A környezetvédelmi törvény (Narodne novine 94/82) 29.§, valamint a környezeti hatás felméréséről szóló rendelet (NN 34/97 és 37/97) 22. és 23.§ alapján a Novo Virje vízerőmű környezeti hatástanulmányát értékelő bizottság 2000. 02. 22-én tartott 6. ülésén meghozott HATÁROZAT A Novo Virje vízerőmű mint többoldalú hasznosítású rendszer építésének elfogadhatóságáról 1. A Bizottság úgy értékeli, hogy a Novo Virje vízerőmű mint többcélú hasznosítású rendszer kiépítéséhez tervezett beavatkozás környezeti hatására való tekintettel elfogadható, a megfelelő környezetvédelmi intézkedések alkalmazásával és a környezeti állapot e Határozatban szereplő monitoring programjával együtt. Indoklás A Bizottság határozatát az elmúlt hat ülés vitáival, valamint a Koprivnica város és Drnje, Hlebine, Molve, Novo Virje, Gola községek területén megtartott közszemlére tétellel és nyilvános vitákkal, összhangban, valamint a következő dokumentumok, illetve a nyilvános vitákon felmerült kérdésekre és észrevételekre adott válaszok alapján: HE Novo Virje, Prethodna studija utjecaja na okoliš (Előzetes környezeti hatástanulmány), Elektroprojekt, Zagreb 1997. Kötetek:Y2 – NVD.00.09-H01.0 Y2-NVD.00.09.-H02.1 Y2-NVD.00.09.-H02.2 Y2-NVD.00.09.-H02.3 HE Novo Virje. Dopuna prethodne studije utjecaja na okoliš za konačnu studiju (Az előző környezeti hatástanulmányhoz fűzött kiegészítés a végleges változathoz), Elektroprojekt, Zagreb, 1997 Kötet: Y2-B24.0023.-H01.0 A közszemlére tétel során felmerült kérdések és az arra adott válaszok a Bizottság határozatának részét képezik és fel vannak sorolva a dokumentációban: ●
●
HE Novo Virje: Odgovori i komentari na pitanja i primjedbe javnog uvida SUO HE Novo Virje ( A N.V. vízerőmű környezeti hatástanulmánya kapcsán tartott nyilvános vitán felmerült kérdésekre és észrevételekre adott válaszok és megjegyzések) Elektroprojekt, Zagreb, 1999 HE Novo Virje: Prihvatljiv režim podzemnih voda sa stajališta održavanja šumskih ekosustava (A felszín alatti vizek elfogadható rendszere az erdei ökoszisztémák fenntartása szempontjából), Elektroprojekt és Oikon, Zagreb, 1999 Kötetek: Y2-C88.00.35-H01.0 Y2-C88.0035-H02.1 Y2-C88.00.35-H02.2
●
HE Novo Virje. Prihvatljivi režim podzemnih voda sa stajališta održavanja šumskih ekosustava
(A felszín alatti vizek elfogadható rendszere az erdei ökoszisztémák fenntartása szempontjából), recenzió, Zagreb, 1999 1. A BEAVATKOZÁS INDOKLÁSA A Horvát Köztársaság határozata értelmében a Novo Virje vízerőmű tervezését, a gyurgyeváci vízerőmű helyett 1992. május 07-én kezdték meg. A gyurgyeváci vízerőmű a Horvát és Magyar Köztársaság közös projektjeként volt tervbe véve. A magyar fél visszalépése után a terv visszavonásra került. A gyurgyeváci vízerőmű tervezése folyamán a környezeti hatásvizsgálatot elkezdték és be is fejezték. A Novo Virje vízerőmű rendszer a Horvát Köztársaság területrendezési programjában (NN 3/98 sz.) került tervezés alá, és mint ilyen, a térképészeti ábrán 44-13 szám és 1. jelzés alatt bemutatásra került. A vízerőmű tervezett technológiai megvalósítása az előirányzatok szerint teljes mértékben a Horvát Köztársaság területén történik. A Novo Virje vízerőmű felépítésének célja, a Dráva folyó és az érintett folyószakasz sokoldalú rendezése. A rendszer elsődleges rendeltetése: Elektromos energia előállításaA Novo Virje vízerőmű erejét, valamint az elektromos energia előállítást tekintve, a legnagyobb a még fel nem épített vízi energiát előállító rendszerek között Horvátországban. Évi átlagos energia termelése 640 GWh-t tesz ki. Árvízvédelem és folyamszabályozásA Novo Virje vízerőmű rendszer kiépítésével teljesebb és biztosabb védelem alakul ki a Dráva folyó nagy áradásaival szemben. A jelenlegi árvízvédelmi töltésrendszer nincs még teljes mértékben kiépítve, és nem védi az összes potenciálisan veszélyeztetett partszakaszt. A Novo Virje vízerőmű felépítésével és a Dráva folyásának mérséklésével, az érintett folyószakaszokon nem lesz már szükség új vízvédelmi építmények építésére és a régiek fenntartására. A rendszer kiegészítő rendeltetése: MezőgazdaságNovo Virje vízerőmű felépítésével egy időben, kidolgozásra kerül egy partvédelmi tervrendszer, azzal a céllal, hogy a földművelés feltételei azonosak maradjanak, illetve javuljanak. A vízgyűjtő felépítésével vízkivételi lehetőség nyílik a mezőgazdasági kultúrák kiegészítő öntözéséhez. Utak kiépítése A Novo Virje vízerőmű tervének megvalósításával, a víztározó és az oldalcsatorna csatorna jobb és bal oldalán utak építésére kerülne sor. Novo Virjeből bekötő út vezetne a Dráván átvezető forgalmi csomópontig, ahol előreláthatólag a forgalom számára még egy átkelési lehetőséget biztosító Drávát átszelő új híd építésére kerül majd sor. Az említett utak bekapcsolódhatnának a meglévő közlekedési hálózatba. Haltenyésztés -
A Novo Virje vízerőmű felépítésével a következő halászati és haltenyésztési lehetőségek adódnának: ❍
Rekreációs és sporthorgászat
❍
Professzionális halgazdálkodás
❍
Kazettás (medencés vagy ketreces) haltenyésztés
❍
Melegvízi halak tenyésztése medencékben vagy ketrecekben
❍
Pisztráng tenyésztése az oldalcsatornák folyó vízében
❍
Melegvízi halak tenyésztése halastavakban
Új munkahelyek létrehozása A Novo Virje vízerőmű felépítésével bizonyos számú új munkahely jönne létre. A munkaerő iránti szükséglet közvetlenül magában az erőműben, a hozzá tartozó létesítményekben, valamint a partvédelmi létesítményekben jelentkezne, közvetve pedig más céllal, mint pl. halászati, mezőgazdasági, rekreációs, turisztikai stb. A létesítmény leírása A Novo Virje vízerőmű rendszer fontos létesítményei a következők: tározótó az oldalcsatornákkal, beton duzzasztógát, erőtelep és az alvízcsatorna. A töltéssel körülzárt tározó, 25 km hosszúságú, 127 km3 térfogatú, 630 m középszélességű lesz. A gát magassága 1 m és 16 m között változik. A tározó vízáteresztő allúviális kavics-homok rétegeken helyezkedik majd el, amelyekben a tározóból a víz átszűrődik az oldal csatornákba és a környező partszakaszba. A tározó feltöltése után az oldalcsatornák torkolatánál a vízhozam középértéke ~45m3/s tesz majd ki. A kolmatációs folyamat következtében ez a mennyiség idővel csökkeni fog. A duzzasztógát betonból és földtöltésből fog állni. A betongát teljes magassága 27,5m, hosszúsága 96 m-t tesz ki, és 4 átfolyó szakasszal rendelkezik. A töltés 20.5 m magas, hossza pedig 377 m. A tározós típusba tartozó vízerőtelep három termelő egységből áll, valamint hozzá csatlakozik az alvízcsatorna. Az erőtelep legmagasabb része 53.6 m, szélessége pedig 74.5 m. A létesítmények teljes hossza építési metszetben eléri az 545.5 m-t. Az alvízcsatorna hossza 3,5 km, a meder szélessége 62 m, a sodorvonal legmélyebb pontja 14.5 m. Az erőmű kiépítési vízhozama 960 m3/s. Az erőmű beépített teljesítménye 138 MW. 2. A BEAVATKOZÁS KÖVETKEZTÉBEN ELŐFORDULÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BEMUTATÁSA A vízerőmű létesítménye által elfoglalt terület a Novo Virje vízerőmű elsődleges, vagy közvetlen
hatásának terepe. Az erőmű elhelyezéséhez szükséges összterület 2686 ha-t tesz ki. A közvetett, ill. indirekt hatások alá esik az az építményen kívüli terület, amelyen még érzékelhető az objektum hatása. A továbbiakban e hatások leírása következik. A tanulmány nem foglakozik a vízerőmű közvetett környezeti hatásaival a terv által érintett terület alatti folyószakaszokon. A felszíni vizekre ható fizikai hatások Legnagyobb változások a Dráva folyó vízrendszerében a tározótó mentén, a duzzasztógát és az alvízcsatorna torkolata között, valamint közvetve az alvízcsatorna torkolata alatti folyószakaszon várhatóak. A folyómeder 198.5 fkm és a 226.2 fkm közötti szakaszán tóvá fog szélesedni. A víz mélysége, a főmeder legmélyebb szakaszán 3.6 szeresére fog emelkedni, miközben a víz sebessége csökkeni fog. A folyó 191.7 fkm (alvízcsatorna torkolata) és a 198.5 fkm közötti szakaszán elsősorban az oldalcsatornából származó víz fog folyni a tározótó bal parti vízgyűjtőjéről ( a tározóból szivárgó vizek és az oldalcsatornába beömlő vízfolyások vizei). A Novo Virje vízerőmű változó napi teljesítményével az alvízcsatornában és a folyó medrében, az alvízcsatorna torkolata alatti és fölötti szakaszain vízállás ingadozások várhatóak. A vízállás ingadozás mértéke a legrosszabb esetben 1.8 m lesz. A létesítmény első éveiben változni fog a hordalékszállítás rendszere. A hordalék a tározóban lerakódik, folyásirányban az erőműtől lefelé erodál és a folyómedren végig halad. Ez a Dráva tulajdonképpeni alacsony vízállásának csökkenését fogja eredményezni a vízi erőműtől lefelé. 10 éven belül előreláthatóan 2m-re tervezik a legalacsonyabb vízállás csökkenést. Ez a hatás idővel csökkeni fog, a folyón lefelé haladva még kisebb lesz a hatásuk, amíg ez a hatás teljes mértékben meg nem szűnik. A Gliboki patak és a Bistra Koprivnička torkolatait a tározó jobb oldali oldalcsatornájába helyezik át. Felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A vízerőmű felépítésével a közvetett hatások által érintett területen a természetes vízszinten belül a talajvíz szintje, valamint mélysége csökkeni fog. Ez a terület a Dráva a bal partján ~7450 a jobbon ~ 13020 ha-t tesz ki. Arra a tényre való tekintettel, hogy a vizsgált területen már hosszabb ideje a talajvíz csökkenésének folyamata észlelhető, ezért a várható változások különös figyelmet igényelnek. A víz minőségére gyakorolt hatások A NovoVirje vízerőmű felépítésének nem lesz negatív hatása a felszíni vizek minőségére a tározóban, az alvízcsatornában és a Dráva eredeti medrében, mint azt a felső szakaszokon működő hasonló erőművek vizsgálata is megerősítette. A mezőgazdasági földterületekre gyakorolt hatás A javasolt objektum közvetlen hatásai 871 hektáron általa elfoglalt mezőgazdasági földterületre vonatkoztathatóak. A vízerőmű felépítése után azonban, a meglévő árvízvédelmi töltéseken belül további 523 hektár földterületen ( 423 ha a bal és 100 ha a jobb parton) nyílik lehetőség mezőgazdasági termelésre. Elmondhatjuk, hogy a Novo Virje vízerőmű objektumának közvetlen hatása összességében 348 ha veszteséget fog okozni, ugyanakkor 523 ha potenciális mezőgazdasági területen kedvezőbb termesztési feltételeket fog biztosítani. A közvetett hatás alá esik az a 12085 ha mezőgazdasági földterület (a Dráván túl 8755 ha, a Dráván innen 3330 ha), amely a tározóból való szivárgás következtében talajvízzel töltődne fel, és ahol a magas talajvízszint a kultúrnövények termesztését veszélyeztetné. A partszakasz szivárgásvédelmének
megvalósításával, a mezőgazdasági földterületek vízelvezetésével a felsorolt hatásokat megszüntetjük és biztosítva lesznek a szántóföldi, rét- és legelőgazdálkodás feltételei. A növényzetre gyakorolt hatás A tározó által elfoglalt területen ritka, veszélyeztetett és védett növényfajok nem találhatók. A közvetlen hatások alá eső területen csökkenni fog az itt található fajok terjedésének területe. A kb. 1775 ha területen elhelyezkedő tartós elárasztás alá eső területeket elsősorban a fekete nyár, fehér fűz erdőkkel borított helyek, ezenkívül franciaperje rétek, nádasok, szántók, gyümölcsösök, legelők, fasorok képezik. A Dráva által állandó elárasztás alá kerülő területei, kb. 910 ha területen, a következők lesznek: a Dráva főfolyása, a kavicsos meder szigetekkel és homokzátonyokkal, a Dráva medre homok hordalékkúpokkal, a kopár és növényzettel benőtt part, iszapos part, magas partfalak (a szóban forgó helyek Európa ritka és védett helyeinek listáján szerepelnek), ezenkívül folyóágak, mocsarak és holtágak. Az állatvilágra gyakorolt hatás Az erőmű hatásterületén az állatfajokat figyelembe véve, a halfajok összetételében fog bekövetkezni változás. A hal mennyisége a dévérkeszeg, fogas, harcsa, ponty javára növekedni fog, csökkeni fog vagy megszűnik a paduc, pisztráng, dunai galóca, márna, csík és a kárász állománya. A halászat várható termelékenysége 50 és 60 kg/ha, a tömege 150- 250 kg/ha között fog mozogni. Az elvezető csatornában a halászat becsült termelékenysége 20-25 kg/ha, össztömege 60 és 250/ha között fog mozogni. A biológiai minimum területe különböző halfajok számára állandó lakhelyévé fog válni. Becslések szerint a halállomány növekedése 35-45 kg/ha, a teljes halmennyiség 50-130 kg/ha lesz. Az oldalcsatornákban, az alacsony oxigénkoncentráció és alacsony vízhőmérséklet miatt, a halak kevésbé fognak megtelepedni. Az eredeti területrészek megszűnése és az építkezés zaja negatív hatással lesz a vadállományra. Azonban az építkezés befejeztével és a helyzet lecsendesedésével, a vízi és part menti vegetáció fejlődésével párhuzamban, a vadállomány újra elfoglalja ezeket a területeket. Az árvízvédelem megvalósulásával egyben a vadállományt is védjük. A közvetlen hatás alá eső területen eltűnnek az unkák, a mocsári békák, varangyok, levelibékák, erdei békák, foltos szalamandrák, valamint egyes denevér és vízi cickány fajok. A tervezett építés következtében, a ma Horvátország területén élő állatfajok közül egy sem fog kiveszni. Az erdőkre gyakorolt hatás A Novo Virje vízerőműnek közvetlen és közvetett hatásai lesznek az erdőkre, erdőterületekre. A közvetlen hatások alatt értendő az erdők elfoglalása és erdőterületeknek az objektum építése céljára történő felhasználása. A Novo Virje vízerőmű rendszer tervezett objektumai nem foglalnak el egyetlen egy telepített erdőt, illetve annak egy részét sem. Közvetlenül a folyómeder mentén, a fűzfákkal, nyárfákkal, égerfákkal és más lombhullatókkal benőtt 285 ha erdős terület kerül majd felhasználásra, amelyből 260 ha magántulajdonban és 25 ha állami tulajdonban van. A Novo Virje vízerőműnek erdőkre és erdei földekre gyakorolt közvetett hatása, elsősorban a víz tározótóból történő szivárgása következtében, a partszakasz talajvízzel való feltöltődése miatt várható. A talajvízrendszerek ingadozásának a síkvidéki keményfa erdőkre gyakorolt lehetséges negatív hatása miatt, az erdei ökológiai rendszer fenntartása szempontjából, rendszeres kutatásokkal kidolgoztak egy elfogadható talajvízrendszer szabályozást. Szem előtt tartva a szembetűnő több éves talajvíz csökkenési folyamatot, az erdei talajok nedvességtartalmának kiszáradás irányába történő változását, a rendszeres áradások elmaradását az
erdőkben, a kocsányos tölgyek száradását és sérülését, valamint a fafajok észlelhető szukcesszióját, a fent említett talajvízrendszer-szabályozás kedvező feltételeket fog teremteni a kocsányos tölgy erdei közösségeinek fennmaradásához és fejlődéséhez. Az alvízcsatorna esetleges kedvezőtlen drénhatása kikerülhető, a jobb parton párhuzamosan folyó Karaš folyóággal, amely a jobb oldalcsatorna vizeit gyűjti össze, a bal oldalon pedig az elhagyott Dráva meder, amely a bal oldalcsatorna vizeit gyűjti össze. Ha megtekintjük az elfoglalt területet, a talajvízre való hatásokat, a kocsányos tölgy száradási és sérülési adatait, a felsőszakaszi vízerőművek tapasztalatait, valamint a tervezett és rendelkezésre álló mérleget (rendszabályt) megállapíthatjuk, hogy a Novo Virje vízerőmű felépítése a környezetvédelmi intézkedésekkel együtt megfelelően tud hatni az erdei közösségek megmaradására és fejlődésére, mert: ❍
megállítja a több éves kedvezőtlen talajvíz csökkenési folyamatot,
❍
lehetővé teszi az erdős területek ökológiai árasztását és az erdei vízfolyások megújulását,
❍
lehetővé teszi nagyobb erdős területek szükséges talajvízrendszereinek kialakulását
Természeti értékekre gyakorolt hatás A természetvédelmi törvény értelmében az elfoglalt területen és a tervezett építmény partszakaszain különleges védett természeti érték nincs. Mindezek ellenére, ha a törvény értelmében nem is védett, a Dráva folyó a partszakasszal természeti és esztétikai értéket képez. Egyes, az építmény közvetlen hatása alá eső természeti értékek el fognak tűnni (a Dráva természetes partja és a homokzátonyok), ezzel egy időben a tervezett vízerőmű partszakaszán elhelyezkedő néhány kialakult természeti érték, amely Novo Virje vízerőmű terve szerint megmarad természetes formájában. A bal partszakaszon ezek a következők: a Stružice folyóág és sziget, a Ješkovo és Čambina mocsár, a jobb oldali partszakaszon: a Virke folyóág és sziget, az Osredak terület és holtág , a Čingi Lingi kavicsbánya, a Sekuline terület, valamint a Karaš folyóág és sziget.
Az építményekre és infrastruktúrára gyakorolt hatás A tervezett objektum közvetlen hatása 13 hétvégi házra és a répási hídtól lefelé szétszórtan elhelyezkedő 5 parasztgazdaságra vonatkoztatható. A Dráva folyó áradásától a partot védő meglévő árvízvédelmi rendszerből, a Bistra torkolatától le az alvízcsatorna torkolatáig, a jobb parti árvízvédelmi töltés egy része megmarad eredeti funkciójában. Az építés elkövetkezendő szakaszában a Dráva medrében kialakított vízépítési műtárgyak elveszítik szerepüket, míg megmaradnak funkciójukban a tervezett vízerőmű part menti vízgazdálkodási objektumai. A Dráva meglévő átkelőhelyei mellett, a tervezett objektum megépítésével duzzasztógát térségében újabb átkelési lehetőség valósulhat meg. A vízerőmű létező közlekedési utakról való jobb és egyszerűbb megközelíthetősége céljából, 30.1 km aszfaltozott és 29.8 km kaviccsal leszórt út fog megépülni. A Gola és Molve gázmezők kisebb peremrészei a tározótó területére kerülnek. A tervezett objektum közvetlen hatása alá kerül a helyi elektromos és telefon vezetékek egy része, a hozzájuk tartozó építményekkel. A vizsgált területen a Dráva folyón 10 kV villanyvezeték és
telefonvezeték megy át. A Novo Virjei vízerőmű tervezett megoldásával sehol sem okoz talajvízszint csökkenést, amely negatív következménnyel járhatna a környék lakóinak vízfogyasztására. A Novo Virje vízerőműnek nincs negatív hatása a Dráva jelenlegi hajózhatóságára. Az alvízcsatorna torkolatánál a minimális napi vízhozam középértéke (237 m3/s) folyásirányban lehetővé teszi a nemzetközi IV. kategóriájú hajóutak létrehozását. Szociológiai és demográfiai hatások A Novo Virje vízerőmű átalakítja a természeti tájat, a környéken megváltoztatja az emberek életfeltételeit és munkáját. A Novo Virjei vízerőműnek a mezőgazdasági termékek biztosabb és nagyobb termésátlaga, a jobb minőségű vízellátás és úthálózat, a turisztikai tevékenység fejlődése által, pozitív hatása lesz az életszínvonal növelésére, megteremti a népesség fiatalabb generációi helyben tartásának feltételeit, és új népességnek a kérdéses területre való költözését ösztönözheti. Gazdaságra gyakorolt hatások A Novo Virje vízerőmű hatása a mezőgazdaságra, mint gazdasági ágazatra a mezőgazdasági földterületre gyakorolt hatást jelenti. Közvetlen hatásként 871 ha területen termőföldön megszűnik a termelés, ugyanakkor ezzel egy időben, a jelenleg 523 ha árterületen lehetőség nyílik intenzív mezőgazdasági termelésre. Ezen kívül, a terv a vízelvezetést és öntözést magába foglaló földrendezésen, birtoknövelésen, racionális úthálózat létesítésén, stb. alapuló fejlődési lehetőséget nyújt. Ezzel egy időben, az új és jobb minőségű mezőgazdasági területek piacot nyitnak a különböző termelőknek, mint pl. vetőmag és mezőgazdasági gépek előállítóinak. A hal-, és a kacsatenyésztés szintén igencsak előmozdíthatja a jelenlegi állapotot, valamint elősegítheti újabb gazdasági ágazatok fejlődését. A mesterséges tó kialakításával, útépítéssel és a terület nagyobb látogatottságával, megteremtődnek a rekreációhoz és turizmushoz szükséges feltételek. A Novo Virjei Vízi erőmű hatása az erdőgazdálkodásra a tervezett objektum erdőkre és erdőterületekre gyakorolt hatásából ered. Az objektum felépítésével 285 ha erdőterület használati lehetősége megszűnik, mely területen elsősorban fűzesek és puha fák cserjései találhatóak, amíg a telepített erdők területein az optimális gazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosítva lesznek. A kulturális örökségre gyakorolt hatás A vizsgált területen nincsenek műemlékvédelmi regiszterbe bejegyzett régészeti lelőhelyek (tárgyi kultúra emlékei). A régészeti lelőhelyek jegyzékében csak a Novačka lelőhely kis része nyúlik bele a víztározó által elöntött területbe. Feltételezések szerint a tározó által elfoglalt területen található egy római kori út részlete Gabajeva Greda-Novačka térségében, valamint egy régészeti lelőhely része folyásirányban a répási hídtól lejjebb. A tájra gyakorolt hatás A Novo Virjei Vízi erőmű építése elfoglal mintegy 575 hektár területet a Dráva fő folyásából, 210 ha kopár, illetve növényzettel borított homokzátonyt és szigetet, 125 ha folyóágat, 155 ha növényzettel benőtt holtágat, 285 ha gyenge minőségű puhafa erdőt, 435 ha cserjést, szegélyerdőt és ligetet, 465 ha rétet és magányos fákkal tarkított rétet, 95 ha legelőt, 305 ha művelt mezőgazdasági földterületet, 10 ha
sóderbányát, valamint mintegy 25 ha utat és gazdasági épületet, összesen mintegy 2685 hektárt. Ebből kifolyólag, a közvetlen hatások alá eső területen, de a közvetett hatások következtében is a környék teljes képe megváltozik. Ezeken az elfoglalt területeken a nevezett vízerőmű építmény új tájképe fog kialakulni. A 25 km hosszú és 1m-16m magasságig terjedő töltések, lezárják a folyón túli széles látóhatárt, és ezzel a szélesebb terület mindkét oldalán a környék képe megváltozik. A tervvel azonban minél több, a Dráva folyó sodrása nyomán kialakult természeti jelenséget igyekszünk megmenteni. Ezek a folyóágak, mocsarak stb, ebből következik, hogy a Dráva partszakaszán meglévő természeti értékek védelmének szükségességét figyelembe véve készült a terv koncepciója is, amely a hosszú és keskeny víztározó építését tervezi. A területek egy részén, mint amilyenek a Stružice, Virke, és Karaš szigetek, valamint az Osredak és Sekuline területek, emberi beavatkozás nélkül a növény és állatvilág természetes fejlődését lehetővé teszik. 3. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 3.1 A környezetvédelmi intézkedések a Novo Virje vízerőmű rendszer építési előkészületei során A Novo Virje vízerőmű telepítésére vonatkozó engedély kiadása előtt olyan tanulmányokat szükséges elkezdeni, amelyeket az erőmű építési engedélyének kiadása előtt be kell fejezni, ezek a következőkre vonatkoznak: -felszín alatti vizek rendszere (a Novo Virje vízerőmű elfogadott és átvizsgált elvi tervei alapján), ■
■
■
■
a Novo Virje erőmű gátrendszere esetleges összeomlásának következményei a Dráva pszamológiai és morfológiai változásai, a Dráva morfológiai változásának hatásai a Novo Virje vízerőmű alvíz rendszerére, a Dráva morfológiai változásának hatásai az erdei vegetáció szukcessziójára, -a Novo Virje vízerőmű meliorációs hatása az erdei ökorendszerre az erőmű a partszakaszán, -az erdei ökorendszerek változásainak gazdasági értelmezése a Novo Virje vízerőmű partszakaszának különböző védelmi fokozata számára,
-földrengési paraméterek az erőmű területén, -széljárás paraméterei az erőmű területén. -A területi engedély kiadásához mellékelni kell a területrendezés ideális megoldási javaslatát. A Novo Virje (N.V.) vízerőmű tervezésekor, valamint építésekor a környezetvédelmi irányelveket a következő szempontokra kell alapozni: ■
minél több természeti értéket megőrizni az építmény mindkét oldalán,
■
■
a táj elveszett természeti értékeinek pótlását biztosítani, a jelentősen szembetűnő tájbeli változások területeit új tartalommal feltölteni,
- Az ideális tájvédelemhez a következőket szükséges kidolgozni: ■
■
a természetes élőhelyek védelmének módozata az építmény mindkét oldalán, a védelem módja és vízhozam biztosítás rendszere a Dráva meder területén a gátrendszertől az alvízcsatorna torkolatáig, - a tározótó alsó végének rendezése, a természeti értékek megőrzésével,
■
■
a tározó megközelítésének biztosítása ott, ahol ez megengedett, rekreációs tartalmú tevékenységek számára megfelelő új területek kialakítása: fürdés, vitorlázás, evezés, horgászat stb.,
■
sport-rekreáció tartalmú tevékenységek szervezése és rendezése,
■
a jelentősen szembetűnő tájbeli változások területeinek rendezési módja,
■
a vízerőmű építmény építőanyagának és formájának kiválasztása tájba illő módon.
- Az alapterv keretein belül, illetve a N.V. vízerőmű építési engedélyének megadásához, kötelezően ki kell dolgozni a tájrendezési tervet is. - Az építési engedély kiadásáig szintén szükséges: ■
■
■
Kidolgozni egy elvi és alaptervet a N.V. vízerőmű hatása alá kerülő erdők ökorendszerének védelmére; Kidolgozni egy (ideális) elvi és alaptervet N.V. vízerőmű hatása alá kerülő mezőgazdasági földterületek védelmére; Terveket kidolgozni a veszélyeztetett madárfajok védelmére (meredek partoldalak, szigetek a víztározó területén stb.);
- Az építkezés szervezését oly módon kell megtervezni, hogy az építési munkálatok az erőmű által majdan elfoglalt vonalon belül bonyolódjanak le, valamint a szervízutak a meglévő úthálózathoz csatlakozzanak. A tervekben az építési anyagokat, a beszerzési forrásukat és a vízerőmű építésének módját úgy kell meghatározni, hogy az építés folyamán kialakuló kellemetlen környezeti hatásokat a legoptimálisabban kiküszöbölhessük. Ellenőrizni kell, hogy az elfogadott építés-szervezés, az anyag- és eszközválasztás, technikai üzemek berendezése, az irányítás és a társadalmi feltételek megválasztása, a szükséges infrastruktúra biztosítása, a megfelelő gépesítés és fenntartásának kiválasztása, valamint a kiválasztott munkamódszer ne hasson kedvezőtlenül a víz minőségére, valamint a vízi és szárazföldi ökorendszerek biológiai és ökológiai tulajdonságaira. -Az építés megkezdése előtt, a megadott építési engedély alapján, szükséges egy ún. "nulla állapot" rendszer kidolgozása, a következő adatokra alapozva: ■
csapadék, felszíni és felszín alatti vízrendszerek és minőségük,
■
■
vízi ökorendszerek biológiai és ökológia tulajdonságai (folyóágak, holtágak, mocsarak, lápok, sóderbányák), szárazföldi ökorendszerek biológiai és ökológiai tulajdonságai (elsősorban erdők, valamint rétek és legelők)
■
a Dráva folyási rendszere valamint jelenlegi alaktani változásai,
■
éghajlati mutatók a közvetlen partszakaszon;
-A munkálatok megkezdése előtt, a nyilvántartott és potenciális régészeti lelőhelyeken, a közvetlen hatás alá eső zónában, szondázási módszerrel régészeti kutatásokat kell végezni. 3.2. Környezetvédelmi intézkedések a Novo Virje vízerőmű rendszer építése során A Novo Virje vízerőmű építése során szükséges: ❍
❍
❍
A terv megoldásaihoz igazodva, még a víztározó feltöltése előtt, technikai beavatkozásokat végezni a mezőgazdasági és erdőterületek védelme érdekében; Tájrendezési és védelmi beavatkozásokat végezni, a tájrendezési tervnek megfelelően; Rendszeres monitoring és adatgyűjtés az ún. "nulla állapot" fenntartása érdekében és ily módon nyilvántartani azokat a jelenségeket, amelyek az építés során kialakulnak, és a következőkre vonatkoznak: ■
■
■
❍
❍
csapadék, felszíni, felszín alatti vízrendszerek és minőségük, vízi ökorendszerek biológiai és ökológia tulajdonságai (folyóágak, holtágak, mocsarak, lápok, sóderbányák), szárazföldi ökorendszerek biológiai és ökológia tulajdonságai (elsősorban erdők, valamint rétek, és legelők)
■
a Dráva folyási rendszere valamint alaktani változásai,
■
éghajlati mutatók a közvetlen partszakaszon;
Biztosítani a felszerelések, az anyagok és a munkatechnológia feletti felügyeletet azzal a céllal, hogy elkerülhetővé váljanak a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások (pl. ellenőrizni kell, hogy az építkezés területén a gépeken ne végezzenek mechanikus szervizelést, valamint üzemanyag tárolást, valamint ellenőrizni, hogy a kitermelt anyagfelesleg elszállításra kerüljön a tervezett lerakókba. A szennyezett, a technológiai víz és szennyvíz zárt rendszeren keresztül történő elvezetésének ellenőrzése szükséges. Az alkalmazottak részére állandó egészségügyi ellenőrzést szükséges szervezni, ily módon a környezetre gyakorolt esetleges negatív hatást meg lehet akadályozni. A munkálatok végzői kötelesek az építményeket fenntartani, valamint az építkezéshez, lakhatáshoz, irányításhoz szükséges infrastruktúrát kötelesek karbantartani, ezenkívül minden építményt valamint a építkezéshez, a lakhatáshoz, az igazgatáshoz szükséges infrastruktúrát, és a munkálatok során esetlegesen felmerülő károkat (utak, hidak stb.) felszámolni, illetve rendezni kötelesek. Az építkezés folyamán, a földmunkák végzése során, a potenciális régészeti lelőhelyeken régész szakemberek felügyeletét kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor történelmi értékeket őrző tárgyak megsemmisítésére.
3.3 A környezetvédelmi intézkedések a Novo Virje vízerőmű rendszer használata során
Általános rész Olyan védelmi intézkedéseket kell kialakítani, hogy az erőmű természetre és környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a legkisebbre csökkenjen. Szintén szükséges az adatok gyűjtésének és feldolgozásának folytatása a bevezetett rendszer szerint Novo Virje vízerőmű környezetre gyakorolt hatásának követésére, amely a következőkre vonatkozik: ■
■
■
csapadék, felszíni, felszín alatti vízrendszerek és minőségük, vízi ökorendszerek biológiai és ökológia tulajdonságai (folyóágak, holtágak, mocsarak, lápok, sóderbányák), szárazföldi ökorendszerek biológiai és ökológia tulajdonságai (elsősorban erdők, valamint rétek, és legelők)
■
a Dráva folyási rendszere valamint alaktani változásai,
■
éghajlati mutatók a közvetlen partszakaszon;
Felszíni vizek védelme A Drávának a duzzasztógát és az alvízcsatorna torkolata közötti szakaszán, az összes vízfelhasználó igényének kielégítése miatt, a partszakasz e részén állandóan biztosítani kell a megfelelő vízmennyiséget (biológiai minimum). Felszín alatti vizek védelme Annak érdekében, hogy környező parti területeken a tározótó közvetett hatását a felszín alatti vizek utánpótlására, illetve szintjük emelkedésére megakadályozzuk, a tervek szerint létesítenek: - oldalcsatornákat a tározó mindkét oldalának teljes hosszában - vízszintesen elhelyezett szigetelést a tározó töltéseinek lábánál - gyenge vízáteresztő képességű függőleges szádfalakat mindkét oldalon a tározó alsó harmadában - a mezőgazdasági területeken vízelvezető rendszert nyitott csatornahálózattal és zárt csőrendszerrel E rendszert állandóan karban kell tartani és működését rendszeresen figyelemmel kísérni. Mezőgazdasági földterületek védelme A mezőgazdasági földterületeken létrehozandó vízelvezető rendszer, amely nem lesz hatással az erdőterületek vízellátását biztosító és fenntartó technikai megoldásokra, a tervek szerint a Dráván túl 3330 hektárt, a Dráván innen 8755 hektárt szőne át, ez alkotja a vízelvezetőkkel ellátott tervek szerinti 12085 ha területet. A bal és a jobb parti területek vízelvezető rendszerei szabadeséssel ömlenek a bal, vagy a jobb oldali oldalcsatornába, valamint a Dráva folyóba a vízerőmű csomópontja alatti szakaszon. A mezőgazdasági földterület megvédését célzó technikai megoldások koncepciójában nem törekedtek a jelenlegi vízelvezetési fokozat megőrzésére, illetve a talaj jelenlegi vízháztartásának fenntartására (amely jelenlegi állapotában néhol nem kielégítő), hanem a tervezett rendszer lehetővé teszi a szántóterületek, s néhol a rétek vízelvezetési normáinak való megfelelést a védelem alá eső egész területen. A parti térség mezőgazdasági területein a vízelvezetési rendszer nyitott csatornákból, csőrendszerből áll,
a talaj típusától, a tározó hatásától, úthálózattól és egyes létesítményektől függően. Növény- és állatvilág védelme A botovói hidaktól a Dráva 192. fkm-ig a tervek szerint a vízi és szárazföldi élőhelyeken meghatározott számú helyen figyelemmel kell kísérni a felszín feletti és felszín alatti vizek rendszerének alakulását, valamint a növényzet változásait, fel kell becsülni az állatvilágban az egyes fajok számának és változatosságának alakulását, különös tekintettel a halakra, madarakra, emlősökre és egyes jellegzetes gerinctelen állatfajokra. A tervezett megfigyelőhelyek: ❍
Stružice, Virke, Karaš folyóágak
❍
Osredak holtág
❍
Ješkovo, Čambina mocsarak
❍
Ligetek, cserjések és ártéri erdők a folyóágak és a tervezett alvízcsatorna között
Az újonnan létrejövő élőhelyeken a társulások szukcessziója miatt, ezeket mint jó másodlagos élőhelyeket amennyire csak lehetséges át kell engedni a természetes szukcesszió folyamatának. A biológiai-ökológiai gazdagság, valamint az élőhelyek különbözősége és az élővilág mérhetetlen sokféleségének megőrzése érdekében a Dráva ezen szakaszába a beavatkozás csomópontjától az alvízcsatorna torkolatáig a tervek szerint állandóan kell szükséges mennyiségű vizet engedni (biológiai minimum), a baloldali oldalcsatornából és a tározóból. A partifecske és jégmadár, valamint még néhány kevésbé veszélyeztetett madárfaj fészekrakási feltételeinek biztosítása érdekében, néhány helyen még szükséges a tározó töltése mentén, függőleges meredek partoldalakat kiépíteni. A vízgyűjtő sekélyebb részein néhány szigetet szükséges tervezni, a mocsaras területek védelme és különösen a veszélyeztetett gémfajok érdekében. A vízgyűjtő területén a kis és közönséges csér érdekében, néhány lehorgonyzott úszó szigetet szükséges tervezni. A tervezett vízerőmű parti térségében, néhány sziget kialakításával, valamint a természetes élőhelyek megőrzésével, számos vadfaj esetében kialakulnak a védelmükhöz szükséges feltételek. A vadak vízbefulladását megakadályozandó kerítés elhelyezését szükséges tervezni a gát folyásiránytól feljebb eső töltésszakaszán. A vadgazdálkodási alapba be kell illeszteni és megvalósítani, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően (Narodne novine, 10/1994) a védelmi intézkedéseket. Az alacsony vízállás, a melegebb víz, a part menti makrofil növényzet és az élőhelyek jellege miatt, a biológiai minimumhoz szükséges vízhozamot természetes ívóhelynek kell tekinteni, ezért a tavasz-nyári időszakban feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a vízhozam ne csökkenjen az előírt mennyiség alá. A gazdaságilag fontos halfajok tenyésztése szempontjából fontos másik intézkedés az újonnan kialakuló vízrendszerek halasítása. Bio-ökológiai szempontokat figyelembe véve, a természetes vízi halászat védelme érdekében a vízerőmű tervében szerepel hallépcső építése is. Erdők védelme Megfelelő tervezési megoldásokkal és technikai szabályozással az felszín alatti vizek olyan rendszerét szükséges kialakítani, amelyek az erdők stabilitását fogják eredményezni.
Az erdős területek talajvizének megfelelő szintjét, a tározó oldalcsatornáihoz kapcsolódó megfelelő rendszerek kialakításával, illetve a tározó alsó harmadában létesített függőleges, gyenge vízáteresztő szádfalakkal kell biztosítani, míg az erdők talajában vízelvezető rendszereket kell létesíteni. A talajvíz eddig megfigyelt csökkenési és globális emelkedési folyamatának megállításával visszatér az erdőtalaj ökológiai profiljába az eltűnt nedvességtartalom. A földrajzilag alacsonyabb területek elmocsarasodásának veszélyét területileg korlátozott technikai szabályzókkal szükséges megoldani. Magas vízállások idejére olyan létesítményeket kell tervezni a vízerőmű rendszer vizének, a Dráva alacsonyan fekvő erdeiben meglévő csatorna hálózatába való bevezetéséhez, amelyekkel ezeken a területeken biztosítva lesznek az ellenőrzött ökológiai célú elárasztások feltételei. Építmények és az infrastruktúra védelme A meglévő Dráván átvezető útvonalaknak továbbra is meg kell őrizni eredeti szerepüket. Az alvízcsatorna csatorna és a Dráva folyó közötti terület megközelítését a Novo Virje vízerőmű terve kilátásba helyezi. A tározó megközelíthetősége a jobb és a bal oldalcsatornán átvezető hidak felépítésével oldható meg. Tervbe van véve 2 híd építése a tározó felé vezető úton, 9 híd az oldalcsatornákon és 6 híd az építmény csomópontjában, összesen 17 híd. A terv későbbi kidolgozási fázisában az olajvezeték, a gázvezeték, az elektromos vezeték és telekommunikációs hálózat oldalcsatornákon és tavakon való átvezetését is kilátásba helyezi. A vízellátás javítását célzó intézkedéseket nem a Novo Virje vízerőmű építése, hanem a felszín alatti vizek egyre nagyobb mértékű szennyezettsége indokolja. Vízvezeték hálózat építését tervezzük. A háztartási szennyvíz elvezetésének jelenlegi módozatára a felszín alatti vizek szintjének túlzott megemelkedése ellen hozott védelmi intézkedések keretei között kell megoldást találni.
Tájképi arculat védelme Megfelelő tervezési megoldásokkal és műszaki intézkedésekkel tájvédelmi rendszert kell kialakítani. A Dráva medrét a duzzasztógáttól az alvízcsatorna torkolatáig a természetes fejlődésnek engedik át. A növényzetmentes területek tisztítása és a partcsuszamlás következtében, az ősz folyamán néhány alkalommal a Dráva ezen szakaszán meg kell növelni a vízhozamot. 4. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELLENŐRZÉSI PROGRAMJA A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ RENDSZER ELŐKÉSZÍTÉSE, ÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA SORÁN 4.1. Általános rész A környezet állapotának figyelemmel kísérését még a tervezett vízerőmű megépítése előtt meg kell kezdeni, hogy az építésről szóló döntés meghozatala előtt, illetve az építmény építésének megkezdése előtt, a nulla állapot megállapításához nélkülözhetetlen adatállomány létrejöjjön. Ezzel a módszerrel az építés során esetlegesen kialakuló változásokat, s ugyanígy az építmény üzembe helyezése után keletkezett változásokat is meg lehetne állapítani. A vízerőmű használata során az építmények műszaki ellenőrzését rendszeresen el kell végezni. 4.2 A környezet vizsgálata a Novo Virje vízerőmű építése előtt Felszíni vizek Ki kell dolgozni egy rendszert a csapadékvíz és felszíni vizek minőségének és rendszerének, a Gliboki, Bistra, Hotovo és a Rog Strug nevű vízfolyások, a Stružice mellékág, Čingi Lingi, Ješkovo és Čambina
állóvizek vizsgálatához. Javasoljuk a Dráva folyó erőmű alatti szakaszán egy ellenőrző mérő szelvény létesítését a vízminőség, vízjárás és morfológiai változások mérésére. Felszín alatti vizek A víz minőségére és mennyiségére vonatkozó jelenlegi mérési rendszert fenn kell tartani és folyamatos méréseket kell végezni. Meteorológia A megfelelő állami szervvel történő egyeztetés alapján, a partszakasz jobb és bal oldalán meteorológiai állomásokat kell felállítani. Erdők Az erdők ökorendszerének figyelemmel kíséréséhez megfigyelőrendszert kell kialakítani. A rendszernek tartalmaznia kellene a felszín alatti vizek mennyiségének, a talaj nedvességtartalmának, az erdei fák transpirációjának, a talaj és a növényzet legjellegzetesebb kémiai változóinak és a biotópok legjellegzetesebb változóinak mérését. Ezt a rendszert a meteorológiai mérésekhez igazodva kell kidolgozni. Mezőgazdasági földterületek A mezőgazdasági földterületek jelenlegi használatához, a jelenlegi helyzet megállapítása céljából, 1: 10 000 (vagy 1:5000) léptékű térkép kidolgozása javasolt. Települések A jelenlegi állapot megerősítése céljából, az érintett terület minden településén, a tározótó feltöltése előtt, a lakó és gazdasági épületek átvizsgálását javasoljuk. Ichtiológiai kutatások A Novo Virje vízerőmű építése előtt a Ješkovo és Čambina mocsár, Čingi Lingi sóderbánya, a Stružice, Virke és Karaš folyóágak ichtiológiai kutatása javasolt. Régészeti kutatások A munkálatok megkezdése előtt az erőmű közvetlen hatása alá eső zónában, a potenciális régészeti lelőhelyeken, mint pl. a Molve-Novačka dél-északi irányban áthaladó római kori út, valamint a répási hídtól folyásirányban elhelyezkedő Hambari és Kingovo lelőhelyek, szondás ásatásokat kell folytatni. 4.3 A környezet vizsgálata a Novo Virje vízerőmű építése során Az építés folyamán folytatni kell a környezet állapotának figyelemmel kísérését az ichtiológiai és a régészeti kutatásokat leszámítva a 4.2. pontban felsoroltak szerint. 4.4 A környezet vizsgálata a Novo Virje vízerőmű felépítése után A felépítmény felépítése után, folytatni kell a környezet helyzetének figyelemmel kísérését, ugyanúgy mint az építés folyamán, de szükség szerint a megváltozott viszonyokhoz igazodva kiszélesíteni a megfigyelési rendszert.
A 3.3 pontban (Növény és állatvilág védelme) felsorolt intézkedések hatását figyelemmel kell kísérni. Zágráb, 2000. 02. 22.
