JEGYZŐKÖNYV Készült: Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár tükrös termében 2014. március 4-én, 1705 órai kezdettel megtartott Közmeghallgatásán. Jelen vannak:
Bóna Zoltán Gergőné Varga Tünde Orbán Róbert Száger Gyula Mekler Andrea dr. Szilágyi Ákos
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő jegyző
valamint:
Dobronyi Jánosné
jegyzőkönyvvezető
Bóna Zoltán polgármester: Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a megjelent érdeklődőket, a Képviselő-testület tagjait, a hivatal munkatársait, intézményeink és civil szervezeteink vezetőit idei első közmeghallgatásunkon. Megállapítom, hogy 5 fővel határozatképesek vagyunk. Bakos képviselő urat várjuk, Dr. Békássy képviselő úr nem tud jelen lenni, és Herczeg Mariann, valamint Dr. Kun Lászlóné képviselők hozzátartozóik betegsége miatt valószínűleg szintén nem tudnak jelen lenni a mai közmeghallgatáson. Szokásomhoz híven néhány mondatban szeretném összefoglalni a mögöttünk lévő időszakot, főként a 2013-as esztendőt, és megpróbálom felvázolni Dunavarsány lehetőségeit a 2014. évre vonatkozóan, illetve a távolabbi jövőt illetően is. 2013 egy nagyon lendületes és változatos év volt az önkormányzat szempontjából. Három fontos dolgot kell a közigazgatás rendszeréből kiemelnem. 2013. január 1-jén csatlakoztunk a Szigetszentmiklósi Járási Hivatalhoz. Járási Hivatalvezető Asszony a legutóbbi rendes testületi ülésen részletes beszámolót tartott a tavalyi évről, amelynek kapcsán tájékoztatott minket az okmányirodai működés lehetőségeiről, illetve a járási hivatal feladatairól. Közölte velünk azt a tényt, hogy a dunavarsányi kirendeltség nem csak a dunavarsányiak, hanem a délegyháziak és a majosháziak irányába is megfelelően és rendben működik, még talán nincs is annyira kihasználva, amennyire lehetne, de mind az önkormányzat, mind pedig a járási hivatal vezetője kifejezte abbéli szándékát, hogy ezt az együttműködést a következő időszakban is szeretnénk folytatni. Felálltak a tankerületek, és a tankerülethez a törvény értelmében természetesen csatlakozott az Árpád Fejedelem Általános Iskola és az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A visszajelzések azt mutatják, hogy a kisebb zökkenők ellenére most már minden rendben és zökkenőmentesen folyik a mindennapos működés területén. Értelemszerűen a szakmai irányítást a tankerület, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el, mi pedig gondoskodunk az intézmények fenntartásáról. Érdemes megjegyezni azt, hogy a majosházi és a dunavarsányi önkormányzat ún. közös önkormányzati hivatalt hozott létre, miután a törvény kimondja, hogy a 2000 fő alatti településeknek nem lehet önálló polgármesteri hivataluk. Majosháza jelezte, hogy amennyiben lehetséges, hozzánk kíván csatlakozni, és utána ez meg is történt. Ez az önkormányzat életét nem érinti. A polgármesteri hivatal jogi értelemben már nem külön dunavarsányi hivatal, hanem közös önkormányzati hivatal lett, amit Majosházával közösen tartunk fenn, és amelyet a mindenkori dunavarsányi jegyző irányít. A hivatalból 25 köztisztviselő dolgozik Dunavarsányban és 5 köztisztviselő Majosházán. A politikai ügyek, és az önkormányzat mindennapos feladatai pedig továbbra is szétválasztott rendszerben működnek, mint eddig. Tehát azokról az ügyekről, amelyek nem a közigazgatás részei továbbra is a dunavarsányi, illetve a majosházi képviselő-testület dönt külön-külön. Meggyőződésem, hogy ezekre a változásokra szükség volt, és jelen állás szerint úgy is néz ki, hogy kiállta az idő próbáját és reménységgel tekintünk a jövőbe. Miután az önkormányzat közmeghallgatásán vagyunk, a különböző statisztikákba és egyebekbe nem szeretnék belemenni, hanem inkább számot adnék azokról az elvégzett munkákról, amelyeket 2013-ban a terveinknek megfelelően elvégeztünk, megvalósítottunk. Van, amelyik munkának a végén vagyunk, van, amelyiknek a derekán és van, amelyiknek az elején. Fontos megjegyeznem, hogy a kormány pozitív döntése okán, sok év várakozást kibírva, 2013. február 1-jén elindult a dunavarsányi rendőrőrs működése, és mi akkor azt ígértük, hogy amennyiben a Belügyminisztérium meghozza azt a fontos döntést, amiből kifolyólag a megszokott 1-2 rendőr helyett 1
10 főt is meghaladó létszámmal szolgálnak Dunavarsányban, akkor mi a strukturális körülményeket XXI. századi szinten biztosítjuk. Ezt a célunkat meg is valósítottuk, úgyhogy februárban beindult a rendőrőrs működése, és a régi önkormányzati szolgálati lakásban teljesítettek szolgálatot az ott dolgozók, majd pedig 2013. december közepe tájékán prominens személyek jelenlétében átadtuk az új épületét a rendőrségnek. Ami, úgy gondolom, hogy kialakításában, felszereltségében Európa 10 legjobb rendőrőrse közé sorolható. 140 négyzetméteresre lett az ingatlan kialakítva. Az előző tulajdonos messze nem dolgozott ekkora területen, tehát az épületet nem csak felújítottuk, hanem nagyban át is építettük. Az építkezés összege meghaladta az 50 millió forintot, hiszen a Pest Megyei Rendőrkapitánysággal az a megállapodásunk született, hogy az ajtókilincstől a számítógépig mi biztosítjuk a felszereléseket, a rendőri munka minél jobb minősége érdekében. Herczeg Mariann képviselő 1715 órakor megérkezik az ülésre, a Képviselő-testület száma 6 főre emelkedik. Remélem, hogy önök is érzik azt a változást, ami nem csak a biztonságérzetünket, hanem valóban a biztonságunkat is szolgálja. Persze jöhetnek az ezzel kapcsolatos felhangok, hogy attól még a statisztikáink nem lettek jobbak, és leginkább sebességet tudnak mérni, és mást kevésbé. Ez az esetleg mégis kárt szenvedő egyént nem fogja vigasztalni, de azt mindenképpen el kell mondani, hogy a bűnügyi statisztikák Dunavarsány tekintetében folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A kisgyermekes családok vágyait és érdekeit figyelembe véve öt játszóteret létesítettünk, illetve újítottunk fel. Nevesül: a Hősök terén egy teljesen új játszóteret alakítottunk ki, és felújítottuk a játszóteret a Béke utcában, Nagyvarsányon, az Iskola utca két végén és a Sörforrás mellett az ún. grund-focipályát tettük egy kicsit biztonságosabbá a kiguruló labda szempontjából. Amennyire erőnkből és lehetőségeinkből tellett az óvodánk két épületének udvarán a kertet is megpróbáltuk rendbe tenni, és új szabadtéri játékokkal gazdagítani. Ez a munka 2014-ben is folytatódni fog. Útburkolatot újítottunk fel, illetve járdát létesítettünk, mart aszfalt és melegen hengerelt aszfalt kategóriában egyaránt. A Gyöngyvirág utcában létesítettünk mart aszfaltos burkolatú stabilizációt a Duna-parton a Jegenye soron, a Naprózsa Lakóparkban a teljes lakóparkot illetően, a Strand utca– Nyárfás utcában, valamint a délegyházi oldalon Határ utcában, a dunavarsányi oldalon Akácfa utcában a kisvarsányi temetőtől a délegyházi vasút melletti útig. Járdát létesítettünk a Vasút soron, a Hősök útja és a Viola utca között, valamint a Habitat utcában az Egészségház környékét próbáltuk egy kicsit rendezettebbé és biztonságosabbá varázsolni, és két új parkolót is kialakítottunk. A sport- és civil életünkre is hangsúlyt fektettünk, a támogatások meglétén túl. A DTE pályáján a kerítés teljes mértékben megújult, a világítástechnikát fejlesztettük, a parkolókat kialakítottuk, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szoros együttműködésben műfüves pályát hoztunk létre, amely létesítményt 100 %-ban a DTE kezelésébe adtuk át. Sok-sok év várakozás és 2-3 év kivitelezés után lezártuk az ivóvízminőség javító projektünket, amelynek kapcsán elmondhatjuk, hogy bár azt túlzás lenne állítani, hogy forrásminőségű víz folyik a dunavarsányi csapokból – sajnos erre a dunavarsányi víz nem is lenne alkalmas –, de mindenképpen megfelelünk bizonyos törvényi előírásoknak. Mangánnal kevésbé vagyunk szennyezettek, az arzén pedig teljesen eltűnt a vizünkből. Érintésvédelmileg életveszélyes kategóriába sorolták a hivatal épületét, ebből kifolyólag a lerobbant épületre költenünk kellett. Ennek a testület nem örült, de mégis úgy gondoltuk, hogy az ott dolgozóknak, illetve az oda látogatóknak akár az életét is kockáztatjuk azzal, ha ezt a rossz elektromos rendszert nem cseréljük ki. Bár tudjuk, hogy az épület igazából bontásra van ítélve, de fontos volt, hogy ezt a problémát is orvosoljuk. Közben beszereztük az új polgármesteri hivatal építési engedélyét, amelynek a megvalósítására reménység szerint a 2015. évben kerül sor. Ez az önkormányzat, ez a Képviselő-testület 2005-ig visszamenőleg amennyire csak lehet oktatási-nevelési, kulturális, egészségügyi és egyéb intézmények, illetve szervezetek ügyeit, utak és épületek felújítását tartotta prioritásban, a hivatal épülete volt az utolsó a sorban. De már olyan állapotban van, hogy igazából akár az ott dolgozókhoz, akár az oda vendégként érkezőkhöz és a városhoz méltatlan állapotba került, és a város megítélését is befolyásolja, ezért megérett a bontásra. Az új hivatali épület oda épül majd, ahol a mostani van. Egy néhányszáz négyzetméteres kisvárosi, nem hivalkodó, a városképbe beleillő, de modern, ízléses épület fog megépülni a régi épület helyén. A temető kerítése is megújult a 2013. évben, aminek egyébként nem mi vagyunk a fenntartói, hanem a Gyertyaláng Kegyeleti Kft. 2
Lezártuk a DTV Zrt-vel az együttműködésünket, a szennyvízszolgáltatást a térségünkben a DPMV Zrt. vette át, amely cég gyáli-vecsési székhellyel működik. A fogyasztók ebből az egészből annyit tapasztalhattak, hogy a csekkre más kiállító cég neve van írva, illetve más logó. A Szennyvíztelep átépítésére egy beadott pályázatunk éppen folyamatban van, maga az átépítés pedig tervezési szakaszban van. Az Ipari Park tovább bővült, az IBIDEN Hungary Kft. megnyitotta a 4. csarnokát is, ezzel már közel 2000 főt foglalkoztatnak. Idén egy másik, csepeli cég is áthelyezi Dunavarsányba a létesítményeit, és mintegy 200-250 főt fognak foglalkoztatni. Az építkezéssel jól haladnak, reménység szerint 2014 júliusában át lesz adva az épületük cég, és megkezdhetik az itteni működésüket. Törvényi változás okán a szemétszállítást a Multiszint Kft. nem végezhette tovább, mert a kormányzat helyesen úgy döntött, hogy ezt a köztevékenységet végző cégekben legalább 51 %-os résztulajdonnal kell rendelkeznie vagy az államnak, vagy valamely önkormányzatnak. A hulladékszállításra közbeszerzést írtunk ki, melynek győztese a többségében Dunaharaszti önkormányzati tulajdonban lévő Multi DH Kft. lett. Az állami konszolidációnak köszönhetően a 2013-2014. évben Dunavarsány is megszabadult az adósságaitól. Ezek az új alsó tagozatosok iskolaépületére felvett 350 millió, és a V8-as terület visszavásárlására kifizetett 350 milliós összegek voltak. Ez éves szinten kb. 70-80 milliós kiadástól szabadította meg az önkormányzatot. A költségvetésünk idei főösszege 1,7 milliárd forint, ami elegendő arra, hogy az intézményeink optimálisan működhessenek, semmilyen támogatást és juttatást nem kellett csorbítanunk az elmúlt évekhez képest. Az óvodás korosztály és szüleik örömére az elmúlt években többször volt óvodabővítés. Ezek a gyerekek közben felnőttek, illetve iskolás korba kerültek, ezért az elkövetkezendő 2-3 évben az iskolai elhelyezésüket kell megoldanunk, amit mobiltantermek kialakításával tervezünk. A speciális tagozat épületének kertjében kerülnek majd elhelyezésre a gyerekek, nagyon modern, hűtött-fűtött, tökéletesen felszerelt konténerépületben. Kérdés volt a legutóbbi testületi ülésen, hogy a konténerek berendezéséről az önkormányzatnak kell-e gondoskodnia. Most tájékoztatom a tisztelt testületet is, hogy a berendezésről a tankerület fog gondoskodni. A civil, sport, egyházi szervezetek idén is pályázat útján részesülnek támogatásban, összességében mintegy 10 %-kal növeltük a támogatások összegét. Tartalmas, meghatározó és közösségépítő programokon vagyunk túl, és ebben az évben még sok-sok ilyen program vár ránk. Nyáron megrendezzük a minden évben szokásos Dunavarsányi Napokat, és ebben az évben ünnepelhetjük városunk várossá avatásának 10. évfordulóját, amely alkalomról a szüreti mulatsággal egybekötött műsorok és programok keretében emlékezünk majd meg. A nyáron, augusztusban Dunavarsány is részese lehet egy folklór fesztiválnak, a Summerfestnek, amelynek bázisa Százhalombattán lesz. A programsorozat itteni főszervezője a Petőfi Művelődési Ház, illetve csatlakoznak majd az ünnepség lebonyolításához azok a civil szervezeteink, amelyek zenével, tánccal, énekkel járulnak hozzá az idelátogatók szórakoztatásához. 2014-ben már biztos, hogy megépül a körforgalom, önkormányzatunk már átutalta a ráeső összeget. Ebben az évben sor kerül az Árpád Fejedelem Általános Iskola és a zeneiskola energetikai és villamoshálózati felújítására. Mint minden évben, az idén is tervezünk további útfelújításokat, a testület erre bruttó 80 millió forintot irányzott elő a költségvetésében. A prioritások közt szerepel az Epres utca és környéke, mert azzal már valamit kezdeni kell, valamint Nagyvarsányon a Sport utca. Az Egészségház tisztasági festése is a tervek között szerepel, valamint a Trianon park felújítása, a buszmegállók javítása, felújítása, az óvodaudvarok burkolása, a Városgazdálkodási Kft. telephelyének felújítása a Vörösmarty utcában, a víztorony mellett, és ott egy normális kisvárosi, és városüzemeltetési szempontból fontos funkciót betöltő központ kialakítása. Az új hivatali épület kivitelezésére kiírtuk a közbeszerzési eljárást. A Szennyvíztelep átépítésére szóló pályázat II. szakaszához szeretnénk eljutni 2014-ben, az is folyamatban van, és a kivitelezés várhatóan 2015-2016os évben megvalósulhat. A DTV Zrt-vel lezártuk az együttműködésünket, aminek eredményeként Dunavarsánynak van egy 160 millió forintos fizetési kötelezettsége, amire állami konszolidációt kértünk. Azt még nem tudjuk, hogy a kormányzat támogat-e minket ebben, vagy önerőből kell ezt vállalni. A DTV Zrt-vel a Társulás önkormányzatai megkötötték az egyedi megállapodásokat, amelyeket Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Majosháza és Szigetszentmárton részéről a 3
polgármesterek aláírtak. Ebből kifolyólag azon problémák, amelyekről közmeghallgatások, képviselőtestületi és bizottsági ülések garmadája szólt, és az a probléma, hogy hogyan függünk a többi településektől a Társulás, illetve a koncessziós szerződés okán, megszűnt, ez a teher lekerült rólunk. A DPMV Zrt-vel egyenkénti, szolgáltató és település közötti szerződések köttettek meg. A társulásnak egy nagy feladata van az elkövetkezendő időben, hogy a pályázaton sikeresen szerepeljen, és a szolgáltató részére egy új, átépített telepet adjon át. A 160 milliót illetően pedig bízunk a kormányzat támogatásában, illetve segítségében. Remélem, hogy nagyvonalakban minden fontos, az önkormányzatunkat érintő ügyről beszámoltam. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Várjuk a felvetéseket, kérdéseket. Dunavarsányi lakos I.: Azt szeretném kérdezni, hogy egy bicikliút kiépítésének költsége Kisvarsány és Nagyvarsány között nem fér-e bele esetleg a közbeszerzési eljárásba. Bóna Zoltán polgármester: Nem. A meglévő és már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokba biztos, hogy nem fér bele, de ez ügyben tervekkel bírunk. 2 tervvel rendelkezünk, az egyik szerint az út a Nagyvarsányi út mentén megy el egészen a Nyár utcáig, tehát Nagyvarsány elejéig. A másik tervünk szerint pedig Erőspuszta irányában a Vasút soron, az erőspusztai bekötőútig tartana a kerékpárút. A testülettel sokat beszéltünk erről, egy nagyon-nagyon költséges beruházásról lenne szó. Alig várjuk a következő európai uniós ciklust – ahol egyébként a mi régiónk elég nehéz helyzetben van, hiszen Budapesttel közös régióhoz tartozunk, és így a pályázati lehetőségek messze nem olyanok, mint az ország más pontjain –, mert abban is lesz ilyen pályázat, amire majd igyekszünk pályázni. Labbancz Miklós: Az lenne a kérdésem lenne, hogy a városi ranggal együtt járó szolgáltatás minőségéhez mennyire tartozik hozzá, hogy – ugye itt, az agglomerációs övezetben elég sokan vannak, akik ingáznak a két település között – a postai szolgáltatás igénybe vétele elég problémás, mert a hétfői napon 18 óráig van lehetőség arra, hogy átvegyük a leveleinket, más napokon pedig még korábban bezár a posta. Bóna Zoltán polgármester: Szóval a nyitva tartás a probléma. Ez még onnan kezdődik, amikor a posta a mostani 56-osok terén volt, és a sor sokszor a Kossuth utcáig ért, és sokkal kevesebb ügyfélablak volt. Én is úgy érzem, hogy nem a legjobb a nyitva tartási idő, és ezzel kapcsolatban már a posta helyi vezetőivel is beszéltem, de akkor a kérésnek eleget téve megteszem még egyszer. A Magyar Posta, mint tudjuk, egy állami vállalat, ezért az ő szervezeti struktúrájukba, munkaidejükbe beleszólásunk nincs, mi ott maximum kérni tudunk. Mi is érezzük ezt a problémát, de aztán mindig úgy vagyunk vele, hogy lehet, hogy az a hétfő délután 6 óra elég, de én úgy gondolom, hogy ha már XXI. századról beszélünk, meg 8.000 emberről, akkor megpróbálunk eleget tenni a kérésnek. Ezt a kérést Jegyző úr és az én aláírásommal el fogjuk küldeni a posta vezetőségének még a következő napokban. Labbancz Miklós: Köszönöm szépen. Az 51-es út és a taksonyi kereszteződés egy baleseti gócpont, ami ugye az útfelügyelethez tartozó terület. Mikor kezdődik el a körforgalom megépítése, vagy mikorra tehető ennek a kivitelezése? Bóna Zoltán polgármester: Akkor menjünk bele részletesen, mert nem baj, ha ezt megbeszéljük. Ez egy 20 éves probléma, és ebben a 2-3 évben éreztem először azt, hogy van hova menni, és van kivel beszélni erről. Taksonyhoz tartozik a terület teljes egészében, a két út pedig állami tulajdonú. Odáig tudtunk elmenni 2011-ben, hogy amennyiben mi 51 %-ot vállalunk a becsült 160 milliós költségből, akkor a Központi Koordinációs Központ a másik 49 %-ot melléteszi. Szerződést írtunk alá december hónap végén, hogy 83 milliós költség esik ránk, és 81 millió forint az Államra. Taksony joviálisan áll a történethez, és alig várja, hogy a lakosai igénybe vegyék a körforgalmat, de természetesen ez sokkal inkább Dunavarsány és Délegyháza polgárait érinti. Ez a szerződés aláírattatott, és 2 dolog van benne, hogy a tavasz folyamán elkezdődnek a munkálatok, és a nyár végéig befejeződnek. Ami pedig kész tény, hogy a tegnapi napon a 83 millió forint Dunavarsány részéről át lett utalva. Most már tényleg a Pest Megyei Közútnál, meg a KKK-nál és egyéb állami szerveknél pattog a labda. Tehát tényleg ott vagyunk a kapuban, amire 20 éve várunk. 4
Labbancz Miklós: A rendőri jelenlét ellen szólnék néhány szót. Fegyelmezetlen állampolgárok sokan használják a vasúttal párhuzamos főútvonalat úgy hogy kipróbálják a motorkerékpároknak és a gépkocsiknak a teljesítményét, figyelem nélkül hagyva a gyalogátkelőhelyet, vasúti átjárót, vagy bármit. A traffipax mellett, ha egy kihelyezett sebességmérő van, vagy a vasút oldalában egy ligetesen kialakított, kulturált zöldterület, az megoldás lehetne, mert sokan úgy használják azt a területet, hogy terepjárókat és különböző motorikus eszközöket azon a területen próbálnak ki. Nem csak azért baj, mert tönkreteszik azt a területet, amelybe adófizetők a pénzüket fektetik, hanem veszélyes, és a zajkeltés miatt zavaró. Ha esetleg erre is figyelmet fordít a rendőrség, vagy az önkormányzat, akkor pihentetőbb lesz az a zöldterület, ahova kisgyerekeket visznek ki, kutyát sétáltatnak. Bóna Zoltán polgármester: Sokakkal ellentétben nekem az a magánvéleményem, hogy attól, hogy sokszor látjuk a rendőrt, a biztonságunk még egyértelműen nem nő. De ha valahol, akkor a Vasút soron látjuk a rendőrt, és az itt ülők többsége el tudná mondani, hogy hány csekket fizetett be eddig az ott lévő rendőri jelenlét okán. Ami az ott lévő ún. „vasúti árkot” illeti, azt a MÁV-nak kéne kezelnie, és rendben tartania, ehhez képest a Városgazdálkodási Kft. kezeli. Az, hogy az ott ligetes legyen, és jól nézzen ki, sok-sok millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Labbancz Miklós: Engem ez nem zavar, csak hagyják meg zöldterületnek, és ne terepjárókkal döngessenek rajta. Bóna Zoltán polgármester: Ezt speciel én annyira nem tapasztalom. Azt igen, hogy a gumijavító üzemmel szemben a terepjárók odafordulnak, azt én is látom, de amit elmond, azzal kapcsolatban jelzés sem érkezett hozzám, de a közterület-felügyeletet erről mindenképpen tájékoztatni fogjuk. A sebességmérések rendszeresítve vannak a Vasút soron. Amiről eddig nem beszéltem és a távlatba mutat, de fontos, hogy valamikor megtörténjen – de ez megint olyan dolog, hogy szükségünk lenne rá, de nem a mi dolgunk és kompetenciánk, és a vége megint az, hogy nekünk kellene fizetni – úgy gondolom, hogy a kis vasúti átjárót mindannyian nagyon veszélyesnek érezzük, ezért át kell építeni. Nagyon megnövekedett ott a forgalom. Babakocsi, kisgyerek, biciklis, motoros, autós találkozik ott. Régen, mondjuk 20 évvel ezelőtt egy piros lámpánál egy autó állt, most meg sor áll. Ezért azt biztonságosabbá kell tennünk, sorompóval és külön gyalogátkelőhellyel. Ehhez hozzácsapta az egyik hatóság, hogy a Vasút sorról balra kanyarodó sávval lehetne megközelíteni a kis vasúti átjárót. Ez egy vágyunk, aminek a bekerülési költségét már olyan 70-80 millió forintra taksáljuk, mert a kedves MÁV azt is elmondta, hogy ha már akarunk sorompót, akkor néhány 10 méteren cseréljük már ki a sínt is. És nem biztos, hogy az önkormányzat költségvetéséből kellene nekünk a Magyar Államvasutak sínpárjait cserélni. De most hogy hallottuk, hogy nagyszabású tervek vannak a Budapest-Belgrád vasútvonalat illetően, akkor meggondolnánk a síncserét, legalábbis, mint dunavarsányi önkormányzat. Azt pedig, hogy a Vasút sorra kitegyünk-e olyan táblákat, hogy „lassíts, mert 80-nal mész”, mert az önkormányzat csak ezt tudja megtenni, kérem a Jegyző urat, Aljegyző asszonyt, hogy előterjesztés formájában tárja elénk, és akkor erről dönteni fogunk. Labbancz Miklós: Az iskolarendszerrel, a bővítéssel és a változásokkal kapcsolatban felvetődött 1-2 kérdés. 2 évvel ezelőtt mi egy oktatási-fejlesztési programot kezdtünk el, egy mélyszegénységből kivezető, felzárkóztatási programot. Callydus néven tettük ismertté a KLIK-nél, az Oktatáskutató Fejlesztő Intézetnél van beadva Simon államtitkár úrnál. A demográfiai adatokat figyelembe véve ezzel kapcsolatban kifejlesztettünk egy mobil iskolarendszert, amire mind az oktatási programunk, mind pedig a rendszer telepítéséhez és felszereltségéhez szükséges dokumentációk megvannak. Ezt levélben elküldtem Önnek, lehet hogy még nem volt ideje elolvasni, mert nem kaptam választ. Tehát teljes dokumentáció van erre, 2 éves munkánk fekszik benne. A KLIK áldásos tevékenységét, illetve hozzáállását várjuk, hogy történjen valami ez ügyben. Bóna Zoltán polgármester: Ezt a levelet mikor küldte nekem? Labbancz Miklós: Három hete, e-mail-ben.
5
Bóna Zoltán polgármester: Megtenné, hogy elküldi nekem még egyszer, mert nem kaptam meg, pedig elém szoktak kerülni ezek a levelek. Aztán csak továbbítani tudom, de ez nem az a fórum, ahol a KLIK-nek a döntéseibe bele lehet szólni. Labbancz Miklós: Nem is azért mondtam, csak ez egy országos kiterjesztésű programtervezet, amibe én a dunavarsányi iskolát is szerettem volna bekapcsolni. Ingyenesen adjuk át az oktatóprogramot felhasználásra, ami azt jelenti, hogy a szerkesztő és webes rendszer egybe van építve, ami a legkorszerűbb, mint az ausztrál, vagy a kanadai távoktatási rendszer. A majosházi iskolát a nagyvarsányi iskolával össze lehet kapcsolni, és egy konferenciavonalon keresztül szerkeszthetnek és értekezhetnek, majd pedig nyelvoktatásra, vagy bármire, akár felnőttképzésre is tudják használni. Ez a rendszer erre lett kidolgozva, és igazából azt szeretném, ha átütő sikerrel használhatná a település is, ahol élek, vagy pedig országosan. És a mélyszegénységi programban ki tudják vezetni az itt élőket, illetve azokat a gyerekeket, akiknek megfelelő adottsága és képességeik vannak. Úgyhogy a levelet eljuttatom még egyszer. Bóna Zoltán polgármester: Köszönöm szépen. Linderer Ágnes: A vasút melletti parkolókról szeretnék pár szót szólni. Nap, mint nap ott kell megállnom, és nagyon kevés a parkoló. Bóna Zoltán polgármester: Ezzel kapcsolatban nagyon jó hírem van. Linderer Ágnes: A Búza utcánál van egy kis erdő. Ennek felhasználásával kapcsolatban esetleg nincs valami terv? Bóna Zoltán polgármester: Ismételten feljött egy olyan téma, ami a jövőbeni lehetőségeink és számos fejlesztéseink okán elfelejtettem mondani, hogy a MÁV, illetve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közös pályázata, illetve finanszírozása mellett ez évben – láttuk az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is, és megkaptuk a hivatalos tájékoztatást – egy teljesen új parkoló fog épülni a vasútállomás mellett. Közel 50 autóparkoló, 7 busz és 10 kerékpártároló-hely. A kerékpártárolóhelyeket kicsit keveselljük, de majd meglátjuk, hogy mit tehetünk azoknak bővítése érdekében, de végre történik valami, ami egyébként állami feladat, és valóban az Állam meg is oldja. Dunavarsánynak ehhez maximum a figyelő tekintete szükséges. A kiserdővel kapcsolatban pedig az a tájékoztatásom Ön felé, hogy az teljes egészében magánterület, sok-sok 10 polgártársunk osztatlan közös tulajdona. Ebben az önkormányzatnak nem nagyon tud ügye lenni, illetve nem tud dönteni. Ráadásul nem tudok arról, hogy az önkormányzatunk nyitott lenne arra, hogy megvásároljuk, vagy ide-oda vonjuk azt a területet, vagy bármilyen fejlesztési tervünk lenne vele. Hiszen a Nyugati Lakópark és a kiserdő között még hatalmas területeink vannak, plusz még a V8-as terület is a miénk. Úgyhogy Dunavarsánynak üres ingatlanból hála Istennek van elég, amelyről majd lehet, hogy a mostani kisgyermekek döntenek felnőttkorukban, hogy mi legyen, és nem is mi. Az az erdő tényleg oda be van ékelődve és igazából 3 havonta lehetne benne csinálni jó kis szemétszedési akciókat, amit meg is teszünk, mondjuk 1-2 évente, és reméljük, a jövőben, ebben a Városgazdálkodási Kft. is a segítségünkre lesz. Kontákor Pál: Azt szeretném kérni, hogyha majd találkoznak az új szennyvízszolgáltató cég vezetőjével, akkor tessék neki elmondani, hogy a DTV Zrt. után elég erősen fel kell, hogy kössék a gatyájukat. Kezdve azzal, hogy való igaz, hogy itt az elmúlt 2 évben olyan mértékű minőségi változás történt a személyesen nyújtott szolgáltatás vonatkozásában, hogy szeretném ezt kiemelni. Ezt tudja a lakosság legjobban érezni és mérni. Ami nyilván azt erősíti meg, hogy az előző vezetés a „vevőt” helyezte a fókuszba. Bóna Zoltán polgármester: Jó ilyeneket hallani, mert 4-5-7 évvel ezelőtt egész más hangnemben is folytak erről beszélgetések.
6
Kontákor Pál: Igen, volt egy meghallgatás pár éve, ahol elemi erővel jelentkeztek a szennyvízteleppel kapcsolatos negatívumok. Én úgy gondoltam, hogy itt az ideje, hogy ne csak arról beszéljünk, hogy mi a baj, hanem arról is, hogy mi a jó. Ehhez képest meglepetésként jelent meg az újságban a közleménye ennek az új cégnek, hogy március 1-jétől Rózsika nem fog lemenni a 80 éves néninek a vízaknájába. Bóna Zoltán polgármester: Csak egy évben kétszer. Kontákor Pál: És akkor a néni havonta lemegy, és bejelenti? Ez akkor a szolgáltatás minőségjavulásának az új formája lehet esetleg? Akkor reméljük, hogy lesz a jövőben némi díjcsökkentés. Javaslom, hogy tessék ennek a cégnek megnézni a honlapját, és azt szeretném, ha az ő átlagukra csökkenne le a mi díjunk is. Bóna Zoltán polgármester: Amit most már majd az Állam szabályoz. 2015. január 1-jétől lesz egységes az árszabás. Abban bízom, hogy mivel a dunavarsányi árak fölötte vannak az átlagnak, ezért azok nálunk csökkenni fognak. Kontákor Pál: Még ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy kell-e új szerződést kötni, és ha szeretnék, akkor ezzel kapcsolatban nekem mi a teendőm? A hulladékgyűjtéssel kapcsolatban: korábban volt egy, lehet hogy nem jól működő, de mégis valamiféle szelektív hulladékgyűjtés. Jó lenne tudni, hogy ennek az új szolgáltatónak ezzel kapcsolatban milyen új elképzelései vannak. Csepelen pl. bevezették a 3 kukás rendszert. És még egy kérdés, mert nem értettem kristálytisztán: Mi az a 160 millió, amit egy megszűnő szerződés után még mindig fizetni kell? Az-e, hogy amit előzőleg befizettek a többiek, azt most vissza kell adni, mert abban mondjuk, van valami logika. Bóna Zoltán polgármester: Először megpróbálok az egyszerűbb kérdésekre válaszolni. Valóban Dunavarsány Önkormányzata néhány héttel ezelőtt pályázott, és valószínűleg meg is fogja nyerni azt a lehetőséget, hogy minden dunavarsányi háztartást megajándékoz az önkormányzat (ez természetesen az adófizetők pénzéből van Európai Uniós finanszírozásban) két különböző színű kukával. Akkor majd az egyikben lehet az üvegeket, a másikban pedig a műanyagot gyűjteni, és a zacskós rendszer megszűnik. Tehát minden háztartásnak lesz 3 kukája, ha minden jól megy, akkor fél éven belül. A DPMV Zrt-vel kapcsolatos kérdésre, ami a számlázást illeti, majd szeretném kérni Ács urat, hogy adja meg a választ. A harmadik kérdésre a válasz: Koncessziós szerződést kötött 6 település 2001-ben befektetőkkel, miután a szennyvíztelep működéséhez, illetve végleges kifizetéséhez hiányzott több mint egymilliárd forint. Ezt egy ún. koncessziós pályázat keretében egy osztrák befektetővel többségi tulajdonban, és egy magyar befektetővel kisebbségi tulajdonban az önkormányzatok létrehozták, illetve alakították meg közösen a DTV Zrt-t. Ez a társulás 1,1 milliárdos külső tőkével indult el. Illetve kifizették az önkormányzatok helyett azokat a számlákat, amelyeket vagy a lakosságon keresztül, vagy esetleg az önkormányzatok tönkremenetelén keresztül, vagy talán utólag, 12 év távlatából könnyű azt mondani, hogy jobb lett volna hitelt felvenni erre, és akkor most már konszolidálva is lennénk. De akkor nem biztos, hogy a bankok úgy álltak volna az önkormányzatok mellett, nulla bevételnél, mint később, mikor Dunavarsány is rendelkezett már egy Ipari Parkkal. Ebből kifolyólag ún. koncessziós díjjal gazdagodtunk, amelynek 1,1 milliárd forintja 2013-ig 600 millió forintra zsugorodott. Illetve kemény tárgyalásokba bocsátkoztunk, mert különféle számítások szerint ez lehetett volna 1,1 milliárd, és esetleg 700 millió forint. Mi, hogy ne magunkra hallgassunk, az egyik leghitelesebb tanácsadó céggel, a KPMG Kft-vel egy értékbecslést végeztettünk, ahol ők bemérték, hogy ennek az értéke kb. 570 és 650 millió forint közötti összeg. Nagyvonalakban 600 millió forintban meg kellett, hogy állapodjunk a DTV Zrt-vel, vagy kitettük volna az önkormányzatokat annak, hogy a DTV Zrt. perre megy, aztán 34-5 évig itt elpolemizálgatunk, és kamatokkal, meg egyebekkel 1,2-1,3 milliárd forint fizetési kötelezettségünk merül fel irányukba. Nekünk azzal kapcsolatban már volt tapasztalatunk egy földvisszaszerzés okán, hogy bár megnyertük a pert, nekünk volt igazunk, a jog mellettünk állt, de azt a pénzt, amit a befektető annak idején beletett, így is vissza kellett fizetnünk. A hat önkormányzatból 5 úgy látta, hogy ebben a megállapodásban részt kíván vállalni, és így a 600 millió forintnak majdnem a 40 %-a (a vízzel együtt) esik ránk, de miután a DTV Zrt-nek is volt tartozása felénk, ezért egy 7
elszámolás után 160 millió forinttal kvázi az akkori betett összeget vissza tudjuk fizetni. Ennek okán segítségkéréssel fordultunk a kormányzathoz, és reménység szerint pozitív elbírálásban fogunk részesülni. Kontákor Pál: Köszönöm. Bóna Zoltán polgármester: Nagyon szívesen. És akkor most megkérem a DTV Zrt. igazgatóját, hogy a számlázással kapcsolatban adjon felvilágosítást. Ács Sándor igazgató: Jó napot kívánok. Nagyon szépen köszönöm a pozitív szavakat, nagyon jól esett. A közszolgáltatói jogutódlás intézménye alapján történt a szolgáltató-váltás. Ennek megfelelően anélkül, hogy bármilyen papírt kellett volna gyártani, szolgáltatóvá vált a DPMV Zrt., hiszen a DTV Zrt-nek a feladatait vette át. Persze természetesen van lehetősége bárkinek egy új szerződés megkötésére is, de ennek hiányában is köteles a szolgáltató szolgáltatni. Az ellátásért az önkormányzat a felelős. Az önkormányzat kellő gondossággal járt el, mert időben kiválasztott egy új szolgáltatót. Az átadás-átvételre és az engedélyezési folyamatokra viszont nem volt elegendő idő, ezért az Energiahivatal közhasznú üzemeltetőként jelölte ki a DPMV Zrt-t szolgáltatásra, melyben előírta azt, hogy köteles szolgáltatni, illetve előírta azokat a paramétereket is – ár és határidő – ameddig ezt így kell csinálnia. Abban a pillanatban, ahogy megérkezik az Energiahivataltól az engedély-kiegészítés a DPMV Zrt-nek – zárójelben jegyzem megy, hogy az elsők között kapta meg a működési engedélyét, tehát kiváló színvonalú szolgáltatóról van szó, jól választottak az önkormányzatok – akkor teljesen normális szolgáltatóként fog a továbbiakban működni. A számlázásra vonatkozó kérdésére, ha megengedi, akkor írásban fogok Önnek válaszolni, mert holnap fogok találkozni Sárosi úrral, és mert előre nem tennék szívesen az ő nevében nyilatkozatot. Kontákor Pál: Rendben, köszönöm szépen. Bóna Zoltán polgármester: További kérdés? Tessék parancsolni! Batu Emma: A rendőrséggel kapcsolatban szeretném azt megkérdezni, hogy a rendőri állomány és jelenlét növekedésével a bűnügyi statisztikáink változtak-e. Bóna Zoltán polgármester: Az előbb még nem tetszett itt lenni, amikor említettem, hogy biztos, hogy csökkenő tendenciát mutat, nincsenek itt most ezzel kapcsolatban statisztikáink. Szerkesztő urat kérem, hogy ezzel kapcsolatban a következő újságban jelenjen meg egy tájékoztatás, interjúvolják meg a rendőrséget. Batu Emma: Tavaly az idei évre kaptunk ígéretet a térfigyelő kamerarendszer kiépítésére. Ezzel kapcsolatban mi a jelenlegi helyzet? Bóna Zoltán polgármester: A térfigyelő kamerarendszer továbbra is benne van a hosszú távú terveink között, Délegyházával közösen szeretnénk ezt a dolgot ellátni. Batu Emma: A másik téma a piac kérdése. Kellene ide egy helyi piac, ahova a helyi termelők kivihetnék a áruikat, egy tisztességes helyszínre, ahol emberi körülmények között árulhatnák a portékáikat. Bóna Zoltán polgármester: A helyi piacról nekem továbbra is az az álláspontom, hogy amennyiben helyi termelők erre a néhány asztalra idejönnek, nem fogjuk őket – mint ahogy eddig sem tettük – kifizethetetlen nehézségek elé állítani. Amennyiben egyéb helyiségekre lenne szükségük – pontosan tetszenek tudni, hogy mire gondolok – akkor azt is biztosítjuk. Mi, önkormányzati vezetők úgy látjuk, hogy a lakosság mindennapjainak fontossági sorrendjében nem nagyon kezelik az elsők között a piacot, én ezeket az asztalokat is általában üresen látom. Egyszer szó volt arról, hogy magánszerveződés mellett egy kis önkormányzati rásegítéssel szerveznénk valami nagyobb dolgot, akkor az önkormányzat a vártán állt, hogy esetleg lesz valami, de aztán lakossági kezdeményezés 8
hiányában abból sem lett semmi. Mi továbbra is nyitottak vagyunk erre, hiszen nem azért hoztuk oda azokat az asztalokat, és nem azért próbáltuk kicsit rendbe tenni a kultúrház melletti ún. piacteret, hogy ott ne legyen senki. De úgy látjuk, hogy a szilveszteri időszakot, meg talán a Mindenszentek körüli időszakot leszámítva olyan nagy kihasználtsága nincs a területnek. Ha most éppen van, akkor oda jöhetnek és csinálhatják. Batu Emma: A járdák állapota is nagyon sok helyen rossz. Bóna Zoltán polgármester: A tavalyi évben kb. 4 km járdát építettünk, és a további időszakban is szeretnénk erre hangsúlyt fektetni. Arról már beszéltem, hogy út- és járdaépítésre van pénzünk, de még nem döntöttük el, hogy pontosan hol és hogyan építkezünk. Egy szép kört írhatnánk le azzal, ha a Habitat utcától az Egészségházig összeérne az új járda. A főutcákat leszámítva viszont a járda megléte a lakosnak a felelőssége, illetve a feladata, hogy az ingatlana előtt azt megépítse, ugyanúgy, ahogy az árkok kezelése is. Mondhatnák, hogy akkor kivételes helyzetben vannak azok, akik főutcán laknak, és nem is mondanám, hogy rosszat mondanak ezzel, hiszen ilyen szempontból tényleg kivételes helyzetben vannak, mert megújult a járdájuk önkormányzati finanszírozásban. De hogy minden utcában járdát építsünk, az lehetetlen kategória. A Béke utca és a Halász Lajosné utca, mint szintén „fő utcák” prioritásként vannak kezelve ez ügyben. Batu Emma: A 3 éven aluli gyerekek ellátásával kapcsolatban van-e valami terv? Minden választás előtt ez kampánytéma. Szükség lenne egy bölcsődére, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat családi napközijét Alpolgármester asszony folyamatosan úgy kommunikálja, hogy bölcsőde, de az nem az. Én úgy gondolom, hogy a gyerekek sem máshol, sem Dunavarsányban nem három évesen születnek, és nincs megoldva az ő elhelyezésük. Bóna Zoltán polgármester: Én azt gondolom, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött együttműködésünk azt az ígéretünket, hogy ennek a kérésnek, igénynek megpróbálunk eleget tenni, egyértelműsítette. Valamint azt is láttuk az elmúlt hetekben és években, hogy nagyon sok munkát és pénzt fektettünk abba, hogy a gyerekek megérkezzenek a családi napközibe. Mert azt tapasztaltuk, hogy addig kellett a családi napközi, amíg nem volt. Amikor felkínáltuk a lehetőséget, akkor már nem rohantak oda olyan nagyon a szülők. Dr. Kun Lászlónék képviselő 1818 órakor megérkezik az ülésre a jelenlévő képviselők száma 7 főre emelkedik. Batu Emma: Most tele van a családi napközi? Bóna Zoltán polgármester: Igen, most tele van, aminek nagyon örülünk. Batu Emma: De rengeteg kisgyereknek meg nincs lehetősége bejutni, és nem tudja hova tenni az anyuka, aki a gyerek egy éves kora után elmehetne dolgozni, ha találna a gyereknek helyet. Úgy gondolom, hogy önkormányzati feladat, hogy ebben segítse az anyukákat. Bóna Zoltán polgármester: Ebben továbbra is vitában állunk. Dunavarsány 10 ezer fő alatti település, ezért ez nem kötelező feladata az önkormányzatnak, és a családi napközi támogatásával is elment szerintem a lehetőségei határáig. Batu Emma: Elnézést kérek, én nem szeretném a családi napközi támogatását kérni, hanem az édesanyák támogatását szeretném kérni. Bóna Zoltán polgármester: Én azt mondom, hogy nekünk a törvényeket kell alkalmaznunk, mint önkormányzat. A törvények sokáig azt mondták, hogy 5 éves kortól kötelező az óvoda. Mi már akkor tulajdonképpen 100 %-ban eleget tettünk annak, hogy 3 éves kortól óvodai elhelyezést biztosítottunk a gyerekeknek. Csak el kell menni más agglomerációs településekre, és körül kell nézni, hogy sok helyen még most is gond az, hogy az óvodába sem tudnak bejutni 3-4-5 éves korban. Mi ehhez képest 9
3 éves kortól egyértelműen tudjuk biztosítani az elhelyezést, ami úgy gondolom, hogy nagy szó. A családi napközivel pedig felkínáltuk annak a lehetőségét, hogy amennyiben azoknak a feltételeknek a család megfelel, akkor a gyermek két éves kora után, tehát 2 és 3 éves kora között, a GYED lejártát követően a gyermekét el tudja helyezni. Nem örültünk akkor sem, mikor kevesen voltak a Máltai Szeretetszolgálat családi napközijében, és most sem vagyunk boldogok, hogy úgy van teltház, hogy vannak bizony családok, akik ebből kifolyólag nehéz helyzetben vannak. De nekünk is meg kell húznunk azt a vonalat, hogy meddig tudunk segíteni olyan dologban, ami effektív nem a feladatunk. Ha az anyuka végig GYES-en marad, akkor havonta anyagi kiegészítést adunk, a gyermekeket polgárrá fogadjuk. Ráadásul, aminek azért olyan nagyon nem örülünk, jelen pillanatban a demográfiai helyzet azt mutatja, hogy a válság utáni évek tekintetében látszik, hogy a születések száma megcsappant. Régen 100-110 kisgyermeket köszönthettünk a polgárrá fogadó ünnepségünkön, 2013ban pedig 70 kisgyerek született Dunavarsányban, de még mindig sokkal jobb a magyarországi átlagnál. Batu Emma: Nagyon sajnálom, hogy gyakorlatilag semmi nem változott. Bóna Zoltán polgármester: Ez továbbra is vita köztünk, mert szerintem változott, mert nem volt családi napközi, kvázi az önkormányzat által fenntartva, és most meg van. Gergőné Varga Tünde alpolgármester: Csak egy mondattal szeretnék reagálni, hogy folyamatos kampányolás azért nem történik részemről, de azt elismerem, hogy amikor az előző választások voltak, akkor ígértük, és szóltunk arról, hogy a bölcsődét megoldjuk. De azért azt el kell fogadni, hogy a bölcsődei támogatást államilag nem kapjuk meg. Tehát olyan kevés a támogatása a bölcsődéknek, hogy az gyakorlatilag semmire sem elég. Azért azt egy önkormányzatnak el kell döntenie, hogy mi az az épület, mi az az intézmény, amit megvalósít, amire a közpénzből szán rengeteget. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire szeretjük, támogatjuk a gyerekeket, a családokat, hogy 2010 óta bevezettük a GYES kiegészítést is. Ebben a országban ez nagyon ritka, és kevés helyen adják ezt a fajta támogatást. És ezzel próbáltuk azt ellensúlyozni, hogy tényleg a bölcsőde beindítás olyan költségeket róna az önkormányzatra jelen pillanatban, amit át kell, hogy gondoljunk. Ezért próbáltunk ezzel a családi napközivel is előrébb haladni ebben a kérdésben. Bóna Zoltán polgármester: Azért a családi napközinél is érezzük azt, hogy ha otthon van a nagymama, akkor nem kell a családi napközi, ha nincs otthon, akkor aznap éppen kell. Egy bölcsődét nem lehet kitenni ennek. Úgy gondolom, hogy a törvény nem hiába 10 ezres lakosságszámnál húzza meg a határt, mert pontosan látjuk, hogy milyen hektikus az igény. Járnak a gyermekek, de ha a családi helyzet úgy alakul, akkor egyik napról a másikra nem járnak, aztán megint igen. Azért nekünk most egy több százmilliós projektbe belemenni, hogy utána úgy járjunk, mint a családi napközivel, nem lehet. Mert tényleg úgy jártunk, hogy a családi napközi vezetője szólt nekünk, hogy szerezzünk már gyereket az intézménybe. Szóval ez egy nehéz kérdés, de azt gondolom, hogy az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal kötött szerződéssel nagy-nagy lépést tett ebbe az irányba. Csókási Zsuzsanna: Én Nagyvarsányból jöttem, több mint 10 éve lakunk itt, és a szokásos témával jönnék, a 2 Varsány közötti közlekedéssel. Főleg a délutáni közlekedés a kritikus, mert az utolsó busz elmegy innen 1625-kor, és a suliban a gyerekek azt éppen hogy elérik, és nincs is több busz aznap. Ha egy szülő idejön vonattal, akkor nem tud hazajutni, csak akkor, ha autóval jött az állomásig, és ha a gyerekeknek van egy délutáni sport-, vagy akármilyen foglalkozásuk, akkor szintén nem jutnak haza. Ha vannak a városnapok, és át akarnak jönni rá az emberek, akkor szintén ugyanez a helyzet. Bóna Zoltán polgármester: Ismerjük ezt a problémát, és olyan tehetetlenek vagyunk, hogy azt elmondani nem tudom. Szerintem nincs olyan nap, hogy Alpolgármester Asszony a Volánnal ne beszélne. Ezt már sok-sok közmeghallgatáson elmondtam, és tudom, hogy nem fogja Önt vigasztalni, de közel 5 millió forintot utalunk át a Volánnak azért, hogy ezek a buszok egyáltalán legyenek. Állítom, hogy a Délegyháza-Szigethalom járat kis túlzással azért jár még mindig, mert mi fizetünk nekik, és már megszüntették volna, arra hivatkozva, hogy egyszerűen nincs pénz.
10
Csókási Zsuzsanna: Meg kéne nézni, hogy kik járnak át rendszeresen, és esetleg velük együtt, valami kompromisszumos megoldást kéne találni. Mert szombatonként is csak 2 óránként lehet ide átjutni, még a postát is nehéz itt elintézni. Úgy kellene, hogy délutánonként, 15 óra után legalább óránként legyen egy busz. Még az a szerencse, hogy ha valaki kocsival jön át, akkor azok közül elég sok ember felveszi a másikat napközben. A másik probléma pedig az, hogy az idősek Nagyvarsányból nem jutnak el a gyógyszertárba. Azért nem is mennek el a közmeghallgatásra, mert már bele vannak fáradva abba, hogy semmi nem történik. Bóna Zoltán polgármester: Gyógyszer: ha tetszenek nevetni, ha nem, mást se látok, mint hogy a tulajdonos úr egész nap hordja a gyógyszereket, olyan szinten, ami már meghaladja a normális szolgáltatás szintjét, ami már nem lenne dolga egy üzleti vállalkozásnak. Kimondom, hogy az ügyvezető úrból szinte szabályosan bolondot csinálnak. Nem az idősek, nem a fiatalok, nem a nagyvarsányiak, félreértés ne essék, mert nem személyeskedni akarok, de amikor éppen beszélgetünk, nem telik el 1-2 perc, és mondja nekem, hogy ne haragudj polgármester úr, de vinnem kell a gyógyszert, és szalad el. Nem is tudom, hogy kihez és mivel, de azt látom, hogy hány órakor, és ez már egy kicsit nevetséges kategória. Abban teljesen igaza van, hogy ennek az egésznek az alfája és az ómegája a busz, ami ha menne, akkor pont ott menne az Egészségház felé. Nagyon sokat próbáltam a Volánbusszal, ezzel kapcsolatban beszélni. Folyamatosan hivatkoznak a felméréseikre, hogy kevesen ülnek a buszon. Azt mondják, azt látják és állítják – én bevallom, hogy sokat nem buszozom, maximum kívülről látom – hogy alig vannak a buszon. Persze a következő érv az, hogy azért nincs, mert olyan rosszkor megy. Én ezt el is fogadnám. Ennek a buszjáratnak a múltja a Csepel autógyár idejére tekint vissza, amikor Délegyházától végig a vonalon vitte a gyári munkásokat a járat, de azóta nagyon sok minden megváltozott. Ha változás lenne a Volánnál, akkor nem hagyjuk közlekedés nélkül a két településrészt, de mondom, most is ezt tesszük a támogatással, csak éppen ez nem nagyon látszik, pedig így van. És nem merem azt sem ígérni, hogy majd szólunk, és akkor jobb lesz. Gergőné Varga Tünde alpolgármester: Erre igazán illik az, hogy kampánytéma, mert tényleg minden egyes évszakban, amikor megváltoztatja a Volán a menetrendjét, akkor biztos, hogy elküldi azt nekünk. Abban megint nem változik semmi, mármint Nagyvarsány előnyére. Nagyvarsány miatt írok örökké levelet, mert a kisvarsányiak nem érzik ezt a problémát, mert ők nem akarnak átjutni Nagyvarsányra, csak mi szeretnénk ide átjutni. Kisvarsánynak ez nem egy kardinális kérdés. Én elég sokat mozgok az emberek között, és a házakban beszélgetek, úgyhogy én ezeket a problémákat, ha hiszik, ha nem, egy héten többször is egy kicsit összezördülve Jegyző úrral, felhozom, mert ő sem látja úgy át ezt a problémát, mert mindenkinek van autója. Igen, sok embernek van, de soknak nincsen, és ezt a problémát meg kell oldani. Biztos, hogy minden családban van autó, de el tudom képzelni, hogy nem megy mindenki állandóan a gyerekéhez kuncsorogni, és van két lába, fel tudna szállni a buszra és átjönne, de bizony, azok az időpontok, amikor ezek a buszok közlekednek, nem jók. Az biztos, hogy sajnos nem fogunk tudni kialakítani gyógyszertárt Nagyvarsányon, mert sajnos a gyógyszertárnyitásnak megvannak a sajátos szabályai. Még az a nagy szerencse, hogy a Kováts doktor annyi gyógyszert tart a rendelőjében, hogy ő megoldja az emberek alapvető szükségleteit. Sajnos, persze nem minden van nála, főleg olyanok nincsenek, amiket keverni kell, viszont Zentai úr tényleg nagyon segítőkész ezen a téren. A buszproblémával kapcsolatban én is nagyon sok szülőtől hallom, hogy most már a gyerekek sokkal hosszabb ideig vannak az iskolában, mióta ez a KLIK rendszer életbe lépett. Tehát eleve tovább vannak az iskolában, és ha utána hazamegy a gyerek, akkor van még másfél órája, hogy visszaérjen valamilyen másik foglalkozásra, vagy fakultációra. Hallom, hogy nem éri el a másik buszt a gyerek, mikor vissza kellene jönni. Átérzem a nagyvarsányiak problémáját, mert az én gyerekem is valamikor utazott, de akkor még nem voltak a gyerekek ennyire leterheltek az iskolában. Beszélgettünk erről, és szerintem a következő ciklusban majd gondolkodnia kell erről a vezetésnek, hogy esetleg egy olyan buszt kellene beállítani, ami szinte menetrendszerűen 2-szer átmegy Nagyvarsányra, és 2-szer visszajön. Lehetséges, hogy eljön ez az idő is, már többször gondolkodtunk erről, csak még nem volt ez teljes komolysággal átgondolva. Mert hallható, hogy csak azért, mert a Volánjárat kimegy az Egészségház felé, azért havonta többszázezer forintot fizet az Önkormányzat. És nagyon kevesen vannak azon a buszon, tehát ahhoz képest, hogy milyen felháborodás volt annak idején, hogy 800-900 méterrel odébb raktuk a gyógyszertárat, nagyon kevesen veszik igénybe a buszjáratot, tehát gyakorlatilag a délegyháziakat elvisszük egy városnézésre, arra a 11
területre. De nem tudjuk megszüntetni a támogatás adását, mert akkor megfenyeget a Volán, hogy akkor megszünteti a teljes Szigethalom-Délegyháza járatot. Elég nehéz velük szót érteni sajnos, de én folyamatosan próbálkozom, és ezután is fogok próbálkozni. Ők meg arra hivatkoznak, hogy azért nem állítanak be több buszt, mert annyira kevesen veszik igénybe késő délután a járatot. Lehet, hogy tényleg csak 2-3 embernek probléma ez, de nekik is meg kéne oldani. Teljesen ugyanez a probléma az 51-esen közlekedő buszoknál is, hogy hétvégén nem tudnak közlekedni az emberek, ha pl. kórházi látogatásra akarnak menni, vagy egyéb elfoglaltságuk van. Nekem egész paksamétáim vannak, hogy milyen buszok állnak meg, és próbálom őket bíztatni arra, hogy álljon meg a kalocsai, meg a bajai járat. Már egészen átveszem a diszpécseri feladatokat. Csókási Zsuzsanna: Nem lehetne közölni a Dunavarsányi Naplóban ezeket a menetrendeket? Gergőné Varga Tünde alpolgármester: Benne szokott lenni a busz- is és a vasútmenetrend is. Csókási Zsuzsanna: Nem is láttam. Bóna Zoltán polgármester: Idén különböző megfontolásokból sem a busz-, sem a vasútmenetrend nem szerepelt az újságunkban. Nem szerepelt benne 2013-2014-ben, mert értelmezési problémák voltak folyamatosan, esetleg mi rosszul jeleztünk valamit, amit a nyomda másképp gondolt, nem úgy értelmezett és ebből konfliktusok keletkeztek, ezért jobbnak láttuk, hogy a mai internetes világban már ezeket nem rakjuk bele az újságba. Kontákor Pál: Bocsánat, honnan tudja a Volánbusz, hogy statisztikailag mennyire lenne kihasználva, amikor meg se méri, hiszen nincs az a járat? Másik kérdés, hogy a FÉM-ALK Kft. belépésével az iparűzési adó mennyivel növekszik? Bóna Zoltán polgármester: Ezt majd akkor tudjuk, amikor a FÉM-ALK Kft. elkezdi ide fizetni az adót. Kontákor Pál: Belefér abba a pénzbe egy ilyen busz? Bóna Zoltán polgármester: Jó a megközelítés, de azért egy ilyen kiadást egy felelős önkormányzati vezetőnek rendesen át kell gondolnia, hogy megérné-e. Félreértés ne essék; tudnánk venni, és valószínűleg üzemeltetni is tudnánk, de utána meg majd sokan azt mondják, hogy vettünk is és üzemeltetjük is, és mit nem csinálunk ahelyett. Nem vagyok benne biztos, hogy a buszosok lennének többségben. Kontákor Pál: Ha egy igény ki van elégítve, többet fel sem merül. Bóna Zoltán polgármester: Köszönöm, de ha ilyen egyszerű lenne, akkor csinálnánk is. Labbancz Miklós: Csak egy alternatíva: lehet, hogy érdemes átgondolni; pályázatot írnék ki vállalkozók részére. Budapesten annak idején működött ún. iránytaxi, ami egy bizonyos díjtétel ellenében a célállomásnak megfelelően szállította az utasokat. A BKK üzemeltet ilyen jellegű buszokat, ahol telefonhívásra az adott járat a megfelelő állomáshelyre megy megfelelő időben. Lehet, hogy lenne olyan vállalkozó, aki ésszerű keretek között, megszabott díjtételek mellett ezt a vállalkozást megpróbálná. Ha tudja üzemeltetni, akkor üzemelteti, megelégedésére Nagyvarsánynak, ha pedig nem tudja, akkor a vállalkozás nem volt életképes. Ebben nincs kockázata az önkormányzatnak. Bóna Zoltán polgármester: Azt gondolom, hogy mi ezeket „megfuttattuk”, amikor a Volánbusszal és egyebekkel beszélgettünk. Természetesen el lehet menni ebbe az irányba is, csak azt ne felejtsük el, hogy beszélgetünk BKK-ról, vagy Szigetszentmiklósról, vagy bármelyik nagyobb városról, akkor 2030, vagy akár 100 ezer emberről beszélünk. Dunavarsány pedig az itt alvókkal, és mindenkivel együtt talán eléri a 8000-res lélekszámot, hivatalosan pedig 7.500 ember lakik itt. Tehát nem vagyunk 12
annyian, hogy ezek a vállalkozások rentábilisak legyenek. Egy vállalkozó már régen megcsinálta volna, ha ez tuti üzlet lenne. Labbancz Miklós: De nem biztos, hogy egy vállalkozó fejével tudunk gondolkodni. Bóna Zoltán polgármester: Senkit nem gátolunk abban, és Dunavarsányban meg végképp nem, hogy a kisbuszát beállítsa, és a Dunavarsányi Naplóban hirdesse. Csak tudom, hogy mi a vége; akkor fog működni, ha mi majd fizetünk, aztán majd megbeszélhetjük a lakosokkal. Labbancz Miklós: De nem az önkormányzatnak kéne fizetnie. Bóna Zoltán polgármester: De nem lesz akkora felvevőpiac. Van itt a térségben néhány buszos, és nem hiszem, hogy ez akkora fogás lenne. Labbancz Miklós: De nem biztos, hogy 50 férőhelyes buszt fog üzemeltetni. Lehet, hogy csak 12 férőhelyest. Bóna Zoltán polgármester: Tudjuk, értjük a problémát, de egyelőre tehetetlenek vagyunk ebben, és utáljuk magunkat, hogy nem tudjuk megoldani. Ez tény. Labbancz Miklós: A járdával kapcsolatban az előttem szóló hölgynek volt észrevétele, hogy a városi ranggal együtt a közúti úthálózatunk olyan állapotú, amilyen. A költségkeretünk szűkös, lehetőségeink korlátozottak, nem tudunk minden utcát olyan minőségűre fejleszteni, amilyenre kívánatos volna. Mi abban a térségben vagyunk, ahol tudomásom szerint a sóderkitermelés elég komoly mennyiségű. Nyugat-Dunántúlon, Soprontól Kőszegig használnak olyan technológiát, hogy az utakat viakolorral burkolják. Ez annyival jobb az aszfalttól, hogy az aládolgozást követően bármikor fölszedhető és visszahelyezhető. Ha útfelbontásról, vagy bármilyen más jellegű földmunkát igénylő tevékenységről van szó, utána könnyen az eredeti állapotába vissza lehet állítani. Én Magyarországon olyan aszfaltozást még nem láttam, ahol eredeti állapotába visszaállították volna az utakat, mert vagy bakhátas, vagy kátyús a rendszer. Nem beszélve arról, hogy az aszfaltos utak alákészítése olyan kivitelű, hogy az akác gyökérzete felnyomja. Az aszfaltozáshoz elég költséges energia kell, de ha az Isten megadja a napot, akkor az is elég. A szelektívhulladék begyűjtésével kapcsolatban a saját cégemnél a XXI. század üzletét teremtettem meg azzal, hogy a szemétből csinálok pénzt. Ami azt jelenti, hogy az üveget fővárosi szinten begyűjtetem, a papír- és a műanyaghulladékot pedig úgy kezelem, hogy Fegroup-nak eladom. Ha ez eszközként a kezemben és birtokomban van, akkor lehet, hogy bevételi forrást jelent az önkormányzatnak. Akkor, ha én Németországból importálok be tárolóedényeket, amiket meg tudok venni 2000,-Ft-ért, úgy hogy ide is hozzák, és nem kell megvennem a 8-10.000 forintos tárolóedényt. A jó gazda szemével gazdálkodva azt mondom, hogy van egy gyűjtőhelyem, ahol a papír- és műanyaghulladékokat tömörítem, zsugorítom és értékesítem. A parkosításon és a játszótérkészítésen kívül még van számtalan egyéb lehetőség, ami egy önkormányzaton belül a közösségnek biztos, hogy jó szolgálatot tehet. Bóna Zoltán polgármester: Azért a félreértések elkerülése végett hadd mondjam el, hogy Dunavarsány úthálózatának 90 %-a 5 éves, vagy annál fiatalabb. Van valóban 3-4 olyan utcánk, ahol a helyzetet javítani kell. Labbancz Miklós: Azért mondom, hogy ha ezek az eszközök és technológiák saját kézben vannak, akkor vállalkozásszerűen az önkormányzat ebben a térségben fel tud vállalni munkát és foglalkoztatni tud. Beszélni kell a témáról és azokat az embereket, akik kreatív módon állnak a dolgokhoz, és szeretnének értékeket hozzátenni a településhez, meg kell hallgatni. Bóna Zoltán polgármester: Köszönjük szépen.
13
Tóth Tünde: Én a Nyugati Lakóparkban lakom, és gyermekes anyukaként olyan felvetésem lenne, hogy ha lehetséges, jó lenne egy önkormányzati területen egy közösségi konyhakertet kialakítani. Nagyon sok család van ott kisgyerekkel, és a Nyugati Lakóparkban nagyon picik az udvarok, és nem tudunk kertészkedni. Bóna Zoltán polgármester: El tetszett gondolkodtatni ezzel a témával, abszolút nem vagyok ellene, a kezdeményezést pozitívnak érzem. Úgy gondolom, hogy van hozzá területünk, és el tudom képzelni, hogy a Városgazdálkodási Kft. ebben segítségünkre lenne. Tóth Tünde: Az lenne a jó, ha minél többen lennénk benne. Bóna Zoltán polgármester: Ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióim, illetve lehet, hogy mégiscsak lennének, mert az látszik, hogy egyre többen térnek vissza a háztáji gazdálkodáshoz, amennyiben ezt megtehetik. Tóth Tünde: Így kialakulhatna egy közösség a gyerekes családok között. Bóna Zoltán polgármester: A játszótér és az állat már megvan a közösségi ház környékén, nyitottak vagyunk erre a kérdésre. Ha leírja az elképzelését pontosan e-mailben, akkor beszélhetünk róla. Csókási Zsuzsanna: A bicikliúttal kapcsolatban lenne az a kérdésem, hogy a kisvarsányi iskoláig fog elérni? Bóna Zoltán polgármester: Ha Nagyvarsány felől nézzük, akkor pontosan eddig az átjáróig tartana. Csókási Zsuzsanna: Nem lehetne úgy megoldani, hogy az iskoláig menne ki? Bóna Zoltán polgármester: A bicikliút a tervek szintjén elmegy a másik átjáróig is. Úgy gondolom, hogy az Iskola utcájára, ha felfestenénk, az csak a gyermek biztonságát csökkentené. A tervek szintjén a két nagy főutcán menne végig a bicikliút. Én azt mondom, hogy egyelőre épüljön meg azon a kettőn, és utána majd haladhatunk tovább. Pillmayer András: Elnézést nem hangzott el, hogy az önkormányzat mennyivel támogatja a Máltai Szeretetszolgálat családi napközijét. Bóna Zoltán polgármester: Négy millió forinttal egy évben. Pillmayer András: Szintén nem hangzott el, hogy a Délegyháza-Szigethalom Volánbuszjáratot mennyivel támogatja az önkormányzat? Mert arról beszéltünk, hogy ha akad is vállalkozó, nem találja nyereségesnek egy ilyen 12-19 személyes kisbusz üzemeltetését. De ha tudná az a vállalkozó, hogy a Volán támogatás összegét is megkaphatná, akkor már más lenne a helyzet. Bóna Zoltán polgármester: Erről az a véleményem, hogy a Volánbusz még mindig biztosabb. Kockáztatni, hogy egy vállalkozó kezébe tenni le azt, amit most az állam old meg, az szerintem életveszélyes kategória. Egyébként, a kérdésére válaszolva, évi bruttó 5.180.000,-Ft-tal támogatjuk a Volánt. Pillmayer András: Köszönöm. Másik kérdésem: Úgy tudom 3 évig határozott idejű szerződést kötött az önkormányzat a V8-as területre. Azt szeretném kérdezni, hogy mikor jár le a bérleti szerződés, és mikor lehet tárgyalni a következő haszonbérlésről. Bóna Zoltán polgármester: Év végén jár le a szerződés. További kérdés van-e?
14
Zimmermann Péter: Hol lehet arról tájékoztatást kapni írásban, hogy milyen szociális támogatásokat lehet a településen törvényesen igényelni és igénybe venni? Gondolok itt elsősorban a lakhatási támogatásra, vagy közműszolgáltatással kapcsolatos támogatásra. Bóna Zoltán polgármester: Minden ezzel kapcsolatos rendeletünk megtalálható a honlapon, illetve lehet érdeklődni az Igazgatási Osztályunkon, ami a régi orvosi rendelő helyén van, hétfőn, szerdán és pénteken ügyfélfogadási időben. Egyébként nálunk igénybe vehető a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, méltányossági ápolási díj a hozzátartozó ápolásáért, lakásfenntartási támogatás, temetési segély, hulladékszállítási díjkedvezmény, szennyvíztisztítási díjkedvezmény, a 2 utolsó életkorhoz kötött támogatás. Amiről már esett szó, van még a GYES támogatás és az átmeneti segély. Hebóné Dull Ibolya igazgatási osztályvezető: Van még a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit más jogszabály szabályoz, mint a helyi kedvezményt. Kőhegyi István: Azt szeretném kérdezni, hogy ki lesz a következő választás után a polgármester? Bóna Zoltán polgármester: Jó kérdés. Az, akit Dunavarsány polgárai megválasztanak. Kőhegyi István: Gyakran járok Taksonyban, és ha a taksonyi művelődési házba bemegyek, ott 20 év óta kinn van egy postaláda, ki van rá írva, hogy „Polgármester” és oda bárki, bármit bedob, azt a polgármester az önkormányzati újságba beteszi, vagy válaszol a kérdésekre. Bóna Zoltán polgármester: A dunavarsányi polgármesterhez meg bárki, bármikor bejöhet. Taksony Önkormányzata pedig 45 millió forinttal tartozik Dunavarsány Önkormányzatának. Kőhegyi István: Ezt intézzék el egymás között. Egy óriási, hatalmas csatornát vitt a Duna felé az IBIDEN, és erről abszolút nem volt a lakosság tájékoztatva. Bóna Zoltán polgármester: Az újságban volt róla tájékoztatás. Az IBIDEN Kft. csapadékvíz elvezetési programja zajlik a törvényi előírásoknak megfelelően, és minden engedély birtokában. Kőhegyi István: Nagyon szemetel a lakosság a temető környékén és a vasút környékén is. Taksonyban, Dunaharasztiban, Délegyházán úgy működik az önkormányzati újság, hogy névre, házszámra tudják az emberek, hogy hol van lakásfelújítás, és emiatt honnan rakhatnak ki építési törmeléket. Én is tudnám egyébként. A kocsmában is tudják. Van közterület-felügyelőnk, vannak „ketyeréink” tessék fényképezni és behajtani a szemetelőkön a büntetést. A taksonyi önkormányzati újságban negyedévente nyilvánosságra hozzák, hogy kinek van adótartozása az önkormányzat felé. Bóna Zoltán polgármester: Szeretné, ha ezt alkalmaznánk itt Dunavarsányban? Szerintem örüljünk neki, hogy ezt nem kell itt alkalmazni egyelőre. Nem is drukkolok azért, hogy Dunavarsány abba a helyzetbe kerüljön, hogy az adósok listáját nyilvánosságra kelljen hoznia. Dr. Kun Lászlóné képviselő: Annyit hadd tegyek hozzá, hogy a múlt héten szerdán, vagy csütörtökön este kerekezett el előttem, én Ön mögött mentem kocsival, és lazán eldobott egy papírt. Kőhegyi István: Lehet, hogy alkoholos állapotban voltam, nagyon szégyellem. De ez azért nem hasonlítható össze az autógumival, régi ADR monitorral stb-vel. Bóna Zoltán polgármester: Jó, mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy ez csökkenjen. A felvetéseket értjük, az összehasonlításokat kevésbé. Taksonyban egyébként negyedévente van újság, Dunavarsányban havonta. És a körforgalmat mi csináljuk az ő területükön, úgyhogy szerintem inkább hagyjuk ezt az összehasonlítgatást. Kőhegyi István: Taksony még falu, én szívesebben laknék Taksonyban, mint itt. Most költözik a szomszédunkba egy Naprózsa lakóparki ember, és lehet, hogy az emberek nem mondják el – engem 15
sem zavarnak a rosszlányok –, de ott kamionos prostitúció van, és óvszert, meg mindenfélét lehet találni az Elektromos Műveknél. És hiába ásnak ott árkokat, szemetes is és zajos is a Naprózsa Lakópark környéke, mert az IBIDEN-nek nagy zaja van. Szóval ott prostitúció van – ami engem nem zavar, mert én sem élek erkölcsös életet – de attól még van. Minden normális alaptörvény Európában engedélyezi a közlekedési szabadságot, és egy vállalkozó a Rukkel-tónál lezárta a földutat, és ez szintén nem szerepelt a varsányi újságban, pedig nagyon sokan használták a temető környékén azt a földutat. Bóna Zoltán polgármester: Erről nem tudtam, ezért most erre érdemben nem tudok reagálni, utána fogunk nézni. Kőhegyi István: És a környezetvédelmi felelős hol a Csobolyó Miklós, hol a Békássy doktor, de ne ők szedjék a szemetet! Amikor a régi varsányi szeméttározó környékén zöldséget termelnek, ezekkel a modern „ketyerékkel” nem lehetne lefényképezni? Mert mi vásároljuk meg azt a zöldséget. Bóna Zoltán polgármester: Ez egy közmeghallgatás, és most már belemegyünk részletkérdésekbe, meg személyeskedésbe. Kőhegyi István: Ne haragudjon, annyira büszke erre az Egészségházra, hát hogy beszélhet arról, hogy ez jó? A gyógyszerész nekem azt mondja, hogy a minimális alapterület van biztosítva! Ki volt az építész? És az önkormányzat miért nem mondta, hogy legyen több négyzetméter? Bóna Zoltán polgármester: Kicsi a gyógyszertár? Kőhegyi István: Igen, kicsi. Bóna Zoltán polgármester: De hála Istennek ez a gyógyszertár este 7-ig nyitva tart, és olyan ügyeleti rendszert tart fenn, ami egy fővárosi kerületi rendszerrel vetekszik. Kőhegyi István: Látom, nem értünk egyet. Még egyet szeretnék mondani. Az Ökomenikus Szeretetotthon, amire az édesapja csak annyit mond, hogy „áldás, békesség”, az nem csak Magyarország szégyene, hanem Dunavarsányé is. Bolhás kutyák vannak, és szűk szobák. Bóna Zoltán polgármester: Az én édesapámnak mi köze van ehhez a magánintézményhez? Kőhegyi István: Mintha ennek az ökomenikus szervezetnek a tisztviselője lett volna. Bóna Zoltán polgármester: Nem volt. Pista bátyám, fejezzük be! Kőhegyi István: Az én édesanyámat szeretném elhelyezni, de nem oda, mert tudom, hogy milyen. Az ökomenikus szeretetszolgálat hogy működtethet egy ilyen ocsmány szeretetotthont? Bocsánat! Bóna Zoltán polgármester: A Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat Idősek Otthona egy önálló Kht., amely megvívja a maga mindennapi harcait. Kőhegyi István: Ó, nehogy sajnáljam őket! Bóna Zoltán polgármester: Rendben, akkor én meg a továbbiakban nem szeretnék reagálni. Azt még elmondanám, hogy az édesapám a Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsának főtitkára volt, úgyhogy ez két különböző történet. Labbancz Miklós: A környezetszennyezéssel kapcsolatban: sokszor tehetetlenek vagyunk, mert vannak olyan gócpontok, fertőzött területek, amit rendszeresen látogatnak és kommunális hulladéktól kezdve, építési törmeléken keresztül az elektronikus hulladékig, mindent kivisznek oda. A technikai lehetőség biztosítja, hogy nem muszáj állandó szolgálatot, vagy bármit kihelyezni oda, hanem egy 16
mozgásérzékelővel ellátott megfigyelőrendszert el lehet helyezni, ami vezeték nélküli rendszer, és rá van kapcsolva egy központi szerverre. Ami abban a pillanatban, ahogy ott mozgást érzékel, bekapcsol. Én a magam részéről felháborítónak tartom azt, hogy egyes emberek a saját szemetüktől, vagy mocskuktól úgy szabadulnak meg, hogy suttyomban, személygépkocsival, és sokszor prémiumkategóriás gépkocsival kiviszik, és leteszik a szemetet. Én ezt keményen szankcionálnám, ha tetten érném. Én még a gépkocsit is elkoboznám, meghatározott időre lefoglalnám, pénzbírságot vetnék ki, és az adott terület rendbetételi költségét ráhárítanám az elkövetőre. A technológiát és a műszaki megoldást a kor már lehetővé teszi. Itt valóban meg kell vizsgálni, hogy kis költségkerettel úgy lehet hatékonyan üzemeltetni a rendszereket, hogy csak az aktuális helyzetet rögzíti. A sebességkorlátozással kapcsolatban is azt mondom, hogy nem kell rendszert kiépíteni abban az esetben, hogy ha van egy sebességmérő program, és van egy érzékelő, ami adott pillanatban rögzíti a képet. Bóna Zoltán polgármester: Igen, csak ez egy önkormányzatnak nem feladata. Labbancz Miklós: Jó, akkor ezt vessük el, de a hulladékkal kapcsolatban annyira zavaró, hogy vannak, akik úgy szabadulnak meg a szemetüktől, hogy utána az önkormányzat az én adópénzemből fogja majd a területet rendbe tetetni. Vagy 8 éves gyerekekkel fogja majd összeszedetni a használt óvszert, vagy fecskendőket. Hosszú ideig éltem a XVIII. kerületben, és ott bizony kisiskolásokat vittek ki, és ott olyanokkal találkozhattak, amikkel nem egészséges, sőt veszélyes gyerekeknek találkozni. Ezért mondom, hogy lehet, hogy viszonylag kis költségkeret mellett meg lehet teremteni az eszközét annak, hogy működjön a rendszer. Bóna Zoltán polgármester: Köszönöm szépen. Remélem, hogy a szakavatottak figyeltek ezekre a felvetésekre és javaslatokra. Igen, sajnos a prémiumkategóriás autókból a szemétnek, vagy akár az élő állatnak a kidobálása rendszeres ebben a régióban. Ahogy megvannak a település előnyei, úgy a hátrányai is. Település összehasonlításokba semmiképpen nem szeretnék belemenni, de amennyire csak lehet, próbáljuk a harcot ezekkel felvenni, és minden javaslatra nyitottak vagyunk. Úgy gondolom a Városgazdálkodási Kft. is nyitott lesz minden felvetésre, és amit tud, és amire van törvényi és anyagi lehetőség, azt megvalósítja. Nagy Ildikó: Ha már Dunavarsány tisztaságáról volt szó, azt szeretném felvetni, hogy elég sokan sétáltatják a kutyáikat mindenfelé, viszont én még soha senkit nem láttam, hogy zacskó lett volna a kezében, és a saját kutyája után a piszkot összeszedte volna. A Nagyvarsányi út végében lakom, van ott egy kis területünk magánkézben. Arrafelé igen szeretnek járni a kutyatulajdonosok, és minden következmény nélkül otthagyják a kutyapiszkot. Mi igen jó szándékú emberek vagyunk, és a saját környezetünket próbáljuk rendben tartani, és anélkül nem megy sajnos a fűnyírás nyáron, hogy a fűnyíró ne csapkodná össze-vissza a kutyapiszkot. Szeretném kérdezni, hogy ezzel kapcsolatban tudna-e valamit tenni, illetve mit tudna tenni az önkormányzat, vagy a Városgazdálkodás, vagy nem tudom, hogy kihez tartozna ez a dolog. Valamilyen módon rá kellene bírni az embereket arra, hogy takarítsanak fel az állataik után. Ugyanúgy, mint otthon, ha valaki csirkét, disznót, lovat, vagy akármilyen állatot tart, akkor azoknak a piszkát eltakarítja, akkor a kutyáját ne azért vigye ki közterületre, hogy ne neki kelljen azt otthon eltakarítania. Bóna Zoltán polgármester: 5-10 éve itt még az is furcsa volt, hogy egyáltalán kutyát sétáltatnak az emberek. Mostanra eljutottunk oda, hogy ugyanaz a probléma merül fel, mint a belvárosi kerületekben, és ezt én értem, és érzem. A megoldása már bonyolultabb. Most mondhatom, hogy igen a rendeletbe beépítjük, és holnaptól a közterület-felügyelő nézni fogja ezt is. A rendeletbe beépíthetjük, de a közterület-felügyelő képtelen lesz arra, hogy egy ekkora területen azt a rendeletet be is tartassa. Nagy Ildikó: Ezt a problémát mindenképpen meg kellene oldani, mert a járdán se lehet már elmenni anélkül, hogy az ember ne nézzen a lába elé, mert akkor mindjárt belelép a kutya kakiba. Ha esetleg erre lenne valamilyen rendelkezés Dunavarsányban, akkor azt utána lehetne esetlegesen szankcionálni.
17
Bóna Zoltán polgármester: A felvetést vettük. Jegyzőkönyvbe kerül, és valószínűleg a közterületről szóló rendeletünket fél éven belül felülvizsgáljuk. Hogy hogyan tudunk neki érvényt szerezni, az egy másik kérdés. Pillmayer András: Mikor tervezi az önkormányzat a szerkezeti és a szabályozási terv módosítását? Bóna Zoltán polgármester: 2015-ben. Pillmayer András: A következő kérdésem, hogy miért kell erre mindig ilyen sokat várni? Nem lehetne-e egyedi esetekben ettől eltérni? Megmondom miért, mert a mezőgazdaságban a pályázati határidők nagyon lerövidültek, általában 1-2 hónapra írják ki a pályázatokat, és annyi idő alatt kell az embernek beszereznie mindenféle építési engedélyt. Ha a terület besorolása éppen nem megfelelő, akkor arra a területre nem lehet építeni. dr. Szilágyi Ákos jegyző: Beszéltünk már róla, ez nem egy egyszerű eljárás. A szerkezeti tervmódosítás, ami 2010-ben lett felülvizsgálva, egy elég hosszú és költséges eljárás, amelynek eredményeképpen kialakulnak az övezeti besorolások. Ez távlati felhasználási területeket jelöl be az övezetekkel, és ahhoz, hogy ezeken a területeken bármilyen építési, vagy egyéb tevékenység folytatható legyen, el kell készíteni az adott területegységre vonatkozó szabályozási terveket, amelyek a konkrét építési követelményeket és egyéb szabályokat rögzítik. Gyakorlatilag törvényi kötelezettség 2015. év végéig felülvizsgálni a hatályos rendezési terveinket. Azt is elmondtuk már korábban, hogy ennek az eljárásnak a részekre bontása rettentően költséges. Ezt csak rentábilisan lehet megcsináltatni, és úgy, hogy az az önkormányzat által finanszírozható legyen, és ne terhelje háromszorosannégyszeresen a közvagyont, ezért csakis egy egységes eljárásban történhet meg. De – és ezt is elmondtam több fórumon már – lehetősége van egy adott területegység tulajdonosainak saját költségviselőként az önkormányzattal egyeztetni. Erre megvannak a törvényi szabályok, hogy milyen eljárást kell követni, hogy egy szerződéses jogviszonyba finanszírozóként belépjenek, ha és amennyiben az önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel egyezik a tulajdonosok elképzelése. Ebben az esetben egyedi eljárásban, a tulajdonosok finanszírozása mellett lehetőség van módosítani, de ugyanúgy, a kis területegységekre is le kell folytatni a teljes eljárást. Tehát egyszerűen nem éri meg túl gyakran hozzányúlni, főleg hogy a teljes szerkezeti tervet és azt követően a szabályozási terveket is a 2015. évben mindenképpen felül kell vizsgálnunk. De saját finanszírozás mellett lehet javaslatot tenni, és nyilván a testület döntési kompetenciája, hogy ezt felvállalja-e. Hiszen egy szerkezeti terv egységes koncepcióként kezeli a területek távlati fejlesztését. Ha egy területegységet kiragadunk a tulajdonosok kérésére és finanszírozása mellett, a testületnek akkor is vizsgálnia kell, hogy a távlati fejlesztési tervekkel, és azokkal a fejlesztési programokkal, amiket már letett az asztalra az elmúlt években, összhangban van-e annak a területnek a tulajdonosok által elképzelt fejlesztése. Válaszom tehát, hogy én célszerűnek tartanám megvárni 2015-öt, de ha ezt nem kívánják megvárni, akkor az adott tulajdonosközösség az adott területegységre vonatkozóan, saját finanszírozás mellett kezdeményezheti a terület besorolásának módosítását. Egy ilyen eljárás közel egy évbe telik, hiszen több felettes hatóságot meg kell keresni, egyeztetéseket kell lefolytatni, úgyhogy nem egy egyszerű dolog ez. Javaslom Önöknek is, hogy várják meg a 2015. évi átfogó felülvizsgálatot. Ha viszont vannak javaslataik egyes területek más célú felhasználására, vagy besorolására, akkor azt írásban minél előbb juttassák el Főépítész asszonyhoz, hiszen ő gyűjti folyamatosan a változás iránti igényeket. Ezeket összegezzük, és a szakbizottság ezeket folyamatosan tudja vizsgálni, amikor egy „csokor” összejön, és ezek segítségével folyamatosan meg tudja fogalmazni a 2015-ös felülvizsgálathoz a javaslatait. Pillmayer András: Köszönöm szépen. Más önkormányzatok meg tudják tenni azt, hogy ha valamilyen igény felmerül, akkor összehívnak egy rendkívüli Fejlesztési bizottsági ülést, és megbeszélik, hogy a koncepcióval egyetértenek-e, meghatározzák, testület elé viszik, és ők is meghatározzák ezt a koncepciót, és elvi építési engedélyt, vagy bármilyen elvi hozzájárulást adnak ki addig, amíg nem áll be tényleges területváltozás. És amikor majd – jelen esetben 2015-ben – hozzáveszik, hogy eddig mikre adtak ki engedélyt. Én a helyi eljárást egy picit lassú, rugalmatlan dolognak érzem. Úgy érzem, hogy felgyorsult a világ annyira, hogy nem lehet azt megvárni, hogy ha valaki 2015-ben, vagy 2016-ban végzi el a középiskolát, és ő akkor szeretne itt elvégezni valamit egy 18
ingatlanon, akkor meg majd ő várjon 2020-ig, mert akkor lesz a következő módosítás. Úgy gondolom, hogy ez így sokkal rugalmasabb lenne. dr. Szilágyi Ákos jegyző: Örülök, hogy Ön ezt így gondolja, csak a jogalkotó, és a hatályos jogszabály ezt másképp gondolja. Mi jogalkalmazók vagyunk, és nem jogalkotók, én azt tudom Önnek elmondani, amit a jogszabály ír elő. Az önkormányzat nem adhat ki elvi építési, vagy fejlesztési engedélyt. Szerkezeti tervek vannak, szabályozási tervek vannak, építésügyi jogszabályok vannak, területfejlesztésre vonatkozó jogszabályok vannak. Pontosan meghatározzák, hogy milyen eljárást, és mennyi idő alatt lehet lefolytatni. Még egy megjegyzést engedjen meg nekem Pillmayer úr; az egyéni érdek, nem mindig azonos a közérdekkel. Az, hogy Önnek, vagy Önöknek kettőjüknek vannak egyéni érdekeik, nyilván ez akceptálható, figyelembe vehető, ha és amennyiben ez a nagyobb és teljes közösségnek az érdekével egyezik. Ha nem egyezik, akkor tudomásul kell venni, hogy az adott szerkezeti tervet a testület úgy fogadja el, ahogy elfogadja. Ebből Önöknek káruk nem keletkezik, hiszen az övezetek jelenleg is be vannak sorolva, és egyfajta állapotot tükröznek. Értelemszerűen mindennek a módosítására lehetőség van, ha az a település teljes közösségét hosszabb távon szolgálja, és az egységes településfejlesztési koncepcióba beilleszthető. Én lennék a legboldogabb, ha ezeket az eljárásokat gyorsítani lehetne, mert akkor az ügyektől 1-2 hónap alatt szabadulni tudnánk, és nem terhelné a munkatársaimat, és tudnánk a többi, folyamatosan beérkező üggyel foglalkozni, de sajnos ez nem így van. Még egyszer mondom, mi jogalkalmazók vagyunk, jogszabályok alapján dolgozunk, és a jogszabályok pedig pontosan meghatározzák és behatárolják a mozgásterünket. Tehát a szívem szerint egyet értek Önnel, de jogalkalmazóként azt kell mondanom, hogy sajnos nem tudjuk gyorsabban csinálni. Pillmayer András: Köszönöm szépen. Hingyi István: Kb. 40 éve lakom ezen a településen, és igaz, hogy azóta ez a település már a sokszorosára bővült. Volt arról szó, hogy elkészül majd egy kerékpárjárda valamikor Kisvarsány és Nagyvarsány között. Ez a kerékpárjárda csak egy részen van meg, ugyanis az a vasúti átjáró, ami sorompóval van ellátva, igazából csak a járműforgalom előtt van nyitva. Az a kérdésem, hogy az említett vasútállomás melletti parkoló építésnél nem lehetne-e ezt is megcsinálni, illetve van-e információ arra vonatkozóan, hogy a Budapest-Belgrád vonal tervezett fejlesztése esetén megjelenik-e még egy sínpár? Egy dicséret: a vasút mellett kivágták a fölösleges fákat, rendbe rakták az aljnövényzetet, és átlátható lett a terület. Bóna Zoltán polgármester: Azt, hogy a vasúti fejlesztés pontosan hogyan fog zajlani, hogy ezt a MÁV hogy fogja szabályozni, nem tudjuk. Azt viszont megtudakoljuk, hogy az építési munkálatokba bele lehet-e majd tenni mást, így kerékpár átjárót is. Hingyi István: Ha nem, akkor a város kétfelé szakad. Bóna Zoltán polgármester: Én most nem a gyorsvasútra gondolok, hanem az itteni felújításokra, ami a parkolókat illeti. Amire Ön gondol, arról információim nincsenek. Az már nagyon régóta téma, hogy mikor lesz itt két sínpálya, és hogy lesz-e, az majd a következő időszak témája. Labbancz Miklós: Ebben a kérdésbe az önkormányzat nem tett javaslatot? Hogy a pályaszakaszt – mivel Taksony felől jön, és most a települést gerincvonalban kettévágja – nem lehet eleve áthelyezni a külső területi részre. Bóna Zoltán polgármester: Ha megnéz más településeket, mindenhol a település szélén van a vasút. Miért is van ott? Mert a vasút később került lefektetésre, amikor már ott volt a település. De itt mi jöttünk a vasút mellé. Nagyvarsánynak nevezzük a kisebbik Varsányt, ami kb. 1000 lakosú, és mi vagyunk itt ezen a részen közel 7000-ren. Pedig Nagyvarsány sokkal nagyobb volt még akár a II. Világháború előtti időkig. És a háború után indult el egy népességrobbanás, aztán ez tartott a 70-es évek közepéig, és a 90-es években volt a következő.
19
Labbancz Miklós: Esetleg lakossági észrevételként megjegyezhetik, hogy a váltót felhasználva – ismert technológia – a személyvonat átirányítható erre a pályaszakaszra, ami maradhat egy pályán, és a teher, vagy a kék villám, 160-180-as tempóban elhúzhat egy külső területen. Bóna Zoltán polgármester: Én nyolcadik éve dolgozom egy körforgalmon, és még nem valósult meg. A vasúti átjáró kapcsán pedig elmondtam, hogy éppen most a síneket velünk akarják kicseréltetni. Kontákor Pál: Volt itt már egyszer két pályatest, csak Trianon után felszedték. Bóna Zoltán polgármester: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek kérdése, felvetése, javaslata, hozzászólása az elhangzottakhoz? /Nem hangzik el több hozzászólás/ Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek minket a jelenlétükkel, és a kérdéseikkel, a mai közmeghallgatást bezárom. Jó éjszakát kívánok mindenkinek! A jegyzőkönyv 1912 órakor lezárásra kerül. K.m.f.
Bóna Zoltán polgármester
dr. Szilágyi Ákos jegyző
20