Jegyzet a Fejlett Webes technológiák előadáshoz A Sysdata támogatásával

Jegyzet a Fejlett Webes technológiák el˝oadáshoz A Sysdata támogatásával Bilicki Vilmos 2002. december 19.

2

Tartalomjegyzék 1. Eloszó ˝

7

I.

9

A World Wide Web alapjai

2. A HTTP protokoll 2.1 A kérés üzenet . . . . . . . . . . . . . 2.2 A válasz üzenet . . . . . . . . . . . . 2.3 Biztonság . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.1 Basic Authentication . . . . . 2.3.2 Digest Access Authentication

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

13 15 19 21 21 22

3. Az SHTTP protokoll

27

4. A TLS protokoll

29

5. A HTML nyelv 5.1 A html dokumentum általános felépítése 5.2 Logikai felépítést definiáló elemek . . . . 5.3 Szöveg formázása . . . . . . . . . . . . . . 5.4 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5 Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6 Keretek (Frames) . . . . . . . . . . . . . . . 5.7 Objektumok, Képek, appletek . . . . . . . ˝ 5.8 Urlapok (Forms) . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

31 31 34 35 37 43 43 44 48

6. CSS 6.1 A CSS nyelv szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2 A CSS definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3 Az egyes elemek tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . .

53 54 55 56

7. Az XML nyelv 7.1 XML . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2 XSL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

61 61 67

3

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

4

TARTALOMJEGYZÉK

8. WEBDAV 8.1 Metódusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2 Zárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3 Paraméterek továbbítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

75 75 76 76

9. WAP 9.1 WAP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1.1 A WAP architektúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2 WML . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

79 79 80 83

II.

91

Dinamikus tartalom

10. Bevezeto˝

93

11. Szkript nyelvek 11.1 Perl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1.1 Alprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1.2 Modulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1.3 Objektum Orientált Programozás Perl-ben . 11.2 Python . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.1 Bevezet˝o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.2 Változók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.3 Vezérl˝o szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.4 Fájlkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.5 Függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.6 Modulok, Csomagok, Névterek . . . . . . . . 11.2.7 Objektumorientált Programozás Python-ban

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

95 96 102 103 104 107 107 107 111 112 112 113 114

12. CGI 117 12.1 A CGI alapvet˝o elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 13. Kliens oldali programozás 13.1 Javascript . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1.1 Változók . . . . . . . . . . . . . 13.1.2 Kifejezések . . . . . . . . . . . . 13.1.3 Feltételes utasítások, ciklusok . 13.1.4 Függvények . . . . . . . . . . . 13.1.5 Objektumok . . . . . . . . . . . 13.2 Visual Basic Script . . . . . . . . . . . . 13.2.1 Változók . . . . . . . . . . . . . 13.2.2 Operátorok . . . . . . . . . . . 13.2.3 Feltétleles utasítások, ciklusok 13.2.4 Függvények . . . . . . . . . . . 13.2.5 Objektumok . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

121 122 123 124 124 126 126 135 135 136 137 138 141

TARTALOMJEGYZÉK

5

13.2.6 ActiveX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 14. 3 rétegu˝ architektúrák

143

15. Java 15.1 Java Applet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.1.1 Inicializálás, Futás, Kilépés . . . . . . . . . 15.1.2 Rajzolás, Eseménykezelés . . . . . . . . . . 15.2 JDBC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.2.1 Rétegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.2.2 A fontosabb JDBC objektumok használata 15.2.3 Tranzakció kezelés . . . . . . . . . . . . . . 15.3 Java Servlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15.3.1 A Servlet architektúra . . . . . . . . . . . . . 15.3.2 Együttmuködés ˝ a kliensekkel . . . . . . . . 15.3.3 A Servlet életciklusa . . . . . . . . . . . . . 15.3.4 A kliens állapot elmentése . . . . . . . . . . 15.3.5 Információ megosztás Servlet-ek között . .

. . . . . . . . . . . . .

147 149 150 152 154 154 155 158 160 161 162 164 166 170

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

175 176 176 178 180 180 181 183 184 186 186 188 189 197 201 203 203 204 205

16. Szerver oldali programozás 16.1 PHP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.1.1 Alapvet˝o szintaxis . . . . . . . . . . . . . 16.1.2 Változók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.1.3 Konstansok . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.1.4 Operátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.1.5 Vezérlési szerkezetek . . . . . . . . . . . . 16.1.6 Függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.1.7 Osztályok, objektumok . . . . . . . . . . 16.1.8 Együttmuködés ˝ Webszerverrel . . . . . . 16.1.9 Együttmuködés ˝ adatbázisokkal . . . . . . 16.2 ASP (Active Server Pages) . . . . . . . . . . . . . . 16.2.1 Az Objektum modell . . . . . . . . . . . . 16.2.2 Adatkezelés, ADO (ActiveX Data Objects) 16.2.3 Global.asa fájl . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3 JSP(Java Server Pages) . . . . . . . . . . . . . . . . 16.3.1 A JSP áttekintése . . . . . . . . . . . . . . 16.3.2 Dinamikus tartalom generálása . . . . . . 16.3.3 Beépített Objektumok . . . . . . . . . . .

III.

Web szerverek

17. Bevezeto˝

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

207 209

6

TARTALOMJEGYZÉK

18. Apache 18.1 Szabványok támogatása . 18.2 Környezet . . . . . . . . . 18.3 Adminisztrálás . . . . . . 18.4 Események mentése (log) . 18.5 Biztonság . . . . . . . . . . 18.6 Process-ek szálak kezelése

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

211 211 211 212 212 212 213

19. iPlanet Web szerver 215 19.1 iPlanet Web Server Architektúra . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 20. Servlet Engine-k 219 20.1 Bevezet˝o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 20.2 Tomcat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 20.3 JRUN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222

IV.

Alkalmazás szerverek

223

21. Bevezeto˝ 22. J2eesdk 22.1 Referencia megvalósítás 22.2 Adatbázis elérés . . . . . 22.3 J2EE API-k . . . . . . . . 22.4 Eszközök . . . . . . . . .

225

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

23. JRun

227 227 227 228 229 231

24. Webogic 233 24.1 T-motor (T-engine) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 24.2 J-motor (J-engine) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 25. iPlanet 25.1 Jellemz˝ok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.1.1 Alap szolgáltátsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.1.2 Vállalti és üzlet-üzlet intgrálási szolgáltatások . . . . 25.1.3 Process menedzsel˝o rendszer . . . . . . . . . . . . . . 25.1.4 Business Process fejleszt˝o környezet . . . . . . . . . . . 25.1.5 J2EE fejleszt˝o környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.1.6 Integrálás az iPlanet Directory szerverrel és a iPlanet Web szerverrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.1.7 Támogatott platformok . . . . . . . . . . . . . . . . .

235 235 235 236 236 237 237 237 237

1. fejezet

Eloszó ˝ Néhány szó a WEB, Webes technológia történelmér˝ol: A tudományok fejl˝odésével egyre nagyobb igény mutatkozott a dokumentumok egységes, szakszeru, ˝ átlátható tárolására. A felhalmozódott tudásmennyiség kezelésére egyre kevésbé volt alkalmazható a hagyományos papír alapú megoldás. Vannevar Bush 1945-ben egy nevu˝ tudáskezel˝o rendszert írt le a As We May Think [1] címu˝ cikkében. Theodor Holm Nelson [2] szintén meg˝ használta álmodta az alkalmas dokumentumkezel˝o rendszert. 1965-ben O el˝oször a hypertext kifejezést , melynek definíciója: A hypertext az információ egy olyan összekötött információs csomópontokból álló hálózatának megjelenítése melyeken az olvasó tetsz˝olegesen tud közlekedni, nem lineáris módon is. A napjainkban is használt HTML(HyperText Markup Language)(5) nyelv els˝o verzióját a CERN-ben dolgozó Tim Berners-Lee és Robert Caillau dolgozta ki. Az információ tárolásra, lekérésre a már jól bevált kliens-szerver modellt használták fel. Megjelentek az els˝o Web szerverek és a hozzájuk tartozó Web kliensek. Az átvitelr˝ol a HTTP (2) protokoll gondoskodott. Miért érdekes számunkra a téma? Miért olyan népszeru˝ napjainkban a Webes technológia? Három kulcsszóval jellemezhetjük: • elosztott rendszerek (skálázhatóság) • vékony kliens technológia (minimális adminisztráció) • platform független (heterogén rendszerek együttmuködése, ˝ nem vagyunk egyetlen céghez sem kötve) 7

8

˝ FEJEZET 1. ELOSZÓ

Napjainkban kihasználva a helyi számítógépes hálózat adta lehet˝oségeket a legtöbb alkalmazás igyekszik a többivel együttmuködni ˝ (kisebb, nagyobb sikerrel . . . ). Ezen együttmuködés ˝ a legtöbb esetben kliens szerver alapú. Komoly alkalmazás rendszerek alakulhatnak ki. Pl.: Egy csoportmunka támogató keretrendszer a felhasználók kommunikációján kívül tartlamazhatja az üzleti logikát, feladat elosztást . . . stb. Lehet˝ové válik a felhasználók együttmuködése, ˝ mobilitása, központi adminisztrációja. Egyre komplexebb feladatok megoldása válik lehet˝ové elosztott egymással együttmuköd˝ ˝ o renszerek segítségével. A cégek muködésük ˝ paramétereit folyamatosan nyomon követhetik, optimalizálhatják (ERM, CRM rendszerek). Ezen tulajdonságok jelentik a mozgatóerejét a webesítés nevu˝ folyamatnak melynek keretében egyre több feladat megoldása kerül át webes rendszerek hatókörébe. Ma ezen trend felfutó ágában vagyunk. Egy másik komoly terület mely nem különíthet˝o el teljes mértékben az el˝oz˝ot˝ol az e-commerce, e-business. Olyan alkalmazások, szabványok, technológiák vannak kialakulóban melyek segítségével a vállalatok viszonylag biztonságosan, automatikusan tudnak üzleti tranzakciókat kezelni. (Pl.: egy autógyár számítógépes rendszere automatikusan megrendeli a szükséges alkatrészeket a beszálító rendszerét˝ol mely további tranzakciókat kezdeményezhet. Itt megemlíthetjük az onile banking-et is, melynek keretében banki tranzakciókat kezelhetünk webes rendszereken keresztül.) A jegyzet ezen hatalmas területet próbálja áttekinteni négy részre osztva azt: • Az els˝o részében megismerkedünk a Web alapjaival. Áttekintjük egyrészt az átviteli protokollokat, másrészt megismerkedünk a tartalom megjelenítés módszereivel (HTML(5),XML(7), . . . ). Itt ismerkedünk meg a mobil világot és az Internetet összekapcsoló WAP(9) környezettel is. • A második részben, mely a jegyzet illetve az el˝oadás domináns részét képezi áttekintjük a ma hsznált legfontosabb technológiákat melyek segítségével adatbázisokból, vagy más adatforrásokból dinamikus a felhasználó igényei szerint változó oldalakat állíthatunk el˝o. • A harmadik rész már teljesen a szerver oldallal foglalkozik. Áttekintjük benne a web szerverek legfontosabb jellez˝oit muködésüket ˝ és néhány népszerubb ˝ webszervert. • A negyedik rész önmagában is több jegyzetet lefedhetne. Itt ismerkedünk meg az alkalmazás szerverekkel melyek biztonságos, jól menedzselhet˝o környezetet nyújtanak a szerver oldali programok futtatásához.

I. rész

A World Wide Web alapjai

9

Bevezeto˝ Miel˝ott belemerülnénk a részletekbe érdemes áttekinteni egy webes rend˝ vázlaton, szer felépítését, muködését. ˝ Az 1.1 ábrán látható egyszerusített az adatforgalomra helyeztük a hangsúlyt. Mint említettük a viszony kliens szerver alapú. A kliens kér egy weboldalt a szervert˝ol, mely szerencsés esetben visszaküldi azt. A rendszer természetesen nem ilyen egyszeru. ˝ Az

1.1. ábra. WEB vertikális metszet átvitel folyamán sok mindenr˝ol kell gondoskodni. A különböz˝o rétegek ezen feladatokat megoldására lettek kifejlesztve. Átviteli protokollként a jelenleg leginkább elterjedt TCP/IP protokollt ábrázoltuk, azonban bármely transzparens átvitelt biztosító protokoll megfelel erre a célra. A második réteg (TLS (4)) biztosítja az átvitel biztonságát, megbízhatóságát, titkosságát (amennyiben az alkalmazás igényli ezt. Egy hír portálnál nincs különösebb igény az adatok biztonsága, titkossága iránt, egy online banki tranzakciónál viszont nélkülözhetetlen.). A harmadik rétegként szerepel˝o HTTP (2) minden kapcsolatnál jelen van, gondoskodik a kliens a szerver valamint az esetleges proxy szerverek közötti kommunikációról. A kommunikáció a célja a kliens által kért HTML (5), vagy XML (7) dokumentumok átvitele. Az XML réteg feladata az adatok általános leírása, az adatok megjelenítésér˝ol nem tartalmaz információt. Különálló alkalmazások közötti adatcserére, illetve olyan esetkben szokták alkalmazni amikor a felhasználó több formában szeretné viszontlátni az adatokat (pl.: mobil készülék, pdf, html, . . . stb.) A HTML (5) réteg szerepe az adatok megfelel˝o megjelenítése. A CSS (6) nyelv segítségével megjelenítési stílusokat tudunk definiálni. A szerver oldlal tárolhat statikus HTML fájlokat, ekkor a beérkez˝o kérésre a 11

12 megfelel˝o fájl tartalmát küldi vissza. Gyakorabban találkozunk dinamikus tartalommal, ekkor a szerver adatbázisból, vagy más forrásból a kérés hatására állítja el˝o a HTML oldal tartalmát. A jegyzet els˝o részében az átvitel részleteivel valamint az átviend˝o adat megjelenítésének leírásával foglalkozunk.

2. fejezet

A HTTP protokoll A HTTP (Hyper Text Transport Protocol) egy alkalmazás szintu˝ protokoll az elosztott, egymással együttmuköd˝ ˝ o hypermédia rendszerek számára, mely átviteli protokollként a TCP/IP protokollt alkalmazza. (Használhat mást is, a követelmény csak az, hogy az átvitel transzparens legyen). Mint a legtöbb hálózati protokoll, a HTTP protokoll is a kliens szerver modellt használja.(A HTTP kliens küld egy kérést a HTTP szerver számára, az válaszol és visszaküld egy válasz üzenetet, mely általában tartalmazza a kért információt.) A protokoll állapotmentes, tehát nem nyújt semmilyen információt arról, hogy az adott kliens mikor, melyik oldalt kérte le (a szerver persze nyomon követheti ezt, de a HTTP protokoll nem nyújt ebben segítséget). A

2.1. ábra. A Proxy szerver helyzete felhasználók számának növekedésével arányosan n˝o a hálózat terhelése. A terhelés elosztásának, csökkentésének egyik módja, hogy a kívánt tartalmat 13

14

FEJEZET 2. A HTTP PROTOKOLL

közel visszük a felhasználókhoz. Erre szolgál a proxy szerver, mely segítségével a kérések egy részét le tudjuk kezelni a helyszínen, nem terhelve a nyilvános hálózatot. A helyi felhasználók webes forgalma is rajta keresztül zajlik. Ezt a forgalmat (a lekért weboldalakat) letárolja és a legközelebbi kéréskor a tárolt oldalt küldi vissza a felhasználónak. A HTTP/1.1 [3]-es szabvány igen részletesen tárgyalja a proxy szerverek feladatát, muködé˝ sét. Igen sok beállítási lehet˝oséget biztosít a kliens és a szerver számára egyaránt, hogy az útba es˝o proxy szerverek muködését ˝ befolyásolya. Fontos, például egy dinamikusan változó oldalnál, hogy a proxy folyamatosan nyomon kövesse a változásokat. Egy t˝ozsdei jelentéseket tartalmazó oldalnál például, megengedhetetlen, hogy a kliens ne a legaktuálisabb tartalmat kapja meg, míg egy újságnál, vagy a t˝ozsde oldal díszít˝o grafikai elemeinél nem fontos minden alkalommal az eredetit letölteni. Egy kapcsolat tehát igen sok kiegészít˝o paraméterrel jellemezhet˝o, melyeket a felek el˝oször a kapcsolat felépítésénél állítanak be. Ilyen paraméter például, a használt protokoll verziószáma. Mindig a használható legmagasabb verziószámú protokollok közül választják ki a legkisebb verziószámút. A verziószámba az útban lév˝o proxy szerverek nem szólnak bele. Ha az átviteli protokoll verziószáma magasabb, mint az útba es˝o proxy szervereké, akkor azok átjátszó üzemmódban muködnek. ˝ Miután az üzenetcsere megtörtént a HTTP/1.1-es [3] ajánlás szerint nem bontják le a kapcsolatot. A kapcsolat fenntartási ideje implementáció függ˝o. A HTTP szerver általában a 80-as TCP porton fogadja a kéréseket. A kliens az igényelt tartalmat az ún. URI (Universal Resource Identifier) segítségével címezi meg, mely egy absztrakt vagy fizikai er˝oforrás megcímezésére alkalmas karatersorozat. A pontos felépítését az rfc2396-os [4] IETF[5] ajánlás írja le, melyben a következ˝o felépítés szerepel: <protokoll>:<protokoll specifikus rész>

Az URI leírása nem rögzíti ugyan a protokoll specifikus rész felépítését, azonban a protokollok egy részénél a következ˝o felépítést használják: <protokoll>://<elérési útvonal>?

A címben csak US-ASCII kódolású karakterek egy halmazát használhatjuk, melyben az angol abc kicsi és nagy betui ˝ szerepelnek a számokkal kiegészítve. Amennyiben olyan karaktert szeretnénk használni, ami nem szerepel az említett karakterkészletben, (és nem foglalt) a ’%’ jellel kezd˝od˝o

2.1. A KÉRÉS ÜZENET

15

ASCII kódjának hexadecimális értékével helyettesíthetjük. Például a szóköz karakter " " helyett az "%20" karaktersorozat. Foglalt karaktereket sem használhatunk az egyes részekben. (";","/","?",":","@","&","=","+","$",",")

A foglalt karaktereket többnyire elválasztó karakterként használjuk az egyes címrészek között. Az azonosítás részen a felhasználó login neve helyezkedhet el egy ’@’ jellel lezárva. Egyes protokollok megengedik a jelszó átvitelét is. Itt a név után írt ’:’ karakter után írhatjuk a jelszavunkat. Például: ftp://felhasznalo:[email protected]

A HTTP specifikus címzési sémát URL (Universal Resource Locator)-nek nevezzük. Felépítése a következ˝o: http : // host [ : ] [ port ] [ abszolút_útvonal [ ? query ] ]

A szögletes zárójelben lev˝o opcionálisak. Az abszolút útvonal leírja az elérési útvonalat a gyökér könyvtártól a keresett állományig. Relatív útvonalnak nevezzük azt a címzési módot, amikor a kiindulási pont nem a gyökér könyvtár. Például, ha szeretnénk egy fájlban definiálni az ugyanazon a gépen lév˝o másik fájl elérési útvonalát. A HTTP üzeneteknek két típusa van: kérés (request) és válasz (respnose). Mindkét üzenet a következ˝o elemeket tartalmazza: • kezd˝o sor • fejléc sorok • üres sor • az üzenet tartalma

2.1.

A kérés üzenet

A kapcsolat-felépítés els˝o lépése a kérés üzenet. A HTTP protokollt egyszeru˝ protokollnak tervezték ugyanis hibamentes szolgáltatásra épül. Ezért csak 8 kérés függvénnyel rendelkezik:

16


2.2. ábra. Üzenetcsere 1. GET 2. OPTIONS 3. POST 4. HEAD 5. PUT 6. DELETE 7. TRACE 8. CONNECT Íme néhány példa a leggyakrabban használt kérés függvényekre. Példáinkban a kiválasztott Web szerver 80-as portjára lépünk be telnet segítségével. Belépés után kiadjuk a kívánt parancsokat. A kérés üzenetek: GET – A GET függvény segítségével lehet lekérni egy URI segítségével megcímezett adathalmazt a szerverr˝ol. Pl.: GET / HTTP/1.1 Host: sirius.cab.u-szeged.hu HTTP/1.1 200 OK Date: Thu, 13 Dec 2001 16:55:37 GMT Server: Apache/1.3.20 (Unix) PHP/4.0.6 Transfer-Encoding: chunked Content-Type: text/html 8a0 <TITLE>Irinyi Kabinet
2.1. A KÉRÉS ÜZENET

17

vlink="#0000b0" background="/icons/hatter.gif" > ...

Az els˝o sorban lekértük a szerverr˝ol a ’/’ jellel azonosított gyökér könyvtárat és megadtuk az általunk használható legmagasabb verziószámú protokollt (HTTP/1.1). A második sorban megadtuk a szerver címét. Ezután az enter billentyu˝ lenyomásával átküldtünk egy sorvég karakter párt. A szerver a fent látható választ küldte. OPTIONS– Az OPTIONS függvény segítségével információt kérhetünk a szerver oldalon rendelkezésre álló kommunikációs paraméterekr˝ol, melyek általában egy adott er˝oforrásra érvényesek. Az OPTIONS parancs után meg kell adnunk az er˝oforrás URI azonosítóját. Ha a szerver egésze érdekel bennünket, akkor csillagot írunk ide. Pl: OPTIONS * HTTP/1.1 Host: sirius.cab.u-szeged.hu HTTP/1.1 200 OK Date: Mon, 17 Dec 2001 08:22:24 GMT Server: Apache/1.3.20 (Unix) PHP/4.0.6 Content-Length: 0 Allow: GET, HEAD, OPTIONS, TRACE

A válaszban, a fejléc sorban megkaptuk azoknak a függvényeknek a listáját, melyeket a gyökér oldalon használhatunk. Lássunk egy példát egy dinamikus oldal paramétereinek. lekérdezésére. OPTIONS /cgi-bin/szotarE HTTP/1.1 Host: sirius.cab.u-szeged.hu

HTTP/1.1 200 OK Date: Mon, 17 Dec 2001 10:05:54 GMT Server: Apache/1.3.20 (Unix) PHP/4.0.6 Content-Length: 0 Allow: GET, HEAD, POST, OPTIONS, TRACE

Megfigyelhetjük, hogy az adott oldal támogatja a POST függvényt is. HEAD– A HEAD függvény segítségével a válaszban csak a header részt kérjük a szervert˝ol. Ez akkor érdekes, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy változott-e az oldal az utolsó letöltés óta. HEAD /teszt/ HTTP/1.1 Host: wilma.cab.u-szeged.hu HTTP/1.1 200 OK Server: Microsoft-IIS/5.0 Cache-Control: max-age=86400 Expires: Tue, 18 Dec 2001 14:47:33 GMT

18

FEJEZET 2. A HTTP PROTOKOLL Content-Location: http://wilma.cab.u-szeged.hu/teszt/index.html Date: Mon, 17 Dec 2001 14:47:33 GMT Content-Type: text/html Accept-Ranges: bytes Last-Modified: Mon, 17 Dec 2001 14:03:32 GMT ETag: "fc50cd9c387c11:88e" Content-Length: 83

POST – Mint az URI leírásában láthattuk, a GET üzenet segítségével is tudunk a szerver oldal számára paramétereket átadni a ’?’-jel utáni részen. A POST üzenet segítségével azonban úgy küldhetünk adatokat a szerver számára, hogy nem az URI-t használjuk az átviend˝o adat számára, hanem a fejléc sorok után megadjuk az adat nevét és tartalmát. Pl.:. POST /teszt/ HTTP/1.1 Host: wiliam.u-szeged.hu adat: research

PUT – A PUT üzenet segítségével a kérésben szerepl˝o adathalmazt tudjuk az URI által megadott címre feltölteni. Amennyiben nincs még ilyen nevu˝ er˝oforrás (fájl), a szerver létrehoz egyet és err˝ol értesíti is a klienst. DELETE – A DELETE üzenet segítségével a kérésben szerepl˝o er˝oforrást töröljük szerverr˝ol. TRACE – A szerver a TRACE üzenet keretében kapott tartalmat visszaküldi, így egy alkalmazásrétegbeli visszacsatolást hozhatunk létre. Pl.: TRACE / HTTP/1.1 Host: wiliam.u-szeged.hu Adat: research HTTP/1.1 200 OK Server: Netscape-Enterprise/6.0 Date: Sun, 23 Dec 2001 12:49:45 GMT Content-type: message/http Content-length: 62 TRACE / HTTP/1.1 Host: wiliam.u-szeged.hu Adat: research

CONNECT – A HTTP/1.1-es szabvány lefoglalja a CONNECT függvénynevet az olyan proxy-kal történ˝o kapcsolatfelvétel számára melyek alkalmasak a tunel (HTTP csomagba ágyazott csomagok) funkció megvalósítására.

2.2. A VÁLASZ ÜZENET

19

A fejléc sorban küldhet a kliens további információkat a szerver számára. Ilyen információ például a fent látható Host mez˝o is. A mez˝ok teljes listája és funkcióiknak részletes leírása megtalálható a HTTP/1.1 [3] ajánlásban. Itt csak néhány példát említenénk: Host: A HTTP/1.1 ajánlás szerint minden kérés üzenetnek tartalmaznia kell ezt a mez˝ot, mely a szervert azonosítja. If-Modified-Since: A válasz üzenet csak akkor tartalmazza a kívánt tartalmat, ha az módosítva volt a kérés üzenetben elküldött id˝opont óta. User-Agent: Ezzel a fejléccel tudja magát azonosítani a kliens. Az üzenet tartalma általában üres. POST üzenetek esetén azonban itt helyezkedik el a szerver számára küldött adat neve és tartalma. Ha a tartalom nincs kódolva, akkor nem különbözik a fejléct˝ol. Ilyen tartalmat (Adat: research) láthattunk az utolsó példában.

2.2.

A válasz üzenet

A válasz üzenet, a kérés üzenethez hasonlóan igen egyszeru˝ felépítésu. ˝ A vezérl˝o információkon kívül, szerencsés esetben, tartalmazza a kért er˝oforrást is. Ez egy weboldal esetén az oldal HTML kódja. A válasz üzenet a következ˝oket tartalmazhatja: • Állapot mez˝o • Válasz fejléc mez˝ok • Er˝oforrás: – er˝oforrás fejléc – er˝oforrás tartalom A f˝o mez˝oket CRLF karakterek választják el egymástól. Az állapot mez˝oben a szerver azonosítja az általa használt HTTP protokoll verziót. A kérés feldolgozásának eredményére utaló állapot kódot a gépi értékelés számára, valamint az állapot okának rövid szöveges felhasználó által könnyen érthet˝o leírását. A háromjegyu˝ decimális számok segítségével ábrázolt állapot kódokat 5 csoportba sorolhatjuk, melyek a kód els˝o elemével azonosíthatók: • 1xx Információs - A kérés megérkezett, az eljárás folyamatban. • 2xx Siker - A kérés megérkezett sikerült megérteni és elfogadni. • 3xx Átirányítás -További beavatkozásra lesz szükség a kérés teljesítéséhez.

20

FEJEZET 2. A HTTP PROTOKOLL • 4xx Kliens oldali hiba - A kérés hibát tartalmaz vagy nem teljesíthet˝o. • 5xx Szerver oldali hiba - A szervernek nem sikerült kiszolgálnia a jónak tun˝ ˝ o kérést.

A válaszban a csoporton belüli második, harmadik karakterrel azonosítható állapot kódot találhatunk. Ezeknek az állapotkódoknak a pontos leírása fellehet˝o a HTTP/1.1[3] ajánlásban. A válasz fejléc mez˝okben az állapotkódban nem kódolható válaszra vonatkozó információkat adhatjuk meg. Ilyen például az azonosítás kérése (WWW-Authenticate)vagy a válasz üzenet életkora másodpercekben (Age). Az er˝oforrás fejléc további információkat tartalmazhat a válasz üzeneteben elküldött tartalomról. Egyik legfontosabb információ a tartalom típusa (Content-Type), mely meghatározza a tartalom kódolását. A tartalom típusát az alábbi módon ábrázoljuk: típus/altípus;paraméter A kódolási, média típusok a MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions) [6] ajánlásban vannak megadva. A tartalom típusoknak két f˝o csoportját különböztetjük meg: egy- és többrészb˝ol álló csoportok Az egy részb˝ol álló csoport a következ˝o média típusokat tartalmazza: • text(szöveg) – szöveges információ. Egyszeru˝ szöveges információ azonosítására használjuk. Sorvég karakterként használhatjuk a CRLF karakterpárt vagy közülük bármelyiket. A plain altípus esetén a szöveg nem tartalmaz formázási, rendezési információkat, úgy kell megjeleníteni, ahogy van. Az egyik leggyakrabban használt altípus a html, itt HTML nyelvu˝ szövegként értelmezend˝o. Ha a charset paraméter nincs megadva, akkor us-ascii típusként értelmezzük. Magyar szövegnél az ISO-8859-2-es karakterkészletet kell alkalmazni. • image(kép) – kép. A kapott tartalom képként értelmezhet˝o, jeleníthet˝o meg. Altípusként a jpeg kódolás használatos. • audio(hang) – A kapott tartalom hangként értelmezhet˝o, játszható le. • video(video) – A kapott tartalom videóként értelmezhet˝o, játszható le. • application(alkalmazás) – Ide tartoznak azok az adatok, melyeket megjelenítés el˝ott a hozzá tartozó programnak még fel kell dolgoznia. Altípusként gyakran használják a octet-stream és PostScript típusokat, melyek esetében a tartalom bináris formátumú. Gyakran használják az octet-stream típust hang és videóanyag kódolására. A másik csoportba tartoznak a ún. többrészu˝ Multipart típusok. Itt a tartalom több egyforma vagy különböz˝o típusú részb˝ol áll, melyeket boundary paraméterrel megadható karaktersorozatok választják el egymástól. Minden egyes rész rendelkezik egy fejléccel melyben, azonosítja az adott rész kódolását.

2.3. BIZTONSÁG

2.3.

21

Biztonság

A HTTP protokoll tervezésénél els˝orendu˝ szempont volt a magas megbízhatóság és az egyszeruség. ˝ Az Internet elterjedésével egyre több új alkalmazás jelent, meg melyek új igényeket támasztottak a biztonság területén. Amikor a biztonságról beszélünk, a következ˝o szempontok merülhetnek fel: • az adatok titkossága • az adatok megbízhatósága • egyének azonosítása A HTTP-es ajánlás két igen egyszeru˝ challenge-response(felszólítás-válasz) azonosítási eljárást definiál. Pontos leírásuk megtalálható az rfc2617-es[7] ajánlásban. A következ˝okben ezt a két azonosítási eljárást fogjuk részletesebben megismerni.

2.3.1.

Basic Authentication

Az azonosítási eljárás azon alapul, hogy a kliensnek azonosítania kell magát a szerver számára egy azonosítóval(UID) és egy jelszóval (password). Ez az azonosítás a szerver minden egyes tartományára (realm) kiterjedhet, de a szerver ezeket a tartományokat külön is kezelheti. A szerver csak abban az esetben szolgálja ki a klienst, ha a kliens által megadott jelszó és azonosító megfelel˝o az URI által megadott védelmi környezetben. A szerver egy HTTP/1.1 401 Authorization Required hibaüzenet keretében elküldi a kliensnek az engedélyezett azonítási eljárásokat és az adott védelmi tartomány nevét. HTTP/1.1 401 Authorization Required Date: Fri, 28 Dec 2001 08:24:32 GMT Server: Apache/1.3.20 (Unix) PHP/4.0.6 X-Powered-By: PHP/4.0.6 WWW-Authenticate: Basic realm="My Realm" Transfer-Encoding: chunked Content-Type: text/html

A WWW-Authenticate fejlécben definiálta az azonosítási eljárást (Basic) és a tartományt (realm = "My Realm") A kliens válaszában szerepelnie kell az Authorization fejlécnek a következ˝o módon: Authorization: Basic base64(user:pass)

A base64() a felhasználói azonosító és a jelszó base64-es kódolását jelenti. A kódolás lényege, hogy a karakterláncunkat az ASCII kódokkal binárisan ábrázolva felbontjuk 6 bites részekre, melyeket a hozzárendelt karakterekkel ábrázolunk. Tehát 3 8 bites karaktert 4 6 bites karakteren ábrázolunk.

22


A pontos hozzárendelés megtalálható a rfc2045-ös [8] ajánlásban. Megfigyelhetjük, hogy a felhasználó a jelszavát ún. cleartext-ként küldi el, így teljesen védtelen a lehallgatások ellen. Ezért ez az azonítási mód csak nagyon korlátozottan, olyan helyeken javasolt, ahol nincs értékes információ és a szerver generálja a felhasználó jelszavát. Ez azért fontos, mert a felhasználók kényelmesek és hajlamosak egy jelszót több helyen is használni, így a lehallgatott jelszóval más, esetleg lényegesen fontosabb helyekre is be tud hatolni az lehallgató. A jelszó átvitelének problémáját oldja meg a Digest Access Authentication

2.3.2.

Digest Access Authentication

A Basic Authentication-hoz hasonlóan a Digest azonosítási protokoll is az ún. chalenge-response paradigmát használja. A Digest protokoll egy alkalmi (nonce) paramétert átküldve szólítja fel a klienst az azonosításra. A kliens a válaszban egy ellen˝orz˝o összeget küld, melynek kiszámításánál figyelembe veszi az alkalmi paramétert, a felhasználó nevet, a jelszavát, a HTTP függvényt, és a kért URI-t. Az ellen˝orz˝o összeg kiszámítására ún. hash algoritmusokat használnak, melyek egy tetsz˝oleges hosszúságú bemen˝o karakterláncból adott hosszúságú karakterláncot képeznek. A leképezés egyértelmu, ˝ tehát egy adott bemenetb˝ol csak egy adott kimenet nyerhet˝o. A bemen˝o karakterláncon történt módosítás megvátoztatja a kimenetet. A kimenetb˝ol nem lehet kiszámítani a bemenetet. A kimenetet ’message digest’-nek (üzenet kivonatnak), ’fingerprint’-nek (ujjlenyomatnak) nevezik. Általában az MD5-ös [9] algoritmust használják, mely tetsz˝oleges hosszúságú karakterláncból 128 bites kivonatot generál. Jelenlegi álláspont szerint, lehetetlen két különböz˝o bementb˝ol egyazon kimenetet, illetve egy bemenetb˝ol tetsz˝oleges kimenetet nyerni. A fenti módon kezelt jelszó nem kerül ki visszafejthet˝o formában. A jelszavakat nem szükséges titkosítatlan formában tárolni a szerveren, elegend˝o a bel˝olük képezhet˝o kivonatot tárolni (ez esetben a másik oldalon a kivonatot kell kódolni). A WWW-Authenticate üzenet a következ˝o paraméterekkel rendelkezik: • challenge– Itt lehet felsorolni a választható azonosítási protokollokat (Basic,Digest Access Authentication) ill. az utána igényelt paramétereket. • domain – Idéz˝ojelekkel bezárt szóközökkel elválasztott URI lista. Az azonosítás hatókörét adja meg. • nonce – A szerver által definiált karakterlánc. Nagyon fontos a helyes összeállítása, mivel ezzel a lehallgatott kivonatolt jelszavak újrafelhasználása igen jól korlátozható. Tegyük fel, hogy az üzenet váltás folyamán csak a jelszavunk kivonatát küldjük át. Ez esetben a lehallgató egyén a kivonatolt jelszavunkkal ugyanúgy be tud jelentkezni

2.3. BIZTONSÁG

23

a szerverre, mint mi. Jóval nehezebb a dolga abban az esetben, ha nem csak jelszavunkat kivonatoljuk, hanem el˝obb hozzáadunk egy olyan kivonatolt alkalmi karakterláncot (nonce), mely például az aktuális id˝opont mellett tartalmazza a kért tartalom URI-t illetve egy, csak a szerver által ismert kulcsot is. Ez esetben a lehallgató csak az elévülési ideig és csak az adott er˝oforráshoz férhet hozzá. Az alkalmi karakterláncot a szerveren kívül nem tudja más reprodukálni (mivel ez is kivonatolt és csak a szerver ismeri a benne szerepl˝o kulcsot). A fenti példa: nonce = H(id˝opont:URI:magán-kulcs) Itt a H() függvéy a kivonatoló függvény. • opaque – A szerver által küldött karakterlánc, melyet a kliensnek változtatás nélkül vissza kell küldenie. • stale – Értéke igaz, ha a szerver által kapott válasz kivonat azért nem fogadható el, mert elévült. Ez esetben a kliensnek az új nonce értékkel újra kell küldenie az adatokat, a felhasználótól azonban nem kell újra bekérnie a felhasználó nevet és a jelszót. • algorithm – A használt ellen˝orz˝o összeg(checksum) és kivonat(digest) algoritmusokat adhatjuk meg. MD5 az alapértelmezett mindkett˝ore. • qop-options – Opcionális, értéke auth, auth-int lehet, a válasz fejlécben részletesebben bemutatjuk. Az Authorization válasz paraméterei: • credentials – Itt választunk azonosítási protokollt, ill. megadjuk a kérésben felsorolt paraméterek értékét. • username – Felhasználónév. • digest-uri – A kérés URI. • message-qop – Opcionális. Itt választhatjuk ki, a védelem min˝oségét (Quality of Protection). Ha auth-int az értéke, akkor a válasz karakterlánchoz kivonatolás el˝ott többek közt hozzá kell adni a válasz tartalmának kivonatát. Ezáltal a válasz üzenet lehallgatója csak az adott utasítást tudja újra végrehajtani, amíg a nonce el nem évül. • cnonce - Opcionális, de ha az el˝oz˝o paraméternek értéket adunk, akkor kötelez˝o. A kliens által szabadon választott érték. Segítségével megakadályozhatjuk a szerver oldali támadások egy részét. Tegyük fel, hogy egy kliensünket eltérítik az eredeti szervert˝ol és egy rossz szándékú szerverrel építi fel a kapcsolatot. Ebben az esetben

24

FEJEZET 2. A HTTP PROTOKOLL (amennyiben kliensünk nem hajlandó Basic azonosításra) a szerver egyszeru˝ nonce értéket küldhet amire már esetleg egy szótár segítségével igen sok lehetséges jelszó értéket végigvizsgált. Így egyszeru˝ jelszó esetén könnyebben megfejtheti jelszavunkat. Ha azonban saját cnonce értékünket is hozzáadjuk a kivonatolás el˝ott akkor újra kell kezdenie a jelszó keresését. • nonce-count – Opcionális, de kötelez˝o megadni, ha a message-qop paramétert megadtuk. Értéke az elküldött kérések száma az ebben a kérésben foglalt nonce értékkel. Ha két üzenetben ugyanaz a szám szerepel, akkor az ismétlés. • response – A kivonatolt válasz. függvénye:

Kiszámításának módja a fentiek

– ha a message-qop paramétert nem adtuk meg: A1 = username-value:realm-value:passwd A2 = Method:digest-uri-value response = "KD(H(A1),nonce:H(A2))" KD() – kivonatoló(digest) algoritmus (MD5), H() – ellen˝orz˝o összeg (checksum) algoritmus (MD5) – ha a message-qop paraméter auth: A1 = username-value:realm-value:passwd A2 = Method:digest-uri-value response = "KD(H(A1),nonce:nonce-count:cnonce:qop:H(A2))" – ha a message-qop paraméter auth-int: A1 = username-value:realm-value:passwd A2 = Method:digest-uri-value:H(entity-body) response = "KD(H(A1),nonce:nonce-count:cnonce:qop:H(A2))"

Egy példa üzenetváltás: Kérés: HTTP/1.1 401 Unauthorized WWW-Authenticate: Digest realm="[email protected]", qop="auth,auth-int", nonce="dcd98b7102dd2f0e8b11d0f600bfb0c093", opaque="5ccc069c403ebaf9f0171e9517f40e41" Válasz: Authorization: Digest username="Mufasa", realm="[email protected]", nonce="dcd98b7102dd2f0e8b11d0f600bfb0c093", uri="/dir/index.html", qop=auth, nc=00000001, cnonce="0a4f113b", response="6629fae49393a05397450978507c4ef1",

2.3. BIZTONSÁG

25

opaque="5ccc069c403ebaf9f0171e9517f40e41"

Mint láthattuk, a Digest Access Authentication protokoll a jelszó átvitelénél fellép˝o biztonsági kockázatot kiküszöböli, ill. megvéd az ún. replay, ismétl˝o támadásoktól. Az átvitt adatokat azonban nem titkosítja. Két tökéletesebb megoldás született: az egyik a TLS protokoll, mely egy új réteget vezetett be a szállító és az alkalmazás rétegek közé. A másik megközelítés a SHTTP protokoll, mely HTTP protokoll kib˝ovítése adatvédelmi elemekkel. Mindkét megoldás biztosítja a következ˝oket: • A kapcsolattartó felek biztonságos azonosítása aszimmetrikus, vagy nyilvános kulcsú titkosítás segítségével. • Az adatátvitel titkosított. Küls˝o személyek számára gyakorlatilag viszszafejthetetlen. • Az adatátvitel megbízható. Küls˝o személyek nem tudnak észrevétlenül hamis adatot beleilleszteni a titkosított adatfolyamba (MAC).

26


3. fejezet

Az SHTTP protokoll Az SHTTP [10] protokoll els˝o változatát E. Rescorla és A. Schiffman tervezte az Enterprise Integration Technologies cég számára. Céljuk egy olyan biztonságos üzenetorientált kommunikációs protokoll megvalósítása volt, mely felülr˝ol kompatibilis a HTTP protokollal. Azonos képességekkel ruházza fel mindkét oldalt, miközben megtartja a HTTP tranzakciós modelljét. A HTTP üzenetek átvitelét becsomagolással valósítja meg. Az üzenetek becsomagolásának két ajánlásban rögzített módját használja (CMS [11],MOSS [12]). Mindkét ajánlás támogatja az üzenetek azonosítását, aláírását, titkosítását. Az üzenetek becsomagolása többszintu˝ is lehet. Az adatok titkosítására használhatjuk a szimmetrikus és aszimmetrikus titkosítást is. A szimmetrikus titkosításhoz szükséges kulcs átadására a következ˝o módszereket biztosítja: • DH – Diffie-Hellman kulccsere algoritmus [13] • RSA • Inband – Egy s-http fejléc (Key-Assign) tartalmazza a kulcsot, természetesen a fejléc titkosítva van a fogadó nyilvános kulcsával • Outband – A kulcs egyéb forrásból származik, pl.: begépelik Az üzenetek felépítése hasonló, mint a HTTP protokollnál. Rendelkeznek egy parancs/állapot sorral és a megfelel˝o fejlécekkel. A hagyományos HTTP fejlécek közül csak a HOST és a CONNECTION használható az S-HTTP üzenet fejlécei között. A kérés üzenetek az alábbi sorral kezd˝odnek: Secure * Secure-HTTP/1.4

A válasz üzenetek: Secure-HTTP/1.4 200 OK

A fejlécekben lév˝o paraméterek segítségével egyeztetnek a kapcsolatban résztvev˝ok. Eldönthetik azt is, hogy használják-e a különböz˝o biztonsági funkciókat (digitális aláírás, titkosítás, azonosítás). Egy fejléc sor az alábbi részeket tartalmazhatja: 27

28

FEJEZET 3. AZ SHTTP PROTOKOLL • Property – a paraméter, amit egyeztetnek, pl.: a titkosító algoritmus • Value – az értéke, pl.: DES-CBC • Direction – az irány, amire érvényes (a forrás szemszögéb˝ol) • Strength – (szükséges, opcionális, elutasítva)

Egy példa a fejlécre: SHTTP-Key-Exchange-Algorithms: orig-optional=Inband, DH; recv-required=DH

A fejlécek után következik a tartalom, mely általában a HTTP kérést illetve választ tartalmazza titkosított formában. A tartalom titkosítására a következ˝o algoritmusokat használhatjuk: DES-ECB, DES-EDE-ECB, DESEDE3-ECB, DESX-ECB, IDEA-ECB, RC2-ECB,CDMF-ECB. A küld˝o azonosítására és az üzenet integritásának védelmére a MAC (Message Authentication Code) kódot használja, mely az üzenet tartalmának és egy közös titok kivonatából(hash) áll. Az üzenet aktualitásának ellen˝orzéséhez itt is alkalmazzák a HTTP-nél használt nonce változót.

4. fejezet

A TLS protokoll A HTTP protokoll biztonsági hiányosságainak kijavítására egy másik megoldást is kidolgoztak. Itt nem nyúltak a HTTP protokollhoz, hanem egy új réteget helyeztek alá ( biztonsági (security) réteget). Két eljárás született, az egyik a Netscape által kifejlesztett SSL (Secure socket Layer) [14], a másik a Microsoft által kifejlesztett PCT (Private Communication Transport) [15]. Az SSL népszerubb ˝ volt, így a webes tranzakciók szabványává vált. A széles körben elterjedt SSL szabványosítása érdekében az IETF létrehozta a TLS [16] szabványt. A TLS (Transport Layer Security) protokoll feladata az adat védelmének és integritásának biztosítása két alkalmazás között. Két rétegb˝ol áll: az alsó réteg a TLS Record Protocol, mely a TCP/IP vagy más megbízható átvitelt biztosító protokollra épül, feladata a kapcsolat biztosítása. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kapcsolat szimmetrikus titkosítással (DES,RC4, ...) rejtjelezett. A kulcsok a szimmetrikus titkosításhoz kapcsolatonként generálódnak. Másrészt a kapcsolat megbízható, mivel az üzenet átvitel magába foglalja az integritás vizsgálatot is mindkét oldali MAC segítségével. A következ˝o muveleteket ˝ végzi el az adatokon: 1. fragmentálás – a fels˝o rétegb˝ol érkez˝o adatfolyamot 214 bájtnál kisebb blokkokra tördeli 2. tömörítés - opcionális. Ha a felek megegyeztek, akkor egy veszteségmentes tömörít˝o algoritmussal tömörítik az egyes blokkokat. (Ezzel nem csak sávszelességet takarítunk meg, hanem az adat jellegét is megváltoztatjuk, így még nehezebb visszafejteni.) 3. tartalom védelem – legenerálják az adott blokkra jellemz˝o MAC kódot, amely magában foglalja többek között a blokk sorszámát, a kivonatoló algoritmus típusát, a blokk tartalmát, titkos kulcsot. 4. titkosítás – adatfolyam vagy blokk-titkosító algoritmussal titkosítják a blokkokat és a hozzájuk tartozó MAC kódokat. 29

30

FEJEZET 4. A TLS PROTOKOLL

Titkosított adatok kerülnek átvitelre, majd a másik oldalon feldolgozásra. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat bekövetkezzen, a feleknek kapcsolatot kell teremteniük egymással, azonosítaniuk kell egymást, a megfelel˝o paramétereket egyeztetniük kell. Erre szolgál a TLS Handshake Protocol, mely a TLS Record Protocol fölött helyezkedik el. Minden kapcsolat rendelkezik az alábbi paraméterekkel: • session identifier – egy változó bájt sorozat, melyet a szerver generál a kliens azonosítására • peer certificate – a társ X509v3-as bizonyítványa (nem kötelez˝o) • compression method – a tömörít˝o algoritmus • cipher spec – a titkosító, illetve a MAC kiszámítására szolgáló algoritmus • master secret – 48 bites titkos kulcs, melyet csak a kliens és a szerver ismer • is resumable – engedélyezett-e a kapcsolat alapján új kapcsolatot létrehozni (ekkor nincs szükség külön egyeztetésre, hanem ezeket a paramétereket használhatják a felek a session identifier kivételével) A fenti paraméterek egyeztetését szolgáltatja a TLS Handshake Protocol a TLS Record Protocol számára. A kapcsolat-felépítés az alábbi lépésekb˝ol áll: 1. Hello üzenetcsere, mellyel a felek kicserélik a véletlen számokat, megegyeznek a titkosító algoritmusokban és a kapcsolat másolhatóságában (is resumable) 2. kicserélik a megfelel˝o rejtjelezési paramétereket annak érdekében, hogy létre tudják hozni az ún. f˝okulcs el˝otti kulcsot (premaster secret) 3. elküldik egymásnak a bizonyítványokat (certificates) és a különböz˝o titkosítási információkat, melyek a kölcsönös azonosításhoz szükségesek 4. legenerálják a f˝o kulcsot (Master Secret) az el˝oz˝o kulcsból (premaster secret) és a kicserélt véletlen számokból 5. a titkosítási paramétereket átadja a TLS Record Protocol számára

5. fejezet

A HTML nyelv A HTML dokumentum a hasznos tartalom és a különböz˝o funkciókat megvalósító elemek egyvelege. Az elemek, melyeket az SGML-t˝ol átvett jelölésmóddal ’< elem >’ jelölünk, alkalmasak a dokumentum megjelenítésének definiálására, hiperhivatkozások kezelésére, valamint a felhasználói interaktivitás biztosítására. A böngész˝o elrejti el˝olünk a HTML elemeket és csak a formázott tartalmat jeleníti meg számunkra. A következ˝okben megismerkedünk a HTML nyelv néhány fontosabb szabályával, elemével. A HTML nyelv részletes leírása megtalálható a W3C szervezet honlapján [17]. HTML fájlok létrehozására tapasztalataim szerint egy igen jól használható ingyenes eszköz a HTML-kit 1 .

5.1.

A html dokumentum általános felépítése

Egy HTML dokumentum 3 f˝o részb˝ol áll: 1. információ a HTML verziójáról 2. fejrész (header) 3. törzs (body) Egy egyszeru˝ HTML dokumentum forrása: 1

http://www.chami.com/html-kit/

31

32

FEJEZET 5. A HTML NYELV

<TITLE>Ez a fejléc
Hello világ!

Böngész˝oben megjelenítve:

5.1. ábra. Egy egyszeru˝ HTML oldal A dokumentumban használt HTML nyelv verzióját, az utasítások típusát a W3C által megadott DTD (document type declaration) elem segítségével adhatjuk meg. A HTML 4.01-es ajánlás 3 elemet biztosít: • HTML 4.01 Strict DTD – Az elavultak kivételével minden elemet tartalmazhat a HTML dokumentum. A beillesztend˝o sor:

• HTML 4.01 Transitional DTD – Minden használható. A beillesztend˝o sor:

5.1. A HTML DOKUMENTUM ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

33

• HTML 4.01 Frameset DTD – Akkor használhatjuk, ha dokumentumunkban kereteket (frame) definiálunk.

A dokumentum következ˝o részét a fejléc foglalja el, melynek kezdetét a , végét a utasítás jelzi. A fejléc elemei között legfontosabb, egyben kötelez˝o a dokumentumcím, mely címet a <TITLE>és a utasítások közé kell zárni. A dokumentum ezen része az ablak címsorában jelenik meg. A utasításban szerepl˝o URI határozza meg a báziscímet, melyb˝ol a relatív címeket értelmezni kell. Ha nincs megadva, akkor az adott dokumentumhoz viszonyítva értend˝o a relatív cím. A utasítással jelölhet˝o ki a dokumentumban az alapértelmezett betuméret. ˝ Az utasítás jelzi a keres˝orendszerek számára, hogy index-dokumentumról van-e szó. A utasításban szerepl˝o opciók jelzik dokumentum kapcsolatait más dokumentumokkal, stíluslappal, címszalaggal, stb. Az <META>elem jelezheti a name, content tulajdonságok segítségével a keres˝orendszerek számára a dokumentumadatbázisba kerül˝o adatokat , pl. a dokumentum alkotóját, a létrehozó programot, rövid tartalmat, stb. Ezen elem http-equiv, content tulajdonságai segítségével befolyásolhatjuk a 19. oldalon megemlített HTTP fejléceket. Itt adhatjuk meg például azt is, hogy az oldal nem tárolható proxy szervereken. Érdemes megadni a dokumentumban használt karakterkészletet is, mert a különböz˝o böngész˝ok nem biztos, hogy a legmegfelel˝obb karakterkészletet használják.. Proxy vezérlés, karakterkészlet, szerz˝o, információ a keres˝o szerverek számára: <META http-equiv="Cache-Control" content="no-cache"> <META http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=ISO-8859-2"> <META name="Author" content="Bilicki Vilmos"> <META name="keywords" lang="hu" content="html, css, jegyzet">

A felhasználó számára a , elemek közötti rész hordozza a legtöbb hasznos információt. A elem fontosabb tulajdonságai:

34

FEJEZET 5. A HTML NYELV • background – A háttérkép elérési útját adhatjuk meg. • text – A szöveg színét definiálhatjuk. • link – Az oldalon szerepl˝o hivatkozások színét adhatjuk meg. • vlink – A felhasználó által látogatott hivatkozások színe. • alink – A felhasználó által kijelölt hivatkozások színe.

A fenti tulajdonságokat megadhatjuk a 6 fejezetben bemutatott CSS segítségével is, az ajánlás ezt javasolja. A dokumentum törzsében lév˝o szöveg formázására a szövegformázó utasítások, a szöveg logikai felépítését a csoportosító, címszint elemek, míg a törzsben lév˝o objektumok, szövegrészek elhelyezkedésének definiálására a táblázatok szolgálnak. A következ˝o 5.2, 5.3, 5.4 fejezetekben ezeket mutatjuk be.

5.2.

Logikai felépítést definiáló elemek

A dokumentum megjelenítésén kívül nagyon fontos az egyes részek azonosítása. Ezeket az információkat ugyan a felhasználó nem feltétlenül látja, azonban a dokumentum számítógépes feldolgozása esetén igen hasznos szolgálatot tehetnek. Segítségükkel egy általános struktúrát adhatunk dokumentumunknak, logikai részekre oszthatjuk. A címsor elemeknek segítségével az egyes logikai részek rövid címeit adhatjuk meg. Jelölése:
Cím
. Fontosságuk, méretük a szint növekedésével csökken. Mint a HTML minden eleme, rendelkezhet
Cím
azonosítóval. Az azonosítóknak egyedieknek kell lenniük az egész dokumentumban. Rendelkezhetnek a megjelenítést megadó class tulajdonsággal is, mely a CSSben megadott megjelenítési módok közül választja ki a megfelel˝ot. A szövegrészek csoportosítására szolgáló elemek a
és a <SPAN>. Mindkét elem rendelkezik a címsorok tulajdonságaival. A
elemet a nagyobb részek jelölésére (block element), míg a <SPAN>elemet a szövegen belüli logikai részek jelölésére használhatjuk (inline element). Íme egy példa HTML kód részlet a fentiek bemutatására: <TITLE>Bemutatkozás
Munkatársak

5.3. SZÖVEG FORMÁZÁSA

35

Cégünk munkatársai közé tartozik <SPAN id="portás">Kovács Lajos és <SPAN class="titkár">Nagy Péter.

A kutató osztály munkatársai <SPAN id="vegyészet">Kovács János, és <SPAN id="számítástechnika">Nagy Szabolcs.

A böngész˝oben a 5.2 ábrán látható módon nem látszik a felosztás, ám egy program számára feldolgozható módon rögzítettük a fontos információkat. Mint látjuk, a HTML nyelv ilyen irányú képességei igen korlátozottak. Ez volt az egyik oka a 7. fejezetben bemutatott XML nyelv kifejlesztésének.

5.2. ábra. Cég bemutató

5.3.

Szöveg formázása

A HTML dokumentum megjelenítése független a szövegfájl formázásától, csak az ajánlásban megadott formázó utasítások hatása érvényesül. A böngész˝o lecseréli a dokumentumban lév˝o CR, LF karakter-párokat szóközökre , ill. az egymás mellett lév˝o szóközöket, tabulátorokat egy szóközre. A

36


dokumentumot bekezdésekre oszthatjuk (
). Egy-egy bekezdésre jellemz˝o a stílusa (karakterek formátuma, színe . . . ), a sorok rendezési iránya, a rá jellemz˝o nyelv, valamint, hogy ellátható id-vel. Az új bekezdés mindig új sorban kezd˝odik. Sortörést a
elem segítségével illeszthetünk a szövegbe. Ha azt szeretnénk elkerülni, hogy a böngész˝o két egymás mellett álló szó között ne használjon sortörést akkor közéjük az ún. nonbreakable space ( ) elemet kell illesztenünk. Ha egy szöveget úgy szeretnénk viszont látni, ahogyan megformáztuk (szóközökkel, tabulátorokkal, sortörésekkel), akkor azt a <pre> elemek közé zárva kell beillesztenünk a HTML dokumentumba. Az alábbi elemeket is használhatjuk a szövegrészek megjelenítésének formázására: • <em>– kiemelés • <strong>– vastag betu˝ • – idézet (vékony, d˝olt betuk) ˝ • – rövidítés • <sub>– alsó index • <sup>– fels˝o index A HTML dokumentumban listákat is használhatunk. Megkülönböztetünk számozatlan, számozott, valamint definíció listákat. Listák

alma
körte
dió

alma
körte
dió

alma
Az alma egyik legfotosabb vitaminforrásunk.
dió
A dió kemény gyümölcs

5.4. TÁBLÁZATOK

37

A 5.3. ábrán láthatjuk a fenti kódot böngész˝oben megjelenítve. Az eddigiekben az egyes szövegrészek formázását láthattuk, azonban nem derült ki például az, hogyan tudunk két vagy több hasábos szöveget el˝oállítani, illetve szövegeinket a dokumentumban megfelel˝oen pozícionálni. A HTML dokumentumban az egyes objektumok helyzetének megadására táblázatok szolgálnak A következ˝o fejezetben err˝ol lesz szó.

5.3. ábra. Listák

5.4.

Táblázatok

Táblázatok segítségével a dokumentum objektumait sorokba és oszlopokba rendezhetjük. A táblázatokat a
elemekkel határoljuk. A táblázatok sorait a elemekkel, míg az oszlopait , vagy elemekkel definiálhatjuk. Minden táblázatnak lehet címe , fejléce , törzse , és lábléce . Egy egyszeru˝ táblázat: Táblázatok

38


Minta táblázat
1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop

1. sor, 1. cella 1. sor, 2. cella 1. sor, 3. cella


5.4. ábra. Egyszeru˝ táblázat

5.4. TÁBLÁZATOK

39

A 5.4. ábrán látható módon jelenik meg egy böngész˝oben. A elem a következ˝o tulajdonságokkal rendelkezhet: • summary – nem jelenik meg, viszont hasznos információt biztosíthat az olyan klienseknek, melyek braile írást vagy beszédet használnak • width – megadható pixelben vagy a böngész˝o rendelkezésére álló szélesség százalékában. • border – a táblázat rácsainak vastagsága pixelben. Ha nincs megadva, akkor nem jelennek meg a rácsok. • frame – táblázatunk keretezési módját adhatjuk meg. • rules – a táblázaton belüli keretezést adhatjuk meg. • cellspacing – a cellák közötti távolságot definiálhatjuk. • cellpadding – a cellákon belüli távolság mértéke. A 5.4. ábrán látható táblázatot kicsit paraméterezve: Táblázatok

Minta táblázat
1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop



A 5.5. ábrán látható módon a elem tulajdonságainak változtatásával sok lehet˝oségünk van a megjelenítés formázásra. További formázási lehet˝oségeket biztosítanak számunkra a elemmel x számú oszlop fogható össze. A , <\colgroup> elempárok segítségével is definiálhatunk oszlopcsoportot. Ekkor a csoportban lév˝o oszlopok tulajdonságait a elem segítségével tudjuk megadni. Táblázatok
cella elem colspan, rowspan tulajdonságai. Ezek segítségével cellákat egyesíthetünk függ˝olegesen és víszintesen egyaránt.

40


5.5. ábra. Formázott táblázat Táblázatok

5.4. TÁBLÁZATOK

41

Minta táblázat
1., 2. oszlop 3. oszlop

1. sor, 1. cella 1. sor, 2. cella 1. sor, 3. cella, 2. sor, 3. cella

2. sor, 1. cella 2. sor, 2. cella

5.6. ábra. Összevont cellák A táblázatot oszlopainak csoportosításával részekre tudjuk osztani, melyek egy vagy több oszlopot tartalmazhatnak. Az adott részegységben megadható az oszlopok szélessége, színe, stb. A

42


Minta táblázat
A B C D

1. sor, 1. cella 1. sor, 2. cella 1. sor, 3. cella 1. sor, 4. cella

5.7. ábra. Csoportosított oszlopok

5.5. HIVATKOZÁSOK

5.5.

43

Hivatkozások

A HTML egyik legfontosabb szolgáltatása a hivatkozások kezelése. A hivatkozásoknak két formájával találkozhatunk: az egyik a elem, mely csak a fejrészben szerepelhet. Mint a fejrészben található legtöbb elem, a elem sem kerül megjelenítésre. Segítségével általában a küls˝ o stílusleíró fájl elérési útvonalát adjuk meg.

A másik hivatkozási elempár a csak a dokumentum törzsében alkalmazható. Legfontosabb tulajdonsága a href="cel.html" mely a céloldal URI címét tartalmazza. Segítségével hivatkozni lehet küls˝o er˝oforrásokra, de magára a tartalmazó oldalra is. Az oldalon lév˝o elemekben szerepl˝o id-ket címezhetjük meg. Ilyenkor a következ˝o formátumot használjuk: 1 --> 2 --> ... Elso resz ...

Az elempár name tulajdonságára is hivatkozhatunk. A fenti példában relatív címzést használtunk, azaz nem írtuk ki a teljes elérési útvonalat, hanem csak az adott oldalhoz viszonyítva adtuk meg a címet. Ha más báziscímet szeretnénk használni, akkor azt a elemmel definiálhatjuk.

5.6.

Keretek (Frames)

Az eddigiekben azt tapasztalhattuk, hogy egy böngész˝oben egyszerre egy dokumentumot tekinthetünk meg. Felmerült azonban az igény olyan megoldásokra, amikor a böngész˝o ablakának egyik része változatlan, a másik viszont változik (menü, tartalom). Megoldás a keret (frame) szerkezet alkalmazása. A böngész˝oben megjelen˝o területet a táblázatokhoz hasonlóan feloszthatjuk függ˝olegesen és vízszintesen. Megadhatjuk, hogy az egyes részekben mely html, vagy más dokumentumok jelenjenek meg. Azon az oldalon, melyen ezt a szerkezetet definiáljuk, nem szerepeltethetünk törzset. Több keretes példa

44


5.8. ábra. Többkeretes dokumentum Egyes kereteknél megadhatjuk, hogy tartalmaz-e gördít˝osávot ( scrolling = yes|no|auto),és a keret nevét (name="név") mely igen fontos szerepet játszhat a hivatkozásoknál, mivel a elempárnak van egy target="" tulajdonsága, mely segítségével megadhatjuk, hogy a megcímzett er˝oforrás melyik keretünkben jelenjen meg. A keret fontosabb tulajdonságai közé tartozik még a noresize tulajdonság, melynek megadása esetén a kerethatárt nem lehet átméretezni. Érdekes lehet továbbá a frameborder=1|0 tulajdonság, mely segítségével megadhatjuk, hogy szeretnénk-e a kerethatárt látni vagy nem.

5.7.

Objektumok, Képek, appletek

A HTML ajánlás nem csak szövegek kezelését támogatja. Elhelyezhetünk képeket, appleteket, más HTML objektumot is a dokumentumunkon. Appleteknek nevezzük azokat a programokat, melyek a weblap letöltésével egyid˝oben automatikusan letölt˝odnek és futtatásra kerülnek a felhasználó gépén. Objektumainkat a szöveghez hasonlóan táblázatok segítségével pozícionálhatjuk. Képek beillesztéshez használhatjuk az elemet . Térképeket (map) (<map> , <area> ) is készíthetünk, melyek segítségével a kép

5.7. OBJEKTUMOK, KÉPEK, APPLETEK

45

más-más részére kattintva, a felhasználó más oldalakra jut. A térképeknek két változata van: kliensoldali és szerveroldali. Kliensoldali térképek esetén a kattintás helyének kiértékelése a kliensoldalon történik, ezt használjuk gyakrabban. Szerveroldali kiértékelést bonyolultabb térképeknél használjunk, itt a kattintás koordinátája lesz elküldve a szervernek. A térkép elem fontosabb tulajdonságai: • name – a térkép neve. • area – minden egyes területet egy-egy <area> elemet tartalmaz. • shape – a területet lefed˝o mértani alakzat neve (rect|circle|poly). • coords – a shape tulajdonsággal megadott alakzat sarkainak koordinátái (körnél a középpontjának koordinátája és sugarának hossza, poligonnál az els˝o és utolsó pontnak meg kell egyeznie). • href – az adott részhez kapcsolódó er˝oforrás. Kliensoldali térkép: Képek, térképek <map name="terkep"> <area href="elsomenu.html" coords="30,50,39,31,110,31,110,50,30,50" shape="poly"> <area href="masodikmenu.html" coords="80,30,100,110" shape="rect">

HTML lapok egymásba ágyazására használhatjuk az <iframe> elempárt. Ekkor az egyik HTML dokumentum a másikba ágyazva jelenik meg. Képek, térképek

46


5.9. ábra. Képkezelés

<iframe src="12.html">

<map name="terkep"> <area href="elsomenu.html" coords="30,50,39,31,110,31,110,50,30,50" shape="poly"> <area href="masodikmenu.html" coords="80,30,100,110" shape="rect">

Az elemmel az ajánlás szerint az e fejezetben ismertetett összes elemet kiválthatjuk. Egyes böngész˝ok ezeket a funkciókat nem feltétlenül biztosítják. Fontosabb tulajdonságai: • classid – az objektum elem által megvalósított er˝oforrásra mutató URI pl.: ../../menu.png. • codebase – a relatív útvonalhoz definiálja a kiindulási pontot. • codetype – itt adhatjuk meg a classid által megadott er˝oforrás típusát pl.: image/png.

5.7. OBJEKTUMOK, KÉPEK, APPLETEK

47

5.10. ábra. Egymásba ágyazott dokumentumok • data – hasonló feladatokat lát el mint a classid. • type – hasonló feladatokat lát el mint a codebase. Az elemeket egymásba ágyazhatjuk. Amikor a böngész˝o nem tudja feldolgozni a küls˝o elemet, akkor a bels˝o elemet kezdi el feldolgozni. Így lehet˝oségünk van arra, hogy a különböz˝o képességu˝ böngész˝oket különböz˝o módon szolgáljuk ki. Képek, térképek

48


<iframe src="12.html">

<map name="terkep"> <area href="elsomenu.html" coords="30,50,39,31,110,31,110,50,30,50" shape="poly"> <area href="masodikmenu.html" coords="80,30,100,110" shape="rect">

Appleteket is az elem segítségével ágyazhatjuk be dokumentumunkba. Err˝ol a 15.1 fejezetben szólunk b˝ovebben.

5.8.

˝ Urlapok (Forms)

A HTML dokumentum nem csak információt szolgátat, hanem segítségével a szerver információt is kaphat a felhasználótól. Egy vagy több kérd˝oívet is közzétehetünk a
elemek segítségével, melynek legfontosabb tulajdonságai : • action – a feldolgozó eleme URI címe. • method – a HTTP protokoll, mely függvénye segítségével küldjük el adatainkat. A 16. oldalon található GET függvényt felhasználva az URI-ban ágyazva, míg a 18. oldalon található POST függvény segítségével a HTTP a fejléc sorok után megadva, név-érték páronként küldi el az információt a szervernek. • name – az urlap ˝ neve. Az urlap ˝ elemek közé helyezzük el a szükséges urlapmez˝ ˝ oket. A fontosabb urlapmez˝ ˝ ok és tulajdonságaik: • input elem – típusától (type) függ a bevihet˝o információ formája. Típusai : – text – egyszeru˝ szöveges információ, fontos tulajdonsága a beírható szöveg maximális hossza (maxlength) ill. a mez˝o hossza (size). – password – hasonló a text típushoz, azzal a különbséggel, hogy a beírt karakterek nem jelennek meg.

˝ 5.8. URLAPOK ( FORMS)

49

5.11. ábra. Nem ismert objektum esetén a bels˝o objektumot kerül feldolgozásra – checkbox - jelöl˝onégyzet, melyet ha több van bel˝ole, akkor a name tulajdonsággal tudjuk csoportosítani. Fontos tulajdonsága még a value, mellyel az értékét adhatjuk meg ill. a checked, mellyel az alapértelmezett állapotát adhatjuk meg. – radio - rádiógomb. Ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint a checkbox-nak, azzal a különbséggel, hogy itt egy csoportból csak egy választható ki – submit megjelenítési formája egy gomb. Segítségével elküldhetjük az adott urlapot. ˝ – file – segítségével a fájlrendszerben tallózhatunk. – hidden – rejtett elem. Hasznos lehet egyes értékek átadására.

50

FEJEZET 5. A HTML NYELV – button – egy nyomógomb jelenik meg, melynek megnyomására függvényt tudunk futtatni (b˝ovebben a 13. fejezetben). – reset – egy nyomógomb jelenik meg, melynek megnyomására az urlap ˝ elemei alapállapotba kerülnek. • select – segítségével egy legördül˝o listát hozhatunk létre. Fontosabb tulajdonságai: – size – itt definiálhatjuk a látható sorok számát – multiple – több mint egy elem is kiválasztható – name – az elem neve – option – ezzel az elemmel definiálhatunk sorokat a listában. Formátuma: . A selected tulajdonságával tudjuk alapértelmezésben kiválasztottá tenni az adott oszlopot. • textarea – hasonló funkciót lát el, mint az azzal a különbséggel , hogy itt több soros szöveget is be tudunk írni. Fontosabb tulajdonságai: – name – az elem neve. – rows – az egyszerre megjeleníthet˝o sorok száma. – cols – az egyszerre megjeleníthet˝o oszlopok .száma

Kérdoiv

Vezetéknév:

Keresztnév:

Nem:

Osztály: <select name="osztaly">

˝ 5.8. URLAPOK ( FORMS)

51

Leírás:

Ide kell beírni a leírást

˝ 5.12. ábra. Urlap

52


Az egyes elemek között a TAB gomb segítségével is mozoghatunk. Ilyenkor fontos a tabindex tulajdonság, mely a sorrendet adja meg és minden elemnél definiálnunk kell. Mint láthatjuk, adatokat több módon is megadhatunk. Kezelésükr˝ol a 13. fejezetben lesz szó. A következ˝o fejezetben a Cascading Style Sheets nyelvvel foglalkozunk, mely megkönnyíti a weblapok formázását.

6. fejezet

CSS A HTML elemek eredetileg a dokumentum tartalmának definiálására hozták létre. A megjelenítés minden formázó elemet mell˝ozve a böngész˝ore volt bízva. A két f˝o böngész˝ogyártó azonban a megjelenítés formázása érdekében újabb elemeket definiált (font,color), így egyre nehezebb volt olyan weboldalt létrehozni, ahol a tartalom elkülönült a formázástól. A probléma megoldása érdekében a W3C létrehozta a CSS [18] szabványt. A stílusok a HTML-ben definiálják a megjelenítést. Általában egy küls˝o fájlban vannak tárolva, el˝osegítve ezzel, hogy több oldalon is ugyanazt a stílust használhassuk. Amennyiben módosítani szeretnénk a stílust, azt csak egy helyen kell megtennünk. A stílus lapok az alábbi helyeken definiálhatóak: • a HTML elemen belül. • a HTML dokumentum fejrészében. • küls˝o css fájlban. • több küls˝o css fájlban. Ha egy dokumentumban több helyen is definiáljuk a stílust, akkor a következ˝o érvényesítési sorrend kerül alkalmazásra : 1. a böngész˝o alapértelmezett stíluslapja. 2. küls˝o stíluslap. 3. a fejrészben definiált stíluslap. 4. az egyes elemekben definiált stílusok. Itt a 4. a leger˝osebb. 53

54

FEJEZET 6. CSS

6.1.

A CSS nyelv szabályai

A CSS bejegyzés három részb˝ol áll: • választó (selector) általában az a HTML elem, melynek tulajdonságát definiálni szeretnénk. • tulajdonság (property) a HTML elem tulajdonsága. • érték (value) a HTML elem értéke. Például: body {color: yellow}

Ha az érték több szóból áll akkor idéz˝ojelbe kell tennünk: p {font-family: "sans serif"}

Amennyiben szeretnénk egyszerre több mint egy tulajdonságot definiálni, akkor az egyes tulajdonságokat ’;’-vel kell egymástól elválasztani:

p {text-align: center; color: red} vagy p { text-align: center; color: black; font-family: arial }

Lehet˝oségünk van egyszerre több elem tulajdonságait is definiálni, ekkor ’,’-vel kell o˝ ket elválasztani:

h1, h2, h3, h4, h5, h6 { color: green }

A class paraméterrel egy HTLM elemnek több stílust is definiálhatunk, melyek közül a class="x" paraméter megadásával választhatunk:

p.jobb {text-align: right} p.kozep {text-align: center}

Ekkor a HTML dokumentumban a következ˝o módon hivatkozhatunk:

6.2. A CSS DEFINIÁLÁSA

55

Ez a bekezdés jobbra lesz igazítva

Ez a bekezdés középre lesz igazítva.

Nem kötelez˝o megadnunk a HTML elem nevét, ekkor a stílus minden olyan elemre alkalmazható mely rendelkezik a szabályozott tulajdonsággal. .kozep {text-align: center}

Egy-egy id-re is hivatkozhatunk közvetlenül, illetve megadhatjuk, hogy az adott id vel jellemzett elemre csak akkor vonatkozik, ha az egy adott elemcsoportba tartozik. #intro { font-size:110font-weight:bold; color:#0000ff; background-color:transparent }

Itt csak a bekezdésre vonatkozhat: p#intro { font-size:110font-weight:bold; color:#0000ff; background-color:transparent }

6.2.

A CSS definiálása

Küls˝o CSS lapot a következ˝o módon kapcsolhatunk a HTML dokumentumhoz:

A HTML oldalon belül a következ˝o módon definiálhatunk stílust: • A fejrészben:

<style type="text/css"> hr color: sienna p margin-left: 20px body background-image: url("images/back40.gif")

• Az elemnél:

56

FEJEZET 6. CSS

Ez egy bekezdés

6.3.

Az egyes elemek tulajdonságai

A háttér tulajdonságait a 6.1 táblázatban látható tulajdonságok segítségével adhatjuk meg az egyes elemekre. A szöveg megjelenítését a 6.2 táblázatban megadott módon definiálhatjuk. Az egyes betukre ˝ megadható formázásokat a 6.3 táblázatban találhatjuk. A határvonal tulajdonságok segítségével megadhatjuk az egyes elemek (nem csak a táblázatok) határvonalainak a stílusát, színét, vastagságát. A négy oldalvonalat külön-külön beállíthatjuk, a táblázatban szerepeltetett alsó vonalhoz hasonlóan. (border-left , borderright , border-top ).Részletesen a 6.4 táblázatban találhatjuk meg az egyes tulajdonságokat. Margók segítségével szabályozhatjuk a térközt az egyes elemek között. Negatív értékeket is megadhatunk, ilyenkor átlapolódnak. Az egyes margók külön-külön és együtt is szabályozhatóak. Tulajdonságaik a 6.5 táblázatban láthatóak. A padding tulajdonsággal beállíthatjuk az elem és a határvonala közötti távolságot, a paramétereket a 6.6 táblázatban tekinthetjük meg. Egyéni megjelenítést kölcsönözhetünk listáinknak is, ahol akár képek is lehetnek a felsorolások el˝ott. A tulajdonságok részletesen a 6.7 táblázatban találhatóak. Figyelem ! Nem mindegyik böngész˝o támogat minden tulajdonságot.

Tulajdonság

6.1. táblázat. A háttér tulajdonságai Leírás Érték

background

Segítségével az összes tulajdonság beállítható

background-color background-image background-repeat background-attachment background-position

background-attachment

Beállítja, hogy a háttérkép fix, vagy az oldallal együtt gördül.

scroll, fixed

background-color

Egy elem háttérszínét beállítja.

color-rgb color-hex color-name transparent

background-image

A háttérképet adhtajuk meg.

url none

background-position

A háttérkép pozicióját állíthatjuk be.

top left top center top right center left center center center right bottom left bottom center bottom right x-% y-% x-pos y-pos

background-repeat

A háttérkép ismétl˝odését definiálhatjuk.

repeat repeat-x repeat-y norepeat

6.3. AZ EGYES ELEMEK TULAJDONSÁGAI

Tulajdonság

6.2. táblázat. A szöveg tulajdonságai Leírás Érték

color

szín

szín

direction

A szöveg irányát állítja be

ltr, rtl

letter-spacing

Változtatja a karakterek közötti távolságot.

normal, hossz

text-align

A szöveg rendezését állíthatjuk be.

left, right, center, justify

text-decoration

Díszítést ad a szövegnek

none, underline, overline, linethrough, blink

text-indent

Az els˝o sor behúzása.

hossz %

text-transform

Definiálja a karakterek típusát egy szövegben.

none, capitalize, uppercase, lowercase

white-space

Meghatározza a szóköz használatát egy szöveg el˝ott

normal, pre, nowrap

word-spacing

Meghatározza a szóközt a szavak között

normal, hossz

Tulajdonság

6.3. táblázat. A betuk ˝ tulajdonságai Leírás Érték

font

A betu˝ összes tulajdonsága állítható segítségével.

font-style font-variant, fontweight, font-size/line-height, font-family, caption, icon, menu, message-box, smallcaption, status-bar

font-family

A betuk ˝ családját állítja be

family-name, generic-family

font-size

A betuk ˝ méretét definiálja.

xx-small x-small, small, medium, large, x-large, xx-large, smaller, larger, length, %

font-variant

A betuk ˝ típusát állítja be.

normal small-caps

font-weight

A betuk ˝ vastagságát szabályozhatjuk .

normal, bold, bolder, lighter, 100, 200, 300, 400, 500, 600, 700, 800, 900

57

58

FEJEZET 6. CSS

6.4. táblázat. A keretvonalak (border) tulajdonságai Tulajdonság Leírás Érték border

Segítségével mind a négy oldalra beállíthatjuk a következ˝o tulajdonságokat.

border-width, border-color

border-style,

border-bottom

Az alsó határvonal tulajdonságait definiálhatjuk.

border-bottom-width, borderstyle, border-color

border-bottom-color

Az alsó vonal színét állíthatjuk be.

border-color

border-bottom-style

Az alsó vonal stílusát változtathatjuk.

none, hidden, dotted, dashed, solid, double, groove, ridge, inset, outset

border-bottom-width

Az alsó vonal vastagsága.

thin, medium, thick, vastagság

6.5. táblázat. A margók (margin) tulajdonságai Tulajdonság Leírás Érték margin


margin-top, margin-right, margin-bottom, margin-left

margin-bottom

Az alsó margó tulajdonságait definiálhatjuk.

auto, length, %

margin-left

A baloldali margó tulajdonságait állítjuk.

auto, length, %

margin-right

A jobboldali margó tulajdonságait állítjuk.

auto, length, %

margin-top

A fels˝o margó tulajdonságait állítjuk.

auto, length, %

Tulajdonság

6.6. táblázat. Padding Leírás Érték

padding


padding-top, padding-right, padding-bottom, padding-left

padding-bottom

Az alsó helyköz tulajdonságait definiálhatjuk.

length, %

padding-left

A baloldali helyköz tulajdonságait állítjuk.

length, %

padding-right

A jobboldali helyköz tulajdonságait állítjuk.

length, %

padding-top

A fels˝o helyköz tulajdonságait állítjuk.

length, %

6.3. AZ EGYES ELEMEK TULAJDONSÁGAI

59

6.7. táblázat. Listák Érték

Tulajdonság

Leírás

list-style

Segítségével beállíthatjuk a következ˝o tulajdonságokat.

list-style-type, list-styleposition, list-style-image

list-style-image

Képet tehetünk a felsorolásjel˝o elem helyére.

none, url

list-style-position

A listajelz˝o elem pozicóját szabályozhatjuk.

inside, outside

list-style-type

A listajelz˝o elem típusát definiálhatjuk.

none, disc, circle, ...

60

FEJEZET 6. CSS

7. fejezet

Az XML nyelv A HTML szabvány lassan tíz éves lesz. Ma már olyan Web alkalmazások vannak, amilyenekre tíz évvel ezel˝ott még senki sem gondolt. Az e-business és más vállalatközi alkalmazásoknak, egymástól nagy távolságra lev˝o osztott rendszereknek kell gyorsan és hiba nélkül muködniük. ˝ Az alkalmazásoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy más alkalmazással, más technológiával együttmuködjenek, ˝ hibamentes adatcserét folytassanak. A webes kliensek is igen sokrétuvé ˝ váltak. Megjelentek WAP (Wireless Application Protokoll) technológiát támogató mobil telefonok ill. az egészen más technológiát alkalmazó menedzser kalkulátorok. Az adatok átalakítása dönt˝o fontosságúvá vált. Ezen feladatok, problémák megoldására, kezelésére hozták létre az XML nyelvet és keretrendszerét. A következ˝o fejezetben az XML nyelvr˝ol lesz szó.

7.1.

XML

Az XML (Extensible Markup Language) egy metanyelv, mely más nyelvek meghatározására szolgál. A W3C szervezet fejlesztette ki, jelenleg az 1.0-ás verziónál tart. A W3C oldalán található ajánlás [19] igen nehezen olvasható, ezért érdemes meglátogatni a www.xml.com oldalon megtalálható megjegyzésekkel ellátott változatát is [20]. Az XML egy olyan jelöl˝onyelv, mely az adott nyelvnek sem a jelöl˝oelem-készletét, sem a nyelvtanát nem határozza meg (ez egy kicsit sarkított, kés˝obb láthatjuk, hogy néhány igen egyszeru˝ feltételnek eleget kell tennie). A jelöl˝oelem készlet alatt azon elemek halmazát értjük, melyeknek értelmük van egy bizonyos nyelvértelmez˝o (language parser) számára. Nyelvtan alatt pedig az adott jelöl˝oelem-készlet helyes használatának szabályait értjük. A HTML-ben például a jelöl˝oelem készlet szigorúan definiált. Új elemeket, vagy régi elemek számára új tulajdonságokat nem tudunk definiálni, mivel a nyelvértelmez˝o nem tudja o˝ ket értelmezni. Mivel az XML sem a jelöl˝oelemeket, sem a nyelvtant nem határozza meg, teljes mértékben kiterjeszthet˝o. E tulajdonsága folytán a legtöbb 61

62

FEJEZET 7. AZ XML NYELV

környezethez könnyen alkalmazható, alakítható. Annak érdekében, hogy egy XML dokumentum széles körben használható, értelmezhet˝o legyen, néhány szabályt teljesítenie kell. El˝oször is, jól formázottnak (Well formed) kell lennie. Jól formázott az a dokumentum, melynél minden megnyitott jelöl˝oelem le is van zárva és nem tartalmaz a sorrendb˝ol kiágazó jelöl˝oelemeket (nested). Meg kell felelnie az általános alapszabálykészletnek. Ezeket a szabályokat alkalmazzák az XML ismer˝o programok (XML aware), amikor a dokumentumot feldolgozzák. Második fontos szabály az, hogy egy XML dokumentum érvényes (valid) lehet, ez azonban nem kötelez˝o. Érvényes dokumentum az, amely megfelel a dokumentum típus definícióban (DTD Document Type Definition) leírt szabályoknak. A DTD meghatározza a jelöl˝oelemkészletet, és a nyelvtant. Nem kötelez˝o ugyan, de érdemes megadni az adott XML dokumentumra vonatkozó DTD-t, mivel segít megérteni az XML dokumentumot. Az XML tulajdonképpen az adatábrázolásért felel, míg a DTD a hordozhatóságot biztosítja. A következ˝o példában egy XML dokumentumot láthatunk: Kardos Katalin <megbizo>Nagy Emese 2002.05.01

A dokumentum két részre osztható. A fejlécre (header) és a dokmentumtörzsre (body). Esetünkben az els˝o sor a fejléc, mely információkat szolgáltat ill. parancsokat ad az XML értelmez˝o, feldolgozó programoknak. Ezeket az utasításokat feldolgozási utasításoknak (PI) nevezzük. A fejrészben általában szerepel egy DOCTYPE deklaráció, mely segítségével megadhatjuk a dokumentum nyelvtani szabályait és elemeit leíró DTD fájl elérési útvonalát. Els˝o paramétere a dokumentum gyökér eleme, a második paramétere lehet SYSTEM vagy PUBLIC értéku. ˝ A SYSTEM esetén meg kell adni az elérési útvonalat. A PUBLIC azt jelenti, hogy a DTD nyilvános és számos helyen hozzáférhet˝o (pl.: a HTML dokumentumok elején láttunk ilyent.). A következ˝o sorban egy nyitó elem található. Ezt az elemet gyökér elemnek is nevezik. Segítségével állapítja meg az XML értelmez˝o az XML dokumentum elejét és végét. Minden XML dokumentumnak kötelez˝o egy gyökérelemet tartalmaznia. Egy dokumentumban csak egy gyökér elem lehet. Ha az el˝oz˝oekben leírtak szerint megvizsgáljuk dokumentumunkat, akkor megállapíthatjuk , hogy jól formázott, mivel minden nyitó elemhez záró elem tartozik és nincsenek egymást keresztez˝o elem párok. Az XML megkülönbözteti a kicsi és a nagy betuket ˝ (case sensitive), a szóközöket megtartja, a CR/LF párokat lecseréli LF karakterre. Ha azt szeretnénk, hogy az

7.1. XML

63

XML értelmez˝onk kihagyjon egy adott kódrészletet, akkor azt a következ˝o módon jelölhetjük meg:

A törzs adatszerkezetét elemek definiálják, melyek névvel, egy vagy több tulajdonsággal valamint egy elem értékkel rendelkezhetnek. Az elemek nevét nagybetuvel ˝ vagy aláhúzással célszeru˝ kezdenünk. Az elemek neve tetsz˝oleges hosszúságú lehet és nem tartalmazhat szóközt. Minden megnyitott elemet be kell zárni. Kivétel ez alól az üres elem, ami egy tagból áll. <elem tulajdonság1="a" tulajdonság2="b"> <nyitó-elem érték <záró-elem <elem tulajdonság3="a" tulajdonság4="b" /><üres-elem

Az elemek tulajdonságainak értékeit idéz˝ojelben kell megadnunk. Tulajdonságokat nem igazán szoktak alkalmazni adat hordozására, mivel nehezen b˝ovíthet˝oek, nem írhatnak le struktúrákat. Célszerubb ˝ az adatokat a megfelel˝o elemértékekkel ábrázolni.

<elem> a b <elemérték> érték

Egy XML dokumentum elemeit másik XML dokumentumban is felhasználhatjuk. Mivel az elemek nevei tetsz˝olegesek, fennáll az esélye, hogy két különböz˝o dokumentumban azonos nevu, ˝ de különböz˝o funkciójú elemet használunk. Szükség van ezért az egyes dokumentumokhoz tartozó elemek azonosítására, amit az XML névtér segítségével tudunk megvalósítani. Minden XML dokumentumhoz rendelhetünk egy URL-t, mely az URL természetéb˝ol fakadóan egyedi. Az xmlns tulajdonság segítségével hivatkozásokat definiálhatunk az egyes névterekre.

64


Kardos Katalin Nagy Emese 2002.05.01

Ha az xmlns tulajdonság után nem adunk meg helyettesít˝o nevet (alias), akkor az alapértelmezett névtér az xmlns-ben definiált névtér lesz.

Mint láthattuk szinte tetsz˝oleges struktúrában és tetsz˝oleges elemekkel tudunk XML dokumentumot létrehozni. Ahhoz azonban, hogy egy általunk létrehozott dokumentumot más is megértsen (gép vagy ember) szükség van a fenti példában is látható DTD-re, Dokumentum Típus Deklarációra. A DTD feladata az, hogy meghatározza az XML dokumentum minden elemét, az engedélyezett tulajdonságokat, esetenként az engedélyezett értékeket.

A fenti példából kiderül, hogy a dokumentumunkban négy elem engedélyezett: (Feladat, vegrehajto, megbizo, hatarido). Az elem neve után adhatjuk meg az engedélyezett tartalmat. Esetünkben a Feladat elem tartalmazhatja a másik három elemet, melyek egyszeru˝ karakteres adatot tartalmazhatnak. A Feladat elemnél nem definiáltuk, hogy az adott elem hányszor jelenhet meg. Ezt a 7.1 táblázatban lév˝o módosítók segítségével tehetjük meg. Az ismétl˝odés egy elem helyett esetenként egy elem csoportra vonatkozik, ezt ábrázolhatjuk az elemek csoportosításával.

7.1. XML

65

7.1. táblázat. DTD Ismétl˝odés operátorok Operátor Leírás nincs

Pontosan egyszer kell szerepelnie

?

Egyszer vagy egyszer sem

+

Legalább egyszer

*

Akárhányszor (0 is)

Ilyenkor az elemek neveit zárójelbe tesszük és a zárójel után helyezzük el a csoportra vonatkozó ismétl˝odés operátort. Hierarchiánk felépítésére használhatjuk a vagy utasítást is.

Az adott elem tulajdonságainak paramétereit az alábbi módon adhatjuk meg:

Tulajdonság leggyakrabban a CDATA, mely karakterekb˝ol álló adathalmazt jellemez. Ha módunk van rá, adjuk meg a lehetséges értékeket (egyrészt segít a dokumentum ellen˝orzésben, másrészt a könnyebben értelmezhet˝ové teszi azt):

A fenti példában a feladat elem "munkahely" tulajdonsága csak az "irinyi" vagy "arpadter" értékeket veheti fel. A módosítónak a következ˝o értékei lehetnek: • #IMPLIED – Nem feltétlenül szükséges. • #REQUIRED – Szükséges. • #FIXED– Kötelez˝o a jelenléte és az értéke egyaránt. Módosító lehet még a tulajdonság alapértelmezett értéke idéz˝ojelben:

66


Ilyenkor, ha nincs megadva, akkor az "irinyi" értéket veszi fel. A DTD rendelkezik még néhány tulajdonsággal, azonban mint a példákból is láthatjuk, felépítése nem igazán hasonlít az XML dokumentuméra, a jöv˝oben valószínuleg ˝ a most fejl˝od˝o XML Schema lesz az elterjedtebb, mely azon kívül, hogy XML felépítésu, ˝ lehet˝ové teszi saját adat típusok definiálását is, el˝osegítve ezzel a dokumentum igen pontos specifikálását (a CDATA helyett használhatunk int, string adattípusokat). Mint láthattuk, az XML kiválóan alkalmas adathalmazok ábrázolására azonban a megjelenítést nem igazán definiálja. Az XSL nyelv segítségével tudjuk XML dokumentumunkat szinte tetsz˝oleges formátumúvá alakítani. A következ˝o fejezetben err˝ol lesz szó.

7.2. XSL

7.2.

67

XSL

Az XSL-XML páros segítségével megvalósíthatjuk az adatok és a formázás elkülönítését. Ez az architektúra a következ˝o el˝onyös tulajdonságokkal rendelkezik: • szabványos külalak – egy vállalaton belül egységes külalakot használhatnak, amit egyszerre tudnak módosítani • kliensek megkülönböztetése – a különböz˝o kliensek számára különböz˝o módon jelenik meg ugyanaz a tartalom (WAP,Lynx,IE) • különböz˝o médiumok – ugyanazt az adathalmazt szeretnénk papíron, Weben, . . . viszontlátni Az XSL (Extensible Stylesheet Language) [21] stílusleíró nyelv tartalmazza az XPath [22] nyelvet, mely az XML dokumentumok egyes részeinek címzésére szolgál, az XSLT (XSL Transformations) [23] nyelvet, mely definiálja a transzformációt az XML fából egy másik formátumba, valamint az XSL nyelvet, mely az egyes objektumok formázásáról gondoskodik. Ezek után nem foglalkozunk a három nyelvel külön-külön, hanem megpróbáljuk o˝ ket együtt alkalmazni. Részletes leírásuk a megtalálható a W3C ajánlásban. Az XML-hez hasonlóan az XSL stíluslapoknak is jólformázottnak kell lenniük, valamint tartalmazniuk kell a névtér deklarációt. Az xsl el˝otagot használó XSL névtér határozza meg azokat az elemeket, melyekre az átalakítás során szükség van. Az XSL-re vonatkozó névtér a W3C oldalán található (http://www.w3c.org/ 1999/XSL/Transform). Az átalakítás folyamán az XSL sablon feladata, hogy meghatározza egy adott elem helyét az XML dokumentumban és definiáljon egy szabályt vagy szabályrendszert, mely segítségével az adott elemet átalakítja. A sablont, mellyel az adott elemet helyettesítjük, a template elem használatával definiálhatjuk. <xsl:stylesheet xmlns:xsl="http://www.w3c.org/1999/XSL/Transform" xmlns:Pelda1="http://wilma.cab.u-szeged.hu:8080/ cocoon/xslp1.xml"> <xsl:template match="Pelda1:Feladat"> ez kerül az adott elem helyére

Az eredmény megtekintéséhez szükségünk van egy olyan eszközre, amely a transzformációt elvégzi. Ilyen eszköz például a Ms Internet Explorer. Egy központosított megoldás, ha az átalakítás a webszerveren történik meg és böngész˝onknek már csak a kimenetet kell megjelenítenie. Erre több szoftver környezet is létezik, mi az Apache webszerver Tomcat servlet motorjára

68


épül˝o Cocoon környezetet használjuk. Az eredmény a 7.1 ábrán látható. Itt nem vettük figyelembe az elem tulajdonságait, tartalmát. Az xsl:apply-

7.1. ábra. Egy egyszeru˝ transzformáció templates segítségével a feldolgozó végigjárva az XML dokumentumot, a kritériumnak megfelel˝o elemek értékeit egymás után helyezi.

<xsl:stylesheet xmlns:xsl="http://www.w3c.org/1999/XSL/Transform" xmlns:Pelda1="http://wilma.cab.u-szeged.hu:8080/ cocoon/xslp1.xml"> <xsl:template match="Pelda1:Feladat"> <xsl:apply-templates/>

A Feladat elem, mint gyökér elem, minden elemet tartalmaz, melyek így meg is jelennek a kimeneten. Ezekb˝ol egy elemet a value-of select="" XPath függvénnyel tudunk kiemelni. Pl:

7.2. XSL

69

Hello <para>Ez egy bekezdés

A hozzá tartozó stíluslap:

<xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform"> <xsl:template match="oldal"> <xsl:value-of select="cim" /> <xsl:apply-templates />

Az eredmény a 7.2 ábrán látható. A böngész˝o fejlécében megjelent az oldal címe, azonban a cím megjelent a szövegben is. Attól függetlenül, hogy a cím mez˝o értékét már felhasználtuk, az elem nem törl˝odik a hierarchiából, értéke továbbra is ott szerepel. Értékét a select ="*[not(self::cim)]" utasítás segítségével tudjuk kiszurni. ˝ Itt definiálni kell, hogy melyik tengelyen található cím mez˝or˝ol van szó, ez esetünkben az oldal tengely, azaz saját maga. A kódrészlet: ... <xsl:apply-templates select="*[not(self::cim)]/> ...

Vezérlési szerkezeteket is használhatunk az XML dokumentum átalakítása közben. Ilyen például az xsl:for-each szerkezet, mely segítségével az egy elem által tartalmazott összes elemre külön-külön tudunk muveletet ˝ definiálni.

70


7.2. ábra. Egy elem értéke

<munkatársak> Nagy Tamás Szép Ilona Kiss Tihamér

7.2. XSL

71

<xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform"> <xsl:template match="munkatársak"> <xsl:for-each select="név" >

Vezetéknév Keresztnév
<xsl:value-of select="vezetéknév" /> <xsl:value-of select="keresztnév" />

Az eredmény a 7.3 ábrán látható. Figyeljük meg, hogy ily a módon csak az egy szinttel alacsonyabban fekv˝o levelek érhet˝oek el. Ha az alacsonyabban fekv˝o leveleket szeretnénk megcímezni, akkor használhatjuk az elérési útvonalat fels˝oszint/levél. Sorba is rendezhetjük neveinket az xsl:sort utasítás segítségével. Az xsl:sort utasítás a xsl:apply-templates vagy a xsl:for-each elem tagjaként szerepelhet. Az els˝o xsl:sort utasítás megadja az els˝o rendezési szempontot, a második a másodikat . . . stb. A data-type mez˝o értéke lehet text, number, QName.

72


7.3. ábra. For-each ciklus

<xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform"> <xsl:template match="munkatársak">
<xsl:apply-templates select="név"> <xsl:sort select="vezetéknév"/> <xsl:sort select="keresztnév"/>
<xsl:template match="név">
<xsl:value-of select="vezetéknév"/> <xsl:text> <xsl:value-of select="keresztnév"/>

El˝oször a munkatársak ágat választjuk ki, itt sorba rendezzük az név elemeket a vezetéknév, majd keresztnév elemek szerint. Ezek után kiválasztjuk a név ágat, mely ekkor már sorba van rendezve és kiíratjuk. A következ˝o

7.2. XSL

73

példában a xsl:for-each, a xsl:sort, xsl:number szerkezetek segítségével sorba rendezzük listánkat és sorszámot is adunk a sorokhoz. <xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform"> <xsl:template match="munkatársak"> <xsl:for-each select="név"> <xsl:sort select="vezetéknév"/> <xsl:sort select="keresztnév"/>
<xsl:number value="position()" format="1. "/> <xsl:value-of select="."/>

Használhatjuk a xsl:if és a xsl:choose feltételes utasításokat elágazások kezelésére. A következ˝o példában táblázatba íratjuk a neveket és minden Ildikó keresztnevu˝ egyén elé egy jelet teszünk.

<xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl="http://www.w3.org/1999/XSL/Transform"> <xsl:template match="oldal"> <xsl:apply-templates/>
<xsl:template match="név"> <xsl:if test="keresztnév=’Ilona’">> <xsl:apply-templates/>

Figyeljük meg, hogy a név elem az oldal elem egy ága, így a megjelenítésben is érvényesek rá az oldal elemre érvényesített szabályok, ill. nem fog külön megjelenni, hanem az oldal elemen belül. Az XML nyelvnek itt csak néhány fontosabb tulajdonságát ismertük meg, részletesebb áttekintésre az el˝oadásra rendelkezésre álló id˝o szukössége ˝ miatt miatt nincs lehet˝oségünk. Találkozni fogunk még vele a következ˝o

74


két fejezetben, valamint a Java nyelvnél ahol Java függvények segítségével fogunk XML dokumentumokat értelmezni, feldolgozni.

8. fejezet

WEBDAV A HTTP protokollt els˝osorban az adatok letöltésére hozták létre, nem a legalkalmasabb elosztott, közös munkarendszerek számára. A Web azonban, mint közeg, kiválóan alkalmas lenne ilyen tevékenységek végzésére, valamint igen nagy igény mutatkozik az elosztott, közös munkát támogató rendszerek iránt. Ezért az IETF Web Distributed Authoring and Versioning (WebDAV) munkacsoportja továbbfejlesztette, kiterjesztette a HTTP protokollt, hogy megfelel˝o alapot nyújtson e rendszerek számára. A WebDAV [24] protokoll a következ˝o szolgáltatásokat nyújtja: • tulajdonságok(properties) - Tulajdonságokat rendelhetünk egyes objektumokhoz. • elemek halmaza(collections) – Létrehozhatunk különböz˝o dokumentum halmazokat és lekérdezhetjük a hierarchiájukat, könyvtárlistázáshoz hasonlóan. • zárolás (locking) – A felülírások megel˝ozésére szolgáló egyszeru˝ mechanizmus a párhuzamos hozzáférés kezelésére. • névtér muveletek ˝ (namespace opreations) – Webes er˝oforrások és hierarchiájuk másolása, mozgatása.

8.1.

Metódusok

A felsorolt feladatokat a következ˝o metódusokkal valósítja meg: • PROPFIND – lekérdezi az URI segítségével megcímezett er˝oforrás általunk megadott paramétereit. • PROPPATCH – manipulálja az URI segítségével megcímezett er˝oforrás általunk megadott paramétereit. 75

76

FEJEZET 8. WEBDAV • MKCOL – segítségével tudunk új er˝oforrásokat, er˝oforráshalmazokat létrehozni • GET, HEAD – változatlan. • POST – változatlan. • DELETE – er˝oforrások, vagy er˝oforrások halmazának törlése. Ha egyszerre többet szeretnénk törölni, de egyet vagy többet nem sikerül, akkor egyet sem fog törölni. (A konzisztens állapot meg˝orzése végett). • PUT – er˝oforrásokat tölthetünk fel a szerverre, ha a megfelel˝o hierarchia már létre van hozva a MKCOL által. • COPY – er˝oforrások, er˝oforráshalmazok másolását biztosítja beállítható mélységben. • MOVE – hasonló mint a COPY csak törli az er˝oforrást. • LOCK – zárolás, b˝ovebben a 8.2 szakaszban. • UNLOCK – zárolás feloldása.

8.2.

Zárolás

A zárolás legegyszerubb ˝ formája a kizárólagos (exclusive) zárolás. Ekkor a hozzáférés joga csak egy egyed számára biztosított. Gyakran azonban nem célszeru˝ ilyen szigorú szabályt alkalmazni, elég az is, ha a rendszer értesíti a résztvev˝oket arról, hogy más is megnyitotta a dokumentumot. Ez a megosztott zárolás (shared lock). A tapasztalat azt mutatja, hogy egy kizárólagos zárolási üzemmódot használó program lefagyása komoly problémát jelenthet a többi résztvev˝o számára.

8.3.

Paraméterek továbbítása

A HTTP1.x kérés, válasz üzenetekben két módon továbbíthatunk paramétereket: a kérés fejlécben és a kérés törzsben. A WebDAV paraméter neveket egy-egy URI azonosítja, biztosítva a decentralizált névteret, az értékeket pedig jól formázott XML kód tartalmazza. Ilyen értékek átvitelére már nem alkalmas a HTTP fejléc, melynek hossza ugyan nincs korlátozva, azonban egyes implementációkban ez csak 256 karakter. Így a törzset használjuk a paraméterek átvitelére.

8.3. PARAMÉTEREK TOVÁBBÍTÁSA

PROPPATCH /bar.html HTTP/1.1 Host: www.foo.com Content-Type: text/xml; charset="utf-8" Content-Length: xxxx Jim Whitehead Roy Fielding

77

78

FEJEZET 8. WEBDAV

9. fejezet

WAP 2001-ben 1000 millió mobil el˝ofizet˝o volt, csaknem annyi, mint amennyi vezetékes (1045 millió). A mobil el˝ofizet˝ok tábora ígéretes, kihasználatlan piac. A szolgáltatók sikerének titka az ún. "killer" alkalmazások kifejlesztése. Ezek olyan alkalmazások, melyekért a felhasználók nagy része hajlandó fizetni. Itt nem az olyan hagyományos alkalmazásokra kell gondolnunk, mint a Web böngészés, mivel ez a jelenlegi technikai korlátok miatt valószínuleg ˝ nem fog széles körben elterjedni. Kihasználhatjuk azonban a mobil felhasználók egyedi képességét, a mobilitásukat, olyan szolgáltatások biztosításával, melyek helyhez köt˝odnek (a szolgáltató tudja, hogy a felhasználó hol tartózkodik). Ilyen alkalmazás például a közlekedési információk szolgáltatása az aktuális körzetben. Népszeru˝ lehet az adott körzetben található éttermek, kereskedelmi akciók, események közlése. A mobilitáson túl, ki lehet használni az állandó rendelkezésre állást (mindig nálam van a mobil) banki tranzakciók, szálloda foglalás és hasonló feladatok elvégzésére. A fenti alkalmazások szolgáltatásához szükség van egy szabványos, mindenki által elfogadott környezetre, mely a fejleszt˝ok számára a megfelel˝o interfészeket, szolgáltatásokat biztosítja. A WAP (Wireless Application Protocol) [25] specifikáció és architektúra a legnagyobb mobiltelefon gyártók együttmuködésével ˝ jött létre (az teljes gyártókapacitás 90

9.1.

WAP

A WAP modell átveszi a WWW modell felépítését, kib˝ovítve azt néhány hasznos tulajdonsággal. A legfontosabb újítások: • Push • Telephony Support (WTA) Ellentétben a klasszikus kérés-válasz modellel, melyben a tartalmat a kliens kéri, (pull) az új szolgáltatásban a szerver kérés nélkül küldi az információt (pl.: közlekedési információk a környéken, éttermek a környéken, 79

80

FEJEZET 9. WAP

. . . ). A WTA a telefonos és az Internetes technológia ötvözete (egy hivatkozásra kattintva telefonhívást kezdeményezhetek). A felhasználói interfészt a hagyományos webböngész˝ohöz hasonlóan, a mobilban lévo WAP mikroböngészo (microbrowser) biztosítja. A WAP szabványos modellt biztosít, mely lehet˝ové teszi a kommunikációt a mobil terminálok és a webszerverek között. • szabványos címzési modell – hagyományos URL-ek használata tartalom címzésére. • tartalom osztályozás – minden WAP tartalom típusnak hozzá van rendelve egy hagyományos WWW típus. Ez lehetové teszi a WAP felhasználónak, hogy a tartalmat a megfelel˝o módon kezelje. • szabványos kommunikációs protokoll – a WAP kommunikációs protokoll lehet˝ové teszi a böngész˝o és a szerver kommunikációját. A WAP felhasználja a Proxy technológiát, hogy lehet˝ové tegye a kapcsolatot a vezeték nélküli tartomány és az Internet között, mellyel a következ˝oket biztosítja: • protokoll átjáró (protocol gateway) – az átjáró átalakítja a vezetékmentes protokollt WWW protokollokra. A proxy a DNS kéréseket is biztosítja a keresett URL számára. • tartalom kódolók, dekódolók – a tartalom kódolók a WAP tartalmat optimális formátumává alakítják, igyekezve optimalizálni a mobil átviteli vonal használatát. • User Agent Profile Manager – leírja a kliens kapacitását és preferenciáit. • tároló proxy(Caching Proxy) – csökkentheti a hálózat terhelését.

9.1.1.

A WAP architektúra

A WAP architektúra átülteti az Interneten használt, bevált protokollokat a vezetékmentes hálózati körülményekre (kis sávszélesség, nagy késleltetés, bizonytalan kapcsolat). A protokollok itt bináris kódolásúak, mivel így jelent˝osen csökkenthet˝o az üzenetek mérete. Az átviteli réteg biztosítja a kapcsolatmentes átviteli módot WDP (Wireless Data Protcol) segítségével, mely az UDP vezetékmentes megvalósítása. A WTP (Wireless Transfer Protocol) (a TCP mobil megfelel˝oje) segítségével a kapcsolatorientált átviteli mód is definiált. A szállítási réteg az alábbi információ struktúrák átvitelét biztosítja: • Hypemedia Transfer – Biztosítja az önleíró hipermédia er˝oforrások átvitelét a WSP (Wireless Session Protocol) és a WTP (Wireless Transaction Protcol) segítségével.

9.1. WAP

81

• Streaming – audió és videó átvitelt támogat. • Message Transfer – aszinkron multimédiát tartalmazó üzenetek továbbítását oldja meg MMS Encaptulation (Multimedia Message Service Encaptulation) protokoll segítségével. A viszonyréteg (session service) segítségével egyszerre több típusú forgalmat is fogadhat a mobil felhasználó, illetve lekérdezhet˝o az egyes típusokhoz tartozó állapota. Többek között a következ˝o szolgáltatásokat biztosítja: • Capability Negotation – segítségével lekérdezhet˝o, átvihet˝o, menedzselhet˝o a kliensekhez, felhasználókhoz és a hálózati eszközökhöz tartozó képességeket, tulajdonságokat leíró információ. • Push-OTA – A Push-OTA (Push Over The Air) viszony szolgáltatás biztosítja a hálózat által kezdeményezett átvitelek továbbítását az alkalmas kliensek részére. • sync – segítségével szinkronizálhatjuk a másolt adatot. • cookies – segítségével állapotokat menthetünk le több tranzakción át a kliensen és a proxy-n. Az alkalmazási váz egy általános alkalmazási környezetet biztosít a WWW, Internet, és mobiltelefonos technológiák kombinációjából, többek között a következ˝o szolgáltatásokat nyújtja: • WAE/WTA User Agent – WAE egy mikro-böngészo környezet, mely támogatja a WML-t, XHTML-t, több stílusleíró nyelvet, valamint szkriptek futtását és telefonos szolgáltatásokat. • Push – általános módszert biztosít arra, hogy a hálózat adatátviteli szolgáltatást kezdeményezzen a területén lév˝o mobilok számára • Multimedia Messaging – multimédiás adatok átvitelét és feldolgozását biztosítja (pl.: email) • Content Formats – támogatást biztosít több jól definiált adatforma számára, pl.: képek, hang, videó, telefonkönyvsorok, . . . stb. A biztonsági szolgáltatások a WAP architektúra alapvet˝o szolgáltatásai közé tartoznak. A legtöbb rétegben megtalálhatóak valamilyen formában. • Cryptographic Libraries – az alkalmazási környezet tartalmazza ezen modulokat az adat aláírására. • azonosítás – a HTTP és a TLS protokollok által kínált eljárásokat biztosítja.

82

FEJEZET 9. WAP • személyazonosság (identity) – WIM (Wireless Identity Module) modul biztosítja azokat a metódusokat, melyek segítségével tárolhatjuk és feldolgozhatjuk a felhasználó személyazonosságát érint˝o adatokat. • PKI – a modul támogatja a nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusok használatát. • biztonságos átvitel – a WTLS (Wireless Transport Layer Security) a datagrammokon, míg a TLS a kapcsolatorientált részen keresztül biztosítja a titkosítást.

A szolgáltatás felderít˝o szolgáltatás a WAP architektúra egy alapvet˝o része, mely a titkosításhoz hasonlóan a legtöbb rétegben megtalálható. • EFI – Az EFI (Extrenal Functional Interface) segít egy alkalmazásnak, annak megállapításában, hogy milyen küls˝o szolgáltatások vannak az eszközön, • ellátás (provisoning) – ellátja az klienst a hálózati eszközök eléréséhez szükséges paraméterekkel. • böngészés felderítés (Navigation Discovery) – segít felderíteni az új hálózati szolgáltatásokat böngészés közben. • szolgáltatás felderítés (Service Lookup) – a keresett név segítségével kereshetjük a szolgáltatás paramétereit, pl.: DNS A következ˝o fejezetben a WML nyelvvel ismerkedünk meg, mely a megjelenítéssel, felhasználói akciók kezelésével foglalkozik.

9.2. WML

9.2.

83

WML

A WML (Wireless Markup Language) a WAP architektúra által biztosított Micro Browser segítségével jeleníthet˝o meg mobil készülékeken. A WMLben készült oldalakat kártyacsomagnak (Deck), míg az egyes oldalrészeket kártyáknak (Card) nevezzük. A felhasználó tulajdonképpen egy-egy kártyát lát a képerny˝ojén. A WML oldalak nem különböznek túlzottan a HTML-ben megírt oldalaktól, ugyanúgy jelöl˝oelemeket használnak, csak a nyelvtan szigorúbb, az XML-hez hasonlóan. Az oldalakat tartalmazó fájlok kiterjesztése általában .wml. A WML elemek f˝oleg szöveg kezelésére vannak kiélezve, táblázatok és képek használata nem ajánlott. A kis és a nagy betuk ˝ különböz˝oek (az XML hagyományait követve). A kártyacsomagot, a benne lév˝o összes kártyával a mobil készülék egyszerre tölti le, majd a felhasználó ezek között böngészhet. A WML oldal felépítése a következ˝o: • az els˝o sorban definiálni kell a használt XML verziót.

• a második sorban definiálni kell a használt DTD-t.

• a következ˝o résznek pedig < WML > elemek között kell lennie.

<wml>
Helló Világ !

A 9.1 ábrán látható a fenti sorokból összeállított oldal. A WAP oldal megtekintésére több mód van.

84

FEJEZET 9. WAP

9.1. ábra. Egy egyszeru˝ WML oldal

<wml>
egyszeru
<em>kiemelt
<strong>eros
vastag
dolt
aláhúzott
nagy
<small>kicsi

Mi a Nokia Mobile Internet Toolkit-et használtuk. Ritkán fejlesztenek csak WAP oldalakat, gyakrabban alkalmazzák az XML-t, mint adatdefiniáló nyelvet és egy XSL séma segítségével az aktuális böngész˝ot˝ol függ˝oen WML-re vagy más megfelel˝o nyelvre transzformálják. Egy erre alkalmas eszköz a Cocoon, mely a http://wilma.cab.u-szeged.hu:8080/cocoon/ címen

9.2. WML

85

9.2. ábra. Szövegformázások

a kabinetben is elérhet˝o. Szöveg formázásra a példában látott utasítások használhatóak. Táblázatot a < table >< tr >< dt > elempárokkal hozhatunk létre. Az igazítást a < table > elem align tulajdonságával adhatjuk meg L, R, C értékekkel. A WML az < anchor > elem segítségével hivatkozásokat is kezel, a következ˝o tulajdonságokkal rendelkezik:

• feladat (task) – go, refresh, prev e funkciók közül választhatunk a hivatkozás elérési útjának megadásakor.

• cím – A kiírandó címet adhatjuk meg.

• gyors-billentyu˝ (access key) - megadhatjuk, melyik billentyu˝ lenyomására aktiválódjon a link

Egy kártyacsomag több mint egy kártyát tartalmazhat, ezek között is közlekedhetünk az < anchor > elem segítségével.

86

FEJEZET 9. WAP

<wml>
Az elso kártya
A másodikra!

A második kártya. Az előző!

9.3. ábra. Hivatkozások A WML is biztosítja a felhasználók által bevitt adatok kezelését. Két elemtípus áll rendelkezésünkre az input és a select elem. Az input elem egy szövegbeviteli objektumot valósít meg. Megadhatjuk a bevitt szöveg formátumát a format tulajdonsággal. A felhasználó böngész˝oje e beviteli maszk

9.2. WML

87

szerint ellen˝orzi a bevitt szöveg helyességét. Amennyiben nem helyes a bevitt szöveg, a böngész˝o ezt jelzi a felhasználónak. Az input elem f˝obb tulajdonságai: • név (name) – a beviteli elem neve, kötelez˝o. • érték (value) – az alapértelmezett értéket adhatjuk meg, opcionális. • típus (type) – a megjelenítési módját adhatjuk meg (text|password). • formátum (format) – a beviteli, érvényesítési maszkot adhatjuk meg a következ˝o karakterek segítségével: A – minden nagybetut ˝ engedélyez. a – minden kisbetut ˝ engedélyez. N – minden számot engedélyez. X – minden nagybetut ˝ és számot engedélyez. x – minden kisbetut ˝ és számot engedélyez. M – mindent engedélyez. *f – bármennyi f típusú karaktert engedélyez (itt f a fenti értékeket veheti fel). – nf – n darab f típusú karaktert engedélyez (itt f a fenti értékeket veheti fel). – \C – a C vagy bármely más karaktert beilleszti az adott helyre. – – – – – – –

pl.: NNNNN\-NNN • cím (tite) - cím. • sorrend (tabindex) – a tabulátorsorrendben elfoglalt hely. A select elem a HTML-ben megismert módon viselkedik, ill. hasonló tulajdonságai vannak. A különbség annyi, hogy itt rendelkezhet egy optgroup elemmel, mellyel az options elemek csoportokra bonthatók. <wml>
<select name="csoport">

88

FEJEZET 9. WAP

9.4. ábra. Választó

Definiálni tudunk beviteli elemcsoportokat a fieldset elem segítségével. Hasznos feladatokat láthat el a Timer elem, mely segítségével a lap betöltése után beállított id˝o elteltével megadott esemény következik be.

<wml>
Ez 30 másodpecig látható utána a legelsö példának megfelelö oldal töltodik be

Tudunk változókat is deklarálni, melyek segítségével adatokat vihetünk át egyik kártyáról a másikra, ill. az adott kártyákon lév˝o beviteli elemek értékeire hivatkozhatunk.

9.2. WML

89

9.5. ábra. Timer

<wml>
<select name="evfolyam"> Tovább

Az elözö oldalon a $evfolyam. évfolyamot választottad ki

A példákból kiderült, hogy a WAP/WML páros az igen korlátozott lehet˝oségek ellenére is hatékony eszköz lehet. Több fontos funkciót nem tárgyaltunk terjedelmi okok miatt. Aki szeretné jobban megismerni a mobil

90

FEJEZET 9. WAP

Internet világát, sok hasznos információt talál a WML-r˝ol a NOKIA WML reference [26] kiadványában, valamint a www.forum.nokia.com címen.

II. rész

Dinamikus tartalom

91

10. fejezet

Bevezeto˝ A statikus weboldalak igen fontos szerepet töltöttek be a WWW szolgáltatásaiban az Internet h˝oskorában. Ma azonban nagyon sok olyan feladat létezik, melyeket nem lehet, vagy nem célszeru˝ statikus oldallal megoldani. A cégek adataikat többnyire adatbázisokban tartják. Ezekb˝ol az adatbázisokból le lehet ugyan képezni az adatokat különböz˝o eljárásokkal statikus oldalakra, azonban ez több olyan problémát is felvet, mely az információ közzétételének ezen módját kizárja a lehetséges megoldások közül. Vannak olyan egyszeru˝ feladatok is, melyek ugyancsak szükségessé teszik a szerver oldali programfuttatást. Ilyen lehet például egy egyszeru˝ letöltés-számláló az adott oldalon, de lehet például egy internetes portál friss hírek rovata, mely igen gyakran frissül. Ezért nem érdemes statikus weboldalként kezelni. A dinamikus weboldal egyik változata, mely kliensoldali programok (client-side scripts) segítségével kommunikál a felhasználóval. Ilyen feladat lehet például egy a felhasználó által kitöltött kérd˝oív elemeinek ellen˝orzése a szerver bevonása nélkül, de ide tartozhat a webes számológép is. Mi két kliensoldali programozási technológiával fogunk megismerkedni, melyek igen hasonlóak és mindkett˝o egy-egy elterjedt programozási nyelv egyszerusített ˝ változata. Ezek a JavaScript és a VBScript. Szerver oldalon a tartalom frissítését korábban a CGI (Common Gateway Interface) technológiával oldották meg, ma erre sokkal fejlettebb eszközök vannak. A PHP, ASP, JSP, XSP mindegyikét részletesen meg fogjuk ismerni. Ma a vállalatok olyan komplex weben alapuló rendszereket használnak, melyek igen er˝oteljesen használják a Java nyelvet és a nyelvet támogató servlet technológiát. Ezért Java technológiát külön kiemeljük és részletesen foglalkozunk vele.

93

94

˝ FEJEZET 10. BEVEZETO

11. fejezet

Szkript nyelvek A programozási nyelveket feloszthatjuk magas és alacsony szintu˝ nyelvekre. Az alacsony szintueket ˝ gépi nyelveknek is nevezik. A számítógépek az alacsony szintu˝ nyelveket közvetlenül tudják futtatni, a magasabb szintu˝ nyelvekben készült programokat azonban el˝obb le kell fordítani egy a számítógép számára érthet˝obb alacsony szintu˝ nyelvre. A magas szintu˝ nyelvek el˝onye, hogy segítségükkel sokkal könnyebb feladatokat megoldani. A magasabb szintu˝ nyelven megírt programok kevésbé platformfügg˝ok, mint az alacsony szintuk. ˝ Napjainkban a legtöbb feladatot magas szintu˝ nyelven megírt programok oldják meg, melyek futtatása két módon lehetséges: fordító vagy interpreter segítségével. Az els˝o esetben a teljes programot lefordítják alacsony szintu˝ programra és azt futtatják. A második esetben egy interpreter olvassa be futtatáskor a programkódot és azt lefordítva futtatja. A szkript nyelvek az utóbbi csoportba tartoznak. A következ˝okben két népszeru˝ szkript nyelvet tekintünk át: a Perl-t és a Python-t.

95

96

11.1.

FEJEZET 11. SZKRIPT NYELVEK

Perl

A Perl (Practical Extraction and Report Language) nyelv egy betöltéskor fordított interpreted - nyelv. Eredetileg rendszeradminisztrációs feladatok megkönnyítésére írta Larry Wall. A nyelv egyszeruen ˝ elsajátítható, mert nem kell az egész nyelvet ismernünk, viszonylag kis rész ismerete is elég a használatához. Ismert nyelvek elemeit tartalmazza, mindent azonnal ki lehet próbálni (nem kell lefordítani . . . ). Az 5-ös verziótól kezdve Objektum Orientált eszközök használatát is támogatja. A Perl program egy egyszeru˝ szövegfájl. A "#" karaktert használja a megjegyzések jelölésére. Az els˝o sorban a szkript interpreterét határozza meg. Ha ez nem lenne ott, akkor a perl <programnév> paranccsal lehetne lefuttatni. Az utasítást mindig egy ";" zárja be. A szövegek egy C programhoz hasonlóan, itt sem tartalmaznak implicit sorvége jelet - ezt a megszokott módon nekünk kell kiírni.

#!/usr/local/bin/perl print "Hello World!!!\n";

Három alapvet˝o adatstruktúra található a nyelvben: skalár, skalárok tömbje és az asszocitív tömb. Ezeket mutatókkal is lehet kombinálni, így lényegében mindenféle adatstruktúrát megalkothatunk. A normál tömbök indexe - általában - 0-val kezd˝odik. Az asszociatív tömböket szövegekkel kell indexelni. A változó nevének els˝o karaktere határozza meg annak típusát: $ skalárokat jelöl @ számmal indexelt tömböket jelöl % asszociatív tömböket jelöl

$napok ="Kedd"; # egyszerű skalár $szam = 100; $napok[3]; # napok nevu tömb negyedik eleme @napok; # az egész tömb ($napok[0], .. , $napok[$#napok]) $napok’Kedd’; # napok nevű asszociatív tömb egy eleme %napok; # az egész asszociatív tömb (kulcs, érték párok) $#napok; # napok tömb utolsó indexe

A változókat futás közben értékeli ki, hogy eldöntse a típusukat. A változók és az egyéb utasítások kód blokkokban helyezkednek el. Egy-egy ilyen blokkot kapcsos zárójel határol. Néhány példa:

11.1. PERL

97

{ $i = 100 } while(feltétel) { ... végrehajtja a kódot ha a feltétel igaz; } until(feltétel) { # a while ellentéte ... végrehajtja a kódot amíg feltétel hamis; } do { ... végrehajtja ezt legalább egyszer ... ... megáll ha feltétel igaz ... } while(feltétel); do { ... végrehajtja ezt legalább egyszer ... ... megáll ha feltétel hamis ... } until(feltétel); if (feltétel1) { feltétel1_kód igaz; } else { ... nincs igaz a feltétel1 és feltételN között; } if (feltétel1) { ... feltétel1_kód igaz; } elsif (feltétel2) { feltétel2_kód igaz; .... } elsif (feltételN) { feltételN_kód igaz; } else { ... nincs a feltételek között igaz; } unless (feltétel1) { # ellentéte az "if" kapcsolónak. ... ha hamis akkor ezt végrehajtja; }

Kód blokkok egymáson belül is létrehozhatóak. Azok a változók, melyeket az ilyen kód blokkokban deklarálunk, globális változók, kivétel ez alól a my vagy local szóval kezd˝od˝o változó deklaráció. Ilyenkor a változó az adott blokkban és az azon belüli blokkokban látszik. A a Perl interpreter megpróbál mindent kiértékelni, ami nincs idéz˝ojelben. A Perl három idéz˝ojelet különböztet meg: • dupla idéz˝ojel " – karakterláncok határolására használjuk, a Perl interpreter kiértékel minden skalárt, mely ilyen idéz˝ojelben van.

98

FEJEZET 11. SZKRIPT NYELVEK • egyszres idéz˝ojel ’ – a Perl interpreter az egyszeres idéz˝ojelben lev˝o tartalmat nem értékeli ki. • egyszeres vissza idéz˝ojel ‘– segítségével a shell programban értéket adhatunk egyes változóknak.

Példa: 1 #!/usr/bin/perl 2 $a="100"; 3 print "\$a = $a \n"; 4 print ’\$a = $a \n’; 5 print "\n\n BEEP! \a \LNÉHÁNY ÜRES \ESOR ITT \n\n"; 6 $datum = ` date +%D` ; 7 print "Ma [$datum] \n"; 8 chop $date; 9 print "Dátum a carriage return levágása után: [".$datum."]\n";

Az eredmény: $a = 100 \$a = $a \n BEEP! néhány üres SOR ITT Ma [02/04/2002 ] Dátum a carriage return levágása után:: [02/04/2002]

A második sorban egy karakterlánc értéket ad az $a változónak. A változót nem kell külön deklarálni, mivel az els˝o használatnál ez megtörténik. A harmadik sorban kiíratjuk a $a változó értékét dupla idéz˝ojelben. A negyedik sorban a Perl nem értékel ki semmit, kiírja a tartalmat. A hatodik sorban az idéz˝ojelek között találjuk meg azt, amit a parancs sornál begépelnénk. A Perl támogatja a tömbök kezelését, hogy lehet˝ové tegye az adatok csoportosítását. Két tömb típust használhatunk. Az egyikben az elemek számokkal, a másikban szöveggel vannak indexelve. Mint már láthattuk, az egyszeru˝ tömbök nevét a @ jellel kezdjük. Egy példa az egyszeru˝ tömbök használatára: 1 2 3 4 5

#!/usr/bin/perl @t1 = (10,24,39); @t2 = (’monitor’, ’egér’, "port"); $a = 1; $b = 2; $c = ’3’; @t3 = ($a, $b, $c);

11.1. PERL

99

A tömbök másik típusát az asszociatív tömbök képezik. Az asszociatív tömb tulajdonképpen egy egyszeru˝ tömb indexenként két elemmel. Az els˝o elemet kulcsnak(key), a másodikat értéknek nevezik. Az asszociatív tömbben a kulcsok segítségével tudjuk az értékeket elérni. A következ˝o példában az asszociatív tömb kezelését nézzük át:

1 #!/usr/bin/perl 6 %subscripts = ( 7 ’bmp’, ’Bitmap’, 8 "cpp", "C++ Source", 9 "txt", ’Text file’ ); 11 $bm = ’asc’; 12 $subscripts{$bm} = ’Ascii File’; 14 print "\n ==================== \n"; 15 print %subscripts; 17 print "\n =========== foreach ========= \n"; 18 foreach $key (keys (%subscripts)) { 19 $value = $subscripts$key; 20 print "Key = $key, Value = $value \n";} 23 print "\n === foreach sort ========= \n"; 24 foreach $key (sort keys (%subscripts)) { 25 $value = $subscripts$key; 26 print "Key = $key, Value = $value \n";} 29 print "\n =========== each() ========= \n"; 30 while (($key,$value) = each(%subscripts)) { 31 print "Key = $key, Value = $value \n";}

Egy subscripts nevu˝ asszociatív tömböt hoztunk létre a 6.-tól a 9. sorig. Listaként három elempárt adtunk hozzá. A 11. sorban egy új elemet csatoltunk, hozzárendelve a $bm változót a kulcshoz és értéket adva az új elemnek.

100


==================== txtText filecppC++ SourceascAscii FilebmpBitmap =========== foreach ========= Key = txt, Value = Text file Key = cpp, Value = C++ Source Key = asc, Value = Ascii File Key = bmp, Value = Bitmap === Key Key Key Key

foreach sort = asc, Value = bmp, Value = cpp, Value = txt, Value

========= = Ascii File = Bitmap = C++ Source = Text file

=========== each() Key = txt, Value = Key = cpp, Value = Key = asc, Value = Key = bmp, Value =

========= Text file C++ Source Ascii File Bitmap

A 17. sorban a foreach utasítás segítségével végigmegyünk a tömbön. A keys() függvény visszaadja a kulcsok listáját. A 23. sorban hasonló módon végigmegyünk a tömbön, csak itt el˝oször sorba rakjuk tartalmát a sort() függvény segítségével. Sokkal hatásosabb az each() függvény használata, mert itt csak egy ciklus kell az elem értékének és kulcsának kinyeréséhez. A 30. sorban a $key elem az each() függvény által visszaadott els˝o értékkel, míg a $value a második értékkel kerül összehasonlításra. Amikor Perl nyelven tömbökkel dolgozunk, tulajdonképpen listákat használunk. Elvehetünk, hozzáadhatunk elemeket a listákhoz. A következ˝o példában a 17. sorban megfigyelhetjük, hogy milyen egyszeru˝ módon megoldható egy tömb elemeinek kiíratása. A Perl veszi a @words tömb egyes elemeit, majd ezeket $i értékéül adja. A 38.-as sorban a @x és @y tömb els˝o két értékét kapja értékül. A tömb többi eleme változatlan marad.

11.1. PERL

101

1 #!/usr/bin/perl 6 $a = ’RFI’; 7 $b = ’UPS’; 8 $c = ’SPIKE’; 10 @words = (’DC’,’AC’,’EMI’,’SURGE’); 12 $count = @words; 17 print "\n \@words = "; 18 for $i (@words) { 19 print "[$i] "; 20 } 22 print "\n"; 26 for ($i=0;$i<$count;$i++) { 27 print "\n Words[$i] : $words[$i];"; 28 } 32 print "\n"; 33 print "=" x 40; 34 print "\n"; 38 ($x,$y) = @words; 39 print "x = $x, y = $y \n"; 40 ($w,$x,$y,$z) = @words; 41 print "w = $x, x = $x, y = $y, z = $z\n"; 43 ($anew[0], $anew[3], $anew[9], $anew[5]) = @words; 45 $temp = @anew; 50 print "=" x 40; 51 print "\n"; 53 print "Az elemek száma az anew-ben = ". $temp, "\n"; 54 print "Utolsó index = ". $#anew, "\n"; 55 print "Az új Anew tömb: "; 56 $j = 0; 57 for $i (@anew) { 58 print "\n $anew[$j] = is $i "; 59 $j++; 60 } 61 print "\n";

A tömbök után tekintsük át a fájlkezelést. Fájlokat az open(kezel˝o,"fájl név") utasítással tudunk megnyitni a következ˝o paraméterekkel: • open(elsof,"teszt.dat") – megnyitja a fájlt olvasásra, ekkor a megnyitandó fájlnak léteznie kell, ha hibakezelést is akarunk végezni, akkor azt a következ˝o módon tudjuk megoldani:

open(elsof,"test.dat") || die "\n $0 Nem tudom megnyitni $! \n";

• open(elsof,">teszt.dat") – megnyitja a fájlt írásra, ha még nem létezett, létrehozza, ha már létezett megsemmisíti és létrehozza.

102


• open(elsof,">>teszt.dat") – megnyitja a fájlt írásra, ha még nem létezett, létrehozza, ha már létezett hozzáfuzi. ˝ • open(elsof,"+ >teszt.dat") – megnyitja a fájlt írásra, olvasásra, ha még nem létezett létrehozza. Fájlba írni a print elsof "Ezt irjuk be" paranccsal tudunk. Ha több fájlunk is nyitva van írásra, a print parancsok el˝ott kiadott select parancsokkal tudunk célt változtatni. Pl.: open(elsof,">test.dat"); open(masodikf,">test1.dat"); select elsof; print "Ez az elsof fájlba kerül"; select masodikf; print "Ez az masodikf fájlba kerül";

A Perl nyelv nagyon er˝os karakterlánc keres˝o, cserél˝o függvényekkel rendelkezik. Egy karakterlánc keresésére az alábbiakban láthatunk egy példát:

if ($a = /"menu"/) { print "\n Megvan a menu szó ! \n"; }

Egy karakterlánc kicserélése a szövegben:

$expr =

s/"régi"/"új"/gie

A g, i, e paraméterek opcionálisak. Ha g nem szerepel, akkor csak az els˝o el˝ofordulás lesz kicserélve, az i betu˝ a case insetnsitive módot jelöli. Az e betu˝ tudatja a Perl-lel, hogy az új karakterláncot, mint Perl kifejezést kell értelmeznie.

11.1.1.

Alprogramok

Egy alprogramot nem kell el˝ore deklarálni ahhoz, hogy használhassuk. Az alprogramoknál a paraméterlistát sem kell deklarálni, mert ez változhat. A hívott alprogram a paramétereket a @_ listán keresztül kapja meg. Az alprogram utolsó utasításának értéke lesz a visszatérési érték, hacsak nincs egy return utasításban más megadva.

11.1. PERL

103

sub max { my $max = pop(@_); foreach $elem (@_) { $max = $elem if $max < $elem; } $max; }

Alprogram hívása: &NEV; az aktuális @_-t adja tovább &NEV(LISTA); Ha &-t írunk, akkor () kötelezo NEV(LISTA); & elhagyható ha van () vagy már deklarált NEV LISTA; () elhagyható, ha a NEV már deklarált

Alprogram hívása akkor megy ilyen egyszeruen, ˝ ha az o˝ t tartalmazó modulban látható. Ha ett˝ol eltér˝o modulban lett deklarálva, akkor modulhivatkozással, vagy valamilyen objektum-orientált technikával kell meghívni a kívánt eljárást (ld. késôbb). $m = &max(1,2,3); a hatás ugyan az $m = max 1 2 3;

11.1.2.

Modulok

A Perl nyelv lehet˝oséget ad különböz˝o láthatósági körök használatára. Ezeket moduloknak nevezzük, amelyeket a package kulcsszó vezet be. A package hatása az adott blokk végéig, vagy a következ˝o package-ig tart. Az újrahasználható kódunkat modulokban tárolhatjuk. Célszeru˝ olyan modulokat kialakítani, melyek egy adott feladatot ellátó függvényeket gyujtenek ˝ össze. Változóink neveit a Perl egy asszociatív tömbben tárolja, melyet szimbólumtáblának nevezünk. Egyszeru˝ nevu˝ globális változókat ne használjunk modulok nélkül. Modulokkal lehet˝oségünk van ugyanazt az egyszeru˝ változónevet többször felhasználni. A változók alapértelmezésben a f˝o csomagba tartoznak(main package). A csomagok közötti váltás tulajdonképpen a szimbólumtáblák cseréjét jelenti. A helyi változókat (my) nem érinti a váltás. Az egyes csomagokba lev˝o változókra az alábbi módon hivatkozhatunk: csomag_neve::valtozo_neve

104


A modulok egymásba is lehetnek ágyazva, ekkor a címzés hasonló, csak a modulneveket két kett˝osponttal elválasztva kell a kifejezés elejére írni. Ilyen egymásba ágyazott moduloknál mindig a teljes útvonalat kell szerepeltetni a kifejezésben. Egy modulban lév˝o nevekhez a use modulnév kulcsszóval férhetünk hozzá. A modulokat implementáló fájlokat a @INC által megadott könyvtárakban keresi a rendszer.

11.1.3.

Objektum Orientált Programozás Perl-ben

Egy objektum csak egy egyszeru˝ referencia, amely történetesen tudja, hogy melyik osztályhoz tartozik. Egy osztály egy package, amely tudja az objektum hivatkozásokat kezelni és van némi támogatása az öröklésre. A metódus egy egyszeru˝ alprogram, amelynek els˝o paramétere egy objektum referencia vagy egy package-név lesz. Az objektum bármilyen referencia lehet, ami rendelkezik azzal a információval, hogy hol jött létre:

package ValamiUj; sub new bless # 1. verzió sub new { # kicsit bonyolultabban... my $self = {}; bless $self; $self->initialize(); return $self; }

A referencia általában egy asszociatív tömb, amely aztán az objektum saját kis szimbólum táblájaként szolgál. Az objektumokat újra meg lehet áldani. Ekkor az objektum az új osztályba kerül, az eredeti osztályát "elfelejti", hisz egy objektum egyszerre csak egy osztályhoz tartozhat. Az osztály egy package. Nincs külön jelölés arra, hogy ez egy osztály, s˝ot még az inicializáló eljárást sem kell new-nak hívni. Egy osztályban csak a metódusok öröklésére van támogatás az @ISA tömbön keresztül. Ez egy modul neveket tartalmazó tömb. Ha egy metódus nem található meg az aktuális packageban, akkor az ebben a tömbben felsorolt modulok lesznek bejárva a hiányzó alprogramért. Ez egy mélységi keresés lesz. Ha itt sem talál semmit és van egy AUTOLOAD nevu˝ függvény, akkor megpróbálja ezzel el˝okeresni a hiányzó eljárást. Ha ez a lehet˝oség sem járt sikerrel, akkor egy UNIVERSALnak nevezett modulban keres a rendszer. Az @ISA tömb szépsége az, hogy menet közben is lehet módosítani, azaz menet közben megváltoztathatjuk egy osztály leszármazási fáját! Nyilvánvalóan az adattagok öröklésére is szükség van egy objektum-orientált nyelvben, ez a Perl-ben az @ISA tömb segítségével megvalósítható.

11.1. PERL

105

package A; sub new { my $type = shift; my $self = ; $self->’a’ = 42; bless $self, $type; } package B; @ISA = qw( A ); # A a B ososztálya sub new { my $type = shift; my $self = A->new; $self->’b’ = 11; bless $self, $type; } package main; $c = B->new; print "a = ", $c->’a’, "\n"; print "b = ", $c->’b’, "\n";

Metódusokra nincs külön jelölés, kivéve a destruktorokat. Alapvet˝oen kétfajta metódus van: • statikus metódus – Ez els˝o paraméterében az osztály nevét kapja meg:

package ValamiUj; sub holvagyok { my ($neve) = @_; print "holvagyok: $neve\n"; }

Ez a következ˝oképpen hívható:

ValamiUj->holvagyok();

• "rendes" metódus – Ez az els˝o paraméterében egy referenciát vár.

106


package ValamiUj; sub new { my $self = ; bless $self; $self->elso = 1; # ez "elso"-vel egyenértékü $self->ize = 42; return $self; } sub kiir { my $self = shift; my @keys = @_ ? @_ : sort(keys(%$self)); foreach $key (@keys) { print "\t$key => $self->$key\n"; } }

És ennek hívása: use ValamiUj; $obj = ValamiUj::new(); $obj->kiir(); # C++ stílus kiir obj "elso"; # "print" stílus

A Perl nyelvet egyszeru˝ feladatok ellátására célszeru˝ felhasználni. Ritkán használjuk az objektum orientált lehet˝oségeit. A mintailleszt˝o képességét és az asszociatív tömbjeit használjuk leggyakrabban. A 12. fejezetben láthatunk egy példát, amikor CGI szkriptként használjuk.

11.2. PYTHON

11.2.

Python

11.2.1.

Bevezeto˝

107

A Python programozási nyelvet Guido van Rossum 1989-ben kezdte el írni. A nyelv nevét a 70-es években közismert "Monty Python’s Flying Circus" BBC komédia sorozat alapján választotta. A nyelvet létrehozásakor azon Unix felhasználóknak szerette volna írni, akik C programozási nyelvhez szoktak; de más nyelvekhez és fejlesztési környezetekhez is könnyen csatlakoztatóvá szerette volna tenni. Most tíz év eltelte után egy objektum-orientált, hibákat kezel˝o, dinamikus adattípusokat alkalmazó, rendszerhívások számtalan lehet˝oségét kezel˝o, hatalmas könyvtárkészlettel rendelkez˝o és számos ablak rendszert támogató nyelvvel állunk szemben. A nyelvet 1991 óta az Interneten fejlesztik. A Python-ban írt programok futtathatók parancssorból és szkriptként is. A Python kódot tartalmazó fájlok kiterjesztése általában .py szokott lenni.

11.2.2.

Változók

A Perl-t˝ol eltér˝oen a változókat nem kell megjelölnünk, egyedüli kikötés az, hogy a név nem lehet a 28 foglalt szó között. Változóinknak nem kell típust definiálni, mivel ez az értékadásnál derül ki. A Python minden eleme objektum, mely rendelkezik identitással, típussal és értékkel. Az identitás az objektum létrehozása után többé nem változik. Az ‘is’ operátorral hasonlíthatjuk össze két objektum identitását, az id() metódus pedig visszaadja egy objektum identitását (a jelenlegi implementációban ez az objektum címe). Egy objektum típusa is állandó az objektum élete alatt. Ez határozza meg, hogy az objektum milyen muveleteket ˝ támogat, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, ill. az objektum lehetséges értékeit. Az objektumok értéke az típusától függ˝oen változhat. A változtatható értéku˝ objektumokat mutábilis, a nem változtathatóakat pedig immutábilis objektumoknak nevezzük. Néhány objektum tartalmazhat referenciát más objektumokra. Ezeket összefoglaló néven konténer típusoknak nevezzük. Ilyen pl. a lista, a vektor, a szótár. A következ˝o típusokat használhatjuk: • None – Ennek a típusnak egyetlen értéke van. Csak egy objektum van ilyen értékkel, amit a beépített None névvel érhetünk el. Az érték hiányának jelölésére használják (pl. egy olyan függvény, ami nem ad vissza értéket). Igazságértéke hamis. • Ellipsis - Hasonlóan a None-hoz, a típusnak egyetlen értéke van, és csak egy objektumnak van ilyen értéke, ami a beépített Ellipsis névvel érhet˝o el. Igazságértéke igaz.. • Szám - A numerikus objektumok értékeit megváltoztathatjuk (mutable).

108

FEJEZET 11. SZKRIPT NYELVEK – Egész (integer) ∗ plain integer – egy gépi szó méretén ábrázolható egész számok. ∗ long integer – az egész számok tényleges megvalósítása. – Lebeg˝opontos számok ∗ float – gépt˝ol függ˝o dupla-pontosságú lebeg˝opontos számok. A határok és a túlcsordulás kezelése a C implementációtól és a gép architektúrájától függ. – Komplex szám ∗ complex – két float számpárral van megvalósítva. »> 1j * 1J (-1+0j) »> 1j * complex(0,1) (-1+0j) »> 3+1j*3 (3+3j) »> (3+1j)*3 (9+3j) »> (1+2j)/(1+1j) (1.5+0.5j) »> a=1.5+0.5j »> a.real 1.5 »> a.imag 0.5

• Sorozat (Sequence) – Véges természetes számokkal indexelt rendezett halmazok reprezentációja. A sorozat i-dik eleme: a[i]. Sorozatokon értelmezve van a szeletelés (slicing): a[i:j] olyan k indexu˝ elemek sorozata, ahol i <= k < j. Kifejezésben használva a szelet (slice) egy azonos típusú sorozat lesz (az indexelése 0-tól kezdve).

– Nem módosítható sorozat (Immutable sequence) - Létrehozás után az objektum nem változhat. ∗ String – A karakterláncok elemei a karakterek.

11.2. PYTHON

109

»> gyumolcs = "banán" »> betu = fruit[1] »> print betu a »> len(gyumolcs) 5 »> for char in gyumolcs: print char b ... »> gyumolcs[:3] ’ban’ »> gyumolcs[3:] ’\xe1n’ A string modult betöltve sok hasznos függvényt használhatunk: »> import string »> string.find(gyumolcs,"a") 1

∗ Vektor (Tuple) – Egy vektor elemei tetsz˝oleges Python objektumok lehetnek. Kett˝o vagy több elemu˝ vektort vessz˝ovel elválasztott listaként adhatunk meg (pl. a = 1, ’hello’,[1,2,3])

»> vektor =’a’,’w’,’23’,34 »> vektor[3] 34 »> vektor[1:114] (’w’, ’23’, 34) »> vektor2=1,2,3,4,’sasda’ »> vektor,vektor2=vektor2,vektor »> vektor (1, 2, 3, 4, ’sasda’)

– Módosítható sorozat (Mutable sequence)– Egyenl˝ore csak egyetlen módosítható sorozat van:

∗ Lista – Egy lista elemei tetsz˝oleges Python objektumok lehetnek. Listát kapunk, ha kifejezések vessz˝ovel elválasztott sorozatát szögletes zárójelek közé tesszük. (pl. [1,’hello’,[1,2,3]]) Üres listával nincs semmi kivételezés: [].

110

FEJEZET 11. SZKRIPT NYELVEK »> lista=[1,"123",[1,2,3,"elem"]] »> lista [1, ”123”, [1, 2, 3, ”elem”]] »> 1 in lista 1 »> for a in lista: print a 1 123 [1, 2, 3, ”elem”] »> a = [1, 2, 3] »> b = [4, 5, 6] »> c = a + b »> print c [1, 2, 3, 4, 5, 6] »> lista[1]="3234234" »> del lista[2] »> lista [1,0 32342340 ]

• Leképezés (Mapping) – Tetsz˝oleges indexhalmazbeli elemekkel indexelt objektumok véges halmaza.. Jelenleg egy leképezés típus van: – Szótár (Dictionary) – Kulcsként csak olyan típusértékek jöhetnek szóba, melyek objektum identitás alapján hasonlítódnak össze és nem érték alapján. A szótár módosítható (mutable). Szótárakat kapcsos zárójelbe téve kulcs:elem -párok vessz˝ovel elválasztott listájaként adhatunk meg. (pl. 1:[’hello’],2:[’világ’]) »> szotar={"egy":"one","ketto":"two","harom":"three"} »> szotar {’egy’: ’one’, ’harom’: ’three’, ’ketto’: ’two’} »> szotar[”ketto”] ’two’ »> szotar.keys() [0 egy0 ,0 harom0 ,0 ketto0 ] »> szotar.values() [0 one0 ,0 three0 ,0 two0 ] »> szotar.items() [(0 egy0 ,0 one0 ), (0 harom0 ,0 three0 ), (0 ketto0 ,0 two0 )]

• Hívható típus (Callable) – Ezekre a típusokra alkalmazható a függvényhívás muvelet. ˝ – felhasználó által definiált függvény (user-defined function) – Függvény definícióval (def ) keletkezett függvény objektumok. – felhasználó által definiált metódus (user-defined method) – Egy ilyen objektum magában foglal egy osztályt, egy példányát az osztálynak (vagy None) és egy felhasználó által definiált függvényt.

11.2. PYTHON

111

– beépített függvény (built-in function) – Egy ilyen objektum lényegében nem más, mint egy kis csomagolás egy C függvény körül. Az argumentumok számát és típusát a C függvény határozza meg. – beépített metódus (built-in method) – Ez a beépített függvény tartalmaz egy objektumot, amit extra argumentumként átad a C függvénynek. • Osztály (Class) • Osztály példány (Class instance) • Modul (Module) • Fájl (File)

11.2.3.

Vezérlo˝ szerkezetek

A Python ismeri a többi nyelvben használt legfontosabb vezérl˝oszerkezeteket. Elágazások: if feltétel: utasítás ha igaz

Alternatív parancs: if feltétel: utasítás ha igaz else: utasítás ha hamis

Láncolt feltételek: if 1feltétel: ha 1feltétel igaz elif 2feltétel: ha 2feltétel igaz, 1feltétel hamis elif 3feltétel: ha 3feltétel igaz,2feltétel,1feltétel hamis else: ha 3feltétel,2feltétel,1feltétel hamis

Ciklusok:

112


While: while kifejezés : utasítás For: for 1kifejezés in 2kifejezés : parancs

11.2.4.

Fájlkezelés

Az open(fájlnév,mód) függvény segítségével tudunk fájlokat megnyitni. Fájlkezelési módok: • r – olvasásra nyitja meg a fájlt. • w – írásra nyitja meg a fájlt, ha már létezik a fájl, akkor törl˝odik. • a – hozzáfuzésre ˝ nyitja meg a fájlt, az adatok automatikusan a végére .íródnak. • r+ – írásra, olvasásra nyitja meg a fájlt. A megnyitott fájlból a read(méret) metódus segítségével tudunk adatokat beolvasni. Ha nincs megadva a méret, az egész fájlt beolvassa. Ha a fájl végére ért, akkor üres karakterláncot ad vissza. Sorokat a readline() metódussal lehet beolvasni. A readlines() metódus beolvassa a fájl sorait egy listába. A write(karakterlánc) metódussal lehet egy karakterláncot fájlba írni. Fájlt a close() metódussal tudjuk bezárni.

»> f=open("pelda.dat","w") »> f.write("1. sor \n") »> f.write("2. sor \n") »> f.close() »> f=open("pelda.dat","r") »> a=f.readlines() »> a [’1. sor \n’, ’2. sor \n’]

11.2.5.

Függvények

Függvényeket definiálhatunk a def parancs segítségével. A Fibonacci sort kiszámító függvény:

11.2. PYTHON

113

»> def fib(n): a,b=0,1 while b fib(6000) 1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89 144 233 377 610 987 1597 2584 4181

A def kulcsszót követnie kell a függvény nevének és paraméterlistájának. A függvény törzsének a következ˝o sorban behúzva kell kezd˝odnie. A függvény bels˝o változói egy új szimbólum táblában vannak eltárolva. A változók neveit a rendszer el˝oször a lokális szimbólum táblában keresi, ezután a globális szimbólum táblában, majd ha ott sem találta akkor a beépített szimbólum táblában. A return segítségével értéket adhatunk vissza. A függvény paramétereinek alapértelmezett értéket is adhatunk. »> def fib(n=100): a,b=0,1 while b fib() 1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89

11.2.6.

Modulok, Csomagok, Névterek

A Python lehet˝ové teszi, hogy nagyobb terjedelmu˝ szkripteket, programcsomagokat a bels˝o struktúrájának megfelel˝oen tagoljunk és ezt a programszövegben is jelezzük. Erre szolgálnak a modulok, amelyek logikailag összetartozó programrészeket fognak egybe. A modul neve az azt tartalmazó fájl neve. A modulok kiterjesztése .py, a konvenciónak megfelel˝oen. Egy modul neve a modulon belül a __name__ modul-globális szimbólumon keresztül hozzáférhet˝o. Modulokat más szkriptekb˝ol az import vagy from module import * utasításokkal importálhatunk. Az els˝o forma a teljes modult, a második a modul bizonyos függvényeit importálja (a ‘*’ helyett ` haszvessz˝ovel elválasztott felsorolás is állhat). A második formában a *’ nálatánál a _’-sal kezd˝od˝o függvények nem importálódnak. A modulok ` állományrendszerbeli keresése a PYTHONPATH környezeti változóban felsorolt könyvtárak sorrendjében történik. A struktúra különböz˝o szintjeit ‘.’-tal választjuk el egymástól. A névterek általában láthatósági tartományokat is jelölnek. A névtér tulajdonképpen név -> objektum leképezések

114


halmaza, jelenleg így is vannak implementálva (szótárakkal). Általános felhasználásra szánt programcsomagokat szervezhetünk ún. csomagokba is, melyek tetsz˝oleges mélységu˝ struktúrával rendelkezhetnek. Példa: Miután függvényünket elmentettük a megfelel˝o könyvtárba fibo.py néven.

»> import fibo »> fibo.fib(100) 1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89

Példa: Csomagkezelés, a megfelel˝o könyvtárstruktúrát felépítve:

Sound/ Top csomag __init__.py Inicializálja a sound csomagot Formats/ Alcsomag a fájlformátumok kezlésére __init__.py wavread.py ... Effects/ Alcsomag az hatások kezelésére __init__.py echo.py ... Importálás: »> import Sound.Effects.echo

11.2.7.

Objektumorientált Programozás Python-ban

A Python osztálymechanizmusa a már ismert programozási nyelvek (C++, Modula-3) osztálymechanizmusának keverékét megvalósítva, lehet˝ové teszi az osztályok használatát. Lehet˝oség van többszörös örökl˝odésre, a származtatott osztály átdefiniálhatja az o˝ sosztályainak metódusait, egy metódus hívhatja az o˝ sosztály metódusát ugyanazon a néven. Az objektumok tartalmazhatnak privát adatokat. Minden osztálytag (az adattagokat is beleértve) publikus, és minden tagfüggvény virtuális. Nincs speciális konstruktor vagy destruktor. Nincs lehet˝oség röviden hivatkozni egy objektum tagjára. Az osztályok maguk is objektumok - valójában a Pythonban minden adattípus objektum. (Azonban nincs minden objektumnak osztálya! Pl.: fájl, integer, lista,...) Beépített típusokat nem b˝ovíthet a felhasználó (nem örökölhet t˝olük). A legtöbb beépített operátor újrahasználható osztálytagként.

11.2. PYTHON

115

class Pelda: a=0 def f(x) print "A metódus"

A vezérlésnek rá kell futnia az osztálydefinícióra, miel˝ott hatása lenne, így akár egy if-ágban is lehet osztálydefiníció! Az osztálydefiníció végén automatikusan létrejön az osztály-objektum. Példányosítani úgy tudunk, mintha egy paraméter nélküli függvényt hívnánk meg ( x = Pelda() ). Az adatattributumokra, mint lokális változókra, él az a szabály, hogy nem kell o˝ ket el˝ore definiálni: els˝o használatukkor jönnek létre. Példa: x = Pelda x.ujv = 1 while x.ujv < 10: x.ujv = x.ujv * 2 print x.ujv del x.ujv

Egy osztálynak egyszerre több o˝ se is lehet. class SzOsztaly(mname.Base1,mname.Base2,...)

Ha egy hivatkozást nem talál az aktuális osztályban, akkor Base1-ben keresi. Ha ott sem, akkor Base1 o˝ seiben. Ezután ha még mindig nem találta, akkor Base2-ben kezdi el keresni és így tovább. Rekord objektumot az alábbi módon hozhatunk létre: class Dolgozo: osztálydefiníció

pass # ez egy üres

John = Dolgozo() John.nev = ’John Cosinus’ John.osztaly = ’Matematikai reszleg’ John.fizetes = 42000

116


12. fejezet

CGI A CGI Common Gateway Interface szabvány lehet˝ové teszi a Web szervek számára más programok futtatását és a kimenetek szövegbe, hangba vagy videóba összegezve a kliensre juttatását. Szabványos felületet biztosítva a CGI lehet˝ové teszi a programozók számára programozási nyelvek széles spektrumának használatát. CGI programok dolgozhatják fel a kliens által kitöltött urlapokat, ˝ számlálhatják az oldalt látogató felhasználókat, adatokat kezelhetnek adatbázisokban és több száz egyéb feladatot oldhatnak meg. A CGI programokat általában szkripteknek nevezik, mert az els˝o CGI programok UNIX shell szkript nyelven (bash, sh) vagy Perl nyelven íródtak. Gyakran használnak azonban C nyelvet is CGI programok írására. A CGI világ azonban megmaradt a szkript elnevezés mellett. Miel˝ott a szerver lefuttatna egy szkriptet, beállítja a környezeti változókat, melyek a szerver állapotát jellemzik. Minden szkript saját változókörnyezettel rendelkezik, mely a szkript futásának kezdetekor jön létre és a szkript futása után megszunik. ˝ A szkript futása kezdetén beolvassa a standard bemenetét, majd futása végén az eredményeket a standard kimenetére írja. Webszervert˝ol függ˝oen a CGI szkriptek bármelyik könyvtárban ill. egy speciális könyvtárban helyezhet˝oek el. A webszerveren minden egyes kérésre a kéréshez tartozó CGI program újra és újra lefut. Az egyes példányok párhuzamosan külön-külön memóriaterületen futnak. Ebb˝ol ered a fájlhozzáféréssel kapcsolatos probléma. A fájl elérésnél figyelni kell a zárolásra és elengedésre. Ez tovább lassítja a végrehajtást. Egy nagyobb forgalmú szerver esetén tehát komolyan figyelembe kell venni ezeket a jelenségeket. A leggyakrabban használt szkript nyelvek: • UNIX shell – alkalmasak kicsi, egyszeru˝ projektek alapjaként. Használatuk azonban biztonsági kockázattal jár, mert a shell szkriptek általában UNIX parancsok listája. • Perl – A Perl egy nagyszeru˝ szkriptnyelv, mely alkalmas komplex adatok kezelésére. Szerkezete, nyelvtana mégis könnyen érthet˝o, 117

118

FEJEZET 12. CGI könnyen megtanulható. A legtöbb olyan funkció, mely egy C programmal megvalósítható, Perl szkriptel egyszerubben ˝ megoldható. Nagy el˝onye továbbá, hogy a legtöbb platformon megtalálható. Az 5-ös verziójától kezdve objektum orientált. A Perl szkriptek kiterjesztése általában pl.

• Python – A Python egy objektum orientált szkript nyelv rengeteg hasznos függvénnyel. Napjaink egyik legelterjedtebb, legkedveltebb szkriptnyelve. • C – segítségével gyors programok írhatóak. Problémát jelent a szabványos C nyelv gyenge karakterlánc kezelése. El˝onye, hogy szinte minden platformon megtalálható és amennyiben csak szabványos elemeket használunk, lefordítható. • C++ – az objektumorientált programokra jellemz˝o módon az egyes elemek itt is könnyen használhatóak több programban. Egy CGI szkript életciklus a következ˝o állapotokból áll: • a program elkezd˝odik • meghívja a do-initialize függvényt. Az els˝o, amit egy szkriptnek meg kell néznie, az a bemenete, a környezete és az állapota. Az alapvet˝o környezeti változók értékeit operációs rendszert˝ol függ˝o módon kell lekérdeznie. (registry az NT esetén, standard környezeti változók UNIX esetén, . . . stb.) A bemenetét a következ˝o módon vizsgálja: – megállapítja hogyan történt a meghívás. Ez általában a REQUEST_METHOD környezeti változó értelmezését jelenti (keresi benne a GET vagy a POST utasítást). – Mint a 16., 18., valamint a 48. oldalakon bemutattuk, a böngész˝o két módon tud adatot küldeni a szerver számára (GET, POST). GET függvény esetén a QUERY_STRING környezeti változó értékéb˝ol kell kiolvasnia az adatokat. POST függvény esetén elleno˝ rizni kell a QUERY_STRING környezeti változó értékét és a szabványos bemenetét is értelmeznie kell. A CONTENT_TYPE környezeti változó értéke alapján esetleg dekódolni is kell az STDIN-en található adatokat • meghívja a do-process függvényt. Itt a céltól függ˝o feladatokat végrehajtja. • meghívja a do-output függvényt. A szabványos kimenetre kiírja a megfelel˝o adatokat. Ez lehet egy HTML oldal kódja, de lehet egy kép bináris kódja is.

˝ ELEMEI 12.1. A CGI ALAPVETO

119

• a program befejez˝odik. A zárolt fájlokat felszabadítja, a memóriát és az egyéb lefoglalt er˝oforrásokat szintén felszabadítja.

12.1.

A CGI alapveto˝ elemei

Mint az el˝oz˝o szakaszban láthattuk, a CGI az információt környezeti változókból nyeri, ill. itt tárolja, biztosítva ezzel az információk állandó rendelkezésre állását mindenki számára. Rendeltetésük szerint három csoportra oszthatjuk a környezeti változókat: Szerver specifikus környezeti változók: • GATEWAY_INTERFACE – a CGI verziója. • SERVER_NAME – a szerver IP címe vagy neve. • SERVER_PORT – az a port, amelyen a szerver a HTTP kérést kapta. (álatlában 80-as) • SERVER_PROTOCOL – a kérés kezel˝o protokoll neve és verziója (pl.: HTTP 1.1). • SERVER_SOFTWARE – A szerver szoftver neve és verziója. Kérés specifikus környezeti változók: • AUTH_TYPE – az azonosítás típusa, ha nincs azonosítás, akkor a NULL értéket veszi fel. B˝ovebben a 18.5 fejezetben olvashatunk róla. • CONTENT_FILE – az adatokat tároló fájl neve, elérési útvonala. • CONTENT_LENGTH – az STDIN bemenetre érkez˝o adat hossza. • CONTENT_TYPE – az adat típusa. • OUTPUT_FILE – a kimenetet fogadó fájl (csak windows estében). • PATH_INFO – relatív útvonal melyet a kérés karakterlánc elé kell illeszteni. • PATH_TRANSLATED - ugyanaz, mint az el˝oz˝o, csak a relatív útvonal helyett itt abszolút útvonalat használunk. • QUERY_STRING – az adat, mely az URL-ben a ’?’ karakter után következett. • REMOTE_ADDR – a felhasználó IP címe. • REMOTE_USER – a felhasználó neve, ha volt azonosítás.

120

FEJEZET 12. CGI

• REQUEST_LINE – a teljes HTTP kérés. • REQUEST_METHOD – a HTTP kérés típusa. • SCRIPT_NAME – a CGI neve. A fenti változók közül a REQUEST_METHOD, QUERY_STRING, CONTENT_LENGTH, PATH_INFO változókat használják leggyakrabban. Ezek meghatározzák, hogyan juthatunk az információhoz és milyen típusú az adott információ.

13. fejezet

Kliens oldali programozás A Web fejl˝odésével felmerült az igény a szerverek terhelésének csökkentésére. A feladatok igen széles skáláját tudjuk a kliens oldalon elvégezni, kezdve a legegyszerubb ˝ kérd˝oív adatainak ellen˝orzését˝ol, a külön csatornán lebonyolított titkosított banki tranzakció kezelésig. A böngész˝o háború mellett a másik nagy csata a Java és az ActiveX technológia csatája volt. Azonban a kliens oldali programok lassúsága, böngész˝ofüggése rövid életuvé ˝ tette a technológiákat. Az alkalmazás tervez˝oknek, készít˝oknek, mérlegelniük kell a különböz˝o paramétereket, miel˝ott döntenének a program futásának helyér˝ol. A felhasználók gyors, könnyen átlátható, könnyen kezelhet˝o, stabilan muköd˝ ˝ o oldalakat szeretnek használni. Néhány évvel ezel˝ott a hangsúly ezért ismét a szerver oldali megoldásokra terel˝odött (alkalmazás szerverek). Kliens oldalon azonban megjelent a JavaScript, mely egyszeru, ˝ platform-független megoldást ígért kliens oldali programfuttatásra. Az els˝o implementációknál az a paradox helyzet ált el˝o, hogy a nyelvet egyszeru˝ volt megtanulni, de nehéz volt használni a hibák és a különböz˝o verziók inkompatibilitásai miatt. Ma a nyelv letisztult, robosztus és a Web fejleszt˝ok az utasítások azon halmazát használják, mely a legtöbb böngész˝on egyformán muködik. ˝ A következ˝okben a JavaScript nyelvet és a VisualBasic nyelvet ismerjük meg.

121

122

13.1.

FEJEZET 13. KLIENS OLDALI PROGRAMOZÁS

Javascript

A Java nyelv szélesebb körben ismertté válásával egy id˝oben a SUN és Netscape közösen bejelentett egy másik, a Java-nál egyszerubbnek ˝ szánt programozási technológiát, amely szorosan köt˝odött a Netscape böngész˝ohöz. Ez a JavaScript-nek nevezett nyelv a HTML lapok írói számára készült, célja, hogy kevés munkával interaktív funkciókkal lehessen b˝ovíteni a HTML lapokat. Ily módon nem csak változatosabbá tehetjük a megjelen˝o információkat, de az urlapok ˝ (forms) kezelésénél a Web szervert is tehermentesíthetjük. A JavaScript objektum-alapú (object based) nyelvnek nevezhet˝o: lehet˝oségünk van objektumok létrehozására, de osztályokat (típusokat) nem definiálhatunk. A program szövege kerül interpretálásra. A programok sokkal lassabban futnak és forrásukat a program írója semmiképpen sem tudja elrejteni. JavaScript-ben a változóknak nincs eleve elrendelt típusuk, hanem kaméleon módjára változtatgatják azt, attól függ˝oen, hogy éppen milyen értéket tárolnak. A JavaScript integráns része a HTML lapnak, nem csak, hogy a teljes program forrása a lapon található, de a dokumentum többi részével is közeli kapcsolatban állnak: közvetlenül hivatkozhatnak a lapon lév˝o elemekre (pl. az urlapok ˝ egyes összetev˝oire), de még a böngész˝o megjelenését, viselkedését is befolyásolhatják. A Javascript alkalmazásai:

• dinamikus weboldalakat tud generálni (pl.: óra az oldalon).

• reagálni tud az oldalt érint˝o eseményekre (pl.: a felhasználó rákattint egy elemre).

• átírhatja, megváltoztathatja az egyes HTML elemek tartalmát.

• ellen˝orizni tudjuk a felhasználó által bevitt adatokat.

A kódot be tudjuk illeszteni a HTML dokumentumba illetve tárolhatjuk küls˝o fájlban is. A HTML dokumentumban definiálhatunk függvényeket, melyek csak a meghívásakor futnak le, valamint írhatunk kódot, mely a lap betöltésekor fut le.

13.1. JAVASCRIPT

123

1. 2. 3. 4. Példa 5. <script language="JavaScript" src="kulso.js" type="text/javascript"> 6. 7. 8. 9. <script language="JavaScript" type="text/javascript"> 10. 16. 17. 18.

A 6. sorban egy küls˝o Javascript fájlra hivatkozunk. A 9. sorban a törzsben nyitunk egy Javascript kód elemet. A 11. sorban található egy utasítás, mely nincs függvényben, így ez végrehajtódik a lap betöltésekor. A 12. sorban definiálunk egy függvényt, mely csak akkor hajtódik végre, ha meghívják. A sorok végén ";"-nek kell szerepelnie, kivételt ez alól az olyan sorok jelentenek, melyek egyedül szerepelnek a script elemek között.

13.1.1.

Változók

Az általunk létrehozott változóknak kis vagy nagybetuvel, ˝ esetleg aláhúzásjellel kell kezd˝odni (a-z vagy A-Z vagy _ ), utána betuk, ˝ számok és aláhúzás vegyesen szerepelhetnek. Karakterláncot mindig azonos típusú idéz˝ojelek között adjunk meg. A Javascript egy kevéssé kötött nyelv, nem nehéz az átjárás az egyes típusok között, s˝ot a változó típusát sem kötelez˝o el˝ore megadni. A változó által tárolt érték a láthatóságtól függ˝oen lekérdezhet˝o, módosítható. El˝oször azonban mindenképpen definiálni kell o˝ ket. A változók lehetnek : • numerikus(integer és real) . • karakter, karakterlánc. • boolean (true/false) tipusúak. Változót definiálhatunk a var kulcsszó segítségével(ami a forráskód olvashatóságát segíti) és nélküle is (közvetlen értékadással) . Utána mindig pontosvessz˝o áll. A változók lehetnek globálisak (melyek a definiálás után mindig láthatók) és lokálisak, ha azt egy függvényben definiáltuk.

124


1. 2. 3. 4. Példa 7. 8. 9. <script language="JavaScript" type="text/javascript"> 10. 17. 18. 19.

A 11. sorban egy globális változót definiálunk, míg a 13. sorban egy lokálisat. A 14. sorban a közvetlen értékadással történik a változó definiálása.

13.1.2.

Kifejezések

A kifejezés konstansok, változók és muveletek ˝ helyes egymásutánja, melynek kiértékelése egy karakterláncot, számot vagy logikai ítéletet eredményez. A null kulcsszó a nulla értéket jelöli, nem ugyanaz, mint amikor egy változót még nem deklaráltunk (undefined), továbbá érdemes megemlíteni, hogy a definiálatlan tömbelemek false értékkel bírnak. 13.1. táblázat. Javascript Aritmetikai operátorok

13.1.3.

Operátor

Leírás

+

összeadás

-

kivonás

-

kivonás

*

szorzás

/

osztás

%

modulus(maradékos osztás)

++

növelés

–

csökkentés

Feltételes utasítások, ciklusok

A C nyelvben megismert legtöbb utasításforma itt is használható.

13.1. JAVASCRIPT

125

13.2. táblázat. Javascript Összehasonlító operátorok Operátor

Leírás

==

egyenl˝o

!=

nem egyenl˝o

>

nagyobb mint

<

kisebb mint

>=

nagyobb vagy egyenl˝o

<=

kisebb vagy egyenl˝o

13.3. táblázat. Javascript Logikai operátorok Operátor

Leírás

&&

és

||

vagy

!

nem

if (feltétel) { a kód amit akkor hajt végre ha a feltétel igaz } else { a kód amit akkor hajt végre ha a feltétel hamis } switch (kifejezés) { case label1: kód amit abban az esetben hajt végre ha kifejezés = label1 break ... default: ha egyik feltétel sem teljesült } while (feltétel) { vérehajtandó kód } do { vérehajtandó kód } while (feltétel) for (inicializálsá; feltétel; változtatás) { vérehajtandó kód }

126

13.1.4.


Függvények

A function kulcsszóval definiáljuk a függvényt. Utána a függvény neve következik. A névmegadásnál ügyeljünk arra, hogy az különbözzön a fenntartott szavaktól, továbbá csak az angol ABC kis és nagybetut ˝ illetve az aláhúzás jelet tartalmazza. A függvényeknek paramétereket adhatunk át, melyeket zárójelben, egymástól vessz˝ovel elválasztva adunk meg. A JavaScript függvénynek lehet visszatér˝o értéke, (melynek típusa nincs el˝ore meghatározva) és azt a return utasítással adjuk meg.

13.1.5.

Objektumok 13.4. táblázat. Javascript Objektumok • Window

• Date

– Document

• Math

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

• String

Anchor Applet Area Boolean Form · Button · Checkbox · FileUpload · Hidden · Password · Radio · Reset · Elements · Submit · Text · Textarea · Select ∗ Image ∗ Layer ∗ Link

• Navigator – Plugin – Mime Type • Array • Event • Function • Number • RegExp • Screen

A JavaScript objektumalapú (object based) nyelvnek nevezhet˝o. Új objektumok létrehozása megengedett, de új objektum osztályokat nem hozhatunk létre benne. A JavaScript objektumok jelent˝os része függ˝oségi viszonyban van egymással, egymásnak alárendeltjei. A legmagasabb szintu˝ JavaScript objektum a Window, de vannak olyanok is, melyek függetlenek a hierarchiában pl : Date, Math. Az objektumok tulajdonságait, mint pl.

13.1. JAVASCRIPT

127

a neve, nagysága, stb., elemváltozóknak is hívhatjuk. Az objektumhoz köt˝odnek a metódusok, ezeket elemfüggvényeknek is hívhatjuk. A 13.4. táblázatban látható HTML objektumokat használhatjuk. A következ˝okben néhány fontosabb objektumot vizsgálunk meg. String Objektum

13.5. táblázat. Javascript String Objektum Metódusok Metódusnév

Leírás

indexOf()

Visszaadja a keresett karakter els˝o pozicióját a szövegben, ha nincs ilyen akkor -1-et ad vissza

lastindexOf()

Ugyanaz mint az indexOf csak ez jobbról kezdi keresni.

substr()

Kiemel a karakterláncból egy rész-sztringet. Paraméterként a kivágandó rész kezd˝opontját és hosszát kell megadni.

toLowerCase()

A paraméterként átadott karakterlánc minden betujét ˝ kisbetuvé ˝ alakítja. Visszatér˝o értéke az átalakított karakterlánc.

toUpperCase()

A paraméterként átadott karakterlánc minden betujét ˝ nagybetuvé ˝ alakítja. Visszatér˝o értéke az átalakított karakterlánc.

Egy egyszeru˝ példa:

<script type="text/javascript"> var str="Egy Példa karakterlánc" str=str.toLowerCase(); document.write(str.substr(3,6));

Tömb (Array) Objektum A Javascript nyelvnek nincs külön tömb típusa. Az azonos típusú adatok tárolására az array objektum szolgál, (ami tulajdonképpen egy hivatkozási lánc), aminek használata számos el˝onnyel jár. Nem szükséges például 12

128

FEJEZET 13. KLIENS OLDALI PROGRAMOZÁS 13.6. táblázat. Javascript Array Objektum Metódusok Metódusnév

Leírás

length

Visszaadja a tömb hosszát

lastindexOf()

Ugyanaz mint az indexOf csak ez jobbról kezdi keresni.

substr()

Kiemel a karakterláncból egy rész-sztringet. Paraméterként a kivágandó rész kezd˝opontját és hosszát kell megadni.

toLowerCase()

A paraméterként átadott karakterlánc minden betujét ˝ kisbetuvé ˝ alakítja. Visszatér˝o értéke az átalakított karakterlánc.

toUpperCase()

A paraméterként átadott karakterlánc minden betujét ˝ nagybetuvé ˝ alakítja. Visszatér˝o értéke az átalakított karakterlánc.

változót létrehozni a hónapok tárolására, azokat elrakhatjuk, összefuzhet˝ jük újrarendezhetjük stb. az array objektum segítségével.

<script type="text/javascript"> var nevek = new Array(6) nevek[0] = "Nagy Lajos" nevek[1] = "Hunyadi Mátyás" nevek[2] = "Hunyadi János" nevek[3] = "Könyves Kálmán" for (i=0; i<4; i++) { document.write(nevek[i] + "
") }

Dátum (Date) Objektum A date objektum a dátum és id˝o lekérdezéséhez és strukturált tárolásához használatos. A Javascript-ben az id˝oszámítás kezdete : 1970. január 1-én 0 óra 00 perc. A bels˝o számítási egység a milliszekundum. Ahhoz, hogy a

13.1. JAVASCRIPT

129

beépített dátum és id˝o függvényeket meg tudjuk hívni, szükséges egy új date objektum létrehozása.

var datum=new var datum=new veszi fel var datum=new var datum=new var datum=new var datum=new

Date();//az aktuális dátum lesz az értéke Date("October 12, 1988 13:14:00");//A megadott értkeket Date("October 12, 1988"); Date(88,09,12,13,14,00); Date(88,09,12); Date(500);//500 másodpercel 1970 január 1 utáni idöpont

Fonots ! Január a 0. hónap, december a 11. Miután létrehoztuk a dátum objektumot hozzá tudunk férni az egyes metódusaihoz.

Teszt <script language="JavaScript"> most = new Date(); alert("1970 január 1-én 00:00-tól eltelt: "+most.getTime()+" msec");

13.7. táblázat. Javascript Array Objektum Metódusok Metódusnév

Leírás

Date()

egy Date vissza

getDate()

visszaadja az adott napot a hónapon belül

getDay()

a hét napjának sorszámát adja vissza (0-6)

getMonth()

a hónap sorszámát vissza (január 0.)

getFullYear()

az évet adja vissza teljes terjedelmáben

getHours()

az órát adja vissza (0-23)

getMinutes()

a percet adja vissza (0-59)

getSeconds()

visszadaja a másodpercet (059)

objektumot

ad

adja

A 13.7 táblázatban látható függvények mindegyikének használható a set párja is pl.: getTime() -> setTime().

130


Window Objektum A Window objektum a legfels˝o szintu˝ objektum a JavaScript hierarchiában. Minden, ami egy WWW Browser ablakban megjelenítésre kerül, az ennek az objektumnak az alárendeltje. A window objektum segítségével tudjuk a megjelenít˝o ablakot kontrollálni, lekérdezni. Lehet˝oségünk van új ablak megnyitására, és annak tulajdonságait meghatározni. A f˝o kijelz˝o ablakot maga a böngész˝o nyitja meg, arra a window vagy self kulcsszóval hivatkozhatunk, de el is hagyhatjuk azt, illetve megszólíthatjuk az ablakot a nevén keresztül is. Ezen kulcsszavak után, egy pontot kitéve érhetjük el a metódusokat, tulajdonságokat és alárendelt objektumokat.

Teszt <script language="JavaScript"> function UjAblak(){ Ujablak = window.open("forras.html","masik","width=300,height=200,scrollbars"); Ujablak.focus(); } Új ablak

Ha a hivatkozásra kattintunk, a UjAblak() függvényen keresztül, az open() metódus által megnyitjuk az "Ujablak"-ot, benne a "forras.html", melyre a fókuszt irányítjuk. Az szül˝o ablakra az opener tulajdonsággal tudunk hivatkozni pl.:

window.opener.locationbar.visible = false;

Ezen keresztül elérhetjük a nyitó ablak minden tulajdonságát. Ezt olyankor érdemes használunk, ha a felhasználónak sok elem közül kell választania és így nem célszeru˝ select elemet használni. Ekkor az új ablakban kiválasztja a megfelel˝o elemeket, melyek értékeit egy függvényhívással átvisszük a szül˝o ablak értéktárolójába.

function atvitel(kertek) { window.opener.form[0].ertek.value=kertek; window.close; }

13.1. JAVASCRIPT

131

A window objektumhoz tartoznak a különböz˝o kommunikációs ablakok. A példákban használt alert() segítségével egy kis üzenet ablakot hívhatunk el˝o. A confirm() függvény segítségével egy kérdést intézhetünk a felhasználóhoz (igen, mégsem). A promt() függvény segítségével pedig adatot kérhetünk a felhasználótól.

<script type="text/javascript"> alert("Heló Világ!"); var valasz = confirm("Biztos vagy benne ?"); var név = prompt("Írd be a neved","");

Az ablak tartalmát a location tulajdonságával tudjuk megváltoztatni. A location objektum reload() metódusával tudjuk az oldalt újratölteni.

<script type="text/javascript"> window.location="masik.html"; window.location.reload();

Arra ügyeljünk, hogy a reload() metódust csak függvényb˝ol hívjuk meg, mert egyébként végtelen ciklusba kerül a böngész˝onk:). Az oldal tartalmát a print() metódus segítségével tudjuk kinyomtatni.

<script type="text/javascript"> window.print();

Keret (Frame) Objektum A frame objektum segítségével elérhetjük az ablakokat, melyeket a böngész˝o f˝o ablakába betöltöttünk. A gyerek ablakokból nézve a szül˝o ablakot illethetjük parent vagy top névvel. A frame objektum a window objektum leszármazottja, ezért ismeri annak összes tulajdonságát, metódusát és alárendelt objektumait is. Ugyanúgy sorszámmal vagy névvel hivatkozhatunk a frame objektumokra, mint a rendes ablakokra, csak a gyökért˝ol kezdve kell o˝ ket megcímezni(top, parent).

132


A fenti oldal kereteit fogjuk megcímezni, az els˝o sorba névvel, a másodikban számmal. Amennyiben a keret objektumait szeretnénk elérni, akkor a keret document objektumán keresztül tudjuk o˝ ket elérni. <script type="text/javascript"> function urlvaltoztato() { parent.felso.location.href="b.htm" parent.frames[1].location.href="a.htm" parent.frames[1].document.forms[0].bevmez.value="Új érték" }

˝ Urlap (Form) Objektum A form objektum által, mely a JavaScript objektum hierarchiában a document objektum alatt található, adatokat gyujthetünk. ˝ Egy weboldalon több urlapunk ˝ is lehet. Minden urlapnak ˝ van egy-egy kezel˝o oldala (action ="valami.php"). Az egyes urlapon ˝ elhelyezked˝o elemeket az urlapon ˝ keresztül tudjuk elérni. Az urlapokat ˝ háromféle módon szólíthatjuk meg : • sorszámmal windows.document.forms[0].eleme.value = "-x-"

• névvel windows.document.forms["also"].eleme.value = "-x-"

• közvetlenül az urlap ˝ nevével

windows.document.also.eleme.value = "-x-"

13.1. JAVASCRIPT

133

A form objektum és a hozzá tartozó objektumok rendelkeznek eseménykezel˝okkel. Ilyen pl.: az onSubmit tulajdonság melyben definiálhatjuk az elküldéskor meghívandó ellen˝orz˝o függvényt. Ha az ellen˝orz˝o függvény hamis értékkel tér vissza, akkor az urlap ˝ nem kerül elküldésre.

<script type="text/javascript"> function ellenor() { txt=document.bevitelurlap.bevitelmezo.value if (txt>=1 && txt<=5) { return true } else { alert("A számnak 1 és 5 között kell lennie!") return false } }
Írj be egy számot 1 és 5 között:

Az egyes beviteli elemek is rendelkeznek eseménykezel˝okkel. Ilyen pl.: onfocus, onchange, onblur, onkeydown, onkeyup, onkeypress, onclick, onmousedown, onmouseup, onmouseout. Segítségükkel reagálhatunk a felhasználó akcióira. Például egy beírt értéket azonnal ellen˝orizhetünk. A focus() metódus segítségével ki tudjuk jelölni az aktív objektumot oldalunkon. Az eseménykezel˝o függvények és a focus() metódus segítségével rá tudjuk venni a felhasználót a megfelel˝o formátum használatára. JavaScript-et f˝oleg ilyen célból szokták weboldalakon alkalmazni. Ritkábban fordul el˝o, hogy az oldal design-ját javítják vele. Például a kép elemre definiálom az onmouseout vagy onmouseover eseménykezel˝oket és segítségükkel megváltoztatom az adott eseményre a kép forrását. Így tudjuk például elérni, hogy a menü egér alatti része világosabb legyen.

134


Példa <script type="text/javascript"> function ellenoriz(bev) { if (document.forms[0].elements[bev].value < 10) { alert("A "+document.forms[0].elements[bev].name+" mezöbe csak 10-nél negyobb szám irható"); document.forms[0].elements[bev].value = 10; document.forms[0].elements[bev].focus(); } }
bev bev1

13.2. VISUAL BASIC SCRIPT

13.2.

135

Visual Basic Script

A Microsoft Visual Basic Script, a Visual Basic programcsalád tagja. Lehet˝ové teszi szkript futtatását, írását Internet Explorer-en csakúgy, mint Microsoft Internet Information Server-en. A VBScript el˝onyeként egyszeruségét ˝ szokták említeni. Ha valaki ismeri a Visual Basic nyelv alapjait, akkor nyelvcsalád tagjaival sok különböz˝o feladatot meg tud oldani (Access, WEB, Outlook, Exchange Server... programozás). A Visual Basic-b˝ol származik ugyan, de attól több ponton is eltér. Mivel internetes alkalmazásfejlesztésre készült, ezért a VBScript-b˝ol nem tudunk a felhasználó gépén lév˝o dll-ekhez közvetlenül, a fájlrendszerhez pedig egyáltalán nem tudunk hozzáférni. Az Internet-r˝ol letölthet˝o ActiveX komponenseket pedig digitálisan alá lehet írni. A programot futás közben fordítja le és futtatja a VBS interpreter.

13.2.1.

Változók

A VBScript-ben csak egy adattípusunk lehet a Variant. A Variant egy speciális adattípus, mely több különböz˝o információt is képes tárolni, az információ használatától függ˝oen. Mivel a Variant a VBScript egyetlen változója, ezért ez a függvények visszatérési értéke is. A 13.8 táblázatban látható típusokat tudja alkalmazni. Változóinkat nem kötelez˝o el˝ore deklarálni, az értékadástól lehet o˝ ket használni, azonban a kés˝obbi hibák elkerülése végett érdemes a függvények ill. a program elején deklarálni azokat. A Dim szó segítségével tudjuk ezt megtenni. Változóink láthatósága a deklarálás helyét˝ol függ. Alapesetben minden változó lokális és az adott objektumon belül lév˝o objektumok, függvények számára látható. A szkriptben deklarált változók (tehát a függvényeken kívüli) számára módosíthatjuk a láthatóságot a public és az private módosítókkal. Az els˝o esetben változónk minden szkript, projekt és függvény számára látható lesz. A második esetben változónk csak az o˝ t tartalmazó szkripten belül látható. A változó élettartama szintén a deklarálás helyét˝ol függ. A szkript szintu˝ változók (melyek a függvényeken kívül lettek deklarálva) élettartama deklarálástól a szkript futásának végéig tart. A függvény szintu˝ változók (melyek függvényekben lettek deklarálva) élettartama a deklarálástól a függvény futásának végéig tart. Amennyiben meg szeretnénk hosszabbítani a függvény szintu˝ változónk élettartamát, akkor a static kifejezést is használnunk kell. Változóink lehetnek skalárok és tömbök. A tömbök lehetnek statikusak és dinamikusak. A dinamikus tömböket a ReDim parancs segítségével tudjuk átméretezni. A változók elnevezésére kialakult szokások vannak, melyeket érdemes követni. Célszeru˝ felváltva használni a kis és a nagybetuket, ˝ illetve a változó nevében a típusát is megadni.

136

FEJEZET 13. KLIENS OLDALI PROGRAMOZÁS 13.8. táblázat. VBScript Adattípusok Típus

Leírás

Empty

a Variant nincs inicailizálva értéke számok esetén 0, karakterláncok esetén ""

Null

a Variant nem tartalmaz érvényes információt

Boolean

értéke True vagy False

Byte

egész számot tartalmaz 0 és 255 között

Integer

egész számot tartalmaz – 32768 és 32768 között

Currency

értéke 922,337,203,685,477.5808 és 922,337,203,685,477.5807. között változik

Long

értéke -2,147,483,648 és 2,147,483,647. között változik

Single

egyszeres pontosságú lebeg˝opontos szám

Double

dupla pontosságú lebeg˝opontos szám

Date

dátumot tartalmazhat 100. január 1. és 9999. december 31. között

String

karaktereket tartalmazhat 2 millárd karakterig

Object

objektumot tartalmaz

Error

egy hibaszámot tartalmaz

<script language="VBScript"> Dim strNev ="Bilicki Vilmos" Dim intEletkor=27 Dim nevekTomb(20) ReDim VnevekTomb(20) ReDim VnevekTomb(25)

13.2.2.

Operátorok

A VBScript-ben használható operátorok a 13.9 táblázatban láthatóak.


137

13.9. táblázat. VBScript Adattípusok Operátor

Leírás

+

összeadás

-

kivonás

And

logikai és

Not

logikai nem

Or

logikai vagy

Xor

logikai kizárólagos vagy

&

szöveg összefuzés ˝

/

osztás

*

szorzás

Eqv

logikai egyenl˝oség

>

nagyobb mint

<

kisebb mint

<=

kisebb vagy egyenl˝o

>=

nagyobb vagy egyenl˝o

<>

nem egyenl˝o

ˆ

hatvány

\

egész osztás

Mod

modulus

Is

objektum egyenl˝oség

<script language="VBScript"> Dim strNev ="Bilicki "&"Vilmos" Dim strNev ="Bilicki "+"Vilmos"

13.2.3.

Feltétleles utasítások, ciklusok

Két feltételes utasítást használhatunk az egyik az if feltétel then utasítás else utasítás end if szerkezetu. ˝ A másik a select case feltétel case érték utasítás ... end select szerkezettel használható. Ciklusok közül a következ˝oek használhatóak:

138


Do While feltétel utasítás Loop While feltétel utasítás Wend For kezdöérték To végérték utasitás Next For Each elem in halmaz utasítás Next

13.2.4.

Függvények

Két függvénytípust használhatunk a VBScript környezetben. Egyik a Sub a másik a Function. A Sub és End Sub parancsok közé zárt utasításhalmaz egy eljárást határoz meg, mely nem ad vissza értéket. A Function és End Function utasítások között elhelyezked˝o utasítások halmaza pedig egy függvényt határoz meg, melynek van visszatérési értéke.

Sub kiir(valami) msgbox valami End Sub Function szamlalo(x) szam = 32*x End Function

Függvényt két módon tudunk meghívni egyik

kiir("Ezt") Call kiir "Ezt" Call kiir ("Ezt")

Saját függvényeink mellett használhatjuk a beépített függvényeket is. Egyébb függvények Inputbox

Felhasználói bevitelre szolgál.


139

InputBox(kiírás, cím, alapértelmezett, xpos, ypos, súgófájl, súgó) pl.:InputBox("Írd be a neved")

MsgBox Segít kommunikálni a felhasználóval. A gombok tulajdonságának többek között a következ˝o értékei lehetnek: 0; OK; 1, OK, Cancel,

MsgBox(kiírás, gombok, cím, súgófájl, súgó) pl.:MsgBox("Biztos törölni szeretnéd ?",1)

VarType Segítségével kideríthetjük a változó típusát. Bevitel ellen˝orzésnél hasznos. VarType(érték) pl.:tipus=VarType(változó)

Karaterlánc függvények Trim A karakterlánc elejér˝ol és végér˝ol törli a szóközöket. Szintén hasznos és használandó az adatbevitelnél. Trim(str) pl.:a=Trim(str)

InStr Szövegkeres˝o függvény, mely egy karakterláncot keres egy másik karakterláncban. Instr(startpoz,string1,string2,tipus) pl.:pozició=Instr(0,"Ezt","Itt szerpel az Ezt szó",1)

Left,Mid,Right A szöveg megfelel˝o részét adják vissza.

Left(str,poz),Mid(str,poz1,poz2),Right(str,poz) pl.:bal3=Left("123eddig tart",3)

140


UCase,LCase

A karakterláncot kicsi vagy nagy betussé ˝ alakítják.

UCase(str),LCase(str) pl.: kicsi=LCase("NaGY")

Konvertáló Függvények A Variant típus altípusai között tudjuk az adatot átalakítani. Ahhoz, hogy például egy string altípusként szerepl˝o számmal muveleteket ˝ tudjunk végezni, el˝obb át kell alakítanunk számmá. CByte, CInt, CDnl CLng, CStr

A megfelel˝o altípussá alakítják az adatot.

CByte(kif), CInt(kif), CDbl(), CLng(kif), CStr(kif) pl.: szam=CInt("12,3") szam=szam+1

Ido, ˝ Dátum függvények Nagyon hasznos függvények, az id˝opontok, dátumok korrekt kezelését segítik el˝o. Date

A rendszer id˝ot adja vissza. datum=Date()

DateValue A bementként kapott karakterláncot próbálja értelmezni, mint dátumot. Nagyon hasznos függvény. datum=DateValue("2002. január 1") datum=DateValue("2002/január/1") ...

Day, Hour, Year, WeekDay, Minute, Month, Hour, Second A dátum adott részét adják vissza. (Vasárnap=1) datum=DateValue("2002. január 1") nap = WeekDay(datum)

13.2. VISUAL BASIC SCRIPT Time

141

A rendszerid˝ot adja vissza.

ido=Time()

TimeValue Hasonlóan a DateValue függvényhez, karakterlánc a bemenete, melyet megpróbál id˝opontként értelmezni.

ido=TimeValue("17:01:10") ora = Hour(ido)

13.2.5.

Objektumok

A VBScript használni tudja a JavaScript-ben megismert objektumok többségét. Amikor számmal címezünk meg egy objektumot, akkor itt a kerek zárójeleket kell használnunk.

window.frames(0).document.bgcolor = "#ff00ff"

Az eseménykezelésre a VBScript bels˝o eseménykezel˝ojét is használhatjuk. A függvény nevében szerepelnie kell az esemény nevének és a hozzá tartozó objektum nevének.

Sub gomb1_OnClick msgbox "Az egyes gomb lett lenyomva" End Sub

13.2.6.

ActiveX

Az ActiveX technológia a dinamic link library technológia utódja. Segítségével el˝ore elkészített elemeket tudunk weboldalunkon felhasználni. Ilyen lehet például egy táblázatkezel˝o. Miel˝ott használnánk egy ActiveX elemet regisztrálnunk kell az operációs rendszer registry-ben. Minden ActiveX elem rendelkezik egy egyedi azonosítóval (CLSID). Ezen azonosítókat kell regisztrálnunk az operációs rendszer leíró adatbázisában. A CLSID-t használjuk a HTML oldalon is, ha egy ActiveX elemet akarunk használni. Weboldalunkba az OBJECT elem segítségével tudjuk beilleszteni.

142


A CLASSID tulajdonságnál tudjuk megadni az ActiveX elem azonosítóját, a PARAM elemekkel pedig paraméterezni tudjuk. A beillesztett objektumra a szokásos módon tudunk hivatkozni. Sub Label1_Click() Dim a a = Label1.Caption If a = "Start" Then a = "Stop" Else a = "Start" End If Label1.Caption = a End Sub

A kliens csak akkor tudja használni az ActiveX elemet, ha az regisztrálva van és rendelkezésére áll. Amennyiben a kliens gépen nincs meg a komponens, akkor azt le lehet tölteni. A letöltés a böngész˝o biztonsági beállításaitól és a komponenst˝ol függ˝oen automatikus is lehet. Az object elemben meg tudjuk adni a komponens elérhet˝oségét is. Lehet˝oség van az ActiveX elemek digitális aláírására is.

Jegyzet a Fejlett Webes technológiák előadáshoz A Sysdata támogatásával

" + title + "

Példa

Második:

1. oszlop	2. oszlop	3. oszlop
1. sor, 1. cella	1. sor, 2. cella	1. sor, 3. cella
2. sor, 1. cella	2. sor, 2. cella	2. sor, 3. cella

Vezetéknév:
Keresztnév:
Nem:
Osztály:	<select name="osztaly"> ˝ 5.8. URLAPOK ( FORMS) 51
Leírás:
Ide kell beírni a leírást

Vezetéknév	Keresztnév
<xsl:value-of select="vezetéknév" />	<xsl:value-of select="keresztnév" />

Jegyzet a Fejlett Webes technológiák előadáshoz A Sysdata támogatásával

Recommend Documents

Cím

Cím

Munkatársak

" + title + "

Példa

Második: