a becslési módszertant kell szabályozni. (Pl. ilyen becslési módszer lehet, hogy a megelőző kéthárom üzleti év kisösszegű követeléseinek befolyási átlagszámai alapján történik az értékvesztés képzése, illetve visszaírása.)
16 4
Megállapodás kell róla Jogi személlyel szemben elengedett: - rendkívüli ráfordítás - csak a kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés társasági adóalapot növel Magánszeméllyel szemben elengedett: - személyi jellegű egyéb kifizetés - társasági adóalap része - de a magánszemélynél általában jövedelem 16 5
Járó összegnél: befolyt, egyéb bevétel 0. számlaosztályban kell nyilvántartani Fizetendő összegnél: felmerüléskor egyéb ráfordításként kell elszámolni
16 6
Nem kell terhelni, jog erejénél fogva beáll a követelés-tartozás!
16 7
Rendkívüli bevétel Időbelileg el kell határolni, ha eszközhöz kapcsolódik (pl. készlet) Társasági adóalap része kapcsoltaknál is (csak osztalék kötelezettség elengedése adóalap csökkentő) Magánszemély által elengedett kötelezettség után ajándékozási illetéket is kell fizetni (2014-től az osztalék elengedés miatt nem kell)
16 8
28
2016.02.15.
Forgalomhoz kapcsolódóan: Helyesbítő számlával (eredeti teljesítési időpontra) - Nettó árbevétel korrigál - Eszköz bekerülési értéket korrigál (beszerzőnél) Helyesbítő számla nélkül Mérlegkészítés időpontjáig kiszámolandó a szerződés alapján - Egyéb ráfordítás - Egyéb bevétel (beszerzőnél) Társasági adóalap része mind
Fizetési határidőhöz kapcsolódóan: Helyesbítő számlával (eredeti teljesítési időpontra) - Nettó árbevétel korrigál - Eszköz bekerülési értéket korrigál (beszerzőnél) Helyesbítő számla nélkül - Fizetendő ellenérték (bruttó ár) 3%-áig - pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - pénzügyi műveletek egyéb bevétel (beszerzőnél) Társasági adóalap része mind 16 9
3% feletti rész Elengedett követelés/elengedett kötelezettség - rendkívüli ráfordítás (kapcsoltnak elengedett társasági adóalap növelő tétel) - rendkívüli bevétel (beszerzőnél) társasági adóalap része
17 0
Egyéb bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az áfa törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény összegét (eddig az ilyen jogcímen adottkapott engedményeket, mint pénzeszköz végleges átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások között kellett elszámolni).
17 1
Lehetnek: • pénzben folyósított támogatások • eszközben kapott támogatás • elengedett kötelezettség • átvállalt tartozás Pénzben kapott támogatások: • befolyhatnak egy összegben vagy részletekben • aktiválás előtt, vagy után
Jogszabályi rendelkezés alapján lehet csak: a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatások [2011. évi CLV. törvény 22.§-ának (1) bekezdése], az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatások [23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 20.§-ának (1) bekezdése Mérlegfordulónapig befolyt támogatást lehet elszámolni (igénylés alapján nem lehet) 17 4
29
2016.02.15.
•
•
•
Amennyiben a támogatást feltételekhez kötötten folyósították, akkor ezzel egyidejűleg a támogatás összegét lekötött tartalékba kell helyezni (pl. 5 éves üzemeltetési feltételnél 5 évig van lekötés) Lekötött tartalék a visszafizetendő összeg erejéig és a feltétek teljesítéséig van A vállalkozás amennyiben a támogatási feltételeket nem teljesíti, akkor a támogatás egy részét, vagy egészét vissza kell fizetnie. Ezen támogatások visszafizetése tőketartalék terhére történik, pénzügyi rendezéskor (lekötött tartalékot fel kell oldani)
Minden fejlesztési támogatást, annak pénzügyi rendezésekor – ha az előbb leírtak figyelembevételével tőketartalékba jogszabályi rendelkezés alapján nem kerülhetnek – a számviteli törvény 86.§-a (4) bekezdésének b) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni.
17 5
ha a támogatás a következő üzleti évben, de a mérlegkészítés időpontja előtt folyik be, de a fejlesztésből megvalósuló eszközt előző év(ek)ben használatba vették (aktiválták) és így értékcsökkenési leírást számoltak már el, akkor sem lehet a támogatást megelőző üzleti évre elszámolni (a költségek, ráfordítások ellentételezése csak a befolyás üzleti évétől kezdődik, nincs önellenőrzés)
17 6
•
•
A rendkívüli bevételként elszámolt támogatást időbelileg el kell határolni. A támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.
17 8
17 7
Több tárgyi eszköz valósul meg a támogatásból, akkor a támogatást meg kell osztani az eszközök között, mert az értékcsökkenési leírás eltérő lehet eszközönként Megosztás vetítési alapja (ha külön szerződésben nem kerül nevesítésre): az egyes eszközök bekerülési értéke arányában
Ingatlan beruházáshoz kapcsolódóan kapott fejlesztési támogatást is számvitelben meg kell bontani telekre és épületre Telek nem amortizálódik, ezért csak akkor kerül feloldásra, ha a telek kikerül a könyvekből (pl. értékesítik, apportálják) Épület amortizálódik, ezért terv szerinti écs arányában feloldandó a támogatás
18 0
30
2016.02.15.
100mFt écs-t kell 10 év alatt elszámolni, így: 2014. év A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft
2014. január 1-jén üzembe helyeztek egy gyártósort, bruttó értéke 120 millió Ft, használati idő 10 év, maradványérték 20 millió Ft. A fejlesztési támogatás első részlete - 55 millió Ft - 2015. március 5-én folyik be, a második részlet 2016. január 3-án folyik be, ami 20 millió Ft. A használati idő alatt a fejlesztési támogatás elszámolása a következőképpen alakul:
18 1
2015. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor • T 384. Elszámolási betétszámla 55 millió Ft • K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 55 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása • T 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 55 millió Ft • K 483. Halasztott bevételek 55 millió Ft
18 2
A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében Az eszköz 2015. január 1-jei nettó értéke 110 millió Ft, így a támogatási arány 55 millió Ft: 110 millió Ft= 50%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 50% = 5 millió Ft. 18 3
T 483. Halasztott bevételek 5 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás, vagy 5 millió Ft • K 96. Egyéb bevételek 5 millió Ft 2016. év • A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor • T 384. Elszámolási betétszámla 20 millió Ft • K 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft
18 4
A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása • T 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft • K 483. Halasztott bevételek 20 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft
• •
18 5
18 6
31
2016.02.15.
T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft 2017-2023. években A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft
A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében • A támogatási arányt újra kell számolni. Az eszköz 2016. január 1-jei nettó értéke 100 millió Ft, az előző évi támogatás nyitó értéke 50 millió Ft, így a támogatási arány: 70 millió Ft (50+20 millió Ft): 100 millió Ft = 70%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 70% = 7 millió Ft.
• •
18 7
T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft (Megjegyzés: 2016-tól a rendkívüli tételek megszűnnek, mivel a támogatást tárgyi eszköz beszerzésre kapták, ezért a halasztott bevételt kötelező lesz egyéb bevételként feloldani)
18 8
Így 2023. év végén a 483. Halasztott bevételek számlán záró állományában megmarad a 20 millió Ft-os maradványértékre jutó 70%-os arányú támogatás, azaz 14 millió Ft. Ez akkor kerül feloldásra, hogyha a maradványérték megjelenik költségként, ráfordításként (pl. tovább használják az eszközt és folytatódik az értékcsökkenési leírása, vagy az eszközt értékesítik, stb.)
18 9
2013-tól hatályos előírás - bruttó érték növekedést figyelmen kívül kell hagyni - használati idő hosszabbítást is figyelmen kívül kell hagyni
19 0
Jogszabály alapján járó támogatások • Egyéb bevételként kell elszámolni • Megkapott (befolyt), illetve • Az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összege (csak normatív támogatásoknál) • Költség még nem merült fel, akkor az egyéb bevételt el kell határolni • Visszafizetés egyéb bevételt csökkentő (önrevízió) 19 2
32
2016.02.15.
A pályázat útján elnyert támogatásokra az utólagos finanszírozás a jellemző, • azaz a költségek, ráfordítások előbb felmerülnek és a hozzá kapcsolódó támogatás későbbi év(ek)ben folyik be. • a felmerült költséget nem lehet időbelileg elhatárolni, ha a támogatás nem folyik be • visszafizetés egyéb ráfordítás, pénzügyi rendezéskor • Támogatási előleg kötelezettség, míg el nem számolnak vele
Egyéb támogatások Azon támogatások, amelyek nem tartoznak az előbbibe, és • amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik, • a támogatásnak ténylegesen – legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig – be kell folynia, • hogy bevételként elszámolható legyen. (Ezen támogatásoknál a leggyakoribb a pályázat keretében elnyert támogatások.) • részben felmerült költségekre a támogatási szerződés arányában kell a bevételt elszámolni
19 3
• •
•
Pénzügyi rendezéskor kell elszámolni Célja szerint: költség-ráfordításra adott (egyéb ráfordítás) fejlesztésre adott (rendkívüli ráfordítás) egyéb célból (rendkívüli ráfordítás pl. kieg. sporttámogatás) Támogatott szerint más vállalkozásnak adott (egyéb vagy rendkívüli ráfordítás) egyéb szervezetnek pl. alapítványnak (rendkívüli ráf.) magánszemélynek adott pl. hiteltörlesztésre (személyi jellegű egyéb kifizetés)
19 4
2016-tól jogi személynek adott támogatás egyéb ráfordításként kerül elszámolásra (sporttámogatások is) Következmény: üzemi eredményt fogja terhelni Ha fontos a pozitív üzemi eredmény, és nem bírja el az üzemi eredmény, akkor lehet, hogy támogatás politikát kell változtatni (társasági adóelőleg terhére kell elszámolni)
19 6
2015-től hatályon kívül helyezve, hogy az exportértékesítés nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. Fuvarszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, ha az közvetített szolgáltatásként nem számolható el (a fuvarszámlát nem kell külföldi és belföldi szakaszra megbontani). Következmény: adóterhelés nő (tao, ipa)
Kft-nél célszerű figyelembe venni, hogy a jegyzett tőke követelmény 3 millió Ft lesz Ezért célszerű legalább annyi adózott eredményt meghagyni (összegyűjteni), hogy az eredménytartalékból a tőkeemelést meg lehessen tenni Már megemelt jegyzett tőke esetén: Ptk. új előírása szerint ameddig a vagyoni hozzájárulást nem teljesítették, addig nem lehet osztalékot fizetni A jóváhagyott osztalékot 2015-re le kell könyvelni, mint eddig 19 8
33
2016.02.15.
„Lassú”, folyamatos tőkevesztés Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formához tartozó előírt jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével, akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni. Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá, amely követelménynek eleget tesz.
A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb három hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni, hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kellett tulajdonosi intézkedést hozni. = Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt = Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik! Hirtelen tőkevesztés kft a saját tőke felét, rt a saját tőke egyharmadát elveszíti
19 9
20 0
Pótbefizetés (társasági szerződésnek lehetőséget kell adni rá) pénztől eltérő eszközben is lehet, pénzügyi rendezéskor kell elszámolni Ázsiós tőkeemelés: cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg (tulajdonos követelése is apportképes) Tőkeleszállítás jegyzett tőkén felüli saját tőke javára (cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg) Értékelési tartalék bevezetése Tulajdonosi követelés elengedése - bevétel társasági adóalap része, kivéve az osztalék elengedése - ajándékozási illeték magánszemély tulajdonosnál, kivéve az osztalék elengedését 2014-től 20 1
34