JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megbízó Jánossomorja Város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tel.: Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-938-3224 Településrendezés:

Tájrendezés, környezetvédelem:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, településrendező vezető tervező TT/1 13-1259 Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök Kéthelyi Márton – tájvédelmi szakértő okl. tájépítészmérnök TK 01-5282

Társadalom, gazdaság

Kéthelyi Gergely - szociológus

Munkatárs:

Pozsonyi Dávid – tájrendező-kertépítő gyakornok Pósfai Máté - tájrendező-kertépítő gyakornok 2016. június VZM 1300/15 Jsomorja_vizsg_160115

JÁNOSSOMORJA 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ............................................................................................................. 6 ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ................................................................................6 A TERVEZÉSI FOLYAMAT.................................................................................................6 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ................................................................................... 8 ALAPADATOK ......................................................................................................... 9 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK............................................................................................ 10 2. TERVI ELŐZMÉNYEK ............................................................................................. 13 2.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................. 13 2.1.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció .......................................... 13 2.1.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció ..................................... 17 2.1.3. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program ....................................... 17 2.1.4. A Szigetköz Turizmusért Egyesület helyi turisztikai szervezet, „TDM” stratégiája 20132020 ............................................................................................................. 19 2.1.5. Mosonmagyaróvár és kistérsége közösségi közlekedésének felülvizsgálata és innovatív jellegű, egységes szemléletű korszerűsítése a gazdasági hatékonyság és a szolgáltatási színvonal javítása érdekében ............................................................................... 20 2.2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................................ 21 2.2.1. a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok ................................. 21 2.2.2. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok ....................................... 23 2.2.3. Országos övezetek ismertetése .................................................................... 23 2.2.4. Megyei övezetek ismertetése ....................................................................... 26 2.2.5. A területrendezési tervek egyéb fontosabb előírásai .......................................... 29 2.3. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK JÁNOSSOMORJA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI .......................................................................... 29 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA ...................................................... 29 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok .............................................................. 29 2.4.2. Településfejlesztési és Településrendezési szerződések ...................................... 33 2.5. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA .......................................... 34 2.5.1. A hatályos településszerkezeti terv meállapításai, megvalósult elemek ................... 34 2.5.2. Helyi építési szabályzat.............................................................................. 36 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ................................................................................... 38 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ....................................................................................... 38 3.1.1. Népességszám alakulása ............................................................................. 38 3.1.2. A népesség korösszetétele .......................................................................... 40 3.1.3. Tényleges szaporulat ................................................................................. 42 3.1.4. Iskolázottsági adatok ................................................................................. 45 3.1.5. Lakások számának alakulása 2013-ig .............................................................. 46 3.2. A TÁRSADALOM TÉRBELI RÉTEGZŐDÉSE .......................................................................... 47 3.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK ..................................................................... 48 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.3.1. Kultúra .................................................................................................. 48 3.3.2. Sport .................................................................................................... 49 3.3.3. Civil szervezetek ...................................................................................... 49 3.4. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................... 50 3.4.1. Oktatás ................................................................................................. 50 3.4.2. Egészségügy ............................................................................................ 52 3.4.3. Szociális ellátórendszer .............................................................................. 53 3.5. KÖZBIZTONSÁG ................................................................................................. 54 3.6. ESÉLYEGYENLŐSÉG .............................................................................................. 55 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ..................................................................................... 56 4.1. GAZDASÁG ...................................................................................................... 56 4.1.1. A település gazdasági súlya, szerepköre.......................................................... 56 4.1.2. A település gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................... 56 4.1.3. Kiskereskedelem ...................................................................................... 58 4.1.4. A település foglalkoztatási mutatói ............................................................... 59 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ................................................................................... 60 4.2.1. A település turisztikai szerepköre ................................................................. 60 4.2.2. Turisztikai jellemzők ................................................................................. 60 5. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZEI............................... 61 6. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................ 64 7. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ......................................................... 65 7.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK................................................................................. 65 7.1.1. Domborzati viszonyok ................................................................................ 65 7.1.2. földtani adottságok,Talajtani jellemzők ......................................................... 65 7.1.3. Éghajlat ................................................................................................. 66 7.1.4. Vízrajz .................................................................................................. 66 7.1.5. Élővilág: növényzet, állatvilág ..................................................................... 66 7.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET .......................................................................... 67 7.2.1. Jánossomorja szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében, tájtörténeti vizsgálat ........................................................................................................ 67 7.2.2. Tájszerkezet ........................................................................................... 73 7.2.3. Tájhasználat értékelése ............................................................................. 74 7.3. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK .................................................... 77 7.3.1. Nemzetközi védelem ................................................................................. 77 7.3.2. Országosvédelem ..................................................................................... 78 7.3.3. Országos Ökológiai Hálózat ......................................................................... 78 7.3.4. Tájképvédelmi területek ............................................................................ 78 7.3.5. Helyi védelem ......................................................................................... 78 7.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE ..................................................... 80 8. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ..................................................................... 81 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 9. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ....................................................................... 83 9.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA ............................................................................ 83 9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ....................................... 83 9.1.2. Területfelhasználások vizsgálata................................................................... 85 9.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER ........................................................................ 87 9.4. AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA ............................................................................... 88 9.4.1. Településkarakter, jellemző épülettípusok ...................................................... 88 9.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI ................................................................................... 89 9.5.1. A település kialakulásának története ............................................................. 89 9.5.2. A településszerkezet történeti kialakulása ...................................................... 90 9.5.3. Épített környezet és építészeti értékvizsgálat .................................................. 90 10. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ...................................................................................... 95 10.1. HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ....................................................................... 95 10.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ........................................................................................... 96 10.2.1.

A település belső közlekedési hálózata ...................................................... 96

10.2.2.

Csomópontok kialakítása ....................................................................... 96

10.2.3.

A település forgalmi vizsgálata ................................................................ 97

10.2.4.

Utak állapota ..................................................................................... 97

10.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ....................................................................................... 97 10.4. KERÉKPÁROS- ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS ...................................................................... 98 10.5. PARKOLÁS ..................................................................................................... 98 10.6.

KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK, KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁK ............................................ 98

11. KÖZMŰVIZSGÁLAT - KÖZMŰELLÁTOTTSÁG ............................................................... 99 11.1. VÍZIKÖZMŰVEK................................................................................................. 99 11.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás....................................................................... 99 11.1.2. Szennyvízelvezetés .................................................................................. 99 11.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .................................................. 100 11.1.4. Vízellátás és szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere .............................. 100 11.2. ENERGIAKÖZMŰVEK ........................................................................................... 103 11.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás .......................................................... 103 11.2.2. Villamosenergia ellátás............................................................................ 103 11.2.3. Földgázellátás ....................................................................................... 104 11.2.4. Egyéb energiaellátás ............................................................................... 105 11.2.5. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ......................... 105 11.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI ... 105 11.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS .................................................................................... 106 11.4.1. Vezetékes elektronikus hírközlés ................................................................ 106 11.4.2. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés ......................................................... 107 11.5. A KÖZMŰ KISZOLGÁLÁS, A KÖZMŰVESÍTETTSÉG FENNÁLLÓ KONFLIKTUSAI ...................................... 107 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 12. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ..................................................................... 108 12.1. A TALAJ VÉDELME ............................................................................................ 108 12.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ................................................................. 108 12.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME .......................................................................... 109 12.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ...................................................................................... 109 12.5. HULLADÉKKEZELÉS............................................................................................ 110 12.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS ............................................................................... 111 13. KATASZTRÓFAVÉDELEM .................................................................................... 112 II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .............................................................................. 113 2.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA................................................................................ 114 III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .......................................................................... 119 3.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE ......................................... 120 3.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK ................................................... 121 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ........................................................ 122 MELLÉKLETEK ...................................................................................................... 123 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 124 FORGALOMVIZSGÁLAT ADATAI........................................................................................ 130

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A településen nem készült az elmúlt időszakban közép- és hosszú távra szóló, településfejlesztési döntéseket összefogó fejlesztési dokumentum, így a város önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési dokumentumok elkészítéséről döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. Az elkészítendő dokumentumok: -

a hosszú távra – 10 évet meghaladó időszakra – szóló Településfejlesztési Koncepció,

-

a középtávra – legalább 4 és legfeljebb 10 évre – vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia, ami koncepcionális elemeken túl a célok eléréséhez szükséges stratégiát is megfogalmazza.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT A többször módosított az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe rendelte - a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településfejlesztési és a településrendezési feladatkör ellátását. A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító - és a településrendezést is megalapozó -, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében illetve több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni az Étv. értelmében. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.


JÁNOSSOMORJA 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A településfejlesztés során is kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vétele. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.1 A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődésnek általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) a települési önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (4-6 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a területrészre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte feltétele egyes településfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének is. A települési területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása a cél, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a település gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a település vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások illetve intézmények, szervezetek számára. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia illetve az ezekhez készülő helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészek tartalmi elemeire vonatkozóan a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési stratégiához közös megalapozó vizsgálat készül, melynek részletezettsége mindkét dokumentumnak megfelel. Az elkészült – és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen jóváhagyott – településfejlesztési eszközök tervezetét a képviselő-testületi elfogadást megelőzően véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint a további partnerekkel. Az egyeztetési folyamat szabályait a Korm. rendelet tartalmazza.

11983-ban

az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.



HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


ALAPADATOK Jánossomorja község területének nagyságára, alapadatokat a következő táblázat rögzíti.

lakosságára

Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakosság (fő) - munkaképes korúak száma - regisztrált munkanélküliek száma Lakásállomány (db)

14896,4 405,72 93,9 14396,7 5921 3804 116 2186

Üdülőállomány (db)

0

és

Forrás: KSH 2011-es népszámlálás adatok, Győr-Moson-Sopron megye


lakásállományára

vonatkozó


1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Jánossomorja város Magyarország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében,a 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 18 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határtól 5 km-re található a Mosonmagyaróvári járásban2. A megyeszékhely, Győr 50 km-re található. Településföldrajzi szempontból a település a Hanság északi részén fekszik, a Fertő tó és a Szigetköz között. A járás az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, északon Szlovákia (Csallóköz), nyugaton Ausztria (Burgenland), keleten a győri, délen a csornai járással határos. A járást két jelentős közúti és vasúti határállomás – Hegyeshalom és Rajka – kapcsolja az európai térséghez (Jánossomorján is van határátkelő), ezért is használják gyakran a Nyugati Kapu elnevezést erre a térségre.

1. ábra – Jánossomorja térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

A járás térbeli és demográfiai szerkezete megőrizte a történelmi adottságokat: 3 város mellett 23 község helyezkedik itt el, amiből csupán 10 nem éri el az 1000 főt. Összességében tehát a térség nem nevezhető aprófalvas térségnek. Jánossomorja helyzetét nagyban meghatározza elhelyezkedése. A 90-es évek előtt a lezárt országhatár ténylegesen, térben is leszűkítette a település lehetőségeit. A 1990-ben történő határnyitás új lehetőségeket nyitott meg Jánossomorja előtt, ami leginkább foglalkoztatás területén hozott komoly fejlődést, megnőtt a város térségi szerepköre. A településre leginkább élelmiszeripari és építőipari vállalkozások telepedtek meg, amik közül több is tőkeerős nagyfoglalkoztatónak számít. A város ipari üzemeiben és egyéb munkahelyein nagyjából 2500 alkalmazott dolgozik, közülük közel kilencszázan a környékbeli településeken élnek. A Jánossomorjára ingázók meghatározó részét foglalkoztatóik gyűjtőjáratú autóbusszal szállítják munkahelyeikre. A településen megtelepedett ipari vállalkozásoknak köszönhetően a város munkanélküli rátája nagyon alacsony. A város három korábbi település egyesítéséből jött létre. Mosonszentpéter és Mosonszentjános 1950ben lett egy település, majd 1970-ben került sor Pusztasomorjával az egyesülésre. A település 2004ben városi rangot kapott.

2

A Mosonmagyaróvári járás illetékessége a következő településekre terjed ki: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog.



2. ábra – Jánossomorja belterleti településrészei

A város életében fontos szerepet töltött be a környező településeket összefogó Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. A Társulás többek között a közoktatásban, szociális gondoskodásban és gyermekjóléti ellátásban, közigazgatási munkában, az egészségügyi ellátásban, a terület-, turizmusfejlesztésben és térségfejlesztésben vállalt fel közös feladatellátást. A Térségi Társulás jelenleg csak a szociális feladatokat látja el. A város közös Polgármesteri Hivatalt működtet Várbaloggal és Újrónafővel. A településen Polgármesteri Hivatal, több oktatási intézmény (Körzeti Általános Iskola, Klafszky Katalin tagiskola, Aranykapu Óvoda és tagintézményei, Alapfokú Művészeti Iskola), Művelődési Ház és Könyvtár található. Egészségügyi és szociális ellátása biztosított, orvosi rendelő, bölcsőde, gyermekotthon és idősek klubja is működik a városban, az orvosi ügyelet a városon belül megoldott. Egyéb ügyekben eljáró intézményekhez és hivatalokhoz Győrben (45 perc), Mosonmagyaróváron (19 perc) és Szombathelyen (1 óra 42 perc) lehet fordulni. Az alábbi táblázat foglalja össze Jánossomorja illetékes hivatali szerveit és elérhetőségüket. Jánossomorja közlekedési lehetőségei igen jók, hét közben és hétvégén egyaránt. Személyautóval Mosonmagyaróvár, a járásközpont alig több mint negyed óra alatt megközelíthető. Buszjárat minimum óránként érinti a települést, és több megállóhelyen, köztük az óvodánál és az iskolánál is megáll. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely vasútvonalon.



3. ábra – Jánossomorja illetékes intézményeinek központjai forrás: www.teir.hu



2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI VIZSGÁLATA

DOKUMENTUMOKKAL

VALÓ

ÖSSZEFÜGGÉSEK

2.1.1. ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót 2014-ben fogadták el.) Az Országgyűlés 1/2014. (I.3.) OGY. határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 című – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (a továbbiakban: OFTK), ami a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII.19.) Korm. határozat alapján készült. A koncepció elkészítésére vonatkozóan a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezik. Az OFTK jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, s fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 20142020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára, s biztosítja a kapcsolódást az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához, illetve a Közös Stratégiai Kerethez.

4. ábra – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kapcsolódása az uniós programokhoz

Az OFTK értelmében a nemzeti jövőkép az alábbiak szerint kerül megfogalmazásra: „Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.”


JÁNOSSOMORJA 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú fejlesztési cél, továbbá tizenhárom specifikus cél (hét szakpolitikai jellegű és hat területi cél) kerül megfogalmazásra, melyek az alábbiak: -

Átfogó fejlesztési célok: 1. 2. 3. 4.

-

megőrzése

Szakpolitikában érvényesítendő specifikus cél: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

-

Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink környezetünk védelme Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás Kreatív, tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

Területi specifikus célok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

5. ábra – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerének kapcsolata


és


6. ábra – Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi jellegű specifikus céljainak kapcsolódása az uniós és a hazai célkitűzésekhez

A hosszú távú célok mellett az OFTK középtávon (2014-2020) kijelöli azokat a fejlesztési prioritásokat, melyek az OFTK hosszú távú céljait szolgálják: -

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán



7. ábra – Városhálózat, kiemelt térségi kapcsolatok

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Jánossomorját, illetve a Mosonmagyaróvári járást nem említi, tágabb vonatkozásban Győr-Moson-Sopron megyére fogalmaz meg célkitűzéseket: Győr-Moson-Sopron megyére vonatkozó célkitűzések3: -

-

-

-

-

3

A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása.

Az OFTK készítése során a Győr-Moson-Sopron megye saját maga állította össze a célkitűzéseket.



2.1.2. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A koncepció a 2014-2030-ig tartó fejlesztési időszakra 6 stratégiai célt dolgoz ki, melyekben további célterületeket határoz meg: 1. Jedlik Ányos stratégiai fejlesztési cél – Kreatív humán erőforrások A. Szakképzés fejlesztése B. A vállalkozási kultúra terjesztése és a vállalkozási aktivitás C. A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata 2. Kühne Károly stratégiai fejlesztési cél – Innováció a gazdaságban A. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció B. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása C. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, értékesítés ösztönzése 3. Baross Gábor stratégiai fejlesztési cél – Elérhetőség, megközelítés A. A közlekedési kapcsolatok javítása B. A centrumok elérhetősége 4. Timaffy László stratégiai fejlesztési cél – Környezetet, kultúra és életminőség A. Környezeti adottságok hasznosítása B. Táj, település, ember, értékmegóvás C. Életminőség javítása D. Társadalmi felzárkóztatás segítése 5. Göcsei Imre stratégiai fejlesztési cél – Belső kohézió, centrumok és perifériák A. Rábaköz Fejlesztési Program B. Helyzetbe Hozás Programja C. Győri Járműipari Körzet Program D. Centrumok és Térségük Integrációs Program 6. Esterházy János stratégiai fejlesztési cél – Együttműködés a szomszédokkal A. A CENTROPE-kezdeményezés térszervező hatásainak kiaknázása B. Az országhatár menti együttműködések fejlesztése C. Megyehatáron átnyúló városi/települési kapcsolatok - a vonzáskörzetek rehabilitációja A koncepció többnyire a jelenlegi helyzetet írja le Jánossomorja tekintetében. Emellett 2. sz. mellékletében (projektlista) a következő projekt érinti közvetlenül: 86. sz. főút Jánossomorja, Bősárkány elkerülő a tervezett M86 nyomvonalán. 2.1.3. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának két fő fejezete van: 1. Stratégiai program, 2. Operatív program. A stratégiai program átfogó célokat határoz meg Mosonmagyaróvár térségére: „Mosonmagyaróvár és térsége az ország kapuja, egyben a megye fontos gazdasági alközpontja is. Pozsony dinamikus fejlődése felgyorsította az agglomerációs folyamatot, így az egészen Mosonmagyaróvárig, sőt tovább terjedt, s kapcsolódik a győri agglomerációhoz.”


JÁNOSSOMORJA 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA „Célok: A Szigetköz, a Hanság-Tóköz vidéke táji, környezeti értékeinek megóvása kívánatos a rohamos agglomerálódásban, miközben több kisebb centrumban (pl. Mosonszolnok, Jánossomorja, Lébény) erőteljes újiparosítás zajlik, amely szervesen kapcsolódik Győr és más európai centrum járműipari funkcióihoz. A 86-os (E65-ös) főút fejlesztésével – gyorsforgalmi úttá történő átépítéssel – elérhető, hogy a térség szervesebben kapcsolódjék a Nyugat-Dunántúl térségéhez, egyben a megye déli térségeinek feltártságát is javítja.” Az operatív program által meghatározott fejlesztési szegmensek közül az alábbiak érintik Jánossomorja várost:4 „2. Térségi szintű, foglalkoztatásbővítési célú turizmusfejlesztés sportturizmus, wellness fejlesztés (Jánossomorja, Hédervár, Lipót).”

–

Gyógy-

és

„4. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Jánossomorja: Közintézmények akadálymentesítése.” „5. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása - Jánossomorja: Új városközpont kialakítása.” „7. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések – Jánossomorja: Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés; csapadékvíz elvezetés felújítása.” „8. Alacsony szén-dioxidkibocsátást célzó stratégiák támogatása - Jánossomorja: Erdősávok telepítése a város határába.” „9. Kisléptékű közlekedési fejlesztések - Kerékpárút-fejlesztések: Levél, Jánossomorja, Dunasziget, Halászi-Dunasziget-Dunakiliti-Rajka, Jánossomorja-Mosonmagyaróvár, HalásziPüski-Dunaremete-Lipót, Mosonudvar-MosonmagyaróvárJánossomorja, Halászi-Máriakálnok, Kimle-Mosonmagyaróvár, Dunasziget-Püski.” „10. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Önkormányzati épületek energiafelhasználási korszerűsítése (Levél, Jánossomorja, Mosonudvar, Lébény, Dunasziget, Dunaremete).” „11. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál - Jánossomorja: Komplex energetikai fejlesztési program.” „12. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés - Jánossomorja: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése.” „13. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése - Dunasziget, Jánossomorja, Levél, Mosonszolnok: Önkormányzati bérlakásépítés.” „14. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés Dunasziget, Jánossomorja, Rajka: Telephely és géppark fejlesztés településfenntartáshoz.” „17. A helyi szerveződések elősegítése kapcsolatok erősítése.”

- Dunasziget, Jánossomorja: Társadalmi

A dokumentum alapján „a javaslatok megvalósulása esetén: Versenyképes térség alakul ki, amely hatékonyan kapcsolódik az európai és a globális pénzügyi, kereskedelmi, gyártási, elosztási és tudományos tranzakciókhoz. A megye a nagy- és kisvárosok, falvak hálózatával sűrűn átszőtt, gazdaságilag prosperáló, hatékony, a régió többi szereplőjével együttműködő, vonzó környezeti feltételeket és életminőséget biztosító térséggé válik.”

4

Az ún. projektcsomagok számozása az eredeti dokumentum szerint kerül bemutatásra


JÁNOSSOMORJA 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.1.4. A SZIGETKÖZ TURIZMUSÉRT STRATÉGIÁJA 2013-2020

EGYESÜLET

HELYI

TURISZTIKAI SZERVEZET, „TDM”

A Szigetközi TDM szervezet jövőképe szerint 2020-ra a terület egy egységes arculattal rendelkező üdülőterületté válik, amely fellendülő belföldi és külföldi turizmust tudhat magáénak; továbbá kialakul a Szigetköz turisztikai brandje mosonmagyaróvári bázissal, ami értéket, szervezettséget és fenntarthatóságot tükröz. Ennek a célnak az elérése érdekében 6 konkrét fejlesztési irányt határoztak meg: 1. Az eredeti kínálat fejlesztése -

A belső vonzerők turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése A Szigetköz vízutánpótlása

2. A termékfejlesztést megalapozó speciális turisztikai beruházások -

Casino fejlesztése Bezenyén Szállodafejlesztés; ****-os wellness hotel, konferenciakapacitással Mosonmagyaróváron Turisztikai termékek és szolgáltatások családbaráttá fejlesztése Mosonmagyaróváron Térségi kempingfelújítások és a falusi turizmus szálláshelyeinek megújítása Kerékpárút építése a Dunakiliti-Mosonmagyaróvár szakaszon Kerékpárút építése a Jánossomorja-Mosonmagyaróvár szakaszon Kerékpárút építése a Szigetköz belső területein Kerékpáros látogatóközpont létesítése Mosonmagyaróváron A mosonmagyaróvári vár idegenforgalmi hasznosítása Kikötőfejlesztés Mosonmagyaróváron a Lajtán és a Mosoni-Dunán A termálfürdő gyógymedencéjének teljes lefedése Lipóton Ökoturisztikai objektum kialakítása, interpretációfejlesztés Az új kaputáj (Dunaremete térsége) származtatott közlekedési kapcsolatainak kialakítása

3. A termékstruktúra kialakítása, termékfejlesztés -

Piac szegmentáció, a termékfejlesztés koordinált megvalósítása Térségi, határon átívelő csillagtúra programok kialakítása és szálláshelyi kínálatokban való elhelyezése Térségi prémium termékek, lovas bázisok, valamint a vadászat kínálatának fejlesztése, lovas-vadász, és lovas-öko programcsomagok kialakítása Határon túlnyúló aktív turisztikai csomagajánlatok kidolgozása Tematikus utak kialakítása A kulturális turizmus fejlesztése

4. Arculatfejlesztés -

Szlogenalkotás

5. Marketingkommunikáció -

Határmenti ajánlatok kitáblázása PR tevékenység; Study tour szervezése

6. A szervezeti rendszer, a menedzsment fejlesztése -

A TDM Iroda (tourinform) személyzeti állományának bővítése A TDM Iroda (tourinform) funkcionális bővítése, a települések marketing feladatainak ellátása A TDM szervezeti taglétszámának folyamatos bővítése Aktív turisztikai klaszter létesítése Gasztronómiai turisztikai klaszter létesítése A Szigetközi TDM szervezetnek a Nyugat-dunántúli RMI regionális TDM szervezetbe történő illesztése A szigetközi TDM szervezetnek a határon átnyúló pályázati aktivitásának növelése A humán infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatási kooperáció elmélyítése a NYME AK Turizmus Intézetével


JÁNOSSOMORJA 20 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.1.5. MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS INNOVATÍV JELLEGŰ, EGYSÉGES SZEMLÉLETŰ KORSZERŰSÍTÉSE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ÉS A SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONAL JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Mosonmagyaróvár város, a Mosonmagyaróvári kistérségi társulás, valamint a Kisalföld Volán Zrt. összefogásával és a Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium támogatásával 2008-ban indította el a projektet, aminek a célkitűzései: -

felmérni a jelenlegi helyzetet

-

meghatározni a problémákat, és feltárni azok okait

-

a közösségi közlekedéssel szemben támasztható reális elvárásokat meghatározni

-

kidolgozni az egységes városi-kistérségi közforgalmú közlekedési rendszert, olyan részletességgel, hogy a megvalósításhoz szükséges pályázatok ennek alapján beadhatóak legyenek.

A koncepcióban megfogalmazták a kistérség közlekedésének fő problémáit, melyek a következőek: -

Csúcsidőn kívül – elsősorban munkanapokon délelőtt, valamint hétvégén a települések nagy részénél 3-5 órán keresztül nincs járat.

-

Hétvégén este 10 óra után Mosonmagyaróvárról nem biztosított a hazautazás a települések túlnyomó többségére.

-

A nem Mosonmagyaróvárra irányuló (keresztirányú) ingázásra egyes esetekben nincs megfelelő kínálat.

-

Az 1-es vasútvonal a kínálati menetrend ellenére is kevés utast szállít, mivel a ráhordás nem teljes körű (Lébény, Mosonszentmiklós, Kimle), vagy egyáltalán nincs (Mecsér, Hédervár, Darnózseli).

-

Mecsér településről nincs átszállás nélküli utazási lehetőség a kistérségi központba.

-

Hétvégén az ellátottság a napi 3-4 egyirányú utazási lehetőséggel kritikus szintűnek minősíthető Máriakálnok, Mosonszolnok és Várbalog esetében.

-

Problémának tekinthető a külterületi lakott helyek egy részének ellátottsági szintje (pl. Márialiget, Csemezpuszta, Albertkázmérpuszta), amelyeken napközben és hétvégén alig van, vagy egyáltalán nincs szolgáltatás.

-

A nem Mosonmagyaróvárra történő, keresztirányú, kisebb volumenű ingázásra több viszonylatban nincs közvetlen összeköttetés.

-

Az autóbusz-menetrendet nehéz áttekinteni a sokféle eltérő vonalvezetés, valamint az ütemesség hiánya miatt.

A felsorolt problémák megoldására egy kistérségi közlekedési rendszer létrehozását javasolták. Ennek egyik eleme egy DRT rendszer, ami a kisebb volumenű, szórtan jelentkező helyi utazási igényeket elégít ki. A DRT rendszer két különböző szolgáltatást nyújt. Az első esetében a menetrendszerinti járatok útvonalán rugalmas járatok közlekednek, melyek csak akkor indulnak el, ha van bejelentett utas. Ebben az esetben az útvonalak a bejelentett igények függvényében változhatnak. A DRT másik szolgáltatása, a menetrendszerinti közlekedéstől független eseti járatok, melyek a bejelentett utazási igényeknek megfelelően kialakított útvonalon és időrendben járnak. Jánossomorja térségében különösen hétvégén igen magas a járatok követési ideje. A Jánossomorjára telepített DRT jármű felhasználásával javítható Várbalog kiszolgálása. A DRT jármű a menetrendhez igazodva, igény szerint közlekedik, egyébként pedig szociális feladatokra használható. Az igény szerinti közlekedés másik lehetséges területe a Kisbodak – Püski – Dunaremete – Lipót térsége, ahol kisebb települések vannak, és ezért az utas szám is alacsonyabb.



2.2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA


JÁNOSSOMORJA 22 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. (Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervének OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Jánossomorjára vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve.) 2.2.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B.§ b) bekezdése kimondja, hogy a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokat alkalmazni. Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terv térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következők: a) b) c) d) e)

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, vízgazdálkodási térség, városias települési térség, (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Jánossomorja területére) f) hagyományosan vidéki települési térség. g) építmények által igénybe vett térség. Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervlapján Jánossomorján erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, városias illetve vízgazdálkodási térségek vannak meghatározva. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. § (2) bekezdése rendelkezik a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról, amely alapján: 

Erdőgazdálkodási térség „Az erdőgazdálkodási térséget egységbe kell sorolni.”

legalább

85%-ban

erdőterület

területfelhasználási

A terv a település délnyugati és délkeleti részén fekvő erdőterületeket, valamint egy erdőfoltot Újtanyával határosan sorol ebbe a térségbe. 

Mezőgazdasági térség „A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.” A terv Jánossomorja területén a belterületektől északra, keletre, nyugatra, valamint délre a 86-os főút két oldalán húzódó területeket sorolja ebbe a területfelhasználási egységbe.



Városias települési térség (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Jánossomorja területére.) „A települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.” A terv ebbe a térségbe sorolja a település belterületét, a belterülettől délnyugatra található Hanságfalva területét, a település déli határában fekvő Hanságliget településrészt, továbbá az Újtanya területét Várbaloggal határosan.



Vízgazdálkodási térség „A vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

terület

vagy

A terv ebbe a térségbe sorolja a külterületen a vízrendezések során kialakított lecsapoló csatornák területeit, valamint a település területén található egykori kavicsbányatavakat, valamint a belterülettől északra elhelyezkedő, jelenleg is működő bányatavat. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 23 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.2.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK Gyorsforgalmi utak: M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1) (OTrT szerint) A főúthálózat meglévő elemei: Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria) (OTrT szerint) Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák: Hegyeshalom – Porpác (OTrT szerint) Országos kerékpáros törzshálózat elemei: 9.A: Kölked - Sátorhely - Majs - Lippó - Kislippó Magyarbóly - Villány - Villánykövesd - Palkonya - Újpetre - Vokány - Nagytótfalu - Kisharsány Siklós - Matty - Kisszentmárton - Vejti - Piskó - Zaláta - Drávasztára - Felsőszentmárton Szentborbás - Tótújfalu - Potony - Drávagárdony - Drávatamási - Barcs - Péterhida - Babócsa Bolhó - Heresznye - Vízvár - Somogyudvarhely - Berzence - Gyékényes - Zákány - Őrtilos Murakeresztúr - Molnári - Letenye - Bázakerettye - Tormafölde - Szécsisziget - Lenti - Rédics Resznek - Nemesnép - Szentgyörgyvölgy - Velemér - Magyarszombatfa - Bajánsenye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva - Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent Szentpéterfa - Pornóapáti - Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg - Horvátzsidány Csepreg - Szakony - Zsira - Sopronhorpács - Egyházasfalu - Lövő - Röjtökmuzsaj - Nagylózs Fertőhomok - Fertőd - Sarród - Jánossomorja - Várbalog - Hegyeshalom - (Ausztria) (OTrT szerint) Országos jelentőségű csatornák: Hanság főcsatorna - Rábcakapi, Jánossomorja, Sarród (OTrT szerint) 2.2.3. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos övezetek Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Jó termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Világörökségi és világörökségi várományos terület Országos vízminőség-védelmi terület Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe Kiemelt fontosságú honvédelmi terület

OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni

A település területét érinti érinti

OTrT előírásait kell alkalmazni

érinti


érinti


érinti


nem érinti


érinti


a nagyvízi meder övezete érinti


nem érinti

Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Az övezetbe tartoznak a településtől északra elhelyezkedő Natura 2000 területek; a 86-os út nyugati oldalán a Hanság nagyerdő területe; a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 24 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA településtől délkeletre található csatornákkal sűrűn átszőtt nemzeti parki területek, kiegészülve a Császárrét-puszta és a Hegyes domb térségével; a várostól délnyugatra az országhatár mellett található főként erdő- és mezőgazdasági területek. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Jánossomorja mezőgazdasági térség övezetébe sorolt területeinek nagy része a város északi és középső részén kiváló termőhelyi adottságú szántóterületnek minősül.

Jó termőhelyi övezete

adottságú

szántóterület

OTrT 13/B. § (1) A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

A város mezőgazdasági térség övezetébe sorolt területeinek majdnem minden olyan része ebbe az övezetbe tartozik, amely nem kiváló termőhelyi adottságú szántóterület.

Kiváló termőhelyi övezete

adottságú

erdőterület

OTrT 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Az övezetbe a külterületen található vonalas tájszerkezeti elemnek tekinthető, szántóterületeket elválasztó erdősávok, valamint a település délnyugati határában fekvő Hegyes domb és környezetének erdőterületei tartoznak.


JÁNOSSOMORJA 25 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tájképvédelmi szempontból kezelendő terület övezete

kiemelten

OTrT 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

A település délnyugati és délkeleti részét érinti az övezet, valamint a Hanság nagyerdő területét. Ezek a területek többnyire valamilyen kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak. Országos övezete

vízminőség-védelmi

terület

OTrT 15. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

A Hanság nagyerdő és a településtől északnyugati irányban az országhatár között húzódó vonaltól délre, valamint a belterülettől északra található területeket érinti az övezet. Az övezet kis mértékben érinti Pusztasomorja településrészt. Ebbe az övezetbe sorolja továbbá a nagyvízi meder települést érintő övezetének keskeny sávját is.


JÁNOSSOMORJA 26 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Nagyvízi meder továbbfejlesztése vízkár-elhárítási területe övezete

és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló célú szükségtározók

OTrT 16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

A településen vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe nem található, Nagyvízi meder területe kis területen a Rábcakapival és Bősárkánnyal közös közigazgatási határ mentén, a Hanság főcsatorna mellett található. 2.2.4. MEGYEI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Megyei övezetek Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Erdőtelepítésre javasolt terület Ásványi nyersanyagvagyonterület Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás területe Honvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni OTrT előírásait alkalmazni

kell

A település területét… érinti

kell

érinti

kell

érinti

kell

nem érinti

kell

érinti

kell

érinti

kell

nem érinti

kell

nem érinti

kell

érinti

Magterület övezete OTrT 17.§ (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.



Az övezetbe tartozik a településtől északra elhelyezkedő térség, mely megegyezik a Natura 2000 területekkel. Ökológiai folyosó övezete OTrT 18.§ (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési ésenergetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Az övezetbe tartozik a város déli határához közel, a 86-os út nyugati oldalán a Hanság nagyerdő területe. Pufferterület övezete OTrT 19.§ Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Az övezetbe tartoznak a településtől délkeletre található csatornákkal sűrűn átszőtt térségben a nemzeti parki területek, kiegészülve a Császárrét-puszta és a Hegyes domb térségével, és a várostól délnyugatra az országhatár mellett található főként erdő- és - kisebb százalékban mezőgazdasági területek.



Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete OTrT 19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyonterület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Az övezetbe területe.

tartozik

a

település

teljes

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete OTrT 21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

Az övezetbe tartoznak a település délnyugati és délkeleti területei.



Rendszeresen belvízjárta terület övezete OTrT 23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Az övezetbe tartoznak a település délnyugati és délkeleti területei, továbbá néhány kisebb folt elszórtan: a volt Szőke tó környéke, valamint a Hanság-nagyerdő területe.

2.2.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK EGYÉB FONTOSABB ELŐÍRÁSAI Az OTrT a területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok között az alábbiakat írja elő: 7.§ (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Az Adattár szerint erdőterületnek minősül Jánossomorja közigazgatási területén településtől délre, valamint délkeletre fekvő erdőterületek jelentős része.

Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő

Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő

2.3. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK JÁNOSSOMORJA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Jánossomorja Magyarország nyugati határán fekvő település. Közigazgatási területe Várbalog, Mosonszolnok, Újrónafő, Lébény, Tárnokréti, Rábcakapi, Bősárkány és Csorna települések közigazgatási területével határos. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveiben nem ismert semmilyen olyan korlátozás, ami a Jánossomorján történő fejlesztéseket befolyásolná.

2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 2.4.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 2.4.1.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A HEP az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel összhangban készült el. Az Esélyegyenlőségi Programban rögzítették az önkormányzat számára az esélyegyenlőség érdekében elvégzendő szükséges feladatokat, melyekkel összhangba kell hozni a település más dokumentumait. Az önkormányzat vállalta, hogy a HEP-ben megfogalmazott elvek szerint jár el az általa fenntartott intézményekben. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 30 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó céljai: -

az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye

-

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elve

-

a diszkrimináció-mentesség

-

a szegregációmentesség

-

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzésben feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve 5 különböző célcsoportot határoz meg: -

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

-

Gyermekek

-

Idősek

-

Nők

-

Fogyatékkal élők

A HEP minden célcsoport esetében beazonosította a problémákat és meghatározta a fejlesztési lehetőségeket. A fejlesztési lehetőségekhez konkrét intézkedések tartoznak, melyekben megfogalmazták: -

az intézkedésekkel elérni kívánt célt

-

az intézkedés összhangját egyéb stratégiai dokumentumokkal

-

az intézkedés tartalmát

-

az intézkedés felelősét

-

az intézkedés megvalósításának határidejét

-

az intézkedés eredményességét mérő indikátorokat

-

a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat

-

intézkedés eredményeinek fenntarthatóságát

2.4.1.2. Jánossomorja Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2019 A ciklusprogramban megfogalmazott cél a múlt természeti és történelmi értékeinek megőrzése, ugyanakkor az utókor számára maradandót alkotni és hátrahagyni. Kiemelten fontos feladatnak tekinti, hogy a program a lakosok igényeinek megfeleljen, a település társadalmi és környezeti adottságait minél teljesebben kihasználva a fejlődést elősegítse, a település gazdasági növekedését felgyorsítsa, és a lakosság életkörülményeit javítsa. Mindezt úgy kívánja elérni, hogy megőrzi a helyi hagyományokat, szokásokat, és értékeket. A programban 14 fejlesztési célt fogalmaztak meg: 1. Településfejlesztés -

10-25 éves távlatban meghatározza, hogy a település mivé fog fejlődni és hogyan fog működni

-

A településfejlesztés alapdokumentumai: az Integrált Településfejlesztési Stratégia, illetve a településrendezési terv, melyek meghatározzák a településen belüli egyes településrészek jellegét, funkcióját

-

a településfejlesztési célok eléréséhez elengedhetetlen a pályázati lehetőségek kihasználása

-

Nagy hangsúlyt kell fektetni a városmarketingre (új városi honlap, városismertető kiadványok, városi logó, szlogen)

-

Szükséges a városüzemeltetés új alapokra helyezése a hatékonyabb és gazdaságosabb feladatellátás érdekében.


JÁNOSSOMORJA 31 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2. Infrastruktúra fejlesztése -

Az önkormányzat képviselőtestülete fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csapadékvíz elvezetés, az egészséges ivóvíz, a jól működő szennyvízcsatorna rendszer, a villamosenergia, a földgáz, a közvilágítás, telefon, internet, kábeltévé, és egyéb szolgáltatások biztosítását, korszerűsítését és modernizálását.

-

Szükséges újabb személygépkocsi parkolóhelyek kialakítása mindhárom településrészen.

-

Kiemelt figyelmet kell fordítani a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartására.

-

Biztosítani kell a köztisztaságot, és gondoskodni kell a kommunális hulladék elszállításáról, melyért a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. felel.

-

Meg kell találni a Szórády-féle malomépület hasznosítását, továbbá ki kell alakítani egy szabadtéri színpadot és egy piacteret a városközpontban.

-

A ki- és betelepítések 70. évfordulójára emlékmű felállítása.

3. Közigazgatás -

A képviselőtestület az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

-

Szükséges az elektronikus ügyintézés bevezetése.

-

Biztosítani kell az esélyegyenlőséget.

-

A Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal épületében meg kell vizsgálni egy beléptető rendszer kiépítésének lehetőségét, valamint az épület pincerendszerének hasznosítására tervet kell készíteni.

4. Az épített és természeti környezet védelme -

Fontos a városkép fejlesztése és az egységes városarculat kialakítása. Ennek érdekében pályázati úton támogatni kell az elhanyagolt, de helyi értéket képviselő épületek felújítását.

-

Fontos feladat a megújuló energiák minél szélesebb körű hasznosítása, aminek érdekében az önkormányzat energiahatékonyság-növelő beruházásokat indít az általa fenntartott intézményekben.

5. Idegenforgalom -

Ezen a területen a településnek kiaknázatlan lehetőségei vannak, ezért idegenforgalmi stratégiát kell kidolgoznia.

-

Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát, kihasználva a Térségi TDM Egyesület nyújtotta lehetőségeket, pályázatokat.

-

Turisztikai kiadványokat kell készíteni, valamint az önkormányzat honlapján szerepeltetni kell a turisztikai kínálatot.

-

Közterületeken Wi-Fi hotspotokat, valamint pihenőhelyeket kell kialakítani.

6. Köztemető fenntartása -

Az önkormányzat feladata a köztemető fenntartása.

-

Szükség van a kerékpár és személygépkocsi parkolók bővítésére.

7. Helyi tűzvédelem - polgári védelem -

Az önkormányzat támogatja a helyi Önkéntes Tűzoltók Egyesületét a polgári és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében.

-

Szakértők útján gondoskodik a szükséges oktatások megtartásáról.


JÁNOSSOMORJA 32 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 8. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása -

Az önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása érdekében támogatja a Jánossomorjai Polgárőr Egyesületet és a helyi rendőrőrsöt

-

Működteti és fejleszti a helyi térfigyelő rendszert.

9. Alapfokú nevelés, oktatás biztosítása -

Az önkormányzat gondoskodik az óvoda és az általános iskola üzemeltetéséről, valamint pályázati lehetőségeket keres az iskolaépületek energetikai korszerűsítésére.

10. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról -

Az önkormányzat alapfeladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, melynek keretében lehetőséget keres az ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő fejlesztések megvalósítására, valamint megszervezi a településen a betegszállítást.

11. Szociális ellátás- gyermekvédelmi feladatok -

A település képviselő-testülete fontosnak tartja egy olyan szociális háló kiépítését, amely biztonságot nyújt a település lakosságának, valamint kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását.

12. Közművelődés - kulturális- és közgyűjteményi feladatok, a sport támogatása -

-

Az önkormányzat a következő feladatokra helyezi a hangsúlyt: o

Programok és rendezvények szervezésével növelni a művelődési ház bevételeit.

o

Éves rendezvénynaptárt készíteni.

o

Kialakítani a közösségi ház működési kereteit.

o

Támogatni a helyi kulturális civil szervezetet.

Az önkormányzat gondoskodik a helyi sportpályák rendben tartásáról.

13. Foglalkoztatás -

Az önkormányzat célja a munkahelyteremtés, aminek elősegítése érdekében segíti a vállalkozások, ipari cégek letelepedését a településen, valamint a meglévőek bővítését.

-

Lehetőség szerint alkalmazni kell az önkormányzat intézményeiben a megváltozott munkaképességű dolgozókat.

-

A közmunkával kapcsolatban az önkormányzat igyekszik kihasználni a lehetőségeket, előnyöket.

14. Helyi adópolitika célkitűzései -

Cél a jogszabályi lehetőségek maximalizálása mellett az adómorál javítása.

2.4.1.3. Jánossomorja Város Helyi Fenntartható Fejlődési Programja A fenntartható fejlődési program három területen fogalmaz meg célokat: környezet, gazdaság, valamint társadalom. 1. Környezeti szempontú célkitűzések Átfogó célok: -

Szemléletformálás, a mindennapi élet környezettudatossá tétele,

-

Környezettudatosság a városfejlesztés során,

-

Környezetvédelmi program megvalósítása,

-

Oktatás, nevelés, képzés.


JÁNOSSOMORJA 33 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Egyéb célkitűzések: -

Parkosítás, zöldfelületek arányának növelése,

-

Kerékpárutak kialakítása, túraösvények létesítése,

-

Környezetvédelmi szemlélet erősítése az oktatásban,

-

Energiafelhasználás mértékének csökkentése,

-

Településrendezési terv alakítása során környezettudatosság fokozott érvényre juttatása,

-

Közlekedésből származó környezetterhelés minimalizálása,

-

Illegális hulladéklerakások felszámolása, jelentősen megemelt bírságtétel meghatározása,

-

Túzok élőhelyek megkímélése, túzokpopuláció fennmaradásának biztosítása,

-

Környezeti Információs Rendszer kialakítása, nyilvánossá tétele.

2. Társadalmi szempontú célkitűzések Elsődleges célok: -

A fenntartható fejlődés elveinek széleskörű ismertetése (LA 21, Riói csúcs),

-

Hátrányos helyzetű csoportok (kisebbségek, fogyatékkal élők) képviselőinek bevonása a döntéshozatali folyamatokba, jogalkotási metódusba,

-

Egészséges életmódra való nevelés,

-

Ifjúsági sport- és szabadidős tevékenység lehetőségének biztosításával és rendezvényekkel fellépés a drogfogyasztás ellen,

-

Közterhek arányosságának biztosítása.

Egyéb célkitűzések: -

Kisgyermekes Családok részére programok,

-

Kommunikáció és tájékoztatás minőségének javítása a lakosság felé,

-

Kerékpárút építése- turizmus fellendítése,

-

Esélyegyenlőség megvalósítása az oktatásban,

-

Közintézmények létesítése során akadálymentesség biztosítása,

-

Az önkormányzat az önkormányzati intézetekben az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét érvényesíti, ennek érdekében felülvizsgálja a bérezési rendszerét és az esetleges hátrányos helyzetek kialakulásának okait.

3. Gazdasági szempontú célkitűzések Elsődleges célok: -

Településfejlesztés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítésével,

-

Forrásteremtés, pályázatok készítése, kisvállalkozások segítése,

-

Infrastruktúra-fejlesztés.

Egyéb célkitűzések: -

A központtól távolabb fekvő iparterületre való közlekedés fejlesztése,

-

Energiatakarékosság érvényesítése,

-

Környezetpolitika és a gazdasági fejlesztések harmonizációja,

-

Új vállalkozások létesítésének támogatása, ezzel munkahelyek létesítése.

2.4.2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK Jánossomorja területét érintően jelenleg nincsen érvényben lévő településfejlesztési vagy településrendezési szerződés. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


2.5. A VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 2.5.1. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK

8. ábra – Jánossomorja településszerkezeti terv - belterület

Jánossomorja településszerkezeti terve 2001-ben készült el. (Elfogadva a 1/2001.(II.21.) számú határozattal) A településszerkezeti terv településközpont vegyes területbe sorolja a három településrész központjait. Itt találhatók az igazgatási, oktatási, művelődési, egyházi és egészségügyi intézmények, valamint különböző vendéglátó illetve kereskedelmi egységek. A településmagon kívüli területek legnagyobb részét a lakóterületek képezik. A lakóterületek jelentős része falusias lakóterület, a kertvárosias lakóterületek jellemzően a város társasházas, sorházas területein találhatók. Jánossomorja északi részén a Halomalja utca melletti szántóföldeken két tartalék lakóterület van kijelölve. Kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági terület a város északi, északkeleti, délnyugati és nyugati részén találhatók a belterülethez kapcsolódóan. A település jelentős nagyságú tartalék gazdasági területtel rendelkezik. Különleges terület besorolást a település belterületén a temetők, sportpályák, és a hulladékkezelési terület kapott. Beépítésre szánt területek közé sorolja a terv továbbá a mosonszentjánosi temetőtől északra található, felhagyott bányató körüli területeket. A településszerkezeti terv zöldterületbe sorol több működő közkertet és közparkot, illetve további új, meg nem valósított zöldterüleket is kijelöl – jellemzően a lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan.


JÁNOSSOMORJA 35 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Közműterületek közé a vízmű területe tartozik, amely a város északi gazdasági területei közé ékelődve helyezkedik el. Településszerkezeti szempontból fontos, hogy a település északi részén tervezett települési gyűjtő utat jelöltek, ami a 86-os számú főutat köti össze a Tarcsai utcával. Az új elkerülő út mellett találhatók tartalék gazdasági területek Mosonszentjános településrészhez kapcsolódóan.

9. ábra – Jánossomorja településszerkezeti terv - külterület

A település külterületén található lakóterületek közül Újtanya ipari gazdasági területként került jelölésre, Hanságfalván a terv mezőgazdasági célú ipari gazdasági területet jelöl, míg Hanságliget lakóterületei falusias lakóterületek. Hanságligeten a kapcsolódó gazdasági területeket ipari és kereskedelmi szolgáltató területbe sorolja a terv.

Újtanya

Hanságfalva

Hanságliget

10. ábra – Jánossomorja településszerkezeti terv – külterületi lakóterületek


JÁNOSSOMORJA 36 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Településszerkezeti szempontból jelentős területfelhasználást képvisel a hulladéklerakó területe, illetve ehhez kapcsolódóan hulladékhasznosítási különleges terület. A külterületen elszórtan szabadidőpark területek találhatók, melyek hasznosítására még nem került sor. Beépítésre nem szánt területek a településen az általános mezőgazdasági területek, a rétek, a legelők és az erdőterületek. 2.5.2. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Jánossomorja helyi építési szabályzata 2001-ben lépett hatályba. A Helyi építési Szabályzat (HÉSZ) 1/2001.(II.22.) sz. rendelettel került jóváhagyásra. A rendelet többször módosításra került: 14/2001.(X.18.) 9/2003.(IX.4.), 13/2004.(X.28.), 9/2005.(VI.2.), 14/2005.(X.5.), 5/2007.(III.01.), 12/2007.(VII.25.), 3/2010.(IV.1.), 11/2010.(XI.25.) számú módosító rendelettel. A HÉSZ alapján a rendelet mellékletét képezi egy belterületi és egy külterületi szabályozási tervlap. A következőkben a HÉSZ legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük. A HÉSZ IV. fejezete foglalkozik a területfelhasználási kategóriákkal. Beépítésre szánt területek közül az alábbiak találhatók meg a településen: -

-

Lakóterület: o

falusias lakóterület (FL)

o

kertvárosias lakóterület (KEL)

Vegyes terület o

-

Üdülőterület o

-

-

településközpont vegyes terület (TV) hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

Gazdasági terület o

kereskedelmi szolgáltató terület (KG)

o

egyéb ipari-gazdasági terület (IGE)

o

jelentős mértékű zavaró hatású ipari, gazdasági terület (IGz)

o

mezőgazdasági célú ipari-gazdasági terület (IGMG)

Különleges terület o

temető terület (T)

o

sportterület (SP)

o

szabadidőpark területe (SZP)

o

bányaterület (B)

o

hulladéklerakó területe (H)

o

szennyvíztisztító területe (SZT)

o

hulladékkezelési terület K-H

o

hulladékhasznosítási terület KH-h

Beépítésre nem szánt területek közül az alábbiak találhatóak meg a településen: -

Közlekedési és közműterület o

közút terület (K)

o

közműterület (Kö)

o

vasútterület (Va)

-

Zöldterület (ZT)

-

Erdőterület (E) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 37 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA -

Mezőgazdasági terület (MG)

-

Egyéb terület o

vízgazdálkodási terület (VT)

A településrendezési eszközök csekély lakó- és gazdasági területi tartalékot tartalmaznak. A tervlapokon az intézmények ingatlanjai jellemzően településközpont vegyes területbe kerültek besorolásra, ahol lehetőség biztosított kisebb-nagyobb mértékben a fejlesztéseknek. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia készítése során figyelemmel kell lenni a hatályos településrendezési eszközök előírásaira, illetve amennyiben olyan fejlesztések kerülnek megvalósításra, akkor kezdeményezni kell a településrendezési eszközök felülvizsgálatát vagy módosítását.



3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1.1. NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA Egy település népességszámának alakulását (tényleges szaporodás/fogyás) az élve születések, halálozások száma, illetve a vándorlási különbözet határozza meg. A 2014. év végi adatok alapján Jánossomorja lakónépessége5 6052 fő volt (állandó népesség 6: 6147 fő). A település népessége a XX. század közepéig folyamatosan emelkedett, az 1941-es népszámlálás idején 7380 főt számoltak. Az ezt követő időszakot folyamatos csökkenés jellemezte. Ez nagyrészt visszavezethető történelmi eseményekre (II. világháború okozta vesztesség, 1946. évi német lakosság kitelepítése, határzár okozta nehézségek). A tendenciózus népességcsökkenés a 70-es években állt meg, köszönhetően az 1970-es faluegyesítésnek (Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja)

11. ábra: Jánossomorja népessége 1870- 2011 népszámlálási időszakokban Forrás: KSH

Az elmúlt 15 év adatait nézve először kismértékű csökkenést tapasztalhatunk, majd 2010-et követően újra a népesség növekedését figyelhetjük meg.

5

A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek 6

Állandó népesség: az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek adatait tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).



12. ábra: Jánossomorja lakónépessége 2000-2014 Forrás KSH

13. ábra: Településrészek lakosságszáma Forrás KSH

Mosonszentjános a legnépesebb településrész. Itt lakik a lakosság közel fele. Mosonszentpéteren a lakosság kicsivel több, mint negyede lakik. A legkisebb településrész Pusztasomorja, ahol a lakosság közel ötöde lakik. Mint láthattuk, az elmúlt 15 évben a népesség alakulásában ellentétes folyamatok voltak jelen. Mivel 2010-től a lakosság növekedése figyelhető meg, így összességében ezt az időszakot egy nagyon csekély, 0,7%-os növekedés jellemzi. Ez az adat az országos eredményekhez viszonyítva kedvezőnek mondható, azonban a megyei adatokhoz (3,3%) képest elmarad.



14. ábra: Lakónépesség változás 2000-2014 Forrás: KSH

3.1.2. A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE

15. ábra: Korcsoportos összetétel területi összehasonlításban Forrás: KSH

Az 1990-es népszámlálás időszakában a 14 év alattiak aránya a lakosság közel negyede (24%) volt. 2014-re 10 százalékponttal csökkent a fiatalok aránya. A mért időpontban a középkorúak aránya 6 százalékponttal emelkedett. A 65 év felettiek aránya 2014-ben 14,5% volt, ami 4 százalékponttal magasabb érték az 1990-es adatokhoz képest. Területi összehasonlításban érdekes megnézni, hogy 1990-ben az országos adatokhoz képest 3 százalékponttal magasabb volt Jánossomorján a 14 év alattiak aránya. 2014-re ez a két szám szinte teljesen megegyezik a két területi szinten. A középkorúak aránya 1990 és 2014 között országos szinten bő 1 százalékponttal emelkedett, Jánossomorja esetében azonban 5 százalékpontos az emelkedés. Az idős generáció aránya az országos és megyei adatokhoz képest Jánossomorján a legalacsonyabb.

2001

1990

1. táblázat – Korcsoportos összetétel területi összehasonlításban Jánossomorja Győr-Moson-Sopron Megye Magyarország Jánossomorja Győr-Moson-Sopron Megye Magyarország

0-14 23,9% 21,3% 20,5% 18,1% 16,0% 16,6%

Forrás KSH 15-64 66,0% 66,2% 66,2% 68,9% 69,5% 68,2%


6510,2% 12,5% 13,2% 13,0% 14,6% 15,2%


2014

1. táblázat – Korcsoportos összetétel területi összehasonlításban Jánossomorja Győr-Moson-Sopron Megye Magyarország

0-14 14,4% 14,5% 14,5%

Forrás KSH 15-64 71,1% 68,7% 67,6%

6514,5% 16,8% 17,9%

A következő ábra a gyerekkel rendelkező családokat mutatja. Regionális összevetésben érdekes megfigyelni, hogy a legalább 3 gyerekkel rendelkező családok aránya Jánossomorján a legalacsonyabb. Mindezek mellett a 2 gyerekes családok aránya, több mint 5 százalékponttal magasabb Jánossomorján, mint országosan. Az 1 gyermekkel rendelkező családok közel 50%-os részesedéssel rendelkezek.

16. ábra: Gyerekek száma a családokban Forrás: KSH, népszámlálás

Ahhoz, hogy még pontosabb képet kapjunk Jánossomorján zajló demográfiai változásokról, érdemes segítségül hívni az úgynevezett öregedési indexet. Ez a mutató az idős korosztály (65 év felettiek) arányát mutatja a fiatal korosztályhoz (0-14 évesek) viszonyítva. Érdekes megfigyelni, hogy az országos és települési öregedési trend szinte teljesen párhuzamosan halad. 1990-ben 100 fiatalra 43 idős személy jutott. 2014-ben 100 fiatalra már 101 idős jutott. Mindez erőteljes emelkedést jelent, de még így is sokkal kedvezőbb Jánossomorja korosztályos összetétele, mint a Győr-Moson-Sopron megyei adat és még inkább az országos adatokhoz képest.

17. ábra: Öregedési index Forrás: KSH



2. táblázat – Öregedési mutató Forrás: Népszámlálás 1990

2001

2014

Jánossomorja

42,5

72,0

100,5

Győr-Moson-Sopron Megye Magyarország

58,8

91,2

115,9

64,5

91,2

123,6

Az életkori eltartottsági ráta azt mutatja, hogy 100 aktív korúra hány eltartott jut. Az összesített eltartottsági mutató esetében 2014-ben 7 pontos eltérés figyelhető meg Jánossomorja és az országos adat között. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy az idős eltartottsági mutató jelentősen magasabb országosan, mint Jánossomorján. Az 1990-es népszámlálás idején 100 aktív korúra 36 fiatal és 15 idős jutott. 2014-ben országosan és megyei szinten ez a trend megváltozott, a 100 aktív korúra jutó eltartottak tekintetében az idős eltartottság meghaladja a fiatalkorú eltartottságot. Jánossomorja esetében az idős és a gyerek eltartottsági adat szinte teljesen megegyezik. 3. táblázat – Jánossomorja eltartottsági adatainak területi összehasonlítása Jánossomorja

1990. 2001. 2014.

Gyerek eltartotts ág

Idős eltartotts ág

36,2 26,3 20,3

15,4 18,9 20,4

Győr-Moson-Sopron Megye Összesíte tt eltartottsági mutató 51,6 45,2 40,7

Gyerek eltartotts ág


32,2 23,0 21,1

18,9 21,0 24,5

Összesíte tt eltartottsági mutató 51,2 43,9 45,6

Magyarország Gyerek eltartotts ág


31,0 24,4 21,4

20,0 22,2 26,5

Összesíte tt eltartottsági mutató 51,0 46,6 47,9

3.1.3. TÉNYLEGES SZAPORULAT 

Természetes szaporodás

A népesség vizsgálat fontos eleme, hogy megnézzük a természetes szaporodás 7 hogyan alakult. Az országos adatoknak megfelelően, a 70-es években az élveszületések száma több mint duplája volt a halálozási adatoknak. A fordulópontot a 2000-es évek eleje jelentette, innentől kezdve a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületések számát.

7

Tényleges szaporodás, illetve fogyás: az adott területen két egymást követő népszámlálásnál kimutatott népességszám különbözete



19. ábra: Természetes népesség változás Forrás: KSH

18. ábra: Természetes népesség változás Forrás: KSH népszámlálás

4. táblázat – Természetes szaporodás/fogyás adatai Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

év év év év év év év év év év év év év év év

Élveszületések

Halálozások

57 58 59 55 76 62 59 52 44 57 47 41 56 34 49

69 76 67 70 75 66 61 58 77 67 59 68 63 71 58

Forrás: KSH Természetes szaporodás/fogyás -12 -18 -8 -15 1 -4 -2 -6 -33 -10 -12 -27 -7 -37 -9

A 2000 és 2014 közötti időszakban a természetes fogyás mértéke elérte a 200 főt. Ez a 2014-es lakosságszám 3%-ának felel meg. Regionális összehasonlításban azt láthatjuk, hogy a megyei, 100 főre vetített adat magasabb, mint Jánossomorja esetében. Jánossomorja közvetlen környezetében, azonban valamivel kisebb a természetes fogyás mértéke.

20. ábra: Természetes szaporodás/fogyás regionális összehasonlításban 1000 főre vetítve Forrás KSH (2000-2014)


JÁNOSSOMORJA 44 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

Vándorlás

A vándorlási különbőzet mutatja meg egy adott területre beköltözők, illetve elköltözők különbségét. Ahogy arról az előzőekben már volt szó Jánossomorját természetes fogyás jellemzi. Ezt a folyamatot tudja némiképpen ellensúlyozni a pozitív vándorlási különbőzet

21. ábra: Vándorlási különbözet 1970-2011 Forrás KSH

A 70-es és 80–as években folyamatosan negatív volt a vándorlási különbözet. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időpontban nagyjából 900 fővel több volt azon lakosok száma, akik elköltöztek, azokhoz képest, akik betelepültek. Az 1990-es évektől kezdve már pozitív vándorlási különbözetről beszélhetünk. Az adatok azt mutatják, hogy 2010-es évet követően megnövekedett a településen letelepedettek száma. Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy bár természetes népességfogyás jellemzi Jánossomorját, de a lakosságszám még is lassú emelkedésnek indult. Az 1000 főre vetített vándorlási különbözet Jánossomorja esetében 13 fő, ami egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a Nyugat-Dunántúli Régión belül.

22. ábra: Vándorlási különbőzet területi összehasonlításban 1000 főre vetítve Forrás : KSH (2001-2011)


JÁNOSSOMORJA 45 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.1.4. ISKOLÁZOTTSÁGI ADATOK

23. ábra: Jánossomorja iskolázottsági adatai8 Forrás KSH népszámlálás

Az országos adatoknak megfelelően Jánossomorja esetében is elmondható, hogy a lakosság túlnyomó részének (96%) legalább általános iskolai végzettsége van. Az érettségivel rendelkezők aránya az 1990-es adatokhoz képest 14 százalékponttal emelkedett. 2011-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebb korosztályon belül 8% volt, ami több mint 10 százalékponttal elmarad a országos adatokhoz képest. 5. táblázat – Jánossomorja eltartottsági adatainak összehasonlítása

79,0%

1990 GyőrMosonSopron Megye 80,9%

19,3%

29,8%

19,3%

21,9%

38,1%

38,2%

33,1%

48,7%

49,0%

4,1%

9,2%

10,1%

4,8%

11,7%

12,6%

7,8%

17,4%

19,0%

Jánossomorja legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek legalább érettségivel rendelkezők egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezők

Magyar -ország

Jánossomorja

78,1%

88,7%


Magyar -ország

Jánossomorja

88,8%

96,0%


8

Magyar -ország 95,1%

Általános iskolások esetében a 15 évnél idősebb korosztály került figyelembe vételre, érettségizettek esetében a 18 évnél idősebb korosztály került figyelembe vételre, felsőfokúak esetében a 25 évnél idősebb korosztály került figyelembe vételre



3.1.5. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2013-IG

24. ábra: Lakások száma

Jánossomorján 2014-es adatok szerint 2206 db lakás található. Az elmúlt 15 évben a település lakásállománya 8%-kal bővült. A lakáspiac növekedésére befolyással volt a gazdasági válság, ami jól látszik a grafikonon is, hiszen a 2008-at követően lassult a lakásszám emelkedése.

26. ábra: Lakások szobaszáma Forrás: KSH

25. ábra: Lakások építési év szerint Forrás KSH

A lakásállományon belül a 3 szobás lakások a meghatározóak, hiszen a lakások 43%-a rendelkezik 3 szobával. A lakások negyede 2 szobás, illetve ugyanilyen arányban találhatóak 4 szoba feletti lakások a teleülésen. Jánossomorja lakásállománya összegségében öregnek mondható, hiszen a lakásoknak 85%-a 1990 előtt épült, ezen belül is 46%-os arányt képviselnek az 1970 előtt épült lakások. A lakásoknak mindösszesen 9%-a épült 2001 után. A lakások településrészenkénti száma szinkronban van a lakosságszámmal. Ennek megfelelően a lakások közel fele (47%) Mosonszentjánoson található. Mosonszentpéteren a lakások közel harmada (29%) helyezkedik el, Pusztasomorján pedig 19%-a.



27. ábra: Településrészek lakásállománya Forrás: KSH

3.2. A TÁRSADALOM TÉRBELI RÉTEGZŐDÉSE Jánossomorja történelme alapján három belterületi településrészre (Pusztasomorja, Mosonszentpéter és Mosonszentjános), illetve több kisebb külterületi lakóterületre (Hanságfalva, Hanságliget, Újtanya) tagolható. 6. táblázat – Településrészi adatok és városi adatok összehasonlító táblázata

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Forrás: KSH, Népszámlálás (2011)

Jánossomorja összesen

Mosonszentpéter

Mosonszentjános

Pusztasomorja

5921

1700

2819

1091

249

62

14,7

14,9

14,1

16,4

13,7

14,5

65,1

64,9

66,2

61,3

67,1

77,4

20,2

20,2

19,8

22,3

19,3

8,1

23,0

22,8

19,6

23,6

51,5

54,2

7,8

6,4

8,8

8,8

1,6

7,1

2186

633

1027

409

88

29

5,8

6,5

5,3

5,4

4,5

17,2

29,3

30,4

26,8

33,6

31,7

31,3

9,4

8,7

8,3

10,3

21,6

10,4

65,4

64,4

67,6

61,0

64,3

64,7

28,7

28,4

27,7

33,5

23,2

20,8


Hanságliget külterület

Egyéb külterület (Hanságliget külterület nélkül)


6. táblázat – Településrészi adatok és városi adatok összehasonlító táblázata

Mutató megnevezése

Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Jánossomorja összesen

Forrás: KSH, Népszámlálás (2011)


Egyéb külterület (Hanságliget külterület nélkül)

Mosonszentpéter

Mosonszentjános

Pusztasomorja

56,7

58,6

54,6

53,9

75,4

69,7

49,9

50,6

47,0

56,2

50,6

45,2

6,1

7,0

5,9

5,6

4,1

2,9

3,2

3,5

3,1

3,6

1,6

0,0

4,6

5,4

3,7

5,1

3,7

18,2

4,0

3,1

4,3

4,3

4,9

4,5

5940

A Központi Statisztikai Hivatalnál megigénylésre kerültek a szegregációs mutatókra vonatkozó adatok a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 30.§ (1) c) pontja alapján. A KSH adatai szerint a településen nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum vagy a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek.

3.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK 3.3.1. KULTÚRA A településen 1991 óta folyik művészeti képzés az Alapfokú Művészeti Iskolában. Az intézménybe összesen 80 tanuló jár, valamint 6 zenepedagógus oktat. Tanulható szakok a következők: furulya, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona-tenor, tuba, zongora, hegedű, magánének, szintetizátorkeyboard, szolfézs-előképző, illetve modern tánc. A Balassi Bálint Művelődési Ház a megnövekedett igények kielégítésére 2001-ben új, 80 m2-es, tetőtér-beépítéses épületszárnnyal bővült. A földszinti részen a helyi Alapfokú Művészeti Iskola részére tantermek, illetve egy kiállítócsarnok került kialakításra, míg a tetőtérben egy korszerű előadóterem, illetve az Ifjúsági klub nyert elhelyezést. A Jánossomorja Televízió stúdiója is a művelődési házban működik. 2014-ben jelentős felújítás történt, a művelődési ház kívül-belül megújult. A felújítás célja elsősorban az energiaracionalizálás volt. Az intézményben dolgozók száma 5 fő. A Városi Könyvtár a művelődési ház telephelyeként működik a Szabadság utca 2. szám alatt. Az egykori mosonszentjánosi mozi épületének átalakítása után 2008. január 22-én költözött mostani helyére az új városi könyvtár. A könyvtár funkciója az elmúlt években sokat változott, de továbbra is legfontosabb feladata a „hagyományos” könyvtári feladatok ellátása. E mellett korszerű informatikai szolgáltatásokat is nyújt: „e-Magyarország Pont” működik a könyvtárban, és a beiratkozott könyvtártagok ma már hat számítógépen ingyen internetezhetnek. A könyvtár német nemzetiségi, valamint helytörténeti anyagot is biztosít az igénylőknek. A dolgozók száma 1 fő. A Jánossomorjai Helytörténeti Gyűjtemény a Balassi Bálint Művelődési Ház keretein belül működik. Jelenlegi helyére 2012-ben költözött. A gyűjtemény a település történetét bemutató hely- és tájtörténeti kiállításként üzemel.


JÁNOSSOMORJA 49 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.3.2. SPORT Az óvodába, iskolába járó gyerekek zömében az intézmények által szervezett sportrendezvényeken sportolnak. Évek óta nagy sikerrel rendezik meg az oviolimpiát. Az Aranykapu Óvoda mindhárom telephelyén van tornaszoba, és az udvar is (melyekben korszerű, EU konform játszóudvarok kerültek kialakításra) alkalmas testmozgásra. A Jánossomorjai Körzeti Általános Iskolában szintén minden feltétel adott a mozgáshoz. Az iskolával szoros összeköttetésben álló sportcsarnok és uszoda az év minden napján a gyermekek egészségének megőrzését szolgálja. Délután és hétvégén ezek a létesítmények a lakosság rendelkezésére állnak. A sportcsarnok kihasználtsága 100%-os. 2003 nyarán adták át a város új fedett uszodáját, amely a sportminisztérium anyagi támogatásával valósult meg. A korszerű vízforgatóval ellátott 25 méteres feszített víztükrű medencéjében délelőtt az általános iskolás tanulók úszásoktatása folyik, míg délutánonként a helyiek és a környékbeli lakosok veszik birtokukba a létesítményt. Az uszodába a környék iskoláiból szervezett oktatás és edzés keretein belül is érkeznek csoportok. A helyi Sportegyesület fő fenntartója jelenleg a Jánossomorjai önkormányzat. Az egyesület 2015ben immár 95 éve működik, a jövője biztosítottnak látszik. A sportegyesület keretein belül jelenleg öt szakosztály működik: Labdarúgó szakosztály, Tekeszakosztály, Kosárlabda szakosztály, Baseball szakosztály, Karate szakosztály. Jelenleg az 5 szakosztályban mintegy 150-200 fiatal sportol. 3.3.3. CIVIL SZERVEZETEK Az Önkormányzat számára nagyon fontos a településen működő civil szervezetek jelenléte, hiszen működésükkel fontos szerepet töltenek be a közösségi élet alakításában. Ennek megfelelően az Önkormányzat a rendelkezésére álló eszközeivel igyekszik támogatni a helyi civil szervezeteket. A településen a közösségi élet központjaként a Balassi Bálint Művelődési Ház funkcionál, ami számos civil szervezet számára biztosít helyszínt, illetve maga a Művelődési Ház is több olyan rendezvényt szervez, ami hozzájárul Jánossomorja közösségi életének színesítéséhez. A Művelődési Házban több klubprogram is megjelenik, amik közül a legjelentősebb a Balassi Bálint Nyugdíjas Klub. A klub hetente tart összejövetelt, aktívan kiveszik részüket a városi programokból. Az egészségmegőrzés és a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében gyakran hívnak meg orvos előadókat rendezvényekre. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat, jó kapcsolatot ápolnak a környékbeli nyugdíjas klubokkal, illetve a város testvértelepülésének, a szlovákiai Nagyfödémesnek nyugdíjas klubjával is időről-időre találkoznak. 40 fős énekkaruk állandó szereplője különféle városi rendezvényeknek, nyugdíjas találkozóknak. A másik legjelentősebb tagsággal rendelkező civil szervezet a Társaskör Egyesület. Tevékenyen részt vesznek a város kulturális, közösségi életében: előadásokat, fórumokat, kiállításokat szerveznek. Több városi eseménynek ők is szervezői. A településen működő egyéb, jelentősebb civil szervezetek: Pusztasomorjai Ifjúsági és Művelődési Egyesület, Jánossomorjai Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Jánossomorja Polgárőr Egyesület, Jánossomorjai Sportegyesület, Gála Horgászegyesület, Jánossomorjai Fúvós Egyesület, Postagalamb Sportegyesület, Örökség Kulturális Egyesület. Jánossomorján a hivatalos adatok szerint 23 civil szervezet van jelen.



3.4. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Jánossomorján a humán közszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek, a lakossága számára az alapellátás helyben, egyéb közellátási intézmények a járási központban, Mosonmagyaróváron, illetve a megyeszékhelyen, Győrben érhetők el. 3.4.1. OKTATÁS 3.4.1.1. Óvodai ellátás 2013. július 1-től a Jánossomorjai Aranykapu Óvodának Jánossomorja, Várbalog, Újrónafő települések alkotta intézményfenntartó társulás a fenntartója. A Jánossomorjai Aranykapu Óvoda, 4 telephelyen 3 tagóvodával működik. A központi épület a szentjánosi településrészen helyezkedik el és eredetileg is óvodai nevelés céljára építették 1903-ban. A Szentpéteri óvoda az 1950-ben megüresedett egykori községházában kapott helyet. A pusztasomorjai tagintézmény 1990-től funkcionál jelenlegi helyén, korábban iskola működött az épületben. Ezen kívül a 2004-es tanévtől Újrónafő község óvodája is a központi intézmény vezetése alá került. A Központi Óvoda Mosonszentjánoson helyezkedik el. 2001-ben az épület teljesen megújult, ekkor került sor a gázfűtés kiépítésére, a villamoshálózat cseréjére, a mosdó felújítására, de lehetőség nyílt a nyílászárók cseréjére, a tetőcserére, a játszóudvar felújítására és a teljes külső-belső renoválásra is. 7. táblázat – Óvodába beíratott gyermekek száma Év Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma

2005. év 175

2006. év 175

2007. év 175

2008. év 195

2009. év 195

2010. év 195

2011. év 195

2012. év 195

2013. év 195

2014. év 195

158

170

175

190

203

203

191

177

180

158

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

25

28

7

Az elmúlt 10 évben az óvodába beíratott gyerekek száma 150 és 200 fő között változott. 2009-2010ben a gyereklétszám meghaladta az óvodai kapacitást, de a gyereklétszám csökkenése miatt a mostani óvodai kapacitás megfelelőnek mondható. A beíratott gyerekeknek nagyjából 15%-a számít hátrányos helyzetűnek.

28. ábra: Óvodába beíratott gyermekek száma Forrás: KSH


JÁNOSSOMORJA 51 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.4.1.2. Általános iskolai ellátás Az általános iskola 3 telephelyen működik: Körzeti Általános Iskola Alsó és Felső tagozat, illetve a Klafszky Katalin Tagiskola. Utóbbi helyen német nemzetiségi oktatás is zajlik.

29. ábra: Általános iskolai tanulók számának alakulása Forrás KSH

Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2014-ben 540 fő volt. Hosszú ideig csökkent a gyereklétszám, de az elmúlt években újra növekedésnek indult az iskolába beíratott gyerekek száma. Az elmúlt évek adatai alapján a gyerekek 10-15%-a más településen lakik és onnan jár Jánossomorjára iskolába. 8. táblázat – Általános iskolai tanulók számának alakulása Év Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Számítógépes ellátottság a arányában

2005. év 591

2006. év 562

2007. év 552

2008. év 514

2009. év 504

2010. év 497

2011. év 483

2012. év 496

2013. év 513

2014. év 540

53

60

58

51

58

70

70

68

65

83

57

98

66

62

78

63

59

57

59

65

55

28

10,1%

9,7%

8,3%

-

-

-

-

-

-

-

10,0%

10,9%

-

14,1%

-

9,1%

-

10,4%

tanulók

Minden évben május végén rendezik meg az Országos kompetenciamérést az összes magyar iskolában. Az egységes feladatlapokat az összes 6., 8. és 10. osztályos diák kitölti. Az eredményeket osztályok és iskolák szerint, valamint tanulónként is elemzik. Az iskolai kompetencia felmérés eredményei azt mutatják, hogy Jánossomorja esetében az eredmények kicsivel elmaradnak az országos átlagtól, azonban ez az eltérés csak néhány érték esetében nevezhető szignifikánsnak.



9. táblázat – Körzeti Általonos Iskola kompetenciamérés eredményei Mérési terület matematika szövegértés

6. évf. 8. évf. 6. évf.

iskolai átlag 1440 1563 1444

8. évf.

1520

2012 országos átlag 14899 1612 1472 1567

iskolai átlag 1424 1569 1473

2013 országos átlag 1489 1620 1497

1549

1555

2014 iskolai átlag 1381 1537 1380

országos átlag 1491 1617 1481

1510

1557

10. táblázat – Körzeti Általonos Iskola Klafszky Katalin Tagiskola kompetenciamérés eredményei Mérési terület matematika szövegértés

6. 8. 6. 8.

évf. évf. évf. évf.

iskolai átlag 1490 1557 1490 1441

2012 országos átlag 1489 1612 1472 1567

iskolai átlag 1361 1587 1409 1522

2013 országos átlag 1489 1620 1497 1555

2014 iskolai átlag 1361 1538 1372 1528

országos átlag 1491 1617 1481 1557

3.4.2. EGÉSZSÉGÜGY A város egészségügyi alapellátását 2 felnőtt háziorvos, 1 gyermek háziorvos és 1 fogorvos látja el. A háziorvosok vállalkozási formában működnek területi ellátási kötelezettséggel. Az ügyeleti ellátás szintén vállalkozási formában megoldott. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a 2 fős védőnői szolgálat gondoskodik. 11. táblázat – Háziorvosi ellátás alakulása Év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma

33752

39977

43058

38349

46476

50448

54728

55882

56793

56413

53147

9748

10440

8959

7707

10137

10160

9196

8593

8216

8437

7699

9

A pirossal jelzett adatok esetében az adott érték szignifikánsan magasabb, mint a telephelyi adat.



30. ábra: orvosi ellátásban részesülők száma Forrás: KSH

3.4.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A szociális és gyermekjóléti ellátásokat az Önkormányzat 2010. január 1-től a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás fenntartásában működő Kistérségi Egyesített Szociális Intézményen, valamint a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központon keresztül látja el. Jelenleg a következő szolgáltatások elérhetőek, illetve biztosítottak a település lakói számára: -

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Hajléktalanok nappali ellátása Hajléktalanok átmeneti ellátása: Hajléktalanok Átmeneti Szállása családsegítés gyermekjóléti szolgálat gyermekek átmeneti elhelyezése - Gyermekek Átmeneti Otthona

A legkisebb gyermekek napközbeni ellátása a településen megoldott. A Kék Bagoly Bölcsőde 39 férőhellyel rendelkezi. 12. táblázat – Szociális ellátások A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma Szociális étkeztetésben részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Idősek nappali ellátásában részesülők száma A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma

10

2010 31

2011 38

2012 38

2013 32

2014 41

35

26

28

15

18

12

11

10

11

11

8

10

9

8

8

200

290

149

2510

39

26

26

27

36

35

A táblázatban látható jelentős csökkenés a megváltozott törvényi feltételekre vezethető vissza.


JÁNOSSOMORJA 54 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A KSH által biztosított adatok alapján kijelenthető, hogy a településen nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum vagy a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek. Az alábbi táblázat több olyan mutatót is tartalmazz, ami a lakosság hátrányos helyzetét tudja mutatni, településrészenkénti bontásban. Az adatok szerint a település egészére elmondható, hogy a hátrányos helyzetű lakosság országos összehasonlításban alacsony értékben található Jánossomorján. Az egyes településrészek nem mutatnak jelentős eltérést a települési átlagtól. Kivételt jelent a Hanságligeti külterület. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül települési szinten 9,4%, Hanságligeten ugyanez az érték 21,6%. 13. táblázat – Komplex szociális mutatók Jánossomor ja összesen

Mosonszentpéter

Mosonszentjános

Pusztasomorja


Egyéb külterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

23,0

22,8

19,6

23,6

51,5

54,2

5,8

6,5

5,3

5,4

4,5

17,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

29,3

30,4

26,8

33,6

31,7

31,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

9,4

8,7

8,3

10,3

21,6

10,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

28,7

28,4

27,7

33,5

23,2

20,8

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

56,7

58,6

54,6

53,9

75,4

69,7

3.5. KÖZBIZTONSÁG A közrendvédelemmel kapcsolatos hivatalos teendőket a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Jánossomorjai Rendőrőrs látja el a településen. Az elmúlt évek statisztikáját nézve azt láthatjuk, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 100-150 között mozog. Az elkövetett bűncselekmények között a vagyon elleni esetek jelennek meg legnagyobb számban. A rendőrség komoly hangsúlyt fektet a bűnmegelőzési tevékenységre. Ennek érdekében igyekszik a rendőrség a lakosság számára átadni azokat az információkat, amik felhívják a figyelmüket, hogy mire érdemes odafigyelniük. A bűnmegelőzés területén két csoportra külön is koncentrál a rendőrség: az idősekre és az ifjúságra. Fontos területe a bűnmegelőzésnek az idős emberek áldozattá válásának megakadályozása. A rendőrség több fórumon igyekszik felhívni az idős korosztály figyelmét, hogy milyen, kifejezetten az idősöket fenyegető veszélyek léteznek, és ezeket hogyan lehet megelőzni. A másik fontos terület az ifjúság bűnmegelőzési felkészítése. Ennek érdekébe a rendőrség együttműködve az iskolával, gyermekjóléti szolgálattal, stb. bűnmegelőzési előadásokon hívja fel a fiatalok figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre.



14. táblázat – Regisztrált bűncselekmények Időszak Regisztrált bűncselekmények száma Regisztrált bűncselekményekből személy elleni A regisztrált bűncselekményekből közrend elleni A regisztrált bűncselekményekből vagyon elleni Lopás Garázdaság Regisztrált bűnelkövetők száma (lakóhely szerint)

2004. 108

2005. 114

2006. 138

2007. 120

2008. 113

2009. 94

2010. 153

2011. 136

2012. 143

2013. 94

13

9

8

8

16

16

26

11

16

15

22

10

11

29

25

13

23

44

35

25

55

79

104

69

52

55

92

68

72

60

34 23 50

51 14 70

53 14 83

30 10 50

29 27 52

35 6 50

41 14 68

47 4 49

30 4 44

32 11 43

31. ábra – Regisztrált bűncselekmények Forrás: KSH

Az önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében támogatja a Jánossomorjai Polgárőr Egyesületet és a helyi rendőrőrsöt. Működteti és fejleszti a térfigyelő-rendszert, emellett a törvényi előírásoknak megfelelően közbiztonsági referenst foglalkoztat. Feladata a katasztrófavédelmi döntések szakmai előkészítése, valamint a várost érintő veszélyhelyzetek elhárításának lehetőség szerinti segítése, az esetleges károk enyhítése, megelőzése.

3.6. ESÉLYEGYENLŐSÉG Jánossomorján az esélyegyenlőség biztosításának elsődleges eszköze a Helyi Esélyegyenlőségi Program, ami 2013-ban készült el, s az 55/2013. (VIII.28.) határozattal került jóváhagyásra. A HEP két fő fejezetből, a Helyzetelemzésből és az Intézkedési Tervből áll. A Program átfogó céljait és az intézkedési tervét a 2.4.1.1. fejezetben mutattuk be. Az Intézkedési terv tartalmazza továbbá a megvalósítás folyamatát, a monitoring és visszacsatolás módját, a nyilvánosság biztosítását.



4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 4.1. GAZDASÁG 4.1.1. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE Jánossomorja településnagyságához mérten komoly foglalkoztatási potenciával rendelkezik. A korábbi Győri Keksz- és Ostyagyár Jánossomorjai Üzeméből alakult édesipari cégek (Dr. Oetker, PEZHungária, Multi-Cikória Kft., Ed. Haas Kft.), a Leier betongyártó üzeme, a Hipp és a Binder (volt AMB Components Kft.) nemcsak a megye, illetve a régió, hanem az ország gazdasági életének is fontos szereplői. Ezek a cégek nem csak a helyi lakosságnak, hanem a környező településen élőknek is munkalehetőséget biztosítanak. Az építőipari és az élelmiszeripari vállalkozások emellett a település adóerőképességét is nagymértékben javítják. 4.1.2. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI Jánossomorja jelentősebb foglalkoztatói: -

-

-

-

-

-

-

Binder az egyik legnagyobb jánossomorjai telephelyű cég, 1995 őszén alakult. A cég elektromos csatlakozóelemek és elektronikai berendezések (pl. autórádió) kezelőelemeinek gyártásával foglalkozik. A cég jelenleg 600 főt alkalmaz, amelyből 160 fő jánossomorjai lakos, míg 440 fő környékbeli településekből jár be. Dr. Oetker Élelmiszer Magyarország Kft. élelmiszeripari termékek exportjával foglakozik. Nagyjából 200 főt foglalkoztatnak A Hipp Kft. 1995-ben kezdte meg termelését Jánossomorján. A gyárban nedves-konzerv technológiával bébiételek, és bébi-italok előállítására kerül sor. A Leier Építő Kft. üzemének megépítése 1992-ben zöldmezős beruházásként indult. A cég beton építőelemek – falazó- és mélyépítő-elem család – gyártása és értékesítésével foglakozik és mára Magyarország (és egyben Kelet-Közép-Európa) legnagyobb betonüzeme lett a jánossomorjai. ASDAG Kft. 1995-ben alakult és kavics értékesítéssel foglalkozik. SFS Intec Kft. elődjét 1992-ben alapították. A jánossomorjai gyárban 2001-ben a korábbi műanyag fröccsöntési gyártásról áttértek az autóipari beszállítói tevékenységre. Azóta termékeik 85%-át az autóipar hasznosítja, első és második vonalas beszállítóként. Az autók motor- és utasterébe beépítendő alkatrészeket állítanak elő: hangszórókosarakat, műanyag fedeleket, különböző jeladókat, körbeöntött mágneshordozókat. Jelenleg 65 alkalmazottjuk van (ebből 20 bejáró). PEZ Production Europe Kft. 2001-ben alapított cég fő tevékenysége édességgyártás, vitaminozott étrendkiegészítők, pezsgőtabletták és egyéb élelmiszer ipari termékek gyártása. A 172 alkalmazottból 88 fő helyi. Ed. Haas Hungaria Kft. 1989-ben alapították, fő tevékenysége az élelmiszernagykereskedelem és egyéb élelmiszeripari termékek gyártása. A Sakret Hungaria Bt. csemperagasztó, habarcs, valamint belső és külső vakolóanyagok gyártásával foglalkozó céget 1999-ben alapították. A helyi üzemben dolgozó 35 főből 19 bejáró. Termékeiket Csehországba, Szlovákiába és Horvátországba exportálják. Pakett Kkt. céget 1989-ben alapították, mélynyomtatáson alapuló környezetbarát élelmiszeripari csomagolóeszközöket, fénymásolópapírokat gyártanak. Termékeiket belföldön a Metro, Tesco, valamint a COOP áruházláncok is forgalmazzák, külföldre 11 országba – többek között Németországba, Csehországba, Oroszországba – exportálnak. Miraplast Kft. műanyag-feldolgozással, konyhai és háztartási cikkek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó céget 1995-ben alapították.


JÁNOSSOMORJA 57 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA -

Multi-Cikória Kft. múltja 1911-ig vezethető vissza, amikor a Franck Henrik és Fiai Részvénytársaság Kassa, Budapest és Nagykanizsa után Mosonszentjánoson épített cikóriafeldolgozó és pótkávé-gyártó üzemet. 1945 után a cég tevékenységét édesipari termékek gyártásával egészítette ki, de a mai napig megmaradt a cikória-feldolgozás és a cikóriakávégyártás mellett is. A Jánossomorján előállított cikóriaszárítmányok, pörkölt cikória és gabonatermékek világszerte ismertek és keresettek. A cég termékeinek döntő többségét Nyugat-Európába exportálja.

32. ábra – Működő vállalkozások száma Forrás: KSH

A Jánossomorján működő vállalkozások száma 2013-as adatok szerint 237 db volt. Az elmúlt évekre visszatekintve a működő vállalkozások számában hullámzás figyelhető meg. Az adatok szerint 2005. volt a csúcs év. Az elmúlt években folyamatosan egyre kevesebb működő vállalakozás van jelen, azonban emellett az is igaz, hogy a tőkeerős, nagyfoglalkoztatók még növelni is tudták a foglalkoztatottaik számát.

2001. év

2002. év

2003.év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

Működő vállalkozások száma

2000.év

15. táblázat – Működő vállalkozások száma

259

265

283

294

303

314

292

286

270

286

289

279

259

237

16. táblázat – Működő vállalkozások száma létszám alapján 2014 Működő vállalkozások létszám szerint

1-9 fős létszámú



218

10

5

50-249 fős létszámú 3


250-499 fős létszámú 0

500 feletti létszám 1


17. táblázat – Működő vállalkozások gazdasági ágazatok szerint 2014. mezőgazdaság

Regisztrált vállalkozások száma (db) 27

Regisztrált vállalkozások aránya (%) 16,7%

23 33 53 10 13 3

14,2% 20,4% 32,7% 6,2% 8,0% 1,9%

feldolgozóipar építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás szállítás, raktározás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás információ, kommunikáció

4.1.3. KISKERESKEDELEM A vendéglátóhelyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2002-2014-es időszakban harmadával csökkent a kiskereskedelemmel foglakozó üzletek száma. A csökkenés visszavezethető a gazdasági válságra, a környékbeli nagy bevásárlóközpontok elterjedésére. Az üzletek számának csökkenése mellett az is igaz, hogy a boltok színvonalában és kínálatában erős javulás figyelhető meg.

33. ábra – Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH 18. táblázat – Kiskereskedelmi üzletek száma Időszak 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

év év év év év év év év év év év év év

Kiskereskedelmi üzletek száma 83 84 80 84 84 83 80 77 68 64 62 60 56

Élelmiszert árusító üzletek száma 21 21 18 17 17 14 13 13 10 10 10 11 12


Ruházati szaküzletek száma 13 13 12 13 11 10 9 8 7 6 4 5 5

JÁNOSSOMORJA 59 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 4.1.4. A TELEPÜLÉS FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

Nyilvántartott álláskeresők száma Tartós munkanélküliek száma (365 nap felett) Munkanélküliség (relatív mutató, %)11 Arányszám12

2001.

19. táblázat – Jánossomorja munkanélküliségi adatai

95

91

90

114

141

104

81

86

144

128

119

84

59

30

37

22

46

10

19

29

14

14

9

12

17

16

10

12

4

4

2.4 8 0,4 5

2,4 7 0,4 4

2,2 3 0,4 2

2,8 1 0,5

3,4 6 0,5 7

2,5 4 0,4 4

1,9 7 0,3 2

2,3

3,4 5 0,4 1

3,0 5 0,3 8

2,8

1,9 8 0,2 5

1,4

0,6 8 0,1 2

0,8 4 0,1 7

0,3 3

0,3 5

0,1 9

Jánossomorja munkanélküliségi mutatója országos összehasonlításban kedvezőnek mondható. A település munkanélküliséget mutató adatai a 2008-as gazdasági válság következtében emelkedni kezdtek, de a legrosszabb évben is maximum a 3,5-ös értéket érte el. A munkanélküliséget mutató grafikonon jól látszik, hogy az amúgy kedvező munkanélküliségi mutatókkal rendelkező Győr-MosonSopron Megyei adatokhoz képest is kedvezőbb adatokkal rendelkezik Jánossomorja.

34. ábra – Jánossomorja munkanélküliségi adatainak alakulása Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A nyilvántartott munkanélküliek között a 26-40 év közöttiek vannak a legnagyobb arányban (40%), míg az 50 év felettiek teszik ki a munkanélküliek harmadát. A munkanélkülieken belül erősen felülreprezentált (42%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A munkanélkülieken belül a másik meghatározó csoportot (37% a valamilyen szakiskolai végzettséggel rendelkezők alkotják.

11

nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában

12

a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya



36. ábra – Munkanélküliek korosztályos összetétele Forrás: KSH

35. ábra – munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele Forrás: KSH

4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM 4.2.1. A TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEREPKÖRE Térségi szinten a település jó turisztikai adottságokkal rendelkezik: Szigetköz, Fertő-Hanság, Ausztriával szomszédos terület, azonban a település turisztikai szempontból nem jelent a térségen belül fő desztinációt. A Szigetköz turizmusának fejlesztéséért TDM stratégia készült, amivel a 2.1.4. fejezet foglalkozik részletesen. 4.2.2. TURISZTIKAI JELLEMZŐK Vendéglátás, turizmus A vendéglátóhelyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ez a csökkenés azonban együtt járt a magasabb színvonalat nyújtó vendéglátóhelyek megjelenésével. 20. táblázat – Vendéglátóhelyek száma Időszak 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

év év év év év év év év év év év év év

Vendéglátóhelyek száma 39 35 36 32 30 30 32 30 30 28 26 24 26

Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma 17 17 17 16 15 14 13 12 13 13 10 11 13

Éttermek, cukrászdák száma (db) 20 17 18 15 14 15 17 16 13 12 13 10 9

Jánossomorján több helyi jelentőségű épített emlék található, mint például a mosonszentpéteri részen található római katolikus templom, amely Árpád-kori alapokra épült, vagy a Pusztasomorján található, Szent István tiszteletére emelt XV. századi eredetű katolikus templom, ami 1713 és 1735 között barokk stílusban építették át. Turisztikai szempontból országos jelentőségű látványosság a településen nem található. A településen a hivatalos 2014-es adatok szerint 3 db szállásadó hely van, ahol a férőhelyek száma nagyjából 50 fő. A határ közelségéből adódó átmenő turizmus lehetőséget ad a jövőben turisztikai fejlesztésekre. A tervek között szerepel a Fertő-Hanság és Szigetköz kerékpár összeköttetésének fejlesztése, amiben Jánossomorja is szerepet kaphat.



5. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZEI Jánossomorja város önkormányzatának általános fejlesztési elképzelései a költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A megfelelő adópolitika mellett Jánossomorja önkormányzata ésszerű ingatlangazdálkodással képes a város pénzügyi stabilitását fenntartani. (Az önkormányzat ingatlanvagyonának bemutatását ld. a 9.3. fejezetben.) Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről a város 2014. évi költségvetését az alábbiak szerint állapítja meg: -

977.217 E Ft

Költségvetési bevétellel

-

1.181.663 E Ft

Költségvetési kiadással

-

204.446 E Ft

Költségvetési egyenleggel

2015. évre az előirányzat az alábbiak szerint kerül meghatározásra: -

1.181.663 E Ft

Költségvetési bevétellel

-

1.181.663 E Ft

Költségvetési kiadással

Az önkormányzat által az elmúlt években pályázati forrásból megvalósított fejlesztések elsősorban energetikai jellegű beruházások voltak: -

Napelemes rendszer kiépítése Jánossomorján

-

A jánossomorjai Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár épületenergetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva

Az energetikai beruházás mellett sor került szervezetfejlesztésre a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatalban. Egyéb nem önkormányzati fejlesztésből, pályázati úton megvalósított fejlesztések a településen: 21. táblázat – Településen elnyert pályázatok adatai Projekt neve

A termelőkapacitás fejlesztése foglalkoztatás- és épületbővítéssel a Dr. Oetker Kft. Jánossomorjai fióktelepén A Dr. Oetker Kft. vállalatfejlesztési képzési projektje

Technológia fejlesztése a Pakett 2005 Kft.nél

Kedvezménye zett neve

Forrás: palyazat.gov.hu

Projekt pontos helyszíne

Megvalósítás időszaka

Finanszírozás módja

Támogatás megítélt összege (mFt) / Támogatás intenzitás

Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Korlátolt Felelősségű Társaság

Jánossomorja, Frank u. 38-40.

20112013

GOP 2.1.3-11

182 / 19

Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Korlátolt Felelősségű Társaság. PAKETT 2005 Csomagolóany ag Gyártó Betéti Társaság

Jánossomorja, Frank utca 38-40.

20112013

TÁMOP 2.1.3.C12/1

44 / 100

Jánossomorja, Féltoronyi u. 45.

20112013

GOP 2.1.111/A

7 / 40


Pályázat rövid leírása

A vállalkozás továbbképzési terveit jelen projekt támogatásából kívánják megvalósítani az elkövetkező évben.


21. táblázat – Településen elnyert pályázatok adatai

Forrás: palyazat.gov.hu

Projekt neve



Megvalósítás időszaka



Új, innovatív nyomatellenőrző twin-check technológia bevezetése és a mélynyomtatási eljárások fejlesztése a Pakett 2005 Btnél Telephelyfejleszt és a Miraplast Kft. számára

PAKETT 2005 Csomagolóany ag Gyártó Betéti Társaság

Jánossomorja, Féltoronyi u. 45.

20112013

GOP 1.3.111/C

24 / 65

MIRAPLAST Termelési és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

Jánossomorja, Vásártér utca 8.

20112013

NYDOP 1.3.1/DE13

29 / 40

Gyürü Ferencné Egyéni Vállalkozó gyakornoki programja Szervezetfejleszt és a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatalban

Gyürü Ferencné Egyéni Vállalkozó Jánossomorja Város Önkormányzat a

Jánossomorja, Dr. Dicsőfi Endre utca 35 Jánossomorja, Szabadság utca 39.

20112013

TÁMOP 2.3.4.A13/1

4 / 94

20112013

ÁROP 1.A.52013

21 / 100

Szemléletformáló innovációk a Körzeti Általános Iskolában Jánossomorján

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFEN NTARTÓ KÖZPONT

Jánossomorja, Iparos u 10

20112013

TÁMOP 3.1.4-12/2

95 / 100

Napelemes rendszer kiépítése Jánossomorján Infrastrukturális beruházás és technológiai fejlesztés az ADÓ-ZOO

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZ ATA ADÓ-ZOO Adótanácsadó és Állategészségü gyi Kft.

Jánossomorja, Iparos utca 10

20112013

KEOP 4.10.0/N/ 14

35 / 100

Jánossomorja, Iparos u. 5.

20112013

GOP 2.1.111/M

4 / 44



A beruházás fő célja a telephelyen meglévő elavult épületek korszerűsítése illetve átalakítása, valamint a telephely infrastrukturális fejlesztése és termelőeszköz beszerzése a vállalat stratégiai céljainak elérése érdekében.

A pályázat keretein belül szervezetfejlesztés történik, melynek középpontjában a kötelező tevékenységeken kívül az erőforrás-tervező és vezetői információs rendszer alkalmazása és a kiválasztott szakmai, támogató folyamatok felülvizsgálata áll, továbbá többletvállalást is megvalósít. A projekt kiemelt célja volt a diákok egészséges életmódra nevelése, a mindennapos testmozgás keretében a tanórán kívüli sportolási lehetőségek növelése, valamint a tanulók nyelvi-, informatikai és közlekedési ismereteinek bővítése. Az Általános Iskolára napelemes rendszer kiépítése. A Társaság székhelyén egy meglévő melléképületet újítottak fel raktározási céllal, melyben a helyben működtetett állatorvosi


21. táblázat – Településen elnyert pályázatok adatai Projekt neve

Adótanácsadó és Állategészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaságnál A jánossomorjai Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár épületenergetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Jászer 2005 Korlátolt Felelősségű Társaság ingatlanfelújítása Gyakornok foglalkoztatásána k támogatási kérelme Feran-Hús Kft. ingatlanberuházása A PEZ Production Europe Kft. egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programjának megvalósítása Gyakornok foglalkoztatása Fettik Lajos egyéni vállalkozónál



Forrás: palyazat.gov.hu Megvalósítás időszaka



JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZ ATA

Jánossomorja, Óvári utca 1

20112013

KEOP 4.9.0/11

70 / 85

JÁSZER 2005 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Bencsik Zoltán egyéni vállalkozó

Jánossomorja, Rákóczi út 22.

20112013

GOP 2.1.111/M

3 / 45

Jánossomorja, Rákóczi utca 25

20112013

TÁMOP 2.3.4.A13/1

2 / 100

FERAN-HÚS Korlátolt Felelősségű Társaság PEZ Production Europe Korlátolt Felelősségű Társaság

Jánossomorj a, Kereszt utca 22.

20112013

GOP 2.1.111/M

5 / 45

Jánossomorj a, Pez-Haas utca 1.

20112013

TÁMOP 6.1.2-11/1

10 / 100

Fettik Lajos egyéni vállalkozó

Jánossomorj a, Szent István út 106/A

20112013

TÁMOP 2.3.4.A13/1

3 / 100



rendelőben funkcionáló pet shop árukészletét raktározzák, tekintettel a pet shop kis alapterületére. A Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár épületének energiahatékonyság szempontjából történt korszerűsítése a jelenlegi követelményeknek megfelelően, ezzel is csökkentve az üzemeltetési költségeket.


6. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. A közművek nagy része nem önkormányzati tulajdonú. A szennyvízelvezetést és a vízszolgáltatást az Aqua szolgáltató Kft. nyújtja. Jánossomorján található szennyvíztisztító telepen tisztítják a város, valamint három település (Mosonszolnok, Újrónafő és Várbalog) szennyvizét. A telep a város külterületén található, és napi 1500 m3 szennyvíz kezelését biztosítja. A közcsatorna hálózatra összesen 1943 darab lakás csatlakozott, ami a teljes lakásállomány 88,2%-a. (2013-as adat – KSH) A villamos energia ellátásáért az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. felel. Feladataik közé tartozik a hálózat karbantartása, fejlesztése és az üzemzavar elhárítás. A településen kiépült vezetékes távközlési ellátást és a vezetékes műsorelosztást (kábel TV) a Magyar Telekom Nyrt., a UPC, az AustriaSat Magyarország és a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. biztosítja. A település saját Tv csatornája a Jánossomorja Televízió, azaz JTV. Jánossomorján fogható, a kábeltelevízió digitális csomagjában, valamint az analóg 11-es csatornán. A csatorna szerkesztősége a Balassi Bálint művelődési házban található. A kommunális hulladék elszállításáról a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. gondoskodik. A hulladékot a Rekultív Kft. által üzemeltetett Jánossomorjai Hulladéklerakóban helyezik el. A hulladéklerakót 2001-ben adták át, és 67 település 103 ezer lakosának a kommunális hulladékát kezelik itt. 2013-ban a KSH adatai alapján a Jánossomorjai lakosságtól összesen 1462 tonna települési szilárd hulladékot szállítottak el. A település üzemeltetéséért Jánossomorján a VÜMESZ azaz Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet felel. A szervezet feladatkörébe tartozik a közterületek rendjének biztosítása, a termőföldek és az önkormányzati vagyon védelme, a település fejlesztése, az önkormányzati tulajdon kezelése, a városi feladatok minél jobb ellátása, valamint a természet és a környezet védelme.



7. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 7.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK13 A település legnagyobb része a Hanság kistájon található, de a település északi része a Mosonisíkság részét képezi.14 A Hanság Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedik el. Területe 447 km 2 (a középtáj 17,3%-a, a nagytáj 8,2 %-a). 7.1.1. DOMBORZATI VISZONYOK A kistáj negyede alacsonyártéri helyzetű síkság (É-on és Ny-on), 3/4 része pedig lápi agyaggal, iszappal és tőzeggel fedett alacsonyártér, amelynek túlnyomó része belvízmentesített. Ennek ellenére a csapadékos évszakokban kb. 1/4 részben időszakosan víz alá kerül. A felszín legmagasabb pontja Szállástető (120m), a legalacsonyabbak a 114 m körüli felszínrészletek. A felszínt a Szállástető és Bősárkány között húzódó alacsony földhát egy nagyobb Ny-i és egy kisebb K-i medencére tagolja. Központi süllyedék területe mintegy 3-4 méterrel alacsonyabb a környezeténél, és enyhén lejt Győr irányába. A felszín felszabdaltságát a sűrű (1,25 km/km2) belvízmentesítő hálózat fejezi ki. A domborzat a hasznosítást a magas talajvízálláshoz viszonyítva határozza meg. Ennek hatása alól csak a 115 m feletti szintek mentesülnek. 7.1.2. FÖLDTANI ADOTTSÁGOK,TALAJTANI JELLEMZŐK A terület földtanilag a Duna és a Rába hordalékkúpja közé zárt, korlátozott lefolyású medence, ahol a holocénben mocsárvidék alakult ki, a 10 m-t is meghaladó vastagságú tőzeg- és mocsári agyagrétegekkel. Az előbbi túlnyomó része öngyulladás következtében már korábban kiégett. Felszínét jelenkori öntésagyag, -homok és -iszap, láptőzeg és szigetszerűen pleisztocén kavicsos homok építi fel. Alattuk Ny-on 10, K-en 50 m-ig növekvő vastagságban negyedidőszaki folyóvízi homokos kavicsrétegek fekszenek a több ezer m-es pliocén üledékek felett, amelyek általában jó víztározók. A medencealjzat karbon kristályospala. A geotermikus gradiens értékei az országos átlagnál nagyobbak. A kistáj a Duna és a Rába hordalékkúpjai által közrezárt és lefolyástalansága következtében eltőzegesedett. Talajainak 80%-a vízhatás alatti lápos réti, lecsapolt és telkesített síkláp, réti, és réti öntés talaj. Közös jellemzőjük, hogy alluviális üledéken alakultak ki. Vízgazdálkodásukat a felhalmozódott nagy mennyiségű szerves anyag és a felszín közeli talajvíz határozza meg. A lápos réti, réti és telkesített síkláp talajok termékenysége gyenge, míg az agyagos vályog mechanikai összetételű, nagy vízraktározó és erősen víztartó, gyengén savanyú kémhatású réti öntéseké kedvezőbb. E talajokon a fás vegetáció a mocsári erdő, a füves területek pedig mocsár-vagy láprétek. Szántóként az 1-2 m mély talajvizű területek hasznosíthatók, amelyeken csupán a tavaszi gabonák és a répafélék termeszthetők biztonsággal. A Mosoni-síkkal határos területek és néhány magasabb terasz homokos-löszös üledékein csernozjom talajok képződtek. Az alföldi mészlepedékes csernozjomok 4%, a terasz csernozjomok 5%, a réti talajok közé ékelődő réti csernozjomok 11% területen fordulnak elő. Mechanikai összetételük egyöntetűen vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Felszíntől karbonátosak. Termőrétegvastagságuknak helyenként a kavics megjelenése szab határt. A csernozjom talajok teljes egészükben szántóterületek.

13

A 7.1. „Természeti adottságok” című munkarész Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere c. könyv, illetve ... településnév Környezetvédelmi Programja alapján készült. 14

A település legnagyobb hányada a Hanság területén fekszik, illetve a Hanság gyakorol hatást rá, ezért a következőkben a természeti adottságokat a Hanság kistáj területén keresztül mutatjuk be.


JÁNOSSOMORJA 66 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7.1.3. ÉGHAJLAT Ny-on mérsékelten hűvös, K-en mérsékelten meleg, mindenhol száraz éghajlatú vidék. Az évi napsütéses órák összege 1880-1930. Nyáron 730-750, télen 180 óra körüli napfénytartamra számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 10,0 °C körüli, a nyári félévé eléri a 16,5-16,7 °C-ot. Ápr. 14. és okt. 19. közé esik az az időszak, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a napi 10 °C-ot (186 nap). Ápr. 12-től mintegy 192-194 napon át, okt. 24-ig tart általában a fagymentes időszak. A legmelegebb napok átlaghőmérséklete 34,0 °C közötti, a leghidegebbeké -15,0 és -15,5 °C közötti. A terület Ny-i részén a csapadékösszeg 590 mm, a K-i vidékeken csak 550 mm körüli. A vegetációs időszakban Ny-on mintegy 360 mm, K-en 320-340 mm eső várható. A 24 órás csapadékmaximum 76 mm (Jánossomorja). Általában 30-32 napon át várható, hogy télen a talajt hó borítja; az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli. Nem túl hőigényes mezőgazdasági termesztésére megfelelő az éghajlat.

és

kertészeti

növények

(gabona,

kapások,

gyümölcs)

7.1.4. VÍZRAJZ A kistáj fő vízfolyása a Hansági-főcsatorna (30 km), amely Tárnokrétitől Ny-ra torkollik a D felől érkező Rábcába. Utóbbi Oslitól É-ra nyeri el ezt a nevet, ahol a Répce és a Kis-Rába összefolyik. Tőzeggyármajor mellett folyik a Hansági-főcsatornába a kardos-érrel bővült Ikva is. A Répce-Rábca kistájba tartozó szakasza 25 km, az Ikváé 8 km, a Kardos-éré 3 km, a Kis-Rábáé 2 km hosszú. A természetes vízfolyásokon kívül még nagy számú lecsapoló csatorna is behálózza a tájat, amelyek összes hossza kb. 480 km. Közülük a D-i peremen a Szegedi-, az É-in a Mosonszentjánosi és a KimleSzolnok-Lébényi csatornák a legfontosabbak. Mérsékelt lefolyású terület. Az árvizek időszaka a csapadékos nyárelő, míg a kisvizekre gyakorlatilag az év minden szakában lehet számítani, ha szárazság van. A Hanságnak a sűrű csatornahálózat miatt ma már állandó jellegű állóvize nincs, de az időszakosan vízborította felszín megközelíti a 3000 ha-t. A vízfolyások vízminőségét II. osztályúnak ítélik. Az Ikva torkolatától K-re a terület vízkészlete igen bőséges. A talajvíz mélysége 1-2 m között van a vízfelszín alatt, csapadékos években helyenként a felszínre is tör. Kémiailag kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége mérsékelt, de a szulfáttartalom helyenként meghaladja a 600 mg/l-t. A mélyebb rétegek jó víztározó jellege miatt az artézi kutak átlagos mélysége 100 m feletti, vízhozamuk közepes. A kistáj mindkét településén van közcsatorna-hálózat, a rákötött lakások aránya 73,5% (2008). 7.1.5. ÉLŐVILÁG: NÖVÉNYZET, ÁLLATVILÁG A Hanság lápmedencéjének eredeti vegetációját nehéz pontosan rekonstruálni. Bizonyos a lápi társulások, ezen belül pedig valószínűsíthető a fátlan élőhelyek túlsúlya, lápi cserjések illetve láperdők feltételezhetően csak kisebb arányban voltak. A nem lápos kiemelkedéseken ligeterdők, a peremterületeken pedig más zárt erdők (pl. gyertyános-kocsányos tölgyesek) lehettek. A Hanság egyes pontjain valószínűleg különleges, reliktum jellegű társulások (pl. lápi erdeifenyvesek) is voltak. A 19. század elejétől kezdődő lecsapolások során a kistáj több lépcsőben átalakult. Az erdők területe növekedett, de eközben a kultúrállományok (főleg nemesnyárasok) aránya túlnyomóvá vált. Az úszólápok, zsombékosok területe drasztikusan csökkent, viszont a nem zsombékos magassásasok elterjedtek. A korábban kiterjedt nedves láprétek szintén visszaszorultak, a helyükön kultúrrétek alakultak ki. Az utóbbi 50 évben sok rétet beerdősítettek, illetve a nagytáblás szántóföldi művelés is megjelent. A tőzegbányászat révén új élőhelyek keletkeztek. A tájban igen erős az inváziós terhelés. A Hanság mai flórája a korábbi gazdaságnak csak töredékét őrizte meg. Reliktumai nagyrészt eltűntek (tőzegeper - Comarum palustre, babérfűz - Salix pentandra, tőzegszittyó - Scheuchzeria palustris), vagy igen ritkák (dárdás nádtippan - Calamagrostis canescens, mocsári kocsord Peucedanum palustre, Scholochloa festucacea). Ma is értékesek ligeterdő fragrentumai (hamvas VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 67 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA éger - Alnus incana, békakonty - Listera ovata), láprétjei (Buxbaum-sás - Carex buxbaumii, lápi nyúlfarkfű - Sesleria uliginosa), sok érzékeny faj pedig a másodlagos mocsári vegetációban vagy csatornákban telepedett meg (kétsoros sás - Carex disticha, békaliliom - Hottonia palustris, nádi boglárka - Ranunculus lingua). Fajszám: 600-800; védett fajok száma: 40-60; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa) selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster sp.), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), japánkeserűfű-fajok (Reynoutrya sp.) akác (Robinia pseudoacacia) aranyvessző-fajok (Solidago sp.)

7.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET 7.2.1. JÁNOSSOMORJA SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA A KATONAI FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN, TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, amelyet csak néhány évvel a második befejezését követően kezdtek kidolgozni 1872-84-ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot felölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Jánossomorja szerkezetének alakulását is a katonai felmérések vizsgálata alapján vázoljuk fel. I. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények 1784-ben készültek. Jánossomorja mai belterületének helyén az első katonai felmérés idején három település volt található. Legnyugatabbra Puszta Samaria, egy egyutcás falu feküdt, tőle északkeletre a nagyobb területű Mosonszentjános és a kisebb Mosonszentpéter falvak (a térképen St Johan és St Peter neveket olvashatjuk). Mindhárom település kőházakkal és fallal kerített templommal rendelkezett. Ezek a mai Szent István király templom, a Keresztelő Szt. János születése templom és a település keleti részén található Szent Péter apostol templom. A falvakat gyalogos és kocsiutak hálózták be, valamint kötötték össze őket a környező településekkel. Jól látszik, hogy Mosonszentjános akkori főutcája adta a nyomvonalát a mai Szabadság utcának. Monostorszentjános és Monostorszentpéter már az első katonai felmérés idején is összenőtt egymással.

37. ábra – A mai Jánossomorja települései az I. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

A három falu közvetlen környezetében szántók és néhány erdőfolt terült el. A települést déli irányból hatalmas kiterjedésű mocsarak, kisebb tavak és vizenyős területek vették körül. Ma a mocsaras területek nagy része valamilyen kiemelt oltalom alatt álló természeti terület részét képezi, ugyanakkor ma már a térségben lecsapoló csatornák sűrű hálóját találjuk.



38. ábra – A mai Jánossomorja területe az I. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu/

II. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények készítési idejéről nincsenek adatok, de a környék térképezéséről szóló információkat vizsgálva feltehetően az 1820-as években jöhettek létre, az első katonai felmérés elkészítése után cca. 40 évvel. Ebben az időszakban a településen jelentős változások nem figyelhetők meg, a települések mindössze néhány házsorral bővültek. Monostorszentpéter és Monostorszentjánost elválasztó területen egy új építményt, feltehetően egy, a jószágok védelme érdekében kialakított kőfalat építettek. (A kőfal a későbbi Szórádyhengermalom területén állhatott, s itt halad keresztül a vasút.) A felmérésen jól látszik, hogy Szentjánoson ebben az időben kiterjedésében már jóval felülmúlta szomszédjait. Itt a házak a térkép alapján valószínűsíthetően kőfallal voltak összekötve, míg ugyanez Szentpéteren és Pusztasomorján nem jellemző.

39. ábra – A mai Jánossomorja települései a II. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu


JÁNOSSOMORJA 69 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A mocsaras területek kiterjedése változatlan, a település északi határában továbbra is többségében szántóterületek találhatóak.

40. ábra – A mai Jánossomorja területe a II. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

III. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények 1872-ben készültek, a második katonai felmérés után csaknem fél évszázaddal. A település bel- és külterületein egyaránt jelentős változások történtek. A térképen jól látható, hogy a három települést összekötő fasorokkal övezett útnak jelentős szerepe lett. Nem csak a forgalom lebonyolításának szempontjából volt fontos, de településszerkezetalakító hatása is volt. Ma a 86-os főút, valamint az arról leágazó, a településen áthaladó Óvári út, Szabadság utca, Dózsa György utca, Szent István utca, és a Tarcsai utca ezen út nyomvonalán halad, ami Moson és Kőszeg között biztosította a kapcsolatot. A lakott területeken főként Szentjános és Szentpéter összenövését, egybeolvadását figyelhetjük meg. A beépített területek kiterjedése szintén nőtt kis mértékben.

41. ábra – A mai Jánossomorja települései a III. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu


JÁNOSSOMORJA 70 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A felmérésen látható az úthálózat nagymértékű fejlődése a külterületen, amely a szántóterületeket tagolta. Az utakat elszórtan kőkeresztek, kutak kísérték. Tovább fragmentálta a tájat a településektől délre elterülő mocsarak lecsapolására kiépített csatorna-hálózat. Az útépítési és vízrendezési munkák jelentős befolyással voltak a tájképre, valamint a tájkarakterre.

42. ábra – A mai Jánossomorja területe a III. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

IV. katonai felmérés A negyedik katonai felmérésen a harmadikhoz képest jelentős eltérések nem tapasztalhatóak a területfelhasználásban. Ezen a térképen jelentek meg először a Mosonszentjános és Mosonszentpéter nevek. A belterülettől északra ebben az időszakban is a szántó területhasználat dominált. A déli oldalon a szántók közé gyepek ékelődtek. Mosonszentjános és Mosonszentpéter határán kiépítésre került a Pozsony-Szombathely vasútvonal, melynek egyik vasútállomása Mosonszentjános területén található. Az állomástól délre már megjelentek a Szórády-hengermalom épületei.

43. ábra – A mai Jánossomorja települései a IV. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu



44. ábra – A mai Jánossomorja területe a IV. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

A negyedik felmérés óta eltelt időszak A negyedik katonai felmérés óta eltelt csaknem egy évszázad alatt Jánossomorja települési és táji képe jelentősen megváltozott. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata és a város tájhasználata. A beépített területek nagysága is egyre kiterjedtebb lett. A településen a külterületi majorokhoz kapcsolódóan lakóterületek alakultak ki Hanságfalván, Hanságligeten és Újtelepen. A területhasználatok közül továbbra is a szántó maradt az uralkodó, a gyepek egy jelentős hányadát azonban a település délkeleti és délnyugati határában felváltották az erdők. Az erdőterületek aránya így nagymértékben megnövekedett. A topográfiaitérképen a kül- és belterületen elszórtan kevés szőlőterületet láthatunk. A belterületen ez inkább a magánkertekre jellemző. Található néhány nagy kiterjedésű, egybefüggő szántóterület, de jellemzőbb (kiváltképp a településtől délre fekvő csatornázott területeken), hogy megfelelő beosztásban a szántókat mezővédő erdősávok választják el. Ez biztosítja szántók megfelelő talajszerkezetének megőrzését, valamint pozitív hatással van a biodiverzitásra.



45. ábra – Jánossomorja város belterülete, Topográfiai térkép Forrás: tajertektar.hu

46. ábra – Jánossomorja város külterülete, Topográfiai térkép Forrás: tajertektar.hu


JÁNOSSOMORJA 73 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7.2.2. TÁJSZERKEZET

47. ábra – Jánossomorja – Műhold felvétel Forrás: Google Earth

Jánossomorja az osztrák határ mellett, a Hanság és a Mosoni-síkság területén fekszik. A város sík területen terül el, ahol egykor nagy kiterjedésű mocsarak kaptak helyet. Ezen domborzati és vízrajzi adottságok határozzák meg a település tájszerkezetét. A településen a szántók dominálnak, melyek a legtöbb helyen mezővédő erdősávval vannak egymástól elválasztva. A település déli határához közeledve a szántók (és néhány gyepterület) közé erdőterületek ékelődnek. A vonalas létesítmények közül a közlekedési infrastruktúra elemeknek illetve a csatornahálózatnak van jelentős szerkezet-meghatározó szerepe. A területen a 86 sz. főút valamint az arról leágazó, településközi utak fragmentálják a tájat, és osztják három részre a település közigazgatási területét. A valaha mocsaras, most erdős területeken a lecsapoló csatornák hálózata befolyásolja a tájszerkezetet. A fentiek értelmében kimondhatjuk, hogy az erdő-, mező-, vízgazdálkodási területhasznnálatok, valamint kis mértékben az úthálózat felelős Jánossomorja mozaikos tájszerkezetének kialakulásáért. A város belterülete a közigazgatási terület északi felének közepén helyezkedik el. A településnek délnyugat-északkelet irányban van a legnagyobb kiterjedése. A belterületekhez viszonylag közel, attól északra bányató található.


JÁNOSSOMORJA 74 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7.2.3. TÁJHASZNÁLAT ÉRTÉKELÉSE Jánossomorja a Hanságban, Mosonmagyaróvártól délre, a Fertő-tótól nyugatra, a magyar-osztrák országhatár mentén helyezkedik el. Adottságaiból adódóan területén a szántó, illetve az erdőterületek dominálnak.

Művelési ág megnevezése

Összes terület (ha) Erdő 4217,51 Fásított terület 0,22 Gyep (legelő+rét) 342,59 Gyümölcsös 0,8 Kert 2,53 Kivett 1300,08 Szántó 9015,35 Szőlő 17,34

Arány (%) 28,3 0,001 2,3 0,006 0,02 8,7 60,553 0,12

48. ábra – Művelési ágak megoszlása Jánossomorján Forrás: www.takarnet.hu

A művelési ágakat tekintve a tájhasználatok közül a mezőgazdasági területek vannak túlsúlyban, ezen belül is a szántók, melyek a település közigazgatási területének jóval több mint felét teszik ki (60,553%) A gyepek aránya kisebb, az összes területnek mindössze 2,3 %-a. A város területének közel harmadát (28,3%) erdő borítja, amely így a második legjelentősebb külterületi területhasználat. Aránya meghaladja az országos átlagot (22%). Jelentős arányú továbbá a kivett terület is (8,7%). A kertek, gyümölcsösök, szőlők elenyésző, mindössze 0,005-0,1% körüli arányban vannak jelen. A fásított területek aránya is elenyésző (0,001%). Jánossomorja tájképét és tájhasználatát a szántók uralják. Ez abból is adódik, hogy a térség vízrajzi, talajtani, valamint éghajlati adottságainak köszönhetően kimondottan alkalmas a mezőgazdasági termelésre. A jelenleg is szántóként hasznosított területek több, mint 90%-a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik. A mezővédő erdősávok gondoskodnak a széleróziós károk minimalizálásáról, a talaj termékenységének fenntartásáról, a megfelelő párologtatásról, melyek kellő sűrűséggel vannak kialakítva. Az erdősávok, illetve az erdősávrendszer szerkezete megfelelő, ugyanakkor a település belterületétől délnyugatra, délkeletre, illetve északnyugatra található területeken nagytáblás egybefüggő szántók kapnak inkább helyet. Bár széleróziónak kitett terület övezete csak olyan területeken található, ahol erdő területhasználat van, az előbb említett helyzet talajdegradációt idéz elő. A település délkeleti illetve délnyugati részén nagyobb összefüggő erdőterületek találhatóak. Jánossomorja erdőtervezett területe 4365,15 ha. 22. táblázat – Erdőterületek elsődleges rendeltetése

Forrás Erdészeti Hatóság

Védelmi (ha)

Gazdasági (ha)

Közjóléti (ha)

Összesen (ha)

Egyéb részletek (ha)

Mindösszesen (ha)

834,53

3173,46

22,15

4030,14

335,01

4365,15

Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint túlnyomó többségben gazdasági, kisebb részt védelmi célú erdők. Elhanyagolható a közjóléti erdők aránya. Az erdőtagokat csatornák választják el egymástól nagy többségében. Az erdők nagy része állami tulajdonban van (4103,76 ha), ahol a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt., a Lajta-Hanság Zrt., illetve az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gazdálkodik. ezen kívül 14,31 ha közösségi és 247,10 ha magán tulajdonú erdőterületet tart nyilván az erdészeti hatóság. Erdőtervezett területen az Észak-Hanság és Szigetközi Erdőtervezési Körzet erdőterve szerint folyik az erdőgazdálkodás. A városközeli, illetve városszéli erdők jellemzően telepített nyarasok és akácosok.


JÁNOSSOMORJA 75 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Gyepek elszórtan helyezkednek el a külterületen, ezek között részben rétek és legelők egyaránt találunk. Szőlőterület - a helyszínelés alapján - csak a belterületen található. A település területhsználatára nem jellemző a kerti művelés sem. Ugyanakkor a település nyugati, határhoz közel eső részén, egy jelentős méretű területen friss telepítésű gyümölcsös található. A belterülettől északra 6 szélerőműből álló szélfarm található, amely egy szántóterületen van elhelyezve, de a területhasználattal nem konkurál, azt nem zavarja. Magyarországon az uralkodó szélirány az északnyugati, mely az Alpok és Kárpátok vonulata között, a Dévényi-kapu felől érkezik az országra, s a településtől mindössze 40 km-re, északnyugatra található. 50 méter magasságban a területen az éves átlagos szélsebesség 5.5-6 m/s, így Jánossomorján más területekhez képest hatékonyan hasznosítható a szélenergia. A belterülettől délre a Megyei Területrendezési Tervben szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete van megjelölve. A település külterületein lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Így alakult ki Újtanya Jánossomorjától északra, Várbalog irányában a 8508-as számú út mentén található. Ez a településrész 3 utcából áll, ahol összesen 18 db lakóház, valamint több mezőgazdasági létesítmény helyezkedik el. Hanságliget Jánossomorja legnagyobb külterületi lakóterülete, ami a település déli határában, a 86. sz. főút mellett található, ami az egykori Lajta-Hanság Állami gazdasághoz kapcsolódóan alakult ki. A telepen a lakóházak az 1960-as éveket követően épültek fel. Ezen a településrészen nyolc utcában közel 70 lakóházak, valamint mezőgazdasági létesítmények - a korábbi TSZ épületei - helyezkednek el. A 86-os út keleti oldalán a Hipp Kft. telephelye van. A terület ellátottsága a mai kor követelményeinek nem felel meg. A várostól délre helyezkedik el Hanságfalva, ahol néhány lakó és mezőgazdasági épület figyelhető meg. A lakóépületek állapota nagyon leromlott az elmúlt időszakban. A lakott területekhez közel három tó található. Pusztasomorja településrészen egy sporthorgászati tó, Mosonszentjánoson egy üdülőházakkal szegélyezett, elsősorban rekreációs funkciójú tó, a belterülettől északra pedig egy kavicsbánya-tó. A településtől délkeleti irányban 3 km-re hulladéklerakó található, ahová 72 település hulladékát deponálják. A hulladéklerakó megfelelő helykiválasztásának köszönhetően nem kerül konfliktusba a lakó funkciójú területekkel, de a területet szántók veszik körbe, melynek funkcióját kismértékben korlátozza. A települést északról, északkeletről és délről nagyobb kiterjedésű ipari gazdasági területek szegélyezik. Az iparszerű mezőgazdasági épületeken kívül ezeken a területeken találhatóak a településen működő, nagyobb hazai vagy külföldi cégek telephelyei, raktárai, gyárépületei.



1. fotóslap - Jellemző külterületi területhasználatok



7.3. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK A települést számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. 7.3.1. NEMZETKÖZI VÉDELEM Natura2000 Jánossomorja külterületének egy része nemzetközi védelem alá esik, része a Natura2000 hálózatnak. A hálózat létrehozásának célja az európai jelentőségű élőhelyek és élőhely típusok, illetve ehhez kapcsolódóan a természeti, ökológiai értékek megőrzése, a madárvilág védelme. Az ezzel kapcsolatos szabályok a 275/2004. (X. 8.) - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló - Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. A Natura2000 területek két csoportba sorolhatók: különleges madárvédelmi terület (SPA) és különleges természetmegőrzési terület (SCI). Jánossomorján a belterülettől északra és délkeletre találhatók különleges madárvédelmi területek (HUFH30005, HUFH10004), délkeletre kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUFH30005). A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. és 5. mellékleteiben Jánossomorja közigazgatási területén meghatározott Natura2000 hálózathoz tartozó területek az alábbi helyrajzi számú ingatlanok: 1. Különleges madárvédelmi terület – Hanság (HUFH30005) 0262, 0263/1, 0263/2, 0263/3, 0317/1, 0317/2, 0317/3, 0318/1, 0318/2, 0319, 0327, 0329, 0330, 0331, 0363, 0364, 0365, 0366, 0367, 0368/1, 0368/2, 0368/3, 0369, 0370/2, 0370/3 2. Különleges madárvédelmi terület – Mosoni-sík (HUFH10004) 08/41, 011/2, 011/3, 011/4, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/11, 011/12, 011/13, 011/14, 012/5, 013/1, 013/3, 013/4, 013/5, 013/6, 013/7, 013/8, 013/9, 013/10, 013/11, 013/12, 013/13, 013/14, 013/15, 013/16, 013/17, 013/18, 013/19, 013/20, 013/21, 013/22, 013/23, 013/24, 013/25, 016, 017, 018/1, 018/3, 018/4, 018/5, 018/6, 018/7, 019, 020/2, 020/3, 020/4, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/18, 020/19, 020/20, 020/21, 020/22, 020/23, 021, 022/1, 022/2, 022/3, 022/4, 023, 024/1, 024/2, 024/3, 024/4, 024/5, 024/6, 024/7, 024/8, 024/9, 024/10, 024/11, 024/12, 024/13, 024/14, 024/15, 024/16, 025, 026, 027/3, 027/4, 027/5, 027/6, 027/7, 027/8, 027/9, 027/10, 027/11, 027/12, 027/13, 027/14, 027/15, 027/16, 027/17, 027/18, 027/19, 027/20, 027/21, 027/22, 027/23, 027/24, 028, 039/2, 041, 042, 043/1, 043/2, 043/3, 043/4, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 043/12, 043/13, 043/14, 043/15, 043/16, 043/17, 043/18, 043/19, 043/20, 043/21, 043/22, 043/23, 044, 045, 046, 047/1, 047/2, 048, 050, 051, 052, 053, 055, 056, 057/1, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/14, 057/15, 057/16, 057/17, 057/19, 057/20, 057/22, 057/23, 057/24, 057/25, 057/26, 057/27, 057/28, 057/29, 057/30, 057/31, 057/32, 057/33, 057/34, 057/35, 057/36, 058, 059/1, 060/1, 060/2, 060/4, 060/5, 060/6, 060/7, 060/8, 060/9, 060/10, 060/11, 060/12, 060/13, 060/14, 060/15, 064, 065, 066, 067, 068/2, 069, 070/1, 070/2, 071, 072/2, 077, 078, 079, 082, 083, 084/1, 084/2, 085, 086, 087, 088, 090, 091, 092, 093, 094, 095, 096, 097, 099/1, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105/4, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127, 0129, 0130, 0131/2, 0132, 0133, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139, 0140, 0141/1, 0141/4, 0141/6, 0141/7, 0141/8, 0141/9, 0141/10, 0141/11, 0143, 0144/3, 0144/4, 0144/7, 0144/8, 0144/10, 0144/11, 0144/12, 0144/13, 0144/14, 0144/15, 0144/16, 0144/17, 0144/18, 0144/19, 0144/20, 0144/21, 0144/22, 0144/23, 0144/24, 0144/25, 0144/26, 0144/27, 0144/28, 0144/30, 0144/31, 0144/32, 0144/33, 0144/34, 0144/35, 0145, 0146/1, 01003/4, 01003/5, 01003/6, 01003/8, 01003/9, 01003/10, 01003/11, 01007/2, 01007/3, 01007/4, 01007/5, 01007/6, 01007/7, 01007/8, 01009, 01010/1, 01010/2, 01010/3, 01010/4, 01010/5, 01010/6, 01010/7, 01013, 01014, 01015, 01025, 01026, 01028/1, 01028/2, 01028/3, 01028/4, 01028/5, 01028/6, 01028/7, 01028/8, 01028/9, 01028/10, 01031, 01032/1, 01032/2, 01032/3, 01032/4, 01033, 01034, 01035, 01036, 01037, 01038, 01039, 01041 3. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület – Hanság (HUFH30005) 0262, 0263/1, 0263/2, 0263/3, 0317/1, 0317/2, 0317/3, 0318/1, 0318/2, 0319, 0327, 0329, 0330, 0331, 0363, 0364, 0365, 0366, 0367, 0368/1, 0368/2, 0368/3, 0369, 0370/2, 0370/3


JÁNOSSOMORJA 78 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7.3.2. ORSZÁGOSVÉDELEM Fertő-Hanság Nemzeti Park területe A Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító okirata értelmében, annak létesítéséről a nemzeti park igazgatóságokról és a természetvédelmi igazgatóságokról szóló 3/1990. (XI. 27.) KTM rendelet rendelkezik. A Nemzeti Park bővítéséről, valamint névváltozásáról az 5/1994. (III. 8.) KTM rendelet rendelkezik. Utóbbi jogszabály 3. számú melléklete tartalmazza park bővített védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait. Jánossomorja területén az alábbi helyrajzi számú ingatlanok képezik a nemzeti parki védett területeket: 0262, 0263/1-3, 0319, 0327-0331, 0363-0367, 0368/1-3, 0369, 0370/2-3, 0317/1-3, 0318/1 7.3.3. ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT A természeti területeket a magasabb rendű tervekben az Országos Ökológiai Hálózat és annak övezetei foglalják magukba, amelyekkel kapcsolatban a magasabb rendű tervek szabályokat fogalmaznak meg. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott Országos Ökológiai Hálózat területét a Térségi Területrendezési Tervekben – jelen esetben a Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervében – három övezetbe kell besorolni: -

magterület

-

ökológiai folyosó

-

pufferterület

Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Természetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján a 2.2.4. fejezet tartalmazza. 7.3.4. TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLETEK A tájképvédelmi területeket az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként (országos övezet), valamint térségi jelentőségű tájképvédelmi területként (kiemelt térségi és megyei övezet) osztja fel. Jánossomorja területét térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete érinti. Az övezetbe tartozik a település külterületének délnyugati területe, az Országos Ökológiai Hálózat ugyanazon helyen lévő területével majdnem megegyező kiterjedésben. A városban országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem található. A fentiek alapján általánosságban elmondható, hogy Jánossomorja természeti, táji értékekben bővelkedik, mely a település arculatát befolyásolja. 7.3.5. HELYI VÉDELEM Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008. (X.30.) rendelete szól az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról. A helyi jogszabály első sorban az alábbi elemek megóvását szolgálja: ‐ fákat ‐ fasorokat ‐ cserjéket ‐ illetve ezek termőhelyeit. A jogszabály az alábbi egyedek és területek védelméről gondoskodik: 23. táblázat – Jánossomorjai helyi védett növényegyedei és társulásai Ssz

Név

Hrsz.

Helye

Fontosabb adat

1.

Juharlevelű platán

732

malom udvar, kerítése mellett

2.

Fehér eper

732

a malomudvar kerítésén belül, a vasút felőli oldalon

Kora: 90-100 év

3.

Korai juhar

657/2

a vasúti átjáró keleti oldalánál, magántelken

Kora: 80-90 év

vasúti


oldal

Kora: 100 év körül.


23. táblázat – Jánossomorjai helyi védett növényegyedei és társulásai Ssz

Név

Hrsz.

Helye

Fontosabb adat

4.

Vadgesztenye

732

malomi lakóház előtt

Kora: 80-100 év közötti

5.

Kislevelű hárs

725/6

a vasútállomás épülete mellett


6.

Kislevelű hárs

1157

az épületek közti üres térben, a kerítés melllett

Kora: legalább 80 év

7.

Kislevelű hárs

733/9

a bölcsődei előtti bejáratnál


8.

Vadkörte

0266

9.

Szürkenyár

0265

az „olajkúti út”mellett, a két híd között félúton

Kora: 60-70 év

10.

Szürke nyár

0265

Pontos helye: az „olajkuti út” mellett a 9 sz. fa közelében, az út melletti árok

Kora: 60 év

11.

Fekete nyár

0533.

Hanságnagyerdőtől nyugatra lévő kavicsos út melletti árokban

Kora: 80 év körül

12.

Magas kőris

0627

a Kendergyár csatorna parton

Kora: 80-90 év

13.

Kislevelű hárs

0997

a volt Rohrerföld major ÉNy-i, erdőnek nyilvántartott részében. Egy tisztás szélén.

Kora: 90-100 év körüli

14.

Kislevelű hársfa sor

682

Hársfa utca északi oldala

12 db Kislevelű Kora: 80 év körüli

15.

Vadgesztenye fasor

733/10 733/9

a Rábaközi Takarékszövetkezet parkolójától a Bölcsőde udvarának alsó végéig húzódó fasor a vasút melletti oldalon

11 db idős Vadgesztenye, köztük egy db Kislevelű hárs Kora: 80 év körüli

16.

Somorjai kiserdő

1891-1928

Somorjai városrészen, az Iskola utcától az Árpád utcai ingatlanok kertéig húzódó fás terület

Területe: 2 Ha körül

Kora: 80 év körüli

közelében


a

hárs


7.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE Tájhasználati konfliktusoknak tekinthetők mindazon tevékenységek megnyilvánulásai, amelyek a táj potenciális értékeit rontják. Tájhasználati konfliktusok általában akkor alakulnak ki, ha két, szomszédos területhasználat egymással konkurál, egymás rendeltetését zavarja, egymás létét veszélyezteti, illetve kedvezőtlen látványt nyújt. A tájhasználati konfliktusokat elsődleges jellegük szerint funkcionális-, ökológiai-, valamint esztétikai kategóriákba sorolhatjuk. Funkcionális tájhasználati konfliktusok: Jánossomorja 3 településből alakult ki. Sajnos a mai napig megfigyelhetjük, hogy a település hárompólusú, vagyis három központja van. Ezekben a központokban mindhárom településrésznek külön megtalálhatók a fontosabb intézményeik, közfunkcióik. A településmagok térben is messze helyezkednek el egymástól, szerkezetileg nem integrálódnak. A településszegélyen a lakóházak kertvégeihez sokhelyütt közvetlenül, „puffer zóna” nélkül kapcsolódnak a szántók. A gépesített művelés a zaj- és porszennyezéssel terheli a környezetét, így zavarja a lakófunkciót. Ökológiai konfliktusok: A településtől délkeleti irányban 3 km-re hulladéklerakó található, ahová 72 település hulladékát deponálják. A hulladéklerakó megfelelő helykiválasztásának köszönhetően nem kerül konfliktusba a lakó funkciójú területekkel, de egy szántóterületen található, melynek funkcióját kismértékben korlátozza, valamint nem megfelelő szigetelés, lerakás és utógondozás mellett környezetszennyező hatása lehet. Jánossomorja szántóterületein sok helyen megfelelő mezővédő erdősáv-rendszer van, azonban a belterülettől északnyugatra, délre és délnyugatra található három nagyobb, összefüggő szántóterület fekszik. Ezeken a szántókon a talajok deflációveszélynek vannak kitéve. Az erdősávok ökológiai folyosóként, az állatok búvóhelyeként is szolgálnának, valamint növelnék a terület biodiverzitását. Vizuális, esztétikai konfliktusok: A településszegélyen található ipari gazdasági területeken jelen lévő raktár- és egyéb épületek esztétikailag zavaró látványt nyújtanak. Tájba illesztésük sok helyen nem megoldott. Egyéb észrevételek/értékelés: Jánossomorján az országos és térségi kerékpárút törzshálózat egyaránt keresztülhalad. Ennek ellenére kerékpárút, illetve a biciklis forgalom számára kialakított út csak a 86. sz. főút mellett található szakaszosan. Több szempontból is fontos lenne a településen a biciklis forgalmat elősegíteni. A három központú településen a nagyobb távolságok leküzdése miatt nagyon sok helyi lakos használja a kerékpárt közlekedési eszközként. A biciklisták csak veszélyesen, az autók között tudnak közlekedni. Emellett, a településtől nem messze található a Fertő-tó, amely a biciklis turizmus egyik kedvelt célpontja. A település számára hasznos lenne, ha a biciklis turisták számára kedvező, vonzó közlekedési környezetet alakítana ki. Jánossomorja közútjainak nagy része olyan rossz állapotban van, hogy egy átlagos személygépkocsi számára néhol szinte járhatatlan. Az úthálózat egyes elemeinek felújítása és karbantartása nagymértékben javítana a települési funkciók elérhetőségén.



8. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA Jánossomorja zöldfelületi rendszerének elemei: 1. belterületi zöldterületek (közkertek, közparkok) 2. sportpálya 3. temetők zöldfelületei 4. közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei 5. telken belüli zöldfelületek 6. mezőgazdasági területek 7. fasorok, erdősávok 8. erdőterületek 9. Bányatavak Jánossomorja zöldfelületi rendszere igen változatos elemekből tevődik össze, legjelentősebbek a belterületi szerkezeti jelentőségű zöldfelületek, közkertek, a temetők és a sportpályák területe. 1. Belterületi zöldterületek (közkertek, közparkok) A belterületi zöldfelületi elemek közül legjelentősebbek a zöldterületek. Jánossomorján négy szerkezeti jelentőségű zöldterület található: a Szent István utca és a Halomalja utca által közrezárt zöldterület, a Szent István út melletti zöldterület (a továbbiakban: a Szent István park), a Millenniumi park, és a Hársafa utca - Óvári út - Szabadság tér - Bajcsy-Zsilinszky utca által közrezárt közpark. -

A Szent István park (2100 hrsz) a Szent István út mellett található, és egy Szent István szobrot helyeztek el benne. A szobor mögött egy 2000-ben állított kettős fakereszt található. A parkba jórészt örökzöldeket ültettek: tuja fajokat (Thuja sp.) és madárbirseket (Cotoneaster sp.).

-

A településen kelet felé haladva a Szent István utca és a Halomalja utca által közrezárt területen található zöldterület (1758; 1759 hrsz). Ez a terület a város egyik legnagyobb kiterjedésű közparkja. Egy játszótér, egy szánkózó domb, egy régi tűzoltókocsi valamint nagyobb gyepfelületek helyezkednek itt el. A park növényállományát elsősorban lombhullató fák alkotják, melyek között megtalálható a kőris (Fraxinus sp.), és a nyír (Betula sp.). A Szent István (8507-es) úttól egy fasor választja el, amely gömbakácokból (Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera') áll.

-

Mosonszentjános központjában található a Millenniumi park, melyet Jánossomorja önkormányzata alakította ki 2000-ben. Ez a park a Mosonszentjánosi Keresztelő Szent János születése templomtól keletre, a Hármashegy emlékmű mögött helyezkedik el (1216 hrsz). Funkcióját tekintve egy klasszikus közkert rendeltetésével bír. Növényállománya változatos, különböző fenyő fajok (Pinus sp.), fagyalok (Ligustrum sp.), tuja fajok (Thuja sp.), valamint egy ecetfa (Rhus Typhina) is megtalálható itt.

-

A Hársafa utca, Óvári út, Szabadság tér, és a Bajcsy-Zsilinszky utca által közrezárt közpark Mosonszentpéteren található, és a város egyik legjelentősebb területű közparkjának számít. Játszótér és szánkózó domb is található itt. A park növényállományának legnagyobb részét magas lombhullató fák – kőris (Fraxinus sp.), nyír (Betula sp.) - teszik ki, azonban örökzöldek – fenyő (Pinus sp.) is megtalálhatók.

A zöldterületekről általánosságban elmondható hogy gondozottak, a fenntartási munkák minősége és mennyisége kielégítő. Mindegyik városrész kellő mennyiségű közparkkal rendelkezik, melyeken több helyen játszótér kapott helyet. A játszóeszközök minősége és állapota is jónak mondható.


JÁNOSSOMORJA 82 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2. Sportpályák Számottevő zöldfelületként jelennek meg a belterületen a település sportpályái. Ezek: az Ibolya utcai sporttelep; Mosonszentjánoson, a Dózsa György utca mellett található sportpálya, valamint a pusztasomorjai horgásztótól keletre kijelölt sportterület. Ezek közül az Ibolya utcai sporttelep a legnagyobb, itt lelátó és öltözők is található a futball pálya mellett. 3. Temetők zöldfelületei Jánossomorja mindhárom településrésze saját temetővel rendelkezik. Ezek közül a mosonszentjánosi a legnagyobb, amely a városrész központjától északra helyezkedik el. Kápolna és ravatalozó is található itt. Bejáratához vezető utat juharfasor szegélyezi. A temető elszórtan elhelyezkedő, idős egyedekből álló fás szárú növényállománnyal rendelkezik. A mosonszentpéteri temető, a város keleti határában, a beépített területek szélén fekszik. Ez a temető is saját kápolnával rendelkezik, valamint a növényállománya is hasonló az előbbiéhez. A pusztasomorjai temető a város délnyugati határában található. 4. Közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei Jánossomorja közterületeinek zöldfelületi ellátottsága és a zöldfelületek állapota jó. A település utcáinak nagy része széles közterületi zöldsávokkal (1,5-2m, helyenként 3-4m) rendelkezik, ahol a tulajdonosok egy része gondozza az ingatlana előtti területeket, néhány helyen kiültetések díszítik az utcákat. A közterületeken előfordul tájidegen, az országban honos növényzettől idegen fajok alkalmazása (például tuják – Thuja sp.), ám ezek nem tömegesen, csupán esetileg találhatóak meg a közterületeken. Az újabban beépített területek egy részénél azonban probléma az út menti zöldterületek sivársága. Jelentős méretű gyepfelületek találhatóak itt, azonban sok helyen hiányzik a növénykiültetés. 5. Telken belüli zöldfelületek Jánossomorján a telkeknek belterületen belül való elhelyezkedésétől - így többnyire a telek méretétől illetve eltérő övezetbe tartozásától - függően eltérő a telken belüli zöldfelületek aránya és minősége is. A hagyományos falusias lakóterületeken haszonkertek, míg a kertvárosias, valamint az új építésű falusias területeken főleg díszkertek jellemzőek. 6. Mezőgazdasági területek A külterületen elterülő szántóterületek és gyepek szintén zöldfelületi értékkel bírnak. (Részletes leírást lásd: 7.2.3. Tájhasználat értékelése című fejezet) 7. Fasorok, erdősávok A település közigazgatási területén fasorok találhatók az alábbi területeken: 

Mosonszentjánosi temető bejáratához vezető út mentén



Dózsa György út mentén egy rövid szakaszon



Több külterületi út mentén

8. Erdőterületek Az erdőterületek - mint a legösszetettebb társulási forma - jelentős mértékben járulnak hozzá a település zöldfelületeihez. Jánossomorja területén fekvő erdőterületek nagy része a település déli területein helyezkedik el. A település teljes területének valamivel több mint 28%-át képezik erdők. (Részletes leírást lásd: 7.2.3. Tájhasználat értékelése című fejezet) 9. Bányatavak A lakott területekhez közel három bányató található. Ezek közül az egyikben még napjainkban is folyik a kitermelés, ezt az Asdag Kft. üzemelteti. A másik két tó különböző funkciót kapott. A település északnyugati részén található tavat horgász-tóként hasznosították, míg az északi területen fekvő tó rekreációs funkciót kapott. A horgásztó környezete jelenleg még kiépítetlen, jelentős zöldfelület övezi. Az északi részen található, egykori kavicsbánya-tó köré hétvégiházak építése kezdődött. A tervek szerint ennek a vízfelületnek a partján egy strandot is kialakítanak, azonban a megvalósítás hosszú évek óta várat magára.



9. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 9.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA Jánossomorja településszerkezetének kialakulását Pusztasomorja, Mosonszentjános és Mosonszentpéter egymáshoz közeli elhelyezkedése befolyásolta leginkább. Meghatározó szerepet játszott a település lakosainak mezőgazdasági tevékenysége, valamint a táj szerkezetének jellegzetességei. A tájszerkezet alakulását és a jelenlegi tájhasználatot a 7.2. Tájhasználat, tájszerkezet című fejezet ismerteti, a következő fejezetek elsősorban a belterületi beépített területeket mutatják be. 9.1.1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE, A HELYI SAJÁTOSSÁGOK VIZSGÁLATA A településen öt településrész különíthető el. Az egykori Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszentpéter területei a három település összenövéséből kialakult belterületen, , Hanságliget a település déli határában, illetve a külterület az egyéb külterületi lakóterületekkel (Hanságfalva és Újtanya). (Hanságliget és az egyéb külterületi lakóterületek bemutatását a 7.2.3. Tájhasználat értékelése fejezet tartalmazza.)



49. ábra – Jánossomorja településrészei

Jánossomorja kezdetben három külön falu volt: Pusztasomorja, Mosonszentjános és Mosonszentpéter. Ez a három település meglehetősen közel helyezkedett el egymáshoz, és idővel összenőtt. 1950-ben hivatalosan is egyesült Mosonszentjános és Mosonszentpéter (Mosonszentjános néven), majd Pusztasomorja 1970-ben történő hozzácsatolásával nyerte el Jánossomorja a mai területét. Napjainkban is érezhető, hogy ez a város három faluból jött létre. Mindhárom településrész saját központtal rendelkezik, ahol üzletek, éttermek és egyéb vendéglátó ipari egységek találhatóak. Mindhárom egykori falu rendelkezik saját oktatási intézménnyel és templommal is. Ezeket a településrészeket a város fő útja (8507-es számú út) köti össze, amit mindhárom településrészen más névvel illetnek. Pusztasomorja központjának legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. A templom mellett elhaladó fő út is államalapító királyunk nevét viseli. Ez a falu kezdetben egyutcás település volt, amely a mai Szent István út mentén helyezkedett el. A városrész központja és legfontosabb intézményei e köré az út köré csoportosultak. Itt található Pusztasomorja egykori iskolaépülete, illetve különböző üzletek. Az óvoda a központtól távolabb, a Kossuth és az Iskola utca kereszteződésében helyezkedik el. A Szent István út mellett található az 1866-ban alapított Szent Vendel kápolna is. A településrész központjában az épületek jellemzően zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan állnak. A házak mögött található kerteket veteményesként hasznosították. Pusztasomorja temetője az első katonai felmérésen még a településtől keletre helyezkedett el, napjainkban azonban már a városrész déli határában található. A településmagtól elsősorban észak felé terjeszkedett a település, itt nagyobb kiterjedésű, szabályos utcahálózattal rendelkező lakóterület található. Mosonszentjános központjában található a jánossomorjai városháza. Ez a település is az egyutcás falvak jellemzőivel bírt az első katonai felmérés idejében, ennek köszönhetően a főutca körül alakult ki a központ. A településrészeket összekötő főút Mosonszentjánosi szakaszának három része van, a Dózsa György, a Szabadság, valamint az Óvári út. A Szabadság út mentén találhatóak a közintézmények, valamint az üzletek nagy része. Itt kapott helyet a Polgármesteri Hivatal, és a Városi Könyvtár, valamint egy élelmiszer bolt, cukrászda, bank és egyéb kereskedelmi egységek. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 85 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Mosonszentjános városrész központjának is meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. A Szabadság út folytatása az Óvári út, ami mentén a művelődési ház, a takarékszövetkezet, a bölcsőde és az idősek klubja található. A posta, a vasútállomás, a gyógyszertár az orvosi rendelők és az óvoda a központtól valamivel távolabb helyezkednek el. Mosonszentjános városrész központjában az épületeket az utcával párhuzamosan telepítették. A házak egy-két kivétellel egy szintesek és kisebb hátsókerttel rendelkeznek. Ez a településrész a központtól északra az egykori szőlők helyére, valamint nyugatra Pusztasomorja felé terjeszkedett. Mosonszentpéter Jánossomorja város legkeletibb városrésze. Központja a mai 86-os számú főút mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpád-kori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól egy házsorral távolabb épült. A templomtól keletre helyezkedik el a Trianon emlékét 2010ben állított fakereszt. A 86-os számú főútnak köszönhetően az áthaladó forgalom ezen településrész esetében a legnagyobb. Az előzőekhez hasonlóan, itt is az egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek. Ez a településrész elsősorban keleti irányban terjeszkedett, az egykori szőlők területén. Új lakóterületek épültek a központtól keletre fekvő területeken, valamint a település keleti határában kapott helyet a temető is. 9.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK VIZSGÁLATA 

Lakóterületek

Jánossomorja beépített területeinek legnagyobb része lakóterület, ahol elsősorban kertes családi házak találhatóak, de van néhány társasház is. Ezek jórészt sorházak, melyek Mosonszentjános településrészen helyezkednek el. A három településközpontban az oldalhatáron álló szalagtelkek a jellemzőek, ugyanakkor az újonnan beépített területeken szintén az oldalhatáros beépítés a meghatározó. Hétvégi házas övezet a település északi részén található tó körül került kijelölésre. A város déli részein jelentős területek kerültek kiparcellázásra, azonban Jánossomorja egyéb belterületi részein is számottevő tartalék lakóterülettel rendelkezik. 

Intézményterületek

Jánossomorja intézményei szinte kivétel nélkül a településközpontokban helyezkednek el. A három településközpont közül - helyzetéből adódóan is - a mosonszentjánosi rendelkezik a legnagyobb szerepkörrel. Ebben a városmagban létesült a Városi Könyvtár, illetve ide települt a legtöbb szolgáltató. A település legnagyobb iskolája, valamint az ahhoz kapcsolódó tornacsarnok és uszoda itt találhatóak az Iparos utcában. A művelődési ház, a gyógyszertár, és az orvosi rendelők is Mosonszentjánoson helyezkednek el. Jánossomorja újépítésű óvodája Pusztasomorján kapott helyet az Iskola utca és a Kossuth utca kereszteződésében. A három falu összenövéséből adódóan több olyan intézmény is felsorolható, amellyel mindhárom településrész rendelkezik, ilyenek a templom, a sportpálya, a temető és az óvoda is. Mosonszentpéteren működik a Klafszky Katalin Tagiskola. 

Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás

A kereskedelmi és vendéglátóhelyek jó része az intézményekhez hasonlóan Mosonszentjánoson található. Természetesen mindhárom településmag rendelkezik valamilyen fajta kereskedelmi szolgáltatással, ezek zömében a főutak mellett létesültek. Néhány vendéglátóhely a centrumoktól távolabb fekvő lakóterületekben is fellelhető, azonban ez nem jellemző. A kereskedelmi egységek léptéke illeszkedik a lakókörnyezethez.



Városháza

Kultúrház

Óvoda

Óvoda

Általános iskola

Általános iskola

Könyvtár

Uszoda 2. fotóslap - Intézmények


JÁNOSSOMORJA 87 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

Különleges területek

Jánossomorja nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temető és a sportpálya területe. Pusztasomorja, Mosonszentjános, és Mosonszentpéter is rendelkezik sportpályával és temetővel is. Különleges területnek minősül még a hulladékkezelési terület, ami csak Mosonszentjánoson található, a település déli határában. 

Ipari gazdasági területek

Jánossomorja belterületeinek határában több területen is találhatóak a gazdasági területek. Az északkeleti térségben kijelölt gazdasági területen található az ASDAG kavicsbánya is. A ipari területeken elsősorban építőipari, élelmiszeripari, és mezőgazdasági termelőlétesítmények helyezkednek el.

9.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER Jánossomorja város önkormányzatának teljes ingatlanvagyona 2015. január 1-i adatok alapján 636 db ingatlan, amelynek nagy része közút, árok vagy egyéb közterület. Az ingatlanvagyont képzi továbbá a sporttelep, a temető, az általános iskola telkei, az óvoda telkei, a kultúrház, a városháza, a könyvtár, a posta, valamint további néhány, a közigazgatási területen elszórtan elhelyezkedő kisebb ingatlan. A település teljes ingatlanvagyonának értéke: bruttó 3.822.180.920 Ft.

50. ábra – Jánossomorja önkormányzati ingatlanvagyona



9.4. AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA 9.4.1. TELEPÜLÉSKARAKTER, JELLEMZŐ ÉPÜLETTÍPUSOK 

A településközpontok és környezetük

A településközpontokban találhatóak Jánossomorja legértékesebb épületei, ezt az is jelzi, hogy a Jánossomorjában található műemléki védelem alatt álló épületek mindegyike ezeken a településrészeken található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet. A településközpontok meghatározó épületei mindhárom esetben a római katolikus templom. A pusztasomorjai Szent István templomot 1713 és 1735 között építették az egykori középkori templom helyén. A mosonszentjánosi Keresztelő Szent János templomot 1769-ben Albert Kázmér bajor választófejedelem építette barokk stílusban. A mosonszentpéteri, Árpád kori alapokra épített Szent Péter templom 1906-ban nyerte el mai neoromán formáját. Kiemelendő még a Szent Vendel kápolna Pusztasomorján, a Kálvária, valamint az iskola Mosonszentpéteren, a Városháza és a régi iskola épülete Mosonszentjánoson. A településközpontokban az épületek zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan állnak, jellemzően egyszintesek. Ez a beépítési mód a korábbi polgáriasodott településekre utal. Az épületek jelentős része a településközpontban zártsorú vagy hézagosan zártsorú. Az épületek mögött legtöbb esetben kertek találhatóak, melyeket az épületeken keresztül lehet megközelíteni. A településközpontok jellegében napjainkban is visszatükröződnek az egykori egyutcás település sajátosságai.

3. fotóslap - Utcaképek a településközpontokból



Egyéb lakóterületek

Jánossomorja településközpontjain kívül eső területei jellegükben nagyban különböznek a központi területektől. Érződik, hogy csak a későbbi korokban került sor a kiépítésükre. Jóval alacsonyabb ezeken a részeken a beépítés intenzitása, és a házak karaktere is eltér a központi épületektől. A házak nagy része egyszerű alaprajzú, egyszintes épület. Az új településrészeken a házak jellemzően oldalhatárosan helyezkednek el, kis előkerttel, vagy előkert nélkül. Mosonszentjános két pontján több szintes sorházak találhatóak, azonban ezek nem illeszkednek a település többi részébe. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


9.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI 9.5.1. A TELEPÜLÉS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A település három egykor önálló községet foglal magába. Mosonszentpéter 1950-ben lett Mosonszentjános része, majd az így kibővült Mosonszentjános és Pusztasomorja (németül Wüstsommerein) 1970-ben egyesültek Jánossomorja néven. Mosonszentjános és Mosonszentpéter települések már az Árpád-kor óta ismertek, okleveles említésük a települést elpusztító tatárjárás után kezdődött. 

Puszta-Somorja története

Puszta-Somorja a honfoglalás idejében keletkezett, besenyő eredetű község volt, amelyet később magyarok laktak, akik főleg halászattal foglalkoztak. A község határát akkor még a Hanság foglalta el, a nép egy kis kiemelkedő szigeten élt. Ősi neve Gesztenche – Geszternye – Geszternyica a Vizenálló Geszternye formában ezt a földrajzi körülményt idézi. 1279-ben Cseszneky Jakab birtokaként említik. A település a török világban egészen megsemmisült, majd új urai – az Esterházyak, Nádasdiak, Lippayak, Mednyánszkyak – a Pozsony megyei csallóközi Várossomorjáról (Nagysomorja) telepítettek ide lakosokat. Az áttelepítés (1686) után lett a helység neve PusztaSomorja, amely előbb csak a szóhasználatban, majd az írásmódban is hamarosan egybeolvadt. (Hasonló egyszerűsödést tapasztalhatunk a másik két település történelmi nevezékében is.) A 19. század közepétől a pusztasomorjaiak felesleges szénájukat Bécsbe szállították. Jövedelmük emellett részben állateladásból, részben további terményeik értékesítéséből, valamint az asszonyaik által készített – messze földön híres – gyékényszőtteseikből származott, amelyet Mosonban, Nezsiderben, Pozsonyban és Bécsben bocsátottak áruba. A sajátos arculattal bíró település 1970-ben Mosonszentjánossal egyesült, felvéve a Jánossomorja nevet. 

Mosonszentjános és Mosonszentpéter története

Az adott földrajzi településviszonyok eleve kijelölték a községek máig érvényes térségi szerepkörét. A későbbi szentpéteri határrészen már az ókori rómaiak nagy kiterjedésű villagazdaságokat létesítettek. Ezek terményeivel látták el a Bécsi-medencében állomásozó limes-védő segédcsapatokat. Ez a fő kereskedelmi irányultság 1920-ig, de gyakorlatilag 1944-ig, tehát mintegy 1600-1700 éven keresztül érvényben volt. Templomnevekből származó községneveik az Árpád-kor óta ismertek, okleveles említésük az eredeti – besenyőkkel kevert vegyes – lakosságot elpusztító tatárjárás után kezdődött. Helyükbe új lakosok, főleg bajor-osztrák telepesek érkeztek. A későbbi török háborúk után is a német nyelvterületekről, először a Majna és Mosel folyók vidékéről, majd Alsó-Ausztriából, a Heidebodenból érkeztek újabb telepesek. Az 1600-as évektől kezdődően ezek a „pusztai parasztok” határozták meg, és alakították ki azt a társadalmi-gazdasági környezetet, amely minden emberi mértéket és képzeletet meghaladó nehézségek ellenére virágzott, és maradandót alkotott. Emléküket, hagyatékukat a Német Kisebbségi Önkormányzat gondozza. Amíg a mosoni-óvári királyi várbirtok részeként elsősorban a várkatonaság ellátását szolgálta, a Habsburgok magánbirtokaként már egy hatalmas – Pozsony és Bécs felvevőpiacait is magába foglaló – gazdasági térség legfőbb ellátója volt. A legnagyobb határral rendelkező Szent-János – mint a Habsburg Birodalom közeli nagyvárosainak ellátásában oly’ fontos termelő-értékesítő hely – közigazgatásilag már az 1780-as évektől mezőváros, piacos hely (Markt) volt. Az ugyancsak Habsburg-párti földesurak kijárása révén 1811-ben I. Ferenc királytól országos vásártartási jogot kapott. A községeknek az előző századokban már komoly szerep jutott a birodalmi hadsereg lovainak ellátásában és az átvonuló marhakereskedelemben, a 19. század elejétől pedig egyenesen nélkülözhetetlenné vált a községek hansági részein vágott savanyú széna. Az itteni heidebauerek most már nemcsak a legeltetésből húztak hasznot, hanem szekereik gyakorlatilag naponta járták a „szénautat”. Az egykori császárváros – Bécs – Heumarkt-ja és az oda vezető Heugasse nevű hosszú utcája az elnevezésekben máig őrzi ezeknek a hosszú széna(heu)-fuvaroknak az emlékét. A szénakereskedelem révén is vagyonosodó lakosság 1842-ben vegyes iparos céhet alapított. A vasúthoz való hozzájutást elősegítendő, a Pozsony-szombathelyi vonal helyi szakaszához és az állomáshoz saját községi földterületeiket ajánlották fel. A vasútvonal tovább növelte a községek környékbeli gazdasági vezető szerepét. A közlekedés és a szállítás 1891. november 8-án kezdődött meg először a vasútvonalon. A Sopronból érkezett Szórádyak 1895-ben hozták létre Szentjánoson a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 90 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA vármegye második legnagyobb szemestermény-tárolóját és -feldolgozóját, az itt készült őrleményeik az 1928-as országos kiállításon már aranyérmet is nyertek. A gyártelepnek beillő malom-komplexum mellé 1911-ben újabb gyár, a Franck és Fiai Rt. elnevezésű cikória-feldolgozó üzem csatlakozott. Ez az üzem – illetve terméke – a maláta (cikória) kávé hamarosan fogalommá lett Közép-Európában. A gyár működése egy új kultúrnövény – a cikóriarépa – megjelenését és környékbeli általános elterjedését eredményezte. A két vállalkozás területi-építési alapjain napjainkban is modern élelmiszeripari gyártóüzemek működnek. A polgárosodás jeleként értékelhető, hogy Szent-Jánoson 1892-ben már Takarékpénztár Részvénytársaságot alapítottak. 1903-tól mindhárom községben tejgyűjtő, -feldolgozó állomást létesítettek, az itt készült sajtok híre vetekedett az Óvári sajtéval. A Habsburg főhercegi uradalom egyik majorjában – a város Hanság-Újmajor nevű településén – villanyerőmű és burgonyaszeszgyár is épült. A termelési kultúrát tovább szélesítették más ágazatok, többek között fél évszázadon keresztül kenderfeldolgozó üzem is működött ez utóbbi településrészen. 1926 tavaszától üzemelt a villanyvilágítás, valamint a térségben az elsők között telefonkapcsolat. A helyiek sok nehézség közepette is viruló gazdálkodása egyedi építészetet alakított ki. Különösen Szent-János és SzentPéter községek főutcáira volt jellemző a heidebauer németség által meghonosított házépítési forma. A szorosan egymás mellé épített, gyakran terménytároló padlással megemelt, díszes homlokzatú, kettő- és négyablakos heidebauer házak az egész utcasornak urbánus jelleget adnak. A két németajkú település – Mosonszentjános és Mosonszentpéter – iskoláiban a 19-20. század fordulóján szelíd, de céltudatos magyarosítás folyt, a két világháború közötti időszakban a németek szervezkedésének következményeként sok helyi fiatal vonult be részben önként, részben kényszerrel az SS-be. A tényleges, avagy csak papíron rögzített volksbundista tevékenységet a háború utáni kitelepítéssel szenvedte meg a helyi németség. Az 1946-1947-es ki- és betelepítések hatására az addig évszázadokon át homogén népességszerkezet nagymértékben megváltozott. A két német községből kitelepített több mint 4800 lakos helyére környékbeli, valamint észak-borsodi, mezőkövesdi és felvidéki és erdélyi családok érkeztek. A második világháború után statisztikák szerint Mosonszentjánosból 2861, Mosonszentpéterből 1978, Pusztasomorjából egy németet telepítettek ki. A magyarországi németek kitelepítésének legszörnyűbb momentuma volt ez, gyakorlatilag szinte teljes lakosságcserét jelentett. Jánossomorja 2004-ben városi címet kapott. 9.5.2. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA A település szerkezeti fejlődését ld. a 7.2.1. fejezetben. 9.5.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Jánossomorja több évszázados múltra visszatekintő településrészekből áll, ahol az építészeti értékek magas arányban maradtak fenn a központokban. A hagyományos építészet jellemzői közül számos lakóépület és közintézmény őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat, illetve számos hagyományos utcakép maradt fenn. 

Országos védelem

Jánossomorján négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek a település templomai, valamint egy szobor. Mindegyik műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre.


JÁNOSSOMORJA 91 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az országos védelem alatt álló műemlék építmények listája a következő: 24. táblázat – Jánossomorjai műemlékei Ssz

Név

Cím

Hrsz

Azonosító

Leírás

1.

Római katolikus templom

Szent István 34.

2139

4473

A Szent István király nevét viselő római katolikus templomot a korábbi középkori templom helyén valamikor 1713 és 1735 között barokk stílusban építették át. A templom oldalfalán lévő emléktábla a második világháborúban elesett pusztasomorjai hősi halottaknak állít emléket. A templom előtt XIX. századi kőkereszt áll.

2.


Szabadság u. 30.

1227

4470

Habsburg Mária Krisztina és férje, Albert Kázmér szász választófejedelem építette barokk stílusban 1769-ben az alacsony homlokzatú, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt hosszhajós templomot. A múlt századi főoltárkép Keresztelő Szent Jánost mutatja. A templom előtt Nepomuki Szent János barokk szobra található.

3.


Bartók Béla u.

381

4472

A templom Árpád-kori alapokon épült, ezt a torony alsó harmadának kváderkövei és a homlokzat előtti oszlopok bizonyítják. A XVI. századi - az idők során többször elpusztult templom jelenlegi neoromán stílusban átépített formáját 1906-ban nyerte el. Védőszentje és névadója Szent Péter apostol. A templombelső mennyezete 1938-ban készült.

4.

Krisztus szobor

Dr. Dicsőfi Endre utca 30.

1227

4471

Krisztus-szobor, a 19. sz. elején készült, a plébánián elhelyezve. Eredetileg fából készült, de jelen állapotában súlyosan sérült. A szobor teste hiányos, a faanyag sérült.

u.

A Forster Központ adatszolgáltatása alapján a műemlékek körül egy-egy műemléki környezet kerül megállapításra, ezek a következők: 25. táblázat – Jánossomorjai műemlékei körül kijelölt műemléki környezetek Ssz

Név

Hrsz

Azonosító

1.


2051/2, 2053, 2054, 2055/1, 2057, 2058/1, 2059/1, 2059/2, 2061/2, 2062, 2063, 2064, 2101, 2126, 2130, 2131, 2132, 2134, 2137, 2140/1, 2140/2, 2141, 2144, 2145/1, 2145/2, 2146, 2147, 2148

26631

2.


1231/2, 1232, 954/2, 1230/3, 1230/1, 1229, 1228, 1226/2, 1222, 1221, 1220, 1219, 1218, 1216, 1214/2, 1157, 1156, 1152/4, 1152/1, 1150, 1149, 1147, 1146, 1144/1, 1142, 1139, 1225

26622

3.


296, 297, 300/3, 380/2, 380/1, 379, 378/4, 378/3, 378/2, 345/6

26628

4.

Krisztus szobor

1218, 1219, 1220, 1221, 1226/1, 1226/2, 1245, 1261/1, 1265, 1266, 1267/1, 1227

26627



Pusztasomorjai katolikus templom



Mosonszentjánosi katolikus templom 4. fotóslap – Műemlék templomok

Mosonszentpéteri katolikus templom

Helyi védelem

Jánossomorjának jelenleg nincs helyi védelem oltalma alatt álló épített értéke. A települési bejárás alapján több olyan épület és műtárgy is található a településen, amely védelméről gondoskodni érdemes, mert a műemlékek mellett megőrzik a település karakterét 26. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai Ssz

Név

Hrsz

1.

Mária szobor

Szabadság u. 30.

2.

Nepomuki Szent János barokk szobra

Szabadság u. 30.

3.

Mosonszentjánosi épülete

4.

Mosonszentjánosi Aranykapu Óvoda épülete

5.

Hármashegy

1222

6.

Mosonszentjánosi plébánia épülete

1227

7.

Lakóépület

1180/1

8.

Szobor

841

9.

Malom

732/1

10.

Posta

729/1

11.

Lakóépület (kultúrház mellett)

732/2

12.

Könyvtár

1192

13.

Lakóház

Szabadság u. 3.

14.

Pékség

Szabadság u. 4.

15.

Üzletek

Szabadság u. 14.

16.

Lakóház

Szabadság u. 19.

17.

Lakóház

Szabadság u. 25.

Körzeti

Általános

Iskola

Cím

Szabadság u. 21. Óvoda u. 13.



26. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai



Ssz

Név

Hrsz

18.

Lakóház

19.

Pince borozó-étterem

1113/1

20.

Lakóház

1238/2

21.

Lakóház

1239/1

22.

Lakóház

23.

Mosonszentjánosi temető kápolnája

1415/2

24.

Lakóház

1736/1

25.

Kápolna

1439

26.

Lakóház

1446

27.

Jánossomorjai Általános Iskola Klafszky Katalin Tagiskola

28.

Világháborús emlékmű

379

29.

Mosonszentpéteri temető kápolnája

4302

30.

Kálvária

219/1

31.

Kőkereszt

4361

32.

Régi traktor

815

33.

Alsó-Fehérkereszt

968/2

34.

Kőkereszt

1757/2

35.

Szent Vendel-kápolna

1960

36.

Szent István szobor

2100

37.

1. számú Általános Iskola épülete

2119

38.

Óvoda

2076/2

39.

Lakóház

40.

Kőkereszt

41.

Lakóház

42.

Kopjafa

2001/7

43.

Szent Háromság oszlop

2001/11

44.

Régi tűzoltó kocsi

1758

Cím Szabadság u. 43.

Szabadság u. 54.

Dózsa Gy. u. 3. Rákóczi u. 51

Szent I. u. 18.

Szent I. u. 29. 2139 Szenti I. u. 11.

Szent I. u. melletti közpark

Régészet

A 2001. évi LXIV örökségvédelmi törvény 85/A § (1) bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítését a településfejlesztési koncepció készítése során. Az Örökségvédelmi hatástanulmányban régészeti érdekeltségű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezeteit, a műemlékeket, a műemléki értékeket, valamint az egyéb építészeti értékeket és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térni a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi következményeire.


JÁNOSSOMORJA 94 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján Jánossomorján 93 nyilvántartott régészeti lelőhely található. A régészeti területek kiterjedésének pontosítását az integrált településfejlesztési koncepció készítésével párhuzamosan el kell végezni, hogy a tervezés a régészeti területek figyelembevételével készülhessen, s a készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban a hatáselemzés elvégezhető legyen.

5. fotóslap - Helyi védelemre javasolt épületek és műtárgyak



10. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT 10.1. HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A településnek nincs közvetlen kapcsolata az országos gyorsforgalmi hálózattal. A településen halad keresztül a 86.sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút, illetve a településről indul a 8507 j. Jánossomorja-országhatár összekötő út, 8508 j. Jánossomorja-Várbalog összekötő út, 85107 j. Hanságfalva bekötő út; továbbá a településen belüli kapcsolatot biztosítja a 85308 j. Jánossomorja állomáshoz vezető út. A tágabb térség legjelentősebb útja az M1 autópálya a településen áthaladó 86 sz. főút mellett. Az M1 autópálya Budapestről Győr-Hegyeshalom irányába vezet. Az M1 autópályának a mosonmagyaróvári lehajtója található legközelebb a városhoz (11 km). A 86. sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút fontos tranzitútvonal NyugatMagyarországon, észak-déli tengelyben biztosítja a kapcsolatot Mosonmagyaróvár, mint fontos közlekedési csomópont és a rédicsi határ között - a vasi megyeszékhelyen keresztül. A 86-os másodrendű főút része az E65-ös nemzetközi főútvonalnak.15 Jánososmorja periférikus elhelyezkedésű település a nyugati országhatár mellett. A szomszédos településekkel való közlekedési kapcsolata jónak mondható, bár viszonylag kis településsűrűségű területen található a város. A település megközelítését az utak állapota határozza meg elsősorban.

15

A Nyugat-dunántúli régió északi és déli határán húzódik a IV-es és V-ös korridor, nyugati irányból az A2-es autópálya határolja. Ez a háromszög alakú terület sok szempontból közlekedési vákuumban fekszik. A IV-es és az V-ös korridor összekötése, a régió felfűzése ma is létezik, csak nagyon rossz szolgáltatási szinten biztosítja a közlekedést. A régió nyugati határa, az A2-es autópálya, melyet az osztrákok nem engedtek kijelölni európai folyosónak, sőt európai kiemelt útnak sem. Ez eredményezte azt, hogy az Észak – déli kamionforgalom nem az A2-esen halad, az Észak – déli gazdasági forgalom Lengyelország – Olaszország között Nyugat-Magyarországon keresztül bonyolódik, e két országon kívül felfűzi Szlovákiát, Horvátországot és Szlovéniát is. (forrás: wikipedia.org)



51. ábra – Településhálózati összefüggések

10.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 10.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA A településen több országos összekötőút halad keresztül, melyek a település fő gyűjtőút-hálózati elemeit képezik. Az országos közutakhoz és a gyűjtő utakhoz kapcsolódnak a település mellékutcái. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Az önkormányzati belterületi utak 68,7%-a kiépített, burkolt. Az utak tulajdonviszonyait és nagyságát a következő összefoglaló táblázat szemlélteti. A települési úthálózat 131 km hosszú a Magyar Közút adatszolgáltatása alapján, aminek a jelentős része önkormányzati tulajdonú – a Magyar Közút kezelésében lévő országos utak kivételével. 27. táblázat – Utak kiépítettsége Forrás: www.teir.hu, Magyar Közút Önkormányzati kiépített járda hossza [km] Állami belterületi közutak hossza [km] Belterület kiépített [km] Gyalogút és járda [km] Belterület kiépítetlen [km] Belterület összesen [km] Belterületi kiépítettség [százalék] Külterület kiépített [km] Külterület kiépítetlen [km] Külterület összesen [km] Bel- és külterület összesen [km]

33 8 25 33 11 36 69 4 90 94 131

10.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű, a csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A csatlakozó utak az országos közút felé „Elsőbbségadás kötelező” és „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak.


JÁNOSSOMORJA 97 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A lakóutak egymással jellemzően egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a geometriailag nem megfelelő, szűk csomópontok indokolhatnak. 10.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA Az alábbiakban az állami úthálózat kezelője (Magyar Közút Nonprofit ZRt.) által, az úthálózat egyes elemeire közzétett, 2014. évben mért forgalmi adatokat közöljük, amit a melléklet tartalmaz. (Átlagos Napi Forgalom, Ejm/nap) A települést érintő térségi utak forgalmát a „Jánossomorja térségének forgalmi vizsgálata” című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése jelenleg az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A települést érintő útszakaszok közül a 86. sz. másodrendű főút a legterheltebb, ami Mosonszentpéter településrész központi részén halad keresztül. Az út terheltsége eléri a 21-46%-ot. A 86. sz. főút esetében enyhe szezonális jelleget lehet tapasztalni, a júliusi és augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 10%-kal növekszik. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. 10.2.4. UTAK ÁLLAPOTA Jánossomorja területén az országos közutak burkolatának minősége megfelelő, a település egyéb burkolata közepes ill. rossz minőségű. A településen még vannak burkolatlan utcák. Ahogyan a 10.2.1. fejezetben feltüntetett táblázatban szerepel, az utak 76,75%-a burkolt. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai helyenként már jelentkeznek, lassításra kényszerítve a forgalomban részvevőket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét.

10.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A buszjáratokat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. üzemelteti, ami GyőrMoson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye területén jött létre a korábbi VOLÁN társaságokból. (A település ellátását korábban a Kisalföld Volán végezte.) Jánossomorja belterületén több autóbusz megállóhely található, melyek: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Jánossomorja, temető Jánossomorja, AMB Hungary Jánossomorja, Bajcsy-Zsilinszky utva Jánossomorja, hanságfalvi elágazás Jánossomorja, iskola Jánossomorja, központ Jánossomorja, óvoda Jánossomorja, Rákóczi utca Jánossomorja, Szent István út Hanságliget

Az autóbusz forgalom az országos közutakon bonyolódik. A települést érintő autóbusz vonalak a következők: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

7286 Csorna – Mosonmagyaróvár vasútállomás 7286 Csorna – Mosonmagyaróvár autóbusz állomás 7211 Kapuvár – Mosonmagyaróvár 72814 Várbalog – Mosonmagyaróvár, Móra Ferenc lakótelep 7281 Várbalog – Mosonmagyaróvár autóbusz állomás 7282 Jánossomorja - Mosonmagyaróvár autóbusz állomás 7282 Jánossomorja - Mosonmagyaróvár vasútállomás


JÁNOSSOMORJA 98 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A településről a legjobb viszonylat Mosonmagyaróvár irányában van. A településnek önálló közlekedési rendszere nincs, de a település útjait használó buszjáratok el tudják látni a belső közlekedési igényeket. A település külterületének elérése céljából fejleszteni szükséges a külterületi megállóhelyeket. A településen halad keresztül Hegyeshalom – Szombathely vasútvonal.16 (A vasútvonal Hegyeshalom – Rajka szakasza a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózati részeként működő országos törzshálózati vasútvonal; a Hegyeshalom – Popác szakasz egyéb országos törzshálózati vasútvonal része.) A település területén összesen három vasúti megállóhely található: Hanságliget, HanságNagyerdő és Jánossomorja. A Hanságliget megálló a település déli településrészén található, a jánossomorjai vasútállomás Mosonszentpéter és Mosonszentjános településrészek határán található. Hanság-Nagyerdő feltételes megállóhelyen csak akkor áll meg a vonat, ha van fel- vagy leszálló utas. Hegyeshalmon keresztül biztosított a kapcsolat a Budapest – Hegyeshalom – Rajka vasútvonalhoz.

10.4. KERÉKPÁROS- ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útjainak egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota nagyon változó, több helyen a szélessége nem elegendő. A településen a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. Legtöbb esetben a gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A településen belterületén összesen 0,3 km hosszú kerékpárút került kiépítésre.

10.5. PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban a vendéglátóipari és gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. Több helyen betonburkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges lehet. A településen működő nagy gazdasági telephelyekhez kapcsolódóan sor került a megfelelő kapacitású parkolóállások kialakítására.

10.6. KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK, KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁK Jánossomorja minden környező településsel jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik. A településen jelenleg nem található kiépítetlen, balesetveszélyes csomópont. A jövőben az alábbi közlekedési elemek fejlesztésére van szükség közlekedéshálózati szinten, aminek egy része az útviszonyokból, vagy a közösségi közlekedésből adódik: ‐ ‐ ‐

Kapcsolathiány o kerékpárút Mosonmagyaróvár és az osztrák határ között Elkerülő út hiánya, o 86. sz. főútvonal nagy kamionforgalma érinti a települést. Egyéb fejlesztési igények, tervek: o lakóutcák burkolása

16

A vasútvonal modernizálását 2015-ben fejezték be a Rajka – Hegyeshalom – Csorna - Popác vasútvonal teljes villamosítását és a központi forgalmi irányítás kiépítését. A rendszer modernizálására azért volt szükség, mert csupán a Szombathely Popác és a Hegyeshalom - Rajka vonal volt villamosított, ami a 2011-ben Győr-SopronEbenfurt Vasút által átvett vonalszakasz csupán hetede.



11. KÖZMŰVIZSGÁLAT - KÖZMŰELLÁTOTTSÁG 11.1. VÍZIKÖZMŰVEK 11.1.1. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS Az ivóvízzel ellátott lakások száma a legutolsó statisztikai adatok alapján 2084 volt, ez a település teljes lakásállományának közel 95%-a. A maradék 5% is még 118 lakást jelent melyeknek vízellátását meg kell oldani. E népesség ellátására jelenleg a közhálózatra telepített 29 db közkifolyó áll rendelkezésre. A közüzemű vízellátásban nem részesülők a közkifolyókon kívül házi kutakból vehetnek vizet, azonban ezeknek a vízminősége bizonytalan. Házi kutakat a közüzemű vízellátással rendelkező lakosok is igénybe veszik, fenntartási költségeik csökkentésére, elsősorban locsolásra.

52. ábra – Vízellátottság fejlődése 2006-2013 között Forrás: KSH

A diagramról leolvasható, hogy a közüzemi ivóvíz ellátottság 2006 és 2013 között több ütemben fejlődött. Az első ütem 2007-ben volt, amikor 30 lakást kapcsoltak be az ivóvízvezeték hálózatba, majd 2011-ben újabb 50 lakást. Ez alatt az időszak alatt a lakásállomány 2,7%-kal, míg a közüzemi vízellátottság 4,2%-kal növekedett. A lakónépesség száma 2,3%-kal nőtt. 11.1.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS 1995-ben került átadásra a város határában épített regionális szennyvíz-tisztító telep. A közcsatorna hálózatra összesen 1943 darab lakás csatlakozott, ami a teljes lakásállomány 88,2%-a. A következő diagramon látható, hogy a közcsatorna hálózat kiépültsége 2011-ig folyamatosan növekedett. A szennyvízhálózat kiépítettsége 7 év alatt 25,2%-al nőtt.



53. ábra – Szennyvízelvezetés fejlődése 2006-2013 között Forrás: KSH

A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanokról a szennyvíz döntő hányadát a talajba szikkasztják. 11.1.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS A település vízhálózatára, bel- és öntözővíz rendszerére vonatkozóan részletes adatokat a 12.2. fejezet tartalmaz. A település beépített területén a csapadékvizek összegyűjtése elválasztott rendszerű nyílt árkos csapadékvíz elszállító hálózattal, illetve a központi részeken zártrendszerű hálózattal történik. A nyílt árkok többsége földárok, azonban helyenként betonlapokkal burkoltak. 11.1.4. VÍZELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS MŰSZAKI HÁLÓZATI RENDSZERE A vezetékes ivóvízhálózat szolgáltatója az AQUA Szolgáltató Kft., aki egyben a szennyvíz elszállításáért és tisztításáért is felel. Az AQUA Szolgáltató Kft.-t 1994-ben alapította a Mosonmagyaróvári önkormányzat, miután kivált a Győri Vízműtől. Kezdetben Mosonmagyaróvár és Levél település vízellátása, valamint Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom szennyvízelvezetése és tisztítása tartozott a tevékenységi körébe. Jánossomorja 2011-ben csatlakozott.17 Jelenleg már 23 településen több mint 75 ezer ember számára szolgáltatnak ivóvizet. Jánossomorja közműves ivóvízellátásáért a Feketeerdei vízműtelep felel. Itt 8 db nagy kapacitású mélyfúrású kút üzemel, melyek 75-90 m mélyről kiváló minőségű és ízű vizet szolgáltatnak, melyet semmilyen tisztításnak sem kell alávetni, közvetlenül a hálózatba szivattyúzható. A telep kapacitása 25.000 m3/nap. Jánossomorján kívül még 8 másik település ivóvízellátása is innen történik. Ahogy az alábbi diagramon látható, hogy a településen szolgáltatott összes víznek átlagosan 70%-a kerül háztartásokba, a maradék 30%-ot egyéb célokra használják. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 44 km, amit 2008-ban illetve 2011-ben bővítettek.

17

2010-ben került sor a vízelvezetési rendszer fejlesztésére azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy a „Jánossomorjai vízbázis védelmét leginkább veszélyeztető anyag az egész térségben található magas nitrát tartalom. A vízbázist ezzel a szennyezéssel szemben nem lehet megvédeni.” 6200 m vezeték lefektetésére, nyomásfokozó gépházak, térszíni tározók kialakítására és az ehhez kapcsolódó vezérléstechnika kiépítésre kerül sor a beruházás során. A beruházást követően a település csatlakozott a szigetközi vízbázishoz.



54. ábra – Szolgáltatott víz mennyisége 2006-2013 között Forrás: KSH

Ahogyan az alábbi ábrán bemutatásra kerül, az AQUA Szolgáltató Kft. adatszolgáltatása alapján a szolgáltatott víz minősége jó, minden szennyezés tekintetében határérték alatti érték mérhető.

A hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, ezzel a megfelelő tüzivíz ellátás biztosított. Jánossomorján elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A csatornahálózat hossza összesen 27 km. Az alábbi táblázatban látszik a háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége és a háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyiségének az alakulása. 28. táblázat – Háztartásokba szolgáltatott víz mennyisége, illetve az elvezetett szennyvíz mennyisége Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3] Háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatban (közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3]

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

209

202

199

195

197

186

186

207

149

149

158

160

167

159

170

192

A közműolló záródását a következő táblázat illetve ábrák jól mutatják. Az első ábrán a hálózat hosszára vonatkozóan nyerünk adatokat.



55. ábra – Közműolló alakulása a hálózat hossza alapján

A közműolló záródására vonatkozóan reálisabb képet kapunk, ha a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) és közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát hasonlítjuk össze. 29. táblázat – Közműolló alakulása a háztartásoknak nyújtott szolgáltatások alapján A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) és közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya [%] Közüzemi ivóvízveteék-hálózatba bekapcsolt lakások aránya [%] A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások aránya [%]

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

72,77

78,64

79,99

81,67

84,39

97,20

95,01

93,23

92,97

93,25

93,26

92,95

93,35

93,01

94,64

94,64

67,66

73,34

74,60

75,92

78,78

90,41

89,92

88,24

56. ábra – Közműolló alakulása a háztartások nyújtott szolgáltatások alapján



11.2. ENERGIAKÖZMŰVEK 11.2.1. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A településen 1998-ra készült el a település vezetékes földgáz ellátását biztosító hálózat. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergiát, mint vezetékes energiahordozót elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de a helyszíni bejáráson több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét. A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az E-ON Zrt., míg a gázhálózat esetében a GDF Suez Zrt.. A településen összesen 57 km hosszú gázcső hálózat épült ki. 11.2.2. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Az alábbi diagram jelzi, hogy a 2007-ben még a lakásállományt is meghaladta a villamos energia ellátottságot igénybevevő ingatlanok aránya. Ezt a nem lakáscélú, de villamosenergia ellátást igénylő ingatlanok indokolják. Ebből a lakosság ellátottságára következtetni nem lehet. 2007 után azonban 2011-ig folyamatosan esett vissza a háztartási villamos energia fogyasztók száma, majd 2013-ig a lakásállománnyal párhuzamosan ismét növekedés tapasztalható. 2013-ban a lakásállomány 97%-a igénybevett villamos energia ellátást.

57. ábra – Villamosenergia ellátottság változása 2006-2013 között Forrás: KSH

Ahogyan az alábbi ábra mutatja, a háztartások számára szolgáltatott villamosenergia mennyisége csupán töredéke (27%) a szolgáltatott összes villamos energia mennyiségének. 2006-ból nem áll rendelkezésre még adat a szolgáltatott összes villamosenergia mennyiségének vonatkozásában, de a diagram jól mutatja, hogy nagy energiaigényű gazdasági szereplők találhatók a településen. A településen időszakosan áramkimaradások találhatók.



58. ábra – Villamosenergia ellátottság és a szolgáltatott mennyiségváltozása 2006-2013 között Forrás: KSH

11.2.3. FÖLDGÁZELLÁTÁS A diagram mutatja, hogy 2006 óta a földgázzal ellátott lakások aránya keveset növekedett. 2010ben volt a legtöbb lakás földgázzal ellátva, 2013-ban a lakásállomány körülbelül fele, 1112 lakás rendelkezik gáz fogyasztóval, és szintén körülbelül 50%, 1110 lakás rendelkezik fűtési fogyasztóval. A földgázbekötéssel a lakások automatikus üzemvitelű termikus energiaellátását valósították meg, csökkentve a jelentősebb környezet terhelést okozó hagyományos energiahordozó fűtési célú hasznosítását. A település korszerű termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati meleg víz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható.

59. ábra – Háztartási gázfogyasztók számának alakulása 2006-2013 között Forrás: KSH


JÁNOSSOMORJA 105 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Ahogyan az alábbi ábra mutatja, mind a háztartások számára szolgáltatott, mind az összes szolgáltatott gáz mennyisége csökkent a 2006-2013. közötti időszakban; az előbbi esetében 70,8%ra, utóbbi esetében 74%-ra csökkent a szolgáltatott gáz mennyisége. Ez a csökkenő tendencia jelzi, hogy egyre többen igyekszenek csökkenteni a gázfogyasztásukat.

60. ábra – Szolgáltatott gáz mennyiségének alakulása 2006-2013 között Forrás: KSH

11.2.4. EGYÉB ENERGIAELLÁTÁS A kiépített vezetékes földgázellátással a lakásállomány 50,5%-a számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja. Így a lakásállomány 49,5%-ában ma is a környezetet erősebben terhelő hagyományos, nem vezetékes energiahordozót hasznosítják. Ezeknél az ingatlanoknál hőtermelésre a szén és a fa használata a jellemző, bár vezetékes gázzal nem rendelkező területen a kistartályos PB gáz használata is előfordul. 11.2.5. AZ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI ÉRTÉKELÉSE Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. 2013-ban megtörtént a jánossomorjai Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár épületenergetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva. Az Általános Iskolára napelemeket szereltek a KEOP-4.10.0/N/14 projekt keretében, aminek köszönhetően csökkentették a villamosenergia fogyasztásból eredő költségeket. Egyéb energiahatékonyság javítását célzó beruházásról nem áll rendelkezésre információ.

11.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el, valamint az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. Hazánkban, s Jánossomorján is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolják a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok.


JÁNOSSOMORJA 106 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Jánossomorja és térsége kedvező helyen fekszik a szélenergia hasznosítása szempontjából. A szél átlagos nagysága a település környezetében 10 m magasságban 3-3,5 m/s, ami kiemelkedőnek számit az ország többi részéhez képest. A Jánossomorja közigazgatási határain belül elhelyezkedő szélerőművek az ALTEO Csoport tulajdonában vannak. A 105 m-es toronymagassággal rendelkező VESTAS V90 típusú erőmű 1,8 MW teljesítményre képes. 2008 decemberében helyezték üzembe. Jánossomorja területén 1850-1900 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. A hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. Előzetes becslések szerint a beruházás megtérülése 10 év körüli lehet. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőségű, intézményi szinten és házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Vízenergia hasznosítása, energiatermelési célú beruházás nem várható a településen. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén szinte mindenhol, így Jánossomorja területén is van lehetőség. A földhő hasznosítására Jánossomorja területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása.

11.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 11.4.1. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jánossomorja vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki és üzemeltette, jelenleg a Magyar Telekom biztosítja. A primerközponthoz tartozó települések 96-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz.

61. ábra – Egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának alakulása 2006-2013 között Forrás: KSH

Jelenleg 1250 egyéni lakásfővonal üzemel, ez a jelenlegi lakásállomány figyelembe vételével csak 56,7%-os ellátottságot jelent. Azonban ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az ellátottság korábban jelentősebb volt, jelenleg, a mobiltelefon használatának elterjedésének hatására a vezetékes távközlési igények száma csökkent. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen mára csak 5 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel.



62. ábra – Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása 2006-2013 között Forrás: KSH

2006-ban 1519 lakás, az akkori lakásállomány 70,6%-a, 2014. január 1-én 1547 lakás, a lakásállomány 70,2%-a vette igénybe a kábel TV szolgáltatást. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Internet-előfizetések száma 2014. január 1-én 1218 db volt. 11.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti.

11.5. A KÖZMŰ KISZOLGÁLÁS, A KÖZMŰVESÍTETTSÉG FENNÁLLÓ KONFLIKTUSAI Közmű szolgáltatás szempontjából konfliktus a településen első sorban a szennyvízelvezetésével kapcsolatban jelentkezik. A konfliktusokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: -

Külterületi lakó ingatlanok közmű ellátásának biztosítása.

-

Vannak olyan beépített területek, amelyek nem rendelkeznek kiépített közcsatorna hálózattal. Ezt a konfliktust fel kell számolni.

-

A másik település szintű közműfejlesztést igénylő feladat a felszíni vízrendezés, különösen a klímaváltozás hatására várható még szélsőségesebb csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására.

-

A közvilágítás arculatépítő és közbiztonság javító hatása érdekében a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztést igényel.

-

Jánossomorja központjában a légvezetékek kiváltása.



12. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE 12.1. A TALAJ VÉDELME Jánossomorja Város összterületének 91,3%-át termőterület teszi ki, melyből mezőgazdasági termőterület 9378,61 hektár (ez a teljes terület 62,9%-a). A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály adatszolgáltatása alapján Jánossomorja közigazgatási határain belül a szántó művelési ágú területeken a 4-7, legelő művelési ágú területeken a 3-4, rét művelési ágú területeken a 7, gyümölcsös művelési ágú területeken pedig a 4-5 minőségi osztályú földrészek viszonyulnak átlagosnak, vagy átlag alattinak. A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően a földek jelentős hányada szántóművelésre alkalmas, így szántó művelési ágban vannak. A nagy kiterjedésű, homogén táblákat mezővédő erdősávok tagolják. Ezek az ökológiai előnyeiken túl, a terméshozam növekedésben is szerepet játszhatnak. Helyenként hiányoznak az erdősávok, illetve fasorok, így az utakról szennyezőanyag mosódhat be a szántóföldek talajába. Általánosságban azonban elmondható, hogy a településen kellő mennyiségű mezővédő erdősáv van telepítve. További veszélyt jelenthet a nagyüzemi művelési módszerek következtében a talaj termőrétegeinek lesodrása, földes kopár talajok kialakulása. A talaj felső rétegeinek megőrzése, a víz- és elsősorban szélerózió elleni védelem talajkímélő művelési módok megválasztásával, illetve mozaikos tájszerkezettel, fasorok illetve mezővédő erdősávok telepítésével oldható meg. A talajokat az intenzív mezőgazdasági termelésből származó vegyszerek, valamint gazdasági területeken jelen lévő üzemanyagok, kenőolajok, vegyszerek szennyezhetik. A település külterületi útjainak egy része burkolatlan földút, az úthálózatnak egy része nem rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel, ami hosszútávon az út károsodásához vezet. Problémát jelent a településen a szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozások aránya (88,24%), amiből következtetni lehet, hogy a háztartásokban keletkező szennyvíz egy része a talajba kerül. A hálózatra való rácsatlakozások ösztönzése így fontos jövőbeli feladat. A település területén több ponton is találhatóak állattartó telepek, ahol a keletkező trágya felhasználására, elhelyezésére illetve kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A szerves trágyából kimosódó szerves és szervetlen nitrogénvegyületek a talajban feldúsulhatnak, amelyek a talajok minőségét és a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is veszélyeztetik. A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Jánossomorja északi részén található mezőgazdasági területek a nitrátérzékeny térségek közé tartoznak.

12.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Jánossomorja a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település, a felszín alatti vizek védelméről alkotott 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján. A jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása. A fentiek teljesülése érdekében a beépítésre szánt területeken a közüzemi ivóvízellátás és közüzemi szennyvízelvezetés biztosítása, a rákötés ösztönzése szükséges, továbbá gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetésének ártalommentes megoldásáról. Jánossomorja közigazgatási határait érintő víztestek: ‐

‐

Felszíni víztestek o Hanság-főcsatorna (AEP563) o Lébény-hanyi-csatornák (AEP753) o Rábca (AEP904) Felszín alatti víztestek: o p.1.1.2 Hanság, Rábca-völgy északi része porózus.



12.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Jánossomorja területén a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezők a lakossági fűtés, a közlekedésből származó terhelés, a mezőgazdasági művelésből származó porterhelés, illetve az ipari tevékenységből származó emisszió. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 10-13. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján település nem tartozik egyik légszennyezettségi agglomerációba sem. A település egészére vonatkozólag nem állnak rendelkezésre levegőminőségi mérésből származó adatok, egy-egy pontforrás esetén ismert a kibocsátott anyagok mennyisége. Jelentősebb szennyező forrás a településen áthaladó összekötő utak forgalma, elsősorban a 86-os számú főút. Forgalomszámlálási adatként az Állami Közút számított értékei találhatók meg. (Lásd: Melléklet) Az utak a településen működő gazdasági telephelyek miatt viszonylag erős teher- és áruforgalmat bonyolítanak le. A település lakott területeit a forgalomból származó emisszió leginkább a 86-os út közelében terheli. A közlekedés során szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxidok, por, korom, ólom stb. kerül a levegőbe, azonban ezek leginkább az infrastruktúra elemek mentén jellemzőek. A közlekedésből származó környezeti terhelés a nyári időszakban kissé megnövekszik. A település területén a gázhálózat kiépített, a rácsatlakozások aránya a KSH adatai szerint körülbelül 50% körüli, valamint a fűtési fogyasztók aránya is a teljes lakásállomány körülbelül 50%-a. Az esetleges lakossági fűtésből származó terhelés a téli hónapokban lehet jelentős. A pontforrások vonatkozásában - a termelő létesítmények esetén - a jogszabályokban és a környezetvédelmi határozatokban meghatározott határértékeket be kell tartani. Porszennyezés forrása lehet a burkolatlan utakon való közlekedés, amely száraz időben porszennyezés forrása, és ugyanez vonatkozik a száraz időben történő mezőgazdasági művelésre is. A település külterületi úthálózata főként burkolatlan utakból áll. Az utóbbi években egye több embernél jelentkeznek a növényi pollenek - főként parlagfű - által okozott allergiás jellegű megbetegedések. A pollenek számának alakulását jelentősen befolyásolja a gondozatlan, parlagon hagyott területek kiterjedése A száraz időszakokban a levegőben jelentősen megnőhet a pollentartalom.

12.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés Jánossomorja estében a közlekedésből illetve a gazdasági tevékenységből származhat elsősorban. Jánossomorja közúti terhelése leginkább abból adódik, hogy a településen keresztül halad a 86-os számú főút, melyen naponta átlagosan 7200 jármű halad keresztül a településen. Az elkerülő út tervezett nyomvonala már kijelölésre került. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza:



30. táblázat – Közlekedési zajtól származó határértékek

Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától származó zajra

az országos közúthálózatba tartozó főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi másodrendű főutaktól származó zajra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (falusias, kertvárosias), különleges terület – oktatási és temető, zöldterület

55

45

60

50

65

55

Vegyes terület

60

50

65

55

65

55

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

Zajtól védendő terület

A település közigazgatási területén üzemi tevékenységből eredő zajemisszió miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség – a rendelkezésre álló információk alapján - nem indított eljárást. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékeket a területen a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 1. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: 31. táblázat – Üzemi és szabadidős létesítményektől származó határértékek nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (kisvárosias, falusias, kertvárosias), különleges terület – oktatási és temető, zöldterület

50 dB

40 dB

Vegyes terület

55 dB

45 dB

Gazdasági terület

60 dB

50 dB

Zajtól védendő terület

12.5. HULLADÉKKEZELÉS A hulladékkezelés kereteit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CLXXXV. törvény illetve ezek végrehajtó rendeletei határozza meg. A város helyi rendelettel bír a települési hulladékklezeléssel kapcsolatban. Jánossomorja Város Önkormányzatának 4/2008. (II.28.) sz. rendelete a köztisztaságról és a települési hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás megszervezéséről. A kommunális hulladék elszállítását jelenleg a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A szelektív hulladékgyűjtést – az előzőekhez hasonlóan - Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, előre megjelölt időpontban, havonta legalább egy alkalommal. A keletkezett hulladékot Jánossomorján helyezik el. Ahogyan az alábbi ábrán látszik, 2008-2012 közti időszakban kissé visszaesett a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya. Jánossomorján 2012-ben a lakások 76,3%-ból szállították el rendszeresen a hulladékot.



63. ábra –Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányának alakulása forrás: www.teir.hu

12.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS Jánossomorján markáns vizuális környezetterhelést okozó elem nem található. Kevésbé jelentős zavaró hatása a légvezetékek hálózatának, valamint a településtől északkeletre elhelyezkedő szélerőműveknek van, amelyekből 6 db található. A fentieken felül a vizuális környezetterhelés nem jellemző, egyéb jelentős, vizuális konfliktust okozó művi tájelemek nem találhatók a településen. A gazdasági területek esetében a településképtől eltérő léptékű és magasságú épületek találhatók.



13. KATASZTRÓFAVÉDELEM A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (IX.10.) Korm. rendelet, illetve a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet alapján készült el a települések katasztrófavédelmi besorolása. Jánossomorja város a jogszabály alapján II. katasztrófavédelmi osztályba tartozó település, a Mosonmagyaróvári székhelyű katasztrófavédelmi kirendeltséghez tartozik. Katasztrófavédelmi szempontból veszélyes természeti és civilizációs események a következők lehetnek: - Természeti eredetű: o Hidrológiai eredetű veszélyhelyzet: belvíz o Vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletben o Rendkívüli időjárási körülmények, nagy mennyiségű csapadék, szélvihar, aszály o Földrengés - Civilizációs eredetű: o Légszennyezettség o Veszélyes anyagok, felhasználása, tárolása o Veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton és légi úton o Veszélyes hulladékok hatásai o Robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben o Tűzeset, mely a lakosságot és az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti o Energetikai, közüzemi rendszerek zavarai, leállása o Jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások o Járvány, járványveszély, állategészségügyi járványveszély o Nukleáris létesítmények működési zavarai (Jánossomorja esetében kis kockázattal bír) o Terrorcselekmények, illetve azzal való fenyegetés hatásai (Jánossomorja esetében kis kockázattal bír) o Bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység Mind a társadalom, mind a gazdaság szempontjából általánosan fontos a környezetbiztonság és a katasztrófavédelem szerepe a változó klímaviszonyok következtében: ‐ ‐ ‐ ‐

Erdőtüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedése; Változékony időjárás következtében közlekedésbiztonsági kockázatok; Csorna - Jánossomorja közötti úton hófúvások kialakulásának kockázata; Az épületek, és az infrastruktúra fokozódó terhelése miatt esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetek.

Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Mosonmagyaróvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi beszámolója alapján a kirendeltségnek jó kapcsolata volt Hauptmann Tamás közbiztonsági referenssel. A tűzoltó-parancsnokság együttműködési megállapodást kötött a Jánossomorjai Tűzoltó Egyesülettel. Az önkéntes tűzoltók számos esetben működtek együtt a hivatásos tűzoltókkal káreseményeknél. Az önkéntes tűzoltóság működését szakmai felügyelet során ellenőrzik.



II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ



2.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakosság (fő) - munkaképes korúak száma - regisztrált munkanélküliek száma Lakásállomány (db)

14896,4 405,72 93,9 14396,7 5921 3804 116 2186

Üdülőállomány (db)

0

Térségi kapcsolatok, településhálózat Jánossomorja város Magyarország északnyugati részén, a 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 13 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határtól 5 km-re található, A Fertő tó és a Szigetköz között. Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban helyezkedik el. Jánossomorja közlekedési lehetőségei igen jók hét közben és hétvégén egyaránt. Személyautóval Mosonmagyaróvár, a járásközpont alig több, mint negyed óra alatt megközelíthető. Buszjárat minimum óránként érinti a települést, és több megállóhelyen, köztük az óvodánál és az iskolánál is megáll. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. A település társadalma Jánossomorja lakosainak száma 2014-ben 6052 fő volt. A város népességszáma 1870 és 2011 között jelentős változásokon ment át. A népesség az 1940-es évek elején volt a legmagasabb, majd innentől kezdve 1980-as évek elejéig folyamatosan csökkent. Azóta növekedést mutat. Az 1940-es években történt jelentős népességcsökkenés a kitelepítéseknek tudható be. Az elmúlt 15 év adatait nézve, először kismértékű csökkenést tapasztalhatunk, majd 2010-et követően újra a népesség növekedését figyelhetjük meg. Mosonszentjános a legnépesebb településrész, itt lakik a lakosság közel fele. Mosonszentpéteren a lakosság kicsivel több, mint negyede lakik. A legkisebb településrész Pusztasomorja, ahol a lakosság közel ötöde lakik. A település gazdasága Jánossomorja településnagyságához mérten komoly foglalkoztatási potenciával rendelkezik. A korábbi Győri Keksz- és Ostyagyár Jánossomorjai Üzeméből alakult édesipari cégek (Dr. Oetker, PEZHungária, Multi-Cikória Kft., Ed. Haas Kft.), a Leier betongyártó üzeme, a Hipp és a Binder (volt AMB Components Kft.) nemcsak a megye illetve a régió, hanem az ország gazdasági életének is fontos szereplői. Ezek a cégek nem csak a helyi lakosságnak, hanem a környező településen élőknek is munkalehetőséget biztosítanak. Az építőipari és az élelmiszeripari vállalkozások emellett a település adóerőképességét is nagymértékben javítják. A Jánossomorján működő vállalkozások száma 2013-as adatok szerint 237 db volt. Az elmúlt évekre visszatekintve a működő vállalkozások számában hullámzás figyelhető meg. Az adatok szerint 2005. volt a csúcs év. Az elmúlt években folyamatosan egyre kevesebb működő vállalakozás van jelen, de a meglévő nagy vállalkozások folyamatosan növelik a foglalkoztatottak számát. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2002-2014-es időszakban harmadával csökkent az kiskereskedelemmel foglakozó üzletek száma


JÁNOSSOMORJA 115 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Településüzemeltetés Jánossomorja település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. A közművek nagy része nem önkormányzati tulajdonú. A szennyvízelvezetést és a víziközmű szolgáltatást az Aqua szolgáltató Kft. nyújtja. A villamos energia ellátást az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., a távközlési ellátást és a vezetékes műsorelosztást (kábel TV) a Magyar Telekom Nyrt., a UPC, az AustriaSat Magyarország és a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft., a kommunális hulladék elszállítását a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. biztosítja. A település saját Tv csatornája a Jánossomorja Televízió. Jánossomorja üzemeltetéséért Jánossomorján a VÜMESZ azaz Városüzemeltetési és Műszaki Ellátó Szervezet felel. Természeti adottságok Jánossomorja a Kisalföld nagytáj területén, a Hanság kistájon helyezkedik el. A kistáj Győr-MosonSopron megyében helyezkedik el. Területe 447 km 2 (a középtáj 17,3%-a, a nagytáj 8,2 %-a). A felszín legmagasabb pontja Szállástető (120m), a legalacsonyabbak a 114 m körüli felszínrészletek. A kistáj a Duna és a Rába hordalékkúpjai által közrezárt és lefolyástalansága következtében eltőzegesedett. Talajainak 80%-a vízhatás alatti lápos réti, lecsapolt és telkesített síkláp, réti, és réti öntés talaj. A kistáj fő vízfolyása a Hansági-főcsatorna (30 km), amely Tárnokrétitől Ny-ra torkollik a D felől érkező Rábcába. Tájszerkezet A város sík területen terül el, ahol egykor nagy kiterjedésű mocsarak kaptak helyet. Ezen domborzati és vízrajzi adottságok határozzák meg a település tájszerkezetét. A település területén a szántók dominálnak, melyek a legtöbb helyen mezővédő erdősávval vannak egymástól elválasztva. A vonalas létesítmények közül a közlekedési és vízgazdálkodási tájhasználatoknak van jelentős szerkezet-meghatározó szerepe. Jánossomorján a 86 sz. főút, valamint az előbbiekről leágazó, településeken keresztülhaladó, az országhatár felé tartó út fragmentálja a tájat. Tájhasználat Jánossomorja a Hanságban, Mosonmagyaróvártól délre, a Fertő tótól nyugatra, a magyar-osztrák országhatár mentén helyezkedik el. Adottságaiból adódóan a szántó-, illetve az erdőterületek dominálnak. A település szántóterületei a térség vízrajzi, talajtani, valamint éghajlati adottságainak köszönhetően kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartoznak. A mezővédő erdősávok gondoskodnak a széleróziós károk minimalizálásáról, a talaj termékenységének fenntartásáról, a megfelelő párologtatásról, kellően sűrűn vannak kialakítva. A település délkeleti illetve délnyugati részén nagyobb összefüggő erdőterületek találhatóak. Jánossomorja erdőtervezett területe 4365,15 ha. Gyepek elszórtan helyezkednek el a területen, réteket és legelőket egyaránt találunk. A belterülettől északra 6 szélerőműből álló szélfarm található, amik egy szántóterületen kerültek elhelyezésre. A lakott területekhez közel három tó található. Pusztasomorja településrészen egy sporthorgászati tó, Mosonszentjánoson egy üdülőházakkal szegélyezett, elsősorban rekreációs funkciójú tó, a belterülettől északra pedig egy kavicsbánya-tó. Táji és természeti értékek A Jánossomorját számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. Az Országos Ökológiai Hálózat részeként ökológiai folyosó található a település délkeleti részén, puffer területek közé tartoznak a délnyugati területeken fekvő erdők, a magterületek pedig Jánossomorja északi határában helyezkednek el. Zöldfelületi rendszer Jánossomorján a zöldfelületi rendszer elemei a belterületi zöldterületek (közkertek), a sportpályák, a temetők zöldfelületei, a közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei, a telken belüli zöldfelületek, a mezőgazdasági területek, a fasorok, erdősávok és az erdőterületek. A belterületen négy kiemelkedő szerkezeti jelentőségű zöldterület található. A zöldterületekre általánosságban elmondható, hogy gondozottak, a fenntartási munkák minősége és mennyisége kielégítő.


JÁNOSSOMORJA 116 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Településszerkezet A településen öt jellegzetes településrész különíthető el. Az egykori Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszentpéter területei, Hanságliget, mint a település legnagyobb külterületi lakóterülete, továbbá egyéb külterületi lakóterületek (Hanságfalva, Újtanya). Pusztasomorja központjának legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. Ez a falu kezdetben egyutcás település volt, amely a mai Szent István út mentén helyezkedett el. A városrész központja és legfontosabb intézményei e köré az út köré csoportosultak. Itt található Pusztasomorja iskolája, illetve különböző üzletek. A településrész központjában az épületek homlokzata az utcafrontra épült. A házak mögött található kerteket veteményesként hasznosították. A településmagtól elsősorban észak felé terjeszkedett a település, itt nagyobb kiterjedésű, szabályos utcahálózattal rendelkező lakóterület található. Mosonszentjános központjában található a jánossomorjai városháza. Ez a település is az egyutcás falvak jellemzőivel bírt az első katonai felmérés idejében, ennek köszönhetően a főutca körül alakult ki a központ. Mosonszentjános városrész központjának is meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. Mosonszentjános városrész központjában az épületek homlokzata az utcafronton helyezkedik el. A házak egy-két kivétellel egy szintesek és kisebb hátsókerttel rendelkeznek. Ez a településrész a központtól északra az egykori szőlők helyére, valamint nyugatra Pusztasomorja felé terjeszkedett. Mosonszentpéter Jánossomorja város legkeletibb városrésze. Központja a mai 86-os számú főút mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpád-kori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól egy házsorral távolabb épült. Az előzőekhez hasonlóan, itt is az egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek. Ez a településrész elsősorban keleti irányban terjeszkedett, az egykori szőlők területén. A település külterületein egyéb lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Így alakult ki a legtöbb külterületi lakóterület, mint: Újtanya, Hanságfalva, és Hanságliget. A külterületeken elsősorban szántóföldi művelésbe vont területek, valamint erdők váltják egymást. A települést szinte teljesen szántók veszik körül, az erdők jórészt a déli részen helyezkednek el. A külterületen lévő fontos létesítmény a településtől délkeletre, a 86-os út mellett található hulladéklerakó. Belterületi területhasználat Jánossomorja beépített területei jellemzően lakóterületek, ahol elsősorban kertes családi házak találhatóak, de van néhány társasház is. A három településközpontban az oldalhatáron álló szalagtelkek a jellemzőek, ugyanakkor az újonnan beépített területeken szintén az oldalhatáros beépítés a meghatározó. Jánossomorja intézményei szinte kivétel nélkül a településközpontokban helyezkednek el. A három településközpont közül - helyzetéből adódóan is - a mosonszentjánosi rendelkezik a legközpontibb szerepkörrel. A kereskedelmi és vendéglátóhelyek jó része az intézményekhez hasonlóan Mosonszentjánoson található. Természetesen mindhárom településmag rendelkezik valamilyen fajta vendéglátóhellyel. Ezek zömének a településrészek központjában, a főút mentén van ingatlana. Jánossomorja nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temetők és a sportpályák területe. Különleges területnek minősül még a hulladékkezelési terület, ez Mosonszentjánoson található, a település déli határában. Jánossomorja belterületeinek határában az északi, keleti, déli és nyugati részeken is találhatóak gazdasági területek. Ezekben elsősorban építőipari, élelmiszeripari, és mezőgazdasági létesítmények helyezkednek el.


JÁNOSSOMORJA 117 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Településkarakter, jellemző épülettípusok A településközpontokban találhatóak Jánossomorja legértékesebb épületei, ezt az is jelzi, hogy a Jánossomorjában található műemléki védelem alatt álló épületek mindegyike ezeken a településrészeken található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet. A településközpontok meghatározó épülete mindhárom esetben a római katolikus templom. A településközpontok jellegében napjainkban is visszatükröződnek az egykori egyutcás település sajátosságai. Jánossomorja településközpontjain kívüli területei jellegükben nagyban különböznek a központi területektől. Érződik, hogy csak a későbbi korokban került sor a kiépítésükre. Épített értékek Jánossomorja több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek magas arányban maradtak fenn a központokban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontokban számos elsősorban lakóépület, valamint közintézmény őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. Jánossomorján négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek a település templomai, valamint egy szobor. Közlekedés A településnek nincs közvetlen kapcsolata az országos gyorsforgalmi hálózattal. A településen halad keresztül a 86. sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút, illetve a településről indul a 8507 j. Jánossomorja-országhatár összekötő út, 8508 j. Jánossomorja-Várbalog összekötő út, 85107 j. Hanságfalva bekötő út; továbbá a településen belüli kapcsolatot biztosítja a 85308 j. Jánossomorja állomáshoz vezető út. A tágabb térség legjelentősebb útja az M1 autópálya és a településen áthaladó 86 sz. főút. Jánososmorja periférikus elhelyezkedésű település a nyugati országhatár mellett. A szomszédos településekkel való közlekedési kapcsolata jónak mondható. Az országos közutakhoz és a gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település lakóutcái. A főutakon és a gyűjtőutakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Az önkormányzati belterületi utak 68,7%-a kiépített, burkolt. A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű, a csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. Jánossomorja területén az országos közutak burkolatának minősége megfelelő, a település egyéb útjainak burkolata közepes ill. rossz minőségű. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására. A buszjáratokat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. üzemelteti. A településről a legjobb viszonylat Mosonmagyaróvár irányában van. A településnek önálló közlekedési rendszere nincs, de a település utjait használó buszjáratok el tudják látni a belső közlekedési igényeket. A településen halad keresztül Hegyeshalom – Szombathely vasútvonal. Közmű A vezetékes ivóvízhálózat szolgáltatója az AQUA Szolgáltató Kft., aki egyben a szennyvíz elszállításáért és tisztításáért is felel. A településen szolgáltatott összes víznek átlagosan a 70%-a kerül háztartásokba, a maradék 30%-ot egyéb célokra használják. A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A településen 1998-ra készült el a település vezetékes földgáz-ellátását biztosító hálózat. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, mely jelentős mértékben befolyásolja, alakítja a település arculatát. Jánossomorja közigazgatási határain belül 6 db szélerőmű került elhelyezésre, amelyek az ALTEO Csoport tulajdonában vannak. Környezeti állapot A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően a földek jelentős hányada szántóművelésre alkalmas, így szántó művelési ágban vannak. A nagy kiterjedésű, homogén táblákat mezővédő erdősávok tagolják. Ezek az ökológiai előnyeiken túl, a terméshozam növekedésben is szerepet játszhatnak. Helyenként hiányoznak az erdősávok, illetve fasorok, így az utakról szennyezőanyag mosódhat be a szántóföldek talajába. A település külterületi útjainak egy része VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 118 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA burkolatlan földút, az úthálózatnak egy része nem rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel, ami hosszútávon az út károsodásához vezet. Jánossomorja területén több ponton is találhatóak állattartó telepek, ahol a keletkező trágya felhasználására, elhelyezésére illetve kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Jánossomorja a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település. A jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása. Jánossomorja területén a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezők a lakossági fűtés, a közlekedésből származó terhelés, a mezőgazdasági művelésből származó porterhelés, illetve az ipari tevékenységből származó emisszió. Zajterhelés Jánossomorja estében a közlekedésből illetve a gazdasági tevékenységből származhat elsősorban. Közúti terhelés leginkább abból adódik, hogy a településen keresztül halad a 86-os számú főút, melyen naponta átlagosan 7200 jármű halad keresztül a településen. A kommunális hulladék elszállítását jelenleg a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A szelektív hulladékgyűjtést – az előzőekhez hasonlóan - Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, előre megjelölt időpontban, havonta legalább egy alkalommal. Katasztrófavédelem A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (IX.10.) Korm. rendelet, illetve a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet alapján készült el a települések katasztrófavédelmi besorolása. Jánossomorja város a jogszabály alapján II. katasztrófavédelmi osztályba tartozó település, a Mosonmagyaróvári székhelyű katasztrófavédelmi kirendeltséghez tartozik.



III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


3.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Jánossomorja Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén fekszik a Mosonmagyaróvári járás területén. A település jelenét és lehetőségeit jelentősen meghatározza a fekvése: a határ közelsége, a településen áthaladó 86. sz. főút és az M1 autópálya közelsége. A járás az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, északon Szlovákia (Csallóköz), nyugaton Ausztria (Burgenland), keleten a győri, délen a csornai járással határos. Két jelentős közúti és vasúti határállomás – Hegyeshalom és Rajka – kapcsolja az európai térséghez (Jánossomorján is van határátkelő), ezért is használják gyakran a Nyugati Kapu elnevezést erre a térségre. Jánossomorja három egykori település (Mosonszentpéter, Mosonszentjános és Pusztasomorja) egyesítéséből jött létre, majd 2004-ben kapta meg a városi rangot. Az egyesítéssel létrejött település rendkívül nagy, 14896,4 ha-os közigazgatási területtel rendelkezik. A város lakónépessége a 2014. év végi adatok alapján 6052 fő volt. A település életében fontos szerepet tölt be a település múltja, hagyományai, épített értékei. Jánossomorja értékes építészeti örökséggel és természeti értékekkel rendelkezik, és a város civil társadalma is aktív, szerepet vállal a mindennapi feladatokban is. A 90-es évek előtt a lezárt országhatár ténylegesen, térben is leszűkítette a település lehetőségeit. A 1990-ben történő határnyitás új lehetőségeket nyitott meg Jánossomorja előtt, ami leginkább foglalkoztatás területén hozott komoly fejlődést, megnőtt a város térségi szerepköre. A város lehetőségei folyamatosan nőttek a 2007-es schengeni határhoz való kapcsolódást, illetve a magyar munkavállalók előtt 2011-es munkaerőpiaci nyitást követően. Ezt az iőszakot megelőzően Jánossomorja és a szomszédos Andau között 2004 és 2007 között korlátozott átkelésre nyílt csak mód. Ma a településen 2800-3000 autó ingázik Jánossomorján keresztül a szomszédos osztrák település irányába. Az ingázók egyrészt Ausztriában vállalnak munkát, másrészt Fertőzug irányában lerövidíthető az út Mosonmagyaróvár és Sopron között. A településen leginkább élelmiszeripari és építőipari vállalkozások telepedtek meg az 1990-es években, amik közül több is tőkeerős, nagyfoglalkoztatónak számít. A város ipari üzemeiben és egyéb munkahelyein nagyjából 2500 alkalmazott dolgozik. Közülük közel kilencszázan a környékbeli településeken élnek. A határ közelsége, illetve a munkaerőpiaci nyitás azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű helyi munkavállaló Ausztriában végez munkát. Mosonmagyaróvár és Győr viszonylagos közelsége azt jelenti, hogy a településen működő vállalkozások képzett munkaerő tekintetében sokszor hiánnyal küszködnek. A település nagy közigazgatási területéből adódóan számos lehetőséggel rendelkezhet. A település külterületén található lakóterületek (Hanságliget, Hanságfalva és Újtanya) ellátását nehezíti a települések belterületétől viszonylag távoli elhelyezkedésük. A külterületi településrészek esetében meg kell oldani a települések ellátásának biztosítását, a megfelelő infrastruktúra hálózat javítását stb. A település közlekedési kapcsolatai kielégítőek, azonban a határ menti fekvés és a 86. sz. főút elválasztó hatása miatt kis mértékben a zsáktelepülésekre jellemző elszigeteltség jellemzi. Összességében elmondható, hogy Jánossomorja kiemelkedő helyi és helyzeti potenciállal rendelkező település, mely meglévő adottságait kiválóan hasznosítva fejlődik. A település jövőbeni fejlődése során fontos nagy hangsúlyt fektetni a minőségi fejlesztésekre, annak érdekében, hogy a város megfelelő szolgáltatásokat nyújtó lakókörnyezet legyen, és egyszerre lehessen megfelelő helyszín a gazdasági szereplők számára is.



3.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Belterületi kiemelt feladatok: -

Három településközpont jelenléte, párhuzamos fejlesztések;

-

A településközpontok tradicionális szerkezetének, településképi megjelenésének megóvása érdekében megfelelő szabályozás szükséges, meghatározva a védelemre érdemes településszerkezeti elemeket is (beépítési mód, utcakép, telekszerkezet stb.) – értékközpontú fejlesztések megvalósítása;

-

Intézményterületek integrált fejlesztése;

-

Alulhasznosított területek hasznosítása;

-

A kialakult zárványtelkek kérdésének megfelelő szabályozása;

-

Településrészek közötti kapcsolat javítása;

-

A település zöldfelületi rendszerének megfelelő szabályozása, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében; Gazdasági területek átgondolt fejlesztése.

-

Tájhasználati feladatok -

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken összeegyeztetése a természetvédelem érdekeivel; Szélenergia termelés létesítményeinek biztosítása.

található

területhasználatok

Környezeti, természeti értékek -

Ökológiailag értékes (védelem alatt álló) természetközeli területek megóvása; Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, vegyszerhasználat racionalizálása; Helyi természetvédelemi célok átgondolása és azok érvényesítése.

Közlekedési és közmű területek -

A hatályos szabályozási tervben tervezett közterület szabályozások átgondolása; Települési elkerülő út megvalósítása; Utak minőségének javítása bel- és külterületen; Járdák kiépítése; Kerékpárutak nyomvonalának kijelölése és megvalósítása; A kiépített szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanok rácsatlakozását meg kell oldani; A közcsatorna hálózat teljes körű kiépítése a beépített területeken; Külterületi lakóterületek infrastruktúra ellátásának javítása; A felszíni vízrendezés megoldása; A közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése; Energiahatékony rendszerek megvalósítása.



3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK Jánossomorja belterülete három jól elkülöníthető településrésszel rendelkezik, melyek részletes bemutatása a Helyzetfeltáró, Helyzetelemző munkarész 9.1.1. fejezetében található. Ezek: ‐ ‐ ‐

Pusztasomorja Mosonszentjános Mosonszentpéter

A külterületi majorokhoz kapcsolódóan további lakott területek találhatók, melyek közül kiemelkedik Hanságliget. További külterületi lakóterületek: Újtanya és Hanságfalva. A településrészek beépítésük idejét, a kialakult szerkezetet, beépítési módot és épületállományt tekintve jól elkülöníthetőek. Ezzel együtt megállapításra került, hogy a település nem rendelkezik a többitől markánsan eltérő, szegregált településrésszel.



MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA VÉLEMÉNYEZŐK

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN VENNI

1.

2.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI, HATÓSÁGI, OKTATÁSI ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY IGAZGATÓSÁG

X

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY

x

3.

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG x

4.

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

X

5.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

X

TOVÁBBI

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Felhívja a figyelmet: - Jánossomorja ezzel a koncepcióval hosszú távú jövőjét határozza meg, ezért szükséges a jól átgondolt fejlesztési koncepció kialakítása. - a tervezés során figyelembe veendő jogszabályokra, előírásokra. Tájékoztat, hogy a várost érintő, figyelembe veendő területrendezési hatósági eljárás jelenleg nincs folyamatban. Felhívja a figyelmet a táj és természetvédelmi szempontokra, tekintettel: a védett, Natura 2000, Országos ökológiai Hálózat és egyéb természetvédelmi szempontból fontos területekre. A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvényre (Tvt.) Országos Ökológiai Hálózatra vonatkozó előírásokra Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokra Felhívja a figyelmet a zaj- és rezgésvédelmi szempontokra. Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Mellékelten megküldi a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területét érintő országos és nemzetközi védelem alatt álló, illetve a tervezés során figyelembe veendő egyéb területi kijelölések térképi adatait. Tájékoztat, hogy az átadott adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. A dokumentációt elektronikus úton kéri megküldeni. Tájékoztat, hogy a közcélú medrek érintettségével kapcsolatban azok parti sávjai tekintetében a 83/2014. (II.14) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok betartandók, a csapadékvizek bevezetése vízjogi engedély és vagyonkezelői hozzájárulás köteles, a keresztezések szakhatósági és vagyonkezelői hozzájárulás kötelesek. Felhívja a figyelmet továbbá, hogy a felszíni vízrendezéskor ügyelni kell arra, hogy pangó vizes, lefolyástalan területek nem maradhatnak a kezelt területen. Tájékoztat, hogy a település belterületét közvetlenül érintő igazgatósági vagyonkezelésben lévő meder nincs. Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra,

JÁNOSSOMORJA 125 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉLEMÉNYEZŐK


TOVÁBBI KÍVÁN RÉSZT VENNI

KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

6.

7.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTI, ÉS HAJÓZÁSI HIVATAL

kiemelt tekintettel a tűzvédelmi követelményekre. Kitér az iparbiztonsági, polgárvédelmi, tűzvédelmi, és vízgazdálkodási, vízvédelmi követelményekre. A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kéri megküldeni. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Kéri, hogy a dokumentáció papír alapon történő megküldését a véleményezéshez. Tájékoztat, hogy a várost érintően a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat alapján az alábbi fejlesztések várhatóak: III. programciklus (2021-2024 között) szerint Jánossomorja Bősárkányt elkerülő M86 nyomvonalán 11,3 km hosszú 2x1 sávban IV. programciklus (2025-2027 között) szerint M86 autóút Levél (M1) – Csorna (M85) nyomvonalán 35,8 km hosszban, 2x2 sávban. Tájékoztat, hogy a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet alapján a közeljövőben a települést az alábbi vasúthálózati fejlesztés érinti: A 16. számú vasútvonal, Hegyeshalom – Csoma- Propác szakasz villamosítása és állomási biztosítóberendezések felülvezérlésének kialakítása. Tájékoztat, hogy a település közigazgatási határán belül húzódik a Magyar állam tulajdonában lévő és a GYSEV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó 16. sz. egyvágányú, közforgalmú villamosított vasúti vonal és Jánossomorja állomás. Jelenleg is zajlik az állomás és a vasúti vonal távvezérlésének kiépítése, mely során központi ellenőrző és irányító rendszer valósul meg, Csorna központról vezérelve. Kéri a dokumentáció elektronikus formában történő megküldését, valamint az eljárás gyorsítása érdekében online felületen elérhetővé tételét.

X

X

8. 9.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL GYŐR-MOSON SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY ÚTÜGYI OSZTÁLY

X

X

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez hozzájárul. Tájékoztat, hogy: az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszűntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet alapján, a közforgalom számára nyitott közlekedési létesítmények építése csak közlekedési hatósági engedélyek birtokában valósíthatóak meg. A közlekedési szaktervező által készített dokumentációt az engedélyezési eljárás lefolytatása céljából hatóságukhoz kell benyújtani. A közutak menti területek fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni az utak védőtávolságát, távlati fejlesztési igények helyszükségletét, valamint az utak környezetre gyakorolt hatását. Az ingatlanok megközelítési lehetőségét biztosítani kell. Az 1988. évi I. törvény 39. §-ban rögzítettek szerint kell eljárni. A területe felhasználása során figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.




TOVÁBBI

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

törvény 42/A. § (1) bekezdésében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. §-ában valamint a 2.sz. mellékletében foglaltakat. A terv készítésénél kötelező betartani az „Út 2-1.218:2003. A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei. Tartalmi követelmények.” című Útügyi Műszaki Előírást. Az egységes közlekedésfejlesztési szakági állásfoglalásuk megadásához a tárgyban érintett alábbi kezelői szervezetek bevonása, a velük történő egyeztetés, és az érintettek – tervérő történő- vélemények írásos dokumentálása szükséges: o Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ o Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága o Nemzeti Közlekedési Hatóság központja o Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő o MÁV RT. Vezérigazgatóság, Beruházási és Fejlesztési Főosztály o Győr-Sopron –Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) o Kisalföld Volán Zrt. o önkormányzati közútkezelő Tájékoztat, hogy az előzetes véleményüket, valamint az állásfoglalásukat az „Általános melléklet” szerint adják meg. Tájékoztat, hogy a CD formátumban megküldött anyagokat nem tudják véleményezni, mivel az nem felel meg az UME követelményeinek. 10.

11.

12.

13.

FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI OSZTÁLY

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALI FŐOSZTÁLY

VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI

Nem nyilatkozott.

X

X

X

Tájékoztat, hogy a település műemlékvédelmi és régészeti szempontból egyaránt érintett, ezért a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 85/A. § (1) pontja értelmében örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Felhívja a figyelmet továbbá a figyelembe veendő jogszabályok előírásaira. Tájékoztat, hogy az ingatlan örökségi értékek adatait a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyonkezelési Központtól kell kérni. Felhívja a figyelmet, hogy a Tfvt. külön jogszabályi rendelkezéseket tartalmaz a településrendezési tervek véleményezési eljárására vonatkozóan. Tájékoztat, hogy a településfejlesztési koncepciónak objektív akadálya nincs. hogy Jánossomorja Város készülő Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiájával kapcsolatban kifogást nem emel. Tájékoztat, hogy Jánossomorja erdőtervezet területe 4 365,15 ha. Tájékoztat továbbá, hogy:





FŐOSZTÁLY

14. 15.

16.

17.

18.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG HATÁRRENDÉSZETI OSZTÁLY VESZPRÉM SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY BÁNYÁSZATI OSZTÁLY NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA

-

Az erdők nagy része állami tulajdonban van, ahol a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt a Lajta-Hanság Zrt., illetve az Észak-dunántúli Vízügyi igazgatóság gazdálkodik. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Megküldte a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, valamint az erdőtervezett területek elsődleges rendeltetés szerinti besorolásának térképét. X

X

X

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI IRODA X

20.

CSORNA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

x

Nem tesz észrevételt. Tájékoztat, hogy a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia véleményezési eljárásában az országos Rendőr-főkapitányság nem rendelkezik illetékességgel, ezért a rendőrség részéről a továbbiakban elegendő a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot megkeresni.

X

X

19.

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM

Határrendészeti szempontból kifogása és észrevétele nincs. Tájékoztat, hogy a város területét érintő földtani veszélyforrásról nincs tudomása. Tájékozat a figyelembe veendő jogszabályokról és azok előírásairól. Tájékoztat, hogy Jánossomorja területén jelenleg egy bányatelek található, valamint egy megkutatott kavics ásványvagyonnal rendelkező terület, melynek koordinátáit ismertetik. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Felhívja a figyelmet, hogy folyamatban van a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósítása, amelyhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása befolyásolhatja a településrendezési eszközök készítését is. Kéri a hírközlési szakági munkarészek papír vagy CD alapú csatolását a véleményezési eljárás során. ÖNKORMÁNYZATOK Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Kéri az alábbi területrendezési dokumentumok figyelembevételét: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve a Nemzeti Fejlesztés 2030- országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I.3.) OGY határozat Országos területrendezési Terv Nyilatkozik, hogy Jánossomorja Város készülő településfejlesztési koncepciója és integrált




21.

KAPUVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE

22..

LÉBÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

23.

MOSONSZOLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

24.


településfejlesztési stratégiájával kapcsolatban észrevételt nem tesz, kifogást nem emel. Javasolja a Hanság főcsatorna déli oldali töltésén az Andaui hídtől keleti irányban kerékpárút építését, mely csatlakozik a tervezett Szigetközi kerékpárúthoz. Tájékoztat, hogy részt kíván venni a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia véleményezési eljárásának további szakaszában.

X x X

Nem kíván észrevételt tenni.

x

25.

VÁRBALOG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

X

26.

ORSZÁGOS ATOMENERGIAI HIVATAL X

27.

28.

ORSZÁGOS RENDŐR- FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG HATÁRRENDÉSZETI FŐOSZTÁLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNCBIZTONSÁGI ÉS FÖLDMŰVELÉSÜGYI FŐOSZTÁLY NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI OSZTÁLY

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM

Tájékoztat, hogy az Önkormányzat 2015-2019 időszakra elfogadott gazdasági programjában rögzíti, hogy szükséges a kirendeltség hosszú távú biztosítása. Tájékoztat, hogy a Képviselő-testület 101-/2015. (X.26.) határozata értelmében 2016. január 1-jétől a családsegítés, illetve a gyerekjólléti szolgáltatási feladatok ellátását a mosonmagyaróvári Térségi Társulás útján biztosítja. Tájékoztat a koncepció készítését befolyásoló tervekről Várbalog Község önkormányzata részéről: Az önkormányzat 2015-2019 időszakra elfogadott gazdasági programjában célul tűzte ki, illetve rögzíti : minden meg kell tennialbertkázmérpusztai határátkelő Jánossomorjával összekötő kerékpárút megépítése érdekében felújítja a Várbalog – Albertkázmérpusztát összekötő utat szükséges a kirendeltség működésének hosszú távú biztosítása a közoktatási feladatait intézményfenntartó társulás útján biztosítja az Önkormányzat a védőnői, háziorvosi és fogorvosi ellátást a jánossomorjai körzetközponttal látja el. A képviselő-testület 82/2015. (X.1.) határozata értelmében, 2016. január 1-jétől a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátását a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás útján biztosítja. EGYÉB SZERVEZETEK Tájékoztat, hogy nincs az OAH hatáskörébe a település tervezési területének figyelembe veendő közelségében, valamint, hogy a hatályos ágazati elhatározás ilyen létesítmény létrehozásával, vagy kijelölésével Jánossomorja várost érintőleg nem számol.

X

Tájékoztat, hogy az egyeztetési eljárásban résztvevő államigazgatási szerv a rendőrség vonatkozásában, a területileg illetékes fővárosi és megyei rendőr-főkapitányság.

X

Tájékoztat, hogy az ügyben hatáskörrel nem rendelkezik.




29.

30. 31. 32.. 33. 34.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MOSONMAGYARÓVÁRI JÁRÁSI HIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI OSZTÁLY NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTŐ ZRT. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT. GYŐRMOSON-SOPRON MEGYEI IGAZGATÓSÁG FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL

35. 36.

PEZ PRODUCTION EUROPE KFT. GRUBITS ÉPÍTŐ ÉS KERTÉPÍTŐ KFT.

37.

LEIER HUNGÁRIA KFT.

41. 42. 43. 44.

HIPP KFT. DR. OETKERMAGYARORSZÁG KFT. ÖRÖKSÉG KULTURÁLIS EGYESÜLET JÁNOSSOMORJA AMB-COMPONENTS HUNGARY BT. JÁNOSSOMORJA FÜGGETLEN KÖZÉLETI TÁRSASÁG AQUA SZOLGÁLTATÓ KFT. JÁNOSSOMORJAI ARANYKAPU ÓVODA

MEGJEGYZÉS

KÍVÁN RÉSZT VENNI

X

X X

Tájékoztat, hogy Jánossomorja Város készülő Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának készítésével kapcsolatos tájékoztatást és megkeresését hatáskör hiányában átteszi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalához. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott Tájékoztat, hogy a véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Nem nyilatkozott

X

X

X 38. 39. 40.

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN NEM

A benyújtott dokumentáció alapján megállapítja, hogy természetes gyógy tényező érintettsége nem áll fenn, ezért véleményezési lehetőséggel nem rendelkezik. PATNEREK Köszöni a megkeresést. Javasolja, hogy az 1422/1, 1434 és az 1435/2 út valamint az 1462 folytatása által körülhatárolt területet kereskedelmi és szolgáltató területből egyéb ipari területbe minősítsék át. Tájékoztat, hogy a Leier Hungária Kft.-nek feltett szándéka a jánossomorjai üzem továbbfejlesztése. Javasolja a településrendezési tervben szereplő 0158/44 Hrsz. telek előtt húzódó szervizút, valamint körforgalom áthelyezését.

X X X X X X X



21

2751

4730

2746

4729

1227

86 II. rendű főút 183+295 szelvénye (173+958 – 184+1800) 922

2000

46

8507 összekötő út 348

1200 2000

29

48

1200

4

85107 beköt út 42

2000

4010

3745

2546

2586

1000

10357

1690

3430

3571

73

2538

2584

5

475

517

441

507

32

0+2293 szelvénye (0+000 – 3+1585) 2 2

4225

409

427

144

358

412

65

134

153

11

20

1010

2

2782

462

41

21

135

15

9

7

315

278

65

268

47

60

0

20

145

3

7

6

0

0

0

forgalmi sávok száma: 2 27

0

16

5


0

9


5

6

5

2

(j/nap)

Lassú jármű

speciális (j/nap)

nyerges (j/nap)

pótkocsis 153

903

4

10

9

28

52

580

60

adat forrása: mért (2014) 93

1274

1

71

adat forrása: felszorzott (2013) 3

4

0

0

46

adat forrása: mért (2014) 2

0

6

8

26

22

34

28

6

51

6

10

8

adat forrása: felszorzott (2005) 0

0

0

adat forrása: becsült 2

1


Kerékpá r

Motorke rékpár 186

5

adat forrása: felszorzott (2010)

forgalmi sávok száma: 2

forgalom jellege: C3 83

126

(j/nap)

nehéz (j/nap)

Tehergé pkocsi közepes nehéz

1

forgalom jellege: D2 2186

88



0



(j/nap)

(j/nap)

(j/nap) 20

0+101 szelvénye (0+000 – 0+202) fekvése: L 156

4576

csuklós

Autóbus z (j/nap)

6

fekvése: K 26

1699

fekvése: K

58

220


13

1192

(j/nap)

Kisteher gépkocsi (j/nap)

2358

136

1274


forgalom jellege: D1

7+070 szelvénye (0+000 – 7+1170) fekvése: L

85308 állomáshoz vezető út 15

7544

fekvése: K

4+2718 szelvénye (2+1759 – 4+2980)

12

8508 összekötő út

10365

1746

2+007 szelvénye (0+000 – 2+1759) fekvése: L

8507 összekötő út 235

7572

3068

forgalom jellege: D1

(j/nap)

2000

fekvése: K

(j/nap)

86 II. rendű főút 163+400 szelvénye (159+691 – 173+958) 421

(E/nap)

(j/nap)

(E/nap)

(j/nap)

(E/nap)

(j/nap)

egyes

Pályasz. méter forgalo Összes m tehergép kocsi személy gépkocsi (E/nap)

Kapacitá s kihaszná Összes ltság forgalo m %

Nehéz motoros forgalo m

Kapacitá s (E/ó)

Összes motoros forgalo m

MOF (E/ó)

FORGALOMVIZSGÁLAT ADATAI

0

1

adat forrása: becsült 0

0

7



JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recommend Documents