Különbözőek, mégis hasonlóak
FOTÓ: www.alxa.ru
A melléklet megjelenését a Tartományi Tájékoztatási Titkárság támogatja
Becsei mozaik
Pavlovski Róbert, filozófus
Kultúrértékek nyomában: interkulturalizmus és/vagy globalizáció Korunkban, az internethasználat robbanásszerűsége révén, amikor a virtuális érintkezés világszerte ledönti a kulturális határokat, az interkulturalizmus sem lehet kivétel fogalmának átértelmezése alól. Tudniillik, a webes kommunikáció - beleértve a fotó- és videomegosztó portálokat, amelyek lehetővé teszik a még nyelvileg is eltérő közeghez tartozókkal történő interakciókat -, messze túlmutat a „csak” multinacionális társa-
szer szocializációját szentesíti, addig az utóbbi a demokrácia paródiáját játssza el elképesztő élethűséggel, ahogyan mellőz mindenfajta diszkriminációt, még ha ezt az érdekek mentén is teszi. Egy széles perspektívájú világlátás és tartalmasabb társadalmi élet megélésének érdekében az interkulturalizmust a globalizáció fényében kell újragondolnunk - 21. század embereként egyszerre vagyunk két világ polgára: nemzetállamunknak és a „világállamnak”. Társadalmak immáron képtelenek kivonni magukat a globálissá vált gazdaság egyneműsítő folyamatai alól, így azok
lággazdaságnak nemzetállamokba való integrációjában érezteti hatását. A multinacionális nagyvállalatok a piacrészesedésért folytatott háborúban, a legkézenfekvőbb üzleti taktikának a személyes érdekérvényesítés köré szervezett önmegvalósítást teszik meg, tömegtermékként ugyanis az könnyen exportálható. Ez az attitűd ily módon a multikulturalizmussal cseng össze, amely bár értékfilozófiai alapokon fogalmazza meg az eltérő kultúrák és civilizációk egyenlőségét, explicite mégsem tűzi ki céljául az azonos társadalomban élők kultúrái közti párbeszédet. Az interkultu-
A felszín alatt a 21. század emberének identitástudatáért folyik a küzdelem: a kultúra statikus értékhagyománya és a globalizáció oszcilláló érdekszerűsége feszülnek egymásnak: amíg az előbbi jól kivehető viselkedésstílus és normarendszer szocializációját szentesíti, addig az utóbbi a demokrácia paródiáját játssza el elképesztő élethűséggel, ahogyan mellőz mindenfajta diszkriminációt, még ha ezt az érdekek mentén is teszi szinte már csak marginális differenciálódásokban „gondolkodnak”, legyenek azok üzleti, katonai, tudományos, oktatási, tömegmédiumok, szórakoztatóipar, turizmus területei. Az interkulturalizmus politikai ideológiát jelöl, amely egy adott társadalmon
Pavlovski Róbert dalmak kultúráinak kölcsönhatásaitól. A felszín alatt a 21. század emberének identitástudatáért folyik a küzdelem: a kultúra statikus értékhagyománya és a globalizáció oszcilláló érdekszerűsége feszülnek egymásnak: amíg az előbbi jól kivehető viselkedésstílus és normarend-
Pavlovski Róbert - filozófus, etika tanár, előadó és dalszerző. 1970-ben született Zentán, fiatal felnőttkoráig Becsén nevelkedett. Magyarországon él és tevékenykedik. A Kultúra & Identitás Mozgalom alapító-elnöke.
belül, eltérő kulturális csoportok egyenlő bánásmódját tartja kiemelkedően fontosnak, a globalizáció pedig, egy komplex folyamatot, amely elsősorban a vi-
ralizmusnak a multikulturalizmustól való különbsége éppen ebben tapintható ki a leghatározottabban: ti. az interkulturalizmus közeli kapcsolatot mutat a politikai cselekvéssel, s mint ilyen, fontosnak tartja a társadalmi konzisztenciát. Etnopolitikailag egzisztenciális fontossággal bír ez a különbség, mert e mentén mutatkoznak meg először azok a politikai törésvonalak, amelyek döntően meghatározhatják egy többségi társadalom kultúrájának dominanciáját más kisebbségi kultúrákkal szemben. Nem lehet tehát közömbös, hogy az adott társadalom politikai elitje hogyan foglal állást az interkulturalizmus és a multikulturalizmus különbségeit illetően, mert amíg a preferencia az utóbbi felé billen, minden jóhiszeműségtől függetlenül, a multinacionális korporációk profitmaximalizálásának törekvéseire hajtja a
A Becsei Mozaik Különbözőek, mégis hasonlóak című melléklete. Szerkesztő: Filipčev Dömötör Krisztina. Kiadó: Mozaik Kft. Becse. Nyomtatja: Proleter Rt. Becse. 2
Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik vizet, ezáltal az egyén térdre kényszerül, szociológiailag inaktívvá válik. Amennyiben az interkulturális megközelítés lesz a hangsúlyosabb, akkor a szabadsághoz és az alkotáshoz való jog maradéktalan érvényesülése kerül sínre; ez jelenti egy társadalom alkotmányosságának a gerincét, és a demokrácia zálogát. Az interkulturalizmus alapvető elvárása és követelése az, hogy felszínre kerüljön a társadalomban rejlő gazdag sokszínűség. A globalizációnak ugyancsak vannak olyan elemei, amelyek a nemzetállamokat átívelő egyenlőség- és szabadságeszményt érintik, viszont az interkulturalizmustól eltérően a legmélyebb nemzeti, etnikai, vallási identitásunkat egy költség-haszon sikerképletbe sűrítik. A kölcsönös elfogadás, aminek a párbeszéd az alapköve, pénz-ízűvé válik, az interkulturalizmus célkitűzései pedig, mint amilyen a közös polgári viselkedéskultúra fejlesztése, személyességünk és intimitásunk oldaláról az érdek-kisajátítás hálójában találják magukat. Úgy tűnik, hogy a globalizáció az interkulturalitás dialógusait „lehallgatja”, s mindig egy lépéssel előrébb járva, a sokszínűség értékeit gyorséttermeiben ezerféle specialitásaikként árusítja. Talán joggal lehetnénk szkeptikusak arra vonatkozóan, egyáltalán beszélhetünk-e interkulturalizmusról a globalizáció kultúrákat egyneműsítő olvasztótégelyében. Mindazonáltal, az interkulturális megközelítés demokratikus értékrendből következhet, intézményei bátorító hatással vannak a különböző kultúrák nyitottabb interakcióira. A közélet szintjén ez annyit jelent, hogy minden embernek joga van vallani, fenntartani etnikai hovatartozását, s a többségi társadalomban szimbólumok által kifejezni anélkül, hogy bármifajta diszkrimináció, jog-
sérelem érné. Meg kell hagyni, ahhoz, hogy ez a viselkedéskultúra a mindennapokban is érvényesülni tudjon, elsősorban a társadalmi élet szervezőinek tekintélyre lenne szükségük. A globalizációval azonban a világ olyan�nyira felgyorsult, hogy a közösségek helyett már csak azok virtuális változatai elérhetőek, s a valódi kapcsolatok elerőtlenedése folytán a politika mindinkább veszít alkupozíciójából, intervenciós jogait hallgatólagosan képes csak a transznacionális vállalatok magánérdekei mentén érvényesíteni, miközben gazdasági kategóriák közé kényszerül az oktatás és a tudomány, az egyházak pedig pusztán múzeumi kövületként váltanak ki még némi hitbéli csodálatot. Az egyén pszichológiailag nyomás alá kerül, szociológiailag a hagyományos osztályok „eltűnésével” másfajta, ugyanakkor sokkalta intenzívebb rétegződés alanyává válik. A szocializáció, mint az egyén minőségivé formálódásának folyamata, éppúgy kiszolgálójává válik korunk jelenségének, és egyúttal a globalizáció legveszélyesebb csapdájába csúszik: az „intimitás” manipulálhatóságával - melyet az egyén legbensőbb énjeként a közösségtől féltve dédelget -, az integrációs mechanizmus közvetlen eszközzé válik a szabványszemélyiség létrehozásában. A kommersz vezényszavak, mint amilyenek a szünetmentes fogyasztás reklámszlogenjei, azzal, hogy mások ignorálására adnak parancsot, a társas lényt az önérvényesítés groteszk bábujává torzítják, és az életérzés „megvásárolhatóságával” más-más univerzum teremtődik a fogyasztói tömegek számára. Nyugtalanító, hogy az egyre nagyobb sebességfokozatba kapcsolt hétköznapok lendületével az egyén csak a felelősség alóli kibúvók közönséges okoskodásaival képes lépést tartani!
Pusztán az, hogy valamihez jogunk van, kevésnek bizonyul, mindent összevetve, mégis, az interkulturalizmus az, amely politikai irányultságként elvezethet a maximális tolerancia elvének etikájához, hogy polgárként kulturális azonosságunkat büszkén felvállalhassuk, s nem utolsósorban ennek pozitív következményeként kifejlődhessen egy olyan demokratikus érzék, amely a lehető legminimálisabban lesz toleráns a totalitárius rezsimekkel és teokratikus eszméktől terhes rendszerekkel szemben, mivel ezek a legalattomosabban képesek kioltani a demokrácia tüzét. A demokratikus értékrend próbája az interkulturális identitás kialakulásán áll vagy bukik, merthogy egyelőre a fenntartható gazdasági növekedés rozoga „reménye” kecsegtet pusztán azzal, hogy sikeresen késlelteti az időzített bomba robbanását, amit globális terrorizmusnak neveznek. Éppen ezért az interkulturális identitás „édes terhének” súlya alól a jövő nemzedék biztos jövőképe miatt sem vonhatjuk ki magunkat, annál inkább nem, mert a politikai áldozatvállalás a globális piac agresszív nyomása következtében már csak árnyként van jelen a világban, amely indifferenssé kezdi tenni egy adott társadalomra szűkülő etnopolitikai kérdéseket. Csakhogy nem csorbulhat egy fikarcnyit sem a különböző kulturális háttérrel rendelkező közösségek egymásközti interakciójának fontossága! A kihívás, amivel együttesen, faji, nemzeti, etnikai, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kell megbirkóznunk: vajon sikerül-e az interkulturális párbeszédet a multikulturális társadalmak platformjáról átemelni egy össznépi válságkezelés nívójára, hogy ezzel az „új” identitással a nemzetállamok vezetőit a kultúrértékek világalkotó felismerésére ösztönözzük? Pavlovski Róbert, filozófus
Megkérdeztük a gyerekeket
Az iskolában nem tudják elsajátítani a szerb nyelvet A kétnyelvűségről, a szerb nyelv ismeretéről kérdeztünk meg 13 és 18 év közötti magyar anyanyelvű fiatalokat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy beszélik-e a szerb nyelvet, s ha igen, hol sajátították el, ha pedig nem beszélnek szerbül, miért nem. Kérdőívünkben arra is választ vártunk, hogy szerintük szükség van-e a szerb nyelv ismeretére, elsajátítják-e a szerb nyelvet az iskolában, idegen nyelven (angol, német), esetleg szerbül beszélnek-e jobban. Rókus Ármin, 16 éves: Igen, bekülönbözőek, mégis hasonlóak
szélem a szerb nyelvet, az iskolában, a társaságban tanultam meg. Szerintem szükség van a környezetnyelv ismeretére, hiszen jobban tudunk tájékozódni, majd később munkát kapni. Az iskolában szerintem nem lehet megtanulni a szerb nyelvet, nem eléggé kommunikálunk az órán. Szerb társaságra van szükség ahhoz, hogy megtanuljuk a nyelvet. Dudás Melinda, 16 éves: Sajnos csak kicsit beszélem a szerbet, megértem, de nem tudok válaszolni. Az iskoláMelléklet
ban tanulgattam, de szerintem sokkal könnyebb úgy tanulni a nyelvet, ha környezetünkben élnek szerbek. Ha kiskoromban szerb gyerekek is lettek volna játszótársaim között, most biztosan jobban menne! Bognár Renáta, 18 éves: Folyékonyan beszélek szerbül, szüleim, barátaim, tatám tanítottak meg. Nagyon is szükség van a szerb nyelv ismeretére, hiszen ebben az országban élünk, hivatalos helyeken a szerb nyelvet használják. 3
Becsei mozaik Ahhoz, hogy az iskolában sajátítsuk el a nyelvet, szerintem gyakorolni is kell a mindennapokban.
angolul, mint szerbül. Máté Enikő, 14 éves: Mondhatom, hogy kicsit beszélem a szerb nyelvet,
Bognár Renáta: Folyékonyan beszélek szerbül, szüleim, barátaim, tatám tanítottak meg. Nagyon is szükség van a szerb nyelv ismeretére, hiszen ebben az országban élünk, hivatalos helyeken a szerb nyelvet használják. Ahhoz, hogy az iskolában sajátítsuk el a nyelvet, szerintem gyakorolni is kell a mindennapokban Sass Szabina, 16 éves: Nem beszélek jól szerbül, ez talán azért van így, mert mindig magyar környezetben éltem, habár nagyon is szükség lenne ismeretére. Ha egyetemre akarok menni, meg kell tanulnom nekem is. Az iskolában, heti két óra alatt, nem lehet megtanulni a szerb nyelvet, és ehhez még az is hozzájárul, hogy vannak olyan tanárok, akiket nem érdekel az, hogy a diákok megtanulják a nyelvet. Be kell vallanom, hogy németül és angolul sokkal jobban beszélek, mint szerbül. Lovasi Ottó, 14 éves: Mindent értek szerbül, de nem tudok mindig válaszolni. Legtöbb a fociedzésen ragadt rám, mert sajnos órán nemigen lehet megtanulni a nyelvet, hiszen a tanárok haladnak az előírt program és anyag szerint, nem figyelnek arra, hogy ki mennyire érti azt, amit előadnak. Sajnos angolul jobban beszélek, mint szerbül. Juhász Kornél, 16 éves: Nem beszélek szerbül, alsóban nem kaptam meg a megfelelő alapokat, amire most tudnék építeni. Szükségünk van a szerb
megértem, ha mondanak valamit, de válaszolni már kevésbé tudok. Sok szavat a szüleim segítségével tanultam meg, de az iskolában is tanulom. Szerintem nagyon is szükség van a szerb nyelv ismeretére, hiszen itt, Becsén is sokan élnek körülöttünk. Juhász Krisztián, 14 éves: Megér-
Rókus Zoltán: Nem tudok szerbül, nem olyan környezetben nőttem fel, és az iskolában sem tanultam meg. A tanárnő nem nagyon tud magyarul, nem tud magyarázattal szolgálni. Szerintem angolul azért tudok jobban, mert azt már felsőben, idősebb korban kezdtük tanulni az alapoktól, és azt megértettem tem, amit mondanak, de nem tudok válaszolni. Az iskolában a tanár elhadarja az anyagot, nem lehet megtanulni beszélni. Ha esetleg különórára járnék, jobban tudnék kommunikálni. Idegen nyelven sokkal jobban beszélek, mint
Bennárik Anna: Vegyes házasságból születtem, az általános iskolát magyarul végeztem, most a Gimnáziumban szerb tannyelvű osztályba járok, jól beszélem a szerb nyelvet. Az iskolában szerintem nem lehet megtanulni szerbül, a tananyag elavult, unalmas
nyelv ismeretére, mert itt mindkét nyelvet kell beszélnünk, tudnunk kell kommunikálni, de azt hiszem, hogy a szerb polgároknak is kellene tudniuk magyarul. Péter Diana, 16 éves: Nem mondhatom azt, hogy hibátlanul beszélek szerbül, de nem adnának el. Az iskolában és a szerb barátaimtól tanultam meg, de angolul jobban tudok kommunikálni. Kohajda Noémi, 13 éves: Az iskolában tanultam meg szerbül, mert ott is lehet, ha nagyon akarunk, de még távol vagyok attól, hogy pontosan, perfektül beszéljek. Szerintem jobban beszélek 4
ban is vannak szerb anyanyelvű barátaim, akik segítségével tanulom a nyelvet. Szerintem nagy szükség van arra, hogy tudjunk szerbül, mert ez az ország hivatalos nyelve, könnyebben ismerkedsz, könnyebben találsz munkát magadnak, az egyetemen is szerb nyelven tartják az előadásokat. Az iskolában nem lehet megtanulni szerbül, mert nagyon lassan haladunk a tananyaggal, a tanár nem veszi komolyan az előadást, nem kommunikálunk egymással, csak a tanárnő beszél. Bennárik Anna, 16 éves: Vegyes házasságból születtem, az általános iskolát magyarul végeztem, most a Gimnáziumban szerb tannyelvű osztályba járok, jól beszélem a szerb nyelvet. Az iskolában szerintem nem lehet megtanulni szerbül, a tananyag elavult, unalmas. Rókus Zoltán, 16 éves: Nem tudok szerbül, nem olyan környezetben nőt-
szerbül. Kancsár Izabella, 17 éves: Nem beszélem tisztán a nyelvet, megértem, csak a beszéddel van gondom. Főleg az iskolában tanultam meg, de a társaság-
tem fel, és az iskolában sem tanultam meg. A tanárnő nem nagyon tud magyarul, nem tud magyarázattal szolgálni. Szerintem angolul azért tudok jobban, mert azt már felsőben, idősebb korban kezdtük tanulni az alapoktól, és azt megértettem. Nakić Kinga, 16 éves: Tudok szerbül, az iskolában és a baráti körben tanultam meg. Szerintem szükség van országunk hivatalos nyelvének ismeretére, mert mindenkivel meg kell értetnünk magunkat. Az iskolában főleg a nyelvtant gyakoroljuk, nem a nyelvet beszéljük. Az elméleti részt bemagoljuk, de nem tudunk beszélni. Talló Martina, 16 éves: Jól beszélem a szerb nyelvet, szerb ajkú barátnőkkel nőttem fel, főleg tőlük tanultam meg, de az iskolában is sok rám ragadt. Az, hogy az iskolában mennyire tanulsz meg szerbül, attól függ, milyen tanárt „fogsz ki“. B.M.
Nakić Kinga: Tudok szerbül, az iskolában és a baráti körben tanultam meg. Szerintem szükség van országunk hivatalos nyelvének ismeretére, mert mindenkivel meg kell értetnünk magunkat. Az iskolában főleg a nyelvtant gyakoroljuk, nem a nyelvet beszéljük. Az elméleti részt bemagoljuk, de nem tudunk beszélni
Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik
A Népkönyvtárban
Magyar, szerb és roma nyelvű műsorokat szerveznek A Népkönyvtárban az utóbbi néhány évben szinte hetente szerveznek rendezvényeket, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, valamint irodalommal kapcsolatos művelődési műsorokat. Az intézmény lehetőséget ad minden nemzet kultúrájának bemutatására és fejlesztésére. Az igazgatónő szavai
Az intézmény lehetőséget ad minden nemzet kultúrájának bemutatására és fejlesztésére. Az igazgatónő szavai szerint a könyvtár feladata, hogy az itt élő emberek megőrizzék nemzeti önazonosságukat és kultúrájukat, valamint, hogy ezt a gazdag kulturális örökséget elérhetővé tegyék az itt élő valamennyi nemzet számára. Fontos felismerni ezeket az értékeket, a különböző sajátosságokat, szokásokat, felfogásokat, kölcsönhatásokat. Ezt akár közös örökségnek is nevezhetjük.
A Népmese Napja alkalmából szervezett ünnepség
szerint a könyvtár feladata, hogy az itt élő emberek megőrizzék nemzeti önazonosságukat és kultúrájukat, valamint, hogy ezt a gazdag kulturális örökséget elérhetővé tegyék az itt élő valamennyi nemzet számára. „A községben különböző kultúrák, nemzeti, etnikai és vallási csoportok élnek egymás mellett. Fontos felismerni ezeket az értékeket, a különböző sajátosságokat, szokásokat, felfogásokat, kölcsönhatásokat. Ezt akár közös örökségnek is nevezhetjük. A többnyelvűség olyan gazdag multikulturális örökség, amely összehozza az embereket, lehetővé teszi, hogy egymást jobban megismerjék és becsüljék”, mondta Kinka Erzsébet, a Népkönyvtár megbízott igazgatónője. A könyvtár programjait két nyelven szervezik. Megünnepelték a Magyar
A Roma világnap alkalmából rendezvényt tartottak a könyvtárban
különbözőek, mégis hasonlóak
Melléklet
5
Becsei mozaik Kultúra Napját és a Szent Száva emléknapot is, szerveztek anyanyelvi világnapot szerb és a magyar méltatással, a tavaszi szavalóversenyt, a Költészet Napjára szervezett rendezvényt, a népmesemondó versenyt és a fogalmazási pályázatokat mindkét nyelven lebonyolították. „Ezen felül könyvbemutatók, filmbemutatók is voltak mindkét nyelven, sőt olyan filmbemutatót is szerveztünk, amely magyar szinkronnal és szerb felirattal volt látható, így kétnyelvű közönségnek szólt. A kézműves foglalkozásokon szerb és magyar gyermekek vettek részt, ami egyáltalán nem jelentett akadályt a közös munkában. Emellett a Petőfi kultúrkörrel karöltve a Tolerancia-napi műsornak is társszervezői voltunk”, jelentette ki Kinka Erzsébet.
Olvasás
Kinka Erzsébet elmondta, hogy a magyar anyanyelvű polgárok gyakran kölcsönöznek szerb nyelvű könyveket a könyvtárból - főleg útleírásokat és szerelmes témájú könyveket keresnek. A dolog nem működik fordított irányban, a szerb anyanyelvűek ritkán, szinte sohasem kölcsönöznek magyar nyelvű könyveket. A magyar anyanyelvű általános iskolásokra nem jellemző a szerb könyvek olvasása, de a középiskolások talán már felfogják a szerb nyelv ismeretének fontosságát és olvasnak szerb nyelven is, ismertette a könyvtár igazgatónője.
A Petar Stokić civil szervezet kiállítása
Kétnyelvűség A Népkönyvtárban az ügyfelekkel szinte csak magyar anyanyelvű könyvtárosok kommunikálnak. Az igazgatónő elmondta, hogy azért alkalmaznak magyar anyanyelvű könyvtárosokat, mert ők beszélik mindkét nyelvet, így a magyar és a szerb anyanyelvű olvasók igényeit is ki tudják elégíteni.
Nyelvtanulás „A topolyai könyvtárban, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával, nagy sikerrel beindult egy projektum annak érdekében, hogy a magyarok megtanulják a szerb nyelvet. Az MNT-ben fontosnak tartották azt, hogy a magyar anyanyelvű diákok fel tudjanak zárkózni a társadalomba, elsajátítsák a szerb nyelvet konverzációs szinten, hogy későbbi tanulmányaik során ne okozzon gondot a nyelvismeret. Szeretném, ha a mi könyvtárunkban is beindulna ez a projektum, ha az MNT-vel közösen átültetnénk Becsére is, mert úgy érzem, hogy szükség van rá. Ezen fogok dolgozni az elkövetkező időszakban”, mondta Kinka Erzsébet. Erer 6
Stefan Bart könyvbemutatója Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik
Interkulturális oktatás
Luxemburgban a gyerekek három nyelvet tanulnak Az UNESCO által javasolt definíció szerint a multikulturalizmus kölcsönös, békés együttélést és megértést jelent különböző kultúrájú népcsoportok között, az interkulturalizmus kifejezést pedig a kultúrák közötti kölcsönhatások értelmében használjuk. A multikulturalizmus, interkulturalizmus fogalmak közül az európai szakirodalom az interkulturalizmus fogalmát akkor alkalmazza, amikor dinamikáról van szó: a kultúrák egymásra hatásáról, nevelésről, szocializációról. Ezért inkább interkulturális nevelésről van szó, mint multikulturálisról. A multikulturalizmus fogalmát általában annak a kifejezésére
rációt okoznak, hanem megmutatják a kultúrák határait, melyeket átlépni csak nyitottság és kommunikáció útján lehet. Az Európa Tanács állásfoglalása szerint e módszer segítségével együtt tudunk élni egy kulturálisan és etnikailag sokszínű társadalomban. Az interkulturális nevelés célja a különböző társadalmak és különböző többségi és kisebbségi kulturális csoportok közötti kölcsönös kapcsolatok támogatása és erősítése. Az oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak nagyon fontos szerepük van az új nemzedékek inter-
Az integrációs politika legjobb példája Luxemburg, ahol három hivatalos nyelven kommunikálnak, valamint a LadinReto-Roman oktatási rendszer Észak-Olaszországban és Svájcban
használják, hogy a társadalomban többféle kultúra él együtt. Az interkulturális oktatásról sokan és sokat beszélnek, de kevés történik a megvalósítás érdekében, pedig nagyon fontos dologról van szó, ugyanis a nemzeti állam globalizációjának időszakában az egy nyelven való tanítás előtérbe helyezése elavult nézet, mert a mindennapi élet kihívásaira ma már csak a több nyelven beszélő ember tud megfelelőképpen reagálni. Az interkulturális oktatás és az Európa Tanács oktatáspolitikája ma elválaszthatatlan fogalmak. Az interkulturális oktatást oktatáspolitikai elvként először 1983-ban fogalmazták meg. Mára a bevándorlók, majd a kisebbségek (főleg a roma kisebbség) oktatására és integrációjára alkalmazott oktatási módszerből az egész társadalomra alkalmazható módszer fejlődött ki. Az Európa Tanács értelmezése szerint az interkulturális oktatás során nemcsak cseréről, viszonosságról, egymás megismeréséről van és lehet szó, hanem a tanulás új minőséget hozhat létre. Feltételezi az eltérő kultúrákkal való rendszeres találkozást, valamint a csere, az interakciók és a kölcsönös bizalom révén a saját kultúra újrafelfedezését. A kulturális eltérések nem frusztkülönbözőek, mégis hasonlóak
kulturalizmus jegyében történő nevelésében. Az interkulturális nevelés az előítéletek megszüntetésének legjobb módja. A nevelésben minden gyermek számára egyforma lehetőségeket kell teremteni. Az interkulturális oktatás célja mindenekelőtt a tanárképzésen keresztül valósítható meg. A tanárképzés feladata az etnocentrizmus leküzdése, a kölcsönös megértés segítése, a különböző kulturális megnyilvánulások kezelése. Az interkulturális program lehet az egyes nemzeti tantervek része, amelyeket minisztériumok kezdeményeznek, de vannak helyi kezdeményezések is, amelyek egy-egy régió társadalmi szükségleteinek kielégítését tűzik ki célul. A helyi kezdeményezések között sok olyan van, amelyekben az interkulturális nevelést több intézmény és szervezet (önkormányzat, iskola, civil szervezetek) kezdeményezi és valósítja meg. Az interkulturális pedagógiai programok fő céljai közé tartozik a kisebbségi tanulók tanulmányi sikerességének és önbecsülésének növelése a társadalmi sikeresség érdekében. Az interkulturális nevelés specifikumát az jelentheti, hogy meg kell tanítani és tanulni, hogyan viselkedjünk, éljünk és működjünk együtt többféle kultúra horMelléklet
dozóival. Az integrációs politika legjobb példája Luxemburg, ahol három hivatalos nyelven kommunikálnak, valamint a Ladin-Reto-Roman oktatási rendszer Észak-Olaszországban és Svájcban. Ezeken a területeken minden gyereknek három nyelvet kell tanulnia. Luxemburgban a luxemburgi anyanyelv mellett az általános iskolai oktatás első évében a német, harmadik osztálytól a francia az idegen nyelv. A középiskolában a matematika kivételével, s az anyanyelven kívül már mindkét nyelven tanítják a tantárgyakat. A ladin iskolában a tanulók napi váltásban tanulják a nyelveket. Hétfőn és kedden az oktatás nyelve kizárólag a német, míg a ladint szerdán, az olaszt pedig csütörtökön és pénteken használják. Az ilyen oktatási rendszerek többé-kevésbé integrált, többetnikumú társadalmat tükröznek erős, emberi jogokon alapuló demokratikus alkotmányos berendezkedéssel. Vannak területek, ahol a gyerekek az integrációt a más nyelveket beszélőkkel való mindennapos érintkezés kapcsán tanulják meg. Számukra a nyelvi és kulturális eltérés természetes. „Hátulütője“ ennek a rendszernek is van: ha az egyik nyelv előjogot élvez, az ember hajlamossá válik az as�szimilációra. B.M. A különböző kultúrájú csoportokat magába foglaló társadalmakban a többségi kultúrához tartozó domináns csoport mellett élnek a kisebbségek is. A kisebbség kifejezésnek többféle értelmezésével találkozunk. Az ENSZ 1949ben a következő kategóriákat állította fel: faji, nyelvi, etnikai, nemzeti, vallási, őslakos, emigráns vagy önkéntes kisebbség. Nemzetközi viszonylatban kulturális szempontból a kisebbség azokat a marginalizált és sebezhető csoportokat jelöli, amelyeknek a többség árnyékában, saját környezetükben meghatározó, de a többségtől eltérő kultúrájuk, ideológiájuk van. Az „olvasztótégely-iskola” az Egyesült Államokban domináns teória, az erőszakos beolvasztás eszköze. Célja, hogy olyan államot hozzon létre, amelyben egy nyelv és egy kultúra létezik.
7
Becsei mozaik
Šormaz Blazsanik Izabella, a Gyermekbarát Egyesület elnöknője
„Voltak olyan diákok, akik elhagyták a termet, ha társaik megszólaltak magyarul” „Véleményem szerint az interkulturalizmus nagyon fontos egy kétnyelvű környezetben. Elvileg nagyon sok létezik papíron, azonban a gyakorlatban egész máshogyan állnak a dolgok. Óbecse Község Gyermekbarát Egyesülete ötödik éve dolgozik egy projektumon, melynek címe: Éljünk toleránsan! A programot a svájci Pestalozzi Alapítvány támogatja, tehát intézményes kerete is van egyesületünk munkáján belül. Ötödik éve próbálkozunk, mert csak próbálkozunk, hogy minél több ilyen elemet bevigyünk az oktatási-nevelési folyamatba“, mondta Šormaz Blazsanik Izabella, Óbecse Község Gyermekbarát Egyesületének elnöknője. Az Éljünk toleránsan! program keretében a Gyermekbarát Egyesület péntekenként műhelymunkát tart a becsei Gimnáziumban, a csoport összetétele heterogén, s kétnyelvűek a vezetők is. A munka egy helyen, párhuzamosan történik magyar és szerb nyelven. „Az interkulturalizmus nem csak a szigorú kétnyelvűségen alapszik, hanem bizonyos elvek is vannak, amelyeket találkozásaink alkalmával feldolgozunk. Rossz szóval azt mondhatom, hogy ’tanítási egységeken keresztül dolgozunk’, amelyek arra szolgálnak, hogy fejlődjenek a tanulók. Tanulnak a rasszizmusról, az identitás kialakulásáról, kultúráinkról, szokásainkról. A munka alatt mindkét nyelven kommunikálunk“, mondta Šormaz Blazsanik Izabella, majd hozzátette, hogy a Gimnáziumban azzal is próbálkoznak, hogy a „rendes“ tanórákon is foglalkozzanak az interkulturalizmus fejlesztésével. „A történelem, a szerb, illetve magyar, és a képzőművészeti órákon folynak a foglalkozások. A történelem szakos tanárok a francia forradalmat választották, hiszen ez tekinthető a demokrácia kezdetének. A nyelvórákon olyan jövevényszavakat keresnek a diákok, amelyeket a törököktől vettünk át, hiszen a török uralom mindkét nép nyelvére rányomta bélyegét. A képzőművészeti órákon főleg a hagyományápolás jelenik meg, például a karácso8
nyi és a húsvéti szokások. Hogyan történik ez a gyakorlatban? Az első évben nagy meglepetésben volt részem, hiszen voltak olyan diákok, akik elhagyták a termet, ha társaik megszólaltak magyarul, nem tudták elviselni más nyelvét, nem tudták hallgatni. Nagyon meglepődtem, mert Becsén élek,
guk terjesztik a pozitív példákat környezetükben”, mesélte Šormaz Blazsanik Izabella. Szerinte a becsei környezetben a külső tényezők nemigen bátorítóak ezen a téren, negatív hatása van a médiának, az oktatási rendszernek. „Úgy érzem, ha sikerül kísérleti mun-
Šormaz Blazsanik Izabella ahol két nép él egymás mellett. Valójában ilyenkor látjuk meg munkánk valódi értékét, hiszen amikor testnevelés órán együtt vannak a diákok, ott nincs kommunikáció, ezért gond sem. Azonban, az idő múltával jó irányban változtak a dolgok. Minden évben több mint tíz diák Svájcban tölt majdnem három hetet. Ott négy nyelvet használnak a munka során párhuzamosan, és a tanulók kivárják türelmesen, hogy az előadók előadják mondandójukat négy nyelven, toleránsak. Amikor visszajönnek a gyermekek Svájcból, akkor maMelléklet
kánk, akkor, bízom abban, hogy be fog épülni az oktatási-nevelési rendszer kötelező keretébe, ugyanis ez a projektum célja. A gyermekek nem csak több nyelvet tanulnak meg, hanem megtanulnak egymás mellett élni, megértik, hogy van valaki más is. A mi iskoláink nem kétnyelvűek, hanem csak a tanítás folyik két nyelven. Bátorítani kellene a tanárokat, a pedagógusokat és az iskolákat, hogy egy kicsit többet vállaljanak ezen a téren, hiszen lehet”, szögezte le Šormaz Blazsanik Izabella. Ricz Róbert különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik
A magyar nyelv tanítása a szerb osztályokban
Tanterv és tankönyv nélkül A szerbiai Oktatásügyi Minisztérium a magyar mint környezetnyelv oktatását fakultatív tantárgyként engedélyezi. Így nincs osztályzat, de ha van is, nem kerül be a tanulmányi átlageredménybe. A környezetnyelvet leginkább osztálytanítói végzettségű pedagógusok és a Magyar Tanszéken végzett tanárok oktatják. A tanárok munkájuk során
nehézségbe ütköznek, hiszen nincs elfogadott tanterv és tankönyv. Egyes információk szerint a Vajdasági Pedagógiai Intézetben vannak már tankönyvek és tanterv is, de ezt a minisztériumnak is el kell(ene) fogadnia. Vajdaságban az alsó osztályokban nagyobb az érdeklődés a magyar mint környezetnyelv tanulása iránt, mint a felsőkben, többek között azért is, mert
a felsősöknek több tantárgyuk van. Ahhoz, hogy legyen környezetnyelv oktatás az iskolában, húszfős csoportokat kell alakítani, de mivel egy osztályban nagy valószínűséggel nincs húsz érdeklődő, összevont csoportokkal dolgoznak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy egy csoportban különböző szinten beszélik a magyart a gyerekek. B.M.
Kétnyelvű csoportok az óvodában
A gyerekek egymásra vannak utalva A Labud Pejović óvodában már huzamosabb ideje kétnyelvű csoportok is működnek, ahol egyszerre folyik a tanítás magyar, illetve szerb nyelven. Az óvoda központi épületében négy kétnyelvű csoport működik, minden három és hét év közötti generációnak nyitottak egy-egy tagozatot, míg
A központi épületben a szülők igényelték a kétnyelvű csoportokat Anica Nikolić igazgatónő tevékenykedése alatt. Az intézmény fennállása óta vannak kétnyelvű csoportok az óvodában, először szükség alkotta csoportok voltak, később a szülők kívánságára alakultak ki, amelyek bizonyították létjogosultságukat ebben a soknyelvű és sokszínű közösségben. Tíz évvel ezelőtt Mikes Melánia, a Tartományi Oktatási Titkárság munkatársa volt az, aki az óvónőket felkészítette a kétnyelvű tagozatokban való munkára
az Újfaluban és Alsóvároson egy-egy napközis csoport működik két nyelven. „Az alsóvárosi és az újfalusi kétkülönbözőek, mégis hasonlóak
nyelvű csoport kényszerből van, mert nincs annyi gyermek, hogy külön-külön mindkét nyelven nyissunk csoportot. A központi épületben a szülők igényelték a kétnyelvű csoportokat Anica
gára alakultak ki, amelyek bizonyították létjogosultságukat ebben a soknyelvű és sokszínű közösségben. Tíz évvel ezelőtt Mikes Melánia, a Tartományi Oktatási Titkárság munkatársa
Mennel Mária Nikolić igazgatónő tevékenykedése alatt. Az intézmény fennállása óta vannak kétnyelvű csoportok az óvodában, először szükség alkotta csoportok voltak, később a szülők kívánsáMelléklet
volt az, aki az óvónőket felkészítette a kétnyelvű tagozatokban való munkára”, mondta Ferenc Magdolna, az óvoda igazgatónője.
9
Becsei mozaik Szerinte az az ideális kétnyelvű csoport, ahol a gyermekek egyharmada vegyes házasságból való, egyhar-
ciók, amelyek befejezték az óvodát, „bizonyítékai“ annak, hogy nem rossz megoldás a kétnyelvű csoport, mert
Nataša Rakić mada szerb és egyharmada magyar ajkú. „Ezek azok az ideális csoportok, amelyek két óvónővel, magyar és szerb nyelven működnek. Mindkét óvónő csak saját anyanyelvén beszél a foglalkozásokon és a gyermekek mindent megértenek, mert egymás között is fordítanak. Mi azonban nem tudunk ilyen csoportokat alakítani, de igyekszünk legalább a fele-fele arányt biztosítani. Ez sem mindig sikerül,
az iskolás diákok ismerik mindkét nyelvet, alapszinten kommunikálnak is mindkét nyelven. „Itt megint csak a magyar gyermekek vannak kicsit előnyben, mert ők megtanulják a szerb nyelvet már az óvodában, az iskolában nincs gondjuk. Sajnos a szerb osztályokban nincs magyar nyelvű környezetnyelv oktatás, így a szerb anyanyelvű gyerekek idővel elfelejtik a magyart”, mondta Ferenc Magdolna.
A Labud Pejović óvodában már huzamosabb ideje kétnyelvű csoportok is működnek, ahol egyszerre folyik a tanítás magyar, illetve szerb nyelven. Az óvoda központi épületében négy kétnyelvű csoport működik, minden három és hét év közötti generációnak nyitottak egy-egy tagozatot, míg az Újfaluban és Alsóvároson egy-egy napközis csoport működik két nyelven
megesik, hogy 6-7 magyar gyermek mellett 23-24 szerb anyanyelvű gyermek van, s emiatt a magyar ajkú gyermekek veszítenek magyar nyelvtudásukból”, szögezte le az igazgatónő. Elmondása szerint azok a generá10
A legidősebb óvodásokat tömörítő kétnyelvű csoportban Mennel Mária és Nataša Rakić óvónők foglalkoznak a gyermekekkel. Tőlük kérdeztük meg, hogy miként folyik a munka a kétnyelvű csoportokban. Melléklet
- Érdekes a munkánk, de azok számára, akik ilyesmivel még nem szembesültek, kicsit konfúznak tűnik. Szokatlan az, hogy a két óvónő két nyelven beszél, a gyermekek egy helyiségben vannak, s mindent értenek. Egyikünk vezeti a foglalkozást, míg a másikunk csak ellenőrzi, kérdésekkel, rajzzal vagy játékkal, hogy jól megértette-e mindenki azt, amiről a kolléganőm beszélt. Csak ráépítünk arra, ami már egyszer elhangzott, nem fordítunk. Ez olyan, mintha két szülő tanítaná gyermekét beszélni. Az anya nem azt fogja mondani, amit az apa már egyszer elmondott. Ez a természetes módja a nyelv elsajátításának. A gyermekekhez nem csupán anyanyelvükön szólunk, így lassan, szavanként megtanulják a másik nyelvet is. Ezen felül sokat mutogatunk is, ha a fürdőszobában kézmosás van, akkor megmutatjuk, hogy mit akarunk tőlük. Ők összekötik a fogalmakat a szavakkal. A legidősebb csoportban már nem kell mutogatni és bemutatni a fogalmakat. A kétnyelvű csoportokban a gyermekek természetes úton, a mindennapi életben tanulják meg környezetük nyelvét - mondta Nataša Rakić. Mennel Mária hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű csoportban az ovisok egymásra vannak utalva. - Ha azt szeretném, hogy egy szerb ajkú gyermek magyarul kérjen
Ha azt szeretném, hogy egy szerb ajkú gyermek magyarul kérjen tőlem papírt, akkor nem akarom „megérteni“ azt, amit szerbül mond
tőlem papírt, akkor nem akarom „megérteni“ azt, amit szerbül mond. A gyermek ilyenkor odamegy egyik társához és megkérdezi, hogy miként mondják azt magyarul, majd hozzám jön és kér. Így is tanulják a szavakat, a nyelvet. Nincs szó szerinti fordítás, mert akkor a gyermekek mindig azt várnák el, és nem fejlődnének. A matematikai foglalkozáson azonban párhuzamosan dolgozunk, mert meg kell értetnünk velük a fogalmakat. Emellett a beszédkészséget fejlesztő foglalkozásokat is külön-külön tartjuk hetente egyszer. Visszahallottam néhány kívülállótól, hogy ezekben a csoportokban a gyermekek nem hallanak elég magyar népmesét, a magyar népi játékokra, mondókákra nincs idő. Ez nem igaz, mindenre van idő. Erer különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik
Szűcs Budai Engelbert
Kreativitásomra hagyatkozom A becsei Petőfi Sándor iskolában néhány éve oktatják a magyar nyelvet a szerb tannyelvű osztályokban. A tanulókkal Szűcs Budai Engelbert magyartanár foglalkozik hetente kétszer. Anyanyelvápolás vagy környezetnyelv? - Ez két fogalom. Sokáig nem voltam tisztában azzal, hogy mi a különbség a kettő között. Anyanyelvápolásról akkor beszélhetünk, ha magyar anya-
zitívnak mondható. Kezdetben csak kilencen voltak, azután szaporodtunk tizennégyre, most kb. húsz tanuló látogatja az órákat. Van néhány vegyes házasságból való diák, azonban legtöbbjük szerb anyanyelvű családból származik. Sokan az órákon találkoznak először a magyar nyelvvel komolyabban. A tudásbeli szintkülönbség nagy kihívás. Vannak, akik jól beszélik a nyelvet, de vannak olyanok is, akik
Szűcs Budai Engelbert nyelvű család gyermeke szerb tannyelvű osztályba jár, és annak érdekében, hogy az anyanyelvét ne felejtse el, anyanyelvápoló órára jár. A magyart mint környezetnyelvet azok tanulják, akik szerb családból érkeznek, de még egy nyelvet szeretnének megtanulni. Hány diák tanul magyarul? - Amikor elkezdtem tanítani, azt mondták, hogy azokkal a diákokkal kell dolgoznom, akik szerb tannyelvű osztályba járnak, de szeretnének magyarul tanulni. A Petőfi iskolában, a felső osztályokban mintegy ötvenen tanulnak szerb osztályban, ebből csaknem fele eljár magyarórára, ami nagyon pokülönbözőek, mégis hasonlóak
egyáltalán nem. Így nekem kell megtalálnom a lehető legjobb megoldásokat, a megfelelő módszereket, amelyekkel motiválni tudom a diákokat. Tudtommal nincs előrelátott program és tankönyv. - Tanterv és tankönyv hiányában a saját kreativitásomra kell hagyatkoznom. Játékokat találok ki, amelyeket továbbképzéseken és nyári táborokban tanultam. Próbálok olyan szavakkal játszatni, amelyekben vannak a, ő és ű hangok, mert ezeket nem ismerik a diákok. Arra törekszem, hogy ezeket a hangokat megtanulják kimondani. Lassan épül fel munkánk során a Melléklet
hangról a betű, a betűről a szó, majd a mondat. Beszereztem három tankönyvet is. Egyiket 1990-ben adták ki, a Magyar mint környezetnyelv tanításának módszertana címmel. Ez tankönyvpótló jegyzet, de borzasztóan elavult, nem lehet belőle dolgozni. Van egy 1988-ban kiadott könyvem is, amely bizonyos kérdéseket vet fel, de ez csak tanároknak való, a diáknak nincs a kezében könyv. A Lako i brzo mađarski című tankönyvet 1995-ben adták ki. Ebben is olyan szövegek vannak, amelyek haladóknak valók. Én nem tankönyvből tanítok, hanem fénymásolok órákra, illetve filmet nézünk, amelyet megpróbálunk értelmezni, hangzóanyagokat hallgatunk, de legtöbbször játszunk. Akik már jobbak, az anyanyelvápolók, akik valamelyest beszélik a nyelvet, besegítenek. Jó, hogy nincs kritérium szabva, nincsen megírva az, hogy mit kell teljesíteni. Úgy érzem, hogy nálunk a szerb nyelv oktatása ebben csúszik el, mert a tanárnak a tervhez kell tartania magát, és nem figyel arra, hogy a gyermek megtanul-e valamit. Néhány versenyen is részt vettek már a diákok. - A Nemes Nagy Ágnes szavalóversenyen minden évben részt veszünk, ahol azok is megmérettethetnek, akik környezetnyelvként tanulják a magyart. Erről a versenyről többször díjazottként tértünk haza. Megtanulnak-e a diákok írni és olvasni? - A jobbak megtanulnak. Vannak gyerekek, akikkel el lehet érni igen magas szintet, valakivel annyira haladok, mint a magyar gyermekekkel a szerb szakos tanárok. Sokan értik azt, amit mondok nekik, de még nem mernek megszólalni. Néhányan el tudnak mondani néhány mondatot, érződik, hogy nem az anyanyelvük, de megszólalnak. Sokan csak a játék kedvéért jönnek, mert talán másik órán nem játszanak velük a tanárok. Mivel fakultatív tantárgyként van kezelve, nem baj, ha hiányzik a tanuló, de ez ritkán fordul elő. Ne azért jöjjön a diák az órára, mert kötelező, hanem azért, mert szereti csinálni. Ha nulláról eljutunk valamilyen szintre, akkor is már eredmény. Nekem már az is eredmény, hogy eljönnek húszan, akarják és szeretik. Ricz Róbert 11
Becsei mozaik
Környezetnyelv-oktatás a Petőfiben
A megkérdezettek fele tanul magyarul Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolában a szerb tannyelvű osztályba járó diákok beszélik-e a magyar nyelvet, járnak-e magyarórára, szerintük szükség van-e
szolta, hogy szükség van a magyar nyelv ismeretére, hiszen így megértik iskolatársaikat, illetve mert a barátnőjük magyar, s mert Becsén sok magyar polgár él. Néhányan kijelentették, hogy
A megkérdezettek fele beszéli a magyar nyelvet, hiszen többségük vegyes házasságból született, illetve nagyszüleiktől tanulták meg, esetleg az utcán, barátkozás közben. Mintegy ötven százalékuk válaszolta azt, hogy jár magyarórára, mivel szeretne több szavat megtanulni, mert érdekesek az órák, sokat játszanak, filmet néznek, beszélgetnek. Nagy részük azt válaszolta, hogy szükség van a magyar nyelv ismeretére, hiszen így megértik iskolatársaikat, illetve mert a barátnőjük magyar, s mert Becsén sok magyar polgár él
arra hogy beszéljék a környezetük nyelvét, de a diákok egyike sem vállalta azt, hogy nevét adja az újságban. A megkérdezettek fele beszéli a magyar nyelvet, hiszen többségük vegyes házasságból született, illetve nagyszüleiktől tanulták meg, esetleg az utcán, barátkozás közben. Mintegy ötven százalékuk válaszolta azt, hogy jár magyarórára, mivel szeretne több szavat megtanulni, mert érdekesek az órák, sokat játszanak, filmet néznek, beszélgetnek. Nagy részük azt vála-
eszük ágában sincs magyarórára járni, mert nincs szükségük a magyar nyelv ismeretére. Többségük elmondta, hogy jobban beszél angolul, mint magyarul. Sunčica Banjanin, a Petőfi Sándor Általános Iskola szerb szakos tanárnője magyar tannyelvű osztályokban tanít. Tőle arra a kérdésre vártunk a választ, hogy milyen szinten beszélik a magyar diákok a szerb nyelvet, illetve az is érdekelt bennünket, hogy van-e
olyan diák, aki nem akar megtanulni szerbül. - Osztályonként változó a tanulók szerbtudása, de elmondhatom, hogy minden osztályban akad olyan, aki jól beszéli a nyelvet, de olyan is, aki meg sem tud szólalni. A gyermekek hatvan százaléka nagyon rosszul beszél szerbül, a maradék negyven százalék pedig arra törekszik velem együtt az órákon, hogy társaikkal megértesse azt, amit előadok. Amikor ötödik osztályban hozzám kerülnek az osztályok, nem vagyok megelégedve a tudásukkal, de a későbbiekben már haladást érzékelek. Nagyon sok energiát kell befektetnem annak érdekében, hogy egy bizonyos szintet elérjenek a tanulók. Néhány diák valóban nem akarja megtanulni a szerb nyelvet, de később be fogja látni, hogy szükség van rá. Az órákon nem az előírt tervet alkalmazom, nem a program szerint dolgozok, hanem a diákok képessége szerint tanítok. Ha a program szerint dolgoznék, akkor minden munkám felesleges lenne, hiszen nem értenék meg, amit mondok. Többször pótórát is tartok, külön foglalkozok azokkal a diákokkal, akik lassabban zárkóznak fel. Ezeken a pótórákon főleg beszédgyakorlatokat végzünk, hiszen a diákok nagy része érti, amit mondok, de nem tud válaszolni, nincs szókincse. Néha elégedett vagyok, néha kevésbé. B.M.
Knézi Péter, Becse község elnöke
Nem vagyok elégedett a jelenlegi helyzettel A 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Becse község területén 40.987 polgár él, közülük 16.832-en vallják magukat szerb, 20.018-an pedig magyar nemzetiségűnek. Eszerint Becse község területén, mindenekelőtt a közszférában, jelen kellene lennie a több-, de legalább a kétnyelvűségnek. Knézi Péter polgármesterrel a kétnyelvűségről, a többkultúrájúságról, a kultúrák közötti kapcsolatokról beszélgettünk. 12
Becse község elnöke elmondta, hogy polgárként, de polgármesterként sem elégedett a jelenlegi helyzettel. A helyi önkormányzatban dolgozókkal kapcsolatban kijelentette, hogy nem elégedett a foglalkoztatottak nyelvtudásával, azaz kétnyelvűségével (a magyar és a szerb nyelv ismerete). „Amennyire tudtunk, javítottunk a helyzeten, ellenben a létszámstop és a leépítések ezt nem igazán engedik“, mondta Knézi. Melléklet
E téren javulás várható, ugyanis várhatóan az év végéig megnyitják a községi fogadóirodát, ahol az ügyfelekkel kommunikáló foglalkoztatottak mindkét nyelvet beszélik majd. - Ez nagyon fontos, mert itt lesz az ügyfélfogadás kilencven százaléka, és remélem, hogy tudunk minőségi kétnyelvűséget biztosítani. A háttérben, bizonyos felügyelőségekben, már kevésbé van jelen a kétnyelvűség.
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik Meglátjuk, hogy ezt hogyan tudjuk idővel orvosolni. A helyi közösségekben ez nem jelent gondot, mert az ott dolgozók kevésbé érintkeznek az ügyfelekkel, sőt mindenhol van egy-két hivatalnok, aki tudja mindkét nyelvet. A közszférában jelen van-e a többnyelvűség? - A közintézményekben nagyobb a gond. Az egészségházban magukból a szakkáderekből kiindulva lehet válogatni. Azt már észrevettem, hogy szándékosan vagy véletlenül - próbálják úgy kialakítani az orvos-nővér ös�szetételt, hogy legalább egyikük tudjon más nyelven is. Ez dicséretes. Meg kell említenem a bankokat, amelyek most már teljes mértékben magánkézben vannak, ahol, kevés kivétellel, egyáltalán nem tudnak magyarul az ott dolgozók. A Vajdasági Bankban és az OTP-ben van egy-egy munkás, aki beszél magyarul, de máshol nincs. Ez üzleti szempontból hátrányos a bankok számára, a bankigazgatók mégsem törekednek arra, hogy mindkét nyelvet beszélő foglalkoztatottak üljenek a tolóablakokhoz. Az ügyfeleket szerintem ezzel is oda lehetne vonzani. A postán, a bíróságon és a rendőrségen is hasonló problémával szembesülünk. Mindhárom helyen egyre rosszabb a helyzet. A postán az ember már lemondott minden olyan reményről, hogy valakivel tud magyarul is beszélni. Legfájóbb az, hogy az önkormányzat szinte semmit sem tud tenni, hiszen ismerjük azt a rendszert, ahogyan ezek a mamutvállalatok működnek. A bíróságon leépítés érezhető, és ez várható január 1-től is, amikor életbe lép a bíróságokról szóló új törvény. Januártól ugyanis megszüntetik a Községi Bíróságot, s a helyi bíróság az újvidéki bíróság egyik kihelyezett tagozata lesz. Ez, reményeim szerint, nem jelenti majd azt, hogy nem lesz kétnyelvűség. Jelen pillanatban csupán egyetlen magyar anyanyelvű bíró dolgozik, a többiek nem tudnak magyarul. Egy ilyen községben, ahol a lakosság fele magyarnak vallja magát, a bírák nemzeti összetételének is ezt az arányt kellene tükröznie. A demokráciában megengedhetjük-e magunknak, hogy az ilyen intézmények, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az ügyféllel, ne legyenek legalább kétnyelvűek? A rendőrségen is hasonló a helyzet, látszik, hogy államilag és központilag dirigált rendszerről van szó. Eddig a vezető káderek között volt legalább egy magyarul is tudó, a legújabb felállás szerint egyetlen sincs. Eldöntöttem, hogy írok a belügyminiszternek egy levelet, amelyben üdvözölni fogom azon törekvését, hogy be szeretné a kisebbségeket is kapcsolni a rendőrségbe, szeretne többnemzetiségű rendőrsékülönbözőek, mégis hasonlóak
get, vissza szeretné szerezni a lakosság bizalmát. Támogatom ezt a törekvést, de ehhez az első lépés az, hogy legalább egy magyar vezetői kádert kinevezzen. Milyen a helyzet az intézményeinkben, a könyvtárban, a színházban, a múzeumban, valamint
hogy a Városi Színház szerepét teljesen átvette a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, amely tevékenységével sokszor felülmúlja a színházat, teljes mértékben kielégíti azokat az igényeket, amelyek a magyar kultúra irányában felmerülnek. Egyedül csak az a bökkenő, hogy a Petőfi kultúrkör civil szerve-
Knézi Péter a közvállalatokban? - A Komunalacban nincs gond, továbbá a Vodokanalban és a Tiszamente vállalatban sem tapasztaltunk problémát a többnyelvűséggel. A Toplanában kevés magyar anyanyelvű dolgozó van, de azt nem tudom, hogy a kommunikáció az ügyfelekkel hogyan történik. A Népkönyvtárban sincs probléma, a személyzet beszéli mindkét nyelvet, rendezvényeik is kétnyelvűek, gondot viselnek erről. A múzeumban, az intézmény jellegénél fogva, talán a nyelvhasználat nem annyira fontos, viszont a kiállított tárgyak esetében szükség lenne a magyar feliratozásra is. Ez bizonyos esetekben megtörténik, máskor nem... A Városi Színházban érzékelhető a többnyelvűség hiánya. Ez az észrevétel nem az alkalmazottakra vonatkozik, hanem a programra. Ha már Városi Színháznak hívják az intézményt, akkor szükség lenne programokra mindkét nyelven. Sokszor hallottuk, hogy az érdeklődés hiánya miatt nincs gyakran magyar nyelvű műsor. Az a kérdés, hogy mivel kellene először foglalkozni, az érdeklődés felkeltésével, illetve a műsorok megszervezésével. Úgy gondolom, Melléklet
zet, tevékenységét nem a községi költségvetésből pénzeljük, míg a Városi Színház községi intézményként automatikusan a költségvetési körben van, és megkapja a pénzt tevékenységére. Sokáig nem működhet így a dolog, két Városi Színházunk nem lehet. A városban a közszolgálatiság szerepét valójában egy civil szervezet vállalta fel. Ezt az önkormányzatnak kell értékelnie. Talán át kell minősíteni a támogatásokat, hiszen a Petőfi kultúrkör ma már nem műkedvelő amatőr együttes, hiszen magára vállalja olyan rendezvények megszervezését, amelyeket máshol, községi szinten, nem képesek megszervezni, minőséget, jó hangulatot, kulturált műsort, sokszínűséget mutatva akkor is, amikor kevés a pénz. Minden elismerésem az övék és minden szervezeté, amelyek ezt művelik. Ebbe a sorba tartozik a Đido is, melynek tagjai a saját hatáskörükben szintén nagyot produkálnak. Sajnos a Đido is ugyanabban a helyzetben van, mint a Petőfi kultúrkör, olyan költségvetési kategóriában van, ami nem kötelező. Itt kellene megállni, és elgondolkodni azon, hogy valójában hány százalékát
13
Becsei mozaik adja a becsei kultúrának, a többnyelvűségnek a civil szféra és hány százalékát a közszféra, a Városi Színház. Biztos, hogy pénzhiánytól is „szenved“ a kultúra, de elengedhetetlen a szervezési készség és hajlandóság, mert az önkormányzat minden jó projektumot támogat. Úgy gondolom, hogy azt az állóvizet, amit egy biztos bevételi forrás, a költségvetés jelent, meg kellene mozgatni. Le kell tisztázni, hogy mire képes egy Városi Színház, s mire nem.
hetős vihart kavart, mert egyesek szerint a magyar műsorok domináltak, a szerb műsorokat pedig mellőzték. - Amíg én leszek a polgármester és beleszólásom lesz abba, hogy milyen lesz a városnapi műsor, sem a magyar, sem a szerb nyelvű műsorok nem lesznek kihangsúlyozva. Elvetem ezt a megjegyzést, mert a produkciók magukért beszélnek. Magáért beszél az a tény, hogy Rúzsa Magdi koncertjén
A 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Becse község területén 40.987 polgár él, közülük 16.832-en vallják magukat szerb, 20.018-an pedig magyar nemzetiségűnek. Eszerint Becse község területén, mindenekelőtt a közszférában jelen kellene lennie a több-, de legalább a kétnyelvűségnek
Lehetséges, hogy kell nekünk a Városi Színház, de egy teljesen lebontott, leegyszerűsített és leszűkített formában, azonban azt is el tudom képzelni, hogy garantált évi jövedelmet biztosítsunk azoknak, akik dolgoznak, s komolyan foglalkoznak a művelődési élet megszervezésével. Ha a Városi Színházat magyar anyanyelvű igazgató vezetné, más lenne a helyzet? - Nem tudom. A színház élére olyan ember kellene, akinek szívügye a Városi Színház, illetve az a fajta műsor, amelyet ettől az intézménytől elvárunk. Olyan repertoárt kellene kialakítani, amellyel a magyarságot is vissza lehetne csalogatni. A Petőfi kultúrkörbe főleg alsóvárosi és újfalusi közönség jár, de nem kell elfelejteni, hogy magyarok élnek a belvárosban is. A Városi Színház önkormányzati intézmény, mindannyiunk háza. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy magyar igazgatója legyen az intézménynek, lehet, hogy akkor a magyar események tengnének túl. Kísérletképpen nem tartanám rossz ötletnek, hogy megpróbáljuk olyan helyzetbe hozni a színházat, vagy az azt vezető embert, hogy próbáljon produkálni. Magánemberként egyáltalán nem vagyok megelégedve a színház munkájával. Lehet itt hivatkozni pénzhiányra, de azért a pénzért, amit az önkormányzat előlátott a színháznak, valamint produkálni is illik. Nem győzöm hangoztatni, hogy a Májusi Játékok megnyitóján tizenöt perces program volt, a téren pedig csaknem kétezer ember várt valamire. Garantálom, hogy ilyen megnyitója többet nem lesz a Májusi Játékoknak. A városnapi rendezvény megle14
több mint nyolcezer ember volt, Zvonko Bogdan koncertjét pedig még többen élvezték, és sok volt köztük a magyar is. Személyesen tapasztaltam, hogy a Koldusoperát szerbek is nézték. Az is magáért beszél, hogy sikerült a Magyarországi Szerb Színház igazgatóját, Rusz Milánt megnyerni, hogy szerepeljen a produkcióban. Pont ez a produkció az, ami előre mutat, amire nekünk szükségünk van.
említenem a Tolerancia-napi műsort is, amelyet a Petőfi kultúrkör szervez. Ez szintén egy jó példája annak, hogy miként lehet és kell ezt csinálni. Mi itt hagyományosan békésen élünk egymással, talán nem is figyelünk ezekre a dolgokra, reflexszerűen beszélünk és kommunikálunk egymás nyelvén. Ez dicséretes dolog. A közéleti szereplők azok, akiknek példát kell mutatniuk ezen a téren. Aki valamennyit is ad magára, az nem engedheti meg magának, hogy ne tudja annak a nyelvét, akivel együtt él. Van-e igény a többnyelvű műsorokra? - Vannak és voltak is többnyelvű rendezvények. Attól eltekintve, hogy ismerjük egymás szokásait, néptáncait, hagyományait, mindig van egy rész, ami újat ad, újat mutat. Ha például ös�szehasonlítjuk táncainkat, hasonló elemeket is fel tudunk fedezni. A szerb anyanyelvű polgárok nemigen beszélik a magyar nyelvet. - Kevesen beszélnek magyarul. Ennek természetesen az az oka, hogy Szerbiában élünk, tehát az ország hivatalos nyelve a szerb. Ugyanakkor én természetesnek tartanám, hogy a többségi nemzet képviselői, azokon a településeken, ahol többségben élnek a magyarok - Adán, Magyarkanizsán, Zentán - valamilyen szinten beszéljék a magyart. Alig ötven-hatvan kilométerrel délebbre, fordított a helyzet, ná-
Le kell tisztázni, hogy mire képes egy Városi Színház, s mire nem. Lehetséges, hogy kell nekünk a Városi Színház, de egy teljesen lebontott, leegyszerűsített és leszűkített formában, azonban azt is el tudom képzelni, hogy garantált évi jövedelmet biztosítsunk azoknak, akik dolgoznak, s komolyan foglalkoznak a művelődési élet megszervezésével
Hogyan definiálná az interkulturalizmust? - Becse jellegénél fogva magától adja azt a helyzetet, hogy az interkulturalizmus jelen legyen, hogy átszője a civil és a közszférát is. Az interkulturalizmus az élet azon területeire vonatkozik, ahol valójában az ember produkcióban mások felé fordul. Nem tartom interkulturalizmusnak azt, ha egymás nyelvét beszéljük, ha egymás nyelvén köszöntjük egymást, inkább a kultúrák keveredését. Az egyik jó példa a városnapra készített Koldusopera, amelyben magyarul és szerbül is megszólaltak a színészek. Ez egy olyan produkció, amely az interkulturalizmus példája lehetne. Meg kell Melléklet
lunk, habár feles a község, a magyarok nagy százaléka beszél szerbül. Talán az idősebbek vannak előnyben, akik egy más világban éltek, és neveltetésükből eredően megtanultak magyarul. Ma ez már kevésbé van jelen. A fiatalokat esetében a világnyelvek „kiszorítják“ a „szomszéd nyelvét”. Ennek még egy oka van, mégpedig az, hogy talán nincs is igény arra, hogy a szerb anyanyelvűek megtanuljanak magyarul, mert arra gondolnak, hogy beszélgetőpartnerük úgyis tud szerbül, s ezáltal létrejön a kommunikáció. Felmerül az a kérdés is, hogy az embert egy nyelv tudása, illetve nem tudása mennyire zárja gettóba.
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik Ezt akkor érzékeljük, ha nem tudunk egyetlen világnyelvet sem, és elrugaszkodunk a világba. Ekkor látjuk meg, hogy mennyire tudunk boldogulni. Ön szerint miért van az, hogy a 90-es évek elején született magyar fiatalok nem tudnak, s nem is akarnak megtanulni szerbül? - Ez egy érdekes dolog, ehhez szociálpszichológusnak kellene lennem, hogy tudjam a választ. Sejtésem azonban van. A fiatal nemzedék általában lázadó, egy bizonyos életkorban minden gyermek lázadó, minden gyermek meg akarja mutatni saját egyéniségét. Ez néha banális dolgokban nyilvánul
meg, néha pedig komoly dolgokban, mint például ebben az esetben, hogy nem akarják megtanulni a másik nyelvet. Ez nyilván reflex, reakció arra, amin ezek a generációk születésük óta átestek. Voltak háborúk ezeken a területeken évtizedekkel és századokkal ezelőtt is, de az emberek végül megbékéltek. Ezen felül nagyon kevés olyan háború volt, ahol nemzetek csaptak össze, inkább ideológiák, nagyhatalmak között dúlt a háború a fasizmus, nácizmus ellen. Viszont a délszláv háborúk kimondottan nemzeti alapon történtek, nemzeti és vallási türelmetlenség okozta őket. A nagyok összecsapá-
sában akármelyik oldalon megjelent egy-egy kisebbség, az a rövidebbet húzta. Minket is besoroltak harcolni, de senki sem tudta, hogy miért kellene harcolni. Ebből kifolyólag kialakult egy olyan világlátás, amely „felsőbbrendű nemzetté” nyilvánította a szerb népet minden nemzettel szemben. Ez az ideológia bizonyos reakciókat váltott ki a kisebbségekben. Ezek a fiatalok úgy akarják kimutatni dacukat, hogy nem tanulják meg a szerb nyelvet, ami ép ésszel elítélendő. Érdekes, hogy az angol vagy a német nyelv iránt nincs ilyen reakciójuk, csak a szerb iránt. Ricz Róbert
Varnyú Ilona, a Községi Tanács tagja
A közintézményekben elengedhetetlen a kétnyelvűség Ön szerint a község területén mely intézményekben van jelen a többnyelvűség, s hol nincsen? Elégedett-e a helyzettel? - Nem vagyok elégedett, mert az olyan közösségekben, ahol körülbelül fele-fele a többségi és a kisebbségi nemzet aránya, a közintézményekben mindenképpen kifejezésre kellene jutnia a kétnyelvűségnek. Az lenne jó, ha a tolóablaknál vagy a hivatalokban minden polgár anyanyelvén mondhatná el gondját-baját, és az illetékes hivatalnok szintén azon a nyelven adná meg a helyes, pontos információt, útbaigazítást. Nagy problémát látok a postán, ahol semmiféle szándékot nem látok ennek az orvoslására. Ez halaszthatatlan kérést, vagy az önkormányzat részéről odafordulást igényelne. Szeretném, ha a postán is tudomást vennének arról, hogy az itt élő adófizető emberek ügyeit anyanyelvükön kell lebonyolítani. Nagyon kevés magyarul tudó dolgozik a bankokban is, illetve lehet, hogy a háttérmunkákon dolgoznak, de az ügyfelekkel nincsenek kapcsolatban. Az üzletekben aránylag jónak mondható a többnyelvűség jelenléte. A rendőrségen a helyzet katasztrofális, jó lenne, ha a kisebbségek nyelvén is intéznék a közbiztonság ügyeit. A kultúrintézmények közül a Népkönyvtárat kell kiemelnem, ahol magyar, szerb és roma műsor is van. A Városi Színházban kevés olyan rendezvény, előadás, megmozdulás van, amely tükrözné a becsei polgárok szükségletét. A Városi Színházban kekülönbözőek, mégis hasonlóak
vés a tájoló színházi előadás. Azt cáfolom, hogy nincs igény a magyar színjátszó csoportok vendégszereplésére, mert ha nem lenne igény, akkor nem
nyekben? - Az iskolákban a helyzet, amióta Milošević diktátuma után a szerb tanulók nem tanulják a környezetnyelvet,
Varnyú Ilona mennének a fiatalok és a színházkedvelők százasával az Újvidéki Színház előadásaira. Mi a helyzet az oktatási intézméMelléklet
mindenképpen rossznak mondható. Már érkezett a városházára szerb szülőtől olyan igény, hogy szeretné,
15
Becsei mozaik ha gyermeke tanulna magyarul. Tudtommal most csak a Petőfi iskolában tartanak magyarórákat szerb tanulóknak, de próbálkozások voltak a Zdravko Gložanski iskolában is. Óriási probléma még a pedagógus és pszichológus
nyulása is, amikor oda kategorizálják őket ok nélkül. Mi a helyzet a községi médiával, az írott sajtóval, a rádióval és a televízióval (mindegyik magántulajdonban van)?
Nem vagyok elégedett, mert az olyan közösségekben, ahol körülbelül fele-fele a többségi és a kisebbségi nemzet aránya, a közintézményekben mindenképpen kifejezésre kellene jutnia a kétnyelvűségnek. Az lenne jó, ha a tolóablaknál vagy a hivatalokban minden polgár anyanyelvén mondhatná el gondját-baját, és az illetékes hivatalnok szintén azon a nyelven adná meg a helyes, pontos információt, útbaigazítást szolgálat, mert kevés a magyarul tudó pszichológus, egy pedagógusról tudok a községben, aki két nyelven tud tevékenykedni. Bizony nagy hiány, hogy a Bratstvo iskolában nincs magyarul tudó szakmunkatárs, hiszen az odajárók háromnegyede magyar családból származik, azaz oda vannak irányítva, mert nem biztos, hogy ott a helyük. Sok esetben a szociális momentum is közrejátszik, és a tanítók helytelen viszo-
- Nem vagyok megelégedve. A Becsei Mozaikban, amely két község lapja, nem érződik a lakosság összetétele, hiszen Törökbecsén is vannak magyar lakosok. Nem azonos oldalszámú a magyar és a szerb írások száma az újságban, ezen kellene javítani. A Bečejski dani újság, amely a csúrogi, zsablyai és becsei községet öleli fel, sajnos csak szerb nyelven jelenik meg. Ezen sürgősen változtatni kellene! Azt gondolom, hogy a Becsei Active Rádió aránylag jó, két nyelven tevékenykedik, a helyi Info TV-ben pedig mindenképpen szakmai újításra és hozzáértésre van szükség, sok esetben amatőr videofelvételre hasonlít egy-egy beszámoló. Ez nem televíziózás. Erer
Az iskolákban a helyzet, amióta Milošević diktátuma után a szerb tanulók nem tanulják a környezetnyelvet, mindenképpen rossznak mondható. Már érkezett a városházára szerb szülőtől olyan igény, hogy szeretné, ha gyermeke tanulna magyarul. Tudtommal most csak a Petőfi iskolában tartanak magyarórákat szerb tanulóknak, de próbálkozások voltak a Zdravko Gložanski iskolában is
Kétnyelvűség a községi parlamentben
A becsei képviselő-testület tanácsnokai 16
Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik Nagy Ildikó (VMDP): Az ülésre az anyagot, igény szerint, magyar és szerb nyelven is megkapják a képviselők. Van olyan személy is, aki csak magyarul kéri az anyagot. Mindegyik ülésen jelen van a fordító is, aki a magyarul felszólalók mondandóját elmondja szerb nyelven. Ez fordítva is érvényes - szerbről is fordít magyar nyelvre -, de ezt senki sem kéri. Horváth Dóra (VMDK): Hallottál te a mai ülésen egyetlen magyar szót is? Ragács Ervin (VMSZ): Én meg vagyok elégedve a kétnyelvűséggel az üléseken. Mindkét nyelvet értem és beszélem. A technikai lehetőség megadatott, ha valaki anyanyelvén magyarul szeretne felszólalni, szimultán fordítást biztosítanak. Pontos a fordítás. Néhány üléssel ezelőtt felszólaltam, amikor egyes képviselők önmagukat próbálták fordítani, sikertelenül és hibásan. Azóta a képviselő-testület elnökének közbenjárásával ez a probléma sikeresen megoldódott. Lajber György (VMSZ): A jelenlegi technikai feltételek alapján a képviselő-testületben biztosítva van az anya-
nyelv, illetve a községben használatos nyelveken a felszólalás. Az ülésen az előterjesztéseket megértem, az ülés vezetését illetően nem tartom szükségszerűnek, hogy ugyanazt a dolgot két nyelven elmondják, ez további időterhelést jelentene. Az anyagokat magyar és szerb nyelven is megkapjuk, maga a fordítás is jó, minőséges. Jó
ülésen biztosítva van. Kovács Norbert (VMSZ): Maximálisan elégedett vagyok a kétnyelvűség használatával, biztosítva van a fordító is. Szmieskó Zoltán (VMDK): Alapjában véve elégedett vagyok, az anyagot, mivel igényeltem, mindkét nyelven megkapom. Az ülések során fel lehet
Nagy Ildikó: Az ülésre az anyagot, igény szerint, magyar és szerb nyelven is megkapják a képviselők. Van olyan személy is, aki csak magyarul kéri az anyagot. Mindegyik ülésen jelen van a fordító is, aki a magyarul felszólalók mondandóját elmondja szerb nyelven. Ez fordítva is érvényes - szerbről is fordít magyar nyelvre -, de ezt senki sem kéri
lenne, ha egyszer lenne annyi pénzünk, hogy felszerelést vásároljunk, azaz a szimultán fordítás fülhallgatókon jutna el az emberekhez. A jelenlegi körülmények között a kétnyelvűség az
szólalni magyar nyelven is, a hivatásos fordító lefordítja azt szerb nyelvre. Egy-két apróbb mulasztástól eltekintve elégedett vagyok. B.M.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény Nemzeti tanácsok már 2002 óta léteznek, azonban többször is felmerült legitimitásuk kérdése, mert nem létezett a nemzeti tanácsokról szóló törvény. 2002 óta tizenöt nemzeti közösség alapított nemzeti tanácsot (a magyarok, a romák, a horvátok, a ruszinok, a románok, a szlovákok, a bosnyákok, a macedónok, a németek...). A nemzeti tanácsokról szóló új törvény indoklásában az áll, hogy ezzel a törvénnyel megoldható a nemzeti tanácsok hatáskörének pontos meghatározása és azok demokratikus módon történő megválasztása, biztosítva azt, hogy a választás valóban az egyes nemzeti kisebbség többségi akaratának eredménye legyen. A törvény szerint minden nemzeti kisebbségnek megvan a joga arra, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén történő jogainak megvalósítása céljából nemzeti tanácsot válasszon. A nemzeti tanácsoknak jogukban áll a nemzeti kisebbség identitása megőrzésének céljából különféle intézményeket alapítani, ezek lehetnek alapítványok, intézmények, egyesületek, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelvhasználat terén különbözőek, mégis hasonlóak
tevékenykedő gazdasági társaságok is. A nemzeti tanácsok részt vehetnek a törvényhozásban, mégpedig úgy, hogy a kultúra, a hivatalos nyelvhasználat és a tájékoztatás kérdéseit rendező törvényjavaslatokat adhatnak át, illetve követhetik e törvények végrehajtását. Joguk van továbbá eljárásokat
kenysége a lapkiadás vagy a rádióstelevíziós műsorszórás. A törvény előlátja a köztársaság, a tartomány, illetve az önkormányzat által alapított tájékoztatási közvállalatok alapítói jogainak átruházását a nemzeti tanácsokra. A nemzeti tanácsok feladata a tájékoztatási stratégia kidolgozása, de a nemzeti tanács véleményezi a Köztársasá-
A törvény szerint minden nemzeti kisebbségnek megvan a joga arra, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén történő jogainak megvalósítása céljából nemzeti tanácsot válasszon
kezdeményezni a nemzeti kisebbségek individuális vagy kollektív jogainak védelme érdekében az Alkotmánybíróság, a tartományi és a köztársasági ombudsman és más intézmények előtt. A nemzeti tanácsok önállóan vagy más jogi személyekkel együtt alapíthatnak olyan intézményeket és gazdasági társaságokat, amelyek fő tevéMelléklet
gi Műsorszórási Ügynökség műsorszórási stratégiáját, és tagot javasol a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség Tanácsába. Amikor kisebbségi oktatásra, művelődésre, tájékoztatásra vagy hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó határozatokat kell hozni, a Köztársasági Képviselőház, a szerbiai kormány és
17
Becsei mozaik más állami szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét, s ha ezt nem teszik meg, a határozatokat semmisnek kell tekinteni. A nemzeti tanácsok megválasztá-
nemzeti tanácsukat közvetlen vagy elektori módon választják-e meg. Közvetlen választást akkor bonyolítanak le, ha a választások kiírásának napjáig az adott nemzeti kisebbségnek leg-
A nemzeti tanácsok önállóan vagy más jogi személyekkel együtt alapíthatnak olyan intézményeket és gazdasági társaságokat, amelyek fő tevékenysége a lapkiadás vagy a rádióstelevíziós műsorszórás. A törvény előlátja a köztársaság, a tartomány, illetve az önkormányzat által alapított tájékoztatási közvállalatok alapítói jogainak átruházását a nemzeti tanácsokra
sával kapcsolatban a törvény szerint a kisebbségek maguk döntik el, hogy
alább 50 százaléka feliratkozott a választói névjegyzékre (ún. kisebbségi
választói névjegyzék). A nemzeti kisebbségek számát az utolsó népszámlálási adatokból eredeztetik úgy, hogy azt a számot 20 százalékkal csökkentik. A nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásához a választásokat a köztársasági emberi jogi és kisebbségi miniszter írja ki. A választói névjegyzéket is a minisztérium állítja össze a kisebbségi állampolgárok jelentkezése alapján. A polgárok adatait a törvény szerint bizalmasan kezelik. A nemzeti tanácsot annak elnöke képviseli, akit a nemzeti tanács tagjai közül választanak meg. A tagok száma 15-35 személy között lehet, az adott kisebbség számától függően. A nemzeti tanácsokat a köztársasági Emberi Jogi és Kisebbségi Minisztériumnál kell bejegyeztetni. A nemzeti tanács mandátuma négy évre szól. B.M.
Népszámlálás horvát, 56.637 szlovák, 30.419 román, 29.057 roma, 19.766 bunyevác, 15.626 ruszin, 11.785 macedón, 4.635 uk-
ság 34,95 százalékát pedig a kisebbségek alkotják. A magyar kisebbség a tartomány lakosságának 14,24 száza-
ség él. Legtöbb – 26 – kisebbség Vajdaság területén él. 2002-ben Vajdaság összlakosságában 290.207 magyar volt, 56.654
rán... A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a szerbek Vajdaság lakosságának 65,05 százalékát képezik, a lakos-
lékát alkotja, ugyanis 290.207 magát magyarnak valló polgár él Vajdaság területén, Közép-Szerbiában pedig mindössze 3.092.
FOTÓ: www.cybersalespeople.com
A 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Szerbia (Koszovo nélkül) összlakosságában 1.135.393 kisebb-
18
Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
Becsei mozaik Ha a 2002. évi népszámlálás adatait összehasonlítjuk az 1991. évivel, láthatjuk, hogy 49.284-el csökkent a magyar nemzetiségű polgárok száma. Az 1991. évi népszámlálás adatai
Bácsföldváron a magyarok alkotják a lakosság 46,26 százalékát, a szerbek pedig 44,38 százalékát. Péterrévén szintén a magyarok vannak többségben (70,71 százalék), a szerbek pedig
A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a szerbek Vajdaság lakosságának 65,05 százalékát képezik, a lakosság 34,95 százalékát pedig a kisebbségek alkotják. A magyar kisebbség a tartomány lakosságának 14,24 százalékát alkotja, ugyanis 290.207 magát magyarnak valló polgár él Vajdaság területén, Közép-Szerbiában pedig mindössze 3.092
szerint ugyanis Vajdaságban 1.143.723 (56,8 százalék) szerb nemzetiségű polgár élt, továbbá 339.491 (16,9 szézalék) magyar, 174.295 (8,7 százalék) jugoszláv, 74.808 (3,7 százalék) horvát, 63.545 (3,2 százalék) szlovák, 44.838 (2,2 százalék) montenegrói, 38.809 (1,9 százalék) román, 24.366 (1,2 százalék) roma, 21.434 (1,1 százalék) bunyevác, 17.625 (0,9 százalék) ruszin és 17.472 (0,9 százalék) macedón. Becse község területén 2002-ben 40.987 polgár élt, Becse városban 25.774-en, a környező településeken pedig 15.213-an. Becse község lakosságának nemzetiségi összetétele: 16.832 szerb (Becsén 11.197), 20.018 magyar (Becsén 11.725), 1.070 jugoszláv (Becsén 808), 479 roma (Becsén 185), 437 horvát (Becsén 298), 229 montenegrói (Becsén 172), 87 muzulmán (Becsén 71), 66 albán (Becsén 59), 62 macedón (Becsén 55), 46 német (Becsén 38), 37 szlovák (Becsén 27), 24 ruszin (Becsén 19), 16 bunyevác (Becsén 11), 15
a lakosság 21,41 százalékát alkotják. Mileševó nemzetiségi összetétele a következő: magyarok - 51,07 százalék, szerbek - 43,38 százalék; míg Radičevićen a többségi nemzet a szerb
Becse község területén 2002-ben 40.987 polgár élt, Becse városban 25.774-en, a környező településeken pedig 15.213an. Becse község lakosságának nemzetiségi összetétele: 16.832 szerb (Becsén 11.197), 20.018 magyar (Becsén 11.725), 1.070 jugoszláv (Becsén 808), 479 roma (Becsén 185), 437 horvát (Becsén 298), 229 montenegrói (Becsén 172), 87 muzulmán (Becsén 71), 66 albán (Becsén 59), 62 macedón (Becsén 55), 46 német (Becsén 38), 37 szlovák (Becsén 27), 24 ruszin (Becsén 19), 16 bunyevác (Becsén 11), 15 szlovén (Becsén 10), 14 ukrán (Becsén 13), 12 bolgár (Becsén 9), 6 bosnyák (Becsén 4), 824-en nem nyilatkoztak
A vajdasági magyarok lélekszámának változását az alacsony természetes szaporulat, a vegyes házasságok, a migráció, a betelepítések, a menekültek, az elszegényedés, a kivándorlás, a természetes asszimiláció stb. befolyásolták
szlovén (Becsén 10), 14 ukrán (Becsén 13), 12 bolgár (Becsén 9), 6 bosnyák (Becsén 4), 824-en nem nyilatkoztak. Becse község területén a szerbek alkotják a lakosság 41,06, a magyarok pedig 48,83 százalékát. Becse város területén is a magyar nemzetiságű polgárok vannak többen (45,49 százalék), majd a szerbek következnek (43,44 százalék). különbözőek, mégis hasonlóak
lepült. Az 1991. és a 2002. évi népszámlálás adatai a vajdasági lakosság nemzetiségi összetételének változásáról tanúskodnak (most csak a szerb és a magyar népesség változásával foglalkozunk): 1991-ben 1.143.723 (56,80 százalék) szerb és 339.491 (16,80 százalék) magyar polgár élt Vajdaság területén. 2002-re változott a helyzet, ekkor a szerb nemzetiségű lakosok száma 1.321.807 (65,5 százalék), a magyar nemzetiségű polgárok száma pedig csökkent, a legutóbbi népszámlálás alkalmával 290.207-en (14,28 százalék) vallották magukat magyarnak. Szerbiában a lakosság száma 1 százalékkal csökkent, Vajdaság területén viszont 3 százalékos növekedést jegyeztek. Szerbiai szinten a nemzetiségek lélekszáma általában csökkent, kivételt képeznek a szerbek, a kisebbségek közül pedig a romák, goránok, vlahok és bosnyákok.
- 87,53 százalék, a magyarok pedig a lakosság 2,10 százalékát alkotják.
Vándorlások Vajdaság migrációs terület, lakosságának etnikai összetétele változott az intenzív költözködések hatására. 1948-ban a lakosság 80,5 százaléka őshonos volt, 1981-ben a lakosság 59 százaléka volt őshonos, 1991-ben pedig csak 55,3 százaléka, a többi beteMelléklet
1900-ban 378.634 magyar nemzetiségű ember élt Vajdaságban, 1961ben 449.587, ma (azaz a 2002. évi népszámlálás adatai szerint) pedig 290.207. A vajdasági magyarok lélekszámának változását az alacsony természetes szaporulat, a vegyes házasságok, a migráció, a betelepítések, a menekültek, az elszegényedés, a kivándorlás, a természetes asszimiláció stb. befolyásolták. A magyar lakosság esetében belső - költözködés Vajdaság területén - és külső vándormozgalom - külföldre való költözés - tapasztalható. A kilencvenes években sok magyar értelmiségi hagyta el Vajdaságot, s ezek az emberek nemigen települnek vissza. (Az adatok dr. Gábrity Molnár Irén közgazdász, politikológus Vándorlások a Vajdaságban és a Vajdaságból című tanulmányából származnak.) 19
Becsei mozaik
A Tolerancia Napja alkalmából szervezett szavalóverseny győztesei - 2008 novembere
Becsei gyerekek a tolerancia táborban - 2008 20
Melléklet
különbözőek, mégis hasonlóak
