KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT február

RÁCKEVE VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

2017. február

RÁCKEVE KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Új településrendezési eszközök elkészítése

Megbízó Ráckeve Város Önkormányzata 2300 Ráckeve, Szent István tér 4.

Generál tervező Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel:központ (36-1) 471-8955, ügyfélszolgálat (36-1) 471-8959 Fax: (1) 471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.proregio.hu

Projekt felelős

Dr. Gordos Tamás

Irányító tervező

Kovács Beáta

Településrendezés

Gutai Berta

Környezetvédelem

Bardóczi Sándor

2

Pro Regio Nk. Kft. vezető településrendező tervező TT/1 10-0231 településtervező TT/1 01-4858

Tájépítész vezető tervező TK 01-5126


TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE ............. 5 1.1. ELŐZMÉNYEK, KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMATHOZ ................................................................. 5 1.2. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA .............. 6 MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY ...................................................................... 8 1.3. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA ....... 9 1.4. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SORÁN FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI....................................................................................................................................................... 9 2. A TERV TARTALMÁNAK, CÉLJAINAK, RELEVÁNS TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK ISMERTETÉSE..... 11 2.1. A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ................................................... 11 2.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE RELEVÁNS, FEJLESZTÉSI TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL ................................. 13 2.3. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE RELEVÁNS, FEJLESZTÉSI TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL ................................. 13 3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ..................................................... 17 3.1. A TERV CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL.................................................................................................................. 17 3.2. TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A TERVBEN .. 18 3.3. JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE ........ 19 3.4. A TERV MEGVALÓSULÁSÁVAL HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK ÉS OKOK FELTÁRÁSA ............................. 22 3.5. VÁRHATÓ KÖRNYEZETET, TERMÉSZETI ÉRTÉKEKET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK 23 4. KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ JAVASLATOK, INTÉZKEDÉSEK ................................... 29 5. A TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK ............................................................................................................ 31 5.1. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ JAVASLATOK .................................................................... 31 TÁJVÉDELMI ÉS TÁJKÉPVÉDELMI JAVASLATOK ....................................................................................... 31 5.2. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ JAVASLATOK................................................................................. 32 6. A KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................. 37

3


ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: A SZERKEZETI TERV VÁLTOZÁSTÉRKÉPE ........................................................................................... 12 2. ÁBRA: A PMTRT KORLÁTOZÓ ÖVEZETEINEK RÁCKEVÉT ÉRINTŐ LEHATÁROLÁSA ...................................... 14

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: érintett hatóságok bevonásának táblázatos összefoglalója ........................................................... 8 2. táblázat: adatforrások és azok korlátai ....................................................................................................... 10 3. táblázat: a terv és a környezetvédelmi program összevetése..................................................................... 18 4. táblázat: a természeti környezetet, természeti értéket érintő hatások, környezeti következmények ...... 28

4


1. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE A környezeti vizsgálat – értékelés készítését a 2/2005. kormányrendelet írja elő a területi és településrendezési tervek, koncepciók esetében, melyek körébe a településszerkezeti tervek is beletartoznak. A környezeti vizsgálat – értékelés vizsgálat a tervek javaslattevő fázisának alátámasztó munkarészeként készül. Jelen környezeti vizsgálat Ráckeve Településszerkezeti Terv (TSZT) 2015-2016-os felülvizsgálatának egyik megalapozó fejezete, feladata a szerkezeti terv tervezett módosításainak várható környezeti hatásainak, illetve a javasolt változások várható következményeinek feltárása és számbavétele a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára. A környezeti vizsgálat - értékelés a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatával közel párhuzamosan készül. A környezeti hatások feltárása és közérthetővé tétele mellett a környezeti vizsgálat célja az érintett lakosság tájékoztatása, a civil és a szakhatósági szféra véleményeinek megismerése és figyelembe vétele a TSZT módosításakor. A környezeti vizsgálat kidolgozója a települési önkormányzat, a vizsgálatot – értékelést annak véglegesítése után határozattal fogadja el.

1.1. Előzmények, kapcsolódás a tervezési folyamathoz Ráckeve Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014-ben döntött a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatának szükségességéről. A településrendezési eszközök a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) meghatározott új tartalmi és eljárási szabályoknak megfelelően kerülnek kidolgozásra, az Mtv. – vel módosított OTrT, és a vonatkozó egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelmények figyelembevételével. A településfejlesztési koncepció, illetve az ITS a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében került kidolgozásra a Pro Regio Ügynökség és a Hitesy-Bartucz-Hollai Euroconsulting Kft konzorciális együttműködésében, amelynek helyzetfeltáró része 2015 márciusában elkészült, a képviselőtestület 2015 őszén elfogadta az új Településfejlesztési Koncepciót. Ráckeve új Településszerkezeti Tervének (TSZT) és Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) kidolgozásával kapcsolatban külön közbeszerzési eljárás keretében a Pro Regio Ügynökség kapott megbízást. A településrendezési eszközök felülvizsgálatához 2015 augusztusától novemberéig az ITS-hez elkészült helyzetfeltárás rendezési szempontú kiegészítésére volt szükség. Ráckeve Város Önkormányzata az új TSZT és HÉSZ elfogadásával a hatályos TSZT és HÉSZ hatályon kívül helyezéséről is dönteni kíván. A fent jelzett dokumentumok alátámasztó munkarészeként készül a teljes településre vonatkozó Környezeti Értékelés a 2/2005 (I.11.) Korm. Rend. 4. sz. melléklete alapján, az illetékes hatóságokkal egyeztetett, csökkentett tartalommal, amelyre a rendelet lehetőséget biztosít.

5


1.2. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A környezet védelméért felelős szervek a terv készítése során hivatalos levél formában kerültek megkeresésre, amelyekre az érintettek írásos előzetes véleményben reagáltak. Amennyiben a tervkészítés során külön szükségesnek látszott, a tervkészítők külön személyes egyeztetéseket folytattak le a felelős szervekkel. Az alábbi táblázat összegezi ennek folyamatát.

Felelős szervezet megnevezése

Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Területi Vízügyi Hatóság

véleménye

Tervbe való beépülés, figyelembe vétel

Előzetes véleményében felsorolja az országos jelenetőségű és ex lege védett természetvédelmi területeket, valamint a helyi védett területeket. Megállapítja, hogy a közigazgatási területen belül barlang felszíni védőövezet nincs kijelölve. Listázza az Natura2000 területeket helyrajzi szám szerint, felhívja a figyelmet az OTrT ökológiai hálózat övezetére és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére, valamint az egyedi tájértékek leltárára. A környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban nem emel kifogást. Felhívja a figyelmet a környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályokra.

Az e lege területek és a natura2000 területek lehatárolásra kerültek, az ökológiai hálózat és a tájképvédelem övezetét a DINPI-vel közösen pontosította a terv. A pontosítás elsődleges oka a tervléptékek különbözőségéből fakadó eltérés. Másodlagos ok a lakossági oldalról felmerült fejlesztési igények és a meglévő állapotból fakadó konfliktusok feloldása volt.

Táji természetvédelmi szempontból az ökológiai hálózat, a természetközeli élőhelyek és azok kapcsolatainak megőrzése, a természeti értékek védelme, a fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének javítása mellett foglal állást, felsorolja és digitálisan megküldi az európai védettségű (natura2000), az országos védettségű természetvédelmi területeket, valamint az OTrT ökológiai folyosó övezetét és tájképvédelmi övezetét javasolja figyelembe venni a tervkészítés során.

A DINPI adatszolgáltatást figyelembe véve pontosította a terv a megküldött lehatárolásokat, a vitás vagy problémás területeken több körös egyeztetés zajlott le a végső tervi állapot rögzítése előtt.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme, az árvízvédelem és a jég levonulása szempontjából hívja fel a figyelmet az eljárásrendekre és a vízjogi engedélyezés eljárásaira. A felszíni vízkezelés szempontjából kijeleneti, hogy élővízbe, csatornába csak tiszta csapadékvíz vezethető, figyelemmel kell lenni a vízgyűjtő terhelhetőségére a beruházástervezéskor, illetve a telken belüli csapadékvíz szikkasztást jelöli meg ideális megoldásként, amely azonban engedélyköteles tevékenység. Jelzi, hogy Ráckeve

A hidrogeológiai védőidomok az I rendű árvízvédelmi vonal és a hullámtér lehatárolásra került, a felszíni vizek védelmét a szigetek csatornahálózatának kiépítésével és a szabályozási előírásokban lefektetett szabályokkal védi a terv.

6



véleménye


közigazgatási területén helyezkedik el a Ráckeve I-II vízműtelepek belső és külső védőterülete, azok hidrogeológiai védőidomaival együtt, amelyek a szabályozást befolyásoló vízkivételi művek, amelyek területhasználati korlátozásokkal járnak. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály

Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály

Ismerteti a jogszabályi (földvédelmi) előírásokat és a településre vonatkozó földhivatali adatokat művelési ág, minőségi osztály, aranykorona érték, területnagyság, átlagos AK érték bontásban. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek szigorú védelmére, szabályozás szempontjából ezek biztosítására hívja fel a figyelmet a termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései alapján. Jelzi, hogy Ráckeve területén 2398 db ingatlan szerepel az ingatlan nyilvántartásban beépítetlen területként mintegy 301 ha kiterjedésben, amely miatt új területek művelésből való kivonása nem tűnik indokoltnak. Tájékoztat a földvédelmi eljárásról.

A terv helyzetfeltáró elemzése előzetesen az összes földhivatali, illetve gyümölcsés szőlőkataszteri minőségi osztályt elemezte és csak olyan módosításokat tett, amelyek a termőföldvédelmet javítják. A korábban leszabályozott, művelésből való kivonást előirányzó esetekben tulajdonosi jogsérelem nélkül nem tudott visszalépni a hatályos szabályozástól, de bevezette az ütemezettséget és az átmeneti területhasználatot, amellyel a fejlesztés és a termőföld-védelmi konfliktus kezelni igyekszik.

Tájékoztat arról, hogy az erdő fogalmát a törvény az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartáshoz köti, nem pedig az ingatlan nyilvántartásban szereplő erdő művelési ághoz. Felhívja a figyelmet rá, hogy a tervekben az üzemtervekben szereplő elsődleges rendeltetés szerinti kategorizálást kell használni, továbbá erdőt más célra igénybe venni csak abban a kivételes esetben lehet, az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére az adott térségben nem található más alkalmas terület. A biológiai aktivitás érték nem csökkenhet a TSZT módosítása következtében, új erdőterületek kijelölésénél egyeztetni szükséges az erdészeti hatósággal. Amennyiben a tervezett erdő igénybevétele, 10, 30, vagy 50 ha-nál nagyobb erdőt is érint, abban az esetben hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.

A terv átvette az országos erdőállomány adattár lehatárolásait és elsődleges rendeltetés szerinti kategorizálást. A vitás és különleges esetekben pedig konzultált az illetékes kormányhivatal erdőgazdálkodási főosztályával, amellyel konszenzusra jutott arról, hogy a hullámtéri erdőterületek esetén milyen egyezményes területhasználati jelölést alkalmazzon.

7



véleménye


Adatszolgáltatásként jelzi, hogy Ráckeve területén sem bányatelek, sem nyilvántartott ásványvagyon, sem földtani veszélyforrás nincs.

Az adatszolgáltatásnak megfelelően járt el a terv.

Tájékoztat arról, hogy az OTH nyilvántartása szerint Ráckeve területén a B-59 OKK számú kút vizét ásványvízzé, a K-77 OKK számú kút vizét gyógyvízzé minősítette. A kutak védettségi vizsgálata megtörtént, a rétegben lévő védőidomnak nincs felszíni metszete, azaz felszíni védőterület kijelölésére nincs szükség.

Az adatszolgáltatás beépült a terv előírásaiba.

Budapest Főváros Kormányhivatala

Műemléki és örökségvédelmi szempontból a környezeti értékelés tartalmi tervezetének javaslatát megfelelőnek tartja, tájékoztat a város közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyekről, műemlékek számáról és ex lege műemléki környezetről.

Az örökségvédelmi tanulmány beépült a terv és külön helyi örökségvédelmi rendelettervezet született.

Budapest Főváros Kormánymegbízott

a környezeti értékelés tartalmi tervezetének javaslatát megfelelőnek tartja környezetegészségügyi szempontból.

Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Kormányhivatala

Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság

Tájékoztat arról, hogy Ráckeve RSD-től keletre lévő területein a belvízveszély II. kategóriába sorolt (mérsékelt veszély), Csepel-szigeti területein viszont I. kategóriába sorolt (belvízzel alig veszélyeztetett. Tájékoztat a nyilvántartásában lévő belvízvédelmi csatornák paramétereiről, kezelői köréről, valamint felhívja a figyelmet rá, hogy a teljes települési közigazgatási terület az OTrT országos vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozik. Az országos vízrajzi törzshálózatba tartozó vízrajzi létesítmények Ráckevét érintő kataszterét listázza.

A belvízvédelmi csatornahálózat beépült a terv vízgazdálkodási övezeti lehatárolásaiba.

1. táblázat: érintett hatóságok bevonásának táblázatos összefoglalója

A tervkészítés előzményeként felülvizsgálatra került Ráckeve településfejlesztési koncepciója, amely során 2015-ben egy olyan stratégiai munkacsoport alakult, amely a hivatal ügyosztályai mellett a közintézményi vezetőket és a településen tevékenykedő vállalkozók képviselőit és civil szervezetit is megszólította. A munkacsoport dokumentált workshopok keretében dolgozta ki a település hosszútávú fejlődését célzó koncepció kereteit. Ennek a megalapozó munkának hatása volt a terv alakulására is. A tervkészítés során a település honlapján és nyomtatott újságjában felhívás jelent meg a lakosság felé azzal a kéréssel, hogy a hivatalhoz juttassák el esetleges módosítási igényeiket. Összesen 6 lakossági kérelem került beküldésre, amelyet a hivatal és a tervezők feldolgoztak, megvizsgáltak és a jogszabályok adta lehetőségek keretein belül beépítettek a tervbe. 8


1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezeti értékelés készítése párhuzamosan zajlott a szakági környezet- és tájvédelmi munkarészek kidolgozásával. Hatásuk a terv alakulására ezért együttes volt és a következő témákban nevezhető eredményesnek: Beazonosításra kerültek azok a természeti szempontból értékes, mezőgazdasági művelés vagy egyéb területfelhasználás számára nem hasznosítható területek (lefűzött holtágak, feliszapolódott mellékágak, nádasok, mocsaras vagy mély fekvésű területek), ahol az OTÉK által lehetőségként újonnan biztosított természeti terület területfelhasználási kategória kijelölésre kerülhetett. A kijelölési folyamatot nagy mértékben és pozitív módon befolyásolta, hogy ezekre a speciális területre célzott környezetmegőrzési pályázati támogatások vehetők igénybe. Ennek keretében került természetközeli (TK) besorolásba a Balabán csatorna és könyezete és a Tekercs-ér reliktum területei is. Jelentős mértékben redukálódott a korábban túlzó módon kijelölt gazdasági területfelhasználás, az értékes mezőgazdasági (gyümölcsös) területek középtávú fennmaradása mellett, ezzel összhangban pozitív irányban változott a belterületi határ. Átmeneti hasznosítású területek lettek kijelölve, amelyek fenntartják a jelenlegi művelési módokat. A korábban a szabályozásban a ráckevei Savoyai-kastély parkját átszelő önkormányzati út létesítése kierült a tervekből és a kastélykert egységes zöldterületi szabályozást kapott. A térségi tájképvédelem övezete pontosításon esett át. Az övezet pontosításának alapja a telekhatárokhoz igazítás, a hullámterek, szigetek, víztestek, holtágak és a víztestekről relevánsan látható településkép szempontjából kiemelt területek, valamint a történelmi belváros tömbjeinek az övezeten belüli szerepeltetése volt, amely leegyeztetésre került a DINPI-vel. A térségi ökológiai hálózat igazítása a telekhatárokhoz megtörtént a DINPI-vel egyeztetetten. Az elkerülő út nyomvonalával kapcsolatban meghatározásra került egy a településhez közelebb húzódó, a meglévő erdőterületeket kevésbé érintő változat, amely segít távlatokban is kompaktan tartani a város belterületi terjeszkedéseit. Az védelmi és korlátozási övezetekben egyértelműen kijelölésre kerültek azok a vízbázisvédelmi és árvízvédelmi területek, amelyeken belül a további beépítések korlátozottakká váltak. A hullámtéri területek védelmében a szabályozás csak olyan területhasználatokat határozott meg, amelyek beépítésre nem szántak.

1.4. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés során felhasznált adatokról és azok pontosságáról az alábbi táblázat tájékoztat:

Adat

Forrás

Az adat korlátai, bizonytalanságai

Az országos vagy regionális jelentőségű természetvédelmi és tájvédelmi vonatkozású területek

DINPI

M=1:50.000-es adatok, amelyek pontosítása a földhivatali térképek szerint megtörtént

Üzemtervezett erdőterületek

Nébih

M=1:50.000-es adatok, amelyek pontosítása a földhivatali térképek

9


szerint megtörtént Művelési ágak

Ráckeve Járási Földhivatal

Digitális földhivatali alaptérkép

Rácke ve Geotermikus Hasznosítás előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Aquaprofit

2011-es terv, kutatóforrás egyetlen ponton

RSD Vízgazdálkodása, vízminőség javítása projekt, Parti sáv projektelem

PSZ RSD konzorcium

2014-es kiviteli tervek

Vízellátás és szennyvíz elvezetés

DAKÖV Kft

2014-es közműadatok

Ráckeve és Térsége Önkormányzati Társulás Hulladékgazdálkodási terve és felülvizsgálata

Innovit ’98 Bt

2010-es tervi adatok

Levegőt! Ráckeve élhetőbb központjáért projekt forgalomtechnika

Connect 3 Kft

2004-es és 2007-es tervi adatok

Ráckeve Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Programja

Ráckevei Önkormányzat

2010-es, rendkívül vázlatos dokumentum

Ráckeve Településrendezési Tervének (hatályos és tervezett) környezeti adatai

Mű-hely Zrt, Pro Regio Ügynökség. Hitesy-Bartucz-Hollai Euroconsulting Kft

Az adatokat konkrét mérések nem támasztják alá, a térség környezeti monitoringja meglehetősen adathiányos

Ráckeve Önkormányzatának Környezetvédelmi Programja

Ráckeve Önkormányzata

A környezetvédelmi program a 2004es program 2010-es aktualizált változata.

2. táblázat: adatforrások és azok korlátai

10


2. A TERV TARTALMÁNAK, CÉLJAINAK, RELEVÁNS TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK ISMERTETÉSE 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása A hatályos településszerkezeti terv és a szabályozási terv módosításának elsődleges célja az volt, hogy hatályos és hivatalos földhivatali alaptérképre igazodjon a korábban feltételezhetően nem erre készült településrendezési eszközrendszer, illetve hogy az új tervek megfeleljenek az azóta bekövetkező jogszabályváltozásoknak és a magasabb rendű megyei és országos tervek elhatározásainak. Az új terv a korábbi nagy, de nem realizált szerkezeti változások helyett ütemezettségben gondolkodik, a távlati ütemeket srafozott elemként megjelenítve, azokon a változásokig a meglévő hasznosítását fenntartva. Így egyszerre biztosítható a szerzett jog és az indokolatlan mértékű, a tájhasználatban és szerkezetben káros változásokat beindító ad-hoc fejlesztések elkerülése közötti törékeny egyensúly. A terv rendet tesz a külterületen a korábban nem az erdőtervek szerinti elsődleges bsorolású vagy nem erdőként jelzett területek pontosításával, az új erdőövezeti besorolások átvezetésével. A mezőgazdasági területeken szinkronizálja a területhasználatokat és a termőföldminőségi, szőlő- és gyümölcskataszteri besorolásokat. Bővíti a különleges területfelasználású övezetek körét, bevezeti a természeti terület területfelhasználást az országos, helyi védelmek és a természetközeli területek pontosabb szabályozása és a hatékonyabb tájvédelem érvényesítése érdekében. A vonalas létesítmények tekintetében a legfontosabb szerkezeti változás a megyei és országos tervekben szereplő elkerülő út és a nagysebességű vasút pontos nyomvonalának természeti területekre, erdőterületekre, és jó minőségű mezőgazdasági területekre érzékeny nyomvonalváltozatának kidolgozása volt, amely a térségi tervek elnagyolt nyomvonal javaslatát pontosította le településrendezési szintre az út szerkezeti helybiztosításával. A terv teljes körűen lehatárolja a korábbi tervhez képest pontosabban a területhasználati rendszert érintő védelmeket és korlátozásokat, a talaj- és vízbázisvédelem, az árvízvédelem területi vonzatait, a közművek és utak védőtávolságait, a tájképvédelmi övezetet, a természetvédelmi területeket és a térségi ökológiai folyosókat és puffer területeket. Az alábbi összefogaló ábrán mutatjuk be, hogy milyen szerkezeti változások várhatóak a településszerkezeti tervben. A változások közel 110 apróbb vagy nagyobb módosítást igényelnek, Teljes felsorolásukat külön kötetben a “A Ráckeve Településrendezési Eszközök - településrendezési eszközök kidolgozásához alátámasztó javaslat” tartalmazza. A színkódok jelmagyarázata pedig a következő:

11


1. ábra: A szerkezeti terv változástérképe (Forrás: Pro Regio)

12


2.2. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal A megyei környezetvédelmi program (Pest Megye Környezetvédelmi Programja – 2014-2020) célul tűzte ki a megye területén belül a környezeti elemek és rendszerek állapotának javítását, illetve a kívánatos állapotminőség fenntartását, valamint a települési szintű környezetvédelmi programalkotás megalapozását. A program az általános környezetvédelmi célok és intézkedési javaslatok mellett csak néhány helyen nevesíti a települést. A Települési vízminőség-védelem fejezetben kitér a Ráckevei-Soroksári Dunaág rossz vízminőségi állapotára, és annak javítására, a Dunaág kotrásának és rekonstrukciójának szükségességére az NKP-4 alapján. A felszín alatti vizek minőségének tekintetében kitér annak a a vízzáró réteg hiánya miatti szennyeződés-érzékenységére, és arra, hogy a Ráckevei kistérségen belül 11 település ivóvizében határértéket meghaladó az arzén tartalom. Az árvízvédelem tekintetében rögzíti, hogy 2013-ban a Duna projekt keretében befejeződtek a térségben a Nagy-Duna töltésrekonstrukciós munkálatai. A program a Ráckevei kistérség fejlesztését a Duna ágra, Budapest szomszédságára és a sportos életmód kiszolgálására alapozná.

2.3. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint a területrendezés feladata különösen „a környezeti adottságok feltárása és értékelése; a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása, az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.” A Ráckevét érintő területrendezési tervek, az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Pest Megyei Területrendezési Terv (PMTrT). Az OTrT előírásait Ráckeve területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Ezek az előírások elsősorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Ráckeve tervezésénél is figyelembe veendő. Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Az OTrT és a Pest Megyei Területrendezési Terv között közvetlen kapcsolat van, a két dokumentum területfelhasználási és övezeti rendszere egymásra épül, a kettő közötti összhangot igazolta a Ráckevei TFK és ITS megalapozó munkarésze.

13


2. ábra: A PMTrT korlátozó övezeteinek Ráckevét érintő lehatárolása (Forrás: PMTrT)

A településszerkezeti terv szempontjából ennek legfontosabb megállapítása a PMTrT korlátozó övezeteinek Ráckevét érintő lehatárolása. A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. A korlátozással érintett területeket a fenti ábra foglalja össze Ráckevével határos települések: Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Ráckeve szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem ismertek. A szomszédos települések TRT módosítási szándékait Ráckeve Önkormányzata nem kifogásolta. A szomszédos települések településszerkezeti tervi változásai közvetett hatással lehetnek Ráckeve fejlődésére. A térségben húzódó RSD környezetvédelmi értékeinek védelmét a szomszédos települések és Ráckeve a fejlesztési programok meghatározásánál figyelembe kell venni. Ráckeve közigazgatási területével határos települések rendezési terveinek fejlesztési megállapításai:

14


Szigetújfalu:

Szigetszentmárton: A két település nagyrészt, általános mezőgazdasági, vízgazdálkodási, rekreációs területekkel kapcsolódik egymáshoz. Szigetújfalu területén a Duna és az ivóvízbázis védelme magas követelményeket támaszt a

A két település nagyrészt, általános mezőgazdasági, területekkel kapcsolódik egymáshoz. A szerkezeti terv tartalmazza a tervezett összekötő utat (Csepeli-szigeti gerincút) A tervezett nyomvonal várhatóan a településen a HÉVvonaltól nyugati irányban fog haladni.

település környezetminőségével szemben. A szerkezeti terv tartalmazza a tervezett Csepeli gerincút, és az abból kiinduló új helyi gyűjtőút nyomvonalát.

Kiskunlacháza:

Dömsöd: Kiskunlacháza jelentős mértékben általános mezőgazdasági, és kis szakaszon különleges (tervezett temető), kereskedelmi szolgáltató gazdasági területekkel kapcsolódik Ráckevéhez.

Dömsöd általános mezőgazdasági, és erdőterülettel országos védettségű természeti területtel kapcsolódik Ráckevéhez. A két település között közúti kapcsolatot az 51-es számú főút bonyolítja le.

A település belső közlekedését a gyűjtőúthálózat fejlesztésével tervezik megoldani. A szerkezeti terv tartalmazza a Budapestet délről elkerülő, a Csepel-szigetet átszelő ún. Törzshálózati Vasútvonal távlati megvalósítását.

Szigetbecse:

Lórév: Szigetbecse a Ráckevei (Soroksári) Duna ággal, illetve kisebb szakaszon általános mezőgazdasági, és erdőterülettel kapcsolódik Ráckevéhez. A két település közötti közúti kapcsolatot az 51112 j. út biztosítja.

Lórév általános mezőgazdasági területtel kapcsolódik Ráckevéhez.

Ráckeve és a szomszédos települések közös határa mentén jellemzően mezőgazdasági területek, természetvédelmi területek és a Ráckevei-Soroksári Duna találkozik, közösen érintik őket meglévő és tervezett vonalas infrastrukturális elemek (árvízvédelmi gát, közutak) főként ezeken tématerületeken belül van szükség a konstruktív együttműködésre a térség hatékonyabb fejlődése érdekében. 15


Ráckeve Város Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről Szóló 19/1999. (VI.25.), 16/2000. (IX.25.), 15/2003. (VII.24.), 7/2006. (III.6.), 20/2006. (VIII.31.), 15/2007. (VI.25.), 5/2009. (IV.20.) rendeletekkel módosított 19/1998. (IX.25.) rendelete egységes szerkezete 2009 áprilisában került elfogadásra. A hatályos településszerkezeti tervet áttekintve a településfejlesztés azóta megjelenő új lehetőségei vonatkozásában az alábbi összegző megállapítások tehetők: 

      

Megfelelő mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, elegendő mozgásteret biztosítanak a város fejlődésére. A település fekvéséből és települési környezetéből adódóan fő fejlesztési iránynak nevezhető a turisztikai, rekreációs célú területfejlesztés is. Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy elegendő lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generál, úgy mint intézményi és infrastruktúra hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható. A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek közül jelentős mennyiségű terület várja fejlesztőit. A részlegesen kiépült Ipari Park betelepülők hiányával küzd. Ezen területek egy részén az infrastruktúra fejlesztés is megvalósításra vár. Turisztikai-rekreációs vonatkozású területfejlesztési szándékok a hatályos tervben megjelennek, de a fejlesztések kis léptekben haladnak előre. Közlekedési szempontból a város főúthálózata sem nyomvonalában, sem kapacitásában nem tudja kielégíteni az igényeket, ugyanakkor forgalma folyamatosan nő. Az 51. sz. főút közúti kapcsolatainak bővítésére van szükség. Erdőterületek és kertes mezőgazdasági területek vonatkozásában a hatályos szerkezeti terv pontatlan, több ponton rendezésre vár. Az ökológiai hálózat, a térségi tájképvédelmi övezet és a Natura2000 területek lehatárolása nem áll mindenütt összhangban a területhasználatokkal, amelyet az új tervnek kezelnie kell. A településszerkezeti tervnek lehetősége van a természetközeli területek övezeti lehatárolására, ezen új szabályozási elem használata Ráckeve területén több terület vonatkozásában indokolt lehet.

A hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata időszerű, mert 1998 óta átfogó felülvizsgálat nem történt, miközben a településrendezést érintő jogszabályok többször változtak. A beépítésre szánt területek további növelése nem indokolt, a területfelhasználások biztosítják a keretfeltételeket a fejlesztési célok megvalósításához, de a beépítésre szánt területi kijelöléseken belül a mai fejlesztési igényeknek megfelelő területfelhasználási átsorolásokra indokolt lehet, a beépítésre nem szánt területeken belül pedig további pontosításra van szükség.

16


3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns környezet- és természetvédelmi célokkal A településszerzeti terv céljait legfontosabb összevetnünk a város környezetvédelmi programjával, amely a legfontosabb települési környezet- és természetvédelmi célkitűzéseit foglalja össze.

Ráckeve Környezetvédelmi Program

Ráckeve településrendezési eszközök

1

Települési környezet (Duna-ág terhelés A szerkezeti terv és a közmű szabályozás csökkentése, Csepel-szigeti gerincút kialakítása, együttesen javíthat az RSD-t érő terheléseken, közlekedési terhelés csökkentés, szúnyog irtás) amennyiben a szigeteken kiépülnek a csatornázási kapacitások. Ugyanakkor a szigetek és a közvetlen vízpart további üdülőterületi és lakóterületi átalakulása ezzel ellentétes tendenciákat generál. A terv a gerincút vonatkozásában egy olyan elkerülő utat vázol, amely a korábbinál környezetileg is kedvezőbb, megépülése az átmenő forgalom terhelését csökkenti a belterületen.

2

A levegő védelme (nem szennyező gazdasági tevékenységek, földutak burkolása, zavartalan forgalom, pormentesítés, parlagfű elleni program, fásítás, tüzeléskorszerűsítés, hulladékégetés korlátozása)

3

A föld védelme (termőföld védelme, A termőföld védelmét szem előtt tartó számos talajszennyező tevékenységek korlátozása, olyan átmeneti területhasználat került szennyvíziszapkezelés, csatornázottság javítása) kijelölésre, amely a korábbi tervnél jobb kondíciókat eredményez a termőföldvédelemben. Ugyanakkor a szerzett jogok miatt számos szerkezeti és szabályozási elem maradt érvényben, amely konfliktusban áll a termőföldvédelem országos szabályaival. Ez fejlesztési korlátozó tényezőként, a földhivatali jogkörök tiszteletben tartása mellett továbbra is problématerület marad. A talajszennyező tevékenységek korlátozásán és a közművesítési 17

A településrendezési eszközöknek meglehetősen kevés ráhatása van a levegőminőség javításra, ez elsősorban technológiai korszerűsítések és erdősítési, fásítási programok függvénye. Szerkezeti szempontból az elkerülő út javíthat számottevően a levegőminőségen, ugyanakkor a meglévő erdőterületekre tervezett új területhasználatok, vagy a közparki területek beépítésre szánt átminősítése ront ezeknek a lehetőségein.


Ráckeve Környezetvédelmi Program

Ráckeve településrendezési eszközök előírásokon és a hulladékgazdálkodási szabályozáson keresztül a szabályozás kezeli az egyéb földvédelmi ügyeket. A szabályozás tekintettel van a borszőlő termőhelyi kataszter és a gyümölcs termőhelyi kataszter minősítésekre is. Továbbá tiltja a bányák, anyagnyerőhelyek nyitását.

4

A vizek védelme (szennyvízkezelés, veszélyes A szabályozás meghatározza a felszíni vizek anyagok kezelése, felszíni vízelvezetés, Duna-ág kezelésének korrekt módját, a veszélyes rendszeres iszaptalanítása) anyagokkal való bánásmódokat, a szennyvízkezelés módját.

5

Táji értékek és vízpartok védelme (természeti rendszerek megóvása, vízfolyások, holtágak, egyedi tájértékek megőrzése, viziállások szabályozása)

6

Az élővilág védelme (biológiai sokféleség, A zöldfelületekről, a közutak menti fásításokról, a fakivágás csak fapótlással, fasor telepítés) fakivágás szabályairól valamint a a természervédelmi területekről a szabályozás részletesen megemlékezik.

7

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés (illegális A szabályozás részletezi a hulladékkezelés hulladéklerakások elleni intézkedések, szelektív szabályait, rendelkezik a szelektív gyűjtésről és a gyűjtési rendszer, veszélyes hulladék átmeneti gyűjtők elhelyezésének korlátairól. tároló, gépi úttisztítás)

8.

Zaj és rezgés elleni védelem (zavaró A zajvédelmi szabályozás kijelöli a zajvédelmi területhasználatok térbeli elkülönítése a szempontból érzékeny területeket. lakóterülettől, alternatív közlekedési útvonalak, akadálymentes forgalom)

9.

Helyi értékvédelem (műemléki és városképi jelenetőségű helyi védelem, helyi arculat és karakter erősítése, állagmegóvás, légvezetékek földkábeles cseréje)

A szabályozás rendelkezik a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeken betartandó speciális előírásokról, a természetközeli területek és a természetvédelmi területek kezelési módjáról és beépítési korlátairól.

A Savoyai Kastély parkjában a szerkezeti terv módosítása során a jogszabályban rögzített történeti kerti védelem jobban biztosított lett (az ott kiszabályozott közút tervből való törlésével)

3. táblázat: a terv és a környezetvédelmi program összevetése

3.2. Természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok megjelenése a tervben

célok

és

A tervben az alábbi természetvédelmi célként a következő pontok fogalmazódnak meg: 

A települést érintő magasabb rendő természetvédelmek (ex lege területek, természetvédelmi területek, Natura2000 területek védelme, területi biztosítása 18


     

Az országos és térségi ökológiai hálózat területbiztosítása, pontosítása A külön önkormányzati rendeletben felsorolt helyi jelentőségű természetvédelmi területek lehatárolása, listázása. védelme A természeti terület területfelhasználás bevezetése arra érdemes területeken, a helyi ökológiai hálózat részeként definiálva Az egyedi tájértékek listázása Mezőgazdasági extenzív tájhasználat a tájvédelmi és természetvédelmi jelentőségű mezőgazdasági területeken Helyi jelentőségi természeti oltalomra javasolt területek jegyzéke

A tervben az alábbi környezetvédelmi célok kerültek megfogalmazásra:               

Az állattartással összefüggő közegészsgügyi védőtávolságok meghatározása és a területhasználathoz kötöttség megjelenése A termőföld védelme A talajvédelem szabályai A felszíni- és felszín alatti vizek védelme, a felszíni vízrendezés és csapadékelvezetés A levegőtisztaság védelme Zaj- és rezgésvédelmi szabályok Hulladékkezelési szabályok Élővilágvédelmi szabályok A közmű rekonstrukció fásításbarát szabályozása A települési zöldfelületek szabályozása Az utcafásítás és erdőfejlesztés szabályozása Favédelmi előírások Mezőgazdasági tájfásítás Külterületi területhasználaton belüli fejlesztéseknél a legalább részleges közművesítettség biztosítása Mezővédő erdősávok kialakítása és hóátfúvások elleni védőfásítások, valamint a tanyák takarófásítása

3.3. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése Ráckeve földrajzi szempontból a Nagy Duna és a Ráckevei-Soroksári Dunaág közé ékelődő Csepel-sziget déli részén, az Alföldi nagytájon belül, a Duna menti Síkság középtájon helyezkedik el, a Csepeli-sík kistájhoz tartozik. A Csepeli-sík jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, fragmentált, 20%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. A táj meghatározó eleme a Duna hullámtér többé-kevésbé összefüggő ártéri növényzete, illetve az alul és felül szabályozott (ezáltal állóvíz jellegű, vízszintjében alig néhány decimétert változó) Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD) a maga szigeteivel, zátonyaival, úszólápjaival és nádasterületeivel. Az RSD-től K-re, illetve magán a Csepel-sziget belső területein a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak, de nádas, nedves rét és mocsárfoltok az egykori holtágak rég lefűződött és erősen feltöltődött területein még jelen vannak és nem túl stabil mélyfekvésű ökológiai kiegyenlítő felületekként működnek. A talajvíz közvetlenül kommunikál a Dunával, a Nagy Duna vízállásától függően változik. A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama alapvetően befolyásolja, miközben a

19


felszínt és a mélyrétegeket nem zárja el egymástól komolyabb vízzáró réteg. Egész az egész terület rendkívül szennyezésérzékeny. A térség jelentős földtani sajátossága a geológiai törésvonalak mentén a felszíntől viszonylagos közelségben lévő termálvizek jelenléte. A térség jellemző termál-karsztvize humán-egészségügyi értelemben tiszta mind kémiai, mind mikrobiológiai szempontból, azonban magas az összes oldott sótartalma, ezen belül is a nátriumtartalom, így a balneológiai célra felhasznált (lehűlt) karsztvíz utóhasznosítása problematikus. A talajminőség változatos, általában dél-keleti irányba romlik, sok helyen szikes talajba megy át. Viszont a viszonylag kedvezőtlen talajminőséget kompenzálhatja az előnyös piaci helyzet, a főváros közelsége. Ez ugyanis olyan intenzív kultúrák meghonosodásának és tovább élésének is kedvez, amelyeknél a talajminőség nem elsődleges. A Nagy Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. A Duna vízgazdálkodási szempontból legfontosabb szerepe, hogy mintegy 80 %-os mennyiségi utánpótlást jelent a parti szűrésű vízbázisoknak (Csepel, Halásztelek, Tököl, Szigetújfalu, Ráckeve). A Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD) egy évszázada (1914 óta) szabályozott, gyakorlatilag árvízmentes, állóvíz jellegű, jelentősen módosított víztest, kommunális terhelése miatt a Nagy-Dunánál rosszabb vízminőségi paraméterekkel. A terület potenciális növényzete a Duna-mentén ártéri ligeterdő és mocsár, a mentett ártéren keményfaliget és láperdő (mocsárrétek mozaikjával). Aktuális növényzetében a termesztett erdőalkotó fafajok és a mezőgazdasági monokultúrák árnyékában jellemzők: puhafa- és keményfaligetek és utóbbiak fehérnyáras származékai valamint a homokpusztagyepek jelenléte. Ráckeve közigazgatási területe 6409 ha, ebből belterület 968 ha, külterület pedig 5441 ha. Mindez azt jelenti, hogy a belterület: külterület arány 15:85%-os, amely általánosságban véve is egészségesnek mondható. Ugyanez az egészséges szerkezet már feltétlenül mondható el az erdősültségi arányra. Erdő művelési ágban 814,64 ha van jelen, ennél azonban az aktuális üzemtervezett erdők nagysága és aktuális erdősültség is magasabb kicsit, amely annak köszönhető, hogy a vízbázis területek, árvízvédelmi művek és a település belterületéhez kötődő más művelési ágba tartozó területek egy részén is megjelenik védelmi vagy közjóléti célú üzemtervezett erdő. Ilyen módon művelési ág szerint 12,7%, míg üzemtervezett állapot szerint 15,3% az erdősültségi arány. Mindez azonban még így is elmarad az országos átlagtól. Magas viszont a szántóterületek aránya: mintegy 46,73%-os a teljes közigazgatási területhez viszonyítva, ám a művelt területeken belül még meghatározóbb ez az arány: a teljes (4260 ha) művelt területnek mintegy 70,3%-a szántó, miközben az erdők a művelt területek között 19%-al, a gyümölcsösök 6,86%-al, a szőlők, rétek legelők pedig 1-1% körül vannak jelen. A korábbi rétek és legelők eltűnőben vannak, az ökológiai kiegyenlítő felületek is sok esetben áldozatul esnek a szántóföldi művelésnek, ugyanakkor pont ezeken a területeken érhető továbbra is tetten a belvízveszély. A szőlőterületek is csökkenőben vannak, a gyümölcsösök azonban reneszánszukat élik és viszonylag jelentősnek mondható az üvegházi intenzív kertészeti kultúrák jelenléte is a termesztőfelületeken. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya Ráckeve közigazgatási területén belül több mint az igazgatási terület ¾-e. Ökológiai és egyben tájképi szempontból viszonylag kedvező körülmény, hogy a kivettként nyilvántartott terület egy része biológiailag aktív vízfelület, illetve növényzettel borított vízmeder (Duna ágak, árkok, csatornák, tavak). Ezeket a vízfelszíneket és a kísérő vízpartokat, valamint a szigeteket jelöli a megyei területrendezési terv is térségi szinten tájképvédelmi szempontból kiemeltnek. Kis eltéréstől eltekint a Natura2000 területi határok ezeket a térségi jelenetőségű tájképvédelmi területeket is lefedik. Ezekhez a nyilvánvaló táji értékekhez képest azonban rendkívül kevés figyelem vetül az 51-es út térségében fellelhető táji értékekre, a Nagy-Ér csatornára és az egykori Tekercs ér immár csak foltokban megmaradt vizenyős, lápos területeire. Maga a Tekercs-ér egykori medre annak ellenére teljes vonalán kirajzolódik, hogy bizonyos szakaszait rendszeresen szántóként művelik. Ezek a szakaszok egészen biztosan belvizes területek, amelyek szántó melletti, annak termésátlagát növelő ökológiai kiegyenlítő felületként ideálisan fenntarthatók, és a tájvédelem szolgálatába állíthatók lennének, így viszont évről évre pusztulnak, miközben lerontják a szántóföldi művelés hatékonyságát. Natura2000-es európai jelentőségű oltalom alatt áll a település vízparti külterületeinek nagyrésze. A „Duna és ártere (HUDI 20034)”, és a „Ráckevei Duna-ág (HUDI 20042)” kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület tartozik ebbe a körbe. Több „ex lege” 20


védett láp is található a Soroksári Duna-ághoz kapcsolódóan: ezek egykor lefűződött mellékágak maradványai. A településrendezési terv egy országos és több helyi védettségű természeti területet határol le a település közigazgatási területén, jellemzően az országos ökológiai hálózat által lefedett területek egy részén. Az országosan védett érték a Peregi Parkerdő TT, amelynek nagyobb része Kiskunlacháza területére nyúlik ki. Helyi jelentőségű védett természeti terület jelenleg a Ráckevei (Soroksári) – Duna-ágban lévő 6.622 m2 területű lakatlan Senki-sziget, mely őshonos fafajokkal, cserjékkel, védett állatfajokkal rendelkező terület, valamint a Római katolikus temető. A térségi ökológiai hálózat nagyjából követi a Natura2000 védelemmel lefedett területeket, a két legjelentősebb térségi ökofolyosónak a Nagy Duna és ártere, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna és kísérő ligeterdei tekinthetőek. Utóbbi ökológiai szempontból Ráckeve belterületén szabdalt, sérült. A térségi ökohálózat része még a Páskom-erdő, míg az Öreghegyi tanyás térség területén található legelőterületeket a térségi terv puffer területekként azonosítja. Az ökológiai hálózat fejleszthető, jelenleg nagymértékben fragmentált elemeit képezik a lecsapoló csatornák, horhosok, mélyfekvésű, szántóként használt területek, földutak melletti mezsgyék, lápos és nádas területek. Ráckeve levegőtisztasági állapota kedvező. Légszennyező ipari tevékenység nem folyik, az ipari és kommunális üzemi szennyezések felszámolásra kerültek és a lakossági eredetű levegőszennyezés a gázról a fa és széntüzelésre történő részleges visszaállás miatt növekvő tendenciát mutat. A várost jelenleg elkerülik a gyorsforgalmi és elsőrendű főúti hálózat elemei. A meglevő városi úthálózat forgalma levegőtisztaságvédelmi szempontból határértékeken belül marad, nem jelentős, de a szűk utcás belvárosi térségben még ez a terhelés is okoz gondot. A település zajterhelését legnagyobb mértékben a közúti forgalom (kisebb mértékben a HÉV) határozza meg, utóbbi azonban nem érinti a település lakott részeinek jó részét. A városközpontban az ezredforduló körül lezajlott és azóta is fejlődő forgalomcsillapító beavatkozások, illetve a főbb belvárosi útvonalak egyirányúsítása sokat javított a korábbi helyzeten. A városban már 2006-tól működik a szelektív hulladékgyűjtés, a kialakított gyűjtőszigeteken a 4 hulladék frakciót gyűjtenek. Jelenleg célként fogalmazódik meg a háztól való szelektív gyűjtés megvalósítása. A Ráckeve és térsége 11 településén a hulladék gyűjtése és elszállítása intézményesen megoldott. Ráckeve és Térsége Önkormányzati Beruházási Társulás gesztora Dömsöd nagyközség, a szilárd hulladéklerakó is ezen a településen működik. Ráckevén szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása 6 helyen megtörtént 2006-ban. Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) 58,2 km hosszú, 15,5 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra (gyakorlatilag állóvíznek tekinthető), a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. Míg a nagy Duna vízszintesése a Kvassay- és Tassi-zsilipek között átlagosan 4-5 m, a szabályozott vízszintű Duna-ágé 10-30 cm között van. Üzemszerű vízpótlás esetén nyári időszakban 1,5-2,5 hét alatt, télen 3-5 hét alatt cserélődik ki a Duna-ág vize, miközben az üdülési hasznosítás, a burkolt felszínekről a felszíni csapadékvizek befogadása, illetve a szennyvíztisztítás hatékonytalansága miatt jelentős szerves és szervetlen szennyezőanyagterhelés éri. A Taksony-szigettől a Ráckevei-hídig tartó szakaszon a partok jórészt ősállapotban vannak, a sekély vizű részeken kiterjedt nádasok, szigetek találhatók. A vízminőség itt már kedvezőbb, de strand hivatalosan ezen a szakaszon sincs kijelölve. A Ráckevei-hídtól a Tassi-zsilipig tartó szakaszon nádasok csak a parti sávokban találhatók. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, s itt a legjobbak a horgászati lehetőségek. A nagyobb vízmélységre tekintettel a fürdés lehetősége a strandok gondos helykijelölésével biztosítható. A Natura2000 védelem alatt területek közül a legproblematikusabb területrészek az RSD érintett szigetei, amelyeken a hétvégi házas, zártkerti jellegű hasznosítás és a nyitott közműolló óriási problémákat okoz mind a vízminőség, mind pedig a természetes élőhely zavarása, szennyezése terén. A probléma szennyvízkezelési részét ugyan az RSD rehabilitáció keretében a szennyvízhálózat kiépítése és a települési tisztókba történő bekötése mentén már terv szinten kidolgozták, ám a területhasználat és az élőhelyvédelem között még a szennyvíztisztítás kiépítése után is súlyos konfliktusok fognak feszülni.

21


A település országos átlaghoz képest alacsony erdősültségi aránya, a szőlőterületek, a rét és legelők visszaszorulása; a szőlő-, és gyümölcsös területeken, valamint a szigeteken és a Duna mentén jelen lévő, szabályozatlan módon végbemenő, közmű- és közterületi szabályozási szélességhiányos zártkertesedés, nyaraló és kvázi lakófunkciók előretörése, az ebből fakadó közműolló szétnyílás és környezeti terhelések jelentik Ráckeve legfontosabb tájhasználati konfliktusait. Ezek a folyamatok az ökoháló széttöredezésével, a táji és tájképi értékek degradációjával, a hagyományos tájhasználati formák veszélyeztetettségével, a termőterületek és a természetileg értékes területek veszélyeztetésével, a vízbázisok minőségi romlásával, a környezeti terhelés és társadalmi szegregációs jelenségek megjelenésével járnak. Az RSD-n megindult a közműolló zárulását segítő szennyvízcsatornázás és tisztítási beruházások sorozata, amely örvendetes hír, ám ezek mellett is törekedni kell arra, hogy a ráckevei szigetek beépítése és a már meglévő beépítések intenzitás-növekedésének gátat szabjon a készülő szabályozás. Talajvédelmi problémák a mezőgazdasági területeken jelentkeztek. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet Ráckevét nem sorolta fokozottan nitrát érzékeny terültek közé, de a terület felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból kiemelten érzékeny. A város hidrogeológiai adottságaiból következően a felszíni és felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A közlekedésből származó levegő- és zajterhelés elsősorban Ráckeve belterületén (és jelentősebb mértékben a nyári üdülési szezonban) okoz a településen problémát. Az nagy-dunai ivóvízbázisok megállapított védőterülete a város szigeti részének jelentős hányadát lefedi, kellő mértékű védelmük jelenleg biztosított, ám a Város saját vízműkútjainak hidrogeológiai védelme nem megoldott, a védőidom lehatárolások sem történtek meg, amely komoly távlatos kockázattal jár. Ráckeve környékén a deflációs károk kevéssé jelentkeznek, de a szélfogó fasorok, mezővédő erdősávok hálózatának bővítésével ez tovább mérsékelhető.

3.4. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása A terv számos olyan pontosítást végez el, amelyek a korábbi pontatlan alaptérkép és a hiányos adatok következményei voltak, ezért a településen sokkal tisztább és rendezettebb viszonyokat eredményező, a magasabb rendű terveknek megfelelő szerkezet jön létre, ahol egyértelműek a területfelhasználási határok, valamint a védelmi és korlátozási övezetek. A szerkezeti tervben az erdő területek differenciálása és kijelölés alapja jelentős részben az erdészeti adatszolgáltatás, a kialakult művelési ágak voltak. A besorolás továbbá megfelel a térségi tervekben fogalt követelményeknek, és az OTÉK jelenleg hatályos előírásainak a területfelhasználási táblázatban rögzítettek szerint. A terv az üzemtervezett erdőket külön jelöléssel tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy az üzemtervezett, de a HÉSZ-ben építési övezetként szabályozott területeket, vagy a valóságban nem erdő rendeltetésű területeket a szerkezeti terv továbbra is beépítésre szánt területként, a kialakult rendeltetésnek megfelelő területfelhasználásban határozza meg, jelölve az üzemtervezett állapot tényét. (Ezen területekre a HÉSZ egyedi szabályokat állapít meg, amelyek a területfelhasználáson belül a meglévő erdőket továbbra is fenntartják, ám ez így továbbra is konfliktusos terület marad az erdőművelés és a fejlesztés között) A Somlyó-szigeten az ökoháló jelenlegi lehatárolása átfed a korábbi tervben már üdülőterületként kiszabályozott területekkel, amelyek miatt az ökoháló pontosítása vált szükségessé, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetetten végeztünk el. A Somlyó-sziget mellékágának északi torkolatánál a jelenlegi lehatárolás átfed egy 1964 óta művelés alól kivett, épületként és udvarként bejegyzett telekkel (0611/3) amely miatt az ökohálóval ez a meglévő beépítés konfliktusban áll. Egy új fejlesztési terület érinti még az ökológiai folyosó övezetét a 0433/4 és a 0436/3 hrsz-ú területen, ahol különleges beépítésre nem szánt területként egy lovarda-lovastanya fejlesztés kíván megjelenni 22


erdőtervezett, de jelenleg sem erdősített területen. Ennek erdősítési átminősítése folyamatban van, a DINPI pedig helyszíni vizsgálattal kezelte az ökohálóval kapcsolatos területi pontosítás lehetőségét a területet illetően. Az új településszerkezeti terv nem tervez a kiváló termőhelyi adottságú terület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölést, valamint nem határoz meg – a hatályos településszerkezeti tervben már megállapított és átemelt területek kívül – egyéb új beépítésre szánt területet. Továbbá a hatályos szerkezeti tervben megállapított és átemelt területek esetében a szabályozás a távlati meghatározással a művelési ágból történő kivonásig fenntartja a szántóföldi területhasználatot és a már ténylegesen beépült területekhez való közvetlen csatlakozáshoz, illetve teljes közművesítéshez köti az átalakulást. Ezek a feltételek együttesen sem korlátozzák a kiváló termőhelyi adottságú területek más célú felhasználását a szerzett jogok biztosítása mellett. A távlati fejlesztések a jó termőhelyi adottságú szántóterületeket azonban érintik. Az új településszerkezeti tervben a jó termőhelyi adottságú szántóterületek 81%-a továbbra is mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként került meghatározásra. A nem 100%-os arány oka, hogy a szerkezeti terv továbbra is szerepelteti távlati területfelhasználásként azokat a korábban kiszabályozott beépítésre szánt területeket, amelyek érintenek jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeket. E területeken a művelésből történő kivonásig fenntartja a meglévő területfelhasználást. Tekintettel arra, hogy a termőföld védelméről szóló törvény, illetve a földhivatali gyakorlat a művelésből való kivonást csak igen speciális esetekben engedi meg, várhatóan az érintett területek jelentős része tartósan művelésben marad. A településszerkezeti terv nem tervez a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölést. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolásának a pontosítását a szerkezeti terv tartalmazza. A pontosítás elvei – a Dunai Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetetten – a lehatárolás filozófiájának és feltételezett szándékainak megfelelően, de az M=1:10.000-es léptéknek és a földhivatali alaptérképhez igazítva történtek meg. A szakmai koncepció az volt, hogy nyugaton az övezeti kijelölés szándékai szerint legyen lehatárolva a Nagy-Duna meder és annak a hullámtéri területe az árvízvédelmi gát alkotta határvonallal. A keleti sávban a koncepció a Ráckevei-Duna medrét, a történelmi belvárost és a hídfőállásokat, a szigeteket, illetve ezeken kívül a Dunához legközelebb eső első teleksort, illetve beépítésre nem szánt területnél az első jelentősebb szerkezeti vonalig terjedő térséget foglalja magába.

3.5. Várható környezetet, természeti értékeket érő hatások, környezeti következmények A településrendezési eszközök módosítása számos olyan kisebb, egy-egy telket, vagy tömböt érintő változást tartalmaz, amelyet célszerű a környezeti hatás és a következmények irányából kiértékelni. Ezt az alábbi táblázatban tesszük meg. Ahol a hatás pozitív, ott + jelet, ahol a hatás negatív, ott – jelet alkalmazunk. Semleges hatás esetén azt 0-val jelöljük. Csak azokat a módosításokat szerepeltetjük a táblázatban a változások közül, amelynek van valamilyen előre látható környezeti hatása. A módosítás jele azonos a szerkezeti terv műleírásában megjelenített jellel annak könnyebb azonosíthatósága érdekében.

23


jel

3a

3b

13a

25a

Módosítással érintett terület

Hatás Környezeti elemre

Településre

Klímára

Tájra

Természeti értékre

Biodiverzitásra

Élővilágra

0433/4 hrsz erdőterületből rekreációs terület

-

+

-

+

0

0

-

0436/3 erdőterületből általános mezőgazdasági terület

-

+

-

-

-

0

-

Szürüki úttal párhuzamos területek kb. 200m mélységig ált.s mezőgazdasági területek maradnak (távlat: ipari, gazdasági felhasználás)

0

+

+

+

0

0

0

-

0

-

-

0

-

-

(652/3) hrsz. zöldterületből kertvárosi lakóterület

-

0

-

0

0

0

-

(1027) és (1028) hrsz. zöldterületből településközpo nti terület

-

+

-

0

0

0

-

Különleges sport területből kertvárosias lakóterület

-

-

-

0

0

0

-

1026/3 hrsz. közlekedési és közmű területből zöldterület

+

+

+

0

0

0

+

homokbánya és környező területei: 1714-1716 és 1595-1598 hrsz.

29

30a

33

55

24


jel



Településre

Klímára

Tájra


Biodiverzitásra

Élővilágra

2954/9 hrsz különleges sport területből és közlekedési területből zöldterület

0

0

+

0

0

0

+

4698 hrsz. egy rész és a 46994719 hrsz-ú telkek erdőterületből természeti terület

0

0

+

+

+

+

+

62

8510 hrsz falusias lakóterületből zöldterület

+

+

+

0

0

0

+

66

0553/3, 0555/4, 0553/1, 4, 0554/3, 5, 6, és 0555/3 hrsz-ú telkek egyéb területből és mezőgazdasági területből természetközeli terület

0

0

+

+

+

+

+

7296 hrsz. üdülőövezetből természetközeli terület

0

+

+

+

+

+

+

7362-7364, 7360 és 7361 hrsz-ú telkek mezőgazdasági kert területből távlati hasznosítási üdülőterület

-

-

-

-

0

0

-

0643/2 hrsz. mezőgazdasági területből termétzetközeli terület

0

0

+

+

+

+

+

0212/2 hrsz. gazdasági területből rekreációs terület

+

+

+

+

0

0

+

0273/101-103 hrsz-ú telkek mezőgazdasági

0

0

+

+

+

+

+

58

59

68

69

70

72

25


jel



Településre

Klímára

Tájra


Biodiverzitásra

Élővilágra

0348/28 hrsz. mezőgazdasági területből intézményi terület.

-

+

-

-

0

0

-

0469/194 és 0469/195 hrsz gazdasági területből rekreációs terület

+

+

+

0

0

0

+

0212/1 hrsz. erdőterületből általános mezőgazdasági, távlati rekreációs terület

-

+

-

-

0

0

-

0481/5 és /6 hrsz-ú telkek egy része erdőterületből általános mezőgazdasági terület

-

+

-

-

0

0

-

017/49 hrsz. mezőgazdasági területből szennyvízkezelési terület és véderdő

+

+

0

0

0

0

0

0244/2 hrsz. mezőgazdasági területből vízgazdálkodási üzemi terület

-

+

-

-

0

0

-

3705 hrsz. közlekedési területből természetközeli terület

+

+

+

+

+

+

+

474/2 hrsz. közlekedési területből zöldterület

0

+

+

+

+

0

+

területből természetközi terület

74

A

D

F

G

H

V

ZS

A2

26


jel



Településre

Klímára

Tájra


Biodiverzitásra

Élővilágra

Somlyó sziget külterületi, mezőgazdasági művelési ágú területeiből erdőterület

+

+

+

+

+

+

+

0415/13 hrsz. mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi szolgáltató terület

-

-

-

-

0

0

-

U2

0441/42 hrsz. erdőterületből rekreációs terület

-

+

-

-

0

0

-

U3

0441/41 és 0434/1 hrsz-ú telkek és 0436/2, 0437 és 0438/2 hrsz-ú telkek erdőterületből rekreációs terület

-

+

-

-

0

0

-

U5

0430/67 hrsz. mezőgazdasági területből erdő

+

+

+

+

0

+

+

U8

0302/21-28, 31, 0308/6 és 0317/46 hrsz-ú telkek mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi terület

-

+

-

-

0

0

-

0251/55 hrsz. egy része mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi terület

-

+

-

-

0

0

-

U1 0

0273/50-62 hrsz mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi terület

-

+

-

-

0

0

-

U1 1

0272/10-12 hrsz. mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi terület

-

+

-

-

0

0

-

U1

U9

27


jel



Településre

Klímára

Tájra


Biodiverzitásra

Élővilágra

U1 2

8310 hrsz. egy része mezőgazdasági területből erdő

+

0

+

+

0

+

+

U1 3

8310 hrsz. egy része mezőgazdasági területből távlati kereskedelmi terület

-

+

-

-

0

0

-

U1 4

0549/1 hrsz. egy része erdőterületből vízgazdálkodási terület

0

+

0

0

0

0

0

U1 4

0549/1 hrsz. egy része erdőterületből vízgazdálkodási terület

0

+

0

0

0

0

0

U1 7

0549/2 és a 0549/1 hrsz. egy része erdőterületből rekreációs terület

-

+

-

-

0

0

-

4. táblázat: a természeti környezetet, természeti értéket érintő hatások, környezeti következmények

28


4. KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ JAVASLATOK, INTÉZKEDÉSEK A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése, az árvízvédelem és a természetes vízfolyások vízminőségének biztosítása, a hullámtéri területek természetközeli állapotban történő megőrzése, a beépült vagy részben beépült szigeteken a beépítések korlátozása, illetve a szennyezések mérséklése, visszaszorítása, a RáckeveiSoroksári Duna vízminőségének javítása érdekében. Cél, hogy a mezőgazdasági területekbe épült ökológiai kiegyenlítő felületek hosszú távon fennmaradjanak és szolgálják az egészségesebb tájszerkezetet. Fő területhasználati elemnek a település természeti adottságaiból eredően a vízpartok, a vízparti erdőterületek és az erdőterületek maradtak meg, melyek döntően nemzetközi és országos jelentőségű védett területek is egyben. A védett területei és az azon kívüli erdőterületek is alapvetően megőrzendő értékes elemei a térségben kialakult környezeti adottságoknak, ami a település legfőbb vonzerejét is jelentik, így megőrzésük jelentős fontosságú. A tájszerkezeti örökség megőrzésénél a terv élt azzal az új lehetőséggel, amelyet a természeti területek területfelhasználás jelent, így ezen a kategórián belül lehatárolásra kerültek azok a nedves rétek, mocsarak, nádasok, holtágak, amelyek még őrzik a terület egykori gazdagabb vízrajzának és nedves élőhelyeinek megmaradt elemeit, például a Tekercs-ér morotváinak egyes maradványait. Ugyancsak ebbe a kategóriába soroltuk át az országos védelem alatt álló ex Lege területeket. A természetközeli területek közé került besorolásra: az Angyali-sziget lápja, a Dömsödi-Holt-Duna, a Szigetbecsei holtág, valamint olyan új, ebbe a kategóriába sorolt területek, mint pl. a Tekercs ér egyes még mai is vizes élőhelyként működő morotva szakaszai, illetve a települési belterülettől keletre található mélyfekvésű terület (Páskom) nedves rét, nádas területe, egyéb nádasok Fanyilas térségben. Az intenzívebb területhasználat irányába mutató változások több esetben ütemezetten, két szintű területhasználattal kerültek megjelölésre. Az intenzívebb területhasználat kialakításának lehetőségét azonban a jelenlegi nem lehetetlenítheti el, ezért az építési tevékenység vonatkozásában a még most hatályos területhasználat bizonyos korlátozásokkal tartható fenn. A település számára jelentős elem a Duna menti ártéri erdők. Ezen erdők az erdőtervi adattárban is szerepelnek, jellemzően a Duna telkén vagy a parti telken találhatók. Ezért az országos és térségi terveknek való megfelelés miatt vízgazdálkodási besorolást kapnak sajátos elhelyezkedésük miatt. A település beépítésre szánt területein belül jelentős az erdőmaradványos terület. Ezek olyan területrészek, ahol az egyébként beépítésre szánt övezet telkein az erdővel borított telekrészek magas arányban maradtak fenn. Az erdősült területrészek fennmaradásának okai elsősorban a domborzati viszonyokra, illetve az ezzel kapcsolatos vízpart közelsége miatt értékes ökológiai folyosó/Natura 2000 területekkel függ össze. Ezek részben garantálják, részben szükségessé is teszik, ezen településen belüli erdőmaradványos területek fennmaradását. A városban jelentős arányban vannak jelen olyan területek, melyek magas zöldfelületi értékkel rendelkeznek. Ezen területek esetében elsődleges szempont, hogy a zöldfelület magas aránya a továbbiakban is megmaradjon, a meglévő zöldfelületi értékek jelentős része megőrzésre kerüljön. A vizsgálat során feltárásra került ezekkel kapcsolatos problémák alapján javasolt ezen erdős Duna parti szakaszokon a természetközeli ártéri erdős részek helyreállítása, tisztítása, területkezelés során a természetes jelleg erősítése, míg a központi belterület közeli részeken javasolt a területek közjóléti erdő jellegű fejlesztése, azaz olyan funkciók lehetőségek kialakítása, mely az erdősült jelleg megőrzése mellett jelentősebb rekreációs lehetőségeket is nyújt a település számára. Ezen szakaszokon is érvényesíteni kell azokat a kezelési elveket, melyek az ártéri erdő növényállománya szempontjából a természetes, helyben őshonosnak tekinthető erdőtársulásra jellemző fajok megtartását és térnyerését segítik elő. 29


A közösségek számára kialakítandó rekreáció – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek jellemzően ökológiai folyosóshoz kapcsolódnak, ezért ezeken a területeken is a természetes, helyben őshonosnak tekinthető erdőtársulásra jellemző fajok megtartását és térnyerését elősegítő növénytelepítések javasoltak. A vízgazdálkodási terület felhasználásba tartoznak a Duna-medrek, a szigeti mellékágak, a vízbázisok belső és külső védőterületei, a Nagy-Ér medre, valamint a mezőgazdasági vízelvezető árkok, csatornák medrei. A nagy, egybefüggő és országos védettséget élvező természeti területek között – Nagy Duna-Kis Duna – többszörös kapcsolatot biztosítanak a beépített településrész zöldfelületi rendszerének egyes elemei. A vízfolyások mentén található beerdősült, vagy erdőmaradványos területek, a jelentős méretű idős növényállományú kertek, és intézménykertek, a meghatározó fasorok. A rekreációs és esztétikai célú zöldfelületek aránya elmarad a megkívánttól. A belterületi zöldfelületek túlnyomó részét a magán használatú lakó‐ és üdülőkertek alkotják. Annak érdekében, hogy a település minőségi lakó és pihenőkörnyezet biztosítson, szükséges a jelenlegi zöldfelületi rendszer funkcióinak átértékelése, fejlesztése, a rekreációs lehetőségek bővítése, a táji és természeti adottságok, valamint az ökológiai értékek védelme. A zöldfelületi rendszer fejlesztése leginkább a településközpontban, a hajóállomás, a strand HÉV-hez tartozó területeken, de az üdülőterületek között is szükséges. A Duna parti zöldsáv és a településközpontban lévő zöldfelületek összekötésével az egységes zöldfelületi rendszer létrehozható. A meglévő közcélú zöldterületek, illetve és a zárt közösségi rekreációs célú területfelhasználáshoz köthető zöldfelületekkel az intenzíven fenntartott rekreációs jellegű közösségi terek kialakítása az elsődleges cél. A települési zöldfelületi rendszert ökológiai, klimatikus, településképi és környezetvédelmi okokból is egységesíthetné a vízfolyások melletti és az üzemi tevékenységet folytató területhasználat szélén telepített növénysávok. az út menti, illetve utcákon telepített növényállomány a város arculatának meghatározásában is jelentős szerepet kap. A településközpont zöldfelületi rendezése az idegenforgalmi fejlesztés miatt is igen fontos, mert ez a terület fogadja az ide érkezőket, itt „mutatkozik be” a település. A Duna‐part településközponti és rekreációs partszakaszainak fejlesztésével a település zöldfelületi rendszere új elemekkel gazdagodhat, emellett olyan rekreációs terek alakíthatók ki a part mentén, amelyek hiányoznak a jelenlegi zöldfelületi rendszerből, pedig korábban megvoltak. Kismértékben javasolt az erdősültség növelése, többnyire szántóföldi táblák defláció elleni védelme, a mezővédő erdősávok és ökológiai kiegyenlítő felületek növelése, a természeti területek környezeti védelme, az utak és a lakóterületek szél-, zaj-, légszennyezés és hóátfúvás elleni védelme, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése érdekében. Az erdőtörvénynek megfelelő erdők kialakításának költségei és fenntartásának körülményei miatt az erdőtelepítések helyett legalább fasorok, illetve fa és cserjesávok telepítése javasolt. Az erdők és egyéb tájalkotó növénytelepítés esetében különösen fontos, hogy lehetőség szerint honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból is vonzó erdők alakuljanak ki. Ahol megvan, ott erősíteni kell, ahol hiányzik, vagy új kialakítás tervezett, ott meg kell teremteni a zöldfelületi rendszerében az ökológiai kapcsolat biztosítását, és mellette a nagyobb használati lehetőséget az esztétikai érték növelésével egy időben. Ehhez szükséges a vízparti zöldfelületek megőrzése, rendezése, fejlesztése is. A szokásos kertépítészeti javaslatok mellett a klímaváltozás miatt erősödő nyári felmelegedések, gyakran kialakuló, nagy csapadékmennyiséggel járó zivatarok kompenzálása érdekében is szükséges csökkenteni a magas burkolt felületű aránnyal rendelkező városrészekben a burkolt felületet. A kedvező zöldfelületű városrészek fejlesztése érdekében a zöldfelületi rendszer erősítése miatt, és a kedvező városi klíma kialakítása céljából is fontos.

30


5. A TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK 5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A táj- és természetvédelem feladatkörébe tartozik az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek, helyi jelentőségű tájképi, természeti értékek, térségi szintű ökológiai rendszerek védelme. Ezért a Duna-partok fejlesztésekor a galériaerdő növényállományának védelméről gondoskodni kell a sétányok és kerékpárutak kialakítása során is. A fejlesztéséhez tájvédelmi-környezetrendezési terv készítése javasolt. A tájvédelem szempontjából alapvető fontosságú az egyes területhasználatok és azok elhelyezkedésének megfelelő tervezése. A településen jelentősebb területhasználat változások nem tervezettek. A meglévő területi fejlesztési/rendezési javaslatok az optimális területhasználat megteremtését célozzák, kielégítve a település működtetésének, fejlesztési igényeinek, a jó életminőséget biztosító lakókörnyezet megteremtésének és a természeti és a környezeti értékek hosszú távú megóvásának igényeit is. A területhasználat változások részletes leírását a Tájrendezési fejezetben kerültek bemutatásra. Itt annyit szükséges kiemelni, hogy a végrehajtott területhasználat változások esetének többségében a korábbi övezeti paraméterek megtartásra kerültek, így a telkek zöldfelületi jellege, a beépítési mértékek nem növekedtek, azaz a területek látképi megjelenésére gyakorolt hatásuk csekély mértékű. Tájképvédelem szempontjából fontos a meglévő látványok megőrzése, tájképvédelmi területek lehatárolása. A védendő tájképvédelmi, településképvédelmi területek ábrázolásra kerültek. A nemrég hatályba lépett településképvédelmi törvény alapján megalkotandó arculati kézikönyv és helyi településképvédelmi rendeletben szükséges majd a tájképvédelem biztosítása is. A táj értékeinek megőrzése a településkép, a település arculatának is meghatározó elemeinek megőrzését jelenti egyben. Ezért az új létesítmények ezekhez való illeszkedésének vizsgálata minden területfelhasználási kategóriában fontos. A város Kunsági borvidéki település, jelentős I-II. termőhelyi kataszteri területekkel, amelyekre az OTrT korlátozásain túl a a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (Bortörvény) jelentős korlátozásokat fogalmaz meg. Nem a korlátozások miatt, hanem fejlesztési szempontból fontos a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területekkel való felelős gazdálkodás, mert borszőlőültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen lehet a Bortörvény és az Uniós irányelvek alapján. A tagállamokban a szőlőterület egy százalékának erejéig lehet csak új ültetvényeket telepíteni, viszont az új telepítésekre nem lehet az EU borpiaci támogatási programjának támogatásait igénybe venni, azaz az EU szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatása csak az újratelepített ültetvények kialakításakor jár. A HÉSZ differenciáltan kezeli az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályába tartozó területeket, amelyek a Pénzenvett-dűlő, az Öreghegy, Godány és Bálványos-Hugyé és Leányvár térségében találhatóak. Bálványos-Hugyé területén a termőhely kataszter a korábbi szerkezeti tervben távlatilag kijelölt gazdasági területeket is érinti, azonban a szerkezeti terv a művelésből való kivonásig ezen területeken az általános mezőgazdasági terület besorolást - a távlati területfelhasználás jelölésével - fenntartja. A tájvédelem része többek között a beépített területek által okozott károsítások kivédése, a magas esztétikai értékű táj- és településkép alkotó elemek megőrzése is. Az épített környezetben találhatók olyan élő elemek, amelyek ugyan természeti értékük alapján természetvédelmi oltalomra nem érdemesek, de környezetjavító, és esztétikai értékük alapján megőrzésük fontos. Az egyedi tájértékek a tájegységek, tájrészletek, települések karakterének fontos összetevői. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A tájértékek jelenlegi meglévő legrészletesebb nyilvántartása a TÉKA program keretében létrehozott honlapon a tajertektar.hu‐n található. Az adatbázisban ugyanakkor szinte minden települési érték szerepel, melyeknek csak egy része felel meg az egyedi tájértékekre vonatkozó követelményeknek 31


Natura 2000 területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek közé tartoznak két nagy csoportjuk van a különleges Madárvédelmi Területek és a Különleges Természetmegőrzési Területek. A településen mindkét kategória megtalálható, bár azok egymással részben vagy teljes egészében átfedésben vannak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet rendeli el a területek védelmét. A védett területek helyrajzi számos listáit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló a 14/2010. (V.1.) KvVM rendelet tartalmazza. A Duna‐Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő védett területek a kapott digitális adatszolgáltatás alapján kerültek térképi ábrázolásra. A fokozottan védett és védett területek, a természeti területek és az egyéb természetvédelmi területek (pl.: források) is jelentős közvetlen és közvetett környezeti hatásnak vannak kitéve az üdülési és egyéb rekreációs, gazdasági és mezőgazdasági tevékenységeknek, illetve város térnyerésének köszönhetően. Ezen hatások mérséklését, visszaszorítását, illetve megakadályozását mindenféle intézkedéssel biztosítani kel mind a településrendezési eszközökben, mind a helyi rendeletekben. A településrendezési eszközök keretén belül a lehatárolások túl megjelölésre kerültek a szükséges védőtávolságok és korlátozó elemek is. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei a település jelentős részét elfoglalják A településre vonatkozó korábbi lehatárolásokkal összevetve kerültek megvizsgálásra a területek és a Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetettek alapján kerültek a területek ábrázolásra a TSZT tervlapjain. A területhasználatra vonatkozó korlátozások érvényesítésre kerültek a TSZT-ben és a HÉSZ-ban is. Az egyedi tájértékek a tájegységek, tájrészletek, települések karakterének fontos összetevői. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A tájértékek jelenlegi meglévő legrészletesebb nyilvántartása a TÉKA program keretében létrehozott honlapon a tajertektar.hu‐n található. Az adatbázisban ugyanakkor szinte minden települési érték szerepel, melyeknek csak egy része felel meg az egyedi tájértékekre vonatkozó követelményeknek. A helyi jelentőségű védett természeti értékek védelmét a 1996. évi természetvédelmi törvény előírásainak megfeleltetve biztosítani. Egyes területek esetében szükséges a védettség fenntartásának felülvizsgálata (egyedi fák és kertek), illetve általánosságban szükséges a védett értékekre vonatkozó kezelési tervek elkészítése és azok szükséges mértékű beépítése az új helyi természeti értékekről szóló rendeletbe.

5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok Közműolló és RSD problémák kezelése A települési tájhasználaton belül területi értelemben legjelentősebb méretű az üdülési használat volt az 1990‐es évekig. Ekkortól az üdülők folyamatosan alakultak át lakott, illetve később lakó területekké. A lakóterületi besorolással járó települési kötelezettségek miatt is mindig fokozatos volt az üdülő területek lakóterületekké történő átsorolása. Ezen területeken szükségesé válik az infrastruktúra fejlesztése, a közműves szennyvízelvezetés és a megfelelő burkolt közlekedési felületek kialakítása, a közműolló bezárása. Az RSD menti településekre a legmeghatározóbb környezeti hatás a Duna-Tisza közi vízpótlás, ami sajátos egyedi problémákkal terhelt. Állapotát, üzemeltetését a Duna felől bevezetett és oda visszavezetett víz, valamint a befogadott és kiemelt egyéb vizek mennyisége és minősége határozzák meg. Vízminőségi szempontból meghatározó a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti szennyvíztelepéről érkező 80.000 m3/d mennyiségű tisztított szennyvíz, a Gyáli 1. sz. főcsatorna szennyvizekkel terhelt vize. Fokozott igénybevételt jelent az RSD melletti jórészt csatornázatlan üdülőterület (partélig beépített terület, illegális beavatkozások veszélyével). 32


Megfelelő vízbetáplálás hiányában a vízminőség jelentős és gyors romlása várható. A szivattyúzás elmaradása, a vízkivételekből és egyéb veszteségekből adódó kényszerű víztérfogat és vízszint csökkenés az RSD vízminőségének kedvezőtlen folyamatait felgyorsítja. A kényszerű vízszint csökkenésnek a természetvédelmi védettség alatt lévő feliszapolódott mellékágak különösen kitettek. Jelentősebb vízszintsüllyedés következtében ezen ágak lefolyástalan területté válnak. A vízszint csökkenésével együtt járó egyre erőteljesebb benapozódás az algaszám növekedését, valamint az oldott oxigéntartalom csökkenését hozza magával, ami az elzáródott vízterület vízi és vízszéli élővilágára katasztrofális következményekkel járhat (halpusztulás, úszó- és ingólápok tönkremenetele stb.). Az 1956-ban jeges árvíz által tönkrement Tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése még nem történt meg, pedig a Duna-ág biztonságos és a megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget garantáló üzemeltethetősége szempontjából lényeges. További probléma, hogy a vízforgalom időszakonkénti fizikai és műszaki korlátai miatt a Duna-ágban kis vízsebességek alakulnak ki, illetve a vízbetáplálás és a jelenlegi terhelések fenntartása mellett számolni kell nagyobb mennyiségű szervetlen üledék és szerves iszap lerakódásával, ami a vízszállító képesség csökkenését okozza. A fenntartható fejlődés és az érintett térség népességmegtartó képességének növelése céljából 2004 őszén projektjavaslat készült a Duna-ág revitalizációjára. Ennek fontos eleme lenne a Duna-ágon felhalmozódott mintegy 2 millió m3 iszap eltávolítása és a kijelölt zagylerakóhelyekre történő kirakása, a szigetek és a vízpartok csatornázottságának biztosítása, az RSD szennyvíztisztító telepeinek átépítése úgy, hogy azok a Nagy Duna ágba ürítsék a tisztított szennyvizeiket.

Talaj-, talajvíz- és vízbázis-védelem A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet Ráckevét nem sorolta fokozottan nitrát érzékeny terültek közé, de a terület felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból kiemelten érzékeny. A város hidrogeológiai adottságaiból következően a felszíni és felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. Az nagy-dunai ivóvízbázisok megállapított védőterülete a város szigeti részének jelentős hányadát lefedi, beépítésre szánt területet nem érint, kellő mértékű védelmük jelenleg biztosított, ám a Város saját vízműkútjainak hidrogeológiai védelme nem megoldott, a védőidom lehatárolások sem történtek meg, amely komoly távlatos kockázattal jár. A kutak védelmére a terv 20 méteres belső és 150 méteres külső védőtávolságot állapít meg, viszont több kút és átemelő esetében a külső védőtávolság meglévő beépítést érint. A tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A tervezési területeken építmények elhelyezésének feltétele a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy, illetve egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés létesítése, a csatornahálózat kiépítése után pedig a keletkező szennyvizek közcsatornába történő vezetése. Ez után egyedi szennyvíztároló létesítése nem megengedett. A szennyvizek szikkasztása tilos. A közcsatornába vezetett víz minősége nem haladhatja meg a mindenkori hatályos jogszabályban előírt határértékeket, amelyről a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. melléklet rendelkezik. Jelen tervezés során kiemelt hangsúlyt kell fektetni az ideiglenes használatokra. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyen belül kell megoldani olyan mértékben, hogy az a közcsatornába vezethető legyen. 33


Biztosítani kell a csapadékvizek befogadóba való jutása előtti előtisztítást. A korábbi használaton kívül maradt közművezetékeket a területről maradéktalanul el kell távolítani, azonban a területen található kutak (ivóvíz kút, tűzoltó kút) megőrzésre javasolt. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VII. 18.) VM rendeletben foglalt környezetminőségi és vízminőségi határértékek betartását biztosítani kell. A termőföld védelme érdekében elengedhetetlenül fontos mind az átmeneti, mind az ideiglenes funkciók, mind a parkolók esetében, a reális igények felmérése. Rövid ideig tartó (pár nap) rendezvények megvalósítása esetében a felmért igényeken felül javasolt szélesebb kínálat biztosítása a kevésbé érzékeny helyekre koncentrálva. A talaj és a vizek védelme érdekében az idézett jogszabályok szerint a tervezett parkolók kialakítása, az ideiglenes használattól eltekintve, csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvizek összegyűjthetők és hordalékfogó, olajfogó műtárgyon keresztül befogadóba vezethetők. Az ideiglenes rövid ideig tartó terhelés, lélegző szilárd burkolat (murva), illetve mobil közlekedőfelületek kihelyezését sem indokolja még ideiglenesen sem, ugyanis ennek felszámolása után keletkezett károk maradandóbb sérülést okozhatnak a termőföld használhatóságában, költségei pedig igen magasak. A gyepfelületek képesek regenerálódni, és a potenciális talajszennyezés is átmeneti. Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A városban a működés, üzemeltetés során keletkező hulladékok a városi kommunális hulladékkezelés rendszerén belül továbbra is kezelhetőek. A szigeteken található hétvégi házak, nyaralók hulladékkezelés kérdése bizonytalan a kizárólag vízi úton történő megközelítés miatt. A szervezett hulladékgyűjtés ellenére mindig problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A város határában többfelé rendszeresen előfordul szórványos lerakás, amelyek felszámolása folyamatos. A közterületekről, fejlesztési területekről az építkezés kezdete előtt az elhagyott hulladékokat össze kell gyűjteni és a városi kommunális hulladéklerakóra szállítani. A keletkező kommunális szilárd és ipari nem veszélyes hulladékokat rendezetten kell gyűjteni és rendszeresen kijelölt hulladéklerakó-helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. Az intenzíven látogatott, és a jelentősebb közösségi használatú területeken megfelelő számú hulladék gyűjtő kihelyezésével és azok megfelelő időközönkénti ürítésével lehet óvni a környezetet. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. A veszélyes hulladékok elszállítását kizárólag környezetvédelmi engedéllyel rendelkező cég végezheti. Egyedi megítélést és kezelést jelentenek – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján – az ipari épületek bontásából származó, sokszor nehezen megítélhető szennyezettségű törmelékek, építési anyagok, amelyek kezelése külön figyelmet érdemel. A bontással érintett területeken meg kell határozni, hogy milyen típusú hulladékok és mekkora mennyiségben keletkeznek, valamint hogy a bontandó épületekben találhatók-e környezetet veszélyeztető anyagok. A bontási hulladékokat szelektíven kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező szállítóval elszállítatni. A bontási munkálatokból származó, valamint a szállítójárművek és munkagépek üzemeltetéséből származó veszélyes hulladékokat elszállításuk előtt a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő konténerben kell tárolni. Veszélyes hulladékként kezelendőek azok a hulladékok, amelyek a bontás vagy tereprendezés során vizsgálatra kerültek és a jogszabályi határértékeket meghaladó mértékben tartalmaznak környezetkárosító anyagokat. Levegőminőség védelme

34


Ráckeve környékén a deflációs károk kevéssé jelentkeznek, de a szélfogó fasorok hálózatának bővítésével ez tovább mérsékelhető. A szántóföldi tarlóégetést beszántással és megfelelő nyomelem talajerőutánpótlással lehet helyettesíteni, a belterületen belül pedig a kerti komposztálás elterjesztése válthatja ki az avar és a kerti hulladékégestést. A települési levegőtisztaság a belterületen belül utcai fasortelepítéssel javítható tovább. Nemcsak a belterületen jelentős a közlekedési eredetű légszennyezés, ezért a gépjárműforgalommal terhelt közutak mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból feltétlenül indokolt zöldsáv kialakítása, vagy a meglévő intenzitásának növelése, kivéve ahol az út erdőterületen illetve erdősült területek mellett halad. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentésében, a diffúz légszennyezést okozó kiporzások megszűntetésében, a többszintű növényzettel kialakított zöldsávoknak nagy szerepük lehet, ezért a fasorok mellett a cserjéknek is kiemelkedő környezetvédelmi jelentősége is van. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat. A levegőszennyezés megakadályozása érdekében a vonalas és pontszerű légszennyező forrás (létesítmény, technológia) kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel és az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerül a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeknek, valamint a légszennyezettség határértékeknek meg tud felelni. Célszerű mérsékelni a városon belüli és város körüli utazási, közlekedési szükségletet, különösen az ingázási aktivitást, illetve ezeket az igényeket mindinkább a környezetbarát közlekedési eszközök hálózataival (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés stb.) szükséges kielégíteni. A település adottságai kedvezőek a kompakt városszerkezet megteremtésére, melyben intenzívek az interakciók, hatékony az infrastruktúrák kihasználása, mérsékeltek az utazási távolságok és térben korlátozott az urbanizált területhasználat. Mind e mellett tovább kell erősíteni a kompakt város tagoltságát átszellőzést biztosító zöld zónákkal figyelemmel a város és környékének klimatikus sajátosságaira, az uralkodó szélirányokra. A város számos funkcióját, azok térbeli szerkezetét együttműködésben, illetve egyben szükséges megtervezni és megszervezni. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől való megóvása a tulajdonosok kötelessége. Klímabarát, fenntartható városi közlekedés kialakítása motorizált közlekedési igények mérséklése révén javítható a közlekedésből eredő terhelés. Megfontolandó egy Városmobilitási terv készítése, amellyel a felmerülő utazási igények csökkenthetők. A tervezett kerékpárutak építésével, elektromos gépjárművek feltöltésének lehetőségével ösztönözhető az „alternatív”, környezetbarát egyéni közlekedés. A közösségi közlekedési hálózat fejlesztésével (kiváló minőségű, könnyen elérhető, gyors célba érést biztosító, rendszeres járatsűrűségű), vonzóvá tételével és széles spektrumú igények kialakításával, városon belüli mind nagyobb mértékű használat elérésével. Forgalomcsillapító intézkedések bevezetésével alacsonyabb kibocsátást eredményező forgalomszabályozás kialakítása érhető el. Zaj-és rezgésvédelem A közlekedésből származó zajterhelés kérdései összefüggenek a levegőterhelésnél tárgyaltakkal. Az enyhülést itt is az elkerülő út megépítése jelentheti, bár a híd és a hídfők térségében ez sem hoz majd számottevő változást. Az ipari zajkibocsátók a település belterületét nem érintik. Az új ipari létesítések kijelölt iparterületen (a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett, ahol a környezetben nincs védendő épület) valósulnak meg. Jelentősebb zajkibocsátással járó ipari tevékenység nem folyik a város védendő (lakó-, intézményirekreációs és egyéb) területein.

35


Bűz elleni védelem A szennyvíztisztítónak a szerkezeti tervben biztosított hely az 500 m-es egészségügyi védőtávolságnak jellemzően elegendő, a Bajcsy-Zsilinszky út néhány háza ezen belül helyezkedik el, itt az időjárási körülmények alakulásának függvényében szagos-bűzös levegőállapot szórványosan előfordulhat. Új diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek folytatása nem támogatandó. Ilyen tevékenységek az ipari gazdasági területen is csak zárt térben, illetve abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológia (elszívó berendezések) alkalmazásával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható. Klímaváltozás hatásainak mérséklése A zöldfelületi javaslatokban megfogalmazottak mellett javasolt a megújuló energiaforrások részarányának növelése (nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biogáz, szilárd biomassza hasznosítás, hidrogén alapú energiatermelés). A települési energiagazdálkodás klímatudatos átalakítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a közlekedésmódok és növénytelepítés mellett jelentősen javítható a megfelelő épületszigeteléssel a meglévő épületek és új technológiák alkalmazásával új épületek esetében. A települési energiatermelő és -ellátó rendszerek hatékonyságának javítása, átalakítása, szabályozása a várhatóan gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetekkel szembeni sérülékenység csökkentése érdekében szükséges az energiastratégia megvalósítása, és energiatudatos településmenedzsment alkalmazása.

36


6. A KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A tervmódosításnak két fő oka volt. Az egyik a számos pontatlanságot tartalmazó jelenlegi terv, amely nem megfelelő (már elavult) földhivazali alaptérképre készült, a másik pedig a magasabbrendű terveknek és az országos jogszabályi változásoknak való megfelelés. A terv számos ponton szorult rendbetételre, akár az erdőterületek lehatárolása, akár a mezőgazdasági területek lehatárolása, akár pedig a természet- és tájvédelmi térségi övezetek lehatárolása terén. Ennek érdekében többkörös egyeztetések történtek az erdészeti és a nemezeti park igazgatósági szervekkel. A terv élve az országos jogszabályok adta lehetőségekkel új területfelhasználásként bevezette a természeti területeket és segítségével lehatárolta azokat a foltokat, amelyek arra természetmegőrzési szempontból érdemesek. Ezek a területek többnyire szántóföldi vagy intenzív kertészeti mezőgazdasági művelésre alkalmatlan nádasok vagy feltöltődött patak és folyómedrek, nádasok. A lehatárolás egyszerre biztosít védelmet a területeknek és új pályázati lehetőségeket a tulajdonosaiknak. A szabályozási előírásokban megjelennek a környezetvédelem, a helyi természetvédelem, a zöldfelületi fejlesztés részletes szabályai, a közművesítéshez kötött fejlesztések, a szigetek további beépülésének korlátozása, erős feltételekhez kötöttsége. Mindezekre az egészséges környezet miatt van szükség, bár nagy külső környezeti veszélyként továbbra is fennáll a Ráckevei-Soroksári Duna regionális környezeti rehabilitációjának leállása, a szennyvízcsatornázási és a tisztóművi rekonstrukciók elmaradása. A szabályozási tervek lehatárolják, az előírások pedig megvédik a további káros területhasználati változásoktól a vízbázisokat. A terv a térségi terveknél pontosabban és a település táji értékeihez jobban igazodva jelöli ki a nagy távban tervezett elkerülő út nyomvonalát is biztosítja annak helyét. A külterületszabályozás gátat szab az ellenőrizetlen beépítéseknek, a további zártkertesedésnek, az üdülőterületek kontrol nélküli terjeszkedésének. Ugyanakkor az ökológiai hálózat, a meglévő erdőterületek és az üdülőövezeti terjeszkedés konfliktusait nem sikerült teljes mértékben feloldani, a Somlyó-sziget további beépülése és a meglévő erdőterületek csökkenése a szerzett jogok miatt nem megállítható folyamat. A terv sokat lépett előre abban, hogy a korábban túlzó mértékben kijelölt gazdasági területeket differenciálja, ütemezetté tegye az átalakulásukat és olyan fékeket és ellensúlyokat rakjon az átalakulás mellé, amely a termőföld védelmével és a földhivatali gyakorlattal is összeegyeztethető. Csak olyan erdőterületi csökkentéseket akceptált, amelyek esetében a településen belül a csereerdősítés lehetséges, megfelelve ezzel az erdőtörvény kívánalmainak. Jelen vizsgálat 3.5 fejezetében részleteiben is bemutatásra kerülnek azok az apróbb negatív vagy pozitív előjelű változások, amelyek a terv módosítását kísérik és amelyek részben tulajdonosi, részben önkormányzati, részben tervezői kezdeményezésre kerületek be a terv módosításai közé. A településrendezés szakági alátámasztó javaslatai számos olyan tanácsot, szakmai javaslaltot tartalmaznak, amelyeknek az önkormányzati vagy tulajdonosi szándék esetén mérsékelhetik, kompenzálhatják a terv nyomán bekövetkező esetleges káros hatásokat. Ehhez azonban szükség van a civil kontrolra, a helyben élők aktív odafigyelésére is a közös környezeti ügyek iránt.

37

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT február

Recommend Documents