Megjelenik negyedévente Balázsfalván
Református Egyházközség
RMDSZ szervezet gondozásában
Római Katolikus Egyházközség
III. szám
Mottó:
„Őseidnek szent hitéhez nemzetséged gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!!!”
2007 május 27
ISTENTŐL ÁLDOTT PÜNKÖSDI ÜNNEPEKET !!! Pünkösdi változás
Pünkösd-az Egyházat éltető Forrás
„Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát és szóla…”
A történelem folyamán sokszor feltették a kérdést: meddig áll fenn az Egyház? Sokszor eltervezték a templomok bezárását, sőt sok templomot múzeummá alakítottak, vagy lebontottak. Hangosan hirdették a világ “vezetői” igéretüket: olyan földi boldogságot biztosítanak az emberiségnek, hogy nem lesz semmilyen fájdalom, semmilyen szenvedés, és így az embereknek nem lesz szüksége az őket vigasztaló, segítő Istenre. Sokszor felvetődött a kérdés: meddig áll fenn az Egyház? És el kell ismerni, hogy emberi szempontból jogos volt a kérdés! Már a kezdet is siralmas volt. Az Egyház alapítóját, Jézus Krisztust csúfos kereszthalálra ítélték. Első földi vezetője, Péter háromszor tagadta meg Mesterét. Az első századokban tűzzel-vassal üldözték az Egyház tagjait. Az Egyház történelme kétezer évet ölel át, üldözések közepette. Sokszor úgy látszott, hogy eltűnik a Föld színéről a Krisztusban hívők közössége. Úgy látszik sokszor, hogy Krisztus ellenségei diadalmaskodnak: elégetik a Bibliát, bezárják-lebontják a templomokat. Az Egyházzal kapcsolatban kell beszélnünk egy másik tényezőről: “Az Én Országom nem e világból való” –mondotta az Egyház alapítója. És onnan a MÁSVILÁGBÓL átsugárzik az isteni segítség. Nem ránk erőszakolja segítségét, hanem szeretettel, türelemmel mellénk áll. Úgy, mint földi életében: nem kérte le az istennyilát ellenségeire, hanem apostolait feddette meg.
(Apcsel 2,14/a)
Ha meg akarjuk tudni azt, hogy miért fontos pünkösdöt ünnepelni, akkor először is fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mi is történt valójában pünkösdkor? Megfigyelhetjük, hogy Jézus Krisztus tanítványai valami miatt megváltoztak. Olyan mélyreható változást éltek át, amilyenre életünk során néhány alkalommal a legtöbben vágyakozunk. Jézus Krisztus tanítványai pünkösd előtt tele voltak félelemmel, tanácstalansággal, bizonytalansággal. Összebújtak, bezárkóztak, és mondjuk ki: senkinek sem volt haszna abból, hogy vannak. Pünkösd után azonban ezek az emberek bátran a nyilvánosság elé léptek. Felelősséget éreztek másokért, valami különös szeretet ébredt a szívükben mindenki iránt, és olyan mondanivalóval léptek színre, amit rajtuk kívül senki más nem tudott elmondani, de amire mindenkinek szüksége volt, és ami mindenkin segített. Mi történt közben? Tudjuk az evangéliumokból, hogy feltámadása után negyven napig Jézus még együtt volt tanítványaival és felkészítette őket a rájuk váró szolgálatra. A negyvenedik napon, miközben beszélt hozzájuk, szemük láttára felemelkedett és egy pillanat alatt eltűnt a szemük elől – egy felhő takarta el Őt. Ők pedig ottmaradtak megrémülve, vezető és védelmező nélkül. Mit kell most tenniük? Folytatása a 2. odalon
Folytatása a 2. odalon
Kezdeményezéséért, összeállításáért és megjelenéséért felelős bizottság: Karácsonyi István tel: 0745108220; 0258710284; Németh Ferenc tel: 0746043236; 0258711570;Udvari Ibolya tel: 0741987434; 0258711590;
1
Mindenesetre összejöttek, imádkoztak és nagyon féltek, mert Jézus ellenségei nekik is ellenségeik maradtak és könnyen Jézus sorsára juthattak bármelyik pillanatban. Összebújtak hát és vártak. Várták, hogy Jézus ígérete, melyet nem nagyon értettek,- hogyan és mikor teljesedik be. A tizedik napon, pünkösd napján ezek az emberek egyszer csak kinyitották az ajtót, és kimentek az utcára, ahol akkor rengeteg ember volt, mert Jeruzsálemben nagy vallási ünnep készülődött. Péter nagy bátran és nyíltan beszélni kezdett a sokaságnak, a megfeszített és feltámadott Jézusról. Maguk is csodálkozhattak: honnan vették ehhez a bátorságot? Miért éppen akkor tűnt el belőlük minden félelem? Hogy tudott egy írástudatlan halász olyan erővel prédikálni, hogy a hallgatók jó része, mintegy háromezer ember komolyan vette, amit hallott; ennek jeleként megkeresztelkedtek, hittek Jézusban? S amikor az ünnep után hazautaztak, ők is továbbmondták másoknak azt a jó hírt, amit Jézusról hallottak. Az ő beszédükre is sokan hittek és néhány évtized alatt a Földközi-tenger medencéje tele lett kicsi keresztyén közösségekkel. Akik hittek az elhangzott jó hírnek, azok mind ugyanazon a változáson mentek át. Szerették egymást és az ellenségeiket is; a jómódúak szétosztották vagyonukat azoknak, akik rászorultak és a keresztyén gyülekezetekben nem volt nélkülözés. Mindezt mindenféle szervezés és biztatás nélkül, valami különös, csendes belső indíttatásra. Mi okozta ezt a változást? A Biblia azt mondja: nem mi, hanem ki. Ők maguk is utólag ismerték fel, hogy ez a Szentlélek munkája volt. Pontosan beteljesedett, amit Jézus előre ígért nekik. Amikor például azt mondta. „Erőt vesztek majd, amikor a Szentlélek eljön reátok, és tanúim lesztek az egész földön.” Vagy amikor azt ígérte tanítványainak tőlük búcsúzva: „Nem hagylak titeket árván, eljövök tihozzátok.” Hogyan, miképpen, mikor? „Elküldöm a másik pártfogót, a vigasztaló Szentlelket.” És az mikor lesz, hogyan vesszük észre? Nem tudták a tanítványok, de megjegyezték az ígéreteket, hogy a Szentlélek majd megtanítja őket minden szükségesre. Elvezeti őket a teljes igazságra. Szót ad a szájukba, amikor prédikálnak. „Nem ti lesztek, akik szóltok, hanem a ti Atyátok Lelke szól általatok.” Jézus lakozna bennük? Akármilyen furcsán hangzik is, erről van szó. Jézus maga ígérte: „Amikor eljön a Szentlélek, bennetek lakik, nálatok marad, és eszetekbe juttat bizonyos dolgokat, amiket én mondtam.” Belülről formálja át és kezdi irányítani azokat, akik kapták ezt az ajándékot. Mivel Nélküle semmit sem cselekedhetünk, ami Isten mércéjével mérve is jó lenne, nagy lehetőség számunkra, hogy beengedjük életünkbe Isten Szentlelkét, Aki vigasztal, megerősít, és megbizonyítja, hogy általa csodákra leszünk képesek. Legyen ez a Pünkösd ennek az alkalma mindannyiunk életében! Ámen.
2
Németh Ferenc lelkipásztor
Az Egyházzal kapcsolatban isteni küldetését első helyre kell állítanunk. Már a farizeus Gamáliel kimondotta: “hagyjátok ezeket az embereket szabadon. Hogy ha tanításuk emberi eredetű, úgyis megszűnik. De ha tanításuk Istentől származik, hiába harcoltok ellenük. Sőt, úgy tűnik, hogy Isten ellen tanúskodtok.” Hogyha mindenki ismerné ezeket a szavakat, akkor nem harcolna az Egyház ellen. Akkor megtapasztalná az Egyház üdvöyítő tevékenységét. Akkor tevékeny tagja lenne az Egyháznak. Mire épül az Egyház isteni eredete? Elsősorban alapítója, Jézus Krisztus akaratára! Ezt a közösséget a második isteni Személy alapította. Nincs a világon az emberiség történetében ehhez fogható közösség. Isteni eredetét bizonyítja létezése: senki és semi nem tudta legyőzni. Sem külső, sem belső ellenség nem tudta megsemmisíteni. Mire épül az Egyház isteni eredete? Az érdeklődő ember elolvashatja a Szentírást. Megtudja, hogy az Atya szereti az embert: Egyszülött Fiát adta az emberért! A Fiú szeretetből küldte a Szentlelket, Aki vezeti Egyházát. A jóakaratú emberre nem kell ráerőszakolni ezt a nyilvánvaló Igazságot, hogy az Egyháznak isteni eredete van. Az üdvözülni akaró ember megtalálja hitének alapjait, erőforrásait. Éppen úgy, mint az olvasni akaró gyermek megtanulja az ábécét! Nem kell minden nap bizonyítani a tanító néninek, hogy: kisfiam, ez A, ez B, ez C betű! Az Egyház fennáll, mert isteni eredetű. Isten nem önmagáért segíti Egyházát. Nem azért, hogy legyen, aki dicsérje. Ez talán az ember egyik téves elgondolása. Isten dicsérete által mi emberek leszünk erősek, bátrak “életrevalóak”! mert van Istenünk: Aki szeret, Aki megvéd, Aki gondunkat viseli. Van Istenünk, Aki segít életünket újra kezdeni! Van Istenünk, Aki mindenki Atyja, és ezáltal testvérek vagyunk: nem teszünk rosszat, hanem jót egymásnak! Ezt értse meg minden ember: Isten megvallása, Isten imádása az embert teszi teljes emberré! Mert van Istene, ezért vagyok teljes ember! Az Egyház fennáll, mert Isten szeretete fenntartja. Jézus Krisztus elküldte a Szentlelket az első Pünkösdkor, és újra és újra küldi, hogy ajándékaival gazdagítson. A Szentlélek ajándékai: a bölcsesség, értelem, jótanács, erősség, tudomány, jámborság, isteni félelem. Ezekkel az ajándékokkal teltek el az apostolok, századokon keresztül a Krisztusban hívők. Ezen ajándékokkal erősítve követték századokon át Isten gyermekei az Evangélium tanítását. Meddig áll fenn az Egyház? Isten akaratja fenntartja a világ végezetéig. Azonban gyümölcsöző munkálkodását a Szentlélek adja! Ezért kérjük: Jöjj Szentlélek Úristen, Áraszd reánk teljesen, Mennyből fényességedet! Jöjj el, jöjj el.jöjj el, jöjj el. Jöjj, Szentlélek Úristen! Ámen. Tankó Szilveszter plébános
Szórványgondok a Küküllőszögben „Cogito, ergo sum” – Gondolkodom, tehát vagyok – mondta a nagy francia filozófus, Descartes, valamikor a tizenhetedik század elején. A szórványra vonatkoztatva ezt a gondolatot megtoldanám még egy szóval, így: Magyarul gondolkodom, tehát magyar vagyok. Mert a szórványban élőknek talán legnagyobb problémájuk az anyanyelv megőrzése, használata, gondozása. Gondoljunk csak arra milyen nehéz dolog ez, az olyanoknak, akik nap mint nap más nyelven beszélők között élnek és dolgoznak. A gyermek nem anyanyelvén játszik a szomszéd gyerekkel, sőt még az iskolában is más nyelven tanul. És ez még nem minden. A vegyes házasságban született gyermekek nagy része csak az egyik szülő nyelvét beszéli. Vannak persze esetek, amikor mindkét nyelvet anyanyelvi szinten megtanulják, de ez már a szülők érdeme. Csak tisztelni és dłcsérni lehet azokat a vegyes családokat, ahol a gyermek mindkét szülő nyelvét beszéli. Volt alkalmam olyan beszélgetést is hallani, amikor két testvér az utcán románul társalgott, pedig mindkét szülőjük tiszta magyar. Természetesen szükségesnek tartom az ország nyelveinek tökéletes ismerését, de ez semmiképpen nem jelentheti az anyanyelv feláldozását. Ebben pedig a családon kívül két intézménynek van meghatározó szerepe: az iskolának és a templomnak.
Meg kellene már hallani azt ez intelmet, mert bizony amellett, hogy évről-évre kevesebbet keresztelünk, megtörténik, hogy a konfirmációra a gyermek már nem érti magyarul a kátét. Persze sokan azzal érvelnek, hogy jobban érvényesül a gyermek, ha román iskolába adják. Ezt így nem lehet elfogadni, mert tudott dolog, hogy bármit (reál vagy humánt tárgyat) leghamarabb és legjobban az anyanyelvén tanulja meg az ember. Ha megnézzük a tudományos Nobel-díjasok listáját láthatjuk, hogy sok amerikai Nobel-díjas az alapismereteit a magyar iskolákban sajátította el. Mi lesz tehát a nyelvünkkel, ha nem küldjük gyermekeinket a templomba és nem iratjuk a magyar iskolába? Elsatnyul , elsekélyesedik, tele idegen szavakkal és végül már nem fogjuk megérteni Arany János, Kölcsey vagy Kosztolányi szavait. Ne feledjük tehát: „Nyelvében él a nemzet”! Dr. Biró József
Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükben biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
Emlékezzünk csak Reményik szavaira: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!”
Reményik Sándor 1925
Sándor
3
A játék az különös Déli 12 órától az ötödikben a játék rejtelmeibe merülve arra keressük a választ, hogy mitől különös ez a „gyermeki” tevékenység. Közben arra gondolok, hogy nem lehetnek igazán őszinték, hiszen tudják, hogy a felnőttek azt várják el egy érett ötödikestől, hogy az időt fecsérlő játék helyett a tanulásnak szentelje minden délutánját. Nehezen indul a beszélgetés, de lassan oldódnak a nyelvek s körülbelül öt perc alatt kimerítjük a téma magaslatait és mélységeit: biciklizés, séta, foci, computerezés, egy-egy merészebb kislány bevallja, hogy még babázni is szokott… Ám itt megrekedünk s minden tudományom csődöt mond. Kínlódunk a szavakkal s nyers, száraz verselemzéssé „silányul” az óra. Hazafelé azon tűnődöm, mit rontottam el, s megpróbálom felkutatni saját emlékeim között a játék örömét, varázsát... De nincs időm sokáig merengeni a múlt színein, mert hazaérve (és csak egyetlen perc az iskolától a házig vezető út) a fehér-fekete valóság vár: Radakund fiam a virágaimon próbálgatta fodrásztehetségét, modern punk-frizurát varázsolva szobanövényeinknek. De az olló nem kímélt meg szinte semmit, ami lógott, beleértve a számítógép zsinórjait is. Arra volt kíváncsi – mondja – hogy az olló erősebb-e, vagy az éppen éle közé kerülő „függőségek”. -És miért kellett mindenik virágot levágni, ha már megtapasztaltad, hogy „elvágódnak” – kérdem. -Mert olyan gyönyörű érzés volt, ahogy sercegett.
Milyen hamar elrepül, ha eltiporjuk e dús fantáziavilág lehetőségeit, ha megfosztjuk a gyermeket a mesék, mondókák, dalok, felfedező játékok mesés világától. A világegyetem minden érzelmét felölelő baba-szó tökéletlen szóegyveleggé válik a meséket nem ismerő, Cartoon Network-on felnövő, utcán ténfergő gyermekek szájában. Először csak képtelen megfogalmazni érzelmeit, s lassan elfojt magában minden érzelmet. …nem sokat segít a felnőtt-filozófiám. Szabályokat akarok felállítani, de úgy érzem, a játékhoz szabadság kell, ezért nem tudtuk megközelíteni az osztályban a játék lényegét. A fiúk máris ébredeznek és folytatódik a játék. A nagyobbakkal kedvenc szórakozásunk a szójáték, a fejtörő, a találós kérdés. Istenről beszélgetünk. -az Óvó néni azt mondta –okoskodik nagyobbik fiam- az Istennek nincs szeme, mégis mindent lát, nincs füle, de mégis hall minket… és ugye nincs nadrágja sem, de mégsem fázik a popsija, mert az sincs Neki. Azt hiszem, ebben a pillanatban megtaláltam a játék különösségét: a szabályokban rejlő szabadság csodája ez. Németh Réka magyartanár
Talán csak meg kell próbálni… Íme, az élvezet, a játék öröme! Miközben a három legény délutáni pihenőre térve talán legszebb meséit álmodja újra, azon gondolkodom, hogy vajon hol rejtőzik a játék csodája… Talán az első érintés, az anyaméhben lubickoló magzat játéka, felelgetése az anyai érintésre, a gerincen továbbított becézgetések és dalok csiklandozására adott válasz, a vajúdást követő órák önfeledt keresgélése…Különös játék a magzatmázas gyermek még kaotikus mozdulatainak megnyugtató mozgása, ösztönös reflexének félig emberi, félig állati rándulása. És ettől kezdve játék lehet minden számára és számomra is: felfedezni a világot, a tapintás, ízlelés, az artikulálatlan hangpróbálkozások… a gyermeki gügyögés, amelyben felcsillan az első akarat, dac,keserűség és öröm minden változata, az első kimondott szavak és mondatok varázsa…
4
Az utóbbi időben aggódva tapasztaltam, hogy mindenki panaszkodik: „kicsi a nyugdíj”, „kevés a fizetés”, „régi az autóm”, „szűk a lakás”, „cserben hagyott a legjobb barátom”, „irigyek rám a kollegák és ismerősök”, „hűtlen a párom”, „nem jövök ki a szüleimmel, de ami a legrosszabb, hogy az egészségemmel is gondok vannak”, „A gyerekek, jaj, ők jól lennének, csak éppen a menyem – adott esetben a vejem, egy kicsit más, elidegenítette tőlünk a gyermekünket, pedig mi soha semmi rosszat nem követtünk el még gondolatban sem, és tessék, itt az eredmény”. Szinte ugyanaz a lemez hallható nap mint nap. Az ember csupa jóindulat, csupa jó szándék, és mégis semmi elégtétel. Még véletlenül sem hangzik el egy önvád. Mindig más a hibás mindenért, mi szegény ártatlan alanyok tűrjük a sok frusztrálást. Komolyan belegondoltam, hogy mi is az oka mindennek és akarva akaratlanul egy néhány kérdés villant meg az agyamban:
Vajon ismerem-e önmagam? Tudatosul-e bennem az a mondás, hogy ember hiba nélkül nincs? – és akkor mégis én lennék a kivétel? Megpróbáltam-e bár egyszer, az úgymond „ellenségeimnek” bőrébe képzelni magam? Mit tettem azért, hogy egyik, vagy másik családtag, barát, vagy ismerős belássa, hogy jobb vagyok nála? Segítettem-e önzetlenül ahányszor csak szükség volt rám? Adtam-e anélkül, hogy cserében vártam volna valamit? Hányszor mosolyogtam, vagy kacagtam az utolsó két napban? Tudatosul-e bennem, hogy a negatív hozzáállás milyen ártalmas az egészségemre? Nem tudom, vagy nem akarom látni, hogy minden rossznak van jó oldala is, amiért hálás kellene lennem? Nem ámíthatom magam, hogy én, és csakis én vagyok perfekt, mert ilyen nincs! Legyek őszinte először is önmagamhoz, és akkor más szemmel fogom látni a világot! Mind szülők, nagyszülők, nevelők erre fel kell hívnunk gyermekeink figyelmét, hogy a pozitív hozzáállás a sokat segít abban, hogy életünk teljes legyen. Elhatározom, hogy ma mindenkinek mosolyogva köszönök, senkinek sem panaszkodom, ha szükség van rám, örömmel segítek, senkit sem gúnyolok, pletykálok, nem hazudok, nem lopok, nem dicsekszem. Ha valami rosszat látok, megpróbálok szeretettel segíteni, de ártani semmiképpen. Esti nyugodt perceimben megtartom önmagammal a napi kiértékelést és ha rá is jövök, hogy nem minden sikerült, örömmel tapasztalom, hogy sokkal nyugodtabb vagyok, mint máskor. Nincs bennem az a megmagyarázhatatlan feszültség, és álmaim is nyugodtabbak talán. De megpróbáltam őszintén, emberszerető, segítőkész, becsületes lenni. Lelkileg gazdagabb lettem. Ehhez nem kellett pénz, csupán egy kis akarat és nem is volt lehetetlen. Ha nap mint nap ezt tesszük természetessé válik az ilyen viselkedés. Lehet felfigyelnek ránk és mások is követni fogják példánkat. Szebb lesz a mi életünk, de a körülöttünk lévőkét sem keserítjük meg. Próbáljunk így gondolkodni, és nem panaszkodni, hanem hálásnak lenni minden napért, amelyet megélhetünk, a lehetőségért, hogy másoknak hasznára vagyunk, hogy tudunk mosolyt, simogatást, szeretetet adni. Udvari Ibolya Óvónő
Gyereksarok 1.)Keresd meg a szók ellentétes párját. Ha a kezdőbetűket összeolvasod, egy vers címére bukkansz. Magas ______________________________ Szomorú________________________________ Éber____________________________________ Kicsi____________________________________ Finom, gyöngéd__________________________ Buta____________________________________ Szorgalmas______________________________ Kemény_________________________________ Görbe___________________________________ Szegény_________________________________ Álmos ________________________________ Téli_____________________________________
2.) Kvíz 1. Hol született Arany János? a. Nagyszalonta b. Szolnok c. Miskolc 2. Ki írta az V. László című verset? a. Móra Ferenc b. Arany János c. Móricz Zsigmond 3. Ki írta a Szeretném, ha szeretnémek című verset? a. Petőfi Sándor b. Ady Endre c. József Attila 4. Ki zenésítette meg a Himnuszt? a. Liszt Ferenc b. Erkel Ferenc c. Kodály zoltán 5. Ki írta a Góg és Magóg című verset? a. Ady Endre b. József Attila c. Petőfi Sándor 6. Ki írta a Rómeó és Júliát? a. Agatha Christie b. Hemingway c. Shakespeare 7.Kinek volt a múzsája Losonczy Anna? a. Tóth Árpád b. Balassi Bálint c. Petőfi Sándor 8. Ki írta a Hajnali részegség című verset? a. Kosztolányi Dezső b. Arany János c. Petőfi Sándor Összeállította Hammes Piroska
5
Rendezvényeken való részvételünk Május ötödikén került megrendezésre a IV. Enyedi Gulyásfőző Verseny az RMDSZ és a Bethlen Gábor Kollégium szervezésében. Hirtelen ötlettől vezérerltetve arra gondoltunk, hogy miért ne képviselhetnénk városunkat e jó hangulatot igérő rendezvényen. Tettük ezt annak ellenére, hogy soha nem főztünk még gulyást bográcsban, nemhogy versenyen, de még otthon sem. A szemerkélő eső mintha fenyegetni akart volna, hogy esetleg esővíz kerül az üstbe forrásvíz helyett, végül mégsem kellett kanállal ennünk a szerintünk legfinomabbra sikerült gulyást. A megmérettetésre 13 csapat jelentkezett, a borús idő miatt azonban néhány versenyző inkább konyhában főzte az aznapi ebédet, így csak 7 csapat vett részt a jól sikerült „bulin”. A zsúri elnöke, híres borászunk és költőnk, Csávossy Gyuri bácsi volt, aki Nagy Zsolt Távközlési és Informatikai miniszterrel, Rácz Levente, megyei RMDSZ elnökkel és a város polgármesterével szorgos kóstolgatás után úgy döntött, hogy a kezdő csapat, vagyis a „Balázsfalvi Gulyásfőzők” kotyvasztották a II. legfinomabb gulyást. Ez a verseny újabb erőt adott ahhoz, hogy régi álmunk valóra váljék és idéntől kezdve Balázsfalván is megszervezzük ezt a finom versenyt, ahol nem is annyira a díj a fontos, hanem a részvétel, az együttlét és a jókedv.
Irgum-Burgum Benedek kedves történetét. Reggel egész kis konvoj indult el Balázsfalváról, szinte teljes létszámban vett részt a VI. és VII. osztály. A vetélkedő lényege itt sem igazán a győzelem volt, hiszen mindenkinek jutott ajándék, és minden gyermek azzal a jó érzéssel jött haza, hogy igazán megérte, jó játék volt. A vetélkedő témája a család és az ezen belüli kapcsolatok. A gyermekeknek csoportokra osztva kellett családi jeleneteket, esetleg vitákat előadniuk, lufit borotválni, kérdésekre válaszolni. A jó hangulatot azzal koronáztuk meg, hogy együtt elmentünk pizzázni. Máskor is elmegyünk! Mosoly és könny együtt fogadta a kisóvodások anyáknapi műsorát a balázsfalvi református templomban. A gyermekek nemcsak versekkel, énekekkel és egy csokor virággal köszöntötték édesanyjukat, hanem a Budai Ilona –népballada és a bölcs Salamon döntése –bibliai történet előadásával is. A műsor szívet melengető és meglepő volt, a legkisebbek őszinte vallomásként mondták el a verseket s előadásmódban lepipálhatták volna a nagyokat.
Anyák napja Köszönjük az óvó néni fáradságos munkáját. Németh Réka
Pünkösd Nagyenyedi Gulyásfőző Verseny Amíg az Enyedi Kollégium udvaráról egész a termekig gőzölgött a finom gulyásillat, a kollégium dísztermében javában folyt az „Adj király katonát” gyermekverseny, amelyet V., VI. és VII-es gyermekek számára rendezett ... Ha már versenyről van szó, nehezen telt be a jelentkezők listája. Péntek este lázasan folyt a készülődés, hiszen néhány megadott irodalmni szövegből fel kellett készülnünk a versenyre. Este fél kilenckor már csak pislákolva hallgattuk
8
Szól az ima, zeng az ének, a magasság Istenének. Szemeimből könnyem árad, Testem, lelkem olyan fáradt! Csak a szívem bírja jobban, harangszóra nagyot dobban. Pünkösd-napján száll az ének: Jővel-jővel ó Szentlélek! Páll Tamási Berta Balázsfalva
Hasznos tudnivalók GAZDÁKNAK A kukoricatermesztés feltételei és termesztési technológiái
A kukorica élettani igényének megfelelő valamennyi termesztési feltétel általában csak kevés termőhelyen van meg, legtöbb helyen az egyik vagy másik feltétel nem valósul meg teljes mértékben. A termesztéstechnológia elemeit ezért úgy igyekszünk összeválogatni, hogy csökkenthessük a kukorica növekedését és fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló környezeti hatásokat.A kukoricahibridek genetikai változatossága, a külső feltételekhez való eltérő alkalmazkodásuk lehetőséget nyújt arra, hogy a termőhely adottságaihoz a legmegfelelőbb hibridet válasszuk. A technológia meghatározása és a megfelelő hibrid kiválasztása ismereteinkre épül, nem igényel külön befektetést. Kukorica élettani igénye: talaj, fény, hőmérséklet, víz A kukorica a talaj minőségével szemben igényes, mégis nagyon eltérő típusú talajokon termeszthetjük. A termés eredményét a talaj kultúrállapota, tápanyag-ellátottsága, tápelem-összetétele, víz- és hőellátottsága jelentős mértékben meghatározza. A kukorica kiemelkedő terméseredményt ad a jó vízgazdálkodású, levegős, mély termőrétegű talajokon. Szikes talajokon nem célszerű kukoricát termeszteni, mert a növény szenved, fejlődésében elmarad, sokszor még cső sem képződik. A homoktalajokon a termésünk elsősorban a vízellátottságtól függ. A laza futóhomok alkalmatlan a kukoricatermesztésre. A talaj pH értéke a kukorica szempontjából akkor optimális, ha az 6,6–7,5 között van, de jó termést takaríthatunk be még az 5,5–8,0 pH kémhatású talajokon is. Kukoricatermesztés szempontjából a talaj tömörödöttsége nagyon káros. A kemény, tömörödött talajokon a növények alacsonyak, rosszul fejlettek, meddők lesznek vagy apró, fejletlen csöveket teremnek. Ezt az állapotot jól szemléltetik a kukoricatáblák forgói. Kerülnünk kell tehát minden olyan művelést, ami fokozza a talajok tömörödését, a művelő talpak kialakulását. A kukorica eredendően rövidnappalos növény volt, a trópusokon ma is ezt a változatot hasznosítják. A mérsékelt égövi termesztéshez a hosszúnappalos változat alakult ki. Ha a mérsékelt égövi kukoricát a trópuson akarjuk termeszteni, akkor azok alacsonyra nőnek, tenyészidejük lerövidül, és minimális termést adnak. A mérsékelt égövön pedig a trópusi kukorica igen magasra nő, nagyon későn virágzik, a szántóföldön szinte be sem érik. A kukorica fényigényes. Ha a növényállományban tartósan csökken a fény intenzitása, a kukorica hosszabb tenyészidejű lesz. A fényhez hasonlóan hat a hőmérséklet csökkenése is. Hűvös tavaszi napokon nagyon lassan fejlődik a kukorica, sárgul, szinte semmire sem megy. A kukorica 1 g szárazanyag előállításhoz lényegesen kevesebb vizet használ fel, mint más növények. Ennek ellenére a termés nagyságát a tenyészidő alatti vízellátottság határozza meg. A kukorica a fejlődéséhez a legtöbb vizet a címerhányás és a szemkitelítődés idején igényli, ezért okoz olyan súlyos termésveszteséget a június végi, júliusi aszály. Az utóbbi évtizedek szeszélyes időjárása sokszor egymással gyökeresen ellentétes hatásokat idézett elő. A limitáló tényező miatt a növény stresszhelyzetbe kerül. A termés mennyiségét a stressz nagysága és tartóssága határozza meg. Ezért érdemes tanulmányoznunk azokat a kölcsönhatásokat, amelyek az időjárás, a művelési eljárások és a hibridek között figyelhetők meg.
Talajművelés–kártevők–hibridek–vetésváltás „A jó minőségű talajművelés érdekében alapvetően fontos, hogy milyen eszközt választunk és hogy milyen műveleteket, művelési módot és talajművelési rendszert alkalmazunk, ami számos körülménytől függ (talajtípus, talajállapot, éghajlati-időjárási körülmények, a termesztett növény sajátos igénye, a terület gyomfertőzöttsége, a vetésváltás). A hazánk földrajzi elhelyezkedéséből adódó szemi-arid viszonyok között a talajművelési rendszer tervezésénél fontos a nedvességtakarékos talajművelési eljárások elsődlegessége.” (Nagy J., 2007) A csökkentett talajművelési eljárás alkalmazásának kidolgozását nem a takarékosság, hanem a talajerózió megfékezése indokolta. A talajfelszínen hagyott növényi maradvány megfékezi a talajeróziót, ugyanakkor kiváló életfeltételeket biztosít a kártevőknek. Ha nem szántjuk be a szármaradványt, a következő évben komoly kukoricamoly kártétellel kell számolnunk, mint ahogy az a csökkentett talajművelés esetében elő is fordul. A klasszikus kukoricanemesítés nem tudott molyrezisztens hibrideket előállítani, ezért a mélyszántás nélküli területeken a mollyal szembeni védekezés reménytelennek tűnik. A kukoricamoly nemcsak szártörést okoz, hanem a csövön táplálkozó lárva rágása kaput nyit a fuzáriumos megbetegedésnek. A kukoricamoly rezisztencia kérdését a géntranszformáció oldotta meg. Ott, ahol a molylárva rágása és a másodlagos fuzáriumfertőzés olyan mértékű, hogy a kukorica termése részben vagy egészében fogyaszthatatlan, egyértelműen megváltásnak tekintik a genetikai transzformációval előállított rezisztens hibrideket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenütt molyrezisztens GM növényeket kell termeszteni. Nem kell génmódosított növényeket bevetni ott, ahol a kártevők ellen megfelelő agrotechnikával védekezni tudunk. Ugyanez vonatkozik a rettegett kukoricabogárra is. Szerbiából indult a kukoricabogár európai hódító útra. Ma már nem gond a kukoricabogár jelenléte sem Szerbiában, sem Magyarországon, mert a vetésváltással kártétele megakadályozható. Vetésidő–hidegtűrés–tenyészidő A kukorica optimális vetésideje április harmadik dekádja. Sokszor fordul elő, hogy valamilyen ok miatt ettől az időponttól eltérünk. A több ezer hektáron kukoricát termesztő gazdaságban a gépek kihasználása indokolja, hogy már április elején, közepén megkezdjék a vetést. A korai vetés csak kiváló minőségű, hidegben jól csírázó vetőmaggal lehetséges. A korai vetéssel elvileg a tenyészidőt hosszabbítjuk meg, de ez csak akkor vezet sikerre, ha vetés után meleg az idő, különben vagy lassan és egyenetlenül kel ki a kukorica, vagy ha ki is kelt, nem halad semmire. Sokszor az egy héttel később vetett táblán szebben díszlik és gyorsabban fejlődik a kukorica, mint a korán vetett táblán, ahol megfázott az állomány. A korai vetéshez a nemesítők olyan új hibrideket javasolnak, amelyek csírázása már 6°C-nál megindul. Ebben az esetben a hibridek korai vetését kockázatmentesen tehetnénk meg. Ez ma még többnyire csak ajánlat, a széles körű gyakorlati tapasztalatok még hiányoznak. Az optimális időnél később kényszerülünk elvetni a kukoricát a belvizes területeken. Ma újra igényként fogalmazódik meg a másodvetés, az árpa után is vethető kukorica. A májusi vagy annál későbbi vetésekhez gyors kezdeti fejlődésű, gyors szemkitelítődésű igen korai hibrideket kell vetnünk. A vetés és természetesen a kelés idejétől függően – van-e a csírázáshoz elegendő nedvesség a talajban –, ez a kukorica nagyobb szemnedvességgel szemesként vagy silókukoricaként, esetleg csalamádéként hasznosítható. Lehet-e a repce előveteménye kukorica? Igen, ha a repce vetése előtt betakarítjuk a kukoricát. Ehhez valójában a legkorábbi hibridek jöhetnek szóba, amelyek természetesen kisebb termőképességűek lesznek. E hibridek termesztése akkor lehet gazdaságos, ha nem egy év, hanem több év termesztési eredményét vetjük össze.
9
Viccoldal Nem elég Bankban: - Ötmillió forintot akarok kivenni, készpénzben. - Láthatnám az igazolványát? - Ez a pisztoly nem elég? Nagyon veszélyes Azt mondják, a csókolózás veszélyes. Mindenfélét összeszedhet az ember. - Szent igaz! Én is így szedtem össze a feleségemet. Kölcsön Grün, adnál nekem kölcsön ötszáz forintot? - kérdi Kohn. - Ezer örömmel, kedves barátom. Egy hét múlva találkoznak megint. Kohn megkérdezi: - Grün, nem tartozom én neked ötszáz forinttal? - De igen. - Adjál még ötszázat, és akkor kereken ezerrel jövök neked! - Parancsolj kérlek! Újjab hét után, újra találkoznak: - Grün, nem tartozom én neked egy ezressel? - De igen! - Adj még egy ezrest, és akkor kereken kétezret adok vissza. - Hát, na jó. Tessék! Egy hét múlva újfent találkoznak: - Grün, nem tartozok én neked kétezer forinttal? - NEM!!! Kötéltáncos A rendőr rászól az úttesten tántorgó részegre. - Azonnal menjen föl a járdára! - Arra a keskeny járdára??? Mi vagyok én, kötéltáncos? Kocsmában A kocsmába bemegy a feleség: - Mondja, itt van a férjem? - Nincs itt - felel a pincér. - De még a nevét sem mondtam! - Nálunk soha senki férje nincs itt. Repülő emlős -Pistike, mondj egy repülő emlőst! - Légikisasszony. Anyós viccek Egy férfit az anyósa leküld a boltba zöldségért, de a lelkére köti, hogy csakis szép, tiszta, vegyszermentes terméket vegyen. A férfi bemegy egy bio-boltba, és elkezd a zöldségek között válogatni. Amikor odamegy hozzá az eladó, megkérdi tőle: - Ugye, ezeken a zöldségeken nincsenek mérgező vegyszerek? Az anyósomnak viszem őket. - Nincsenek uram, azokat sajnos magának kell ráraknia Esküvője után kérdezik Kovácsot a kollégái: - Na, milyen a házasélet? - Tudjátok, hamarosan megáld minket az Isten egy pufók, visító, fogatlan teremtménnyel. - Csak nem babát vártok? - Nem, anyósom hozzánk költözik.
10
Éjjel az anyósoddal álmodtam. - És mit mondott? - Semmit. - Akkor az nem ő volt. Orvos viccek A gyógyszerész füstölgő hajjal és fekete, kormos képpel, morcosan megy oda a várakozó ügyfélhez: - Hölgyem, most szépen visszamegy a doktor úrhoz, és elkéri újra a receptet, de ezúttal KINYOMTATVA! A beteg a műtőasztalon fekszik, előkészítve a műtétre. Felnéz, és megkérdezi az orvostól: - Doktor úr, minek az a gumikesztyű? - Tudja, hogy ne maradjon ujjlenyomat. Cigány viccek A kanibál család cigányt akar sütni nyárson. A két kanibál szülő elmegy és rábízzák a cigányt a kicsire, hogy forgassa a tűzőn szép lassan. Mikor jönnek haza látják, hogy a kicsi nagyon gyorsan forgatja a cigányt. Kérdik tőle: - Fiam, miért nem forgatod lassan, ahogy mondtuk? - Mert mikor lassan forgattam, akkor az aljáról lopta a krumplit! A feleség a tükör előtt illegeti magát, és a férjét nyaggatja: - Ugye drágám, sokkal fiatalabbnak látszom a koromnál? A férj leteszi az újságot, szemügyre veszi az asszonyt: - Nos, a bőröd olyan húsz évesé. A hajad akár egy tizennyolcasé. Az alakod meg... olyan 25 évesnek tippelem. A feleség teljesen elolvad: - Jaj, olyan kedves vagy. A férj azonban lehűti: - Várj egy kicsit, mindjárt összeadom. A cigány szemináriumon vesz részt, melyen így szól hozzá a párttitkár: - Ti is kaphattok ingyen telket, mint a tanárok, a törvényben annyi jogotok van mint a tanároknak! Éljetek hát a jogaitokkal! A cigány hazamegy, és otthon kérdezik, mi volt. Mire a cigány: - Azt mondták, hogy mindenki egyenlő, most már mindenki cigány. Rendőrviccek: Egy gyerek odaszalad a posztoló rendőrhöz: - Rendőr bácsi, jöjjön gyorsan, az apám felakasztotta magát! - Micsoda? Hogy engem? - kérdezi a rendőr.
Irodalomból vizsgázik a rendőr, de megbukik. - Mit kérdeztek? - kérdezi tőle a társa. - Azt, hogy ki írta a Himnuszt. - Mi sem egyszerűbb! Valószinűleg a pótvizsgán is ezt fogják kérdezni. A legjobb módszer, hogy írd fel a választ a cipőd talpára. A rendőr megfogadja a tanácsot, és bemegy a pótvizsgára. - Ki írta a Himnuszt? - kérdezik tőle. A rendőr keresztbe teszi a lábát, megnézi a cipője talpát, és így szól: - Adidas.
