extra 35.
A szőlőtermesztés kérdései
Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés Bodnár Péter Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága, Budapest Szőlőtermelési potenciál Nagyon divatos az Európai Uniót okolni – nemcsak a támogatások kapcsán, hanem az élet egyéb terein is –, miszerint minden rossz, bonyolult eljárás neki köszönhető. Fontos azonban leszögezni, hogy sok esetben az EU kizárólag keretszabályokat határoz meg, az egyes eljárási lépéseket a tagállam, jelesül Magyarország határozza meg. Így van ez a szőlőtermelési potenciál szabályozása kapcsán is, az Unió – a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007./EK tanácsi rendeletével, valamint a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008./ EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 29-i 555/2008./ EK bizottsági rendeletével – csak a kereteket adja meg, a résztvevő intézményeket, a végrehajtás lépéseit Magyarország alakította ki, úgy, hogy az a magyar sajátosságokhoz igazodjon. Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a közösségi jogszabályok csupán azt mondják ki, hogy szőlőt telepíteni kizárólag telepítési joggal lehet, amely ültetvényt telepítési jog nélkül telepítették, azt ki kell vágni. Jelen cikkben tetemes mennyiségű – európai uniós, illetve hazai – jogszabályra, továbbá a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
által kiadott közleményre hivatkozom. Ezzel nem a kedves olvasót szeretném elrémíteni, hanem a figyelmet szeretném felhívni arra, hogy mennyi mindennel kell annak tisztában lennie, aki szőlőt szeretne kivágni vagy telepíteni. Ez a jogszabályi „csokor” nem teljes, hiszen a nyilvántartásokat, a jelentési kötelezettségeket, a hegyközségi szervezet munkáját érintőeket nem tartalmazza, arról nem is beszélve, hogy annak, aki bor termelésével, netán forgalmazásával is foglalkozik, még színesebb ezen „csokor”. Annak indokát, hogy miért is van szükség a szőlőtermelési potenciál ilyen mértékű szigorú szabályozására, a választ az 1234/2007./EK tanácsi rendelet preambulumában találhatjuk meg: „Az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom megszegése eredményeként a közösségi borfelesleg-termelés még nagyobb méreteket öltött. Jelentős számú jogszerűtlen telepítés található a Közösségben, ami a tisztességtelen verseny forrása, és tovább fokozza a borágazat nehézségeit”. Azzal minden – a szakmában dolgozó – ember tisztában van, hogy ez az idézet nem hazánkra értendő, illetve az
értékesítési nehézségekért nemcsak az Unión belüli jogszerűtlen telepítések okolhatók. Ettől függetlenül ahhoz, hogy egy új telepítés – akár szőlő szerkezetátalakítási támogatás, akár önerős beruházás keretében – megvalósuljon, be kell tartani a szőlőtermelési potenciálra vonatkozó szigorú szabályokat. A szőlőtermelési potenciál szabályozása a következő elemekből áll: • a szőlőültetvény kivágásának engedélyezése, • az engedéllyel kivágott szőlőültetvények után keletkező újratelepítési jog kezelése, • a szőlőültetvény telepítésének engedélyezése, • az engedély nélkül telepített ültetvényekkel kapcsolatos szabályok. A jelenleg hatályos szabályokat – a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény mellett – a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. Sajnálatos módon a szőlőtermelési potenciál hazai szabályozása, csak az EU-csatlakozásunkat követően, nyolc alkalommal változott. Jelenleg a negyedik FVM-rendelet van hatályban. Szőlő kivágásának engedélyezése A szőlő kivágásának engedélyezése a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet alapján történik, a kivágási engedély iránti kérelem formanyomtatványait az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlőültetvény – támogatás nélküli – kivágásának engedélyezési eljárásáról szóló 94/2009. (VII.
5
2010. március 22.) MVH közlemény tartalmazza. A kivágási engedély iránti kérelmet a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. Engedélyt az kaphat, aki a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. A kérelmet a hegybíró megvizsgálja és véleményezi, majd véleményével együtt továbbítja azt az MVH részére. A jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelemre az MVH kivágási engedélyt állít ki, amely három évig érvényes. A legnagyobb problémát – nemcsak a kivágás engedélyezése kapcsán, hanem minden olyan intézkedésnél, ahol a társtulajdono soktól, illetve a különböző jogok birtokosától hozzájáruló/lemondó nyilatkozat benyújtása szükséges – ezeknek a nyilatkozatoknak a beszerzése jelenti. Munkánk során nem ritkaság a 40 oldalas tulajdoni lap, illetve több esetben találkozunk olyan tulajdoni lapon szereplő bejegyzéssel, ahol csupán a földtulajdonosnak a neve szerepel és a születésének éve, amely
az 1800-as évek végén volt. Mire a póthagyatéki eljárás keretében az örökösöktől beszerzik a szükséges nyilatkozatokat, az elhúzódó eljárás miatt sokan úgy érzik, bárcsak sose kezdtek volna bele… Szőlő telepítésének engedélyezése A szőlő telepítésének engedélyezése szintén a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet alapján történik, a telepítési engedély iránti kérelem formanyomtatványait az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlőültetvény telepítésének, pótlásának, illetve fajtaváltásának engedélyezési eljárásáról, valamint az engedély nélkül telepített ültetvények használóit terhelő kötelezettségekről szóló 95/2009. (VII. 22.) MVH közlemény tartalmazza. A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítés tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. Engedélyt az kaphat, aki a 2007. évi XVII. törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. A kérelmet a hegybíró megvizsgálja és véleményezi, majd véleményével együtt továbbítja az MVH részére. A jogszabályi elő-
írásoknak megfelelő kérelemre az MVH telepítési engedélyt állít ki, amely főszabály szerint három évig érvényes, azonban az érvényességi időt a telepítési engedély iránti kérelemhez felhasznált újratelepítési jog érvényességi ideje csökkentheti. Amennyiben az újratelepítési jog kevesebb mint három évig érvényes, úgy a telepítési engedély érvényességi ideje is kizárólag eddig szólhat, az érvényességi idő végéig a telepítést be kell fejezni. Ez most különösen fontos, hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően – 1996. május 1-je és 2004. április 30-a között – engedéllyel kivágott ültetvények után keletkezett újratelepítési jogok idén július 31-én lejárnak. A kivágási és telepítési engedélyezés eljárásban szakhatóságként vesz részt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, állásfoglalása nélkül az MVH nem adhat ki engedélyt. Újratelepítési jog Az újratelepítési jog keletkezésének szabályait a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza, az adásvételhez szükséges formanyomtatványok a szőlőültetvény újratelepítési jog átruházásának nyilvántartásban történő átvezetéséhez kapcsolódó eljárásról szóló 93/2009. (VII. 22.) MVH közlemény melléklete. A közösségi előírások értelmében 1. táblázat
Magyarország nemzeti támogatási programja Intézkedés
2009
2010
2011
2012
2013
Összesen
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 000 000
1 000 000
2 000 000
Szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatása
13 802 000
17 164 000
13 809 000
14 555 000
15 081 000
74 411 000
Zöldszüret Kockázati alap Szüreti biztosítás Beruházások Melléktermék lepárlás
0 0 0 0 1 964 000
0 0 0 0 2 500 000
0 0 500 000 5 500 000 2 500 000
0 0 1 000 000 8 900 000 2 500 000
0 0 1 000 000 9 500 000 2 500 000
0 0 2 500 000 23 900 000 11 964 000
438 000
1 850 000
0
0
2 288 000
0 612 000 16 816 000
0 1 500 000 23 014 000
0 1 500 000 23 809 000
0 1 500 000 29 455 000
0 5 112 000 122 175 000
SPS Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán
Szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás Krízislepárlás Mustjavítás Mindösszesen
Megjegyzés: 2013-ban a sötéttel kiemelt cellájú intézkedéseknél támogatás már nem fizethető.
6
29 081 000
extra 35.
szőlőt telepíteni kizárólag telepítési joggal lehet, amely új telepítési jog vagy újratelepítési jog lehet. Magyarország új telepítési joggal nem rendelkezik, a szőlőtelepítés lehetőségét az biztosítja, hogy az EU-csatlakozást megelőzően engedéllyel kivágott ültetvények után újratelepítési jog áll fenn, ennek az újratelepítési jognak a mennyisége meghaladta a 10.000 ha-t. Újratelepítési jog az árutermő borszőlőültetvény engedélyezett kivágásával a csatlakozást követően is keletkezett, illetve folyamatosan keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik. Az újratelepítési jogot tulajdonosa Magyarország területén bárhol – természetesen olyan területen, amely a szőlő-kataszteri rendszerben szerepel – felhasználhatja vagy másra átruházhatja, azonban a vásárolt újratelepítési jog tovább már nem ruházható. Az újratelepítési jog: • 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2010. július 31-éig; • 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig; • 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2015. december 31-éig érvényes, és használható fel. Az újratelepítési jogok nyilvántartását az MVH vezeti, az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában 2015. december 31-éig az MVH a jog tulajdonosának tulajdonaként tartja nyilván. Azt még nem tudjuk, hogy az újratelepítési jogok rendszere 2015 után is fennmarad-e, az viszont biztos, hogy augusztus 1-jétől – már amennyiben a lejáró újratelepítési jogokat nem használják fel teljes mértékben – úgy már nemcsak a szabadpiacról, hanem az MVH által vezetett jogtartalékból is lehet majd vásárolni.
ben megtörténtek 2009. október 15-ig, a fel nem használt összeg alig haladta meg az 1 millió forintot), a 2010. év esetében az egyes támogaEgyre többet hallani arról, hogy tási intézkedésekre a kérelmek már az újratelepítési jogok piaca élén- benyújthatók, sőt már a kifizetések külni fog, tekintettel a 2010. július egy része is megtörtént. Fontos ki31-i határidőre, és ezáltal jelentősen emelnem, hogy a 2011-2013-as időnövekedni fog a szőlőtelepítés is, de szak csupán tervezet, de az, hogy véleményem szerint a telepítések mely intézkedések kerüljenek beveszámát elsősorban nem a telepítési zetésre, a szakma javaslatainak megkedv, hanem a rendelkezésre álló felelően kerültek meghatározásra. A nemzeti boríték leghangsúlyoszaporítóanyag mennyisége fogja sabb eleme a szőlő szerkezetátalabehatárolni. 2008. augusztus 1-jét követően az kítási támogatás, a második a boUnió változtatott támogatási politi- rászati beruházások támogatása. káján. Immár nem közösségi szinten Érdekességként jegyzem meg, hogy határoznak meg az egyes támogatá- Franciaország nemzeti borítéka – a si intézkedésekre keretösszegeket, legalacsonyabb összegű első évéhanem a tagállam maga döntheti ben is – nagyobb, mint Magyarorel, hogy az 1234/2007./EK tanácsi szágé 5 évre összesen, de ott ennek rendelet mellékletében szereplő az óriási összegnek több mint felét keretösszeget a tizenegy lehetséges marketingre fordítják. Nagyon sartámogatási intézkedés közül me- kosan azt is mondhatnánk, hogy 4-5 lyekre kívánja fordítani. Magyaror- év múlva, mikorra az új telepítésekszág nemzeti támogatási programja, ről szüretelni fognak, és a termést vagy közismertebb nevén nemzeti az új borászatban dolgozzák fel a borítéka az 1. táblázatban tekinthe- magyar termelők, a francia versenytő meg. A 2009-es pénzügyi év már társaink már régen elfoglalták a bollezárásra került (a kifizetések rend- tok polcait a támogatott promóció 2. táblázat A hektáronkénti támogatási összegek fajtaváltás tevékenység esetében Szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatása
Művelet megnevezése
Erózióvédelem Régi ültetvény felszámolása Ültetési munkák elvégzése (gyökeres oltvány, 5 000 tő/ha tőszám alatt) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres oltvány, 5 000 tő/ha tőszám és a felett) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres dugvány, 5 000 tő/ha tőszám alatt) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres dugvány, 5 000 tő/ha tőszám és a felett) Átoltási munkák elvégzése (5 000 tő/ha tőszám alatt) Átoltási munkák elvégzése (5 000 tő/ha tőszám és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság alatt)
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 75 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha) 180 000 150 000
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha)
1 710 000
1 140 000
1 980 000
1 320 000
1 335 000
890 000
1 530 000
1 020 000
750 000
500 000
900 000
600 000
1 125 000
750 000
1 350 000
900 000
120 000 100 000
7
2010. március segítségével, a piacokra bevezetett termékeikkel. Többször felmerült már a borpiaci reform nemzeti boríték felosztási elve kapcsán, hogy ez Magyarország számára előnyös vagy hátrányos-e. Erre válaszul természetesen a kifizetett támogatás összege szolgálhat. A csatlakozástól a reformig eltelt időszakban éves szinten kicsit több mint 6 milliárd forint piaci támogatás került kifizetésre az ágazat szereplői számára. A 2009-es pénzügyi évben a nemzeti borítékból kifizetett 3,9 milliárd forint mellé a szőlő kivágási támogatásra kifizetett 2,3 milliárd forint társult, együtt ös�szesen 6,2 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki az MVH. Ez az összeg 2010-ben megközelítheti a 10 milliárd forintot (6,1 milliárd forint a nemzeti boríték intézkedéseire, továbbá 3,5 milliárd forint a kivágási támogatásra) és a nemzeti borítékból fizethető támogatás ös�szege évről évre növekszik. A szerkezetátalakítási támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján történik, jelen intézkedéshez azonban három MVH közlemény is kapcsolódik. Első a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatásához kapcsolódó, 2009/2010. borpiaci évi Borvidéki tervekről szóló 92/2009. (VII. 16.) MVH közlemény, a második a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján a 2009/2010. borpiaci évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről szóló 155/2009. (X. 26.) MVH közlemény, míg a harmadik a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendeletben előírt, a 2009/2010. borpiaci évben alkalmazandó nyomtatványok közzétételéről szóló 182/2009. (XI. 25.) MVH közlemény. Többször kérdezik az MVH-tól, hogy ez vagy az szerkezetátalakításnak minősül-e? Amennyiben a 161/2008. (XII. 18.) FVM rendeletben lévő fogalmakkal, meghatározásokkal kapcsolatban tesznek fel
8
kérdést, úgy arra természetesen tudunk érdemben válaszolni, de a legtöbb esetben kénytelenek vagyunk az ügyfelet a hegybíróhoz küldeni, mivel olyan dolgot kérdez, amelyre a választ a borvidéki szerkezetátalakítási és átállítási terv tartalmazza. Talán éppen az adja ennek a támogatásnak a legnagyobb értékét, hogy a szakmai keretrendszert azok határozzák meg, akik ennek haszonélvezői. Bevallom, nem irigylem őket, hiszen a döntéseiket úgy kell meghozniuk, hogy – többek között – olyan szőlőfajták telepítésének támogatását tegyék lehetővé, amelyek borát az elkövetkező 30 évben a piac igényli. A szerkezetátalakítási támogatásra különösen igazak a bevezetőben leírtak, miszerint az Unió csupán keretet határoz meg, minden egyéb tagállami szinten dől el. Jelesül az 1234/2007./EK tanácsi rendelet csupán az egyes támogatható tevékenységek nevét határozza meg, azokat tartalmáról, illetve a tevékenységekhez tartozó támogatási összegekről is a tagállam dönt. A szerkezetátalakítási támogatás keretében a következő tevékenységekre igényelhető támogatás: Fajtaváltás: egy vagy két borpiaci
évre ütemezetten az adott ültetvényben a tevékenységet megelőzően termesztett fajta érvényes telepítési engedéllyel történő cseréje a Borvidéki tervben meghatározott más fajtának vagy a korábbi fajta vírustesztelt klónjának vagy klónkeverékének telepítésével, illetve átoltásával. Ültetvény áttelepítése: egy adott terület érvényes telepítési engedéllyel egy vagy két borpiaci év alatt történő betelepítése a Borvidéki tervben meghatározott fajta és művelésmód alkalmazásával, vagy jobb ökológiai adottságok közé történő telepítés. Ültetvény támrendszerének létesítése: az a tevékenység, amelynek során a kérelemben megjelölt ültetvényen – a felhasznált anyagokat is figyelembe véve – új támrendszer teljes körű kialakítását végzik el. Ültetvény támrendszerének kor szerűsítése: az a tevékenység, amelynek során a korábban alkalmazott művelésmód megváltoztatásával egyidejűleg a kérelemben megjelölt ültetvény – már meglévő támrendszerének egyes elemei meghagyása mellett – teljes körű felújítását végzik el, amely magában foglalja a támrendszer egyes elemeinek (oszlop, karó, huzal) – az új támrendszer elemeit figyelembe
A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény áttelepítése tevékenység esetében
3. táblázat
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 75 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha)
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha)
Erózióvédelem
180 000
120 000
Régi ültetvény felszámolása
150 000
100 000
1 710 000
1 140 000
1 980 000
1 320 000
1 335 000
890 000
1 530 000
1 020 000
1 125 000
750 000
1 350 000
900 000
Művelet megnevezése
Ültetési munkák elvégzése (gyökeres oltvány, 5 000 tő/ha tőszám alatt) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres oltvány, 5 000 tő/ha tőszám és a felett) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres dugvány, 5 000 tő/ha tőszám alatt) Ültetési munkák elvégzése (gyökeres dugvány, 5 000 tő/ha tőszám és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság alatt)
extra 35.
4. táblázat
A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény támrendszerének létesítése tevékenység esetében
Igénybe vehető Igénybe vehető maximális támogatási maximális összegek 75 %-os támogatási összegek támogatási szint 50 %-os támogatási esetében szint esetében (Ft/ha) (Ft/ha)
Művelet megnevezése
Tőkepótlás elvégzése
210 000
140 000
Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság és a felett)
1 125 000
750 000
Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság alatt)
1 350 000
900 000
5. táblázat A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény támrendszerének korszerűsítése tevékenység esetében
Művelet megnevezése
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 75 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha)
Igénybe vehető maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási szint esetében (Ft/ha)
Régi támrendszer elemeinek bontása
90 000
60 000
Tőkepótlás elvégzése
135 000
90 000
Támrendszer korszerűsítés elvégzése
450 000
300 000
véve – legalább 20-20 %-os mértékben történő cseréjét; vagy a huzal legalább 80 %-os, és ezzel egyidejűleg az egyéb támrendszer elemeknek (oszlop, karó) a korszerű szőlőültetvény kialakításához szükséges mértékű cseréjét. Az igénybe vehető támogatás mértéke nemcsak attól függ, hogy milyen a megvalósított tevékenység, hanem attól is, hogy az adott tevékenységhez kapcsolódóan mely műveleteket végzi el a kérelmező, illetve a szerkezetátalakítás helyszíne konvergenciarégióba tartozik-e vagy sem. Az egyes tevékenységekhez, műveletekhez tartozó támogatási összegeket a 2-5. táblázatok tartalmazzák, ezeket a 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet 1. számú mellékletében határozta meg a jogalkotó. A támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból és a szerkezetátalakítással járó bevételkiesést ellentételező pénzbeli kompenzációból tevődik össze. Ez utóbbi csupán fajtaváltás, illetve ültetvény áttelepítése tevékenységekre adható, összege 3 év óta változatlan (500.000 forint/ hektár), bár figyelembe véve a szőlőfelvásárlási árak erőteljes csökkené-
sét, emelése talán nem is indokolt. A kifizetések teljesítésekor azonban figyelni kell arra, hogy az összes kifizetés átlaga a 12.500 euró/hektár ös�szeget ne haladja meg, amelyre azóta kell különösen figyelni, mióta 2007 óta az egyes tevékenységek közötti támogatási összeg eltérő. A támogatás kétféleképpen is igényelhető. Az egyik lehetőség az, hogy a kérelmező önerőből elvégzi a beruházást, majd annak befejezését követően támogatási kérelmet nyújt be az MVH-hoz. A másik lehetőség az, hogy a kérelmező a beruházás befejezését megelőzően előzetes kifizetést kér, ebben az esetben azonban az igényelt támogatási összeg 120 %-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell letétbe helyezni az MVH-nál. Amikor a végrehajtást megelőzően, a biztosíték fejében kifizetett támogatási összegből a beruházás befejeződött, a letétbe helyezett biztosíték felszabadítását kérelmezni kell. A biztosíték-feloldás iránti kérelmek benyújtásának határideje az előzetes kifizetést követő második borpiaci év vége. A támogatási, illetve előzetes kifizetés iránti kérelmek benyújtására
minden korábbinál hosszabb periódus áll rendelkezésre, a kérelmeket 2009. december 1. és 2010. április 30. közötti időszakban lehet benyújtani. A legkisebb támogatható területnagyság 0,2 ha, már amennyiben a borvidéki terv nem határoz meg ennél nagyobbat. Ez különösen a 2009. évben volt érdekes, mivel ekkor 19 borvidék szerkezetátalakítási terve határozott meg nagyobb minimális területnagyságot és ezt 20 kérelem tekintetében hagyták figyelmen kívül a hegybírók. Fontos, hogy fajtaváltás, illetve ültetvény áttelepítése tevékenységek esetében lehetőség van az úgynevezett két borpiaci év alatt történő végrehajtásra. Az egy borpiaci év alatt történő végrehajtása magában foglalja az ültetési, átoltási munkák elvégzését, továbbá a teljes körű támrendszer létesítését. A két borpiaci év alatt történő végrehajtása esetén az első borpiaci évben kell megvalósítani az ültetési, átoltási munkálatokat. A második borpiaci évben kell megvalósítani a teljes körű támrendszer létesítését és a tőkepótlást. Ugyan a kérelmek adminisztratív ellenőrzése folyamatos, de a támogatások kifizetése – tekintettel arra, hogy a benyújtott támogatási kérelmek 100 %-os helyszíni ellenőrzésen esnek át és az ellenőrzéseket kizárólag tenyészidőszakban lehet elvégezni – csupán júniusban kezdődhet meg. A két típusú kérelem közül a már befejezett tevékenységekre vonatkozó támogatási kérelmek a kifizetés sorrendjét illetően előnyt élveznek az előzetes kifizetés iránti kérelmekkel szemben. Véleményem szerint nemcsak ezért érdemes támogatási kérelmet benyújtani, hanem azért is, mert amennyiben az MVH megállapítja, hogy az előzetes kifizetés iránti kérelemben foglalt szerkezetátalakítás végrehajtása nem történt meg, vagy nem megfelelően történt, nem a támogatásban részesített területnagyságon történt meg, illetve a végrehajtott szerkezetátalakítás minősége nem megfelelő, úgy az adott szerkezetátalakítás nem végrehajtottnak minősül. Ebben az esetben az MVH a jogosulatlanul igénybe vett támogatás 120 %-át a biztosítékból visszatartja.
9
2010. március 6. táblázat Az EU-csatlakozást követően a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására kifizetett támogatás összeg Borpiaci év
Kifizetett támogatás összege (Ft)
Támogatott területnagyság (ha)
2004/2005.
2 278 123 282
1 460,8915
2005/2006.
2 630 668 029
1 481,4121
2006/2007.
2 794 720 560
1 407,1475
2007/2008.
3 250 023 931
1 651,4792
2008/2009.
3 217 948 813
1 260,8418
2009/2010.
1 489 679 435
626,5539
7. táblázat A Kunsági borvidék részaránya a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatásából Borpiaci év
Kifizetett támogatás összege (Ft)
Támogatott területnagyság (ha)
2007/2008.
1 621 884 390
863,3901
2008/2009.
1 754 114 045
748,4422
2009/2010.
703 163 557
330,0373
Mivel ennek a támogatásnak 2013ig biztosított a forrása, úgy az adott évi támogatási keretösszegen felüli, jogos támogatási igényt tartalmazó kérelmek kifizetésére a következő
borpiaci évre meghatározott keretösszeg terhére kerül sor. A csatlakozást követően borpiaci évenként kifizetett támogatás ös�szegét, illetve a támogatásban részesített területnagyságot a 6. táblázat
tartalmazza. A 2009/2010. borpiaci évi teljes keret meghaladja a 4,5 milliárd forintot, de ebből le kell vonni a 2008/2009. borpiaci évről áthozott kérelmekre már kifizetett 1,5 milliárd forintot, így az idén benyújtott kérelmekre rendelkezésre álló ös�szeg 3 milliárd forint körüli. Egészen pontosan – tekintettel arra, hogy a nemzeti boríték többi elemén fennmaradó összegek átcsoportosításra kerülnek a szerkezetátalakítási támogatáshoz – ez az összeg minden bizonnyal magasabb lesz. A támogatás mottója röviden úgy fogalmazható meg, hogy a mennyiséget előállítani képes ültetvények cseréje minőségi alapanyagot előállító ültetvényekre. Amennyiben azt vesszük alapul, hogy a hazai asztali bor előállítás jelentős hányada a Kunsági borvidék területén történik, így érthető a 7. táblázat adatsora, amely ennek a borvidéknek a folyó, valamint az azt megelőző két borpiaci évi részesedését tartalmazza. Összefoglaló Ugyan úgy tűnhet, mintha a szőlőtermelési potenciál szabályozása túl bonyolult volna, de ahhoz, hogy mindenben megfeleljünk az Unió által kitűzött céloknak és a szőlő szerkezetátalakítási támogatást igénybe vehesse Magyarország, ahhoz a vonatkozó szabályok léte és azok betartása szükséges. Azt sem szabad azonban elfeledni, hogy minden szőlő-, illetve bortermelő legalább egy szakmai szervezetnek tagja és ezek a szakmai szervezetek is véleményezik a jogszabályokat, illetve aktív részesei az ágazati stratégiák kidolgozásának. A szőlő szerkezetátalakítási támogatás felfogható akár egy „sikertörténetnek” is, de nem szabad elfeledni, hogy éves szinten az ültetvényeink lényegesen nagyobb hányadát kellene megújítanunk figyelemmel az átlagos 30 éves élettartamra.
A szerző a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága, Belpiaci Intézkedések Osztályának vezetője, azonban a jelen tanulmányban kifejtettek saját személyesß nézetei, és azok a Hivatal hivatalos álláspontját nem tükrözik.
n
10
