Kaposvári Német Közhasznú Egyesület Alapszabálya amelyet a Kaposvári Német Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: egyesület) 2014. június 18-án megtartott rendkívüli közgyűlése fogadott el, a módosításokkal egységes szerkezetben, az alábbiak szerint: 1. Az egyesület neve, székhelye és jogállása 1.1. Az egyesület neve: Kaposvári Német Közhasznú Egyesület 1.2. Az egyesület német neve: Deutscher Gemeinnütziger Verein Kaposvár 1.3. Az egyesület székhelye: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. 1.4. Az egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére. 1.5. Az egyesület jogi személy és közhasznú szervezet. 2. Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége 2.1. Az egyesület célja, hogy elősegítse a Somogy megyei, elsősorban Kaposvár városában és a város környékén élő német nemzetiséghez tartozó személyek identitásának megőrzését, kulturális értékeinek felkutatását, ápolását és fejlesztését. 2.2. Az egyesület céljának elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: - a magyarországi német nemzetiség történelmi, földrajzi és kulturális hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és gyarapítása, ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés; - a német nyelv ápolása, őrzése és gyarapítása; - kulturális tevékenység folytatása, rendezvényszervezés; - a „Herbstrosenchor” nevű énekkar működtetése; - kapcsolattartás a kölcsönös érdekek alapján és a közös feladatok megoldása céljából a Kaposvár Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzatával; - kapcsolattartás más magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel; - kapcsolattartás a német nyelvterületen működő kulturális intézményekkel és szervezetekkel. 2.3. Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységeit a nemzetiségek jogainak biztosításával kapcsolatos közfeladathoz kapcsolódóan végzi, amelyet a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmaz. 2.4. Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát elsősorban a saját honlapján (www.knke.hu), szórólapokon, ezen kívül esetenként nemzetiségi szakfolyóiratokban, illetve helyi sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. 2.5. Az egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
2.6. Az egyesület, mint közhasznú szervezet egyéb, ezen belül vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységére fordítja. 2.7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 3. Az egyesület tagjai 3.1. Az egyesületbe való belépés önkéntes. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, akinek a tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, az egyesület céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek elfogadja, az elnökség által megállapított tagdíjat megfizeti. Nem lehet az egyesület tagja az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a felvételi kérelmében a fenti feltételeket maradéktalanul nem fogadja el. A kérelmező a felvételét az egyesület elnökéhez címzett írásbeli felvételi kérelemmel kezdeményezheti. Az elnök a felvételi kérelmet köteles annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül az elnökség elé terjeszteni. Az alapszabály felruházza az elnökséget a tag felvételéről való döntés jogával. Az elnökség a határozatáról írásban értesíti a felvételt kérőt. A tagsági kérelem elutasítását indokolni kell. A felvételt megtagadó határozat ellen az érintett – annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül – fellebbezéssel élhet a közgyűlés felé, a közgyűlés soron következő ülésén határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén az elnökség, eredményes jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül. A közgyűlés döntése ellen keresettel lehet fordulni az egyesület székhelye szerint illetékes Kaposvári Törvényszékhez a döntést követően 15 (tizenöt) napon belül. 3.2. Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást (tagjegyzék) vezetni. 3.3. Tiszteletbeli tag Az elnökség határozatával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra – különösen a korábbi egyesületi és/vagy énekkari, a német nemzetiség érdekében folytatott tevékenysége alapján – érdemesnek tart, és akik életkoruk, egészségi állapotuk, lakóhelyük vagy egyéb fontos fontos ok miatt a rendes tagsággal járó jogokat gyakorolni és kötelességeket teljesíteni nem képesek. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi, írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet. E rendelkezés alól kivétel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét kinyilvánítani, és javaslatot tenni, részesülhet az egyesület
által nyújtott kedvezményekben, valamint egyben köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, és az egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. 3.4. Pártoló tag Az elnökség határozatával pártoló taggá választhat olyan természetes vagy jogi személyeket, akik az egyesület céljaival egyetértenek, a tagdíj fizetését vállalják, de az egyesület rendes tagjai nem kívánnak lenni. A pártoló tagság a tagfelvételi kérelem elnökség általi elfogadásával jön létre. A pártoló tagság az egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani, részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, és az egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. 3.5. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnik: - a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; - a tag kilépésével; a tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; tekintettel arra, hogy az alapszabály a tagságot feltételekhez, kötelezettségek teljesítéséhez, különös tekintettel a tagdíj fizetésére (4.2. pont) köti, és ha a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület elnöksége dönt. Ez a rendelkezés a tiszteletbeli tagra nem vonatkozik. - kizárással a tagsági jogviszony nem szüntethető meg, így erre vonatkozóan az alapszabály eljárási szabályokat nem határoz meg. 3.6. Jelen alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a tag kifejezés szerepel, csupán az egyesület rendes tagjait kell érteni. A tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó speciális rendelkezéseket a 3.3. - 3.5. pontok tartalmazzák. 4. Tagsági jogok és kötelezettségek 4.1. Az egyesület tagja jogosult: - a közgyűlésen természetes személy tagként személyesen, a nem természetes személy tagként képviselője útján a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni; - részt venni az egyesület rendezvényein; - részt venni a Herbstrosenchor munkájában; - a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az egyesület vezető tisztségviselőit.
4.2. Az egyesület tagja köteles: - az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat végrehajtani, az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; - tevőlegesen részt venni az egyesület tevékenységében akár a Herbstrosenchor tagjaként, akár a magyarországi német nemzetiség érdekében kifejtett egyéb munkavégzés formájában; - az elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat a tárgyév május 31. napjáig megfizetni; - tartózkodni minden olyan magatartástól, amely veszélyezteti az egyesület céljának megvalósítását vagy az egyesület tevékenységét. 4.3. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja a jogait és teljesítheti a kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazott általi képviseletnek nincs helye. 4.4. Az egyesület tagjai egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. 5. Az egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok 5.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. 5.2. Az egyesület vezető tisztségviselője az elnökség, amely az alábbi tagokból áll: elnök, elnökhelyettes, valamint egy további elnökségi tag, aki egyben a Herbstrosenchor vezetője. 5.3. Az elnökségen kívül az egyesület tisztségviselői a tiszteletbeli elnök és a titkár. 5.4. Az egyesület tisztségviselői munkájukat díjazás nélkül látják el, de felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. 5.5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az
ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 5.6. Az egyesület vezető szerveinek (közgyűlés és elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 5.7. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet – így az egyesület – vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 5.8. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5.9. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 5.10. A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
5.11. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; - visszahívással; - lemondással; - a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; - a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 6. A közgyűlés 6.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az elnök a közgyűlést gyakrabban is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább egyharmada írásban kéri. 6.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik - az alapszabály elfogadása, módosításának jóváhagyása; - az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - az egyesület számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása; - az éves költségvetés elfogadása; - az egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása; - az elnökség, a tiszteletbeli elnök(ök) és a titkár(ok) megválasztása, visszahívása; - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt; - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - végelszámoló kijelölése. 6.3. A közgyűlést az elnökség hívja össze valamennyi, az összehívás időpontjában a tagjegyzéken szereplő tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt
közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlésen a tagokon és a tiszteletbeli és pártoló tagokon kívül meghívottak is részt vehetnek. A közgyűlés összehívása postai, elektronikus úton vagy faxon is lehetséges, feltéve, hogy a tag az ilyen elérhetősége a tagjegyzéken szerepel. A közgyűlés nyilvános. A meghívó kézhezvételétől számított három napon belül a tagok írásban a napirend kiegészítését kérhetik. 6.4. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában szótöbbséggel hozza. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésekben. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Jelen lévő tagok ¾-es többsége szükséges az alapszabály módosításához, tag kizárásához. A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es többsége szükséges az egyesület céljainak megváltoztatásához az egyesület jogutód nélküli megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesülésének vagy egyesületekre történő szétválásának kimondásához. Minden egyéb kérdésben szótöbbségű határozat szükséges. A tagsági viszony felmondására vonatkozó döntés meghozatalakor a felmondással érintett tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 6.5. A levezető elnök az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettőjük egyidejű távolléte esetén a közgyűlés által megválasztott tag. 6.6. A közgyűlésről nem szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és egy erre megválasztott tag hitelesíti. A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az elfogadott határozatot, az ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat. A közgyűlés határozatait az ülésen részt nem vett, de a döntéssel érintettek részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyvek egy eredeti példányát az egyesület székhelyén meg kell őrizni. 6.7. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki - a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), - a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve a fenti pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 7. Az elnökség 7.1. Az egyesület vezető szerve a 3 (három) tagú elnökség, amelynek tagjait a közgyűlés 2 év időtartamra választja. A mandátum az évi rendes közgyűlés napján jár le. 7.2. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább kettő elnökségi tag jelen van. Az elnökségi ülésen a titkár és a tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vesz részt. Az elnökségi ülésen a téma függvényében egyéb meghívottak is részt vehetnek. 7.3. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7.4. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag és a meghívottak előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább három naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az ülés összehívása postai, elektronikus úton vagy faxon is lehetséges. Az elnökség ülése nyilvános. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint személye megállapítható. A jegyzőkönyvet a titkár vezeti, az elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.
7.5. Az elnökség ülés tartása nélkül is határozhat. Ebben az esetben az elnök a határozati javaslatot elektronikus úton juttatja el a tagok részére, akik a szavazatukat 3 napon belül kötelesek leadni elektronikus formában. Az elnök a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet egyedül ír alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a leadott szavazatokat tanúsító elektronikus levelek kinyomtatott formában. 7.6. Az elnökség feladata és hatásköre -
-
-
a rendes és a rendkívüli közgyűlés összehívása; az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése; az éves tagdíj mértékének meghatározása; az egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala; tag és pártoló tag belépési nyilatkozatának elfogadása; tiszteletbeli taggá válás kezdeményezése; döntés tagsági viszony felmondásáról; a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása; a Herbstrosenchor működtetése, vezetése és irányítása a kórus vezetőjének közreműködésével, aki az elnökség tagja; a titkár(ok) munkájának irányítása; a 10.7. pont szerinti nyilvántartás vezetése; a számviteli törvény szerinti beszámoló, a közhasznúsági jelentés elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése; a közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; amennyiben ez mások vagy az egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatok, valamint az egyesület beszámolóinak az egyesület internetes honlapján történő nyilvánosságra hozatala; az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; folyamatos kapcsolatot tartása az egyesület könyvelését és beszámolóját készítő könyvelő vállalkozással; dönt minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal.
8. Az elnök, az elnökhelyettes és a tiszteletbeli elnök 8.1. Az elnököt az elnökség saját tagjai közül választja, nyílt szavazással. Az elnök az elnökség nevében az egyesület képviseletre önállóan jogosult vezetője. 8.2. Az elnök feladata és hatásköre - az egyesület korlátozás nélküli képviselete, nevében önálló aláírási jog gyakorlása; - rendelkezés az egyesület bankszámlája felett;
- a közgyűlés, valamint az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, jegyzőkönyvének hitelesítése; - eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe. 8.3. Az elnökhelyettest az elnökség saját tagjai közül választja, nyílt szavazással. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladat- és hatáskörét gyakorolja azzal a kivétellel, hogy aláírási jogot csak a másik elnökségi taggal együttesen gyakorolhat. 8.4. A tiszteletbeli elnök olyan egyesületi tag lehet, aki elnökségi tagságot nem tud vagy nem akar vállalni, azonban múltbeli egyesületi vagy a német nemzetiség érdekében kifejtett tevékenysége e tisztség betöltésére méltóvá teszi, és e tisztség betöltése az egyesület érdekében áll. A közgyűlés több tiszteletbeli elnököt is választhat, utóbbi esetben a második vagy további személy titulusa tiszteletbeli társelnök. A tiszteletbeli elnöki tisztséget az elnökség – az érintett személy különös érdemeire tekintettel – örökös jelzővel is elláthatja. A tiszteletbeli elnök megbízatása határozatlan időre szól. A tiszteletbeli elnök az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. 9. A titkár 9.1. A titkár a közgyűlés által a tagok közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 2 év időtartamra választott tisztségviselő, aki az egyesület ügyeinek operatív intézője. Az egyesület képviseletére az elnök által adott meghatalmazás alapján jogosult. Az egyesületnél a munka mennyiségének függvényében egy vagy két titkár tevékenykedik. 9.2. A titkár hatásköre és feladatai: - közreműködik az elnökség, illetve az elnök feladatainak elvégzésében; - kezeli az egyesület készpénzét, házipénztárát; - kezeli az egyesület honlapját, gondoskodik az alapszabály alapján kötelező közzétételek végrehajtásáról, valamint arról, hogy a honlap az egyesület életéről naprakész információkat tartalmazzon; - figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, és az elnökséggel történő konzultációt követően előkészíti a pályázati anyagot; - meghatalmazás alapján eseti jelleggel képviseli az egyesületet; - tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein, vezeti a jegyzőkönyvet. 10. Az egyesület működése és gazdálkodása 10.1.
Az egyesület, mint jogi személy tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
10.2.
Az egyesület tagdíjakból, részére juttatott támogató befizetésekből, személyi jövedelemadó százalékokból és egyéb bevételekből gazdálkodik. Az egyesület a
vagyonával önállóan rendelkezik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, ezért az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. 10.3. Az egyesületi tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 10.4. Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 10.5. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési-szabályzat készítési kötelezettsége nincsen. Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 10.6. Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. 10.7.
Az egyesület olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntésre jogosult szerv – közgyűlés vagy az elnökség – döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
A döntéseket az érintettekkel postai vagy elektronikus úton, illetve fax útján kell közölni. A döntések nyilvánosságra hozatala az egyesület honlapján történik. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés, azokról saját költségére másolat készítése a honlapon vagy írásban előterjesztett kérelem alapján, egyeztetett időpontban, az egyesület székhelyén lehetséges. Az egyesület működésében történő részvételre, szolgáltatása igénybevételére mindazoknak lehetősége van, akik az egyesület céljaival egyetértenek. Ezzel kapcsolatban lehetőség van a rendezvényeken, programokon, énekkari próbákon való részvételre. Az egyesület munkájában ezen túlmenően aktív részvételre abban az esetben ha az illető nem kíván az egyesület tagjává válni, az elnökség engedélye alapján van mód. Az egyesület a beszámolóit letétbe helyezi, a honlapján közzéteszi, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 10.8. Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 11. Az egyesület megszűnése, záró rendelkezések 11.1. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 11.2.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
11.3.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
11.4.
Jelen alapszabály magyar nyelven készült. Az alapszabály német nyelvű változatát az elnökség elkészítteti és a hivatalos iratok között elhelyezi, valamint a honlapon közzéteszi.
11.5.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.
11.6.
Az egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az egyesület rendkívüli közgyűlése, az 15/2014. (06.18.) határozatával jóváhagyta.
Kaposvár, 2014. június 18.
dr. Máté Ernő elnök