KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

XX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

2008. II. NEGYEDÉV

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

ZÖLD KOMMANDÓ

TISZAVIRÁGZÁS

Fotó: Bodnár M.

A SAJÓ VÍZE ÖSSZEKÖT

Éhes fecskefiókák

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP KÖZPONTI ÜNNEPSÉGE ALKALMÁBÓL KÖRNYEZETÜNKÉRT EMLÉKPLAKETTET, MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVELET ÉS ZÖLD TOLL-DÍJAT ADOMÁNYOZOTT A KÖRNYEZET ÜGYÉÉRT TEVÉKENYKEDŐ, KIEMELKEDŐ MUNKÁT VÉGZŐ SZAKEMBEREKNEK. ÜNNEPI BESZÉDÉBEN SZÓLT A JELES ÜNNEP FONTOSSÁGÁRÓL, A GLOBÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁKRÓL, NAPJAINK IDŐSZERŰ PROBLÉMÁIRÓL. Ezen a napon a központi ünnepség mellett volt egy másik úgymond „vidéki” esemény is, a miniszter átadta a Nagykörös melletti Pálfája erdőben az új oktató központot és az ott kiépült tanösvényt, mely egyben annak a 25 jelfának állít emléket, amelyből mára mindössze 7 maradt fenn. Ebben a nagykőrösi tölgyesben ugyanis élnek még olyan famatuzsálemek is, amelyek régi korok nagy eseményeit látták, és ezek emlékét nevükben is őrzik. Ilyen például a Basafa, a Mátyás király fája, a Kisgatyás, a Kincses Makkfa és a Rákóczi-fa. Ebből az alkalomból Mangel Gyöngyi készített interjút a miniszterrel. Szabó Imre: - Azért tartottam fontosnak, hogy a terepen kint a természetben is legyen egy eseményünk, egy örömteli eseményünk, mert nagyon fontos a központi ünnepség, a kitüntetések átadása is, de még fontosabb az, hogy egy tönkrement, egykori nyári napközis táborból hogyan lehet összefogással egy kisebb csodát varázsolni. Ugyanis, az az oktatóközpont, információ- és fogadó épület, amelyik létrejött ennek a programnak a keretében, és az a tanösvény, amely 10 állomáson keresztül bemutatja azt, hogy mik azok a természeti értékek ezen a tájon, mint például a szarvasbogár, nagy hős cincér, a tartós szegfő, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, ezek mind-mind olyan csodák, amelyekre a megóvást természetesen kell vállalni. Ugyanakkor, azok a homoki erdősztyeppes tölgyesek, illetve a pannon homoki gyepek azok azért is fontosak, hiszen az ide érkező egykor ezt a területet elfoglaló, birtokba vevő

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter magyarok körülbelül ezzel a természeti tájjal találkoztak. Ezek a ligetek voltak uralkodóak vonulásuk nagy részében is, de itt akkoriban Magyarországon is. Ezek a fa matuzsálemek magukban is csodák, hiszen olyan energia sugárzik belőlük, amire mindenkinek szüksége van. És azért is, mert jelképezik azt az értékállóságot, amit nekünk, mint természetet védőknek kötelezettségünk, hogy megvédjünk. Mangel Gyöngyi: - Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy bizonyos területeken soha nem látott mértékben folyik a természetpusztítás. Országnyi esőerdő területek tűnnek el, nő az aszályos területek száma, klímaváltozás, szeméthegyek. Gondoljunk a nápolyi szeméthegyekre. Nagyon sok újabb probléma van a sok megoldott gond ellenére. Hogyan látja, a környezetvédelmi világnapnak milyen üzenete van a XXI. század embere számára, aki a fogyasztásban próbálja meg megtalálni az örömét és talán nem a természetben? Szabó Imre: - Mindenképpen a környezettudatosságot kell, hogy elsősorban sugallja. És sokan ismerik és lassan már közhellyé is vált a mondás, mi csak megőrzésre kaptuk a földet, hogy unokáinknak átadhassuk. De azt hiszem, hogy nagyon időszerű napjainkban is. Mégpedig azért, mert azok a gondok, problémák, amelyekre ön is utalt, azok a mindenna-

pi életünk részévé váltak. Kétségtelen, hogy a környezettudatosság sok helyen megjelent, akár az iparban, kereskedelemben, de ez még nem elégséges. És ezért, és azért, hogy amit annak idején Stockholmban 1972. június 5-én elhatároztak, azért minden évben, és az év minden napján tudjunk tenni valamit. Mi magunk egy rendezvénnyel tisztelgünk azon kollegák és civil szervezetek, újságírók előtt, akik ezt az ügyet az év minden napján szolgálják, és kitüntetések, díjak átadásával köszönjük meg munkájukat. Mangel Gyöngyi: - Az utóbbi hónapokban is nagyon sok programot indított a Környezetvédelmi Minisztérium. Többek között az éghajlat védelméért, közlekedési szokásaink megváltoztatásáért, kerékpárutakért. Ugyanakkor, itt Magyarországon is szaporodnak a környezeti problémák. Ön személy szerint, mit tart most itt Magyarországon a legfontosabbnak? Szabó Imre: - Én jelentős hangsúlyt helyezek arra, hogy amit megkezdtünk, azt folytassuk. A klímakampánytól kezdődően a környezettudat formáló akciókat folytatni kívánjuk. Ugyanakkor, jelentősebb hangsúllyal szeretném ráirányítani a figyelmet a környezet egészségügy, környezet biztonság kérdéskörére, hiszen az is egy nagyon lényeges feladatunk, hogy az emberek életminőségét szolgáló, és az emberek felelősségére ráirányuló akciókkal és rendezvényekkel szolgáljunk. Mi magunk rengeteget tehetünk azért, hogy a környezetet óvjuk, a terhelést csökkentsük. És ha bemutatjuk, hogy ezzel a saját egészségünket, és a környezetünk egészségét is szolgáljuk, azt hiszem, akkor érthetőbben tudjuk eljuttatni ezeket az üzeneteket az emberekhez. Mangel Gyöngyi: - Megvan-e a minisztériumnak a politikai támogatása ehhez a programhoz? Hogyan állnak a sokszor ellenkező érdekű gazdasági érdekcsoportokkal? Szabó Imre: - Mi elsősorban szövetségeseket gyűjtünk, és így a kormányon belüli szövetségeseink és a politikai támogatottságunk ezekhez az ügyekhez megvan. Azokat a tudományos intézeteket, civil szerveződéseket, akik ebben a programban érdekeltek, azokat természetes szövetségesnek tekintjük, és együtt fogjuk indítani a közeljövőben ezeket az akciókat.

Roncstelep

A miniszter átadja a tanösvényt

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

A rajzpályázat nyertese átveszi a díjat a minisztertől

22


KÖRNYEZETÜNKÉRT EMLÉKPLAKETT KIVÁLÓ SZAKMAI MUNKÁÉRT A miniszter által kitüntetettek sorában ott volt Bese Barnabás hulladékfelügyeleti osztályvezető, és Uram János a mérőközpont helyettes vezetője. Bese Barnabás hivatalos indokolás szerint a hulladékgazdálkodás, hulladék-felügyelet, különösen a „Zöld Kommandó” akcióksorozatok területi feladatainak ellátása során kifejtett kimagasló tevékenységéért vehette át a rangos kitüntetést. A kiváló szakember 1996. novemberétől dolgozik intézményünknél. 1999. július 1-jétől irányítja a Felügyelőség Hulladékfelügyeleti Osztályát. Irányításával a

hulladékgazdálkodási törvény megjelenését követően elkészült a statisztikai régióra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási terv, annak folyamatos végrehajtása példaértékű. Koordinálásával megvalósult az illetékességi területen lévő hulladéklerakók felmérése, az új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításra kerültek. Munkáját kimagasló szakmai tudás és példamutatás jellemzi. Uram János 2000. decemberétől dolgozik a Felügyelőségen. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy

A minisztertől Uram János és ...

a levegőtisztaság-védelmi immissziós mérőhálózat ÁNTSZ-től történő átvételét követően a zavartalan üzemeltetés lehetővé vált. Nagy szakmai tudással, jó szervezőkészséggel oldotta meg az immisszió hálózat üzemeltetését ellátó csoport munkájának irányítását. 2005-től mérőközpont vezető- helyettesként irányítja az emiszszió-, immisszió- és zajmérő csoport szakmai tevékenységét. A kitüntetetteknek szívből gratulálunk!

...Bese Barnabás átveszi a kitüntetést

ÖKOISKOLÁK ÖKOISKOLA

211 OKTATÁSI OLÁH LAJOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAMTITKÁRTÓL ÉS BRASSÓI SÁNDORTÓL, AZ OKTATÁSI TÁRCA FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESÉTŐL MÉG A TANÉV VÉGE ELŐTT. Az Ökoiskola címet azok az iskolák kaphatják, amelyek kiemelkedő színvonalon képviselik a környezeti nevelés és a fenntarthatóság értékeit. A szakértői felmérések szerint ma már közel 100 ezer diák jár ökoiskolába és mintegy 9 ezer pedagógus oktat ilyen intézményben. Az ökoiskola-hálózat az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagja. Az ökoiskola hálózat minden országban azonos elvek, módszerek alapján épül fel. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat összefogja, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti azokat az intézményeket, melyek a fenntarthatóság pedagógiai értékeit helyezik működésük középpontjába. Az Ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés elvei, hanem az iskolai élet minden területén. A hálózat nyitott minden magyarországi közoktatási intézmény számára. Az elmúlt négy év során 272 intézmény nyerte el a megtisztelő Ökoiskola címet. A 2007/2008as pályázaton 211 pályamű kapott az ökoiskola címmel járó oklevelet, közülük többen megújították a CÍMET VEHETETT ÁT

INTÉZMÉNY KÉPVISELŐJE


korábban elnyert minősítést. 2008 szeptemberére így összesen 354 iskola rendelkezik majd ökoiskola címmel. A cím elnyeréséhez az iskoláknak munkatervet kellett összeállítaniuk az Ökoiskolák közel 90 tételből álló kritériumrendszere alapján. Ökoiskoláknak azok az iskolák nevezhetők, ahol az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában meghatáro-

3

zó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. Az iskola a szülőkkel, illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában, az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkímélőbb, illetve az iskola lehetőséget biztosít tanulói számára a tanterven kívüli tanulási formákra is (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek).


B.-A.-Z. MEGYE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A

718 951 FŐ, MELY 24%-A MISKOLCON ÉS AGGLOMERÁCIÓJÁBAN (172 637 + 40 756 FŐ), 32%-A (190 764 FŐ) TOVÁBBI 20 VÁROSBAN, KÖZEL FELE (314 974 FŐ) PEDIG 336 KÖZSÉGBEN ÉL. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 235 600 FŐ, A FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY 43,2%, A MUNKANÉLKÜLISÉG 10,9%-OS. MEGYE LAKÓNÉPESSÉGE

NEK

A megye 357 településének több mint 80%-a 2000 fő alatti kistelepülés. Ezeken a településeken a foglalkoztatottság, az infrastruktúra ellátottság a megye átlagához képest is igen alacsony, a társadalmi, gazdasági elmaradottságot a környezeti/természeti értékek gazdagsága sem tudja pótolni. Az infrastrukturális ellátottság nem éri el az országos átlagot. A gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya 93,8%. A közüzemi vízellátásban részesülő lakások aránya 98,5%, a közcsatornára kötött lakások aránya 64,4%. (Forrás: Statisztikai évkönyv 2006.) A megyét (elsősorban a Sajó-völgyét) évtizedeken keresztül a nehézipar hegemóniája jellemezte. A rendszerváltást követően a megye iparszerkezete átalakult, a korábbi nagy szennyező iparágak részben megszűntek, vagy termelésük jelentősen csökkent. 1. Felszíni- és felszín alatti vizek minősége, védelme 1.1. FELSZÍNI- ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE Jelentősebb vízfolyásaink vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi helyzetét alapvetően ma is a külföldi

hatások, a határon túli készletelvonások és szennyezőanyag emissziók határozzák meg. A megyében mintegy 10 jelentősebb és nagyszámú kisvízfolyás található. Ezek minőségének ellenőrzését és minősítését 2006-ig kijelölt törzshálózati mintavételi szelvényekben végeztük. 2007. január 1-jétől - két éves alapozó vizsgálat után - az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően kialakított új monitoring rendszer került bevezetésre. Ennek keretében a múlt évben 53 víztest 110 kijelölt szelvényében végeztünk monitorozást (számuk változó, évente kerül meghatározásra). Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb vízfolyás vízminősége javult, a szennyvízkibocsátás csökkenésének és a szennyvíztisztítás javulásának köszönhetően. A Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád, a Bódva és a Szinva vízminősége a 2006. évi vizsgálatok alapján a vizsgált komponensek több mint 90 %-ában III. osztályú, tűrhető értéken belül maradt. A megye jelentős talajvíz, rétegvíz, karsztvíz és parti szűrésű vízkészlettel rendelkezik, mely ivó, ipari és mezőgazdasági célokat egyaránt szolgál. A talajvízkészlet minőségéről összességében elmondható, hogy magas nitrát tartalom, sótartalom és keménység jellemzi. A parti szűrésű vízkészlet minősége a felszíni vízfolyás mindenkori minőségétől függ. A rétegvíz készlet a legkevésbé érzékeny felszíni és felszín közeli szennyezésekre, minősége jó, vízellátásra kiválóan alkalmas. A karsztvíz készlet minősége, mind az aggteleki, mind a bükki karsztvíz esetében jónak mondható, térségünk ivóvíz ellátásában fontos szerepet játszik. Vízminőségi problémát időszakosan nagy csapadékot követő szennyezőanyag bemosódás okozhat (mint történt ez 2006 nyarán a Miskolc esetében).

1.2. AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA Az EU Víz Keretirányelv (VKI) új szemléletet hozott a vízminőség védelemben. Célja az, hogy vízgyűjtőszinten megvalósuljon a jó vízminőségi és elegendő vízmennyiségi állapot. A folyók, patakok, tavak esetében a jó ökológiai és kémiai állapot, a felszín alatti vizeknél a jó mennyiségi és kémiai állapot elérése a cél 2015-ig. 2004 végéig megtörtént a víztestek kijelölése. A megye területén felszíni vizek tekintetében 75 természetes vízfolyás-víztest és 13 tó-víztest került kijelölésre. A víztestek ökológiai alapállapot-felmérése 2005-2006-ban megtörtént. Az alapállapot felvétel során a fizikai-kémiai vizsgálatok mellett 5 élőlény csoport (halfauna, makrofiton, fitoplankton, makroszkopikus gerinctelenek, fitobentosz) ökológiai állapota is meghatározásra került. Az ökológiai alapállapot felvétel eredményei meghatározóak a kidolgozásra kerülő vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésénél. Meghatározásra kerültek a felszín alatti víztestek is. A megye területét 32 felszín alatti víztest érinti. 2006-ban kialakításra került a VKI szerinti felszín alatti vízminőségi monitoring rendszer, 46 kijelölt helyen végezzük a felszín alatti víztestek vizsgálatát. 1.3. IVÓVÍZELLÁTÁS, IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÓ PROGRAM

A közműves ivóvízellátás a megyében gyakorlatilag 100%-os. A vízellátás nagyobb részt felszín alatti vízből történik. A vízbázisok védelméhez fokozott érdek fűződik.

1. számú térkép

Csatornázatlan települések és szippantott szennyvíz ürítő helyek


4


Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari légszennyezőanyag kibocsátása (t/év)

sen csökkentek, a levegőminőségi állapot szempontjából ma már a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó kibocsátások a meghatározóak. A szigorodó jogszabályok azt eredményezték, hogy a nagy tüzelőberendezéseknél (erőművek) tüzelőanyag váltást és technológia-korszerűsítést hajtottak végre, a vegyipari üzemeknél utóégetőket építettek be és a leválasztó rendszert korszerűsítették, hulladékégetőknél ugyancsak rekonstrukciót (utóégető, füstgáztisztító) hajtottak végre. A nagykibocsátók (erőművek, hulladékégetők, cementgyár, kohászati üzemek) folyamatos emiszszió mérőrendszert építettek be, több helyen online adatszolgáltatást valósítottak meg. A vegyipari üzemek egyes technológiái szintén rendelkeznek (önellenőrzés céljából) folyamatos emisszió mérő rendszerrel. A környezetvédelmi beruházások hatására jelentősen csökkent az ipari légszennyezőanyag kibocsátás. A megye ipari létesítményeinek légszennyezőanyag kibocsátását a 1. számú grafikon szemlélteti. 2.2. IMMISSZIÓ

1. számú grafikon A 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján elindult, majd a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat alapján folytatódott vízbázis-védelmi program keretében a diagnosztikai felmérés, mely 2007-re befejeződött, a biztonságba helyezés viszont a szükséges pénzeszközök hiányában gyakorlatilag el sem kezdődött. Az ivóvíz minősége az előírások szigorodása miatt (arzén határérték 50 µg/l-ről 10 µg/l-re csökkent) sok esetben kifogás alá esik. Az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint a megyében 357-ből 72 településen (elsősorban a megengedettnél magasabb ammónia, vas, mangán vagy arzén tartalom miatt) nem volt megfelelő minőségű a víz. Az elmúlt években számos ivóvízminőség javító fejlesztés valósult meg a megyében. A jelenleg előkészítés alatt levő beruházásokban a megye területén 62 település érintett. Az ivóvízminőség javító program keretében 2009. december 25-ig kell valamennyi településen biztosítani a megfelelő minőségű ivóvizet. 1.4. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS A vízellátás fejlesztésével a szennyvízelvezetés, csatornázás nem tartott lépést, nyílt a közműolló. Az utóbbi másfél évtizedben történt beruházások következtében a megyében ma már 214 településen van közüzemi szennyvízcsatorna, a csatornázottsági arány 56-57%, még mindig alacsony. A települések mielőbbi csatornázása különösen a fokozottan érzékeny vízvédelmi területeken nem tűr halasztást. A megye 357 települése közül 163 érzékeny területre esik, ezek közül szennyvízcsatorna hálózat mintegy 100 településen van. 2007. évben 32 település szennyvíz elvezetésére és tisztítására adtunk vízjogi létesítési engedélyt. A tervezett beruházások elsősorban a Bódva- és a Hernád-völgy, továbbá a Bodrogköz kistelepüléseit érintik. A tervezett telepek kapacitása többnyire 2000 lakos egyenérték (LE) alatti. A 91/271/EGK Irányelv a tagországok számára ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

előírja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a településeken keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. Minden 2000 lakos-egyenértéknél (LE) nagyobb szennyezőanyag-kibocsátású agglomerációban, valamint az ennél kisebb, de sérülékeny vízföldtani környezetben fekvő településeken a szennyvizeket össze kell gyűjteni és azokat biológiai tisztítás után szabad élővízbe vezetni. A tervezett szennyvízcsatorna építéseket, a szippantott szennyvíz ürítő (szippantott szennyvizet fogadó tisztító telepeket és földmedencés ürítő) helyeket az 1. sz. térképlap szemlélteti. 1.5. SZENNYEZETT TERÜLETEK KÁRMENTESÍTÉSE A megyében a múlt örökségeként jelentős környezeti szennyeződések maradtak vissza. Ózdon és térségében (Borsodnádasd), valamint Miskolcon a kohászati tevékenység, míg Tiszaújváros és Kazincbarcika környékén a szénerőművekhez és a vegyipari üzemekhez kapcsolódó zagytározók felszámolása, rekultivációja szükséges. 2000-ben hatályba lépett a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet. Ez jogalapot teremtett a talaj és talajvíz szennyezésekkel kapcsolatos intézkedésekre. Az elmúlt 10-15 évben több mint 200 esetben adtunk ki kötelező határozatot a felszín alatti víz és a talajszennyeződések feltárására és felszámolására, jelenleg a megyében 79 kármentesítési munka van folyamatban. 2007-ben is 12 esetben jutott tudomásunkra eddig ismeretlen, ill. nem kezelt szennyezés. Számos kármentesítés már befejeződött, ezek vízminőséget javító lokális hatása területenként már érzékelhető. 2. Levegőtisztaság-védelem 2.1. EMISSZIÓ A hatvanas, hetvenes években a Sajó-völgy az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt. Az ezredfordulóra az ipari kibocsátások jelentő-

5

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként üzemeltetjük az immissziós mérőhálózatot, mely a megyében 10 monitor állomást, a szakaszos mintavételű RIV mérőpontokat foglalja magába. A folyamatos monitor állomásokon meteorológiai adatok, PM10, CO, SO2, NOx, ózon, a RIV mérőpontokon NO2 (4 db) és ülepedő por mérése (7 db) történik. A levegő kén-dioxid (SO2) tartalma jelentősen csökkent, mivel a széntüzelésű erőművek alacsony kéntartalmú import szén és/vagy biomassza tüzelésre tértek át. A levegő nitrogén-oxid (NOx) koncentrációja viszont lassú növekedést mutat, ami egyenesen arányos a gépjárműforgalom növekedésével. A levegő szállópor (PM10) koncentrációi a nagyvárosokban (Miskolc) és más településeken (Putnok) a megengedett túllépések számát (35 alkalom) jelentősen meghaladják, mely helyenként közlekedésből, helyenként a lakosság által eltüzelt gyenge minőségű szénből származik. 3. Környezeti zaj- és rezgésvédelem A környezeti zajterhelést alapvetően az ipar és a közlekedés határozza meg. A megyében az ipar a nagyobb városokban koncentrálódik, de kisebb településeken is vannak a környezeti zaj szempontjából meghatározó üzemek. Növekedett a lakóterületekbe ékelt, zajhatással járó kisipari vállalkozások száma. Az ipar szerkezetátalakulását követően előtérbe került új tevékenységek közül a bányászati (kavicsbányák, kőbányák, ásványbányák) kitermelés és szállítás zajhatása lett jelentős. A közlekedés okozta zajterhelés is jelentősen növekedett az utóbbi évtizedben, egyrészt a gépkocsik számának, másrészt a nehéz gépjárműállomány számának és szállítási kapacitásának növekedésével. A teherszállítás a vasútról jelentős mértékben átterelődött a közutakra. A főforgalmi utak többsége átszeli a településeket. Ezek az utak túlterheltek, nem a mai forgalomra méretezték. A főforgalmi utak mentén mind nappal, mind éjszaka határérték túllépés adódik. A közlekedési zaj csökkentése érdekében szükség ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

van az elkerülő utak építésére. Néhány elkerülő út már eddig is épült. Legutóbb az M30 Miskolcot elkerülő szakasza épült meg a felsőzsolcai csomópontig. Miskolc átmenő forgalma jelentősen csökkent, a 26os útba átkötő szakasz (az ún. Bosch-út) megépítésével a teljes átmenő forgalom megszűnhet. Az 1998 és 2006 közötti időszakban vizsgált üzemeknél a határértéket túllépők száma folyamatosan csökken, míg 1999-ben a vizsgált üzemek több mint 40%-ánál tapasztalunk határérték túllépést, addig 2006-ban ez az arány kevesebb, mint 20%. 3.1. ZAJTÉRKÉPEZÉS A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 24.) Korm. rendelet számításon alapuló „stratégiai zajtérképek” készítését írja elő, amelyek tükrözik a jelenlegi zajterhelési helyzetet, a lakossági érintettséget, a túllépések mértékét, alkalmasak a zajterhelési helyzet változásának bemutatására és megfelelő alapot képeznek a megoldást célzó „intézkedési tervek” számára. A nagy forgalmú utak, vasutak zajtérképét a GKM 2007-ben elkészítette. Felügyelőségünk ezeket értékelte és jóváhagyta. Ebben az évben a főforgalmú utakra intézkedési tervek készülnek. 4. Hulladékgazdálkodás A megyében 2006-ban mintegy 3.000 telephelyen (a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR) bejelentkeztek) 60.000 tonna veszélyes, kb. 280.000 tonna települési szilárd, és valamivel több, mint 500.000 tonna ipari és egyéb nem veszélyes hulladék keletkezik.

A hulladékok típus szerinti megoszlását a 2. sz. diagram szemlélteti. Magyarországot a hulladékgazdálkodás terén is uniós kötelezettségek terhelik. Például a csomagolási hulladékok hasznosítási arányát 2008-ra 60%-ra kell növelni. 2008-ra el kell érni a 4kg/fő/év háztartási elektronikai hulladék begyűjtését és hasznosítását. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát az 1995. évi mennyiséghez képest 2016-ra 35%-ra kell csökkenteni. 2009-től nem üzemelhetnek olyan hulladéklerakók, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. E követelmények csak a hulladékgazdálkodás nagyfokú átalakításával, a hasznosítás erőteljes növekedésével teljesíthetők. 4.1.TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS,

KOMPLEX

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK

A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása döntő hányadban még ma is lerakással történik. A nyilvántartott települési szilárd hulladék lerakók száma a megyében 343 db. Jelenleg már csak 12 üzemel, folyamatosan kerülnek, kerültek bezárásra a nem megfelelő műszaki védelemmel kialakított depóniák. Komoly feladatot jelent a már nem üzemelő lerakók felszámolása, lezárása, rekultivációja. A megyében eddig a 193 felülvizsgálatra kötelezett lerakóból 63-ra nyújtották be a környezeti felülvizsgálati dokumentációt, mindössze 48-ra van elfogadott rekultivációs terv, és 19 rekultiváció kivitelezése történt meg. Az idei évben komoly pályázati források (KEOP) nyíltak meg a települési hulladéklerakók felszámolására, rekultivációjára.

A megyében a két nagy hulladékgazdálkodási rendszer, a Dél-borsodi és Sajó-Bódva-völgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, valamint a regionális jelleggel működő Zempléni (bodrogkeresztúri) lerakó ellátási körzete csaknem lefedi a megye teljes területét. A szelektív gyűjtéssel, válogató művekkel, átrakó állomásokkal, komposztálókkal, építési-bontási törmelék feldolgozókkal, korszerű, regionális hulladéklerakókkal kialakított rendszerek elviekben komplex hulladékfeldolgozást tesznek lehetővé. Ezeket a rendszereket kiegészítik az átnyúló rendszerek (Tiszatavi, nyírségi). A hulladékgazdálkodási rendszerek túlnyomórészt EU-s forrásból valósultak meg. A hulladékgazdálkodási rendszereket, a meglevő és tervezett létesítményeit és az ellátott területet az 2. sz. térképlap mutatja. A rendszerek még nem működnek teljes körűen. A szelektív gyűjtés bevezetése bizonyos területeken megtörtént, teljes elterjesztésük, működtetésük azonban nem. Kevés a gyűjtősziget, még kevesebb a hulladékudvarok száma. A lerakott hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése nem halad a kívánt mértékben. Építési, bontási hulladék feldolgozásról és hasznosításról nem beszélhetünk, holott mindkét ISPA beruházás tartalmazta azt. Jelenleg Miskolcon sem működik építési törmelék feldolgozó. A szennyvíziszapok hasznosítása nem megoldott. 4.2. VESZÉLYES HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A megyében, éves átlagban mintegy 60.000 tonna veszélyes hulladék keletkezik. A megyében 4 db veszélyes hulladékégető üzemel, összesen 37.000 t/év kapacitással. A tervezett

2. számú térkép


6


fejlesztési kapacitás 25.000 t/év. 2005. január 1jétől már csak olyan hulladékégető művek üzemelnek, amelyek megfelelnek a legújabb hazai és uniós üzemelési és kibocsátási feltételeknek. A követelményeket teljesíteni nem tudó hulladékégetők bezárásra kerültek. A megyében 6 db veszélyes-hulladék lerakó üzemel, együttes kapacitásuk közel 65.000 t/év. A gyártói felelősség elve alapján visszavételi, begyűjtési, kezelési kötelezettség alá eső veszélyes hulladékok tekintetében az autóroncsok bontására 14 hulladékkezelő telephely rendelkezik engedéllyel. Az elektronikai hulladékok, elemek, akkumulátorok átvételét számos engedélyezett begyűjtő végzi, ill. a forgalmazók külön hulladékkezelési engedély nélkül veszik át azokat. A gyógyszerhulladékok visszavételét a gyógyszertárakban oldották meg. A PCB tartalmú berendezésekről és hulladékaikról a megyében 11 gazdálkodó szolgáltatott adatot, 2001-ben összesen 2640 db berendezés szerepelt a nyilvántartásban. 2010-ig a berendezések leszerelését el kell végezni, ez jelenleg még 1407 darabot jelent. A veszélyes hulladékok egyéb kezelésére – előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás – további számos szervezet rendelkezik engedéllyel. 4.3. IPARI ÉS EGYÉB NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK A megyében, éves viszonylatban közel 500.000 t/év nem veszélyes ipari hulladék (építési-bontási, gumi, műanyag, kohászati salak stb.) keletkezik. A nagy mennyiségben keletkező hulladékok - kohászati salakok, erőművi pernyék és salakok, építési, bontási hulladékok - hasznosítására a kezdeti lépések megtörténtek. Kedvezőnek mondható a kohászati salakoknak az ún. Bosch-út építésénél történő felhasználása. Építési és bontási hulladék feldolgozó mű létesült Bodrogkeresztúrban 150.000 t/év kapacitással (KIOP támogatásból) és Sajókazán (ÉHG Rt.) 100.000 t/év kapacitással (ISPA támogatásból). A gumihulladékok energetikai hasznosítását végzik a HOLCIM Zrt-ben (14.700 t/év). Műanyag hulladékok hasznosítására több mint 10 gazdálkodó szervezet rendelkezik engedéllyel. Ezek közül a jelentősebb kapacitásúak a REMAT Kft. (8.000 t/év), az AVERMAN-HOLVEX Kft. (12.000 t/ év) és a HOLCIM Zrt. (7.000 t/év). 4.4. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) alapján a felügyelőség elkészítette az Észak-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét a 2003–2008. évi időszakra, amely alapján elkészültek a helyi és az egyedi hulladékgazdálkodási tervek. A területi tervben a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében számos prioritás került megfogalmazásra. Így többek között komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása, szelektív gyűjtés bevezetése, a nem megfelelő lerakók bezárása 2008-ig. További feladat a biológiailag lebomló, szerves hulladékok kezelő rendszerének kialakítása, a nem veszélyes hulladékáramokra (építési és bontási hulladékok, gumiabroncs, csomagolóanyagok) begyűjÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

2. számú grafikon tő, kezelő rendszerek kialakítása. Az állati eredetű hulladékok begyűjtő, kezelő rendszerének korszerűsítésével egyidejűleg fel kell számolni a dögkutakat, és a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra gyűjtő, ártalmatlanító, hasznosító telepeket kell létesíteni (oldószerek desztillálása, fáradt olajok kezelése, páclevek hasznosítása), autóroncs begyűjtő, kezelő rendszereket kell kialakítani. Jelenleg folyik a tervek soros felülvizsgálata. 5. Természet- és tájvédelem

növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják. A Korm. rendeletben kihirdetett Natura 2000 területek kiterjedése 1,95 millió hektár, az ország területének mintegy 21%-a. Ugyanez az arány a megyére vetítve közel 50%. A kijelöléssel, az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése a cél.

5.1. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

5.3. EX LEGE VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉS EGYÉB TERÜLETEK

A megye területén két nemzeti park (Aggteleki és Bükki) található, továbbá áthúzódó területével a Hortobágyi Nemzeti Park négy község területét érinti. Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hozták létre 1985ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör-Tornai karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hektár területen helyezkedik el. A Zempléni területeket 2007. február 1-jétől vette át az ANP Igazgatóság a BNP Igazgatóságtól. A Bükki Nemzeti Park, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult, a Bükk-hegység változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei, sziklabércei, valamint élővilágának megóvására. Több mint 40 ezer hektár védett területet foglal magába. A nemzeti parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló értékeket hordozó területek, melyek fokozottan védettek. A megye területén található még 5 tájvédelmi körzet (a Borsodi Mezőségi; a Kesznyéteni, a Lázbérci; a Tokaj-Bodrogzugi, a Zempléni, valamint számos természetvédelmi terület. Az országosan védett területek Magyarország mintegy 10 %-át fedik le, a megyében ez az arány kb. 15 %. A védett területeket a3. sz. térképlap szemlélteti.

A természetvédelmi és Natura 2000 területek mellett meg kell említeni az ún. ex lege védelem alatt álló területeket is, mely több mint 1100 láp, 110 földvár és hasonló számú kunhalom, illetve a több mint 1300 barlangból áll. Kihirdetésre kerültek továbbá a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, melyek főként a védett területek puffer területei, illetve a jelentősebb vízfolyásokat kísérő „ökológiai zöld folyosókat” fedik le országos szinten. 5.4. TÁJVÉDELEM A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

6. Összefoglalás 5.2. NATURA 2000 TERÜLETEK 2006-ban a védett területek a Natura 2000 hálózat területével bővültek. A Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek,

7

A felügyelőség az elmúlt 18 év során kialakította szervezeti rendszerét és azt rugalmasan igazította a változó körülményekhez. Közben megtörtént a környezetvédelmi igazgatás korszerűsítése, a környezetvédelem és a vízügy integrációja (2002), majd a ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

2. sz. térképlap

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás egyesítése (2005), létrejött az egységes Zöld Hatóság. Az elmúlt másfél évtized során az elintézésre váró ügyek száma évről évre folyamatosan növekedett, egyre erősebb felügyeleti és társadalmi kontroll mellett kell a napi szakmai munkát megfelelő színvonalon végezni. Az évek során ügyfélbarát hatósági munkát valósítottunk meg. Több olyan belső szervezési, ügykezelési intézkedést hajtottunk végre, melyek az ügyfelek jobb kiszolgálását a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést szolgálják. Célunk, hogy a felügyelőségen olyan környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi műszaki-szakmai és hatósági munkát végezzünk, mely a térségben folyó gazdasági szerkezetátalakítást úgy segíti elő, hogy közben a környezet állapota folyamatosan tovább javuljon. Pintér István igazgató

3. számú térkép

JELES NAPOK ÉS TANÖSVÉNYEK A BORSOD-A BAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKMAI, SZAKSZOLGÁLATI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET A 2007/2008-AS TANÉVBEN HETEDIK ALKALOMMAL HIRDETTE MEG A „JELES NAPOK ÉS TANÖSVÉNYEK” MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI CSAPATVERSENYÉT. AZ EGYRE NÉPSZERŰBB VERSENYRE 17 ÁLTALÁNOS ISKOLAI (3 FŐS) CSAPAT NEVEZETT BE 51 FŐVEL. AZ ELSŐ FORDULÓBAN A CSAPATOK LAKÓHELYÜK VÉDEN-

A verseny sorozat célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek megyénk egy-egy védett területével, a tanösvények geológiai, botanikai, ökológiai értékeivel. A környezettudatos szemléletük, gondolkodásuk, attitűdjük megerősödjön. A vetélkedő szem előtt tartotta, a „játszva tanulást”, az értékek megőrzésének és tiszteletének kialakítását, valamint a környezetbarát életmódra motiválás fontosságát.

DŐ TERMÉSZETI ÉRTÉKEIT MUTATTÁK BE EGY ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTETT TABLÓ SEGÍTSÉGÉVEL; A MÁSODIK FORDULÓBAN A KISGYŐRI „PARLAGISAS TANÖSVÉNYT” JÁRTÁK BE ÉS ADTAK SZÁMOT A TUDÁSUKRÓL. A DÖNTŐBE KERÜLT

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ALKALMÁBÓL A MISKOLCI ÁLLATKERT ÉS KULTÚRPARK ADOTT OTTHONT. LEGJOBB

10

CSAPATNAK A

A döntő feladatai Herman Ottó életéhez, a kanalas gémekhez, a törékeny fűzhöz és a kétéltűek éve miatt a magyarországi kétéltűekhez kapcsolódtak.


Minden csapat dicséretet érdemel, mert lelkesen, igényesen készültek fel a versenyre. Voltak olyan csapatok, akik már másodszor, harmadszor jelentkeztek a vetélkedőre, amely azt jelzi, hogy sok természetet szerető, védő, érdeklődő diák van megyénkben. Köszönet az iskolák vezetőinek, a felkészítő pedagógusoknak, akik vállalták a segítő, támogató munkát, a verseny szponzorainak, hogy e nemes ügy mellé álltak ( a BAZ Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, az

8

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Z-Press Kiadó és a versenysorozat főtámogatója az első helyezettnek járó vándorserleg alapítója az AVE Miskolc Kft.). A verseny végeredménye: I. helyezett: a felsőzsolcai ÁMK „Barlangi medvék” nevű csapata, Felkészítő nevelő: Biczó Balázsné II. helyezett: a parasznyai Baross Gábor Ált. Isk. „Jégmadár” nevű csapata, Felkészítő nevelő: Kovács Istvánné III. helyezett: a mályi Móra Ferenc Ált. Isk. „Szalamandrák” nevű csapata, Felkészítő nevelő: Barta Ildikó Polák Péter megyei szaktanácsadó


ZÖLD KOMMANDÓ A Zöld Kommandó tavaly az illegális hulladéklerakókat ellenőrizte, több mint 1500 helyszíni és közúti ellenőrzést hajtottak végre, és 802 intézkedést adtak ki. A kivetett bírságok összege meghaladta a 217 millió forintot. Az idei akciósorozat célja a színesfémlopások visszaszorítása, az illegális begyűjtés felszámolása, a legális begyűjtők fokozott ellenőrzése. A Zöld Kommandó környezetvédelmi akciócsoport által az elmúlt két hónapban ellenőrzött 300 színesfém-hulladék lerakó több mint felénél tártak fel szabálytalanságot - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy színesfém-hulladék feldolgozó telepen tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Elmondta, hogy az április óta tartó akciósorozatban 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt 2,68 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzések célja, hogy visszaszorítsák az éves szinten 10 milliárd forint kárt okozó színesfém-lopásokat és az illegális autóbontásokat. Az eddig ellenőrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy harmada nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetűnek bizonyult. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 20 esetben meghaladta a 100 tonnát, csaknem 30 esetben pedig a 10 tonnát. Az ellenőrzések során számos esetben szabálytalanul kezelt veszélyes hulladékra is bukkantak a kommandósok. Az akció a nyáron folytatódik, a zöldhatóság a rendőrséggel együttműködve továbbra is előzetes bejelentés nélkül végzi az ellenőrzéseket a magyarországi színesfém-hulladék gyűjtőkben. A miniszter elmondta, hogy a zöldbűnözéssel szemben - amelynek része az illegális színesfém-hulladék begyűjtés

- zéró toleranciát hirdettek, ezért az idén 300-zal növelték a zöldhatóság és a természetvédelmi őrök létszámát, 2010-ig pedig további 450 embert vesznek fel. A hulladékkezelő ágazat forgalma meghaladja a 200 milliárd forintot, a cégek mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír -, 150 ezer tonna nemesfém - vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyaghulladékot, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöttek be és készítettek elő hasznosításra. *** A Zöld Kommandó akciósorozat keretében az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrzési listáján április hónapban a fémhulladék begyűjtőkre koncentráló helyszíni szemlék szerepeltek. Májusban és ezt követően az Edelényi, az Encsi és a Krasznokvajdai Rendőrkapitányságokról érke-

zett, mintegy 200 feljelentés kivizsgálása kötötte le a legnagyobb erőket. Ezek főként engedély nélküli fémhulladék begyűjtésre és szállításra, valamint külföldről történő, mindenféle okmányt nélkülöző hulladék behozatalra vonatkoznak. A bejelentések kivizsgálására irányuló közigazgatási eljárások folynak a felügyelőségen. Ezek az ügyek természetüknél fogva nehezen kezelhetők a felügyelőség hatósági eszközeivel. Szinte kivétel nélkül magánszemélyekről van szó, akiknél a fémhulladék begyűjtése megélhetési forrás, hulladékkezelési engedéllyel, telephellyel nem rendelkeznek. Velük szemben a tevékenységtől való eltiltás nem vezet eredményre, a bírságot sem lehet vélhetően behajtani. Az áprilisi és májusi ellenőrzések alapján eddig 7 esetben bírság és ugyanennyi esetben tevékenységtől való eltiltó határozat született.

Illegális hulladékkezelő telep

HULLADÉKÁTRAKÓ ÁLLOMÁS ÓZDON Hulladékátrakó-állomás és hulladékudvar épült Ózdon, a beruházást a hozzá csatlakozó közúttal együtt Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára június 24-én adta át rendeltetésének. A beruházás az unió infrastrukturális előkészítő alapja, az ISPA forrásából valósult meg, és a Sajó-Bódva völgye komplex hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását szolgálja, s a térség ezzel példát mutatott a környezetvédelemben - mondta a szaktárca államtitkára.. A már 2006 közepétől üzemelő komplex hulladékkezelő telep, a 127 települést tömörítő Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás mintegy

230 ezer lakosának kommunális hulladékát fogadja és kezeli. A 3,5 milliárd forintos beruházás 10 százalékát az önkormányzatok állták, az Európai Unió 50 százalékban, a magyar állam pedig 40 százalékban fedezte a költségeket. Oláh Lajos az avatáson elmondta: az állampolgár felelőssége, hogy tisztán tartsa saját környezetét, és például szelektíven gyűjtse a hulladékot. Az állam, illetve az önkormányzat felelőssége viszont az, hogy biztosítsa a megfelelő hátteret a modern hulladékgazdálkodáshoz. A kedden átadott létesítménynek köszönhetően a környéken megszűnhetnek az illegális hulladéklerakók, javulhat a köztisztaság.

Az államtitkár átadja a létesítményt ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

9

A Sajó-Bódva völgye térsége jellemzően aprófalvas terület, ahol a szilárd hulladék megfelelő kezelése eddig megoldatlan volt. A kazincbarcikai és a sajókazai önkormányzat - a térség közszolgáltatóinak bevonásával - az egyre tarthatatlanabb helyzet megszüntetésére vállalkozott 2001-ben, amikor az ISPA pályázat benyújtását, és a siker érdekében a térségi összefogást kezdeményezte, ehhez csatlakozott a többi önkormányzat. Az ózdi átrakó-állomás, hulladékgyűjtő udvar építése tenderét a Sajó-völgyi Hulladékkezelési Konzorcium nyerte el a Betonút Zrt. vezetésével. A Sajó-Bódva ISPA program még nem fejeződött be, további beruházások várhatóak. Az év végéig várhatóan további 7 hulladékudvar épül meg a régióban, 2009-ben pedig az aggteleki, korábban használt hulladéklerakó rekultivációja is befejeződhet. Az Európai Unió az előcsatlakozási folyamat részeként hozta létre 1999-ban az ISPA-t a csatlakozás előtt álló országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Magyarországon ez elsősorban a szilárd kommunális hulladékkezelési-rendszerek és a nagy szennyvízhálózatok kiépítéséhez elnyerhető támogatást jelentette. ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

PROGRAM AZ ÉLŐ TISZÁÉRT A Tisza biológiai változatosságának megőrzése, az ártéri tájgazdálkodási rendszer gazdálkodási formává történő honosítása a prioritása az Élő Tiszáért Programnak, amely záró konferenciával fejeződött be Tokajban. A három éve indult programot a Környezetvédelmi Világalap (GEF) forrásaiból az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatta. Kajner Péter, a program projektkoordinátora a legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy a 2006-ban megalapított Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) működése mára stabillá vált, a szervezet hosszú távon képes a Tisza mentén élők egyre szélesebb körű öszszefogását megteremteni. Szól arról, hogy “Élő Tisza” névvel védjegy bejegyeztetését kezdeményezték, amely segítségével a Tisza mentén élő közepes méretű gazdálkodók termékeit kívánják értékesíteni. Bár ez a program befejeződött, a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy új projekt indul az öt Tisza menti országban. Ennek elsődleges célja, hogy elősegítse olyan, regionálisan harmonizált stratégiák és jogszabályok elkészítését,

amelyek biztosítják a vízmennyiség- és minőségvédelmi tervek egyesítését a Tisza ökológiai értékeinek megőrzésével és a megélhetési lehetőségek javításával.

A projekt támogat majd olyan helyi kisprojekteket, amelyek a természetkímélő ártéri tájgazdálkodás példáját mutatják be.

TISZAVIRÁGZÁS Míg tavaly a korai tavasz és nyár két héttel korábbi tiszavirágrajzást okozott, addig az idén talán a hűvösebb, csapadékosabb tavasz, a szeles, viharos, esős időjárás következtében egy kicsit elhúzódott a tiszavirágok rajzása - mondta el a sajtó számára Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani Egyesület tagja. Idén június közepén kezdődött a tiszavirágok rajzása. A folyó felszínét rajzó kérészek ezrei lepték el Szeged és az országhatár között. Esténként csodálatos látvány kápráztatta el a Tisza-partján bámészkodókat. Elmondta azt is, hogy a tiszavirág a kérészekhez tartozó, nagyméretű, 8-12 centiméter hosszú rovar. Napjainkban már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él, igen érzékeny a környezetére. A párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emelkednek. A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a madarak is, és a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövideÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

sen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét elhalt tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai megnyilvánulása. A peték pedig lesüllyednek a meder fenékre. A tiszavirág rajzásakor a Tisza partját nem csak a kis állatkák násztáncát csodálók keresik fel, hanem azok is, akik igyekeznek a rajzó kérészeket horgászáshoz vagy értékesítéshez minél nagyobb számban befogni. Vízi rendőrök és természetvédők közös ellenőrzéssel akadályozták meg, hogy rajzásakor a védett rovarokat illegálisan begyűjtsék. A gyűjtéskor ráadásul sok helyen kiássák a partoldalban fejlődő lárvákat is, súlyosan károsítják a legfontosabb élőhelyeket, veszélybe sodorják a tiszavirág szaporodását, fennmaradását. A tiszavirág (Palingenia longicauda) a környezetvédelmi minisztérium 13/2001. számú rendeletének hatálya alá tartozó, védett rovarfaj. Természetvédelmi értéke egyedenként kétezer forint. A rovarnak azonban nem csak repülni képes egyede, hanem a még lárva állapotban lévő, vagy a már elhullott egyede is védett, így gyűjtésük szintén tilos. A természet védelméről szóló 1996. évi törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, vagy engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához,

10

elejtéséhez, birtokban tartásához. A szabálysértésekről szóló 1999. évi törvény értelmében természetvédelmi szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szervezet egyedét jogellenesen elpusztítja. A vízirendészeti rendőrkapitányság a nemzeti park igazgatóságokkal és az egyéb természetvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel közösen igyekszik a védett rovar illegális gyűjtését megakadályozni.

Az átváltozás pillanata


ERDŐIRTÁS AZ UKRÁN KÁRPÁTOKBAN (AZ ÁRVIZEK ÖKOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI) MTI

HÍR :

„A KÁRPÁTOKBAN

FOLYÓ BARBÁR

ERDŐIRTÁS BESZÜNTETÉSÉT ÉS AZ ERDŐÁLLO MÁNY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK MEGKEZDÉSÉT TARTJA A LEGIDŐSZERŰBB FELADATNAK A PUSZTÍTÓ ÁRVIZEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN

VASZIL KOMENDAR,

UNGVÁRI NÖVÉNYÖKOLÓGUS PROFESSZOR.

Az Ukrán-Kárpátok erdeinek legavatottabb szakértőjeként ismert Komendar, az Ungvári Nemzeti Egyetem természeti ökoszisztémák védelmével foglalkozó kutatólaboratóriumának tudományos vezetője az Ungváron megjelenő Novini Zakarpattya hivatalos megyei lapban aggasztónak nevezte az Ukrán-Kárpátok erdeinek állapotát. Mint írásában állította, az utóbbi évtizedekben a hegyi erdők vágása során minden létező szabályt megszegtek, amikor mind a fenyő-, mind a lombos erdőket tarvágásos módszerrel irtották és irtják. Mi több, jelentős területeken, így teljes hegyoldalakon és hegygerinceken koncentrált vágási eljárást alkalmaznak, ami csak Szibéria síkvidéki erdőségeiben engedélyezett. A Kárpátok ökológiai egyensúlyát felborító erdészeti rablógazdálkodásért a természet kegyetlenül bünteti az embert, amint az 1998-as és 2001-es katasztrofális árvizek is bizonyítják. Ha a jelenlegi állapotok fennmaradnak, akkor előfordulhat, hogy a letarolt hegyoldalakat az erózió az anyakőzetekig lecsupaszítja, és azok kősivataggá válnak - mutatott rá a szakember.” Egy évtizeddel ezelőtt (1998. november) e lap hasábjain hívtam fel első alkalommal a figyelmet arra, hogy „a minden eddiginél nagyobb felső-tiszai árvíz kialakulásának számos oka között nem elhanyagolható az ember meggondolatlan beavatkozá-

sa a természet rendjébe, mely olyan pusztító folyamatokat indukál, melyet ma még sem felmérni, sem kontrollálni nem vagyunk képesek.” A következő lapszámban (1999. január) „Kárpátalja havasai és árvizei” címmel dr. Fodor Andrásnak, az Ungvári Állami Egyetem azóta elhunyt kiváló professzorának egy 1994-ben megjelent tanulmányával próbáltam alátámasztani, hogy a mind gyakoribb árvizeknek az okai a Kárpátok ősi ökológia rendjének megbomlásában, az ott folyó rablógazdálkodásban keresendők. Az elmúlt egy évtized alatt hat alkalommal előfordult nagy árvizek csak erősítették bennem ezt a meggyőződést. Vesszőparipámmá vált az ismétlődő árvizek ökológiai összefüggésének sulykolása. Többször leírtam az új Vásárhelyi terv kapcsán is, legutóbb Frisnyák Sándor professzor úr felkérésére a Bodrogköz monográfiájához irt tanulmányomban fogalmaztam meg röviden a problémát miszerint: „A mind gyakoribb árvizek keletkezésében a szélsőséges időjárás mellett (sajnos ebben is) elsősorban az ember a vétkes. Hiszen nem is olyan régen még a Kárpátalja hegységeinek, erdőinek és rétjeinek buja növényzete szivacsként szívta magába a csapadékot, s később egyenletesen szivárogtatta a mellékfolyókba és onnan a Tiszába a talajvizet. Azóta azonban felforgatták a természet ősi rendjét. Kiirtották a havasi erdők zömét, szabálytalanul használják a havasi legelőket. Így a lehulló csapadék akadálytalanul zúdul le a szőrfüves, famentes, kopár lejtőkön. Az elpusztult erdők és legelők területén cserjések, savanyú legelők, kopár rétek alakultak ki, mert megváltoztak az ökológiai hatások és a hegyoldalakon gyorsabb lett az erózió. Nagyobb esők idején

pedig szabad utat engednek a lezúduló víztömegnek, áradásokat idézve elő a hegyekben és a folyók völgyeiben. Mindezeket dr. Fodor Istvánnak az Ungvári Állami Egyetem néhai professzorának egy 1994ben megjelent tanulmányára alapozom. Az azóta bekövetkezett újabb és újabb rekordokat döntő árvizek őt igazolják. A gátak pedig nem nőhetnek az égig. Ha rendkívüli károk árán is, de meg kell végre értenünk, hogy ha részben is, de vissza kell adni a természetnek ami az övé (a folyónak azt, ami a folyóé). Mára már valamennyi szakember számára egyértelművé vált, hogy csak az árvízvédelmi töltések további emelésével nem lehet megoldani az egyre magasabb vízállásokkal jelentkező árvizek biztonságos levezetését. Végül ez vezetett a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” című koncepció-terv megszületéséhez. A koncepció alapelve, s egyben erénye, hogy a meglévő védművek megtartása és műszaki állapotának megőrzése mellett hosszú távon oldja meg a Tisza árvízvédelmét anélkül, hogy a jelenlegi árvédelmi töltéseket túlzott mértékben tovább magasítanák. A koncepcióterv az árvizek visszatartására kizárólagosan csak műszaki létesítményekkel operál, nem veszi kellőképpen figyelembe a természetes növénytakaró igen jelentős csapadék-visszatartó lefolyás-szabályozó szerepét. Ezért a koncepciótervben felvázolt beavatkozásokat hosszútávon ki kellene egészíteni a Tisza-vízgyűjtő teljes ökológiai rendszerének helyreállításával, amely majd ismét kiegyensúlyozottá teszi a Tisza vízjárását.” Hát ebben erősít meg most újra az ukrán vezető növényökológus szakembernek legújabb megállapítása. Sallai Ferenc

JÓ A KÁRPÁTALJAI FOLYÓK MINŐSÉGE A kárpátaljai folyók Ukrajnában a legjobbak közé tartoznak vizük minőségét tekintetve - mondta Volodimir Csipak, a Kárpátalja megyei vízgazdálkodási és meliorációs főosztály vezetője a környezetvédelmi világnap alkalmából. A zakarpat.info ungvári internetes hírújság által idézett szakember elmondta, hogy az általa irányított hivatal rendszeresen ellenőrzi az ukrajnai megye folyóinak vízminőségét. A monitoring adataira hivatkozva kijelentette: a kárpátaljai folyók vízminősége jó, sőt - tette hozzá - az Ung felső folyásának vize Ukrajnában a legtisztábbnak minősül. A vízgazdálkodási hivatal tervezi a Tisza eredetforrásának rendezését a Rahói járásban. A munkálatok befejeztével emlékjelet állítanak a folyó eredeténél, Fekete Tisza (Csorna Tisza) falu mellett. A szakember egyúttal aggasztónak mondta, hogy túl sok a szemét Kárpátalja folyói mentén, különösen a hegyek között. Ezért felszólította a hegyvidéki települések polgármestereit, önkormányzatait, ne engedjék a lakosságnak, hogy a folyók mellett rakja le a szemetet, háztartási hulladékot.(Ennek a ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

magunk részéről örülünk, mert a nagyobb áradások hulladékszennyezést sodornak le a magyar folyósza-

kaszokra is, legutóbb múlt év decemberben a Bodrogon és a Tiszán fordult elő szennyezés. Szerk.)

A Tisza Rahónál

11


§ J O G S Z ABÁLYFIGYELŐ

9/2008. (IV. 10.) KvVM rendelet A Lázbérci Tájvédelmi Körzet bővítéséről (Magyar Közlöny 2008/59. sz.)

15/2008. (IV. 17.) EüM rendelet A kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről szóló 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról

46/2008. (IV. 17.) FVM rendelet A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő - Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 51/2008. (IV. 24.) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet módosításáról

16/2008. (IV. 24.) GKM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról 18/2008. (IV. 28.) KüM határozat a Londonban, 2001. március 23-án kelt, a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001.évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló2007.évi CLXV. törvény 2-3.paragrafusainak hatálybalépéséről (MK 2008/67. szám, 2008. április 28.). 19/2008. (IV. 28.) KüM határozat A Londonban, 2001. október 5-én kelt, a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló 2001.évinemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 2007.évi CLXIV. törvény 23. paragrafusainak hatálybalépéséről (MK 2008/ 67. szám, 2008. április 28.).

99/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/ 2001.(IV.3.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről (MK 2008/68. szám, 2008. április 29.). ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

4/2008. (IV. 29.) ME rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelöléséről (MK 2008/68. szám, 2008. április29.) 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről (MK 2008/68. szám, 2008. április 29.)

11/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről (MK 2008/69. szám, 2008. április 30.).

sáról (Magyar Közlöny 2008/90. sz. 5435.old.) 28/2008. (VI. 27.) KüM haározat Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 24/2008.(II.10.)Korm. rendelet 2-3. paragrafusának hatálybalépéséről (MK 2008/94. szám). 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról (MK 2008/96. szám).

12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (MK 2008/69. szám, 2008. április 30.)

82/2008. (VI. 30.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról (MK 2008/96. szám)

2008: XIX. tv. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmén módosításának kihirdetéséről. (Magyar Közlöny 2008/71. sz. 4250. old.)

179/2008. (VII. 5.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba történő visszaszállításának támogatásáról és annak finanszírozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.)

21/2008. (V. 22.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003.(VII.7.)ESZCSM-FVM-KvVM együttesrendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/77.sz. 4681. old.)

85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.)

70/2008. (V. 29.) FVM rendelet A piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/ 2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/80. sz. 4870.old.)

86/2008. (VII. 5.) FVM rendelet Jégeső-elhárítási rendszer működéséhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás igénybevételének szabályairól (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.)

7/2008. (VI. 5.) NFGM rendelet A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/84. sz. 5171.old.) 154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/85. szám, 2008. június 6.) 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosítá-

12

1044/2008. (VII. 5.) Korm. határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba történő visszaszállításának támogatásáról és annak finanszírozásáról szóló Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.) 180/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII .31.)Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/101. szám, 2008. július 8.) 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (MK 2008/101. szám, 2008. július 8.).


TA L LÓZÓ A világ halfajainak mintegy negyedét veszélyezteti a felelőtlen túlhaláTÚLHALÁSZAT szás - állapítja meg az ENSZ Élelmezéés Mezőgazdasági Szervezte, a FAO A VILÁG HALFAJA sihalászati iparral foglalkozó részlegéINAK NEGYEDÉT nek igazgatója. A testület hétfőtől a jövő héten VESZÉLYEZTETI ülésezik a németországi Brémában, a tanácskozás fókuszában a felelős halászat, és kereskedelem, valamint a fogási mennyiségek egységesítésének témái állnak. Grimur Valdimarsson szerint - aki a dpa-nak nyilatkozott - a technikai irányelvek már léteznek a felelősségteljes halászat megteremtéséhez, egy sor megállapodás, és javaslat szabályozza már ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor számos szabályozás betartása törvényileg nem kikényszeríthető, csupán önkéntes jellegű. - Jelenleg a legtöbb törvényi szabályozás csak nemzeti szinten létezik, nemzetközileg hiányoznak a kötelező eszközök - hangsúlyozta Valdimarsson. A FAO tanácskozáson 79 ország és nem kormányközi szervezet képviselői vesznek részt. (dpa - Bréma)

A

-

A klímaváltozás Stern szerint gyorsabban megy végbe, mint gondolták. LÍMA A globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása jóval gyorsabban növekVÁLTOZÁS szik, mint azt korábban becsülték - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek GYORSABBAN szerdán Nicholas Stern, nemzetközileg ismert szakember, a Világbank egykori MEGY VÉGBE vezető közgazdásza, aki szerint alábecsülték a másfél évvel ezelőtt a neve alatt kiadott 700 oldalas jelentésben a klímaváltozás okozta veszélyek nagyságát. Stern egyebek között egy példával illusztrálta ezt: a világ óceánjai nem nyelnek el annyi üvegházhatást okozó gázt, mert egyre inkább telítettek, azaz kisebb mennyiségben képesek felvenni széndioxidot, mint korábban. A gázkibocsátás gyorsabban növekszik és a Föld gázelnyelő kapacitása csekélyebb, mint korábban gondolták. A klímagázok veszélye potenciálisan nagyobb, mint a régebbi óvatos becslésekben feltételezték, a klímaváltozás a jelek szerint egyre gyorsul - mondta Stern. A tudós sürgette a szennyezőgáz-kibocsátás csökkentésére tett vállalások végrehajtását, többek között az Európai Uniótól is. A még 2006. őszén készült jelentésben Stern és szakértői gárdája 50 év leforgása alatt 2-3 fokos felmelegedést jövendölt, úgy becsülvén, hogy a klímaváltozás költsége a világ GDP-jének legalább évi 5 százalékával érhet fel, a fogyasztást a világban egészében ötödével fogja vissza. A tanulmányt Tony Blair brit kormányfő tíz éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte.

AK

-

(Reuters - London) A brazil esőerdő pusztítása elérte az eddigi legmagasabb értéket áprilisban. A brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) műholdfelvételei alapján csupán ebben az egy hónapban 1132 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki. Ez Rio de Janeiro teljes területének felel meg. A márciusban kipusztított 148 négyzetkilométerhez képest drámai a változás – igaz, lehetséges, hogy akkor is jóval több erdő veszett el, márciusban ugyanis az esőerdő 78 százalékát takarták el a felhők, míg áprilisban csak 53 százalékát – jelentette az INPE a Die Welt című német lap cikke szerint. Az intézet igazgatója, Gilberto Camara egy sajtótájékoztatón felkérte a kormányt, hogy bocsásson több eszközt a rendelkezésükre, mert így fokozhatnák az adatrögzítés és a kiértékelés hatékonyságát. A jelenlegi műholdas rendszer csupán a 25 négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű erdőirtásokat érzékeli. Camara a műholdrendszer 2010-ig lezajló korszerűsítésének költségeit egymilliárd realra (közel százmilliárd forint) becsülte. Az igazgató szerint az Amazonas térségében tíz másodpercenként tűnik el egy

REKORD-

MÉRETEKET ÖLT AZ ESŐERDŐIRTÁS BRAZILIÁBAN


13

focipálya nagyságú esőerdődarab. Áprilisban a legtöbb erdő, 794 négyzetkilométernyi, Mato Grosso államban tűnt el, ahol Blairo Maggi kormányzó diktálja a tempót - szójaföldjei érdekében állandóan szembeszáll a szövetségi kormány erdővédő erőfeszítéseivel. Carlos Minc brazil környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy rövidesen szolgálatba lép egy ötszáz fős nemzeti környezetvédelmi gárda, amely a rendőrséget fogja segíteni az illegális irtások elleni harcban. (Rio de Janeiro/Berlin) Az üvegházhatású gázok szintje 800 ezer év óta most a legmagasabb a légkörben, ami azt bizonyítja, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás okozója - derült ki az antarktiszi jég vizsgálatának alapján. A jégbuborékokban lévő szén-dioxidot és a metánt 3200 méter mélységig vizsgálták az Antarktiszon svájci, francia és német kutatók. A tudósok egy európai jégkutatási projekt keretében majdnem az alapokig hatoltak le a hó összenyomódásával az Antarktiszon létrejött jégpáncélon, amelynek rétegei - akárcsak a fák évgyűrűi - sokat elárulnak az egykori éghajlati viszonyokról. A kutatás révén a már meglévő 650 ezer éves adatbázishoz további százötvenezer éves periódus éghajlatáról szóló információjával járultak hozzá a kutatók. A vizsgálat eredményeit a Nature című folyóiratban publikálták. „Határozottan állíthatjuk, hogy a szén-dioxid és a metán jelenlegi koncentrációja 28 és 124 százalékkal magasabb, mint bármikor korábban az elmúlt 800 ezer év során” - hangsúlyozta Berne Stocker, a tanulmány szerzője, a Berni Egyetem kutatója. Az ipari forradalom előtt az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját többnyire a Föld Nap körüli pályájának módosulásai befolyásolták, amelyek az elmúlt 800 ezer év alatt nyolcszor taszították bolygónkat a jégkorszakba, s „húzták ki” onnan. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) tavalyi jelentésében az emberi tevékenységet, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok égetését okolta az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának a növekedéséért. Utóbbi váltja ki a globális felmelegedést, aminek következtében soha nem látott szárazság, árvizek, hőhullámok köszönnek be, s élelem-, valamint vízhiány léphet fel. „A mostani mozgatórugók teljesen mások, mint voltak a múltban, amikor kizárólag természeti okok játszottak közre az üvegházhatású gázok szintjének növekedésében, s az éghajlatváltozásban” - mutatott rá Mint Thomas Stocker elmondta, kínai és ausztrál kutatók fontolgatják, hogy az Antarktisz némely részén 4500 méter mélységig fúrnának le, ami másfélmillió évvel ezelőtti légköri adatokhoz juttatná a tudósokat. A mostani kutatás nagyszabású természetes változást mutatott ki a szén-dioxid légköri koncentrációjában. Így 770 ezer éve a szén-dioxid szintjének „szembeötlő” természetes ingadozását észleltek, amely a jégkorszak alatt bekövetkezett hirtelen klímaváltozást váltotta ki. Csaknem 100 ezer év múlva, 667 ezer évvel ezelőtt rendkívül alacsony volt a szén-dioxid szintje, amelynek légköri koncentrációja 172 ppm (parts per million ezred ezrelék) volt. Ez 10 ppm-mel volt kisebb a korábban ismert legalacsonyabb értéknél. (Míg az ősidőkben a szén-dioxid koncentrációja nem haladta meg a 300 ppm-et, jelenleg ez az érték 380 ppm). A kutatok szerint a szén-dioxid szintjének alacsony értékei azt jelenthetik, hogy az óceán bizonyos periódusokban többet nyelt el belőle. „Mindent összevetve, a vizsgálat során nyert adatok révén többet tudhatunk meg a karbon-ciklusról, s ennek kihatásáról az éghajlatra” - mondta a kutató. Az ENSZ klímakutató testülete szerint a jégkorszakban az átlaghőmérséklet 56 Celsius fokkal volt alacsonyabb, mint ma, s a jelenlegi ismeretek szerint a XXI. században 1,8-4 fokkal emelkedik. A kutatás összefüggéseket mutatott ki a metánkoncentráció és a monszunok között. „A metán szintjének változása rámutatott a monszunrendszer erősödésére a trópusokon az elmúlt 400 ezer év során. Ezek a monszunciklusok erősödtek e hosszú periódus második felében” - emelte ki Thomas Stocker.

AZ ÜVEGHÁZHA-

TÁSÚ GÁZOK SZINTJE 800 EZER ÉV ÓTA MOST A LEGMAGASABB


A Z E U RÓ PAI UNIÓ HÍREI Hatályba lépett a kémiai biztonságról szóló uniós rendelet A vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről és engedélyezéséről 2006 decemberében elfogadott európai uniós REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) rendelet szabályainak többségét ez év június elsejétől kell alkalmazni. A kémiai biztonság széles terület, átfogja az egészségvédelmet, a környezetvédelmet, de részese a honvédelem, valamint a munkavédelem is. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló uniós rendelet - amely automatikusan része a nemzeti jogoknak mintegy 30 ezer vegyi anyag regisztrálását írja elő. Ez azt jelenti, hogy ezeket az anyagokat dokumentációval kell nyomon követni a gyártásuktól a felhasználásukig. A rendelet a regisztrációt az ipar feladatává teszi, ami jelentős anyagi terhet ró a gyártókra. Ennek enyhítésére a rendelet eleve 11 éves határidőt szab arra, hogy a vegyi anyagok regisztrációja teljes körű legyen. A gyártóknak és importőröknek önmaguk regisztrálására - pedig fél év haladékot ad a rendelet. Ők megtehetik, hogy ez év június 1. és december 1. között előzetes regisztrációval működjenek tovább. Ha ezt elmulasztják, akkor viszont fel kell függeszteniük a gyártást és az importálást is. Ezt csak úgy kerülhetik el, ha egyből végleges regisztrációt kérnek - hívja fel az érintettek figyelmét az ÁNTSZ Országos Kémiai Biztonsági Intézete. 2011-től tilos lesz a higany kivitele az EU-ból Az Európai Parlament által Strasbourgban elfogadott javaslat szerint 2011. március 15-től kezdve tilos lesz a fémhigany, a cinóber, a higanyvegyületek és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kivitele az unióból. A jogszabály a higanyhulladék biztonságos kezelésével, tárolásával is foglalkozik. A javaslat szerint a veszélyes anyagot sóbányákban, mély, felszín alatti, sziklás képződményekben kell majd tárolni, illetve felszín feletti létesítményekben, úgy, hogy biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét. A parlament első olvasatban azt is kérte, hogy a higany behozatalát is tiltsák be, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. Szerepel

benne viszont az, hogy az Európai Bizottság - az EU „kormánya” - a tagállamok és más érintettek bevonásával 2010-ig megvizsgálja, szükség van-e ilyen tilalomra. Klímabizottsági jelentés Straszburgban Tárgyalta és elfogadta az Európai Parlament a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága által készített köztes jelentést, amely az éghajlatváltozás tudományos alapokon nyugvó hatásaival foglalkozik. A jelentés elismeri az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) tevékenységét, és támogatja azt az uniós stratégiai célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokra kell korlátozni az iparosodás előtti szinthez képest. A szöveg szerint minderre a következő évtized közepéig van lehetőség. A képviselők nem értettek egyet azokkal a „tudományosan megalapozatlan” próbálkozásokkal, amelyek kétségbe vonják a klímaváltozásról szóló tanulmányok állításait. A jelentés elfogadásával további kutatást tartanak szükségesnek a bioüzemanyagok terén és gyors fellépést sürgetnek a felmelegedés megállítására. Az EU jövőre búcsúzna a hagyományos égőktől Hagyományos izzók helyett jövőre várhatóan már csak energiatakarékosakat fognak gyártani az Unióban, amennyiben az Európai Bizottság által felvetett törvényjavaslat elfogadásra kerül. Több milliárd eurónyi megtakarításra számítanak a lépéstől. Az energiatakarékos izzók hozzávetőleg ötször kevesebb energiát fogyasztanak hagyományos társaiknál és közel tízszer annyi ideig élnek, így aztán bőven megtérül a némileg magasabb beszerzési ár a használat során. Az új szabályozás értelmében, ami 2009-től léphet életbe, fokozatosan vonnák ki a forgalomból a nem energiatakarékos izzókat, méghozzá aszerint, hogy mennyi wattot fogyasztanak. Ezzel a lépéssel az EU mintegy évi 5-8 milliárd eurónyi megtakarításra számít a fogyasztók számára. Egyedül Németországban az összes háztartási izzó lecserélésével több, mint 7,5 milliárd kilowattórát meg lehetne spórolni, nem beszélve a 4,5 milliárd tonnányi széndioxid-kibocsátás csökkenésről. A német gyártók azonban kifejezetten károsnak ítélnének egy olyan döntést, ami 2015 előtt teljes korláto-

zást, kitiltást jelentene a hagyományos izzók számára, hiszen nem rendelkeznek olyan kapacitásokkal kompakt fénycsövek terén, amivel a teljes piac igényét ki tudnák elégíteni. Egy darabig tehát még szükség van a régi izzókra is. A hagyományos villanykörték a felhasznált energia egy részéből nem fényt, hanem hőt állítanak elő, ami tehát pazarlásnak számít, amennyiben valaki nem így próbál befűteni egy helyiséget. Ezzel szemben az új izzók kevesebb hőt és több fényt termelnek ugyanannyi energia felhasználásával. Tavaly Ausztrália volt az első, mikor bejelentette, hogy 2010-ig kivonja a forgalomból a hagyományos izzókat. Környezetvédelemről vitázott az Európai Parlament Két környezetvédelmi témáról folytatott vitát a közelmúltban Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálati javaslata 2020-ig teljesítendő, újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket tartalmazott. Eszerint el kellene érni a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának, valamint a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újbóli újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását. Az EU-ban évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik, ami fejenként 3,5 tonnát jelent. A szemét mennyisége gyorsabban nő, mint a GDP, a hulladéknak pedig csak kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlerakó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék. A vízre vonatkozó környezetminőségi normák jogszabálytervezete értelmében mintegy 33 szennyező anyag - főleg növényvédő szerek és nehézfémek jelenlétét kell vizsgálni a jövőben a folyókban, tavakban, valamint a partvonal menti tengervizekben. A tagállamoknak 2018-ra jelentős előrelépést kell felmutatniuk az előírások betartásában. Az EP-képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, ki lehet-e bővíteni a veszélyes anyagok listáját további 13 anyaggal - ilyenek például a dioxinok.

DR. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY Az Avasi Gimnázium tizenöt évvel ezelőtt hirdette meg először a Dr. Less Nándorról elnevezett Földrajzversenyt 12-18 éves tanulók részére. A verseny méltó emléket állít névadójának, a maláriában fiatalon elhunyt tehetséges botanikus-geográfus tudósnak. Munkássága felbecsülhetetlen a helyi értékek feltárásában, közvetítésében és megőrzésében. A helyi kezdeményezés mára országos meghirdetésű, szakmailag elismert vetélkedéssé nőtte ki magát. Ebben a tanévben a rangos verseny döntőjére április 18-19-én került sor. A verseny, mint már évek óta jól szervezett, szakmailag igényes volt. A döntőbe jutott valamennyi tanuló kiválóan felkészült a megmérettetésre, tartalmas feleletekkel bizonyították kiemelkedő földrajztuÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

dásukat. Elismerés és köszönet illeti meg a felkészítő tanárokat, akiknek a munkája nagyban segítette a versenyzőket a sikeres szereplésben. Mindhárom kategóriában a győztesek és felkészítő tanáraik Less Nándor Díjat kaptak. A szervezők fontosnak tartották a döntőbe jutott valamennyi tanuló és a szaktanárok méltó jutalmazását, elismerését. A verseny kiemelt támogatója az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a GEO Magazin, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Műszaki Kiadó, a Földgömb és a TermészetBúvár. A Nemzeti Tankönyvkiadó 2 interaktív táblát adományozott iskolánknak, melyet a verseny ünnepélyes megnyitóján vehetett át Arday István, a gimnázium igazgatója.

14


KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP A FELÜGYELŐSÉGEN JÚNIUS 5-ÉN, MINT MÁR TIZENNYOLC ÉVE MINDEN ALKALOMMAL A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPRA EMLÉKEZTÜNK FELÜGYELŐSÉGÜNKÖN. ÉVTIZEDES HAGYOMÁNYA VAN ANNAK IS, HOGY EZEN A NAPON „NYÍLT NAP” KERETÉBEN FOGADJUK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁSOK ÉRDEKLŐDŐ CSOPORTJAIT.

Az ünnepség a felügyelőség Mindszent téri irodaháza előtti parkolóban kezdődött a Kafka Margit Általános Iskola táncosainak bemutatójával. A megemlékezés résztvevőit Raisz Gyula műszaki igazgató helyettes köszöntötte, aki beszédében utalt a környezetvédelem, mint országhatárokon átívelő mozgalom kezdeteire, az 1960-as évekre. Ekkor jelent meg Rachel Carson amerikai újságírónő Néma Tavasz című könyve. A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte és ténykedése volt. A hetvenes évek már túllépett a mozgalmiság keretein és a környezetvédelmi politika globális léptékű tudatosítását és intézményesítését célozta meg. Fordulópontot a környezetvédelem történetében mégis 1972. június 5-16. jelentett, ugyanis az Egyesült Nemzetek Szövetsége kezdeményezésére Stockholmban megrendezték az első környezetvédelmi világértekezletet. A Stockholmi konferenciának nagy hatása volt a nemzeti környezetpolitika alakulására is. Számos országban, alkotmányban vagy törvényben rögzítették a megfelelő környezethez való jogot és az állam kötelezettségét a környezet megvédésére. Nálunk 1976-ban született meg az első környezetvédelmi törvény és 1977-ben megalakult az Országos Környezeti- és Természetvédelmi Hivatal. A környezeti problémák súlyának felismerésével egyre inkább uralkodóvá vált az a nézet, hogy a környezet és a fejlődés kérdéseit együtt kell kezelni. 1983-ban kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága. A globális környezeti problémák tovább sokasodtak, megoldásában igazi áttörés nem következett be. 1992-ben Rió de Janeíroban újabb Környezetvédelmi Világ Konferenciára került sor.


Raisz Gyula műszaki igazgató helyettes A 2002. augusztus végén a dél-afrikai Johannesburgban került megrendezésre a harmadik világkonferencia Fenntartható Fejlődés címmel. Ezek a nagyhorderejű világértekezletek meghatározó jelentőségűek voltak a hazai környezeti ügyeink szempontjából is. Az utóbbi évtized jelentősebb eredményei között tarthatjuk számon a környezetvédelemmel és természetvédelemmel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos új jogszabályok, az új környezetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény, az erdők védelmével és a fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó törvény, a vízgazdálkodási törvény, a hulladékgazdálkodási törvény megalkotását, nem utolsó sorban az uniós jogharmonizáció keretében a hazai jogrendbe illesztett jogszabályok egész sorát. 2004-től tagja vagyunk az Európai Uniónak. Számunkra több mint követelmény, stratégiai kérdés, hogy a környezetvédelem terén is felzárkózzunk az Európai Unió átlagához. Az új jogszabályok, a bővülő feladatkörök nem csak többletfeladatokat, de szemléletváltást, más minőségű munkát, ügyfélbarát ügyintézést követelnek meg a Felügyelőségtől is. Már említettem az 1972. év jelentőségét. Ez az év egyéb tekintetben is mérföldkőnek számít, ekkor jelent meg a már említett Római Klub első jelenté-

15

se: „A növekedés határai”. A könyv felrázta a világot. Sommás megállapítása ugyanis az volt, hogy ha a népesedés, az iparosodás és a környezetszenynyezés változatlan ütemben folytatódik, a Föld 100 éven belül eléri a növekedés határait, és általános hanyatláshoz vezet. Nos közben ennek a száz évnek az egyharmada eltelt és sajnos az előre jelzett események sorra bekövetkeznek, talán még korábban is. Az emberiség már túllépte a Föld eltartó képességének a határait. Népessége meghaladja a 6,5 milliárdot, a globális éghajlatváltozás már nem hipotézis, hanem kézzel fogható valóság. Ezt igazolja a levegő és az óceánok mérhető melegedése, a sarkvidékek és a magas hegyek jég- és hórétegének olvadása, a tengerszint emelkedése, de magunk is tanúi vagyunk az egyre szélsőségesebb hazai időjárásnak, a rekordokat döntő hőmérsékletnek, felhőszakadásoknak, árvizeknek, jégesőknek, hurrikánoknak. Tudnunk kell viszont, hogy ez a folyamat nem törvényszerű, összhangot lehet teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között. Van mód a fenntarthatóság korlátain belülre visszakerülni, de ez globális szintű előrelátást, felelősséget, önmérsékletet, kellő emberi jóindulatot feltételez. S ebben itt nekünk, együtt és külön-külön is meg van a felelősségünk, hogy ne legyen igaza Konrád Lorenznek, aki ezt mondta: „az ezredfordulóra az emberiség a technika áldásait átokká változtatva gyermekei, unokái jövőjéről megfeledkezve feléli azok örökségét, s kifosztott, elpusztított környezetet, testi és lelki betegségeket hagy maga után hátra”- mondta befejezésül az igazgatóhelyettes. Ezt követően igazgatói dicsérő oklevelet átadására került sor a Felügyelőség kiemelkedően jó munkát végző munkatársainak: Idén is reggel 9 órától folyamatosan érkeztek a diákok a hagyományos nyílt napra. Délelőtt 10 órától közel 100 általános és középiskolás ismerkedett a laboratóriumi munkával, a levegőtisztasági mérőbusszal. Munkatársaink demonstrációs bemutatót, vízvizsgálatot, biológiai mérést, mikroszkópos vizsgálatot, zajmérést tartottak a felügyelőség udvarán, a szokásos nagy érdeklődés mellett. /Sallai/


A SAJÓ VIZE ÖSSZEKÖT A HÁROM ÉVTIZEDE EGYÜTTMŰKÖDŐ PELSŐCI (SZLOVÁKIA) MAGYAR TANNYELVŰ ALAPISKOLA ÉS AZ ALSÓZSOLCAI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2007-BEN KIHASZNÁLVA AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁMOGATOTT INTERREG PÁLYÁZAT KÍNÁLTA LEHETŐSÉGET „A SAJÓ VIZE ÖSSZEKÖT” CÍMMEL PROJEKT PÁLYÁZATOT DOLGOZOTT KI ÉS NYÚJTOTT BE, MELYNEK ELNYERÉSÉVEL SZÁMOS SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRA NYÍLT LEHETŐSÉG. Június 24-én sikeres konferenciával zárult a HUSKUA/05/02/155 regisztrációs sz. INTERREG III/A projekt egy éves, rendkívül gazdag programsorozata Alsózsolcán. A számos megvalósult programcélok között kiemelt feladatként szerepelt a két települést összekötő Sajó folyó vizének megfigyelése, egyszerű laboratóriumi mérésekkel történő monitorozása is. A pályázat lehetővé tette, hogy mindkét iskola számára megvásárolják a vizsgálatokhoz szükséges minilabor eszközöket és vegyi anyagokat.

Az iskola diákjai Csanádiné Mercs Flóra matematika-kémia szakos tanár irányításával a projekt egész ideje alatt folyamatosan végeztek különböző vizsgálatokat a természetben, és a minilabor eszközök segítségével meghatározták a vett vízminták szennyező anyag tartalmát. Decembertől júniusig 30 alkalommal végeztek méréseket a Sajóból Pelsőcnél és Alsózsolcánál. A Sajó vizének kémiai vizsgálata kiterjedt a pH érték, oldott oxigén, nitrit ion, nitrát ion és foszfátion mérésére. A vízminőségi vizsgálat részeként szabad szemmel is látható apró gerinctelen állatok, úgynevezett bioindikátorok jelenlétét keresték a folyó vizében. Előfordulásukkal, vagy hiányukkal következtettek a folyó vízének állapotára. Mint a záró konferencián Molnár Bence és Zwillinger Márton diákok előadásukban elmondták a kifogott makrogerinctelen állatok fajgazdagsága jól mutatta, hogy a folyó már újra élővíz. A leggyakrabban előforduló állatok: kis szitakötő lárvák, bolharákok, szúnyoglárvák, vízi ászkák, kérészlárvák, molnárkák. Olyan különlegességekkel is találkoztak, mint a vízi skorpió, vízisikló, vagy a hattyú. A Sajó

szakadó partfalában parti fecskék fészkelnek, nemegyszer nagy kócsagot, szürke gémet láttak repülni. A terepi munkák során az erdei pinty, a nagy fakopáncs, a kakukk, a fülemüle hangját hallgatták. A gyerekek az általuk elvégzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Sajó vize emberi fogyasztásra még nem alkalmas, de a korábbi évtizedekhez képest sokat javult, fürdésre, állatok itatására, vízi sportolásra újra alkalmas. Szabóné Bán Mária az iskola igazgató helyettese elmondta azt is, hogy A program keretében végzett tevékenység során a gyerekekben tovább erősödött a környezettudatos magatartás. A vizsgálatok során megtapasztalhatták, hogy a szennyeződések nem ismernek országhatárokat. Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek akik részt vetek a programban érzékenyebben reagálnak a környezeti problémákra, de még a közömbösebb tanulótársaiknak és a felnőtteknek is fel tudták ébreszteni az érdeklődésüket.

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FELELŐS SZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Recommend Documents