Írta: Csizmadia Gertrúd Zene: Laczó Zoltán Vince Versek: Tandori Dezs Színpadra alkalmazta: Urbán Gyula
Szövegpéldány és dalok, harmóniajelzéses zongorakísérettel. Minden jog fenntartva.
Óraketyegés
I.
DANI: Nagypapa! NAGYPAPA: Mi a baj? Miért nem alszol? (Nem válaszol.) Most kakukkolja a tizet. Miért nem alszol Danikám? DANI: Gyere ide hozzám! NAGYPAPA: Fáj valamid? Hozok egy lázmér t! DANI: Ne! Ne menj ki nagypapa! Maradj itt velem! NAGYPAPA: Jó, jó! Nyugodj meg! Ide ülök melléd. Úgy. Takarózz be szépen! Mondd el mi bánt, miért nem tudsz aludni! DANI: Nagypapa, én félek a félelemt l. NAGYPAPA: Hol van az a félelem, rögtön elkergetem, kidobom, még a fenekét is kiporolom. Mutasd, hol van! DANI: Ott, azon a képen. NAGYPAPA: Az állatok között? DANI: Bel lük jön. NAGYPAPA: Hiszen te akartad, hogy hozzam fel a szobádba a születésnapodon. Lent a hallban még tetszett neked. DANI: Nem akarom, hogy a szobámba költözzenek. Rosszat akarnak. NAGYPAPA: Nem kell t lük félned. Nézd csak, mosolyog a fekete párduc. Ki is nevet, ha megtudja, hogy félsz t le. DANI: Nem nevet. Vicsorog. Mindjárt a fogait is elkezdi csattogtatni. NAGYPAPA: Dehogy fogja csattogtatni! Ugyan! Ha erre vetemedne rögtön lespriccelné az a szürke elefánt az ormányával. DANI: Ugye milyen hatalmas? Idejön, körülteker, aztán beledob a tóba. NAGYPAPA: Mi lesz akkor? Hiszen tudsz úszni. Ráülsz a víziló hátára és kilovagolsz a partra. DANI: Víziló?... Látod, mekkora szája van? Ha kinyitja, akár tizenhúsz Dani is belefér. NAGYPAPA: Hát tizenhúszról talán még a zsiráf sem hallott. DANI: Jaj! Ne is mondd... NAGYPAPA: Talán t le is félsz? DANI: Nem tudom... Én egyik állatot sem szeretem. Még a mackó is nagyon félelmetes, nem olyan, mint az én játékom, hanem karmos, mancsos, loncsos. Különben is, az igazi medvékt l még a feln ttek is félnek. NAGYPAPA: Ez igaz... De most már minden és mindenki alszik. A zebra is felvette a pizsamáját és ott bólogat. Nem zavarja se a mackó, se az elefánt, de még a fekete párduc sem. DANI: De engem zavar. Én még kicsi vagyok! Vedd le a képet, nagypapa! Nem akarom látni. NAGYPAPA: Na jó. Leveszem és ki is viszem magammal. Visszarakom a hallba, és még az ajtót is bezárom. Onnan aztán nem mászhatnak ki, nem kell félned t lük. most aludj! Jó éjszakát! (puszi, kimegy, vissza) És még egyszer boldog születésnapot! DANI: Jó éjszakát! Ne csukd be teljesen az ajtót! Óraketyegés.
2
Helyszín: gyerekszoba Szerepl k: Nagypapa, Nagymama
II.
(Nagypapa és Nagymama belopózik) NAGYPAPA: Nézd, alszik. NAGYMAMA: Alszik? Akkor miért hívtál ide? NAGYPAPA: Nem tudott elaludni. Félt a képt l! NAGYMAMA: A képt l? NAGYPAPA: A képt l. NAGYMAMA: Aha... Melyik képt l? NAGYPAPA: Gondolkozz! Attól, amit felhoztunk a szobájába délután. A születésnapitól. NAGYMAMA: Az állatostól? Érdekes... NAGYPAPA: Mi ezen az érdekes? NAGYMAMA: Nem emlékszel? Te is féltél t le kisfiú korodban! NAGYPAPA: Én? Honnan veszed? Dehogy féltem! Én sosem voltam ilyen kis nyámnyila... NAGYMAMA: A végén még kiderül, hogy kisfiú sem voltál soha. NAGYPAPA: Olyan régen volt!... NAGYMAMA: Mesélted, hogy féltél az állatoktól. NAGYPAPA: De aztán teljesen megváltoztam. NAGYMAMA: Mit l változtál meg? NAGYPAPA: Mit l is? Elfelejtettem. Most mit tegyünk? NAGYMAMA: Azt, amit a te nagypapád és nagymamád. NAGYPAPA: De hát nincsenek itt a... NAGYMAMA: Odanézz! (mutatja a kofferokat) NAGYPAPA: No és hol van a kulcs? Elveszett a kulcs. NAGYMAMA: Nem veszett el. NAGYPAPA: Nálad van? Akkor nyissuk ki gyorsan! NAGYMAMA: Nincs nálam. NAGYPAPA: Akkor hol van? Itt? Itt? NAGYMAMA: A szívedben keresd! NAGYPAPA: Nem, ez nem az. Ez sem az. NAGYMAMA: (dúdol) Figyelj csak! (a ládák kinyílnak) Tárulj ki te mesevilág Gyújtsd ki fényed, mutass csodát A valóságból mi elveszett Mutasd meg a lényeget! (közben átöltöznek) (kiveszik a léghajót) NAGYPAPA: Danival mi lesz? Így nem fér el a léghajóban. NAGYMAMA: Majd elvarázsoljuk. NAGYPAPA: Nem fog felébredni? NAGYMAMA: Nem, csak kicsi lesz. NAGYPAPA: Milyen kicsi? NAGYMAMA: Nem olyan kicsi, hogy a gyerekek ne lássák, csak annyira, hogy beléphet a mesébe. (varázsolnak) Mese, mese, álom Dani ül az ágyon Kicsi fiúnk útra kel Álomútról énekel
3
NAGYPAPA: Jaj, de aranyos! NAGYMAMA: Pszt! Vigyázz! (Dani felriad) DANI: Kik vagytok? Hogy kerültök ide? NAGYMAMA: Mi vagyunk az álommanók. A nevünk... NAGYPAPA: A nevünk? NAGYMAMA: A nevünk Ködöböc... NAGYPAPA: ...és Bibere. DANI: Olyan ismer s a hangotok! NAGYMAMA: ... tudod, az állatok és a gyerekek mindig jó barátságban éltek, mióta világ a világ. DANI: Már ti is azzal a képpel jöttök, hogy ne féljek t le, meg ilyenek? Tudjátok is ti, hogy milyen az, amikor este sötétben egy gyerek egyedül marad a szobájában. NAGYPAPA: Hát persze, hogy tudjuk, hiszen mi is voltunk gyerekek... NAGYMAMA: Ne félj, mi vigyázunk rád. Az ember csak attól fél, amit nem ismer. NAGYPAPA: Velünk jössz a Dzsungel Békeünnepére! DANI: Hát... Akkor most ébren vagyok, vagy álmodom? NAGYPAPA: Beszállás! Indul a léghajó! NAGYMAMA: Csak ne izegj-mozogj annyit, mert a végén még kipottyansz! 1. Varázsdal Zúgj vitorlánk, repülj hajónk hosszú az út és sok a veszély Küldetésünk betöltenünk vigyél magaddal szél! Miénk a titkos, végtelen éj! III. NAGYMAMA: No, mit állsz itt? Inkább segíts! NAGYPAPA: Mit m velsz Vilma? Ez nem Elefántország. Hová hoztál minket? NAGYMAMA: Neked mindent el re kell mondani. Ott volt a képen a jegesmedve is. NAGYPAPA: Miatta jöttünk a rozmárok közé? Mindjárt összefagyok. A szakállamon is jégcsapok lógnak. NAGYMAMA: Ne kényeskedj! Az ügy érdekében elviselhetsz egy kis náthát. DANI: Ködöböc, Bibere, hát hol vagyunk mi tulajdonképpen? NAGYPAPA: Várj egy kicsit Danikám, figyelj csak! 2. Jegesmedve Az Északi-sarkvidéken Így egész nap talpon van, cammog nyáron, cammog télen. jár-kel lomhán a hóban Sárgás-fehér bundája Jég hátán léket keres beleillik a tájba. áldozataira les. Jól úszik a víz alatt, fog magának halakat. Vadászik még fókára, sarkvidéki rókára. DANI: Egy hóember! NAGYPAPA: Inkább hómackó.
Barlangot az anyamedve váj törmelék-jéghegyekbe. Ott születnek meg a bocsok selymes-bundás bocskorosok.
4
NAGYMAMA: Bolondokat beszélsz öreg. Hát nem ismersz rá? Ez régi barátunk, a jegesmedve. Hahó! JEGESMEDVE: Hahó! Honnan jöttök, vándorok? NAGYMAMA: Daniéktól, a Pipitér utcából! JEGESMEDVE: Hová igyekeztek, merre tartotok? NAGYMAMA: Elefántországot keressük. JEGESMEDVE: Itt aztán hiába kopogtattok. Jól eltévesztettétek a házszámot! NAGYMAMA: Mondjad fehérbundás barátom, akkor most hol vagyunk mi egyáltalán? JEGESMEDVE: Ez itt a Jégmez k Birodalma. Az örök hó országa. DANI: A jegesmedve télen-nyáron itt lakik? Sohasem fázik? NAGYPAPA: Sohasem. A jegesmedvének itt van az otthona, itt érzi jól magát. Ez az Pipitér utcája. NAGYMAMA: Medve komám, meg tudnád mondani, hogy merre van Elefántország? JEGESMEDVE: A Békenapra igyekeztek? Én is mennék, de még kicsik a bocsok, nem hagyhatom ket magukra. NAGYPAPA: Melyik irányba forduljunk, hogy id ben megérkezzünk? JEGESMEDVE: A harmadik jéghegynél balra, aztán csak kövessétek a zafírfény csillagot! NAGYPAPA: Köszönjük az útbaigazítást! Viszontlátásra! JEGESMEDVE: Szóra sem érdemes. Adjátok át üdvözletemet Elefánt apónak! IV. Varázsdal (remi) (Nagypapa berendezi Ausztráliát) NAGYMAMA: Most már tényleg jó irányban haladunk. (körülnéz) Mit csinálsz Tóni? Hová keveredtünk? NAGYPAPA: Vilma, kérlek a gyerek el tt ne csinálj jelenetet! NAGYMAMA: Te csinálsz jelenetet, méghozzá koala-jelenetet. Err l nem volt szó, hogy ma még Ausztráliában fogunk kikötni. NAGYPAPA: Nagyon jól tudod, hogy imádom a koalákat. Amikor nagyapámmal, a híres hajóskapitánnyal erre jártunk, akkor... NAGYMAMA: Mir l beszélsz? A nagyapád, ha jól tudom, órásmester volt... NAGYPAPA: Khm. Na igen. Amikor egy jó barátom arról beszélt, hogy nagyapjával, a híres hajóskapitánnyal erre jártak... NAGYMAMA: Melyik barátod? NAGYPAPA: Szóval, amikor Ausztráliáról olvastam a kedvenc könyvemb l, akkor... NAGYMAMA: Hallgass már, ne szónokolj! Inkább a gyerekkel foglalkozzunk! NAGYPAPA: Figyelj Dani, neked is van ilyen mackód otthon, ugye? DANI: Van-van, de az csak játék. NAGYMAMA: Hallgasd csak! 3. Koala Bársonyos-szürke a prémjük. Mintha megelevenedne egy bozontos játékmedve Hasuk alatt az erszényük ott hordják a kis koalát olyan minden koala. Lakásuk a gumifa. általában fél éven át. Ez még tizenkét hónapig a hátukon kapaszkodik Nézd ezt a két mókás arcot! Az rokonuk a mackód.
Ausztráliában tanyáznak. Igen sokat éjszakáznak: mert a nappalt átalusszák. Nem nagyon kérdik, mi újság.
5
DANI:
Jó lenne, ha néha otthon is megelevenednének a játékaim, és tudnának járni, meg beszélgetnének velem, amikor egyedül vagyok. NAGYMAMA: Jó nagy z rzavar lenne, az biztos. Nem hiszem, hogy élveznénk. NAGYPAPA: Csak rajtad múlik, hogy él vé tudod-e tenni a játékaidat. Micimackó is játékmackó volt valaha. DANI: És Vackor is... De hogyan kezdjem el? NAGYPAPA: Adj nekik nevet. Olyan nevet, ami csak az övé. DANI: De hiszen mindnek van neve. NAGYMAMA: És nekünk miért nem árulod el a nevüket? DANI: Mert az titok. Nem mondhatom el senkinek. NAGYPAPA: No, helyben vagyunk. (Nagymamához) NAGYMAMA: Titkai vannak. Ez fontos. NAGYPAPA: Látod, vannak dolgok, amire már nem kell t megtanítanunk. NAGYMAMA: No, induljunk tovább! V. Varázsdal (remi) (Berendezik Elefántországot) NAGYMAMA: Itt is volnánk. DANI: Ez itt Elefántország? NAGYPAPA: Talán igen. (Ránéz Vilmára.) NAGYMAMA: Miféle fogadtatás ez? Hol marad a dísz rség, vörös sz nyeg, viráges , csinnadratta? Elvégre magas vendéget hoztunk! NAGYPAPA: Rögtön intézkedem. Hahó! Elefánt apó! NAGYMAMA: Elhallgass, te kotnyeles! Nem látod, hogy még nem kezd dött el a Békenap? Fejünkre hozod a bajt! NAGYPAPA: Jó-jó... (Lopakodnak.) (Nagy bömbölés, mindenki szétszalad.) (Beront a Víziló.) NAGYPAPA: Csak te vagy az Hugó? Azt hittem, valami nagy vadállat bömböl. VÍZILÓ: Én... Én csak gyakoroltam az ünnepségre. Tudjátok... zebra barátom, a híres zeneszerz egy új dalt komponált nekem a mai nagy alkalomra. Nem akarjátok meghallgatni? NAGYMAMA: Isten ments! Méghogy új dalt... Szégyelld magad! Így ráijeszteni a barátaidra... micsoda dolog ez? VÍZILÓ: (elkullog) Nem baj, még úgysem megy tökéletesen. Kicsit még gyakorolom... NAGYPAPA: De hol van Dani? NAGYMAMA: Az el bb még itt kuksolt a bokor alatt. (bejön a Víziló és a Zebra) VÍZILÓ: Hová-hová zebra komám? Megtanultam a dalt, amit szereztél. ZEBRA: Ne haragudj Hugó, most nem lehet. Éjjeli portyán jár a Fekete Párduc. Sietek haza. NAGYMAMA: Ugye megmondtam, hogy baj lehet... Nem megmondtam? (Nagymama és Nagypapa kimennek.) (Dani bejön) DANI: Milyen az a Fekete Párduc? Miért menekülsz el le? ZEBRA: A Fekete Párduc olyan, mint a sötétség. Gonosz, ravasz és alattomos. Mikor lemegy a nap, a Fekete Párduc vadászatra indul. Nyomában síri csend honol.
6
4. Fekete Párduc Ott élnek k Szumátrán, es erd k homályán.
Ami mozog, ami él, ha antilop, ha egér.
Éjjel járnak vadászni, jó zsákmánynak akármi:
Sötét fény villámok, forró vér portyázók.
(Zebra, Víziló ki) NAGYPAPA: No, ezt megúsztuk. Az a rémes vadállat majdnem felfalt minket. NAGYMAMA: Jól vagy Danikám? Nem történt semmi bajod? DANI: Inkább menjünk haza. Nagypapa biztosan benéz hozzám az éjszaka, és aggódni fog, ha nem talál az ágyamban. NAGYMAMA: Nem lesz semmi baj. Biztosan nyugodtan, mélyen alszik most, és nem vesz észre semmit. NAGYPAPA: (ásít) Igen, mélyen, nyugodtan... NAGYMAMA: Tóni! Mondj már valamit. NAGYPAPA: Nem biztos, hogy a víziló ennivalónak nézett. Nem t nt nagyon veszélyesnek. NAGYMAMA: A víziló?... Mit hablatyolsz a vízilóról. Már a Fekete Párducnál tartunk... (Nagypapa oda sem figyel.) DANI: Olyan hatalmas volt és iszonyú hangon bömbölt. NAGYPAPA: Ha te meglátsz egy kiskacsát, olyan pelyheset, sárgát, totyogót, pityeg t, mire gondolsz? DANI: Hát... NAGYPAPA: Pelyheset... NAGYMAMA: Sárgát... NAGYPAPA: Totyogót... NAGYMAMA: Pityeg t... DANI: Hm. Arra gondolok, hogy de jó lenne játszani vele, megcirógatni... NAGYPAPA és NAGYMAMA: Nem is a kacsapecsenyére! DANI: Lehet, hogy meg sem akart enni? (Kiugrik a Fekete Párduc, elindul Dani felé.) NAGYPAPA: Jaj, mit tegyünk, mindjárt felfalja! NAGYMAMA: Ne pánikolj! Inkább csinálj valamit! Hogy is kezd dik a varázsige? Mit m velsz? NAGYPAPA: (h si pózban el reugrik) Inkább engem falj fel, barátom! Értem igazán nem kár! Na gyere, ilyen finomat még biztosan nem ettél... (Remegnek - a párduc elindul feléje . A kakukkos óra megszólal. A párduc leül és mosakszik.) NAGYMAMA: Rémes... az ijedtségt l minden varázsige kiment a fejemb l... FEKETE PÁRDUC: Nem is lett volna rájuk szükség, ugyanis elment az étvágyam. NAGYPAPA: Micsoda szemtelenség! Ha ezt hajóskapitány nagyapám hallaná... DANI: Szóval nem is vagy igazi ragadozó, csak ránk akartál ijeszteni...
7
FEKETE PÁRDUC: Nem ettem meszet. Ha az óra az imént nem üti el az éjfélt, már mindannyian a bend mben volnátok. Szerencsétek van, hogy most virradt fel a Dzsungel Békenapja. NAGYPAPA: És mi köze ehhez az étvágyadnak, te sátán? FEKETE PÁRDUC: Ezen a napon a dzsungel összes teremtménye együtt vigad. Ez a nap az élet ünnepe. DANI: Az év többi napján miért ölöd meg az állattestvéreidet? FEKETE PÁRDUC: Hogy miért? Jó kérdés! Mert különben éhen halnék, elpusztulnék. Nekem is kell ennem valamit. DANI: Miért nem eszel gyümölcsöt? FEKETE PÁRDUC: Gyümölcsöt! Ne bolondozz! Ez a törvény. Én megeszem a zebrát, a zebra lelegeli a füvet. ha meghalok, a csontjaimból f sarjad, ami a zebrát táplálja. Így örökké lesznek füvek, zebrák és párducok. Ha betartjuk a dzsungel törvényeit, ez a végtelen körforgás sohasem szakad meg. DANI: Mindenki betartja a törvényt? FEKETE PÁRDUC: Csak egy ragadozó van, amelyik akkor is öl, ha nem éhes, mert vágyik a pusztításra és az uralkodásra. az egyetlen, aki élvezi a gyilkolást, akit a vér látványa boldoggá tesz. T le retteg a dzsungel összes teremtménye. DANI: Ki az? FEKETE PÁRDUC: Kérdezd meg ket, ezt nekik is tudniuk kell. NAGYPAPA, NAGYMAMA: 5. Az ember Te vagy az, ember! Ismered a tüzet és pusztítasz korlátlanul. DANI: Én? Te vagy az, ember! Megjártad az eget és azt hiszed, hogy te vagy az úr! DANI: Én? Rombol és pusztít a puskád Gyáradból ömlik a füst Mérgezel minket és fiaidat S a Föld urának képzeled magad. DANI: Én? NAGYMAMA: Na persze, hiszen te még csak egy kisfiú vagy. FEKETE PÁRDUC: Halljátok? Még kisfiú! (Kimegy) VI. (Nyerítés) DANI: Mi volt ez? NAGYPAPA: Nem tudom. NAGYMAMA: Hiszen ez régi barátunk, a zebra. 6. Zebra Se nem szamár Hasa, háta, se nem ló; lába, feje, csíkos-fehér Mindkett höz hasonló. és fekete.
8
Élénk kedv fürge állat boldog, ha csak szaladgálhat
köves, kopár hegyvidéken napos mez k dús füvében.
NAGYMAMA: Hová-hová m vész úr - ha meg nem sértem. ZEBRA: Az ünnepségre sietek. Ma este víziló barátom el adja a neki írott bugivugimat. Opusz ezerháromszáz-huszonhárom. NAGYMAMA: No, err l mi sem szeretnénk lemaradni. NAGYPAPA: Te csak beszélj saját nevedben. Én megvagyok nélküle is. NAGYMAMA: A záróakkordban egyszer már volt részünk. Félelmetes! ZEBRA: Köszönöm az elismerést. Hát, akkor tartsatok velem! DANI: Indulhatunk. NAGYPAPA: Kalandra fel! VII. Varázsdal (remi) (Új kép - zsiráf) DANI: Csípjetek meg! NAGYPAPA: Hogyisne, még felébred! Mi jut eszedbe Tóni! Micsoda hóbortos vénember! DANI: Álmomban sem gondoltam, hogy valaha találkozom pettyes toronydaruval. NAGYMAMA: Toronydaru a dzsungelben? Napszúrást kaptál? NAGYPAPA: Biztosan képzel dsz fiacskám. Pihenjünk egy kicsit. Fáradt lehetsz. DANI: Nem vagyok fáradt. Mondd, Ködöböc... a dzsungelben is szoktak építkezni? NAGYMAMA: Micsoda? Istenemre, ennek a gyereknek elment a józan esze. NAGYPAPA: Építkezni hi-hi-hi! DANI: Látjátok? Igazam volt. Ott áll a pettyes toronydaru. (Ó! Jé! Nahát!) NAGYMAMA: Hiszen ez Szilárd, a Zsiráf. DANI: Mit csinál ott a magasban? Házat épít? NAGYMAMA: Miért építene házat? Jól megvan anélkül is. DANI: Akkor miért emeli olyan magasra a fejét? NAGYMAMA: Az id járást tanulmányozza. a mi meteorológusunk. DANI: És közben lelombozza a fákat? NAGYMAMA: Így is lehet mondani, de jobb, ha nevén nevezed a dolgot és egyszer en azt mondod: MIND: Eszik! 7. Zsiráf Azt mondanád: leopárd Színe rejti ügyesen, olyan sok a foltja lombos fák közt állván, De figyeld csak a nyakát: nem látszik a füle sem mintha teve volna. akácliget árnyán. Szépséges futása: ringatózó vágta. Csoda-e: aki látja, felnéz a zsiráfra!
Magas fákról legelget, nyelvét nyújtogatva. Amire ott szemet vet, nyomban leharapja.
NAGYMAMA: Mi újság, Szilárd? Szép id nk van a mai mulatsághoz?
9
ZSIRÁF:
Szerencsére egyetlen felh sem látható az égen. Derült az éjszaka, déli szél fúj, a h mérséklet az évszaknak megfelel , 28 C°. A tenger vize 20 fokos. Hamarosan itt a dagály. Hajóvonták találkozása tilos. NAGYMAMA: Akkor ideje útra kelni. A szigeten már folyik a mulatság. Varázsdal (remi) VIII. (Trombita szignál - begurul egy labda) DANI: Elefántot akarok! (Elefánt be) 8. Elefánt Afrika és India: Mondd, mit tudsz az elefántról? elefántok shona. Ha nem bántják, igen jámbor. De ha egyszer megvadul, Csordába ver dve élnek, Bizony, mindent összedúl. együtt hántják a fakérget. Négy oszlopos lábon áll, ormányával trombitál. Másra is jó ez az ormány: ivóedény, fogószerszám.
Ha kell, megsegítik egymást, számíthat rájuk beteg társ. Szíves, okos állatok. Nézz szemükbe - láthatod.
ELEFÁNT APÓ: Legyetek üdvözölve, kedveseim! Gyertek csak, gyertek! Már nagyon vártunk benneteket! DANI: Jó napot kívánok. (félénken) ELEFÁNT APÓ: Gyere Dani! No, ne félj! Kapaszkodj az ormányomba! Ti meg, barátaim, foglaljatok helyet! NAGYMAMA: Menjünk el re, hogy lássunk is valamit! DANI: Oda nézzetek! Mindjárt összed l a színpad! 9. Víziló Ha a partra jön pihenni, A víziló nem paripa. nem lovagol rajta senki. Vizet fúj az orra lika, B rér l vízimadarak az alakja malacos, vastag b re iszamos. szedegetnek rovarokat. Növényev , kényelmes, igen ritkán félelmes. Súlya több, mint két tonna, jó öt méter a hossza.
Az is igen kedves látvány, Ha kicsinyét hordja hátán. Hangját néha kiereszti, bömböl, ahogy soha senki.
(mindenki gratulál a zebrának és a vízilónak) DANI: Gratulálok Zebra, jól eltaláltad a dallamát. Hugó, te is nagyszer en énekeltél. Nem akarod még egyszer el adni? VÍZILÓ: Szívesen megismételném a kedvedért, de most mindenki Elefánt apó ünnepi beszédét várja. NAGYMAMA: Figyeljetek! Elefánt apó következik. (Remélem, nem lesz túl hosszú.) ELEFÁNT APÓ: Kedves barátaim, dzsungellakók, messzir l jött állattestvérek, álommanók és gyerekek! DANI: Hát itt rajtam kívül is vannak még gyerekek? NAGYPAPA: Hát, persze! Nem csak te vagy, aki ma megismerkedik az állatokkal! DANI: (a közönséghez) És ti is szoktatok félni?
10
NAGYPAPA:
Bizony, k is félnek néha, hiszen amit nem ismerünk, attól mindannyian félünk egy kicsit. NAGYMAMA: Pszt! Figyeljetek! ELEFÁNT APÓ: Azért jöttünk ma össze, hogy ebben az évben is megünnepeljük a Dzsungel Békenapját. Ma mindenki félelem nélkül járhat az erd ben, a kicsinyek el jöhetnek búvóhelyükr l, a ragadozók pedig elfeledhetik magányukat, és bekapcsolódhatnak társaságunkba. Ma együtt táncol a párduc és a zsiráf, az oroszlán és a bárány. Ezen a napon az embergyerekek is ellátogattak hozzánk. k a mi reménységeink, akik táplálnak bennünket ínség idején, fákat ültetnek, és nem aggatják tele lakásaikat trófeákkal és állatb rökkel. k majd mesélnek rólunk azoknak, akik még nem ismernek minket, elmondják nekik azt, amit az emberek mindig elfelejtenek, hogy mindannyian egyformán születtünk, ugyanabból az anyagból gyúrt minket a teremt er , és mind a föld méhébe térünk vissza egykoron. Ne vezérelje hát tetteinket a gy lölet, a harag, a bosszúvágy! Fogóddzunk össze egyetlen akarattá a nagy körtáncban! 10. Finálé Mennyi állat, mennyi élet Körbe-körbe jár az élet mennyi csodát hord a föld körbe-körbe jár a tánc Hóban, fagyban, sivatagi nyárban kéz a kézben ezernyi lélek ezernyi arcot ölt. s végtelen így a lánc. Hegy tetejér l bámul az egyik Másik a réten ugrik iramlik Orozva gyilkol, rettenve szökken Élni és félni egyszerre kell.
(Közben Dani felébred)
Van ki a hegyr l messzire kémlel más a magasban szárnyal a széllel úszik az árral, küzd a halállal ezernyi létünk így tündököl. IX.
(óraketyegés) (gyerekszoba, levetk znek, becsukódnak a ládák, Dani felébred) DANI: Hol vagyok? NAGYPAPA: Itt, a szobádban, te kis hétalvó. NAGYMAMA: Jól aludt a fiatalúr? No, megyek, elkészítem a reggelit! DANI: Nagypapa! Olyan szépet álmodtam! NAGYPAPA: Arra gondoltam, hogy ma délel tt elmehetnénk az állatkertbe. Olyan szép az id ... DANI: Jaj, de jó lesz, akkor legalább viszontláthatom ket! NAGYPAPA: Kiket? DANI: Hát az állatokat. NAGYPAPA: Már nem félsz t lük? DANI: Nem ám! Elárulok egy titkot, de ugye nem mondod azt, hogy csak álmodtam az egészet? NAGYPAPA: Nem, dehogy. (közelebb hajol) DANI: (súgva) Képzeld, az éjszaka megismerkedtem az állatokkal. Részt vettem a Dzsungel Békeünnepén. NAGYPAPA: Nahát! Meséld el, hogy történt! DANI: Jó, de el ször szeretnék t led kérni valamit. NAGYPAPA: No, bökd ki bátran, mit kívánsz!
11
DANI: Nagypapa! Tegyük vissza a képet! Úgy hiányzik! NAGYPAPA: Ejha! No, ha csak ez kell, már hozom is! (Bejönnek a nagymamával, és behoznak egy üres képkeretet.) DANI: Figyelj, Nagypapa! Megmutatom, hogy mit tanultam az állatoktól! (a keretben megjelennek az állatok) Finálé (remi)
- VÉGE -
12