Jegyzőkönyv. Készült: megtartott évi rendes küldöttgyűléséről

1

Jegyzőkönyv A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara 2011. április 27-én, 16 órától a Budapest, XII. kerület, Böszörményi út 21. Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) – Nemzetközi Rendészeti Akadémia (ILEA) D épület, 2. emelet Színház teremben

Készült:

megtartott évi rendes küldöttgyűléséről.

A küldöttgyűlést Dr. Bencsik Attila elnökségi tag vezeti Jegyzőkönyvvezető: dr. Gyárfás Nikoletta titkár Jegyzőkönyv hitelesítők: Dr. Borbély József, Prencsok János Napirend: 1./a Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása 1./b Kamarai elismerések, kitüntetések átadása 2./a 2./b 2./c

Beszámoló a BISZK 2010-es pénzügyi évéről (Dr. Turán Zsolt, Bartha Gyula ) A 2011. évi költségvetési terv (Dr. Turán Zsolt elnök, Bartha Gyula) A szakosztályok működési támogatásának tapasztalatai

3. /a 3. /b

Elnökhelyettes, elnökségi tag, jelölőbizottsági elnök választás Etikai Bizottság új tagokkal való kiegészítése (választás)

3.

Alapszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat aktuális módosításai (dr. Pálvölgyi Ákos)

4.

Szakértői díjak kifizetésének problémái egyes kirendelőknél ( BRFK) ( Dr. Turán Zsolt elnök)

5.

MISZK, szakértői kézikönyv, nemzetközi együttműködés (Dr. Turán Zsolt elnök)

6.

Beszámoló az etikai eljárások tapasztalatairól (Prencsok János, az Etikai Bizottság elnöke)

7.

Szakértőjelöltekkel kapcsolatos tapasztalatok (Dr. Borbély József, a Minősítő Bizottság elnöke)

8.

Általános tájékoztatás a szakértőket érintő jogszabályok jogszabályalkotás (dr. Pálvölgyi Ákos, Dr. Turán Zsolt elnök)

9.

Egyéb

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

aktualitásairól,

2

Dr. Bencsik Attila: köszöntöm a megjelent küldötteket a BISZK 2011 évi küldöttgyűlésén. Mielőtt rátérnénk a napirendre, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Meichl Géza rendőrezredest, az ORFK gazdasági főigazgatóság, gazdasági ellátó igazgatóság igazgatóját, aki a szakértőket különösen foglalkoztató kérdésekről fog beszélni, és kérdéseket is lehet majd feltenni neki. Ahogy az lenni szokott a napirenddel kezdjük, némi változtatásra teszek javaslatot. (Napirend felolvasása következik.) A 4. napirendi pontot előre vennénk, ez lenne a 2. napirendi pont. A pénzügyekkel foglalkozó pontot pedig Dr. Turán Zsolt és Dr. Csáki Bertalan adja elő. Van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban? Ha nincs, akkor nyílt szavazásra bocsátom: kézfeltartással jelezze, aki elfogadja a napirendet a z elhangzott módosításokkal együtt! 1.határozat: a küldöttgyűlés a napirendet egyhangúlag elfogadja. Szomorú kötelességünknek kell eleget tennünk, Dr. Horváth János a közelmúltban elhunyt. Most rá fogunk emlékezni. Átadom a szót Elnök úrnak. Dr. Turán Zsolt: sajnálattal tájékoztatjuk a megjelenteket, hogy kollégánk Dr. Horváth János elhunyt. A megemlékezés, szertartás lezajlott 2 hete a Bazilikában. Rövid előtörténete, hogy december közepén Jánost megműtötték, agresszív rossz indulatú daganattal, majd egyéb módon is kezelték, küzdött a betegséggel egy ideig, de az végül legyőzte. Kérem, hogy egy perces néma felállással emlékezzünk rá. Dr. Bencsik Attila: a továbbiakban jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyvhitelesítők, levezető elnök választásra kell, hogy sor kerüljön. Mindez nyílt szavazással történik. Levezető elnöknek Dr. Bencsik Attilát, jegyzőkönyvvezetőnek dr. Gyárfás Nikolettát, jegyzőkönyvhitelesítőknek Dr. Borbély Józsefet, és Prencsok Jánost javasoljuk. Kérem, hogy kézfeltartással jelezze, aki elfogadja a javaslatokat: 2. határozat: köldöttgyűlés a levezető elnök személyének Dr. Bencsik Attilát egyhangúlag elfogadja. 3.határozat: küldöttgyűlés a jegyzőkönyvvezető személyének dr. Gyárfás Nikolettát egyhangúlag elfogadja. 4.határozat: küldöttgyűlés a jegyzőkönyvhitelesítők személyének Dr. Borbély Józsefet, és Prencsok Jánost egyhangúlag elfogadja. A továbbiakban a kamarai elismerések átadása következik. Dr. Turán Zsolt: Alapszabályunk alapján a legmagasabb elismerés, a Galilei díj adományozásához a küldöttgyűlés hozzájárulása szükséges. Elnökségünk úgy döntött, hogy ebben az évben Dr. Horváth János kapja meg. Erről még azelőtt döntött az elnökség, hogy János elment volna. Kérem, hogy aki egyetért a Galilei díjra tett javaslattal, az kézfeltartással jelezze. 5.határozat: küldöttgyűlés a Galilei díjat egyhangúlag Dr. Horváth Jánosnak adományozza. Kérem, hogy a kitüntetettek fáradjanak ide, aki pénzjutalmat kap, a távozás előtt írja alá a szükséges papírokat. A szakosztályok javaslatai alapján a következő tagjaink részesülnek elismerésben:


3

Tiszteletbeli tag: Tóth Lajos Örökös tag: Schmidt János Semmelweis Tibor Dr.Lichtblau György Bodor József Csermák Péter Dr. Dezsényi György Kitüntető oklevél: Novák László Kiss Attila István Némethné Siklósi Ildikó Motyovszki Andrásné Dr. Kenyeres Sándor Farkas Sándor Thurzó Gábor Keve Lajos Dr. Váró György Hegedűs Rózsa Markovits Zsolt Losoncziné Tarnóy Andrea Pénzjutalom: Szaplonczayné Dr. Pásztor Mária Halmai János Karácsony József Kolta Ádám Kolbe Tünde Molnár Géza Dr. Buús Sándor Gratulálok a kitüntetetteknek, köszönöm nekik az eddigi munkát. Dr. Bencsik Attila: a továbbiakban az előrehozott napirendi pont következik, átadom a szót elsőként Dr. Turán Zsolt elnök úrnak, majd Meichl Géza igazgató úrnak. Dr. Turán Zsolt: rövid bevezetőt engedjenek meg. Több kollégánk hosszabb ideje kritikával illeti egyes kirendelő szervek kifizetési készségét, mindenekelőtt a Rendőrségét. Kiemelendők a közlekedéssel kapcsolatos szakterületek és az orvosi szakterületek, innen hallani a legtöbb panaszt. Sok szakértő ebből a munkából él, nem hobbiból végzi az igazságügyi szakértést, őket különösen érzékenyen érinti a probléma. Sajnos, aki a leginkább érintett, Deli Kálmán nem tudott ma eljönni, de küldött egy anyagot, részletezést. Kérem vendégünket, hogy világítsa meg a helyzetet, van-e valami probléma, ami a kifizetéseket akadályozza. Tudunk-e mi valamit előremozdítani.


4

Meichl Géza: köszönöm a meghívást és a bemutatást, az ellátó igazgatóság igazgatója vagyok mind az ORFK, mind a BRFK irányában. Rövid bevezetőt engedjenek meg: a büntetőeljárás során a nyomozónak és a szakértőnek együtt kell működni, ez egy mellérendelt viszony. Ha szerződés is van, akkor azzal a polgár jog területére evezünk. A szerződéses viszony is mellérendelt viszony, ha ebben az egyik fél visszaél erőfölényével az helytelen. Időnként keletkeznek ilyen látszatok, amire mentség nincs, magyarázat lehet Elsőként megpróbálok magyarázkodni, majd egy bejelentést teszek. A rendőrség egyre nagyobb, egyre többet igyekszik teljesíteni, ezt a költségvetés egyre nehezebben tudja lekövetni, ami egy évenként megállapított statikus valami. Időnként a tevékenységünk elszalad a költségvetéstől, likviditási nehézségek adódnak. Ezt egy gazdasági vezetőnek meg kell oldani, ezt a szerződő feleknek nem kellene tolerálniuk. Amikor a mai meghívást megkaptam, megpróbáltam áttekinteni a belső workflowt-t, ami a díjak kifizetésére vonatkozik. Meg lehetett állapítani, hogy lenne mit fejleszteni rajta, azért hogy a kifizetéseket gyorsítani lehessen. Időnként támadnak adminisztrációs vagy kommunikációs problémák a rendőrségen belül, azon felül, hogy pénzügyi problémák is vannak. Dolgom és meg is fogom tenni, hogy ezt a belső ügymenetet gyorsítsam. Sajnos a Be. is előír nekünk kötelező koreográfiát, pl. díjjegyzék, erről határozathozatal. A bűnügyi igazgató úr is partner lesz abban, hogy az ügymenetet gyorsítsuk. Ami a pénzügyi, likviditási problémákat illeti: különböző formában szerződünk a szakértőkkel. Ma úgy néz ki, hogy kevesebb a probléma a megbízási szerződéssel rendelkezőkkel, és több a számlát benyújtókkal. Ma a BRFK kb 70 millió forinttal tartozik a szerződött szakértőknek, ez a költségvetésükhöz képest nem igazán jelentős tétel, így orvosolható. Az orvoslásra a következő ígéretet tudom adni: az év végéig 30 napos fizetési késedelmet, -és annál nem többet- tudok garantálni. Május folyamán, talán 15-éig -a május felelős ígéret, a 15-e szándék- azokat a számlákat, amik 30 napnál régebben lejártak, ki fogom fizetni, és akkor be tudunk állni arra, az általam normálisnak vélt állapotra, hogy a 30 napnál nagyobb késésbe nem fogunk beleesni. Ez a mai viszonyok között elég szoros fizetési fegyelemnek számít. Törekedni fogok, hogy a 30 nap se annyi legyen, hanem 0, ez így lenne korrekt, de ez csak egy szándék, nem ígéret. Az ígéret az, hogy ezentúl 30 napon túl nem lesz több szakértői számla kifizetetlen. Most pedig korlátlanul interpellálható vagyok. Természetesen jegyzőkönyvezhető az, amit mondok, és hozzájárulok a hangfelvétel készítéséhez. Dr. Bencsik Attila: köszönjük, ennyire konkrét, célratörő ígérettel nem szoktunk találkozni. A küldötteké a szó. Dr. Simonyi Endre: ez BRFK vagy ORFK felajánlás? Sajnos nem csak a rendőrségnél vannak ezek a problémák. Javaslatunk: kamara adjon jogi képviseletet, továbbá indítsunk közérdekű pereket. Meichl Géza: vonatkozik a BRFK-ra, Pest megyére és az ORFK közvetlen szerveire, pl NNYI. Nem vonatkozik a megyei főkapitányságokra. dr. Pálvölgyi Ákos: ha az elnökség úgy dönt, akkor semmi akadálya a jogi képviseletnek. Dr. Turán Zsolt: annyival egészíteném ki, hogy a jogsegély szolgálat évek óta szíves rendelkezésre áll. Ha ez nem lenne elég, akkor az ügyeket egyenként megbeszéljük.


5

Bartha Ottó: szeretném megdicsérni a közgazdasági osztályt, legutóbb is mindent el tudtak intézni. Javaslatom, hogy legyenek külön kezelve, választva a számlák és ügyek. Dr. Bencsik Attila: mielőtt továbbadnám a szót ezredes úrnak, megjegyzem, hogy most kaptunk egy konkrét ígéretet, az, hogy e mögött milyen intézkedések vannak, az nem a mi kompetenciánk. Imrei Józsefné: értékeljük a ígéretet, de kérdésem: Ön szerint a díjmegállapító határozatokból kell-e kapnia a szakértőnek? Nem csak a késedelem a probléma. Adózási problémák is fennállnak, mivel adóznunk kell azután, amit nem kapunk meg. Meichl Géza: megértettem, három felvetést is kaptam, amire konkrétan lehet válaszolni. Természetesen a díjmegállapító határozatból kapni kell. A többire generális válasz: át fogom tekinteni a workflowt,illetve rendbe fogjuk tenni a folyamatot. Ami az adózási kérdést illeti: többféle módon szerződünk a szakértőkkel, ha felelősen tudnánk a számlákat fizetni, kiszámítható világot tudnánk teremteni, nem esnének bele ilyen csapdákba. Ennek a szándékát ígértem meg, felelősen a 30 napot, továbbá azt, hogy kommunikáljunk. Az a lehető legrosszabb, amikor nem tudjuk, hogy mi újság, a megrendelőkifizető zavarában elbújik, nem tud mit mondani, holott többre mennénk, ha konkrét ügyben mernénk konkrét választ adni, és ahhoz tartanák is magukat. Lehető legrosszabb, amit időnként most csinálnak kollégáim, hogy nem mernek nyilatkozni, elkenik a dolgot. Cél kölcsönös kiszámíthatóságot teremteni. Tisztában vagyok azzal, hogy bármilyen megrendelőszállító viszonyrendszerben a tartós fizetési késedelem árképző tényező lesz. Szeretném ezt elkerülni. Kiszámíthatóságot ígérek. Elfogadja a válaszomat? Imrei Józsefné: igen. Dr. Turán Zsolt: hozzátennék annyi javaslatot, hogy az adminisztratív probléma az, hogy a vizsgáló együtt kéri be a szakvéleménnyel a számlát. Ilyenkor a számla ahelyett, hogy landolna a pénzügyi-gazdasági osztályra, valahol bolyong, ezért célszerű lenne a bírósági rendet alkalmazni, ahol a jogszabály azt írja elő, hogy a szakvélemény benyújtását követően 30 napon belül ki kell adni a díjmegállapító végzést, ezt egyidejűleg megkapja a pénzügyi szerv és én a számlát nem a bírónak adom, hanem a pénzügyi szervnek, ahol van bizonyos fegyelem. Meichl Géza: megértettem a javaslatot. Annak, hogy a rendőrségnél rögtön kérik a számlát, a belső, workflow által diktált kényelmesség az oka. Nem kéne, hogy így legyen. Számunkra ezt nem jogszabály írja elő, ez egy kialakult, belső szabályokban kristályosított gyakorlat. A törekvést megígérem, hogy ki fogom irtani a rendszerből, bár ebbe a bűnügyes kollégáknak is lesz beleszólásuk. Bartha Gyula: szeretnék ezredes úrnak jót is mondani, nemcsak a rosszat. Tavalyig nem volt rossz tapasztalatom. Tavaly talán februárban kaptunk egy levelet Carmen Almagro asszonytól, hogy elnézést kérve ígéri, hogy gyorsan lesznek a szakértői díjak fizetve, kéri a türelmünket. Nagyon udvarias levél egyébként. Én azóta, ahányszor reklamálok, telefonálok, mindig nagyon udvariasak a kollégák. Tapasztalat, hogy ebből nem lehet megélni, ezt hobbiból csinálhatja az ember. De a rendőrségnek szüksége van szakértőkre, együtt kell működni.


6

Nem értek egyet Elnök úrnak azzal a felvetésével, hogy, külön adjuk be a számlát, számomra vívmány az, hogy rögtön leadható a számla, tudom, hogy ott van, valamikor ki fogják fizetni. Meichl Géza: köszönöm a dicsérő szavakat Almagro Carmen asszony nevében is. Kollégáinknak kötelessége udvariasnak lenni, ezentúl hatáskörük is lesz. A számlakérdést javaslom, hogy ne most ezen a fórumon vitassuk meg. Galambosné dr Szokoly Mária: én általában időben megkapom a pénzeket, kérésem, hogy jó lenne az éves elszámolás visszaállítása. Meichl Géza: tehát ha jól értem, adóbevallási okokból szeretne éves elszámolást kapni. Teljesen logikus, ezt meg fogják kapni, sok többletmunkát nem okoz. Dr. Bencsik Attila: még két hozzászólót tudunk meghallgatni. Talán, ha ezredes úr eddig ilyen készséges volt, lehetőség lesz egyéb fórumokra is. A javaslatokat, kérdéseket eljuttatjuk ezredes úrhoz, ez megoldható. A két hozzászólót még meghallgatjuk. Dr. Lichtblau György: hatályos jogszabály van a díjkifizetésről, én ezt betartom és ezzel a kifizetések is rendben mennek. A rendőrségen valószínűleg nem mindenki ismeri ezt a jogszabályt, ha szükséges adok belőle egy példányt. Meichl Géza: köszönöm, magam is rendelkezem ilyen háttérrel. Kéretik tolerálni, hogy a BRFK bonyolult és gigász szervezet, ezt a jogalkotó nem biztos, hogy figyelembe vette. Azzal, hogy a jogszabályt be kell tartani nem is vitatkozom, erre törekszem is. Dr. Agárdi Tamás: ilyen felelősségteljes, határozott ígéret nem hangzott még el. Túl ezen, a következő a probléma: a gyakorlat, hogy felhív a rendőr, hogy mennyiért vállalok egy ügyet. Ha az összeg egy keret feletti, hosszadalmas eljárás jön az elfogadására. Egy összeg felett pedig tendereztetni kell. Ezt nagyon át kell gondolni, jogszabályellenes vonzata van, ezt az ügyészség már pedzegeti, mivel a szakértő megismer egy ügyet úgy, hogy még nincs is kirendelése, túl ezen, az igénytelen, olcsó munkát preferálja. Javaslom megfontolni, hogy ezt a gyakorlatot fenntartják-e. Meichl Géza: ennél egy kicsivel konkrétabb is merek lenni. Vannak belső hatásköri szabályaink, amik vonatkoznak az anyagi kötelezettségvállalásra is, és bizonyos értékhatárokhoz kötjük. Ennek összegének nem gondolom, hogy nagy jelentősége lenne. Tapasztalom, hogy a szakértői felkérés mintha átment volna árverseny irányába, ami nem indokolt ilyen mértékben. Magyarázat, hogy az állami megrendelésekre a közbeszerzési törvényt kell alkalmazni, ennek a szelleme itt is jelen van, túlterjeszkedik. Vélhetően annak a belső elvárásnak a túlterjeszkedése, hogy a szakértői díjakkal is jól kell gazdálkodni, mivel költségvetést terhelő tétel, oda kell rá figyelni. Ez ilyen formában egy értelmes gondolat, de egy hierarchikus szervezetben egy értelmes gondolat átmegy értelmetlenség irányba. Ígéretem, hogy felül fogjuk ezt vizsgálni a bűnügyes kollégákkal. Dr. Bencsik Attila: idő korlátoz minket, kérem a kollégákat, szíveskedjenek eljuttatni a kamarához kérdéseiket. Köszönjük ezredes úr megjelenését.


7

Meichl Géza: köszönöm a meghívást, felhatalmazlak, hogy e-mail címemet tedd közkinccsé a kamarában, ilyen formában korlátlanul interpellálható vagyok. Jó munkát kívánok a küldöttgyűlésnek. Dr. Bencsik Attila: köszönjük, az e-mail címet fel fogjuk tenni a honlapunkra. Következő napirendi pontunk következik, átadom a szót elnök úrnak. Dr. Turán Zsolt: a pénzügyek tekintetében a helyzet a következő. A legutóbbi választások után történt egy reszortfelosztás az elnökségen belül, ennek megfelelően Dr. Horváth János kapta meg a hírlevelet, honlapot, pénzügyeket. Kiesése miatt a pénzügyek tudásában kis luk támadt, így a beszámoló elkészítésében támaszkodtuk Bartha Gyulára és Dr. Csáki Bertalanra. Felkérem Dr. Csáki Bertalant a beszámoló és terv előadására. Dr. Csáki Bertalan: tisztelt elnök úr és tisztelt küldöttek, a számvizsgáló bizottság részéről áttekintettem a BISZK 2010. évi beszámolóját. Önöknek az ment ki, amit Bartha Gyula állított össze, én csak utána tudtam átnézni, kérem, hogy legközelebb előbb juttassák el hozzám, hogy legyen lehetőség áttekinteni. A kiküldött összeállítás helyesen tükrözi a kamara gazdálkodását. Itt két számsor is kiment, de a lényege ugyanaz, ami most ki van vetítve, az a korábbi évek struktúráját követi, mindössze annyi a változás, hogy mi anyagköltség mi anyagi jellegű, ott vannak eltérések, az összes bevétel és kiadás változatlan, illetve annyi a változás, hogy találtam még 42 ezer forintot, ami későbbre könyvelt kamatbevétel volt. Tehát a kamara gazdálkodása 10.750.ezer forint nyereséget mutatott, a mérleg pedig 69.066 ezer forint mérlegfőösszeggel került összeállításra. Tehát elfogadni ezt a két összeget kell majd. Korábban probléma volt, hogy áttértünk a kettős könyvelésre, aminél az esemény megtörténte számít, tehát az összes bevétel a kamara elvárt tagdíjbefizetéseiből áll össze. Ez nem egyforma a befizetettel a tagdíjhátralékok miatt, amik összege nőtt. Ezért van az, hogy a kamara pénzkészlete csak 100 valahány ezerrel gyarapodott, az összeállított cash flow jobban mutatja ezt meg. A 10 millió feletti eredményt pénzügyileg elvitte a tagdíjhátralék és a MISZK felé befizetett hozzájárulások, mivel 2010-ben fizettük mind a 2009, mind a 2010 után járó hozzájárulást. 3.800 ezerrel nőtt a tagdíjhátralék, ezt előbb-utóbb le kell majd írni, másrészt 6.400 ezer egy korábbi kötelezettség volt, amit ki kellett fizetni. Tehát csökkentette a kamara 2010 évi pénzkészletét. Összességében ezek az adatok a kamara valóságos pénzügyi helyzetét tükrözik, kérem a tisztelt küldötteket, hogy ezekkel a számokkal fogadják el a beszámolót. Barakony Lajos: kérdésem van, tavaly mennyi volt az a legkisebb számszerű összeg, ami a kamara rendelkezésére állt a különböző számlákon? Dr. Csáki Bertalan: a mérlegben van ez a sor konkrétan 52.095 ezer forint, ott látszik fölötte 14.900ezer a követelésállomány. Barakony Lajos: rosszul tettem fel a kérdést, melyik hónapban, mi volt az a legkisebb összeg, ami a kamara rendelkezésére állt bármilyen formában? Dr. Csáki Bertalan: ezt így nem tudom megmondani, legkevesebb 30 millió ft. Barakony Lajos: akkor miért kellett megemelni a tagdíjat, ha korábban is ekörüli volt az összeg?


8

Dr. Csáki Bertalan: ez a vagyon megvan, nem tűnt el. Dr. Bencsik Attila: szavazásra bocsátom a kérdést. Kérem, hogy aki elfogadja a 2010. évi beszámolót, az kézfeltartással jelezze. 6. határozat: a küldöttgyűlés a 2010. évi pénzügyi beszámolót 91 igen, 3 tartózkodás, 0 nem szavazattal, elfogadta. Dr. Csáki Bertalan: Rátérnék a mérlegre, ezt is megkapták a küldöttek. Ezt is Bartha Gyula állította össze, az elnökség véleményét tükrözi. A tagdíjbevétel már egy ténylegesen fizető létszámmal kalkulál, illetve azzal, hogy a meglévő követelések egy részét is le kell írni. A vizsgadíjaknál látták a küldöttek, hogy a vizsgáztatás átkerült az országos kamarához, ezért nem szerepel az összeg sem a bevételnél, sem a kiadásnál. A 2011-es 0 szaldó akkor lesz tartható, ha a tagdíjhátralék nem nő, sőt, csökkenni fog. Valószínűleg ez a 0 szaldó sem fog megvalósulni, ha a kamara tényleg elhatározza magát és a meglévő hátralékosok egy részét leírja. Számításaink szerint 120-140 főről van szó, akiknek a tagdíjhátraléka már olyan sok és évek óta halmozódó, hogy előbb-utóbb azt meg kell szüntetni. Ha a fiktív tagdíjakat bevételként számoltuk el az előző években, az azt jelenti, hogy amikor azt leírjuk, az az adott év terhe lesz, költségként fog megjelenni, veszteségként fogja érinteni. A tervet módosíthatja az is, ha esetleg az országos kamarának nagyobb hozzájárulást szavaznánk meg, de ezekről most még nem tudhatunk. Dr. Bencsik Attila: átadom a szót elnök úrnak. Dr. Turán Zsolt: rövid kiegészítést szeretnék tenni. A terv változatlan tagdíjakkal számolt, tehát a tagdíj módosítására nem kerülne sor. A kiadási oldalon a tisztségviselők dotációja ugyancsak változatlan maradna. Egy dolog még van, ez most így külön nincs kiírva, de a számokban benne van, ha az Alapszabály és SZMSZ módosítási javaslatát megnézik, ott az szerepel egy olyan elnökségi javaslat, mely szerint a 75 évüket elérő tagok tagdíját kedvezményesen állapítanánk meg, 50%-ban. Ez nem elnökségi, hanem küldöttgyűlési hatáskör. Tehát ez is némileg visszatartja a 2011-es tervezett bevételeket. Kicsit visszanyúlnék a 2010-es beszámoló egyetlen hozzászólójának kérdésére. Minden ilyen szervezetnél azzal kell számolni, az az aranyszabály, hogy kb egy évi működést fedező tartaléknak meg kell lennie. Kb ennek felel meg BISZK cashflow-ja, ami május végén megemelkedik, majd fokozatosan csökken. Tehát amiről beszéltem: változatlan tagdíj, 75 évesek kedvezménye, befagyasztott kiadások. Dr. Bencsik Attila: van-e hozzászólás? Amennyiben nincs, szavazásra bocsátom a 2011. évi költségvetési terv elfogadását: kézfeltartással jelezze, aki egyetért a 2011. évi költségvetési tervvel: 7. határozat: a küldöttgyűlés 92 igen, 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül a 2011-es költségvetési tervet elfogadta. Átadom a szót elnök úrnak. Dr. Turán Zsolt: pótlólag kellene még beszélni a pénzügyi napirendi pont harmadik részéről, a szakosztályok pénzügyi támogatásáról. Az előző küldöttgyűlésen elhatároztuk, hogy a szakosztályok működését egy bizonyos fejkvótával támogatja a kamara. Az a tapasztalat,


9

hogy a szakosztályok elég szűk körben éltek ezzel, hármat tudok kiemelni, a pénzügyi, a környezetvédelmi és az építész szakosztály. A prímet a környezetvédelmi szakosztály viszi, Dr. Jancsó Gábor nagyon lelkiismeretesen megteszi, amit meg lehet tenni. Jelezném, hogy megindult egy ilyen fajta mozgás, ami jó, egyezik a kamara elnökségének a szándékával, másrészt szeretnék más szakosztályokat arra bíztatni, hogy éljenek a lehetőséggel. Ezzel a szakosztályi szakmai munkát szeretnénk belendíteni. Hadd folytassam a választási felvezetéssel: Dr. Horváth János eltávozásával az elnökhelyettesi poszt üresedett meg, amit nem lenne szerencsés a következő választásokig így hagyni. Ezért kiegészítettük a napirendet a választással. Attól függően, hogy a pozíciót ki nyeri el, ha jelenlegi elnökségi tag, akkor elnökségi tagot is választani kell, ha más választott bizottság elnök, akkor arra a posztra kell mást választani. Hozzá kell tenni, hogy ennek a választásnak az előkészítésére alig két hetünk volt, így túl nagy merítést a jelölő bizottság nem tudott tenni. A mai napot meg fogja koronázni az etikai bizottságba történő további tagok választása. Sok ott a munka, több működő etikai tanácsra van szükség. Kérem, a választások után se menjenek el, mivel utána is lesz olyan napirendi pont, ahol szavazni kell. Felkérem a jelölő bizottság elnökét, hogy javaslatait szíveskedjék előadni. Dr. Pálvölgyi Ákos: előtte szeretnék tájékoztatást adni a választási szabályzattal kapcsolatban. A választásokat egyébként hosszú előkészítés előzi meg, választások előtt 60 nappal korábban listát kellene állítani a jelöltekről. Erre most nem volt idő, így külön kérem a küldöttgyűlés támogatását, ez alkalommal tekintsen el a formaságoktól. Erről egy rövid feljegyzést fogok küldeni a MISZK-nek, hogy a jogszabályi előírásoknak valamilyen szinten megfeleljünk. Most kényszerhelyzetben vagyunk, azt gondolom, hogy mindenki meg fogja érteni mind a MISZK, mind a KIM részéről. Dr. Bencsik Attila: szavazásra bocsátom tehát ezt a kérdést, kérem, hogy aki ezt a rendkívüli helyzethez kötődő eljárást támogatja, kézfeltartással szavazzon. 8. határozat: küldöttgyűlés a rendkívüli eljárást egyhangúlag elfogadja. Dr. Lászik András: aki nem ismerne, a jelölőbizottság elnöke vagyok. A főbb tudnivalókat elnök úr és jogtanácsos úr elmondta. Mivel a választásokban érintett vagyok, úgy beszéltük meg, hogy a választásnak ezt a részét nem én vezetném le, hanem a bizottságunk másik tagja, Sapszon Ferencné. Kérem őt, hogy akkor most jöjjön ki és helyettesítsen. Sapszon Ferencné: elnökhelyettesi tisztségre jelöljük: Dr. Lászik Andrást. Kérem ,hogy néhány szóval mutatkozzon be. Dr. Lászik András: orvosként végeztem Szegeden, most a Semmelweis Egyetemen dolgozom adjunktusi pozícióban 1993-tól vagyok igazságügyi szakértő, területi és országos küldött, az előző ciklusban elnökségi tag, jelenleg a jelölő bizottság elnöke. Dr. Horvát Jánossal szoros, napi szintű kapcsolatunk volt, az ő munkáját szeretném a későbbiekben folytatni. Sapszon Ferencné: másik jelöltünk Bartha Gyula, kérem, mutatkozzon be.


10

Bartha Gyula: vegyészmérnök, közgazdász, szakközgazdász, könyvvizsgáló vagyok, igazságügyi szakértőként dolgozom jó régen. Elnökségi tag vagyok ebben a ciklusban, eddig is sokan fordultak hozzám adózási problémáikkal, a továbbiakban is segíteni fogok, ha szükséges. Elterjedt, hogy nem akarok elnökhelyettes lenni, ez nem igaz, nagy megtiszteltetés, a jelöltséget köszönettel elfogadom. Sapszon Ferencné: azt a megjegyzést tenném, hogy abban az esetben választunk új elnökségi tagot, ha Bartha Gyulát elnökhelyettesnek választjuk. Dr. Bencsik Attila: elnök úrnak megadom a szót. Dr. Turán Zsolt: több kérdés érkezett hozzám arról, hogy kivel dolgoznék szívesebben. Mindkettőjükkel, ilyen fajta megkülönböztetést nem tudok tenni, mindkettőjüknek van előnye. Először elnökhelyettest kell választanunk, ettől függ a következő két választás. Ezenfelül először is szavazatszámláló bizottságot. Dr. Bencsik Attila: nem kaptam javaslatot arra, hogy kit jelöljünk szavazatszámláló bizottságba, kérem, hogy önkéntes alapon jelentkezzenek. Kérem, hogy szíveskedjenek bemutatkozni: Győri Éva, Mattyasovszky Zsolnay Eszter, Kolbe Tünde. Kérem, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjait kézfeltartással megszavazni szíveskedjenek. 9. határozat: a küldöttgyűlés a szavazatszámláló bizottság tagjait egyhangúlag elfogadja. Dr. Bencsik Attila: kérem akkor a szavazóurnát, kezdjük meg a szavazást. Kérem, hogy utána mindenki maradjon, mert sok munka van még hátra. Dr. Bencsik Attila: kérem, ha van eredmény, ismertesse a bizottság. Mattyasovszky Zsolnay Eszter: a leadott szavazatok száma 94, ebből érvénytelen 1 db. Dr. Lászik András kapott 46 szavazatot, Bartha Gyula 47 szavazatot. Dr. Bencsik Attila: 10. határozat: megállapítom, hogy a küldöttgyűlés 47 szavazattal Bartha Gyulát választotta elnökhelyettesnek. Dr. Turán Zsolt: a jelölőbizottsági tagunknak el kellett távoznia, így átveszem a szerepét. A következő körben elnökségi tagot kell választanunk, erre jelölt Dr. Lászik András. Van-e más jelölt? Ha nincs, akkor ezzel a javaslattétellel visszaadom a szót elnök úrnak. Dr. Bencsik Attila: most egy formális szavazás következik, kérem, hogy aki egyetért Dr. Lászik Andrásnak a jelölőlistára való felkerülésével, az kézfelemeléssel jelezze. 11. határozat: küldöttgyűlés Dr. Lászik Andrásnak az elnökségi tagságra vonatkozó jelölőlistára való felkerülését 93 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. A szavazólap tehát érvényes. Dr. Turán Zsolt: következő jelölést terjesztem elő: amennyiben Dr. Lászik Andrást megválasztjuk elnökségi tagnak, úgy jelölőbizottsági elnököt kell választanunk, erre a Dr. Kovácsházy Péter jelölték. Kérnénk egy rövid bemutatkozást.


11

Dr. Kovácsházy Péter: okleveles építőmérnök végzettségem van, 1995. óta vagyok szakértő. Dr. Bencsik Attila: van-e egyéb jelölt? Ha nincs, akkor kérem, hogy aki egyetért Dr Kovácsházy Péter jelölőlistára való felkerülésével, az kézfelemeléssel jelezze. 12. határozat: küldöttgyűlés Dr. Kovácsházy Péternek a jelölőbizottsági elnökségre vonatkozó jelölőlistára való felkerülését 93 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. A szavazólap tehát érvényes. Dr. Turán Zsolt: javaslat az, hogy egy körben bonyolítsuk le a további választásokat. Ebben az esetben előterjeszteném az Etikai Bizottság új tagokkal történő kiegészítését. Rövid bemutatkozást kérünk a már listán szereplő jelöltekről: Foszler Ibolya Dr. Horváth György Arnold Dr. Hubay Márta Dr. Törő Klára Kolta Ádám Remete Tibor Szalkai István Szögi János Jancsó Béla Garancsy István újonnan jelöltek: Kelemen József: Koza László kolléga sajnos nem tudott eljönni, de kérem, hogy vegyük fel a listára, mivel jelölését a szakosztály megszavazta. Dr. Bencsik Attila: tehát szavazzuk meg, hogy Koza Lászlót felvegyük, vagy ne, a jelöltek listájára. Kérem, hogy aki egyetért Koza László jelölőlistára való felkerülésével, az kézfelemeléssel jelezze. 13. határozat: küldöttgyűlés Koza Lászlónak az etikai bizottsági tagságra vonatkozó jelölőlistára való felkerülését 69 igen, 12 ellenszavazattal, 13 tartózkodással elfogadja. Nerpel Ervin: Szavazzuk meg, hogy Nerpel Ervint felvegyük, vagy ne, a jelöltek listájára. Kérem, hogy aki egyetért Nerpel Ervin jelölőlistára való felkerülésével, az kézfelemeléssel jelezze. 14. határozat: küldöttgyűlés Nerpel Ervinnek az etikai bizottsági tagságra vonatkozó jelölőlistára való felkerülését 93 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadja. Dr. Lászik András: ez utóbbi pótjelölésekre reagálva, kérem, hogy a következő választásoknál mindig az aktuális jelölőbizottsági elnöknek juttassák el a jelölteket. Dr. Bencsik András: a továbbiakban az egész listáról, együttesen fogunk szavazni. Nincs megkötés, hogy hány etikai tagot kell választanunk, minél több van, annál jobb helyzetbe kerül az etikai bizottság. Nincs korlát.


12

Dr. Turán Zsolt: tehát 12 jelölt van, a listáról az jut be az etikai bizottságba, aki a szavazatok 50%-át +1et megszerezi. Lenne egy lebonyolítási javaslatom: ne várjuk meg az eredményt, mert nagyon elhúzódna a gyűlés. Leadjuk a szavazatokat az elnökségi tagra, jelölőbizottsági elnökre, ennek eredményét megvárjuk, de az etikai bizottsági eredményeket nem. Dr. Bencsik Attila: ha esetleg a többi napirendi pont alatt meglenne az eredmény, akkor meghallgatjuk. Dr. Borbély József: ha megválasztottunk mindenkit, akit meg kell, akkor minek jelölőbizottsági elnököt választani? Dr. Bencsik Attila: akkor kérem, hogy adják le szavazataikat. Amíg a szavazatszámláló bizottság számlál, mi folytatjuk a munkát. Dr. Bencsik Attila: következő napirendi pontunk következik, átadom a szót dr Pálvölgyi Ákos jogtanácsosnak. dr.Pálvölgyi Ákos: Alapszabályunk alapvetően két szempontból módosul, egyik a már beharangozott, tagdíjszabályozással kapcsolatos. A határozati javaslatban kiemelésre került a 45/a szakasz, ahol beépítésre került egy új bekezdés: a 75. életévet betöltött tagok azzal az évvel kezdődően, amelyben betöltik, a mindenkori tagdíj 50%-át fizetik. A kedvezmény visszamenőlegesen, lejárt tartozásokra nem érvényesíthető. Az elnökség úgy határozott, hogy méltányosan kell a 75 évet betöltött tagokat kezelni, ez ebben a kedvezményben talán kifejeződik. Hozzá kell tennem, amit Mittermayer kolléga jelzett, az első bekezdésben egy kis elírási hiba történt, egy toldalék hiányzik, azt pótolni fogom. Ezzel a bekezdéssel kapcsolatosan jött hozzám egy kérdés, amit most megválaszolok, tehát, hogy is van az, hogy a területi kamara küldöttgyűlésének határozata alapján a MISZK határozza meg a tagdíj összegét évenként. Korábban a 1995. évi CXIV. tv. átfogó módosításakor került be, akkor a minisztériumnak volt olyan álláspontja, hogy próbált mindent központi szabályozás alá terelni. Ezért a jelenleg hatályos szöveg szerint a kamara csak javaslatot tesz a MISZK felé az éves tagdíj mértékére, melyet a MISZK küldöttgyűlése határoz meg. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ez a törekvése a jogalkotónak sosem realizálódott, ugyanis bár megszavazta a MISZK küldöttgyűlése az éves tagdíjat, de attól a területi kamarák rendre eltérnek. Emiatt ezt a jelenséget jeleztem a jogalkotónak, várhatóan a tél folyamán ennek módosítására is sor kerülhet. Eddig azonban a szöveghez idomulni kell, bár jogos a felvetés. A gyakorlat nyilván át fogja írni. Ez lenne tehát az egyik módosítási javaslat, a másik az Alapszabály és SZMSZ szerkezetét érinti. Az elmúlt küldöttgyűlés egyik hozadéka az volt, hogy valaki névtelenül feljelentette a küldöttgyűlést és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kamarával szemben. Ennek eredményeképpen törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésére sem került sor a minisztériumban, de átolvasták az Alapszabályt és némi bizonytalanságot véltek felfedezni a kamarai testületekkel kapcsolatban, és ezt egyébként mi is jeleztük a minisztériumnak, hogy a törvényi szabályozás is picit bizonytalan. A választott és jelölt testületek között kellene valahogy különbséget tenni, mivel az egyiket titkos szavazással választja meg a küldöttgyűlés, míg a jelölteket a kamara jelöli ki.


13

Minderre tekintettel, hogy ezt tisztába tegyük a 13. § módosulna úgy, hogy külön kiemelést, kategóriát kapnak a testületek, megkülönböztetve azokat egymástól. Tartalmilag tehát semmiben nem változik a szabályozás, csak egyszerűen két kategóriába kerülnek besorolásra, és így a minisztériumi észrevételeknek is megfelel az Alapszabály. Ezeknek megfelelően az SZMSZ is módosításra kerül. A módosítási javaslat végén találhatók még változók, a 60. §-ban, ezek a változó rendelkezések, apró és nem tartalmi jellegűek, pl. helyesírási hiba, logikai bukfenc, szépészeti módosítás. Ezeket a hibákat kiküszöböltük. Amennyiben a küldöttgyűlésnek igénye van rá, ezeken végigmehetünk, ha elfogadják, hogy ezek tényleg apró hibák, az internetre fel fogjuk tenni, jelölve a módosult részeket. Egyéb módosulás nem tervezett az elnökség erre az évre. Dr. Bencsik Attila: van-e kérdés, hozzászólás? Ha nincs, akkor elfogadjuk azt a felvetést, hogy az apróbb korrekciókon nem megyünk végig. Kérem, hogy aki egyetért az Alapszabály és SZMSZ módosítási javaslataival, amelyek itt elhangzottak, és amelyek a kiküldött anyagokban szerepelnek, az kézfeltartással jelezze. 15. határozat: küldöttgyűlés az Alapszabály és SZMSZ módosításait egyhangúlag elfogadja. Dr. Bencsik Attila: következő napirendi pont a szakértői kézikönyv, átadom a szót Elnök úrnak. Dr. Turán Zsolt: igyekszem viszonylag röviden, de hűen felvázolni azokat a problémákat, amelyek a MISZK elnökségében folynak, és furcsa eredményekre jutunk ebből. Először tájékoztatást adnék a szakértői könyv dolgáról. A könyv összeállításáról kb. 3 éve folyik a szó, hosszas előkészületei voltak, gondolom mindenki kapott megkereséseket, hogyan akarunk megjelenni, akarunk-e fizetni, stb. Végülis napvilágot látott a nyomdából a termék, és a kamara irodájába beszállította a nyomda ezervalahányszáz példányban, amit az elnökség megtekintett és problémákat látott a dologban. Elismerve, hogy egy ilyen könyv szerkesztése bonyolult feladat, volt olyan szakértő, aki nincs benne, viszont van benne olyan, aki már nem szakértő. Van benne egy naptár, ami elég furcsa, valahol az év közepétől kezdődik. Legnagyobb probléma, hogy az adatvédelmi biztos észrevételezte a dolgot, valakinek, egy vidéki szakértőnek a panaszára válaszolva, és adatkezelési jogosultsági problémákat vetett fel. Mindezek miatt az elnökség úgy döntött, hogy a könyv terjesztését nem vállalja magára, ezt bejelentve a MISZK elnökének, a szállítmányt eljuttattuk a MISZK titkárságára. A további sorsáról nem tudok, csak annyit, hogy egy vidéki kamara hasonlóképpen járt el legjobb tudomásom szerint, máshol meg szétosztották. Akinek volt fizetett hirdetése, az megtalálja az őt megillető példányt a MISZK titkárságán. Az, hogy különböző szervekhez eljuttassuk ezt a terméket, az nem lett volna szerencsés, egy magyarázatot kellett volna fűzni hozzá, hogy miért olyan, amilyen, de hát az meg nem vette volna jól ki magát. A legfőbb problémák egyike az, hogy keresni nem lehet ebben a könyvben, névsorban vannak a szakértők, nem szakterület szerint. Mindezek után némi vitát követően ez volt az elnökség döntése. Szó volt erről a kézikönyvről az országos elnökség előtt, ahol az volt az álláspontom, hogy a jövőben ezt úgy szabad megjelentetni, hogy önfinanszírozó legyen, ez - nem tudom pontosan mennyi, majd a MISZK gyűlésen kiderül -néhány milliós költséget okozott, és ne az egész névsort tegye bele, hanem csak azokat, akik fizettek ezért. Legyen egyértelműen piaci alapra helyezve, mert az egy tiszta dolog, az fog sikerülni, nem a minisztérium hellyel-közzel idejétmúlt névsorával kell dolgozni. Ha csak a hirdetők, a fizetők szerepelnek benne, akkor tud önfinanszírozó lenni.


14

A következő, amiről szeretnék beszélni, az az, hogy egy meglehetősen furcsa légkör alakult ki az országos elnökségben a budapesti és vidéki kamarák képviselői között. Erről már beszéltünk tavaly, de csak érintőlegesen, és akkor végülis nem került sor határozat hozatalára, csak informálás történt. Az a helyzet, amit tavaly elmondtam, nem javult, sőt, romlott. Az alapvető probléma, nézetkülönbség egyszerűen az, hogy jómagam, a BISZK elnökség teljes egyetértésével azt az álláspontot képviselem, hogy az igazságügyi szakértői kamarának a szakmaiságot kell előtérben tartania. Tavaly nagyjából épp ilyenkor voltak a választások, az ezt követően felállt új minisztériumi vezetés egyértelműen a minőségre teszi a hangsúlyt, ezen belül a szakértői munka minőségére, ennek garanciája az, hogy a szakértő ért ahhoz, amiről úgy gondolják, hogy ért hozzá. Az országos kamarán belül többeknek az az álláspontja, hogy a kamara elsődleges feladata a szakértő egyéni érdekvédelme, ezen belül az is, hogy akik nincsenek kiképezve egy-egy szakterületre, de valamilyen ok folytán megkapták a jogosultságot évekkel ezelőtt, és ha már pár éve gyakorolják, akkor hadd csinálják továbbra is. Ez a dolog alapvetően az ingatlanszakértés körül kezdett el hullámokat verni, és a biztosítékot nálunk az verte ki, hogy – ha jól emlékszem a 2009. decemberi - MISZK küldöttgyűlésen az ingatlan-értékbecslő szakbizottságba delegálásra kerültek vidéki kamaráktól olyan kollégák, akik nem felelnek meg a mai helyzet szerint a kompetenciarendelet feltételeinek. Ekörül volt egy hosszadalmas vita, aminek eredménye semmi nem volt, csak a mérgelődés, mert a vidéki kamarai társak megmakacsolták magukat, azt mondták, hogy márpedig akiket ők küldtek, azt küldték, nincs ehhez másnak semmi köze. Zárójelben mondom, egy dolog az, hogy aki egy milliárdos büntetőügyben nyilatkozik, mint ingatlanszakértő, és ezzel 6 év börtönt varr valakinek a nyakába, akkor megengedhető-e hogy az illető ne legyen a kompetenciarendeletnek teljesen megfelelő szakember. Az én véleményem szerint határozottan nem engedhető meg. Avagy egy 10 milliárdos ingatlanos polgári perben nyilatkozik és ennek hatására valakit súlyos összeg megfizetésére köteleznek. Szilárd álláspontom, hogy nem szabad olyan embereket működni engedni, akik nem tesznek 100%-osan eleget a kompetenciarendelet feltételeinek. Azzal még megalkudott a budapesti elnökség, hogy működjenek ilyenek, -ez volt a pécsi határozat-, de az, hogy az egyébként felkészült, szakavatott kompetencia szempontból kifogástalan szakembereknek szakbizottsági pozícióból ilyen nem kompetens emberek mondják meg, hogy mit kell csinálni, és azok bírálják el, hogy jót mond az illető, vagy sem, ez nagyon furcsa dolog, és ezzel a BISZK elnökség nem ért egyet, én pedig határozottan tiltakozom ellene, és azt mondom, hogy az igazságügyi szakértői kamara társadalmi alapfunkciója az, hogy garantálja a társadalom felé, hogy aki nála tag, az ahhoz a dologhoz jól ért. Ebben nem tudtunk dűlőre jutni, így most már a kedves vidéki elnök kollégák szemében feketepéter vagyok. Ámbátor ők hellyel-közzel úgy fogalmaznak, hogy ezt csak velem szemben tartják fönn, a budapesti tagság viszont nagyon aranyos, ezt némileg cáfolja, az a dolog, amiről most viszont az állásfoglalásukat szeretném kérni. Az egyik vidéki kamarai elnök kolléga szorgalmazásában napirendre fog kerülni a MISZK következő küldöttgyűlésén a BISZK feldarabolására vonatkozó javaslat. Hogy honnan veszik maguknak a bátorságot egyes kollégáink, hogy trianoni antant hatalmakat játszanak, azt nem tudom, mindenesetre vették maguknak a bátorságot és mindenesetre tény, hogy a MISZK elnöksége nem állt ellent ennek a javaslatnak, sőt. Ha ez valósággá válna, az a következő képet mutatná nagyjából: a KIM nyilvántartás szerint a jelenlegi létszáma a BISZK-nek 1708 fő, ebből budapesti 1334, nógrád megyei 67 és pest megyei 307. Ha tehát pest és nógrád megye külön kamarát képezne, akkor egy ugyanolyan, bocsánat a kifejezésért – törpekamara jönne létre többedikként, mint a jelenlegi vidéki


15

kamarák mindegyike, hiszen az ő létszámuk 200-300 között ingadozik. A gazdasági hatása ennek az volna, hogy az így létrejövő kamara viszont elég nehezen lenne finanszírozható, mert a tagdíjak úgy oszlanának meg, hogy a budapesti tagdíj befolyás lenne 29,4 millió ft, pest és nógrád megye 6.6 millió ft és ebből - Bartha Gyula kérésemre végzett kalkulációja alapján- az jön ki, hogy nem tudja finanszírozni saját magát. Pillanatnyilag a szakértői kamarai rendszerben egy olyan kamara van, ami hatékony tud lenni, és a kellő nagyságrendje megvan ahhoz, hogy komoly partnernek tekintsék Magyarországon. És nagyon sok műhelymunka, amit az országos kamara felhasznál, tőlünk indul, vagy nálunk kerül kidolgozásra, amiben fő szerepe az elnökségnek, hellyel-közzel saját magamnak van. Magyarán egy ilyen akció mindannyiunk zsebe ellen irányulna, mert 1 titkárság helyett 2- t kellene fenntartani, 1 bérlet helyett 2, a költségek tehát kb 1.8 szorosára nőnének, a tagdíjbevételek nem gyarapodnának, úgyhogy az erre való rábírást akár valami btk §-ba ütközőnek is érezhetnénk. Feltételes módban fogalmaztam, nem véletlenül. A kérésem az, hogy a BISZK küldöttgyűlés foglaljon állást abban, hogy ezt a feldarabolást, egyáltalán, mint témát, mint javaslatot eltűri-e. Dr. Bencsik Attila: van-e megjegyzés? Átadom a szót Dr. Melegh Gábor elnök úrnak. Dr. Melegh Gábor: tisztelt küldöttgyűlés, ez nem megjegyzés lesz, hanem kicsit hosszabb, mert sok dolgot érint. Tiszteletben tartva a jelenlegi küldöttgyűlés bármilyen határozatát, vagy döntését, az, hogy a küldöttgyűlés tiltakozik ellene vagy nem, ez nem változtat semmit azon a tényen, hogy az országos kamarának a nagyobbik fele, a vidéki kamarák az elnökök útján egyöntetűen, ennek a kérdésnek a felvetését a MISZK küldöttgyűlés elé kívánták vinni. Tehát tiltakozni lehet ellene, de ez ott lesz majd egy téma. Hogy tisztán lehessen látni, ez nem Alapszabályi kérdés, hanem az, hogy a MISZK-en belül hány területi kamara van, az törvénybe foglalt kérdés, és a vidéki kamarák elnökei – hozzáteszem, hogy én magam nem ezek közé tartozom,- úgy döntöttek, hogy legyen egy hasonló plusz kamara, mint az ő kamarájuk. Nyilván ők ezzel az ellentéteset kívánják kihangsúlyozni, hogy Budapest legyen hatékonyabb, legyen egy valamivel kisebb mozgatható terület, és én nagyon csodálkozom Bartha Gyula kimutatásán, hogy ez a bizonyos létszám nem tudja eltartani magát, mikor az összes vidéki kamara kisebb tagdíjjal el tudja tartani magát. Tehát azt hiszem, hogy itt valami nem kerek a megközelítésben. Azt azért kell tudni, hogy a budapesti létszám az összes taglétszámnak durván 43%-a, ez változna 33%-ra tehát a túlsúly megmaradna, de csak abban az esetben, ha ezt a törvényalkotó elfogadja. Tehát bármilyen döntést hoz a MISZK országos küldöttgyűlése, az nem biztos, hogy találkozik a jogalkotó szándékával. Ez a dolog egyik része. A másik, itt elnök úr nagyon helyesen a küldöttgyűlésre hivatkozott, illetve az elnökségre hivatkozott, amikor valamiféle döntést hozott. Ezt a MISZK sem teszi másképp. Ott vannak területi elnökök, ha őket azzal küldik az elnökségbe, hogy ott képviseljenek valamilyen álláspontot, akkor azt az elnökségünknek kvázi tudomásul kell venni. Ha ez 7:1 arányban jelent valamit, akkor ezen el kell gondolkodni. Nem biztos, hogy nekik van igazuk, de jelenleg a szavazati arány ilyen. Ez egy ténykérdés. A könyvről néhány dolgot: a MISZK évkönyvénél elhangzott itt, hogy a sok előkészítő munka után valahogy ez elkészült, jól, vagy rosszul. A könyvben olyan adatok jelentek meg, amiket az akkori minisztérium számunkra átadott. Ki kellett nyomozni a szakértők címeit, majd ezen válaszok alapján lehetett továbblépni. Sajnos a névjegyzék tartalmazott olyanokat, akik már nem szakértenek, meghaltak. A könyvnek a kész nyomdai kiadása után 1 hónappal kaptuk meg az új névjegyzéket korrigálva. Ezzel nem lehetett mit csinálni.


16

Az ombudsman azt kifogásolta meg a könyvvel kapcsolatban, hogy a szakértőktől ismételten nem kértük meg a hozzájárulást, azt a hozzájárulást, amit ők már egyszer megadtak a hivatalos, interneten található névjegyzékben szerepléshez. Ennek a helytelenségére utalt az ombudsman, mondván, hogy ha egy nyomtatott formában is azt meg kell jelentetni, vagy meg akarjuk jelentetni, akkor erre is rá kellett volna kérdezni. Ez egyetlenegy embernek volt az észrevétele. Az ombudsman figyelmeztette a kamarát, hogy erre figyeljen, más probléma nem volt. A könyvet, mivel a BISZK ennek terjesztését nem kívánta, átvette a MISZK, ez most is folyamatban van, az összes budapesti és környéki hatóság kapja ezt a könyvet egy használati útmutatóval. Tehát a társaság nem szenvedi ennek a kárát. A használati útmutató azt tartalmazza, hogy jelenleg a KIM-nek van egy névjegyzéke, ott a szakma szerint ki lehet választani azt a pár szakértőt, utána azokat meg lehet keresni a könyvben részletesen, és ez alapján lehet választani. A naptár pedig – többször megjegyzés volt - azért törtnaptár, mert lehetett tudni, hogy nem januárban jelenik meg a könyv, hanem év közepén, ezért a naptár év közepétől a következő év közepéig tartó időszakra vonatkozott. Tehát ezeknek ilyen egyszerű magyarázatuk van. A másik pedig, az alapprobléma – és itt volt egy kis időrendi tévedés elnök úrnál – először született meg a pécsi határozat, ez hellyel-közzel azt mondta ki, hogy akit a szakértőkre vonatkozó törvény megjelenése előtt kijelöltek szakértőnek, tehát 2006. január 1. előtt, az, ha megfelelt a kijelölés feltételeinek egykoron, azt hagyják békén. Ezt finoman fogalmazva mondom így, egy bonyolultabb megfogalmazása volt. Tehát átemelődtek volna olyan szakemberek, az időközben és azután megjelent kompetenciarendelet feltételeinek nem mindenben feleltek volna meg. Ennek egy nagyon kiemelt területe az ingatlanforgalmi szakértés. Nagyon helyes példákat mondott az elnök úr, ez így van. Azonban az etikai eljárások nagy részében nincsenek ingatlanforgalmi problémák. Tehát hiába van egy csomó olyan szakember, akinek nincsenek meg azok a végzettségben írt dolgaik, vagy nem ők nyilatkoznak, vagy igénybe vesznek valakit, vagy szarva közt eltalálják a tőgyét, vagy nem tudom, hogy csinálják, de nincsenek nagy panaszok. Néhány van, de az minden szakmánál előfordul. Itt az ütközött ki,- és ezt kell világosan látni - hogy a szakmaiság, tehát az kerüljön előtérbe, hogy a kompetenciarendeletnek megfelelő emberek kerüljenek országos szakbizottságba – amit egyébként én magam is vallok, de engem is leszavaztak és mivel egy demokratikus kamarát irányítok, tudomásul vettem - vagy az kerüljön, hogy aki névjegyzékben szerepel, az bármilyen funkcióra megválasztható legyen, mert ő az állam szerint igazságügyi szakértő és ebben a minőségében felléphet. Ez a nézőpont ütközött össze, és ebből lett ez, ahol most tartunk. Itt szakmailag nyilván, -aki picit belegondol-, az elnök úrnak igaza van, ezzel egyet is értek. De a másik is igaz, ami az érdekvédelmet jelenti, hogy ezeknek a szakértőknek ez pedig jár. Ezt valószínűleg tisztességesebben is el lehetne intézni, mert ebből per van, és van az az állapot, hogy a vidéki elnökök és Turán elnök úr között komoly feszültség alakult ki. Ez egy nagyon sajnálatos dolog, ezen lehetne valamit segíteni és minden célom az lesz, -és remélem ebben a küldöttek segíteni fognak,- hogy a MISZK küldöttgyűlés ezen valahogy túl tudjon lépni. Ez egy szerencsétlen állapot és sajnos egyetlenegy szakma által generált állapot. Vannak még kritikus területek, írásszakértés, grafológia, pszichológia, de a többiben nincs. Tehát, mielőtt dönt a küldöttgyűlés erről a bizonyos kérdésről, hogy tiltakozik, vagy nem tiltakozik, szíve joga, de a tiltakozás ellenére ez napirendi pont lesz, annak kell lenni, mert a nagyobbik kör megszavazta, és az, ha tetszik, ha nem, úgy lesz. Mindegy, hogy én mit gondolok, az sajnos úgy lesz.


17

Bartha Gyula: végülis Gábor az első mondatában elmondta, hogy nem tudja honnan vettem a számokat, elmondanám, nagyon egyszerű. Jelenleg a BISZK-ben van egy bizonyos szolgáltatási színvonal. Bár ez a színvonal lehetne sokkal jobb is, de én úgy számítottam ki az esetleges kamarai szétválást, hogy ez a színvonal adott lehessen a kicsinek is. Én speciel Pest megyei vagyok, és úgy gondolom, hogy előbb engem kérdezzenek meg arról, hogy melyik kamarához akarok tartozni, mert ez a demokráciának az alapvető szemlélete. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon hasonlít ez a dolog arra, amikor Csehországot a nagyhatalmak feldarabolták és nem is kérdezték meg. Tudjuk, a történelemben elég komoly problémákat okozott, ne mondjam, világháborút. Nem akarok világháborút a szakértők között, de mindenképpen gondolom, hogy a jelenlegi helyzet így tarthatatlan. Folyamatosan arról beszéltem és beszélek most is, hogy lehet, hogy azon kellene elgondolkodni, hogy ne legyen ennyi kamara. Ez sok kiskakas a maga szemétdombján, akik elkezdenek a másik szemétdombján kaparászni. Én azt mondom erről az ingatlanszakértői dologról, hogy mondvacsinált, én könyvszakértő vagyok, mielőtt a kompetenciarevízió elindult 58 pénzügyigazdasági tevékenység volt az akkori tevékenységjegyzékben, most van 8, olyanokat töröltek el, hogy közgazdasági szakértő, meg több olyan, ahova emberek tartoztak, mégsem lett belőle balhé. Tehát azt gondolom, hogy ez attól ilyen mondvacsinált, hogy olyan emberek érintettek, akiknek valamilyen szinten puvoárjuk van arra, hogy a hangjukat hallassák. A magam részéről nagyon sajnálom egyébként, hogy elnök úr és a többi kamara elnöke ilyen konfliktusba keveredett, és azt gondolom, hogy valami egészen más kell ahhoz, hogy kikeveredjenek belőle, Gábor sajnos szerintem te is látod, hogy a jelenlegi helyzetből nagyon nincs kiút, megy befele a zsákutcába, ahonnan nem lehet kiutat találni. Mégis azt gondolom, a BISZK és leginkább ezen belül azok, akik nem budapestiek, legalább mondhassák meg azt, hogy kérdezzenek meg minket is arról, hogy hova akarunk tartozni. Tényleg arról van szó, hogy van egy szolgáltatás, ami lehetne jobb, de ma megkapjuk, de ha egy olyan helyzet lenne, hogy különkerülne ez a kétféle társaság, ez a szolgáltatás nem lehetne meg. Gábor, abban lehet, hogy igazad van, hogy ha a szolgáltatásban jelentősen visszamegyünk, akkor valahogy el lehetne tengődni, mint ahogy most is, látom a vidéki kamarák általában valakinek a munkahelyén vannak bejegyezve – általában az elnök munkahelyén - és akkor keveset kell fizetni bérleti díjként. De ha én azt szeretném, hogy egy olyan hely legyen, ahova a kamara össze tud jönni, az pénzbe fog kerülni. Tehát itt egy csomó olyan dolog van, végig lehet menni az egészen, aminek vannak mindenféle vonzatai, villany, víz, gáz, stb – sajnos ez a végeredmény. Dr. Bencsik Attila: átadom a szót Dr. Borbély Józsefnek. Dr. Borbély József: engedjétek meg, hogy a két problémához úgy szoljak hozzá, hogy előre rögzítsem, hogy én amióta ezt a két problémát ismerem, mindig afelé, azért dolgoztam, hogy itt sem a kamarák jelenlegi szervezeti állapotában ne legyen változás, sem a kamarai vezetések jelenlegi állapotában ne legyen változás. Ezt előre rögzítenem kell, hogy nehogy valaki félreértse a szót, ezt értsük az országos kamarára és értsük a budapesti kamarára is. Vegyük az első problémát a könyvet. Én az országos kamara küldöttértekezletére el fogok vinni egy levelet, amit ennek a könyvnek a szerkesztőbizottságától kaptam. Mi az én jogállásom? Azt gondolom, hogy a kamarának kell valamiféle érdekvédelmet biztosítania és meg kell azt gondolnia, hogy azok az emberek akik pénzt adtak ahhoz, hogy az ő nevük vastagabb betűvel jelenjen meg, az nem azért adta a pénzt, hogy a polcára feltéve egy vastagabb betűs könyvrészlet legyen, hanem azért, hogy aki azt majd illetékességből használja, az előtt a neve jobban feltűnjön. Ezt hívják a piacnak.


18

Mit ír ez a szerkesztőbizottsági levél? Be fogom mutatni. Tehát ennyi ember előtt nem fogom letagadni azt, amit most mondok. Azt írja, hogy a szerkesztőbizottság gondoskodik az illetékes kirend1előkhöz történő eljuttatásról. Én azért adtam pénzt, hogy az én nevemet vastagabb betűvel publikálják, mert így van értelme. Akkor az én nevem ki fog onnan tűnni, és a piacon jobban fogok érvényesülni. Különben nem fizettem volna. Ez az egyik dolog, amihez hozzá szerettem volna szólni, tehát itt messze nem arról van szó, hogy kapok egy könyvet, és nyomtatásban látom a nevemet. Kérem, higgyék el, nagyon sokszor láthattam különb irományok nyomtatásaiban. A másik dolog: az országos elnök úr kimondott egy bűvszót, ahonnan szerintem az egész hal bűzlik, nevezetesen hogy 7: 1 arány. De Gábor, amikor ezt kimondod, tudod, hogy azt is mondod vele, hogy én 1/6-ot érek? Hidd el, ezt mondod, mert engem úgy képviselnek, hogy belőlem 6 kell, hogy egy képviselőm üljön ott, ahol szavaznak. Erről van szó, innen bűzlik a hal. Van azért itt ezzel a dologgal más probléma is. A fő probléma az persze, hogy most oda megyünk, és szembe fogunk találkozni azzal, hogy hiába vagyunk mi itt többen, őket nem vihetjük el. Az a probléma, hogy az elnökségben ebből a kamarából ülnek hányan? 1-en. Én erről beszélek, ott a 7:1 Dr. Agárdi Tamás: 3-an vannak: Melegh Gábor budapesti, Turán Zsolt budapesti, Agárdi Tamás budapesti. Dr. Borbély József: Tamás, mondd már meg, mikor szavaztál együtt a Turán elnök úrral? Dr. Agárdi Tamás: többször, nagyon sokszor. Dr. Turán Zsolt: nem mondhatnám, Tamás. Dr. Borbély József: na azért mondom, akkor ezt így számoljuk. Én a 7:1-re mondtam, hogy én annyit érek, mintha csak 1/6-ot érnék. Szóval ez így valahogy tényleg nem jó, és végülis ennek a baját isszuk végig, mindenféle döntésnél. Ez nem biztos, hogy megoldódna azzal sem, ha szétszednék a kamarákat. Meggyőződésem. Csak rosszabb lenne. Dr. Bencsik Attila: Dr. Agárdi Tamásé a szó. Dr. Agárdi Tamás: hadd kezdjem az előttem szólóhoz csatlakozva a könyvnél, és én azt gondolom, hogy tényleg eminens érdekünk, hogy minél többen megismerjék azt, hogy kik azok a szakértők, akiket ki lehet rendelni, de ez önmagában kevés, hanem azt is, hogy mire vagyunk képesek. Akkor ugye Turán elnök úr azt mondta, hogy 3 év, de 6 éves az az előkészítő munka. Hogy miért 6 év. 4 és fél azért ment el, mert a kamara a saját erejéből erre volt képes, és akkor Melegh Gábor elnök úr támogatása és döntése mellett egy professzionális szervezetet be tudtunk vonni és onnantól kezdve felgyorsult a munka. Az a szerkesztőség, amelyik létrehozta a „who is who” könyvet, ami most már vagy a 20. kiadás, az a csapat szállt be az utolsó pillanatban, és igaz, hogy egy olyan taglistát kaptunk kézbe, ahol 10-12 éve meghalt tagtársaink ott szerepeltek, viszont igen kemény munkával ez a szerkesztőbizottság utánament. 300 olyan szakértő van, akit semmilyen módon nem tudtunk utolérni, a minisztériumi listán továbbra is szerepel. Egy valamit azonban tudomásul kell venni, hogy van egy úgynevezett lapzárta. Tehát hogyha 2010. júniusában mi lezártuk ezt a szerkesztői munkát, mert valamikor nyomdába kellett adni, akkor azt a listát, ami 2010. szeptemberében jelent meg, nem lehet figyelembe venni. Én is azt gondolom, Turán elnök úrral maximálisan egyetértek, és vele szavaztam ebben a kérdésben is, mint minden olyan kérdésben, amikor egyetértünk, hogy akkor szabad ezt csinálni, hogyha ez legalább kitermeli magát de én itt nem állnék meg, termeljen nyereséget. És ebben potenciálisan benne van. Csak könyörgöm, én szoktam kertészkedni. Ugye úgy van, hogy a földet megmunkálom, a kavicsot kiszedem, a fűmagot elültetem, locsolom nincs semmi, locsolom, nincs semmi, igen buta megoldás, hogy akkor innen kivonulunk, mert ebből nem lesz semmi. Azt tessék még


19

egy picit locsolni. Most ebben a helyzetben vagyunk, hogy locsolni kell, sehol sem várható el, hogy az első évben, első példánynál ez nyereséges legyen. Ezzel együtt, nem tudom, hogy jól emlékszem-e, 3 millió ft körül volt ennek az összköltsége, 2 millió ft körül jött be úgy, hogy az 5000 igazságügyi szakértőből néhány 100 volt az, aki ezt a nagyon szerény összeget, - 7500-10.000 ft- rászánta arra, hogy vastagabb betűvel jelenjen meg. Tehát nagyon egyetértek Turán elnök úrral, hogy abba az irányba kellene továbbmenni, hogy igen, a fizető kamarai tagok. Én azt gondolom, hogy a második példánytól el lehet várni a nullszaldót, és a 3., 4. példánynál azt, hogy nyereséges legyen. De ehhez az kell, hogy egy ilyen kiváló infrastruktúrával jelentkező budapesti szakértői kamara, ne az egészet odadobja a MISZK-nek a nyakába, ahol erre infrastrukturálisan nem ilyen szinten van felkészülve a kamara, mert az 1600 példány, ha Melegh Gábor elnök úr nem szorgoskodna ezen, az ott maradna raktáron. És azok az aggályok, amiket Turán elnök úr felvetett az az elnökségen mind tájékoztatásra került, hogy az ombudsman belenyugodott, hogy ez a könyv ilyen, egy embernek volt a problémája, tehát ezek valóban felmerültek, és itt egy picit, bocsánat nem bántásiból mondom, egy pici csúsztatatást érzek. Voltak ezek a problémák, de ezekkel a problémákkal dolgoztunk, például az ombudsmani kérdés, stb, nem problémák, már nem akadályai annak, hogy terjeszteni lehessen, mint ahogy az országban mindenütt terjesztik is. Kivéve Budapestet. De, mint a könyv szerkesztőségének egyik tagja, azt mondom, hogy tiszteletben tartom, hogy Budapest elnöksége – mert úgy jött, hogy Budapest elnöksége döntött így-, hogy ők nem vállalják a terjesztést, kicsit jobban örültem volna ha ezt nem az utolsó pillanatban mondják, hiszen a könyv szerkezetét, tartalmát, terjesztési koncepcióját kb 5 éve ismeri a budapesti elnök feltétlenül, ha tolmácsolta, akkor a budapesti elnökség is. A könyv, én azt gondolom, hogy lehet azt mondani, hogy nincs rá szükség, én azt gondolom, hogy egy aranyat tojó tyúkot vágnánk akkor le, dobnánk ki. Nagyon egyetértek azzal is, Turán elnök úrtól érkezett a javaslat, és megszavaztam, hogy igen, a következő formátumot úgy csináljuk, hogy CD mellékletben és kereshető formában. Csak egy gondolatot, és nem húzom az idejüket, a kereshetőség miért így alakult: azért, mert részben a jogszabályok, részben a kollégáknak az együttműködése nem tette lehetővé. Tudniillik, vannak az emberek, akiknek hivatalos besorolása van a kompetenciarendelet szerint. De nagyon sokan, maguk, akik be vannak sorolva mondják, hogy az már nem érvényes, mert az átvilágítás megy, ez megy, az megy. OK, akkor legyen az, amit a kolléga megad saját magáról felelősen. Hát karikatúrába illő, hogy egyik-másik kollégától mit kaptunk. Kellett volna egy szerv, hogy az 5000 szakértő esetében egyesével végigmenjen, hogy ezt írhatja, ezt nem írhatja. Egészen más megoldást fogunk választani a következő példánynál. És a könyvhöz, ha van kérdés, szívesen megpróbálok válaszolni. A másik területre: borzasztóan sajnálom, hogy az itt lévő küldöttek nem tudtak ott lenni ezeken az elnökségi üléseken. Turán elnök úr híven tolmácsolta, tényszerűen, hogy mi történt. De annak az emberi oldalát, pszichológus szakértő vagyok, és engedtessék meg, hogy ennek az emberi oldalát nem sikerült áthozni, sőt, mondhatnám azt is, hogy Zsolt, nem bántásiból, és jó szándékból, hogy az emberi oldala egy kicsit egyoldalúan és torzan jelent meg. Nem arról van szó, hogy a MISZK-ben Turán Zsolt képviseli a szakmaiságot, és az összes többi gonosz ember, az meg szakmaiság ellenes. Ez pontosan úgy hangzik, hogy, Dr. Turán Zsolt – általam nagyon tisztelt és nagyon elhivatott szakértő – valamit gondol, hogy ez a szakmaiság, és van 7 másik ember, aki meg úgy gondolja, hogy más a szakmaiság. Nem úgy merült fel a kérdés, ez már egy átformált és csúsztatott megoldás, hogy egyik oldalon a szakmaiság, másik oldalon az érdekképviselet, hogy ha jó volt 20 éve, akkor legyen most is jó. Itt olyan igazságügyi szakértőkről van szó, akiknek van felsőfokú végzettsége, és akik 15,20,30 éven keresztül a bíróság és mindenki megelégedésére, jól végezte a munkáját.


20

Én magam is azon vagyok, hogy a szakmaiság érvényesüljön. Nagyon rosszul érezném magamat, ha ilyen gyógypedagógiai szakértőnk lenne, hogy jól van öreg, te ebből itt így elmentél, nem tudnék jó lélekkel egy ilyen szakértői kamarában dolgozni, nem erről van szó. Egyik kolléga azt gondolja, hogy ez a szakmaiság kritériuma, az építészmérnöki diploma, a másik kolléga meg úgy gondolja, hogy az ingatlannak vannak jogi, közgazdasági és egyéb vonzatai, tehát ilyen diplomákkal is lehet eredményesen és jól működni. Ami a másik kérdést illeti: én nagyon szerencsétlennek tartom ezt, hogy aprózzuk fel magunkat, csak hát a felaprózás ott kezdődött, hogy miközben rengetegen kívülről azon dolgoztak, hogy minél kevesebb igazságügyi szakértő legyen, budapesti elnökhelyettesként megértem, hogy százával fogytak el az igazságügyi szakértő kollégáink, és nem haláleset, vagy mi magunk zártuk ki, mert nem fizetett, vagy pedig a szakma krémje, legelitebb szakértől mondták azt, hogy gyerekek, nekem ebből elegem van, nem fogok itt bohóckodni. A maguk részéről igazuk volt, de mi gyengültünk vele, és ebben a környezetben megjelent egy olyan tendencia, és ezt sajnos az országos kamara Dr. Turán Zsolt személyéhez köti, amelyik azt mondja, hogy OK, kevesebben vagyunk, de legyünk még kevesebben, zárjuk ki azokat a szakértőket az ingatlanszakértésből, akik ilyen meg ilyen kritériumoknak nem tesznek eleget. Hogy a kompetenciarendeletre hivatkozunk, mindannyian tudjuk, a minisztériumban tiszta fejű, jól gondolkodó vezetés van, pontosan tudják, hogy a kompetenciarendelet elhibázott, és egy igen rossz helyzetben van a minisztérium ide vonatkozó vezetése, mert tudják, hogy ezt az átvilágítást, - emlékeznek rá a kollégák – el kellett volna már végezni, a minisztérium mindig késésben volt, jogszabályt módosítottak. Ha a kamara ilyet csinál, nem tudom, hogy mit kaptunk volna a fejünkre. És most is csak ott tartanak, hogy az 5 ezerből 2 ezer szakértő van átvilágítva, és az új vezetés tudja, hogy le kéne ezzel állni, de gondoljunk bele, milyen igazságtalan helyzet: néhányunkat átvilágítottak, csomó kollégát kirúgtak, és akkor most aki még hátra van, azt mondják, hogy nem. Tehát a minisztérium is igen rossz helyzetben van. Azt gondolom, hogy ez, hogy most feldarabolódni, az nem ott kezdődött és nem lehet azt mondani, hogy ez az első pontja, hogy Budapest váljék külön. Lélektanilag biztos vagyok, ez egy olyan dinamika, olyan folyamat, ami elkezdődött, amikor az egyik szakértő azon kezdett dolgozni, hogy a másik szakértő ne lehessen szakértő. Bármilyen szomorú, de én azt gondolom, hogy tényszerű, hogy ez a tendencia az országos elnökségen belül Dr. Turán Zsolt személyéhez volt köthető. Teljességgel elfogadom, hogy Dr. Turán Zsoltot igen tisztességes, és szakmailag nagyon megalapozott szempontok vezetik, de hát most itt tartunk és tényleg az országos küldöttek bölcsességén múlik, hogy hova fog ez kifutni. Elnök úr, ha megengeded, a kettőnk párbeszédéből annyit, hogy aggályokkal tekintünk előre, mert ez biztos, hogy rossz irányba vezet. Tehát ez az a helyzet, amit a pszichológusok csapdahelyzetnek mondják, Gyula ahogy mondta zsákutca, hogy ebből így biztos, hogy nem lehet kimenni. A pszichológusoknak van egy olyan gondolata, hogy ilyenkor le kell a játszmákat keresztezni, tehát ki kell ebből lépni, és én ehhez kérnék bölcsességet és erőt magunknak, hogy ezt május 7-én meg tudjuk tenni. És hogy akkor mi bölcsek tudjunk lenni, itt valami nagyon bölcs és nagyon előremutató, szép dolognak kellene, hogy megszülessen. Ehhez kívánok én magunknak erőt és egészséget. Köszönöm.

Dr. Turán Zsolt: szeretném tudni, hogy a küldöttgyűlésnek milyen álláspontját képviseljem május 7-én. Tiltakozzam-e, azt kérjem, hogy vegyék le a napirendről ezt a butaságot, vagy hagyjam. Az érintetteket nem kérdezték meg, hogy akarják a szétválást, vagy nem.


21

Dr. Bencsik Attila: szavazzunk az elhangzott kérdésről, majd hallgassuk meg a választási eredményeket, utána lehet még itt beszélgetni az elhangzott témákról. Dr. Borbély József: most arról van szó, hogy egy olyan alternatívát kellene most megszavazni, amit a küldöttek oda tudnak vinni az országos értekezletre, és abban az foglaltatik benn, hogy egyrészt ennek a felvetése ellen tiltakozunk, ha ez szavazásra kerül és bennünket leszavaznak, akkor azt kérjük, hogy a mi határozatunkkal együtt küldjék a törvényalkotóhoz az országos kamara határozatát. Dr. Bencsik Attila: megfogalmazom a határozati javaslatot: aki egyetért azzal az állásfoglalással, hogy a jelenlegi BISZK jelen összetételében kíván tovább működni, nem kívánja a felbontását, az kézfeltartással jelezze. Dr. Turán Zsolt: az említett 3 fő nem felel meg a valóságnak, fizikailag megfelel, de szellemileg nem, mert Melegh Gábor úr az országos elnökség elnöke, ő tulajdonképpen lebonyolítja az üléseket és nem nagyon foglal állást. Most itt nekünk elmondta, hogy nem ért egyet ezzel a feldarabolási elképzeléssel, ugyanakkor van sajnos, - ne haragudj Gábor, mondanom kell – olyan elnökségi ülés, ahol te mellette szavaztál, azt megelőzően itt a budapesti kamara egyik szakosztályi ülésén meg ellene szavaztál. Tehát hol ellene, hol mellette, most itt megint ellene, ez nem konzekvens álláspont. Ez egy dolog. A másik, Agárdi Tamás kolléga sokszor emlegette itt az én nevemet hol jobb, hol rosszabb összecsengésben, nem kívánok ennek a részleteivel foglakozni, én azt mondom változatlanul mindenkinek, hogy lehet, hogy van abban igazság, hogy szükség van egy megtisztulásra, állítom, hogy csak jót tenne a kamarának, mert még egyszer mondom, bármelyikük képzelje oda magát a bíróság elé, mint ügyfél, vagy vádlott – már bocsánat a kifejezésért – képzeljük el, hogy egy olyan szakértő foglalkozik a mi ügyünkkel, akii nem ért igazán a szakmájához. Kívánjuk ezt magunknak vagy sem? x.y: de azt sem kívánjuk, amit te csináltál, nem engedtek szóhoz jutni senkit, azt gondoljátok, hogy ti most a legjobbakat mondjátok, holott ássátok ki azt a bárdot, hogy a vidékieket és a budapestieket össze akarjátok valamiféleképpen veszíteni. Dr. Turán Zsolt: pont az ellenkezőjéről van szó, nincs egyetlen MISZK küldöttgyűlési ülés, ahol én el ne mondanám, hogy nem tudok különbséget tenni és nem akarok különbséget tenni budapesti és vidéki között. Természetes. Mint ahogy nem teszünk különbséget, van itt nógrádi, pest megyei és budapesti tagunk. Szóval lényeg az, a 3-ra visszatérve, a 3 az sajnos csak egy mert hát ugye így alakulnak a viszonyok, és még egyszer mondom, nagyon sajnálatos, az egész kamara a vesztébe rohan, én úgy tartom- azzal, hogy megalkuszik különböző megfontolások kapcsán a szakmai követelményekkel. Felejtsük el azt, hogy én ebben a dologban kénytelen vagyok felvállalni a faltörő kos szerepét. Ha nem én volnék, valaki más volna. De hogy létezik olyan, hangsúlyozzuk: igazságügyi szakértői kamara, ahol elfogadják azt, sőt preferálják azt, hogy olyanok mondják meg a szakbizottságokban, hogy hol lakik a jóisten, akik le sem diplomáztak ilyesfajta dolgokból. Hogy létezik ilyesmi? Lehet ennek nem ellent állni? Sajnos nem lehet. Ebből származnak persze sértődések, meg bajok, ez így van, de a probléma tulajdonképpen az, hogy ezt a vitát egy vezetőség, elnökség fel kell, hogy vállalja saját berkein belül. Mondhatnám természetes, hogy tépjük egymás haját. De ezt nem lenne szabad igazából kivinni, olyan javaslatokat úgy beengedni, ami durva beleszólás egy másik kamarának a belső életébe, így pl a budapesti feldarabolás ötlete, ez egy eléggé fura dolog.


22

Én azt szeretném kérni a levezető elnök úrtól, hogy azt szíveskedjék megszavaztatni, hogy ennek a feldarabolásnak a MISZK küldöttgyűlésén való napirendre vételét, vagy napirenden tartását elfogadjuk, vagy tiltakozunk ellene, visszautasítjuk. Dr. Bencsik Attila: tehát szavazásra bocsátom a kérdést: aki a MISZK küldöttgyűlésén szereplő, a BISZK feldarabolására vonatkozó napirendi pont napirendre tűzését visszautasítja, az kézfeltartással jelezze. 1.Állásfoglalás: a küldöttgyűlés 90 igen, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással visszautasítja a BISZK. feldarabolására vonatkozó napirendi pont MISZK küldöttgyűlésen történő napirendre tűzését. Balczer Ibolya: elnézést kérek, nagyon hosszúra nyúlt ez a megbeszélés, de úgy gondolom, hogy valamennyiünk választotta meg a küldöttséget, és most az a kérésem, - esetleg bólogassanak, ha egyetértenek – együtt választottuk meg a küldöttséget, nekem az a véleményem, hogy minket közösen, együtt képviseljenek, egyhangúlag. Odáig kell eljutni a mi vezetőinknek, hogy egyformán gondolkozzanak, egyformán képviseljenek bennünket, legyen legalább közöttük egyetértés. Ne daraboljanak fel. Legyenek szívesek összeülni és egy nevezőre jutni, úgy képviseljenek, hogy az a BISZK tagjainak megfelelő legyen, ezért választottuk meg őket. Dr. Bencsik Attila: hallgassuk meg a választások eredményét. Mattyasovszky Zsolnay Eszter: elnökségi tagnak Dr. Lászik András jelöltre érkezett 81 igen szavazat, továbbá 3 érvénytelen. Dr. Lászik Andrást 81 szavazattal megválasztotta a küldöttgyűlés. A jelölőbizottsági tisztségre Dr. Kovácsházy Péter jelöltre érkezett 80 igen szavazat, továbbá 4 érvénytelen. Dr. Kovácsházy Pétert 80 szavazattal megválasztotta a küldöttgyűlés. Az etikai tagok esetén a leadott 88 szavazatból 3 volt érvénytelen, egyedül Koza László nem kapta meg az 50%+1 szavazatot, mindenki más megkapta. Dr. Bencsik Attila: köszönjük az eredményeket, gratulálunk a megválasztott tisztségviselőknek, határozatba foglalom az eredményeket: 16. határozat: a küldöttgyűlés Dr. Lászik Andrást elnökségi tagnak megválasztotta 17. határozat: a küldöttgyűlés Dr. Kovácsházy Pétert jelölőbizottsági elnöknek megválasztotta 18. határozat: a küldöttgyűlés a listán szereplő jelölteket –Koza László kivételével – etikai bizottsági tagnak megválasztotta. Dr. Turán Zsolt: tisztelettel kérdezem, javaslom, nem lehetne-e megkérni a következő két pont előterjesztőjét, Dr. Borbély Józsefet és Prencsok Jánost, hogy egy rövid írásbeli tájékoztatást adjanak, mert nagyon elment az idő, ha elfogadja a küldöttgyűlés. A honlapra feltesszük. Dr. Bencsik Attila: aki egyetért Turán elnök úr javaslatával, az kérem, emelje fel a kezét. 19. határozat: 88 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a küldöttgyűlés a javaslatot elfogadta. Nem tudom, az egyebek között van-e még valami?


23

Dr. Turán Zsolt: egész rövidre fogva, egy úgynevezett tavaszi jogszabálycsomagot készít elő a KIM, ennek egy nagyon rövid, koncepcionális összefoglalóját, inkább címvázlatát küldték meg mintegy 10 nappal ezelőtt. Tehát tulajdonképpen nem tudunk még a folyamatban lévőkről. Azt tudjuk, hogy mit terjesztettünk elő, hogy mi lesz ebből viszontlátható a tavaszi csomagban, azt még nem tudjuk. Érinteni fogja az etikai eljárást, felmerült a szakmai felülvizsgálat, az etikaihoz hasonló, de szakmai jellegű minősítő eljárás, amire nézve különböző elgondolások láttak napvilágot, az is, hogy ez egy központi bizottság legyen, tehát országos szintű, de az is – véleményem szerint - az etikai tanácsokhoz hasonlóan kellene működni. Akit még mára vártunk Deli osztályvezető úr a KIM-ből, sajnos úgy látszik, nem tudott eljönni, tőle vártunk volna részletesebb tájékoztatást, hogy a csomag hogy áll. Nagyon valószínű, hogy most már lassan, 3 év után meg fog jelenni a kamarai belső, továbbképzési, tehát a szakmai továbbképzésről szóló rendelet, amit még a jogtanácsos úrral a korábbi minisztériumi vezetésnek benyújtottunk, és azóta nem sikerült kiadni. Dióhéjban ennyiben lehetne összefoglalni, konkrétumot az előbb elmondott okok miatt nem lehet mondani. Valószínű azonban, hogy megszívleli a KIM –aki ott volt a karácsonyi kibővített ülésen, az emlékszik, a szakértői díjak késedelmes fizetése miatt késedelmi kamat bevezetését. Dr. Bencsik Attila: nem maradt más hátra, köszönjük a megjelenést, együttműködést. Az ülést berekesztem. A küldöttgyűlés ezzel lezárul.

Dr. Turán Zsolt Elnök

Dr. Bencsik Attila levezető elnök

Dr. Borbély József Jegyzőkönyv hitelesítő

Prencsok János Jegyzőkönyv hitelesítő

dr. Gyárfás Nikoletta jegyzőkönyvvezető


Jegyzőkönyv. Készült: megtartott évi rendes küldöttgyűléséről

Recommend Documents