Környezetvédelem (KM002_1)

Széchenyi Környezetvédelem István Egyetem

Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem (KM002_1)

Béka tanmese

• Vida Gábor: Helyünk a bioszférában – előszó ld. pdf

1. A környezetvédelem alapjai

http://www.interkonyv.hu//index.php?page=getpdf&me dia_id=5&method=inline

2014/2015-es tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, Környezetmérnöki Tanszék 1



Bevezetés

•

Húsvét-sziget

•

Mezopotámia

•

Szent Máté-szigeti rénszarvasok

•

Felvilágosodás: ”elszaggatta az emberi tevékenységeket féken tartó hagyományos kötelékeket”, elkezdődik a haladás eszméjének diadalútja

•

A Föld természeti kincseit mára nemzetközi nagyvállalatok igyekeznek birtokukba venni

•

A gyors fejlődést szolgáló gazdasági és pénzügyi rendszer az embert teszi rendszerének eszközévé és kiszolgáltatottjává, felmorzsolja a természeti környezetet

•

⇔ Ősi életmódunk

2

3

4

1



Szent Máté szigeti rénszarvasok egy csoportja 1963 júliusában

ennyi maradt…

F: Domokos E.

5

6



Az emberiség lélekszámának alakulása (millió fő)

A Szent Máté sziget rénszarvas-állományának alakulása (egyedszám)

A környezet fogalma

F: Domokos E.

A rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek)

7

• ~: a világ azon része, amelyben élünk és tevékenykedünk • A Föld élővilágának élettere: bioszféra: – földkéreg (litoszféra) – vízburok (hidroszféra – levegő (atmoszféra) élőlények által benépesített területei 8

2



et el em e egym i hatáss al v a ás r a n na k !

Környezeti elemek

Atmoszféra

Növény- és állatvilág Talaj Kőzet

Földkéreg

Mag Földköpeny

Földkéreg (talaj és kőzet)

Földkéreg

rnye z

Litoszféra

Hidroszféra (vízburok) Litoszféra (földkéreg + földköpeny felső része)

Atmoszféra (légkör)

– föld – víz – levegő – élővilág

Táj

• II. Épített környezet – települések – infrastruktúrák

A kö

Bioszféra (élővilág élettere)

• I. Ökoszisztémák alkotói

9


10


A környezetvédelem folyamatai

A környezetvédelem részei • A károkat megelőző védelem

tájvédelem

természetvédelem

környezetgazdálkodás

• Az okozott károk megszüntetése környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása

• A környezet fejlesztése • A természeti erőforrásokkal való

környezettervezés környezetfejlesztés

ésszerű gazdálkodás

környezetállapot-értékelés

Összehangolt cselekvés szükséges!

hulladékgazdálkodás 11

12

3



A környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok komplex szemléletmód!

• • • • • • • • •

A környezetre hatással vannak: • népesedési folyamatok

ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia

• termelés • közlekedés • fogyasztás • hulladék • az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján • … 13


14


Környezetszennyező anyagok

A környezetszennyezés primer folyamatai • Emisszió (kibocsátás, mennyiség/idő, pl. m3/s; g/s stb., pl. a kémény által kibocsátott SO2 mértéke)

eredetű termékek

• Transzmisszió (terjedés) • Immisszió (szennyezettségi érték, mennyiség/térfogat = koncentráció, pl. g/m3; pl. a légkör SO2 koncentrációja) 15

• fűtőanyagok elégetésének termékei • ipari • háztartási, intézményi • mezőgazdasági • katonai tevékenységek termékei

Környezetszennyező források • időbeli eloszlás • eredet • lokalizálhatóság szerint – pontszerű – diffúz

16

4



Környezeti ártalmak

lokális, regionális, globális szinten hatnak

védekezés is

Környezeti ártalmak elhárítása

• kémiai ártalmak

• Műszaki megoldások

• mechanikai hulladékok • zaj- és rezgéshatások

• Gazdasági eszközök

• sugárhatások

• Tudományok

• természetes és művi környezet károsodásai

• Oktatás, nevelés, szemléletformálás • Intézményrendszer

• az idegrendszerre ható káros hatások

• Jogi szabályozók

ezeken a szinteken! 17

18



Globális környezeti gondolkozás

• az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén • 1962 – Carson: Néma tavasz c. könyve • 1968: Római Klub • 1972 – Meadows: A növekedés határai • 1972, Stockhom: ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről • 1992, Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia • 2002, Johannesburg: Word summit on Sustainable development • 2012, Rio de Janeiro: Rio+20 ENSZ fenntarthatósági világkonferencia f: Bulla

19

20

5



Meadows modellek

•

1972: The Limit of Growth (A növekedés határai)

•

99 mutató (népesség, iparosodás, élelmiszertermelés, környezetszennyezés, meg nem újuló nyersanyagok)

•

12 modellváltozat az 1900-2100 időszakra:

1. a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés

standard modell: változatlan tendenciák (növekvő világ): 1.-2. változat

4. nyersanyagkészletek

korlátozott gazdasági növekedés: 3.-7. változat

5. környezetszennyezés

stabilizációs kísérletek 8.-12. változat

6. halálozás

•

A modellezés eredménye szerint csak a 10. és 11.-es esetén nem jelentkezik súlyos probléma (teljes stabilizáció 1975-ös szinten, teljes stabilizáció késleltetéssel)

•

Megismételt Meadows-modell (1993)

•

Újra megismételt Meadows-modell (2003)

7. születésszám

21


22


1. a Föld népessége

1. a Föld népessége

2. az egy főre jutó élelem

2. az egy főre jutó élelem

3. az egy főre jutó ipari termelés

3. az egy főre jutó ipari





6. halálozás

6. halálozás

7. születésszám

7. születésszám

termelés

23

24

6



Cél: zéró gazdasági növekedés Ez senki (fejlett, akkori szocialista, fejlődő) számára nem elfogadható. De elindította a globális problémák körüli gondolkodást. • • • • • • •

Mesarovic-Pestel-modell Bariloche-modell Moira-modell Tinbergen-”modell” Gábor-Colombo-jelentés Leontief-modell László-jelentés

Az emberiségnek globálisan kell cselekednie ahhoz, hogy elkerüljön egy átfogó gazdasági-társadalmi-környezeti összeomlást 25

Széchenyi Környezetvédelem István Egyetem Környezetvédelmi

26

Széchenyi Környezetvédelem István A Egyetem

konferenciák

Riói Konferencia

1992. Rio de Janeiro: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája

1972. Stockholm: az ENSZ 1. Környezeti Konferenciája (Conference of the Human Environment)

(UN Conference on the Environment and Development) ~30 ezer fő (172 ENSZ tagállam a 178-ból, NGO-k, újságírók)

113 ország, de szocialisták nem

Öt dokumentumot fogadtak el:

⇓

A, Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről

További szakmai világkonferenciák

B, Keretegyezmény az éghajlatváltozásról

(jún. 5. környezetvédelmi világnap)

C, Egyezmény a biológiai sokféleségről D, Nyilatkozat az erdőkről

⇓ emberek és kormányok felismerték: nem választhatók szét a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kérdései

E, Feladatok a 21. századra (Agenda 21) akcióprogram gyűjtemény Kevés kézzelfogható eredmény, de hatása tetten érhető a következő évek konkrét megállapodásaiban

27

28

7

Széchenyi Környezetvédelem István Egyetem A Johannesburgi

Széchenyi Környezetvédelem István A Johannesburgi Egyetem

Konferencia

Konferencia (folyt.)

¾ Az eredményeket sokan kevesellték

2002. aug. 26.-szept. 4. Johannesburg (~200 állam):

„a forró kása kerülgetése”

World summit on sustainable development

¾ Felvetődő kérdések: •

Sok kompromisszum után két dokumentumot fogadtak el:

Igény: a fejlődő országok segítése a fejlettek által

A, Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

Igen, de!: afrikai államok annyit vagy többet költenek

B, Végrehajtási terv (153 pontban)

fegyverkezésre, mint az egészségügyre kiskirályok, korrupció, helyi terror

Újra visszatértek az elvekhez és a kötelezettségvállalásokhoz

•

Fejlett országok mesterségesen alacsonyan tartják a mg-i termékek árát → ellehetetlenítik a fejletlen országok termelőit

Hangsúlyos elem: az egészséges ivóvíz és egyes szociális kérdések → 2015-re felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez ill. napi jövedelmük 1 $ alatt van 29


30


Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia

•

2012. június 20-22. Rio de Janeiro

•

nem vonta meg az eddigi, a fenntarthatóság érdekében tett

•

a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az

– az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi egyezményen alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is

élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok, a (globális) környezeti kormányzás kérdéseire •

koncentrált •

két igen jó magyar kezdeményezés: – hazai mintára ENSZ-szintre emelné a jövő nemzedékek biztosának intézményét

intézkedések és programok mérlegét •

Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia

egy dokumentumot fogadtak el: „The future we want” (A jövő,

miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? (lásd e diasorozat végét is!) – egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná

amit akarunk) – ez inkább egyfajta kívánsággyűjtemény, mint konkrét és számon kérhető menetrend 31

– egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózása során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság „luxusát” 32

8



Globális problémák • •

• népesedési problémák és következményeik • adósságválság

• •

• a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága

•

• a megújuló természeti erőforrások korlátozottsága

1. A népesedési problémák és következményeik

Kr.e. 8000 (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején 160-180 M körüli lehetett) Kr.u. 0-900: 2x: → 900 év alatt duplázódott 900-1600: 2x: → 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% → 250 év alatt duplázódott 1850-1950: 2x → 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év

• • Ð Népességrobbanás

• regionális feszültségek (katonai) kockázatai • környezeti problémák, környezetszennyezés regisztrált felismerése 33


34


http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc

35

36

9



A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004)

http://www.worldometers.info/hu/ :

A Föld országainak népessége, millió fő

2014 szept: 7,260 Mrd fő

2012: 7,046 Mrd fő

GeoHive, 2009

37



39

38

A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004)

40

10



Népességrobbanás

Okok: A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban) ⇒ éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével Ð C, produktív életkor meghosszabbodott A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) Ð 41

Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya → erősödő népességnövekedési hatás 42

http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc



A világ lakosságának növekedési üteme (forrás: US Census Bureau, 2004)

• népességrobbanás viharos szakasza fokozatosan lezárul

• népesedési ütem 2050, 2065 után mérséklődik (8-10 milliárd fővel tetőzés) 43

• 2200 (4 milliárd fő) után egyre lassuló ütemű fogyás

44

11


A népesedési problémák új aspektusai

A, A világ demográfiai megosztottsága •


Ország

Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985) Népesség 1986 (2014*) (millió fő)

Évi növekedés (%) (2007*)

Várható stabil népesség (millió fő)

Várható változás 1986-hoz

Lassú népességnövekedésű országok

lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok

Kína

1050 (1366*)

1,0 (0,6*)

1571

(átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal)

USA

241 (318*)

0,7 (0,9*)

289

1,2-szeres

Japán

121 (127*)

0,7 (-0,0,9*)

128

1,06-szoros

56 (64*)

0,2 (0,3*)

59

1,05-szörös

Nagy-Britannia

1,5-szörös

Gyors népességnövekedésű országok

•

gyorsan növekvő lakosságszámú országok

Kenya

20 (45*)

4,2 (2,8*)

111

(átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak)

Nigéria

105 (178*)

3,0 (2,38*)

532

5-szörös

Etiópia

42 (87*)

2,1 (2,27*)

204

4,9-szeres

Irán

47 (77*)

2,9 (0,7*)

166

3,5-szörös

Indonézia

168 (252*)

2,1 (1,2*)

368

2,2-szeres

India

785 (1247*)

2,3 (1,6*)

1700

2,2-szeres

45


A legnépesebb országok most és a jövőben (forrás: http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc)

2003

2050 (előrejelzés)

Kína 1302 millió

India 1533 millió

India 1050 millió

Kína 1517 millió

USA 291 millió

Pakisztán 357 millió

Indonézia 217 millió

USA 348 millió

Brazília 176 millió

Nigéria 339 millió

Pakisztán 149 millió

Indonézia 318 millió

Oroszország 144millió

Brazília 243 millió

Banglades 144 millió

Banglades 218 millió

Japán 127 millió

Etiópia 213 millió

Nigéria 121 millió

Irán 170 millió 47

5,6-szeres

46


48

12



fejlett ⇔ fejlődő népesség száma ⇔ életszínvonal

Műholdfelvételekből összerakott kép: a Föld éjszakai kivilágításban 49


fő/km2

A Föld felszínének %ában

200 fő felett

1

Sűrűn lakott térségek

100-200

1

Jelentősen benépesített térségek

50-100

2

Mérsékelten lakott térségek

10-50

9

Ritkán lakott térségek

1-10

9

1 fő alatt

78

34,9

100

Nagyon sűrűn lakott térségek

Alig lakott, lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége


A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint

A benépesültség foka

(a felvételek értelemszerűen nem egy időben készültek!)

51

50

A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004)

52

13




B, A városi népesség növekedése ¾ A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) 1920 →1985 →2000: 100 millió → 1 milliárd → 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban •

10 M fő feletti városok fejlődő országokban (2000-ben): Mexico City, Bombay, Sao Paolo, Shanghai, Lagos, Calcutta, Buenos Aires

•

10 M fő feletti városok fejlett országokban (2000-ben): New York, Los Angeles, Tokió

53



54


¾ nagyvárosi fejlődés 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban 16 város több mint 10 milliós, ebből 12 a 3. világban a nagyvárosok problémái: • nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: • Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. • Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják • Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) • közlekedés, légszennyezés stb. problémák

55

56 http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc

14

Széchenyi Környezetvédelem István Egyetem 2.

3. A nem megújuló erőforrások korlátozottsága


Adósságválság

• 1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt)

¾ Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés

• 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió → kamatlábak nőttek

⇒ Természeti erőforrások kontrolálatlan

• drága hitelek, adósságszolgálat

kitermelése

• ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki → gazdaság visszaesik → még nehezebben fizetnek → egyre mélyülő spirál • A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés)

¾ Nyersanyag-árrobbanás (olaj: 1974, 1979) ¾ Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése, technológiai fejlődés szerepe 57


58


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

A, termőföld ¾ művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő ¾ környezeti problémák • a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése ⇒ talajerózió) • intenzívebb használat (öntözés → szikesedés műtrágyázás →….) 59

60

15



A Föld talajai

61


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

A mezőgazdasági termelés típusai

62


¾ Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Több autó → több út, garázs stb. Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése

B, édesvízkészlet Mennyiségi, minőségi problémák (ld. később)

63

64

16



5. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai

• a fenti (1.-4.) problémák miatt, különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel • haditechnika magas szintje ⇒ globális környezeti veszélyek Pl. atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak • 1994-ben ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal • válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 65


Széchenyi Környezetvédelem István Egyetem Az ökonómia

6. A környezeti problémák regisztrált felismerése

csapdájában?

¾ Rohamosan növekvő népesség ⇒ gyors termelésnövekedési kényszer ⇔ véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások ¾ A termelési kényszer összetevői: • a, fogyasztási kényszer: – több száj többet igényel – az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. • b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik – zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni • c, technológiai kötöttség – átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!)

• A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés • A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás („ózonlyuk”) • A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió • Savas esők • A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás • A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély • Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége

66

67

68

17



Ökológiai lábnyom: „kereslet” • •

Ökológiai lábnyom • •

~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható módon!) terület kell:

– – – –

– az általa felhasznált javak létrehozásához – az általa elfogyasztott energia előállításához – az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához

• •

• •


•

mértékegysége: globális hektár/fő (a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg) minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is 69

A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2004, ha/fő)

USA Egyesült Arab Emirátus

9,57 8,97

Kanada

8,56

Norvégia

8,17

Új-Zéland

8,13

Kuvait Svédország

8,01 7,95

Ausztrália

7,09

Finnország

7,00

Franciaország

5,74

Magyarország: 3,7 ha/fő Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő

Costa Rica

1,91

Azerbajdzsán Panama Gabon Irán Ecuador Szíria India Angola Örményország Pakisztán Etiópia Tadzsikisztán Burundi Kongó Haiti Nepál Mozambik Banglades

1,91 1,89 1,87 1,85 1,77 1,74 0,76 0,76 0,75 0,67 0,67 0,65 0,63 0,62 0,62 0,57 0,56 0,50

többféle módon számolják leggyakrabban figyelembe vett tényezők: a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele

elemei pl.: – az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető – az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen – a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület – a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger – az infrastruktúrához szükséges földterület – az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti


70

Bio(lógiai) kapacitás: „kínálat” •

~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) – jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. – nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!!

•

71

A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. 72

18


Global Footprint Network



„Ökológiai hitelezők”…

73

…és „ökológiai adós” országok

http://www.footprintnetwork.org/images/article_uploads/2012_Annual_Report.pdf


piros: ökológiai lábnyom nagyobb mint a biokapacitás zöld: ökológiai lábnyom kisebb mint a biokapacitás

1987. dec. 19. 2006. szept. 25.

Ökológiai túllövés • •

2008. szept. 24. 2012. aug. 22.

•

2014. aug. 19.

• 2050. jan. 1.

75

az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület túllövés napja: – az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét

2010. aug. 21. 2013. aug. 20.

74

•

innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását

76

19


Széchenyi István Egyetem Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?!

Global Footprint Network, 2011 77

78

20

Környezetvédelem (KM002_1)

Recommend Documents