KRIMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉS
1
TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Magyarországon kriminológusképzés, illetve kriminológia szak még nem volt. A kriminológia az 1960-as évek óta a jogászképzésben, valamint a rendőrtisztképzésben egyetemi (főiskolai) diszciplínaként kötelező tantárgy. A hazai jogi karok közül önálló Kriminológiai Tanszék kizárólag az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán van 1979 óta. A Tanszék több évtizede olyan oktatási programot kínál a hallgatóknak, amely biztosítja a kriminológia elméleti és gyakorlati ismereteinek széleskörű megismerését. A jogászképzésben – egyedül az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán két féléves kötelező tárgy a Kriminológia és a Szakkriminológiai ismeretek. A kriminológia mesterképzés célja olyan jogi és társadalomtudományi felkészültséggel, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a bűnelkövetők társadalmi integrációját, illetve az áldozatsegítést szolgáló, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésére, a kriminálpolitika részterületein (büntetőpolitika, bűnmegelőzés, áldozati politika és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés) a jogállami követelményeknek megfelelő és a társadalmi integrációt szolgáló döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, elemzői, szakértői feladatok elvégzésére, valamint a bűnözés, annak megjelenési formái, a bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás, bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás működésének kutatására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. A képzés főbb területei: kriminológiai ismeretek (alapvető elméleti irányzatok, korunk főbb kriminológiai irányzatai, társadalmi struktúra, devianciák, bűnözés; a devianciák szociológiája, társadalmi reprodukciója; az egyetemes és a magyar kriminológia története; szakkriminológia, kriminálpszichológiai alapismeretek); jogi ismeretek (alkotmányjogi, közigazgatási jogi és családjogi alapismeretek, jogszociológiai alapismeretek, gyermekjogi- és gyámügyi alapismeretek, büntetőjog, büntető-eljárásjog és büntető igazságszolgáltatás, emberi jogok, szabálysértési jog, büntetés-végrehajtási ismeretek); bűnözéskontroll (jelenkori kriminálpolitika és bűnözéskontroll tendenciái, a helyreállító igazságszolgáltatás elmélete és gyakorlata a kriminálpolitikában, pönológia, szociálpolitikai alapismeretek, pártfogó felügyelet, áldozatsegítés, bűnmegelőzés elmélete és gyakorlata, büntetés-végrehajtás és reszocializáció, rendészeti alapismeretek, a bűnözés elleni fellépés intézményes eszközei nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió); módszertan (alkalmazott kriminológiai ismeretek, kutatási módszerek a társadalomtudományban, kutatási módszertan a kriminológiában, kriminálstatisztika, SPSS), valamint szakmai gyakorlat. A képesítési követelmények alapján a „kriminológia” képzés négy féléves, MA oklevéllel záruló nappali tagozatos mesterképzés az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa által jóváhagyott tanterv alapján és az e feladatra felkért oktatók közreműködésével folyik. Az mesterképzésre az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszer (HKR) c. II. kötetének rendelkezései vonatkoznak. A tanulmányok eredményes befejezése esetén a végzettséget tanúsító oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve az Állam- és Jogtudományi Kar adja ki. A képzéssel kapcsolatos további tájékoztatást a Tanulmányi Hivatal mellett az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke nyújtja. 2
ÓRAREND I. évfolyam 8-9
9 - 10
10 - 11
11 - 12
Hétfő
Alkotmányosság és emberi jogok Lágymányosi Campus Északi tömb 0.99 Halmai Gábor, Salát Orsolya, Majtényi Balázs [ETR:KM0:AEJ]
Kedd
Kriminálpolitika B/3 gyakorló Gönczöl Katalin, Bárd Petra, Borbíró Andrea, Győry Csaba [ETR:KM0:KPOL]
Szerda
Társadalom-és kriminálstatisztika B/3 gyakorló Gyémánt Richárd, Ligeti Miklós [ETR:KM0:TST]
12 - 13
13 - 14
14 - 15
15 - 16
16 - 17
17 - 18
18 - 19
Kutatási módszerek a társadalomtudományban Erőszakos bűnözés és a családon belüli erőszak Lágymányosi Campus Északi tömb 6.86. B/3 gyakorló Kerezsi Klára, Virág György Székelyi Mária, [ETR:KM0:xFAK(1)EB] Csizmady Adrienne, Koltai Júlia [ETR:KM0:KMT]
Büntetőjog B/3 gyakorló Gellér Balázs, Bárándy Péter, Szabó Imre [ETR:KM0:BJ]
Csütörtök
Az elméleti kriminológia alapproblémái B/7 gyakorló Lévay Miklós, Gönczöl Katalin, Győry Csaba [ETR:KM0:EKA]
Péntek 3
Büntetés-végrehajtás történet B/3 gyakorló Mezey Barna, Lőrincz József, Mohácsi Barbara [ETR:KM0:xFAK(1)BVHT]
19-20
II. évfolyam 8-9
9 - 10
10 - 11
11 - 12
Hétfő
12 - 13 13 - 14 Társadalom- és Kisebbségszociológia szociálpolitika B/7 gyakorló Lágymányosi Campus Fleck Zoltán, Tausz Katalin, Giczi Johanna, Juhász Sziklai István Gábor [ETR:KM0:ALT(2)KSZ] [ETR:KM0:TSZP]
Kedd
SPSS Lágymányosi Campus Barna Ildikó [ETR:KM0: FAK(3):SPSS]
Szerda
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció B/7 gyakorló Fleck Zoltán, Bárd Petra, Kiss Valéria, Uszkiewicz Erik [ETR:KM0:EBD]
14 - 15
15 - 16
16 - 17
17 - 18
18 - 19
Társadalom és nemek B/5 gyakorló Adamik Mária [ETR:KM0:xFAK(3)TN]
Pönológia B/7 gyakorló Gönczöl Katalin, Mezey Barna, Somlai Péter, Vig Dávid [ETR:KM0:PÖN]
Családszociológia B/5 gyakorló Somlai Péter [ETR:KM0: ALT(2)CSSZ]
Kriminálpszichológia B/7 gyakorló Virág György, Fliegauf Gergely, Lehoczki Ágnes, Szabó Judit [ETR:KM0:KPSZ]
Csütörtök
Büntetés-végrehajtási jog B/7 gyakorló Lőrincz József, Kabódi Csaba, Vig Dávid [ETR:KM0:BVH]
Péntek 4
Pártfogó felügyelet és közérdekű munka V. tanterem Kerezsi Klára, Hatvani Erzsébet [ETR:KM0:ALT(2)PF]
19-20
AZ ELSŐ SZEMESZTER OKTATÁSI PROGRAMJA
ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS EMBERI JOGOK
KM0:AEJ
első szemeszter
Az előadások tematikája: 1. Alkotmány, alkotmányosság, alkotmánymódosítás 2. A képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményei 3. Alkotmánybíráskodás, alkotmányértelmezés 4. A hatalommegosztás magyarországi rendszere 5. A magyar Alkotmánybíróság hatáskörei 6. Az alapjogok rendszere és korlátozása 7. A demokrácia alkotmányos garanciái – az önvédő jogállam 8. Az emberi jogok európai védelmének rendszere 9. Az élethez való jog és az emberi méltóság 10. Az egyenlőség elve és a diszkrimináció tilalma 11. A véleménynyilvánítás szabadsága 12. Az egyesülés és gyülekezés szabadsága Tananyag és a vizsga anyaga: Az alkotmányosság és emberi jogok c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Ronald Dworkin: Az alkotmány morális értelmezése és a többségi elv. Fundamentum, 1997/1. Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. KJK-MTA ÁJI, 1995. 11-219. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001. 686-782. Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Osiris, 2007. 1-5., 8., 10-12; 14-15., 18., 20. fejezetek. Halmai Gábor–Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris, 2003. 25-251., 737-784. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: ELTE, TÁTK Európai Tanulmányok Tanszék Intézetigazgató: Dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár Tanszékvezető: Dr. Majtényi Balázs, egyetemi docens Kurzusfelelős: Dr. Halmai Gábor Előadók:
Dr. Majtényi Balázs Dr. Salát Orsolya
egyetemi docens egyetemi tanársegéd
5
AZ ELMÉLETI KRIMINOLÓGIA ALAPPROBLÉMÁI
KM0:EKA
első szemeszter
Az előadások tematikája: 1. A kriminológia elméleti alapkérdései (fogalom változatok, a kriminológiai gondolkodás főbb paradigmái, kutatási módszerek, részterületek, a kriminológia kapcsolata más szaktudományokkal). Kriminológia és alkalmazott kriminológia; a kriminológus funkciója, lehetséges társadalmi szerepei 2. A kriminológiai gondolkodás kezdetei (C. Beccaria és J. Bentham); a korai pozitivista kriminológia. Pozitivista kriminológia: C. Lombroso és követői 3. A biológiai és a pszichológiai pozitivista kriminológiai elméletek É. Durkheim hatása a kriminológiai gondolkodásra 4. 5. Az észak-amerikai kriminológia a XX. században és hatása a kriminológiai gondolkodásra Az áldozati kriminológia kialakulása: a viktimológia 6. 7. Kontroll-elméletek avagy a konformitás magyarázatai 8. Környezeti kriminológia 9. A radikális és a kritikai kriminológia A kriminológiai gondolkodás legfontosabb újabb fejleményei 10. Az intézményes reakciók kriminológiája 11. 12. A magyar kriminológiai gondolkodás alakulása a XIX. század végétől napjainkig Tananyag és a vizsga anyaga: Az elméleti kriminológia alapproblémái c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: 1. Giddens, Anthony: Konformitás és deviancia. In: Anthony Giddens: Szociológia. Budapest: Osiris, 1995. 137-176. 2. Gönczöl K.–Kerezsi K.–Korinek L.–Lévay M. (szerk.): Kriminológia – Szakkriminológia c. tankönyvből (Budapest, Complex., 2006.) Első rész 1.1-1.9. fejezetek. 3. Győry Csaba: Egy pragmatikus idealista: John Braithwaite. Jog-Állam-Politika (a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Karának folyóirata). 2009.1. 108-128. 4. Kerezsi Klára: A büntető igazságszolgáltatás és a kriminológia kapcsolata: „költészet” vagy „technika”? = Szabó Dénes 80 éves. Évtizedek a kriminológiában. Szerk.: Finszter Géza–Korinek László. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság, 2009. 8898. 5. Lévay Miklós: Merre tart a kriminológia? = Írások Tauber István emlékére. Szerk.: Németh Zsolt. Budapest, ELTE Állam –és Jogtudományi Kar, Magyar Kriminológiai Társaság, Rendőrtiszti Főiskola, 2009. /Bibliotheca Iuridica, Libri Amicorum 35./ 1119. o. 6
Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár Kurzusfelelős: Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár Előadók:
Dr. Lévay Miklós Dr. Gönczöl Katalin Dr. Győry Csaba
CSc. egyetemi tanár DSc. egyetemi tanár egyetemi tanársegéd
7
BÜNTETŐJOG
KM0:BJ
első szemeszter Az előadások tematikája: 1. Büntetőjog és büntetőjogtudomány. A büntetőjog fogalma. A büntetőjog jogrendszerbeli helye és viszonya a többi jogterülethez. A Büntetőpolitika 2. A büntetőjog alapelvei. Az anyagi büntetőnormák legalitása. 3. A büntetőjog forrásai. A büntetőtörvény. A büntetőtörvények rendszere és szerkezete. A büntető norma szerkezete. A büntetőtörvény értelmezése. 4. A büntetőtörvény hatálya. Bűntett és vétség 5. A bűncselekmény fogalma. A bűnösség 6. A törvényi tényállás tana 7. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 8. Stádiumok. Az elkövetők. A társas bűnelkövetési alakzatok. Bűncselekményi egység és többség 9. Zárthelyi dolgozat 10. A személy elleni bűncselekmények (emberölés minősített és privilegizált esetei, testi sértés) 11. Foglalkozás körben elkövetett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, közlekedési bűncselekmények 12. A házasság, a család és az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése) 13. A hivatali bűncselekmények, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban, hivatalos személy elleni erőszak, hamis vád, hamis tanúzás) 14. A köznyugalom elleni bűncselekmények, emberrablás, emberkereskedelem Tananyag és a vizsga anyaga: A büntetőjog c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Margitán Éva (szerk.): Büntetőjog, ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2010. Kis Norbert: A magyar büntetőjog tankönyve II. Különös Rész, Magyar Közlöny- és Lapkiadó, 2008. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Busch Béla, habilitált egyetemi docens Kurzusfelelős: Dr. Gellér Balázs, habilitált egyetemi docens Előadók:
Dr. Bárándy Péter Dr. Gellér Balázs Dr. Szabó Imre
megbízott oktató habilitált egyetemi docens megbízott oktató
8
KRIMINÁLPOLITIKA
KM0:KPOL
első szemeszter Az előadások tematikája: 1. Kriminálpolitika, büntetőpolitika, bűnözéskontroll fogalmai. Jogállami kriminálpolitikai követelmények. 2. Paradigmaváltó büntetőpolitika a XIX. század reformfolyamataiban. 3. A magyar reformfolyamat bemutatása 1843,1878, 1908, 1913, 1928. 4. A jóléti állam büntetőpolitikai koncepciója. A klinikai vagy „kezelő” modell. 5. A jóléti büntetőpolitika válságának elemzése. 6. A szocialista büntetőpolitika sajátosságai. A magyar büntetőpolitikai modell 19501989. 7. A posztmodern kriminálpolitika általános jellemzői. 8. A posztmodern exkluzív kriminálpolitikai modell kialakulásának és jelenkori intézményeinek elemzése. 9. A posztmodern inkluzív kriminálpolitikai modell és a jóléti kriminálpolitikai modell összehasonlító elemzése. 10. Kriminálpolitikai törekvések a nemzetközi szervezetekben: az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió. 11. A posztszocialista országok kriminálpolitikai sajátosságai, és a rendszerváltás utáni magyar kriminálpolitika jellemzői. Tananyag és a vizsga anyaga: A Kriminálpolitika c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: 1. téma: Ligeti Katalin: Kriminálpolitika. In: Gönczöl K.–Kerezsi K.– Korinek L.–Lévay M. (szerk.): Kriminológia–Szakkriminológia, Complex 2006. 2. téma: Beccaria, Cesare: Bűntett és büntetés. Akadémiai Kiadó 1967. 3. téma: Balogh Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog. Athenaeum 1909, 160-191. Gönczöl Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1980. I/4. fejezet.70-101. 4. téma: Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1991. 65-128. 5. téma: Szabó András: Igazságosan vagy okosan? Akadémiai Kiadó 1993. II és. III. fejezetek. 21-59. 6. téma: Vermes Miklós: A kriminológia alapkérdései. Akadémiai Kiadó 1971. V. fejezet. 155-180. Kerezsi Klára: Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája. Complex 2006. 19-68. 8.- 9. téma: Gönczöl Katalin: A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 2002. 5. szám. Gönczöl Katalin: Pesszimista jelentés a posztmodern büntetőpolitika „klimatikus viszonyairól”. Mozgó Világ 2010. 5. szám. Malcolm M. Feeley-Jonathan Simon: The new penology. In: Criminology 30/4 (1992) 452474. 10. téma: Ligeti Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban. KJKKerszöv 2004. 9
11. téma: Lévay Miklós: A büntetőjog szerepének változása 1985-2005. In: Jakab A.–Takács P. (szerk.) A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. I. kötet. Gondolat-ELTE 2005. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Gönczöl Katalin Előadók:
Dr. Gönczöl Katalin Dr. Borbíró Andrea Dr. Bárd Petra Dr. Győry Csaba
DSc, egyetemi tanár tanársegéd PhD tanársegéd
10
KUTATÁSI MÓDSZEREK A TÁRSADALOMKM0:KMT TUDOMÁNYBAN első szemeszter
Az előadások tematikája: 1. Elmélet és kutatás. Az okság természete. Konceptualizálás és mérés. Operacionalizálás 2. Konceptualizálás és mérés. Operacionalizálás 3. A mintavétel logikája 4. Adatgyűjtési módszerek. Interjú, esettanulmány, tartalomelemzés, fókuszcsoport, kérdőív 5. Adatelemzés alapfokon 6. Becslés. Megbízhatóság és a becslések pontossága 7. A hipotézisvizsgálatok logikája Tananyag és a vizsga anyaga: A Kutatási módszerek a társadalomtudományban c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatások módszertana, Balassi Kiadó, 2003. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: ELTE, TÁTK Társadalomkutatások Módszertana Tanszék Tanszékvezető: Dr. Székelyi Mária Kurzusfelelős: Dr. Székelyi Mária Előadók:
Dr. Székelyi Mária Dr. Csizmady Adrienne Koltai Júlia
DSc, egyetemi tanár PhD, egyetemi docens tanársegéd
11
TÁRSADALOM- ÉS KRIMINÁLSTATISZTIKA
KM0:TST
első szemeszter
Az előadások tematikája: 1 A társadalomstatisztika fogalma, tárgya. 2. Egészségügyi statisztika. 3. Az oktatásügy helyzete Magyarországon, továbbfejlődés a magyar iskolarendszerben, a magyar népesség kulturális helyzete. 4. A munkanélküliség – munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban, az életminőség változása, életszínvonal, megélhetés. 5. A szegénység Magyarországon, a magyar népesség szociális helyzete. 6. A családok helyzete Magyarországon, Magyarország felekezeti statisztikája. Magyarország nemzetiségi statisztikája, a magyarországi roma társadalom társadalomstatisztikai sajátosságai. 7. A határon túli magyarság társadalomstatisztikai sajátosságai. 8. A bűnözés mint társadalmi jelenség mérése – alapfogalmak (regisztráció, nyilvántartás, számbavétel), a mérés módszertana, a számbavételi szempontrendszer 9. A magyarországi bűnözés statisztikai jellemzői, a magyarországi bűnözési statisztika sajátosságai 10. Jelenségmérés vs. tevékenységmérés – a bűnözés mérésének statisztikai korlátai és a statisztikai személet csapdái 11. A bűnözésmérés komparatív elemzése: kapcsolata más társadalmi devianciák mérésével, összevethetősége más társadalmak bűnözés-mérésével Tananyag és a vizsga anyaga: A Társadalom-és kriminálstatisztika c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Gyémánt Richárd – Szondi Ildikó: A határon túli magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2005. Gyémánt Richárd: Társadalomstatisztika, Harmadik, átdolgozott kiadás, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2009. Gyémánt Richárd – Katona Tamás: Demográfia, Hatodik, átdolgozott kiadás, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2010. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Steiger Judit Kurzusfelelős: Dr. Gyémánt Richárd Előadók:
Dr. Gyémánt Richárd Dr. Ligeti Miklós
PhD, egyetemi adjunktus mb. oktató
12
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS TÖRTÉNET (FAKULTATÍV KURZUS) első szemeszter
KM0:x FAK(1): BVHT
Az előadások tematikája: 1. A büntetések története, a büntetési rendszer históriája a büntetés-végrehajtás tükrében. A büntetés-végrehajtás történeti funkcióváltásai a büntető igazságszolgáltatás fejlődésének fényében. 2. A halálbüntetés története, kivégzési rituálék és a jogpropaganda összefüggései. Abolicionizmus. Az ókor és a középkor tipikus büntetései: testi és megszégyenítő szankciók. 3. Kényszermunka és közmunka. A felvilágosodás hatása büntetési rendszer átalakulására. A börtön története az őskori fogva tartástól a modern börtön születéséig. Tömlöc, 4. árestum, fenyítőház, fogház, fegyház. Formák és tartalmak. A modern börtön a polgári társadalom büntető filozófiájában. A szabadságvesztés5. büntetés győzelme – a börtön triumfálása. A biztonság szempontja a börtön működtetésében. A börtönarchitketúra kezdetei és 6. legújabb kori fejleményei. Börtön és munkáltatás. A munkáltatási rendszerek kialakulása, a munka szerepei a 7. büntetés-végrehajtásban. 8. Börtönrezsim. A rendezett belső élet kereteinek kialakulása és fejlődése. Börtönrendszerek. 9. A jobbítás eszméje a börtön történetében. A reszocializáció alapelvvé válása. 10. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása, tudományos kutatásának lépcsői. Tananyag és a vizsga anyaga: A Büntetés-végrehajtás története c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Kabódi Csaba–Lőrincz József–Mezey Barna: Büntetéstani alapfogalmak. Budapest, Rejtjel Kiadó. 2005. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. Budapest, Osiris–Századvég 1995. Mezey Barna: A polgári börtönügyi tudományosság a XIX–XX. század Magyarországán. In: Bódiné Beliznai Kinga–Mezey Barna (szerk.): A magyar börtönügy kutatásának alapjai. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2000. [= Jogtörténeti Értekezések 20.] Számonkérés formája: beszámoló A kurzust oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Kurzusfelelős: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár 13
Előadók:
Dr. Mezey Barna Dr. Lőrincz József Dr. Kiss Bernadett
CSc. egyetemi tanár CSc. címzetes egyetemi tanár mb. előadó
14
ERŐSZAKOS BŰNÖZÉS ÉS CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK (FAKULTATÍV KURZUS)
KM0:x FAK(1): EB
első szemeszter
Az előadások tematikája: 1. Bevezetés. Az erőszak mérése 2. Erőszakelméletek: Bioszociális megközelítések 3. Erőszakelméletek: Kulturális megközelítések 4. Erőszakelméletek: Fejlődési és közösségi perspektívák 5. Erőszakelméletek: Szituációs perspektívák 6. Banda, csoport, erőszak 7. Kisebbség és erőszak 8. Iskolai erőszak 9. Családon belüli erőszak 10. Drog, alkohol és erőszak 11. Rablás és emberölés. Erőszak és fegyver 12. Intézményes erőszak. Erőszak az intézményben 13. Tömegkommunikáció és erőszak 14. Az erőszakos bűnözés kezelése, az erőszakra adott társadalmi válaszok Tananyag és a vizsga anyaga: Az erőszakos bűnözés és a családon belüli erőszak c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Csányi V. (2000): Az agresszió biológiai háttere. Belügyi Szemle 7-8. szám 14-28.o. Elias, N.: A civilizáció folyamata. Gondolat, Budapest, 1987., 729-753.o. Bakóczi, A. – Sárkány, I.: Erőszak a bűnözésben. Bp., BM Kiadó, 2001 Kerezsi – Győry – Kó: Longitudinális kriminológiai vizsgálatok és alkalmazásuk lehetőségei Magyarországon, 2009. 12-24.o.; 24-52.o. Barabás A.Tünde: Az erőszakos bűncselekmények sértettjei (1995-2005) In:Kriminológiai tanulmányok 45.köt., OKRI, Budapest, 2008. 43-72.o. Virág, Gy. (szerk): Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJKKerszöv, Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2005. Nagy László Tibor: Agresszió és bűnözés. In: (szerk.: Hárdi István) Az agresszió világa. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010. 363-400. o. Stachó László - Molnár Bálint: A médiaerőszak. Tények, mítoszok. Médiakutató Online: http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_04_tel/02_mediaeroszak/02.html Számonkérés formája: Irásbeli kollokvium
15
A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Kerezsi Klára Előadók:
Dr. Kerezsi Klára Dr. Virág György
habil. egyetemi docens mb. oktató
16
A PÁRTFOGÁS GYAKORLATA (FAKULTATÍV KURZUS) első szemeszter
KM0:x FAK(1): PGY
Az előadások tematikája: 1. Bemutatkozás, keretek tisztázása, csoportépítés 2. A büntetés-végrehajtási intézet és javítóintézet működésének jogszabályi alapjai 3. A pártfogó felügyelet szabályai 4. Interjúzási gyakorlatok 5. A Budapesti Fegyház és Börtön meglátogatása és a tapasztalatok megbeszélése 6. A tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének meglátogatása és a tapasztalatok megbeszélése 7. Látogatás az Aszódi javítóintézetbe Beszélgetés tanácsvezető bírókkal és a tárgyaláslátogatás tapasztalatainak 8. megbeszélése A megélhetés (segély, munka, képzés, iratok pótlása) témakörének feldolgozása és az 9. önálló intézménylátogatás (önkormányzati intézmény, munkaügyi központ, stb.) tapasztalatainak megbeszélése Hétvégi szakmai tréning. 10. Önálló intézménylátogatás (Gyermekjóléti Szolgálat / Családsegítő Központ / 11. Védőnő) és a tapasztalatok megbeszélése 12. A lakhatás témakörének feldolgozása (hajléktalan ellátás, otthonteremtési támogatás). Önálló intézménylátogatás és a tapasztalatok megbeszélése 13. A szenvedélybetegség (drog, alkohol, szerencsejáték, stb.) témakörének feldolgozása 14. Szenvedélybetegeket ellátó szervezet/intézmény önálló meglátogatása és a tapasztalatok megbeszélése Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok.
17
Kötelező irodalom: Borbíró, A. – Kerezsi, K. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, I. k. OBmB, 2009, 4.-5.-6. fejezetek URL: http://bunmegelozes.bm.hu/data/dok/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf Borbíró, A. – Kiss, A. - Velez E. - Garami L. (szerk): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, II. k. 10. és 11. fejezet URL: http://bunmegelozes.bm.hu/data/dok/tamop_tk_2_aldseg+reintegr.pdf Egyed Mária: Cigányok az igazságszolgáltatásban. Esély, 1996/5 Lőrincz József: Büntetőpolitika és büntetés-végrehajtás 1970-2002 között, Jogelméleti Szemle, URL: http://jesz.ajk.elte.hu/lorincz16.html Solt Ottilia: Interjúzni muszáj In: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48. Ajánlott irodalom: Kerezsi Klára: A pártfogás dilemmája: kontroll vagy segítő kapcsolat? Esély 1990/5.sz. Fliegauf Gergely: Totális intézmény kritika - Mennyiben változott a börtön társadalmi funkciója az elmúlt ötven év során? URL: https://docs.google.com/View?docid=dhhhp72z_1gqdsgtcj B. Aczél Anna: A gyermek és fiatalkorú elkövetők integrációjának jövője a helyreállító igazságszolgáltatás szellemében a javítóintézeti tapasztalatok alapján | doc | forrás: Bűnmegelozes.hu Kerezsi, K. (2007): Büntetve gondozni? A javítóintézeti nevelés helye a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerében. Esély 2007/3. sz. 36-54.o. Mezey Barna: A nevelés és a javítás gondolatának megjelenése a börtönügy történetében, Börtönügyi Szemle 2007/3. szám URL: http://www.bvop.hu/download/mezey_0703.pdf/mezey_0703.pdf Szűcs András: Helyzetkép a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód törvényességéről, Börtönügyi Szemle 2007/3. szám URL: http://www.bvop.hu/download/szucs_0703.pdf/szucs_0703.pdf Christie, Nils: Büntetésipar. A nyugati stílusú gulagok felé. Osiris Kiadó. Budapest, 2004. Heltai Erzsébet – Tarjányi József (1999): A szociológiai interjú készítése. TÁRKI, Budapest, 1999. január. Kontra Miklós (1991) A terepmunkás dilemmái. In: BUKSZ 1991. Ősz. 362-366. Számonkérés formája: Kollokvium A vizsgára bocsátás feltételei: - Aktív órai részvétel, önálló feladatok elvégzése, elemzése, értékelése, esettanulmány keretében - Részvétel a 3 intézménylátogatáson és a hétvégi tréningen - Rövid beszámoló írása a 3 intézménylátogatás tapasztalatairól - Egy, a hallgató által választott, szakmai terület feltérképezése: önálló intézménylátogatás és beszámoló készítése (alapvető információk, jogi keretek, intézmény meglátogatása, interjú egy szakemberrel) A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Kerezsi Klára Előadók:
Dr. Kerezsi Klára Dr. Horváth Sarolta
habil. egyetemi docens mb. oktató 18
Dr. Both Emőke Gosztonyi Géza
mb. oktató mb. oktató
19
A HARMADIK SZEMESZTER OKTATÁSI PROGRAMJA
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS KM0:BVH harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. A büntetés-végrehajtás helye büntető igazságszolgáltatás rendszerében. A büntetésvégrehajtási jog funkciója, forrásai. A hazai büntetés-végrehajtás tárgyi és személyi feltételei. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának célja, alapelvei, a végrehajtás rendje. 2. 3. Az emberi és állampolgári alapjogok érvényesülése a szabadságvesztés végrehajtása során. Büntetés-végrehajtási jogok és kötelezettségek. 4. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának hatásrendszere. Az elítéltek foglalkoztatása, szellemi, testi, lelki és szociális gondozása. Beszélgetés elítéltekkel és a személyi állomány tagjaival a Budapesti Fegyház és 5. Börtönben. Különleges fogvatartotti csoportok (fiatalkorúak, nők, nem magyar 6. állampolgárságúak) szabadságvesztés-büntetésének végrehajtási sajátosságai. Az elítéltek szabadítása. 7. A szabadságelvonással járó intézkedés (kényszergyógykezelés) kényszerintézkedések (előzetes letartóztatás, őrizet) végrehajtása. 8. Intézetlátogatás a Fővárosi Bv. Intézetben. 9. Nemzetközi normák és elvárások a büntetés-végrehajtásban. 10. Büntetőpolitika és büntetés-végrehajtás az euroatlanti régióban és hazánkban. 11. A büntetés-végrehajtás működésének kontrollja, jogállami garanciái és biztosítékai. 12. Látogatás a Fővárosi Főügyészségen és a Bv. Országos Parancsnokságon. 13. A büntetés-végrehajtás tudományos kutatásának legújabb eredményei, a bv. jog korszerűsítésének főbb irányai. A kurzus zárása. Tananyag és a vizsga anyaga: A Büntetés-végrehajtási jog c. kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: 1. téma: Horváth Tibor: A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban, funkciója, helye a jogrendszerben. In: Büntetés-végrehajtási jog. (szerk.: Horváth Tibor) Rejtjel Kiadó, 2007. (a továbbiakban Bv. jog tankönyv) 15-22. 2. téma: Nagy Ferenc: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának célja, alapelvei. In: Bv. jog tankönyv 75-80.; Pallo József: A büntetés-végrehajtás rendje és rendszere. In: Bv. jog tankönyv 81-92. 3. téma: Pallo József: Az elítéltek jogi helyzete. In: Bv. jog tankönyv 105-122. 4. téma: Lőrincz József: Az elítéltek nevelése. In: Bv. jog tankönyv 123-147.; Lőrincz József: Az elítéltek munkáltatása. In: Bv. jog tankönyv 148-151. 6. téma: Lőrincz József: Különleges fogvatartotti csoportok végrehajtási sajátosságai. In: Bv. jog tankönyv 182-192. Lőrincz József: Az elítéltek szabadítása. Bv. jog tankönyv 195-200. 20
7. téma: Heylmann Katalin: A kényszergyógykezelés végrehajtása. In: Bv. jog tankönyv 203215.; Nagy Ferenc: Az előzetes letartóztatás végrehajtása. In: Bv. jog tankönyv 228-241.; Pallo József: Az őrizet végrehajtása. In: Bv. jog tankönyv 242-248. 9. téma: Nagy Ferenc: A büntetés-végrehajtás nemzetközi egyezményekben és szabályokban. In: Bv. jog tankönyv 33-37. Nagy Ferenc: Európai kihívások, magyar válaszok a büntetőjog és a büntetés végrehajtás területén. Börtönügyi Szemle 2003/1. 10. téma: Lőrincz József: A büntetőpolitikai változások hatása a börtönnépesség alakulására. Kriminológiai Közlemények, 70. sz. Budapest, 2012. 113-123. 11. téma: Kabódi Csaba: A büntetés-végrehajtás jogállami kontrollrendszere. In: Bv. jogi tankönyv 303-326. Számonkérés formája: Kollokvium A kurzust oktató tanszék: Büntető Eljárásjogi Tanszék és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kabódi Csaba Kurzusfelelős: Dr. Lőrincz József Előadók:
Dr. Kabódi Csaba Dr. Lőrincz József Dr. Vig Dávid
egyetemi docens c. egyetemi tanár mb. előadó
21
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS KM0:EBD DISZKRIMINÁCIÓ harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. A diszkrimináció történeti, szociológiai és elméleti alapjai, összefüggései 2. Egyenlőtlenségek, kirekesztés, megfosztottság 3. A diszkrimináció kezelésének története, a jogi válaszok kialakulása 4. A diszkrimináció formái és jogi fogalmai 5. Nemzetközi és nemzetállami intézmények a diszkrimináció tilalmának érvényesülésére 6. Faji diszkrimináció: nemzetközi és hazai fejlemények, hazai és európai joggyakorlat Nemi egyenlőtlenségek és a nemi orientációval kapcsolatos hátrányos 7. megkülönböztetések, emancipáció és jog, a fogyatékkal élők jogi helyzetének problémái Egyenlő bánásmód: foglalkoztatás és munkajog: európai jogi válaszok 8. 9. Hátrányos megkülönböztetés és bűnözés 10. Diszkrimináció a jogalkalmazásban: a jelenség okai és a lehetséges válaszok 11. A civil szerveződések és technikák használata a gyakorlatban 12. Az egyenlő bánásmód hazai gyakorlatának elemzése Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Balogh Lídia–Kádár András Kristóf–Majtényi Balázs–Pap András László: Antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismeretek, L’Harmattan, 2010 Majtényi Balázs (szerk.): Lejtős pálya. Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség, L’Harmattan, 2009. Wirth Judit (szerk.): Rendszerbe zárva. Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nők és a gyerekek elleni férfierőszak jelenségét ma Magyarországon? Tűz-hely füzetek, NANE Egyesület - Patent, 2009. Gyulavári Tamás–Kádár András Kristóf: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata, Bíbor Kiadó, 2009. Halmai Gábor–Tóth Gábor Attila: Emberi jogok, Osiris, 2003, 363-421. Ladányi János–Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Napvilág Kiadó, 2004. Loss Sándor–Szilágyi István: A cigány per. Beszélő 2001/4. Loury, Glenn C.: A faji egyenlőtlenségek anatómiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Neményi Mária–Szalai Júlia: Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum, 2005. Számonkérés formája: Beszámoló
22
A kurzust oktató tanszék: ELTE, ÁJK, Jogszociológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Fleck Zoltán Kurzusfelelős: Dr. Fleck Zoltán Előadók:
Dr. Fleck Zoltán Dr. Bárd Petra Dr. Kiss Valéria Dr. Uszkiewicz Erik
egyetemi tanár mb. előadó PhD. hallgató PhD. hallgató
23
KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA KM0:KPSZ harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. Történet I. A pszichológia (pszichológiai gondolkodás) története; irányzatok, iskolák 2. Történet II. Kriminológia, pszichológia, kriminálpszichológia (a kriminálpszichológia kialakulása, fejlődése; a magyar kriminálpszichológia) 3. Bűnözés, bűnelkövető I. Antiszociális személyiség, pszichopátia 4. Bűnözés, bűnelkövető II. Agresszió, erőszak, erőszakos elkövető 5. Bűnözés, bűnelkövető III. Szexuális erőszak 6. Bűnözés, bűnelkövető IV. Fiatalkorúak és a kriminális karrier. A bűnelkövetés egyéni jellemzői (kockázati és protektív faktorok; kockázat/veszélyesség/visszaesés) 7. A bűncselekmények áldozatai 8. Kriminalisztikai pszichológia - poligráf, profilalkotás, stb. 9. Büntetés végrehajtási pszichológia I. Treatment és ami működik (elkövetők kezelése általában és különösen az agresszív és a szexuális elkövetők esetében) 10. Látogatás az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben 11. Büntetés végrehajtási pszichológia II. A Chicagói Iskola főbb deviancia elméleteinek pszichológiai és börtönügyi vonatkozásai; kognitív szemlélet a börtönben 12. Félelem a bűnözéstől, morális pánik; bűnözés és média Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Aronson, E. (2008) A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest Boros János (2003) A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: törekvések a mai kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003, LVIII.2. 275–292. Boros János (2004) Jogpszichológia és kriminálpszichológia, In: Belügyi Szemle 2004/6., 5– 19. Boros J., Csetneky L. (2002): Börtönpszichológia, Budapest, Rejtjel Kiadó Csernyikné Póth Ágnes – Fogarasi Mihály (szerk.): Kriminálpszichológia. Rejtjel Kiadó, 2006. Fliegauf Gergely: A börtönlázadás – okok, befolyásoló tényezők, prevenciós stratégiák (1. rész) Börtönügyi Szemle 2006.4 Fliegauf Gergely : A börtönlázadás – okok, befolyásoló tényezők, prevenciós stratégiák (2. rész) Börtönügyi Szemle 2007.2 24
Fliegauf G. – Ránki S (2007) Fogvatartott gondolatok, börtönártalmak. L’ Harmattan Kiadó, Budapest Fliegauf Gergely: A börtönbeli erőszak jellemzői és dinamikája. A konfliktuskezelés tárgyalásos módszereinek alkalmazása In Borbíró A., Kiss A., Velez E., Garami L. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, 2009 Fliegauf Gergely: A differenciált asszociációs elmélet és a kognitív behavior terápiák kapcsolata: a börtön mint a kriminológiai és a szociálpszichológiai érdeklődésének metszéspontja Börtönügyi Szemle 2009/3/83 György Júlia (1967) Az antiszociális személyiség. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Hare, R. D. (2004, 2011) Kímélet nélkül. A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. Lélek kontroll sorozat, Háttér Kiadó Kft., Budapest Kis G., Fogarasi M. (szerk.) (1997) Kriminálpszichológiai Szöveggyűjtemény, BM Kiadó Kökönyei Gyöngyi (2004) Pszichopátia és kriminalitás. Belügyi Szemle, 2004/6. 164–177. Krispán István (2004) A poligráfos hazugságvizsgálatok rendőrségi alkalmazásának magyarországi múltja, jelene és jövője. Belügyi Szemle 2004/6. 42–50. Lehoczky Ágnes (2011) Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 2011/6., 62–81. Nagy E., Elekesné L. Zs. (2004): A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi Szemle 2004/6., 51–65. Pataky I., Klein B., Münnich I. (2006) Jog és igazságszolgáltatás. In: Bagdy E., Klein S. (szerk.) Alkalmazott pszichológia, Edge, Budapest, 269–310. Rácz József (1989) Ifjúkori szubkultúrák és fiatalkori devianciák. Animula könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 12–35. Popper Péter: A kriminális személyiségzavar kialakulása, Akadémia Kiadó, 1970 Szabó J. (2010) A magyar kriminálpszichológia múltja és jelene, különös tekintettel a kriminológiai pszichológiára. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis XLVII (2010) 137170. Szabó J. (2011) Fókuszban a kilépés: „Hogyan térnek jó útra a bűnelkövetők?” Belügyi Szemle, 2011/7-8., 6283. Virág Gy. – Vág A.: Elméletek a bűnöző személyiségről, KKT XXV. KJK, 1988. 140-176. old. Kriminológiai Szakirodalom-gyűjtemény, Tankönyvkiadó, 1990. Kriminálpszichológiai szöveggyűjtemény, BM Kiadó, 1997. 111-136. old. Számonkérés formája: kollokvium A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Virág György Előadók:
mb. előadó mb. előadó főiskolai docens mb. előadó
Dr. Virág György Dr. Szabó Judit Dr. Fliegauf Gergely Dr. Lehoczki Ágnes
25
PÖNOLÓGIA
KM0:PÖN
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. 2. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban I. 3. 4. Elismerés és fegyelmezés a családban II. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(Romano kris) 5. 6. Települések, városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. A börtön, mint „kaméleon”. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése 7. és bukása. 8. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) 9. A XXI. század börtönei a posztmodern kriminálpolitikai kultúrában. Alapvető emberi jogok a zárt intézetekben. 10. A megszégyenítő, kirekesztő büntetések, a posztmodern bűnözéskontroll. 11. A közösség kiengesztelése és a posztmodern bűnözéskontroll.
Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Arthur Koestler (1999) Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris. Emile Durkheim (2000) a szociológia módszertani szabályai.(In. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó. 272.- 313.o. Michel Foucault (1990) Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés „morális” alapja. 273-279. o. és 315-370. o. Nils Christie (1991) A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990) Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. Loss Sándor (2002) Romani kris a dél-békési oláh cigányoknál. In. Beszélő. 2/9-10.sz. (Elérhető a Beszélő honlapján) Oross Jolán (1996) Fejezetek a koldulás történetéből. Esély. 5. Szám. 89-103.o (Elérhető a folyóirat honlapján) Hacker Ervin (1916.) A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. Pécs. Wessely Kiadó. Tóth Lőrincz (1888) Fegyházi tanulmányok: a rabmunka. Athenaeum. Mezey Barna (2003) Az amszterdami Rasphuis. Jogtörténeti Szemle. 1. Szám Mezey Barna (2003) A Brideweell jelenség. Jogtörténeti Szemle. 4. Szám. Fellegi Borbála (2009) Út a megbékéléshez. Napvilág Kiadó. 2.4. A helyreállító szemlélet történeti gyökerei. 66.-77.o. 26
Pajor András - Vokó György (2009) A resztorativ igazságszolgáltatás módszerei a börtönfalakon belül. Börtönügyi Szemle. 3. Szám. 49-72. o. (Belgium) Gönczöl Katalin (2007) A helyreállító igazságszolgáltatás – helyreállítható bizalom. Büntetőjogi Kodifikáció. 39. szám. Szmodis Jenő: Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 111-143. Szmodis Jenő: A jog a humánetológia tükrében. 2011. (172. évf.) 5. sz. 548-557. old. Ulrich Beck (2003) A kockázat-társadalom. Társadalomtudományi Társaság - Századvég, Szerk. Andorka Rudolf 182-248. old. Fliegauf Gergely (2011) Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. Börtönügyi Szemle, 2011.4. szám. 11-30.o Számonkérés formája: Beszámoló. A hallgató által a tematikából kiválasztott, a kurzusvezető által jóváhagyott témából 10-12 oldalas dolgozat elkészítése. A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Gönczöl Katalin Előadók:
Dr. Gönczöl Katalin Dr. Mezey Barna Dr. Somlai Péter Dr. Vig Dávid Dr. Hatvani Erzsébet Dr. Szmodis Jenő Dr. Borbíró Andrea Dr. Kiss Bernadett
egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár mb. előadó mb. előadó adjunktus tanársegéd mb. előadó
27
TÁRSADALOM- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA
KM0:TSZP
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. A szociálpolitika értelmezései. A szociálpolitika alakulására ható tényezők. 2. A szociálpolitikát alakító értékek és ideológiák 3. A jóléti állam. A szociális biztonság intézményei és típusai 4. Szociálpolitikai technikák és alapelvek 5. Szociálpolitika és gazdaság. A jóléti újraelosztás. 6. A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: időskori biztonság 7. A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: aktív korúak a munkaerőpiacon és a szociális ellátórendszerben 8. A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: gyermekes családok segítése 9. A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: lakásügy és a lakhatás támogatása A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: szociális és gyermekvédelmi 10. szolgáltatások A magyar jóléti ellátórendszer intézményei: egészségügy 11. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek mérése. Szegénység, társadalmi 12. egyenlőtlenségek és kirekesztés a mai magyar társadalomban A jóléti állam válsága. Jóléti paradigmaváltás a 21. század elején 13. 14. Szociálpolitikai dilemmák és alternatívák a rendszerváltás utáni Magyarországon Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Benedek Dóra–Firle Réka–Scharle Ágota: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. Közpénzügyi Füzetek 17 (2006). http://tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=437&Itemid=648 Augusztinovics Mária: Mit reformáljon a nyugdíjreform? Bugarszki Zsolt: A szociális szolgáltatások várható alakulása – 2005–2015. In: A társadalmi kohézió erősítése (szerk.: Tausz Katalin), Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. Csaba Iván–Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana, In: Csaba Iván–Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris, Bp. 1999. 7-42. Darvas Ágnes–Mózer Péter: Kit támogassunk? Esély 2004/6. 64-100. www.esely.org Esping-Andersen, G.: Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 2006/6. Fazekas Károly: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője = http://econ.core.hu/doc/parbeszed/fazekas.pdf Ferge Zsuzsa: A társadalom, amelyben élünk. = http://www.mindentudas.hu/ferge/index.html Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. HRSZE 2000. 71-95. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-Twins 1991, 72-79., 87-93. Ferge Zsuzsa–Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam. T-Twins 1991. 50-59., 74-98., 116-135. , 150-166., 223-239. Flora, Peter: Növekedés a határokig. In: Andorka R.–S. Hradil–J. L. Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula, Bp. 1994. 503-531. 28
Gough, Ian–Alcock, Pete: Kollektivizmus, demokrácia és emberi szükségletek, Esély 1990/2. Havasi Éva: A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében, Esély 2005/4. 6687. = http://www.esely.org/index.php?action=mutat&id=28 Hegedűs József: A lakáspolitika alternatívái. In. A társadalmi kohézió erősítése (szerk. Tausz Katalin), Új Mandátum Könyvkiadó 2006. = http://www.socio.mta.hu/dynamic/7_tarsadalmi_kohezio.pdf Kőnig Éva: A segélyezés Bermuda-háromszöge. Esély, 2004/1. = http://www.esely.org/index.php?action=mutat&id=19 Orosz Éva: Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a 21. század elején, Esély, 2009/6. szám 3-27. Szalai Júlia: A jóléti fogda. Esély 15. 2004. 6. (19-36.); Esély 16. 2005.1. (3-32.) Szamuely László: A „haldokló” jóléti állam az 1990-es években. Közgazdasági Szemle, 2004/10. sz. = http://epa.oszk.hu/00000/00017/00108/pdf/05szam227.pdf Szivós Péter–Tóth István György (szerk.): Köz, teher, elosztás. TÁRKI monitor jelentések 2008, 39-77. = http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b193.pdf Tausz Katalin (2008): Segélyezés Abszurdisztánban. Kézirat. 2008. 4. és 5. fejezet, 58 – 112. old. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. HRSZE 1994. Számonkérés formája: Kollokvium A kurzust oktató tanszék: ELTE, TÁTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Nyilas Mihály Kurzusfelelős: Dr. Tausz Katalin Előadók:
Dr. Tausz Katalin Dr. Sziklai István
egyetemi docens adjunktus
29
CSALÁDSZOCIOLÓGIA KM0:ALT(2): ÉS SZOCIALIZÁCIÓ CSSZ (ALTERNATÍV KURZUS) harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. A család és a rokonság szervezetének alapfogalmai. (Leszármazás, rokonság, utódlás, rokonsági csoportok; házasság és más együttélési formák) ; a család funkciói és a családi szerepek, 2. Demográfiai ismeretek. A népesedés folyamatai és jelenkori kérdései. Az első és második demográfiai átmenet 3. Szexualitás, nemi (gender) szerepek és szocializáció; 4. A párválasztás szociológiája; homogámia és heterogámia; párválasztás és társadalmi mobilitás; Tartós párkapcsolatok fejlődése, életútbeli szakaszai és a konfliktusai. Együttélés és 5. házasodás; erőszak a családban. A kapcsolati dezorganizáció és házasságbomlás problémái: különélés és válás. 6. Családterápia. Szülők és gyerekek. Nevelési normák és szocializációs gyakorlat a családokban; „Egy 7. szülős” családok; a család és iskola kapcsolata; szülők és a gyerekek kortárskapcsolatai; Rokonsági szervezet és rokoni kapcsolatok a modern társadalmakban. Nemzedékek 8. közötti kapcsolatok. Idősek a családokban. 9. Otthon és háztartás. Otthonteremtés régen és ma. Változó lakáshelyzet Európában és Magyarországon. A személyiségfejlődés és a devianciák családi háttere. Deviáns szubkultúrák és 10. szocializáció. A címkézés folyamata és jelentősége. Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Herwig Birg: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Budapest, 2005. Bukodi Erzsébet: Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Bp. 2004, Schadt Mária (szerk.): Családszociológia. Szöveggyűjtemény. Comenius. Pécs, 2000, Somlai Péter–Tóth Olga: A házasság és család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio 14. évf. 3. sz. 2002 ősz, 339-348. Spéder Zsolt (szerk.): Család és népesség – itthon és Európában. KSH, Bp. 2003. Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Századvég 37. évf. (2005) 3. szám. 3- 47. Tomka Béla: Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában. Osiris Bp. 2000. Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI, Bp. 1999. 30
Utasi Ágnes: Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. MTA Politikai Tudományok Intézete. Bp. 2004, Számonkérés formája: Kollokvium A kurzust oktató tanszék: ELTE, TÁTK, Elmélettörténet Tanszék Tanszékvezető: Dr. Rényi Ágnes Kurzusfelelős: Dr. Somlai Péter Előadók:
Dr. Somlai Péter
egyetemi tanár
31
KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA (ALTERNATÍV KURZUS)
KM0:ALT(2): KSZ
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. Kisebbség és többség viszonyának szociológai értelmezései 2. Pszichológiai, szociálpszichológiai összefüggések: sztereotípia, előítélet, identitás 3. Antropológiai megközelítések 4. A faji előítéletek jelensége 5. Etnicitás, etnikum, etnikai kategóriák 6. Nacionalizmus és modern társadalom 7. Állam, jog és demokrácia szerepe a többség és kisebbség viszonyában 8. Multikulturalizmus 9. Globalizáció, új identitások, posztmodern társadalom 10. A magyarországi cigány kisebbség története 11. A cigányság helyzetének változásai 12. Kisebbségi lét, egyenlőtlenségek és devianciák Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Kisebbségszociológia (szöveggyűjtemény) Minoritás Könyvek, Budapest, 1997. Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Osiris, 2009. Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák. Budapest, Gondolat, 2007. Kántor Zoltán–Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, Rejtjel, 2005. Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris, 1997. Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. Kántor Zoltán: Nacionalizmus = http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=53&k=5 Eriksen, Thomas Hylland: Etnicitás és nacionalizmus: antropológiai perspektívák. Budapest: Gondolat, 2008. Manuel Castells: Az identitás hatalma. Gondolat-Infonia, 2006. Számonkérés formája: Beszámoló A kurzust oktató tanszék: Jogszociológia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Fleck Zoltán Kurzusfelelős: Dr. Fleck Zoltán Előadók:
Dr. Fleck Zoltán Giczi Johanna dr. Juhász Gábor
egyetemi tanár tanársegéd egyetemi docens 32
PÁRTFOGÓ FELÜGYELET ÉS KÖZÉRDEKŰ MUNKA (ALTERNATÍV KURZUS)
KM0:ALT(2): PF
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. Az alternatív szankciók a változó világban: a közösségi büntetések történeti aspektusból 2. Az alternatív szankciók helye a büntető felelősségre vonás rendszerében 3. A pártfogó szerepe a döntéshozatal előkészítésében: környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény 4. A pártfogó felügyelet tartalma és pártfogó felügyelet magatartási szabályai 5. A pártfogolt ellenőrzése; az intenzív pártfogó felügyelet 6. A pártfogói beavatkozás a pártfogoltak munkavégzésének és foglalkoztatásának elősegítése érdekében. Börtönpártfogás és utógondozás. 7. A szankció-végrehajtás speciális problémái a szenvedélybeteg, a mentálisan sérült pártfogoltak esetében. A szexuális bűncselekmény miatt elítélt pártfogoltak felügyelete. 8. A női pártfogoltak speciális problémái. Az alternatív szankciók végrehajtása fiatalkorú elítéltek esetében 9. A jóvátétel és a közérdekű munka szabályozása 10. A közérdekű munka végrehajtásának hazai és külföldi gyakorlata 11. A visszaesés veszélyének értékelése az alternatív szankciók végrehajtásánál 12. A csoportmunka módszere és az intézményi együttműködések jelentősége az alternatív szankciók végrehajtásában 13. A pártfogás, mint szakma. Az önkéntes munka szerepe a pártfogás végrehajtásában. Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok.
33
Kötelező irodalom: Bárd Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. Budapest: KJK 1987. Bogschütz Zoltán–Kóta Tünde–Velez Edit: A pártfogó felügyelet, mint közösségi büntetés. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. 2. k. (szerk.: Borbíró–Kiss– Velez–Garami), IRM, Budapest, 2009. Hatvani Erzsébet: A magyar Pártfogó Felügyelői Szolgálat szervezete és feladatai. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. 2. k. (szerk.: Borbíró–Kiss– Velez–Garami), IRM, Budapest, 2009. Kerezsi Klára: Kontroll vagy támogatás: Az alternatív szankciók dilemmája. Complex Kiadói Kft, Budapest, 2006, 303 p. Kerezsi K.–Kó J.: A pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályai. IM Országos Bűnmegelőzési Bizottság Titkársága, Budapest. 2006. 146 p. Ajánlott irodalom: Bócz Endre: Miért büntetünk? Hogy büntessünk? In: Gönczöl K.–Kerezsi K. (szerk.): Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság 1998. Gombik Gergely: A közérdekű munka büntetés. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. 2. k. (szerk.: Borbíró–Kiss–Velez–Garami), IRM, Budapest, 2009. Hatvani Erzsébet: A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a bűnelkövetők társadalmi reintegrációja. Börtönügyi Szemle, 25/1 (2006), 27-32. Horváth Sarolta: Adatok a Budapesti Fegyház és Börtön „B” objektumából 2007-ben szabadultak helyzetéről. Börtönügyi Szemle, 27/1 (2008), 63-68. Kása Karolina: Börtönpártfogolás és utógondozás. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. 2. k. (szerk.: Borbíró–Kiss–Velez–Garami), IRM, Budapest, 2009. Kerezsi Klára–Dér Mária: Az alternatív szankciók költségösszefüggései, Magyar Jog 1998/5, 268-275. Kerezsi Klára–Kó József: A visszailleszkedés buktatói. Reintegrációs program résztvevőinek utánkövetéses vizsgálata. Kézirat. Budapest, Igazságügyi Hivatal 2008. Váry Annamária: Munkaerőpiaci reintegrációt segítő ismeretek egyéni és csoportos tanácsadáshoz. Igazságügyi Hivatal 2008. Számonkérés formája: Kollokvium A kurzust oktató tanszék: Kriminológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévay Miklós Kurzusfelelős: Dr. Kerezsi Klára Előadók:
Dr. Kerezsi Klára Dr. Hatvani Erzsébet
habil. egyetemi docens mb. oktató
34
TÁRSADALOM ÉS NEMEK (FAKULTATÍV KURZUS)
KM0:xFAK(3): TN
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. Alapfogalmak. Mi a különbség a család intézményére és a nő-férfi kapcsolatokra fókuszáló megközelítések között? 2. A nő-férfi viszonyt alakító társadalmi hatások a modern ipari társadalomban és az új társadalmi formációkban. Női emancipáció és a politikai rezsimek érdekeltsége/ellenérdekeltsége. „Minden uralom paradigmája a férfiuralom”, Pierre Bourdieu és a feministák. 3. 4. A pszichoanalízis hozzájárulása a konfliktusok értelmezéséhez. 5. Az államszocializmus kísérlete mint közvetlen előzmény. Részleges siker vagy teljes kudarc? Pronatalizmus, autonómia versus válás, depresszió, alkoholizmus. 6. Nosztalgikus családeszmény és szexuális forradalom. A gyes- és a szex-diskurzus. Az 1989. utáni konzervatív fordulat tünetei és lehetséges okai. 7. Mi a különbség a nemek társadalmi egyenlősége és esélyegyenlősége között 8. társadalompolitikai kontextusban? Az EU direktívák jelentése a szocialista múltat követően. Civil törekvések a nő-férfi viszony és a konfliktusok újraértelmezésében. 9. Illeszkedések és törésvonalak a civilek követelései, a rendőrségi gyakorlat és a kriminológusok állásfoglalásai között. 10. Hogyan vált kizárólagossá a „családon belüli erőszak” problematikája? A vitákat jellemző beállítódások. Szülő-gyermek és nő-férfi kapcsolatok differenciálatlan megközelítése, „összemaszatolása”. 11. Jogi diskurzusok, szolgáltatási gyakorlatok ellentmondásai: a szükségletértelmezés hatalma, „szakmai” hibák. 12. Abortusz, csecsemőgyilkosság, abuzus, csökkenő gyermekszám a pornográfia, pedofília és prostitúció világában. Mire van és mire nincs normánk? 13. Milyen preventív személyes, szociális, jogi szolgáltatásokra tarthatna és tartana igényt a kriminológia? Tananyag és a vizsga anyaga: A kurzus tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) és tanulmányok. Kötelező irodalom: Adamik Mária: A Nagy Fehér Üzemmód: avagy miről szól a „nőkérdés”? In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom – Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról – Replika Kör, Budapest, 1994. Belinszki Eszter: A társadalmi nem, mint a kutatás tárgya – Szociológiai Szemle 2003/1. Bourdieu, Pierre: Állandók és változók, Utóirat a szerelemről… in: Férfiuralom, Napvilág 1998. 89-121. Braidotti, Rosi: Egy nomád térképei. Feminizmus a posztmodern után. Balassi Kiadó, Budapest 2007. 35
Chodorow, Nancy: A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000, 49-64., 151-156., 254-272. Fuchs, Victor R.: A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003. Giddens, Anthony: A család, in: Elszabadult világ, Napvilág Kiadó, 2001, 61-77. Hell Judit: A nemek viszonya a globalizálódó világban, Magyar Tudomány 2002/3. Heller Ágnes–Vajda Mihály: Családforma és kommunizmus, Kortárs 1970/10. sz. = Beszélő 1998/1.sz. 103-108. Kimmel, Michael S.: A maszkulinitás jelenkori „válsága” történelmi perspektívából. Replika 43-44, 2001/6. Kulcsár–Klinger: A válás, KJK 1957. Laquer, Thomas: A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2002. MacKinnon, Catharine A.: A feminizmus változásai. Előadások életről és jogról. PONT Kiadó, Budapest 1994. Pándy Mária–Ranschburg Jenő–Popper Péter: Láthatatlan ellenségek. Gyávaság, gyűlölet, erőszak. Saxum Kiadó, n.k.h. 2007. Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12., Budapest 1999. Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak, Századvég 2003/1. szám. Ute, Gerhard: A nőmozgalom „hosszú hullámai” – hagyományok és elintézetlen ügyek. In: Ute, Gerhard: Lélegzetvételnyi szünet. Balassi Kiadó, Budapest 2006. Virág György (szerk).: Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2005. Zimmermann, Susan: A család bálványától a piac bálványáig. A nemek közötti viszonyok változása a fejlett ipari társadalmakban, Eszmélet, 9. évf. 33. sz. (1997). Számonkérés formája: beszámoló A kurzust oktató tanszék: ELTE, TáTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Nyilas Mihály Kurzusfelelős: Dr. Adamik Mária Előadók:
tud. főmunkatárs
Dr. Adamik Mária
36
SPSS (FAKULTATÍV KURZUS)
KM0:xFAK(3): SPSS
harmadik szemeszter Az előadások tematikája: 1. Ismerkedés az SPSS programcsomaggal. Adatfile behívása az SPSS-ben. Mentés. Az OPEN és SAVE parancsok használata. A SYNTAX és OUTPUT ablakok használata. 2. Egydimenziós megoszlások. Elemi statisztikák. A FREQUENCIES és DESCRIPTIVES parancsok használata. 3. A MISSING VALUES parancs használata. Változó-transzformációk. A RECODE, COMPUTE, COUNT parancsok használata. 4. 5. A VALUE LABELS, VARIABLE LABELS, MISSING VALUES 6. Kereszttábla-elemzés. Hipotézis-vizsgálat. A CROSSTABS parancs. 7. Vegyes kapcsolatok vizsgálata. A MEANS parancs. 8. Kutatási kérdések megválaszolásához szükséges módszerek meghatározása. 9. Egyszerű modellépítés. Tananyag és a vizsga anyaga: Az SPSS című kurzus anyagát képezik az órákon elhangzottak, a kiosztott tematikák, valamint a kötelező irodalomként megjelöltek. Kötelező irodalom: Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatások módszertana, Balassi Kiadó, 2003. Székelyi, M.–Barna, I.–Himesi, Zs.: Handout az SPSS-hez. Számonkérés formája: A gyakorlati jegy megszerzése az utolsó órán íratott írásbeli vizsgán történik. A vizsgán külön értékelem a gyakorlati (számítógépes) és az elméleti (statisztikai ismeretek, eredmények értelmezése) tudást. A végleges gyakorlati jegyet a két részre kapott osztályzat átlaga adja. Kerekítés esetében az elméleti osztályzat az irányadó. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele, hogy a hallgató mindkét pontszám (elmélet és gyakorlat) legalább 50 százalékát megszerezze. A vizsga teljesítésének minimális követelményei (e követelmények nem teljesítése a vizsgán automatikus bukással jár a vizsgán nyújtott egyéb teljesítménytől függetlenül): adatfile behívása egy tetszőlegesen megadott könyvtárból; FREQUENCIES parancs outputjának pontos értelmezése; kereszttábla-olvasás (gyakoriságok, sor-, oszlop- és totálszázalékok pontos leolvasása). A hallgatók a félév során házi feladatokat kapnak. Az órákon feladott házi feladatokra adott pontok legalább 40 százalékát meg kell szerezni. Ez a házi feladatok önálló, határidőre (a következő órára) történő elkészítésével lehetséges. E követelmény nem teljesítése elégtelen gyakorlati jeggyel jár és ebben az esetben a hallgatónak csak egy vizsgalehetősége marad. Aki a házi feladatokra adható pontok legalább 75 százalékát eléri és a zárthelyin legalább elégséges osztályzatot ér el, annak félévi érdemjegye egy osztályzattal jobb lesz. Ez az utóvizsgán szerzett jegyekre nem vonatkozik. Az órák látogatása kötelező. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat értelmében egyharmadot meghaladó távollét esetén a gyakorlati jegyet meg kell tagadni. A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat értelmében a hallgatónak egy félévben tárgyanként egy utóvizsgára van 37
lehetősége. A gyakorlati órák esetében nincsen lehetőség arra, hogy a hallgató a tárgyat vizsgakurzusként vegye fel. A kurzust oktató tanszék: ELTE, TÁTK, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék Tanszékvezető: Dr. Székelyi Mária Kurzusfelelős: Dr. Barna Ildikó Előadók:
Dr. Barna Ildikó
PhD, egyetemi adjunktus
38
Felzárkóztató kurzusok A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. B1 kategória – társadalomtudomány és pedagógia Az első szemeszterben a társadalomtudományi és pedagógiai ismeretek pótlásához a Jogszociológia 1. című előadást és szemináriumot kell teljesíteni 10 kredit értékben. kurzus
időpont
Jogszociológia 1.
+ Szerda 8.00-10.00
Jogszociológia 10.
a nappali jogász képzés szemináriumi csoportjai
hely Somló auditórium (I. tanterem)
oktató Fleck Zoltán
B2 kategória – jogi és igazgatási ismeretek Az első szemeszterben a jogi és igazgatási ismeretek pótlásához a Jogi alaptan (Jogelméleti alapok) című előadást kell teljesíteni 10 kredit értékben. kurzus Jogi alaptan
időpont Péntek 10.00-11.30
hely Dósa auditórium (II. tanterem)
oktató Zsidai Ágnes
A felzárkóztató kurzust az ETR-ben nem kell felvenni. A kurzus teljesítése a leckekönyvbe ragasztott matricán kerül rögzítésre. Az összes előírt kredit teljesítése után (a 2. szemeszter végén) a Tanulmányi Hivatal állít ki erről egy határozatot. C kategória – társadalomtudomány és pedagógia + jogi és igazgatási ismeretek Az első szemeszterben a fenti két kategóriában (B1 és B2) megjelölt kurzusok mindegyikét teljesíteni kell.
39