KONZORCIUMI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet KONZORCIUMI MEGÁLLAPODÁS

1. Preambulum: A Felek rögzítik, hogy a jelen együttműködési megállapodás célja az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága által a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész központi keretéből finanszírozandó, a szakképzési programok előkészítését szolgáló, szakképző intézmények fejlesztésére vonatkozó, az intézmények infrastrukturális és az intézmények közötti együttműködés fejlesztését szolgáló tervek elkészítésére közzétett pályázat végrehajtására Konzorcium létrehozása, valamint a Támogatási szerződés teljesítése. A Felek kijelentik, hogy a pályázati feltételek és a megkötendő Támogatási szerződés lényeges feltételeinek ismeretében az alábbi megállapodást kötik:

2. Fogalom meghatározások: 2.1. Pályázó: Az az intézményfenntartó, vagy Felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény, amely más intézményfenntartókkal, illetve a területükön az általuk fenntartott, a pályázott szakterületen működő összes szakképző iskolára vonatkozóan, valamint gazdasági társaságok bevonásával benyújtja a pályázatot. A konzorciumi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében is csak a partnerségben irányító, koordinációs szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot. A konzorciumi együttműködésben csak egy pályázó van, amely koordinálja a partnereket, összehangolja a partnerség munkáját. 2.2. Konzorciumi tag: A Támogatási Szerződés alapján olyan Intézményfenntartó és/vagy szakképzést folytató felsőoktatási intézmény, amely a konzorcium tagjaként vesz részt a pályázatban foglaltak megvalósításában, de a pályázat benyújtására a Pályázónak ad megbízást. 2.3. Felek: a Pályázó és a Konzorciumi partnerek együttes összefoglaló megnevezése. 2.4. Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet, amely a pályázó és a konzorciumi tag érdemi döntéseiben nem vesz részt, de ahhoz segítséget nyújt. (érintett oktatási intézmények, gazdasági szereplők, társadalmi és szakmai szervezetek, kamarák, stb). 2.5. Pályázati kiírás: Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága által a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész központi keretéből finanszírozandó, a szakképzési programok előkészítését szolgáló, szakképző

intézmények fejlesztésére vonatkozó, az intézmények infrastrukturális és az intézmények közötti együttműködés fejlesztését szolgáló tervek elkészítésére közzétett pályázati felhívás. 2.6. Pályázat: A Pályázó által a Pályázati kiírásra benyújtott, a pályázati kiírás által előírt adatlapokat és mellékleteket tartalmazó dokumentáció. 2.7. Projektmenedzsment: A pályázati program megvalósítását, a konzorciumi tanács döntéseinek a végrehajtását biztosító, a Pályázó által létrehozott szervezetet, amelynek fő feladata a Pályázó, a Konzorciumi tagok és az egyéb partnerek közötti olyan intézményközi együttműködési modell létrehozása, mely képes lesz a későbbi jelentős volumenű EU-s és hazai forrásból támogatható projektek megalapozott tervezésére és megvalósítására. A Konzorcium menedzsmentje projektvezetőből – Szigeti Ilona – és munkatársakból áll. 2.8. Projekt: A Pályázó által benyújtott és a Támogató által elfogadott Pályázatra kötött Támogatási szerződés végrehajtásának összefoglaló megnevezése. 2.9. Támogató: Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága 2.10.

OKJ: Országos Képzési Jegyzék

2.11.

3 éves fejlesztési terv: Fejlesztési stratégia, beruházási tervek, projektterv együttese.

2.12.

Fejlesztési stratégia:

Olyan, a Felek által a Projekt keretében elkészítendő dokumentum, amely az alábbi adatokat, információkat, elemzéseket, javaslatokat tartalmazza: - a régió gazdasági, szakképzés-fejlesztési terveinek és a fenntartók (és azok intézményeinek) fejlesztési terveinek, koncepcióinak összehasonlító áttekintése (koherenciák, inkoherenciák vizsgálata), főbb fejlesztési irányok azonosítása, illetve pontosítása - a regionális szakképzésfejlesztésre fordított összegek felhasználásának, illetve a vállalati szakképzési hozzájárulásoknak elemzése - a várható fejlesztési források összefoglaló elemzése - az NFT 2 általános és regionális, az adott térséget érintő fejlesztési irányai - az intézmények tárgyi beruházási terveinek összegzése - az érintett régió 3 éves fejlesztései, beruházásai helyszíneinek kijelölése, és költségeinek becslése

2

-

2.13.

a 3 éven belül várható hazai és uniós forrásokra történő pályázatok megtervezése, a pályázatokat benyújtó felelős szervezetek kijelölése a stratégia fenntarthatóságának megtervezése, szakmai feladatok, projektmenedzsment feladatok leírása a stratégia PR-jának, disszeminációjának megtervezése: célcsoport-meghatározás, célcsoporthoz rendelt kommunikációs eszközök azonosítása, disszeminációs és PR lépések megtervezése, ütemezése, költségvetés tervezés Beruházási terv:

A Konzorciumi tanács által a Fejlesztési stratégia alapján meghatározott konkrét helyszínekre a Támogató által megadott formájú és tartalmú fejlesztési tervek készítése, amely tartalmazza a fejlesztések során beszerzendő eszközök meghatározását, a fejlesztések műszaki dokumentációját, költségelemzést. 2.14.

Projektterv:

A Fejlesztési stratégia és a Beruházási tervek alapján elkészítendő olyan dokumentum, amely tartalmazza a fejlesztések, beruházások, feladatok megvalósításának ütemezését, a megvalósítás költségeinek meghatározását, a költségek finanszírozásának forrását, a megvalósításért felelős szervezetek kijelölését.

3. Konzorcium tagjai: 3.1. A konzorcium tagjai az alább felsorolt intézmények, szervezetek és személyek, akik az 5.2 pontban megjelölt pályázatban meghatározott cél(ok) megvalósításában a pályázatban foglalt cselekvési és pénzügyi ütemtervnek és költségvetésnek megfelelően a jelen megállapodás keretei között részt vállalnak:

1. 2. 3.

Pályázó: Konzorciumi tag: Konzorciumi tag:

4. 5. 6.

Konzorciumi tag: Konzorciumi tag: Konzorciumi tag:

Szervezet neve Veszprém Megyei Önkormányzat Ajka Város Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata „SÉF” Közhasznú Társaság Veszprémi Érsekség Magyar Kolping Szövetség

Képviselő neve Kuti Csaba Schwartz Béla Dióssy László Vágó Péter Dr. Márfi Gyula Szilágyiné dr. Szemkeő Judit

4. A Pályázatba bevonandó szakképző intézmények: 4.1. A konzorciumban résztvevő fenntartók által működtetett, a pályázat végrehajtásába bevonandó szakképző intézmények:

3

Fenntartók:

Szakképző Intézmény

Ajka Város Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Ipari Szakközépiskola és Gimnázium Város Önkormányzata Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Veszprém Megyei Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Önkormányzat Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Thuri György Gimnázium és Szakközépiskola „SÉF” Közhasznú „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Társaság Veszprémi Érsekség Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája Magyar Kolping Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Szövetség

5. Megállapodás tárgya: 5.1. Jelen együttműködési megállapodás aláírásával a szerződő felek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy a Pályázó által a pályázati kiírásra benyújtott Pályázatban meghatározott pályázati célt közös együttműködéssel valósítsák meg. A konzorcium önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, az a közös cél elérése érdekében létrehozott együttműködési forma, mely köti az abban részt vevő szerződő feleket. 5.2. Pályázat céljai:

4

5.2.1. olyan három éves, fejlesztési – beleértve beruházási – tervek létrehozásának elősegítése, amely fenntartók, szakképzést folytató közoktatási intézmények, felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények és a gyakorlati képzésben érdekelt gazdasági szereplők szoros együttműködésével jön létre. 5.2.2. a szakképzési és szakképzést folytató felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéseinek pályázati forrásból való finanszírozása kapcsán felmerülő szakmai előkészítettség minőségének javítása, 5.2.3. egy olyan hatékony és felkészült projektmenedzsment által működtetett intézményközi együttműködési modell létrehozása, mely képes lesz a későbbi jelentős volumenű EU-s és hazai forrásból támogatható projektek megalapozott tervezésére és megvalósítására. 5.3. A pályázat tárgya olyan 3 éves fejlesztési tervek létrehozása, melyek egyszerre valósítják meg az 5.2 pontban foglalt 3 célkitűzést és egyaránt kiterjednek: - az Európai Unió strukturális alapokból, - MPA képzési alaprészből, - a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján vállalati hozzájárulásokból, - egyéb költségvetési támogatásból, - egyéb magán jellegű támogatásból, - egyéb forrásból, 2007, 2008, 2009-ben megvalósítandó fejlesztésekre.

6. A Pályázattal kapcsolatos nyilatkozatok: 6.1. A Felek kijelentik, hogy közvetlen felelősséget vállalnak a projekt előkészítéséért és megvalósításáért. 6.2. A Pályázó kijelenti, hogy a Projekt végrehajtására projektmenedzsmentet hoz létre és tart fenn. 6.3. A Felek kijelentik, hogy megfelelő pénzügyi stabilitással és elegendő forrással rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt folyamatos finanszírozása biztosított legyen. 6.4. A Felek kijelentik, hogy ellenük az 1991. évi XLIX. törvény szabályai szerint csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás nem indult, üzletmenetüket bíróság által kirendelt biztos nem irányítja, tevékenységüket nem függesztették fel, nem szüneteltetik, vagy jogszabályokban meghatározott más, hasonló eljárás miatt ilyen vagy hasonló helyzetben nincsenek. 6.5. A Felek kijelentik, hogy az elmúlt öt évben a tisztességes üzleti magatartási szabályok megsértéséért jogerősen nem marasztalták el őket.

5

6.6. A Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás megkötéséhez, és a Projekt végrehajtásához szükséges adatszolgáltatás során valótlan információkat nem közöltek, nem fognak közölni. 6.7. A Felek kijelentik, hogy 60 napot meghaladó lejárt adótartozásuk, illetve adók módjára behajtható köztartozásuk nincs az állam vagy az önkormányzatok felé, ideértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot is. 6.8. A Felek kijelentik, hogy más állami, és európai uniós pénzalapokból finanszírozott szerződésükkel kapcsolatban súlyos szerződésszegést nem követtek el kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt, és ezt jogerős bírósági ítéletben sem állapították meg. 6.9. A Felek kijelentik, hogy a Támogatóval kötött más szerződésükkel kapcsolatban súlyos szerződésszegést nem követtek el kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt. 6.10. A Felek kijelentik, hogy valamennyi tervezett tevékenység megvalósítása során a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok alapján fognak eljárni, azok rendelkezéseit betartják. 6.11. A Felek kijelentik, hogy a személyes adatok nyilvántartását, felhasználását és védelmét az 1992. évi LXIII. számú, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében biztosítják. 6.12. A Feleket a 6. pontban foglalt nyilatkozataik valótlanságából a többi Felet ért kárért teljeskörű helytállási kötelezettséggel terheli. 7. Képviselet: 7.1. A konzorcium fenntartása és megfelelő működtetése a Pályázó kötelezettsége. 7.2. A Felek nevében jognyilatkozat adására, elfogadására, kötelezettségvállalásra a tag törvényes képviselője, valamint a tag által meghatalmazott személy jogosult. 7.3. A fent meghatározott meghatalmazást a Pályázóhoz el kell juttatni, melyet a Konzorciumi tag teljes bizonyító erejű magánokirati formában (cégszerűen kiállítva) köteles megadni. 7.4. A meghatalmazás visszavonása kizárólag abban az esetben hatályos, amennyiben arról a Pályázó tértivevényes küldemény útján tett értesítés által, vagy más hitelesen bizonyítható módon tudomást szerez. A visszavonás hatályának beálltáig a meghatalmazottat képviselőnek kell tekinteni. 7.5. A fent meghatározott jogcselekményeknek (jognyilatkozat adása, elfogadása, kötelezettségvállalás) nem minősülő nyilatkozat (pl. szakmai egyeztetés során közölt álláspont) megtételére a Konzorciumi Partnerrel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt jogosítottnak kell tekinteni. 7.6. A Felek a jelen szerződés aláírásával meghatalmazzák a Pályázót, hogy az Egyéb Partnerekkel készítse elő és kösse meg a szerződéseket a Pályázatban foglalt feladatok végrehajtására. 7.7. A jelen megállapodás teljesítésének érdekében a Felek fokozott együttműködési kötelezettséget vállalnak, ennek keretében a Felek az alábbi kapcsolattartó személyeket jelölik ki. A kapcsolattartó

6

feladata a mindennapi kapcsolat tatása, információáramlás biztosítása a Felek, az intézmények és az Egyéb Partnerek irányában. A kapcsolattartó a Fél nevében jognyilatkozat adására nem jogosult.

1.

Pályázó:

2.

Konzorciumi tag:

3.

Konzorciumi tag:

4.

Konzorciumi tag:

5.

Konzorciumi tag:

6.

Konzorciumi tag:

Szervezet neve Kapcsolattartó neve Pályázó: Veszprém Megyei Önkormányzat Szigeti Ilona Konzorciumi tag: Ajka Város Önkormányzata Paulics István Konzorciumi tag: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Schultz Zoltán Konzorciumi tag: „SÉF” Közhasznú Társaság Vágó Péter Konzorciumi tag: Veszprémi Érsekség Dr. Mail József Konzorciumi tag: Magyar Kolping Szövetség Szax László

Elérhetőség 88/545-076

88/521-111 88/549-323

88/425-462 88/426-088 1/250-1239

8. Tájékoztatás: 8.1. A Felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. Ennek során kötelesek különösen arra, hogy kétség esetén a képviselet tényéről egymást hitelt érdemlően tájékoztassák. 8.2. A Pályázó kötelezi magát, hogy valamennyi a Támogatóval és a jelen megállapodásban foglaltak teljesítésével összefüggő új tényről, eseményről és cselekményről a Feleket írásban tájékoztatja. A Tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából eredő károkért a tájékoztatást elmulasztó Fél felel, kivéve, ha a kár a Támogatónál merült fel. 8.3. A Felek kötelesek egymást és a Pályázót haladéktalanul írásban értesíteni minden olyan körülményről, amely a projekt eredményességét, vagy határidőre történő teljesítését gátolja, vagy veszélyezteti. 8.4. Jelen megállapodás keretében a tagok jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

9. Konzorciumi Tanács:

7

9.1. A Konzorciumi megállapodással kapcsolatos valamennyi kérdésben a 6 tagú Konzorciumi Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt. 9.2. A Tanács tagjai: a Pályázó és a Konzorciumi tagok által delegált, törvényes képviseletre jogosult, vagy általuk meghatalmazott személyek. 9.3. A Tanács elnöke: a Pályázó. 9.4. A Projektmenedzsment tagjai annak létrehozását követően, továbbá az Egyéb Partnerek a Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A tanácskozási joggal rendelkezőket a 9.7 pontban foglaltak szerint meg kell hívni a Tanács ülésére, ahol valamennyi napirendi ponttal kapcsolatosan jogosultak az álláspontjuk ismertetésére. A tanácskozási joggal rendelkezők a 9.8 pont szerint kérhetik újabb napirendi pontok megtárgyalását. 9.5. A Tanács ülésén részt vehetnek a tagok által felkért szakértők is. 9.6. A Tanács ülésének székhelye a Pályázó székhelye. 9.7. A Tanács ülését az elnök a tagok részére megküldött írásbeli meghívó útján hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a megtárgyalandó napirendi pontok felsorolását. A meghívóhoz csatolni kell az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket és határozati javaslatot. A Tanács ülését az elnök bármely tag, valamint a Projektmenedzsment kezdeményezésére köteles összehívni. A meghívót legalább 5 munkanappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a tagok részére. Amennyiben a napirenden olyan kérdés megtárgyalása szerepel, amelynek tárgyában előzetesen a Felek döntéshozatali szervének előzetes döntése szükséges, úgy a meghívót legalább 30 nappal korábban kézbesíteni kell a tagok részére. Ez utóbbi esetben az érintett tagok kötelesek gondoskodni döntéshozatali szerv összehívásáról. 9.8. A meghívóban nem közölt napirendet felvenni és megtárgyalni csak akkor lehet, ha valamennyi tag jelen van és ez ellen nem tiltakozik. A meghívó kézhezvételét követő 3 napon belül a tagok is kérhetik egyes napirendi pontok felvételét, amelyről a többi tagnak is írásbeli értesítést kell küldeni. 9.9. A Tanács ülését az elnök bármely tag, illetve a Projektmenedzsment tagjainak kérésére, de legalább negyedévente egy alkalommal köteles összehívni. 9.10. Amennyiben a Tanács ülése nem a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend betartásával került összehívásra, úgy a Tanács ülése akkor tarható meg, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartása ellen nem tiltakozik. 9.11. A Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag képviselője jelen van. Ha valamely tag a határozathozatalból kizárt, úgy szavazatát a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

8

9.12. A Tanács ülésének határozatképtelensége esetén ismételten ülést kell tartani, amit a határozatképtelen ülés napjától számított három napon belüli időpontra kell összehívni, erről a tagoknak írásbeli értesítést kell küldeni. A megismételt ülés akkor határozatképes, ha 9.16 pontban meghatározott határozathozatalhoz elegendő létszámban vannak jelen a tagok. 9.13. A Tanács ülését az elnök vezeteti. Az ülés megnyitását követően a Tanács elfogadja a napirendet. Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál valamennyi tag, illetve tanácskozási joggal rendelkezők képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejthesse álláspontját. A tagok a napirendhez csatolt határozati javaslatokhoz módosító javaslatot nyújthatnak be. Az álláspontok kifejtését követően az elnök szavazásra teszi fel a határozati javaslatot, illetve a módosító javaslatokat. 9.14. Határozathozatalból kizárt: − a tag kötelezettségszegésének megállapításáról szóló döntésnél az érintett tag − a tag konzorciumból való kizárásáról szóló döntésnél az érintett tag − kötelezettség, vagy felelősség alóli mentesítés esetén az érintett tag 9.15.

A Tanács tagjainak szavazat száma: azonos

9.16. A Tanács a határozatát: A Tanács a határozatát legalább 4 tag azonos szavazatával hozza, amelyből az egyik a Pályázó képviselőjének szavazata. 9.17. A Tanács a 9.11. pont szerinti határozatképesség mellett egyhangú határozatot hoz: − a konzorciumi megállapodás módosításáról − a Támogatási Szerződés módosításának kezdeményezéséről, illetve a módosítás elfogadásáról − a Konzorciumi Megállapodás hatályának meghosszabbításáról − Fejlesztési stratégia elfogadásáról − Beruházási tervek elfogadásáról − Projekttervek elfogadásáról. 9.18. A Felek a Tanács határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A határozatban foglaltak megszegése szerződésszegésnek minősül. 9.19. A Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza az ülésen részt vevők felsorolását, az ülés helyét, idejét, az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott határozatokat, a szavazatok, ellenszavazatok és tartózkodások számát. 10. Partneri Testület 10.1. A Partneri Testület tagjai: Konzorciumi tagok által delegált szakmai kapcsolattartó személyek, Egyéb partnerek képviselői, meghívott tanácsadók és szakértők.

9

10.2. A Partneri Testület feladata a Konzorciumi Tanács által megtárgyalandó témák szakmai előkészítése, így különösen a Fejlesztési stratégia, Beruházási tervek , Projekttervek szakmai előkészítése. 10.3. A Partneri Testület a működésének rendjét saját maga állapítja meg, tisztségviselőit maga választja. 10.4.

A Partneri Testület határozatát jelenlévő tagjainak többségének szavazatával hozza meg.

10.5.

A Partneri testület akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van.

11. Titoktartási klauzula A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során tudomásukra jutott, egymás érdekkörébe tartozó bármely adatot, információt megőriznek, azokat nyilvánosságra nem hozzák, harmadik személy számára nem fedik fel. A Felek kötelezik magukat, hogy a feladataik ellátásába bevont személyekkel szemben is érvényesítik a titoktartási kötelezettségüket. 12. Pályázat megvalósítása: 12.1. A Felek kölcsönösen együttműködnek a Támogatási Szerződésben és a Pályázatban vállalt feladatok teljesítése során, ennek keretében a szükséges adatokat, információkat határidőben egymás rendelkezésére bocsátják. 12.2. A Felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni, ha a feladatuk teljesítésében akadályoztatva vannak és kötelesek a Konzorciumi Tanács összehívását kezdeményezni.

13. A Támogatási szerződés aláírásától számított 150. napig végrehajtandó feladatok, illetve a Feleket illető jogok és terhelő kötelezettségek: 13.1. A Pályázó köteles a Pályázatban vállalt Projektmenedzsment tagjainak kiválasztására, szerződtetésére, a működése feltételeinek biztosítására. 13.2. A Pályázó köteles a Konzorciumi Tanácsot és a Partneri testületet felállítani, működésének feltételeit biztosítani. 13.3.

Fejlesztési stratégia elkészítése: 13.3.1. A Partneri testület tagjai műhelymunka keretében kidolgozzák és elfogadják a Fejlesztési stratégia tervezetét.

10

13.3.2. A Fejlesztési stratégia tervezetét a Pályázó és a Konzorciumi tagok belső szabályzataik szerinti döntéselőkészítő testületei (bizottságok stb.) megtárgyalják és saját ügyrendjüknek megfelelően elfogadják. 13.3.3. A Partneri testület és a döntéselőkészítő szervek által elfogadott Fejlesztési stratégia tervezetet, illetve az arra vonatkozó módosító javaslatokat a Projektmenedzsment a Konzorcium Tanács ülése elé terjeszti, ahol a módosító javaslatok figyelembe vételével elfogadják a Fejlesztési stratégiát. 13.3.4. A Konzorciumi Tanács által elfogadott Fejlesztési stratégiát a Projektmenedzsment a Pályázó és a Konzorciumi tagok belső szabályzatai szerinti döntéshozó testülete elé terjeszti elfogadásra. 13.3.5. Amennyiben a Fejlesztési stratégiában foglaltak alapján a Beruházási tervek elkészítésének várható költségei meghaladják a Támogatási szerződésben rögzített támogatás összegét, úgy a Projektmenedzsment köteles a Konzorciumi Tanács ülését összehívni a Fejlesztési stratégia módosításának, vagy a többletköltségek viselése arányának meghatározása céljából. 13.4. Beruházási tervek készítése: A Beruházási tervek elkészíttetése iránt a Projektmenedzsment intézkedik a Fejlesztési stratégiában foglaltak alapján. A Beruházási terv elkészítését a Projektmenedzsment felügyeli, az elkészült rész- és végső terveket köteles a Partneri testülettel elfogadtatni. A Partneri Testület által elfogadott véglegesített Beruházási terveket a Projektmenedzsment köteles a 13.3.2 – 13.3.5 pont szerinti eljárásrend szerint elfogadtatni a Konzorciumi Tanáccsal és a Pályázó, valamint a Konzorciumi tagok belső szabályzataik szerint döntéshozó szerveivel. 13.5. Projektterv készítése: A Projektterv elkészíttetése iránt a Projektmenedzsment intézkedik a Fejlesztési stratégia és a Beruházási tervek alapján. A 13.4 pont szerinti eljárásrendnek megfelelően. 14. A 3 éves fejlesztési terv megvalósítása 14.1. A 3 éves fejlesztési terv megvalósítását a Projektmenedzsment felügyeli és a Konzorciumi Tanács értékeli. A pályázó, valamint a Konzorciumi tagok kötelesek saját szervezetükön belül a 3 éves fejlesztési terv megvalósításáért felelős személyt kijelölni. 14.2. A Pályázó és a Konzorciumi tagok, illetve az Egyéb partnerek kötelesek a 3 éves fejlesztési tervben foglaltak megvalósítása érdekében minden tőlük elvárható intézkedést megtenni. Ennek érdekében kötelesek: 14.2.1. a 3 éves fejlesztési tervben foglaltakat az éves költségvetésük tervezésekor a lehetőségekhez képest figyelembe venni. 14.2.2. a 3 éves fejlesztési tervben foglalt pályázati lehetőségek felmerülésekor a pályázaton való részvétel feltételeit saját belső döntéshozó szerveikkel megvizsgáltatni, és amennyiben a döntéshozó szerv a pályázati feltételeket teljesíthetőnek tartja, úgy kötelesek a pályázaton való indulás iránt a szükséges intézkedéseket megtenni.

11

14.2.3. egymást, illetve a Projektmenedzsment tagjait értesíteni, ha valamelyik, a 3 éves fejlesztési tervben szereplő pályázatra pályázatot kívánnak benyújtani, vagy valamely fejlesztési tevékenységet saját forrásból kívánja megvalósítani, továbbá, ha a benyújtott pályázatot a pályázat kiírója elbírálta. Ennek kertében kötelesek a pályázat tartalmát, illetve az elnyert támogatás összegét, valamint a saját forrásból megvalósítandó fejlesztés adatait egymással és a Projektmenedzsment tagjaival megismertetni. 14.2.4. egymást, illetve a Projektmenedzsment tagjait értesíteni, ha a 3 éves fejlesztési terv időtartama alatt a fejlesztési tervben nem szereplő pályázati felhívásra pályázatot kívánnak benyújtani. Ezen túlmenően is kötelesek egymást, illetve a Projektmenedzsment tagjait tájékoztatni minden, saját forrásból megvalósítani kívánt jelentősebb méretű, legalább 5 millió Ft összeget meghaladó becsült értékű fejlesztés megkezdését megelőzően. A Felek törekednek arra, hogy minden saját, vagy pályázati forrásból megvalósítani kívánt fejlesztést a 3 éves fejlesztési tervvel összhangban hajtsanak végre. 14.2.5. a Projektmenedzsment tagjait tájékoztatni az általuk saját, vagy pályázati forrásból megvalósítandó fejlesztés végrehajtásának folyamatáról, eredményéről a végrehajtás teljes időtartama alatt. 14.2.6. egymást, illetve a Projektmenedzsment tagjait tájékoztatni az általuk az intézményeik számára engedélyezett szakmák meghirdetéséről. 14.2.7. a szakmai kínálatukat a 3 éves fejlesztési tervben foglaltaknak megfelelően meghirdetni. 14.2.8. egymást, illetve a Projektmenedzsment tagjait tájékoztatni a meghirdetett és elindított OKJ csoportokról és azok számáról, valamint a lemorzsolódásról, a tanuló szerződések számáról és az azt kötő vállalkozásokról. 14.3.

A Projektmenedzsment köteles adatbázist vezetni, amely tartalmazza: 14.3.1. a Pályázó, a Konzorciumi tagok, illetve az Egyéb partnerek által szolgáltatott adatok alapján az általuk saját, vagy pályázati forrásból megvalósítandó fejlesztések adatait a megvalósulás teljes időszaka alatt. 14.3.2. a Pályázó, a Konzorciumi tagok, illetve az Egyéb partnerek által szolgáltatott adatok alapján a meghirdetett és elindított csoportokkal és azok számával, valamint a lemorzsolódással, a tanuló szerződések számával és az azt kötő vállalkozásokkal kapcsolatos adatokat.

14.4. Amennyiben valamely, a 3 éves fejlesztési tervben rögzített pályázati felhívás jelenik meg, vagy arról a Támogató értesíti a Projektmenedzsmentet, úgy a Projektmenedzsment köteles a Partneri Testületet összehívni, amelyre köteles a 3 éves fejlesztési tervben a tárgybani fejlesztéséért felelősként kijelölt Pályázót, és/vagy Konzorciumi tago(ka)t meghívni és a pályázati feltételeket megvizsgálni. Amennyiben a Partneri Testület a fejlesztéséért felelősként kijelölt szervezetet a pályázati felhívás feltételeinek teljesítésére alkalmasnak tartja, úgy a projektmenedzsment kezdeményezi a pályázati felhívás érintett szervezet belső szabályzata szerinti döntéshozó szerve általi megtárgyalását. Az érintett szervezet köteles a döntéshozó szervének ülésére a Projektmenedzsment tagjait meghívni.

12

14.5. A Projektmenedzsment köteles a Konzorciumi Tanács ülését félévente összehívni, amely ülésen a Projektmenedzsment köteles beszámolni a 3 éves fejlesztési terv megvalósulásának állásáról. A beszámolót a Konzorciumi Tanács elfogadja, indokolt esetben beavatkozási intézkedésekről határoz.

15. Hatálya: 15.1. A jelen megállapodás határozott időre, a Támogatási Szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig jön létre. A megállapodás hatályának meghosszabbításáról a Konzorciumi Tanács egyhangú határozatával dönthet. A támogatási szerződésnek a lejárta előtti megszűnése jelen megállapodás megszűnését vonja maga után. 15.2. A konzorciumi együttműködési megállapodás nem szűnik meg az egyes Felek felmondása, vagy kizárása esetében, amennyiben a konzorciumban maradó Felek új konzorciumi szervezet bevonása mellett, vagy anélkül a konzorciumi megállapodást 30 napon belül megfelelően módosítják, és ahhoz a Támogató hozzájárul. 15.3. A konzorciumi megállapodás hatályában fennmarad, azzal az eltéréssel, hogy nem írottnak tekintendők a kizárt, illetve a megállapodást felmondó Fél, illetve ennek azon feladatai, amelyek a szolgáltatás természetéből adódóan kizárólag általa teljesíthetőek. A kizárt illetve a megállapodást felmondó fél további feladatait - külön rendelkezésig - valamennyi Fél egymással együttműködve köteles ellátni. 16. Felmondási jogok: 16.1. Rendes felmondás: A jelen megállapodás a Felek által rendes felmondással nem szüntethető meg. 16.2.

Rendkívüli felmondás:

16.2.1. Jelen konzorciumi együttműködési megállapodást csak rendkívüli felmondással jogosult bármely Konzorciumi tag, illetve a Pályázó egyoldalúan megszüntetni. 16.2.2. A Konzorciumi tag és a Pályázó rendkívüli felmondással élhet, ha erre bármely másik Fél a jelen megállapodást súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a konzorcium céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. 16.2.3. Súlyos szerződésszegésnek, illetve a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló magatartásnak minősül a Fél olyan szerződésszegése, illetve magatartása, amelynek bizonyítható következményeként a Támogató a Támogatást, vagy annak egy részét megvonja, vagy a Felekkel szemben egyéb szankciót alkalmaz, így különösen, ha a Fél az által a pályázatban vállalt feladatait az ott meghatározott határidőre nem teljesíti. 16.2.4. A Konzorciumi tag a rendkívüli felmondásra szolgáló okot, annak bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb az ok bekövetkezésétől számított három

13

hónapon belül írásban, tértivevényes küldemény útján jelzi a Pályázónak. A Pályázó a rendkívüli felmondása esetén az értesítést közvetlenül megküldi valamennyi Konzorciumi tagnak. 16.2.5. A Pályázó a rendkívüli felmondásra szolgáló okról való tudomásszerzését követő 15 napon belül a tagok bevonásával egyeztetést köteles lefolytatni. Az egyeztetés lefolytatását, illetve az egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül gyakorolhatja a Konzorciumi tag, illetve a Pályázó a rendkívüli felmondását. 16.2.6. Az egyeztetés bármely okból való elmaradása – ide nem értve a felmondás kezdeményezőjének mulasztását - a felmondási jog gyakorlását és hatályosulását nem érinti. A felmondást tértivevényes küldemény útján a Pályázónak, illetve a Pályázó felmondása esetén valamennyi Konzorciumi tagnak kell megküldeni. 16.2.7. A felmondás az annak a Pályázó, illetve a Konzorciumi tagok által történő kézhezvétele napjától hatályos, mégpedig valamennyi Konzorciumi taggal, illetve a Pályázóval szemben. 16.2.8. A felmondás tényéről a Pályázó a Feleket haladéktalanul írásban tájékoztatni köteles.

17. Konzorciumból való kizárás: 17.1.

A Pályázó a konzorciumból nem zárható ki.

17.2. A Pályázó jogosult és köteles a konzorciumból kizárni azt a Konzorciumi tagot, akinek szerződésszegése, magatartása a konzorcium céljának megvalósítását veszélyezteti, mégpedig a kizárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a kizárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül. 17.3. A 17.2 pontban meghatározott kizárás alapjául szolgáló magatartás, szerződésszegés minősítésénél a 16.2.3 pontban foglaltak irányadóak. 17.4. A konzorciumi tag kizárását megelőzően a Pályázó az érintett taggal egyeztetést kezdeményez, és az egyeztetést a többi Konzorciumi tag bevonásával köteles lefolytatni. Az egyeztetés bármely okból való elmaradása – ide nem értve a Pályázó mulasztását - a kizárási jog gyakorlását és hatályosulását nem érinti. 17.5. A kizárás az arról szóló értesítésnek az érintett Konzorciumi tag által történő kézhezvételének napjától hatályos. A kizárás tényéről a Pályázó a többi Konzorciumi tagot haladéktalanul írásban tájékoztatni köteles. 17.6. A Konzorciumi tag a kizárása esetén köteles a kötelezettségszegő magatartásával a többi tagnak okozott kárt megtéríteni. Ezen túlmenően is köteles a kötelezettségszegő magatartásából

14

következően szükségessé vált konzorciumi és a Támogatási Szerződés módosítással és a feladatok átcsoportosításával kapcsolatos költségekért, továbbá a Támogató által a Felekkel szemben alkalmazott szankciókért helyt állni. A kizárt Konzorciumi tag köteles a többi Félnek megtéríteni a kötelezettségszegő magatartása miatt esetlegesen kiesett támogatási összeget. 17.7. A kizárt tagot illető jogok, illetve az őt terhelő kötelezettségek tagok közötti felosztásáról, vagy külső vállalkozó részére történő átadásáról, illetve az ehhez kapcsolódó költségek előlegezéséről a Tanács egyhangú döntésével határoz. 18. Egyéb rendelkezések: 18.1. Jelen együttműködési megállapodás a pályázat és a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, és osztja annak jogi sorsát. Az együttműködési megállapodás csak írásban módosítható, melyhez a támogató hozzájárulása szükséges. 18.2. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók. 18.3. Jelen konzorciumi megállapodás rendelkezéseit a pályázati kiírás, a benyújtott pályázat és az ezek alapján kötött Támogatási szerződés rendelkezéseivel összhangban, azokra figyelemmel kell értelmezni és alkalmazni. 18.4. Amennyiben jelen konzorciumi megállapodás valamely rendelkezése és a pályázati kiírás vagy a benyújtott Pályázat vagy az ezek alapján kötött támogatási szerződés bármely rendelkezése között ellentmondás állna fenn, akkor a konzorciumi megállapodás rendelkezése helyett a pályázati felhívás, a pályázat vagy a támogatási szerződés megfelelő rendelkezését kell alkalmazni. 18.5. Jelen konzorciumi megállapodás valamely rendelkezésének esetleges érvénytelensége nem érinti a megállapodás többi rendelkezésének hatályát. 18.6. Szerződő felek jelen okiratot átolvasás és egymás felé igazolt egységes értelmezést követően, mint szerződési akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írják alá. Veszprém, 2006. szeptember 25. Kuti Csaba sk. a megyei közgyűlés elnöke Veszprém Megyei Önkormányzat

Veszprém, 2006. szeptember 25. Dióssy László sk.

15

polgármester Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Ajka, 2006. szeptember 25 Schwartz Béla polgármester távollétében Mádai Péter sk. alpolgármester Ajka Város Önkormányzata Veszprém, 2006. szeptember 25. Vágó Péter sk. ügyvezető igazgató „SÉF” Közhasznú Társaság Veszprém, 2006. szeptember 25. Dr. Márfi Gyula sk. érsek Veszprémi Érsekség Budapest, 2006. szeptember 25.

Szilágyiné dr. Szemkeő Judit sk. elnök Magyar Kolping Szövetség

16

2.sz. melléklet

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL VEZETETT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONZORCIUM HELYZETFELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA Készítette: Kropf Hajnalka, Lengyel Kálmán, Drahos Péter Konzultációs partnerek: Kocsis Tamás, Szántó Zoltán Az adatelemzésben segítséget nyújtottak: Szigeti Ilona, valamint az intézmények vezetői és munkatársai A véleményüket adták a dokumentum véglegesítéséhez: Szigeti Ilona, Vörös Kálmán, Schultz Zoltán, Paulics István Készült az OMAI 1. részjelentéséhez 2006. november 28.

17

TARTALOMJEGYZÉK

Módszertani bevezető 3 Vezetői összefoglaló 5 I. A konzorcium bemutatása 7 I.1. Regionális beágyazódottság 7 I.2. A konzorcium lehatárolása, környezetének bemutatása 8 I.3. A konzorcium szakképzési profiljának bemutatása 9 II. Helyzetértékelés 10 II.1. A jelenlegi szakképzési profil és létszámadatok elemzése öt éves prognózissal 10 II.1.1. Társadalmi, gazdasági jellemzők 10 II.1.2. A konzorcium szakképzési jellemzői 13 II.1.3. Kitekintés a konzorciumon kívüli megyei és regionális kínálatra 26 II.1.4. Munkaerő-piaci adatok 31 II.1.5. Prognózis számítások 38 II.1.6. Sajátos nevelési igényű gyerekek számára biztosított szakképzési kínálat helyzete 43 II.2. Munkaadói kapcsolatrendszer, gyakorlati képzések és képzőhelyek 45 II.3. Az intézmények közösségfejlesztő szolgáltatásainak helyzetelemzése 49 II.4. Minőségbiztosítási rendszerek bemutatása (intézményi kérdőív alapján): 55 II.5. Kapcsolódás az európai szakképzési térhez 53 II.6. Létező fejlesztési elképzelések, tervek bemutatása, korábbi fejlesztési projektekben való tervek és eredmények 56 18

II.7. Az érintett partnerek SWOT analízise 59 II.8. Kihívások bemutatása a helyzetfeltárás alapján 61 A helyzetelemzési fejezet mellékletei 64

19

MÓDSZERTANI BEVEZETŐ

A helyzetfeltárás elkészítése az alábbi lépésekben történt: A helyzetfeltárás a következő öt szempontnak megfelelően készült el: 1. A konzorcium jelenlegi szakmakínálatának bemutatása, a szakmakínálat munkaerőpiaci megfelelése 2. A szakmakínálathoz kapcsolódó tartalmi igények megfogalmazása 3. A sajátos nevelési igényű tanulók képzésének helyzete a konzorciumban 4. Az intézmények által kínálat közösségfejlesztési funkciók jelenlegi helyzetének bemutatása 5. A minőségfejlesztési munka jelenleg az intézményekben 6. A szakmakínálattal, tanulólétszámokkal, tartalmi változásokkal kapcsolatos várható trendek A fenti információk begyűjtésére és elemzésére a következő módszereket használtuk: 1. Egyrészt adatokat gyűjtöttünk a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától, a KSH-tól, a Munkaügyi központtól 2. Felmértük az intézmények tartalmi fejlesztéseinek jelenlegi helyzetét, az intézmények megítélését a szakmák helyzetéről 3. Felmértük az intézmények jelenlegi eszközellátottságát, melynem feldolgozása 2006. december első felében készül el. 4. Nagycsoportos műhelymunkák keretében (SWOT és adatelemzés) megkérdeztük a konzorcium tagjait, az együttműködő partnereket, és az intézmények és a konzorciumi partnerek által mérvadónak tekinthető munkaadók képviselőit a konzorciummal kapcsolatos véleményükről. 5. Elemeztük a régió, a kistérség és Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési pólusának fejlesztési elképzeléseit. 6. A SWOT analízisben feltárt információk alapján úgy döntött a konzorcium vezetője, hogy a munkaadók véleményének részletes megismerése, valamint a közös fejlesztési projektek elkészítése érdekében széles körű kérdőíves felmérést végez. A kérdőíves felmérés a helyzetfeltárás második szakaszában, 2006. november első felében indul, eredményeit 2006. decemberében foglaljuk össze. Fenti öt információcsoport elemzéseiből áll össze a helyzetfeltárási összefoglaló. A helyzetfeltárásban részt vettek száma kb. 90 fő volt, akik véleményüket adták ahhoz, hogy ez a végleges elemzés elkészüljön. A helyzetelemzés fázisában elindult a munkaadók reprezentatív megkérdezése is, elemzését december 15-ig tervezzük. AZ ADATELEMZÉSI FÓKUSZ A helyzetelemzés során elemeztük a konzorciumok által érintett kistérségek népmozgalmi, gazdasági, valamint oktatási helyzetét. Az elemzéshez a KSH TStar adatbázisának, a Foglalkoztatási Hivatal és Megyei Munkaügyi Központ, valamint a OM KIRSTAT

20

adatbázisának elemeit használtuk fel. Az oktatási adatok tekintetében az elmúlt öt évre, a KSH adatok esetében az elmúlt három évre terjedt a vizsgálatunk fókusza. Az elemzést megnehezítette, hogy a pályázatok fókuszát kistérségi szinten értelmeztük, azonban a KSH adatok egy része csak 2005-től áll kistérségi bontásban rendelkezésre. A Munkaügyi Központok eltérő adatgyűjtési rendszere miatt az adatok feldolgozása még folyamatban van, itt a pályakezdő munkanélküliekre, a hiányszakmákra, valamint a munkanélküliségi trendekre koncentrálunk az adatok elemzésében. A tanügyi adatok esetében vizsgáltuk a tanulók létszámának alakulását kistérségi szinten feladat ellátási helyenként, a szakképzés helyzetét a kibocsátási adatokkal, valamint a külső gyakorlóhelyek helyzetének elemzésével jellemeztük. PROGNÓZISSZÁMÍTÁSOK Az elemzés során háromféle adat tekintetében készült prognózisszámítás. A szakképzés helyzetét jellemzi a belépő 9.-es tanulók száma, valamint a szakmaválasztások aránya. A prognózisszámítás során elkészítettük a konzorciumok által érintett kistérségekre a 1-8 évfolyam közötti általános iskolások számának alakulását 2007/2008 és 2012/2013 között. A prognózis során számított kilépő 8. évfolyamosok számából becsültük a belépő 9. évfolyamosok számát. A szakképzésbe belépő (tehát szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) 9. évfolyamos tanulók számának segítségével becsültük 2007/2008 és 2012/2013 között a szakmaválasztás arányát szakmacsoportos bontásban. Szakmacsoportos bontásnál nem érdemes mélyebben elemezni, mivel a szakképzésben a szakmaindítás intézményi szinten hektikusan alakul, így nem lehet semmilyen szignifikáns regressziós egyenlettel becsülni a szakmaválasztást, a kibocsátás arányát sem intézményi, sem kistérségi szinten. A szakmacsoportos bontás azonban csillapítja az intézményi szintű szakmaindítás hektikusságát.

21

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A konzorcium bemutatása, beágyazódása A konzorcium összesen hat megyei fenntartó együttműködésére jött létre, a Veszprém Megyei Önkormányzat vezetésével. A konzorcium tagjai konzorciumi szerződést kötöttek a következő három év közös fejlesztési feladatainak megvalósítására, s az öt hónapos munka során létrejövő stratégia megvalósítására. A konzorcium által fenntartott intézményekben Veszprém megye tanulóinak több, mint 70 százaléka tanul, vannak olyan kistérségek, amelyben teljes a lefedettség. A konzorcium intézményeiben jelenleg több, mint 6000 tanuló tanul, évente jelenleg több, mint 1000 tanuló kap szakmát. A konzorcium mellett működő Pápa – Tapolca tengely és a Sümegi kistérség nem vesz részt a konzorcium munkájában. A megyében több olyan szakmacsoport van, melyet kizárólag ez a konzorcium oktat. 2. A konzorcium szakmakínálata A konzorcium szakmakínálata több, mint 100 szakmát tartalmaz, összesen 18 szakmacsoportban. A szakmakínálatban jelenleg is vannak jelentős átfedések, melyek előre vetítik a jövőbeli profiltisztítási lehetőségeket. A legnagyobb volumenű tanulói kibocsátás a vendéglátás – kereskedelem, a gépészet, építészet, mezőgazdaság és kereskedelem – marketing – üzleti adminisztráció területén található meg. Ez nagyjából lefedi a megye munkaerő-piaci trendjeit is. 3. Speciális képzési igények kielégítése A konzorcium 19 szakmában, három intézményben kínál lehetőségeket Speciális Nevelési Igényű (továbbiakban SNI) tanulók számára. A képzési kínálatban levő szakmák egy részében a tanulókat szinte száz százalékban el tudják helyezni valamilyen védett munkahelyre az intézmények, de vannak olyan szakmák (főként a könnyűipari területeken), ahol szinte lehetetlen az itt végző tanulókat munkahelyi környezetbe juttatni. 4. A munkaadói kapcsolatrendszer Az intézmények egy része nagyon jelentős munkaadói kapcsolatrendszerrel rendelkezik (összesen 8 iskola), de a többi intézménynek szinte nincs számottevő valós gyakorlati együttműködése a vállalkozásokkal, munkahelyekkel. A munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatot ápoló intézmények évente több, mint 200 millió forint volumenű vállalati támogatáshoz jutnak, melyek egy része közös vállalati fejlesztésekre használódik fel. A tanulóknak összességében 24 százaléka jut el vállalati együttműködés, 18 százaléka pedig tanulószerződés keretében munkahelyi környezetbe gyakorlati képzésbe. Ezek az arányok bár jobbak, mint az országos átlag, de messze nem teszik lehetővé, hogy a tanulók többsége megismerkedjen a munkahelyi környezet valódi specialitásaival. 5. A közösségi szolgáltatások és a minőségfejlesztés helyzete az intézményekben Az intézmények jelentős része végez valamilyen mérést a veszélyeztetett tanulók kiszűrésére. Viszont az alapkompetenciák felmérése nem történik meg, így a szakképzésben oly jelentősnek mondható tanulói motiválatlanság és kompetenciahiányok valódi tartalmáról nincsenek adatokban megmutatkozó összesítések. A közösségi szolgáltatások többsége kimerül a pályaorientációs tanácsadásban, de a hátrányos helyzetű tanulók számára szinte alig vannak tanórán kívüli szervezett programok, melyek segítenék őket a felzárkózásban. Az SNI tanulókkal foglalkozó intézményekben ez az arány sokkal magasabb, számos olyan aktív szolgáltatás létezik, mely segít ezen tanulók elhelyezkedésében és felzárkózásában. Ezekben az intézményekben jobban elterjedtek azok a módszerek is, melyek a tanulást könnyebbé teszik a tanulók számára.

22

A minőségfejlesztéssel minden intézmény szervezetten foglalkozik. A munkaadói igények mérése, valamint a tanulók nyomon követése viszont nem általános a konzorcium szakképző intézményeiben. 6. A fejlesztési elképzelések a megyében és a régióban A munka során elemzett és rendelkezésre álló fejlesztési elképzelések (Veszprém – Székesfehérvár Pólus Program, Közép- Dunántúli Fejlesztési Program, kistérség-fejlesztési koncepciók) azt vetítik előre, hogy a megye és a régió várható húzóágazatai: a Gépészet, Elektrotechnika, elektronika, Informatika (szoftver), Építészet, Közlekedés, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-idegenforgalom. Valószínűleg fejlődni fog a megyében a faiparra épülő kis – és középvállalati szektor, valamint a környezetvédelem és vízgazdálkodás is, mely a szakember igények mennyiségében, minőségi változásaiban is megmutatkozik. A fejlesztési elképzelések nem egyeznek meg a beruházási magatartással, amit nehéz jósolni a jelenlegi adatok ismeretében. Így a szakképzési kínálat meghatározásában, valamint a tartalmi fejlesztések irányaiban nem tekinthetők ezek az elképzelések egyértelműen mérvadónak. A tanulói létszámadatok, az elhelyezkedésre vonatkozó információk, a munkanélküliségi trendek szintén meghatározóak a szakképzés fejlesztési irányainak meghatározásakor. 7. Az intézményi eszközfelmérés és beruházási felmérések eddigi eredményei Az intézmények körében elindult az eszközfelmérés is, mely a tantermek, tanműhelyek kihasználtságaival, valamint a rendelkezésre álló eszközök állagával foglalkozik. Ez a beruházási igények összesítéséhez ad alapinformációt a konzorcium számára. A beruházási 8. A SWOT analízis összefoglalása A konzorcium fenntartói, intézményei, együttműködő partnerei és a meghatározó munkaadók körében (kb. 50 fő) részvételével az adatelemzés eredményeinek ismeretében történt egy - egy napos műhelymunka keretében a SWOT analízis lefolytatása. Az eredményeit tekintve elmondható, hogy az együttműködő felek látják az együttműködés pontos tartalmát és pontos céljait, a megfogalmazott erősségek alapján megfogalmazódott, hogy a fenntartók együttműködésével koncentráltabb, magasabb szintű együttműködés jöhet létre, amennyiben sikerül megfogalmazni az együttműködés pontos tartalmát és az együttműködés alapelveit is. 9. A kihívások összefoglalása A konzorcium előtt álló legfontosabb kihívásokat szintén nagy csoport műhelymunka keretében határozták meg az együttműködő partnerek (kb. 40 fő), s az alábbi csoportokat hoztak létre (részletesen a helyzetelemzés utolsó fejezete tartalmazza): 1. A fenntartói együttműködés és intézményközi közös funkciók, fejlesztések megfogalmazása 2. A munkaerőpiacnak való jobb megfelelés a szakmakínálat, a gyakorlati képzés, a nyelvi képzés, a munkaerő-piaci alapkompetenciák, a pályaorientáció és a vállalati kapcsolatok területén 3. A demográfiai hullám miatt várhatóan jelentősen csökken a tanulói létszám, viszont a pályaválasztás a tanulói és a szülői preferenciák alapján történik. 4. A helyzetelemzés alapján és az OKJ reformja miatt számos tartalmi fejlesztést kell elindítani, mely az intézmények közötti együttműködést feltételezi. 5. A régió fejlesztési trendjei egyértelműen meghatároznak bizonyos gazdaságfejlesztési – így oktatásfejlesztési fókuszokat, viszont ezeket a fejlesztési elképzeléseket a gazdaság nem minden esetben követi le a valóságban. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében a munkahelyhez juttatás és az integráció a legnagyobb kihívás a jövőben

23

7. A közösségfejlesztést az elhelyezkedést támogató szolgáltatások elterjesztésével lehet megalapozni 8. A minőség fejlesztésének, folyamatos fenntartásának és intézmények közötti összehangolásának eredményeképpen pontosabb, megbízhatóbb kép kapható a munkaerőpiac igényeiről, valamint a tanulók elhelyezkedéséről is. 9. A fejlesztések komoly projektmenedzsment tapasztalatokat igényelnek az intézményektől és fenntartóktól, mely jelenleg nem áll rendelkezésre minden intézményben.

24

I. A KONZORCIUM BEMUTATÁSA 1.1. REGIONÁLIS BEÁGYAZÓDOTTSÁG A konzorcium, melyben a megye szakképző intézményeinek 80 százaléka részt vesz, Veszprém megye területén található. A megvalósításban a Veszprém Megyei Önkormányzat vezetése mellett Veszprém és Ajka városok önkormányzatai, a „SÉF” Közhasznú Társaság, a Veszprémi Érsekség, valamint a Magyar Kolping Szövetség Veszprémi megyei szakképző intézményei vesznek részt. A pályázat által lefedett települések: Veszprém, Zirc, Várpalota, Ajka, Pápa, Balatonfűzfő, Balatonfüred, Pétfürdő. A megyei lefedettséget az alábbi térkép szemlélteti:

1. diagram: A megyében zajló iskolarendszerű szakképzési kínálat, ebből a konzorcium lefedettsége A konzorciumban hat fenntartó vesz részt, a konzorciumot a Veszprém Megyei Önkormányzat vezeti. Az érintett intézmények a következők: 1. Veszprém Megyei Önkormányzat – Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium – Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium – III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Zirc – Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

25

– – – – – – – – –

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Veszprém Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Veszprém Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Balatonfüred Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Thuri György Gimnázium és Szakközépiskola, Várpalota

2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata – Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém – Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém – Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Veszprém – Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola, Veszprém 3. Ajka Város Önkormányzata – Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Ajka 4. „SÉF” Közhasznú Társaság – „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Veszprém 5. Veszprémi Érsekség – Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája, Veszprém 6. Magyar Kolping Szövetség – Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pétfürdő A konzorcium együttműködő partnerei: 1. 2. 3. 4. 5.

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség OKÉV Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat

Az ősz folyamán hivatalosan jelezte együttműködési szándékát a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet is. A fenti szervezetek állandó képviselői részt vettek a helyzetfelmérés munkamegbeszélésein, valamint az írott dokumentumok véleményezésében is. A konzorciumi szerződésben megnevezett partneri testület tagjai a konzorciumi összekötők mellett a fenti négy szervezet delegált képviselője. I.2. A KONZORCIUM LEHATÁROLÁSA, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A konzorcium intézményeinek többsége megyei beiskolázású, két olyan intézmény van, amely speciális képesítéseket nyújtva országos beiskolázásúnak tekinthető (borász képzés, valamint tetőfedő képzés területén). A konzorcium intézményeibe járó tanulók többsége a megyéből érkezik, arra vonatkozóan nincs pontos adat, hogy más megyékből hány tanuló jár

26

át a megyei intézményekbe (ezeket az információkat elektronikusan nem tartják nyilván az intézmények). A megye kistérségei közül a pápai és tapolcai kistérség kevésbé, a sümegi egyáltalán nem érintett a konzorciumban. I.3. A KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI PROFILJÁNAK BEMUTATÁSA A konzoricum intézményei 18 szakmacsoportban rendelkeznek OKJ-s képzésekkel. A konzorcium intézményei iskolarendszerben több, mint 100 szakmát kínálnak normál tantervű, 18 szakmát kínálnak speciális nevelési igényű tanulóknak. A szakmakínálat az oktatás szakmacsoporton kívül minden szakmacsoportot lefed. A legtöbb tanuló a gépészet, építészet és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tanult az elmúlt időszakban. A jelenlegi szakmakínálatot a 4. számú melléklet tartalmazza részletesen. szakmacsoport (mind)

350

OKJ_szam (mind)

Konz_név Veszprém

Összeg / tanulók száma

300

250 tanév 2001/2002

200

2002/2003 2003/2004

150

2004/2005 2005/2006

100

50

Vendéglátásidegenforgalom

Vegyipar

Ügyvitel

Szociális szolgáltatások

Nyomdaipar

Művészet, közművelődés, kommunikáció

Mezőgazdaság

Közlekedés

Közgazdaság

Könnyűipar

Környezetvédel emvízgazdálkodás

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

Informatika (szoftver)

Gépészet

Faipar

Építészet

Élelmiszeripar

Elektrotechnikaelektronika

Egyéb szolgáltatások

Egészségügy

0

szakmacsoportnev

2. diagram: A tanulólétszám megoszlása az iskolarendszerű OKJ-s képzésekben szakmacsoportok szerint az utóbbi öt tanévben (forrás: KIRSTAT adatbázis) A szakmakínálatról elmondható, hogy 5 szakmát minden kistérség oktat, 1 szakmát 4 kistérség oktat, 6 szakmát 3 kistérség oktat, 17 szakmát 2 kistérség oktat, több, mint 70 szakmát csak egy kistérség oktat.

27

II. HELYZETÉRTÉKELÉSI ÖSSZEFOGLALÓ II.1. A JELENLEGI SZAKKÉPZÉSI PROFIL ÉS LÉTSZÁMADATOK ELEMZÉSE II.1.1. Társadalmi, gazdasági jellemzők Veszprém megye népességszámának alakulása az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő, azonban a csökkenés mértéke alacsonyabb az országos átlagnál. A népességszám csökkenéssel párhuzamosan egy belső átrendeződés is megfigyelhető. A rendszerváltás után a hagyományos ipari, bányászati körzetek megtartó ereje csökkent, ez magyarázza az ajkai, pápai, zirci kistérségek népességszám csökkenését. A 8-as út közelségét élvező kistérségek a főút gazdaságra gyakorolt hatásait élvezik. Kifejezetten jó helyzetben van veszprémi kistérség. Stabil kistérségnek tekinthető a balatonfüredi, balatonalmádi, várpalotai kistérségek. Romló helyzetűnek tekinthető az ajkai, a pápai és zirci kistérségek. A stabil és fejlődő kistérségekre jellemző magasabb születésszám és pozitív vándorlási mérleg mutatja a gazdasági prosperitást. A népesség létszáma alapján a konzorcium által érintett kistérségek közül kiemelhetők az ajkai, a pápai és veszprémi kistérségek.

100000

Összeg / Népesség száma január 1-jén (fő)

90000 év

80000

1990. év 1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év

70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Ajkai

Balatonalmádi

Balatonfüredi

Pápai

Várpalotai

Veszprémi

Zirci

kistérség

3. Diagram: A konzorcium által érintett kistérségek népességszáma az elmúlt 13 évben

28

Zirci

2005 2004

Veszprémi

2005

Várpalotai

2003

2005

2004 2003

2004 2003 Összeg / Vándorlási különbözet Összeg / Természetes szaporodás / fogyás Összeg / Halálozás Összeg / Élve születés

Pápai

2005 2004

BalatonalmádiBalatonfüredi

2003 2005 2004 2003 2005 2004 2003

Ajkai

2005 2004 2003 -600

-400

-200

0

200

400

600

800

1000

1200

4. Diagram: A konzorcium által érintett kistérségek népességi adatai: szaporodás, halálozás, élve születés és vándorlási különbözet A vállalkozások számát tekintve megállapítható, hogy ingatlanpiaci „boom”-nak köszönhetően növekedett az építőipari cégek száma, valamint az ingatlanügyletekkel és szolgáltatással foglalkozó cége száma. Kis mértékben csökken a turizmusban és kereskedelemben érintett cégek száma, valamint stagnál a feldolgozóipar, a mezőgazdasági, valamint a szállítással foglalkozó cégek száma. Amennyiben a cégek számát megtisztítjuk az egyéni vállalkozók számától, akkor megállapíthatjuk, hogy nagyobb cégek esetében az előbb megfogalmazott csökkenések kevésbé jellemzőek (turizmus, kereskedelem). Mindkét esetben az építőipari, az ingatlanügyekkel kapcsolatos szolgáltatás, valamint a pénzügyi szolgáltatások tartós növekedése emelhető ki.

29

gazdálkodási forma (mind)

30000

Összeg / Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db)

25000 év 20000

1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év

15000

10000

5000

többi

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

OKTATÁS

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS

FELDOLGOZÓIPAR

ÉPÍTŐIPAR

EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

0

teáor2

5. Diagram: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása a megyében ágazatok szerint 1996 – 2004. között

gazdálkodási forma Társas vállalkozás

4000

Összeg / Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db)

3500 3000

év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év

2500 2000 1500 1000 500

többi

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

OKTATÁS

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS

FELDOLGOZÓIPAR

ÉPÍTŐIPAR

EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

0

teáor2

6. Diagram: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása a társas vállalkozásokban a megyében ágazatok szerint 1996 – 2004. között

30

Összeg / Kereskedelem

Összeg / Vendéglátás

Összeg / Szállítás, posta, távközlés

Összeg / Többi gazdasági ág

11 1 0 5 1 14 0 32

Összeg / Ipar

Összeg / 250 fő felett

Összeg / 50-249 fő 27 15 10 25 13 39 3 132

Összeg / Mezőgazd

4419 4951 5188 5720 2892 12404 1888 37462

Összeg / Vállalkozás

Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci Végösszeg

Összeg / 0-49 fő

Kistérség Neve

A megye gazdaságának egyértelmű központja a veszprémi kistérség, itt összpontosul a vállalkozások csaknem harmada. Jelentősebb ipari és kereskedelmi központnak tekinthető a pápai, valamint az ajkai kistérség. A nagyvállalatok jellemzően a 8-as főút közelségében, valamint a nagyobb lakosságszámú településeken találhatóak. A Balaton - közeli kistérségekre inkább a kisebb vállalkozások jellemzőek. A zirci kistérségben a vállalkozások száma lakosságszámhoz viszonyítva alulreprezentált, míg a várpalotai kistérségben az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma mutat nagyon alacsony számot. A Balaton - közeli kistérségekben érthető módon a vendéglátással foglalkozó vállalkozások száma magas.

4457 4967 5198 5750 2906 12457 1891 37626

322 159 241 643 53 346 234 1998

839 681 529 934 592 1784 413 5772

766 605 641 1062 467 1858 277 5676

368 1664 2035 416 183 696 182 5544

173 148 142 155 120 469 111 1318

1989 1710 1610 2540 1491 7304 674 17318

1. Táblázat: A gazdasági szervezetek száma méret szerinti megoszlásban az egyes kistérségekben II.1.2. A konzorcium szakképzési jellemzői A konzorcium oktatási szerkezetét az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk: • A 9. évfolyamon belépők számából hány tanuló választja a konzorciumban érintett intézményeket. • A konzorciumi intézményekben sikeresen végzettek száma szakmacsoportos bontásban • A konzorciumi intézményekben sikeresen végzettek száma szakmabontásban (azokra a szakmákra vonatkozóan, ahol az elmúl négy évben több mint 50 tanulót bocsátott ki az intézmény. • Azon szakmák bemutatása, ahol a szakmát a konzorciumban több intézmény is kínálja. Beiskolázás A konzorciumban az érintett kistérségek belépő 9.-es évfolyamait nagymértékben lefedik. A szakképzés esetében a két kistérségben is (Balatonalamádi Kistérség, Zirci Kistérség) a teljes 9-es évfolyamok beiskolázását végzik. A pápai kistérség kivételével a belépő 9-es évfolyamosok többsége a konzorciumi intézményekben kezdi meg tanulmányait. A belépő évfolyamokon a konzorcium nagymértékű tartalékokkal rendelkezik, hiszen a gimnáziumi feladat-ellátási hellyel rendelkező intézmények jelentős számú gimnáziumra jelentkező tanulót irányíthatnak át a szakképzésbe. 31

konzorcium neve Veszprém 120%

100%

80%

Kistérség neve Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci

60%

40%

20%

0% Összeg / gimnázium

Összeg / speciális szakiskola

Összeg / szakiskola

Összeg / szakközépiskola

Adatok

7. Diagram: Az érintett kistérségek tanuló létszám adatai intézménytípus szerint a középfokú oktatásban Szakképzési kibocsátás A konzorciumi intézmények kibocsátását mutatja szakmacsoportos bontásban a következő táblázat. Jelentős a kibocsátás a vendéglátás, a mezőgazdaság, a könnyűipar, a kereskedelemmarketing, a gépészet, a faipari, az építészeti és az elektronikai szakmacsoportokban. Vendéglátás-idegenforgalom Vegyipar Ügyvitel Szociális szolgáltatások Nyomdaipar Művészet, közművelődés, kommunikáció Mezőgazdaság Közlekedés Közgazdaság

2005/2006 2004/2005 2003/2004 2002/2003 2001/2002

Környezetvédelem-vízgazdálkodás Könnyűipar Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Informatika (szoftver) Gépészet Faipar Építészet Élelmiszeripar Elektrotechnika-elektronika Egyéb szolgáltatások Egészségügy 0

50

100

150

200

250

300

350

8. Diagram: A tanulói létszám kibocsátás szakmacsoportok szerint a konzorciumban

32

A szakmák közül jelentősebb kibocsátás az építészeti és a gépészeti munkacsoportba tartozó szakmákra jellemző. Érdekesség, hogy miközben a vállalkozások száma az építőipari cégek esetében jelentős növekedés tapasztalható az elmúlt három tíz évben, az elmúlt négy évben a szakmacsoportos kibocsátás kezdetben nőtt, aztán folyamatosan csökkent (ez a beiskolázásokon és a tanulói választásokon múlik alapvetően, mely nem minden esetben követi a munkaerő-piaci igényeket. Szakma neve

Szakmacsoport neve

Asztalos Kőműves Szobafestő-mázoló és tapétázó Ápoló Vendéglátó eladó Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Nőiruha-készítő Fodrász Karosszérialakatos Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő

Faipar Építészet Építészet Egészségügy Vendéglátás-idegenforgalom Gépészet Könnyűipar Egyéb szolgáltatások Gépészet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Építészet Elektrotechnika-elektronika Építészet Könnyűipar

72 65 71 53 54 49 55 29 41 50

99 71 74 64 41 42 60 47 36 36

76 71 54 64 46 43 37 49 38 35

92 62 68 62 45 50 26 45 44 22

339 269 267 243 186 184 178 170 159 143

45 34 35 30 33

32 25 30 31 17

28 41 40 40 54

33 37 27 30 22

138 137 132 131 126

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Mezőgazdaság Építészet Gépészet Faipar Elektrotechnika-elektronika Közlekedés

36

13

23

48

120

24 27 17 32

12 20 21 21

37 18 30 37

32 37 32 9

105 102 100 99

30 25 22 38 11 15

28 22 23 29 35 27

24 24 22 26 22 22

15 25 29 18 20

97 96 96 93 86 84

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

13

11

28

25

77

Vendéglátás-idegenforgalom Vendéglátás-idegenforgalom Közgazdaság Elektrotechnika-elektronika Egyéb szolgáltatások Ügyvitel Gépészet Mezőgazdaság Vendéglátás-idegenforgalom Gépészet Gépészet

10 29

20 13

27 12 51

17 16 24 21 16 14

17 21

18 14 14 31 11 16 9 29 15 18 12

75 68 65 65 63 59 57 54 53 52 45

Vendéglátó technikus Tetőfedő Villanyszerelő Ács-állványozó Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével) Kereskedelmi technikus Ipari elektronikai technikus Számítástechnikai szoftver üzemeltető Gazdasági informatikus II. Ruházati kereskedő Mezőgazdasági gépész Magasépítő technikus Gépipari számítástechnikai technikus Bútor- és épületasztalosipari technikus Műszaki informatikai mérnökasszisztens Közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) Gyorsétkeztetési eladó Szakács Pénzügyi-számviteli ügyintéző Autóelektronikai műszerész Kozmetikus Ügyintézőtitkár I. Géplakatos Dísznövénykertész Pincér Fémipari anyagtechnikus Hegesztő

2002/ 2003

6

2003/ 2004

20 9 13 34 8

2004/ 2005

15 19 7 11 19

2005/ 2006

Végösszeg

2. Táblázat: A szakmák szerinti kibocsátás a konzorciumban az elmúlt négy tanévben

33

Egészségügy

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Egészségügy Összesen

34

107 130 137 133 85 592

94 130 116 132 85 557

13 0 0 0 0 13

88% 100% 85% 99% 100% 94%

Összeg / arány_tanulószerződés

Összeg / arány_együttműködés

Összeg / tanulószerződés

Összeg / együttműködés

Összeg / összes_tanuló

tanév

szakmacsoport neve

Gyakorlati képzés vállalati kapcsolatai A konzorciumi intézmények szakképzési évfolyamain található tanulók számát mutattuk be az elmúlt öt évben szakmacsoportos bontásban. A táblázatban bemutattuk a külső gyakorlóhelyen tanulók számát, együttműködési illetve tanulószerződési keretében. Ez a táblázat bemutatja, hogy mely szakmacsoportokban van a konzorciumi intézmények élő vállalati kapcsolatai. A táblázatban látható arányszámok azt mutatják, hogy az összes tanuló hány százaléka tanul együttműködési formában illetve tanulószerződés keretében. Aláhúzással jelöltük azokat a szakmacsoportokat, ahol 20% alatti az érték. Látható, hogy az Nemzeti Fejlesztési Terv I. időszakára kitűzött célt nem minden esetben sikerült elérni a szakképzésben (ez a konzorcium azonban még így is az országos átlag feletti gyakorlati képzőhelyet biztosít valamilyen formában). A gyakorlati képzésben tanulószerződések és az együttműködés keretében végző tanulók száma az intézmények és a vállalkozások közötti kapcsolat szorosságát mutatják. Feltételezhető, hogy ahol nagyobb arányú a tanulószerződések, valamint az együttműködések aránya, ott az intézmény adekvát választ tud adni a munkaerő-piaci kihívásokra, valamint a képzés tartalmában nagyobb mértékben jelennek meg a munkaerő-piaci elvárások. A konzorciumban oktatott szakmacsoportok esetében szinte nincs vállalati kapcsolat az Informatika, Könnyűipar, Környezetvédelem, Közgazdasági, Mezőgazdasági, Ügyviteli, Vegyipari képzésben. Külön kiemelendő ezek közül a Mezőgazdasági és Könnyűipari szakmacsoport, ahol a jelentős kibocsátás mellett egyáltalán nem jellemezhető a képzés azzal, hogy a vállalati kapcsolatokra épül. 3. Tábla: A gyakorlati képzőhelyen gyakorló tanulók szakmacsoportok szerinti száma és százalékos arányai

12% 0% 0% 0% 0% 2%

Egyéb szolgáltatások Összesen Elektrotechnika-elektronika

Elektrotechnika-elektronika Összesen Élelmiszeripar

Élelmiszeripar Összesen Építészet

Építészet Összesen Faipar

Faipar Összesen Gépészet

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Gépészet Összesen

35

158 166 206 176 147 853 288 328 351 341 309 1617 52 47 24 27 27 177 570 676 554 574 540 2914 290 269 263 246 223 1291 678 558 594 599 642 3071

34 43 49 33 13 172 50 65 32 101 46 294 0 0 0 0 0 0 184 83 137 152 130 686 114 55 84 67 11 331 193 183 97 157 131 761

102 103 81 76 72 434 25 10 9 67 65 176 31 28 24 27 27 137 90 68 63 140 155 516 45 53 34 46 60 238 107 159 180 245 291 982

22% 26% 24% 19% 9% 20% 17% 20% 9% 30% 15% 18% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 32% 12% 25% 26% 24% 24% 39% 20% 32% 27% 5% 26% 28% 33% 16% 26% 20% 25%

Összeg / arány_tanulószerződés

Összeg / arány_együttműködés

Összeg / tanulószerződés

Összeg / együttműködés

Összeg / összes_tanuló

tanév

szakmacsoport neve Egyéb szolgáltatások

65% 62% 39% 43% 49% 51% 9% 3% 3% 20% 21% 11% 60% 60% 100% 100% 100% 77% 16% 10% 11% 24% 29% 18% 16% 20% 13% 19% 27% 18% 16% 28% 30% 41% 45% 32%

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Informatika (szoftver) Összesen Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Összesen Könnyűipar 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Könnyűipar Összesen Környezetvédelem-vízgazdálkodás 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Környezetvédelem-vízgazdálkodás Összesen Közgazdaság 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Közgazdaság Összesen Közlekedés 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Közlekedés Összesen

36

62 47 60 85 92 346 200 190 230 243 244 1107 213 240 212 151 161 977 15 11 36 28 38 128 98 135 110 54 46 443 10 50 54 60 47 221

0 0 0 0 0 0 161 128 105 137 28 559 26 19 17 4 0 66 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 50 54 60 47 221

0 0 0 0 0 0 27 31 28 36 116 238 8 2 0 10 11 31 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0% 0% 0% 0% 0% 0% 81% 67% 46% 56% 11% 50% 12% 8% 8% 3% 0% 7% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

Összeg / arány_tanulószerződés

Összeg / arány_együttműködés

Összeg / tanulószerződés

Összeg / együttműködés

Összeg / összes_tanuló

tanév

szakmacsoport neve Informatika (szoftver)

0% 0% 0% 0% 0% 0% 14% 16% 12% 15% 48% 21% 4% 1% 0% 7% 7% 3% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Művészet, közművelődés, kommunikáció Összesen Nyomdaipar 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Nyomdaipar Összesen Szociális szolgáltatások 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Szociális szolgáltatások Összesen Ügyvitel 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Ügyvitel Összesen Vegyipar 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Vegyipar Összesen Vendéglátás-idegenforgalom 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

37

32 11 6 1 0 50 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 19 20 20 59 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 156 127 85 78 45

Összeg / tanulószerződés

Összeg / együttműködés

Összeg / összes_tanuló 201 168 198 229 226 1022 35 76 108 126 154 499 10 9 7 5 7 38 19 20 20 59 40 30 50 47 48 215 13 15 13 10 9 60 372 363 359 313 314

0 0 0 3 7 10 0 0 0 0 0 0 10 9 7 5 7 38 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33 52 84 69 109

Összeg / arány_tanulószerződés

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Összeg / arány_együttműködés

Mezőgazdaság Összesen Művészet, közművelődés, kommunikáció

tanév

szakmacsoport neve Mezőgazdaság

16% 7% 3% 0% 0% 5% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 100% 100% 100% 100% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 42% 35% 24% 25% 14%

0% 0% 0% 1% 3% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 9% 14% 23% 22% 35%

Vendéglátás-idegenforgalom Összesen Végösszeg

1721 17351

491 4247

347 3160

29% 24%

20% 18%

A képzési kínálat értékelése A konzorciumi intézmények szakképzési kibocsátását szakmacsoportos és kistérségi bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a megyében Veszprém a szakképzés (és a felsőoktatás is!) természetes központja, hiszen a tanulók 40%-a itt nyeri el képesítését. Ezt a jelenséget egyszerre magyarázza, hogy Veszprém iskolaváros jellege, valamint, hogy a szakképzés, mint feladatellátás megyei szintű kötelező feladat, így érthető, hogy a megyei jogú város képzési kibocsátása miért emelkedik ki a többi kistérség közül. Jelentősebb a kibocsátás az ajkai kistérségben. A Balaton közeli kistérségekben legalacsonyabb a szakképzési létszámok (a konzorciumban nem vesz részt minden Balaton közeli, vagy pápai intézmény, így az alábbi ábra csak a konzorcium kibocsátásaira igaz). Konz_név Veszprém szakmacsoportnev (mind)

800

Összeg / tanulók száma

700

600

500

tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

400

300

200

100

0 Ajkai

Balatonalmádi

Balatonfüredi

Pápai

Várpalotai

Veszprémi

Zirci

KistersegNeve

8. Diagram: Tanulói létszámadatok a szakképzésben kistérségi megoszlásban a konzorcium által érintett intézményekben

38

A kistérségi kibocsátási adatokat szakmacsoportos bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a veszprémi kistérség jelentősége abban is mérhető, hogy a szakmacsoportos képzés szinte teljes körű, azaz 18 szakmacsoportra terjed ki a képzés volumene. Kistérség neve

szakmacsoport neve

Ajkai

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Vendéglátásidegenforgalom

Ajkai Összesen Balatonalmádi

Balatonalmádi Összesen Balatonfüredi Balatonfüredi Összesen Pápai

Pápai Összesen

Elektrotechnikaelektronika Gépészet Vegyipar

Élelmiszeripar Mezőgazdaság

Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Építészet Faipar Gépészet Könnyűipar Mezőgazdaság

2001/ 2002

2002/ 2003

2003/ 2004

2004/ 2005

2005 /2006

19

4 25

7 32

3 12

18

Végösszeg 13 14 106

28 16 44

24 12 60

38 14 55

43

65

46

41 21 48 13 43

36 13 50 12 64

167 76 257 25 261

6 11 11 9

17 9 15 2 38

9 9 27 1 31

16 15 22 3 48

12 5 20 0 36

60 49 95 6 162

200

271

269

285

266

1291

8

19

34

18

79

13

1 15 16

51

46

9

35

59

65

43

53

142 15 236

45 45

86 86

10 31 41

53 53

10 215 225

23 8

12 20

18 6

26 34

19 16

98 84

20 39 65 39 14 209

23 35 30 23 15 150

12 23 28 41 18 182

22 30 38 8 13 146

77 157 199 151 60 826

30 38 40 139

39

Kistérség neve

szakmacsoport neve

Várpalotai

Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Mezőgazdaság Vendéglátásidegenforgalom

Várpalotai Összesen Veszprémi

Veszprémi Összesen

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátásidegenforgalom

2001/ 2002

2002/ 2003

2003/ 2004

2004/ 2005 8 20

7 16

Végösszeg 30 74

47 21 10 8

44 18 26 18 10

40 24 26 17 15

202 103 89 60 25

30 27

26 10 25

22 7 36

172 29 128

180

148

205

210

912

46 37 33

53 33 36

91 50 47

64 49 62

62 42 63

316 211 241

5 128 70 97 54 93

7 138 69 95 17 37

8 133 65 64 21 24

3 134 52 96 17 33

6 129 50 92 20 18

29 662 306 444 129 205

13 21

9 13

21 11

25 28

18 25

86 98

18

18 14

42

14

9

92 23

10

8

6

4

14 56

38 9 100

8 66

19 11 46

2 20 16 8 50

30 20 73 50 318

695

694

624

685

635

3333

8 7

7 26

5

26 26 6 11

45 14 21 6

59 6 20

35 6 20

169

40

2005 /2006

Kistérség neve

szakmacsoport neve

Zirci

Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Közlekedés Mezőgazdaság Vendéglátásidegenforgalom

2001/ 2002

Zirci Összesen Végösszeg

2002/ 2003

2003/ 2004 9

2004/ 2005

4 9 4 27 29

13 21 16

14 7 8 12 10

9

8

12

2005 /2006

9

19 8 9 20 8

Végösszeg 63 24 41 80 72

6 24 2 14

35 41 48 92

17 7

11 22

16 23

13 20

17 6 13

115

106

96

69

110

496

1379

1605

1393

1469

1473

7319

4. Táblázat: A tanulói kibocsátás szakmacsoportos megoszlása a konzorciumban A konzorciumi intézmények képzési kínálatát értékelve megállapítható, hogy az építészeti, a gépészeti, vendéglátás-idegenforgalmi, valamint könnyűipari szakacsoportokban képzelhető el a szakmakínálat tisztítása. Az építészet szakmacsoportban hat intézményben képeznek szobafestőt; és kőművest, ács-állványozót három intézményben A gépészet szakmacsoportban öt intézményben képeznek vízvezeték szerelőt, míg három intézményben karosszéria lakatost. Szakma neve Szobafestő-mázoló és tapétázó

Szobafestő-mázoló és tapétázó Összesen Kőműves

Kőműves Összesen Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

Kistérség neve Ajkai Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci Ajkai Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci Ajkai Balatonalmádi Pápai Várpalotai Veszprémi

Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Összesen Nőiruha-készítő

Ajkai Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci

41

2002/ 2003

2003/ 2004

2004/ 2005

2005/ 2006

Végösszeg

1 1 2 1 1 6 1 1 2 1 1 6 1 1

1 1 2 1 1 6 1 1 2 1 1 6 1 1

1 1 2 1 1 6 1 1 2 1 1 6 1 1

1 1 2 1 1 6 1 1 2 1 1 6 1 1

4 4 8 4 4 24 4 4 8 4 4 24 4 4

1 1 1 5

1 1 4

1 1 1 5

1 1 1 5

3 4 4 19

1 1 1 1 1

1 1 2 1 1

1 1

1 1

1

1 1

4 4 3 4 3

Nőiruha-készítő Összesen Asztalos

Asztalos Összesen Villanyszerelő

Villanyszerelő Összesen Ács-állványozó Ács-állványozó Összesen Karosszérialakatos

Karosszérialakatos Összesen Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő

Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Összesen Vendéglátó eladó

Vendéglátó eladó Összesen Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével)

Ajkai Pápai Várpalotai Veszprémi Zirci Ajkai Pápai Várpalotai Veszprémi Ajkai Veszprémi Ajkai Pápai Veszprémi Ajkai Veszprémi Zirci

Ajkai Várpalotai Veszprémi Pápai Várpalotai Veszprémi

Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével) Összesen Kereskedelmi technikus Ajkai Várpalotai Veszprémi Kereskedelmi technikus Összesen Gépipari számítástechnikai technikus Ajkai Veszprémi Gépipari számítástechnikai technikus Összesen Vendéglátó technikus Ajkai Veszprémi Vendéglátó technikus Összesen Varrómunkás Ajkai Várpalotai Varrómunkás Összesen Ruházati kereskedő Ajkai Várpalotai Veszprémi Ruházati kereskedő Összesen Mezőgazdasági gépész Pápai Zirci Mezőgazdasági gépész Összesen

42

5 1 1 1 1 4 1 1 1 1 4 1 2 3 1 1 1 3 1 1 1 3

6 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 4 1 2 3 1 1 1 3 1 1 1 3

3 1 1 1 1

4 1 1 1 1 1 5 1 1

18 4 4 4 4 2 18 4 4 3 4 15 4 8 12 4 4 4 12 4 3 4 11

4 1 1 1 1 4 1 2 3 1 1 1 3 1 1 1 3

1 2

1 1

1 1 2 1 1

4 4 2 10 2 4 3

2 1 1 1 3 1 2 3

9 4 1 4 9 4 5 9

1 1 2 1 1 2 1

4 4 8 4 4 8 4 1 3 8 4 4 8

1 1 1 3 1 1

1 1 1 3 1 1

2 1 1 1

2 1

2 1

3 1

1 2 1 1 2

1 2 1 1 2

1 2 1 1 2

1 1 2 1 1 2 1

1 1 2 1 1 2 1

1 2 1 1 2

1 2 1 1 2

1 1 2 1 1 2 1 1 1 3 1 1 2

1 3 1 2 3 1 1 1 3 1

1 1 1 2

Gyorsétkeztetési eladó Gyorsétkeztetési eladó Összesen Fodrász Fodrász Összesen Számítástechnikai szoftver üzemeltető Számítástechnikai szoftver üzemeltető Összesen Ipari elektronikai technikus Ipari elektronikai technikus Összesen Hegesztő Hegesztő Összesen Géplakatos Géplakatos Összesen Gazdasági informatikus II. Gazdasági informatikus II. Összesen Bútor- és épületasztalosipari technikus Bútor- és épületasztalosipari technikus Összesen Szőnyegszövő Szőnyegszövő Összesen Szerszámkészítő

Várpalotai Zirci Pápai Veszprémi Várpalotai Zirci

Várpalotai Veszprémi Ajkai Várpalotai Pápai Zirci Ajkai Veszprémi Pápai Veszprémi

Várpalotai Veszprémi Ajkai Veszprémi

Szerszámkészítő Összesen

1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2

1 1 2 1 1 2 1 1 2

1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 2

1 1 2 1 1 2 1 1

1 1 2 1 1 2 1 1 2

4 4 8 4 4 8 4 3 7

1 1 2 1 1 2

1 1 2 1 1 2

1 1 1 1 2 1 1 2

1 1 1 1 2

3 4 7 3 4 7 2 4 6 2 4 6 2 3 5

1 1 2

1 1 2 1

1 1

1

5. Táblázat: A tanulói kibocsátás szakmánkénti megoszlása a konzorciumban

43

3 2 5 3 2 5

II.1.3. Kitekintés a konzorciumon kívüli megyei és regionális kínálatra A Veszprém megyei konzorcium intézményei a 2005/2006-os tanévig azt mutatják, hogy a konzorciumon belüli intézmények majdnem kétszer annyi tanulót bocsátanak ki, mint a további intézmények. A teljes végzett tanulólétszám a megyében a következők szerint alakult: Tanév/ 5 tanév Megnevezés 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 összesen Konzorciumon belüli létszám a megyében 1379 1605 1393 1469 1473 7319 Konzorciumon kívüli létszám a megyében 770 661 680 928 827 3866 Összes létszám a megyében 2149 2266 2073 2397 2300 11185 Összes létszám a Közép – Magyarországi régióban 6134 7213 6723 7038 6696 33804 6. Táblázat: A Közép – Magyarországi Régió kibocsátott tanulóinak létszáma az elmúlt 5 évben Látható, hogy a Közép – Magyarországi régiónak kb. egyharmada tanult Veszprém megyéből, és ebben a konzorciumból a régió végzett tanulóinak 22 százaléka került ki. Az alábbi diagram azt is megmutatja, hogy ez a megyén belüli megoszlásban hogyan alakul: 8000 7000 A konzorcium kibocsátása Veszprém megyében

6000 5000 4000

A konzorciumon kívüli kibocsátás a megyében

3000 2000 1000

20 01 /2 00 2 20 02 /2 00 3 20 03 /2 00 4 20 04 /2 00 5 20 05 /2 00 6 Vé gö ss ze g

0

9. Diagram: A konzorciumi intézmények és a konzorciumon kívüli intézmények kibocsátott tanulóinak száma az iskolarendszerű képzésben Veszprém megyében

44

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy szakmacsoportonként hogyan volt eddig a tanulók megoszlása konzorciumon belül és kívül: Az alábbi táblázatban látható, hogy a konzorciumon belüli és kívüli intézmények kibocsátása az egyes szakmacsoportokban hogyan alakul. Látható, hogy a megyén belül a konzorcium kizárólagos szakmacsoportokkal is rendelkezik, és vannak olyan szakmacsoportok, amelyekben a konzorciumi intézményeken kívül alig – alig folytatódik oktatás iskolarendszerben. Ez a profil megtervezésében azért fontos, mert nincs sok olyan szakmacsoport, ahol a konzorciumon kívüli intézményekkel és fenntartókkal kellene megállapodásokat kötni. Szakmacsoport név Veszprém Egészségügy

Konz_név konzorciumi Kívüli

Egészségügy Összesen Egyéb szolgáltatások konzorciumi Kívüli Egyéb szolgáltatások Összesen Elektrotechnikaelektronika konzorciumi Elektrotechnika-elektronika Összesen Élelmiszeripar konzorciumi Kívüli Élelmiszeripar Összesen Építészet konzorciumi Kívüli Építészet Összesen Faipar konzorciumi Kívüli Faipar Összesen Gépészet konzorciumi Kívüli Gépészet Összesen Informatika (szoftver) konzorciumi Kívüli Informatika (szoftver) Összesen Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció konzorciumi Kívüli Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Összesen Könnyűipar konzorciumi Kívüli Könnyűipar Összesen Környezetvédelemvízgazdálkodás Veszprém Környezetvédelem-vízgazdálkodás Összesen Közgazdaság konzorciumi Kívüli Közgazdaság Összesen

Vég2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 összeg 59 12 71 45 129 174

53 12 65 56 108 164

91 4 95 75 115 190

41 41 5 56 61 186 1 187 80

109 109 18 37 55 255 2 257 142

80 91 5 96 66 21 87

115 115 7 24 31 236 15 251 125 15 140 305 12 317 44 49 93

130 75

118 137

205 87 4 91

64

62

64 86 124 210

62 68

162 162 3 43 46 248 17 265 114 12 126 214

131 131 6 43 49 246 2 248 125

68

329 28 357 330 476 806

214 48 58 106

125 250 20 270 69 67 136

558 558 39 203 242 1171 37 1208 586 27 613 1073 48 1121 268 262 530

80 123

95 195

105 210

528 740

255 108 4 112

203 95 3 98

290 108 108

315 66 5 71

1268 464 16 480

21

13

11

28

25

98

21 29 19 48

13 27

11 9 11 20

28 57 31 88

25 19 7 26

98 141 68 209

27

45

142 213 11 224 41 67 108

Közlekedés Közlekedés Összesen Mezőgazdaság

konzorciumi konzorciumi Kívüli

Mezőgazdaság Összesen Művészet, közművelődés, kommunikáció konzorciumi Kívüli Művészet, közművelődés, kommunikáció Összesen Nyomdaipar konzorciumi Nyomdaipar Összesen Szociális szolgáltatások Veszprém (üres) Szociális szolgáltatások Összesen Ügyvitel konzorciumi Kívüli Ügyvitel Összesen Vegyipar konzorciumi Vegyipar Összesen Vendéglátásidegenforgalom konzorciumi Kívüli Vendéglátás-idegenforgalom Összesen Veszprém Összesen

11 Kívüli 39 38 77

15 15 89 29 118

27 27 60 33 93

39 39 37 33 70

44 44 75 38 113

136 136 300 171 471

10

14 7

9 11

23

44

23 95

10 10 10

21 8 8

20 6 6

23 4 4

44 2 2

118 30 30

43 43

35 35

44 44 14 14

19 19 38 25 63 9 9

8 8 8 8

8 8 19 53 72 11 11

20 34 54 16 45 61 8 8

20 139 159 73 175 248 50 50

107 160 267 1638

181 205 386 2222

144 220 364 2073

132 331 463 2397

136 306 442 2294

700 1222 1922 10624

7. Táblázat: Veszprém megye összes tanulólétszám kibocsátása konzorciumon kívül és belül

46

Az alábbi táblázat a régió két másik megyéjét is bemutatják, mely azt teszi lehetővé, hogy bizonyos szakmacsoportos profilok kialakításában megyék közötti együttműködésre is lenne lehetőség (pl. vegyipar esetében): Szakmacsoport név/tanév Fejér Egészségügy Összesen Egyéb szolgáltatások Összesen Elektrotechnika-elektronika Összesen Élelmiszeripar Összesen Építészet Összesen Faipar Összesen Gépészet Összesen Informatika (szoftver) Összesen Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Összesen Könnyűipar Összesen Környezetvédelem-vízgazdálkodás Összesen Közgazdaság Összesen Közlekedés Összesen Mezőgazdaság Összesen Művészet, közművelődés, kommunikáció Összesen Szociális szolgáltatások Összesen Ügyvitel Összesen Vegyipar Összesen Vendéglátás-idegenforgalom Összesen Fejér Összesen

2001/02

2002/03

2003/04

2004/05

2005/06

Végösszeg

139 45 82 33 94 49 41 161

105 79 142 92 152 124 302 148

88 78 112 72 235 141 277 256

85 82 168 91 237 139 327 207

157 95 112 57 212 122 265 172

574 379 616 345 930 575 1212 944

265 55

360 140

544 81

389 63

408 77

1966 416

369 17 106

34 373 107 142

10 169 141 132

9 110 93 107

6 88 84 76

59 1109 442 563

5

0

74

100 14 199 1774

119 5 304 2728

80 1 351 2842

68 6 169 9 356 2715

45 13 95 4 305 2393

192 19 563 33 1515 12452

8. Táblázat: Fejér megye összes tanulólétszám kibocsátása konzorciumon kívül és belül Fejér megye fejlesztési elképzeléseiben (lásd fejlesztési elképzelések melléklet) megtalálható az építőipari TISZK projekt, valamint a logisztikához kapcsolódó szakképzés fejlesztése. Ennek tükrében célszerű a fenti adatok eltolódását a jövőben megvizsgálni.

47

Szakmacsoport név/tanév Komárom-Esztergom Egészségügy Összesen Egyéb szolgáltatások Összesen Elektrotechnika-elektronika Összesen Élelmiszeripar Összesen Építészet Összesen Faipar Összesen Gépészet Összesen Informatika (szoftver) Összesen Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Összesen Könnyűipar Összesen Környezetvédelem-vízgazdálkodás Összesen Közgazdaság Összesen Közlekedés Összesen Mezőgazdaság Összesen Művészet, közművelődés, kommunikáció Összesen Nyomdaipar Összesen Oktatás Összesen Szociális szolgáltatások Összesen Ügyvitel Összesen Vegyipar Összesen Vendéglátás-idegenforgalom Összesen Komárom-Esztergom Összesen Végösszeg

2001/02 86 27 36

2002/03

2003/04

2004/05

2005/06

Végösszeg

13 14 120 264

82 106 108 16 84 98 240 295

22 96 69 32 79 118 185 354

65 107 98 31 108 109 249 233

61 108 91 31 94 127 314 253

316 444 402 110 378 466 1108 1399

291 54 21 85

253 144 29 93

271 96

307 79

113

100

63

89

80

85

306 81 18 53 15 112

1428 454 68 444 15 429

7

0

14 19 121 14 120

32

26

29

8 8 36

121 7 208

66 40 161

115 0 185

64 26 183

15 8 137 19 487 87 857

1362

2012

1808

1900

1989

9071

4774

6962

6723

7012

6676

32147

9. Táblázat: Veszprém megye összes tanulólétszám kibocsátása konzorciumon kívül és belül Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szomszédos megyék és a megyén belül elindult más konzorciumok (Veszprémi Egyetem, Pápa –Tapolca város együttműködése) milyen szakmacsoportos profilok fejlesztésében gondolkodnak a jövőben. Ezek elemzésére az elképzelések ismeretében közép távon kerülhet sor.

48

II.1.4. Munkaerő-piaci adatok A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ által készített prognózisok vegyes képet mutatnak a megye munkaerő-piaci helyzetéről. Az előrejelzés alapvetően azt mutatja, hogy a munkaerőpiac meglehetősen instabil, hiszen a táblázatban bemutatott foglalkozások egyszerre jelentkeznek a javuló és romló helyzetű szakmák között. A nagyon instabil szakmák közé tartoznak a feldolgozóipari, a könnyűipari, az egészségügyi és gépipari szakmák, ezeken a területeken 100-150 munkavállalót is keresnek, miközben ugyanekkora mértékű elbocsátás is várható. Az oktatási, egészségügyi területen a várható átalakulás, tovább erősíti az ide tartozó szakmák romló helyzetét. A szakmákkal kapcsolatos munkaerő-piaci trendek előrejelzése és megbízhatósága megkérdőjelezhető. Így a tervezésben a biztosan tartósan negatív helyzetű szakmák esetében lehet egyértelmű következtetéseket csak levonni. A pályakezdő munkanélküliekről A pályakezdő munkanélküliek aránya a megyében középfokú végzettséggel az elmúlt két évben körülbelül 10 százalék körül volt. 2005-ben közöttük a pusztán érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők tették ki a pályakezdő munkanélküliek egyötödét (121 fő), a további pályakezdők mind szakmával rendelkeztek (forrás: Munkaügyi Központ adatszolgáltatása, 2006. november 28.). Hét olyan konzorciumi intézmény van, ahol a végzett tanulók közül több,mint harmincan nem tudtak elhelyezkedni a szakmájukban, így a tanulmányaikat követően rögtön munkanélküliekké válnak. Az 542 pályakezdő munkanélküli közül a konzorcium intézményeiből 351 tanuló került ki, ez viszont magasabb arányt jelent, azaz ezek az intézmények felül reprezentáltak voltak ebben az évben munkanélkülieket kibocsátók tekintetében. A szakma szerinti megoszlása pályakezdő munkanélkülieknek az alábbi volt: Szakma ABC eladó Asztalos Autószerelő Élelmiszer és vegyiá. keresk. Festő-mázoló Fodrász Gazd. informatikus Hegesztő Igazgatási ügyintéző Intézményi kommunikátor Karosszérialakatos Kereskedelmi technikus Közl.-üzemv. szállítm. technikus Kőműves Magasépítő technikus Mechatronikai technikus Műszaki inf. mérnök asszisztens Nőiruha-készítő Pék-cukrász

Pályakezdő munkanélküliek száma 6 16 5 6 5 11 9 6 6 7 18 14 13 6 5 5 5 6 9

49

Pénzügyi-számv. ügyint. Pincér Ruhaipari technikus Ruházati kereskedő Szakács Szám.techn szoftverüz. Számviteli szakügyintéző Szobafestő-mázoló Vend.ip. technikus Vízvezeték és közp.füt.szerelő Egyéb, nem megjejölt szakmák Érettségi

5 9 8 10 11 16 5 8 28 6 25 102

10. Táblázat: A pályakezdő munkanélküliek szakma szerinti megoszlása 2005-ben (forrás: Munkaügyi központ) A pályakezdő munkanélküliek száma 2006-ban tovább nőtt a megyében, összesen 627 pályakezdő munkanélkülit regisztrált a Munkaügyi Központ 2006. III. negyedévében, ebből az érettségizők száma 102 volt, míg a szakmával rendelkezőké 305 fő volt, akinek középfokú végzettsége van (a többi regisztrált nem megyei lakos). A pályakezdők munkanélküliségéért nem tehetőek az intézmények egyértelműen felelőssé. A kínálattervezés során az adatoknak az intézmények általában nincsenek birtokában, s gyakori, hogy a szülői és tanulói szakmaválasztási preferenciák egyáltalán nem követik a munkaerő-piaci trendeket (Európai Uniós országokban általában az intézményi kínálat kb. 2-3 évvel van lemaradva a keresleti oldal elvárásaitól, mivel az iskolarendszerű képzés nem képes gyorsan reagálni a munkaerőpiaci igényekre). Az adatgyűjtés és trendelemzések pontosabbá válásával azonban a jelenleginél jóval megalapozottabb kínálattervezés jöhet létre, melynek egyik bemeneti adata a munkaerőpiac általános helyzete, de nem csupán ez az egyetlen, ami a tervezést megalapozza. Az alábbi táblázat is jól példázza, mennyire nem kiszámítható a keresleti és a kínálati oldal. A Munkaügyi Központ elemzései a romló pozíciójú és a keresett foglalkozások arányát mutatja be: Keresett foglalkozások, szakmák a 2006. Romló pozíciójú szakmák a 2006. 06. 30-ig 06. 30-ig tervezett létszám felvételek tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint nagyságcsoportjai szerint (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő sorrendben) sorrendben) Veszprém megye 150 fő és több 150 fő és több Bőrkikészítő,-feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó Gyártósori összeszerelő Eladó Eladó Gyártósori összeszerelő Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) gyártósori összeszerelők Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők Vas- és színesfém-kohászati olvasztár

50

Keresett foglalkozások, szakmák a 2006. Romló pozíciójú szakmák a 2006. 06. 30-ig 06. 30-ig tervezett létszám felvételek tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint nagyságcsoportjai szerint Fémmegmunkáló gépkezelő Kézi anyagmozgató, csomagoló Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Fémmegmunkáló gépkezelő Szabó, varrónő, modellkészítő Szabó, varrónő, modellkészítő Bőrkikészítő,-feldolgozó gépkezelő, gyártósor Kézi anyagmozgató, csomagoló mellett dolgozó Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 100 - 149 fő között 100 - 149 fő között Lakatos Általános ápolónő, ápoló Általános ápolónő, ápoló Szobalány Műanyag-feldolgozó Szemétgyűjtő, utcaseprő 50 - 99 fő között 50 - 99 fő között Egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások Egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor Egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és mellett dolgozók tartósítók Fürdőüzemeltetési foglalkozású Lakatos Sütő-, tésztaipari munkás, pék Üveggyártó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. Egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos, mezőőr) napszámos, mezőőr) Egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor Üveggyártó mellett dolgozók Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett Targoncavezető dolgozó Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, bárpincér) Középiskolai tanár, oktató Egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítók Sütő-, tésztaipari munkás, pék Szoftverfejlesztő, informatikus Raktárkezelő Autóbusz-vezető Útépítő, útkarbantartó Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói Szobalány 20 - 49 fő között 20 - 49 fő között Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők bárpincér) Útépítő, útkarbantartó Keramikus Lakás-, intézménytakarító Betonelem gyártó Szerszámkészítő Bolti pénztáros Raktárkezelő Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és

51

Keresett foglalkozások, szakmák a 2006. 06. 30-ig tervezett létszám felvételek nagyságcsoportjai szerint Szakács Bolti pénztáros Portás Középiskolai tanár, oktató Közgazdász Tehergépkocsi-vezető

Romló pozíciójú szakmák a 2006. 06. 30-ig tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint baromfifeldolgozó Targoncavezető Tehergépkocsi-vezető Öntödei foglalkozású Műanyag-feldolgozó Egyéb ügyintézők Szakorvos

Keresett foglalkozások, szakmák a Romló pozíciójú szakmák a 2006.06.30-ig 2006.06.30-ig tervezett létszám felvételek tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint nagyságcsoportjai szerint (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő sorrendben) sorrendben) 20 - 49 fő között 20 - 49 fő között Szociális ápoló, gondozó Szociális ápoló, gondozó Egyéb vas- és fémipari foglalkozások Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó Bútorasztalos Öntödei foglalkozású Egyéb faipari foglalkozások Villamossági szerelő Egyéb vas- és fémipari foglalkozások Gépészmérnök Lakás-, intézménytakarító Egyéb ügyintézők Portás Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói Szakápoló Felsőfokú tanintézeti tanár, oktató Vas- és színesfém-kohászati olvasztár (pl.egyetemi, főiskolai) Keramikus Egyéb, magasan képzett ügyintézők Konyhai kisegítő Irodai adminisztrátor, írnok Egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Szerszámkészítő Egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű Háztömbfelügyelő, házfelügyelő, házgondnok foglalkozások Hegesztő, lángvágó Egyéb villamossági szerelők, műszerészek Egyéb, magasan képzett ügyintézők Nehézföldmunkagép-kezelő Nehézföldmunkagép-kezelő Vízépítési foglalkozású Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások Konyhai kisegítő Park- és kertépítő, -gondozó Vízépítési foglalkozású Autóbusz-vezető 10 - 19 fő között 10 - 19 fő között Gyengeáramú villamosmérnök Szakács Általános orvos Gazdaasszony, szobaasszony Gazdaasszony, szobaasszony Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők

52

Keresett foglalkozások, szakmák a 2006. Romló pozíciójú szakmák a 2006. 06. 30-ig 06. 30-ig tervezett létszám felvételek tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint nagyságcsoportjai szerint Kereskedő Általános orvos Egyéb műszaki foglalkozások Egyéb textilipari foglalkozások Egyéb gazdasági foglalkozások Pénzügyi ügyintéző Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő Fürdőüzemeltetési foglalkozású Szakorvos Vezeték- és csőhálózat-szerelő Vegyi alapanyagot és terméket gyártó Szállodai portás, recepciós gépkezelő Egyéb pénztárosok, pénzkezelők Építésztechnikus Forgácsoló Gépjármű- és motorszerelő, -javító Egyéb faipari foglalkozások Egyéb pénztárosok, pénzkezelők Egyéb gazdasági ügyintézők Kereskedő Postai kézbesítő Vájár, segédvájár Egyéb villamossági szerelők, műszerészek Szakasszisztens (orvosi) Kőműves Postai kézbesítő Papíripari gépkezelő Hegesztő, lángvágó Kereskedelmi tevékenységet folytató Egyéb mérnökök részegység vezetője Építésztechnikus Számviteli ügyintéző Szakápoló Egyéb kohászati foglalkozások Egyéb idegenforgalmi ügyintézők Kőműves Gépészmérnök Egyéb gazdasági ügyintézők Egyéb idegenforgalmi ügyintézők Egyéb irodai jellegű foglalkozások Keresett foglalkozások, amelyeknél pályakezdők felvételét tervezik 2006.06.30-ig (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő sorrendben) 150 fő és több Bőrkikészítő,-feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó 50 - 99 fő között Eladó Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 20 - 49 fő között Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó 10 - 19 fő között Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű

53

Keresett foglalkozások, szakmák a 2006. 06. 30-ig tervezett létszám felvételek nagyságcsoportjai szerint foglalkozások Keramikus Fémmegmunkáló gépkezelő Általános ápolónő, ápoló Gyártósori összeszerelő Általános orvos Lakatos

Romló pozíciójú szakmák a 2006. 06. 30-ig tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint

A munkaügyi adatokon túl fontos szempont, hogy a szakmákat választó szülők és tanulók választási preferenciái is fontosak egy – egy szakma vonzóságának megítéléséhez. A konzorcium által fenntartott intézmények megítélése a szakmakínálatról A Munkaügyi Központ adatszolgáltatása mellett a szakmákat kínáló konzorciumi intézményektől is megkérdeztük, hogyan ítélik meg a szakmák helyzetét munkaerő-piaci szempontból. A szakmakínálat munkaerő-piaci helyzetének intézményi megítélését mutatja az alábbi diagram. Látható, hogy maguk az intézmények sem minden esetben értékelik saját kínálatukat piacképesnek. A jelenlegi szakmakínálatból kb. a szakmák 80 százaléka tekinthető az intézmények szerint vonzónak. A vonzóság azonban sok esetben nem csak a munkaerőpiaci helyzetet, hanem az állandó utánpótlási lehetőséget is mutatja. Szakmakínálati viszonya a munkaerőpiaci értékekhez (nem sajátos nevelésű tanulók esetében)

Ingadozó:; 31

Tartósan negatív:; 9 Stabil: Ingadozó: Tartósan negatív: Stabil:; 78

10. Diagram: A szakmakínálat viszony a munkaerő-piaci helyzethez az intézmények megítélése szerint

54

Ingadozó helyzetűnek az alábbi szakmák az intézmények szerint: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gazdasági informatikus élelmiszer- és vegyi áru kereskedő 33786204 vas- és műszaki kereskedő Számviteli szakügyintéző Ruházati kereskedő Környezetvédelmi technikus (vegyipar) Gazdasági informatikus II. Faipari gépmunkás Vendéglátó eladó Női ruha készítő Szobafestő, mázoló és tapétázó 31 5216 20 vízvezeték- és központi fűtés szerelő csecsemő- és gyermekápoló csecsemő- és kisgyermek gondozó számítástechnikai szoftver-üzemeltető Asztalos Mezőgazdasági gépész Számítástechnikai szoftverüzemeltető Szállítmányozási technikus Dísznövénykertész Növénytermesztő gépész Fodrász Kárpitos Műemléki fenntartó technikus Kozmetikus TV és videotechn. műszerész idegen nyelvi ügyintéző titkár

Kifejezetten negatívnak az alábbi szakmákat nevezték az intézmények: • • • • • •

Férfi ruha-készítő műszaki informatikai mérnök asszisztens Női ruha készítő Gépésztechnikus Ruhaipari technikus Nőiruha-készítő

A negatív helyzetű szakmák között a könnyűipari szakmacsoport szakmái találhatóak. Az ingadozó helyzetű szakmák között pedig az építészet, könnyűipar, informatika, valamint a szolgáltatóiparhoz kapcsolódó szakmák találhatóak az intézmények szerint.

55

II.1.5. Prognózisszámítások Az elemzés során háromféle adat tekintetében készült prognózisszámítás. A szakképzés helyzetét jellemzi a belépő 9-es tanulók száma, valamint a szakmaválasztások aránya. A prognózisszámítás során elkészítettük a konzorciumok által érintett kistérségekre az általános iskolák 1-8. évfolyam közötti létszámának alakulását 2007/2008 és 2012/2013 között. A prognózis során számított kilépő 8. évfolyamosok számából becsültük a belépő 9. évfolyamosok számát. A szakképzésbe belépő (tehát szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) 9. évfolyamos tanulók számának segítségével becsültük 2007/2008 és 2012/2013 között a szakmaválasztás arányát szakmacsoportos bontásban. Szakmacsoportos bontásnál nem érdemes mélyebben elemezni, mivel a szakképzésben a szakmaindítás intézményi szinten hektikusan alakul, így nem lehet semmilyen szignifikáns regressziós egyenlettel becsülni a szakmaválasztást, a kibocsátás arányát sem intézményi, sem kistérségi szinten. A szakmacsoportos bontás azonban csillapítja az intézményi szintű szakmaindítás hektikusságát. A belépő évfolyamok

56

18 18 17 15 14 17 16 16

124 124 124 124 124 96 96 96

219 224 203 174 166 71 62 66

201 205 186 160 153 24 22 22

Összeg / p_spec_szakiskola

Összeg / p_szakiskola

200 203 188 168 163 26 25 25

Összeg / p_szakközépiskola

217 221 205 183 177 78 73 75

Összeg / p_gimnázium

Összeg / szakiskola

126 128 119 106 103 87 82 84

Összeg / spec_szakiskola

Összeg / szakközépiskola

Balatonalmádi

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010

Összeg / gimnázium

Ajkai

tanév

Kistérség neve

A kilencedikes belépő évfolyamokon az országos tendenciáknak megfelelő jelenség figyelhető meg. A tanulólétszám csökkenés tovább folytatódik, amely egyrészt a kisebb középiskolai potenciállal rendelkező kistérségeknél jelent problémát (vajon elindítható-e két párhuzamos osztály), másrészt a több középiskolai férőhellyel rendelkező kistérségek esetében látványos a tanulólétszám csökkenés. Azonban az utóbbi esetben sokkal nagyobb mozgástere van a fenntartó(k)-nak a negatív hatás ellensúlyozására. A táblázatban a 9. évfolyamon beiskolázottak számát becsültük optimista és pesszimista módon. Az optimista változat az egyes feladat - ellátási helyek közötti választás arányának változatlanságára épül, míg a pesszimista azt feltételezi, hogy a csökkenő tanulólétszám mellett a tanulók egyre nagyobb hányada kerül be a gimnáziumokba (a gimnáziumi férőhelyek száma változatlan, és a tanulók feltöltik ezt). 11. Táblázat: A belépő évfolyamok prognózis adatai

18 18 17 15 15 18 17 17

15 14 0 0 0 0 0 21 19 19 17 17 86 76 83 72 69 28 26 27 24 23 8 7 7 6 6

96 96 62 62 62 62 62 312 312 312 312 312 105 105 105 105 105 552 552 552 552 552 41 41 41 41 41

57 45 119 109 116 87 96 361 306 306 264 251 98 83 93 77 73 574 523 549 437 421 68 57 56 48 48

20 16 59 53 56 43 47 291 245 245 212 202 308 262 294 244 232 278 255 266 212 204 78 66 65 55 55

Összeg / p_spec_szakiskola

Összeg / p_szakiskola

24 22 59 55 57 47 50 278 249 249 227 221 300 264 289 250 241 290 275 282 248 243 78 68 67 60 60

Összeg / p_szakközépiskola

70 64 121 113 119 97 104 346 310 310 283 274 95 83 91 79 76 598 566 582 511 501 68 59 58 52 52

Összeg / spec_szakiskola

79 71 59 55 57 47 50 339 303 303 277 269 116 102 112 97 93 516 489 503 442 433 42 37 36 32 32

Összeg / p_gimnázium

Zirci

Összeg / szakiskola

Veszprémi

Összeg / szakközépiskola

Várpalotai

Összeg / gimnázium

Pápai

tanév

Kistérség neve Balatonfüredi

2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013

16 15 0 0 0 0 0 21 19 19 17 17 87 76 84 73 70 29 27 28 25 24 9 8 7 7 7

A tanulólétszámok becslése alapján elvégeztük a csoport számindítás becslését is. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a csoportokat legalább 30 főre töltik fel a fenntartók (ezt erősíti az új normatíva számítási módszer is, mely jelenleg 28 főre finanszíroz). Így a az elkövetkezendő öt évben az ajkai kistérségben 2-4 csoporttal, balatonalmádi kistérségben 2 csoporttal, balatonfüredi kistérségben 1 csoporttal, a pápai kistérségben 4-7 csoporttal várpalotán 2-3 csoporttal; a veszprémi kistérségben 5-8 csoporttal; zirci kistérségben 1 csoporttal kell csökkenteni a középiskolai 9 évfolyamon a tanulócsoportok számát, amennyiben nem változik a beiskolázási szerkezet, valamint a felsőoktatásba felvettek számának mértéke megmarad (ez utóbbi a most megjelent új felsőoktatási állami férőhelyek alapján csökken a BSC, MSC képzésekben, viszont a felsőfokú szakképzésekben évek óta nem töltődik fel a keretszám a felsőoktatásban). Nagy valószínűséggel nem lehet két

57

párhuzamos csoportot indítani a balatonfüredi kistérségben szakiskolai és a zirci kistérségben gimnáziumi feladat ellátási helyen.

58

Balatonalmádi

Balatonfüredi

Pápai

Várpalotai

Veszprémi

Zirci

Végösszeg

4,0 4,0 4,0 4,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 11,0 10,0 10,0 9,0 9,0 4,0 3,0 4,0 3,0 3,0 17,0 16,0 17,0 15,0 14,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 194,0

7,0 7,0 7,0 6,0 6,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 4,0 4,0 4,0 3,0 3,0 12,0 10,0 10,0 9,0 9,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 20,0 19,0 19,0 17,0 17,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 230,0

7,0 7,0 6,0 6,0 5,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 9,0 8,0 8,0 8,0 7,0 10,0 9,0 10,0 8,0 8,0 10,0 9,0 9,0 8,0 8,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 185,0

4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 18,0 18,0 18,0 18,0 18,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 215,0

7,0 7,0 7,0 6,0 6,0 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 4,0 4,0 4,0 3,0 3,0 12,0 10,0 10,0 9,0 8,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,0 19,0 17,0 18,0 15,0 14,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 217,0

Összeg / p_szakiskola

Összeg / p_szakközépiskola

Összeg / p_gimnázium

Összeg / szakiskola

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2011/2012 2012/2013

Összeg / szakközépiskola

tanév

Ajkai

Összeg / gimnázium

Kistérség neve

12. Táblázat: A belépő évfolyamok prognózis adatai intézménytípusonkénti bontásban

7,0 7,0 6,0 5,0 5,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 10,0 8,0 8,0 7,0 7,0 10,0 9,0 10,0 8,0 8,0 9,0 8,0 9,0 7,0 7,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 178,0

A becslés alapján készített szakmaválasztások száma a szakiskolában és a szakközépiskolában lényegesen csökken, az elkövetkezendő öt évben a tanulólétszám csökkenés oda vezet, hogy a szakképzésbe belépők aránya az optimista esetben 15%-kal, míg a pesszimista esetben 25%kal csökken. 59

13. Táblázat: A belépő évfolyamok prognózis adatai szakma szerinti bontásban Adatok Összeg / pessz

szakmacsoport neve

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom Összeg / opt Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom Összes Összeg / pessz Összes Összeg / opt

2006/ 2007 93 100 165 11 331 188 331 83 159

2007/ 2008 92 99 164 11 329 187 329 83 158

2008/ 2009 84 90 148 10 297 169 298 75 143

2009/ 2010 86 92 152 10 305 174 305 77 147

2011/ 2012 71 76 126 8 253 144 253 64 122

2012/ 2013 68 73 121 8 243 138 243 61 117

142 28 40 38 101 6

142 28 40 38 101 6

128 25 36 35 91 6

131 26 37 35 93 6

109 21 30 29 77 5

104 20 29 28 74 5

8 6 21 18 198 93 100 165 11 331 188 331 83 159

8 6 21 18 197 93 100 165 11 331 188 331 83 159

8 5 19 17 178 87 93 154 10 309 176 309 77 148

8 5 19 17 182 88 95 156 10 314 178 314 79 151

6 4 16 14 151 78 84 138 9 277 158 278 70 133

6 4 15 13 145 76 81 135 9 270 154 271 68 130

142 28 40 38 101 6

142 28 40 38 101 7

133 26 37 36 94 6

135 26 38 36 96 6

119 23 33 32 85 5

116 23 33 31 83 5

8 6 21 18 198 2 068 2 068

8 6 21 18 198 2 057 2 069

8 5 19 17 184 1 859 1 929

8 5 20 17 188 1 907 1 961

7 5 17 15 166 1 583 1 734

7 5 17 15 162 1 517 1 689

60

II.1.6. sajátos nevelési igényű gyerekek számára biztosított szakképzési kínálat helyzete A konzorcium intézményei közül hárman kínálnak szakmákat sajátos nevelési igényű tanulóknak: • Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium • Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium • Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az oktatott szakmákat és az intézmények szerint a munkaerő-piaci megítélésüket a 4. számú melléklet tartalmazza részletesen. A szakmakínálat viszonya a munkaerő-piaci igényekhez az alábbi ábrában található:

Szakmakínálat viszonya a munkaerőpiaci értékekhez (Sajátos nevelési igényű tanulóknál) Stabil:; 7

Stabil: Ingadozó:

Tartósan negatív:; 5

Tartósan negatív: Ingadozó:; 8

11. Diagram: A szakmakínálat viszony a munkaerő piaci igényekhez sajátos nevelési igényű tanulók esetében az intézmények megítélése szerint A sajátos nevelési igényű tanulók elhelyezkedését az intézmények saját felmérései alapján a következő ábra mutatja be:

Sajátos nevelési igényű tanulók elhelyezkedési aránya

100% 80% 60%

50%

100%

40% 20% 0%

1%

100% 80%

20%

75% 30% 0%

Számviteli rongyszőnyeg Munkahelyi szakügyintéző szövő Gyakorlat (55 3436 02)

OKJ 31 5216 OKJ 33 5216 21620705 31523902 31523304 31527603 08 01 Parkgondozó Fémtömegcik Géplakatos Varrómunkás k-gyártó

12. Diagram: A sajátos nevelési igényű tanulók elhelyezkedési aránya az intézmények nyomonkövetési adatai alapján 61

Az intézmények közül nem minden szakma esetében adtak választ az elhelyezkedési lehetőségekről. A fenti ábra az intézményi felmérések eredményeit tartalmazza néhány szakma esetében. Látható, hogy bizonyos szakmákban szinte száz százalékos elhelyezkedést tud garantálni a szakmaválasztás, míg bizonyos szakmák esetében szinte egyáltalán nem. Nyilván ezt nem csak maga a szakma munkaerő- piaci helyzete, hanem a védett munkahelyek száma, típusai is befolyásolják, valamint az intézmény elhelyezkedést segítő szolgáltatásai is. A sajátos nevelési igényű gyermekek munkába állását és szakmaválasztását segítő szolgáltatások segíthetik, viszont meggondolandó, hogy elindítsanak-e az intézmények olyan szakmákat, melyekben tartósan negatív a munkaerő-piaci helyzet (könnyűipar szakmái pl.). Az intézmények többsége különböző szolgáltatásokkal segít a tanulóknak az elhelyezkedésben: a gyakorlati képzőhelyekre kihelyezés, a pályaorientáció, a szakmai alapozás, a kiállítás, valamint a Dán – Magyar Termelőiskola Alapítvány mintáját használják a szolgáltatásokban. A sajátos nevelési igényű tanulók elhelyezkedéséről nem vezetnek külön nyilvántartást a munkaügyi központban, így nyomon követésük még fontosabb, mint a többi tanuló esetében. Jelenleg Veszprém megyében egy olyan meghatározó civil szervezet van, amely a fogyatékkal élőket, a munka világába nehezen beilleszkedőket támogatja a munkahely megtalálásában (4M Alapítvány). A munka világával való szorosabb kapcsolatok létrehozása, valamint a védett munkahelyek számának növelése segítheti ezen tanulók könnyebb beilleszkedését is. Ebben nem csak a vállalkozóknak, civil szervezeteknek, hanem az önkormányzati fenntartóknak is komoly szerepe lehet azoknak a munkahelyeknek a feltöltésében, ahol van lehetőség ezeket a tanulókat foglalkoztatni.

62

II.2. MUNKAADÓI KAPCSOLATRENDSZER, GYAKORLATI KÉPZÉSEK ÉS KÉPZŐHELYEK A II.1. fejezetben bemutatott gyakorlati képzések kétféle módon valósulnak meg: egyrészt vállalati együttműködés, másrészt tanulószerződés szerint. Az alábbi fejezetben a munkaadói kapcsolatrendszer főbb típusait, jellemzőit, a munkaadók intézményeknek nyújtott támogatásait, valamint a közös intézményi – vállalati projekteket tárjuk fel az intézményekkel készített kérdőívek alapján. A kapcsolatrendszer formalizálása A munkaadói kapcsolatrendszer formalizálására és a munkaadói igények beépítése végett a Szakképzésről szóló törvény 2006. január 1-től megköveteli az 500 tanulólétszámot meghaladó intézményektől, hogy tanácsadó testületet hozzanak létre. A konzorciumi tagok között 11 olyan intézmény van, amelynek a törvény alapján létre kellett hozni a tanácsadó testületeket. A testületek 9 intézményben alakultak meg (a törvényi kötelezettség ellenére két intézményben nem jött létre ilyen szervezet), átlagosan 1 – 2 ülést tartottak eddig, így elindult részvételük a munkaadóknak az intézményi döntéshozatali folyamat szakmai előkészítésében. Az intézmények számos munkaadóval, vállalkozással állnak kapcsolatban. Az alábbi diagram mutatja, hogy az intézményekkel kapcsolatban vállalkozások száma meghaladta az ötszázat, ami azt jelenti, hogy átlagosan majdnem 30 vállalattal / munkaadóval áll kapcsolatban egy – egy intézmény (ez a szám azt mutatja, hogy hány vállalattól, munkaadótól kaptak az intézmények pénzbeni vagy természetbeni támogatást). 13. Diagram: Az intézményi - munkaadói támogatással párosuló kapcsolatok száma az elmúlt négy évben az intézmények szerint

Vállalatok száma 620

608

600 580

Szám

580 560

547 537

540 520 500 2002-ben

2003-ban

2004-ben Év

63

2005-ben

Gyakorlati képzőhelyek bemutatása Az alábbi diagram azt mutatja, hogy hány olyan vállalkozás volt, amellyel tanulószerződése vagy együttműködési megállapodása van az intézményeknek. Ez a szám jelenlegi állapot szerint 136 munkaadó. A fenti két adatból látható, hogy a vállalati szakképzési alapban vagy támogatásban megjelenő kapcsolatoknak 25 százaléka az, amely gyakorlati képzési együttműködést is jelent az iskolarendszerű képzésben. A vállalati kapcsolatrendszerben tehát van még tartalék a gyakorlati képzőhelyek kiterjesztése, valamint a felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében. Az alábbi diagram azt mutatja, hogy a munkaadók tanulószerződései és együttműködési megállapodásai (azaz a gyakorlati képzőhelyek) hogyan oszlanak meg az egyes szakterületek között Szakmacsoport közlekedés

Munkaadók száma 33

kereskedelem, marketing

26

vendéglátás-idegenforgalom

23

építőipar

18

gépész

8

elektrotechnika

6

faipar

5

Egyéb: Fodrász; Kozmetikus

5

Fémforgácsoló, Karosszérialakatos, Szerkezetlakatos

3

Fényező, szobafestő, mázoló, tapétázó

2

Nyomdaipar

2

mezőgazdaság

1

Egyéb szolgáltatás (Kárpitos)

1

Könnyűipar (Nőiruha-készítő)

1

Élelmiszeripar (Pék)

1

ipari informatikai technikus

1

14. Táblázat: A gyakorlati képzőhelyek (munkaadói együttműködés és tanulószerződés) megoszlása a szakmaterületek között az intézmények válaszai alapján

64

A táblázat alapján a legtöbb gyakorlati képzési együttműködés a négy legnagyobb kibocsátású területen, a közlekedés, a kereskedelem – marketing, a vendéglátás – idegenforgalom és az építészet szakmacsoportban van a munkaadókkal. Az iskolák tekintetében a következő intézmények a legnagyobb gyakorlati képzőhelyes kapcsolatrendszerrel rendelkezők: Munkaadói együttműködések száma a gyakorlati képzésben (tanulószerződés és vállalati együttműködés összesen)

Iskola neve

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium

36

Jendrassik - Venesz Középiskola és Szakiskola Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium

57 25 25 7 5 36

Jendrassik - Venesz Középiskola és Szakiskola 15. Táblázat: a legtöbb munkaadói együttműködéssel és tanulószerződéssel rendelkező intézmények felsorolása A konzorciumban levő intézmények közül 12 intézmény nem adott tájékoztatást, azaz erre a kérdésre adott válasz nem érkezett). A munkaadói támogatások Az intézményi kérdőíves felmérés egyik legfontosabb területe volt a vállalati támogatások volumenének feltárása. A támogatások aránya azért fontos, hogy láthatóvá váljon, hogy a fenntartói és a normatív finanszírozás mellett milyen más források állnak rendelkezésére a konzorciumnak a fejlesztésekhez. Az alábbi táblázat mutatja, hogy jelentős nem állami források vannak, amelyeket az intézmények felhasználhatnak. Ezek a támogatások intézményenként nagyon hektikusak: vannak olyan intézmények, amelyek egy – egy évben egy – két millió forint támogatásban részesülnek, de vannak olyanok is, amelyek több, mint 30 millió forint támogatást kapnak évente. Ezeknek a támogatásoknak a hátterében általában közös vállalati projektek, fejlesztések is állnak. Látható, hogy a vállalati támogatások összege a konzorcium összes intézményét tekintve évente több, mint 200 millió forintra rúg.

65

57

Támogatási volumen (eFt) 256 538 260 000

Összeg

250 000 240 000

230 277 221 172

230 000

222 700

220 000 210 000 200 000 2002-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

Év

14. Diagram: A konzorcium számára az elmúlt öt évben hozzáférhető vállalati támogatások volumene ezer forintban A fenti támogatások felét 5 intézmény vállalati kapcsolatrendszere nyújtja, melyek mögött több, mint 50 vállalati kapcsolat áll. Ezen szakmacsoportok esetében a fenti adatok alapján további vizsgálatokat igényel, hogy mely vállalkozásokkal, munkaadókkal célszerű a kapcsolatokat elmélyíteni, s az együttműködést tovább fejleszteni. A szakképzési hozzájárulást számos vállalat nem a szakképző intézmények számára teszi hozzáférhetővé. Ezért a támogatások aránya tovább növelhető koncentrált vállalati kapcsolatrendszer fejlesztésével és a felnőttképzési rendszerben történő együttműködésben egyaránt.

66

II.3. AZ INTÉZMÉNYEK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ SZOLGÁLTATÁSAINAK HELYZETELEMZÉSE Az intézmények közösségi szolgáltatásai közül a kérdőíves felmérés két fő szempontot tekintett át a sok közül: Az egyik kérdéskör a munka világába való beillesztési folyamatokat és szolgáltatásokat vizsgálta, a másik kérdéskör pedig a szakképzésben levő tanulók veszélyeztettségét, hátrányos helyzetéhez kapcsolódó szolgáltatásokat és kapcsolódó tanulás-támogatási és személyiségfejlesztési kérdéseket vizsgálta. Tehát nem terjedt ki a kérdőíves felmérés minden intézményi tanórán kívüli tevékenység elemzésére, csak azokra a területekre, amelyekről a készült eddigi felmérések problémákat jeleztek. Az alábbi diagram azt mutatja, hogy a két vizsgált fő területen hány intézmény rendelkezik az adott szolgáltatásokkal. Közösségfejlesztő és tanulást segítő szolgáltatások összesítése

25 20 15 10 5 0

6

7 18

15

14

3 18

Pályaválasztási Családpedagógia, Iskolapszichológia tanácsadás családterápia

17

Veszélyeztett helyzetűek szűrése

Veszélyeztett helyzetűek számára speciális programok

Van

12

15

9

6

21

4

3

Nincs

0

Ifjúságvédelmi felelős

Ha van ifjúságvédelmi felelős, akkor órakedvezménnyel rendelkezik?

Egyéb

15. Diagram: A közösségfejlesztő és tanulást támogató szolgáltatások a konzorcium intézményeiben A fenti ábra azt mutatja, hogy az intézmények mindegyike rendelkezik a területen felelőssel, s az intézmények többsége az ifjúságvédelmi felelős számára órakedvezményt is biztosít tevékenységeinek ellátása érdekében. Látható, hogy három intézmény kivételével a veszélyeztetett tanulók szűrése megtörténik, ám számukra már csak 4 intézmény biztosít speciális programokat. A pályaválasztáshoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatást sem minden intézmény végez, ami szintén nehézzé teszi a munka világába történő beilleszkedését a tanulóknak. Családpedagógiai,családterápiai szolgáltatása van a következő intézményeknek: – Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pétfürdő – „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Veszprém – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Veszélyeztetett helyzetűek segítésére szolgáló programok: – Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pétfürdő – Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

67

– –

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Veszprém Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Végzett-e az intézmény felméréseket a veszélyeztetett tanulók szűrésére?

1

25 20 15 Iskolák száma

13

10 5

20

8 Alapkompetenciák Szociális helyzet

9 Tanulási képességek

17

14

4

7

Motiváció

Kommunikációs készségek

19

Nem végzett mérést Végzett mérést

2 Egyéb

Mérés terület

0

12

16. Diagram: A veszélyeztetett tanulók szűrése az intézményekben A fenti ábra mutatja, hogy a veszélyeztetett tanulókat nem minden intézményben szűrik. Nagyon tanulságos, hogy bár a munkaadók körében évek óta történő felmérések azt mutatják, hogy a szakképző intémzényekből jövő tanulók alapkompetencia hiányokkal rendelkeznek, ezekre vonatkozó felméréseket az intézmények kisebb része végez. A tanulási képességeket már többen mérik, a legjellemzőbb a szociális helyzet feltérképezése az intémzényekben. A veszélyeztetett tanulók szűrése, valamint alap munkaerő-paici készségeik felmérése nélkül nehéz megalapozott intézményi programokat végezni, amely ezeken az általános problémákon intémzényi és konzorciumi szinten is változtatna.

68

A speciális nevelési igényű (SNI) tanulók számára nyújtott közösségi szolgáltatások A konzorciumban több olyan intézmény van, amely SNI tanulókat is fogad. Ezeknek a tanulóknak a felkészítéséhez, szakmához juttatásához speciális szakismeretekre is szükség van. Az alábbi táblázat foglalja össze a speciális nevelési igényű tanulók felkészítésében részt vevők tapasztalatait, képzettségét:

Intézménynév

Pedagógusok száma

Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola

Az utóbbi három évben hány pedagógus vett részt továbbképzésen a fenti szolgátatásokhoz kapcsolódóan?

1

1

2

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő 9 FŐ Speciális Szakiskola és Kollégium Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola

Hány pedagógusnak van szakirányú végzettsége? (főiskolai vagy egyetemi diploma, illetve legalább két éves posztgrad. képzés)

6 fő

Átlagosan hány éves gyakorlattal rendelkeznek?

15

13 13 fő

13 fő

15 év

9 FŐ

4 FŐ

6 ÉV

5 fő

1 fő

13 év

16. Táblázat: Az SNI tanulókkal foglalkozó pedagógusok felkészültsége A fenti iskolák különböző szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek segítik a beilleszkedést, valamint a munkához jutást. Ezek közül a legjellemzőbbek: • Munkaügyi Központ Humán Szakmai Csoportjának szakmai tanácsadása • Szakmai Nyílt Napok látogatása • Szakmai kiállítások megtekintése • Szakmai alapozó év beiktatása az oktatásba • Egyénre szabott oktatási tervek • A tanulás tanítása • Gyakorlatorientált szakképzés • Dán termelő iskolaminta • Útravaló ösztöndíjprogram • Út a szakmához • Életet Segítő Alapítvány programja • Kapcsolatok kialakítása védő munkahelyekkel • Rehabilitációs munkahelyek kialakítása • Támogatott foglalkoztatási formák feltérképezése • 4M PROGRAM-ban való részvétel 69

A fenti szolgáltatások igen változatosak, s az SNI tanulók számára biztosított kínálathoz kapcsolódnak. Bár az SNI tanulók elhelyezkedése nem minden szakmában száz százalékos, mégis magasabb arányban tudnak számukra elhelyezést biztosítani (25%), mint az országos átlag (9%). Ez az elhelyezkedési arány tovább növelhető további védett munkahelyek, támogatási formák feltérképezésével és a fenntartók saját munkahelyi környezetük fejlesztésével is, melyekre már van példa a konzorciumban, de ezek száma tovább növelendő (lásd Veszprém Város Önkormányzata, amely foglalkoztat kertész szakmával rendelkező fiatalokat, fogyatékkal élőket).

70

II.4. KAPCSOLÓDÁS AZ EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI TÉRHEZ Az intézmények szolgáltatási palettáján megjelentek azok a szakmák, amelyek ma már nem csak Magyarországon adnak munkalehetőségeket a fiataloknak. Az alábbi diagram mutatja, hogy melyek azok a szakmák, amelyekhez más országban is elismert oklevél kiadása kapcsolódik: Más országokban hivatalosan elismert oklevelek

53

Oklevél megnevezése

ápoló Auto-CAD szoftver-üzemeltetői tanfolyam

28 14

FESTO P-111 pneumatika alapjai

12

CISCO

15

Tetőfedő szakmunkás bizonyítvány

10

Europass

0

20

40

60

Érintett tanulók száma

17. Diagram: Más országokban hivatalosan is elismert oklevelek száma 2006-ban A hivatalos oklevelek mellett a tanulóknak van lehetőségük néhány szakmában arra is, hogy más országok részképzéseiben részt vegyenek. Ezek száma 2006-ban még nem volt magas, de fontos tendencia, hogy ezek a csere programok elindultak, remélhetőleg számuk növekedni fog a jövőben. Más orsz ág szakképzésén részt vett tanulók(rész képz és 10

10 6 4

szakközépiskola, (9-12. évf.) szakmai alapozó

ápoló

Tetőfedő

Nincs megnevezés

2

1 Ruházati kereskedő

12 10 8 6 4 2 0

építős (mobilitás programon keresztül)

Érintett tanulók száma

formájában

Sz akma

18. Diagram: Más országok szakképzési rendszerében részt vevő tanulók 2006-ban

71

A konzorcium intézményeiben is tanulnak csereprogram keretében más országból érkezett tanulók, melyet az alábbi ábra mutat:

25

20

20 15

12

10

4

5

3 megnevezés

Nincs

ápoló

Tetőfedő

keresztül)

programon

építős

0 (mobilitás

Érintett tanulók száma

M á s o rs z á g s z a k k é p z é s i re n d s z e ré b e n ta n u ló k (ré s z k é p z é s fo rm á já b a n )

S z akma

19. Diagram: Más országból jött tanulók a konzorcium intézményeiben A konzorciumban részt vesznek olyan intézmények, amelyek jelenleg is nemzetközi együttműködésben valósítanak meg projekteket, melyek fő paramétereit az alábbi diagramok mutatják:

Szám

Projektek száma 7 6 5 4 3 2 1 0

6

1

1

1

0 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban Év

20 – 21. Diagramok: A nemzetközi együttműködésben megvalósított projektek száma és volumene a konzorcium intézményeiben

72

Elnyert összeg (eFt) 50000

41362

Összeg

40000 30000 20000 10000 0

5 000

3 873

3 000

0 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban Év

73

II.5. AZ

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK BEMUTATÁSA (INTÉZMÉNYI KÉRDŐÍV

ALAPJÁN)

A minőségbiztosítási rendszerek elemzésének három főbb szempontja volt a kérdőíves megkérdezésben: Egyrészt arra volt kíváncsi a felmérés, a partnerközpontú működés kultúrája mennyire épült be az intézmények munkájába a munkaadók és az intézmények körében végzett állandó igény- és elégedettségmérésekkel, másrészt a arra, hogy rendelkeznek-e az intézmények Intézményi Minőségirányítási rendszerrel, ennek van-e külső tanúsítása. Az alábbi diagram mutatja, hogy minden intézmény megfelel a törvényi minimum feltételekkel, azaz rendelkezik Intézményi Minőségirányítási Programmal (IMIP). Az intézmények jelentős része végez szülői és tanulói igényfelméréseket, ezekről idősoros információik vannak (meglepő, hogy ez nem minden intézményre jellemző, miután az IMIP egyik alapfilozófiai eleme a szülők és tanulók igényeinek, elégedettségének felmérése). Az intézmények közül munkaadói felméréseket és tanulói nyomon követést már kevesebben végeznek (a SWOT analízis során elmondottak alapján a nyomon követés módszerei hektikusak, nem adnak valós és reprezentatív képet az intézmény eredményeiről, ezért nem minden intézmény vezetője gondolja azt, hogy a felmérések segítik a fejlesztő, tervező munkájukat). Az intézmények közül egy olyan van, amelyik rendelkezik külső tanúsítással is, és mindössze kettő olyan intézmény van, ahol a minőségfejlesztéssel foglalkozó munkatárs munkáját órakedvezménnyel segítik. Minőségfejlesztési tevékenységek jellemzése

Van Nincs Vannak-e idősoros adataik a szülői igényekről és elégedettségről? Vannak-e idősoros adataik a munkaadói igényekről és elégedettségről? Vannak-e idősoros adataik a tanulói igényekről és elégedettségről? Van-e a minőségbiztosítási felelősüknek órakedvezménye? Van-e minőségbiztosítási felelősük? Végeznek-e reprezentatív felméréseket? Van-e IMIP? Rendelkezik-e ISO-val? Követi-e a tanulók elhelyezkedését? Rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel?

Tervezik

5 1 8 1 4 1 2 19 2 19 21 19 21 21 0 1 20 0 10 11 0 16 5 0 16 13 17

0

5

10

15

20

25

22. Diagram: A minőségfejlesztési tevékenységek jellemzése a konzorcium intézményeiben A fenti kérdések tartalmi elemzéseket nem tettek lehetővé, viszont arra engednek következtetni, hogy a konzorcium intézményei nem egységes megközelítéseket, mérőeszközöket használnak a felméréseik során, s valószínűsíthető, hogy az IMIP

74

szabályozásai is eltérnek egymástól, hiszen eddig ezek összehangolására nem volt külső igény.

75

II.6. LÉTEZŐ

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK, TERVEK BEMUTATÁSA, KORÁBBI FEJLESZTÉSI PROJEKTEKBEN VALÓ TERVEK ÉS EREDMÉNYEK

A fejlesztési tervek elemzésekor a rendelkezésre álló kistérségi fejlesztési koncepciókon túl a Közép-dunántúli regionális fejlesztési dokumentumok tervezetét, a Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Programot, valamint az érintett kistérségek fejlesztési elképzeléseit dolgoztuk fel. A fejlesztési tervek bemutatására azért van szükség a szakképzés-fejlesztés meghatározásakor, mivel ezek a koncepciók – még ha tervek szintjén is léteznek - hatással lesznek a gazdasági- és ezen belül a munkaerő-piaci keresletre a közeljövőben, tehát a szakképzés-fejlesztés irányaira vonatkozóan utakat jelölhetnek ki. Jelen összefoglaló fejezet, és a Veszprém megyei húzóágazatban érintett szakmacsoportok meghatározása alapjául tehát elsősorban a megyei hatókörnél szélesebb - régiós, Székesfehérvár-Veszprém Pólus szintű, másodsorban a kistérségi szintű gazdaságfejlesztési koncepciók szolgáltak. Ennek indoka az, hogy a 2007-2013 időszakban, nagyrészt Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések nem megyei, hanem NUTS II. régiós szinteken valósulnak meg. A regionális fejlesztést indokolja az is, hogy a Veszprém – Székesfehérvár tengely eleve nem egy megyéhez tartozik, s a Veszprém megyében élő tanulók szakmaválasztása sem korlátozódik csupán a megyére, valamint a szomszédos megyékből is fogadnak tanulókat az intézmények. A fejezet első részében a Közép-dunántúli régió, majd a második részben a Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus gazdasági helyzetének a foglalkoztatási szempontból releváns húzóágazatok meghatározására fókuszáló rövid összefoglalását, és a tervezett gazdaságfejlesztési, beruházási irányokat ismertetjük. Ennek eredményeként a fejezet végén meghatározhatóvá válnak azok a gazdaság-fejlesztési irányok Veszprém megyében, amelyek a húzóágazatokban és jövőbeni fejlesztésekben nagy valószínűséggel érintettek lesznek. Közép-dunántúli régió gazdasági helyzetképe, régiós gazdaság-fejlesztési irányok. A Közép-dunántúli régióban a foglalkoztatottak aránya a legmagasabb az iparban, és építőiparban, és a legalacsonyabbak között van a mezőgazdaságban Magyarország régiói közül. (1. sz. ábra). Fejlődésének három pillére a feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a turisztikai adottságok, és a régió logisztikai potenciálja. Az ipar vonatkozásában az 1990-es években a hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak a régióban, s a gépipar – azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlődés hordozójává. Az ipari parkok száma a legmagasabb a régiók között (30), dinamikus fejlődés jellemzi őket. A termelési érték, és az export vonatkozásában a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér és KomáromEsztergom megyékben koncentrálódik. Komárom-Esztergom megyében az ipar kibocsátása két és félszer akkora, mint Veszprém megyében. Általánosítható tapasztalat, hogy Fejér és Komárom-Esztergom megyét zömében a nagytőke, Veszprém megyét pedig a külföldi középvállalkozások választották befektetésük helyszínéül. A külföldi befektetések szinte teljesen elkerülték a Sümegi kistérséget, mely a legelmaradottabbnak számít Veszprém megyén belül. Egyre erőteljesebben érzékelhetőek a klaszterizációs folyamatok – elsősorban az elektronikai, autóipari, fa- és bútoripari, illetve az élelmiszeripari ágazatokban. (2.sz. ábra) Az idegenforgalmi ágazatra jellemző, hogy Veszprém megye részesedése a szálláshely kapacitások és a vendégforgalom koncentráltsága tekintetében egyaránt 60%

76

körüli, tehát míg Komárom-Esztergom, és Fejér megyékben az iparra, Veszprém megyében a szolgáltatásokra helyeződik a nagyobb hangsúly. A megye magas turisztikai részesedése egyértelműen a Balatoni idegenforgalomra vezethető vissza. A régió, és ezen belül Veszprém megye jelentős és sokszínű természeti adottságokkal, (Balaton, Balaton-felvidék, Bakony) és ember alkotta vonzerőkkel (Veszprém a királynői város, kastélyok –Lovasberény, Pápa, a tihanyi és zirci apátságok) és fejlődő kulturális rendezvénykínálattal (Művészetek Völgye) bír. Az ország 22 történelmi borvidéke közül 7 található a régióban, ebből 4 Veszprém megyében (Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidék, Somló). A térségfejlesztési szakemberek véleménye szerint azonban hiányoznak a változatos igényeket kielégíteni képes innovatív, komplex turisztikai termékek. A régió logisztikai adottságai kiválóak, de a logisztikai központok elhelyezkedése a térségben egyenlőtlen. A logisztikai központok országos hálózati programjában előirányzott egységek közül – mint regionális és országos logisztikai központ szerepkörű – elsőként Székesfehérváron jött létre a kombinált fuvarozás szervezésére is alkalmas központ, amelynek fejlesztése jelenleg is tart. A székesfehérvári logisztikai központ hatóköre kiterjed a Balaton északi partjától Veszprémen át a Tatabánya-Oroszlány-Dunaújváros vonalig. Módot ad a dunaújvárosi kikötővel, valamint a szentkirályszabadjai és börgöndi repülőterek fejlesztésével a vízi és légi forgalom bekapcsolására, tehát egy tetramodális logisztikai központ kialakítására. Logisztikai szempontból a székesfehérvári központ mellett komoly kiegészítő szerepet tölt be Veszprém, melyet a tervezett úthálózat-, és repülőtérhez kapcsolódó fejlesztések erősítenek. A helyzetelemzésből következően a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Programban (2007-2013) meghatározott négy fő fejlesztési prioritás a gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, és a környezetvédelmi fejlesztések. 1. A Közép-dunántúli Régió fejlődésének alapja a helyi erőforrásokra építő nagyvállalatok mellett a hazai és nemzetközi környezetben egyaránt versenyképes kisés középvállalkozói rétegre építő innovatív regionális gazdaság. Az innovációorientált és versenyképes gazdaság olyan beszállítói, valamint kis- és középvállalkozó kört igényel, amely rugalmasan képes a nagyvállalatok változó igényeit kielégíteni, illetve saját szakterületén önmagában is hely tud állni. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztési intézkedések körébe tartoznak a barnamezős területek rehabilitációja, a helyi vállalkozói központok, vállalkozói inkubátorok, kistérségi jelentőségű ipari parkok kialakítása, a formálódó klaszterek támogatása a húzóágazatnak számító iparágakban is (elektronika, mechatronika, járműipar, informatika, logisztika, környezet- és műanyagipar, élelmiszeripar, fa- és bútoripar, építőipar). Kiemelt fejlesztési terület a régióban a kutatás-fejlesztés intézményes bázisának megerősítése, a fejlesztési eredményeket a vállalkozásokba átültetni képes szolgáltatások kialakítása és továbbfejlesztése, és a szükséges infrastrukturális beruházások támogatása. Emellett az oktatás területén a gazdaság igényeihez igazodó integrált szakképzési rendszer létrehozásának elősegítése, és az iskolarendszerű szakképzés mellett a felnőttoktatás, e-learning fejlesztése. 2. Az idegenforgalmi ágazat innováció-orientált fejlesztése a tömegturizmustól a diverzifikáltabb és magasabb minőséget képviselő turisztikai lehetőségek, valamint a belföldi turizmus fejlesztése irányába mutatnak. Mindezt, változatos igényeket kielégíteni képes innovatív turisztikai termékek bevezetésével (szőlészet-borászat, ökoturizmus, tematikus utak, sport stb), a turisztikai infrastruktúra korszerűsítésével, valamint hatékony és célirányos marketing tevékenységek révén támogatják majd.

77

3. A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztéseken belül az alapfokú oktatási rendszer korszerűsítésén túl a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatás-fejlesztést (foglalkoztatási paktumok, komplex munkaerő-piaci programok, önfoglalkoztatás, szociális foglalkoztatás, távmunka támogatása), valamint a szociális és az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítését támogatja a tervezett operatív program. Kiemelt szerepet kap a települési- és közlekedési infrastruktúra fejlesztése is (kerékpárúthalózat, közösségi közlekedés, P+R parkolók stb.) 4. A „fenntartható életminőség megteremtése”, más néven „fejlesztések a kiegyensúlyozott környezethasználatért” prioritáson belül a környezeti életminőséget alapvetően meghatározó települési hulladék- és szennyvízkezelési, vízminőségjavítási feladatok mellett a Közép-Dunántúlon kiemelt problémát jelent az országos jelentőségű karsztvíz-kincs védelme és összefüggésben a középhegységi tengely múltbeli és jelenlegi környezeti ártalmainak felszámolása. A régió élővizeinek víz- és partrendezési feladatai mellett a bel- és külterületi csapadékvíz-elvezetés hiányosságainak megoldása is megoldásra vár. A megújuló energiaforrások alkalmazásának alacsony szintjén szeretnének változtatni a régióban nagy tartalékokkal rendelkező biomassza, szél- és napenergia felhasználásának növelésével, a környezet-ipar támogatásával. Növekedési társközpontok (Székesfehérvár-Veszprém pólus), és decentrumok. A Közép-dunántúli régióban a versenyképességet erősítő növekedési társközpontok Székesfehérvár és Veszprém mellett Tatabánya és Dunaújváros rendelkeznek még jelentős ipari, logisztikai, és K+F potenciállal. A nagyvárosok mellett karakterisztikus fejlődési lehetőségekkel bíró középvárosok és térségeik Veszprém megyében: Pápa (élelmiszeripari és elektronikai vállalkozások, középfokú oktatás); Balatonfüred és Balatonalmádi (idegenforgalom, természeti értékek). A régió számára kiemelten fontos a kutatás-fejlesztés területe, mely Közép-Dunántúl gazdasági súlyához viszonyítva fejlesztendő. Ennek egyik legfontosabb bázisa a régióban a Pannon Egyetem Veszprémben. A Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési tengely két városa egymást kiegészítve képes erősíteni a régió versenyképességét. Míg Veszprémben az oktató-kutató munka hangsúlyosabb (szoftver), addig Székesfehérváron a technológia transzfer és eredményekre való lefordítás tud szervesebben hozzájárulni a sikerhez (hardver). Székesfehérvár-Veszprém tengelyre vonatkozóan 2006. februárban elkészült versenyképességi pólus program fő célja, hogy a globalizált gazdaságban regionális (országos) specializációt érjen el, és kiemelkedő innovációs és K+F tevékenységet valósítson meg meghatározott iparágakon belül. Emellett a vállalatok közötti együttműködés új formái terjedjenek el, területi, ágazati klaszterek jöjjenek létre és az egyes klaszterek innovációs központja Székesfehérvár-Veszprém pólusban legyen, melynek növekedést generáló hatása az egész régióban, szomszédos határ-menti térségekben is érvényesüljön. (3.sz. ábra) A Székesfehérvár és Veszprém pólus és környezetében a gazdaság ágazati koncentrációi (klasztermagok) a járműipar és mechatronika, informatika, környezetipar és műanyagipar, és logisztika területén azonosíthatóak be. (4.sz. ábra) Ezzel párhuzamosan a póluson belül Székesfehérváron s high-tech feldolgozóipar, Veszprémben pedig a tercier szektor szerepe hangsúlyosabb. A stratégiai dokumentum kiemeli, hogy míg Székesfehérvár a Közép-dunántúli régió gazdasági életében önálló gazdaságszervezési központ, csomóponti és régiószervezési központi szerepet tölt be, Veszprém a felsőfokú ellátási funkciójával emelkedik ki. Veszprém esetében a felsőfokú képzési kínálatban, kutatás-fejlesztésben 78

betöltött szerepe, oktatási és képzési centrum jellege a hangsúlyos. A két város Székesfehérvár, mint ipari zóna, innovációs és logisztikai centrum, Veszprém, mint a kutatásfejlesztés bázisa - gazdasági, és felsőoktatási kapcsolatainak szorosabbá tételével a térség a régió gazdasági erőcentrumává válhat. Emellett Veszprém és vonzáskörzetében a turisztikai, kulturális szolgáltatások fejlesztése is prioritást élvez. Az 5. sz ábra a húzóágazatokat összegzi a Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program alapján a két város viszonylatában, a 6. sz. ábra pedig külön a veszprémi pólusra vonatkozóan. A Pólus program tervezett fejlesztési és beruházási területei öt fő prioritás köré csoportosíthatóak: 1. Kutatás és fejlesztés: Infrastruktúra-fejlesztés, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kompetencia központok, tudástárházak létrehozása a mechatronika, informatika (e-business, szoftverfejlesztés), távoktatás (e-learning), logisztikai rendszerek, média, kommunikáció, menedzserképzés, térinformatika, geoinformatikaminőségbiztosítás, biztonság (környezetvédelmi, társadalmi, informatikai), és nanobiotechnológia területén. 2. Innováció és vállalkozásfejlesztés: Vállalkozói inkubátorok, ipari parkok, hálózati együttműködés, szolgáltatások fejlesztése, technológiai inkubáció (informatika, mechatronika, elektronika ágazatokban), oktatás-képzés fejlesztése (tananyagfejlesztés, TISZK, felsőoktatás), médiaközpont létrehozása. 3. Gazdaságfejlesztés: Iparterületek, kisés középvállalkozások infrastruktúrafejlesztése, gazdaságfejlesztési pénzügyi eszközrendszer kialakítása (hitelek, kockázati tőke-alapok), beszállítói hálózat fejlesztés. 4. Infrastruktúra fejlesztés: E-közigazgatás, úthálózat-fejlesztések (8, M8, 81, 62, Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Boba vasútvonal, városi közlekedés), közösségi közlekedés (P+R, helyi tömegközlekedés) logisztikai (nemzetközi kereskedelmi központ létrehozása, Pannon, Alba Airportok), közigazgatási rendszer infrastruktúra fejlesztései (e-közigazgatás) 5. Kapcsolatfejlesztés: Külső (Nemzetközi együttműködések, kisés középvállalkozások export-import támogatása) - belső: Veszprém-Ajka gazdasági kapcsolatok fejlesztése kiemelten a járműipar terén, valamint Veszprém-Pápa-Győr tengely mentén a járműipari, mechatronikai együttműködések ösztönzése. A fenti prioritások mellett a fejlesztési modell komplementer ágazataként kiemelt cél a turizmus fejlesztése, egyedi vonzerő- és komplex, integrált termékfejlesztés támogatásával. A régiós és a különböző szintű térségi fejlesztési koncepciók megállapításait összegezve a húzóágazatokban és jövőbeni fejlesztésekben érintett szakmacsoportok Veszprém megyében az alábbiak: - Gépészet - Elektrotechnika, elektronika - Informatika (szoftver) - Építészet - Közlekedés - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció - Vendéglátás-idegenforgalom Az alábbi szakmacsoportok fejlesztéséről az információk alapján nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni: - Faipar - Környezetvédelem-vízgazdálkodás - Élelmiszeripar

79

Ezekben a szakmacsoportokban levő fejlesztések megalapozottságát más indikátorokkal, mutatókkal is meg kell erősíteni ahhoz, hogy ezeket a fejlesztendő szakmacsoportok körébe sorolják a fenntartók.

80

II.7. A FŐBB ÉRINTETTEK SWOT ANALÍZISE A főbb érintettek körében 2006. november 8-án egy egész napos összejövetel keretében a SWOT analízis módszerét használva azonosították az érintettek a konzorcium legfontosabb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A SWOT analízisben részt vettek a fenntartók képviselői (konzorciumi összekötők), az intézmények vezetői, az OKÉV, Munkaügyi Központ, a munkaadók érdekképviselői (kamara, IPOSZ), valamint néhány nagyobb meghatározó munkaadó, összesen mintegy 50 fő. A rendezvény során a munkaadók, intézmények (2 csoportban), fenntartók külön – külön SWOT analízist készítettek, az egyes állításokat súlyozták fontosságuk szerint. Az alábbi összesítés a legfontosabb megállapításokat tartalmazza. A konzorcium erősségei: • Jó munkaerő-piaci kapcsolatrendszer, több száz vállalkozással, munkaadóval való napi kapcsolat jellemzi az intézményeket. • Fejlődő régióban helyezkedik el a konzorcium, s szinte a teljes megyét lefedik az intézmények. • Szakmai támogatási háttér megoldott a megyében (pályaválasztási tanácsadás, pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálat), s az intézmények is számos olyan gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, melyek a tartalmi fejlesztéseket horizontális formában megalapozzák (közösségfejlesztési szolgáltatások, SNI tanulók számára biztosított szolgáltatások, idegen nyelvi fejlesztések, minőségfejlesztés, nemzetközi projekt tapasztalat, stb.) • A konzorciumi partnerek hajlandóak egymással együttműködni, látják az együttműködés konkrét lehetőségeit, érdekeltségeit is. • Bőséges, sokszínű, minden igényre válaszoló szakmakínálat található a konzorciumban (18 szakmacsoport). • Az intézmények egy részében stabil gyakorlati háttér áll rendelkezésre, mögöttük erős vállalati támogatási volumennel (egy – két intézményben ez eléri az évi harminc millió forintot. • A pedagógusok, szakoktatók felkészültsége magas szintű az intézmények szerint. • A tanműhelyek felszereltsége megfelelő, az intézmények infrastrukturális háttere jó • A munkaadói igények határozottak, jól artikuláltak az intézmények számára, a munkaadói szervezetek szoros kapcsolatot ápolnak az intézményekkel. A konzorcium gyengeségei: • A képzési kínálat átfedései, elaprózódott szakmaszerkezet az intézmények között a koncentrált fejlesztéseket nehézkessé teszi. • A műszaki utánpótlás hiányzik a pedagógusok között. • Bizonyos szakmákra nincs utánpótlás, pedig a munkaerőpiac igényelné ezeket (lásd hiányszakmák). • Tanulói motiválatlanság jellemző a szakképző intézményekben, erre vonatkozó belső szolgáltatási rendszer még fejleszthető. • A beiskolázott tanulók felkészültsége gyenge, alapkompetencia hiányokkal rendelkeznek, melyek tartalmáról pontos felmérések nem állnak rendelkezésre minden intézményben. • Magas a tanulói lemorzsolódás és a bukások aránya.

81

• • • • • •

Fenntartói ellenérdekeltség volt eddig a képzési kínálat és a szakképzés összehangolása érdekében (pl. a megye és a város eddig nem egyeztetett rendszeresen a szakképzés tervezéséről). Szakoktatók felkészültsége, gyakorlati tudásuk sok esetben elavult a munkaadók szerint. Nyelvi készségek, kompetenciák gyengék a tanulók körében, nincsenek jól használható módszerek az idegen nyelv könnyebb elsajátítása érdekében. Nincs pályaorientáció a szakmaválasztáskor, így nem minden esetben alkalmas és motivált tanulók kerülnek ki a gyakorlóhelyekre Nincs valós információ a munkaadói igényekről és a munkaerőpiac helyzetéről. A tanulók utókövetése nem történik meg az intézmények jelentős részében.

A konzorcium lehetőségei • Együttműködés és koordináció a szakképzés fejlesztése és racionalizálása érdekében. • A képzési struktúra átalakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. • A képzések koncentrálása, profiltisztítás a fenntartók együttműködésében. • Az eszközpark és épületek fejlesztése. • Közös, koncentrált projektek, pályázatok. • A turizmus területén speciális igények kielégítése. • A minőségbiztosítás összehangolása, az ebben rejlő lehetőségek közös kiaknázása főként a nyomon követés, igényfelmérés területén. • Szemléletváltás a tanítási módszerek és az együttműködés fejlesztése érdekében a rivalizálás helyett. • Az SNI tanulók integrációja, ahol ez lehetséges. Veszélyek • A demográfiai hullám és a felsőoktatás elszívó hatása miatti intézmény „karcsúsítások” várhatóak, a jelenlegi csoport méretek és tanuló létszámok biztosan igényelnek összevonásokat. • Kiszámíthatatlan finanszírozási háttér, amely a kínálattervezést ellehetetleníti. • A gyakorlati háttér instabil. • Beiskolázási problémák a szülői és tanulói preferenciák befolyásolhatatlansága miatt. • A szakképzés társadalmi megítélése tovább romlik. • Gazdasági környezet kiszámíthatatlan, így a kínálattervezés nem megalapozott. • A fenntartók között politikai szinten az ellentétek kiéleződnek, amely nem teszi lehetővé a racionális döntéseket. • Az állami fejlesztési elképzelések következetlenek maradnak. • A szakképzésben dolgozók megbecsültségének hiánya. • Ellenérdekelt intézmények nem teszik lehetővé a fenntartói szinten meghozott döntések végrehajtását.

82

II.8. A KIHÍVÁSOK BEMUTATÁSA A HELYZETFELTÁRÁS ALAPJÁN A konzorciumi partnerek a fenti helyzetfeltárás és SWOT analízis alapján a szakképzés fejlesztésére az alábbi kihívásokat, megoldandó problémákat fogalmazták meg: 11. A fenntartói együttműködés és intézményközi közös funkciók, fejlesztések kihívásai 1.1. Kínálattervezésben nincs koordináció: Párhuzamos kínálat szakmacsoportokban és szakmákban sokszor a láthatóan kevés jelentkező ellenére 1.2. A szakmákra való jelentkezésekben nincs koordináció, így előfordulhat, hogy egy – egy tanuló több intézménybe ugyanarra a szakmára adja be jelentkezését, ezzel alacsony létszámok esetében is elindulnak képzések, mivel a beiskolázásban jelenleg az informatikai rendszer és a szabad választás nem teszi lehetővé a beiskolázások egyeztetését. 1.3. Az intézmények hajlandóak volnának a képzési kínálat összehangolására, de ma nem látszik a szakmai igények figyelembe vétele a szakmakínálat alakításakor, valamint a finanszírozási háttér szem előtt tartása sem. 1.4. Közös fejlesztések és ezek forrásai egyéni akciókon múlnak 1.4. A fenntartók közötti versenyhelyzet és politikai környezet – racionálisabb, tervezhetőbb feladatellátás 12. A munkaerőpiacnak való megfelelés kihívásai 2.1. Szakmakínálat A szakmakínálat szétaprózódott, a tanulócsoportok száma bizonyos szakmák esetében nem éri el a megfelelő méretet. 2.2. Gyakorlati képzések és képzőhelyek A gyakorlati képzőhelyek kihasználtsága nem minden esetben alapozza meg a beruházási igényeket. Egyes szakmacsoportokban hiányzik a vállalati képzőhely fejlesztés, miközben a vállalatok komoly fejlesztési támogatást nyújtanak az intézményeknek 2.3. Vállalati kapcsolatok Nem minden szakmacsoportban látható élő vállalati kapcsolatrendszer, a technikusképzésben, bizonyos szakmacsoportokban nem is szükséges a vállalati gyakorlóhely. A tanulószerződéseket sokszor nem veszik komolyan a vállalkozások 2.4. Nyelvképzés A szaknyelvi képzések hiányoznak, a külföldi elhelyezkedéshez, gyakorlathoz és részképzésekhez kapcsolódó kompetenciák nem állnak rendelkezésre. A konzorciumon belül vannak már eredmények a szakmai nyelv oktatásában, az információáramlás, együttműködés még nem alakult ki. 2.5. Gyakorlati készségek Alapkompetenciákban felkészületlenek a tanulók, a vállalati képzések nem mindig lehetségesek, mert a munkahelyi felelős magatartás és gyakorlati készségek hiányoznak. A tanulószerződések esetében a vállalati képzések tartalma nem mindig kontrollált. A végzett tanulók egy része az EU munkaerőpiacára kerül, de EU-s és általános munkaerő-piaci (elhelyezkedési módszerek) készségeik fejlesztése rendszerszerűen nem valósul meg. 2.6. Munkaerőpiac ismerete

83

Igények nem ismertek, folyamatos igényfelmérés hiányzik. A módszerek hektikusak, esetleges felmérések, ellentmondó eredmények, nehéz az elemzéseket a tervezésben hasznosítani 13. A demográfiai hullám, a pályaválasztás és a szülői preferenciák kihívásai A szülők szakmákra íratják be a 9. osztályban tanulókat, nem értik a szakmacsoportokban rejlő lehetőségeket. A szülő és tanuló dönt a szakma kiválasztásában, a munkaerőpiac és az intézmények nem merik, nem akarják felvállalni, befolyásolni a szakmaválasztást, mivel nem tudják garantálni a biztos elhelyezkedést. 14. A Tartalmi fejlesztések kihívásai 4.1. Az új OKJ szerette volna kiküszöbölni a gyakorlat – elmélet közelítésének eltérését, de a gyakorlat képviselői mégis elégedetlenek a tananyag használhatóságát illetően. 4.2. Projektmódszerek hiányoznak az oktatásból. 4.3. Az informatika használata nem terjedt el minden tantárgyban 4.4. Integrált oktatás nem jellemző 4.5. A modularizált tantervfejlesztés még nem honosodott meg 15. A régió fejlesztési trendjeihez kapcsolódó kihívások A fejlesztési trendek egyértelműen meghatároznak bizonyos gazdaságfejlesztési – így oktatásfejlesztési fókuszokat, viszont ezeket a fejlesztési elképzeléseket a gazdaság nem minden esetben követi le a valóságban. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének kihívásai 6.1. Az elhelyezkedés támogatása ugyan elindult, a munkanélkülivé válás viszont igen esélyes ebben a célcsoportban 6.2. A sajátos nevelési igényű fiatalok szakmaválasztását, pályaválasztását a kínálati paletta bővítésével lenne célszerű megtenni, mivel a jelenlegi szakmakínálat nem biztosít számukra megfelelő elhelyezkedési lehetőségeket. 17. A közösségfejlesztési szolgáltatások kihívásai Az elhelyezkedéshez szükséges felelős munkahelyi magatartáshoz személyiségfejlesztés kell, aktív munkavállalói léthez szükséges pozitív személyiségképre, önfejlesztésre van szüksége a tanulóknak. 18. A minőség fejlesztésének, folyamatos fenntartásának kihívásai 8.1. Pályakövetés gyakorlatilag nem működik, a képzők által végzett felmérések nem objektívak, erre jelenleg nincsen jó gyakorlat. 8.2. Az intézmények egy részének nincs minőségirányítási rendszere, így közös folyamatok kialakítása most nehezen elképzelhető. 19. Fejlesztések – projektmenedzsment tapasztalatok hiánya Az intézmények egy része kevés pályázati tapasztalattal rendelkezik, a fenntartók ebben a felállásban még nem indultak pályázatokon, közös megmérettetés és közös projektgyakorlat még nincs, eltérő a PM gyakorlati ismeretekés a fejlesztési projektek vezetési, megvalósítási tapasztalata.

84

A HELYZETELEMZÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI 1. Elemzett tervdokumentumok listája 2. A fejlesztési tervekhez kapcsolódó adatok, információk részletei

85

1. melléklet Az elemzett tervdokumentumok listája 1. Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program Stratégia /2006. február/ 2. Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Tengely, Veszprém Pólus Stratégia /2006. február/ 3. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013. 4. Intézkedési terv a közép-dunántúli régió önálló regionális operatív programjához, 2006. 08. 24. 5. Közép-Dunántúli Fejlesztési Tanács: a Közép-Dunántúli Régió 2007-2013 között megvalósítható nagyprojektjeiről 6. Ajka város Önkormányzatának Településfejlesztési koncepciója, 2004. 7. Vállalkozói telephelyek és inkubátorház, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, 2006. 8. Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja, 2005. március 9. Várpalota Kistérség Gazdasági Szerkezetátalakítási Programja 2005. július 10. A Várpalotai Kistérség Területfejlesztési Koncepciójának Aktualizálása 2005. április 11. Várpalotai Kistérségben, Megvalósíthatósági Tanulmány -2005 július 12. A Várpalotai kistérség informatikai stratégiája, 2005.

86

2 számú melléklet: A fejlesztési tervekhez kapcsolódó adatok, információk részletei Mellékletek: Adat

KözépDunántúli Régió

Ország

Foglalkoztatottak aránya gazdasági ágak szerint (2004) mezőgazdaság 5,2 5,3 32,8 ipar+építőipar 43,3 keresk., javítás 11,5 14 közig., TB, 6,5 7,7 védelem 7 8,5 oktatás 6 6,9 eü.+szoc. ellátás 20,5 24,8 egyéb

1.

ábra. Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2004, KSH 2005. Magyar statisztikai zsebkönyv 2005, KSH 2006. KDRFÜ, KD-ROP tervezői munkaanyag

2. ábra: Ipari termelési érték ágazati szerkezet (KSH)

87

Budapest

Hat régió

0,7 20,2 16,4 7,3 8,6 7,6 39,2

7 36,5 12,9 7,8 8,6 6,9 20,3

Helyezés (hét régió között) 3-4. legkisebb arányú 1. legnagyobb arányú 1. legkisebb arányú 2. legkisebb arányú 1. legkisebb arányú 1-2. legkisebb arányú 3. legkisebb arányú

A Székesfehérvár-Veszprém pólus stratégiai térképe

JÖVŐKÉP Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési pólus a Középdunántúli régió versenyképességének katalizátora, a járműipar, az informatika, a környezetipar és a logisztika fejlesztésén keresztül modernizálja a gazdaságot, közelítve az Európai unió fejlett régióihoz, ezáltal vonzó életkörülményeket és befektetési

környezetet biztosít.

Stratégiai célok Innovatív nemzetközileg versenyképes gazdaság létrehozása

Tudástőke biztosítása a versenyképes gazdaság igényeihez

Vonzó élettér és befektetési környezet, hatékony belső és külső kapcsolatokkal rendelkező magterület

PRIORÍTÁSOK KutatásFejlesztés

Innováció és vállalkozásfejlesztés

Kapcsolódó gazdaságfejlesztés

Kapcsolódó infrastruktúra -fejlesztés

Kapcsolat fejlesztés

Intézkedések • • • • • • •

Tudásparkok létrehozása Egyetemi K+F és transzferei (Spin-off és Start -up cégek) Gazdasági integrációk támogatása Ipari klaszterek létrehozása Innovációs központok kialakítása Tudás intenzív ágazatok letelepítésének ösztönzése Technológiai inkubátorházak

• • • • • •

Oktatás és képzés gazdaságorientált fejlesztése TISZK(ek) és szakképzési centrumok, infrastruktúrafejlesztés (csúcstechnológia) Műszaki tudásközpontok létrehozása Távoktatási rendszerek meghonosítása (e-learning) Képzőhelyek: felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Képzési programok

3. ábra. Forrás: Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program

88

• • • • •

Regionális szerepkörökből adódó közigazgatási, intézményi fejlesztések Kommunikációs infrastruktúra fejlesztések A pólus elérhetőségét, megközelítését segítő infrastruktúrák fejlesztése Környezetvédelmi fejlesztések Szolgáltatási és regionális kereskedelmi központ

Székesfehérvár és Veszprém pólus és környezetében a gazdaság ágazati koncentrációi: Vállalkozások

Stratégiai területek Székesfehérvár és környéke

Megnevezés

Járműipar és Mechatronika

Informatika

Környezet-ipar és Műanyagipar

• • • • • • • •

Denso Loranger Visteon Emerson Videoton Szimfék Alcoa Seacon

• • • •

Sews(Mór) Rába( Mór) Esab(Mór) Benteler( Mór)

• • • • • • •

Continental Teves Valeo Balluff Jost Hungária Maxon Motor Bakony Művek Precision Controls

•

• • • • • • •

Videoton Albacomp Philips Axis Laurel Unicomp Seawing

• •

Filtronic Sanmina SCI

• • • •

Continental Teves Valeo Balluff Kürt Rt.

•

• • • • • • • •

Karsai Holding Loranger General Plastics Erie Plastics VT Plastic Bericap Székom Depónia

• • •

Alcoa CSI Eurofoam Pannonplast

•

•

Hárskuti Megújuló Energia Központ ÚJBIOHAJ Konzorcium MUHULKON Konzorcium Veszprém Közüzemi Rt. Nitrokémiai Rt.

• • • • •

Balaton Volán Locargo Kft. Perspeed Kft. Bavon Trans Happ Trans

• Logisztika

Veszprém és környéke

• • •

Videoton IP Sóstó VT Transman Logisztar Geodis

• • •

• • • • •

LSZK Kft. Kombisztar Alba Zöchling Alba Volán VT Artransz

4. ábra. Forrás: Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program

89

•

Payer Indrustries (Ajka) RUF Automotive (Ajka)

Ajkai Elektronikai Kft.

Nemzetgazdasági ág/térség Székesfehérvár Veszprém high-tech feldolgozóipar tercier szektor • Mechatronika/Elektronika • Járműipar és Ipar • Informatika/Szoftveripar Mechatronika A hagyományos nehézipari (fémfeldolg) • Környezetipar/Energetika ágazatok visszaszorultak, s a • Mikroelektronika • Élelmiszeipar (Hús, Tej gépipar – azon belül is az • Informatika/Szoftveripar stb) informatika-ipar, a • Műanyagipar, és • Vegyipar híradástechnikai • Építőipar csomagolástechnika közszükségleti cikkek, a • Élelmiszeripar • Fa- és bútoripar jármű- és jármű-alkatrész• Energetika gyártás –a fejlődés • Építőipar hordozója. • Logisztika (központ-közl. • Logisztika (alközpont, Szolgáltatások csomópont) reptér, vízi közl) • Kereskedelem, javítás • Turisztika (szálláshely, • Régiószervező vendéglátás, kulturális központ(területfejlesztés, szolgáltatások) • Innováció, K+F (PE intézmények) • Innováció, K+F nanotechnológia, • Üzleti, gazdasági környezetipar, informatika) szolgáltatások • Oktatás/képzés • Pénzügyi központ • Üzleti, pénzügyi (régióban) szolgáltatások, ingatlan • Turisztika + Kulturális ügyek (komplementer) szolgáltatások • Kereskedelem, javítás • Terület- és vidékfejlesztési • Oktatás/képzés • Eü, Szoc.- Közintézményi központ szolgáltatások • Igazgatási központ • Eü, Szoc.- Közszolgáltatások • A mezőgazdasági potenciálokra érdemben nem tér ki a Mezőgazdaság dokumentum. 5. ábra: Húzóágazatok, Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Program Stratégia

90

Veszprém Pólus • • • •

Oktatás és képzés, kutatás Ingatlanügyek (nőtt a foglalkoztatottak száma) Közigazgatás (nőtt a foglalkoztatottak száma) Turizmus (falusi, lovas, kerékpáros, vadász, öko, kulturális – kihasználatlan lehetőségek, szezonalitás) • Szállítás, raktározás • Posta, távközlés • Kiskereskedelem (megszűnő üzletek – multik betelepedése) • Hídképző szervezetek, inkubátorházak, logisztikai, innovációs központok, pari parkok • Lehetőség: beszállítói, alvállalkozói kör (minőség, specializáció) • Porcelángyártás (luxusipar) Ipar • Alkatrészgyártás –autóipar, gépipar • Elektronika, informatika • Fa– és Bútorgyártás (nőtt a foglalkoztatottak száma!) • Építőipar • Élelmiszeripar (nőtt a foglalkoztatottak száma) • Vegyipar, Környezet,Vízmű, Műanyag-feldolgozás Veszprém, Herend, Tótvázsony, Nemesvámos • Erdőgazdaság (40%- VERGA Rt., Bakony Erdő Rt., magán Mezőgazdaság erdőbirtokosság ) Fogl. száma • Élelmiszertermelés (közepes, gyengén közepes adottságú területek-saját csökkenő tendenciájú szükségletre) • Méhészet • Állattenyésztés: szarvasmarha, nyúl (bio), juh, lovas, támogatandó: rideg állattartás A megyeszékhelyen kívül a gazdasági szerkezet egyik súlypontja-Nagyvázsony Szolgáltatás

6. ábra: Húzóágazatok, Veszprém Pólus

1) A humánerőforrás fejlesztés céljai a régió fejlesztési terveiben Intézkedések: 1.1 Egyetem infrastrukturális fejlesztések -

Nemzetközi informatikai és biztonsági tudástranszfer és konferenciaközpont kialakítása (felsőfokú szakképzés, tréningszerű képzések, nközi tudományos és ipari konferenciák) Foglalkoztatás- felsőoktatás- szakképzés- felnőttképzés a gazdasági struktúrához igazodóan (Felsőoktatási Vállalkozási Központ – k+f, inkubátor) Korszerű Logisztikai Rendszerek Fejlesztését Támogató Kutatási Központ E-learning fejlesztési központ kialakítása (székesfehérvári informatikai fejlesztőiparra alapozva virtuális tanulótér, e-oktatási segédanyagok, 3D vizualizációs technikák, erővisszacsatolásos eszközök, stb. fejlesztése és a gyártásának beindítása) Az előzetes felmérések alapján a projekt jelentős, elsősorban magasan képzett informatikai, gépész, villamosmérnök és designer munkahelyet teremt. !!!

91

-

Virtuális Felsőoktatási Régió (közös tananyagbázis fejlesztése, nemzetközi oktatási piacra való belépés)

1.2 Távoktatási rendszerek meghonosítása, fejlesztése (e-learning) -

A fejlesztési pólus funkcióhoz kapcsolódó regionális szintű közszolgálati szerepkör erősítése – e-learning formájú oktatás közszolgálati menedzsment szakon A regionális fejlesztési pólus gazdasági térszervező erejének kialakítása- médiaspecializáció képzés

1.3 Munkanélküli átképzések Pólus igényeihez illeszkedő képzési program kialakítása és lebonyolítása: -

Területi Integrált Szakképző Központ létrehozása Ajka térségében Kistérségi rehabilitációs képzési központ kialakítása Veszprémben

1.4 Felnőttképzés -

-

Folyamatmérnöki K+F tevékenységek támogatása a régióban (kiemelten gépész-, vegyész- és villamosmérnök szakterületeken, termelő tevékenységet végző gazdasági társaságok és más K+F társaságok számára új szolgáltatás-csomagok, ezekhez kapcsolódó termékek, illetve oktatási anyagok kidolgozása a legfrisebb kutatási eredményekre alapulva) Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése az ajkai intézményhálózatban (önkormányzati (távhőhálózaton lévő) intézmények épületeinek energetikai, hőtechnikai felújítása- napkollektoros közvilágítás és fűtésrásegítő rendszerek mintaprojektként)

A Gazdaságfejlesztés céljai a régióban Intézkedések: 2.1 Tudáspark létrehozása több témában, Repülőtérrel kapcsolatos fejlesztések -

Szoftverfolyamat-javítási központ kialakítása (minőségbiztosítás, specifikáció, szoftverfejlesztési módszertan fejlesztés, biztonságmenedzsment) ICT-hulladék feldolgozási központ (környezetmérnöki, vegyipari, műszaki informatikai képzésre és kutatásra épülve) Biztonsági jövőkutató központ (multidiszciplináris kutatások környezetvédelem, társadalom, képzési rendszer stb. elemzésével foglalkozik, piackutatásokat végez) Informatikai Biztonsági Kutató-Fejlesztő Központ létrehozása (ezen a területen működő, hasonlóan integrált egyetemi és ipari kötődésű képzési- és kutatóközpont Közép-Európában jelenleg nem működik.) Egészségügyi Informatikai Tudásközpont létrehozása (egészségmegőrzés informatikai rendszereinek kidolgozása, telemedicina, bioelektromos képalkotó rendszerek kidolgozása) Nano-, és Biotechnológiai Tudásközpont létrehozása (nagy hozzáadott értéket képviselő, környezetkímélő technológiák)

2.2 Egyetemi k+F és transzferei (Start-up és Spinn-off cégek-KKV)

92

-

-

-

Nemzetközi informatikai és biztonsági tudástranszfer médiaközpont Integrált és környezetbarát mezőgazdasági technológiák kifejlesztése a Balatonfelvidéken Alternatív, megújuló energiaforrásokra alapozott, decentralizált hő és villamosenergia ellátó mintaprojektek K+F feladatai, mezőgazdasági, illetve kommunális fogyasztók ellátására. (Alkalmazási területek: lakossági melegvíz ellátás, fűtés rásegítés napenergia felhasználásával; szoláris falvak, lakóparkok; autonóm fotovillamos rendszerek mezőgazdasági alkalmazása; hulladékhő (biomassza, földhő) felhasználásával alternatív fűtési rendszerek; faapríték tüzeléstechnikai hasznosítása; üvegházak, termesztőházak, szárítóberendezések hőenergia szolgáltatása napenergia alkalamzásával; koogenerációs energiaellátás kommunális- és mezőgazdasági melléktermékekre alapozott biogáz felhasználással; biodízel előállítási technológia műszaki- és logisztikai rendszerének kidolgozása. Műszaki Informatikai Tudás és Technológia Transzfer kutatólaboratóriumok és ipari klaszterek, vállalatok között – közös laboratóriumok, programok létrehozása Integrált Bioenergia Demonstrációs Centrum o Környezetbarát keményítőszármazékok előállítása és alkalmazása a környezet védelme érdekében (használhatók az ipar, a mezőgazdaság, illetve az ivóvízés szennyvíztisztítás területén) o Környezetbarát termékek előállítása glicerinből (biodízel) Térségi környezeti monitoring rendszer (A Régió tudásbázisára és elektronikai gyártókapacitására alapozott környezetvédelmi analitikai műszer fejlesztés és – gyártás)

2.3 Ipari klaszterek létrehozása (kulturális kreatív iparágak) -

-

-

-

Technológiai termék és szolgáltatásfejlesztő központ (Induló vállalkozások segítése infrastruktúrával, termék és szolgáltatás fejlesztési módszertanokkal) Működési és biztonsági infrastruktúra támogatás (barnamezős beruházásokon adatközpont, szoftverfejlesztő és –tesztelő központ, biztonsággal foglalkozó cégek betelepítése) Hulladékok komplex újrahasznosítási technológiájának kidolgozása és megvalósítása (regionális hulladék kezelő vállalatokkal, és a hasznosításra társuló kis és középvállalkozásokkal, valamint a Veszprémi Regionális Innovációs Centrummal konzorciumban- műanyagok újrahasznosítása, gumihulladékok újrafeldolgozása, nagy energiatartalmú ipari melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása, műanyag krakktermékek nano-technológiai célú alkalmazása, üveghulladékok újrahasznosítása, stb.) Újgenerációs biohajtóanyag kutató-fejlesztő, gyártó és felhasználó (nagy energiatartalmú és környezetbarát bio-motorhajtóanyagok, adalékok vagy a hagyományos motorhajtóanyagok bio-komponensei kifejlesztése, előállítása, felhasználásának elterjesztése) Megújuló Energia Központ fejlesztése a veszprémi kistérségben - Hárskuti Megújuló Energia Központ (megújuló energiát termelő és felhasználó berendezések bemutatása: szélturbinák, biomassza – fabrikettáló berendezés, szolár technika, napcellás áramtermelés, biogáz fejlesztés a juh- és kecskeállomány ürülékéből, növényi olajokból elnyert biodízel, vízgenerátor, szélerőművek, biológiai szennyvíztisztító, energiafelhasználás csökkentésére alkalmazott módszerek bemutatása) Kreatív szolgáltatói iparág megerősítése a régióban

93

2.4 Nemzetközi gazdasági hálózatokra történő felcsatlakozás (befektetés ösztönzés) -

Regionális és közép-kelet európai kereskedelmi partnerhálózat fejlesztő központ A nagyvárosok közötti, határon átnyúló együttműködéseket ösztönző fejlesztések

2.5 Veszprém gazdaságszervező erejének intézményi hátterének megteremtése -

-

A vonzóbb életminőség és befektetési környezet kialakítása (befektetők régiókba való megjelenése és a tőkemozgás beindítása érdekében a közszolgálatnak, a jogszolgáltatóknak, a bankoknak, a tőkemozgást elősegítő turizmusnak olyan nyelvtudással és szolgáltatási struktúrával kell rendelkezniük, amelyek alkalmasak a tőkemozgással járó feladatok színvonalas elvégzésére.) Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht.- személyi, infrastrukturális (terület, épület, szolgáltatás) fejlesztései A fejlődési tengely Venture Capital társaságának létrehozása (kockázati tőke társaságfinanszírozás + vezetési és ipari ismeretek biztosítása az általa finanszírozott új vállalkozásoknak)

2.6. A térség vállalkozásainak technikai és technológiai korszerűsítése 3.)

Környezet és épített környezet fejlesztés

Intézkedések: 3.1 Természetes környezet és elemei megóvása -

Észak-Balaton Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer 2. ütem (A 158 települést magába foglaló hulladékkezelési projekt 2. ütemében kialakításra kerülnek a térségi hulladékudvarok, 100%-ban kiépítésre kerül az integrált szelektív hulladékgyűjtési rendszer. Megtörténik a térség komplex rekultivációja)

3.2 Épített környezet megóvása és fejlesztése -

-

Veszprém belvárosának komplex gazdasági, szociális, épített örökség- és környezetvédelmi, közlekedési rekonstrukciója Potenciális térteremtés tudásparkok számára o Szentkirályszabadja Pannon Repülőtér fejlesztése (Tudáspark, K+F, környezetvédelmi projektek helyszíne, utas és áruszállítás- regionális repülőtér és logisztikai központ kiépítése) o Veszprém Barnamező rehabilitáció (NIKE, Pét, volt orosz és magyar katonai területek komplex rehabilitációja) Veszprém színvonalas turisztikai programkínálatának bővítése a Kittenberger Állat és Növénykert, a Séd-völgyének és a Benedek hegy turisztikai fejlesztésével (kerékpárút) Egészség és szabadidő park Veszprémben (egészségügyi szolgáltatás, és kulturális, zenei szórakoztatás) Életteli lakótelepek (zöldterületek, játszóterek rehabilitációja) Bérlakás program (magasan kvalifikált, frissen végzett szakemberek részére megfelelő minőségű lakhatás)

94

-

Várpalotán a Thuri Vár környékének rekonstrukciós munkái, pihenőpark kialakítása a várkertben, látványtó kialítása (Várpalota) Kistérségi komplex település-rehabilitációs program

3.3 Veszprém térszervező erejének növelése a közlekedésfejlesztés által (interregionális, regionális, helyi) -

Városi komplex közlekedésfejlesztés (hiányzó közúti átkötések, közúti kapcsolatok, jelentős csomópontok körforgalommá történő kialakítása) A modern helyi és térségi tömegközlekedést szolgáló fejlesztés (két nagyméretű közösségi parkoló, ahonnan csuklós gázüzemű buszokkal, kis méretű, biodizellel vagy gázzal hajtott buszokkal lehet a belvárosba jutni) A tengely városok és térségei közötti közúti kapcsolatok fejlesztése 8-as számú főút (E66) déli elkerülő szakaszának kiépítése. (Veszprém-Várpalota, az aprófalvak elérhetőségének javítása) A kistérségi közúti és kerékpáros kapcsolatok fejlesztése a Balaton-felvidék irányában

Veszprém megyei kistérségek összehasonlítása A KSH a kistérségeket fejlettségi típusaik alapján öt összevont fejlettségi térségtípus szerint sorolhatjuk be: dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló és lemaradó térségek A kapott eredmény alapján. Veszprém megye kilenc kistérségéből 3 tartozik a dinamikusan fejlődő típusba. A veszprémi kistérségben a vállalkozói aktivitás növekedésén túl a lakosság iskolázottsága, a külföldi működő tőke magasabb jelenléte, valamint a megyeszékhelyet körülvevő dinamikusabb településhalmaz is meghatározó tényezőként szerepel a kiemelkedő fejlődésben. A másik két dinamikusan fejlődő kistérség - a balatonalmádi és a balatonfüredi – a Balaton partján található, így idegenforgalmi adottságaira alapozva a gazdasági fejlődés a sikeres kisvállalkozói aktivitásra támaszkodik. A megye fejlődő térsége a tapolcai, korábbi ipari és annak munkaerőbázisát kihasználva növeli gazdasági potenciálját. A kitörési lehetőségeket is magába hordozó felzárkózó térségekhez az ajkai, pápai, várpalotai és zirci kistérség tartozik. Az ajkai és várpalotai kistérség esetében a térségközpont két nehézipari központja csak lassan tér magához, míg a pápai és zirci kistérség mezőgazdasági dominanciájú, s ez még nem dinamizáló eleme a gazdaságnak. Veszprém megyében Sümeg kistérsége sorolható a stagnáló kategóriába. Ez a kistérség – hasonlóan a Dunántúlon lévő stagnáló kistérségekhez – a megyehatár mentén kialakult úgynevezett belső periférián helyezkedik el. Pozícióját tovább nehezíti a térségközpont, Sümeg gyenge gazdasági potenciálja is. Lemaradó térség sem Veszprém megyében, sem a Közép-dunántúli régióban nem található. E térségtípus döntően az ország keleti felén van jelen. A térszerkezet átalakulása természetesen nem befejezett folyamat, azonban további alakulására már új feltételként az Európai Unióhoz való kapcsolódás lesz a meghatározó elem. Az ily módon megnyíló új források és kapcsolatok megfelelő felhasználásával a területfejlesztés új szakasza veheti kezdetét.

95

Veszprém megye kistérségeinek fejlettségi szintje az ezredfordulón

Kistérségek gazdaságának alakulása A kistérségek alakulását alapvetően a gazdaság alakulása határozza meg. A kistérségek legfontosabb gazdasági jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: Veszprémi Ipar : porcelán, építőipar, gépipar-alkatrészgyártás, elektronika, élelmiszer-, bútor, informatika Szolgáltatás: idegenforgalom kereskedelem, javítás, szálláshely, vendéglátás, ingatlanügyek, pénzügyi, hídképzők, eüi, szoc, köz szolg, Balatonfüred Szolgáltatás: Idegenforgalom, kereskedelem, szálláshely, vendéglátás logisztika Balatonalmádi Szolgáltatás: Idegenforgalomkereskedelem, szálláshely, vendéglátás Ipar: papírgyár, vegyipar, gépipar Várpalotai Ipar: vegyipari, fémfeldolgozó, acélszer-kezetgyártó, építőipar, ruhaipar Szolg:Kereskedelem, Ingatlanügyek, Gazdasági, Pénzügyi szolgáltatások

96

Zirci Ajkai Pápa Sümegi

Ipar : Bányászat, Faipar Mező- erdőgazdálkodás ~6% Ipar: üveggyár, formaöntöde, bányászat, alumíniumipar, villamos-energia, szerszámgép, építőipar Ipar:élelmiszer (hús), textil- és bőripar, gépipar, fémipar Szolgáltatás: kereskedelem, turizmus (wellness), Ipar: : építőipar,ruhaipari termékgyártó, szigetelőanyaggyártó Szolgáltatás: Idegenforgalom Mező- erdőgazdálkodás ~6%

A gazdaság fejlettsége szempontjából kistérségenként természetesen jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, a termelő vállalkozások aránya a legmagasabb Sümeg (41 %), Zirc (38 %) térségében, míg a legalacsonyabb Veszprém körzetében (32 %). Ezen belül, ha az agrárvállalkozásokat nézzük a megyei részarány nem éri el a 3 %-ot, ennek kétszerese a megye mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas területtel rendelkező kistérségeiben (pápai, sümegi, zirci). A megyében összességében a vállalkozások tizedének főtevékenysége az ipar, legnagyobb az arányuk az ajkai és veszprémi kistérségben (13 %). Az ipari vállalkozások ilyen arányú letelepedését, működését a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte és az ipari parkok kialakítása is segítette. Az építőipari vállalkozások részesedését tekintve a megyén belül Sümeg környéke emelkedik ki, ugyanakkor Pápa térségében a legkisebb e mutató. A másik oldalon a nem termelő szektort tekintve arányaiban, a kereskedelemben, javításban tevékenykedőké a vezető szerep. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban működő szervezetek területi elhelyezkedését meghatározzák a turisztikai lehetőségek. A Balaton-part és a tapolcai kórház barlang jelenléte hozzájárult ahhoz, hogy az idegenforgalmi szolgáltatásra szakosodott vállalkozások 16-23%-a tapolcai, a balatonalmádi és a balatonfüredi kistérségben telepedett le. A Balaton sávjában és a megyeszékhely vonzáskörzetében a vállalkozási aktivitás sikeresnek tűnő helyi válaszként jelent meg a piacgazdaságra való átmenetben. Balatonfüred környékének kiugróan magas mutatója a kereskedelemmel, valamint szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozások magas számával hozható összefüggésbe. A vállalkozásszegény terület a Sümeg központú – jellegzetesen aprófalvas – kistérség, amely Veszprém és Zala megye határán helyezkedik el. A megyében működő vállalkozások legkisebb hányada (kevesebb, mint 3%-a) települt ide és több mint felének a székhelye a térség központjában található. Nagy létszámmal működő vállalkozás nincs a térségben, és mindössze 6 foglalkoztat 50-249 főt. Többé-kevésbé hasonló sorrendet kapunk, ha a kistérségeket a vállalkozási aktivitás 2000 és 2002 decembere közötti alakulása alapján vizsgáljuk: a két balatoni és a veszprémi körzet mellett a legdinamikusabban a fejlődő tapolcai és a felzárkózó várpalotai kistérségben nőtt a vállalkozási aktivitás, míg a másik oldalon, Sümeg környékén jóval a megyei átlag alatti vállalkozásbővülés tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a vállalkozási aktivitásnál az a területi elv érvényesül, hogy a kedvező idegenforgalmi adottságokkal, jó közlekedési és kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező település-együttesekben élénkebb a vállalkozói kedv.

97

A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a vállalkozói körnek a 90-es években tapasztalt dinamikus növekedése és napjainkban is zömmel a kis létszámú – ezen belül is a legfeljebb 9 főt alkalmazó – vállalkozások számának bővüléséből adódott. A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása valamennyi övezetben a mikro- és kisszervezetek fölényét mutatta. Az elmúlt év végén a megyében működő vállalkozások 96%-a 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. A kistérségek közül a két szélső póluson nem nagy az eltérés. (A balatonfüredi és veszprémi (egyaránt 97 %), valamint a sümegi kistérség (95 %).) A vállalkozások 3%-ában 10-49 fő állt alkalmazásban és az 50 főnél több munkavállalóval rendelkező cégek részaránya csupán 1 %. Ez utóbbiak többsége részvénytársaság, kisebb hányada pedig korlátolt felelősségű társaság. A 249 főnél nagyobb vállalkozások 60 %-a az ajkai és a várpalotai és a veszprémi térségben működik. A külföldi tőke és ezen belül az iparba irányuló is nagy differenciáltsággal telepedett meg a megye egyes térségeiben. Az idegen befektetők vállalkozásuk székhelyének megválasztásánál viszonylagosan kedvező adottságainál fogva elsősorban a megyeszékhelyet és környékét részesítették előnyben. A veszprémi kistérségben működik a megyében bejegyzett külföldi érdekeltségű ipari tevékenységre épülő vállalkozásoknak háromtizede, közülük számos jelentősebb tőkeerővel bíró. Ezt igazolja az itt jegyzett tőke megye egészéből való közel 50%-os, a devizatőkének ennél nagyobb arányú részesedése. A vállalkozások számát tekintve - a megye jelentős ipari körzete - az ajkai, ugyanakkor a tőkebefektetés nagyságrendje alapján a pápai kistérség a második helyezett. Fenti három területre koncentrálódott együttesen a megye iparához társult devizatőkének több mint négyötöde. Balatonfüredre és környékére (ahol az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységek dominálnak) csak töredéke került, de alig van kedvezőbb pozícióban a megyénk északi peremén elhelyezkedő zirci és a délnyugati megyehatárhoz közeli, társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott sümegi térség. Megyénk kilenc kistérsége közül az ipari vállalkozások átlagos tőkeereje kimagasló a veszprémiben, de a pápai térségben is magasabb a mutató értéke a megyei átlagnál. Az ipari vállalkozások kistérségenkénti megoszlása az alábbi képet mutatja: Ajka kistérségében 24 jogi személyiséggel rendelkező 50 fő feletti létszámot alkalmazó ipari vállalkozás székhelye található. Ebből 14 Ajkán, 4 Devecserben, 2 Kertán működik, ezen kívül Nyirád, Somlóvásárhely, Úrkút és Városlőd ad helyet egy-egy nagyobb létszámot foglalkoztató kft-nek. A Bakonyi Erőmű és a Le Bélier Magyarország Formaöntöde részvénytársaságok, a többi kft-ként jegyzett cég. Ezer fő feletti foglalkoztató az Ajka Kristály Üvegipari Kft és a Bakonyi Erőmű Rt, valamint 500 és 1000 fő közötti a Timföld Kft és az előbb említett formaöntöde alkalmazottainak száma. Az üveggyár éves árbevétele meghaladja a 2,5 milliárd, a másik három cégé a 4 milliárd forintot. Balatonalmádi kistérségének 50 fő feletti ipari vállalkozásainak mindegyike Balatonfűzfőn található. A 6 vállalkozásból 3 részvénytársaság, 3 kft. A Fűzfői Papírgyártó-Feldolgozó Rt mellett a többiek a hajdani Nitrokémia utód-vállalatai, amelyek közül egy gépipari, négyen vegyipari tevékenységet folytatnak. A Nitrokémia 2000 Ipari és Vagyonkezelő Rt, valamint a Nitrokémia Vegyipari Rt a legnagyobbak, létszámuk ezer fő, éves árbevételük 4 milliárd forint körüli. Balatonfüreden mindössze egy cég, a Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft biztosít mintegy 200 fő számára munkalehetőséget, éves árbevételük meghaladja az egy milliárd forintot.

98

A Pápa kistérségének 19 ipari szervezete közül 13 Pápán található, a többi székhelye Csót, Kúp, Nyárád, Ugod, Vaszar. Legtöbben – 500 – 1000 fő között – a Pápai Hús, a Pápai Textilgyártó és az Elekthermax Rt-knél dolgoznak és árbevétel szempontjából is ők a listavezetők. Az 50 fő feletti vállalkozások közül 8 cég a textilia, ruházati és bőrtermék gyártással foglalkozik, gépiparral, fémfeldolgozással 3-3 és az élelmiszeriparba 2 vállalkozás tartozik. Sümeg kistérségében mindössze három 100 és 200 fő közötti létszámot foglalkoztató üzem működik, a Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft, a Gloritex Ruhaipari Kft és a Foltex Ipari Szövetkezet. A szigetelőanyaggyártó éves árbevétele 300-500 millió forint között van, a két könnyűipari termékgyártóé 50-300 millióra tehető. A tapolcai kistérségben található nyolc 50 fő feletti létszámot alkalmazó ipari vállalkozás közül a legnagyobb a Bakonyi Bauxitbánya Kft 500-1000 fő közötti dolgozói létszámmal és 4 milliárd Ft feletti éves árbevétellel. A következő létszámkategória 100-200 fő közötti, ahová a Kékkuti Ásványvíz Kitermelő Rt és 2 tapolcai központú ásványgyapot gyártó tartozik, a harmadik ugyanilyen profilú cég. már 100 fő alatti létszámot foglalkoztat ugyancsak Tapolca székhellyel. Kis létszámmal működik Nemesgulácson a Badacsony Borászati Szövetkezet, a Gulács Ipari Szövetkezet és az uzsai Basalt-Középkő Kőbányák Kft is. Az említett hét vállalkozás éves nettó árbevétele 50 és 200 millió Ft közötti. Várpalota kistérségében 8 (50 főnél nagyobb) vállalkozás található, 3-3 Várpalota, illetve Berhidán, 2 pedig Pétfürdőn. Valamennyi berhidai és pétfürdői cég vegyipari termékgyártó, közülük abszolút listavezető a Nitrogénművek Rt, amelyik 1999-ben 16 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el és 1500 főt foglalkoztatott. A megyei lista 4. helyezettje 14 milliárdos árbevételével az Inotai Aluminiumkohó Kft, ahol 800-an dolgoztak. A bánya gépüzeméből átalakult Gépüzem és Acélszerkezeteket Gyártó Kft 200 fő, a VÁR-TEXT Ruhaipari Kft 50-100 fő körüli létszámot foglalkoztat, előbbi 500 milliót meghaladó, utóbbi 50 millió Ft alatti árbevétellel. Veszprém kistérségében található 25 ipari szervezet több mint egynegyede a megye 50 fő feletti létszámú vállalkozásainak. Ebből 2 Herenden, egy Tótvázsonyban, és Nemesvámoson a többi Veszprémben működik. Ezer fő feletti létszámmal legnagyobb a Herendi Porcelán Manufaktura Rt, amit a Bakony Művek Rt, a Bakonykarszt Rt, a Balaton Bútorgyár Rt és a Continental-Teves Kft követnek 500-1000 fő közötti kategóriában. Árbevételüket tekintve a legnagyobb értékelőállítók sora a Porcelán Manufaktúra, Bakony Művek, a Continental-Teves mellett a Bramac Betoncserépgyártó Kft, a Lasselsberger Knauf Kft és a Veszprémtej Rt. A gyártók közül 5 tartozik a gépiparba, közülük 3 a megyei élbolyban található. A Veszprém környéki ipar fejlettsége ennek köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a zöldmezős beruházással megvalósított, külföldi tőkét is mozgósító vállalkozások révén. A Veszprém környéki ipar szélesebb szerkezeti skálát vonultat fel, mint a többi kistérség 50 fő feletti szervezetei. Míg a többi kistérség iparszerkezete a korábban meglévő struktúrát terelte új szerkezeti keretek közé, addig Veszprém befogadóvá vált az új technikát hordozó külföldi tőkebefektetések számára. Zirc kistérségének mindössze két „jelentősebb” méretű (50 fős) ipari vállalkozása az egyre inkább visszafejlesztendő Dudari Bányászati és Szolgáltatási Kft, valamint a Zirci Bakony-Fa Kft.

99

3. sz. melléklet A VESZPRÉM MEGYEI KONZORCIUM KOMPLEX SZAKKÉPZÉS – FEJLESZTÉSI TERVE KÖZÖSEN ELLÁTANDÓ FUNKCIÓI ÉS GAZDÁI

1

3

4

5

A funkció megnevezése Profil összehangolása

A funkció gazdája Megyei Önkormányzat

A speciális támogatást igénylő, valamint az SNI tanulók egységes módszertani központja SNI elhelyezkedés támogatás

Kolping

6 második szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmái, rész- és kiegészítő képzései képzőhelyeit összefogó koordinációs központok ¾ szolgáltatások nyújtása, pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolás a, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok

Egészségügy: Padányi

Kozmutza

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció: Faller Vegyipar környezetvédelem : Ipari Szakközépiskola Közgazdaság: Közgazdasági Szakközépiskola Mezőgazdaság: Széchényi

Célcsoport A kiemelt 6 szakmacsop ortot oktató intézmény, fenntartók Minden intézmény

Minden intézmény, kiemelten: Molnár, Kolping A6 szakmacsop ortot oktató intézmény

A felelős személy Szigeti Ilona

A funkció helyszíne

Fodor Tamás Pétfürdő

Dörnyeiné Barabás Éva

Veszprém

A funkciógazd ának kijelölt intézmény vezetője

A funkciógazd ának kijelölt intézmény telephelye

A funkció megnevezése megosztása, stb.

A funkció gazdája

Célcsoport

A felelős személy

A funkció helyszíne

Vendéglátás – idegenforgalom: SÉF

A6 szakmacsop ortot oktató intézmény

A funkciógazd ának kijelölt intézmény vezetője

A funkciógazd ának kijelölt intézmény telephelye

¾ profil egyeztetés a 6 szakmacsopor tban (nincs megállapodási kényszer) 5

6 kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmái, rész- és kiegészítő képzései képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhelyközpontok: ¾ gyakorlóhelye k összehangolás a ¾ modulrendsze rű fejlesztés összehangolás a ¾ szolgáltatások nyújtása, pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolás a, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok megosztása, stb. ¾ technológia bemutató központ ¾ profiltisztítás

Építészet: Táncsics Közlekedésinformatika: Jendrassik-Venesz Elektrotechnikaelektronikainformatika: Öveges Faipar: Bercsényi, Acsády Gépészetinformatika: Bánki, Faller

101

6 7 8

A funkció megnevezése ¾ tanárok átjárási rendszerének megszervezés e bizonyos közös modulokban Közös szolgáltatások a mérés-értékelés területén Közös nyomonkövetési rendszer Közös szolgáltatások a pályaorientáció – beiskolázás területén

9

Gyakorlóhelyek kialakítása önkormányzatoknál, illetve önkormányzatok érdekeltségi körébe tartozó szervezeteknél

10

Közös továbbképzési rendszer pályázatírás, EU ismeretek, projektvezető és kulcsemberek vezetői készségei javítása céljából, pályaorientáció, és marketing Minőségbiztosítás közös funkciói: mérés – értékelés, tantervösszehangolás, nyomonkövetés Programiroda létrehozása a fejlesztési projektek figyelésére, pályázatok (magyar – nemzetközi),

11

13

A funkció gazdája

Célcsoport

A felelős személy

A funkció helyszíne

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pedagógiai Szakmai Szolgáltató, valamint Megyei Kereskedelmiés Iparkamara Ajka és Veszprém Város Önkormányzata

Minden intézmény

Intézmény vezető

Veszprém

Minden intézmény

Kocsis Tamás

Veszprém

Minden intézmény

Intézmény vezető és Kocsis Tamás

Veszprém

Minden intézmény

Paulics István és Schultz Zoltán

Ajka, Veszprém

Programiroda

Minden intézmény

Veszprém

Programiroda

Minden intézmény, fenntartók

Veszprém

Megyei Önkormányzat a konzorciumi tagok közös anyagi részvállalásával

Konzorciumi partnerek

Veszprém

102

14

A funkció megnevezése döntések előkészítésére, lobbitevékenységre, projektvezetők kiválasztására, projektek monitorozására. Indulásként egy éves próbaműködtetés, majd eredmények értékelése alapján plusz két év részletes működés kidolgozása szükséges! Külföldi kapcsolatok megerősítése, nemzetközi pályázatmenedzsment és cserekapcsolatrendszer

A funkció gazdája

Célcsoport

Programiroda, szakmacsoportok gazdái

Minden intézmény

103

A felelős személy

A funkció helyszíne

Veszprém

4.sz. melléklet Jövőkép – célok – funkciók A Veszprém megyei Konzorcium komplex szakképzés-fejlesztési terve jövőkép területei és célrendszere

A JÖVŐKÉP FŐ ÜZENETEI • A fenntartók együttműködése erősödik a kínálat és gyakorlat összehangolásában, a pályázatokban és a képzés-racionalizálási lehetőségekben: a konzorcium egyeztet a szakmakínálatot illetően a konzorcium fenntartóival és erre egyeztetési mechanizmust alakít ki, melyet minden fenntartó döntéshozói elfogadnak. Az egyeztetési mechanizmusban a 6 kiemelt szakmacsoportban minden elindítandó szakmában, valamint a szakmaprofilok tisztításában és a fejlesztések elindításában is közös döntést hoz a konzorcium. • A második 6 szakmacsoportban csak a profilok egyeztetési mechanizmusában működnek együtt a fenntartók. • A fenntartók szakképzés-fejlesztési tervei a munkaerőpiacba ágyazott, több szintű gyakorlati képzőhely rendszerre alapozódnak, előtérbe helyezik a munkaadókkal való együttműködést és az elhelyezkedést támogató projekteket, szolgáltatásokat. A fenti területeken a fenntartók és az általuk megnevezett döntés-előkészítők működnek közre, az intézmények véleményét a fenntartók minden esetben kikérik. • A konzorcium intézményeiben a következő 5 évben várhatóan csökken a beiskolázandó tanulók létszáma, viszont nő a tanulók életkora, hiszen a 14 – 18 éves korosztály mellett a fiatal felnőttek számára is kínálnak szakmákat a fenntartott intézmények. • A tanulói összetétel a jelenleginél még heterogénebb lesz: az intézmények továbbra is tömegesen találkoznak a 8 osztályt végzettekkel, akik nem jutnak be más intézményekbe, viszont várhatóan növekedni fog az érettségizett, ám a felsőoktatásból kiszorult tanulók száma. Ennek megfelelően a szakmaszerkezet kialakításában, valamint a tartalmi, módszertani fejlesztésekben is a tanulók heterogenitására kell felkészülni a felzárkóztató, pályaorientációs, valamint a tehetséggondozó programokban egyaránt. • Az SNI tanulók és a különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a konzorcium az integrációra törekszik, módszertani központot hoz létre, a létrejövő új központi gyakorlóhelyek esetében a horizontális tanulás módszereit kihasználva közös tanítási – tanulási módszereket dolgoz ki a pedagógusok és diákok számára, így ezek a tanulók is igénybe vehetik az újonnan létrejövő szolgáltatásokat. Számukra további speciális elhelyezkedést támogató szolgáltatások kialakítását is felvállalja a konzorcium. • A szakmaszerkezetben 6 kiemelt szakmacsoportot részletesen, közös beruházásokkal és projektekkel fejleszt a konzorcium, további hat esetében a kínálat összehangolásában együttműködik.

A RÉSZLETES JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER 1. A SZAKMASZERKEZET A Konzorcium fenntartói az alábbi szakmacsoportokban tervezik a fejlesztési együttműködést a következő három évben 1. Szolgáltatások: Vendéglátás – idegenforgalom Ebben új szakmakínálat kialakítása a következő területeken: ¾ Wellness ¾ Gyógyászathoz kötődő szakmák ¾ Rekreáció Kiemelt fejlesztések az idegenforgalom szakmacsoporthoz kapcsolódva a SÉF Szakképző Iskolában valósulnak meg. A rekreációs szakmákban a tartalmi és eszközfejlesztések a Padányi Katolikus Gyakorlóiskolával együtt történnek. A vendéglátás területén az alábbi intézmények együttműködése valósul meg: SÉF, Jendrassik-Venesz, Bercsényi, Kolping és Reguly. 2. Építészet (hozzátartozó szolgáltató szakmákkal) Kiemelt szakmák az érettségire épülő technikus szakmák (pl. magasépítő technikus, műemlékvédelmi technikus), melyekhez kapcsolódó kiemelt fejlesztések a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban valósulnak meg, a meglévő tanműhelyre alapozva. A tetőfedéssel kapcsolatos szakmák oktatásának központja a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. A két intézmény együttműködéséhez kapcsolódik a Bercsényi, Acsády, Kolping, Faller és a Reguly. 3. Közlekedés szakmacsoport informatikai fejlesztésekkel Autószerelő Autóelektronikai műszerész szakmák Ebben a szakmacsoportban csúcstechnológiás gyakorlati képzőhellyé fejlesztés és kapcsolódó központi beruházás történik a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában. A meglévő felszereltséget kihasználva, együttműködő partneriskola az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Bánki és a Reguly. 4. Elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoport A szakmacsoport fejlesztése az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium területén történik meg. Együttműködő partneriskolák: Bánki, Bercsényi, Acsády, Faller, és Táncsics. 5. Faipar A faipari szakmák koncentrálása megtörténik, a központi gyakorlati képzőhely fejlesztése az alábbi intézményekben történik: épületasztalos Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, bútorasztalos Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium. A fejlesztés a Táncsics és Reguly iskolák közreműködésével valósul meg.

105

6. Gépészet szakmacsoport informatikai fejlesztésekkel Az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium területén központi gyakorlati képzőhely kialakítása történik meg. A gépészet szakmacsoportban az intézménnyel együttműködik a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, ahová Veszprém a gépésztechnikus képzést koncentrálja, valamint a Bercsényi, Széchényi, Öveges, Acsády, Kolping, Faller, JendrassikVenesz és Reguly iskola. Fejlesztés történik a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban is, mely a szakmunkásképzést érinti, elsődlegesen a csőhálózatszerelő szakmákban. A fenti szakmacsoportok tanulólétszáma és a munkaerő-piaci igények azt indokolják, hogy mind a fejlesztési projektek tartalmában és tárgyában, mind a konkrét szakmák kínálatában megegyezések szülessenek a fenntartók között. A konzorcium ezen szakmacsoportokban megvizsgálja az együttműködés lehetőségét a Pannon Egyetem felsőfokú szakképzésével. A fejlesztési központok kialakításakor a következő szempontok érvényesülnek: • • • • • • • • • •

az adott kistérség – város gazdaság-fejlesztés irányait és munkaerőpiaci helyzetét veszi figyelembe legyen kollégiumi férőhely legyen ipari háttér, vállalkozás, ahol van lehetőség a gyakorlatra legyen hagyománya a képzésnek legyen minőségi háttér az oktatásban személyi és tárgyi felszereltség színvonala (felszereltség legyen, új épületekben legyen) egy kistérségben egy helyszín marad ezekben a szakmacsoportokban központi gyakorlóhely ne legyen messze modulrendszer kiszélesedésével további koncentráció – eszköz- és épületigényes modulokat egy – két helyszínhez kötjük, ahol központi gyakorlatokat szervezünk. 30 fő alatt nem indul 9-es szakiskolai osztály

A végleges beruházási döntéseket januárban, az építészeti bejárást és az eszközfelmérés elemzését követően hozza meg a konzorcium. Az alábbi szakmacsoportokat szintén kiemelt területként kezeli, így a szakmaprofil egyeztetésekben a konzorcium képviselői egyeztetést terveznek, ám az ezekhez kapcsolódó fejlesztések továbbra is a fenntartók egyedi döntésein múlnak: 1. Egészségügy – hiányszakmák révén bővíteni szükséges, az együttműködés és közös fejlesztések az idegenforgalommal együtt történik. 2. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 3. Vegyipar 4. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 5. Közgazdaság (pénzügyi és számviteli ügyintéző, valamint ügyintéző titkár szakmákra koncentrálva) 6. Mezőgazdaság 2. EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN ELLÁTANDÓ KÖZÖS FUNKCIÓK 2.1. A közös irányítás és tervezés megteremtése 106

A konzorcium négy irányítási szintet működtet a jövőben, melyből kettő olyan irányítási forma, amely korábban nem létezett: 1. Intézményi irányítás – végrehajtás az eddigiek alapján, kivéve a második és negyedik szintet 2. Intézmények közötti szint, mely az operatív közös feladatok költséghatékonyabb és magasabb minőségű ellátására jön létre o mérés – értékelés, o munkaerő-piaci monitoring, o pályaválasztás és pályakövetés, o modul rendszerű tantervmenedzsment területén. 3. Egyedi fenntartói szint: működési paraméterekről hoz döntést, kivéve a 4. szintet, melyben közös döntéseket hoz a konzorcium további fenntartóival 4. Fenntartói közös együttműködések – döntési szint: fejlesztési projektekről döntés, kínálat, profiltisztítás, képzési szintek: profiltérkép és modultérkép, valamint a fejlesztési projektekben közös irányítás és kapacitásépítés (PM kiválasztás, képzés, nyilvántartás). A nagyobb fejlesztési projektek végrehajtásának a fenntartók döntései alapján külön szervezete van (gesztor intézmény vagy szervezet vagy új, a projekt céljára létrejövő szervezet). A fenti közös irányítás és egyeztetési mechanizmus kialakításának alapja a partneri együttműködés, melyben a fenntartók egymást egyenrangú félnek tekintik és a döntések előkészítésének szempontjait nyilvánossá teszik, s bevonják az intézményeket a véleményezésbe, valamint a helyi együttműködő partnereket a döntés előkészítésébe. 2.2 A minőség megerősítése A minőség megerősítése érdekében intézmények közötti szinten az alábbi területeken történik együttműködés: • Módszertani kultúra fejlesztése, pedagógus kompetenciák fejlesztése, eszközpark fejlesztése • Nyomonkövetés a társadalmi szereplők bevonásával (kamarák, munkaügyi központok, munkaadók, fejlesztők, foglalkoztatási paktumok, klaszterek, stb) évente statisztikailag megbízható visszajelzést ad a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről és trendjeiről • Közösen működtetett szakképzési feladatokhoz megfelelően rugalmas, átlátható és hatékony szervezeti formák biztosítása, közös gyakorlati képzési központok, szolgáltatóházak és projektcégek (szervezetek) létrehozása. • Az önkormányzati feladatellátás gyakorlati képzésbe történő bevonása 2.3. Munkaerőpiacba integrált képzési rendszer • A munkaerő-piaci változások folyamatos megjelenítése a tananyagokban és tanmenetekben – a modulok fejlesztése a vállalati visszajelzések alapján, munkaadói képviselők bevonásával • Oktatók, helyszínek, eszközök, eljárások, módszerek tekintetében is integrálttá tesszük az oktatást a. Konkrét vállalati munkaerő-piaci helyzetekkel találkozzon b. Többszintű gyakorlati képzés: i. Intézményi képzés gyakorlati képzés (közösen használt ii. Intézményközi tanműhelyekkel, a munkaerő-piaci szereplők bevonásával) iii. Vállalati képzés

107

-

-

-

c. Részvétel a vállalati technológiák, kompetenciák tanácsadásában – ha van, akkor klasztereken keresztül, ha nincs, akkor fenntartói együttműködésben. d. Aktív együttműködés kialakítása a cégek HR részlegével: i. Oktatók munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztése (szakoktatók vállalati részképzése) alapuló kompetenciafejlesztés a ii. Munkakörelemzésen vállalkozások részére (KKV-k, mikrovállalkozások, stb) A tanulók aktívvá tételének támogatása a munkaerő-piacon o Tanulói teljesítménymérés, mely alapja a képzés minőségfejlesztésének és az alapkompetenciák fejlesztésének is a független vizsgarendszer és a belső intézményi tanulói teljesítménymérés összhangját megteremti o Alapkompetenciák biztos használata (olvasás, szövegértés, önkifejezés, nyelvi kompetenciák, matematika – informatika – természettudományos gondolkodás készségei, szociális intelligencia fejlesztése: team munka, kommunikációk, alkalmazkodóképesség, asszertivitás, gazdasági, pénzügyi intelligencia biztosítása, családi gazdálkodás, családi vállalkozás, biztonságos környezet, egészségvédelem) o Tanulók önismereti és önképzési képességeinek javítása (life-longra felkészítés) o Meg kell ismertetni a képzési rendszerrel és a tanulási utakkal, továbbképzési lehetőségekkel o Az ellátható munkaköri kompetenciák szélesítésének kompetenciája, egyéni karriertervezés képessége o A munkaerő-piaci igények gyors felismerésének támogatása Belépés és visszalépés a munkaerőpiacra: a képzés és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer összekapcsolása (pályakezdők, csökkentett munkaképességűek, képzés+álláshoz jutás integrált megoldásai, munkaerőpiacra visszalépés támogatása, stb.) A felnőttképzési szabályozás – iskolarendszerű szabályozás összehangolása: gyors reagálású rövid ciklusú képzések indítása alapszakképesítésekkel rendelkező tanulóknak

2.4. Esélykiegyenlítés, esélyteremtés • Passzív elemek: Pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kifejlesztése, • Foglalkoztatás – támogatás • Aktív elemek: munkahelykeresés – támogatás, karriertámogatás, egyéni tanácsadás és pedagógiai fejlesztés, egyéni felzárkóztatási támogatás • Proaktív kommunikációs rendszer működtetése az írott és az elektronikus sajtóban és közvetlen célcsoport-kommunikációval • Pedagógiai szolgáltatások (szakmai szolgálat és szakszolgálat) • Közösségi szolgáltatások • Belső kompetenciamérési rendszer, mely méri a veszélyeztetettséget és felkészültséget, mely a szolgáltatás-nyújtás és a képzés-fejlesztés alapja és ez alapján egységes alapkompetenciák garantált biztosítása a tanulóknak • Környezettudatosság alkalmazása: olyan eljárások alkalmazása, melyek a különböző iparágakban az erőforrások környezetkímélő módon való használata, takarékosság, költséghatékonyság, stb… • Sajátos nevelési igényűek számára megfelelő szakképzési kínálat és munkaerőpiaci kapcsolatrendszer kialakítása 108

III.1. Stratégiai célok meghatározása SZAKMASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS (BEISKOLÁZÁSI PROFILOK (SZAKMACSOPORT/SZAKMÁK) 1. Konzorciumi profiltérkép és modultérkép létrehozása 2. Többszintű gyakorlati képzés modulrendszerének kidolgozása a modultérkép részeként 3. Folyamatos tartalomfejlesztési rendszer kiépítése 4. A sajátos nevelési igényű tanulók munkaerőpiacba integrált új képzési modelljének bevezetése SZERVEZETFEJLESZTÉS (TANMŰHELY/SZAKTANTEREM FÉRŐHELYEK VÁLTOZTATÁSAI, KÖZÖS FUNKCIÓK DEFINIÁLÁSA, PÁLYAKÖVETÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS), 1. Gyakorlati képzőhelyek közös központjainak létrehozása Több szintű és színhelyű gyakorlati képzőhelyek rendszerének kialakítása Ezen cél megfogalmazása az I.pontban történt. 2. A közös szolgáltatások szervezeti hátterének megteremtése 3. Integrált intézményközi és fenntartóközi irányítási rendszer kiépítése 4. Közös nyomonkövetési rendszer kialakítása 5. Az önkormányzati közszolgálati feladatellátás és a gyakorlati képzés szervezeti összehangolása KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK (PÁLYAORIENTÁCIÓ, TECHNOLÓGIA-TRANSZFER, KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK, ESÉLYEGYENLŐSÉG.), 1. Proaktív életpálya és munkába állási kommunikáció működtetése 2. Közös pályaorintációs és pályaválasztási rendszer kidolgozása 3. Gyors reagálású felnőttképzési rendszer 4. Esélykiegyenlítés mérésre épülő alapkompetencia-képző rendszerrel 5. Felkészítés az EU-n belüli munkavállalásra 6. Vállalati kapcsolatépítés támogatása HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 1. Folyamatos szakoktató-továbbképzési és tapasztalatszerzési rendszer működtetése 2. Fejlesztési projektmenedzsment kapacitásépítés

109

5.sz. melléklet A Projektek rövid bemutatása 1. A speciális támogatást igénylő, valamint az SNI tanulók egységes módszertani központja, valamint a hátrányos helyzetű és az SNI tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése elhelyezkedés támogatással és tranzit foglalkoztatással A projekt gazdái: Kolping/Kozmutza Célok: 1.1. SNI Módszertani Központ létrehozása • Módszertani központ kialakítása és fejlesztése szakmai szakszolgáltatások területén • Együttműködési hálózat kialakítása és fejlesztése • Valamennyi érintett intézmény bevonása a helyi program és az oktatási struktúra kialakításában, összehangolás • A résztvevő intézmények ismereteinek, készségeinek, speciális szakmai ismereteinek és kompetenciáinak bővítése • A többségi szakképzési intézmények iskolaszerű elfogadó közösségekké válásának segítése egységes módszertani központi kialakulásával. • Az integrált módszerek elterjesztése • A központi gyakorlati képzőhelyekre és a vállalati képzőhelyekre integrált speciális felkészítő programok a szakoktatók, a vállalati képzők és pedagógusok fejlesztése érdekében 1.2. Tranzitfoglalkoztatási lehetőségek az SNI tanulók számára • A munkaerőpiaci elvárásokhoz szükséges kompetenciák oktatása (munkahelyi ismeretek és szociális kompetenciák elsajátítása, moduláris képzés) • Nyílt munkaerőpiaci képzés tovább erősítése (Munkahelyi Gyakorlat megerősítése). • Modul jellegű képzések indítása (nyílt munkaerő piaci gyakorlóhelyeken, NSZI tananyagok már vannak). • Utókövetési lehetőségek kiépítése (civilszervezetek bevonásával) A munkaerő piacról kiesők számára Tranzitfoglalkoztatás kiépítése (felnőtt képzésben, civil szervezettel való együtt működésben) • Olyan, piacképes szakmák indítása, mellyel magasabb arányú elhelyezkedés garantálható az érintett intézmények számára • 2. 6 szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó koordinációs központok létrehozása a tartalomfejlesztés koordinálása érdekében. A hat szakmacsoport, melyben kizárólag tartalomfejlesztési együttműködés történik: egészségügy (Padányi központ), kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (Faller központ), vegyipar – környezetvédelem (Ipari Szakközépiskola központ), közgazdaság (Közgazdasági Szakközépiskola központ), mezőgazdaság (Széchényi központ) Célok: • A fejlesztési projekt a kiemelt szakmacsoportok körében támogatja az új OKJ bevezetését a konzorcium intézményeiben az egységes módszertani megközelítésű tantervi modularizáción alapuló szakképzési programok kidolgozásával, • közös szakoktató képzési rendszerrel, • közös pályaorientációs tevékenységekkel,

•

valamint közös fellépéssel a szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek, tapasztalatok megosztása területén. • a tartalmi fejlesztések egyeztetésében részt vevő intézmények között a hat szakmacsoportban minden évben profilegyeztetés történjen, s a megfelelő képzési kínálat alakuljon ki ezeken a területeken. A Konzorcium hat olyan fejlesztést tervez, melyben a tartalomfejlesztés koordinációja mellett a képzőhelyek egy részét közös, központi funkciók létrehozásával és a gyakorlati képzőhelyek integrációjával tervezi. A 3 – 8. projektek ezeket a szakmacsoportokat tartalmazzák: 3. Vendéglátás – turizmus kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely-központ létrehozása A projekt szakmai gazdája: SÉF Célok: • Valamennyi, a programban résztvevő iskola érintett tanulója élő gyakorlati környezetben sajátítja el a gyakorlati ismereteket • A turizmus szakmához kapcsolódóan kialakul egy új képzési kínálat a rekreáció területén (gyógymasszőr és fizioterápiás asszisztens) • Speciális szakmai ismeretekhez jut • Külföldi kapcsolatok révén több helyszínes külföldi szakmai és nyelvi gyakorlathoz jut, EU ismeretekkel bővíti tudását • A külföldi képzőhelyek bevonása által a szakoktató állomány szakmai, pedagógiai, nyelvi és módszertani ismeretei bővülnek 4. Építészet kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása Célok: A fejlesztési projekt az építészeti szakmacsoportok körében támogatja az új OKJ bevezetését a konzorcium intézményeiben, az egységes módszertani megközelítésű tantervi modularizáción alapuló szakképzési programok kidolgozásával. Továbbá a modularizált tantervekben megjelenített háromszintű gyakorlati képzés (intézményi alapozás, közös képzőhelyek és vállalati képzés tanulószerződésekkel) alapján a közös képzőhelyeken bemutatandó szakmai műveletek gyakorlására közösen használandó gyakorlati képzőhelyek fejlesztésével költséghatékonyabbá teszi a gyakorlati képzést a minőség egyidejű növelésével. A célok továbbá: • A központi programban szereplő csúcstechnológiát igénylő feladatok elvégzése, • tananyagok kidolgozása (pl. műemléki, kőműves, aktív tetők kialakítása stb.) • elvégzett, kiemelt képzések dokumentálása • vizsgaeredményesség • elhelyezkedés nyomon követése • alternatív és legmodernebb technikák tanítása • szárazépítési, hőszigetelési technikák tanítása 5. Gépészet kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása Célok: A fejlesztési projekt a kiemelt szakmacsoportok körében támogatja az új OKJ bevezetését a konzorcium intézményeiben az egységes módszertani megközelítésű tantervi modularizáción alapuló szakképzési programok kidolgozásával, közös szakoktató képzési rendszerrel, közös pályaorientációs tevékenységekkel, valamint közös fellépéssel a szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek, 111

tapasztalatok megosztása területén. A projekt során a Bánki Donát Szakképző Iskolában (Ajka) jön létre központi gyakorlati képzőhely a fémmegmunkáláshoz kapcsolódó gépészeti csúcstechnológia alkalmazására, valamint további fejlesztések valósulnak meg a Faller (Várpalota) Szakképző Iskolában. Az eszköz- és épületfejlesztések célja a gyakorlati képzőhelyek tevékenységének összehangolása, a modultervek összehangolása, a technológiai bemutató központ működtetése Ajkán a gépészet szakmákhoz kapcsolódóan. 6. Közlekedés kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása A projekt gazdája: Jendrassik-Venesz Szakközépiskola Célok: • • •

Csúcstechnológiák gyakorlati képzésének koncentrálása közös képzőhely formában eszközfejlesztéssel és épületbővítéssel Bemutató és továbbképző központ működtetése. A koncentrálás eredménye az eszközkihasználás növekedése. Modultantervek összehangolása, közös pályaorientáció

7. Elektronika – elektrotechnika kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása Célok: • Gyakorlati képzőhelyek összehangolása az Öveges Szakközépiskola központtal létrejövő közös gyakorlati kapacitások fejlesztésével • Modultervek összehangolása. • Technológia képző, bemutató központ működtetése. • Továbbképzés, tapasztalatok cseréje. • Szakmai nyelvi kompetenciák meghatározása, szakmai nyelvi adatbázis működtetése. 8. Faipar kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása A projekt gazdái: Épületasztalos: Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Bútorasztalos: Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Célok • Gyakorlóhelyek összehangolása • Tantervi rendszer összehangolása (tömbösítés) • Finanszírozás megoldása 3 éven túli időszakra is • Technológiai bemutató központ létrehozása a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, illetve az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégiumban • Továbbképzés tapasztalatcsere a partnerek között • Szakmai nyelvi kompetenciák létrehozása • Szaknyelvi szótár létrehozása 9. Közös szolgáltatások a mérés-értékelés területén, valamint az alapkompetenciák fejlesztése területén A projekt gazdája: Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Cél: A pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú oktatásra és a korszerű módszertani eljárások, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazására, a tanulók képességeinek vizsgálatára. 112

10. Közös nyomonkövetési rendszer A projekt gazdája: Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A projekt célja, hogy a szakmai képzésben feladatokkal bíró intézmények, illetve a szülők, diákok, munkaerőpiaci szereplők képet kapjanak a náluk végzett tanulók szakmánkénti elhelyezkedési arányáról, illetve a munkahelyi beválás mértékéről. Ez ad segítséget a képzés tartalmának, súlypontozásának megítéléséhez, az esetleges korrekciók végrehajtásához. A projekt akkor tekinthető sikeresnek, ha ƒ a végzettek legalább 50 %-át sikerül figyelemmel kísérni ƒ az adatfelvétel, az adatfeldolgozás, valamint az eredmények közzététele egy év alatt megvalósul ƒ az adatfeldolgozás eredményei tájékoztató jelleggel mindenki számára hozzáférhetően megjelennek ƒ a képző intézmények saját végzett tanulóik pontos adataihoz, valamint az azokból levont következtetésekhez hozzáférnek. ƒ A munkaerőpiaci előrejelzések egységes módszertanát megteremteni ƒ A demográfiai adatok alapján a szakképzés irányítás tervezési rendszerének megalapozottabb működtetése 11. Közös szolgáltatások a pályaorientáció beiskolázás területén A projekt gazdája: Pedagógiai Szakmai Szolgáltató 11.1. A pedagógusok felkészítése az életpálya-építési kompetenciaterület oktatására - ismerjék a kompetenciaterület legfontosabb összetevőit - legyenek tisztában a kompetenciaterülethez közvetlenül kötődő legfontosabb képességekkel, tevékenységekkel. - rendelkezzenek az oktatáshoz szükséges attitűddel, szemlélettel. 11.2. Az intézményvezetők tájékoztatása kompetencia alapú oktatás bevezetéséről, a munkaerőpiaci és az EU-s elvárásokról 11.3. A diákok tájékoztatása a képzési, elhelyezkedési lehetőségekről 11.4. A szülők tájékoztatása a pályaválasztási lehetőségekről. 12. Közös továbbképzési rendszer pályázatírás, EU ismeretek, projektvezető és kulcs emberek vezetői készségei, pályaorientáció, marketing területén Gazda: Programiroda, Megyei Önkormányzat Célok ƒ Egységes pályázatfigyelés megvalósítása: a kiemelt szakmacsoportokban kidolgozott projektekben rögzített beruházási célokhoz szükséges pályázatok jelentős részének megvalósulása 2010-ig. ƒ Vezetői továbbképzések a projektek kulcsembereinek és a vezetőknek: közös EU-s ismereti és pályázatírási, követési ismereteket nyújtó továbbképzés megvalósulása 2008. I. félévig. ƒ EU-s tapasztalatok szerzése külföldi továbbképzéseken, látogatásokon. ƒ Szakképzés népszerűsítése, széles körű tájékoztatás a szakképzés-fejlesztés megvalósulásának eredményeiről 13. Minőségbiztosítás közös funkciói: mérés – értékelés, tanterv összehangolás, nyomonkövetés Gazda: Programiroda, Megyei Önkormányzat Célok:

113

A projekt alapvető célja a konzorciumi együttműködés szabályozási rendszerének elkészítése illetve továbbfejlesztése, a közös funkciók szervezeti elhelyezése a résztvevő intézmények és fenntartók szervezetében. A konzorciumi közös funkciók kialakításával létrejött új folyamatok szabályozásainak elkészítése és ezek megjelenítése az intézmények IMIP-jeiben és a fenntartók ÖMIP-jeiben, nem önkormányzati fenntartók esetében pedig a fenntartó belső szabályozásaiban. 14. Programiroda működtetése és a fenntartói együttműködés és irányítás folyamatos fejlesztése Projektgazda: Megyei Önkormányzat a konzorciumi tagok közös anyagi részvállalásával Célok: 14.1. Közös együttműködési modell a fejlesztési projektek figyelésére, pályázatok előkészítése (magyar – nemzetközi) lobbi, döntések előkészítése, projektvezetők kiválasztása, projektek monitorozására: egy éves próbaműködtetés, eredmények értékelése alapján plusz két év, részletes működés kidolgozása szükséges 14.2. Közösen működtetett szakképzési feladatokhoz megfelelően rugalmas, átlátható és hatékony szervezeti formák (önálló, közös tulajdonú szervezetek vagy egy konzorciumi tagszervezeten belül létrehozott, közösen finanszírozott önálló költséghelyek) biztosítása, közös gyakorlati képzési központok, szolgáltatóházak, stb. 15. Külföldi kapcsolatok megerősítése, nemzetközi pályázatmenedzsment és cserekapcsolatrendszer Programgazda: Programiroda, szakmacsoportok gazdái

114

6. sz. melléklet

MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV A KOMPLEX SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁRA

A VESZPRÉM MEGYEI KOMPLEX SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONZORCIUM SZÁMÁRA

Készült: 2007. január 10. Érvényessége: 2010. február 28.

Konzorciumi működési Kézikönyv

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

I. FEJEZET A Konzorcium bemutatása

Dátum:

Konzorcium neve

Oldal / oldalak száma:

116/146

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 117 I. A KONZORCIUM BEMUTATÁSA .......................................................................................... 118 II. A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV CÉLJA ................................................................................... 119 III. A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV HATÁLYA............................................................................ 120 IV. A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV HATÓKÖRE ......................................................................... 120 V. A KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉS FŐBB TERÜLETEI (FOLYAMAT- ÉS TEVÉKENYSÉGTÉRKÉP) ................................................................................................................ 123 VI. A FOLYAMATOK BEMUTATÁSA ..................................................................................... 124 VI.1. A képzési rendszer összehangolásának fő folyamatai ...................................................... 124 VI.1.1. Iskolai rendszerű szakképzés tervezése és engedélyezése (képzési kínálat egyeztetése, profil összehangolás és profiltisztítás)..................................................................... 124 A folyamat célja....................................................................................................................... 124 A folyamatba tartozó tevékenységek leírása............................................................................ 124 A folyamat során létrejövő eredmények .................................................................................. 125 A folyamatot szabályozó dokumentumok ............................................................................... 125 VI.1.2. Felnőttképzési rendszer egyezteztetése (intézményesítése segít, de a célok akkor is teljesülnek, ha ez most nem jön létre).......................................................................................... 126 A folyamat célja....................................................................................................................... 126 A folyamatba tartozó tevékenységek leírása............................................................................ 126 A folyamat során létrejövő eredmények .................................................................................. 126 A folyamatot szabályozó dokumentumok ............................................................................... 126 VI.1.3. Foglalkoztatáspolitikai egyeztetés .......................................................................... 127 A folyamat célja....................................................................................................................... 127 A folyamatba tartozó tevékenységek leírása............................................................................ 127 A folyamat során létrejövő eredmények .................................................................................. 127 A folyamatot szabályozó dokumentumok ............................................................................... 127 VI.2. A forrásszerzés és megvalósítás kontrollingja.................................................................. 128 A folyamat célja....................................................................................................................... 128 A folyamatba tartozó tevékenységek leírása............................................................................ 128 A folyamat során létrejövő eredmények .................................................................................. 129 A folyamatot szabályozó dokumentumok ............................................................................... 129 VI.3. A konzorcium működtetése .............................................................................................. 130 A folyamat célja....................................................................................................................... 130 A folyamatba tartozó tevékenységek leírása // folyamatábrában történő bemutatása.............. 130 A folyamat során létrejövő eredmények .................................................................................. 132 A folyamatot szabályozó dokumentumok ............................................................................... 133 VII. SZERVEZETI ÁBRA ............................................................................................................. 134 VIII. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET EGYES SZEREPLŐINEK BEMUTATÁSA, FELADATAIK, ÉS HATÁSKÖRÜK.................................................................... 135 IX. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL FUNKCIÓINAK MÁTRIXA .................................... 138 X. A KONZORCIUM FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DÍJ MEGHATÁROZÁSA.......... 141 XI. MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 142 Forrástérkép.....................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A társadalmi befogadás, részvétel erősítése, az egészségmegőrzés fejlesztése (5. prioritás) – szociális és esélyegyenlőségi terület.................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Program végrehajtási ütemterv ........................................................................................................ 143 Döntéshozó- és döntéselőkészítő testületek és tagjainak megnevezése........................................... 144 A folyamatot szabályozó dokumentumok ....................................................................................... 145

Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

117/146

Konzorciumi működési Kézikönyv I.

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

A KONZORCIUM BEMUTATÁSA

Az alábbi kézikönyv a 2006. szeptember 25-én aláírt Konzorciumi Megállapodás értelmében az alábbi konzorciumi tagok és általuk fenntartott intézmények számára készült: 1. Veszprém Megyei Önkormányzat – Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Pápa – Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium Ajka – III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Zirc – Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ajka – Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Várpalota – Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém – Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Veszprém – Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Ajka – Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc – Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Balatonfüred – Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Pápa – Thuri György Gimnázium és Szakközépiskola, Várpalota 2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata – Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém – Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém – Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Veszprém – Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola, Veszprém 3. Ajka Város Önkormányzata – Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Ajka 4. „SÉF” Közhasznú Társaság – „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Veszprém 5. Veszprémi Érsekség – Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája, Veszprém 6. Magyar Kolping Szövetség – Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pétfürdő A hat konzorciumi partner a konzorciumi megállapodás értelmében három éves fejlesztési stratégiát készített, melynek megvalósítását az alábbiakban szabályozottak szerint közösen végzik.

Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

118/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Az együttműködő partnerek: 1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2. Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 3. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. OKÉV (Oktatási Hivatal) 5. Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat A Konzorciumi megállapodás alapvetően szabályozza a három éves működés célját a 2. pontban. Szabályozza a három éves megvalósítás folyamatát a 3. pontban. A konzorciumi Megállapodás tartalmazza az alapvető testületek (Konzorciumi Tanács, Partneri Tanács) működésének szabályait. A további szereplők, testületek szabályozása ezen kézikönyv keretében kerül meghatározásra.

II.

A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV CÉLJA

2.1. A kézikönyvben foglaltak a Konzorciumi Tanács 2007. január 17-én elfogatott „Három éves komplex szakképzés-fejlesztési Terv” című dokumentumban foglaltak megvalósításának főbb szabályait írja le, a 2006. szeptember 25-én a fenntartók által aláírt Konzorciumi Megállapodással együtt érvényes. A Működési Kézikönyv alapvető célja, hogy a Támogatási Szerződésben és a Konzorciumi Szerződésben foglalt, a Konzorcium által vállalt feladatok ellátásához megfelelő szervezeti formát és szabályozott eljárásrendet biztosítson, így garantálva a közösen vállalt tevékenységek hatékony és eredményes megvalósulását. A Kézikönyv meghatározza a fő folyamatokat és azok eljárását, valamint a feladatellátás szervezeti formáját és szereplőit olyan módon, hogy az ne jelentsen a minimálisan szükségesnél több erőforrásigényt a Konzorcium számára. Az itt foglaltak további részletes szabályozása, a dokumentációs rend kialakítása és a hatékony működés biztosítása a Fejlesztési Programvezető feladata lesz. 2.2. A kézikönyv az alábbi tevékenységeket, folyamatokat szabályozza részletesen: 1. Közös Programiroda (konzorciumi megállapodásban rögzített program végrehajtási szervezet) a következő három éves működtetésének eljárásrendje 2. A közös fejlesztések előkészítése, lebonyolítása 3. Az iskolarendszerű szakképzés tervezése és engedélyezése (képzési kínálat egyeztetése, profil összehangolás és profiltisztítás) a hat fenntartó közös együttműködésében 4. A foglalkoztatáspolitika passzív és aktív szereplőivel való állandó együttműködés és ezek eredményeinek beillesztése a szakképzés fejlesztésébe 5. A felnőttképzési rendszer egyeztetésének mechanizmusa

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

119/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

2.3. A kézikönyv által meghatározott döntési hatáskörök szabályozása Az alábbi folyamatok szabályozzák, hogy a Három éves Komplex Szakképzés-fejlesztési Tervben leírt funkciók megvalósításának kik a szakmai gazdái, a projektdefiníciókban meghatározott felelősöknek és együttműködő partnereknek milyen feladatai vannak, valamint rögzítésre kerül a Programiroda (program végrehajtási szervezet) vezetőjének és a program végrehajtási szervezet stratégiai és operatív testületeinek döntési hatáskörei is. III.

A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV HATÁLYA

Az alábbi kézikönyv 2007. március 1. – 2010. február 28. között tartó közös konzorciumi feladatokat határozza meg. IV.

A MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV HATÓKÖRE

A fejlesztési programban szereplő projektek előkészítése, a támogatást szerzett fejlesztési projektek megvalósulásának követése, értékelése, valamint az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés fenntartók által meghatározott egyeztetési mechanizmusának működtetése A közös, illetve részben közös, egyedi fenntartói feladatok szétválasztása a következőképpen történik meg: Szint

Közös fejlesztési tevékenységek megnevezése

Minden intézményt 1. A speciális támogatást igénylő, valamint az SNI tanulók egységes módszertani központja, valamint a hátrányos helyzetű és az SNI tanulók érintő közös munkaerőpiaci esélyeinek növelése elhelyezkedés támogatással és fejlesztések tranzit foglalkoztatással F: Kolping/(Kozmutza) 2. 6 szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó koordinációs központok 3. Vendéglátás – idegenforgalom kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely-központ létrehozása 4. Építészet kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, részés kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása 5. Gépészet kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, részés kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása 6. Közlekedés kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása 7. Elektronika – elektrotechnika kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

120/146

Konzorciumi működési Kézikönyv Szint

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Közös fejlesztési tevékenységek megnevezése

Minden intézményt gyakorlati képzőhely központ létrehozása érintő közös fejlesztések 8. Faipar kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely központ létrehozása 9. Közös szolgáltatások a mérés-értékelés területén, valamint az alapkompetenciák fejlesztése területén F: Pedagógiai Szakmai Szolgáltató 10. Közös nyomonkövetési rendszer F: Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 11. Közös szolgáltatások a pályaorientáció beiskolázás területén – Pedagógiai Szakmai Szolgáltató 12. Közös továbbképzési rendszer pályázatírás, EU ismeretek, projektvezető és kulcs emberek vezetői készségei, pályaorientáció, marketing, F: Programiroda 13. Minőségbiztosítás közös funkciói: mérés – összehangolás, nyomonkövetés F: Programiroda

értékelés,

tanterv

14. Programiroda a fejlesztési projektek figyelésére, pályázatok előkészítése (magyar – nemzetközi) lobbi, döntések előkészítése, projektvezetők kiválasztása, projektek monitorozására: egy éves próbaműködtetés, eredmények értékelése alapján plusz két év, részletes működés kidolgozása szükséges, F: Megyei Önkormányzat a konzorciumi tagok közös anyagi részvállalásával

15. Külföldi kapcsolatok megerősítése, nemzetközi pályázatmenedzsment és csere- kapcsolatrendszer, F: Programiroda, szakmacsoportok gazdái.

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

121/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

Szint

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Közös fejlesztési tevékenységek megnevezése

Közös fejlesztendő A fejlesztési tervben megnevezett kiemelt szakmacsoportok, úgy mint szakmacsoportok Vendéglátás – idegenforgalom, Építészet , Közlekedés szakmacsoport informatikai fejlesztésekkel, Elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoport, Faipar, Gépészet egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely-központok esetében az alábbi közös feladatok ellátását vállalják a fenntartók • gyakorlóhelyek összehangolása (részleteit a projektek határozzák meg) • modulrendszerű fejlesztés összehangolása • szolgáltatások nyújtása, pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolása, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok megosztása, stb. • technológia bemutató központ • profiltisztítás (az alábbi szabályozásban részletesen definiált a profilegyeztetés és tisztítás módja) • tanárok átjárási rendszerének megszervezése bizonyos közös modulokban Egyedi fenntartói A konzorcium nem határozott meg közös fejlesztési tevékenységeket, de ajánlott a kiemelt, egyeztetve fejlesztendő szakmacsoportok esetét követni. hatáskörben fejlesztendő szakmacsoportok

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

122/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

V.

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

A KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉS FŐBB TERÜLETEI (FOLYAMAT- ÉS TEVÉKENYSÉGTÉRKÉP)

A Konzorcium két szakmai fő folyamatot (1. A képzési rendszer összehangolásának fő folyamata, 2. A forrásszerzés és megvalósulás kontrollingjának fő folyamata), és egy ezt kiszolgáló működtetési tevékenységet tartalmaz (Konzorcium Működtetése). Az alábbi ábra összefoglalja a két szakmai és a működési tevékenységek viszonyát. A képzési rendszer összehangolásának fő folyamatán belül levő folyamatok közül ezen kézikönyv az 1 – 3. sorszámú folyamatokat szabályozza. A 4 – 19. pontban megjelöltek azok a fejlesztési projektek, melyek a következő három évben a Konzorcium tervei szerint elindulnak. Ezen fejlesztési projektek eredményeképpen létrejövő tevékenységek szabályozása a projektek keretében történik meg, s ezzel a Konzorciumi Kézikönyv kiegészül. 1. A KÉPZÉSI RENDSZER ÖSSZEHANGOLÁSÁNAK FŐ FOLYAMATA 1. Iskolarendszerű szakképzés tervezése és engedélyezése (képzési kínálat egyeztetése, profil összehangolás és profiltisztítás) 2. Felnőttképzési rendszer egyeztetetése 3. Foglalkoztatáspolitikai egyeztetés 4 – 21. pont: A 19 közös fejlesztési tevékenység folyamatai

2. A FORRÁSSZERZÉS ÉS MEGVALÓSULÁS KONTROLLINGJÁNAK FŐ FOLYAMATA 1. Forrásfigyelés

← 2. Pályázás 3. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések előkészítése 4. Megvalósulás értékelése

↑ 3. A KONZORCIUM MŰKÖDTETÉSÉNEK FŐ TERÜLETEI 0. Konzorciumi Programiroda létrehozása 1. Működési költségvetés tervezése és kontrollingja 2. A programiroda vezetőjének munkáltatási feladatai, éves operatív munkaterv készítése és megvalósítás követése, értékelése 3. OMAI-val való kapcsolattartás, éves jelentések készítése 4. Alvállalkozók, szakértők kiválasztása és értékelése 5. A fejlesztések humánpolitikai tervezése és adatbankjának működtetése, 6. Fejlesztési Programvezetői kiválasztási rendszer működtetése 7. A Konzorcium tagjainak adatszolgáltatás a kialakított adatbankból 8. A Konzorcium, mint szervezet működtetése (egyeztetései eljárások, döntési mechanizmusok) 9. A programhoz kapcsolódó projektvezetői, vezetési, jogi, vállalkozási képzések szervezése 10. A Konzorciumon belüli és kívüli kommunikáció szervezése, kontrollálása, működtetése 11. Infrastruktúra kialakítása és működtetése Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

123/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv A FOLYAMATOK BEMUTATÁSA

VI.

VI.1. A képzési rendszer összehangolásának fő folyamatai

VI.1.1. Iskolai rendszerű szakképzés tervezése és engedélyezése (képzési kínálat egyeztetése, profil összehangolás és profiltisztítás) A folyamat célja Az iskolarendszerű szakképzés folyamatos összehangolásának célja a térségi szinten hatékonyan és eredményesen működő szakképzési rendszer kialakítása, mely biztosítja a tanulók számára az első szakmához jutást választásuk alapján, mely választáshoz lehetőséget teremt a munkaerőpiaci információk megismerésére. Az engedélyezési terv intézményenkénti bontásban tartalmazza az iskolarendszerű szakképzésben indítandó szakmákat. A folyamat két alfolyamatból áll: az első folyamat az iskolarendszerben indítandó szakmák egyeztetési mechanizmusát tartalmazza, míg a második folyamat a konkrét, az adott évi beiskolázásokat. A folyamatba tartozó tevékenységek leírása a. A következő tanév szakmáinak egyeztetése: 1. A fenntartók szakképzési döntés-előkészítéssel foglalkozó felelős szakmai képviselőiből álló Képzési Bizottság (tagjai a konzorciumi összekötők és a Fejlesztési Programvezető) minden év májusának elejétől június végéig saját munkaterve alapján több ülésen egyezteti a következő tanév beiskolázási és csoportindítási engedélyezési elveit és létszámait, azaz az adott naptári évben mindig a következő naptári évre meghirdetendő kínálatot és intézmények listáját egyezteti A döntés-előkészítés folyamatában az intézmények vezetőit legalább két alkalommal össze kell hívni, véleményüket, álláspontjukat a döntés-előkészítési dokumentumban figyelembe kell venni. 2. A fenntartók döntését az intézmények adatszolgáltatása, a Munkaügyi Központ, az éves szinten begyűjtött munkaerő-piaci információk, a program során létrejövő nyomonkövetési és előrejelzési rendszer adatbázisa, valamint a Térségi Foglalkoztatáspolitika Fórum segíti (részletesen a VI.1.3. pontban szabályozott). 3. A többkörös egyeztetés alapján kialakult szakmai álláspontot előterjesztésben foglalja össze, melyet június végéig a fenntartók szakmai bizottságai elé terjesztenek. Ha a szakmai bizottságok kifogást emelnek a Képzési Bizottság előterjesztésével kapcsolatban, a javaslatot újra tárgyalja a Képzési Bizottság, melynek javaslatait minden fenntartó a saját döntéshozatali mechanizmusán visz végig. 4. A fenntartók meghozzák a döntést saját hatáskörükben. .Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

124/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

5. A fenntartók a beiskolázási egyeztetések sikeressége érdekében általuk fenntartott intézményeiknek megküldik a következő évben indítható szakmák listáját, valamint a maximálisan felvehető tanulói létszámot minden középfokú intézményükre nézve (a gimnáziumi osztályokat is beleértve). A maximális keretszámok megállapítása a következő évre vonatkozó beiskolázási prognózis adatok segítségével történik. b. Tanulócsoportok indításának összehangolása a beiskolázási adatok ismeretében az adott tanévre vonatkozóan: 1. A Képzési Bizottság az általános és rendkívüli felvételi eljárás befejezése után (május közepén) az intézmények adatszolgáltatása alapján áttekinti a meghirdetett helyek betöltöttségét az adott tanévre vonatkozóan. 2. Egyeztetést kezdeményez azoknál a meghirdetett képzési formáknál, szakmáknál, amelyek esetén a várhatóan beiskolázható tanulók száma nem éri el a tanulócsoport indításához szükséges létszámot. 3. Javaslatot készít, a tényleges felvételek és a várható évismétlések figyelembe vételével párhuzamos képzések esetén - az indítható tanulócsoportokkal kapcsolatosan. (Alacsony tanulólétszám esetén, mely intézménybe kezdeményezzék a tanulók átirányítását.) 4. A fenntartók saját döntési eljárásuk szerint meghozzák a beiskolázással kapcsolatos döntéseiket, melyről a Képzési Bizottságot, az intézményeket tájékoztatják. 5. A Képzési Bizottság a következő tanévi beiskolázási javaslattételnél a tapasztalatokat figyelembe veszi. A folyamat során létrejövő eredmények • • • •

Nyomokövetési és előrejelzési adatbázis éves szinten Konzorciumi javaslat a beiskolázás és csoportengedélyezés következő tanévre vonatkozó tervére A Konzorciumi javaslat adott évi aktualizálása a végleges csoportokról és intézmények listájáról Közgyűlési, fenntartói döntések a beiskolázásokról A folyamatot szabályozó dokumentumok

•

A fenntartó saját működési szabályzata a beiskolázások kezeléséről

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

125/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

VI.1.2. Felnőttképzési rendszer egyezteztetése A folyamat célja A felnőttképzési egyeztetés célja, hogy a fenntartók által működtetett akkreditált felnőttképzési intézmények összehangoltan és egyeztetett piaci stratégiával vegyenek részt a térség felnőttképzési piacán. A folyamatba tartozó tevékenységek leírása 1. A fenntartók a Kézikönyv elfogadása után egy hónappal létrehozzák az általuk fenntartott akkreditált felnőttképzési intézmények vezetőiből álló Felnőttképzési Tanácsot, mely saját maga határozza meg első üléséstől számított két hónapon belül ügyrendjét. Az FT által elfogadott ügyrendet az FT vezetője tájékoztatásul megküldi a Fejlesztési Programvezetőnek, aki ellátja az FT titkári funkcióit. A Fejlesztési Programvezető az ügyrendet saját véleményének mellékelésével megküldi az FT részére tájékoztatásul. 2. A Felnőttképzési Tanácsba állandó meghívotti státuszt kell biztosítani a kamarák helyi képviselőinek és az állami munkaügyi szervezet képviselőinek is. Az FT évente egyeztetett felnőttképzési üzleti tervre vonatkozó ajánlást fogad el, melyet tájékoztatásul megküld a KT-nak is. A Fejlesztési Programvezető az FT elfogadása előtt véleményezi a végleges éves üzleti tervre vonatkozó ajánlást és véleményében jelzi a konzorciumi erőforrások hatékony kihasználásának további lehetőségeit az FT számára. 3. Amennyiben a Fejlesztési Programvezető az FT által elfogadott éves üzleti tervre vonatkozó ajánlást nem tartja megfelelőnek a konzorciumi erőforrások közös hatékony felhasználása érdekében, két héten belül kezdeményezi a Konzorciumi Tanács ülését, melyen módosító javaslatait a KT elé tárja. A KT ezen ülésésre az FT vezetőjét meg kell hívni. A Konzorciumi Tanács a véleményével kiegészített tervet visszaküldheti az FT-nek újratárgyalásra. Az FT új döntéséről a KT-t tájékoztatni kell. A folyamat során létrejövő eredmények •

Éves egyeztetett üzleti tervre vonatkozó ajánlás minden az FT-ben résztvevő akkreditált felnőttképzési intézmény számára. A folyamatot szabályozó dokumentumok -

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

126/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv VI.1.3. Foglalkoztatáspolitikai egyeztetés

A folyamat célja A folyamat célja az iskolarendszerű szakképzésben első szakmát szerző tanulók számára feltárni a lehetőségeket az álláshoz jutásra és támogatni első munkahelyükön történő munkába állásukat. A folyamatba tartozó tevékenységek leírása 1. A fenntartók a Konzorciumvezető kezdeményezésére évente összehívják a Térségi Foglalkoztatáspolitikai Fórumot, melyre meghívják a kamarák képviselőit, az állami munkaügyi szervezet képviselőit, a Konzorciumot vezető fenntartó képviselőit, a a térség kiemelt foglalkoztatóit, a tanulók elhelyezésében tapasztalatot szerzett helyi civil szervezetek képviselőit, valamint az intézmények vezetőit, kulcsmunkatársait. A Fórum célja a foglalkoztatásban érintett szereplők párbeszédének elindítása. 2. A Fórum témája a munkaerőpiacra kilépő végzős tanulók munkába állásának támogatása. Ehhez felhasználja a fenntartói információs rendszer adatait és a résztvevő tagok aktív foglalkoztatást támogató eszközeit, illetve e munkába bevonja az intézmények vezetőit. További feladat az ehhez kapcsolódó éves támogatási rendszer megalkotása. A folyamat során létrejövő eredmények •

Tapasztalatcsere fórum a foglalkoztatásban érintettek között A folyamatot szabályozó dokumentumok -

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

127/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

VI.2. A forrásszerzés és megvalósítás kontrollingja

A folyamat célja A folyamat célja a forrásfigyelés, a forrástérkép pontosítása és bővítése, a pályázatok előkészítése, valamint a saját forrásból megvalósuló fejlesztések követésének szabályozása.

A folyamatba tartozó tevékenységek leírása 1. A forrásfigyelés, forrástérkép elfogadása a. A forrástérképet a Szakképzés-fejlesztési Terv elfogadásával egyidőben fogadja el a Konzorciumi Tanács. b. Amennyiben a regionális és ágazati fejlesztési tervek végleges verziója nyilvánosságra kerül, egy – egy konkrét hazai pályázati lehetőség megjelenik, a Fejlesztési Programvezető módosítja a forrástérképet. Amennyiben ez érinti a fenntartók éves költségvetését, vagy saját forrásaik nagyságát, átrendeződését, kezdeményezi a Konzorciumi Tanács összehívását. c. A Fejlesztési Programvezető a Konzorciumi érdekeit képviselni tudó helyi, regionális – esetleg országos – döntéshozókkal felveszi a kapcsolatot, ismerteti a Stratégiában megfogalmazottakat és tájékoztatja a döntéshozókat a Konzorcium érdekeiről, ezzel javítva a fejlesztési program megvalósításának sikerességét. 2. Pályázás a. A pályázati kiírások folyamatos figyelése a Fejlesztési Programvezető feladata. A konzorciumot érintő hazai, vagy decentralizált alapokról köteles tájékoztatni a fenntartók és az általuk fenntartott intézmények képviselőit, amennyiben a pályázati kiírás a három éves komplex stratégiai tervben leírtakba beleilleszthető. Az 5 millió forint feletti összeghatárt meghaladó pályázatok esetében egy héttel a pályázati kiírás megjelenését követően összehívja a Programfelügyelő Tanácsot, s a velük kialakított álláspont alapján előterjesztést készít a Konzorciumi Tanácsnak a pályázaton való indulás feltételeiről. b. A kiemelt 6 szakmacsoportot érintő összes intézményi és fenntartói pályázat csak a Fejlesztési Programvezető aláírásával nyújtható be. c. A pályázaton való indulás esetében a Programfelügyelő Tanács kijelöli a pályázat név szerinti felelősét, valamint az együttműködő partnereket, és szükség esetén kezdeményezi külső alvállalkozók, pályázatírók bevonását, javaslatot tesz az alvállalkozó kiválasztásának szempontjaira, a közbeszerzési törvény előírásainak figyelembe vételével. d. A pályázat elkészítését követően – a pályázat benyújtása előtt legalább egy héttel – a Konzorciumi Tanács döntést hoz a pályázatról. e. A pályázat elnyerése esetében a Konzorciumi Tanács hoz döntést a Támogatási Szerződés végleges változatának elfogadásáról. Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

128/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

3. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések A saját forrásból megvalósuló fejlesztések költségvetési előirányzataira a Konzorciumi Tanács tesz javaslatot. Az előterjesztést a Programfelügyelő Tanács javaslatainak figyelembe vételével a Fejlesztési Programvezető készíti. 4. Megvalósuló fejlesztések követése a. A megvalósuló fejlesztések követési feladatait a Fejlesztési Programvezető végzi. Ennek érdekében adatokat kér a projektek gesztoraitól, a fenntartóktól, valamint az intézményektől az alábbiakról: 1. előkészítés alatt álló pályázatok alapadatai 2. megnyert /elvesztett pályázatok alapadatai 3. futó projektek alapinformációi 4. lezárt projektek alapinformációi b. A Fejlesztési Programvezető éves beszámolót készít a Konzorciumi Tanács részére, melyet a Programfelügyelő Tanáccsal előzetesen megvitatva terjeszt elő. c. A Konzorciumi Partnerek és a gesztor projektgazdák feladata, hogy minden előkészítés és szerződés alatt álló projektről információkat szolgáltasson az éves beszámolóhoz legkésőbb december 1-ig. d. A futó projektek gazdáinak feladata, hogy minden projekt előrehaladási jelentést – a finanszozó által megkért formában – a Fejlesztési Programvezetőnek is megküldjön tájékoztatásul. e. A Fejlesztési Terv megvalósulásának értékelése érdekében az alábbi szempontoknak megfelelően készül el az éves beszámoló: ¾ felhasznált pályázati és saját források, ezek eltérése a tervezettől ¾ a sikeres és nem sikeres pályázatok volumene ¾ a projektek előrehaladása (célok teljesülése, ütemtervtől való eltérés, költségfelhasználás, költséghatékonyság). b. A Konzorciumi Tanács által elfogadott beszámoló alapján készül az OMAI számára a beszámoló. Ennek elkészítéséért a Programvezető felelős. Az OMAI visszacsatolásáról a Fejlesztési Programvezető tájékoztatja a fenntartókat. A folyamat során létrejövő eredmények • • •

Frissített forrástérkép A Program céljainak és tervezett projektjeinek megfelelő beadott pályázatok Éves beszámolók a konzorcium tevékenységéről A folyamatot szabályozó dokumentumok

• •

Komplex Szakképzés-fejlesztési Terv elfogadott forrástérképe Éves beszámoló az OMAI számára (Támogatási Szerződés 5.6 pontja szerint)

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

129/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

VI.3. A konzorcium működtetése

A folyamat célja A folyamat célja annak leírása, hogy a fenti szakmai folyamatok működtetését milyen mechanizmuson keresztül látja el a Programiroda (program végrehajtási szervezet), valamint az együttműködő szervezetek (stratégiai, operatív és irányítási szint) milyen tevékenységeket végez a három éves együttműködés során. A folyamatba tartozó tevékenységek leírása // folyamatábrában történő bemutatása 1. A Programiroda létrehozása A Konzorciumi Megállapodás alapján a konzorciumi partnerek kötelesek a következő három évben a program végrehajtási szervezet (jelen esetben Programiroda) működtetését biztosítani. Ennek értekében a fenntartók 2007. március 1 – 2010. február 28. közötti időszakra Programirodát hoznak létre. Az első éves próbaműködtetésre előzetes megállapodás alapján 2007. december 31-ig biztosítják a működési feltételeket. Az első év eredményei alapján a következő két év működtetésére vonatkozó elképzeléseket közösen egyeztetik. A Programiroda feladatait ellátó munkatársat a Konzorcium vezetője jelöli ki. A Fejlesztési Programvezető a konzorciumi megállapodásban rögzített Projektmenedzser. 2. A Programiroda feladatai A Programiroda az alábbi feladatokat látja el: a. Működési költségvetés tervezése és kontrollingja, ennek előterjesztése a Konzorciumi Tanács részére b. A Programiroda vezetőjének munkáltatási feladatai, éves operatív munkaterv készítése és a megvalósítás követése, értékelése c. OMAI-val való kapcsolattartás, éves jelentések készítése d. Alvállalkozók, szakértők értékelése e. A fejlesztések humánpolitikai tervezése és adatbankjának működtetése f. Projektvezetői kiválasztási rendszer működtetése g. A Konzorcium tagjainak adatszolgáltatás a kialakított adatbankból h. A Konzorcium, mint szervezet működtetése (egyeztetései eljárások, döntési mechanizmusok) i. A Programhoz kapcsolódó képzések lebonyolításának megszervezése, szükség esetén pályázati / saját források keresése a kompetencia-fejlesztésekhez j. A Konzorciumon belüli és kívüli kommunikáció szervezése, kontrollálása, működtetése k. Infrastruktúra kialakítása és működtetése l. Konzorcium hatókörét érintő fejlesztések, beruházások indításának, megvalósításának összehangolása, nyomonkövetése, értékelése Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

130/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

m. Fejlesztési projektek figyelése, pályázatok előkészítése (magyar – nemzetközi) érdekében végzett lobbi tevékenység összehangolása n. A már működő projektek monitorozására: egy éves próbaműködtetés, eredmények értékelése alapján plusz két évre a részletes működés kidolgozása, utána véglegesítése o. A régióban párhuzamosan megvalósulásra (pályázásra) kerülő szakképzési projektekkel történő összehangolás a Konzorcium stratégiájának kialakítása érdekében, szükség esetén egyeztetések kezdeményezése más fenntartókkal 3. A program végrehajtási szervezet feladatai a Konzorcium működtetése érdekében a. Költségvetési támogatás biztosítása a működtetéshez, valamint a saját források biztosításához, ennek éves szintű megállapítása b. Részvétel a Konzorcium stratégiai, operatív és végrehajtási működtetésében c. Adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre történő ellátása d. A pályázatokon való induláshoz szükséges saját források megállapítása e. Tájékoztatási, bejelentési, egyeztetési kötelezettség a nem konzorciumi partnerekkel történő pályázatokon való indulás esetén (ez a kötelezettség minden intézményére vonatkozik a Konzorciumnak) a Konzorciumi Megállapodásban foglaltak szerint. f. Részvétel és a feladatok ellátása a közös funkciók esetében. g. A program végrehajtási szervezet részletes feladatait a feladat – hatásköri mátrix tartalmazza, valamint a jelen működési kézikönyvben található szervezeti ábra mutatja be (lásd Működési kézikönyv VII. és VIII. fejezet) 4. A működési feltételek biztosítása a. A Konzorcium Működtetéséhez kapcsolódó alapvető költségeket (Programiroda felállítása, Fejlesztési Programvezető díjazása, rendezvények költségei, stb) a Fenntartók a három év során biztosítják. Ennek összegéről a Konzorciumi Tanács dönt. A Programiroda plusz költségeiről – pl. pályázatíráshoz kapcsolódó külső szakértői díjak, építészeti engedélyek, stb – az érintett fenntartók a Fejlesztési Programvezető előterjesztése alapján határozzák meg. b. A Programiroda helyszíne: Veszprém Megyei Önkormányzat épülete c. A Programiroda felállításához szükséges infrastrukturális feltételeit a Konzorcium Vezetője biztosítja (programvezető helye, számítógép, nyomtató, telefon) d. A Programiroda működési költségeit az éves közös költségvetés biztosítja e. A működési költségek felhasználásáról az elfogadott éves költségvetés alapján – az alvállalkozók bevonását kivéve – a Fejlesztési Programvezető dönt. f. Az alvállalkozók (eseti szakértők, pályázatírók, kiviteli terveket készítők, stb). kiválasztásában a Fejlesztési Programvezető a Projektfelügyelő Bizottság véleménye alapján dönt. Az ehhez szükséges forrásokról a Konzorciumi Tanács dönt. 5. Beszámolási kötelezettségek A Fejlesztési Programvezető közvetlenül a Konzorciumi Tanácsnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. A Fejlesztési Programvezető – projekttel kapcsolatos - munkáltatói feladatait a Konzorciumi Tanács elnöke látja el. 6. Kommunikáció a. A Fejlesztési Programvezető feladata, hogy a program PR és kommunikációs feladatait a fenntartók, intézmények, együttműködő partnerek, valamint a külső Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

131/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

szereplők számára is ellássa. Ennek érdekében évente egy alkalommal konferenciát szervez, tájékoztatja a sajtó képviselőit, valamint az ágazat és a régió legfontosabb érintett szereplőit. b. A Fejlesztési Programvezető beszámolási kötelezettséggel tartozik a Konzorciumi Tanács, valamint az OMAI felé. Az éves beszámolók elfogadása legkésőbb az adott év december 31-ig megtörténik. c. A Fejlesztési Programvezető feladata, hogy a program végrehajtási szervezetben meghatározott szereplőket a soron következő megbeszélésekről tájékoztassa, valamint a megbeszélésekről, döntésekről írásos emlékeztetőt készítsen. 7. A program végrehajtási szervezet szereplőivel kapcsolatos szankciók a. Adatszolgáltatás A konzorciumi szereplők részéről a megállapodott határidő max. egymás után kétszeri be nem tartása esetén: • amennyiben ezzel pályázatírást veszélyeztetett és a pályázatot a Konzorcium elvesztette, a pályázatírás költségeinek az adott Fenntartóra (Intézményre) történő ráterhelése • amennyiben a pályázat nyert, de a késedelemből adódóan többletköltség merült fel (pl.: túlóradíj, nem tervezett szakértő bevonása, stb) költségeinek az adott Fenntartóra (Intézményre) történő ráterhelése b. A Konzorcium hatáskörébe tartozó fejlesztés indítása esetén • a Konzorciumból kizárás és az OMAI tájékoztatása • az OMAI által kirótt költségek megtérítése az adott Fenntartót terheli c. Tartós távollét Konzorcium különböző szintjén lévő testületből (max. kettő egymás utáni alkalommal) • határozatképesség (50%-os jelenlét) esetén a hiányzó/k a meghozott döntéseket magukra nézve kötelezőnek tekintik • határozatképtelenség esetén (min. 3 nappal előre nem jelezték hiányzásukat az érintettek) a késedelemből adódó költségeket a jelen nem lévők viselik (Pl.: terembérlet, pályázatról lemaradás, utazási költségek) d. Konzorcium éves költségvetéséhez közösen kialakított költségek biztosításának hiánya esetén • állandó költségek esetén a KT dönt figyelmeztetés, kizárás között e. Fejlesztési Programvezetői hiányosságok esetén (pl.: az OMAI-nak adandó beszámoló neki felróható okokból egy héttel a KT ülés előtt nincs a KT tagoknál; az általa segített pályázat, nem pótolható formai okok miatt nem nyer; a megjelent pályázati lehetőségekről egy hétnél később kapnak értesülést a KT tagjai) • a működési költségek kialakításánál ezek csökkentő tényezőként jelennek meg, amelynek csökkentő hatásáról a KT tagjai döntenek.

A folyamat során létrejövő eredmények Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

132/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv • • • •

Éves költségvetés Éves beszámoló a Konzorciumi Tanács számára Éves beszámoló az OMAI számára Pályázati figyelő rendszer A folyamatot szabályozó dokumentumok

•

Fejlesztési Programvezető munkaköri leírása

Készült: 2007. február 16.

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

133/146

Konzorciumi működési Kézikönyv VII.

Készült: 2007. február 16.

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

SZERVEZETI ÁBRA

Jóváhagyta:

Dátum:

Oldal / oldalak száma:

134/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

VIII.

Melléklet

HATÁSKÖRE • •

Konzorciumi Tanács (KT), Tagjai: a fenntartók jogi képviselője

• • • • • • • •

Programfelügyelő Tanács (Konzorciumi szerződésben partneri Tanácsként szerepel), Tagjai: a Fenntartók szerződésben megnevezett képviselői (konzorciumi összekötők és együttműködő partnerek képviselői)

2007. február 16.

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET EGYES SZEREPLŐINEK BEMUTATÁSA, FELADATAIK, ÉS HATÁSKÖRÜK

SZERVEZETI EGYSÉG NEVE/ SZEREPLŐK KÖRE

Készült:

XI. FEJEZET

• • • • • • •

FELADATAI

Döntés a Stratégiai együttműködés területeiről, tartalmáról, megvalósításáról valamint értékeléséről. Döntés a Konzorciumi szerződésben megfogalmazott stratégiai együttműködési területein indítandó projektekről, azok kereteinek szükség szerinti módosításáról, értékeléséről. Forrástérkép elfogadása Fenntartói kör módosítása Saját területéről a Programfelügyelő tanács tagjának megbízása A Konzorcium működési feltételeinek meghatározása, módosítása, biztosítása A Konzorciumi munka beszámolójának elfogadása Döntés a konzorciumi együttműködési kereteiről, az abban rögzített szankciók alkalmazásáról. Konzorciumi Tanács összehívásának soron kívüli kezdeményezése A Konzorcium működésének szabályozása, vagy e szabályozás módosítása Döntés az éves iskolarendszerű szakképzési terv engedélyezéséről A KT elé kerülő anyagokhoz javaslatok benyújtása, előzetes véleményezése Költségvetési előirányzat megvitatása és előzetes jóváhagyása Szankciók alkalmazásának kezdeményezése Az adott fenntartónál a Konzorciumi együttműködésből adódó feladatok operatív irányítása A konzorciumi adatbázishoz szükséges adatok biztosítása Döntés-előkészítésnél a Fenntartó más, a konzorciumba nem tartózó Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

• • • • • • • •

• • • • •

Költségvetési előirányzat közgyűlések, tulajdonosi körök elé terjesztése és elfogadtatása Elfogadott forrástérkép alapján sajátforrás biztosítása Társasági szerződések megkötéséhez szükséges módosítások elfogadása A Konzorcium operatív működésének évenkénti értékelés Lobbí tevékenység folytatása a Konzorcium érdekében Programvezető működési feltételeinek biztosítása Programfelügyelő tanács tagjának a munkához szükséges hatáskörök, munkaidő biztosítása. A Konzorcium belső és külső kommunikációjában való közreműködés A KT elé kerülő anyagokhoz adatszolgáltatás A Felügyeletével megvalósuló projektek követése, arról adatszolgáltatás a KT felé benyújtandó, a projektekre vonatkozó módosítási kérelmek elkészítése Költségvetési előirányzat készítése az érintett projektekre Lobbizás, egyeztetése Oldal / oldalak száma:

135/146

Konzorciumi működési Kézikönyv Képzési Bizottság (csak a fenntartók szerződésben meghítározott képviselőiből áll) • • • • • • Konzorcium vezetője

• • • • • • •

Fejlesztési Programvezető • • • •

Készült: 2007. február 16.

XI. FEJEZET Melléklet

ámde szakmailag kapcsolódó döntéseinek ismertetése, befolyásolása a Konzorcium érdekében. A Fenntartó és az Intézmények tájékoztatása a Konzorcium munkájáról Részvétel a Konzorcium érdekében történő lobbi tevékenységben Programfelügyelő Tanács soron kívüli összehívásának kezdeményezése Konzorciumi működésrendre vonatkozó KT előzetes véleményezése Előterjesztés és egyeztetések az éves iskolarendszerű terv engedélyezéséről Szerződéses keretek között megbízza a Fejlesztési Programvezetőt a Projektmenedzsment feladatok ellátásával, ezt évente értékeli és a szerződés meghosszabbítását, megszüntetését vagy módosítását kezdeményezi a Konzorciumi Tanácsban Kezdeményezi az éves program végrehajtási szervezet költségvetés elfogadását Ellátja a Konzorciumi Tanács elnöki funkcióit A KT elé kerülő anyagok előkészítése Adatok bekérése Projektek, pályázatok követése, egyeztetése Lobbizás támogatása Konzorciumi együttműködésből adódó operatív feladatok elvégzése (adatszolgáltatás, egyeztetés, KT-csal kapcsolatos szervezési feladatok) Programfelügyelő Tanács tervezett üléseinek megszervezése, emlékezető készítése Határidős feladatok teljesülésének nyomonkövetése és számonkérése A KT által a Konzorcium működtetésére jóváhagyott költségvezéssel való gazdálkodás Javaslattétel a Konzorcium működési rendjére

Elfogadta:

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

Elfogadás dátuma:

• • •

•

•

• • • • •

Pályázati menedzsment pozícióira vonatkozó javaslattétel Pályázatok elkészíttetése, nyerés esetén TSz-ek megkötéséhez szükséges módosítások előterjesztése Az éves iskolarendszerű beiskolázások koordinálása és ebbe az intézmények, szakértők vélemények bevonása

Hivatalos kapcsolattartóként - a Konzorciumi szerződésben és a Támogatási szerződésben meghatározottak szerint – beszámolási és tájékoztatási kötelezettséget lát el az OMAI felé Napi kapcsolatot tart a Fejlesztési Programvezetővel.

KT elé kerülő anyagok elkészítése, a pontosítások, módosítások elvégzése OMAI felé készülő beszámoló elkészítése A pályázati kiírások követése, a pályázatok elkészítésében való részvétel, nyerés esetén TSzek előkészítése A Konzorciumi adatok gyűjtése, rendszerezése, elemzése, adatszolgálta A Konzorciumon belüli kommunkációs rendszer működtetése

Oldal / oldalak száma:

136/146

Konzorciumi működési Kézikönyv • •

• Gesztorok Testülete – • (Projektvezetők, gesztorok), • Tagjai: Projektvezetők, gesztorok • • • • Térségi Fórum

Foglalkoztatáspolitikai

2007. február 16.

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

Melléklet

A tervezett és megvalósítás alatt lévő projektek összehangolása tartalmi és erőforrás (pénz, ember, eszköz) oldaláról. Ha ez a KT korábbi határozatával nem egyeztethető, vagy jelentős Fenntartói érdekeket érint, akkor ennek jelzése a Fejlesztési Programvezető felé, aki az érintett Fenntartóval való egyeztetést kezdeményez a Fenntartó képviselőjénél, vagy rendkívüli KT ülést kezdeményez, az ehhez szükséges anyagokat elkészíti Adott projekt konkrét megtervezése A projekt sikeres megvalósítása Adott projekt KT által jóváhagyott költségeivel való gazdálkodás, szükség esetén módosításának kezdeményezése A projekthez hozzárendelt erőforrásokkal (ember, eszköz, idő) KT által jóváhagyott kereteken belüli gazdálkodás. Az ettől való eltérésből adódó módosítás kezdeményezése A KT által jóváhagyott kereteken belü, a tervben meghatározott feladatok végrehajtatása, ellenőrzése, ezekről adatszolgáltatás A projekt kereteinek módosításának kezdeményezése A projekt lezárásának kezdeményezése

• • • • • •

•

•

• Egyes funkciókban, projektekben • érintett intézmények/megnevezett • szereplők •

Készült:

XI. FEJEZET

Véleményezheti a pályázati és saját forrású pályázatokat Részt vesz a pályázatok megvalósításának értékelésében Részt vesz a további projektek generálásában Saját jogán új projekt javaslatokat nyújthat be a Programfelügyelő Tanács számára

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

•

•

Költségvetési előirányzat előkészítése Fenntartói képviselővel való egyeztetéshez ill. rendkívüli KT üléshez a szükséges anyagokat elkészíti Projekt tervezéséből, megvalósításábol adódó feladatok végrehajtása A Fejlesztési Programfelelős által kért adatok határidőre történő szolgáltatása A projekt záró anyagának elkészítése A keretek módosításához szükséges előterjesztés elkészítése.

A munkahelyhez való jutttatásban, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésében, valamint a foglalkoztatás helyzetével kapcsolatban ad éves támogatást a Konzorcium számára A pályázatok előkészítésében való részvétel, a partneri szerepkörből adódó feladatok ellátása (adatszolgáltatás, saját szervezetének tájékoztatása, saját szervezetén belüli döntéshozatali mechanizmus működtetése) Részt vesz a megvalósult projektek értékelésében

Oldal / oldalak száma:

137/146

Konzorciumi működési Kézikönyv IX.

XI. FEJEZET Melléklet

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL FUNKCIÓINAK MÁTRIXA

IX: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL FUNKCIÓINAK MÁTRIXA 1 3 4 5

5

A funkció megnevezése Profil összehangolása A speciális támogatást igénylő, valamint az SNI tanulók egységes módszertani központja SNI elhelyezkedés támogatás

A funkció gazdája Megyei Önkormányzat Kolping

Célcsoport

(Kozmutza)

6 szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó koordinációs központok ¾ szolgáltatások nyújtása, pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolása, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok megosztása, stb. ¾ profil egyeztetés a 6 szakmacsoportban (nincs megállapodási kényszer) 6 kiemelt szakmacsoport egymáshoz közeli alapszakmáik, rész- és kiegészítő képzéseik képzőhelyeit összefogó gyakorlati képzőhely-központok:

Egészségügy: Padányi Kereskedelem: Faller Vegyipar - környezetvédelem: Ipari Szakközépiskola Közgazdaságtan: Közgazdasági Szakközépiskola, Veszprém Mezőgazdaság: Széchényi

Minden intézmény, Dörnyeiné Barabás Éva kiemelten: Molnár, Kolping A 12 szakmacsoport A funkciógazdának érintett intézményei kijelölt intézmény vezetője

Készült: 2007. február 16.

Vendéglátás – turizmus: Építészet: Táncsics Közlekedés: Jendrassik Elektronika – elektrotechnika:

Elfogadta:

Minden intézmény

A 6 szakmacsoport intézményei

Elfogadás dátuma:

A felelős személy Szigeti Ilona Fodor Tamás

igazgató

A funkció helyszíne Pétfürdő Veszprém A funkciógazdának kijelölt intézmény telephelye

A funkciógazdának kijelölt intézmény telephelye

Oldal / oldalak száma:

138/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

6 7 8 9

10

A funkció megnevezése ¾ gyakorlóhelyek összehangolása ¾ modulrendszerű fejlesztés összehangolása ¾ szolgáltatások nyújtása, pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolása, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok megosztása, stb. ¾ technológia bemutató központ ¾ profiltisztítás ¾ Tanárok átjárási rendszerének megszervezése bizonyos közös modulokban Közös szolgáltatások a mérés-értékelés területén Közös nyomonkövetési rendszer

XI. FEJEZET Melléklet A funkció gazdája Öveges Faipar: Acsády Gépészet: Bánki - Faller

Célcsoport

A felelős személy

A funkció helyszíne

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató

Minden intézmény

Intézmény vezető

Veszprém

Kocsis Tamás

Veszprém

Intézmény vezető

Veszprém

Schultz Zoltán Paulics István

Veszprém, Ajka

Megyei Kereskedelmi és Minden intézmény Iparkamara Közös szolgáltatások a pályaorientáció – Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Minden intézmény beiskolázás területén Az önkormányzati gyakorlóhelyek Ajka és Veszprém Város Minden intézmény működésének összehangolása Önkormányzata

Közös továbbképzési rendszer pályázatírás, EU ismeretek, projektvezető és kulcs emberek vezetői készségei, pályaorientáció, marketing Készült: 2007. február 16.

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

Programiroda

Elfogadta:

Minden intézmény

Elfogadás dátuma:

Veszprém

Oldal / oldalak száma:

139/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

11 13

14

A funkció megnevezése Minőségbiztosítás közös funkciói: mérés – értékelés, tanterv összehangolás, nyomonkövetés Programiroda a fejlesztési projektek figyelésére, pályázatok előkészítése (magyar – nemzetközi) lobbi, döntések előkészítése, projektvezetők kiválasztása, projektek monitorozására: egy éves próbaműködtetés, eredmények értékelése alapján plusz két év, részletes működés kidolgozása szükséges! Külföldi kapcsolatok megerősítése, nemzetközi pályázatmenedzsment és csere- kapcsolatrendszer

Készült: 2007. február 16.

XI. FEJEZET Melléklet A funkció gazdája Programiroda

Veszprém Megyei Komplex Szakképzésfejlesztési Konzorcium

Célcsoport A felelős személy Minden intézmény, fenntartók

A funkció helyszíne Veszprém

Megyei Önkormányzat a Konzorciumi partnerek konzorciumi tagok közös anyagi részvállalásával

Veszprém

Programiroda, szakmacsoportok Minden intézmény gazdái

Veszprém

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

140/146

Veszprém Megyei Kompex szakképzésfejlesztési Konzorcium

Konzorciumi működési Kézikönyv

A KONZORCIUM FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DÍJ MEGHATÁROZÁSA

X.

• •

Az első évre a KT tagjai állpodnak meg egy fix összegben, amit az erre a szerepre felkért szervezettel egyeztetnek, közösen kialakítanak. A második évtől az évenkénti értékelés és az infláció mértéke alapján meghatározzák a Konzorciumi Tanács meghatározza a fenntartási költségeket. Ehhez, az előző évben definiált feladatok és minőségi elvárások szükségesek.

Javasolt minősítési szempontok • Nyertes szakmai pályázatok aránya a Konzorciumban • Programiroda szolgáltatási színvonala (pl.: határidők betartása, adatok megbízhatósága, együttműködés minősége) • Adatok szolgáltatása Konzorciumon belül • Adatok gyűjtése Konzorciumon belül • Konzorciumi szervezet működtetése • OM beszámolók elfogadottsága • Szakértői kiválasztás, bevonás támogatás • Konzorciumon belüli tapasztalatmegosztás támogatása • Infrastruktúra biztosítása (pl.: Iroda, személy, adatforgalom…) • Konzorcium működését segítő megnyert pályázatok aránya (pl.: projektmendzsment ismeretek, készségek fejlesztése; működési feltételek biztosítása…) A fenti szempontok részletes kidolgozásának határideje: 2007. június 30. A költségvetés kötelező szerkezete: a Támogatási szerződés 1. sz. melléklete szerint.

Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

141/146

Konzorciumi működési Kézikönyv XI.

Készült: 2007. február 16.

Veszprém Megyei Kompex szakképzés-fejlesztési Konzorcium

MELLÉKLETEK

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Konzorciumi működési Kézikönyv

Veszprém Megyei Kompex szakképzés-fejlesztési Konzorcium

Program végrehajtási ütemterv minta

Feladat

Felelős/ résztvevők

Kezdés

Határidő

Módszer, kommunikáció

Eredmény

I. szakasz II. szakasz III. szakasz IV. szakasz

Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

143/146

Konzorciumi működési Kézikönyv

Veszprém Megyei Kompex szakképzés-fejlesztési Konzorcium

Döntéshozó- és döntéselőkészítő testületek és tagjainak megnevezése A Konzorciumi Tanács tagjai a Konzorciumi Megállapodásban rögzítettek. Programfelügyelő Tanács A Konzorciumi Együttműködési Megállapodás Partneri Tanácsának feladatait veszi át. Tagjai a Fenntartók szerződésben megnevezett képviselői (konzorciumi összekötők és a megnevezett együttműködő partnerek képviselői), valamint a projektvezető egy – két képviselője. A Programfelügyelő Tanács feladata a három éves fejlesztési terv megvalósításához kötődő operatív döntés-előkészítési feladatok ellátása (részletesen a Kéziköny taglalja feladatait). Tagok név szerinti megnevezése: Szervezet neve

Személyes megnevezése

Képviselő Elérhetősége

Képzési Bizottság A fenntartók szakképzési döntés-előkészítéssel foglalkozó felelős szakmai képviselőiből, azaz a Konzorciumi Megállapodásban rögzített konzorciumi összekötőkből álló Képzési Bizottság (tagjai a konzorciumi összekötők és a Fejlesztési Programvezető) minden év májusának elejétől június végéig saját munkaterve alapján több ülésen egyezteti az adott tanév és a következő tanév beiskolázási és csoportindítási engedélyezési elveit és létszámait. A következő tanévre a terveket, míg az adott tanévre a végleges beiskolázási engedélyeket egyezteti és terjeszti elő a fenntartók szakmai testületei elé. A Konzorciumi Bizottság munkáját a Fejlesztési Programvezető támogatja. Tagok név szerinti megnevezése: Szervezet neve

Személyes megnevezése

Képviselő Elérhetősége

Felnőttképzési Tanács A fenntartók a Kézikönyv elfogadása után egy hónappal létrehozzák az általuk fenntartott akkreditált felnőttképzési intézmények vezetőiből álló Felnőttképzési Tanácsot, melynek titkári funkcióit a Fejlesztési Programvezető látja el. A Felnőttképzési Tanácsba állandó meghívotti státuszt kell biztosítani a kamarák helyi képviselőinek és az állami munkaügyi szervezet képviselőinek is. Az FT évente egyeztetett felnőttképzési üzleti tervre vonatkozó ajánlást fogad el.

Készült: 2007. február 16.

Elfogadta:

Elfogadás dátuma:

Oldal / oldalak száma:

144

Tagok és állandó meghívottak megnevezése: Szervezet neve

Személyes megnevezése

Képviselő Elérhetősége

Tagok:

Állandó meghívottak:

Térségi Foglalkoztatáspolitikai Fórum A fenntartók a Konzorciumvezető kezdeményezésére összehívják a Térségi Foglalkoztatáspolitikai Fórumot, melynek a fenntartókon kívül résztvevői a kamarák képviselői, az állami munkaügyi szervezet képviselői, a térség kiemelt foglalkoztatói, a tanulók elhelyezésében tapasztalatot szerzett helyi civil szervezetek képviselőit, valamint az intézmények igazgatói, kulcsmunkatársai. A Fórum célja a munkaerőpiacra kilépő végzős tanulók munkába állásának támogatására, a foglalkoztatásban érintett szereplők párbeszédének elindítása. Tagok és állandó meghívottak megnevezése: Szervezet neve

Személyes megnevezése

Képviselő Elérhetősége

Állandó meghívottak:

A folyamatot szabályozó dokumentumok • • • •

A fenntartó saját működési szabályzata a beiskolázások kezeléséről Komplex Szakképzés-fejlesztési Terv elfogadott forrástérképe Éves beszámoló az OMAI számára (Támogatási Szerződés 5.6 pontja szerint) Fejlesztési Programvezető munkaköri leírása

7.sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS „A szakképzési programok előkészítését szolgáló, szakképző intézmények fejlesztésére vonatkozó, az intézmények infrastrukturális és az intézmények közötti együttműködés fejlesztését szolgáló tervek elkészítése” című pályázat megvalósítására a Veszprém Megyei Önkormányzat vezetésével Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Ajka Város Önkormányzata, a „SÉF” Közhasznú Társaság, a Veszprémi Érsekség és a Magyar Kolping Szövetség konzorciumot hozott létre. A konzorcium tagjai kölcsönösen kötelezettséget vállalnak egymás felé arra, hogy: a) a fejlesztési tervben foglaltakból rájuk háruló feladatokat teljesítik, továbbá b) minden olyan intézkedést megtesznek, amely e feladatok maradéktalan megvalósításához szükséges.

A jelen megállapodást a konzorcium tagjainak döntéshozó testületei megismerték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag a konzorciumi tagok törvényes képviselői írták alá. Veszprém, 2007. ………………………..

........................................ Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém Megyei Önkormányzat

........................................ Debreczenyi János polgármester Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

........................................ Schwartz Béla polgármester Ajka Város Önkormányzata

........................................ Vágó Péter ügyvezető igazgató „SÉF” Közhasznú Társaság

........................................ Dr. Márfi Gyula érsek Veszprémi Érsekség

........................................ Kovács László elnök Magyar Kolping Szövetség