Információ / kommunikáció
Ismeret • A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat.
Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. 1. Információ (Közlekedési alapismeretek): Új adat, értesülés, mely a kommunikáció megvalósulásának elengedhetetlen része. 2. Információ (Könnyűipar): Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. 3. Információ (Nyomdaipar): Az adatok általános megjelölése az adatfeldolgozásban. Az információk és az adatok fogalmát gyakran azonos jelentésűnek fogadják el. Olykor azonban információn egy logikailag zárt egységet értünk, és magasabb rendűnek tekintjük, mint az adatokat, amelyekből összetevődik.
Információ fogalmai 4. Információ (Rendészeti alapismeretek): Új ismeret, hír, mely az információt fogadó személy cselekvését befolyásolja. 5. Információ (Állampolgári ismeretek): Információnak számít bármilyen írott, képi, hangbeli hír, ismeret vagy adat. 6. Információ (Ügyviteli alapismeretek): Az internalizációs kommunikáció alapegysége az információ, mértékegysége a bit. 7. Információ (Elektronika, elektrotechnika): Az információ valamely jelenségre vonatkozó értelmes közlést jelent, amelynek általában az új ismereteket szolgáltató része fontos a felhasználó részére. Általános megfogalmazásban az információ bizonyos fokú tájékozatlanságot szüntet meg.
Információszerzés • Az információkat érzékszerveinken keresztül szerezzük. Érzékelésünk módja az információ típusától függ. Más érzékszervünkkel fogjuk fel a hangokat, képeket, szagokat és az ízeket is.
Az információ típusai • • • • •
Ízinformáció Szaginformáció Audiovizuális információ Hanginformáció Képi információ
Az információk rendezése, csoportosítása • Betűrend • Számsor • Csoportosítás
A jel és a kód • Az információkat jelek segítségével rögzítjük = KÓDOLÁS • Egyszerű kódok – mindenki érti • Összetett kódok – csak egy csoport érti • Nyelvi és nem nyelvi kódok
Jeltípusok •
•
•
Vizuális jel: minden, ami látható és jel szerepét tölti be- legtöbbször 2D-s rajzok, képek, fényképek, mozgóképek, térképek, szimbólumok, de lehetnek 3D tárgyak vagy virtuális tárgyak is (például hologram). Vizuális 2D jel: lehet képszerű (rajz, fénykép, mozgókép stb.), stilizált (térkép, műszaki rajz, tervrajz, ikon stb.) és szimbolikus (karakterek, számok, vonalkód stb.). Audio jel: az információközlés szempontjából a beszéd és a zene a legfontosabb. A hangjelek tipikusan időbeli analóg jelek.
A jeleket technikai, informatikai szempontból is csoportosíthatjuk: • Analóg jel: a makroszkopikus fizikai jel, általában folytonos vagy annak tekinthető (bármilyen értéket felvehet két határérték között, például idő, távolság, szín, áram, feszültség, szög, ha jel szerepet töltenek be). Az időben változó analóg jelet legtöbbször egy fizikai mennyiség reprezentálja, ami folytonos időfüggvénynek tekinthető. • Digitális jel: számjegyekkel leírható jel (diszkrét jelek halmaza, amelyeket számokkal jelölünk), binárisan kódolható.
Analóg jel • Az analóg jel „folytonos” jel, hiszen folytonosan együtt változik azzal, amit jelöl, egy tartományban bármely két állapot közti, minden állapotot fel tud venni. Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is folytonos, a jel pedig minden időpillanatban értelmezhető.
Digitális jel • A digitális jelben csak számjegyeket használunk. Ilyenkor annak ellenére, hogy a jelenség folytonos (pl. idő múlása, hőmérséklet emelkedése, sebesség változása), a jel csak egy-egy adott pillanat értékét mutatja, csak bizonyos „lépésközzel”, vagyis diszkrét értékeket vehet fel. Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is diszkrét.
Analóg - Digitális
Jelátalakítás / digitalizálás • Hang a számítógépen (hangkártya A/D és D/A átalakítás) • Kép a számítógépen (képdigitalizálás – szkenner) • Mozgókép a számítógépen (videódigitalizálás – videókártya) • A számítógép képmegjelenítője, a videokártya a monitoron megjelenő képet folyamatosan alakítja át digitális jelekből analóggá • A számítógépünk a karaktereket is digitálisan tárolja, hiszen minden egyes karakternek van egy saját kódja. A legelterjedtebb az ASCII.
Adat • Azokat az információkat, amelyekből valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük. • Az adat az információnak a számítógépes rendszerben való megjelenési formája.
Kommunikáció • Az információ továbbítását egy szóval kommunikációnak nevezzük. • Tömegkommunikácó: Ha az információt nem cserélik az emberek, hanem kevesek adják és sokak veszik, mint például a televízióban, akkor tömegkommunikációról beszélünk. Ilyen tömegeknek információt adó eszközök az újságok és a rádió is. • Internet • Telefon • Levelezés • E-mail
A kommunikáció modellje Közvetítő csatorna
ADÓ
VEVŐ
ÜZENET
Közvetítő csatorna
ADÓ
kódolás
ÜZENET
ZAJ VÁLASZ
dekódolás
VEVŐ
Kommunikáció típusai Az adatátvitel iránya szerint: • Simplex: az adatforgalom egyirányú, vagyis az adó csak adni tud, a vevő csak fogadni képes és sosem cserélnek szerepet. Ilyen például a teletext, televízió, stb. (humán kapcsolatokban az előadás; a költő, író és a művet olvasó, stb.). • Half duplex (félduplex): az adatforgalom kétirányú. Mindkét állomás képes az adatok adására és vételére, de nem egy időben, tehát egyszerre mindig csak az egyik irány foglalja a csatornát. Ilyen például a a CB rádió vagy walke-tolke (humán kapcsolatokban a tájékoztató: kérdés, majd felelet). • Duplex (full duplex): mindkét állomás képes egyszerre az adatok adására és vételére, tehát egyidejűleg két irányban történhet az átvitel. Ilyen lehet például a telefon (humán kapcsolatokban a társasági beszélgetés).
A felek viszonya szerint: • Közvetlen: baráti beszélgetés, tanóra, stb. • Közvetett: tömegkommunikációs ill. egyéb technikai eszközökkel (pl. telefon) vagy tárgyalás tolmáccsal.
Időbeliség alapján: • valós idejű (real time, on-line): a kommunikációban résztvevő felek időcsúszás nélkül, egyazon időben állnak kapcsolatban egymással. Ide tartozik – – – –
•
minden közvetlen ember-ember kapcsolat; az élő adás a televízióban, rádióban; az interneten folytatott csevegés (chat), a Windows Messenger használata, videokonferencia; a telefonálás, stb.
nem valós idejű (not real-time, off-line): a felek nem egyazon időben „kapcsolódnak” a kommunikációs csatornához. Ide sorolható – – –
a hagyományos postai úton történő levelezés; az elektronikus levelezés; az SMS (Short Message Service), MMS (MultiMedia Message Service), stb.