232
YASÁBNAPI ÜJSÁG.
iSSSSSSSSSScSSSSSSSSSSSSSSS:
GRÓF
AtiDRAssy GVULA
SEBESÜLTEK ÁPOLÁSÁHOZ
fffffff
szükséges tudnivalók és orvosi könyvek:
MUNKÁI:
Dotunánnláctan A v S r ö s k e r e s z t e s á P o l °D c I C y d p U l u O l d l l i nők tanfolyamán használt betegápolástan kivonata. Ára K 1.80
\
A betegápolás kézikönyve, SÜSSE
K i n e k b ű n e a háború?
Sok
Az 1867-iki kiegyezésről. A r a 4 korona.
A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos sza badságának okai.
Hivatásos betegápolónők és a művelt kö zönség számára. Ajánló sorokkal ellátta Müller Kálmán dr. Számos szöveg közé nyomtatott ábrával. Ára K 8.—
millió ember szenved
A Számos betegápol ók tankönyve. S Ü S : a szöveg közé nyomtatott ábrával.
tyúkszem, szemölcs, bőrkéményedésbe,
A r a 2 korona.
H á r o m kötetben.
lSf/>
Ára K 4.20
Klinikai recipekönyv. S í r t ? í / í í temi klinikák, a budapesti poliklinika és a fővárosi kórházak gyógymódjainak ren delvényeinek gyűjteménye. I L kiadás. Ára K 8.—
holott azoii.tr e «Riabalzsam» 3 nap alatt íaidaiom nélkül, gyö kerestül Kiirtja, ellenesetben pénzt visszafizetem. — Ezrekre menő hála- és köszönöiratok. Ara tégelyenként I •— korona 3 tégely 2'50 • Rlamüvek, Kassa Postafiók 12/30.
A fertőző betegségekről S L t s f i t kezesről. Irta Gerlóczy Zsiqmond dr.
<
Ára K 1.50
Útmutató a hadsebészetben . Prochnov József dr. 96 ábrával és 6 kőnyomatu táb lával Ára K 7.—
A r a 2 2 korona.
A sebek gyógyulása és a sebkezelés. Irta Scháchter Miksa dr. Megrendelhetők:
A száműzött Rákóczi.
Zrínyi Miklós a költő. -
Ára 40
Szerkesztőségi iroda : IV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-ntcza 4.
H O I T 8 Y Egyes szám ára 40 fillér.
Előfizetésiig™ feltételek:} N e g y e d é v r e
PÁL.
BUDAPEST, ÁPRILIS II.
8 0 korona. A tVilágkróniká-val 10 korona, negyedévenként 1 koronával 5 korona. több.
Külföldi előfizetésekhez a postailag meg határozott viteldíj ie csatolandó.
Ára K 4.—
L A M P E L R. k ö n y v k e r e s k e d é s e
Ára 4 0 fillér.
FranklinTársulat kiadása.
SZERKESZTŐ
15. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.)
|S
{
i
i
(Wodianer F . és Fiai) B.-T.-nál Budapest, V I , Andrássy-íit 21. s z á m és minden hazai könyvkereskedésben.
o
<
fillér.' A. F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában B u d a p e s t e n (IV., Egyetem-utoza 4. «z.) megjelent és minden könyvkereskedésben k a p h a t ó :
Kapható minden könyvkereskedésben.
A háború irodalma! A Magyar Könyvtár Az Olcsó Könyvtár újdonságai. újdonságai.
GUBÁNYI KÁROLY
német császár és porosz királynak kilenczven válogatott irása.
Irta Pilch Jenő* honvédórnagy.
Fordította Supka Géza dr.
Szinte uj erőt és reménységét nyújt e könyv, mert részletesen megismertet a mi haderőnkkel.
A nagy német birodalom megalapításá nak érdekes dokumentumai I. Vilmos császár Írásai.
Ára 60 fillér.
usztrália M 16 műmelléklettel, J a térképpel és J oo ábrával. Díszesen kötve ára 9 korona.
AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG HADSEREGE
A MODERN HÁBORÚ ESZKÖZEI Irta Archibald Williams nyomán Sándor Szilárd.
Rendelésnél szíveskedjék lapunkra immun 1 h i v a t k o z n i , imimminim
E könyv óaerxője hét évet töl tött Auáactráliában éá munká jának minden réóctlete ott, eredeti megfigyeléáek alapján kéáaült. Auáatrália történetét, föld- éá néprajzát, táráadalmi viáaonyait ótb. iámerteti áok alapoóáággal éá áaeretettel.
I. V I L M O S
Ára 1
korona.
NAGY P É T E R CZÁR Irta John L Moltley.
Fordította Herkner János.
A háború borzalma és dicsősége ele venedik meg előttünk, h a annak esz közeivel megismerkedünk.
A modern Oroszország megalapítójá nak Péter czárnak életrajzát nyújtja e füzet, de egyben megismertet az orosz nép lélektanával.
Ara 60 fillér.
Ara 60 fillér.
ZEPPELIN
A VILÁGHÁBORÚ OKAI
Irta dr. Mikes Lajos.
Irta Angyal Dávid egyet, tanár. Érdekes leírása a modern háború legfélelmesebb eszközének.
Ara 60 fillér.
Élénkséggel írja le a szerző a világ háború előzményeit s éleslátásával be tekintést enged az események mögött rejtőző okokba is.
Ára 40 fillér. Megrendelhető:
LAMPEL R. KÖNYVKERESKEDÉSE (Wodianer F . i s Fiai) részvénytársaságnál
BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 21. és minden könyvkereskedésben.
SB8MllllllHlili|lg||W||iW||||
NAGYBRITANNIA VESZEDELME A NÉMET VILÁGPOLITIKA Irta Fordította Conan Doyle.
Góth Sándor.
Ara 30 fillér.
Irta Wlassics Gyula.
Ára 20 fillér; E R D E I H A R C Z A K Á R P Á T O K B A N . — Balogh Rudolf,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. IV., Egyetem-ntcza 4. az.
234
VASÁRNAPI_UJSÁ£L
R E G É N Y . IRTA S Z E M E R E GYÖRGY. Az Edus egében, állandó lakója szuggeráló erejének hatása alatt senkinek sem j u t o t t eszébe, hogy a fiatalember földi pályáját, a rögökön szerteleneknek látszó fizikai és lelki kicsapongásainak súlyát centiméterekben, illetve grammokban határozza meg. Edus a vele szemtőlszembe állónak ilyetén kicsinyes merényletét mindenkor meg t u d t a hiúsítani. Edus a jelen levő mindig diktált, csak a távollevő Edusnak nem volt sohasem igaza. Az bolond volt a maga sírját ásó szerencsétlen bolond. Ezt természetesen legjobban t u d t a a fiú maga. S bár általában nem törődött az emberek véle ményével, általa arra érdemesnek ítélt tár saságban gyakran csak azért bontotta ki elméje szárnyait, hogy gyönyörködhessék a győzelmé ben. Most észrevehetőleg különösen ki akart tenni magáért. A társaságnak egyik tagja mindenesetre észrevehette ezt az igyekezetét, észrevette, egy ben rosszalta, a mi abból tűnt ki, hogy idegesen babrált az asztalkendőjével s gyakran össze szorította az ajkát; egyszer végkép megfeled kezett magáról s indulatosan rázta a fejét. Min denki látta s természetesen ismét csak ellenszen vet magyarázhatott ki a fejvetésből. A társaságnak ez az egy tagja Miczi volt. Asztalbontás u t á n a terraszra ült ki az ünneplő gyülekezet. Bár javában sütött a hold, a házi gazda felgyújtatta parkja valamennyi ívlámMiczinek azt diktálta az Ízlése, hogy ne fog lalkozzék többet a vőlegényével, mint a mennyit a dekórum egy menyasszonytól szigorúan meg követel. De még ennél is kevesebbet tett a leány, szinte teljesen kimerítette felsőbbséges pozicziójának előnyeit, azt a kivételes szabadságot, a me lyet az emberektől kivételes kvalitásai fejében tiszteletdíjul kapott. A terraszon nem ült a vőlegénye mellé, jö vendőbeli sógorához szegődött s a szeme tüzé vel, folyton újító alt hangja melódiájával, kábítóan eredeti s mégis tökéletesen plasztikus taglejtésével, beszédje megtévesztő fordulataival úgy elcsavarta a száraz úr fejét, hogy az való sággal megirigyelte Őt a saját bátyjától. — Die Mitzi ist dir zu hoch, — súgta oda ennek elragadtatása egy szabad pillanatában magáról megfelejtkezve — Nein, die verdienst du nicht. (Miczi túlnagy neked, ezt a leányt nébr érdemled meg.) Később az a különös ötlete t á m a d t a leánynak, hogy kivonja a társalgásból s kizárólag a maga szamára kösse le a tiszteletes urat. Félrevonta a papocskát egy sötét sarokba s félóráig beszél tette, lelkesítette úgy, hogy a végén szinte meg részegedett a saját hangjától. — Mária grőfnő, — így köszönte meg a leány kitüntető figyelmét, — úgy mint méltóságod, senki a világon meg nem ért engemet. E g y b e n eszébe j u t o t t , hogy benne rekedtek a tosztjai: eldiskurálta őket a Morvay méltóságos úr. Hogy helyrehozza a mulasztást, kiállt a terrasz közepére s a szürke fejére ömlő villany sugarak árjában elmondta, a mi a szívén feküdt. Guszti ezalatt kiosont az ebédlőbe s egy vö dör pezsgőt és poharakat rendelt a terraszra. «Emelem poharamat — fejezte be köszöntőjét a pap, — poharamat emelem a drága gyöngyre, a melynek értékét csak emeli, hogy a mai nap pal egy hozzá méltó díszes foglalatba került, az én Istenem éltesse Belényessy Mária grófnőt, a női eszményt a ki magában egyesíti Danaé szépségét. Európa báját, Pszikhé varázsát, J u n o okosságát, de szívből üdvözlöm Ottó gró fot is a férfiasság mintaképét. Éljen a nemes főúri p á r ! *í Guszti tekintetes úr idején a kezekbe csem pészte volt az italt, lehetett koczintani. A banális köszöntő által felkavart érzéshul lámok elültével váltig azon mesterkedett Tibor gróf, hogy leendő szép sógornőjét visszakapa rintsa a maga számára. Körültipegte, elállotta az útját, hosszú lére eresztett angol szóval ke
15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
(Folytatás.)
A férfi újra m e g á l l o t t . . . rítette körül, de Miczi most már egyébre gondolt: — Átadta neked Ottó a virághoz fűzött nze.elkerülte a sógor tekintetét s egy ügyes fordu netemet is ? lattal kisiklott a hódolata légköréből. — Azokat a hozzád hasonlító képleteket? — Nem veszi észre, hogy ég a cousinom Igen. szeme, bizonyosan láza van — megkérdezem. _ fgy mondta: ezt a virágot n e m föld ter Edus egy oszlophoz támaszkodva szótlanul metté, nem emberkéz szakította, vannak virá bámult maga elé. Annál beszédesebb volt az gok a túlvilágon is? arcza: (Az a mit ti itt most műveltek, mind csupa — Körülbelül. felesleges banalitás, egyetlen igaz őszinte szó — Akkor ez nekem elég; többet nem beszélek nem válik le ajkatokról, komédiáztok a magatok veled arról a virágról. Jobban megbecsülhetted és mások mulattatására és ámítására, mert rösvolna Miczi, — tette hozzá kijelentósszerfien, — tellitek lelketek mezítelenségeit.) mindig az volt a legnagyobb hibád, hogy n e m Miczi lassan közeledett az ábrándozóhoz, s ez tudtál különbséget tenni virág és virág, erény alatt bátor teli szemmel elemezte annak beszé és erény, b ű n és bűn között; mindig minden des arezvonásait. egyforma volt. Edus nem vette észre. Csudálkozó pillantást A leány meghajtotta fejét. vetett a leányra, midőn az megszólította őt. — Edus, nincs lázad? Hogy érzed magadat? — Edus, még kevésbbé értelek meg, mint A férfi válasz nélkül hagyta a kérdést. eddig, pedig Isten látja lelkemet, szeretném, ha megértenélek s ha te is megértenél en — Te közelítesz hozzám, — mondta, — azt gemet . . . h i t t e m én leszek kénytelen hozzád közeledni. Miczi kissé leejtette szemhéj ját. — A mi téged illet — vágott a férfi a leány — Talán nem a helyes szót használod. Miért szavába — az többé nem lehet; hívtalak ma kénytelen? gammal a kék aetherbe, a rózsaszín felhők mögé, nem követtél, féltél tőlem, gőgös voltál, — — Mert olyasmi motoszkál a fejedben, a mit most már késő: egyszer s mindenkorra eladtad kötelességem megakadályozni. a lelkedet a molochnak, a mi elefántlá b a k o s A leány elámult. jár, de vampirnyelvet hord a torkában, a mivel — Mit tudsz te? kiszívja az agyakból a velőt, a szivekből a v é r t ; Merőn nézte a férfi felkötött karját, mintha elismerem, most még képes lennél repülni, de onnan várná a feleletet. ismerlek, a «szerződés» alól nem fogod magadat — Mindent, —válaszolt E d u s . kivonni, a t e jellemed nem tűri, hogy adós — Mondjad. maradj. — I t t sokan vannak. — Sétálni akarsz velem? Ezt a czélzást már megértette Miczi. Alig — Akarok. t u d t a magát visszatartani attól, hogy ki ne tör — Gyerünk. jön. A férfi lenyűgöző ékesszólása ránehezedett Miczi bejelentette vőlegényének: a tüdejére s megmarkolta a szivét: érezte, hogy — Ottó, sétálni megyek Edussal, négyszem ilyen körülmények között végzetes lehetne rá nézve, ha szenvedelmére hallgatva megkísér közt akarok vele beszélni, tudod miről. tené a férfi támadásának visszaverését. Meg — Tudom, édes Miczi, tudom. érintette a férfi karját. A park eleje ki volt világítva. Eleinte csak ott járkáltak E d u s és Miczi a társaság szeme — Menjünk beljebb Edus, itt figyelnek, a előtt. A társalgást a férfi ujjította meg. sötétbe menjünk. — Miczi, még mindig haragszol reám? Egy sűrű összehajló alléba vezette unoka A leánynak nem volt ínyére ez a banális tufa. bátyját. A holdsugár sem férkőzött hozzájuk, — Miért kérdezed? Ott folytassuk, a hol el megakadt a fák lombozatában. hagytuk. Mit tudsz rólam? — Ne vágj a szavamba, hagyj beszélnem, Morvay megállott s szigorúan a leány szeme Edus, hiszen még nem fejeztem be! — kérte közé nézett. a leány tőle szokatlan alázatossággal. — Először én kérdezek, Miczi. — Fejezd be hát. — Nem haragszom — adta meg magát a — Azt a k a r t a m még mondani, hogy attól a leány, — most már nem'haragszom, mindent pillanattól kezdve, a melyben döntöttem jövőm elfelejtettem. Különben — tette hozzá észbe felől s határozott irányt vett az életem, egy kapva, — miért kérdezed, mikor mindent tudsz? szerre megszűnt lelkemnek minden ingadozása, Edus különös, alig érthető feleletet adott. t u d a t á r a ébredtem annak, hogy kötelességeim — Szeretem a zenét, a hangod zenéjét. A te vannak veled szemben . . . szivedben húrok vannak kifeszítve, meg akarom — Például? még egyszer rezegtetni ezeket az ismerős hú — Nincs jogom rád neheztelni a multakért, rokat. a lelkiismeretem azt diktálja, hogy a j a v a d a t Miczi megértette. Valóságos haragra lobbant. kell akarnom s mindent meg kell tennem az ér — Csalódol, ha azt hiszed, hogy erre képes dekedben. leszel. Azokat a húrokat, jól tudod, rég kitép — Diktál a lelkiismereted!? — kérdezte a tem a szivemből, azaz, igazában nem is szeret férfi. — Arra hallgatsz, attól félsz? Vagy enge telek én téged soha. met sajnálsz? Tisztában vagy-e magaddal? A férfi halkan, gúnyosan kaczagott. — Teljesen tisztában. — Nem szerelemről akarok én veled beszólni— A férfi csendesen ingatta fejét. tulaj donképen nem is beszéltünk arról soha . . . — Nem, Miczi, J u a n i t á n a k van igaza. Miért árulod el magadat, te büszke leány? Miczinek a tánczosnő neve hallatára szinte Miczi érezte, hogy a megpendített hangnem elállott a lélekzete. Maga sem t u d t a volna igaz ben nem bír a férfival. Egész új fordulatot adott okát adni: miért. Hiszen meg akart vele ismer a párbeszédnek. kedni. S íme kínos zavarba hozta már a puszta — Bocsánatot kell tőled kérnem, E d u s . neve is. Fölháborodott, hogy rá hivatkoztak, a — Miért? komédiásnéra, vele a Belényessy leánynyal — Hogy nem vigyáztam eléggé arra a gyö szemben s hogy az a férfi emelte őt a bírójává, nyörű virágra, a mit eljegyzésemre küldtél. a kinek a kettőjük közötti különbséget leg E l t ű n t a szobámból, valaki elvette. j o b b a n kellene éreznie. — Azt senki se vette el, — állította a férfi Ám hamarosan erőt vett magán a leány. h a t á r o z o t t a n ' é s egyszerűen. — Mit mondott rólam — ő ? — Ah, magától csak nem tűnhetett el, — Edus nyugodtan felelt. vélte a leány. — Azt, hogy ha egyszer eljegyezted magadat, — Magától t ű n t el. törődjél csak a leendő uraddal. Miczi nem t u d t a megítélni, lázban beszél-e A leány azonban kifakadt. a férfi vagy gúnyt űz belőle. — Ezt üzente ő nekem általad? Honnan — H o g y a n ? — kérdezte szárazon. vette ezt a bátorságot? Mi jogon . . .?
15. 8ZAH.„1915. Gl^ávFOLTAM.
A férfi közbevágott. — A szerelő, az ösztönös, a féltékeny nő jo gán. Különben — jegyezte meg, — nem üzent neked semmit, egyszerűen elmondta nekem azt a párbeszédet, a mit a vőlegényeddel, hozzá küldött nagyköveteddel folytatott s természe tesen a véleményét sem hallgatta el. Miczi észrevette, hogy elragadtatta magát. Jóvá igyekezett tenni a hibáját. — É n nagyon örülök, — mondta halkan, — hogy úgy szeret, hiszen arra építek; ha te is komolyan szereted őt — folytatta, — vedd el, ' a társadalom elnézéséről majd én gondoskodom... az a nő nem lehet teljesen méltatlan hozzád: barátnője leszek. — Ah, hát ez a czélod? — Egyelőre ez, természetesen közöltem ezt Ottóval is, bár házasságról nem beszéltem neki. A leány megkönnyebbülten sóhajtott fel, mint a kinek sikerült végre ügyeit rendeznie. Méltánylást, elismerő szót, hálát várt a férfitól. Az sokáig v á r a t o t t magára, akkor is csaló dást hozott. — Hogy j u t o t t ez a bolondság eszedbe, Miczi ? — kérdezte keserűen kaczagva — Persze — fakadt ki nyersen — nem ismered a körülményeket, te is csak olyan vagy, mint a többi, azt hiszed, hogy én azt a szegény leányt szeretem, hogy a kedvesem, arra építesz, hogy megvette az érzékeimet, nem tudok tőle elszakadni, életföltételem s hogy az anyagi romlástól, az elzülléstől, mint ti mondjátok, — csak az menthet meg, ha feleségemmé teszem. Miczi őszinte volt, mint a nap. — Igen, azt hiszem. A férfi megragadta a leány karját. — Nos, akkor ide figyelj Miczi és jól jegyezd meg magadnak, a mit mondandó leszek. Ázt a leányt én soha egy pillanatra sem szerettem, csak becsülöm, mert tisztább, igazabb lelke van, mint a boldog erénykoszorús dámák legtöbbikének. Vétkezett, bűnhődött s most ön magát keresi. Testvéremül tekintem s segítek neki: nincs tovább. A leány sokáig hallgatott. Nem hitt a férfi szavának; nem az igazmondásában kételkedett, hanem az önismeretében. — H a segíteni akarsz neki — kérdezte vé gül, — miért hozod lehetetlen helyzetbe? Miért tartod magadnál a pletyka és megszólás czéltáblájául, miért nem segítesz neki a tisztes tá volból? — Mert — válaszolt E d u s kapásra, — mert első sorban arra kell megtanítanom, (ha azt akarom, hogy megtalálja magát), arról kell őt meggyőznöm, hogy boldogulását n e a társa dalomban keresse, mert ott azt soha senki sem kapja meg, hanem a maga öntudatában, lelki békéjében; immúnissá akarom tenni az emberi támadásokkal szemben s ez csak úgy lehetséges, ha megvívja a maga csatáját s győztes marad. A magam képére akarom őt formálni —, foly t a t t a Edus lendülettel, — magammal ragadom őt a kék aetherbe, a rózsaszínű felhők felé, ő követni fog engem oda előbb-utóbb, nem úgy mint te. Az összehasonlítás fájt. Belevágott a leány elevenjébe. De az nem mert fellázadni. Pár lé pést vonszolta vérző szivét, aztán lehanyat lott egy padra. Erősén küzködött a könnyeivel. Nem gondolt most egyébre, csak a sebére. E d u s mellé ült. A sötétben nem látta a leányt, de abból a forróságból, a mi testéből feléje áradt, megérezte, hogy kíméletre szorul. Jóságossá vált a hangja. — Kedves Miczi, tulajdonképen miért törődöl te velem? Nem vagy te nekem semmivel sem adósom, inkább nagy jót tettél velem. Végeredményében neked köszönhetem a nagy hitemet, a szabadságomat, azt a bizonyos kék aethert, a melybe már életemben feljutottam, de testi halálunk u t á n mindnyájunk hazája leszen. Tudom — folytatta, hogy akaratod elle nére futottam meg a nagy karriert, nem a te jószándékod segített hozzá, ellenkezőleg, álta lad történt megaláztatásom váltotta ki belő lem az eget vívó daczot, a mi az élet megismeré séhez vezetett, — de én nem irom azért a te ter hedre, hiszen mégis én vettem hasznát s te buk tál bele. Te ugyan megfordítva látod ezt a két ségtelen valóságot, szerencsétlenséget látsz a földi törvényektől való eltávolodásomban, a miért lelked mélyén magadat okolod, ha nincs is meg a bátorságod hozzá, hogy ezt magadnak
VASÁRNAPI ÚJSÁG. nyíltan bevalld, inkább visszahárítod rám az elképzelt ódiumot. Visszahárítod, de miután nem vagy egészen biztos benne, hogy helyesen ítéltél, gondolsz egy nagyot, így gondolkozol: É n a révbe j u t o t t a m s ez a szerencsétlen fiú to vább rohan a veszte felé; a trónuson ülve mos) . már elég erőt érzek magamban, hogy megaka dályozzam ezt az esztelen vakbarohanást: hát megakadályozom; mert bárha ő egyedül a hibás, mégis én voltam a végzete; nem latolgatok, nem okoskodom: megmentem, hogy könnyítsék lelki ismeretemen . . . H á t édes Miczi — jelentette ki a férfi — itt a nagy tévedés. Te a fuldoklónak nyújtod a kezedet, hogy a partra segítsed, ho lott igazában a felszabadultnak, a magasabb szférákba menekültnek a lábába kapaszkodói, hogy visszarántsd a földre. Jót akarsz és rosszat mívelsz. Hagyj engem Miczi a magam kiszenve dett, megérdemelt ösvényemen haladnom — vé gezte szavait, — lásd be, hogy tévedtél, midőn esésnek ítélted az emelkedést és nyugtasd meg lelkiismeretedet, a mi félrevezetett: — nem a férfi a kit eltaszítottam magamtól, az igazi boldogtalan, hanem én, a ki nem mertem kö vetni őt. Mély csend. Egy kuvik szakította meg a hall gatást, aztán- megjött végre a Miczi szava is. — Én nem vagyok boldogtalan — nyögdé cselte kínosan — én menyasszony vagyok és szeretem a vőlegényemet. A férfi ismét kegyetlen lett. Kiforrott világ nézetében nem adott az önámítás gyengeségé nek helyet. — Nem szereted, — jelentette ki szigorúan. A leány meggörnyedt. — Oh, hogy mondhatsz ilyet! — Nem szeretheted, — ismételte a férfi kí méletlenül, — a te igazi lényed oly távol van tőle, mint földtől a nap. Most már, ha erőlködve is, de kiegyenese dett a leány. — Szeretném tudni, — kérdezte fegyelme egy kétségbeesett nyomásának engedve, — szeretném tudni, mivel szolgáltam rá, hogy a saját lényét megtagadott képmutatónak higyjenek és hogy mit értesz igazi lényem alatt s kihez v a n az közel?! Csak egy szóval felelt a férfi. — Hozzám. A leány felállott; félt. — Vakmerőség ilyet a jegyváltásom napján állítani. Edus ülve maradt. — Vakmerőség az ellenkezőjét hinni, — je lentette ki kíméletlenül, — s ennek a vakmerő ségednek az a szegény férfi fogja megadni az árát, a ki vakon hisz benned, imád, holott gondolat ban ezerszer meg fogod csalni, mint a hogy meg csaltad saját magadat. Most már kezét is tördelte a leány. — Honnan veszed? — lihegte — magya rázd meg nekem. Ne nyugtalaníts, hanem add vissza a szivem békéjét, a miért nekem is meg kellett szenvednem hosszú éveken át s a mit te pár perez alatt oly kegyetlenül elraboltál tőlem. A földi álarcz, a konvenczió maszkja, a tár sadalmi ember gyávaságának a vértezete kez dett lefelé csúszni a szenvedő szépséges leányarezon. Edus merész kézzel odanyúlt s egészen levette. Aztán ismét a szive beszélt, a jóságos, a meleg. — A lelked békéjét — kezdte, — ne nálamkeresd, megtalálod azt magadban is, ha nem rost ellesz a szivek mélyébe nézni s őszinte, be csületes bírálat tárgyává tenni, a mit ott találsz. A férfi kis szünetet tartott. A leány türelmet lenül nógatta. — Beszélj hát, hallgatlak s nem fogok el lentmondani, bármit állítasz is. — A lelked békéjét — kezdte újból Edus, — csak úgy találhatod meg, ha egy vonást húzol eddigi életed értékei és tévedései alá s egy új életet kezdesz. Ügy cselekedtem én is, példa után beszélek. — Beszélj, beszélj . . . — Mindent el kell mondanod Ottónak. A leány közbevágott ijedtében. — Miért nyugtalanítsam a szegény jó embert, hiszen alapjában véve nem csináltam semmit, bűnt nem követtem el! — Annál könnyebb a helyzeted. — De mit mondjak neki, mit? A férfi a leány keze u t á n nyúlt. — Ülj le, majd megmondom.
235 Miczi engedelmeskedett s egy pillanatig a férfi kezében felejtette a maga kezet. — Mondd meg neki — folytatta Edus, — hogy tizenhét eves korodban viszontláttál egy oxfordi buszonkét éves jogászt, az unokatest véredet, a kit utoljára, miután mindig külföldön csatangolt, csak kurta nadrágban láttál. Meséld el neki, hogy a jogász első látásra beléd szeretett halálosnak hitt szerelemmel s egy bét múlva már azt kívánta tőled, hogy örök hűséget esküdjél neki. Ám a milyen erőszakos önhitt legényke volt a jogász, megnyilatkozásában bem igen respektálta azokat az édes formákat, a-miket a közönséges elkapatott úri leányok megkövetelnek/.ahelyett, hogy szemeit forgatva, ténlreesett volna előtted, mint azt ugyancsak közönséges regényhősök csinálják, egyszerűen megfogta a kezedet S mintha máris urad, pa rancsolod lett volna, így szolt hozzád: Miczi esküdjél meg nekem, hogy a feleségem leszel. Te kirántottad a kezedet ós elszaladtál. Én utánad. ((Esküdjél Miczi», «lihegtem», «mert úgy is hiábavaló a vonakodásod, Isten bennünket egymásnak teremtett, a végzetét senki sem ke rülheti el». Te nevettél. É n megfogtalak. ((Es küdjél, vagy éh esküszöm!» ((Bolond vagy, eressz.» Nem eresztettelek, megcsókoltalak. Te mellbelöktél ós ismét kiszabadítottad magadat. Én újra hatalmamba kerítettelek. Erőszakos voltam, mint a hímtigris, a ki inkább széttépeti magát a vetélytársától, mintsem átengedje a párját. Valami végtelennek tetsző erő tombolt bennem, azt hittem, nem egy leányt, de < gr egész világot meghódíthatok vele. Csalódtam. Nem nekem esküdtél hűséget, ellenkezőleg, arra esküdtél meg, hogy sohasem leszel a fele ségem. Erre én is elmondtam a magam esküjét, a mivel megfenyegettelek: ((Esküszöm neked Miczi, hogy tönkreteszem magamat, ha nem leszel a párom; elszórom apai és anyai jussomat. beledülök az élvezetekbe, inni, kártyázni, ti vornyázni fogok, a mit sohasem tettem addig; neki megyek fejjel a falnak, valameddig csak egy csöpp becsületem marad, itt fogok ténfe regni a család szégyenére a földön, aztán fő be lövöm magamat. — Borzasztó, borzasztó — nyögte a leány. — Ne félj ~ nyugtatta meg a férfi, — nem tartom meg ezt az egy eskümet. Jól tudod, nem vagyok én annak a hiúságnak a rabszolgája, a mi embercsinálta erkölcsi törvényekből táp lálkozik. Esküszegő vagyok a szemedben s leszek a vőlegényedében, pont. A lelkem föl ment engemet. — Én is fölmentelek,— mondta mohón a leány. Edus szinte elmosolyodott. — Tudom, Miczi, Ottó is fel fog menteni, azt is tudom. Mindenki fölmenti az esküszegőt, ha úgy jó neki s mindenki elitéli, ha úgy rossz. Nem az a lényeges, hanem az, hogy magadat tudjad becsülni. S ezt csak úgy érheted el, ha mindazt a mit mondtam, meggyónod a vőle gényednek, de egyben bevallód neki azt is, hogy idővel megbántad, a mit ellenem tettél, beláttad, hogy a 'hiúságod, önimádatod kerge tett bele engem abba az életbe, a mit teíaigy elitélsz, nem lett volna szabad engem azzal a mértékkel lemérned, a mit a hétköznapi emberek számára csináltak; beláttad később, hogy nem olyan vagyok, mint a többi földhözragadt, de azért nem volt elég lelkierőd ahhoz, hogy bevallván tévedésedet, megragadd a kezemet, a szerinted örvényben fuldokló kezét s szemébe kiáltsad: Edus, térj vissza hozzám, szeretlek a tied vagyok . . . Ezt — végezte a férfi nagyon komolyan, mind el kell Ottónak mondani .d. hogy nyugodt legyen a lelkiismereted s szived békéjét megtaláld. A leány reszketett, mint a hideglelős. — S ha elmondom mi lesz? — Semmi — válaszolt Edus, — semmi egyébb. mint hogy megtetted a kötelességedet. Miczi mást várt. — Nem fogok tudni a férjem >/< -Miébe nézni, — mondta • kínosan. — ha ugyari ; ra gaszkodni fog hozzám a vallomásom utáhi is. A férfi megnyugtatta. — Ragaszkodni fog hozzád Miczi, és I ságával, szeretetével hozzá fog téged szoktatni, htígy bátran á szemébe nézz. — És — folytatta — hidd el nekem, nem is lesz a férjed bátorítására szükséged, hiszen egy más, egy új Miczi leszel, a ki elfelejtette a régit, midőn legyőzte önmagát: a régi hiúságát, az álszemérmét. (Folyt. *-»•)
>
AZ ÉSZAKI HAKCZTÉKRŐL. 1. Magyar bakák bekvártélyozása a Kárpátokban. — 2. A «Gebirgstran». — 3. 14 éves orosz önkéntes. — 4. Szibériai orosz foglyok.
1. Elfogott orosz gépfegyverek. - 2. Orosz foglyok munkálkodnak. - 3. A fózőláda, melyet akkor használnak, mikor nincs közel konyha. - 4. Köszörülik a kardokat.
I
AZ ÉSZAKI HAROZTÉRRŐL.
I II
237 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM. 15. SZÁM. 1 9 1 5 . 6 2 . ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPLÍ ÚJSÁG. 236 •Ili
15. SZÁM. 1915.
VASÁÉNAPI ÚJSÁG.
238
62. ÉVFOLYAM. 15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
:* ——
ŐRSZEMEK.
AZ ELSŐ UJSÁG EGY TÁBORI KÓRHÁZBAN.
HÁBORÚS HULLÁMOK. — A törökök. —
A török hadsereg modern átszervezése még Abdul Hamid szultán uralkodása idejében : né met munka volt. Goltz basa végezte, a ki most megint igen nagy katonai rangban van Kon stantinápolyban Mehemed szultán oldalán. Állí tólag ő konstruálta meg Törökország védő tervét is, egy Európa felől jövő támadás ese tére. A támadás el is következett. Négy bal káni ország, számra együttvéve sem nagyha talom, rontott neki a török birodalomnak és diadalra diadalt aratva, csaknem Konstantiná poly kapujáig jutott. Nem csodálni való, ha az enlente, de főként Francziaország sajtója boldogan és kéjelegve használta föl az alkalmat, hogy a török bal sikert német kudarcznak, a német katonai rendszer, fölfogás és tudomány bukásának mi nősítse. A tanítványon keresztül a mesterre mondott lesújtó ítéletet. Nem lehetetlen, hogy jóhiszeműen, ö maga mindenesetre nagyon szívesen hitt e megállapítása igazságában és bizakodó lélekkel építette rá a saját remény ségeit. A török magyarázatokat, hogy a há ború teljes készületlenségben lepte meg a bi rodalmat, nagyon könnyű volt elintézni egy szkeptikus mosolylyal. És egy pillanatig mintha maga Törökország is átadta volna magát a szkepszisnek. A német instruktorok helyét an golok foglalták el, mig egy rendületlen biza lom és egy megrendíthetetlen energia, az Enver basáé a régi mestert nem ültette vissza a kathedrába, a melyből nem tanítják, hanem csinálják a történelmet. Ez a mi vulkánikus időnk szaporán dolgo zik. A franczia Ítélettel szemben a németség már tavaly, mindjárt a háború legelején, fran czia földön igazolta magát. Néhány hónappal később, de a tanítvány rehabilitása is elkövet kezett. Törökország kardot rántott és kibon totta zászlaját. Alig pár esztendő előtt a ma
gáénál félszerte kisebb erőtől megverve, megcsökkentve és hátrább szorítva, felszökik és birokra kél a magáénál tízszerte nagyobb erőkkel. Maga ez a jelenség megragadó és végtelenül érdekes. Igaz, hogyha a török nemzet tétlenül marad, a háború végén kegyelemre kiszolgál tatott prédája lesz esetleg annak a győztesnek, a kinek a diadala nekünk is katasztrófa lenne. De beavatkozva e kegyelem lehetőségét dobta a serpenyőbe. Oly elhatározás, a mely leszerelt és enervált nemzettől ki nem telik. Mert ehhez energia kell, bizalom kell, mesés elszántság és életkedv. Ehhez a köziélek frissesége kell, a melyet át tud tüzesíteni akár egy eszmény, akár egy gondolat, akár egy jövendő nagyság elérésének, akár egy nagy múlt megigazolásának vágya. A török erőnek, mint harczi tényezőnek aktuális értékét, majd a mostani háború záró mérlege fogja megmutatni. A múlt adatai nem túlságosan nagy idő határain belül oly nagy külömbségeket tárnak föl, hogy egy középarány megállapítása is szinte lehetetlenség. Negyven esztendővel ezelőtt a hatalmas orosz birodalom a maga erejéből nem tudta legyűrni. Romá niától kellett segítséget könyörögnie. Három esztendővel ezelőtt az apró balkáni államok koalicziója elbirt vele. Meglepetés volt az első eredmény; meglepetés volt a második. Mikor most Törökország egy új próbatétel küszöbére lépett, a bizakodóknak és a kételkedőknek egy aránt volt mire hivatkozniuk. Különben a világtörténet a példák özönével bizonyítja, hogy a nemzeti egyéniségek, mint energia-mennyiségek nem mutatják a követ kezetességnek még azt a mértékét sem, a mit az emberi egyéniségek. A minek a legkinálkozóbb, bár lehet, hogy nem hiteles megfejtése az, hogy minden idő, vagy szabatos abban: minden alkalom változtatja a siker kellékeit és feltételeit. Egy nagy és rejtelmes rendező' művészet operál az események kialakulási fo lyamatában és csoportosítja ugyanazon energia-
ÁGYÚÜTEG EGY FALU SZÉLÉN.
mennyiségeket egyszer diadalra, máskor ka tasztrófára. A magyarázat a döntés után min dig megtalálható: de előtte mindig sejtelem. Ugyanaz a drámairó-tehetség nagy sikert arat és nagy bukás éri, a nélkül, hogy a siker megtanítaná a siker biztosítására, a bukás a bukás elkerülésére. A kalkulálásban mindig marad vagy hozzáavatkozik egy meghatároz hatatlan mennyiség, egy titokzatos tétel: a szerencse vagy a balszerencse. Egy ember, egy gondolat, egy körülmény, egy malheure, egy ráhibázás, egy fordulat, egy ötlet vagy egy elfelejtkezés. Nem merjük azt mondani, hogy véletlenség. De ha a legszabatosabb logi kai folyamat következése is : meglepetés, mert esetleg a szemlélet lehetőségén kivül eső ener giák törvényes érvényesülése. Csak ezzel tudjuk magyarázni, hogy ugyanaz az egyéniség, a fizi kai, az értelmi és az erkölcsi erőknek ugyanaz az összetétele külömböző alkatnak próbáiban egészen érthetetlen külömbségeket mutat. Egy szer ellenállhatatlan, máskor képtelen minden ellentállásra, hogy a következő és sokszor egé szen közeli alkalomban megint az első formáját mutassa. A török erő új és a legutóbbiaknál sokkal nagyobbméretü próbatétele még folyamatban van. A döntés a jövő titka. Annyi azonban már eddig is megmutatkozott, hogy a török lélek megtöretlen. Van szárnya és hite, me részsége és lendülete. Maga föllépésének való sága oly rugalmasság jele, a milyet az utolsó válságban a törökség nem tanúsított. A szellem most másnak látszik, mint a milyen volt a balkáni háborúban. A Dardanellák védelmében és a kaukázusi harczokban a régi török szí vósság nyilatkozik meg: az a tulajdonság, a melynek hiánya a legfájdalmasabb meglepetése volt a balkáni mérkőzésnek. De a török harczos erények fája, úgy látszik, az a rózsatő, a mely a szent varázsige szavára egy éjszakán új, gazdag virágzásba tud borulni. Érdekünk és szivünk kívánsága is, hogy így legyen. Szöllősi Zsigmond.
ÁGYÚ ÁTSZÁLLÍTÁSA EGY RÖGTÖNZÖTT HÍDON,
AZ ÉSZAKI HARCZTÉRRŐL. —TyrmanErbőfölvétele.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
239
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
240
15. 9ZAM. 1 9 1 5 . 6 2 . ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
15, SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
TRÉN EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI VÁROS SZELÉN. EGY N I D A - M E N T I LÖVÉSZÁROK RÉSZLETE.
TÁBORI TŰZNÉL EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI ERDŐBEN. HATVAN M É T E R N Y I R E AZ ELLENSÉG HARCZVONALÁTÓL.
AZ
É S Z A K I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
AZ
É S Z A K I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
241
15. SZÍM. 1915.
242
VASÁENAPI ÚJSÁG.
VASÁENAPI ÚJSÁG.
62. ÉVFOLYAM.
befödték a dogma kemény héjával. A nyom tatott papiros megszámlálhatatlan rétegeit ta pasztották rá — de valahol a lelkek fenekén vagy a föld mélyében van a magva, a mely mez telen, mint az igazság és a mely borzasztóan megfoghatatlan. . Talán a közelgő holnapban, vagy a legköze lebbi évszázadban rejtőzik az a pillanat, a mikor fel fog tűnni minden emberi dolog hori zontján túl. Fel fog emelkedni és a föld fölött világítani, fényesebben, mint a nap. És ez jelenteni fogja az új teremtés napját. A nemzetek tömegei egymás karjába fognak borulni. Soha nem sejtett testvériesség fogja a világ alakját megváltoztatni és a farkas együtt fog legelni a báránynyal. Vagy pedig a meg semmisülés tüzében fog állni a világ. A folyók vértől pirosan fognak folyni. És a megmérhe tetlen és kifürkészhetetlen tengerek biborszinüre fognak festődni. Kinek hogy tetszik. Ez a titokzatos erő parancsolta ennek az öreg asszonynak is, hogy éljen, dolgozzon, gon doskodjék gyermekeiről. Vigyázott arra, hogy az öreg egy pillanatra se jusson nyugalomhoz napközben és ne aludjon éjjel, gondoskodott arról, hogy még az álmai is tele legyenek bol dogtalansággal. Megadta neki azt a geniális képességet, hogy még a szemétből is, maradékok ból és rongyokból, a melyek után csak az éhenhalók kapkodnak, hasznot tudjon kiásni ma gának. Ez hitette el vele, hogy az éhség valami természetes dolog, a rongy ruha, hogy télen meg kell merevedni a hidegtől, nyáron pedig meg kell fulladni fent a pléh-födelek alatt. Hogy mindenkinek joga van őt kihasználni, sérte getni . . . Az volt végül, a mely a papnál és a rendőrnél jobban gondoskodott arról, hogy az öreg asszony ilyen körülmények közt is meg tartsa becsületességét, hogy a kezét ne nyújtsa ki idegen vagyon után, ne mutassa ki túlságo san az irigységét és ne panaszkodjék túlságos hangosan. így történt az a csoda, hogy megélt mosta náig. A gyermekei mindig éhesek voltak, min
logba, elrejtette egy öreg barátnőjénél, a ki hatalmas pártfogók segítségével tíz évt óta élt a nyomorékok menházában, melyet egy lodzi czég alapított. Itt biztos helyen volt. Ki is gyanakodott volna a menház aggastyánjaira és vén asszonyaira, vagy az irgalmas nővérekre, a kik a házat kezelték? A vén asszony az ágya fejénél tartotta a bombát, elrejtve az ágy szal májában. Nem könnyű megérteni, miért egyezett bele a dologba, hogy ilyen veszedelmes tárgyat őrizgessen magánál. Elég az hozzá, hogy ma gához vette és büszke volt rá. Olyan büszke volt, hogy dicsekednie kellett vele a szomszédai előtt jobbra-balra. Az újság, a melyet a vén asszonyok suttogtak egymásnak az éjszaká ban, egyiktől a másikhoz ment, eljutott a férfiosztályba is. Az egész személyzet tudott róla, a szakácsnők, mind. Mindazáltal a titok sér tetlen maradt és nem jutott ki a menházból. Nem laktak ugyan benne meggyőződésszerű forradalmárok, hanem csak fogatlan, elbutult öreg emberek és asszonyok, a kik majd szét estek az öregségtől. Abban az időben azonban a forradalom csírái a levegőben voltak ós a hova estek, megfertőzték a legfeddhetetlenebb embereket is. A járvány különben nem sokáig tartott. Az öreg Czivikné egyáltalán nem volt szocziálista. Sokkal jobban elbántak vele az élet nyomorúságai, semhogy azt hitte volna, valaha is el lehet távolítani a világból a szegénységet és jogtalanságot. A szoczializmus, melyet Sza niszló fia lassankint hazahozott a gyárból, csak megijesztette, mert tudta, hogy a börtönbe juttathatja az embert. Mégsem akadályozta a fiát semmiben, sőt ha kellett, segített is neki. Csak mikor a forradalom kiütött és Szaniszló egy sztrájk után jelentékeny fizetésjavítást kapott, mikor az egész lodzi nép fölemelte a fejét és kezdte felismerni saját erejét, csak akkor kezdett hinni a fiában. Mégis visszakívánkozott a tiszta boldogság nak abba a három évébe. Az a boldogság egy Vasból öntött doboz volt, sárga bőrtokban. szombat este kezdődött, mikor Szaniszló az első Az öreg Czivikné, kit a fia beavatott a do megkeresett pénzét hozta haza. Az öreg asz-
dig betegek, zöld arczuak, himlőhelyesek, görbelábúak és kiveiesedett szemükben ez a naiv kérdés volt: mire való mindez? A gyermekek éltek, a meddig tudtak. Meghaltak sorban, egymás után, egy év múlva, két év múlva. Az anyjuk megsiratta őket és megszerezte a te metésükre való pénzt. Csak Szaniszló maradt meg, beteges ós gyönge gyerek, mint a többi. Tizenöt éves koráig kicsi volt és keveset beszélt. Az anyjának protekczió útján sikerült, hogy bevegyék inasnak a gyárba. Szorgalmas volt és három évig nem keresett semmit, ennie azon ban kellett, mert dolgozott. Az öreg asszonyban már nem volt élet, már az utolsó lyukból fuj tatott ; csak abból a természetfölötti erőforrás ból táplálkozott, a mely már teljesen a semmi ből látszik előbugyogni és a mely valóságos czáfolata a fiziológiának, az energiáról való tanításnak és még sok más szilárdan álló igaz ságnak. Ugyanis már rég meg kellett volna a kimerüléstől halnia és előbb türelme fogytán meg kellett volna bolondulnia. A higiénikus joggal kérdezhette teljes szigorúsággal: hogy merészelsz minden tudomány ellenére élni? A pszihiater a téboly egy nemének nevezné normális elméjét és a speczialista, a ki az ener gia csökkenéseit és gyarapodásait mércsikéli, ha áz egyik oldalon egy ilyen ember roppant munkateljesítményét számítaná, a másik ol dalon pedig összeszámlálná a krumpli, a fekete kenyér, a könnyek, a megalázások és kínok mennyiségét, a melyekkel táplálkozott, kije lentené, hogy az öreg Czivikné tudományos képtelenség és hogy egyáltalában nem is létezik^ Telíát még sokáig megmagyarázhatatlanok kell, hogy maradjanak az elemek, a melyekből bizonyos jelenségek, vagy mondjuk: a szocziális nyomor összetevődik . . . Ez azonban nem tartozik a dologra. Hiszen nem a szocziális élet rejtett misztikumába akarunk behatolni.
LEHMAN AVIATIKUS KAPITÁNY, (A KÖZÉPEN) A KI UTOLSÓNAK JÖTT KI PRZEMYSLBŐL, HOEN TÁBORNONAK ÉS UZELÁC EZREDESNEK A SAJTÓHADISZALLÁSON ELMONDJA A VÁR UTOLSÓ NAPJAINAK TÖRTÉNETÉT. — Jelfy Gyula,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
kor fog végre megszólalni a síp? Mikor fogják a kifáradt szemek elszakasztani magukat a Lengyel regény az 1905-iki lengyel forradalmi mozgalmak munkaasztaltól? A szem alig lát, a fej lehanyat idejébő"l. (Folytatás.) lik, az ujjak megmerevednek. Vigyázz, tartsd a fonalat! Feszítsd ki magadat! Igyekezz, a mes Irta STRTJG A N D R Á S . ter úr idenéz! A mester úr ránéz. Eánéz és int neki. Ki áll A falu vad gyermeke körülnéz a hatalmas városban. A feje szédült, mikor apjával és any hat ellent a mesternek? A többiek irigyelték jával bejött a vámsorompón át a városba. Aztán érte. ö pedig csak félt, mint mindig. a földalatti pinczéből óvatosan kinézett az ud Az öreg asszony kinyújtja a karját. Tapo varra, a hol a városi gyermekek játszottak. gatja a fonalat. Megsimítja. Szabályozza, for Odahaza éhség uralkodik. Az apa munkát ke gatja a gépet, szorosan vigyáz, hogyan fut a res és minden este részegen, üres kézzel tér fonál. Figyel, hogy el ne szakadjon. Hogy el haza. Az anya megbetegszik. Körülötte csupa ne romoljon. Valamit megragadott és mint a idegen, gonosz, haszontalan ember van. És a tébolyban ragaszkodik ehhez. Belekapaszko házak oly roppant nagyok. És a város olyan dik ebbe a vékony fonálba. Talán minden pil rémséges nagy. És annyi sok ember. Túlságos lanatban elszakadhat és ő holtan esik össze sok. A kis lány félt mindentől és a legjobban munkája mellett — vagy pedig rendben fogja azoktól a szörnyű, füstölgő kéményektől, a me tartani műhelyét és még sok évig fog így tovább lyek mindenütt fölfelé merednek, a merre az em fonni, a gyár kórházában, az elmebetegek há ber néz, — mintha rajtuk nyugodna az ég. Nagy zában, a városi fogházban, mindenütt, a hova ságukkal, vérvörös füstjükkel és azzal a csodá a sors veti. A hogy illik egy megbolondult em val, hogy nem dőlnek be, megfélemlítik. Ha berhez ebben a gyapot-birodalomban, ebben a rájuk nézett, a mesék legijesztőbb részletei ju Lodz városában. tottak az eszébe, a melyekben gonosz. szelle * mekről van szó és mindaz, a mit a plébános úr Ezer formája és ezer jelentése van ennek a a pokolról beszélt, hogy a bűnös falusi embere régi szónak: boldogság. Boldog, a ki csak egy ket megijeszsze. pillanatra is egy még oly parányi, nevetségesen Aztán jött a cselédi szolgálat szegény ördö kicsiny sugarát tudja elkapni ennek a messze göknél, a kik kínozták és rosszul bántak vele. napnak. Az öreg Czivikné is megérte a boldog Gonosz, mindig dühös mesternek, csúnya, nyű ságának óráját. Hogy megúnatta magát az gös gyermekek. Egy bénalábú suszter, a kinél Úristen előtt hálálkodásával, — sokkal inkább, csak úgy hemzsegett a sok gyerek, maga egy mint könyörületességért való könyörgésével kegyetlen iszákos. Úgy félt tőle, mint a tűztől. hosszú, kegyetlen életén át. Hálájának nem volt Megtette, a mit parancsolt, de ezzel nem lett sem mértéke, sem határa. Az öröm tudniillik jobb a dolga. Mindig csak ütötte. Ekkor tizen utolsó alkonyodásán jött hozzá egy életnek, a me két éves volt. Az anyja meghalt, az apja valahol lyen születésétől fogva valami átok nehezedett. elzüllött, ő egyedül maradt, mindenkitől félve, Pokoli szüntelen vesződségek után, kegyetlen megpróbáltatások után, aggkorában jó, hihe mindenkinek engedelmeskedve. A fonál, ah, ez a f o n á l . . . A gép erősen fut tetlenül jó idő jött. Istentmegpróbál és meg és a haj%óÉprekei zúgnak, mint a szél. A fonál kísért kikutathatatlan jóságában és aztán tovább fonódik, keresztülfut a hajócskán, fel dúsan megfizet, várakozáson felül. csavarodik az orsóra, egyre vastagabbak lesz De nehéz a jóhoz hozzászokni. Ha valakit nek a hengerek ; te nem jösz velünk, ember, ha az'élet gyermekkorától fogva a munkában tart megszakadsz is bele. A titokzatos szövedék és'egy pillanatig nem hagy fellélekzeni, akkor nem merül ki, annál jobban az emberi erő. Mi összezsugorodik, elszárad és lehull az ember
EGY BOMBA T Ö R T É N E T E .
243
15. SZÁM. 1915. 62. évroLYAM.
ben minden remény és minden elképzelése annak, hogy valaha is máskép lehessen. Ha va laki hosszú éveken át semmi egyebet nem látott, mint a nyomort és a jogtalanságot, annak nehéz öreg korában hozzászokni a bol dogsághoz, a mely hirtelen repül hozzá és min dent egyszerre megváltoztat. De a míg ez a boldogság megjelent . . . Még nem fizették ki az adósságokat, melye ket lakodalmakor csinálniok kellett, mikor Czivik lefeküdt és egy fél évig nem kelt fel. Az asszony munkába járt, a míg tudott, az első gyermeke idegenek házában született, a hol egy sötét zugban laktak. Ekkor akaszkodott belé jük erősen a nyomorúság. Mint a veszett kutya vette az embert fogai közé, tartotta erősen, mérgében darabokat tépett ki belőlük. Czivik felkelt betegségéből, dolgozott néhány hóna pig, aztán megint lefeküdt. Hol rosszabbul lett, hol jobban, csaknem meghalt és ismét életre kelt. Jött a második gyerek. A harmadik, a negye dik. Végre igazán meghalt Czivik. Az asszony özvegyen maradt négy gyermekével, ebben az áldott Lodz városában. Hogyan élt, hogyan tudott magán segíteni, azt a jó isten tudja. Az az élet nagy titkainak egyike, a melyek előtt'az ember tanácstalanul áll meg. Bámulat és borzalom fogja el az embert. Lehet miatta panaszkodni, lehet dühöngeni, a kezünket tör delni, ököllel fenyegetőzni. Lehet csodálni a proletárfaj életerejét, de nem lehet nyomára jönni, honnan származik ez az erő. Meg is lehet a tömeget vetni, a mely ilyet elvisel, a nélkül, hogy gyilkolna, hogy ezt az egész kultúrát füstben emészsze fel. Mindezt meg lehet tenni. De megérteni nem lehet. Ezen a titkon alap szik a világ. . Ez az, a mi mint egy alapkő bele van falazva a gyárépületek, paloták, bankok alépítményébe. Ezen^emelkedik fel~a királyságok hatalma, a családok szerencséje, a kultúra erényei, minden haladás *és minden szépség.' Kemény, mint a szikla. Semmiféle módszer nem tudja megrágni. A szocziológus tanácstalanul jár körben körü lötte. A költő elálmélkodva áll meg és sír. Az utópisták behálózták álmaikkal. A vallások
J*Ífc
jp**».
HUSZÁR-ŐRJÁRAT EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI ÚTON. -
Jelfy Gyula,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
15.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
244
SZÁM.
1915.
62;
ÉVFOLYAM. 15.
1. Drótakadály. — 2. Automobil-park. — 3. Egyik tábori kórházunk épülete Orosz-Lengyelországban. — 4. Sebesült szállítás. AZ
zony sírva fakadt. E g y rubelt misére adott, a melyet áhítatosan hallgatott végig, az örömtől sírva és szakadatlan suttogó imában fejezve ki háláját istennek. Bocsánatért esdekelt min den bűnéért, panaszaiért és siránkozásaiért, gőgjéért, mulandó j a v a k r a való vágyódásaiért, irigységeért a jóllakottakra és ezenkívül mind azért, a miért a gyóntatói megrótták. Az öreg asszony kipihente magát, — először életében. Alig t u d t a elhinni és ez a nyugalom kínozta, csodálkozásba ejtette és időnkint ré mülettel töltötte el. A tia nem engedte meg, hogy kereset u t á n nézzen. Nem volt tehát egyéb dolga, mint elkészíteni az ételt, kicsit varro gatni és a szobát kitakarítani. Mindenek előtt a gond hiányzott neki. Nyomasztónak érezte, hogy a fejét nem nyomja gond. Nem bírta fel fogni, hogy minden megvan, hogy összetett kézzel ülhet óraszámra és hogy át aludhat) a az éjszakákat. Hogy üldögélhet a templomban, a meddig jól esik, látogatásokat tehet barátnői nél és nézheti a mások nyomorúságát. A lelki ismerete szemére vetette ezt a dúslakodást és isten büntetésével ijesztgette. A sejtelme azt súgta neki, hogy ennek a jólétnek hamar vége lesz, kell jönni valami szerencsétlenségnek, va lami betegségnek. — Túlságosan j ó ! Nagyon is j ó ! -r- panasz kodott. Végre azonban mindenhez hozzászokik az ember. Az idő elmúlt és az öreg asszony kezdett már feleséget keresni fiának, de egyik sem lát szott elég jónak hozzá. Szaniszlónak meg nem volt sürgős — nagyon sok nu'is dolga volt. So káig nem értette az öreg asszony, mivel foglal kozik, míg aztán egyszer eljöttek Szaniszlóért a czimborái. És egyszerre úgy érezte magát, mintha a régi élete megint a szemébe nézne. — Mit csinálsz t e ? — kérdezte. — Azt, a mit kell. Magának nincs feje az efféléhez, anyám. Nekem kell tudnom. — Elfognak, megkínoznak, Szibériába hurczolnak. •*=- ^Maga, anyám, nem volt szocziálista és mégis jobban megkínozták ebben a Lodz váro sában, mintha Szibériában lett volna.
É S Z A K I H A R C Z T É E R Ő L . — Petrovits Henrik fölvételei.
— Az istenért! Mit merészkedtek tenni, ti ostobák? — Mindent. Vagy mi megyünk a pokolba, vagy a kapitalizmus. Fogat fogért. í g y v a n ez most az egész világban és így v a n jól. Az öreg asszony megpróbálta meglágyítani a szívét. — Mi lesz én belőlem? É n már n e m tudok dolgozni! Öreg vagyok, el vagyok n y ű v e ! Épen arról van szó, hogy senki öreg korára segítség nélkül ne maradjon. Erről v a n szó és úgy is lesz. Addig szenvednünk kell. Legyen maga is türelemmel, anyám. Nem az én hibám. Ilyen a világ. Akkor volnék hibás, ha tétlen ma radnék, csak önmagámra vagy magára gondol nék. H a minden munkás csak j ó fiú volna, ak kor a világ nem mozdulna előre, ezt be kell látni. — Oh fiam, fiam . . . J ö t t a háború és erre a forradalom, a nagy sztrájkok, a véres tüntetések. A nyomor ós jog talanság mély iszapjából egy rejtelmes szörny t á m a d t fel, a sötét mélységek megelevenedtek és hallatlan eseményeket, különös dolgokat, nagy tetteket ós nagy gonosztetteket kezdtek okádni magukból. Egyik nap a másik u t á n új meglepetéseket hozott. Mind sajátságosabbá alakult a szocziális élet alakja és az emberi lélek formája. A munkás maga is csodálkozott rajta. Csodálko zott az ellenség, csodálkoztak a pártok, melyek állítólag mindent vezettek. Fényes nappal, a legteljesebb nyilvánosság előtt olyan dolgok történtek, melyekben senki sem mert volna hinni. De m á r egy nap múlva megemésztette őket a világ, el is felejtette és ment tovább. Minden lehetségesnek t ű n t fel, minden szük ségesnek látszott. A régi világ egekig emelte panaszait. A hatalmasok féltek ós merészek lettek, a kik azelőtt sohasem mertek. Minden a feje tetejére állt. Eend és nyugalom el volt pusztítva, jog, erkölcs, tekintély lábbal tiporva. Az egyik azt mondta, ez a világ vége, a másik, hogy még csak most kezdődik. Senki sem ér t e t t semmit. Csak várták a holnapi napot. A publiczisták nem tudták, mit Írjanak, a nemzet vezetői, mire ügyeljenek. (Folyt, kör.)
SZÁM.
1915.
62.
245
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
ÉVFOLYAM.
harczoló előretolt csoportjainkat kissé visszavon juk. Az uzsoki szorostól északra állásaink ellen intézett támadásokat véresen visszavertük. Most már a Przemysl előtt állott összes orosz erők had osztályai mind a kárpáti harcztéren vannak. Harczterünk többi pontján, valamint a németek harczai ban nyugalom van. A nyugati harcztéren a belgák egy kísérlete a Hoek kolostor-major visszafoglalá sára meghiúsult, a Bois de Prétreben a francziák egy előretörést kísérlete sikertelen maradt, Mühlhausentől nyugatra, Niederaspach mellett és ettől délre a francziák támadásait visszaverték. Április 4. A Kárpátokban a harczok a Laborcz • völgy mindkét oldalán levő magaslatokon tovább folynak. A keleti kisérő magaslatokon április 3-án végrehajtott ellentámadásunk az eddig hevesen támadó ellenséget több állásából visszavetette. Vi ravától keletre is visszavertünk egy erős orosz tá madást. E harczokban 2020 oroszt fogtunk el. Az uzsoki szorostól északra az oroszok ujabb táma dása rövid küzdelem után meghiúsult. A németek Augusztov környékén orosz támadásokat vissza vertek. A nyugati harcztéren az Yser-csatorna mentén Dixmuidentől délre a németek a nyugati parton elfoglalták a belgáktól megszállott Die Graehlen helységet. A Bois de Prétreben franczia támadásokat visszavertek. A török flotta Odesszá nál két orosz gőzöst (<
április 5-én német csapatok és a mi csapataink az oroszok erős hadállásait elfoglalták és 5040 oroszt elfogtak. A szomszédos terepszakaszokon az oro szok több heves támadását nagy veszteségeik mellett véresen visszavertük és további 2530 oroszt fogtunk el. Délkeleti Galicziában az Ottyniától északra eső magaslatokon az ellenség egy éjjeli támadása meghiúsult. Április 4-én Usczie-Biskupietől délnyugatra az ellenségnek a Dnyeszter déli partjára megkísérelt előretörése alkalmával az orosz Sándor-gyalogezred két zászlóalját megsemmisí tettük. A németek ellen Kalvarjától keletre és délre, valamint Augusztovtól keletre intézett orosz támadások sikertelenek voltak. A nyugati harcz téren a francziák a Maas és Mosél'közt élénk te vékenységet fejtettek ki. Nagy. erők latbavetésével és nagyszámú tüzérséggel Verduntól északkeletre, keletre és délkeletre, valamint Ailly, Apremont, Flirey mellett és Pont a Moussontól északnyugatra támadtak. Nagyon heves harczok folytak, de a francziák sehol sem vivtak ki jelentékenyebb sikert. Április 7. A kárpáti arczvonalon tovább folynak a harczok. A Laborczvölgytől keletre fekvő magas latokon foglyul ejtett oroszok száma további 930 em berrel növekedett. E harczokban 2 ágyút és 7 gép fegyvert, továbbá nagymennyiségű hadiszert, közte 5000-nél több fegyvert is, zsákmányoltunk. Délkelet-Galicziában csak helyenkénti tüzérségi harcz volt. A déli hadszintéren Orsova nyilt városnak április 6-án történt ujabbi lövetését Belgrád rövid ideig tartó bombázásával viszonoztuk. A nyugati harcztéren a németek az április 5-én megszállott drie-grachteni majorokat, a melyeket az ellenség a legnehezebb tüzérségi és aknavető-tüzeléssel össze lövöldözött, tegnap este ez okból feladták. Az Argonneokban egy támadás a német vadaszok tü zében összeomlott. Verduntől északkeletre, Verdim től keletre és délkeletre az ellenséges támadások egész sora rendkívül súlyos veszteségek mellett meghiúsult. A Combres-magaslaton két franczia zászlóalj megsemmisült. Ailly mellett a németek ellentámadást intéztek és az ellenséget régi állá saiba visszavetették. Apremontnál sem ért el az ellenség semmi sikert. Épp úgy teljesen meghiú sultak más franczia támadások Flirey mellett is. A Bois de Prétre nyugati szélén a német zászló aljak egyike szuronyharczban visszavetette a 13-ik franczia ezred jelentékeny erőit. A Hartmannsweilerkopfon április 6-ika délután óta erős hóvihar daczára harcz folyik. A németek orosz területre Andrzejevo felé való előretörése alkalmával 30 kilo méternyire Memeltől délkeletre, a német lovasság megsemmisített egy orosz zászlóaljat, a melyből
A HÁBORÚ NAPJAI. Április 1. A keleti Beszkidekben, a Laborcz völgyben több orosz éjjeli támadást visszavertünk. A lupkovi nyereg és az uzsoki hágó közt a nagy számú magaslati állásért tart a harcz. Orosz-Len gyelországban a Pilicza-menti Inovlodznál nagyobb orosz csapatok támadásait, midőn akadályaink elé értek, súlyos veszteségeik mellett visszavertük. A déli harcztéren Orsova nyilt város márcz. 31-én délután történt lövetését Belgrád bombázásával viszonoztuk. A németek Oposznónál orosz táma dásokat visszavertek s Skiernieviczétől délkeletre meghiúsították az oroszok átkelési kísérleteit a Bavkán. Márczius hó folyamán összesen 58,800 oroszt fogtak el, 9 ágyút és 61 gépfegyvert zsák mányoltak. A nyugati harcztéren Pont á Moussontól nyugatra, a Bois de Prétreben a harczban szünet állott b e ; egy keskeny helyen a francziák behatoltak a németek legelői levő árkaiba. Lunevilletől északkeletre és keletre előőrsi csatározá sokban a francziák jelentékeny veszteségeket szen vedtek. A Fekete-tengeren az orosz flotta jelenté kenyebb eredmény nélkül bombázta Zimguldak, Eregli és Kosluk török városokat. Április 2. A keleti Beszkidek vonalán, minthogy az oroszok összes támadásait véresen visszautasí tottuk, általában nyugalom van. Az ide keletről csatlakozó szakaszokban, a hol nagy orosz erők t á • mádnak, folyik a harcz. A Pruth és a Dnyeszter közötti orosz határon az oroszoknak túlerővel vég hezvitt támadásait visszavertük, az ellenség nagy veszteségek után mindenütt visszavonulásra kény szerült és főként legdélibb szárnyunk elől ménekülésszerüen hátrált. A Nida alsó folyása mellett az oroszok egy éjjeli támadása leghatásosabb tü zelésünkben összeomlott. A németek harczaiban a helyzet változatlan. A nyugati harcztéren a Maas és a Mosel közt heves tüzérségi harczok folytak. A Bois de Prétre mellett és az erdő belsejében a gyalogsági harczok egész.éjjel tartottak. Az erdő től nyugatra a francziák támadása a német tüze lésben összeomlott s ellentámadásban, nagy veszte ségek közt régi állásaikba vetették vissza a francziákat.
természetei
ég vényes
SAVANYÚVÍZ
Most jelent meg! GUBÁNYI KÁROLY
usztrália
•M
16 műmelléklettel, i a térképpel és i oo ábrával. Díszesen kötve ára 9 korona.
Diana Fegyver atelier
A. Jos. DeconrnY, H e r s t a l é s A . , L e n e
Herény,
A harcztereken hősi halált haltak: PAULUS JÁNOS, a 65. gyalogezred századosa az északi harcz téren. — Pittingeni PITTNBR GOTTFRID, a 7. tá
bori tüzérezred kapitánya, a harcztéren szerzett betegségében, Budapesten. — Ótsai KOMÁROMY EDÖMÉR kapitány, a signum laudis stb. tulajdonosa, a 22. számú vadászzászlóalj parancsnoka, Wola Mihovánál, a midőn zászlóalját a sokszoros túl erővel támadó oroszok ellen rohamra vezette, csa pata élén hősi halált halt. — CBEPY ZSIGMOND, a beszterczebányai 16. honvédgyalogezred főhad nagya a harcztéren szerzett betegségében Ujszandeczben. — Dr. KOSNER MIHÁLY, az 5. ulánusezred-
hez beosztott ezredorvos, 28 éves korában az harcztéren. — MLADONICZKY
északi
E könyv ázerxője hét évet töl tött Auáztrdlidban éá munká jának minden részlete ott, eredeti megfigyeléáek alapján kéáaült. Auáatrália történetét, föld- éá néprajzát, tárdadaimi viáaonyait átb. iámerteti áok alapoááággal éá áaeretettel.
LÁNGH ISTVÁN joghallgató, a ki a nagyváradi 4.
honvédgyalogezredben mint önkéntes tizedes szol gált, az északi harcztéren. — FORSTER GYULA, a 48. gyalogezred önkéntese, a Hagenmacher-malom tisztviselője, a szerb harcztéren még múlt év no vember 28-án hősi halált halt. — GAJZÁOÓ KÁROLY, a 101. gyalogezred tartalékos zászlósa 28 éves korá ban a kárpáti harczokban szerzett betegségben meghalt a homonnai járvány kórházban. — HEMERT KÁROLY orvostanhallgató a 3. számú bosnyák gyalogezred hadapródjelöltje a Bystre falu mellett vívott éjjeli ütközetben. Elhunytak még a közelebbi napokban : LÁNSZKY JÓZSEF 1848—49-iki honvédfőhadnagy, mérnök, 91 éves korában, Nagyváradon. — KALLA MIHÁLY, volt 48-as honvédfőhadnagy 90 éves korában, Bimaszombaton. — Báró CSÁVOSSY BÉLA, m. kir.
udvari tanácsos, hosszú időn át országgyűlési kép viselő és a képviselőház volt háznagya, 68 éves korában, Budapesten. — VESZTER IMRE, volt kép viselő Baján, 78 éves korában. — SCULTÉTY GYULA, Szabadka város nyűg. földkönyvnyilvántartója, 75
Saját érdekében tegyen egy kísérletet az uj szab. amerikai impregnált
FÉMTISZTITÓ
K e n d e l é s e k n é l szíveskedjék lapunkra hivatkozni.
1
Amputált Ön? Akar e l e g á n s , a ezélnak tel j e s e n m e g f e l e l ő műlábát v. műkezet ? Kz esetben szíves kedjék b i z a l o m m a l a 3 5 é v óta f e n n á l l ó , legjobb hír n é v n e k örvendő KELETI I. budapesti orthopádiai m ű i n t é z e t h e z fordulni. :: :: ::
étvágytalanság, ren detlen emésztés és g y o m o r g y e n g e s é g ellen.
minden L A M P E L R. K Ö N Y V K E R E S K E D É S E
gyógytárban valamint
(Wodianer F. i s Fiai) részvénytársaságnál
Rozsnyay Mátyás
B U D A P E S T , VI., ANDRÁSSY-ÚT 2 1 .
Arad, Szabadság-tér 8.
és minden könyvkereskedésben.
Keleti mi lábai és mükezei, járó s támgépei a legjobbak. Elegáns, könnyű járás! Kifogástalan technikai kivitel! Mérsékelt árak!
Étkezés közben véve, megóv
Kapható:
KENDŐVEL.
E l ő n y e i : Bárminő fémtárgy gyors és egyszerű keze lésben hónapokig tartó t u i ö r f é n y t nyer. Minden eddigi tűzveszélyes folyékony fémtisztitót fölülmúl. Sohasem szárad ki, nem koptat, nem horzsol, olcsó és azdaságos. r.ra 96 üli., 5 0 üli., és 1 kor. Mindenütt aphato. — Kereskedőjénél kérjen In gyen mintát. POEAKTÁB: rOBSTNEH JÓZSEF GTAB9SNÁI. BUDA PEST, IV. KEB.. BEALTANODA-ÜTCZA 4 . S S .
ROZSNYAY PEPSIN BORA.
a gyomorterheléstől. Egy üveg ára 3 k o r . 2 0 fill.
BOLDIZSÁR,
letenyei osztálytanító, a veszprémi 81. honvéd gyalogezred hadapródja, a harcztéren szerzett súlyos betegségében Bécsben, 28 éves korában. — VÁCZY JÓZSEF kadétőrmester a kárpáti harczok során. —
f
Legolcsóbb gyári árak. Utolérhetlen olcsó.
Árjegyzéket t e s s é k kérni.
HALÁLOZÁSOK
Kellemes izü, kiváló jó hatású szer
Megrendelhető :
Április 3. A keleti Beszkidekben csak a felső Laborcz-völgyben és a Viravától délre fekvő ma gaslatokon vannak harczok. Újonnan harezba- ve tett orosz erősítések arra kényszerítettek bennün ket, hogy a Cisnától és Berechy Grntól kétoldalt
iGotltöid Undor
egy parancsnokot, hat tisztet és 860 főnyi legény séget elfogtak. Egy másik orosz zászlóaljat, a mely az ellenségnek segítségére sietett, visszavertek. A németek vesztesége hat halott. A Kalvarjától keletre és délre, valamint Augusztovtól keletre fekvő német állások ellen intézett orosz támadá sokat visszaverték.
Azonkívül gyárt és raktá ron tart: Testegyenesitó Több évi jótállás. gépeket, orthopad nüfűzö ket, Csász. és kir. szabadalmazott sérvkötéket, haskötőket, gummiharisnyákat. valamint ai összes Keleti-féle m ű l á b a k .
b e t e g á p o l á s i C l í k k e k e t . — 3 0 0 0 ábrával ellátott legújabb árjegyzéket i n g y e n é s bérmentve k ü l d :
Keleti J.
testegyenesitő gé pek é s gummiárrik
gyára Budapest, 17., Koronaherezeg-a. 17.
^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ K ü l ö n n ő i osztály (női k i s z o l g á l á s ) Koronaherczeg-nteza 14—
15. SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
246 éves korában. — SZÖLLŐSY ISTVÁN, gödöllői királyi
közjegyző 67 éves korában. — Szulyói és káromi
A ccVASÁHNAPI U J S Á G »
SZULYOVSZKY ÁRMIN, honvédezredes, 60 éves korá ban, Nyitrán. — TURCSÁNYI DEZSŐ, székesfővárosi
62-ik évfolyama.
tanár, 60 éves korában, Budapesten. — PALESCO OTMÁR, a szegedi vasút középponti leszámoló-hivatalának főnökhelyettese, 60 éves korában. — HÓBOR KÁLMÁN, decsi patikatulajdonos, 50 éves korában,
A « V a s á r n a p i U j s á g » a legrégibb ma gyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes
gazdasági előadója és gazdasági egyesületének tit
s több mint másfél e z e r k é p p e l , legjelesebb hazai iróink és művészeink közreműködésével jelen meg.
kára, 58 éves korában. — MOHAI LAJOS, Székes
fehérvár tanácsosa, 53 éves korában. — NÉMETH JÁNOS, Sümeg város plébánosa, szentszéki ülnök, 54 éves korában. — REUSS EMIL, Máv. gépgyári CSIK MÁRTON, nyűg. vasgyári főmérnök, 45 éves
korában Budapesten. özv. LUBIK MIKLÓSNÉ magánzónő, 78 éves kora ban, Budapesten. — ö z v . GRUM IVÁNNÉ, szül.
Előfizetési
Dobos Jolán, 43 éves korában, Budapesten. — Özv. GYÖNGYÉLYI
JÁNOSNÉ, szül. vizkeleti F e -
KORDIN MÁRIA, a magyar királyi Opera nyűg. tagja, Budapesten. — GYULAI-FODOR DÁNIELNÉ
szül. Gyulai Aranka, Gyulai Pál leánya, Budapesten.
EGYVELEG. * Bűvészek klubja alakult legutóbb Londonban és már meg is nyitotta helységeit. A klubnak mintegy kétszáz tagja van, a kik részben profeszszionátus, részben amatőr hivei a bűvészeinek. A klubhelyiségekhez tartozik egy bűvészeti mú zeum, egy 500 kötetből álló bűvész-könyvtár nemkülönben egy nagy kísérleti laboratórium, a hol uj trükköket próbálnak ki. * A legújabb kor csodái. Egy amerikai lap meg szavaztatta mintegy félmillió olvasóját, hogy sze rintük a legújabb kornak melyik a hét legnagyobb csodája. Legtöbb szavazat jutott sorrendben a következőknek: a dróttalan táviró, a telefon, a repülőgép, a rádium, a fertőtlenítő szerek, a szín képelemzés és az x-sugarak. Seravallo trlesti gyógyszertár adománya.
faiskolák és s z ö l o o l l v a n y l e l e p e k Tulajdonosok:ifj. 1MBRQSI M.tiFischerL. Örökösei.
NAGYENYED
1 14—b3 (M—13) 2. R13-fl (Fbl) stb. 1 Kd&—d6 2. Fd3—e4 f stb.
1. .-• _ Kd5-(U 2. Bh7—d7 f stb. 1. Kd5—e6 2. F<)3—c,4 t stb.
Látogatás a holtaknál. Az e edetit nem tarthatjuk a német hadi-költtszet oly kiváló termékének, hogy indo kolt volna épen ezt bemutatni. Ének. ötven év stb. Prózai nyelven, igazi lendület nélkül irt versek, egészen konvenczionális verseléssel. Minden élő. Olyan gondolatok, a milyenek mindenki nek eszébe juthatnak s feszesen, helyenkint egy kis erő szakkal vannak versbe öntve. 1915 márczius 22. Megható példája annak a hatásnak, melyet Przemysl eleste a közönség széles rétegeire tett, — de nem költői mű.
föltételeink:
SAKKJÁTÉK.
ÖHKEHTESl KEDVEZMÉNyRE
br>
£ <{.$$.&
•i
teljes igénnyel n e m b í r n a k ; tanulók (elsősorban 1895-ben és 1896-ban született középiskolai tanulók), művészek, írók, feltalálók stb. részletesen tájéko zódhatnak e kedvezmény megszerzési módjairól
Felelős szerkesztő: Hoitsy Pál. c
d
e
f
g
h
Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Vármegye-utcza 11.
VILÁGOS.
Lapkiadó tulajdonos Franklin-TárBulat IV„ Egyetem-ntcía 4.
Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.
0
TI J-n
T o l c s v a i Nagy B a r n a d r . minisztert fogalmazó, a honvédelmi minisztérium önkéntesi ügyosztálya referensének
LAKÁSBÉRLETI SZABÁLYOK
Címe:
Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére teljes igénnyel nem bíró
Fordította Mikes Lajos.
T a r t a l m a z z a Budapest-székesfőváros lakás bérleti szabályrendeletének hiteles szövegét és magyarázatát. Illeték szabályokat. A k a p u zárási, viz- é s gázszabályokat. Teljes jog gyakorlatot stb., stb.
ÁRA I KORONA.
TI
1 & &
itrüiiiia táskák,
HtHreny i\ kalapMfflifih,
ítuuiirii
^ ff~~ fliegbiihiíí gá 5 L minőségben, mÉ & előnyösen t} • l lEsuriiht- ML Ifik az általarf&mw£*%® i n a Isiért
Mindenütt kapható.
LY
I
Budapest, YI., Andrássy-ut 21. sz. és minden hazai könyvkereskedésben.
€ÍrlÍiÍéÍÍÍÉÍÉÍÉlÍÍ[ÉÍílÍlÍÍiiEÜl MAGYAR TÖRVÉNYEK A Franklin-Társulat zsebkiadásai.
BHIIIINiill
Minden
'
N
UK
könyvkereskedésben kapható.
(Wodianer F. és Fiai) R-T.-nál, Budapest, V I . ker., Andrássy-út 2 1 . szám
{.
Kapható:
és minden könyvkereskedésben.
ZSEBKÖNYVE Magyarázó jegyzetekkel, utalásokkal és betűrendéi tárgymutatóval ellátva. I
L A M P E L R. k ö n y v k e r e s k e d é s e
(KROMFUSZ)
"• A fóv»roi eltO ál lejréglbb oalpkaIlaztltd, vegytlazI tildéi kelmeíettí i i v a r i l>téuti.
Gyár
és főüzlet
VII., Baross-u. 85. Telefon: József 2 - 3 7 .
AZ OJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS AZ ÉLETBELÉPTETÉSI TÖRVÉNYEK ÉS
és minden könyvkereskedésben,
Lohr Mária [
i 1 i Lfsn
Budapest, V I . ker., Andrássy-út 2 1 . sz.
Fiókok: II. ker., i Fi-utoza 27. tz. IV. ker,, E.kU-út i 6. az. IV., Kesskemétl-utoza 14. i V., Harnlaozadutoza 4. az. VI., i Teréz-körát 39. VI., AatrAaay-at i 16. az. VIII. kar., ] JózMf-kBrút 2. i
Ára 30 fiíl
TTklJ
(Wodianer F, és Fiai) részvénytársaságnál
Megjelent a Magyar Törvények, F r a n k l i n Társulat zseb kiadásának gyűjteményében.
Ara 30 fill
LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r,-t.
&
p
Ara 30 fill. TÜJ Ára 60 fill.
Megrendelhetők:
Megrendelhető:
Ara kötve 3 K 20 fillér.
Á r a 30 fill.
1üüiiiiüigiiüiiüiiiüiüüii
L A M P E L R. K Ö N Y V K E R E S K E D É S E H a r m a d i k teljesen átdolgozott kiadás.
Ára 8 korona.
Az időgép. R e g é n y . F o r d í t o t t a Mikes Lajos.
•••••••••••
zöldségfélék eltartása és konzerválása.
Két kötet.
A gyémántcsináló és egyéb történetek. Fordí totta Dunai Zoltán. Dr. Moreau szigete. Hegény. Ford. Mikes L. Kósza lelkek. Két csodálatos történet. For dította Farkas Klára. Az elcserélt élet és egyéb történetek. Fordí totta Benedek Marcell.
ZÖLDSÉG TERMESZTÉS,
budapesti ügyvéd.
i
U] világ a rési helyén 1
1
érdekes leírást ad Gonda Béla a Magyar Könyvtár legújabb füzetében. Ára 60 fillér.
ii V
I
1 1 1
A hadi flottáról
m
(Mars-lakók a földön.) Regény. Fordította Mikes Lajos. Két kötet. Megjelent a Magyar Könyvtárban. Ára 60 fillér.
i
Egyévi önkéntesjelöltek tájékoztatója.
M i n d e n talpalatnyi földet használjunk fel és m ű veljük meg. — Részletes utasítást n y ú j t Rombay Dezső könyve. — C z i m e :
Dr. P O N G R Á C Z J E N Ő
UILÁGOK HARCA
1
most megjelent könyvéből.
TERMELJÜNK ZÖLDSÉGET!!
Költözködéskor nélkülözhetetlen a lakásbérleti szabályok ismerete !
h
In
RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJEK ::: LAPUNKRA::: HIVATKOZNI!
b
i xi
t szenzációs könyvei: I Lr
8
a
1
1
SÖTÉT.
A ((Vasárnapi Ujság» 10-dik számában megjelent képtalány megfejtése : Kártérítési kereset.
I U WELLS
Ír p-
minden könyvkereskedésben kapható!
2947. számú feladvány Morsch G.-től, Hannover.
Összegyűjtötte és magyarázta
Szakszerűen készített utazási felszerelések
^£^£Í^£JIÍ£J^£2£J^£JT^^£ÍB£B£J^£JB^
Mindazok, akik
Ára 1 korona 2 0 fillér.
KEPTALANY.
Seravallo Viktor ur a gyógyszertár tulajdonosa Triestben a mostani háború időtartama alatt különböző kórházaknak és intézetnek, mint a hadsegélyző h i vatal .vörös kereszt társulatnak*, a fehér keresztnek és a hadügyminisztériumnak eddig több mint 6i*0 üveg vasas Chinabort adományozott, azonkívül karácsonyi ajándékul 600 üveg arztali bort s pénzadományt utalt á t a hadsegélyző hivatalnak. Nevezett urnák ezen áldozatkészsége a legteljesebb elismerést érdemeli ki.
FISCHER «T-
Világol'. a. Sötét. 1. — _ bGxa5 (f6x«;5) 2. Fd3xb5 t stb.
Szerkesztői üzeneteit.
A «Vasárnapi Ujság» negyedévre 5 korona, fél évre 10 korona. A «Vasárnapi Ujság» a «Világkróniká»-val negyed évre 6 korona, félévre 12 korona. Az előfizetések a «Vasámapi Ujság» kiadóhiva talába, Budapesten, Egyetem-utcza 4. szám kül dendők.
renczy Kornélia, 38 éves korában, Budapesten. —
Világos. Sötét. 1 Val—dl e5—c4 (eő—e4) 2. Fd3*U f (F*e4U stb.
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : A tfíudapesti Sakk-kört (Budapest). — Németh Péter (Csongor). — Hoffbauer Antal (Lipótvór). — Kintzig Bóbert (Fákért). — Székely Jenő (GySr).
A i Vasárnapi Újság» szines képmel lékleteket is ad, több szinben művészileg ki vitt képeket.
felügyelő 54 éves korában, Budapesten. — HREN-
247
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
2943. számú feladvány megfejtése Fuss Ottótál.
hetilap évenként több mint 1 3 0 íven
Budapesten. — SERFŐZŐ GÉZA, Pestvármegye mező
15. SZÁM. 1315. 6 2 . ÉVFOLYAM.
<»;iiii!ii!iiiiiii;iiiiiiiiiiiuii£iiiiS!iji! :i.s:,::i:i«;:inii!!iii
Dr. KOVÁCS MARCZEL
Olvassa a® hirdetéseket!
NIMRÓD
Irta kir. ítélőtáblai biró.
Ára 6" korona 20 fillér.
Képes vadászati és versenysport újság.
A TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK
SzerKeszti: Szabó Kálmán.
Jegyzetekkel ellátta
HELLER böröndös
UilülSIiliiHHillllKI
Knuth Károly
czégnél
D. (Astoria szálloda épületében) A czég Ozlete 2 0 évig Károly, kónitoe ( H m z á r - h á r ) volt
mérnök és gyáros unni
I I
IIIIII iinri!miint t in
n ii'
Cs. és kir. fensége József föh. udv. száll. Gyár és Iroda: Budapest, VII., Garay u. 10.
Q0
KOipontl Tii-, lég- H gozfatéaek, líg»iesi- éi TIIvexetekek,entornázisok, iiellAttetéaek.nixattTOk. TliMÍműTt emelőgépek itb. — Tervek, kintstgvetéeak, JOvMemi elóirányzatek gyoreaa keeilttetiet
Minden számában sok érdekes vadászati fénykép-felvételeket közöl. Szakszerű czikkeit ismert iróink irják. Rovataiban minden vadászati ügyben fel világosítást kap az olvasó és
az összes bérbeadó vadász területek árverésének idejét közli. A díszesen kiállított lap ha vonként háromszor jelenik meg és előfizetési ára félévre 6 kor.
Mutatványszámot a kiadóhivatal
szívesen
küld
Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. BZ. (Franklin-Társulat.)
Dr. ÚJLAKI JÓZSEF budapesti ügyvéd. i
Ara 1 korona 50 fillér. Megrendelhető:
L A M P E L R. k ö n y v k e r e s k e d é s e (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaságnál B u d a p e s t , VI. ker., A n d r á s s y - ú t 2 1 . szám. és minden könyvkereskedésben.
*48
15.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
K ÁPOLÁSÁHOZ
BISMARCK
szükséges tudnivalók és orvosi könyvek:
t e s ápoW Betegápolástan. ^ 3 k e r 6 S Z Ára K 1.80 betegápolástftn kivonata.
I r t a Fialka *i Gusztáv dr. és a művelt kö zönség számára. Ajánló sorokkal ellátta Müller Kálmán dr. Számos szöveg közé nyomtatott ábrával. Ara K 8.— Irta Fialka Gusztáv dr. Számos a szöveg közé nyomtatott ábrával. Ára K 4.20
születésének 100 éves évfordulója alkalmából élénk érdeklődés mutat kozik az egyetlen magyar munka iránt, melyben
A Hivatásos betegápolás betegápolónők
A betegápolók tankönyve.
Rendelésnél
Klinikai r e c i p e k ö n y v . \ 7 l r n ™ "
iiiiiiiiuiiiiiüiuiiniaiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiuiniiiuiiiNíniíiuHüiiiii
szíveskedjék lapunkra • H l hivatkozni, n»iiiii»i
temi klinikák, a budapesti poliklinika és a fővárosi kórházak gyógymódjainak ren delvényeinek gyűjteménye. IL kiadás. Ára K 8.—
Bismarck és a magyarsás közötti kapcsolat van hűen leírva és a mai szövetséges viszonyunk m e g alapozása van eleven érdekességgel megrajzolva. — C z i m e :
A fertőző betegségekről { ^ r & í kezesről. Irta Gerlóczy
Zsigmond dr. Ára K 1.50 Irta rochnov József dr. 9ü ábrával és 6 kőnyomatu táb lával Ára K 7.—
Útmutató a hadsebészetben.
NSNARCK ÉS AHDRÁSSV
A sebek gyógyulása és a sebkezelés. Irta Scháchler Miksa dr. Megrendelhetők:
SZÍM. 1915. 6 2 . ÉVFOLYAM.
I r t a : HALASZ I/WRE.
Ára K 4.—
LA.MJREL R. könyvkereskedése (Wodianer F . és Fiai) B.-T.-nál B u d a p e s t , VI., A n d r á s s y - ú l 2 1 . s z á m és minden hazai könyvkereskedésben.
SZERKESZTŐ
16. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:
iroda: IV. Vármegye-utoza l t . IV. Egyetem-utcza 4.
HOITSY Egyes szám ára 40 fillér.
Előfizetési [ Egészévre , . , / , . , , . , < Félévre _ . feltételek:] N e g Y e d é v r e ,
PÁL. . 80 korona. A tVüágkróniká-\iü 10 korona, negyedévenként 1 koronával S korona. több.
BUDAPEST, ÁPRILIS 18. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg határozott viteldíj is csatolandó.
Ára 6 kor.
FRRNKLINTÁRSULRT KIHDÁSa.
mm
k F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában B u d a p e s t e n (IV., Egyetem utcza 4. ez.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
Minden könyvkereskedésben kapható. ^^£^s
A háború irodalma! A Magyar Könyvtár Az O l c s ó K ö n y v t á r újdonságai. újdonságai.
I. V I L M O S
AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG HADSEREGE
német császár és porosz királynak kilenczven válogatott Írása.
Irta Pilch Jenő honvédórnagy.
Fordította Supka Géza dr.
Szinte uj erőt és reményeéget nyújt e könyv, mert részletesen megismertet a
mi haderőnkkel.
A nagy német birodalom megalapításá nak érdekes dokumentumai I. Vilmos császár írásai.
Ára 60 fillér.
Ara 1 korona.
A MODERN HÁBORÚ ESZKÖZEI
NAGY PÉTER CZÁR
Irta Arcnibald Williams nyomán Sándor Szilárd.
Irta John L Moltley.
Kinek b ű n e a háború? Ara 2 korona.
Az 1867-iki kiegyezésről. Ára 4 korona.
Fordította Herkner János.
A háború borzalma és dicsősége ele venedik meg előttünk, h a annak esz közeivel megismerkedünk.
A modern Oroszország megalapítójá nak Péter czárnak életrajzát nyújtja e füzet, de egyben megismertet az orosz nép lélektanával.
Ara 60 fillér.
Ara 60 fillér.
ZEPPELIN
A VILÁGHÁBORÚ OKAI
Irta dr. Mikes Lajos.
GRÓF ANDRÁSSV G M A MUNKÁI:
A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos sza badságának okai. Három kötetben.
A száműzött Rákóczi.
Irta Angyal Dávid egyet, tanár. Érdekes leírása a modern háború i félelmesebb eszközének.
Ara 60 fillér.
Élénkséggel írja le a szerző a világ háború előzményeit s éleslátásával be tekintést enged az események mögött rejtőző okokba is.
Ara 40 fillér.
Ara 22 korona.
Ára 40 fillér.
FranklinTársulat kiadása.
Zrínyi Miklós a költő. Ára 40 fillér.
NAGYBRITANNIA VESZEDELME A KÉMET VILÁGPOLITIKA Irta Conan Doyle.
Fordította Góth Sándor.
Ara 30 fillér.
Irta Wlassics Gyula.
Ara 20 fillér;
Kapható minden könyvkereskedésben.
ELŐŐRSEI NK A BESZARÁBIAI HATÁRON. A B U K O V I N A I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula,aharcztérrekiküldöttmunkatársunkfölvéte.
