AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA
XX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
2008. OKTÓBER
IVÓVÍZ-MINŐSÉGJAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK
VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI GYAKORLAT
AUTÓMENTES NAP
KOKOSZ VÁNDORGYŰLÉS
Fotó: Toldi Cs.
Őszi naplemente
IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ BERUHÁZÁSOK HEVES MEGYÉBEN AZ EU
KÖVETELMÉNYEKET MAGÁBAN FOGLALÓ, AZ IVÓVÍZ
MINŐSÉGÉRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL SZÓLÓ, MÓDO-
201/2001. (X.25.) KORM. RENDELET SZERINT HEVES 119 TELEPÜLÉS KÖZÜL AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGE 24 KÖZSÉGBEN NEM FELELT MEG AZ EURÓPAI UNIÓS NORMÁKNAK, ILLETVE A FENTI KORMÁNYRENDELET ELŐÍRÁSAINAK. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENNEK TUDATÁBAN KÉSZÍTETTE EL IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ KONCEPCIÓJÁT MÉG 2003-BAN, ÉS PÁLYÁZATOT NYÚJTOTTAK BE A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PÁLYÁZAT ELŐKÉSZÍTŐ ALAPJÁRA. AZ EREDMÉNY HÁROM NYERTES TENDER VOLT, SIROK, GYÖNGYÖSPATA ÉS TISZANÁNA TÉRSÉGE, AMELYNEK ALAPJÁN MEGINDULHATTAK A FEJLESZTÉSEK. SÍTOTT
MEGYÉBEN
Szabó Imre miniszter sajtótájékoztatója
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a közelmúltban csaknem 1 milliárd forintos támogatással elkészült a Heves megyei Gyöngyöspata, illetve Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítási projektje, a fejlesztéseket Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca vezetője avatta fel Egerben.
A két beruházásnak köszönhetően kilenc Heves megyei település közel húszezer lakója jut egészségesebb ivóvízhez. “Az ivóvízminőség-javító fejlesztések megvalósítása nem azért szükséges, hogy megfeleljünk az uniós követelményeknek, hanem azért, hogy jobb vizet ihassanak az emberek” - hangsúlyozta az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón a miniszter. A miniszter, aki a Heves Megyei Vízmű Zrt. akkreditált laboratóriumában egy vízminőségi vizsgálattal demonstrálta, milyen tiszta lett a térség ivóvize, hangsúlyozta, hogy 2013-ig 176 milliárd forint uniós és központi költségvetési forrás áll rendelkezésre ivóvíz-minőség javításra országszerte. Ez több mint 2 millió ember számára teszi lehetővé, hogy az eddiginél jobb minőségű ivóvizet fogyaszthasson; jelenleg az uniós alapok, illetve a hozzájuk kapcsolódó költségvetési forrás felhasználásával 12 milliárd forint értékű hasonló beruházás zajlik országszerte. Mintegy három év alatt készült el a Mátraalján Detk, Gyöngyöspata, Gyöngyöshalász és Rózsaszentmárton, illetve a Tiszató mentén Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Hevesvezekény ivóvízminőség-javító beruházása. Ennek eredményeként ma már a csapvíz valamenynyi paramétere megfelel az új uniós normáknak: a vas, a mangán és az arzén mennyisége az új tisztí-
tási technológiának köszönhetően a korábbinál szigorúbb határértéknek is megfelel. A beruházások megvalósítása érdekében társulást hozott létre a 4 mátraaljai, illetve az 5 Tisza-tó menti település. Előbbi megvalósítása, Gyöngyöspata gesztorsága mellett 516 millió forintba került. A fejlesztés keretében Gyöngyöspatát a gyöngyösi vízművel összekötő csaknem tíz kilométernyi távvezeték épült. Detken növelték a víztelenítő bányakutak teljesítményét és új szűrőberendezéseket szereltek fel. Gyöngyöshalászon a helyi mélyfúrású kutakat bővítették, Rózsaszentmártonban pedig új víztisztító szűrőket építettek be, cserélték és automatizálták a hálózati szivattyúkat. A 385 millió forintból elkészült Tiszanána térségi projekt részeként Hevesvezekényen és Sarudon új kutakat fúrtak, valamint egy kezelőépület épült az új technológia gépészeti berendezései számára. Innen kapja az ivóvizet Poroszló, Tiszanána és Újlőrincfalva. Ugyanakkor Tiszanánán a vízellátás biztonsága érdekében egy 150 köbméteres víztorony is létesült.
A miniszter demonstrációs mérést végez
KITÜNTETÉS OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 52. évfordulójának alkalmából miniszteri elismerő okleveleket adott át a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának Kongresszusi termében. A megtisztelő elismerésben 49 fő részesült. Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől többek között Tóth Béla, felügyelőségünk Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztályának munkatársa, a levegőtisztaság védelmének területén - különösen az erőművek és a bányászati tevékenység légszenynyező hatása elleni védelem terén végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége alapján. Tóth Béla 2000-től dolgozik a Felügyelőség Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztályán. Munkakörében az illetékességi területen lévő négy nagy erőmű,
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
valamint a bányák és ásványfeldolgozó üzemek felügyeletét végzi, melyek többsége IPPC vagy környezetvédelmi engedély köteles tevékenységet folytat.
22
Teljesítménye kiemelkedő. Munkáját kiemelkedő pontosság, magas szintű szaktudás jellemzi. A kitüntetettnek szívből gratulálunk.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
ÚJ CSAPADÉKVÍZ ELVEZETŐ RENDSZER MÁDON 1700 milliárd vízügyi fejlesztésekre
AZ ELKÖVETKEZŐ ÖT ÉVBEN AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV KERETÉBEN 1700 MILLIÁRD FORINT JUT VÍZÜGYI FEJLESZTÉSEKRE. EBBŐL AZ ÖSSZEGBŐL 1100 MILLIÁRD FORINTOT VÍZIKÖZMŰ FEJLESZTÉSEKRE (SZENNYVÍZKEZELÉS, CSATORNÁZÁS), MINTEGY 250 MILLIÁRD FORINTOT PEDIG AZ IVÓVÍZJAVÍTÓ PROGRAMRA FORDÍTANAK. 2013-IG 150 MILLIÁRD FORINT JUT ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEKRE, A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN PEDIG VÁRHATÓAN MINTEGY
13 MILLIÁRD FORINT
ÁLL RENDELKEZÉSRE BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉST CÉLZÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁHOZ - JELENTETTE BE SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER OKTÓBER
7-ÉN MÁDON AZON AZ
ÜNNEPSÉGEN, AHOL ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT ÁTADTA A TELEPÜLÉS BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ
24
KILOMÉTER HOSSZÚSÁGÚ CSAPADÉKVÍZ ELVEZETŐ RENDSZERT.
A miniszter és a polgármester átvágja a szalagot
Mádi utcarészlet a 2005. augusztusi özönvíz után 2005 az özönvizek, áradások éve volt Magyarországon. Az esőzések első hulláma áprilisban kezdődött, özönvíz zúdult Mátrakeresztesre, házakat, gazdasági épületeket téve lakhatatlanná. Május elején Tokaj hegyalja, Mád, Abaújszántó, Bodrogkisfalud,
Szegi, Szegilong kapott az égi áldásból. Májusban a Rakaca-völgy, Sajóbábony, Sátoraljaújhely térsége, júliusban Edelény, Boldva, Bőcs, majd augusztus közepén ismét Edelény, Boldva, Szikszó, Mád, Tálya szenvedtek a víz „áldásától”. Ez az év mégis Mád szá-
Utcarészlet ma, a rácsos lefolyóval ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
mára a legemlékezetesebb, mert itt halálos áldozatot is követelt az áradás, az anyagi károk pedig meghaladták a 300 millió forintot. Az élet fintora, hogy pont ebben az évben ítélték oda Mádnak azt az 1,215 milliárd forint címzett támogatást, amelyből megkezdhette a csapadékvíz elvezető rendszer építését. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tokajhegyaljai település csapadékvíz-elvezető rendszerének átadásán úgy fogalmazott: az éghajlatváltozás miatt a csapadékviszonyok egyre szélsőségesebbé válnak, gyakoribb áradásokra és intenzív esőzésekre kell felkészülni, ezért kiemelten figyelmet kell fordítani az ár- és belvíz, valamint a helyivízkár elleni védekezésre. A miniszter elmondta azt is, hogy elkészült a kormány közép- és hosszú távú klímastratégiája. Ennek lényeges eleme, hogy mit kell tennünk települési-, regionális- és országos szinten ahhoz, hogy a globális felmelegedés okozta természeti ártalmakat mérsékelni tudjuk. A jelenleginél sokkal környezettudatosabban kell élnünk és mindent meg kell tennünk azért, hogy a globális felmelegedést lassítsuk – mondta a miniszter. A most befejeződött beruházás 1,35 milliárd forintba került, a fejlesztéshez a költségvetés a már említett 1,215 milliárd forint címzett támogatást nyújtotta. Az építési munkák 2006 nyarán kezdődtek meg. Megépült egy csaknem 5000 négyzetméteres hordalékfogó tározó, több mint 24 kilométer csapadékelvezető csatorna és mintegy 90 műtárgy. A kül- és belterületi csapadékvizeket a Mád-, a Májés Birsalmás-patakokba vezetik el. A 2005-ben ugyancsak központi költségvetési támogatással megvalósult szennyvízelvezető rendszer és a jelenlegi fejlesztésnek köszönhetően mára a település közműrendszere teljes egészében kiépült. Ne feledjük, hogy Mád Tokaj hegyalján, a világörökség területén fekszik. Ezek az igen jelentős beruházások is hozzájárulnak az itt élők környezet és életminőségének, környezetbiztonságának javulásához, a település népességmegtartó képességének erősödéséhez.
Az új hordalékfogó
3
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
RENDKÍVÜLI SZENNYEZÉSEK TAPASZTALATAI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON SALLAI FERENC Szennyezések a számok tükrében ORSZÁGOSAN Országos adatok szerint 1976-1980 között évente átlagosan 200 esetben fordult elő rendkívüli vízszenynyezés, ezeknek mintegy 40 %-a külföldről származott. A rendszerváltást követően a szennyeződések száma összességében is csökkent. Például 1990-ben a felszíni vízfolyásokon 178 rendkívüli szennyezés történt. Ebből hazai eredetű volt 164, míg a határvizeken 14 esetben fordult elő külföldről érkező szenynyezés. A szennyezőanyagot vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb számban a kőolajszármazékok (71 esetben) fordultak elő. Ezt követte az ipari szerves- (19 eset) és szervetlen anyag (12 eset). Kommunális eredetű szennyezés 8 esetben, rothadó képes szerves anyag 15 esetben, növényvédőszer 3 esetben, hígtrágya 3 esetben, ammónium 2 esetben, biológiai túlprodukció 8 esetben, kedvezőtlen hidrometeorológiai körülmények 22 esetben okoztak rendkívüli szennyeződést, ill. vízminőség romlást. 13 esetben a vizsgálat időpontjában már nem lehetett azonosítani a szennyező anyagot. Laboratóriumi vizsgálattal egybekötött helyszíni szemlére 147 alkalommal került sor, 121 esetben pedig védekezésre is szükség volt a további kártételek megelőzése érdekében. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Az Észak-magyarországi vízfolyásokon is hasonló változatos képet mutatnak az elmúlt közel négy évtized rendkívüli vízszennyezései. Míg a ’70-es évek elején évente átlagosan 12-13 esetben, addig a hetvenes évek közepétől a ’80-as évek közepéig már átlagosan 22-23 esetben történt rendkívüli vízszenynyezés. 1985-94 között az évente előforduló szennye-
zések száma átlagosan 12-re csökkent, majd az ezt követő öt évben mindössze 4-5 szennyezés fordult elő. 2001-től ismét átlagosan 10 szennyeződés történt évente. (1. sz. grafikon) 1975 előtt a rendkívüli szennyezéseknek több mint kétharmada külföldről érkezett. Ezt követően a hazai eredetű rendkívüli vízszennyezések egyre növekvő számban fordultak elő, így arányuk is megváltozott a hazaiak javára. Amíg a ’70-es években átlag 9-10 külföldi eredetű szennyeződést regisztráltunk, addig a ’80-as években már csak 5-6-ot, a ’90-es évek első felében 3-4, majd ezt követően 1-2 szennyeződést. Összességében az elmúlt közel négy évtizedben, összesen 482 esetben történt rendkívüli vízszennyeződés, évente átlagosan 13. Ennek kétharmada (332) hazai és egyharmada (164) volt külföldi eredetű. Egy-egy szennyezés tartóssága átlag 6 nap volt, így éves átlagban 81 olyan nap volt (minden harmadik munkanap), amikor rendkívüli szennyezés kivizsgálásával, vagy éppen védekezéssel kellett foglalkozni (1. sz. táblázat). A rendkívüli szennyezések közel felét a nagyobb vízfolyásaink, a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Bódva szenvedték el. Azonban nagy számban fordultak elő a kisebb vízfolyásokat, tavakat, víztározókat ért szennyezések is. A szennyezések nagy része ipari eredetű, kisebb hányada mezőgazdasági és egyéb eredetű volt. Viszonylag gyakoriak az ismeretlen eredetű szennyeződések (2. sz. táblázat). A szennyező anyagok közül a múltban is és ma is vezető szerep jut az olajnak, az ipari eredetű szerves és szervetlen szennyezéseknek. Az okok között a műszaki meghibásodás és baleset, valamint az üzemeltetési szabálytalanságok vezetnek. Tapasztalataink szerint a bekövetkező rendkívüli szennyezések nagy hányada a veszélyes anyagok, veszélyforrást jelentő berendezések gondatlan kezeléséből erednek, s így többségükben azok megelőzhetők, ill. elkerülhetők lennének.
Ha a szennyező anyagokat és az egyes vízfolyásokat vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a ’70es években a Bodrogon az oldott oxigén hiányban mutatkozó szerves anyag és az olaj, a Hernádon a kohászati eredetű savas, vasas, cianidos szennyezések, a Sajón a fenol, az olaj és a papírgyári eredetű rostos lebegőanyag, míg a Bódván a területi bemosódásból származó ammónia (esetenként a fenol) fordultak elő a leggyakrabban. A Bodrogon és a Sajón a ’70-es években külföldi területről nem egy alkalommal olyan mértékű rendkívüli szennyeződés vonult le, amelynek hatása a Tiszára is kiterjedt. A rendkívüli szennyezések minden harmadik esetben aktív beavatkozást, védekezést igényeltek. A kivizsgálás és a védekezés költsége tetemes. Míg a ’70-es években éves átlagban 200-300 ezer, a nyolcvanas években 500-600 ezer, addig a kilencvenes, kétezres években - a szennyezések csökkenő tendenciája mellett is - milliós nagyságrendet jelentett. Például 1994-ben Ukrajnából a Latorcán, majd a Bodrogon érkezett olajszennyeződés elleni védekezés egymagában 10 millió forintot emésztett fel. Ennél is költségesebb volt a Tiszán 2004. augusztusban érkezett szemét-uszadék eltávolítása A Tisza 2000. évi cianid és nehézfém szennyeződésének költségei és kártételei pedig milliárdos nagyságrendűek voltak. A rendkívüli szennyezések amellett, hogy gondot okoznak az érintett vízhasználatok zavartalan fenntartásában, a felügyelőségen komoly erőket kötnek le, ill. vonnak el a napi hatósági munkától. Jellemző szennyező anyagok Az elmúlt évtizedek rendkívüli vízszennyezései jellegüket és tartósságukat tekintve is változatosak voltak. A kőolajszármazékok, az ipari szerves- és szervetlen anyagok, a kommunális eredetű szennyezések, egy-egy növényvédőszer, ammónium, kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok egyaránt előfordultak. A KŐOLAJ ÉS SZÁRMAZÉKAI A kőolaj és származékai a leggyakrabban előforduló szennyező anyag. Az olaj természeténél fogva rendkívül káros hatással van a vízi környezetre és vízhasználatokra. A felszínen úszó olaj gátolja a légköri oxigén oldódását, a fény elnyelése révén pedig a vízi növényzet és az algák fotószintetikus oxigén termelését. A halak kopoltyújára tapadt olaj fulladást okoz. Az olaj és származékai a legkisebb menynyiségben is íz és szagrontó hatásúak, pl. 1 liter gázolaj 1 millió liter vízben is észrevehetően kellemetlen íz és szaghatást eredményez.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
4
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
Az olajszennyezéseknek e rendkívül káros hatásai megkövetelik, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az olajszennyezés megelőzésére, továbbá a szennyezés kártételeinek csökkentésére, ill. megszüntetésére. Az olajszennyezés elleni védekezést nehezíti, ill. korlátozza, hogy a felszíni vízfolyásba került olaj felszínen úszó része a szennyezési ponttól térben és időben távolodva fokozatosan csökken, egy része elpárolog, egy része emulzióba megy, más része lebegőanyagokhoz kötődve leülepedik. Az utóbbi kettő közötti arány 65:35%-ot is elérheti, a felszínen úszó hányad javára. Ebből következik, hogy az olajszennyezés elleni védekezés akkor a legeredményesebb, ha a védekezést a szennyezés helyéhez minél közelebb és minél rövidebb időn belül megkezdjük. A rendkívüli olajszennyezések közül is kiemelkedik a Bélapátfalvai Cementgyár 1979. évi pakura szennyezése, amikor 100 m3 fűtőolaj kerül a Recskapatakba, veszélyeztetve az Eger-patakot. A rendszerváltás után a ’90-es évek közepének olajszennyezései közül ki kell emelni az üzemanyag távvezetékek gyakori megfúrásából keletkezett szennyezéseket. 1993ban, 1994-ben és 1995-ben Ukrajnában ismétlődően fordultak elő gázolaj és nyersolaj vezetékfúrások, amikor is az Ungon és a Latorcán keresztül a Bodrogot veszélyeztették az olajszennyezések. A Bodrog határszelvényében több esetben uszályos elzárást és merülőfalas terelést kellett kiépíteni. Az 1994. január 1-jén történt gázolaj szennyeződés során a készültséget csaknem 2 hétig kellett fenntartani. OLDOTT SZENNYEZŐ ANYAGOK Oldott szennyező anyagok területi bemosódásából származó rendkívüli szennyezések területünkön fokozott mértékben a feszíni vízkészletekre települt ivóvízműveket veszélyeztetik. Leggyakrabban a Bódván, hirtelen tavaszi hóolvadás és csapadékos időjárás esetén fordultak elő, főleg a hetvenes-nyolcvanas években. Nagyságát és tartósságát tekintve is kiemelkedett a Bódva 1978. évi ammónium szennyeződése. Ekkor a Bódvából kivett és a Sajóecsegi Vízmű által szolgáltatott ivóvízben 19,8 mg/l volt az ammónium ion koncentráció. Mértékében és tartósságában kisebb, de jellegében hasonló szennyeződés történt 1981-ben és 1982-ben is. Ekkor a Bódva ammónium-ion-tartalma 4-5 mg/l volt. A szennyeződés a fagyott földre, ill. hóra kiszórt műtrágyából származott. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott, hogy a Rakacai-víztározóból hígító víz leeresztésével javítsuk a Bódva vízminőségét. Sajnos az ammónia koncentrációja a tározóban is rendkívül magas volt. A Bódván néhány alkalommal – amíg a Borsodsziráki TSZ dekoritgyártó üzeme működött – fenolos szennyeződés is előfordult. A Bódva vizét a sajóecsegi vízműben közvetlen vízkivétellel ivóvíz ellátásra használják, ezért az ammónia és a fenol már kis koncentrációban is problémát jelentett. Klórozás hatására ugyanis klóramin, ill klórfenol keletkezik, ami erős íz- és szagrontó hatású. BIOLÓGIAILAG BONTHATÓ SZERVES ANYAG A biológiailag bontható szerves anyag - az olaj után - az egyik leggyakoribb szennyezőanyag volt, mely az aerob bomlási folyamatok következtében a víz oldott oxigén tartalmának csökkenését, nem egyÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
1. sz. táblázat: Összesítő kimutatás a rendkívüli szennyezésekről (1971-2007) Év
Száma Tartósság
Eredete
Jellege
Védekezés
Növénynem hazai külföldi olaj védőszer egyéb volt volt
(db)
(nap)
1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Össz.:
15 15 15 10 11 5 24 25 31 16 22 27 26 29 17 17 5 14 7 19 3 14 11 14 5 4 5 5 5 10 11 20 12 10 3 6 8 482
32 38 77 53 16 9 43 83 106 67 75 76 154 141 132 161 22 385 16 74 3 70 106 129 30 130 50 40 86 130 80 154 61 42 5 55 66 2997
4 5 3 1 3 3 15 13 21 10 17 24 15 22 13 7 4 9 4 16 3 11 6 10 4 4 4 3 3 8 11 20 11 8 3 6 8 332
11 10 12 9 8 2 9 12 10 6 5 3 11 7 4 10 1 5 3 3 0 3 5 4 1 0 1 2 2 2 0 0 1 2 0 0 0 164
6 0 5 8 8 4 12 5 16 6 4 4 3 10 8 3 1 7 3 2 1 5 4 5 2 1 0 0 1 2 3 3 5 3 1 2 3 156
0 0 1 0 0 0 1 1 2 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 8
9 15 9 2 3 1 11 19 13 10 18 23 23 19 9 13 4 7 4 17 2 9 7 9 3 3 5 5 4 8 6 16 7 7 2 4 4 330
7 5 6 8 3 0 3 4 15 5 7 6 11 12 6 5 3 5 5 12 2 4 6 7 2 1 0 0 2 8 5 7 4 2 2 1 3 184
8 10 9 2 8 5 21 21 16 11 15 21 15 17 11 12 2 9 2 7 1 10 5 7 3 3 5 5 3 2 6 13 8 8 1 5 5 312
Évente átlag:
13,0
81,0
9,0
4,4
4,2
0,2
8,9
5,0
8,4
szer halpusztulást okozott. A szerves jellegű szennyeződések közül kiemelkedett a Bodrog, a Hernád és a Tisza 1979. évi és a Sajó 1980. évi szennyeződése. A Bodrogon 1979-ben történt rendkívüli szennyeződés alkalmával a határszelvényben 0,3-0,6 mg/l közötti oxigén értékeket mértünk, s ez a folyó hosszszelvénye mentén sem növekedett számottevően. A vízbe jutott rothadóképes szerves anyag olyan tömegű volt, hogy a bontásához elhasználódott oldott oxigént sem a diffúz beoldódás, sem a fotoszintetikus oxigéntermelés nem tudta pótolni. Az alacsony oxigén tartalmú víz a Tiszában is jelentős vízminőség romlást okozott, a közel háromszoros hígítás ellenére is 3-4 mg/l oldott oxigén csökkenést idézett elő. A Bodrogon a jelentős mértékű
5
halpipálás és bódulás mellett nagyobb mérvű halpusztulás szerecsére nem következett be. A Hernádon ugyancsak 1979-ben vonult le egy oldott oxigén hiányt okozó szerves eredetű szenynyeződési hullám. A folyó hazai szakaszán a 0,30,4 mg/l-re csökkent oldott oxigén tartalom tömeges halpusztulást okozott. Az elpusztult halak mennyisége mintegy 50-60 mázsára volt becsülhető. A szennyezést a Kassa városi szennyvíztisztító telepről bevezetett tisztítatlan szennyviz okozta. A Tiszán 1979-ben ugyancsak külföldről (Romániából) érkezett flotációs zagyszennyeződés, mely előbb a Szamoson, majd a Tiszára is kiterjedve okozott tömeges halpusztulást. Az elpusztult halak menynyiségét 4-5 tonnára becsültük. A szennyeződési hulÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
szempontból kritikus határértéket megközelítette, Szolnok ivóvízellátását is veszélyeztette. A kritikus állapot az ipari üzemeknél (BVK, TVK) végrehajtott szennyvíz-bevezetési korlátozások és nemzetközi intézkedéseket követően mérséklődött.
lám következtében a Tisza Tiszalök feletti duzzasztott szakaszán a víz oldott oxigén koncentrációja 2,4 mg/ l-re csökkent. Ez volt az első alkalom, amikor vízvédelmi céllal a Tiszalöki Erőmű turbináinak leállításával az összes víztömeg a zsiliptáblák billentésével, felső átbukással került levezetésre. Az átlevegőztetéssel a víz oxigén tartalmát tartósan 2-3 mg/l-rel sikerült növelni. A Sajón a ’60-as, ’70-es években a szerves szenynyezettség folyamatosan magas volt, elsősorban a Gömörhorkai Papírgyár szennyvizeinek hatására. Az 1980. szeptember 10-15. között levonult szennyeződés az egyik legjelentősebb volt. A vízvizsgálatok a határszelvényben 420 mg/l kálium-permanganátos oxigénfogyasztást (KOIps) és 330 mg/l ligninszulfonsav tartalmat mutattak. A szennyezés veszélyeztette a Sajóra települt ipari vízhasználókat (OKÜ, BVK, BHE, LKM). Hasonló rendkívüli szennyeződés fordult elő a Sajón 1983. decemberben is, amikor az Ózdi Kohászati Üzemek termelése mellett a város hőellátása is veszélybe került. A Sajón kialakult szennyezettség az alacsony vízállású Tiszára is kiterjedt. A rostos lebegőanyag tartalom mellett az ammónium ion koncentrációja is olyan magas volt, hogy a Tiszában az ivóvízellátási
Mértékadó rendkívüli vízszennyezések A BODROG FONALAS GOMBA SZENNYEZÉSE A Bodrogon 1997. januárban addig nem tapasztalt fonalas gomba-szennyeződést észleltünk. A Bodrog teljes hazai szakaszán, csaknem egy hónapon keresztül, négyzetméterenként 5-6 db, borsószemtől öklömnyi nagyságig terjedő fonalas gomba-pehelycsomók úsztak le folyamatosan, a teljes víztestet kitöltve. A mikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyálkás, laza pehelycsomót Leptimitus lacteus fonalas gombák alkotják. A rendkívül nagy tömegű, nyálkás pehelycsomók részben a vízbe lógó faágakon, másrészt a halászok készségein, hálóin fennakadtak, a lassuló áramlású vízben a hossz-szelvény mentén folyamatosan kiülepedtek. Tokaj térségében már mintegy 20-30 cm vastagságú laza szőnyeget alkottak a mederfenéken. A jelenséget a kémiai komponensekben jelentősebb változás nem kísérte. A dikromátos oxigénfogyasztásban mért szervesanyag-tartalom (KOICr) 12-15 mg/l (II. osztály), az ammónium-ion 0,9-1,1 mg/l (II-III. osztály), oxigén-telítettség 70-84% (I-II.
MÉRGEZŐ ANYAGOK A toxikus anyagok által okozott rendkívüli szennyezések ugyancsak a felszíni vízbázisokra települt ivóvízműveket veszélyeztetik. Mérgező anyagok okozta szennyeződések esetén több alkalommal vált szükségessé parti szűrésű ivóvíztermelő kutak, ill. vízművek leállítása azért, hogy ily módon akadályozzuk meg a szennyező anyagoknak a vízadó rétegekbe történő bejutását. Illetékességi területünkön leggyakrabban a Hernádon fordultak elő, a Kassai Vasműből eredő cianidos szennyezések a ’70-es években. Mára már a szakma is elfelejtette, hogy az 1978-ban történt cianid szennyezés alkalmával szinte a Hernád teljes halállománya és élővilága kipusztult. A folyópartot egy méteres sávban borították haltetemek. (A Tisza cianid szennyezésére külön kitérünk.)
2. sz. táblázat: A rendkívüli szennyezések megoszlása 1981-2007. Megoszlás Befogadó szerint: 1, Tisza 2, Bodrog 3, Ronyva 4, Sajó 5, Hernád (Szartos) 6, Bódva 7, Kisebb vízfolyások 8, Tavak, víztározók 9, Talaj
81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 átlag 2 2 0 3 1 1 7 5 0
0 2 0 5 3 2 11 3 0
5 0 2 7 1 0 7 3 1
1 2 1 5 3 1 8 5 3
3 2 0 2 0 1 6 1 2
0 3 0 4 3 1 4 1 0
1 1 0 0 0 1 1 1 0
1 1 0 2 0 2 3 2 3
0 1 0 2 0 0 2 0 2
2 1 0 1 2 0 8 2 3
1 0 0 0 0 0 0 0 1
1 1 1 3 1 0 4 2 1
4 1 0 1 1 1 2 0 0
4 3 0 0 2 0 3 0 1
1 1 0 3 0 0 0 0 0
1 0 0 2 0 0 1 0 0
0 1 0 1 1 0 2 0 0
0 2 1 0 0 0 2 0 0
0 0 1 0 1 0 1 0 0
3 0 0 0 0 0 5 2 0
1 1 1 0 0 1 0 1 0 0 1 1 2 1 0 0 0 0 6 10 6 1 2 2 0 0 0
2 0 0 0 0 0 4 1 1
0 0 1 0 0 0 1 1 0
0 0 0 1 0 0 4 1 0
0 0 0 1 0 0 6 0 1
10, Egyéb
1
1
0
0
0
1
0
0
0
0
1
0
1
1
0
0
0
0
2
0
1
1
0
0
0
0,6
Összesen: Eredetszerint: Hazai:
22 27 26 29 17 17 5 14 7 19 3 14 11 14 5
4
5
5
5 10 11 20 12 9
3
6
8
12,1
7 1 4 5 5
2 0 2 1 0
2 0 1 1 0
1 1 1 1 1
0 0 2 1 2
0 0 3 0 2
0 0 4 3 2
1 0 0 1 1
0 0 1 5 0
3 0 2 3 0
3,4 0,7 3,1 2,1 2,8
Összesen: Szennyezőanyag szerint:
22 27 26 29 17 17 5 14 7 19 3 14 11 14 5
4
5
5
5 10 11 20 12 9
3
6
8
12,1
olaj ipari szerves ipari szervetlen egyéb ismeretlen
4 5 2 5 6
2 1 0 2 0
1 1 0 1 1
0 0 1 4 0
0 0 0 3 2
1 0 0 4 0
1 0 0 0 2
2 0 1 0 3
3 1 0 3 1
3,1 1,9 1,2 4,1 1,8
Összesen Szennyezés okai: Szabálytalan üzemeltetés Szabálytalan szennyvízel.
22 27 26 29 17 17 5 14 7 19 3 14 11 14 5
4
5
5
5 10 11 20 12 9,0 3
6
8
12,1
1 1
1 0
1 0
0 1
Baleset Műszaki meghibásodás Kedvezőtlen hidromet. Egyéb Ismeretlen Összesen * ismétlődőtt
2 0 2 2 1 3 5 2 6 4 2 4 4 2 2 2 0 1 3 4 11 10 13 13 5 22 27 26 29 17
2 2 3 4 5 17
0 1 1 6 2 1 0 2 1 3 5 14
ipari mg-i egyéb ismeretl.
Külföldi:
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
13 4 2 2 6 4 3 5 3 11
4 9 6 2 6
3 5
8 3 3 8 7
3 10 5 2 1 4 13 9 4 4
1 3
3 0
6 2 0 1 6 2 1 2 4 10
8 0 0 7 2
3 4 1 8 1
1 1 1 1 1
1 1 0 2 1
4 1 2 2 5
7 3 1 1 2
0 1
1 1 2 0 3
3 1 0 2 1
1 1
6 1 8 1 3
2 6 3 7 1
1 3
0 1 2 2 0 4 0 7 3 1 7 19
6
1 0 2 0 0
1 0 1 1 0
1 0
2 0 5 4 3
5 2 0 4 3
3 0 2 1 5
4 0 1 4 2
3 0 7 0 4
5 1 2 6 0
3 0 2 3 2
2 1 3 4 0
6 1 2 2 0
3 2 0 5 1
4
8 3 6 2 1
2 4 3 9 2
1
5 1 3 2 1
5 1 1 4 1
3 0 1 2 3
1,3 0,9 0,3 1,7 0,8 0,4 4,2 1,3 0,7
0 3
0 0
0 1
1 0
0 0
0 1
0 0
0 1
1 0
0 2
1 4
2 2
0 1
0 0
0 2
3 1
0,8 1,2
0 1 1 1 0 1 0 4 1 4 3 14
0 5 2 1 3 11
0 8 5 0 0 14
0 2 2 0 0 5
0 2 1 0 1 4
0 1 0 2 1 5
0 0 1 2 2 5
0 2 0 3 0 1 4 2 0 1 5 10
0 3 0 3 3 11
3 4 1 3 4 20
1 2 0 3 2 12
1 0 2 2 3 9
1 0 0 0 2 3
0 0 1 0 3 6
0 0 1 2 1 8
0,7 2,4 1,6 1,9 3,6 12,1
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
osztály) között változott. A hossz-szelvény mentén az oldott oxigéntartalom mintegy 15%-os csökkenése volt megfigyelhető. A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a fonalas gomba szlovák területről úszott le a folyón. Ezt támasztották alá a szlovák-magyar közös határvízi vízvizsgálatok is. A szlovák környezetvédelmi hivataltól kapott tájékoztatás szerint a fonalas gomba a Bodrog valamelyik mellékágán szaporodott el és úszott le az alsó szakaszra. Szlovák területen téli, télvégi hónapokban rendszeresen észlelik a jelenséget. A „szennyvízgomba”-ként ismert fonalas gomba hőmérsékletre kevésbé érzékeny, jól szaporodik alacsonyabb hőfokon is, amikor az egyéb baktériumok szaporodása leáll, így táplálék-konkurens hiányában a vízben lévő tápanyag teljes mennyisége rendelkezésre áll. Ilyen tömeges elszaporodása általában ott történik, ahol nagy mennyiségű tisztítatlan, vagy roszszul tisztított városi és házi szennyvizek, élelmiszeripari (cukorgyári, szeszgyári, konzervgyári) szennyvizek kerülnek bevezetésre a vízfolyásba. A jelenség 1998 januárjában megismétlődött. A Bodrogban a fonalas gomba ilyen mértékű elszaporodását azóta nem észleltük. ÁRVÍZI VÍZMINŐSÉG ROMLÁS A vízhozam és a vízminőség alakulása között szoros az összefüggés. A vízhozam és a sókoncentráció között például fordított arányosság áll fenn (r=0,90,8). Viszont gyengébb a korreláció (r=0,6) az oxigén fogyasztás és a vízhozam kapcsolatát illetően. Az emelkedő vízhozam (áradás) először emeli az oxigénfogyasztás értékét, majd később jelentkezik a víz hígító hatása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a vízjárás-történeti összefüggéseket sem. Egy-egy árvíz produkál extrém, rendkívüli vízminőségi állapotot is. Ez történt a Bodrog és a Tisza 1980. júliusi, valamint a Bodrog 1998. ugyancsak nyári, júliusi áradása alkalmával. 1980. július közepén a Bodrog és a Tisza vízgyűjtő területén az átlagosat messze meghaladó csapadék hullott, amely mindkét vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Az árvíz mellet a Bodrogközben, a Takataközben és Dél-Borsodban is súlyos belvízhelyzet alakult ki. Az ár- és belvíz lábon álló gabonát, kapásokat, réteket legelőt, lekaszált szénát öntött el. Esetenként
még trágyaszarvasok is víz alá kerültek. Ilyen körülmények között megnőtt a vizek rothadóképes szerves szennyezőanyag tartalma, ami az oldott oxigén koncentráció fokozatos csökkenéséhez vezetett, mind a belvízelvezető csatornákban, mind pedig a Tiszában és a Bodrogban. A Bodrogközben 14.500 ha terület állt belvíz alatt. A Ricsei-főcsatornában, a Tiszakarádi-főcsatornában és a Törökéri-főcsatornában a víz oldott oxigén tartalma nulla volt, a magas oxigénfogyasztási (KOI) értékek mintegy 2 héten keresztül fennmaradtak. Szerves anyagokkal legjobban a Tiszakarádi-főcsatorna vize volt szennyezett, itt a kémiai oxigénigény (KOIMn) maximuma 45,2 mg/l volt. Az oldott növényi tápanyagokra vonatkozó vizsgálatok magas ammónium ion (2-3 mg/l), nitrát ion (2-6 mg/l) és orto-foszfát ion (0,6-2,3 mg/l) koncentrációt mutattak. Mind az oxigénháztartás, mind a tápanyag háztartási mutatók V. osztályú, erősen szennyezett vizet jeleztek. A Bodrog már a határszelvényt alacsony oldott oxigén koncentrációval lépte át, két napig 3,0 mg/l alatti értékek voltak, Tokajig pedig még tovább csökkent. Tokajnál 8 napon keresztül 2,0 mg/l alatti értékeket mértünk. A Tiszában Tokajnál 3,0 mg/l, Tiszafürednél 2,3 mg/l volt a minimum érték. A Bodrogban az 1998. júliusi árvíz idején is rendkívül alacsony oldott oxigén értékek voltak jellemzőek: a határszelvényben 4,3 mg/l (50% telítettség), Tokajnál 1,3 mg/l (17% telítettség) volt. A vízhőmérséklet 24 ºC felett alakult. A magas szervetlen lebegőanyag-tartalom mellett a dikromátos oxigénfogyasztásban mért szervesanyag tartalom (KOI) 22-39 mg/l között változott, ami azt mutatta, hogy a vízben nem csak az áradásra egyébként jellemző, elsősorban ásványi eredetű lebegőanyag volt jelen, hanem sok rothadóképes szerves anyag is, amely fokozott oxigénelvonással járt. Az oxigénhiányos állapot csaknem egész augusztus folyamán fennmaradt. A Tisza cianid és nehézfém szennyezése 2000. január 30-án Romániában Nagybánya térségében, mintegy 100 ezer köbméter nagy koncentrációjú cián vegyülettel szennyezett flotációs zagyvíz került a Lápos-patakba, majd onnan a Szamosba és végül a Tiszába. A szennyeződés mértékére jellemző, hogy a Sza-
mos a határszelvényt Csengernél 32,6 mg/l cianid csúcs-koncentrációval lépte át a szennyezés. A Tiszába érve (annak jelentős hígító hatása ellenére is) literenkénti 12 mg-ot meghaladó volt a cianid tartalom. A szennyeződés végig vonult a Szamoson és a teljes Szamos alatti Tisza szakaszon, útját végig tömeges halpusztulás kísérte. A Szamos és a Tisza folyók halállományának mintegy egyharmada (1200-1300 tonna) kipusztult, a szennyezett víztestben levő alacsonyabb rendű élőlények szinte teljes egészében, a fenéküledékben található férgek, apró rákok, puhatestűek rovarlárvák is nagy százalékban elpusztultak. A becsülhető kár értéke nehezen számszerűsíthető, de például csak az elpusztult haszon hal értéke megközelítette az 1 milliárd forintot. A szakszerűen végrehajtott vízkormányzásnak köszönhetően a Szamos és a Tisza menti holtágak, szentélyek, egyéb vízterek, kiágazó csatornák nem, vagy csak igen kis mértékben sérültek. A Tisza-tó 93%-a érintetlen maradt a szennyezéstől. Ezek szolgáltak az élővilág revitalizálását. A cianid szennyeződés mindvégig a mederben maradt és mivel oldott (főleg cink- és réz-cianid) formában volt jelen, maradéktalanul elhagyta az országot. Ez azt jelenti, hogy a mért koncentráció és vízhozam alapján számított szennyezőanyag áramok mind a be-, mind pedig a kilépő határszelvényben mintegy 100 tonna cianidot mutattak. Sajnos a cianid szennyeződésből fel sem ocsúdtunk, amikor március elején újabb szennyezések érték a Tiszát. Ez már az addig érintetlen felső Tisza szakaszt szennyezte. A március 10-én bekövetkezett és az azt követően több hullámban érkezett nehézfém szennyeződés Borsabánya térségéből érkezett. Ércbányászati meddő és zagy mosódott a Vasérpatakba, majd a Tiszába. Ebben a szennyezésben a réz, cink és ólom volt a jellemző nehézfém (élettani szempontból a legveszélyesebb az ólom). Ekkor viszont a szennyeződés árhullámmal együtt érkezett, ami azt eredményezte, hogy a szennyezett víztömeg kijutott a hullámterekre és az árterekre. A szennyező nehézfémek több mint 90%-a lebegő anyaghoz kötött formában volt jelen a vízben, az oldott nehézfémek koncentrációja csak néhány mikrogramm volt. Addig, amíg cianid szennyeződésnél akut mérgezéssel szembesültünk, most krónikus környezeti hatással lehetett számolnunk. A nehézfémekből főleg a Felső-Tiszán volt számottevő kiülepedés. Az áprilisi, minden eddiginél nagyobb árvíz leöblítette és szétterítette a szennyeződést. Az Észak-magyarországi folyószakaszon sem a mederben, sem a hullámtéren nem mértünk jelentősebb nehézfém felhalmozódást. Kommunális hulladék-szennyezés Az utóbbi évtized új jelensége a rendkívüli szemétszennyezés. Árvizek alkalmával mindig is jelentős uszadékot sodor magával a levonuló áradat. Az utóbbi években viszont az árhullámok elmaradhatatlan kísérője a szemét-uszadék, a műanyag palackok tömege. Először 2004. szeptemberében úszott le a Tisza felső szakaszáról olyan tömegű kommunális hulladék, amely kárelhárítási beavatkozást igényelt. Az uszadékfából, műanyagflakonok tömegéből, üvegpalackokból és egyéb kommunális jellegű hulladékból álló úszószenny Tivadarnál még egy tömegben volt, majd Vásárosnamény után fokozatosan szétte-
Uszályos „uszadékhalászat˝ 2004. ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
7
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
rült, és több tíz kilométeren elnyúlva, hullámokban vonult lefelé. A mintegy 2 méteres vízszintemelkedéssel járó kisebb árhullám ukrán területen, a Tisza hullámterében lerakott kommunális hulladékot sodort magával. A Tisza 537 folyamkilométer szelvényében uszályos mederelzárást kellett kialakítani. A védekezés egy hétig tartott, összesen mintegy 2400 m3 szennyező anyagot szedtek ki a vízből, és szállítottak a bodrogkeresztúri hulladéklerakóba. A szemét egy részét (436 tonnát) csak a Kiskörei duzzasztónál lehetett megfogni. Még abban az évben december elején újabb hulladékszennyeződés történt. 2007. december elején két alkalommal is érkezett hulladék a Tiszán. Előbb az Ung folyó áradásával Szlovákián keresztül, majd egy héttel később a Felső-Tisza valamelyik mellékágából mosódott szemét a Tiszába. Ekkor a mintegy 2500-3000 négyzetméternyi területet beborító szemét-uszadékot a Kiskörei vízlépcsőnél szedték ki a folyóból. Sajnos a lakosság nálunk is előszeretettel használja a patakpartot, vízfolyások hullámterét illegális hulladék elhelyezésére. Rendkívüli nyári vízminőség-romlás A kilencvenes évek eleje óta a Szamos teljes magyarországi szakaszán és a Tiszán a Szamos torkolattól Tiszalökig jellemző vízminőségi állapottá vált május-szeptember közötti időszakban, de eltérő periódusokban jelentkező alga-tömegprodukció. A fitoplankton állomány tömeges mértékű növekedésében alapvető tényező a tápanyagterhelés és a szaporodáshoz szükséges kedvező hidrometeoróligai viszonyok. A Tiszában ez a “rendkívüli” állapot elsősorban a Tiszalök-Tokaj közötti szakaszon jelentkezik, de hatásában az ez alatti szakaszra is kiterjed. Ez nem a klasszikus, havária jellegű rendkívüli szennyeződés, de hatásában azzal egyenértékű. A folyamatra jellemző, hogy igen rövid idő alatt szélsőségesen változik az alganépesség egyedszáma (százmilliós nagyságrend), faji összetétele uniformizálódik (a nagytestű kovaalgák dominálnak), s ehhez kapcsolódóan a víz oxigén koncentrációja és oxigéntelítettsége (20%-180%) is szélsőségesen alakul.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
1990-ben, 1992-ben, 1994-ben és 1996-ban a Tisza Tokaj-Tiszalök közötti szakaszán mutatkoztak a legjelentősebb vízminőségi problémák. A kezdeti alga túlprodukciót a lebomlási szakaszban, az alganépesség összeomlását követően, több héten át tartó oldott oxigénhiány követte, amely (a tiszalöki átlevegőztetés ellenére) Tiszakesziig éreztette hatását. 1990-ben és 1992-ben rendkívül alacsony 12 mg/l oldott oxigén értékek alakultak ki a TokajTiszalök folyószakaszon. (2.sz. grafikon) Külön fel kell hívni a figyelmet a vízhőmérsékletre, mely 1992-ben Tokajnál 27,9 °C, Tiszalöknél 28,4 °C, Polgárnál 27,5 °C, Tiszakeszinél 28,9 °C, maximumot ért el, és ez a magas vízhőmérséklet, alacsony oldott oxigén tartalommal és alacsony vízhozammal (Tiszalöknél 48 m3/s, Polgárnál 70 m3/s) párosult. A rendkívüli állapot hatása esetenként olyan erőteljes volt, hogy a fitoplankton Kisköréig sem volt képes regenerálódni, a folyóra ebben az időszakban általában jellemző faji összetétel nem áll helyre. Az állapot rendkívüliségét mutatta az is, hogy a kékalgák a korábbi években nem tapasztalt magas egyedszámban voltak jelen a folyó hossz-szelvénye mentén. 1992. évben további rendkívüli eseménynek számított, hogy Tiszaújváros térségében szeptember hónapban a víz hőmérséklete elérte a 28 °C-ot. Ez néhány órán (!) belül azt eredményezte, hogy a folyó lassabb folyású részein nagy állományokat alkotó, felszínen úszó rucaüröm (Salvinia natans) elpusztult, és ennek bomló szervesanyag tömege oxigénhiányos állapotot idézett elő. A fokozott eutrofizáció, mint állapotjelző jelenség mindig magában rejti egy oxigénhiányos állapot kialakulásának a lehetőségét is, amely már a vízi ökoszisztéma (halak és fenéklakó puhatestűek) károsodását, esetleg az egyéb vízhasználatok (fürdés, öntözés, ivóvízellátás) korlátozását is jelentheti. Jelen esetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy Debrecen vízellátása a Keleti-főcsatornán keresztül a Tisza-vízből történik. A kilencvenes évek közepén ezek az eutrofizációs jelenségek a Bodrog Tolkaj-Bodrogkeresztúr közötti szakaszán, a Hernádon Gesztelynél és a Sajón Kazincbarcikától lefelé is jelentkeztek.
8
Alapvető probléma, hogy a kiváltó okok ismeretében a megtehető intézkedések korlátozottak és viszonylag kevésbé hatékonyak. A közelmúlt tapasztalatai A vizek tekintetében is tranzit ország vagyunk. A földrajzi elhelyezkedésből adódó kiszolgáltatottság fokozottan jelentkezik az országhatáron átterjedő környezeti hatások, főleg a rendkívüli vízszennyezések (és árvizek) alkalmával. Az utóbbi másfél-két évtizedben felszíni vízfolyásaink vízminőségében javulás tapasztalható. Előbb a gazdasági visszaesés, majd a szerkezet váltás miatt következett be a szennyezőanyag kibocsátások csökkenése. A kockázati tőke invesztíciójának hatására elsősorban a természeti erőforrások (aranylelőhelyek) kiaknázása, a kárpáti erdővagyon nagyütemű kitermelése (letarolása) újabb környezeti kockázatokat vont maga után (áradások, zagyszennyezések). Egyes ipari üzemek által túlterhelt vízfolyásnál, mint pl. a Sajó, a javulás látványos volt. A rendkívüli szennyezések tekintetében viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A megváltozott tulajdonviszonyok, a sokszor rendezetlen, átláthatatlan helyzet, a gátlástalanság, emberi felelőtlenség azt eredményezi, hogy bárhol, bármikor számítani kell a legváratlanabb rendkívüli vízszennyezésekre. Ebben a helyzetben a legfontosabb, hogy a határokat átlépő vízfolyások tekintetében a teljes vízgyűjtőre kiterjedő, pontos szennyező forrás felmérések, két-, esetenként több oldalú összehangolt kárelhárítási tervek készüljenek. A havária jellegű szennyezések ellen a szennyezés helyén, illetve ahhoz minél közelebb lehet eredményesen védekezni. Ehhez viszont prevenciós tervek, kiépített védekezési helyek, beavatkozásra alkalmas műszaki, technikai eszközök, kidolgozott technológiák, készenlétbe helyezett anyagok, eszközök, felszerelések szükségesek. Nélkülözhetetlen a korrekt, gyors és pontos információközlés, kölcsönös tájékoztatás mind egymás, mind a lakosság tekintetében. Egy olyan medence jellegű országnak, mint Magyarország elemi érdeke, hogy valamennyi határ vízfolyás külföldi szakaszán, de legalább a határszelvényben automatikus vízminőség mérő és riasztó rendszer üzemeljen. Jelenleg a Tisza vízgyűjtőn három vízfolyáson, a Hernád, a Szamos és a Beretytyó határszelvényében üzemel monitorállomás. A Tisza ukrán szakaszán Técsőnél magyar támogatással épült monitorállomás. Ugyancsak elemi szükséglet, hogy valamennyi szennyező forrás teljes körűen felmérésre és nyilvántartásra kerüljön, mind külföldön, mind hazai területen. A környezeti károk megelőzéséhez és az eredményes védekezéshez tartozik, hogy a veszélyes üzemekre, technológiákra üzemi- és valamennyi felszíni vízfolyásra területi vízminőségi kárelhárítási tervek készüljenek. A közel négy évtized rendkívüli szennyezéseinek tapasztalata azt mutatja, hogy a vízminőség-védelem egyik neuralgikus pontja a váratlanul kialakuló szennyezések elleni védekezés. Az eddigi követő magatartás helyett a megelőzésnek kell előtérbe kerülni. A határokon átterjedő rendkívüli szennyezések pedig az eddigieknél hatékonyabb nemzetközi együttműködést igényelnek. ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI GYAKORLAT Vízminőségi kárelhárítási gyakorlatot tartott Tokajban az Észak-magyarországi (ÉKÖVÍZIG), illetve a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETIKÖVÍZIG). A két vízügyi igazgatóság által közösen, tartott kétnapos gyakorlat a védekezésben részt vevők továbbképzését, az eszközök, technikák alkalmazásának gyakorlását szolgálta, emellett azok is, akik eddig nem vettek részt a védelmi osztag munkájában, betanulhatták, megismerhették a feladatokat. A védelmi osztagok Tokajban az úgynevezett
(Supermax) és „nehéz” (Permafence) típusú uszadék, olaj és úszó növényzet megfogására egyaránt alkalmas flexibilis, mobil merülő fal. Volt kifejezetten az uszadék és úszó növényzet felfogására szolgáló un. Derbis Boom típusú merülőfal is, melynek vízalatti szoknya részét háló képezte.Az alábbi képek a vízminőségi kárelhárítás hőskorából, a 22 évvel ezelőtt ugyanezen a védekezési helyen tartott gyakorlatról, illetve a most bemutatott legkorszerűbb kárelhárítási eszközökről tudósítanak.
Patkó-bánya térségében az 1986-ban kiépített védekezési helyen hajtották végre a feladatot, imitálták a felszínen úszó szennyeződések – olajszennyeződés, pille-palack, szemétuszadék - elleni védekezést. A kárelhárítási gyakorlaton összesen 80 szakember vett részt. A gyakorlat során a Pleso és Pleso Kft. (Szeged) által forgalmazott, a felszíni vizek rendkívüli szenynyeződése során használható korszerű kárelhárítási eszközök kerültek bemutatásra. Szerepelt az eszközök között a „könnyű” (Optimax), „könnyű magas”
VÉDEKEZÉS A HŐSKORBAN
Rózsafonatból készült olajelleni merülőfal
Perlittel töltött hurka a felszíni olaj megfogására
1986
2008
"T" merülőfal összeszerelése
A Supermax merülőfal felépítése
Uszályos elzárás és kétsoros "T" merülőfal
Supermax és Optimax kétsoros merülőfal
Felfújható terelőfallal körbezárt hajó
Hengeres olajleszedő berendezés
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
9
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
JELENTŐS FORRÁSHOZ JUT A TERMÉSZETVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS RÉVÉN JELENTŐSEN MEGNŐTT A TERMÉSZETVÉDELEMRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK NAGYSÁGA, MELY JELENTŐS FEJLESZTÉSEKET TESZ LEHETŐVÉ - MONDTA HARASZTHY LÁSZLÓ, A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKÁLLAMTITKÁRA NEMRÉG EGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás előtt a magyar természetvédelem költségvetési támogatásból és a nemzeti parkok saját bevételeiből évente 5-6 milliárd forint forráshoz jutott. Az államtitkár hangsúlyozta: a természetvédelemre fordítható összegek jelentősen megnőttek 2004 óta, az európai uniós pályázati lehetőségekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a természetvédelem számára biztosított európai uniós pénzekben szabad verseny van, tehát a jól pályázó országok komoly támogatáshoz juthatnak. A hazai pályázatokat sikeresnek ítélte az államtitkár, mert az elmúlt 3-4 évben az első tíz nyertes pályázatból három magyar volt, de nem ritkán szerepeltünk az első ötben is két pályázattal. Ez azt jelentette, hogy a nyertes pályázatok révén évente további 3-3,5 milliárd forint uniós forráshoz jutott a természetvédelem. Az utóbbi néhány évben a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), valamint a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) is elindult, itt már vannak “címkézett pénzek”, természetvédelemre szánt források. Szakmailag magas színvonalon kidolgozott pályázatokra van szükség, ezek is bizonyos értelemben szabad versenyben mennek, mert a nemzeti park versenyez adott esetben egy gazdálkodóval, versenyezhet egy civil szervezettel. Évente mintegy ötmilliárd forint áll rendelkezés-
re a 2013-ig terjedő időszakban arra, hogy a természetvédelemben tervezett tevékenységet megvalósítsák. A 2013-ig rendelkezésre álló forrásokat élőhely rekonstrukcióra, szabad légvezetékeknek környezetbaráttá alakítására, mező- és erdőgazdálkodásra olyan módon, hogy az jobban harmonizáljon a természeti értékőrzéssel, erdei iskolák támogatására, valamint arborétumok és botanikus kertek állapotjavítására fordítják. *** A fentieket támasztja alá a következő hír is: A Bükki Nemzeti Park 1,2 milliárd forint támogatást kap természeti értékeinek megőrzésére, villamosvezetékei természetkárosító hatásának mérséklésére a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP). Az elnyert 1,2 milliárd forint megegyezik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság éves költségvetésével, az összegből a következő négy évben többek között békaátjárókat építenek, réteket és legelőket kezelnek, javítják a bükki barlangok állapotát, valamint - a madarak védelmében - az elektromos szabadvezetékek helyett földkábelt húznak ki és oszlopokat szigetelnek több helyen.
Szent István barlang
55 ÉVES AZ EGYSÉGES VÍZÜGYI SZOLGÁLAT Mára szinte minden magyar település rendelkezik ivóvízellátással, a jövőbeni fejlesztések elsősorban a mennyiségi és minőségi szempontból biztonságos ivóvízellátást tűzik ki célul - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter október első napján az egységes magyar vízügyi szolgálat megalakulásának 55. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten. Hozzátette: 2015-re a csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz 100 százaléka biológiai tisztítás után jut majd a befogadókba, az országos csatornaellátottság pedig a jelenlegi 69 százalékról 89 százalékra nő. Az egységes vízügyi szolgálat 55 éve alakult meg Magyarországon, a vizek mennyiségi és minőségi felügyelete 1953. október 1-je óta tartozik egységes ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
állami irányítás alá - emlékeztetett a szakminiszter, hozzátéve, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság mellett 1953-ban alapították meg a 12 magyar regionális vízügyi igazgatóságot is. Szabó Imre hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelenleg is fontos vízgazdálkodási fejlesztések folynak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre. A 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal és az addig megépülő hat árvízi tározóval a Tisza teljes magyar szakaszán mintegy 50-60 centiméteres árvízcsúcs csökkenést lehet majd elérni. Az eseményen Szabó Imre 32 vízügyi szakembernek adott elismerő oklevelet.
10
SZMOGRIADÓ... ...küszöbérték szállóporra Az EU-s tagállamok közül elsőként hazánkban vezetnek be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra - jelentette be szetpember 22-én az autómentes napon Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (A rendelet lapzártánkkor hatályba lépett, ismertetésére a következő számban visszatérünk. szek.) Az Európai Mobilitási Hét keretében megrendezett Fővárosi Autómentes Napon mobil laborral levegőminőségi méréseket végeztek az Andrássy úton. A sajtótájékoztatóra kerékpárral érkező miniszter arról is beszámolt, hogy a hétvégi autómentesség nyomán tizedére csökkent a szennyezettség a sugárút környékén. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen határozta meg - svájci mintára - a szálló por küszöbértékeinek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 mikrogramm/köbmétert. Riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha ez két egymást követő napon eléri a 100 mikrogrammot és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére. Kérdésére válaszolva a miniszter elmondta, hogy a határérték túllépése esetén milyen intézkedések várhatók, elsősorban az autóforgalom valamilyen korlátozása lehetséges például a hétvégeken, egyes útvonalakon. Hosszú távon megoldás a lakossági fűtés további korszerűsítése, vagy a nagy teherforgalmat elterelő utak építése. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveket és várhatóan gyakrabban kell majd azokat elrendelni, a lakosság egészségének védelmében. Magyarországon eddig csak a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a széntüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. A szálló porra viszont önálló küszöbértékek nem léteztek, így nem is lehetett szmogriadót elrendelni. A mobillaboros légszennyezettség-mérést az Andrássy út - Izabella utca sarkán végezték. Az eredmény: tizedére csökkent a szálló por és ezzel a benne található káros anyagok mértéke a két nappal azelőttihez képest a sugárút környékén. Az Andrássy út az autómentes napon a gyalogosoké, a bringásoké, a kultúráé és a környezetvédelemé volt. Szinte minden sarkon történt valami. Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Kerékpárosklub standjánál számolt be a Bringázz a Munkába! (BaM!) akció eddigi eredményeiről, majd kisorsolta az akció félidős nyereményeit, és átadta a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely címek okleveleit. Az akció két hete alatt 7000 ember 30 ezer kilométert tekert le: ezzel 56 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélték meg a környezetet és 6,2 millió forintnyi benzint spóroltak. Hamar népszerűvé vált a ‘Bringázz a Munkába’ akció ‘Hadd lássa a főnök, hogy hajtasz!’ szlogenje. ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
AZ UNIO HÍREI Jövőre 10%-kal több forrás juthat környezetvédelemre Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága nemrég megszavazta a 2009-re vonatkozó költségvetést és 2009-es költségvetési eljárást. Ennek értelmében 10%-kal több forrás áll majd rendelkezésre 2009 évben környezetvédelmi célokra, mint 2008ban. A jelentés kiemeli a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás fontosságát és az EU vezető szerepének megtartását a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokban. A jelentésnek első ízben van három, kifejezetten magyar érdekeket képviselő kezdeményezése. Amennyiben ezeket október elején az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága, majd az Európai Tanács is jóváhagyja, 2009. januárjában elindulhat az a három projekt melynek 8,9 millió euró, azaz 2,2 milliárd forint a költsége. Egyik projekt az egészségre, a környezetre, a közlekedésre és az éghajlatváltozásra vonatkozó átfogó kutatás a bel- és kültéri levegő minőségének javítása (5 millió EUR). A projekt a szentendrei székhelyű REC (Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe) irányításával 9 országban valósulna meg (Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Finnország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Szerbia, Szlovákia). Egyszerre vizsgálja az egészségügy, a környezetvédelem, a közlekedés és az éghajlatváltozás kapcsolatát és hatásait az iskolákban. Másik projekt a Kárpát-medence éghajlat-vizsgálata (2,5 millió EUR). A Magyar Meteorológiai Intézet által javasolt, 8 országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) érintő projekt egyszerre újszerű és hiánypótló. Keretében közös és nemzeti éghajlatváltozási és meteorológiai térképek és adatbázisok készülnek majd. Harmadik projekt a 45 év feletti szakképzett munkaerő a nagyobb energiahatékonyságú jövő érdekében (1,4 millió EUR). Az Energiaklub angol közreműködéssel egyszerre segíti az energiahatékonysági célok, illetve gondolkodásmód elterjedését és a 45 év felettiek ez irányú képzését, így a munkaerőpiacra való visszaintegrálódásukat. A Környezetvédelmi Bizottság által felügyelt négy környezetvédelmi- és egészségügyi ügynökség tekintetében is sikerült elérni a források megtartását, valamint felhívni a figyelmet az Élelmiszerbiztonsági Hatóság körüli személyzeti- és működési problémákra. Új bioüzemanyag-arányt fontolgat az EU Brüsszeli jelentések szerint az EU asztalán olyan javaslat hever, miszerint a közúti szállításban a bioüzemanyagok felhasználásának részarányát a korábban 2020-ra tervezett 10 százalék helyett 6 százalékra kellene mérsékelni. Az arányok egyébként nem csak a bio-, hanem egészében a megújítható forrásokra vonatkoznának, azaz beleértendő a hidrogén vagy elektromos üzem is. Már annál is inkább, mivel a javaslatban is az áll, ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
hogy az egészen belül 40 százalék lenne a hidrogén és a villamosenergia felhasználás részaránya. Ez utóbbi kör még bővülhet is, például a hulladékból nyert energiával. A környezetvédők korábban éppen azért bírálták a 10 százalékos bioüzemanyag felhasználási arányt kimondó tervet, mert élelmiszeripari termények feldolgozására épül, mely termények ára emiatt jócskán megdrágul, termelésük bővítéséhez pedig erdőket kell kiirtani. (Reuters) Brüsszel engedélyezné az állami támogatást Brüsszel kedvezően tekintene azokra az uniós tagállamokra, amelyek pénzügyi támogatásban részesítik a szinte semmilyen széndioxid-kibocsátással nem járó energiatermelést tesztelő üzemeket. A német üzemek világviszonylatban azok között a cégek között vannak, amelyek kísérleti programokat valósítanak meg a szén-dioxid befogására és tárolására (CCS), amelyről a technológia pártolói úgy vélik, hogy elősegítheti az áramtermelés során felhasznált szén tisztább égését, s ezzel a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségének mérséklését. Piotr Tulej, aki az energiaügyi és környezetvédelmi részleget vezeti az EB energiaügyi igazgatóságában, egy németországi energiaügyi konferencia keretében riportereknek elmondta, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos tilalmakat ez esetben nem érvényesítenék, de, mint mondta, “a döntés a tagállamok kezében van”. A két legutóbbi németországi program - az egyiket a Vattenfall Europe svéd energiaipari cég németországi részlege, a másikat az RWE kezdeményezte - jó fogadtatásra talált Brüsszelben. A Vattenfall a közelmúltban nyitott meg egy kis, 30 megawattos kísérleti üzemet Németország keleti részében, az RWE pedig a múlt hónapban adta hírül, hogy Hürth városát választotta 450 megawattos kereskedelmi CCS-üzemének helyszíneként, és a létesítmény 2014-re működőképes lesz. Az RWE szeretne magánszektorbeli vagy állami szektorbeli partnereket, akik viselnék a 2 milliárd euró összegű program költségeinek a felét. Az uniós országok közül Lengyelország, Nagy-Britannia és Hollandia már foglalkoznak ezzel a technológiával. Szkeptikusok szerint a CCS-rendszer még messze van attól, hogy üzletileg “beérjen”, környezetvédők pedig azt mondják, hogy e rendszer eltereli a figyelmet arról az igényről, hogy áttérés történjen az ásványi eredetű tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra. (Reuters) Újabb rákkeltő anyagot korlátoz az EU Újabb rákkeltő anyagot korlátoz az EU. A diklórmetán nevű rákkeltő oldószer európai korlátozását szavazta meg nemrég az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága Brüsszelben. A könynyen párolgó vegyszerrel a lakosság elsősorban festékeltávolító oldat formájában találkozhat. A korlátozásra azért van szükség, mert az utóbbi években sokan meghaltak a diklórmetán használatá-
11
nak következtében. Elsősorban az egyéni felhasználók, saját otthonukat csinosítók és szobafestők voltak az áldozatok, hiszen az ipari üzemekben betartanak bizonyos biztonsági előírásokat. Az új szabályozás értelmében ezt az oldószert csak az iparban, szigorú biztonsági követelmények mellett lehet a jövőben festékeltávolításra használni. A lakosság és a mesteremberek a számos hasonlóan hatékony, de nem egészségkárosító vegyszer egyikével, vagy például égetéssel szabadulhatnak meg a felesleges festéktől. Az iparban is szigorúan érvényt kell szerezni a diklórmetánnal kapcsolatos előírásoknak. Egyes európai üzemekben olyan magas koncentrációt mértek ebből az anyagból, ami a dolgozók tíz százalékánál okozna rákot tartós kitettség esetén. A legfontosabb, hogy a rákkeltő anyagot zárt közterületeken, például bevásárlóközpontokban és aluljárókban ne használhassák, hiszen az illékony anyag gőze nehezebb a levegőnél, így a mérések szerint lesüllyed, és különösen a gyerekeket veszélyezteti. Átveszi az EU az ENSZ besorolási rendszerét Jóváhagyta az Európai Parlament, hogy az Európai Unió az ENSZ besorolási rendszerét vegye át a veszélyes anyagoknál. Az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerének (GHS) célja, hogy könnyebben azonosíthatók legyenek az egyes anyagok és keverékek tulajdonságai, például a mérgezésveszély. Eszerint a veszélyes vegyszereket megfelelően kellene jelölni a címkéken, a biztonsági instrukciókat pedig piktogramokkal és a veszélyre figyelmeztető szavakkal kellene illusztrálni. Az Európai Parlament plenáris ülésén nagy többséggel elfogadott uniós jogszabálycsomag az uniós vegyipari szabályozással összhangban óvná az emberi egészséget és a környeztet a vegyi anyagok kezelése, szállítása és használata során. Európai Duna-stratégiát szorgalmaz az EU biztos Európai Duna-stratégia megteremtését szorgalmazza Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa - jelentették be Brüszszelben. Az erről szóló közlemény szerint Hübner, az európai régiók hetének egyik brüsszeli rendezvényén el fogja mondani, hogy a Duna-medence jelentős térség az unió szemszögéből nézve, és fejlesztése olyan összetett és átfogó megközelítést igényel, mint például a balti térség fejlesztése. “Olyan célzott politikára van szükségünk, amely eleget tesz a környezeti, szállítási és társadalmi-gazdasági igényeknek egyaránt” - idézte a közlemény az EU-biztost. A Duna-medencére vonatkozóan különböző kohéziós programok nemzeti és nemzeti határokon átnyúló szinten már léteznek, de Danuta Hübner meggyőződése szerint a közeli jövőben össze kellene ülniük a térségbeli döntéshozóknak, hogy “együtt gondolkodjanak és együtt cselekedjenek”, kidolgozzák egy európai Duna-stratégia megalkotásának módszertanát, egymással széles körű partnerségben akciótervet fogalmazzanak meg.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
§
J O G S Z ABÁLYFIGYELŐ 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról (MK, 2008. július 14. 103. szám)
13/2008. (VII. 14.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM�BM�KvVM együttes rendelet módosításáról (MK, 2008. július 14. 103. szám)
88/2008. (VII. 18.) FVM rendelet Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról (MK 2008/105. szám, 2008. július 18.).
89/2008. (VII. 18.) FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004.(V.15.)FVM rendelet módosításáról (MK 2008/105. szám, 2008. július 18.). 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól (MK 2008/105. szám, 2008. július 18.).
187/2008. (VII. 24.) Korm. rendelet A villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. törvény végrehajtását szolgáló egyes kormányrendeletek módosításáról (Magyar Közlöny 2008/108. sz. 6620.old.), továbbá a 91/2008. (VII. 24.) FVM– EüM együttes rendelet A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/108. sz. 6624. old.).
92/2008. (VII.24.) FVM-KvVM együttes rendelet A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I.18.) FVM-KvVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/208.sz. 6640.old.) 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendele A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/119. szám, 2008. augusztus 14.)
ai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv végrehajtásáról (Magyar Közlöny 2008/132. sz. 14706.old.) 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/133. sz. 14756. old.) 38/2008. (X. 3.) EüM rendelet A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/ 142. sz. 15819.old.) 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeler A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/148. sz. 16939. old.)
226/2008. (IX. 11.) Korm. rendelet A 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a biológi-
JAVUL A DUNA VÍZMINŐSÉGE A DUNA
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÁTFOGÓ FELMÉ-
RÉSÉRE INDÍTOTT MÁSODIK TUDOMÁNYOS EXPEDÍCIÓ VÉGKÖVETKEZTETÉSE SZERINT A
DUNA
ÉS MELLÉK-
FOLYÓI FOLYAMATOSAN TISZTULNAK, A VÍZMINŐSÉG ÁLTALÁBAN JAVUL, DE TOVÁBBI MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG.
bizonyos részein lehet. Ugyanakkor az egészségkárosodás kockázata nélkül fogyaszthatók a folyóból kifogott halak, néhány területen azonban elengedhetetlen a higanykoncentráció további vizsgálata.
A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet a közelmúltban ismertettek a bécsi ENSZ-központban megrendezett sajtóértekezlet keretében. A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) szervezésében elvégzett közös kutatási programnak (JDS2) az volt a célja, hogy a Duna teljes hosszáról és a mellékfolyóinak torkolatvidékéről kiterjedt és megbízható ökológiai képet nyújtson. A folyó történetének legnagyobb tudományos vállalkozását megelőzően 2001-ben mérték fel a Duna állapotát.
A Duna továbbra is jelentős természetes növényés állatállománnyal rendelkezik. A folyó első hidromorfológiai (azaz a folyó alakjának, határának és vízösszetételének fizikai jellemzőin alapuló) vizsgálata fényt derített arra, hogy léteznek olyan nagy kiterjedésű részek, amelyek megőrizték természetes állapotukat. A károsodott természeti területek, mint a Bécshez közeli árterek vagy a Duna-deltavidék, helyreállítására tett erőfeszítések eredményesek voltak, de ezeket folytatni kell, ha a folyó teljes hosszán jó ökológiai körülményeket kívánunk elérni - hangsúlyozza az expedíció átfogó jelentése.
A kutatás megállapításai alátámasztják, hogy a Duna-menti országok összefogása a folyó szennyezésének csökkentésére kedvező eredményekkel járt, az első felmérés óta sok területen tapasztalható fejlődés. A vízminőség általában javult, de további erőfeszítésekre van szükség. A jelentés egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy fürdeni csak a folyam
A nemzetközi bizottság egyidejűleg felhívta a figyelmet néhány fontos tennivalóra. A kutatás megerősítette, hogy szükség van az ásványi eredetű és szerves szennyeződések további csökkentésére. A Dunán és több mellékfolyóján továbbra is érzékelhető a vízminőség romlása a nagyobb városok környékén a helytelen hulladékkezelés miatt. A jelentés
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
12
javasolja a vízgyűjtő területekre tervezett szennyvíztisztító telepek létesítésének felgyorsítását, különösen Budapest, Belgrád és Bukarest körzetében. Néhány országnak fokoznia kell a szennyezés ellenőrzését a főbb mellékfolyók mentén található ipari létesítményeknél. Általánosságban is elmondható, hogy a mezőgazdaságból származó szennyezést ugyancsak vissza kell fogni. A jelentés további kutatási területeket is meghatároz, például a Dunában élő, de nem őshonos halak és organizmusok nagy számát illetően. A JDS2 kutatási program tavaly augusztus 14-én indult a németországi Regensburgból. A Duna összesen 2600 kilométeres hosszából a kutatásban részt vett három hajó 2415 kilométernyit vizsgált át, tíz ország érintésével. A felmérés során 96 helyen vettek mintát a Dunából és 28 helyen a főbb mellékfolyókból. A kutatók tíz nagyvárosba is ellátogattak, hogy felhívják a lakosság figyelmét a problémákra. A felmérés befejezése után a tudósok Európa-szerte elemezték a vízből, üledékből, növényekből, halakból és más vízi élőlényekből vett mintákat. Munkájukat több százan segítették.
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
TA L LÓZÓ Az Afrika déli csúcsán fekvő Fokváros egyes részeinek elárasztásához a klímaváltozás - számolt be RÉSZEI VÍZ ALÁ vezethet a Sunday Times című dél-afrikai lap. KERÜLHETNEK Mint hozzátették, egy új kutatás szerint az elkövetkező 25 évben a több mint 300 kilométer hosszú partszakaszon számolni kell a növekvő vízszinttel és az akár 6,5 méteres hullámokkal. A város önkormányzat által megrendelt vizsgálat a klímaváltozás következményeit vette számba. A szakemberek szerint az éghajlati folyamatok elsőként Afrika déli csúcsát érintik majd. Gregg Olef környezetvédelmi szakértő elmondta, hogy más part menti településeken is folyik kutatás, így például az Indiai-óceánnál lévő kikötővárosban, Durbanban. (dpa - Johannesburg)
Brit adatok szerint az idei első félévi középhőmérséklet 0,28 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti évek átlagát, ami 2000 óta a leghűvösebb időszakot jelzi. Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet szakértője megerősítette, hogy az év második hat hónapja a La Nina időjárási jelenség hűtő hatása miatt hűvösebb lesz, mint korábban. Az Egyesült Államokban nagy tekintélyű Farmer’s Almanac katasztrofálisan kemény telet jósol; a kiadvány 192 éves története során 80-85 százalékos pontossággal jósolta meg az időjárást. Ugyancsak a globális felmelegedésben kételkedők közé tartozik Robert Giegengack, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki elmondta, hogy az elmúlt egymilliárd évnek csak 5 százalékában volt olyan hideg a Földön, hogy a pólusokon tartós jég maradhatott fenn. A bolygó történetének nagy részében a hőmérséklet melegebb volt, mint az utóbbi 200 évben - tette hozzá. ANSA - Róma
A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végSZAKABBRA bemenő mozgások is: a földrészen honos fajok jelentős része északabb- TELEPÜLNEK ra tette át költőhelyét az utóbbi 25 A MADARAK évben. A jelenség mintegy előőrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentős része - vélik brit tudósok. A brit szigeteken végzett fölmérés kimutatta, hogy 1980 óta megnőtt az egyedszámuk olyan fajoknak - bujkáló poszáta, berki poszáta, kiskócsag, sövénysármány -, amelyeknek eredeti élőhelye Dél-Európában található. Ugyanakkor az inkább Észak-Európára jellemző fajok - például fenyőrigó, szőlőrigó, füles vöcsök - egyedszáma csökkent Nagy-Britanniában. “A madárfajok szinte bizonyosan az éghajlat változására reagálnak” - vélekedett Brian Huntley, a durhami egyetem kutatója, aki a cambridge-i egyetem szakembereivel és a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) ornitológusaival együtt készítette a fölméréseket összegző jelentést. A madarak és a pillangók az elsők között alkalmazkodnak az éghajlat változásához, hiszen repülve nagy távolságokat képesek megtenni, hogy hűvösebb élőhelyet találjanak maguknak. Más élőlények, főleg növények esetében a helyváltoztatás jóval hosszabb időt vesz igénybe. A madárfajok elterjedésében kimutatott változások egybevágnak azokkal az előrejelzésekkel, amelyeket tudományos műhelyek készítettek a globális fölmelegedéssel összefüggésben. Az utóbbi jelenségért az ENSZ illetékes testülete a foszszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) erőművekben, üzemekben és gépjárművekben történő elégetését teszi felelőssé. (Reuters - Oslo)
Kutatók szerint a legnagyobb afrikai elefánt populációk eltűnhetnek 2020-ra, ha nem fog össze a világ a megmentésük érdekében. A Current Biology című folyóirantoktban megjelent tanulmányukban a biológusok elsősorban az illegális elefántcsont-vadászatot hibáztatják, amely annak ellenére tovább folyik, hogy azt 1989-ben betiltotta a Veszélyeztetett Fajok Védelmével Foglalkozó Nemzetközi Konvenció (CITES). Az orvvadászok a becslések szerint a teljes populáció mintegy 8 százalékát irtják ki évente, tehát 0,6 százalékkal többet, mint az állatokat védő CITES-egyezmény előtt. Hozzávetőleg egymillió afrikai elefánt élt vadon a nyolcvanas évek végén, mára ez a szám 470 ezerre csökkent. “Ha ez a tendencia nem fordul meg, csak a jól védett távoli helyeken maradnak elefántok” - jelentette ki Samuel Wasser, a Washingtoni Egyetem docense, a kutatás vezetője. Wasser olyan, DNS-vizsgálaton alapuló módszert dolgozott ki, amelynek segítségével visszakereshető, hogy az elefántcsont mely populációból származik. A metódus igen hasznos, ha figyelembe vesszük, hogy az orvvadászok az egyik országban elejtett elefánt agyarát egy másik országban is eladhatják. Wasser szerint az illegális elefántcsont-csempészetet hatalmas helyi bűnbandák tartják kézben, a piacot pedig Japán és Kína irányítja, ám egyre növekvő a kereslet az áru iránt az Egyesült Államokban is. (ANSA - Róma)
FOKVÁROS EGYES
É
Amerikai tudósok szerint jegelni kell a globális felmelegedés elméletét, 2008 első hat hónapja ugyanis az utóbbi 5 év leghűvösebb féléve volt. Don J. Easterbrook, a Nyugat-Washingtoni Egyetem nyugalmazott geológus professzora azt állítja, hogy az utóbbi 30 évben megfigyelt felmelegedés lezárult. Easterbrook - aki nyolc könyv és 150 tudományos publikáció szerzője - azt jósolja: 2065 és 2100 között a Föld több pontján csökkenni fog a hőmérséklet, és a század végén a mostaninál alig 1 fokkal hűvösebb lesz az időjárás. Elmélete szöges ellentétben áll számos olyan teóriával, amely szerint 2100-ig legalább 10 fokos globális felmelegedés következik be. A nyugalmazott professzor már márciusban globális lehűlést jelzett előre, amelyet most igazolva lát a hűvös időjárásban. Szerinte 2008 második fele is hidegebb lesz, mint az utóbbi évek hasonló időszaka.
AMERIKAI TUDÓSOK JEGELIK A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELMÉLETÉT
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
13
2020-RA
KIHALNAK AZ AFRIKAI ELEFÁNTOK
A Kanada sarkköri vidékéről leszakadt, 55 négyzetkilométeres jégtömb a gyors klímaváltozást jelző jelenségek legfrissebbike – állapították meg a tudósok. Az utóbbi időben megszaporodó, jelentős jégtömb-leszakadások Derek Mueller, az ontarioi Trent Egyetem szakértője szerint azt jelzik, hogy a sarkvidék rendkívül gyors változásoknak van kitéve. “Ezek, a mai éghajlati viszonyok mellett visszafordíthatatlan változások azt jelzik, hogy a jégtömböket évezredekig egyensúlyban tartó környezeti tényezők megszűntek létezni” - hangsúlyozta a sarkvidéki jég specialistája. Hozzátette, hogy csak az idén nyáron összesen 215 négyzetkilométernyi jég szakadt le az Északi-sarkkörről - ez több mint Manhattan területének háromszorosa. Az utóbbi évtizedekben az Északi-sarkkör óriási területein az átlagosnál sokkal gyorsabb hőmérséklet-emelkedés volt tapasztalható, mely jelenség szakértők szerint a globális felmelegedésre vezethető vissza. (Reutrs)
ÚJABB JÉGTÖMB SZAKADT LE
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
HIDROLÓGUS VÁNDORGYŰLÉS A Magyar Hidrológiai Társaság 2008. július 2-4. között Miskolcon XXVI. Országos Vándorgyűlését, melynek házigazdálya a Borsodi Területi Szervezet, helyszíne a MiskolciEgyetem volt.
el, és 81 beküldött dolgozat ismertetésére és megvitatására került sor. A vándorgyűlést záró plenáris ülés után az érdeklődők Miskolc nevezetességeivel és vízellátásával ismerkedtek, majd a harmadik napon a Tiszalöki
Vízlépcsőt és Tokaj új árvízi védvonalát tekintették meg a résztvevők. Czesznak László MHT Borsod Területi Szervezet titkára Az elnökség
A Vándorgyűlés a szokásos plenáris üléssel kezdődött. Dr. Szlávik Lajos főtitkár megnyitója után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés nevében dr. Kovács János megyei főjegyző, Miskolc Megyei Jogú Város részéről Orosz Lajos alpolgármester, a Miskolci Egyetem képviseletében Dr. Dobróka Mihály rektor-helyettes, az ÉKÖVIZIG nevében pedig Rácz Miklós igazgató köszöntötte a résztvevőket. Az üdvözléseket követően három szakmai előadásra került sor. Kóthay László a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter vízügyi szakállamtitkára Magyarország vízügyi stratégiájának hangsúlyos elemeiről beszélt, dr. Ijjas István az MHT elnöke a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési kihívásait elemezte, Felbermann Tamás, az MHT területi szervezetének elnöke pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízgazdálkodásáról tartott előadást. A szakmai munka a plenáris ülést követően szekciókban folytatódott. A nyolc szekcióban két napon át 15 előre felkért szakember korreferátuma hangzott
AUTÓMENTES NAP Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Európai Autómentes Napés Mobili-tási hét 2008. évi kartájának aláírásával csatlakozott az akciót megrendező települések sorához. Szeptember 22én immár kilencedik alkalommal került sor az autómentes nap megrendezésére. Miskolc város nyolcadik alkalommal csatlakozott a rendezvényhez. Az autómentes napon a belváros egy része elzárásra került a forgalom elöl. A város polgárai érvényes forgalmi engedéllyel a helyi tömegközlekedés járművein ingyen utazhattak. A tavalyi évhez hasonlóan az Autómentes nap programjait a Sportcsarnok melletti területen rendezték meg, színes programok várták a résztvevőket, főleg a gyerekeket, diákokat, de felnőt-
tek is szép számmal megjelentek a rendezvényen. A Mobilitási Hét minden napjára jutott egyegy akció: Közlekedés napja, Közleke-désbiztonság napja, Az éghajlatváltozás rajtad múlik, Környezettudatos fogyasztás, Autó nélkül a természetben, Zöld stand, Élő utcák. Felügyelőségünk – mint eddig minden alkalommal – most is részt vett a rendezvé-nyen. A város egyik legforgalmasabb csomópontján, a Búza-téren lévő automatikus immisszió mérő monitorállomás reggel 9 órától nyitva állt az érdeklődők számára. A Sportcsarnokelőtti területen a korábbi évekhez hasonlóan kiállítottuk az emissziós mé-rőbuszt.
Uramné Lantai Katalin osztályvezető
Gyülekeznek a bringások
Autóbuszhúzó verseny
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
Az autómentes napon a forgalom elől elzárt útszakaszon zajmérést végeztünk. Az ered-mények hasonlóak voltak a korábbi évekhez, az autómentes napon 3,4 decibellel alacso-nyabb hangnyomásszint értékek adódtak, de még így is meghaladta (63 dB) a határérté-ket (60 dB). A korábbi évek mérési tapasztalatait is figyelembe véve ismételten megállapítható, hogy a belváros légszennyezettségi és zajterhelési állapotán sokat javítana a gépjárműforgalom kitiltása, ill. elterelése.
14
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
MISKOLCON TANÁCSKOZTAK A KOKOSZ VEZETŐI
A
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (KOKOSZ) AZ IDÉN SZEPTEMBER 26-28. KÖZÖTT A MISKOLCON TARTOTTA ŐSZI VÁNDORGYŰLÉSÉT AZ ÖKO-KÖR FAGUS STUDIO OKTATÓKÖZPONT SZERVEZÉSÉBEN. AZ ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓNAK ÉS SZAKMAI KONFERENCIÁNAK MISKOLC VÁROS A VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN ADOTT OTTHONT. A VÁNDORKÖZGYŰLÉS LEHETŐSÉGET AD A KÖZÖSSÉG ERŐSÍTÉSÉRE, EGYMÁS MUNKÁJÁNAK MEGISMERÉSÉRE, ÚJ NEVELÉSI MÓDSZEREK ELSAJÁTÍTÁSÁRA, SZEMÉLYES BARÁTI- ÉS MUNKAKAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA. A rangos eseményt személyes megjelenésükkel megtisztelték a meghívott állami vezetők, társszervezetek, intézmények képviselői. A levezető elnöki tisztséget Balog Ákos a KOKOSZ főtitkára, a házigazda Miskolci Öko-Kör ügyvezető elnöke látta el. A rendezvényt dr. Mokrai Mihály alpolgármester a nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket és röviden bemutatta a város környezetvédelmi tevékenységét, amiben jelentős részt vállalnak a különböző civil szervezetek is. Elmondta, hogy a Miskolci Öko-Kört a város partner szervezetének tekinti és a Közgyűlés engedélyezte számunkra a „Miskolc” név használatát. Felidézte az elmúlt 15 évben végzett sikeres munkáikat: a város első környezetvédelmi programjától, a Szinva revitalizációján, a levegőszennyezettséget jelző biomonitorozó rendszeren át, a nemzetközi kapcsolatok, konferenciákig. Szólt a példás lokálpatrióta együttműködésről. A város vezetése továbbra is számít sokirányú tevékenységünkre. Végül eredményes tanácskozást kívánt a találkozó résztvevőinek. A megnyitó után Pintér István az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója köszöntötte a rendezvényt. Szólt a környezeti nevelési tapasztalatairól, a helyi példák bemutatásával. Nagyra értékelte az Öko-Kör sokéves színvonalas munkáját. Duska József a Bükki Nemzeti Park igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a természetvédelemben nagyon fontosnak tartja mind az iskolai, mind
az iskolán kívüli környezeti nevelést. Örül, hogy ilyen hatékony szakmai szervezetek tevékenykednek az országban. A környezeti nevelés időszerű feladatairól szóltak az illetékes minisztériumok szakmai vezetői. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében Simonyi István a Közoktatási Főosztály vezető főtanácsosa tájékoztatott a környezeti nevelés jelenlegi helyzetéről, elvárásairól, az oktatóközpontok, erdei iskolák szerepéről, fontosságáról. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről Dr. Szabó Marianne okl. biológus tanár, főtanácsos a Kutatási, Oktatási és Innovációs Osztály vezetője tisztelte meg a rendezvényt. Tájékoztatójában ismertette a Minisztérium álláspontját, elvárásait, a környezeti nevelés tapasztalatait és bátorított az iskolán kívüli lehetőségek bővítésére, kihasználására. A Miskolcon folyó környezetvédelmi és környezeti nevelési tevékenységet Pápai Zoltán a polgármesteri hivatal csoport vezetője mutatta be, visszatekintve az elmúlt 15 évre, az Öko-Kör mindig újszerű kezdeményezéseire: a „Fogadj örökbe egy forrást!” akcióktól a városi Környezeti Nevelési Központ megtervezéséig. A civil szervezetek helye, szerepe a környezeti nevelésben címmel Polák Péter tanár, megyei szaktanácsadó a Miskolci Öko-Kör Fagus Stúdió oktatóközpontjának vezetője tartott gazdagon illusztrált módszertani előadást. Az oktatóközpont gyermek- és diákprogramok mellett részt vesz a pedagógus továbbképzésekben is. Ezen kívül fogadja az egyetemi és főiskolai hallgatókat a kötelező szakmai gyakorlatra. A középiskolák biológia tagozatos és környezetvédelem szakos tanulóit évszakos terepgyakorlatok szervezésével segíti . A konferencia programjában helyet kapott a Miskolcon működő oktatóközpontok tevékenységének módszereinek bemutatása. A Megyei Pedagógiai Intézet Oktatóközpontját Dr. Bodó Pál mutatta be. Machán Jánosné vezető-óvónő a Lórántffy Zsuzsanna Óvoda oktatóközpontját mutatta be. Az 1993. őszén alakult Miskolci Öko-Kör ezen a rendezvényen ünnepelte 15. születésnapját. Balog Ákos az egyesület alapító elnöke foglalta össze az
A konferencia elnöksége
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
elmúlt évek legjelentősebb eseményeit. A gondok, problémák mellett az eredmények, sikerek sokasága jellemezte az eltelt éveket. Egy nemzedék nevelkedett fel ebben a körben. Az alapító középiskolásokból hivatástudattal rendelkező, elkötelezett szakemberek lettek, akik ma az egyesület erejét és hiteles munkájának garanciáját adják. A rendezvény második napja Bükkszentkereszten folytatódott, ahol az Öko-Kör „Holdviola Erdei Iskolájának” programjaival, szolgáltatásaival ismerkedtek. Csoportonként vettek részt a természetismereti sétán, ahol közösen, „diákként” próbálták ki az újszerű élmény- és drámapedagógiai módszereket, játékokat. Délután Miskolc belvárosában folytatódott a szabadtéri program, megismerhették Miskolc nevezetességeit, műemlékeit, amely alapján Miskolc megkapta „A Kultúra Magyar Városa 2008” kitüntető címet. A Vándorközgyűlés az ügyvivőtestület javaslatára négy új taggal bővült. Miután a vezetőség mandátuma lejárt a jelölőbizottság javaslatot tett az új tisztségviselők személyére. Polák Pétert, egyesületünk elnökségi tagját az ügyvivőtestület tagjává választották. Jómagam koromra való tekintettel már nem vállaltam a főtitkári jelöltséget. A közgyűlés után ünnepi gálaműsort adott a Kaffka Margit Általános Iskola tánctagozata, majd a KOKOSZ kitüntetések (az Enikő-díjak) átadására került sor. A közösségnek adható díjat a Miskolci Öko-Kör „csapata” kapta. Vasárnap reggel a Diósgyőri Gimnáziumban a Városi Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást Miskolc oktatási intézményeiben folyó környezeti nevelésről. Ezután a vendégek érdeklődésüknek megfelelően meglátogatták a szomszédos Kaffka Margit Ökoiskolát és a Lórántffy Óvoda oktatóközpontját. A vándorközgyűlés hivatalos zárása a Könyves Kálmán Általános Iskolában volt, ahol Mécs Csaba, a KOKOSZ megválasztott új elnöke így köszönt el a tagságtól: „Viszontlátásra jövőre Mátészalkán!” Balog Ákos ügyvezető elnök
A drámapedagógógiai játék résztvevői
15
ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER
SAJÓ-MENTŐ SZEMÉTSZÜRET Öko-iskolánk (a szirmabesenyői Szinyei-Merse Pál Általános és Alapfokú Művészet Iskola másodszor is elnyerte ezt a címet, megjegyzés: szerk) a Sajó közelében található. Ezen a nyáron kezdeményeztünk egy nagyszabású összefogást közös folyónk a Sajó környezeti állapotának javításáért. Elhatároztuk, hogy a folyó községünket érintő partszakaszát a hulladéktól, szeméttől megtisztítjuk. Kezdeményezésünk kedvező fogadtatásra talált, így ezen felbuzdulva hozzákezdtünk a többi folyómenti település mozgósításába. Felhívó levelet küldtünk 36 Sajó-menti település polgármesterének. Örömünkre 6 településtől (Sajókaza, Vadna, Szirmabesenyő, Sajókeresztúr, Sajópetri, Sajógalgóc) visszajelezés érkezett. Velük tudattuk a takarítási nap időpontját, mely aktuálisan szeptember 3. hétvégéjére, a Takarítási Világnapra esett. Sajnos ez az időpont az esős időjárás miatt meghiúsult, végül szeptember 27-én került sor a „szemét szüretre”. Akciónkat már tavasszal elindítottuk. A helyi lakossággal már akkor tudattuk a szándékunkat
kábel TV-n keresztül. Tanulóink regisztrációs lapon rögzítették a feladatra önként jelentkezőket. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal felvettük a kapcsolatot, tőlük térképeket kaptunk a felkészüléshez. A gátőrökkel is felvettük kapcsolatot előzetesen. Egy helyi vállalkozó felajánlotta a szemét elszállítását, konténereket biztosított. A polgármesteri hivatal kérésünkre „szúróbotokat” csináltatott, az önként jelentkezőknek kesztyűt is biztosítottak, valamint kitűzőket, amire a következő felirat került: „A Sajó barátja”. Ezt mindenki büszkén viselte a takarítás alatt. Az AVE Miskolc Kft. biztosított 50 db zsákot, ami kevésnek bizonyult, további 150-et kellet vásárolni, de ezek is hamar megteltek szeméttel. Az egyik illegális szemétlerakat mellé került a konténer, így a szorgos kezek hamar felszámolták, reméljük végleg. A szeméttel teli zsákok a gáton várták az elszállítást, ami a munka végeztével meg is történt. Nagy volt a lelkesedés a megjelentek körében! 100-nál többen jöttünk össze mindenféle korosztály: óvodások, iskolások, szülők, nagyszülők. Laskó Kuthi Adrienn, a HOLOCÉN Egyesülettől pogácsával kínálta a szüretre megjelenteket és felvilágosító tájékoztatót tartott számunkra az indulás előtt. Előzetes bejárás alapján a kb. 5 km-es szirmabesenyői
partszakaszt teljes egészében megtisztítottuk az akció során. A jobb és bal part határában kezdett a 4 önként szerveződött csoport és úgy végződött, hogy a szembejövő közösségek összetalálkoztak. Jó hangulatban folyt a szemétszüret! Mindez a lakosság körében kedvező visszhangra talált. A „termés” reméljük egyre csökkenni fog! Szívesen eljönnének tavasszal is ilyen feladatra – hangzott a javaslat a jelenlévőktől. Tehát lesz folytatás, remélhetőleg egyszer a szemétmentességig is eljutunk. Felemelő érzéssel tölt el a Sajó-part megtisztult látványa, jó érzés ezek után és fáradozásunk nem hiábavaló! Az „Együtt sikerülhet!” felhívásra eljöttek középiskolás korú volt tanítványok, jöttek a „Zöld óvoda” címet viselők is (óvónők, szülők, óvodások), az „Értékeinkért” helyi egyesület tagjai. A kezdeményezés tehát nyitott fülekre talált és tettekre sarkalt, ami biztatást ad a további feladatokhoz! További tapasztalatcserét tervezünk a többi Sajó-menti településsel is, mert a Sajó megérdemli, hogy összefogjunk az érdekében! – Együtt sikerülni fog! Nagyné Pavlik Olga koodinátor
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN