Kisebbségi Hírlevél. Miniszterelnöki Hivatal JOGI INFORMÁCIÓK. Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások ............................................................... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei .................. 7 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FÕOSZTÁLY HÍREI Kiss Péter az országos önkormányzatok elnökeivel találkozott 9 Tájékoztató a Kisebbségi Költségvetési Bizottság 8. ülésérõl.. 9 Konzultáció az ORTT elnökével és a Mûsorszolgáltatási Alap igazgatójával............................................................................ 10 Kisebbségekrõl szóló ismeretek a Sulineten .......................... 11 Regionális Roma Fórum.......................................................... 11 HAZAI HÍREK

Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .

1 1 .

s z á m

A kisebbségi ombudsman átfogó vizsgálata a rendõrségi szerveknél................................................................................ 12 Pluszpontokra számíthatnak a nemzetiségi iskolák az uniós pályázatokon ........................................................................... 13 Találkozó a hazai kisebbségpolitikai súlyponti kérdéseirõl..... 13 Gyurcsány: törvény rögzítse a nemzetiségi iskolák többlettámogatását! ................................................................. 14 Két szlovák-magyar – Az államfõk és a házelnökök is találkoznak............................................................................... 15 Magyar-szlovák kormányfõi - Közös nyilatkozat .................... 15 Komáromi testvériség – Határokon átívelõ, szoros együttmûködés a Duna két partján ......................................... 16 Egyre több a szlovák tájház, de a horvátok is bizakodhatnak 17 Százhalombattán járt a magyar-horvát kkv munkacsoport..... 18 Magyar-szerb miniszteri találkozót tartottak Budapesten ....... 18 OGY - Keretmegállapodás a magyar és a szerb parlament között ....................................................................................... 19 Több akadály is nehezíti a magyarországi szerbek nyelvi és kulturális életét - Alexov Ljubomír ........................................... 19 Román és magyar vállalkozók együttmûködése..................... 20 Magyar–román fórum .............................................................. 20 Ukrán konferencia a Szegedi Tudományegyetemen .............. 20 Kisebbségek helyzetérõl rendeztek konferenciát Szegeden .. 21 Megyénként lesz közigazgatási hivatal? ................................. 21 Gyenesei: A kormány csak konszenzusos javaslatot terjeszt elõ ............................................................................................ 21 Támogatás a leghátrányosabb helyzetû kistérségeknek........ 22 Európa Kulturális Fõvárosa: kiakadtak a kisebbségek is........ 22 Hivatal és az oktatási tárca közösen hozná létre.................... 23 Kormányszóvivõi: elindult az EU-elnökség közös logójának pályázata ................................................................................. 23 Új kihívások elõtt a visegrádiak ............................................... 24 Nemzetiségi napok a hagyományõrzés jegyében .................. 24 Szövetséget hoztak létre nemzetiségi színházak, Szarvas lett a székhelyük ............................................................................... 25 Dél-Kelet Európai Német Nemzetiségi vezetõk találkozója.... 25 A német nyelvû kultúra napja .................................................. 25 Örményország virágai Magyarországon……………………….26 Ashot Baghdasaryan Magyarországon ................................... 26 KÜLFÖLDI HÍREK Brüsszel: A kisebbségi önvédelemtõl a kisebbségi autonómiáig Kisebbségügyi határozattervezetek az EP-ben ...................... 28 Kisebbségi panasznap Brüsszelben - de kinek ...................... 28 Egységesítenék a kisebbségi kettõs mércét........................... 29 Európai ügy a roma politika – Meghallgatást szervezett, de a jelentéstevõt nem hívta meg Járóka Lívia............................... 30 Mohácsi Viktória európai romastratégiát sürgetett.................. 30 Konferencia a magyar elnökségrõl civileknek......................... 31 Spanyol-belga-magyar parlamenti együttmûködési nyilatkozat a közös EU-elnökség kapcsán ................................................ 31 Ágh Attila: fontos feladatokat jelez elõre az EU kalendáriuma a spanyol-belga-magyar elnökség idejére ................................. 32 A kelet-európai rendszerváltás utáni gazdasági és szociális fejlõdést elemezték az Európai Parlamentben........................ 33 A közszolgálati mûsorszóró médiára vonatkozó támogatási iránymutatás módosítását tervezi az EU................................. 33 EP: egyenlõ munkáért egyenlõ bért! ....................................... 34 Parlamenti vita a válságról és a tennivalókról......................... 34 Az eurózónában gyakorlatilag leáll a gazdasági növekedés .. 35

© Miniszterelnöki Hivatal

ROMA HÍREK Odafigyelnek a romák helyzetének javítására ........................ 37 Továbbra is diszkriminálják a roma fiatalokat az iskolákban Roma szervezetek prágai konferenciája ................................. 37 Roma összefogás a nyelvhasználatért, a roma kultúráért...... 38 Fotópályázat a roma integrációért........................................... 38 Magyarországi roma mûvészek kiállítása Londonban ............ 38 Romákat ért halálos támadás Nagycsécsen........................... 39 "Roma Access Program 2009" - a Közép-Európai Egyetem pályázata 9 hónapos felkészítõ kurzusra roma fiataloknak .... 40 PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ............................................... 41 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK A hétvégi örmény iskola tanára: Sossi Sousani...................... 47 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Az Európa Tanács pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló Egyezménye kihirdetésérõl, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi LXIII. törvény az Európa Tanács pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005.május16-án kelt Egyezménye kihirdetésérõl, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. törvény módosításáról A jogszabály lényege: Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. Az Egyezmény az értelmezõ rendelkezéseket követõen kitér a terrorizmus finanszírozását érintõ intézkedésekre (nemzetközi szinten), melyekkel a legnagyobb mértékben biztosítható a terrorizmus finanszírozására használt vagy arra szánt dolog, ebbõl származó jövedelem felkutatására, nyomon követésére, elkobzására irányuló együttmûködés. A Felek meghatározzák a nemzetközi együttmûködés általános alapelveit, a szükséges intézkedéseket, az eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Egyezmény részletesen tárgyalja a Pénzügyi Információs Egységek (PIE) közötti együttmûködést, valamint az ellenõrzési mechanizmusok és a viták rendezésének kérdéskörét. Hatálybalépés: 2008. november 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 158. szám (2008. november 7.)

A Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseirõl szóló Egyezmény A jogszabály száma és címe: 2008. évi LXXII. törvény a Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseirõl szóló, Budapesten, 2008. május 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl A jogszabály lényege: az Egyezmény célja, hogy rendezze a két állam kapcsolatait a társadalombiztosítás és a szociális biztonság egyes kérdései területén. Jelen Egyezmény tárgyi hatálya: a) a Magyar Köztársaság jogszabályai tekintetében: 1. a társadalombiztosítás keretén belül: 1.1. az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásairól, 1.2. a baleseti ellátásról, 1.3. a nyugellátásról, 2. a munkanélküli ellátások keretén belül: 2.1. az álláskeresési járadék, 2.2. az álláskeresési segély és ezek fedezetérõl szóló jogszabályokra vonatkozik; b) Montenegró Köztársaság jogszabályai tekintetében: 1. az egészségbiztosításról, egészségvédelemrõl és az anyaságról, 2. a munkahelyi balesetekrõl és foglalkozási betegségekrõl, 3. a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról,

4. a munkanélküliség esetén járó pénzbeli térítésrõl szóló jogszabályokra vonatkozik. (2) A jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az elõbb felsorolt jogszabályokat. (3) A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerzõdõ Fél azon jogszabályaira is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekrõl a másik Szerzõdõ Fél illetékes hatósága az írásbeli értesítés napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét. Személyi hatálya: a) azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mind két Szerzõdõ Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, b) más olyan személyekre, akik jogaikat az a) pontban említett személyektõl származtatják. Az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályainak alkalmazásakor a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai az elsõ Szerzõdõ Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Az Egyezmény részletesen kifejti az ellátások átutalásának módját és az ellátások halmozódásának tilalmára vonatkozó eseteket. Ezt követõen a II. részben az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések, a III. részben a különleges rendelkezések (1. Betegség és anyaság, 2. Öregség, rokkantság és halál, 3. Munkahelyi balesetek, foglalkozási betegségek biztosítása, 4. Munkanélküliség), a IV. részben a vegyes rendelkezések, az V. részben az átmeneti és záró rendelkezések olvashatóak. Hatálybalépés: 2008. november 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2008. november 20.)

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény A jogszabály száma és címe: 263/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Budapesten, 2008. május 30-án aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl. A jogszabály lényege: a Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ felek) között Budapesten, 2008. május 30-án aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. Az Egyezmény szerint a Felek illetékes szervei a kölcsönösség elve alapján és belsõ jogrendszerüknek megfelelõen sokoldalúan támogatják a varsói Magyar Kulturális Intézet és a budapesti Lengyel Intézet mûködését, valamint új intézetek vagy kirendeltségeik mûködését is. Az Intézetek mûködése kiterjed a fogadó állam egész területére. A Magyar Kulturális Intézet tevékenysége felett a Magyar Köztársaság kultúráért felelõs minisztere, a Lengyel Intézet tevékenysége felett pedig a Lengyel Köztársaság külügyminisztere gyakorolja a felügyeletet. Mindkét intézetet a felügyelõ felek által kinevezett igazgató irányítja. A Intézetek feladata a magyar nyelv és kultúra, illetve a lengyel nyelv és kultúra terjesztése, valamint a küldõ állam megismertetése és bemutatása. Az Intézetek a jelen Egyezményben meghatározott feladatok végrehajtása céljából rendelkeznek az azok végrehajtásához szükséges jogokkal és kötelezettségekkel. A küldõ állam illetékes szerve fedezi a saját Intézete mûködésével járó valamennyi költséget. Az Egyezmény a hatályba lépésétõl öt évig marad hatályban, amely határidõ automatikusan meghosszabbodik további ötéves idõszakra, amennyiben az Egyezményt annak lejárta elõtt legkésõbb hat hónappal a Szerzõdõ felek egyike sem mondja fel diplomáciai jegyzék útján. Hatálybalépés: 2008. november 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 157. szám (2008. november 6.)

3

A Magyar Köztársaság Kormánya és Montenegró Kormánya közötti gazdasági együttmûködésrõl A jogszabály száma és címe: 272/2008. (XI. 19.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Montenegró Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl. A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság Kormánya és Montenegró Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás). A Szerzõdõ Felek hozzájárulnak a kölcsönösen kedvezõ gazdasági együttmûködés továbbfejlesztéséhez és kibõvítéséhez; erõfeszítéseket tesznek arra, hogy a kétoldalú együttmûködést széles alapra helyezzék, nagy tekintettel a megállapodás mellékletében megjelölt területeken. A Felek létrehoznak egy magyar-montenegrói gazdasági együttmûködési bizottságot, melynek mûködési szabályait és feladatait a megállapodás melléklete határozza meg. A jelen megállapodás hatályba lépésével a 2005. május 26-án a Magyar Köztársaság Kormánya és SzerbiaMontenegró minisztertanácsa által aláírt gazdasági együttmûködési megállapodás hatályát veszti. A megállapodás három melléklete: 1. A gazdasági együttmûködés területei, 2. A gazdasági együttmûködést kibõvítõ és elõsegítõ intézkedések, 3. A Magyar-Montenegrói Gazdasági Együttmûködési Bizottság feladatai, felépítése és eljárási szabályai. Hatálybalépés: 2008. november 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 163. szám (2008. november 19.) A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemérõl A jogszabály száma és címe: 273/2008. (XI. 19.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemérõl A jogszabály lényege: e rendelet hatálya a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésére, valamint a fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználására és elszámolására terjed ki. A központi költségvetés a támogatást eseti keresetkiegészítés címen nyújtja a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére. Az igényjogosultakat a rendelet 1.§-a részletesen kifejti. Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megállapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó 20 000 Ft. A támogatás megállapítása a központi költségvetési szerveknél – kivéve az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveket – a Pénzügyminisztérium által felmért létszám alapján, a helyi önkormányzatok esetében a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet végrehajtása során felmért 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszám, az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek esetében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti létszám és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ járulékokkal növelt összege alapján történik. A támogatás kizárólag az eseti kereset-kiegészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok fedezetére használható fel. A rendelet 2010. január 1jén hatályát veszti. Hatálybalépés: 2008. november 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 163. szám (2008. november 19.)

4

A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl A jogszabály száma és címe: 31/2008. (XI.24.) OKM rendelet a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet több paragrafusát módosítja jelen rendelet: 11. § (2) bekezdése: a minõsítõ testület tagját érintõen 11. § (4) bekezdése: a delegáló szakmai szervezetekre, a delegáltakra vonatkozóan 12. § (3)-(5) bekezdése: a szakértõi jegyzék összeállítását, tagságát illetõen 13. §: a minõsítési eljárás kezdeményezésére, megindítására, lefolytatására vonatkozóan 14. §: a minõsítõ csoport által alkalmazott szakmai szempontrendszert és szakértõi jegyzõkönyvet, a Waldorf iskolák mûvészetoktatási tevékenységének minõsítését érintõen. Hatálybalépés: 2008. december 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 166. szám (2008. november 24.)

A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl A jogszabály száma és címe: 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet több paragrafusa módosul: 1. § (1) bekezdés d.): rendelet hatályának kiterjedését illetõen (gimnáziumok, szakközépiskolák) 4. § (1) bekezdés k.): szakmai munkaközösségek mûködésére vonatkozóan 6. § (2) bekezdés: tanulót veszélyeztetõ okok megszüntetésével kapcsolatos segítségkérést, bevonható szervezeteket érintõen 8. § (6) bekezdés: a rendelet mellékletében meghatározott adatok nyilvános közzétételének módját illetõen A rendelet kiegészül a 20/A-20/B. §-sal, mely az óvodáztatási támogatásra jogosult szülõk kötelezettségeit, azok elmulasztásakor alkalmazandó intézkedéseket részletezi. A rendelet 26. § (3) – (4) bekezdése módosul a mûvészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítását érintõen. Valamint kiegészül a 26/A. §-sal, mely kifejti a szintvizsga szervezésének módját. A 32. § módosul és új bekezdésekkel egészül ki – a szülõi közösség által lefolytatott egyeztetõ eljárást, fegyelmi eljárást illetõen. A 34. és 35. § kiegészül, a 39. § több ponton módosul (Kollégiumi Programba, Kollégiumi-Szakiskolai Programba, Tehetséggondozó Programba való bekapcsolódás). Módosul az 51. és 54. §, valamint a rendelet egy új, 10. számú melléklettel egészül ki. Hatálybalépés: 2008. december 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 166. szám (2008. november 24.)

A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl A jogszabály száma és címe: 33/2008. (XI.24.) OKM rendelet A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: a 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet a 6/A – 6/C. §-sal egészül ki, amely a pótlólagos kiegészítõ támogatási igénylések benyújtásának és folyósításának szabályait részletezi. Az 1. § (2)

5

bekezdésében meghatározott intézmények fenntartói, amennyiben a 6. § alapján támogatást nyertek el, pótlólagosan további támogatást jogosultak igényelni az e §-ban elõírt eljárási rend alapján. Hatálybalépés: 2008. november 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 166. szám (2008. november 24.)

6

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Állásfoglalás az elmúlt évben bûncselekmények kapcsán

történt,

romák

sérelmére

elkövetett

erõszakos

„Véletlen, sorozatos egybeesés vagy aggodalomra okot adó tendencia?" A sajtó újabb roma család ellen elkövetett, halálesettel végzõdõ bûncselekményrõl adott hírt az elmúlt hónapban. Ebben az évben ez már a tizedik olyan, ismertté vált eset, amikor roma származású embereket vagy az általuk lakott házat érte erõszakos, a köznyugalmat súlyosan felkavaró támadás. A roma közösséget, de a magyar társadalom döntõ részét is mélységes aggodalommal, sõt félelemmel tölti el az egymást mind gyakrabban követõ erõszakos akciók sorozata. Az egyre inkább anarchizálódó életviszonyok mindannyiunk biztonságát fenyegetik. Úgy látjuk, hogy az elkövetõk számára semmit sem jelent az emberi élet, hiszen nyilvánvalóan ölési szándék vezérli azt, aki éjszaka, alvó emberek házára Molotov-koktélt, kézigránátot dob. Még a legjogosabbnak vélt igény sem igazolhatja az önhatalmú jogérvényesítést. Nem kívánjuk kétségbe vonni a bûnüldözõ és az igazságszolgáltató szervek jogát arra, hogy az elkövetett cselekményeket minõsítsék, és megfelelõ módon szankcionálják, de a sértettek származása és az elkövetés módja arra enged következtetni, hogy mindez nem a véletlen eredménye: támadássorozat zajlik a magyar társadalom perifériáján élõ, legkiszolgáltatottabb helyzetû, elõítéletektõl sújtott rétege, a cigányság ellen. Ennek indítékai ma még nem tisztázottak, de az etnikai, rasszista motivációt sem lehet kizárni. Egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy többszázezer fõs népcsoport félelemben töltse a napjait. A teljes magyar társadalomnak is elemi érdeke fûzõdik azonban ahhoz, hogy ezeket a cselekményeket mielõbb felderítsék (ideértve a motívum tisztázását is) és az elkövetõket felelõsségre vonják. A magyarországi roma közösség elvárja, hogy megfelelõ védelmet kapjon az erre hivatott szervektõl. Jelen helyzetben a következõ intézkedéseket tartjuk a legsürgetõbbnek: 1. A romák sérelmére elkövetett élet elleni, a rasszista motiváció gyanúját felvetõ támadások mielõbbi felderítésére és az elkövetõk felkutatására külön nyomozócsoport jöjjön létre országos hatáskörrel, amely a megyei szervekkel együttmûködve intézkedhet. 2. E nyomozócsoport különösen körültekintõen vizsgálja az esetleges etnikai motívumot, amelynek bizonyítottsága esetén, hangsúlyos szerepet kell kapnia a bûncselekmény minõsítése és a büntetéskiszabás körében is. 3. A nyomozóhatóságok soron kívül, szakszerûen, ellenõrzött tények alapján tájékoztassák a közvéleményt az ilyen bûncselekmények elkövetésérõl, valamint - a nyomozás érdekeit nem sértõ módon - a nyomozás részeredményeirõl is. 4. Fokozott felelõsséget várunk az írott és elektronikus sajtó minden munkatársától, hogy tárgyszerûen, de a sértettek és hozzátartozóik emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartva, önmérsékletet tanúsítva tudósítsanak. 5. A közvélemény formálásában jelentõs szerepe van a választott politikai vezetõknek: egy romaellenes támadás esetén nemcsak a kisebbségi közösség megnyugtatása érdekében, de a köznyugalom egésze szempontjából is fontos, hogy pártállástól függetlenül, az elkövetést követõ legrövidebb idõn belül kiálljanak a sértett családok mellett, határozottan elítéljék az erõszak minden formáját.

6. Nemcsak jogi, de erkölcsi követelmény is, hogy az áldozattá vált családok azonnal, minden szükséges és lehetséges támogatást megkapjanak az állam szerveitõl, különösen a helyi önkormányzatoktól.

Ombudsmani látogatás Csongrád megyében Dr. Kállai Ernõ kisebbségi biztos országjáró körútjának idei utolsó állomásaként Csongrád megyébe látogatott, ahol tájékozódott a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetérõl, találkozott a kisebbségi közösségek vezetõivel, képviselõivel. Dr. Kállai Ernõ kisebbségi biztos hivatalba lépésekor tett ígéretéhez híven 2008-ban is több látogatást tett az ország azon településeire, ahol nemzetiségi közösségek élnek, hogy személyesen is tájékozódjon a vidéken élõ kisebbségek helyzetérõl, a kisebbség és többség viszonyáról. Országjáró körútjának idei utolsó állomása Csongrád megyében volt. A kisebbségi biztos elõször Hódmezõvásárhelyre látogatott, ahol a Hódmezõvásárhelyi Integrált Szakképzõ Központ Szakiskola és Szakközépiskola székhelyintézményét tekintette meg. Az ombudsman rövid megbeszélést folytatott dr. Nagyné Bánfi Judit igazgató asszonnyal, majd találkozott a tagintézmények vezetõivel. Patócs Anikó a Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója, Ménesi Sándor a Szent István Általános Iskola igazgatója, valamint Törökné Szabó Éva a Varga Tamás Általános Iskola igazgató-helyettese érdekes, tanulságos beszámolót tartott a 2006-ban elkezdett példaértékû integrációs folyamat nehézségeirõl, tapasztalatairól. A többi tagintézmény - szakiskolák és a szakközépiskolák vezetõi bemutatták saját intézményeiket, és az általános iskolákban elkezdett mentori rendszer folytatásának szükségességérõl, valamint a sajátos nevelési igényû, beilleszkedési és magatartási problémákkal küszködõ gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos pedagógus-továbbképzés hiányáról tettek említést. A Csongrád megyei körút másnapján Dr. Kállai Ernõ találkozott a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetõjével, Dr. Siket Judit asszonnyal, aki ismertette a Vas megyében mûködõ kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésének tapasztalatait. Pozitív példaként emelte ki a Szegeden mûködõ kisebbségi önkormányzatok összefogását, a Nemzetiségek Háza létrehozását. A kisebbségi biztos meglátogatta a szegedi Esélyek Házát, majd a Nemzetiségek Házában folytatott megbeszélést Kövér Lászlóval a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása elnökével és dr. Tóth Istvánnal a Nemzetiségi Szövetség elnökével. A 10 éve alakult Nemzetiségek Háza jelenleg 7 önkormányzat összefogásával mûködik, jó példáját mutatva annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok összefogásával hatékonyabban valósulhat meg a kisebbségi kultúra megõrzése, a hagyományok, a nyelv ápolása, fejlesztése. A megbeszélés után az ombudsman elõadást tartott a megye kisebbségi önkormányzati elnökeinek a kisebbségi joganyag idõszerû problémáiról, valamint ismertette az azok megoldására kidolgozott javaslatait. Az önkormányzati vezetõk beszámoltak az önkormányzati munkával kapcsolatos tapasztalataikról, valamint az általuk képviselt közösséget foglalkoztató kérdésekrõl. A résztvevõk közük többen is szóltak a kisebbségi önkormányzatok finanszírozási problémáiról. A kisebbségi biztos Csongrád megyei látogatása egy sajtóbeszélgetéssel zárult a Nemzetiségek Házában. Az ombudsmani programmal párhuzamosan kisebbségi biztos kollégái a megye több településén - Szentesen, Csongrádon, Kisteleken, Hódmezõvásárhelyen és Szegeden tartottak panaszfelvételt. Forrás: www.obh.hu

8

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FÕOSZTÁLY HÍREI Kiss Péter az országos önkormányzatok elnökeivel találkozott A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Kiss Péter 2008. november 5-én Budapesten találkozott a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatainak elnökeivel. A hazai kisebbségpolitika súlyponti kérdéseit áttekintõ konzultáción elhangzott, hogy 2008-ban 500 millió forintot meghaladó mértékben nõttek a hazai kisebbségi források, és az elvégzett feladatokat támogató rendszerré alakult át a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozása. A helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása az elõzõ évihez viszonyítva átlagos 15%-kal emelkedett. A Kormányban a kisebbségekért felelõs miniszterrel való találkozón kiemelésre került, hogy az Országgyûlés 2008-ban elfogadta az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájába foglalt vállalásoknak a magyarországi cigányság nyelveire történõ kiterjesztésrõl szóló törvényt. A konzultáción pozitív értékelést kapott továbbá, hogy az év során folyamatos volt a kisebbségek anyaországaival közösen mûködtetett vegyes-bizottságok munkája. A kisebbségi képviselõk bevonásával mûködõ testületetek ajánlásai alapján valósultak meg olyan kiemelkedõ fejlesztések az elmúlt években, mint például a battonyai Román iskola és Óvoda új épületének építése, a pécsi Horvát Iskola bõvítése, a Peresznyén létesült Horvát Keresztény Múzeum megnyitása, az új Szlovák Ház projektje Pilisszentkereszten, a tótkomlósi Szlovák Iskola beruházása, a magyarországi Szlovén Rádió mûködtetése, vagy a kisebbségi települések kétnyelvû feliratokkal való ellátása. A találkozón megvitatásra került a kisebbségi tartalmú európai uniós pályázatok kérdése is. Elhangzott, az iskolafejlesztést szolgáló 2008. évi uniós forrásokból 253 oktatási intézmény nyert pályázatot, melybõl 39 kisebbségi oktatást végzõ intézmény, amely szám azt mutatja, hogy a kisebbségek a számarányuknál sikeresebbek voltak az oktatási pályázatokban. Kiss Péter bejelentette, hogy az elsõ pályázati idõszak tapasztalatai alapján átalakul a pályázati rendszer kisebbségi szegmense: az ezt követõ pályázati fordulókban a kisebbségi oktatási intézmények esetében nem kell teljesíteni a 80%-os kihasználtsági mutatót, és bevezetésre kerül a nemzetiségi többletpontszám is. A kisebbségekért felelõs miniszter a jövõre vonatkozóan kiemelte, hogy az uniós fejlesztésekben továbbra is rendszerszerûen kell biztosítani a hazai kisebbségek részvételét. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei a találkozón áttekintették a 2009. évi költségvetés tervezetében szereplõ kisebbségi célokat szolgáló elõirányzatokat is. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a 2009. évi költségvetés tervezete – az ismert gazdasági-pénzügyi helyzet ellenére – a szinten tartást biztosító kereteken túl, bizonyos területeken bõvülést mutat. Az állami költségvetés 2009-ben biztosítani tudja a kisebbségi önkormányzatok folyamatos mûködését, növeli az országos önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények mûködésének támogatását. Jelentõs mértékben növekedhet a kiemelt kisebbségi projektek támogatása a Miniszterelnökség fejezetben. A kisebbségi vezetõk felvetéseire reagálva a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter megerõsítette, hogy a kisebbségi kulturális autonómia intézményeinek megerõsítése a Kormány prioritásai közé tartozik.

Tájékoztató a Kisebbségi Költségvetési Bizottság 8. ülésérõl A Kisebbségi Költségvetési Bizottság 2008. november 5-én megtartott 8. ülésén döntött a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszerérõl és elszámolásának rendjérõl szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kiegészítõ támogatás összegérõl.

9

Az ülésen elhangzott, hogy a közigazgatási hivataloktól kapott jelentések szerint 2008 folyamán összesen 36 települési kisebbségi önkormányzat szûnt meg. Ebbõl adódóan a megszûnések miatti visszautalásokból és a fel nem használt támogatásokból 13 017 866 Ft maradvány keletkezett. A Bizottság az elõterjesztés alapján arról döntött, hogy a maradvány összegébõl kiindulva a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok kiegészítõ támogatása pontonként 220 Ft. Az egyes önkormányzatokat megilletõ támogatás kapott összegérõl megyénkénti bontású táblázat készült, melyet a Bizottság egyhangú döntésével jóváhagyott. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiegészítõ támogatása az alábbi linken táblázatos formában tekinthetõ meg: http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=845

Konzultáció az ORTT elnökével és a Mûsorszolgáltatási Alap igazgatójával A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelõs Szakállamtitkársága által mûködtetett Média Munkacsoport 2008. november 10-én Budapesten megtartott ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kisebbségeket érintõ tevékenységének értékelése került napirendre. A tanácskozáson részt vett dr. Majtényi László, az ORTT elnöke. A munkacsoport ülésén kiemelt helyet kaptak az átfogó médiaszabályozás kisebbségeket érintõ aktuális kérdései. Mint ismert, a parlamenti pártok szakértõi 2008 októberében elkészítették a médiaszolgáltatásról szóló törvény tervezetét. A nagy visszhangot kiváltott tervezet a http://www.parlament.hu/aktual/ttervezet.htm internetes címen elérhetõ el. A Média Munkacsoport tanácskozásán az ORTT elnöke kiemelte, hogy az anyanyelvû médiához való hozzáférés a kisebbségek egyik alapjoga. Dr. Majtényi László javasolta, hogy a kisebbségek országos önkormányzatai vegyenek aktív részt az átfogó médiaszabályozási munkában, és fogalmazzanak meg konkrét javaslatokat e kérdésekben. A Média Munkacsoport ülésén részt vett az ORTT által mûködtetett Mûsorszolgáltatási Alap képviselõje is. Dr. Dömény Péter igazgató arról tájékoztatott, hogy a Mûsorszolgáltatási Alap feladata a közszolgálati mûsorok támogatása, a kultúra sokszínûségének ösztönzése. A Mûsorszolgáltatási Alap a kisebbségeknek szánt mûsorok továbbítására, a kábeltelevíziós szolgáltatók részére is nyújt kedvezményeket. Az új kábeltelevíziós hálózatok építésének vagy bõvítésének támogatására kiírt pályázatuk elõnyben részesítette a kisebbségi nyelveken sugárzó mûsorok elosztását. A pályázathoz be kellett nyújtani a település jegyzõje által kiadott igazolást, mely szerint az adott településen kisebbségi önkormányzat mûködik, és a pályázó vállalja, hogy az adott kisebbség nyelvén tévémûsor elosztását biztosítja. Ez esetben a pályázó a kisebbségi nyelvû tévémûsor elosztása esetén plusz pontot kapott. Dr. Demény Péter arról is tájékoztatott a munkacsoport ülésén, hogy a Mûsorszolgáltatási Alap pályázata arra ösztönözte a mûsorelosztókat, hogy a kisebbségek anyaországában készülõ televíziós mûsorokat kínáljanak a nézõknek. A felhívás szerint egy-egy pluszpontot ért, ha a magyarországi kisebbségek által használt nyelveken sugárzó alábbi mûsorok továbbítását vállalták: Horvát TV1, Novi Sad 1, ORF 1, Szlovák TV 1, Szlovén TV 1, Román TV 1, Ukrán TV 1. Az ORTT rendelkezésére álló adatok szerint a mûsortovábbítási jogosultság megszerzésekor a vezetékes szolgáltatók 29% tett vállalást kisebbségek anyanyelvén megjelenõ mûsorszámok sugárzására. A kisebbségi mûsorokat továbbító helyi kábeltévés mûsorszolgáltatók listája a www.nek.gov.hu honlapunkon, a hazai kisebbségekrõl szóló oldalakon, a „Kisebbségpolitikai munkacsoportok” menüpontból érhetõ el.

10

Kisebbségekrõl szóló ismeretek a Sulineten A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvû könyvei, a kisebbségekrõl szóló ismereteket tartalmazó magyar nyelvû kiadványok érhetõk el 2008 novemberétõl a Sulinet program keretében. A rendszer az iskolák által használt és hasznosított internetes felület, amelyen az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítõ dokumentumok találhatók. Az informatikai hálózaton a „Magyarországi nemzetiségek öröksége” elnevezésû virtuális tárhely a www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei cím alatt nyitható meg. A folyamatosan bõvülõ oldalak feltöltésében a kisebbségek civil szervezetei, önkormányzatai is közremûködnek. A Sulinet kisebbségeket bemutató programja fejlesztéséhez a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelõs Szakállamtitkársága 2008-ban 5 millió forintos támogatást nyújtott.

Regionális Roma Fórum A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztály 2008 õszén az ország hat nagyvárosában Roma Regionális Fórumot szervezett. November 7-én Kaposváron, november 14-én Nyíregyházán, november 28-án pedig Miskolcon került sor az eseményre. A résztvevõk minden fórumi helyszínen három elõadást hallgathattak meg. Ezt követõen feltehették kérdéseiket, elmondhatták véleményüket a hallottakkal kapcsolatban. A három elõadás: •

Tájékoztató az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a 2009-2010. évi jóváhagyott akciótervrõl Az elõadó minden esetben az adott régió Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, vagy a Regionális Munkaügyi Központ Regionális Szakképzési Tanácsának vezetõje, munkatársa.

•

A romák hátrányos megkülönböztetése a mindennapokban, mely az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársának tolmácsolásában hallható.

•

Tájékoztató az ,,Út a munkához” programról, valamint a régió aktuális foglalkoztatási helyzetérõl, melynek részleteibe egyfelõl a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, másfelõl a Regionális Munkaügyi Központ munkatársa avatja be a megjelenteket.

Ezt követõen a Fórumok résztvevõi a kisebbségpolitika aktuális kérdéseirõl beszélgethettek ,,kötetlenebb” formában a MeH NEKF fõigazgató asszonyával, Németh Erikával, valamint munkatársaival. A Fórum meghívottjai minden esetben a régiók cigány kisebbségi önkormányzatainak és roma civil szervezeteinek vezetõi, tagjai voltak. A rendezvény célja, hogy informálja a cigányságot az õket leginkább érintõ programokról, pályázati lehetõségekrõl a meghívott szakemberek segítségével, valamint növelje az együttmûködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetõséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére. Forrás: www.nek.gov.hu

11

HAZAI HÍREK A kisebbségi ombudsman átfogó vizsgálata a rendõrségi szerveknél Dr. Kállai Ernõ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa ma sajtótájékoztató keretében ismertette a rendõrség kisebbségekkel kapcsolatos egyenlõ bánásmódjának biztosíték-rendszerérõl és annak hiányosságairól készült jelentését. Az ombudsman 2008. április 15. és szeptember 15. között végzett átfogó vizsgálatot a rendõrségi szerveknél. A vizsgálat elsõsorban arra összpontosított, hogy e hatalmas, tagolt és az alapjogok betartása terén kiemelkedõen fontos szervezet mikor és miként válhat toleránssá és képessé a kisebbségek és a másság elfogadására, a kisebbségi jogok hatékony megóvására, valamint miként lehetséges az ügyintézési kultúra, az ügyfelekkel és a szervezeten belüli kommunikáció következetes javítása. A vizsgálat különösen az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlõ bánásmódra, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvhasználati jogaira volt kíváncsi, különösen a rendõrség szabálysértési, igazoltatási, elõállítási, ügyfélfogadási, panaszkezelési és fogvatartási gyakorlata alapján. Noha a vizsgálat a kisebbségekkel kapcsolatos általános biztosítékokra irányult, döntõen a romákat érintõ alapjogi visszásságokat vették nagyobb arányban szemügyre. Ennek oka abban rejlik, hogy a panaszok és a sajtóból a hivatal tudomására jutott ügyek, a vizsgálat során feltárt konfliktushelyzetek a romákat sújtó elõítéletekkel függnek össze. Ezért a jelentés megállapításai is nagyrészt - de nem kizárólagosan - a nem egyenlõ bánásmód potenciális és tényleges áldozataira irányulnak. A vizsgálat fõbb megállapításai között szerepel, hogy bár a rendõrség és a cigány szervezetek közötti kapcsolatok az elmúlt tíz évben bekerültek a rendõrségi szervezeti és mûködési szabályzatába, a rendõrségi belsõ munkamegosztásba; az együttmûködés fõ terepe a bûnmegelõzés lett, a nemzeti bûnmegelõzési stratégia végrehajtásaként. Ez súlyos egyoldalúsághoz vezetett, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal való megállapodások pedig jórészt formális és nem sokrétû párbeszédet alakítottak ki a bûnmegelõzési osztályokkal. A jelentés szerint a fogva tartással kapcsolatos visszásságok körében sem megnyugtató a panaszkezelés, ezért sürgetõ, hogy a rendõrségi és jogvédõ szervezetek közösen dolgozzanak ki olyan képzési anyagokat vagy szakmai ajánlásokat, amelyek biztosítják a panaszügyek megfelelõ kezelését és alapos vizsgálatát. A vizsgálat ugyancsak megállapította, hogy a járõrök körében az etnikai profilalkotás továbbra is mûködik. A romákat – különösen a férfi, gyalogosan közlekedõ, 14-39 év közötti személyeket – lényegesen nagyobb arányban igazoltatják, mint ami a lakosságon belüli arányszámuk alapján várható lenne. Ez az igazoltatási, kiválasztási gyakorlat felveti a hátrányos megkülönböztetés veszélyét, másrészt az intézkedések hatékonysága szempontjából is kifogásolható, mert nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy a hagyományos gyanú-okokon túl, az egyéb, akár etnikai alapú kiválasztás nagyobb eredményességgel és költséghatékonysággal társulna. Az ombudsman felhívja a figyelmet arra is, hogy a hazai rendõrségnek, mint intézménynek is részt kell vennie a diszkrimináció elleni küzdelemben, mégpedig a rendõrségi munkatársak felvétele és elõbbre jutása terén a nemi, faji sztereotípiák elleni érdemi humánpolitikai, karrier és képzési terv kidolgozása és végrehajtása révén. Több nõt és roma munkatársat kellene felvenni. Továbbá szükséges lenne a rendõrséghez felvételkor az alkalmassági vizsgálatot kiterjeszteni és pontosítani különösen az ügyfelekkel közvetlenül érintkezõ rendõri munkakörökben és a vezetõk körében a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a tolerancia és az empátia, a szociális intelligencia, az intoleráns beállítódás mérését és rendszeres követését is be kell vezetni. A vizsgálat során feltárt problémákat megismerve, az ombudsman a jövõben vizsgálni kívánja az etnikai motivációjú bûncselekmények statisztikájának, ügyintézésének diszfunkcióit, az ilyen bûncselekmények sértettjeinek jogvédelmét, valamint a rendõri szak- és felsõfokú rendészeti képzés mûködési rendjét a képzési tartalom, a szocializációs minták szempontjából. Kapcsolódó információ: - Jelentés a rendõrség kisebbségekkel kapcsolatos egyenlõ bánásmódjának biztosítékrendszerérõl és annak hiányosságairól Forrás: MTI

12

Pluszpontokra számíthatnak a nemzetiségi iskolák az uniós pályázatokon Átalakul az uniós pályázati rendszer kisebbségi része Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezetõ miniszter és a magyarországi kisebbségek vezetõinek megbeszélése nyomán - derült ki a MeH-nek az MTI-hez eljuttatott közleményébõl. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter – a rendszeres egyeztetések keretében – találkozott a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatainak elnökeivel. A találkozón kiemelten foglalkoztak a kisebbségek szempontjából is fontos uniós pályázatokkal. A MeH közleményébõl kiderül, hogy az iskolafejlesztésre szolgáló uniós forrásokból 253 oktatási intézmény nyert pályázaton. Ezekbõl 39 kisebbségi oktatást végzõ intézmény. Ez a szám azt mutatja, hogy a kisebbségek a számarányuknál sikeresebbek voltak az oktatási pályázatokban - áll a közleményben. Kiss Péter bejelentette, hogy az elsõ pályázati idõszak tapasztalatai alapján átalakul a pályázati rendszer kisebbségi szegmense: az ezt követõ pályázati fordulókban a kisebbségi oktatási intézmények esetében nem kell teljesíteni a 80 százalékos létszám-kihasználtsági mutatót, és bevezetik a nemzetiségi többletpontszámot. A miniszter szerint a jövõben is biztosítani kell, hogy az uniós fejlesztésekben továbbra is rendszerszerûen részt vegyenek a hazai kisebbségek. Október 31-én Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke levélben kért segítséget Kiss Pétertõl a békéscsabai szlovák iskola felújításához, mert az nem nyert az egyik uniós pályázaton. Fuzik János kifogásolta, hogy a pályázat azért sem lett sikeres, mert "a békéscsabai Szlovák Iskola fenntartója, tehát az Országos Szlovák Önkormányzat nem kis- vagy mikrotérségi társulás, mert az intézmény nem hátrányos helyzetû településen mûködik, mert a pályázat nem csökkent iskolai szegregációt (mivel ilyen addig sem volt)." Szóvá tette azt is: semmiféle pontelõnyt nem kapott a békéscsabai iskola azért, hogy két tannyelven, nemzetiségi kultúrát ápolva oktatnak. Hátrányba került szerinte a pályázat azért is, mert a békéscsabai iskola éppen csak elérte a minimális, 80 százalékos férõhely-kihasználtságot. Fuzik János levelében azért kérte Kiss Péter segítségét a békéscsabai iskola felújításához, mert - amint írta - annak épülete korszerûtlen, elektromos vezetékhálózata tûz- és életveszélyessé válhat. Forrás: MTI

Találkozó a hazai kisebbségpolitikai súlyponti kérdéseirõl Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter - a rendszeres egyeztetések keretében - november 5-én találkozott a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatainak elnökeivel. A hazai kisebbségpolitikai súlyponti kérdéseit áttekintõ találkozón elhangzott, hogy 2008-ban - a korábbi idõszakhoz képest - 500 millió forintot meghaladó mértékben nõttek a hazai kisebbségi források, az elvégzett feladatokat honoráló rendszerré alakult át a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozása. Az átlagosan teljesítõ kisebbségi önkormányzatok támogatása az elõzõ évihez viszonyítva 140 ezer forinttal, 15 %-kal emelkedett. Az év eredményei közé tartozik továbbá, hogy az Országgyûlés elfogadta az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájába foglalt vállalásoknak a magyarországi cigányság nyelveire történõ kiterjesztésrõl szóló törvényt. A találkozón a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei áttekintették a 2009. évi költségvetés tervezetében kisebbségi célokra tervezett elõirányzatokat. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a 2009. évi költségvetés - az ismert gazdasági-pénzügyi helyzet ellenére is - a szinten tartást meghaladó kereteket, bizonyos területeken pedig bõvülést mutat. A költségvetés a jövõ évre így megbízható módon biztosítja a kisebbségi önkormányzatok mûködését, növeli az országos önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények mûködésének támogatását. Jelentõs mértékben növekszik a kiemelt kisebbségi projektek támogatása a Miniszterelnökség fejezetben. A kisebbségekért felelõs miniszter a jövõre vonatkozóan kiemelte, hogy az uniós fejlesztésekben továbbra is rendszerszerûen kell biztosítani a hazai kisebbségek részvételét. A konzultáció során áttekintésre kerültek a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslatok és azok további kezelése is. Forrás: Kormányszóvivõi Iroda

13

Gyurcsány: törvény rögzítse a nemzetiségi iskolák többlettámogatását! Fokozott biztonsági intézkedések mellett látogatott Békéscsabára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Szlovák Kultúra Házának környékét szinte hermetikusan lezárták. A kormányfõ látogatása leginkább diplomácia gesztusnak fogható fel. Békéscsabán és Békés megyében is megoszlottak a vélemények arról, mennyi értelme lehet Gyurcsány látogatásának. Az értetlenkedõk alapvetõn azzal érveltek: helyben nincs semmiféle nemzetiségi probléma. Ez a látogatás azonban - aligha tévedünk nagyot - sokkal inkább szólt a hivatalos Pozsonynak és a Fico vezette szlovák kormánynak, mint a helyi szlovákságnak. Mégis volt értelme a találkozónak, mert nehézségek és gondok a békés magyarországi helyzetben is nyomasztják a helyi szlovákokat. A Szlovák Kultúra Házában tartott zártkörû megbeszélés után a miniszterelnök Fuzik Jánossal, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével tartott közös sajtótájékoztatót. A kormányfõ itt tett javaslatot arra, hogy ezentúl törvény rögzítse azt az állapotot, hogy hazánkban a nemzetiségi iskolák 30 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodhatnak, mint a nem nemzetiségi oktatási intézmények. (A helyzet jelenleg is így áll.) Helyzetbe hozott nemzetiségi oktatás Gyurcsány ehhez hozzátette: a normatíván felül járó 30 százalék ne legyen évrõl-évre alku tárgya. Az elmúlt hónapokban 250 hazai iskola kapott nagyösszegû fejlesztési pénzt EU-s pályázaton rekonstrukcióra, és ebbõl 39 volt a nemzetiségi iskola. Ez egyértelmû jele a nemzetiségi iskolák felülreprezentáltságának - tette hozzá, és még annyit: ez így van jól. A Szlovák Kultúra Házában tartott zártkörû megbeszélésen nem vett részt Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere. (Az eseménnyel egyidõben ülésezett a városi közgyûlés.) A polgármester akkor kapcsolódott be a miniszterelnöki látogatásba, amikor a program szerint a Szlovák Általános Iskolába és Gimnáziumba látogatott a delegáció. A megbeszélésen mások mellett jelen volt Ján Süli békéscsabai szlovák konzul, Molnár László - a látogatás ötletgazdája - MSZP-s és Velkey Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselõ és Herczeg Tamás fideszes önkormányzati képviselõ, tanácsnok. A magyar-szlovák konfliktus kapcsán a magyar diplomácia elõtt álló feladatokat abban a mondatban foglalta össze Gyurcsány Ferenc, ami szerint: minden lépést meg kell fontolni, hogy csökkenjen a két ország közötti feszültség. Egy ország és a nemzetiségei Magyarországnak nincs félnivalója a hazai szlovákoktól. A történelmi Magyarország soknemzetiségû volt, és azok maradtak azok az államok is, amelyek a helyén létrejöttek - fogalmazott a kormányfõ, és nyomatékosan hozzá tette: hazánk tiszteli Szlovákiát, és a szomszédos ország területi integritását. A politika bûnös kártyájának nevezte a miniszterelnök azt az államfelfogást, amely csak a többségi nemzetet és annak jogait ismeri el. Rávilágított arra, hogy a magyarországi szlovákság gazdagítja hazánkat, Magyarországnak nincs félnivalója a hazai szlovákoktól. A sajtótájékoztató tõszomszédságában lévõ evangélikus nagytemplomra utalva a kormányfõ úgy fogalmazott: annak oltárán szlovák nyelven köszöntik az Istent, és ez a lehetõ legtermészesetesebb. Hazai szlovák gondok Fuzik János elmondta, hogy gondként merült fel a zártkörû megbeszélésen a hazai szlovák televíziómûsorok sugárzási idõpontja, a szlovák tévék magyarországi vétele, és a békéscsabai szlovák iskola felújítása. A nemzetiségi vezetõ nagy hangsúllyal beszélt arról, hogy elemi érdek a jó szomszédi viszony Magyarország és Szlovákia között. Részben indokolt volt a nagy rendõri készenlét, mert a Magyar Gárda tüntetést jelentett be a miniszterelnöki látogatás idõpontjára a békéscsabai Kossuth térre. A gyérszámú tüntetõ békésen demonstrált, a Szegedrõl érkezett „fekete betyárok" néhány ostromcsattogatása törte meg a csendet olykor. Az ilyen alkalmakkor szokásosnak nevezhetõ „gyurcsányozás" elmaradt, amiben az is közrejátszhatott, hogy a téren gyülekezõk nem is láthatták a miniszterelnököt. A Szlovák Kultúra Házában tett látogatás után a miniszterelnök a helyi szlovák iskolát kereste fel. Forrás: Hír6/Békés megye

14

Két szlovák-magyar – Az államfõk és a házelnökök is találkoznak Sólyom László december 6-án találkozik Esztergomban Ivan Gasparovic szlovák államfõvel, Szili Katalin pedig 3-án Komáromban Pavol Paska szlovák parlamenti elnökkel. A megbeszélés részleteirõl diplomáciai csatornákon egyeztet a két államfõi hivatal - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. Az államfõi hivatal egy héttel ezelõtt azt közölte, hogy Sólyom László november 29-ére javasolt informális találkozót a szlovák államfõnek. "A magyar államfõ azt javasolta szlovák kollégájának, hogy a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelõen a nyilvánosság elõtt (...) tekintsék át a szlovák-magyar kapcsolatok szélesebb összefüggéseit, a két ország viszonyát terhelõ problémák gyökereit." Ivan Gasparovic a SITA szlovák hírügynökségnek Trencsénteplicben (Trencianske Teplice) azt mondta, hogy neki az idõpont nem egészen megfelelõ, de megpróbál eleget tenni a meghívásnak. November 29én távozik Szlovákiából Michaelle Jean, Kanada fõkormányzója, aki most épp Magyarországon tartózkodik. Ivan Gasparovic november 11-i lengyelországi látogatásán közös nyilatkozat kiadását javasolta Sólyom Lászlónak a szlovák-magyar kapcsolatok ügyében. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal fõosztályvezetõje november 12-én közölte az MTI-vel: Sólyom László a szlovák államfõ által javasolt közös nyilatkozat helyett a két ország elnökének személyes találkozóját, az érdemi megbeszélést részesíti elõnyben. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke december 3-án Komáromban találkozik szlovák partnerével. A szlovák parlamenti elnök szóvivõje bejelentette, hogy Pavol Paska elfogadta a magyar házelnök javaslatát az idõpont és a helyszín tekintetében is. Pavol Paska Szili Katalinnak küldött levelében jelezte: a szlovák parlament a következõ napokban tárgyalja a jövõ évi költségvetési tervezetet, emiatt esetleg szükség lehet a találkozó idõpontjának módosítására. Szili Katalin november 18-án írt levelet szlovák kollégájának, és javasolt egy találkozót december 3-ra, amelyen megbeszélhetnék a magyar-szlovák kapcsolatokban felgyülemlett problémákat. Forrás: NOL

Magyar-szlovák kormányfõi - Közös nyilatkozat – DOKUMENTUM A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico és Gyurcsány Ferenc november 15-én Révkomáromban találkozott, hogy megvitassa a szlovák-magyar kapcsolatok idõszerû kérdéseit. Az alábbiakban a szerkesztõségek rendelkezésére bocsátjuk a felek által aláírt angol nyelvû közös nyilatkozat szövegét nem hivatalos magyar fordításban. Közös nyilatkozat A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico Úr és Gyurcsány Ferenc Úr 2008. november 15-én Révkomáromban találkozott, hogy megvitassa a szlovák-magyar kapcsolatok idõszerû kérdéseit. Megerõsítve az 1995. március 19-én Párizsban "A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jószomszédi kapcsolatairól és baráti együttmûködésérõl szóló szerzõdés" jelentõségét, kifejezve az Európai Unió és a NATO közös tagságának szellemében fenntartott jószomszédi kapcsolatok iránti tartós elkötelezettségüket, szem elõtt tartva az országaikban élõ kisebbségek iránti felelõsségüket a következõ kérdésekben nyilvánítják ki egyetértésüket:

15

1. Kifejezik, hogy határozottan és egyértelmûen elleneznek minden radikális ideológiát, az ilyen ideológiákat követõ mozgalmakat, a szélsõségesség, az idegengyûlölet, az intolerancia, a sovinizmus, a nacionalizmus mindenféle formáját, az erõszak minden megnyilvánulását. Kinyilvánítják, hogy nemcsak elítélik ezeket a jelenségeket, hanem minden szükséges politikai és jogi eszközt felhasználva lépéseket tesznek ellenük, és e célból kezdeményezik a jogi eszközök erõsítését. Eltökélt szándékuk, hogy alkalmazni fogják a már létezõ összes törvényes eszközt annak érdekében, hogy az országaikban élõ állampolgáraikat megakadályozzák a gyûlölködés, az idegengyûlölet, az intolerancia, a gyalázkodás vagy a hátrányos megkülönböztetés terjesztésében. Mindazon ügyekben, amelyekben a nemzeti kisebbségeket vagy a hozzájuk tartozó személyeket a gyanú szerint sérelem ért, a felek a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között érvényben levõ megállapodások alapján kérhetnek információcserét és együttmûködést egymástól. 2. A Szlovák Köztársaságban és a Magyar Köztársaságban élõ nemzeti kisebbségek természetes kapcsot képeznek a két ország között; e minõségükben hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak és együttmûködésének gazdagításához és erõsítéséhez. A felek egyetértenek abban, hogy a két ország nemzeti kisebbségeinek oktatása a nemzetiségek etnikai és kulturális azonosságának megõrzését, anyanyelvük ápolását, a magyarországi többségi nyelv, illetve a szlovákiai államnyelv elsajátítását szolgálja, valamint még inkább képessé teszi õket arra, hogy sikeresen éljenek országukban. E célok elérése érdekében mindkét fél támogatja a tartalmat és a nyelvet tekintve egyaránt legjobb minõségû tananyag használatát a nemzeti kisebbségek oktatásában. 3. Kifejezték meggyõzõdésüket, hogy mindkét ország állampolgárai õszintén a magyar-szlovák jószomszédi kapcsolatok szellemében kívánnak élni; valamint eltökéltségüket, hogy minden területen erõsítik a kétoldalú együttmûködést. E vonatkozásban megerõsítették elkötelezettségüket, hogy végrehajtják és továbbfejlesztik a "Közös múlt, közös jövõ - a közös projektek fényében" címû programot. 4. A felek megerõsítik a határ menti együttmûködés fejlesztésére irányuló szándékukat, és megfontolják az újabb közös projektek lehetõségét, hogy tovább erõsítsék a Szlovák Köztársaság és Magyarország állampolgárai közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. Forrás: MTI

Komáromi testvériség – Határokon átívelõ, szoros együttmûködés a Duna két partján Szimbolikus kapcsolatait szorosabbra fûzve, a jövõben közös munkatervet dolgoz ki a térség fejlesztésére Komárom és Révkomárom. A Duna két partján fekvõ két település, kihasználva az Európai Unió adta lehetõséget, amely a határon átnyúló együttmûködéseket is támogatja, közösen pályázik majd beruházásokra. Páratlan kezdeményezést indít útjára Komárom és Révkomárom városvezetése. A két település képviselõ-testületei a Komáromi Napokon szimbolikusan már tartottak tanácskozást, a jövõben viszont közös munkatervet dolgoznak ki, és szorosabbra fûzik kapcsolatukat. A "két ország egy város" gondolatiságát szem elõtt tartva nyújtanak majd be uniós pályázatokat, dolgoznak ki fejlesztési javaslatokat. Az együttmûködést a révkomáromi Magyar Koalíció Pártja (MKP) helyi szervezete és a komáromi Fidesz helyi szervezete kezdeményezte. "Az Európai Unió határon átnyúló együttmûködéseket is támogat. Testvérvárosként és a két település közelsége miatt ismerjük egymás sikereit s nehézségeit egyaránt, együtt fellépve még több célt érhetünk el közös pályázatainkkal" – mondta lapunknak Andruskó Imre, az MKP helyi elnöke. A november 12-i közös képviselõ-testületi ülésen többek között tárgyalnak majd a határ túloldalán munkát vállalók nehézségeirõl és a két település költségvetésének összehangolásáról is. "Az unió tagállamaiként a tényleges határok elmosódtak, Komáromból Révkomáromba utazni most már olyan, mintha Budáról Pestre menne az ember. Emiatt mindkét település kiemelt fontosságúnak tartja az

16

új Duna-híd megépítését, valamint a települések közötti tömegközlekedés fejlesztését" – mondta lapunknak Molnár Attila, a komáromi Fidesz elnöke. A révkomáromi ülés napirendi pontjai között szerepelnek az idegenforgalmi tevékenységek, a településfejlesztési tervek, a kistérségi együttmûködés, valamint a közlekedési kapcsolatok összehangolása. A találkozó nem közös testület létrehozását jelenti, hanem két ország két együttmûködõ és egymásra figyelõ önkormányzatának döntéseit koordinálja. A testületek külön-külön szavaznak, egy döntés akkor lép érvénybe, ha mindkét testület elfogadja. Szakbizottságok dolgozzák ki a megoldásokat, és a tervek szerint a jövõben évente tartana összevont ülést a két település önkormányzata. Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere szerint a két városnak egymásra kell támaszkodnia. Andruskó Imre és Molnár Attila személyesen is jelen volt a botrányos dunaszerdahelyi labdarúgómérkõzésen. A két politikus, bár a közös testületi ülésrõl tartott tájékoztatót, a sajtó érdeklõdése miatt a rendõrség intézkedésérõl is véleményt formált. "Elfogadhatatlan számunkra, hogy ártatlan embereket bántalmazzanak, valakit arra hivatkozva verjenek meg, mert lehet, hogy balhézott volna. Jogállamban ezt nem fogadjuk el, ugyanígy elítéljük a zászlóégetést is. Szlovákiai magyarként ragaszkodunk jogainkhoz, nem hátrálunk meg, az efféle rendõri fellépést pedig elutasítjuk" – mondta Andruskó Imre. 8Gyenge kormányreakciók "A magyar és a szlovák fél is kivárásra játszik a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatban, a magyar kormány gyengének mutatkozik az ügyben" – mondta Balla Mihály, a Fidesz országgyûlési képviselõje. Az ellenzéki politikus szerint ezt bizonyítja, hogy a magyar Külügyminisztérium is megvárja a szlovák vizsgálat eredményét, s mindeközben nem fogalmaznak meg markáns véleményt, nem jelentik ki, hogy nagyon súlyos támadás ért civil embereket. A politikus szerint a felvételekbõl is kiderül, hogy ok nélkül intézkedtek a szlovák rendõrök a dunaszerdahelyi mérkõzésen. Forrás: Magyar Hírlap

Egyre több a szlovák tájház, de a horvátok is bizakodhatnak Bíztató adat, hogy tavaly óta néggyel nõtt a szlovák tájházak száma, így most ötvenegy mûködik országszerte, tudtuk meg a Regionális Tájház Találkozóján. A Magyarországi Tájházak Szövetsége minden évben máshol rendezi meg konferenciáját, amelyen szakmai segítséget is nyújtanak. Az idei apropója a szlovák tájházak, így került képbe Vértesszõlõs – tudtunk meg részleteket a Regionális Tájház Találkozó házigazdájától, Persikné Szabó Katalin kulturális menedzsertõl. A településen 1994 óta mûködik tájház, s a kezdeti években kulcsos házként funkcionált. Megtudtuk: néhány éve megváltozott a szerepe, már szervesen illeszkedik a falu életébe, ma már kulturális programokat is szerveznek. Itt emlékeztek például az idén a Márton-napra, s februárban a tájházban tartanak hagyományos disznóvágás. – Úgy látjuk, hogy a turisták körében is népszerû a tájház, amely még a téli idõszakban is nyitva van. Sokan, miután megnézték az elõembert bemutató kiállítást, betérnek a századelõ stílusában berendezett szobát bemutató tájházba, amely Kutenics Mária és Papp Kinga munkáját dicséri – teszi hozzá. Az egyik elõadó, Andó György, a Békés Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, a szlovák tájházakat összefogó Legatum Kht. igazgatója kiemelte: minden évben segítik a szlovák tájházakat, tavaly például a leltárkönyvek készítésében adtak tanácsot. Magyarországon nyolc megyében mûködik szlovák tájház. Bíztató adat, hogy tavaly óta néggyel nõtt a számuk, így most ötvenegy mûködik országszerte. – A tájházak kialakításánál érdemes odafigyelni arra, hogy az épület hátsó részében vendégszobát alakítsanak ki – tanácsolta. Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztályának Vértesszõlõsön élõ fõigazgatója kiemelte Peresznye példáját: itt ötven éves gyûjtõmunka után az idén augusztusban adták át a magyarországi horvátok keresztény gyûjteményét.

17

Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tájház berendezés egyedi legyen, mert a kíváncsiság a legjobb partnerük.

Százhalombattán járt a magyar-horvát kkv munkacsoport A tavaly májusi együttes magyar – horvát kormányülésen alakult meg az a kkv munkacsoport, amelynek tagja második ülésüket tartják hazánkban. A delegáció Százhalombattára is ellátogatott. A találkozón a mikro-, a kis- és a középvállalkozások fejlesztési stratégiáira vonatkozó elméleti kérdések és gyakorlati feladatok megvitatására került sor. A munkacsoport tagjai egyebek mellett a vállalkozók forráshoz jutásának megkönnyítését célzó pénzügyi,- hitel- és garancia konstrukciókról és az adminisztratív terhek elhárítását célzó programokról is egyeztettek. Ezen kívül az ipari parkok vállalkozás-fejlesztési lehetõségei, az EU regionális együttmûködési programok forrásainak minél hatékonyabb felhasználása, valamint a magyar – horvát kamarai együttmûködés továbbfejlesztésének kérdései is napirendre kerültek. A horvát szakemberek Ana Vincent Šepiæ, a Gazdasági, Munka és Vállalkozásügyi Minisztérium fõosztályvezetõje vezetésével látogattak városunkba. Százhalombatta önkormányzata nevében Weller János, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Mérges István, a Batta-Invest Kft. ügyvezetõje mutatta be a Batta Ipari Park múltját, jelenét és jövõjét. A szomszédos ország gazdasági tárcájának vezetõ szakembere elismerõen nyilatkozott a százhalombattai példáról. Amint mondta, számos ipari parkot látott már, de a battai mindegyik közül kiemelkedik. Az itt látottakat nem csak információként szeretné tárolni, de egyes elemeit át is venné. Hozzátette, hamarosan újra jelentkeznek, hogy horvát szakemberek tapasztalatokat gyûjthessenek nálunk. A magyar-horvát kkv munkacsoport nem csak elméletben ismerkedett a Batta Ipari Parkkal, de a vendéglátókkal együtt megtekintettek egy nagybefektetõi beruházást és egy kisebb vállalkozást is. Forrás: Pestmost.hu

Magyar-szerb miniszteri találkozót tartottak Budapesten Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. november 25-én hivatalában fogadta Slobodan Milosavljevic szerb kereskedelmi és szolgáltatási minisztert, hogy Magyarország az újonnan megalakult szerb kormánnyal gazdasági téren is mielõbb felvegye a kapcsolatot - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közleményében. A megbeszélésen a felek a gazdasági együttmûködés újabb lehetõségeit keresték az aktuális világgazdasági helyzet diktálta feltételek között, valamint kölcsönösen ismertették országaik válságkezelõ és gazdaságélénkítõ intézkedéseit. Magyarországhoz hasonlóan Szerbia is részesült a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából, amelynek keretében a délkelet-európai ország 520 millió dollárt hívhat le 2010. márciusáig. A közlemény emlékeztetett: a Szerbiába irányuló magyar export évrõl-évre folyamatosan növekszik, a két ország közötti árucsere forgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörösére nõtt, tavaly meghaladta az egy milliárd eurót. A magyar kivitel Szerbia irányába 2008. elsõ nyolc hónapjában 749,9 millió euró volt, ami az elõzõ év azonos idõszakához képest 40,2 százalékos bõvülést jelent. A január-augusztusi 156,2 millió eurós behozatal mellett a magyar kereskedelmi többlet ugyanezen idõszakban az elõzõ évi adatokhoz viszonyított 43,1 százalékos bõvüléssel 593,7 millió euróra nõtt. A magyar kivitel meghatározó termékei a gépek és gépi berendezések, az importban a feldolgozott termékek súlya a legjelentõsebb. Szerbia Európán belül a huszadik helyen szerepel Magyarország külkereskedelmi partnerei között. Magyarország Szerbia külkereskedelmi partnereinek rangsorában a szerb importban a ötödik helyen, míg a szerb exportban a kilencedik helyen áll. A kétoldalú kereskedelemben meghatározó szerepe van a multinacionális cégeknek, de a magyar-szerb külkereskedelem közel harmadát továbbra is a 350-400 vegyes tulajdonban lévõ kis- és középvállalkozás bonyolítja.

18

Magyarország az elmúlt évek során Közép-Kelet Európa legnagyobb tõkeexportõr országává vált, és ezen belül a Balkán a magyar tõkekivitel szempontjából kiemelkedõ jelentõségû céliránnyá vált. Az elmúlt években a magyar cégek egyre nagyobb arányú befektetéseket valósítottak meg Szerbiában, az összesen 325 millió dollár értékû állománnyal Magyarország a külföldi befektetõk sorában a 14. helyet foglalja el. A két ország közötti szoros együttmûködés jegyében a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság decemberben, Belgrádban tartja soron következõ ülését. Forrás: MTI

OGY - Keretmegállapodás a magyar és a szerb parlament között Együttmûködési keretmegállapodást kötött a magyar és a szerb parlament - jelentette be Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Slavica Djukic-Dejanoviccsal, a szerb parlament elnökével Budapesten. Az együttmûködési keretmegállapodás rögzíti, hogy az aláírók hozzá kívánnak járulni a két ország közötti jó kapcsolatok, a partneri viszony és a kölcsönös bizalom megerõsítéséhez. Szili Katalin elmondta: a megállapodás keretében a magyar Országgyûlés segíti a szerb parlamentet az uniós felkészülésben: együttmûködnek a bizottságok, és felkészítik a hivatali apparátust is. A házelnök reményét fejezte ki, hogy Szerbia 2009-ben már uniós tagjelölt lehet. Az Országgyûlés elnöke hozzátette: áttekintik az öt éve zajló Tolerancia Programot, és tovább folytatják az együttmûködést. Szili Katalin úgy fogalmazott: több mint gesztusértékû, hogy Slavica Djukic-Dejanovic elsõ külföldi útja Budapestre vezetett. Slavica Djukic-Dejanovic újságíróknak arról beszélt: a keretmegállapodás aláírásával megnyílik a lehetõség egy szélesebb együttmûködésre a két parlament között. A határmenti együttmûködés, a kisebbségi jogok, és az országok közötti együttmûködés csupa olyan kérdés, amelyekben mindig van mód az elõrelépésre, és ezt a mostani megállapodás is elõsegíti fogalmazott a szerb parlament elnöke. Szili Katalin hozzátette azt is: folytatják azt a gyakorlatot, hogy félévente találkoznak. Mint mondta, a következõ megbeszélésük Szirbik Imrének, a magyar-szerb baráti tagozat elnökének meghívására Szentesen lesz, azután pedig jövõ õsszel Belgrádban találkoznak. Forrás: Vajdaságma.hu

Több akadály is nehezíti a magyarországi szerbek nyelvi és kulturális életét Alexov Ljubomír A magyarországi szerbek nyelvi és kulturális életét szabályozó törvényekrõl és a szerb kisebbség helyzetérõl tájékoztatta a szerb parlament elnökét Budapesten Alexov Ljubomír, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke. A szerb házelnök, Slavica Djukic-Dejanovic megismerkedett a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer és az országos önkormányzat mûködésével is - mondta el a találkozóról beszámolva az MTI-nek Alexov Ljubomír, aki közlése szerint a belgrádi parlament elnöknõjének arról is beszámolt: megnehezíti a szerb kisebbségi oktatást, hogy a Szerbiából ajándékba kapott tankönyvekre áfát kell fizetni, amikor behozzák õket Magyarországra. Ezt azért is sérelmezte, mert - mint kifejtette - a tankönyvek beszerzésével állami feladatot vesznek át, és állami pénzt takarítanak meg. Emlékeztetett arra is, hogy 2005 óta nem hívták össze a szerb-magyar kisebbségvédelmi vegyes bizottságot, amelyben a magyarországi szerbek és a vajdasági magyarok ügyeivel is foglalkoznak.

19

Alexov Ljubomír elmondta, hogy Szerbia segítségére is számítanak a terveik szerint a budapesti Nagymezõ utcában, a Szerb Országos Önkormányzat területére felépítendõ szerb kulturális központ megvalósításában. A szerb önkormányzat elnöke emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti oktatási és kulturális megállapodást a magyar törvényhozás már jóváhagyta, és segítséget jelentene, ha azt a belgrádi törvényhozás is napirendjére tûzné és ratifikálná. Forrás: MTI

Román és magyar vállalkozók együttmûködése A sütõiparral, áruszállítással (logisztikával), illetve építõiparral foglalkozó Bihar és Szabolcs-SzatmárBereg megyei kis- és középvállalkozók tapasztalatcseréjét, együttmûködését, az európai piacra való beilleszkedését támogató projekt eredményérõl számoltak be a Bihar Megyei Munkáltatók Szövetségének vezetõi. Ioan Lucian, a munkáltatók szövetségének elnöke, Rákóczi András, a záhonyi Outway Térségfejlesztési Szövetségének az elnöke és Biró Rozália váradi alpolgármester tájékoztatott a tizennégy hónapos programról, annak céljáról és eredményességérõl. Mint elhangzott, a tavaly szeptember 1-jén kezdõdött, a CBC PHARE uniós program által finanszírozott projekt az idén október 30-án fejezõdött be. Ebbe összesen 55 pékiparral, áruszállítással, illetve építkezéssel foglalkozó kis- és középvállalkozó kapcsolódott be, közülük tíz magyarországi. Ioan Lucian hangsúlyozta, a projekt célja a fent említett két térség cégeinek a kapcsolatteremtése, a munkáltatók tapasztalatcseréje volt. Mindezt személyes, szakmai látogatásokkal, fórumokkal, szemináriumokkal, gyakorlati és elméleti felkészítõkkel érték el. A kis- és középvállalkozók részt vehettek egy olyan tanfolyamon is, amelyen a pályázatok készítésének alapjait sajátíthatták el. Mint elhangzott, bár maga a projekt befejezõdött, az ezen idõszak alatt kialakult baráti és gazdasági kapcsolatokat továbbra is fenntartják majd a magyarországiakkal. Forrás: Reggeli Újság

Magyar–román fórum A magyarországi Békés és a romániai Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamarák, valamint az ITDH Hungary szervezésében november 18-án Békéscsabán magyar–román külkereskedelmi fórumot és üzletember-találkozót tartanak. Többek között a kamaráknak a kivitelben játszott szerepérõl, vállalkozásfejlesztésrõl, határokon átnyúló együttmûködésrõl, építkezésben szükséges tudnivalókról, kisés középvállalkozások finanszírozásáról lesz szó. A fórumon részt venni óhajtó háromszékiek november 13-ával bezárólag jelentkezhetnek a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Forrás: Komp-Press

Ukrán konferencia a Szegedi Tudományegyetemen A Szegedi, illetve az Országos Ukrán Önkormányzatok támogatásával megtartották az V. Szegedi Ukrán Konferenciát. Az ünnepélyes megnyitón Vajda Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Filológiai Karának dékánhelyettese örömének adott hangot amiatt, hogy immár ötödik alkalommal kerül sor a nívós rendezvénysorozatra. A konferencián a szegediek mellett budapesti, nyíregyházi elõadók is részt vettek. Jaroszlava Hartyányi, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke például Anasztázia királynõrõl tartott elõadást. A rendezvénysorozat ukrán, illetve magyar nyelven zajlott, ezért az egyetem más karainak diákjai közül is sokan vettek részt ezen. A magas színvonalú rendezésért köszönet illeti dr. Kocsis Mihályt, a szlavisztikai tanszék vezetõjét és Natália Sajtost, a Szegedi Ukrán Önkormányzat elnökét

20

Kisebbségek helyzetérõl rendeztek konferenciát Szegeden A közép-európai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, mely a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja, az általa mûködtetett Europe Direct Szeged információs iroda, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében kezdõdött. A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) elõadói - kisebbségi jogi szakértõk, alkotmánybírók, egyetemi tanárok, parlamenti képviselõk - hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallás-gyakorlását érintõ kérdéseit. A francia nyelvû kerekasztal beszélgetésrõl Trócsányi László, az Európa-tanulmányok Központ igazgatója az MTI-nek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetiség lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelezõ végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció érezhetõ, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például Nagy-Britanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínûség tényleges elfogadásaként az európai szerzõdésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen. Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot - állapította meg a professzor. Az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek elõtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentõs kisebbségi erõt képviselnek. A kétnapos tanácskozáson elhangzottak magyar és francia nyelven jelennek majd meg. Forrás: MTI

Megyénként lesz közigazgatási hivatal? Gyenesei: A kormány csak konszenzusos javaslatot terjeszt elõ Az AB döntése után valószínûleg visszaállítják a megyei és a fõvárosi közigazgatási hivatalokat. Ezt a Fidesz is támogatja, bár hosszabb távon megint átalakítaná a rendszert. Mindenképpen konszenzusos javaslatot akarok a parlament elé terjeszteni – jelentette ki kérdésünkre Gyenesei István önkormányzati miniszter annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a közigazgatási hivatalok régiós átszervezésérõl szóló rendeletet. A testület utasította a jogalkotót, hogy ezt a kérdést a kétharmados önkormányzati törvényben szabályozzák. Ha januárra nem lesz törvénymódosítás, a hivatalok mûködésképtelenné válnak. Gyenesei nem tartja kizártnak, hogy a konszenzus érdekében visszalépésre kényszerülnek, és a közigazgatási hivatalok jövõre ismét megyei szervezetben mûködnek. Meg kívánják tartani ugyanakkor az átszervezés kínálta elõnyöket. Közigazgatási hivatali kirendeltség egyébként most is minden megyeszékhelyen van, bár némileg „lebutítva”: a 2007es átszervezéskor a törvényességi felügyelet és a hatósági ügyek intézése helyben maradt, míg a területi államigazgatási szervek ellenõrzése és a koordináció a régió feladatává lett, a kiszolgáló tevékenységekkel – ilyen a bérszámfejtés vagy a humánpolitika – együtt. A struktúra visszarendezése így elég egyszerû. Kézenfekvõ megoldás, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, tehát a megyei, fõvárosi hivatalokat, amit a Fidesz támogat – jelentette ki Répássy Róbert frakcióvezetõhelyettes.

21

A politikus elképzelhetõnek tartaná azt is, hogy az önkormányzati törvény módosításával a mindenkori kormányt hatalmazzák fel arra, hogy maga szabályozhassa a hivatalok belsõ mûködési rendjét. Sajátos helyzet állna elõ, ha a következõ, nem egészen két hónapban mégsem sikerül konszenzusos megoldást találni. Ez a szcenárió sem zárható ki, hiszen korábban is csaknem a megegyezés közelében voltak a régiós átalakítás kapcsán, mégsem tudták módosítani az önkormányzati törvényt. Ha nincs konszenzus, a kormány alkotmányjogászok szerint nem tehetne egyebet, mint hogy ismét rendeleti úton szabályozza a hivatalok mûködését. Ez ismét alkotmányellenes megoldás lenne. A Fidesz egyébként egészen másként képzelné el a közigazgatási hivatalok jövõjét – hangoztatta Répássy. Továbbra sem tettek le ugyanis arról, hogy ezeket olyan kormányhivatalokká alakítsák át, amelyekben összevonnák a jelenleg önállóan – és részben regionális szervezeti rendben – mûködõ többtucatnyi területi kormányhivatalt. E körbe tartozhatnának például a közlekedési hatóságok, a környezetvédelmi felügyelõségek, a tisztiorvosi szolgálatok vagy a mezõgazdasági hivatalok. Forrás: Népszabadság

Támogatás a leghátrányosabb helyzetû kistérségeknek Gyenesei István önkormányzati miniszter október végén döntött a leghátrányosabb helyzetû kistérségek fejlesztési támogatásáról. A szerzõdések aláírását követõen, e hét végén érkezik meg az érintettek számlájára az újabb, 1,6 milliárd forint. Ezzel a kistérségek számára régen várt örvendetes folyamat bontakozik ki. Összhangban a Kormány azon törekvésével, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a leghátrányosabb térségekben élõk, az újabb támogatásból 12 megye 128 településein javulhatnak az ott élõ gyermekek esélyei és életkörülményei. A mai pénzszûke világban, különös jelentõséggel bír, hogy az érintettek haladéktalanul megkapják a szükséges támogatást. A gyors utalás elsõsorban azoknak a kistelepüléseknek jelent nagy segítséget, amelyek más forrásból egyébként nem tudnák fejleszteni bölcsõdéiket, óvodáikat és iskoláikat. Mint ismeretes, az idén másodszor kapnak erre a célra kormányzati támogatást a kistelepülések. Korábban közel 2 milliárd forintra pályázhattak az Önkormányzati Minisztériumnál. Forrás: Önkormányzati Minisztérium

Európa Kulturális Fõvárosa: kiakadtak a kisebbségek is Szeptemberben készült el az Európa Kulturális Fõvárosa program 2009-es évi felvezetõjének szánt, a „Vallási kultúra" évének tervezete. A rendezvényekre 810 milliót osztanak szét, ám ebbõl a keretbõl - mint megírtuk korábban - hetvenmilliót kaphatnak csak a felekezetek saját kulturális rendezvényeik megtartására. Most kiderült, hogy nem csupán az egyházakkal bánnak mostohán adöntéshozók, de a kisebbségekkel is. Gyurok János szociológus, a pécsi horvát kisebbségi önkormányzat vezetõje munkatársunknak azt mondta, az EKF-címre beadott pályázat - melynek megírásában õk is részt vettek - azért lehetett sikeres, mert abban a kisebbségeket, a sokszínû kultúrájú és nemzetiségû baranyai megyeszékhelyt jelenítették meg. Gyurok fájlalja, hogy ehhez képest kihagyták õket az EKF-bõl, s bár vannak nemzetiségi programok, s fontos ugyan a folklór, de az azért nem elegendõ, hogy "egy hétig táncolnak majd". -Mindenbõl kimaradunk, a kulturális fõváros meghatározó tematikai vázát adó pillérprogramok között nem találjuk a nemzetiségeket - panaszolta, majd hozzátette: „több olyan programunk, kiadványunk volt a közelmúltban, amelyben szerepelt az EKF is, de eddig semmilyen segítséget nem kaptunk". Az elnök szerint a szakmai és politikai vezetõknek el kell dönteniük, hogy mit is szeretnének a kisebbségektõl. Kijelentette, a kilenc pécsi kisebbségi önkormányzat immár azt kéri, hogy ha a menedzsment központon keresztül nem jutnak forráshoz a 2009-es felvezetõ és a 2010-es év eseményeinek megtartását illetõen, akkor a város - saját büdzséjébõl - különítsen el számukra pénzt. Eljutottak oda, fogalmaz, hogy immár világos választ várnak az EKF irányítóitól, s ennek érdekében hamarosan állásfoglalást juttatnak el a város polgármesteréhez, illetve az oktatási és kulturális miniszterhez.

22

Forrás: Pécsiújság.hu

Hivatal és az oktatási tárca közösen hozná létre Egyetértett a Fõpolgármesteri Kabinet Horváth Csaba (MSZP) fõpolgármester-helyettes azon javaslatával, hogy Roma Kulturális Központ létesüljön jövõre a Szentkirályi utcában - nyilatkozta a városháza kommunikációs igazgatója az MTI-nek. Nyáry Krisztián elmondta, hogy az intézmény létrehozására a fõvárosi önkormányzat és a kormány közti úgynevezett Budapest szerzõdés múlt évi megújításakor vállaltak kötelezettséget. A Fõvárosi Közgyûlés november végi ülése elé kerülõ megállapodás szerint a fõvárosi önkormányzat, a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási tárca közösen hozná létre az új kulturális létesítményt. A kulturális központot egy megüresedett fõvárosi önkormányzati iskolaépületben alakítják ki, a kormány tartja majd fenn, és mûködtetését évi 100 millió forinttal támogatná az önkormányzat. A tervek szerint rendezvényközpont, könyvtár és roma múzeum is mûködne az új komplexumban - jegyezte meg az igazgató. Forrás: MTI

Kormányszóvivõi: elindult az EU-elnökség közös logójának pályázata A kormány elindította a spanyol-belga-magyar EU-elnökség közös emblémájára, logójára kiírt pályázatot jelentette be Iván Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára és Baráth Péter, a kancellária kommunikációs fõigazgatója a kormányszóvivõi tájékoztatón. Baráth Péter elmondta: a három ország egy idõben jelentette be, hogy elindítja a logó elkészítésére vonatkozó, két hónapig élõ pályázatot. Hozzátette: a pályázatot a három magyarországi mûvészeti felsõoktatási intézményben tanuló diákoknak írják ki. A logóval kapcsolatos elvárás, hogy fejezze ki a három ország összefogását, az európai értékekkel egyetértést és a nemzeti karakterjegyeket is - jelentette be Baráth Péter, aki szerint több száz pályamû várható. A pályamûveknek három logót kel tartalmazniuk: közös elemet, és azt, hogy a spanyol, a belga és a magyar elnökség alatt milyen nemzeti karaktereket hordoz - szögezte le a fõigazgató. Elmondta: a Stefan Lengyel nemzetközi hírû dizájner vezette szakmai zsûri bírálja el a pályamûveket. Baráth Péter közölte: tíz pályamû jut a nemzetközi döntõbe, a zsûri 9 gyõztest választ ki, egy pályázót a közönség juttathat tovább. A nemzetközi zsûri egy gyõztest hirdet. A nemzeti pályázaton nyertes tíz fõ egyenként 500 euró díjat kap, fõdíjjal 10 ezer euró jutalom jár. A nyertes alkotó logóját három ország használja a közös elnökség 18 hónapja alatt. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: Spanyolország, Belgium és Magyarország ideális trió, együttmûködésük közös alapokon nyugszik. Mindhárom tagállam Európa-politikájának alapvetései hasonlóak, az EU-ról vallott víziójuk nagyon közel esik egymáshoz, mindhárman tagállam erõs unióban érdekelt. A szakállamtitkár elmondta, hogy a közös elnökség 18 hónapjáért közös politikai felelõsségvállalást tesz a három állam: közös stratégiai programot alkotnak. Iván Gábor kiemelte, hogy közös elnökségi logóra még nem volt példa az unió történetében, a három állam hagyományt kíván teremteni. Kérdésre válaszolva Baráth Péter elmondta: a pályázat összköltsége 5 millió forint, ez tartalmazza a lebonyolítás költségét és zsûri díját, amelyet a MeH kommunikációs költségvetésébõl fedeznek, de nincs benne a nyertesek jutalma. A kormány kommunikációra annyit költ, amennyire halaszthatatlan, életbevágó, vagy a válsággal közvetlen kapcsolatban álló ügyek miatt szükség van, ebbe a kategóriába tartozik a közös logó válaszolta egy kérdésre Baráth Péter. Elmondta még, hogy a kormányzati kommunikáció legutóbb megnyerte a legrangosabb reklámhatékonysági díjat közlekedésbiztonsági kampányával. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt tölti majd be az EU soros elnökségi tisztét. A

23

trojka mandátuma 2010-11-re szól, Magyarország 2011. január 1-jén veszi át a féléves vezetést. A tervek szerint összesen 1.000-1.200 ember venne részt a magyar elnökség lebonyolításában. Forrás: MTI

Új kihívások elõtt a visegrádiak A szlovák–magyar kapcsolatok, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, illetve a megújuló energiák kérdése állt a visegrádi négyek (V4) Varsóban megnyílt kormányfõi találkozójának középpontjában. Az értekezleten részt vett a három balti ország kormányfõje is. Gyurcsány Ferenc magyar, Robert Fico szlovák, továbbá Mirek Topolánek cseh kormányfõ és Donald Tusk, a V4 soros elnökségét ellátó Lengyelország miniszterelnöke a varsói királyi palotában kezdõdött plenáris ülésen vitatta meg az országcsoport elõtt álló kihívásokat, majd délben csatlakoztak hozzájuk a három balti ország miniszterelnökei, Andrus Ansip észt, Ivars Godmanis lett és Gediminas Kirkilas litván kormányfõ. A magyar miniszterelnök Madridban nyitotta meg a Magyar gazdasági évad rendezvénysorozatát, és az eredeti tervek szerint onnan este indult volna tovább különgéppel Varsóba, de idõközben a lengyel fõváros repülõterét a köd miatt lezárták, ezért végül a magyar delegáció Madridból visszatért Budapestre, s onnan utazott tovább. A miniszterelnökök Lengyelországban egyebek között a pénzügyi és gazdasági válságról, energia- és klímacsomagról, illetve a keleti szomszédságpolitikáról tárgyaltak – hangzott el a találkozó utáni sajtóértekezleten. A találkozón több javaslat is megfogalmazódott: Robert Fico szlovák kormányfõ középeurópai fejlesztési bank létrehozását javasolta. Emellett meghívta a jelen lévõ miniszterelnököket január 8-án Pozsonyba, az euró szlovákiai bevezetése alkalmából rendezendõ ünnepségre. Donald Tusk lengyel kormányfõ is meghívta kollégáit a kommunista rendszer lengyelországi bukása, az elsõ szabad választások megrendezése 20. évfordulóján, 2009. június 4-én rendezendõ ünnepségre. A kormányfõk hangsúlyozták, hogy országaik nagyobb szerepet szeretnének kapni az Európai Unióban a globális pénzügyi és gazdasági válság megoldására irányuló intézkedések kidolgozásában. Legutóbb június 16-án, Prágában találkoztak a V4 miniszterelnökei, ott adta át Mirek Topolánek a csoport elnöki tisztét Donald Tusk lengyel kormányfõnek. A V4 legutóbbi államfõi szintû csúcstalálkozóját szeptember közepén a felvidéki Pöstyénben tartották. Akkor csaknem beárnyékolták a felvidéki magyar kisebbséget ért szlovák nacionalista támadások az egyeztetéseket, s Ivan Gasparovic szlovák államfõ a médiát okolta a magyarellenességért. Forrás: Magyar Hírlap

Nemzetiségi napok a hagyományõrzés jegyében Hét hagyományõrzõ csoport mintegy száz tagja gyülekezett a kecskédi mûvelõdési házban, hogy ízelítõt adjanak õseik dalaiból, táncaiból. Mint minden õsszel, most is arra emlékeztek a német nemzetiségû községben, hogy elõdeik 263 évvel ezelõtt telepedtek le a környéken. A tavalyi megemlékezést a történeti kutatások összegzését tartalmazó kötet bemutatása tette emlékezetessé, és kézmûves foglalkozásokkal kezdõdött az ez évi események sora. Majd a környék dalosai és táncosai adtak randevút egymásnak, akiket Zettisch Mária a kisebbségi önkormányzat elnöke köszöntött és mutatott be a teltházas közönségnek, akik között ott volt többek mellett Grúber Zoltán polgármester és Hartman József alpolgármester is. A gazdag mûsorban a helyi kulturális csoportok színrelépését alsó- és felsõgallai, várgesztesi és vértessomlói együttesek produkciói színesítették, majd a közös vacsorát követõen együtt mulattak a

24

hagyományok õrzõi. A nemzetiségi napok programjait német nyelvû szentmise zárta a katolikus templomban. Forrás: Kemma.hu

Szövetséget hoztak létre nemzetiségi színházak, Szarvas lett a székhelyük November 14-én Budapesten megalakult a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetsége - adta hírül lapunknak Gergely László, a szarvasi Cervinus Teátrum mûvészeti vezetõje. Az egyelõre még csupán tíz színházat magában foglaló - de várhatóan hamarosan bõvülõ - szövetség elnöki tisztét Lásztity Péró, az Arcusfest társadalmi kapcsolatainak vezetõje tölti be, székhelyül pedig Szarvast jelölték meg. Mint korábban megírtuk, a Cervinus Teátrumon belül mûködõ Szarvasi Szlovák Színház kezdeményezõ szerepet vállalt a szövetség létrehozásában. A hazai nemzetiségi színházak az összefogástól azt remélik, hogy a jövõben lényegesen jobban tudják majd érvényesíteni érdekeiket, s ezáltal nagyobb támogatásokhoz juthatnak. Gergely Lászlótól megtudtuk azt is, hogy Szarvason a most következõ hét végén nemzetközi szlovák színházi találkozót tartanak. November 21-23. között a Vajda Péter Mûvelõdési Központban bemutatkozik a pozsonyi Gong Színház, a poprádi Commedia Színház és a Vajdasági Kulpini Színház. A résztvevõk között ott lesz a budapesti Vertigo Szlovák Színház, a Tótkomlósi Színjátszó Csoport, valamint a nagylaki X Színjátszó Csoport. Forrás: Békés Megyei Hírlap

Dél-Kelet Európai Német Nemzetiségi vezetõk találkozója Régi álom válik valóra! Románia, Szerbia, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Dél-Tirol német nemzetiségeinek vezetõ személyei találkoznak Pécsett közös gondolatok kidolgozására. A találkozót a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége az Európa Kulturális Fõvárosa Pécs2010 Menedzsmentközpontjának és a Baranya Megyei Német Önkormányzat támogatásával szervezi. További információ: LdU-Regionalbüro Fünfkirchen MNOÖ-Regionális Iroda Pécs 7621 Pécs, Munkácsy u. 8. Tel.: 72/517-100 E-Mail: [email protected] Forrás: LDU.hu

A német nyelvû kultúra napja Helyszín, épület: ELTE-BTK Germanisztikai Intézet Cím: 1088 , Rákóczi út 5. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézete 2008. november 18-19-én rendezi meg a „Német nyelvû kultúra napja“ címet viselõ rendezvényét. A budapesti Német Nagykövetség a magyarországi német kisebbség számára nyújtott támogatás keretében segíti a rendezvényt. A program számos kiemelkedõ rendezvény mellett szerzõi felolvasói esteket is kínál Josef Michaelis, Robert Becker és Koloman Brenner közremûködésével. Josef Michaelis, aki a „Zauberhut“ címû kötetével aratott sikert a Frankfurti Könyvvásáron, magyarországi német meseíró. Robert Becker („Faltertanz“) a magyarországi német írók fiatalabb generációjához tartozik, épp úgy mint Koloman Brenner, a Germanisztikai Intézet docense, akinek elsõ verseskötete az elmúlt évben jelent meg „Sehnlichst“ címmel. A három költõ Szabó Dezsõ által moderált felolvasó estje lehetõvé teszi a diákok számára, hogy

25

testközelbõl éljék meg az irodalmat, valamint a kisebbségi tanulmányok szemináriumainak keretében megszerzett ismereteiket a költõkkel folytatott beszélgetések során vitassák meg. A program kínál még továbbá egy városnézést Soós István várostörténész szakavatott vezetésével. A városban tett séta során a résztvevõk felfedezhetik, hogy a magyar fõvárosban hány városépítészeti elem, pl. épületek, kertek és terek, valamint mûtárgyak keletkezése vezethetõ vissza a 19. századi német nyelvû polgári kultúrára. A részletes program letölthetõ. További információ: ELTE-BTK Germanisztikai Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 5.; tel.: +36-1-460-4401 ; fax.: +36-1-460-4409; Forrás: Budapest.hu

Örményország virágai Magyarországon Az Örmény Kulturális Minisztérium és az Országos Örmény Önkormányzat között létrejött kulturális együttmûködés keretében érkezett kiállításával rövid magyarországi látogatásra Hripszime Kocsarjan festõmûvész. Harminc képbõl álló tárlata október 31-én a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat szervezésében nyílt meg a Mûvelõdési Ház Dorogi Galériájában. A megnyitó beszédet Végh Éva festõmûvész mondta (A megnyitó szerkesztett változatát újságunkban közöljük.) A kiállítást néhány nap után költöztették az Örmény Kulturális Központba, ahol november 4-én tartották az ünnepélyes megnyitót. Krajcsir Piroska megnyitó beszédében a csendéletek örmény nemzeti koloritjára, s a tárgyak különlegesen felértékelt szerepére irányította a figyelmet. Hripszime Kocsarjan köszönetet mondott a kiállítás szervezõinek, s megköszönte nemcsak a kiállítás lehetõségét, hanem azt is, hogy az európai kultúra egyik fõvárosában ismerkedhetett a múlt és az európai szépmûvészet halhatatlan darabjaival. A Magyar Rádiót Godány Judit szerkesztõ-riporter képviselte. Kérdéseire a festõmûvész elmondta, hogy azért választotta a csendélet mûfaját, mert az utóbbi húsz évben az Örményországi politikai és gazdasági hullámverések a mûvészi önkifejezés mûfaját részben korlátozták. Fõiskolai tanárként és családanyaként meg kellett elégednie a kisebb mûfajokkal, a mûvészi alkotás számára ellopott órákkal. Meggyõzõdése, hogy a mûvészet nyelve nemzetközi, s hogy képeinek üzenetét a magyar közönség megérti. A kiállítás megnyitóján Dorogon és Budapesten is a mûvésznõ 12 éves kislánya, Mery Ghazarjan egy Arno Babadzsanjan, és egy Aram Hacsaturjan etûdöt zongorázott. A kiállítás mindkét helyen állófogadással zárult. Forrás: D.K.P.

Ashot Baghdasaryan Magyarországon Ismét Magyarországra érkezett a nemzetközi hírnévnek örvendõ Ashot Baghdasaryan örmény szobrászmûvész. Ezúttal Magyarország déli régióiban mutatkozott be mûalkotásaival; Hévízen október 28-án, Zalaegerszegen november 4-én nyílt meg önálló kiállítása. A Hévízi Múzeumban Vértes Árpád polgármester köszöntõje után a mûvész barátja, Szalay Csaba nyitotta meg a tárlatot Péterné Bakos Marianna (vers) és Szarka Eszter (furulya) közremûködésével. Zalaegerszegen a Keresztury Dezsõ ÁMK Gönczi Galériája adott otthont Ashot Baghdasaryan bronzszobrainak. A kiállítást dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg megyei jogú város polgármestere nyitotta meg. A megnyitót követõen Szalay Csaba mutatta be a mûvészt, aki Európa számos országában és az Egyesült Államokban is többször szerepelt önálló kiállítással, tagja a Mûvészek Nemzetközi Társaságának, és az Örmény Képzõmûvészeti Akadémia szobrászprofesszora. A jelenlegi kiállítás anyaga ezután Bécsben kerül kiállításra.

26

KÜLFÖLDI HÍREK Brüsszel: A kisebbségi önvédelemtõl a kisebbségi autonómiáig Tõkés László európai parlamenti képviselõ meghívására november 10-e és 13-a között a Kárpátmedencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tesz látogatást, az Európai Parlamentben, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyettes elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke (VMDP), Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének (HMSZ) alelnöke részvételével. Tõkés László házigazdai minõségében a KMAT által célul kitûzött közös autonómia-képviselet fontosságát hangsúlyozta, egy egységes kárpát-medencei magyar nemzetpolitika összefüggésében. Rámutatott, hogy az Autonómia-Tanácsban képviselt, különbözõ országokban élõ magyar közösségeket – kisebbségi helyzetükön túlmenõen – közös nemzeti és keresztény önazonosságuk, közép-európai, kárpát-medencei – regionális – identitásuk és az egyetemes közös értékekben testet öltõ európaiságuk kapcsolja össze. A kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást – mondta európai parlamenti képviselõnk, õszinte sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy a küldöttségbõl kimaradtak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselõi. Jakab Sándor a Horvátországban törvény által biztosított kisebbségi kulturális autonómia alkalmazásának a hiányosságairól számolt be, az eszéki Magyar Központ és a benne mûködõ tanintézet viszontagságos helyzetének tükrében. Ágoston András pártelnök jó hírekkel szolgált arról, hogy a háború sújtotta Szerbiában a magyar pártok összefogásával sikerült elérni a Vajdaság tartományi autonómia-statútumának, valamint a kisebbségi személyi elvû autonómiáról szóló szövetségi törvénytervezetnek az elõzetes elfogadtatását. Mindemellett Délvidéken továbbra is napirenden vannak a magyarverések, és a politikai, nemzetiségi helyzet igen ingatag. Kovács Miklós a kétes értékû „bársonyos forradalom” utáni ukrajnai közállapotokat elemezve az európai jogállamiság teljes hiányáról számolt be, ami a kárpátaljai magyarság helyzetét már-már elviselhetetlenné teszi. A szovjet utódállamban nemhogy az autonómiára nem lehet gondolni, de még a meglévõ jogokkal is alig lehet élni, s a magyar oktatást és kultúrát újabban is diszkriminatív rendelkezések sújtják. Ukrajna még nagyon távol esik Európától, Kelet és Nyugat háborúja folyik az országban – állapította meg a pártelnök. Fodor Imre, hasonló európai jószolgálati utak többszöri résztvevõjeként annak jelentõségét emelte ki, hogy kilenc évtizeddel a nemzet szétszabdalása után végre közösen képviselhetik a különbözõ országokban élõ magyar közösségeket. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki az RMDSZ és az MKP képviselõinek távolmaradásáért. A Székelyföld területi autonómiájáért folytatott küzdelem fontosabb eseményeit átfogó visszatekintés után az SZNT volt elnöke bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia-statútumát, továbbá kezdeményezni fogja a magyar–román államközi alapszerzõdés felülvizsgálatát. Felszólalásában Henrik Lax finnországi svéd EP-képviselõ európai szempontból is rendkívül fontos kérdésnek ítélte a Kárpát-medencei magyar közösségek kérdését. „A kisebbségek ügyének még az Európai Parlamentben sem könnyû politikai támogatást szerezni” – mondta Lax képviselõ, kifejezve továbbá azon meggyõzõdését, hogy az EU-ba való felvétel elõtt álló országok esetében a kisebbségi jogérvényesítés egyik leghatásosabb eszköze: a csatlakozási tárgyalások.

Záró szavaiban Tõkés László összegezte az elhangzottakat, és annak a reményének adott hangot, hogy a kisebbségi önvédelem mostani állapotából elõbb-utóbb eljutnak a kisebbségi autonómiák megvalósulásának európai színvonaláig. Forrás: EUvonal

Kisebbségügyi határozattervezetek az EP-ben November 5-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben (EP) került sor az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupja és a PER (Project on Ethnic Relations) közös szervezésében a Kisebbségi jogok új megközelítése az Európai Unióban címû megbeszélésre, amelynek fõ témája az Európai Parlamentben elõterjesztésre kerülõ két kisebbségügyi határozat-javaslat volt, amelyek a kisebbségi kérdés európai szintû megközelítésének teremtenek keretet. Winkler Gyula, RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ hozzászólásában kiemelte a kisebbségügyi határozatok fontosságát, szerinte ezek olyan politikai dokumentumok, amelyeknek európai parlamenti vitája lehetõséget teremt a nemzeti kisebbségek helyzetének uniós szintû megközelítésére. „Üdvözlöm, és fontosnak tartom azt, hogy a történelmi kisebbségekrõl szóló határozattervezetekben létezik egy olyan fejezet, amely az Unió regionális fejlesztési politikáját a nemzeti kisebbségek számára fontos tényezõként emeli ki. Csak akkor sikeres egy európai régió, ha lakosai erõs regionális identitástudattal rendelkeznek, ez pedig akkor alakulhat ki, ha a régiók meghatározásákor a nemzeti kisebbségi közösségek egyenlõ félként vesznek részt a döntéshozatalban"- hangsúlyozta Winkler. Markó Attila, a román kormány RMDSZ-es kisebbségügyi államtitkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a két dokumentum alapvetõen új politikai üzenetet és új hozzáállást válthat ki az Európai Unió keretén belül. "Elsõ ízben mondaná ki az Európai Parlament, hogy a kisebbségi kérdés nem pusztán a tagállamok belügye, hanem közös európai cselekvést igényel. Lényeges különbséget tesz a történelmi kisebbségi közösségek és a munkaerõvándorlási folyamat során kialakult kisebbségek között. Mindannyian tudjuk, hogy eddig az Unió csak a diszkrimináció tiltásával foglalkozott, éppen ezért nagy eredmény lehet az is, hogy az Európai Unió az eddigi passzív magatartásához képest a jövõben aktív szerepet vállal ezen a területen” – mutatott rá a dokumentumok fontosságára Markó Attila. Forrás: Nyugati Jelen

Kisebbségi panasznap Brüsszelben - de kinek Nem Európával van a baj, hanem velünk, hogy megosztottak vagyunk, már hatvanfelé szakadtunk kesergett Brüsszelben Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács társelnöke, volt marosvásárhelyi polgármester. - Pedig ha összefognánk, s kifejtenénk, mit is gondolunk a demokratikus eszközökkel elérhetõ autonómiáról, biztos felfigyelnének ránk - mondta némi reménykedéssel a hangjában, már a közmeghallgatás után, az Európai Parlament folyosóján, ahol szóba elegyedtünk. Túlzott derûlátásra persze nem tehetett szert, hiszen a parlamentben rendezett vitában az egyetlen külföldi európai törvényhozó, aki megtisztelte jelenlétével az eseményt, Henrik Lax volt, s õ azt javasolta a határon túli magyar szervezetek vezetõinek, szerkesszenek térképet, amely bemutatja, hol hány magyar él. - Mert mindazoknak, aki jó szándékkal, segítõkészen figyelik a magyar kisebbségek ügyét a kilencven százaléka azt sem tudja, mirõl is van szó - jegyezte meg, s hozzátette: a legjobb, ha az európai csatlakozási tárgyalások során hangzanak el a panaszok. Horvátország hamarosan uniós tag lehet, s Szerbiával is kezdõdhetnek az egyeztetések a belátható jövõben. Márpedig Lax akár bennfentesnek is tekinthetõ: finn képviselõ, kinek anyanyelve svéd. Ha õ sem érti, mirõl beszélnek a magyarok Brüsszelben, akkor lehet, hogy bizony van valami igaza Fodor Imrének.

28

A brüsszeli találkozót Tõkés László európai képviselõ szervezte, s négy, fideszes kötõdésû szervezet vezetõit hívta meg: Jakab Sándort, a Horvátországi Magyarok Szövetségétõl, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártjától, Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtõl és az említett Fodor Imrét. A tágas terembe azonban csak húsz érdeklõdõ tévedt be, jórészt magyar képviselõk munkatársai, az érintett országok külképviseleteinek megfigyelõi, magyar tudósítók és Henrik Lax. Tõkés arról beszélt, hogy a szétdarabolt magyar közösség az Európai Unióban állíthatja helyre egységét, az emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a szolidaritás és a keresztény értékek alapján. - Az autonómia a legjobb megoldás a magyar közösségek megtartására, a fogyatkozás megállítására, s egyben a határok megváltoztatásának alternatívája - hangoztatta Tõkés, aki leszögezte: az autonómiatanács elfogadja a jelenlegi határokat, s demokratikus eszközökkel küzd céljaiért. A brüsszeli beszámolókból kiderült, a legjobb a helyzet Horvátországban, amelynek törvényei Jakab szerint modellértékûek lehetnének, a baj inkább az, hogy néha a jogalkotók sem tartják be õket. Kovács Miklós szerint a legrosszabb, sõt "elviselhetetlen" a kárpátaljai magyarok sorsa, hiába támogatták a narancsos forradalom idején Juscsenkót, kiderült, a hála Ukrajnában sem politikai kategória. Az unió felé haladó Szerbiában Ágoston András szerint a megfélemlítõ szándékú magyarverések ügye és az autonómia, a garantált parlamenti képviselet kérdése a legfontosabb. A Vajdaságban a személyi autonómia a cél, nem a területi elhatárolódás, s errõl folyik az egyeztetés Belgráddal. Az Európai Bizottság nyugtalanságát fejezte ki, amiért két uniós tagország - Magyarország és Szlovákia között megromlott a viszony a szélsõségesek és a kisebbségi jogok miatt. Michele Cercone EB-szóvivõ állásfoglalásában utalt rá, hogy a testületnek nincs hatásköre a probléma rendezésére, de hozzátette: minden tagországnak garantálnia kell a kisebbségi jogokat az európai és a nemzetközi normák szerint. Hangoztatta, hogy a szélsõségeket, a rasszizmust, a totalitárius eszméket éppúgy el kell ítélni, mint a stadionbeli garázdaságot. Cercone reményét fejezte ki, hogy Budapest és Pozsony felelõsen oldja meg a viszálykodást, összhangban az uniós értékekkel és normákkal. Forrás: Népszabadság

Egységesítenék a kisebbségi kettõs mércét Kisebbségi jogok új megközelítése az Európai Unióban címmel tartottak megbeszélést a brüsszeli Európai Parlamentben (EP). A rendezvényen az EP-ben a késõbbiek során elõterjesztésre kerülõ két kisebbségügyi határozati javaslatot vitatták meg. A javaslatok célja egy olyan általános szabályozási keret létrehozása, amely egységesen kezelné a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeit az EU-ban. "Az uniós bõvítési dokumentumokban Bulgária és Románia számára léteznek az etnikai kisebbségekre vonatkozó elõírások, ami viszont nem kötelezõ az alapító tagállamokra. Nyilvánvaló, hogy itt kettõs mércérõl van szó. Nem is beszélve arról, hogy némely tagállamban ezen kisebbségek fogalmát el sem ismerik" – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselõ. A két dokumentum lényeges különbséget tesz a történelmi kisebbségi és roma közösségek, illetve a munkaerõ-vándorlási folyamat során kialakult kisebbségek között, kihangsúlyozva: a két kisebbséget nem szabad egy kalap alá venni. Forrás: Manna.ro

29

Európai ügy a roma politika – Meghallgatást szervezett, de a jelentéstevõt nem hívta meg Járóka Lívia Az európai roma stratégia kilátásai címmel, de pártrendezvény keretében szervezett közmeghallgatást az Európai Parlamentben Járóka Lívia (EPP-Fidesz). A francia és a következõ, cseh EU-elnökség illetékes minisztereit is meghívta - megfeledkezett azonban a szocialista Kósáné Kovács Magdáról, aki a készülõ parlamenti határozat jelentéstevõje.Móricz SimonEurópai stratégia kidolgozását sürgette az Európai Parlamentben Orbán Viktor, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke, a Fidesz elnöke, aki az európai pártalakulat vezetõségi ülésén vett részt. Szakított idõt arra is, hogy megnyissa a közmeghallgatást, amelyet Járóka Lívia hívott össze. - Állásfoglalások léteznek, de stratégia nincs, sem tagállami, sem európai szinten, és e pártrendezvény célja, hogy az egységes fellépést mozdítsa elõ - mondta Járóka Lívia. Hozzátette: abban bízik, hogy a decemberi csúcstalálkozón érdemi döntések születhetnek. A roma diszkrimináció tiltását, a megkülönböztetés szankcionálását, anyagi alapok megteremtését sürgetné Járóka Lívia. A diszkriminációra példaként említette, hogy Európában sok helyen a romákkal nem szívesen járatják együtt gyerekeiket iskolába a különbözõ nemzetek tagjai, sok szegregált roma telep létezik. Ám a legfontosabb gond, hogy nincs munkahely, és a romák dolgozni szeretnének, "abban az Európában, amely elöregedik, miközben a tizenötmilliós roma népességet a százszázalékos munkanélküliség jellemzi" - jegyezte meg. Orbán Viktor szerint Járóka érte el, hogy figyelem irányul erre a problémára, amelyet már nem lehet tagállami szinten kezelni a bõvítés óta. Ezért európai roma stratégiát kell kidolgozni, ez megkerülhetetlen. Ez nem magyar, nem szlovák, nem román ügy, hanem európai. Noha európai stratégiáról szólt a meghallgatás, nem kapott meghívást Kósáné Kovács Magda, aki a parlament jelentéstevõje ebben a kérdésben. A törvényhozás elé várhatón februárban kerül a tervezet. Mint a képviselõ lapunknak elmondta, a jelentés abból indul ki, hogy Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége harmadik világbeli helyzetben él, s nincs esélye, hogy kitörjön a szegénységbõl és a kirekesztettségbõl, ha nem kap azonnali, célzott külsõ segítséget. Európa évtizedekkel túlhaladta már azt az idõpontot, amikor óvatos távolságtartással szemlélhette, hogy területén generációkon átörökített teljes társadalmi leszakadásban ekkora tömegek tengõdjenek, ráadásul ilyen európai gazdasági fejlettség mellett. Forrás: Népszabadság

Mohácsi Viktória európai romastratégiát sürgetett Európai romastratégia elkészítését sürgette Strasbourgban Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti (EP-) képviselõ. Az EP plenáris ülésén, napirend elõtt elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra: lassan tíz hónapja annak, hogy az Európai Parlament romastratégia elõterjesztését kérte az EU "kormányától", az Európai Bizottságtól. A végrehajtó testület azonban egy munkaanyagon kívül azóta sem tudott semmivel elõállni, még az õsszel tartott, "történelminek" minõsített EU-roma csúcstalálkozón sem. Szerinte eközben Koszovóban ólomszennyezett, életveszélyes telepeken laknak romák, Magyarországon pedig ezen hónapok alatt kilenc településen követtek el támadást Molotov-koktéllal vagy lõfegyverrel roma családok házai ellen. "Ennek legutóbbi és mélységesen szomorú állomása Nagycsécs, ahol a lángoló házból menekülni próbáló két romát rideg kegyetlenséggel, sörétes puskával agyonlõtték" - mondta az EP-képviselõnõ. Beszámolt arról is, hogy Olaszországból - civil szervezetek jelentései alapján - az utóbbi hónapok rendõri brutalitása és a romaellenes közhangulat miatt közel 30 ezer roma menekült el. Ehhez párosul a jelenlegi gazdasági válság, amely leginkább a leszakadt, mélyszegénységben élõ rétegeket és a romákat fogja sújtani - tette hozzá. Forrás: MTI

30

Konferencia a magyar elnökségrõl civileknek "Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre!" - ezzel a jelmondattal hívja cselekvésre, ötletelésre a hazai civil szervezeteket az a konferencia, mely a nyitottság és a párbeszéd jegyében kívánja bevonni a civileket Magyarország uniós elnökségi prioritásainak meghatározásába. A civil szervezetek egy csoportjának kezdeményezésére a Külügyminisztériummal közös szervezésben „PARTNERSÉGBEN A CIVILEKKEL - Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre!” címmel 2008. december 16-án országos konferenciára kerül sor Budapesten. A szervezõk minden olyan magyarországi civil szervezet részvételére számítanak, mely fontosnak tartja a magyar EU-elnökség sikerét és kész közremûködni a magyar elnökség programjának kialakításában. A konferenciát Göncz Kinga külügyminiszter nyitja meg, aki egy korábbi rendezvényen már kihangsúlyozta: a 2011. elsõ félévi sikeres elnökség nem képzelhetõ el széles politikai és társadalmi összefogás nélkül. A rendezvény célja tehát a civilek EU-elnökségi felkészülésbe való minél jobb bevonása, az elnökségi programmal kapcsolatos elképzelések, ötletek összegyûjtése. A konferencia végére a szervezõk reményei szerint megállapodás születhet a civilek elnökségben betöltött szerepérõl, hozzájárulásáról és a következõ lépésekrõl is. A civil partnerség jegyében a rendezvény szervezõi ezúton is minden civil szervezetet aktív közremûködésre és a konferencián való részvételre hívnak fel. A kezdeményezõ civil szervezetek: • Civilek az Európai Unióért Egyesület • EU Munkacsoport • Európa Ház • Európa Jövõje Egyesület • Európa Mozgalom Magyar Tanácsa • Közép-Európai Club Pannónia Egyesület • Magyar Atlanti Tanács • Magyar Természetvédõk Szövetsége • Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület • Páneurópa Jogász Unió • Partners Hungary Alapítvány • Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat Az érdeklõdésüket november 21-ig a jelentkezési lap (az oldal alján letölthetõ) visszaküldésével jelzõ szervezetek meghívást kapnak a 2008. december 16-i konferenciára. Forrás: EUvonal

Spanyol-belga-magyar parlamenti együttmûködési nyilatkozat a közös EUelnökség kapcsán Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke Brüsszelben aláírta a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió parlamentek közötti együttmûködését útjára indító közös nyilatkozatot. "Mindhárman hasonló alapokon képzeljük el az unió jövõjét, ami esélyt ad arra, hogy a 18 hónap alatt egységes arculata legyen az elnökségnek" - mondta az aláírás elõtt Szili Katalin. Az Európai Unión belül a tagállamok kormányait képviselõ Tanácsban félévente váltják egymást a soros elnökséget betöltõ országok. Jelenleg a franciák látják el a soros elnökséget. Jövõre a csehek, majd a svédek következnek, 2010-ben pedig az év elsõ felében Spanyolország, második felében Belgium látja el az elnöki teendõket. Magyarország 2011 elsõ felében kerül sorra. Abból a felismerésbõl kiindulva, hogy az unió elõtt álló problémák nagy részét képtelenség egyetlen féléves ciklus alatt megoldani, az elmúlt években csírájában már tapasztalható volt az egymást követõ soros elnökségek együttmûködése. Ez mind intézményesebb kereteket ölt, és a spanyol, a belga,

31

valamint az õket követõ magyar elnökség minden korábbinál szorosabb kooperációra, lényegében másfél éves ciklust átölelõ közös elnökségi trió kialakítására törekszik. Az elnökségi trió alapvetõen kormányzati síkon tevékenykedik majd, de e három ország úgy döntött, hogy a parlamentek között is szoros munkakapcsolatot létesít, és ez a szándék tükrözõdik a most aláírt közös nyilatkozatban. A dokumentum értelmében a három ország parlamenti szinten is tárgyalásokat folytat majd a spanyol, a belga és a magyar EU-elnökségi prioritásokról. Az érintett parlamentek egyeztetni fognak a trióelnökség alatt tartandó rendezvényekrõl, valamint arról, hogyan tudják egymást a soros elnökségüket megelõzõen, illetve a soros elnökségük folyamán segíteni. Az egyes parlamenti kamarák elnökei elõször 2009 tavaszán közös tanácskozást szerveznek az EUelnökséggel kapcsolatos kérdések megvitatására. Emellett az EU-elnökségi felkészüléssel foglalkozó parlamenti képviselõk is megbeszéléseket tartanak, ahol megismertetik a többi részvevõvel a kialakult "legjobb gyakorlatokat", bevált eljárási módszereket. Az ünnepélyes aláíráson Szili Katalin - az egykamarás magyar törvényhozás elnöke - mellett Herman Van Rompuy, a belga képviselõház elnöke, Armand De Decker, a belga szenátus elnöke, Francisco Javier Rojo Garcia, a spanyol szenátus elnöke, valamint Teresa Cunillera, a spanyol képviselõház alelnöke vett részt. Az aláírási ceremónia elõtt elhangzott beszédében a magyar házelnök hangsúlyozta: közös érdek, hogy a XXI. század Európája erõs legyen. "A parlamenteknek meg kell mutatniuk, hogy tudnak hídként szolgálni a társadalom felé" - indokolta Szili Katalin az elnökségi trió "parlamenti dimenziójának" megteremtését. Forrás: MTI

Ágh Attila: fontos feladatokat jelez elõre az EU kalendáriuma a spanyol-belgamagyar elnökség idejére Fontos feladatokat jelez elõre az Európai Unió kalendáriuma a 2010-11-ben esedékes spanyol-belgamagyar csoportos EU-elnökségre, ezek szinte pontosan behatárolják az idõszakban szükséges prioritásokat - vélte Ágh Attila politikatudós Brüsszelben, bemutatva az elnökség elõkészítését segítõ stratégiai munkacsoport eddigi tevékenységének és kutatásainak eredményeit a magyar EU-képviseleten. A témáról eddig született tanulmányokat és a munkacsoport találkozóinak jegyzõkönyvét kötetbe foglalták, amely folytatása kíván lenni egy tavasszal bemutatott könyvnek. Ez utóbbi általánosságban foglalkozott az Európai Unió soros elnökségének hármas országcsoportokban való betöltésével és az intézménynek az új tagállamokra gyakorolt integráló hatásával. A mostani második kötetnek már az a deklarált célja, hogy kifejezetten a spanyol-belga-magyar elnökség elõkészítésében segítsen. A politológus professzor emlékeztetett arra, hogy a három féléves csoportos elnökség munkája öt kiemelt cél körül összpontosul majd, köztük a foglalkoztatás és versenyképesség növelését a környezetvédelmi célok és a szociális vívmányok megtartása mellett próbáló lisszaboni stratégia, az innováció, az unió további bõvítése és szomszédságpolitikája, a bel- és igazságügyi integrációs folyamat, valamint a következõ uniós költségvetés témája körül. Utóbbival kapcsolatban Brüsszelben bemutatta kutatásaik néhány eredményét Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt elnöke is. Megállapította egyebek között, hogy a jelenlegi, alapvetõen a közös bevételek elosztására épülõ rendszer nem ad elég teret a szakpolitikai, illetve az új szakterületek bevonását célzó manõverezésre, ezért hosszú távon a kiadási keret növelésére van szükség. Víziójuk szerint a távolabbi jövõben az uniós összjövedelem (GNI) jelenlegi körülbelül egy százalékáról másfél százalék körülire kellene emelni az uniós költségvetési keretet, a hétéves büdzséidõszakot pedig ötre csökkenteni az említett változások elõsegítésének érdekében. Ágh Attila megerõsítette hogy a három ország stratégáiból, kutatóiból álló munkacsoport a magyar elnökség végéig, 2011-ig rendszeresen ülésezik majd. Forrás: MTI

32

A kelet-európai rendszerváltás utáni gazdasági és szociális fejlõdést elemezték az Európai Parlamentben A rendszerváltás utáni idõszakban a kelet- és közép-európai országokban elindult a modernizációs folyamat, általában javult a versenyképesség, de a folyamatot lehetséges gyorsítani és a változásoknak negatív szociális következményei is voltak - egyebek között ezeket állapították meg azon a tanácskozáson, amelyet az Európai Parlamentben tartottak a témáról. A rendezvényt az úgynevezett EU Demokraták pártszövetség képviseletében a dán Hanne Dahl EPképviselõ, valamint az EU kutatási keretprogramjának keretében létrehozott szakértõi csoport, a privatizáció és az európai szociális modell kérdéseivel foglalkozó PRESOM szervezte. Magyar elõadók is részt vettek a konferencián. Közülük Lóránt Károly, a PRESOM közép- és keleteurópai összekötõje a fejlõdés általános elemzésén túl egyebek között a romló fizetési mérleg okait fejtegette, Hoós János, a Corvinus egyetem professzora az állami döntéshozási rendszer problémáiról és javítási lehetõségeirõl szólt, míg Plenter János közgazdász a nemzetközi pénzügyi válságnak a keleteurópai térségre tett hatását is boncolgatta. A fórum célja volt az is, hogy a térség fejlõdését az európai gazdasági és szociális változások szélesebb keretébe helyezze, valamint hogy esetleges alternatív szakpolitikai lehetõségekre mutasson rá a kelet- és közép-európai országok felzárkózásának gyorsításában. Forrás: MTI

A közszolgálati mûsorszóró módosítását tervezi az EU

médiára

vonatkozó

támogatási

iránymutatás

Nyilvános vitára bocsátotta az Európai Bizottság azt a tervezetét, amely az állami támogatásokkal kapcsolatban fogalmaz meg új iránymutatásokat a közszolgálati mûsorszóró médiának, módosítva a hét évvel ezelõtt - a kommunikációs technológiáknak a mainál jóval alacsonyabb szintjén - rögzített iránymutatásokat. Az uniós tagállamok és az érintettek jövõ év január 15-ig fûzhetnek észrevételeket a tervezethez, és a brüsszeli bizottság szerint a jövõ év közepe elõtt meg is születhet az új szabályozás. A módosítások fõ célja, hogy rugalmasabban alkalmazható eszközrendszert biztosítson a közszolgálati mûsorszóróknak az új médiakörnyezetben való helytálláshoz. A médiaszektor kiemelkedõen fontos terület az Európai Bizottságnak az állami támogatásokkal kapcsolatos politikáján belül. A közszolgálati mûsorszórók a mezõgazdaság és a tömegközlekedés után a harmadik legnagyobb állami támogatásban részesülõ szektort jelentik Európában. Különbözõ támogatási formákban, EU-szinten évente 22 milliárd euró támogatásban részesülnek. Az iránymutatások tervezett módosítása nyomán is érvényes maradna az a szemlélet, hogy az uniós tagállamok kiterjedt döntési jogkört élveznek a közszolgálati mûsorszórás céljainak, feladatainak meghatározásában. Az Európai Bizottság szerepköre a tisztességes versenyfeltételeken való õrködésre szorítkozik, és ennek jegyében Brüsszel arra helyezi a hangsúlyt, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni. Ennek megfelelõen, a módosítások értelmében maguknak a tagállamoknak kell felmérniük a társadalmi szükségleteket, az új típusú médiában a közszolgálatiság értékét, illetve a piacra gyakorolt hatását. A közszolgálati mûsorszórók tehát kaphatnak támogatott szerepet az új média területén, csak arra kell ügyelni, hogy a megerõsített ellenõrzõ mechanizmusok országos szinten elkerülhetõvé tegyék a "túlkompenzálást", a kereskedelmi jellegû tevékenység keresztfinanszírozását. Forrás: MTI

33

EP: egyenlõ munkáért egyenlõ bért! Megvitatta az EP Bauer Edit szlovákiai képviselõ jelentését a nõk és férfiak egyenlõ bérezésével kapcsolatban. A jelentés megerõsíti: ugyanazért a munkáért a nõknek ugyannyi bért kell kapniuk, mint a férfiaknak, ezt a képviselõk - többek között - semleges munkaköri kategóriákkal, rendszeres ellenõrzéssel, büntetések kiszabásával segítenék elõ. Az EP várja a Bizottság javaslatait a témával kapcsolatban. A nõk és a férfiak bruttó órabére közötti különbség mutatója szerint (korrekció nélkül) a nõk 2005-ben az Európai Unióban átlagosan 15 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál, a magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség jelenleg átlagosan a 25 százalékot is eléri. A több mint 30 éve hatályban lévõ, jelentõs mennyiségû jogszabály, valamint a számos intézkedés és elköltött forrás ellenére a bérszakadék még mindig létezik, és semmi nem mutat abba az irányba, hogy e különbség érezhetõen csökkenne – írja a nõjogi szakbizottság aktuális jelentésében. Pedig „az egyenlõ vagy egyenlõ értékû munkára vonatkozó egyenlõ díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része” - érvel a jelentést készítõ Bauer Edit. A szakbizottság ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009. december 31-éig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára. Ehhez a szakbizottsági képviselõk számos ajánlást fogalmaztak meg a jelentésben. Felülvizsgálnák például a jelenlegi kollektív szerzõdéseket, bérskálákat, valamint munkaköri besorolásokat, és új, nemi szempontból semleges kategóriákat hoznának létre. A képviselõk szerint a közbeszerzési szerzõdéseknél elõnyben kellene részesíteni a diszkriminációmentes cégeket, valamint szankcionálni kellene az olyan munkaadókat, akik megsértik az „egyenlõ értékû munkáért egyenlõ díjazás” elvét. A jelentés uniós forrásokat is elõirányozna a tagállamok számára a kezdeményezések megvalósítása érdekében. A jelentés egyik legérdekesebb része az „egyenlõ fizetések napjának” ötlete, amelyen az „európai nõk ugyanazért a munkáért átlagosan ugyanannyi fizetést kapnának, mint amennyit a férfiak átlagosan kapnak”. A jelentés teljes szövege ezen az oldalon olvasható. Forrás: EP Sajtószolgálat

Parlamenti vita a válságról és a tennivalókról A strasbourgi plenáris ülésen az EP-képviselõk vitáztak a gazdasági-pénzügyi válság megoldásának lehetõségeirõl, a G20-ak washingtoni csúcstalálkozójának eredményeirõl és a válság utáni idõszakban az EU elõtt álló kihívásokról és feladatokról. A vitában a Tanács képviseletében felszólalt Jean-Pierre Jouyet. A francia Európa-ügyi miniszter megerõsítette: a francia elnökség egyik fõ prioritásának tekinti, hogy létrehozzon egy mentõcsomagot az 1929-es válsághoz hasonló méretû gazdasági-pénzügyi recesszió kezelésére. A tagállamok bankközi kölcsöngaranciákat nyújtottak és tõkeinjekciót hajtottak végre a bankok számára - mondta. Jouyet üdvözölte az Európai Központi Bank által végrehajtott kamatláb-csökkentést, és azt mondta, a Tanács támogatja a jegybank további kezdeményezéseit. „A G20-találkozó világosan megmutatta, hogy minden lehetséges makrogazdasági eszközt ki kell használni a gazdaság lelassulásának megállítására” - fogalmazott. Hozzátette, a Tanács szorosan együtt fog mûködni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a tagállamok gazdaságmentõ kezdeményezései egymással összhangban legyenek. „Biztosítanunk kell a közös piac megfelelõ mûködését, és az állami támogatási rendszer rugalmasságát azért, hogy a tagállamok támogatni tudják a veszélyeztetett szektorokat” – mondta, beszédében külön kiemelte az autógyártást.

34

A G20-ak washingtoni csúcstalálkozóján a résztvevõk a megbízhatóság és a felelõsség elvére helyezték a hangsúlyt, ahogyan azt az Európai Unió is javasolta - emelte ki Jouyet. Elmondta, a résztvevõ államok vezetõi megegyeztek a hitelminõsítõ intézetek reformjában, a pénzügyi világban érintett intézmények jobb szabályozásában és a jutalmazási rendszerek és a túlzott kockázatvállalás közötti kapcsolat újragondolásában. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a washingtoni G20-találkozót olyan nyitottság jellemezte, amely pár hónappal ezelõtt még nem volt jellemzõ. „Személyes meggyõzõdésem, hogy az elsõ G20 találkozó a globális válság közös kezelésének új korszakát nyitotta meg, és mindenki számára egyértelmûvé tette, hogy globális fellépésre van szükség” - fogalmazott. A Bizottság 2009-es munkaprogramjára hivatkozva elmondta, egyszerre kell most a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás visszaesése miatti károkra és a krízis utáni szükséges reformokra összpontosítani. November 26-án a Bizottság bemutatja gazdasági mentõcsomagját mondta Barroso. A plenáris vitában számos politikus szólalt fel; az európai néppárti frakció képviseletében felszólaló Joseph Daul megfogalmazása szerint a gazdasági-pénzügyi válság „nem a kapitalizmus veresége, hanem a piaci átláthatóság és a megfelelõ pénzügyi felügyeleti intézmények hiányának, illetve a gyenge szabályozásnak az eredménye” A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz szerint a G20-ak találkozója elõrelépést jelentett, ugyanakkor gyors cselekvésre van szükség, különösen a hitelminõsítõ intézetek, a pénzügyi felügyelet, a magántõke, az árfolyam-fedezeti alapok és a vállalatvezetõi fizetések terén. Schulz kritizálta azt az elgondolást, amely szerint a reálgazdaságból kellene tõkét kivonni a pénzügyi válság kezelésére. „Befektetni kell a reálgazdaságba” - mondta. A liberálisok képviseletében Graham Watson emlékeztetett rá: a nyitott piacok mellett nem szabad megfeledkezni a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról és a klímaváltozás elleni küzdelemrõl sem. Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió) szerint a legfontosabb most az, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, India és Kína összefogjon, és együtt hozzon szabályokat a globális pénzügyi piacok jövõbeli felügyeletére. Monica Frassoni a zöldek képviseletében az 1930-as évek amerikai válságkezelõ programjára utalva egy „zöld new deal” bevezetését indítványozta, míg Roberto Musacchio (GUE/NGL) elégedetlenségének adott hangot, szerinte „a csekély eredménnyel járó G20-találkozó nem végzett nagyjavítást a kapitalizmuson”, és „senki sem kérdezi, melyek a válság tényleges okai, így nem lehet valóban megoldani a problémákat.” Forrás: EP Sajtószolgálat

Az eurózónában gyakorlatilag leáll a gazdasági növekedés Az euróval fizetõ országokban gyakorlatilag leáll a gazdasági növekedés: az idei 1,2 százalékos GDPbõvülés után jövõre csak 0,1 százalékos növekedésre lehet számítani – közölte Brüsszelben az EU pénzügyi biztosa. "A gazdasági látóhatár jelentõs mértékben elsötétült, ahogy az Európai Uniót utolérte az õsz folyamán elmélyülõ pénzügyi válság, és ennek megvan a következménye mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalomra nézve" - fogalmazott Joaquín Almunia, ismertetve az Európai Bizottság elõrejelzését az unió gazdaságának a jelenlegi számítások szerint várható alakulásáról. Mint mondta, jövõre Németországban és Franciaországban egyáltalán nem lesz növekedés, Nagy-Britanniában pedig egyenesen a GDP mintegy egy százalékos - visszaesésére kell számítani. Az idei elsõ negyedévben még 0,7 százalékos volt az eurózóna növekedése, a másodikban 0,2 százalékos volt a visszaesés, míg a harmadik és a negyedik negyedévre 0,1-0,1 százalékos lassulással számolnak Brüsszelben. Az eurózóna így technikailag recesszióba süllyedt. Legutóbbi becslésében a Bizottság még 1,7 százalékos növekedést jósolt erre az évre az euróövezetre nézve. Ez a prognózis azonban még az amerikai hitelválság Európába történt átgyûrûzése elõtt fogalmazódott meg. Az egész EU-ra nézve a Bizottság 1,4 százalékot jósol, szemben a legutóbbi április elõrejelzésében szereplõ 2,0 százalékos növekedéssel. Jövõre azonban már csak 0,2 százalékos növekedést feltételez

35

uniós szinten. Brüsszel becslései szerint egyre súlyosabb gondot jelent majd Európában a munkanélküliség: az eurózónában az idén 7,6 százalékos rátához képest 2009-ben 8,4, 2010-ben pedig már 8,7 százalékos munkanélküliség várható. Szintén romlik az államháztartási hiány mutatója: az euróövezetben ez az idei 1,3 százalék után 2009-ben 1,8 százalékos lesz a GDP-hez viszonyítva. Az átlagtól azonban nagy eltérésekre kell számítani: Franciaországban már az idén eléri a hiány a 3 százalékot, jövõre pedig a 3,5 százalékot. Ilyen mutatóval a franciak nem juthatnának be az euróövezetbe, ha most kellene pályázniuk. A recessziós kilátások egyetlen pozitív mutatója a várható infláció csökkenésében mutatható ki. Az euróövezetben az idei 3,5 százalékos infláció jövõre 2,2, 2010-ben 2,1 százalékosra mérséklõdik. Forrás: Felvidék.ma

36

ROMA HÍREK Odafigyelnek a romák helyzetének javítására 2005-ben indult a roma felzárkóztatás évtizede 9 közép- és dél-európai/balkáni országban. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Montenegró és Szlovákia közül 2007-ben éppen a legutóbbi, tehát Szlovákia tette a legkevesebbet az In Minorita polgári társulás értékelése szerint. (felvidek.ma)Mindössze fél százalékponttal javult a romák helyzete 2006-hoz képest. Ez is haladást jelent Zuzana Kumanová, a szervezet elnöke szerint, csak éppen a legkisebbet az érintett 9 országban. A Nyitott Társadalomért Alapítvány, a Világbank és az Európai Bizottság által támogatott roma évtized akcióinak olyan kezdeményezésekkel kellene elõállniuk, amelyek tényleges javulást is hoznak a romák életében. Nem elég megfogalmazni a problémaköröket, hiszen mindenki tudja, hogy a lakáshelyzet, a foglalkoztatás, az oktatás, az egészség a legfontosabb a megkülönböztetés kiküszöbölése mellett. Látható javulás is kell, s éppen ennek a hiányát rótta fel Ladislav Oravec, a Simecka Alapítvány roma programigazgatója. Kifogásolta, hogy eleve rosszul tervezték meg az évtized programjait, így azok kivitelezhetetlenek. És hogy a kormány számára is csak ál-prioritás a romakérdés, s ez abból is kitûnik, hogy nem igazán kíváncsi a mostanihoz hasonló vizsgálódások eredményeire. Ezt azonnal visszautasította Ivan Hriczko, a roma kormánybiztos asszisztense - arra hivatkozva, hogy ha a kormány 200 millió eurót, vagyis több mint 6 milliárd koronát irányzott elõ a roma csoportok életkörülményeinek javítására, és több civil szervezetektõl érkezett javaslatot is beépítettek a kormány, illetve a roma kormánybiztos programjába, akkor nem vádolható közömbösséggel. A roma évtized programjaiban résztvevõ államok 2009-ben Szlovákia elnöksége alatt vizsgálják majd, milyen ütemben folyik a roma népesség szociális felzárkóztatása, és ahogyan Alena Pániková, a Nyitott Társadalomért Alapítvány igazgatója fogalmazott: arra is odafigyelnek majd, hogy a programot felvállaló kormányok milyen intézményi és politikai lépésekkel segíti a romák helyzetének javítását. Forrás: RomNet

Továbbra is diszkriminálják a roma fiatalokat az iskolákban - Roma szervezetek prágai konferenciája Olyan tanintézetekben helyezik el õket, ahol mozgássérülteket oktatnak - hangzott el az európai roma szervezetek Prágában véget ért konferenciáján. Mindez annak ellenére, hogy az Európai Bíróság már egy évvel ezelõtt követelte, hogy Csehország szüntesse be ezt a gyakorlatot. Ondrej Liska cseh oktatási miniszter szerint három-öt évbe is telhet, amikorra a problémát meg tudják oldani. Ugyanakkor elismerte, hogy a roma vagy más szóval cigány gyermekek "nem kevésbé tehetségesek és képességük sem kisebb, mint másoké". Az International Herald Tribune prágai tudósításában idézte Robert Kushent, a budapesti Roma Jogok Központjától, aki szerint "Valódi tettre van szükség annak érdekében, hogy a roma gyermekeket a fõáramlatba tartozó iskolákba vegyék fel." Forrás: Romnet

Roma összefogás a nyelvhasználatért, a roma kultúráért Az orosházi, hátrányos helyzetû, elsõsorban roma gyermekek segítésére, felkarolására vállalkozott alakulásakor a Phrala-testvérek Alapítvány. Hasonló terveik vannak a helyi cigány kisebbségi önkormányzatnak is, ezért legutóbbi ülésükön a képviselõk úgy döntöttek, együttmûködési megállapodást kötnek a civilekkel. Szándékaik szerint ez a közös munka elõsegítheti a romák kulturális örökségének megõrzését, a cigány nyelvhasználat ápolását. Közös rendezvényeket is terveznek az ötletgazdák, melynek keretében külön figyelnek a gyerekekre. Erre jó alkalom lehet már a téli szünet is. Cs. I. Forrás: Békés Megyei Hírlap

Fotópályázat a roma integrációért A budapesti székhelyû Nyílt Társadalom Intézet és a Közép-Európai Egyetem részeként mûködõ OSA Archivum Chachipe Youth nemzetközi fotópályázatot hirdet 12-25 éves fiatalok számára. A Roma évtized program 2005-ben indult, és kilenc ország kormányának részvételével, a Világbank és számos civil szervezet csatlakozásával azt a célt tûzte ki, hogy tíz év alatt elõsegíti a roma közösségek társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatását. A 2007-ben elindított Chachipe és annak folytatása, a Chachipe Youth fotópályázat a romákkal kapcsolatos vizuális sztereotípiák elleni fellépést, a roma emberek és a roma kultúra érzékletes és mûvészi bemutatását szeretné elérni. (A chachipe lovári cigány nyelven igazságot, valóságot vagy jogot jelent.) A Chachipe Youth fiatalokhoz szól, arra ösztönözve õket, hogy használják a fényképezõgépet és mutassák be, hogyan látják õk a romákat és életüket. Három kategóriában lehet pályázni: Az utcám, a városom, ahol élek; Az én színes világom; Mi a baj? A versenyre olyan képeket várnak a szervezõk, amelyek 2005 után készültek a Roma integráció évtizede valamely országában: Albániában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Macedóniában, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában vagy Spanyolországban. A Chachipe Youth on-line fotópályázat. A digitális képek feltölthetõek a http://photo.romadecade.org oldalra december 15-ig. A verseny végeredményének kihirdetésére várhatóan 2009 januárjában kerül sor. A nemzetközi zsûri 1000 eurós díjat oszt ki minden kategóriában a 12-15, 16-19, 20-25 évesek között. A Chachipe Youth pályázatra beérkezett fotókból 2009 elején kiállítás nyílik a budapesti Centrális Galériában. Forrás: Kultúra.hu

Magyarországi roma mûvészek kiállítása Londonban 16 ország mûvészei képviseltetik magukat A tavalyi Velencei Biennálé Roma Pavilonjának Elveszett Paradicsom (Paradise Lost) címmel bemutatott anyagából nyílt kiállítás a Londoni Magyar Kulturális Központban. A 2007 novemberében zárult 52. Velencei Biennálé roma anyagából maga a londoni intézet válogatott rajzokat, festményeket, szobrokat és videóinstallációkat. A Velencében bemutatkozott nyolc európai ország 16 mûvésze közül hatnak a munkái láthatók december 10-ig a londoni intézetben - tájékozatta az MTI-t a magyar kulturális központ. Közülük Omara (Oláh Mara),

38

Szirmai Norbert, Révész János Magyarországot, Daniel Baker, Damian Le Bas és Delanie Le Bas NagyBritanniát képviseli. Junghaus Tímea, a velencei roma pavilon kurátora elmondta az MTI-nek: a biennálé történetében elõször történt meg, hogy a roma mûvészek önálló helyen állítottak ki. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI), amely ezt a pavilont szervezte, a zárás után egyben tartotta az anyagot, hogy másutt is bemutathassák. A magyar intézeteken (Brüsszel, Párizs, Bécs, London) kívül - ahol a velencei anyag egy része volt látható - az elmúlt egy évben Európa sok nagyvárosában kiállították a teljes velencei anyagot, így például az ausztriai Grazban is láthatták az érdeklõdõk. Legközelebb december 5-én Németországban, a kölni városházán lesz nagy kiállítás, a meglevõ gyûjteményhez újabb európai cigánymûvészeket is meghívtak - tette hozzá Junghaus Tímea. Forrás: MTI

Romákat ért halálos támadás Nagycsécsen Ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálõttek két, egymással szemben lévõ nagycsécsi családi házra; a támadásban egy 43 éves férfi és egy 40 éves nõ a helyszínen életét vesztette - mondta az MTInek Dobi Tamás, a Borsod megyei rendõr-fõkapitányság kommunikációs irodájának munkatársa. Roma kisebbségi önkormányzati vezetõk egyöntetûen úgy vélik, hogy szélsõséges csoportok vannak a háttérben. Körbezárta a rendõrség azt az útszakaszt, ahol Molotov-koktélos támadás történt a Borsod megyei Nagycsécsen. A Dózsa utcában két, egymással majdnem szemközt lévõ házon látszanak égési és lövésnyomok - jelentette a helyszínrõl az MTI munkatársa. Az egyik szomszéd - aki a másik megtámadott házban él - azt mondta az MTI-nek, hogy az õ élettársa hozta ki a halálos áldozatokat a lakásukból. Úgy tudja, hogy mindkettejüket fejbe lõtték. Dobi Tamás közölte: az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bûntette miatt indított nagy erõkkel nyomozást. A fõkapitányság vezetõje a bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy(ek) kilétének megállapítását vagy elfogását közvetlenül elõsegítõ személy részére egymillió forint nyomravezetõi díjat tûzött ki - tette hozzá. Az üggyel kapcsolatban Mecser Tamás fõkapitány-helyettes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõrfõkapitányság bûnügyi igazgatója rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. A Tiszaújvárostól l0 kilométerre lévõ faluban ezren laknak. A falu határában történt tragédia hírére a környékbeli települések cigány önkormányzati vezetõi is összegyûltek, akik egyébként már egyeztettek a rendõrséggel még a reggeli idõpontban. Nagy Tibor, aki megsérült a támadás során, az MTI-nek azt mondta: feleségét és bátyját érte a halálos lövés, õ megsebesült, sérülésével még most megy majd a kórházba. Az információk szerint sörétes puskából lõttek. Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod megyei elnöke az MTI-vel a helyszínen közölte: két védtelen ember halt meg a támadás során, akik sosem ártottak senkinek. "Hátulról, galád módon követték el a bûncselekményt" - tette hozzá. A helyiek azt mondták, a robbanásra lettek figyelmesek, Nagy Tibor, aki részese volt az eseménynek azt mondta, fölálltak, hogy kinézzenek az ablakon és akkor érte õket a lövés. A rendõrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda szakértõi jelenleg is a helyszínen tartózkodnak, a szemben lévõ mezõn is nyomokat rögzítettek. Nagycsécsen nincs kisebbségi önkormányzat. Az összegyûlt környékbeli kisebbségi önkormányzati vezetõk egyöntetûen úgy vélik, hogy szélsõséges csoportok vannak a háttérben. Nótár Zoltán, az igrici kisebbségi önkormányzat vezetõje azt mondta, információi szerint az áldozatok sosem álltak összeütközésben a törvénnyel, 50 év körüliek voltak, kiszolgáltatottak és könnyen támadhatóak. Forrás: MTI

39

"Roma Access Program 2009" - a Közép-Európai Egyetem pályázata 9 hónapos felkészítõ kurzusra roma fiataloknak Közép-Európai Egyetem Határidõ 2008. december 7. Pályázati feltételek: - roma fiatalok Közép- és Kelet-Európa országaiból (ide értendõ Magyarország is) - fõiskolai vagy egyetemi diploma (lehetõleg társadalomtudomány vagy humán tárgyak területén szerzett diploma) - legalább középszintû angol nyelvismeret "Roma Access Program 2009" címmel a Közép-Európai Egyetem pályázatot hirdet 9 hónapos felkészítõ kurzusra roma fiatalok számára. A program célja: roma fiatalok felkészítése posztgraduális képzésre, tudományos és angol nyelvi készségek fejlesztése. Hiányos vagy határidõn túl beérkezett jelentkezések nem fogadhatók Azon a pályázók jelentkezése, akik nem szerzik meg diplomájukat 2009 májusáig, nem fogadható el!

el!

A program idõtartama: 2009. május - 2010. január (9 hónap) A kurzus: - nappali kurzus - ismeretszerzés különbözõ tudományterületeken (jogtudomány, szociológia, politológia vagy nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok stb.) - angol nyelvi képzés A jelentkezésnek tartalmaznia kell: - kitöltött jelentkezési lap (angol nyelven) - önéletrajz - motivációs levél - referencialevél egy elismert roma szervezettõl (amennyiben a referencialevél nyelve nem angol, úgy az angol nyelvû változatot is mellékelni szükséges) - referencialevél egy egyetemi professzortól vagy a munkáltatótót (amennyiben a referencialevél nyelve nem angol úgy, az angol nyelvû változatot is mellékelni szükséges) - a dokumentumok és a diploma hivatalos másolata Jelentkezési határidõ: 2008. december 7 A motivációs levél és a 2 db referencialevél leadási határideje: 2008. december 21. Forrás: CEU.hu

40

PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ,,Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megõrzéséhez igénybe vehetõ támogatások részletes feltételei” Kiíró: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: www.mvh.gov.hu Támogatás célja: a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerûsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megõrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Pályázók köre: A rendelet 4. vagy 5. számú melléklete szerinti településen mûködõ települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkezõ nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy. Beadási határidõ: 2009. május 31., 2009. október 31. Pályázati csomag: A támogatási kérelmet Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az elektronikus ûrlapkitöltõ szolgáltatás segítségével elõállított elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. További részletek: http://www.fvm.hu/doc/upload/200810/emva_videki_orokseg_kihirdetesre.pdf Érdeklõdni lehet: Bõvebb információ és a pályázati felhívás teljes szövege letölthetõ a http://www.fvm.hu oldalról ,,Roma szolgáltató (munkaerõ-piaci és közösségi) hálózat elnevezésû kísérleti program megvalósítása” Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Forrás: http://www.ofa.hu Támogatás célja: Hosszú távú (átfogó) cél: Az elsõsorban roma származású népesség munkaerõpiaci esélyeinek javítása, társadalmi befogadásának segítése, munkahelyek létrehozásával, megtartásával, reagálva a helyi szinten megjelenõ kielégítetlen szükségletekre, a munkaerõ-piaci és közösségi szolgáltatások területén. Rövid távú (konkrét) cél: Az elsõsorban roma származású közösség számára a munkaerõ-piaci és közösségi szolgáltatásokhoz való hozzájutás elõsegítése, igények generálása szolgáltatás igénybevételére. Pályázók köre: Minden magyarországi székhelyû és telephelyû nonprofit szervezet, cigány kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit Kft (kivéve pártok, pártalapítványok, biztosító egyletek, mozgalmak), amely közösségi házat tart fent, illetve roma köz, közcélú, közhasznú programot/programokat szervez. A pályázó szervezettel szembeni feltétel, hogy bírósági nyilvántartásba vétele 2007. december 31. elõtt megtörtént, továbbá rendelkezik munkaközvetítõi engedéllyel vagy az arra irányuló kérelemmel, valamint a pályázó a pályázatban Roma szolgáltató (munkaerõ-piaci és közösségi) iroda mûködtetését vállalja. Beadási határidõ: 2009. január 09. Pályázati csomag: http://www.ofa.hu Érdeklõdni lehet: A kísérleti programmal kapcsolatos egyéb információ az OFA Hálózat munkatársaitól kapható, telefon: 06-1-555-2900

„Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/

Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsõoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek mûködtetõi, szakmai táborok szervezõi stb.), amelyeknél az elõadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül az intézményben, programban részt vevõ munkatársak szakmai fejlõdését is szolgálhatja Beadási határidõ: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklõdni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ ,,Tanulmányi támogatás a 2008/2009-es tanévben szülõföldi felsõoktatási mester vagy doktori képzésben részt vevõ szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségû személyek számára” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium; Balassi Bálint Intézet Forrás: http://www.okm.gov.hu Támogatás célja: a 2008/2009-es tanévben szülõföldi felsõoktatási mester vagy doktori képzésben részt vevõ szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségû személyek tanulmányi támogatása. A támogatás a 2008/2009-es tanév 10 hónapjára szól. A támogatás havi összege személyenként 10 000 Ft/hó, azaz havi tízezer forint (összesen 100 000 Ft/tanév, azaz egyszázezer forint a tanév egészére). Pályázók köre: minden olyan szerb állampolgárságú magyar nemzetiségû személy, aki a 2008/2009-es tanévben - szülõföldi felsõoktatási intézményben mester képzésben nappali tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy szülõföldi felsõoktatási intézményben doktori (PhD/DLA) képzésben nappali vagy levelezõ tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, illetve a doktori téma elfogadásáról szóló igazolással alátámaszthatóan a doktori cím megszerzésére irányuló tevékenységet folytat. Beadási határidõ: 2008. december 19. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/3771cfc4ba7f53d4c125750a0 03f7ac7?OpenDocument, illetve a Szabadkai Információs Irodában 2008. november 26-tól beszerezhetõ, és az internetrõl (http//www.martonaron.hu) is letölthetõ. Érdeklõdni lehet: Az érdeklõdõk az alábbi címen és telefonszámon kaphatnak további részletes felvilágosítást a pályázatról, a pályázati adatlapról (mely beszerezhetõ lesz ugyanitt), valamint a szerzõdésrõl: Szabadkai Információs Iroda - Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Szerbia, 24000 Szabadka, Ptuji utca 1. Tel.: +381-24-670-031, Fax: +381-24-552-519; E-mail: [email protected]

,,Tanulmányi támogatás a 2008/2009-es tanévben szülõföldi felsõoktatási magiszteri/specialista vagy doktori képzésben részt vevõ ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségû személyek számára” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium; Balassi Bálint Intézet Forrás: http://www.okm.gov.hu Támogatás célja: a 2008/2009-es tanévben szülõföldi felsõoktatási magiszteri/specialista vagy doktori képzésben részt vevõ ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségû személyek tanulmányi támogatása. A támogatás a 2008/2009-es tanév 10 hónapjára szól. A támogatás havi összege személyenként 10 000 Ft/hó, azaz tízezer forint havonta (összesen 100 000 Ft/tanév, azaz egyszázezer forint a tanév egészére). Pályázók köre: minden olyan ukrán állampolgárságú magyar nemzetiségû személy, aki a 2008/2009-es tanévben - szülõföldi felsõoktatási intézményben magiszteri vagy specialista képzésben nappali tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

42

-

szülõföldi felsõoktatási intézményben doktori (PhD/DLA) képzésben nappali vagy levelezõ tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik Beadási határidõ: 2008. december 19. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/4dc0bd21fb61a5a1c125750a 00407753?OpenDocument, illetve a Beregszászi Információs Irodában 2008. november 26-tól beszerezhetõ, és az Internetrõl (http://www.martonaron.hu) is letölthetõ. Érdeklõdni lehet: Az érdeklõdõk az alábbi címen és telefonszámon kaphatnak további részletes felvilágosítást a pályázatról, a pályázati adatlapról (mely beszerezhetõ lesz ugyanitt), valamint a szerzõdésrõl: Beregszászi Információs Iroda 90202 Beregszász (Beregovo), vul. B. Hmelnickoho 14.B. Hmelnickij u. 14. Tel./Fax: +380-31-41-241-77, E-mail: [email protected]

„Elõkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program)” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvetõ célja azon elõkészítõ tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elõsegítõ tervszerû, egyértelmû eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelõen elõkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidõ: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklõdni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon

„Biztos munka címû program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elõsegítése a fizetendõ járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevõ természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végzõ nem állami szervezetek. Beadási határidõ: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklõdni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail: [email protected]

43

„Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása ”

Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttmûködve, valamint jogi személyiséggel rendelkezõ cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidõ: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.macika.hu Érdeklõdni lehet: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllõi út 47-49. Tel.: 06/1/455-9030

„Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.szmm.gov.hu, www.macika.hu Támogatás célja: Természeti csapások és elemi károk esetén, ahol lakásállapot romlását követõen a lakhatás ellehetetlenül. A lakást/házat életveszélyessé nyilvánították, és a települési önkormányzat nem tud megfelelõ elhelyezést biztosítani (az elhelyezési kötelezettség hiányát a pályázatban bizonyítani kell), valamint a Gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján megfogalmazott lakhatási veszélyeztetettség fennállása esetén (a lakhatási veszélyeztetettség fennállását a helyi/kistérségi családsegítõ vagy gyermekjóléti szolgálatnak bizonyítania kell) Pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzat (csak helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy a helyi roma közösséget képviselõ civil szervezettel történõ együttmûködésben), - jogi személyiséggel rendelkezõ cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység Beadási határidõ: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/60193a000f8bf4c3c12573f50 03b278d?OpenDocument Érdeklõdni lehet: Tel.: 455-9030, Fax: 455-9030

,,Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma Forrás: http://www.nfu.hu Támogatás célja: a fenntartható gazdasági fejlõdés, a turizmus, humánerõforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttmûködések, környezet- és természetvédelem, valamint az infrastruktúrafejlesztés terén megvalósuló határon átnyúló együttmûködések támogatása. Pályázók köre: Pályázat benyújtására és támogatásra jogosultak a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások, ezen szervezetek intézményei, nonprofit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok, ill. közhasznú nonprofit gazdasági társaságok), oktatási intézmények, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák stb. Partnerként legalább egy, a jogosult programterületen mûködõ magyarországi és egy szlovákiai szervezetnek kötelezõen kell részt vennie a megvalósításában. Beadási határidõ: 2008. december 15, 2008. december 16, 2008. december 17 Pályázati csomag: A felhíváshoz kapcsolódó pályázati dokumentáció letölthetõ a http://www.huskcbc.eu, http://www.nfu.hu és a http://www.vati.hu honlapokról, továbbá:

44

http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/35c6fbadb9a8ed9cc12574e3 0041dc87?OpenDocument Érdeklõdni lehet: http://www.husk-cbc.eu, http://www.nfu.hu, http://www.vati.hu

,,Felhívás a "10 000 lépés program" 2008. évi szabadidõs programjának szervezésére, programszervezõ feladatkörre” Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Forrás: http://www.otm.gov.hu Támogatás célja: A pályázat célja programszervezõk bevonása a "10 000 lépés program" szabadidõs programba (a továbbiakban: Program), annak érdekében, hogy a programszervezõk gyaloglóklubokat hozzanak létre. A klubok létrehozásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága 10 000 lépés program-csomagokat biztosít ingyenesen. Pályázók köre: Önkormányzat, egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, sportszövetség Beadási határidõ: Folyamatos Pályázati csomag: http://www.otm.gov.hu/, http://www.ksr.sportolonemzet.hu/, http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/eadecd6b709bc599c1257472 002f0be7?OpenDocument Érdeklõdni lehet: A pályázattal és a lépésszámlálók forgalmazóival kapcsolatosan további információ kérhetõ: [email protected]; [email protected] e-mail címeken. ,,Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 ” Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Forrás: http://www.vati.hu Támogatás célja: Az EU által támogatott ETE program (Európai Területi Együttmûködés) Ausztria és Magyarország határtérségének határon átnyúló együttmûködési projektjeit segíti. A program célja az osztrák-magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, ezáltal a regionális versenyképesség erõsítése és az egyenlõtlenségek enyhítése. Jelen program keretében olyan projektek támogathatóak, amelyek közösen kerülnek kidolgozásra, valamint a régió közös lehetõségeinek és esélyeinek fenntartható és innovatív kihasználását eredményezik. Pályázók köre: - közintézmények és a közintézményekkel azonos elbírálás alá esõ intézmények nonprofit szervezetek egyéb intézmények, amelyek a projektszinten közérdekû tevékenységet folytatnak Ide tartoznak például az állami, tartományi, ill. megyei szervek, önkormányzatok, egyetemek, a többségében közintézmények által finanszírozott és ellenõrzött létesítmények, a közhasznú nonprofit szervezetek és egyesületek. Nem támogathatók magánszemélyek, politikai pártok, a vállalkozásoknak folyósított közvetlen támogatások, valamely projekt keretében megvalósuló profitorientált tevékenységek. Beadási határidõ: A program támogatási forrásaira folyamatos pályázati rendszer keretében lehet pályázni, a pályázatok bármikor benyújthatók. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/99dc4fc557f64bfcc125748a0 02c925b?OpenDocument, valamint: http://www.at-hu.net Érdeklõdni lehet: http://www.at-hu.net

,,Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erõsítése / TIOP - 1.2.2/08/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu

45

Támogatás célja: A konstrukció átfogó célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erõsítése és az iskolabarát szemléletû megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A mûvelet célja olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák - mindenekelõtt a kulturális tudatosság és kifejezõkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák (2006/962/EK ajánlás szerinti nyolcadik kulcskompetencia), valamint a szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítását. A konstrukció célja, hogy a múzeumok iskolabarát fejlesztése a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként valósuljon meg. A beavatkozás a múzeumpedagógiai tevékenységeket megalapozó és segítõ célzott infrastrukturális fejlesztéseket támogatja: a konstrukció keretében a múzeumok iskolarendszerû oktatáshoz, nem formális és informális képzési formákhoz, módokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése történik meg. Ezek eredményeként korszerûen berendezett, jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók, oktatóterek, az alkotókészséget és kreativitást fejlesztõ múzeumi terek jönnek létre. A korszerû múzeumpedagógiai foglalkoztató-oktató terek létrehozása, továbbá a virtuális múzeumi informatikai pontok (IKT infrastruktúra) kialakítása révén a múzeumok aktívabban és hatékonyabban kapcsolódhatnak be az oktatás és az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A múzeumok iskolabarát fejlesztésének célja, hogy a múzeumok sajátos adottságaikra építve erõsítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban mûködjenek, illetve legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. A fejlesztések szoros összhangban állnak a TÁMOP 3.2.8. mûveletével, azok infrastrukturális hátterét biztosítva. Ezen pályázat keretében nem valósulhat meg a múzeumok a Regionális Operatív Programok keretében támogatott látogatóbarát, turisztikai fejlesztése. Pályázók köre: Jelen pályázati kiírás keretében az 1997. évi CXL tv. szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézmények pályázhatnak. Önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezõ muzeális intézmények vonatkozásában § muzeális intézmény tagintézményében (filia) megvalósuló fejlesztés esetében a központi muzeális intézmény, § egyéb esetben a B1 pontban meghatározott fenntartóik pályázhatnak. 1. muzeális intézmények (az 1997. évi CXL. törvény szerint), 2. önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezõ muzeális intézmények esetében a fenntartók Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület, 531 Szakszervezet, 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 541 Kamara, 549 Egyéb köztestület, 551 Egyház, 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete, 559 Egyéb egyházi szervezet, 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság, 599 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet 951 Gesztor önkormányzat, társulás Beadási határidõ: 2009. január 30. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/ Érdeklõdni lehet: További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, a http://www.nfu.hu/ honlapon, illetve írásban az [email protected] e-mailcímen kapható.

46

JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK A hétvégi örmény iskola tanára: Sossi Sousani Az örmény diaszpórák történetében a nyelv oktatása, tanulása évszázadok óta kardinális kérdés. A magyarországi kisebbségek közül csak a nagyobb létszámban, kompaktan élõ nemzetiségeknek volt korábban is önálló oktatási rendszerük, a kis létszámú, szórt kisebbségek – lengyelek, ruszinok, örmények, görögök – nem rendelkeztek ilyennel. A nemzetiségi oktatási törvény nagy lehetõséget adott az örmény kisebbségnek is, hogy megszervezze saját oktatási rendszerét. Több mint tíz év alatt azonban nem sikerült létrehozni alulról fölfelé építkezõ, kimeneti rendszerben mûködõ önálló iskolát. A görögöknek, lengyeleknek, ruszinoknak sikerült. (Az örmény oktatás helyzetérõl jelenleg készül tudományos igényû tanulmány, amely a sikertelenség okait tárja fel és elemzi, és a továbblépés útjait is vizsgálja.) Az évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy csak kis lépésekben, alulról fölfelé építkezõ rendszerben, szakképzett tanárral, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi oktatási elveit szem elõtt tartva lehet megvalósítani a jövõben az örmény kisebbségi nyelvoktatást. Az Országos Örmény Önkormányzat oktatásért felelõs képviselõje ezért kérte fel Sossi Sousani asszonyt a hétvégi örmény iskola feladatainak ellátására, hiszen az aleppói születésû Sossi a Jereváni Állami Egyetem bölcsészkarán végzett, mindkét irodalmi nyelv tökéletes birtokában van, s van gyakorlata az iskolai oktatásban, hiszen Aleppóban évekig tanárként dolgozott. Most a budapesti Örmény Kulturális Központban, hétvégi oktatás keretében tanítja az érdeklõdõket nyelvre, irodalomra, kultúrára, tanítja õket örménynek lenni. Õt szeretnénk bemutatni az Armenia olvasóinak. - A Sousani név kissé szokatlanul hangzik örmény fülnek, mondja el, hogyan került a családja Aleppóba? - Az 1915-ös mészárlás menekültjeinek elsõ állomása Szíria volt. A szerencsétlen, otthonuk vesztett túlélõk, özvegyek, árvák mindenüket elvesztették, az apró gyermekek még saját nevükre sem emlékeztek. A genocídium túlélõje vagyok én is; apai részrõl a második, anyai részrõl a túlélõk harmadik nemzedékéhez tartozom. Valódi családnevem: Avetiszean. Mesélték, hogy szaszuni menekültek csoportja érkezett Szíriába – egy hajszálon múlt az életük. Az anyakönyvi hivatalban úgy regisztrálták õket, hogy „a szuszani kolostorból áttelepültek”, így lett nagyon sok szíriai örmény vezetékneve „Szuszani”, ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy apáik kapcsolatban voltak Szaszun vidékével. - Mikor és miért döntötte el, hogy Jerevánban végzi el az egyetemet? - Kora gyermekségemtõl legkedvesebb tantárgyam az örmény nyelv és irodalom volt. Mindig nagy boldogság töltött el ezeken az órákon. Sokszor elgondoltam, de jó lehet ott, ahol az örmények egy hazában élnek, és csak örmény szót lehet hallani. Szíriában az idegenségtõl szenvedtem leginkább. Az örmény haza szeretetét szüleim plántálták belém legelsõként. Édesanyám gyakran olvasott fel örményül, velünk is gyakoroltatta az olvasást, és ügyelt rá, hogy helyesen ejtsük az örmény szavakat. Édesapám gyakran énekelt örmény hazafias dalokat. Aztán elhatároztam, hogy másoddiplomámat az egyetlen igazi örmény egyetemen, Örményországban, a jereváni Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzem meg. Azóta is büszke vagyok, hogy ott végeztem. - Egyetemi évei egybeestek a karabaghi háború, a blokád, a rendszerváltás éveivel. Mire emlékszik szívesen ebbõl a nehéz periódusból? - Igen, az egyetemet 1988-1994 között végeztem. Sorsdöntõ, történelmi jelentõségû évek voltak ezek, nekem magamnak, és az országnak is. Amikor ennek a periódusnak a megrázó eseményeirõl beszélnek, még inkább örménynek, és egészen valóságosnak érzem magam, nem olyan álombélinek. Hogy is fejezzem ki ezt? Mit élt át ott egy diaszpórából odakerült fiatal lány, aki bölcsészhallgató? A tanórákon kívül minden áldott nap az aznapi események volt a téma, és az auditórium hazafias csatatérré változott. - Én úgy gondolom, az igazi hõsiesség az volt, hogy a legnehezebb télen, 1991-ben, amikor sem világítás, sem gáz, sem élelmiszer nem volt Örményországban, Ön kitartott. Nagyon sokan belehaltak az örmény rendszerváltásba…. - Igaz, nem volt könnyû. Emlékszem, télikabátban, gyertyafénynél olvastam, készültem a vizsgákra a 14 fokos szobában. De hihetetlen boldogságot jelentett, hogy Örményországban vagyok, és örményül olvashatom a klasszikusainkat. Aztán 1994-ben megkaptam a diplomát, elutaztam Arcakhba (Karabagh), és saját szememmel láttam az elpusztított városokat, Susit, Sztepanakertet, Gandzaszart és a Ghazancsecoc kolostort. Még most is felforr a vérem, ha az akkor látottakra gondolok…Ez fejezte be az én hazafias nevelésemet. - Ön már tanított Aleppóban az Örmény Iskolában, és Ausztráliában, Sydneyben is. Milyen elvek szerint mûködött az oktatás? - Szíriában 25 örmény iskola van, ennek nagy része Aleppóban mûködik. A gyermekek 3 éves koruktól iskolai elõkészítõ oktatásban vesznek részt óvodai program keretében, ezt követi az általános és a

középiskolai képzés. Az örmény iskolai képzés 12 évfolyamos. Az örmény iskolában a gyermek tudatosan tanulja anyanyelvét és az irodalmat, erre heti 6 órát szán a tanterv. (A magyar középiskolában anyanyelv és irodalomra összesen heti 4 óra jut. A Szerk.) 1994 októberében felkértek, hogy 2 örmény iskolában 1015 éves diákoknak örmény nyelvet és irodalmat tanítottam. Ebben hétéves gyakorlatot szereztem. 2000ben Ausztráliába, Sydneybe látogattam, ahol teljesen véletlenül felkértek, hogy egy ottani örmény iskolában örmény és nem örmény anyanyelvûeknek örmény nyelvet és irodalmat tanítsak. Ott tettem szert arra a gyakorlatra, hogy a nem örmény anyanyelvûeknek hogyan tanítsam hazám nyelvét? - Hogyan látja a magyarországi örménység és a nyelvoktatás helyzetét? Mit kellene szem elõtt tartani a közösségnek? - 2003-ban érkeztem Magyarországra. Gazdag és tragikus történelemmel a hátam mögött, örmény anyanyelvûként egy jelentõs örmény kolóniából érkezett örmény bölcsész-tanár vagyok; magam is a diaszpórából származom. Véleményem szerint az anyanyelvi nevelés elsõ színtere az OTTHON. AZ itt született örmény származású gyermek anyanyelvét elõször apjától, vagy anyjától kell, hogy hallja. Az örmény gyermeknek a nemzeti érzést otthon kell megtanulnia, és ebben a szellemben nevelõdnie. Elsõsorban a szülõnek kell bíztosítania otthon az örmény légkört, s tudatosan átadni az õ vállaira helyezett felelõsséget a gyermeknek. A másik jelentõs tényezõ az örmény kolónia, amelynek felelõsséggel és kötelességtudattal kell irányítani a közösség életét. A kolóniának kötelessége, hogy létrehozza, programszerûen megvalósítsa azokat a feltételeket, rendezvényeket, amelyek a kolónia minden egyes tagja számára hasznosak. Jelenleg a magyarországi örmény kolóniában egyelõre hétvégi iskola keretében mûködik az oktatás. Kis lépésekben, nagy-nagy türelemmel, kemény munkával igyekszünk elõre haladni. Van egy régi örmény mondás: egy kézzel nem lehet tapsolni. Ez az jelenti, hogy csak kétoldalú, kölcsönös,, egyenlõ mértékû odaszánással és munkával lehetünk sikeresek. - Mindannyiunk nevében kívánunk Önnek és tanítványainak sok sikert, mert a „nyelvében él a nemzet” elve a magyarországi örmény kolónia kulturális fennmaradásának egyik alapfeltétele. Forrás: Krajcsir Piroska

48

ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím Khamoro cigánytánc tanfolyam felnõtteknek Filmklub - Oriszija CSILLAGZENE és LUCA-NAP a Néprajzi Múzeumban Emlékest Erzsébet királyné halálának 110. évfordulójára Kisebbségek Napi rendezvény

Irodalmi kávéház – Georgi Goszpodinov – Természetes regény címû regényének bemutatása Karácsonyi koncert a szombathelyi Szent Mártontemplomban (szlovéniai énekkar) Khamoro Somnakuno kher karácsony Pezsgõ - balkáni óévbúcsuztató A neoreneszánsz építészet Budapesten

Helyszín Budapest Fonó Budai Zeneház

Idõpont 2008. december 9. 18 óra

Részletek www.fono.hu

Bolgár Mûvelõdési Ház

2008. december 10.

www.bolgarok.hu

Néprajzi Múzeum

2008. december 12. 2008. december 14.

www.neprajz.hu

Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus

2008. december 13.

Tel.: 06-27-630-093

2008. december 14.

[email protected]

2008. december 17.

www.bolgarok.hu

Országos Szlovén Önkormányzat

2008. december 20.

www.slovenci.hu

Budapest Fonó Budai Zeneház

2008. december 22.

www.fono.hu

Budapest Fonó Budai Zeneház Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

2008. december 29.

www.fono.hu

Bolgár Mûvelõdési Ház

2008. december 31-ig

Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187

www.bparchiv.hu