INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” Szent-Györgyi Albert

INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT 2011.

Márkus Zsolt

Tartalomjegyzék

1 TARTALOMJEGYZÉK 1

Tartalomjegyzék ............................................................................................. 1

2

Bevezetés ......................................................................................................... 4

3

Az iskola jelenlegi helyezte ............................................................................ 7 3.1

Kapcsolatom a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskolával ....... 7

3.2

Strukturális változások az elmúlt öt évben .................................................. 7

3.3

Fejlesztések a strukturális változások tükrében ........................................... 8

3.4

Tanulói létszámok alakulása........................................................................ 9

3.5

A nevelőtestület létszámalakulása ............................................................. 11

3.6

Beiskolázás, a tanulóifjúság összetétele .................................................... 13

4

Az egyes szakterületek elemző bemutatása ................................................ 16

5

Képzéseink szakterületi értékelése ............................................................. 20 5.1

A közismereti képzés helyzete .................................................................. 20

5.2

Szakmai képzések ...................................................................................... 23 5.2.1 Szakképzések: ................................................................................ 23 5.2.2 Szakmacsoportok ........................................................................... 24 5.2.3 A képzések szakmacsoportok szerinti elemzése............................ 24

6

Kollégium ...................................................................................................... 29

7

Gazdálkodás .................................................................................................. 29 7.1

8

Megvalósult fejlesztések............................................................................ 30

Vezetői célkitűzéseim ................................................................................... 31 8.1

Közismereti képzés a szakképzés tükrében ............................................... 31

8.2

Szakképzés................................................................................................. 32 8.2.1 Gépész szakmacsoport ................................................................... 34 2

Tartalomjegyzék

8.2.2 Fejlesztések az informatikai szakterületen .................................... 35 8.2.3 Fejlesztések a távközlési szakterületen .......................................... 35 8.2.4 Fejlesztések az elektrotechnika szakterületen ............................... 36 8.2.5 Fejlesztések a nyomdász szakterületen .......................................... 37 8.3

Új koncepciók a szakképzésben ................................................................ 38

8.4

Nevelési célkitűzések ................................................................................ 39

8.5

Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................ 40

8.6

Gazdálkodás............................................................................................... 40

8.7

Egyéb területek .......................................................................................... 43 8.7.1 Diákönkormányzat ......................................................................... 43 8.7.2 Szülői szervezet ............................................................................. 44 8.7.3 Sport és egészséges életmód .......................................................... 45 8.7.4 Hagyományok ápolása, hagyományteremtés ................................. 45 8.7.5 Könyvtárfejlesztési célok ............................................................... 46 8.7.6 Fejlesztések, külső kapcsolatok ..................................................... 46 8.7.7 Szervezetfejlesztés ......................................................................... 47 8.7.8 Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás........................................ 48

9

Zárszó ............................................................................................................ 50

3

Bevezetés

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” Szent-Györgyi Albert

2 BEVEZETÉS A Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium 1952. szeptember elsején kezdte meg működését, mint a Munkaerőtartalékok Hivatala 2. sz. Ipari Tanuló Intézete. Az azóta eltelt 60 év alatt folyamatosan közoktatási intézményként működött, s ha végigtekintünk az eltelt időszakon, láthatjuk, hogy az intézmény fejlődése töretlen volt. A kezdetben szakmunkásokat képző intézet úgy létszámilag, mint szakmailag is folyamatosan fejlődött, s mára Budapest egyik legnagyobb szakképző központjává vált. A fejlődés sokrétűségét, az oktatás–nevelés széleskörű ismeretekre épülő tolmácsolását kívánta az intézmény vezetése azzal is reprezentálni, hogy Szily Kálmán nevét választotta az intézmény névadójának. Szily Kálmán fizikust, tudóst, akinek gondolatai ma pont olyan aktuálisak, mint száz évvel ezelőtt voltak.

„Lassanként, észrevétlenül kedveltessük meg a tudományokat, s neveljünk a kultúrának, az európai civilizációnak egy új életre való erőtől és egészségtől duzzadó népet hazánk javára és dicsőségére!” (Szily Kálmán)

Ez az idézet pedagógiai programunk mottója. Ezek a szavak időtállóak és sokatmondóak az oktatás – nevelés terén dolgozó vezetőknek, mindazoknak, akik az ifjúság nevelését hivatásuknak vallják, és egészséges testi-lelki fejlődéséért felelősséget éreznek. Meggyőződésem szerint, olyan ifjúságot kell nevelnünk, aki komoly szakmai tudást birtokol, aki ismeri és ápolja a hagyományokat, s szellemi örökségünk megőrzése mellett képes a ma és a holnap elvárásainak megfelelni. Elhatározásom, hogy munkatársaimmal együtt nagy hangsúlyt fektessek arra, hogy olyan légkört teremtsünk diákjaink számára, melyben lehetővé válik az egyéniség

4

Bevezetés

szabad kibontakoztatása, mindemellett elsajátíthatók az alapvető viselkedési normák, tudatosodik az egymásra való odafigyelés fontossága, természetessé válik a fegyelem, és kialakul a mindennapok harmóniája. A ma bennünket körülvevő világban különösen fontosnak tartom, hogy felfedeztessük a tanulókkal a magyar kultúra értékeit, valamint megismertessük a klasszikus értékeket. Fontosnak tartom a hazafias nevelést, a nemzeti tudat formálását, amivel elérhetjük, hogy diákjaink tudatában a hazai földön dolgozás, az itthon élés és itthon boldogulás váljon elsődleges elképzeléssé és természetes vággyá. Természetesen egy jól működő intézményben korszerű ismereteket kell oktatni, magas színvonalon. Az intézmény képzési struktúrájának folyamatos fejlesztésével lépést kell tartani korunk követelményeivel, s rugalmasan, sokoldalú képzéssel kell felkészíteni a tanulókat a továbbtanulásra, illetve a több irányban is lehetőséget biztosító munkába állásra. A magas szintű munkavégzés csak jól képzett, folyamatosan megújuló, magát rendszeresen továbbképző pedagógusokból álló nevelőtestülettel lehetséges, ahol a pedagógusok magukénak vallják az iskolát, azonosulnak pedagógiai programjával, részt vállalnak az intézmény gondjaiból és sikereiből. Minden

vezető

kötelessége,

hogy

biztosítsa

intézményében

a

lehető

legmagasabb szintű szakmai munka feltételeit. Ehhez folyamatosan meg kell teremteni ennek szellemi, technikai és anyagi bázisát. Nagyon fontosnak tartom, hogy az iskola valamennyi dolgozója egészséges, nyugodt körülmények között, egymást segítve és kiegészítve végezhesse munkáját, s hogy ez a munka erkölcsileg és anyagilag is megbecsült legyen. A fentiek szellemében pályázom meg az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázatot. Célul tűzöm ki, hogy az általam vezetett intézmény folyamatosan képes legyen a falai közül olyan fiatalok kibocsátására, akik - általános műveltségük mellett magas szintű, jól hasznosítható szakmai kompetenciákkal rendelkeznek. Ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy jó eséllyel jelenjenek meg a munkaerőpiacon, illetve megállják a helyüket a műszaki felsőoktatási intézményekben, ahol reális céljukká válhat a magasabb szintű szakmai végzettségek megszerzése. Olyan fiatalok kerüljenek ki a tanulmányaik befejeztével iskolánkból, akik diákéveik alatt megerősödtek emberi 5

Bevezetés

tartásukban, s képessé válnak különböző helyzetekben komolyan mérlegelni és felelősséggel dönteni. Akiket nem „darál be” a modern kor, hiszen nyitott értelműek, széles látókörűek, s tudatosan őrzik emberi méltóságukat. Akik egy hátrányosabb környezetből kiemelkedve is szakmát szereznek, a munkaerőpiac igényeinek megfelelnek, s hasznos, szakmájukhoz értő munkavállalók lesznek. Személyes példával is arra törekszem, hogy az intézményben olyan fiatalokat neveljünk, akik a nehézségeket leküzdik, a munkában jól érzik magukat, és a hazai környezetben akarnak tenni, dolgozni.

6

Az iskola jelenlegi helyezte

3 AZ ISKOLA JELENLEGI HELYEZTE 3.1

Kapcsolatom a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskolával Tíz éve dolgozom a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskolában.

Kezdetben, mint informatika tanár, később, mint az intézmény CISCO Akadémiájának vezetője. A TISZK megalakulása után a TÁMOP projekt informatikai vezetője voltam, az elmúlt tanévben pedig általános igazgatóhelyettesként dolgoztam. Spiesz Tamás korábbi igazgató leköszönése óta megbízott igazgatóként vezetem az iskolát. A tíz év alatt folyamatosan figyelemmel kísértem az iskola működését, szakmai fejlődését, a projekteken keresztül rálátásom nyílt az intézmény fejlesztési koncepciójára, valamint gazdasági helyzetére is. 3.2

Strukturális változások az elmúlt öt évben Az intézmény az elmúlt öt évben jelentős változásokon ment át. 2007-ben,

befogadó

intézményként

összevonásra

került

a

Klauzál

Gábor

Műszeripari

Szakközépiskola és Szakiskolával. Az összevonás jelentős profilbővítést jelentett iskolánknak. Így került az intézmény képzési rendszerébe az elektrotechnika – elektronika, valamint a nyomdaipari szakmacsoport. Ezáltal az iskola képzési profilja szakmák vonatkozásában bővült, az alábbiak szerint: Újonnan belépő szakmák: 

Elektrotechnika-elektronika szakmai alapozó 9-10. évfolyamon



Mechanikai műszerész 52 523 03



Elektronikai technikus 54 523 01



Elektromechanikai műszerész 33 521 01



Nyomdai gépmester



Nyomdaipari technikus 54 213 04



Szita-, tampon-és filmnyomó 31 213 01



Könyvkötő



Kiadvány és képszerkesztő

52 213 04

31 527 01 52 213 01 7


A 2008-as tanév további integrációt hozott. A Kelenföldi Szakközépiskola megszűntetésével a szakmai feladatok közül a távközlés-hírközlési szakmák oktatása került intézményünkbe. Nevezetesen: 

Távközlési és informatikai hálózatszerelő

33 523 02



Távközlési technikus

54 523 03

Ugyanezen integráció keretén belül került megszűntetésre a Kolos Richard Gyakorló Szakközépiskola is. Tőlük szakmai feladatokat 2009. szeptember 1-vel vett át az intézmény. Így a mechatronikai műszerész szakma (52 523 03) került be képzési palettánkba. A fentiekből látszik, hogy a korábban oktatott szakképesítések száma megduplázódott, s az összevonás következtében 24 féle szakma - illetve azok elágazásainak képzése is - elkezdődött az iskolában. 3.3

Fejlesztések a strukturális változások tükrében Az új szakképesítések bevezetéséhez elengedhetetlen volt, s egyben komoly

kihívást jelentett a tanműhelyi kabinetek kialakítása és a szükséges eszközök megteremtése. 2007. szeptember 1-re az intézmény a gyakorlati képzési helyen saját erőből, jelentős bővítést valósított meg, úgy, hogy a fent említett valamennyi szakma képzését az intézményen belül meg tudta oldani. Ez nemcsak a tanműhely jelentős átalakítását jelentette, hanem az elméleti oktatóhelyek átszervezését is. Így kerültek kialakításra a kollégium épületében az elektrotechnika-elektronika szakmacsoporthoz tartozó szakmák oktatókabinetjei, valamint a „Bagoly-vár” épületében a távközlési kabinetek. Az intézményi integrációk és szakmai feladatok átvétele mellett a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium is átszervezésre került. 2008. július 1-én létrejött a Szily TISZK (1840/2007. (XI.29.) sz. Fővárosi Közgyűlési Határozat), mely hat társintézményből és a központi iskolából tevődött össze. A TISZK létrehozása jelentősen befolyásolta az iskola általános képzésének lehetőségeit. A 2007/2008-as tanévben indítható középfokú képzésben indult osztályok száma (hat 8


osztály) a 2008/2009-es tanévben háromra csökkent. Természetesen a szakképzésben résztvevők száma viszont a sok új szakma indítása miatt jelentősen nőtt. Ez a csökkenés komoly nehézséget jelentett az elkövetkező években a humán- és a reáltantárgyakat tanító kollégák vonatkozásában. Sajnos az elvonás a következő évben tovább folytatódott, s csak egy középiskolai nyelvi előkészítős osztály indítása maradt meg a 2010/2011-es tanévre. Ez sajnos jelentős létszámleépítést vont maga után, amire még a pedagógus ellátottság bemutatásánál visszatérek. Újabb lehetőséget, s ezzel együtt újabb problémát jelentett a TÁMOP illetve KMOP pályázatok elnyerése. A Szily TISZK, mint a Fővárosi Önkormányzat kedvezményezettje, komoly fejlesztési támogatást nyert el (KMOP), mely az iskolai tanműhely teljes felújítására és eszközfejlesztésére vonatkozott. A több mint egy milliárd Ft-os fejlesztés nagyszerű lehetőséget biztosított egy új, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt tanműhely kialakítására. Az új tanműhelyben lehetőség nyílik a tanulók

számára

olyan

tudás

megszerzésére,

mellyel,

a

munkaerőpiacra

munkavállalóként bekerülve, komoly szakmai ismeretekkel rendelkezhetnek. Ma a legkorszerűbb eszközök megléte lehetőséget biztosít az egyes szakmák legmagasabb szintű oktatására. Az előbb leírtakból látható, hogy az elmúlt öt év folyamatos átalakulással, rengeteg ki–beköltözéssel, és nagyon jelentős fejlesztésekkel telt el, melyek végeredménye egy olyan szakmai oktatóbázis megléte, ahol a fent említett szakmák oktatása valamennyi területen kiemelkedő szinten, a szakmai és vizsgakövetelmények igényeinek maximális teljesítésével bonyolódhat. 3.4

Tanulói létszámok alakulása Természetesen az intézmény strukturális változása maga után vonta a tanulói

létszám változását is. A 2006/2007-es tanévben az intézményi összevonások előtt összesen 904 fő tanuló volt, ebből 190 fő kollégista. Ez a létszám a 2007/2008-as tanévben az intézményi integráció következtében 1533 főre növekedett, ami 70%-os létszámnövekedést jelentett. Tekintettel a kollégium 200 fős befogadóképességére, a kollégiumi létszám nem változott. Ez a kimagasló létszám azonban a következő években folyamatosan csökkent. Évente körülbelül 100 fős csökkenés mutatkozott. 9


Jelenleg az intézmény létszáma 1117 fő. Ha a létszámadatokat a kifutott szakközépiskolai (és gimnáziumi) képzések figyelembevételével vizsgáljuk, látható, hogy a létszámcsökkenés nem arányos a kifutó osztályok létszámával. Ami alapján egyértelmű, hogy a szakmai képzésre történő beiskolázást jelentősen növelni tudtuk. A létszámok változásával párhuzamosan a szakfeladatok rendszere is átalakult. Míg a 2007/2008-as tanévben a középiskolai képzés aránya 7%, a szakmunkás, illetve szakmai képzés 30% volt, addig a 2011/2012 tanévre ez az arány megfordult. A 2009/2010 tanév volt az, amikor a gimnáziumi képzési forma kifutott, a szakmai képzések pedig az új OKJ szerint indultak el. A létszámok alakulása

2006/7

2007/8

2008/9

2009/10

2010/11

2011/12

Szakiskola 9-10. évf.

194

320

186

153

97

48

Szakközépiskola

451

855

847

587

362

276

Gimnázium

196

119

76

0

0

0

Szakképzés

63

239

275

644

556

793

Összesen

904

1533

1384

1384

1015

1117

1. táblázat

10


Trendek 900 800

700

Fő

600 500 400 300 200 100 0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Szakiskola 9-10. évf.

Szakközépiskola

Gimnázium

Szakképzés

Lineáris (Szakiskola 9-10. évf.)

Lineáris (Szakközépiskola)

Lineáris (Gimnázium)

Lineáris (Szakképzés)

1. ábra: Létszám trendvonalak

A tanulói létszámok az osztályok számát is jelentősen befolyásolták: A létszámok alakulása Osztályok száma

2006/7

2007/8

2008/9

2009/10

2010/11

2011/12

36

56

58

54

48

43

2. táblázat

Megfigyelhető, hogy az integráció több mint másfélszeres osztályszám növekedést hozott magával. 3.5

A nevelőtestület létszámalakulása A nevelőtestület létszáma a tanulólétszám változásával összhangban változott. A

2006/2007 tanévben a testület létszáma 120 fő volt, ám a következő tanévben az integráció befejeztével a létszám 170 főre emelkedett. A szám az intézményben dolgozó aktív pedagógusok létszámát mutatja, hiszen az összevonáskor közel 40 pedagógus kérte felmentését. 11


A 170 fő körüli létszámmal működött az intézmény a 2010/2011-es tanévig, amikor is a humán- és a reáltantárgyak óraszámának jelentős csökkenése a közismereti tárgyakat oktató tanárok létszámcsökkenését vonta maga után. Ez a jelenség már a 2009/2010-es tanévben is megfigyelhető volt. Ekkor a nyugdíjazás lehetőségének kiaknázásával kezelhető volt a probléma. A 2010/2011 és a 2011/2012 tanévekben viszont már összesen 13 fő létszámleépítés vált szükségessé. Némi segítséget jelentett a probléma kezelésében a kollégiumban jelentkező létszámigény, így három kolléga állásproblémája helyben megoldódott. A pedagógusok létszámának alakulása: A létszámok alakulása Pedagógus létszám

2006/7

2007/8

2008/9

2009/10

2010/11

2011/12

120

170

165

168

160

130

3. táblázat: Pedagógus létszám adatok (főállásúak) Egyetemet végzett

Főiskolai végzettséggel rendelkezők

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők

Szakvizsga

Tudományos fokozat

47

3

13

2

74

4. táblázat: Végzettség szerinti összetétel

Nevelőtestületünkről elmondható, hogy az elmúlt években stabil, kis fluktuációjú testület alakult ki. A mozgásokat elsősorban a nagyszámú szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási segélyen lévő pedagógusok (évi 15 fő) helyettesítésére

felvett

dolgozók alkalmazása eredményezte.

A

nevelőtestület

összetételének változására jellemző, hogy míg a 2009/2010-es tanévben 82 közismereti végzettségű (humán és reálszakos) kolléga, valamint 24 mérnöktanár és 25 szakoktató volt, a 2011/2012 évben az arány a szakmai oktatás felé billent, a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok száma – a már említett okok miatt – jelentősen lecsökkent. A nevelőtestületet jól képzett, nagy hozzáértéssel bíró kollégák alkotják, akik a megváltozott tanulói hozzáállás mellett és a beiskolázási nehézségek ellenére is komoly sikereket érnek el.

12


3.6

Beiskolázás, a tanulóifjúság összetétele Tanulóinkat a IX. és a VIII: kerületekben található, elméleti és gyakorlati

képzési helyeket magukba foglaló iskolaépületeinkben várjuk. A IX. kerületben lévő központi épület adottságaiból következik, hogy diákjaink 4,5 hektáron elterülő, több sportlétesítménnyel és nagy parkkal rendelkező zárt, udvart használhatnak, így az iskola közelében elhelyezkedő hátrányos külső környezettől (dzsumbuj) jól elszigetelten, kellemes környezetben tanulhatnak és tartózkodhatnak. Az intézmény nevelőtestülete évről-évre nagy erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy az iskola beiskolázási tervét teljesíteni tudjuk, s a tervezett osztályokat el tudjuk indítani. Tanulóink főleg budapestiek, de sokan járnak Dél-Pest vonzáskörzetéből, tekintettel a jó közlekedési feltételekre. Sajnos azonban a hosszú évek óta jelentkező demográfiai hullám fokozatosan érződik, egyre nehezebb a kívánt létszám beiskolázása, s mindamellett különösen nehéz a jó tanuló gyermekek bevonzása. A Térségi Integrált Szakképző Központ létrejöttével az intézmény képzési profilja megváltozott. A kifutó gimnáziumi képzéssel sok jó tanuló gyermeket vesztettünk el, akik azt a gimnáziumot keresték, ahonnan a későbbiekben szakmai végzettség megszerzésére nyílhatott számukra lehetőség. Ezek a tanulók, bár viszonylag jó tanulók voltak, mégsem láttak esélyt a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra, illetve nem látták szükségét az egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzésének. Inkább az iskolánkban megszerezhető szakmai képzettségeket tekintették elérhetőnek számukra. Nem volt még kiforrott elképzelésük a szakmaválasztás irányába, így ezek az „és” gimnáziumok adták számukra a megfelelő középiskolai tanulmányi lehetőségeket. Ezek a tanulók biztos bázist jelentettek a 13-14. évfolyam számára, például az informatikai szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzésre beiratkozó tanulókként. A szakközépiskolai osztályok megszűnése szintén komoly hiányként jelentkezik az érettségi utáni szakképző évfolyamok tanulólétszámából. A Szilyben végzett tanulók kötődtek az iskolához, olyan szakmai alapokat szereztek, amivel már komoly elképzeléssel tudtak szakmát választani az általuk végzett szakmacsoport szerinti

13


kínálati

palettáról.

Kötődtek

tanáraikhoz,

az

általunk

biztosított

gyakorlati

képzőhelyekhez. Ezek a tanulók – kivéve az egyetemi, illetve főiskolai továbbtanulókat – szintén potenciális továbbtanulói voltak iskolánknak. A szakközépiskolai alapképzés elvesztése további jelentős hátrányt jelent a beszámítással történő beiskolázásnál. Ezen lehetőség igen nagy előnyt biztosítana a magasabb szakképesítések megszerzésénél és az ezáltal lehetővé váló korábbi munkavállalásnál. A TISZK kialakulásával a küldő iskolákra hárulna az a feladat, hogy minél több tanuló folytassa a TISZK Központban tanulmányait. Eddig azonban ez nagyon gyenge képet mutatott. A küldő iskolák tanulóinak teljesen mindegy hol folytatják tanulmányaikat, nem kötődnek ahhoz a központhoz, ahová az iskolájuk tartozik. A szakiskolás beiskolázás is nagyon gyenge képet mutat. Ma a szülők tudatában a szakiskolai képzés – különösen a gépész szakterületen – nagyon „alantas” képzésnek számít. A kicsit is jobb tanuló – értsük ez alatt a kettes-hármas érdemjegyűt – már szakközépiskolába akar menni, ahová be is kerül. Így a szakiskolába túlnyomó többségében a kettes, néha még a kettes tudásszintnek sem megfelelő tanulók jelentkeznek. Sok esetben azonban a tanulmányi eredmény a kisebb probléma, hiszen következetes tanári munkával sok mindent pótolni lehet, s pótolni tudnak a kollégák. Az igazi probléma a rossz szociális háttér, a nagyon alacsony neveltségi szint, a viselkedési alapnormák hiánya. Komoly tanári munkát és speciális szakértelmet kíván a sajátos nevelési igényű, a diszlexiás, a diszgráfiás, sok esetben írni, olvasni, számolni nem tudó tanulók beiskolázása is. Az elmúlt években ezeknek a tanulóknak a létszáma jelentősen megnőtt. Úgy gondolom, nemcsak azért, mert a szakiskolai osztályok számának növekedésével megnőtt a problémás tanulók száma, hanem azért is, mert államilag nagyobb

az

odafigyelés

Képességfejlesztő

Központ

ezen

tanulókra.

Szakértői

Az

Bizottsága

Országos

Rehabilitációs

és

széleskörű

felmérésekkel

és

vizsgálatokkal egyre inkább kiszűri a készség és képességzavarokat, s ezáltal egyre több tanulónál „nevesítődik” a probléma. Úgy gondolom, még 6-8 évig továbbra is súlyos problémát jelent a „minőségi” beiskolázás a szakiskolák 9. évfolyamára.

14


Kifejezetten jó és magas szintű képzést tudtunk nyújtani a kéttannyelvű osztályok esetében. Ezekbe az osztályokba jó képességű, nyelvet tanulni akaró diákok jelentkeznek. A német nyelv az épületgépészeti szakmát tanulóknak nyújtott különösen jó nyelvi alapokat, az itt végzett tanulók nagy keresettségnek örvendhettek a munkaerőpiacon. A szakmai nyelv jó szintű ismerete hiányzik a szakmát szerző diákok között. Természetesen nem minden szakma igényli a magas szintű nyelvismeretet, azonban az iskolánkban oktatott képzések igen nagy százalékában elengedhetetlen a magas szintű nyelvismeret. (Épületgépészeti, gépészeti leírások nem jelennek meg magyarul; az informatikai, a távközlési, az elektronikai ismeretek folyamatos követése és megújítása elképzelhetetlen az angol nyelv ismerete nélkül; s a nyomdászati programok, a nyomdagépek kezelése szintén magas fokú nyelvismeretet feltételez.)

15

Az egyes szakterületek elemző bemutatása

4 AZ EGYES SZAKTERÜLETEK ELEMZŐ BEMUTATÁSA 4.1

Nevelés, oktatás Elsődlegesen, az iskola legfőbb feladatai között említem a nevelést és az

oktatást. Ezek folyamatos szem előtt tartásával formálhatjuk csak szakmai irányultságunkat, fejlesztési lehetőségeinket. Ennek érdekében dolgozzuk ki ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerünket, a kompetencia alapú oktatást, az esélyegyenlőség biztosítását. Az iskola nevelési célkitűzéseit jól körvonalazza pedagógiai-nevelési programja. Ebben rögzítve vannak a pedagógiai alapelvek és a nevelő-oktató munka célkitűzései. Ezen célkitűzéseket természetesen a későbbiekben az új Köznevelési alapkoncepcióval is összhangba kell hozni. „A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg. A törvény címadása is a nevelés középpontba állítását jelképezi.” Az új Köznevelési Törvény koncepciójából A pedagógiai program alapján az alábbi célkitűzéseket elsőrendű feladatnak tekintem 

a közösségfejlesztő – önfejlesztő magatartás és tevékenység ösztönzését,



a destruktív megnyilvánulások leépítését,



a személyiség ösztönző és reguláló képességének individualizált kiépítését,



a tanuló racionalizált gondolkodásának fejlesztését, ambiciózussá, felelősségteljessé nevelését.

A nevelő – oktató munkában pedig fontos irányelvként kívánom követni a tanulók segítését abban, hogy 

dinamikus ismereteket szerezzenek a világról és önmagukról, 16




megtanuljanak együtt dolgozni és élni másokkal,



képessé váljanak szembenézni és szembeszállni a kudarcokkal és a problémákkal,



igényük legyen az egész életüket végigkísérő tanulásra, azoknak az új

ismereteknek

folyamatos

elsajátítására,

melyekkel

az

információs társadalomban hasznosan eligazodnak. Tapasztalataim szerint a nehéz gazdasági helyzet, a megélhetésért való egyre keményebb küzdelem a nevelés problémáját egyre jelentősebb mértékben az iskolára hárítja. Az iskolának fel kell vállalnia egyre több olyan nevelési gondot, melynek hagyományos színtere a család. Elmondható, hogy iskolánk a IX. kerületben (és a VIII. kerületben), a hátrányos helyzetű, „a speciális gondozást” igénylő tanulók iskolája, akik mögött 60-70%-ban csonka család áll, akik mögött a szülők munkanélküliségével, és nagyon komoly szociális gondokkal küzdő családi háttér van. Sok esetben a tanulóknak már családfenntartó szerepet kell betölteniük, s közülük sokan, fiatal koruk ellenére lelkileg, sőt pszichikailag is sérültek. Ezt a problémát az egyik legfontosabb kérdésnek tekintem. Elengedhetetlenül fontos az ifjúságvédelmi munka, a családias légkör megteremtése, a gyermekközpontúság elvének követése. Komoly segítséget jelentett ezen a téren, hogy az intézménynek - TAMOP projekt keretén belül - lehetősége volt pszichológust, fejlesztőpedagógust és szociális munkást foglalkoztatni. Az iskola ifjúságvédelmi felelősének vezetésével, ők tulajdonképpeni „nevelési csoport”-ként működtek, rendkívül nagy segítséget nyújtva az osztályfőnökök munkájához. A Gazdasági Szervezetek kialakításával ezen feladatok nagy része a koordinációs irodához került át. Természetesen nem zártuk ki ezzel a családra támaszkodást. A családok megváltozott szerepének figyelembe vételével elengedhetetlenül fontosnak tartom, és szorgalmazom a szülői házzal való lehető legjobb kapcsolat fenntartását. Fontosnak tartom a szülőkkel az iskola mindenkori célkitűzéseinek megismertetését, az átszervezésekről, pályázatokról a naprakész tájékoztatást. Erre szolgál a félévenként megszervezett Szülők Fóruma, ahol az iskolavezetés tájékoztatást ad az iskola fejlesztésének irányvonaláról, a tervezett változtatásokról, meghallgatva a szülők véleményét, kéréseit. 17


Fontos feladatként kezeltük a nyilvánosságot, annak – a jogszabályban is előírt – betartását mind a diákok, mind a szülők, mind pedig a külső közszereplők irányában. A tantestülettel egyetértésben rögzítésre kerültek az iskola elvárásai, követelményei, a házirend. Célomnak tekintem, hogy a jogok és kötelességek összhangja megvalósuljon mind tanári, mind pedig tanulói oldalról, az érvényben lévő (Közoktatási, Szakképzési, Közalkalmazotti) törvényekre alapozva. A

tanulók

személyisége

fejlesztésében,

társadalmi

magatartásformájuk

kialakításában, a humanizmusra, hazafiságra, demokratizmusra való nevelésükben, nyitottságuk, felelősségtudatuk, a különböző gondolatrendszerek iránti toleranciájuk, valamint a társadalom iránti elkötelezettségük kialakításában nevelésük egyik legfontosabb színtere az iskola, s a legalkalmasabb életkor a középiskolás évek szakasza. A fentiek gyakorlásának pedig legjobb színtere a diákönkormányzat lehet, ahol a tanulók önmagukat is mérik, formálják. Fontos feladatnak tekintem lehetőséget teremteni arra, hogy a diákönkormányzati munka során a tanulók kipróbálhassák magukat a felnőttek szerepében, egyenlő partnerként nyilváníthassanak véleményt és önálló programokat szervezhessenek. Ehhez elengedhetetlen az osztályfőnökök segítségnyújtása, a diákönkormányzatot patronáló tanár tanulói problémák iránti érzékenysége. Érzésem szerint tanulóink szeretik az iskolát, kötődnek az intézményhez és a tanárokhoz, s ez alapja lehet a közös gondolkodásnak, a diákönkormányzat felelősségteljes munkájának. Tapasztalatom szerint azonban ez nehezen működik, a tanulók csak nagyon sok tanári odafigyeléssel aktivizálhatók. Érzékenyen kell reagálni a civilizált világ új veszélyeire. Az ifjúságra veszélyes, káros hatások feltárása, időbeni megelőzése ma már nem új feladat, évek óta küszködik vele az iskola. Sajnos a tanár kollégák folyamatos felkészítése az agresszió, a drog problémáira kevés. Mivel a pedagógusok ezen a területen nem szakemberek, csak kezelni próbálják a jelentkező problémákat. Az igazi segítség e téren a nevelési csoport működése volt. Az idei tanévtől azonban ezek a szakemberek csak jóval kevesebb időt töltenek a mi iskolánkban, mert a Gazdasági Szervezethez tartozó koordináló testület tagjai a hat iskolában adódó feladatokat látják el. A korábban hozzánk tartozó fejlesztő pedagógus, pszichológus és szociális munkás iskolai alkalmazása megszűnt. Így a tavalyi év kedvezőbb helyzetéből vissza kell térnünk egy korábbi állapotra, melynek következtében az osztályfőnököknek ismét nagyobb szerepet kell vállalniuk ebben a 18


munkában. Természetesen ehhez folyamatosan biztosítani kell számukra az ilyen jellegű ismeretek megszerzésének lehetőségét. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai közé tartozott és tartozik az egészséges életmód kialakítása, a természeti értékek védelme, az esélyegyenlőség megteremtése kérdéskörök kezelése. Nevelési céljaink megfogalmazásánál szem előtt tartottuk, hogy valamennyi tanulónknak azonos lehetőségeket, esélyegyenlőséget biztosítsunk. A siket illetőleg hallássérült tanulóinknak a tanuláshoz jeltolmácsot biztosítottunk. Továbbra is fontos feladatnak tekintem, hogy nem osztályokra, nem személyekre, hanem az iskola 10001100 tanulójára irányítsuk célkitűzéseinket. Továbbra is figyelmet kell fordítani SNI-s tanulóinkra, támogatnunk kell őket részben a törvény adta lehetőségek biztosításával, részben pedig a pedagógusok segítésével, odafigyelésével. Az iskolai nevelés egyik fontos színtere a kultúra megszerettetése a hagyományok őrzése. Iskolai ünnepélyeink rendezvényeink úgy gondolom bármely középiskola hasonló rendezvényeivel felveszik a versenyt. Bár a sok vidékről bejáró tanuló délutáni foglalkoztatása gyakran nehézségbe ütközik, mégis sok színház- és múzeumlátogatásról, kirándulásról történelmi emlékhelyek felkereséséről adhatunk számot. Idei tanévben ünnepli iskolánk fennállásának hatvanadik évfordulóját, célom, hogy méltó ünnepély sorozattal emlékezzünk meg az évfordulóról.

19

Képzéseink szakterületi értékelése

5 5.1

KÉPZÉSEINK SZAKTERÜLETI ÉRTÉKELÉSE

A közismereti képzés helyzete Ha a közismereti (reál, humán tárgyak) képzés vizsgálatánál egy kicsit nagyobb

időszakot vizsgálunk, azt láthatjuk, hogy tíz év alatt a helyzet teljesen megfordult. A Nemzeti Alap Tanterv bevezetése után az iskolának új pedagógiai programot kellett kidolgozni, új koncepciókat kellett meghatározni. A változás jelentősen érintette a szakképzést is, mivel a NAT-ra épülő középiskolai képzés a szakképzés lehetőségét minimálisra csökkentette, s ez komoly személyi változást vont maga után. Így különösen a gyakorlati oktatók vonatkozásában - pedagógus felesleg mutatkozott. Ezzel egyidejűleg a közismereti képzést végző tanárok számát jelentősen növelni kellett. Az általános műveltséget megalapozó 9-12 (13) évfolyamokon a humán képzés erősödött. A szakiskolai 9-10. évfolyamon, az újonnan kialakított és óraszámban megnövekedett „csak” általános képzés szintén a közismereti tanárok óraszámát emelte Ma ezt a képzést szorítja ki az előrehozott szakképzés. Ebben a képzési formában úgynevezett tantárgyi blokkok alakulnak ki, a hagyományos tantárgyi képzés átalakul. Részben ez, részben az érettségire készítő középiskolai képzés megszüntetése okozta a korábban már említett humán- és reáltantárgyakat tanítók körében a létszámfelesleget és az ezzel járó létszámleépítést. Ezzel párhuzamosan pedig hiány jelentkezett a műszaki tanárok és a szakoktatók körében Az elmúlt időszakban elmondhatjuk, hogy sikeres volt az osztályok érettségire való felkészítése. Évente hat osztály érettségizett, két osztály pedig az ifjúsági tagozat felnőtt oktatás keretén belül jutott el az érettségiig. Kiemelhető, hogy az elmúlt négy-öt évben jelentősen emelkedett a nyelvi képzés színvonala. Ezt a fejlődést a nyelvi projekt órák lehetősége biztosította. A tavalyi évben például 22 csoportban (16 angol, 6 német) tartottunk projekt órákat. Ennek eredményeként kimutatható volt a nyelvi bukások csökkenése, és az A és C típusú nyelvvizsgák számának növekedése.

20


Az iskola pedagógiai programja tartalmazta a szakmacsoportok szerinti szakmai érettségi tárgyak választási lehetőségét. Kötelezően választható érettségi tárgyként sok tanuló élt a szakmai tárgyak választási lehetőségével. Végzős

tanulóink

jó

eséllyel

pályáztak

felsőoktatási

intézményekbe

továbbtanulásra. A jelentkezők 81-90%-a bekerült valamilyen képzési formára. Érdekes lenne azonban azt megvizsgálni, hogy a felvett hallgatók közül végül hányan szereztek diplomát. Természetesen tanulóink jelentős számban a szakképzésben folytatták tanulmányaikat. Akik a felsőoktatást választották, főleg műszaki irányba mentek tovább. Örömmel állapíthatom meg, hogy közülük négyen kollégaként tértek vissza az iskolába. Az oktatás egyik sarkalatos pontja a tanulók szövegértése. A középiskolába jelentkező tanulók nagy százaléka küzd ezzel a problémával. A bemeneti, a követő és a kimeneti kompetenciamérések gyenge eredményt mutatnak a 9-10. évfolyamokon. Elmondhatjuk

azonban,

hogy

a

hozzáadott

érték

minden

esetben

megmutatkozik, mert a követő mérések mindig jobb eredményt mutatnak. A baj az, hogy olyan alacsony a bemeneti szint, hogy a kimeneti jobb eredmény még mindig gyenge, viszont egyértelműen látszik a tanár kollégák eredményes munkája. Sajnálatos módon az iskola mért eredményei (2010. évben) az országos átlag alatt vannak. Csak a szakközépiskolások matematikai eredményei nem térnek el szignifikánsan az országos értéktől. A képességszintek szerint a tanulók a szövegértés és a matematika területén is 3. szinten teljesítettek. A korosztályuknak megfelelő képességi szint a 4. szint. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szövegek jelrendszerének, logikai szerkezetének felismerése a tanulók harmadának nem sikerül. A matematika feladatok megoldásánál is a feladatok értelmezése okoz problémát. A tanulási környezet az előző évhez képest romlott. A tavalyi év 0 értékével szemben idén -2, a motiváció pedig -2-ről -5-re csökkent. Az értékekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanári kar még a fegyelmezetlen és motiválatlan tanulókat is sikeresen felhozza egy gyenge közepes

21


középiskolás szintre, ami a kollégák lelkiismeretes, odafigyelő, az esélyegyenlőség lehetőségét szem előtt tartó munkáját dicséri. Szövegértés Országos Szily Matematika Országos Szily

1. szint 1071 -

2. szint 1211 -

3. szint 1351 -

1168 -

1304 -

1478 1440 -

4.szint 1491 1620

5.szint 1631 -

6. szint 1771 -

7. szint 1911 -

1576 1613

1712 -

1848 -

1984 -.

1527

5. Táblázat: Kompetencia adatok

SZKI Timót utca Tolnai utca Timót utca Szövegértés Tolnai utca Matematika

1634 1494 1576 1454

Országos % SZKI SZI SZKI Szövegértés SZI Matematika

Országos átlag

SZI

44 25,9

1464 1406 1429 1320

Timót %

1613

1527

1620

1478

Tolnai %

40,3 82,9 32,2 70,7

Intézményi átlag

Budapest %

65,2 83,4 55,8 91,7

44,8 80,4 21,7 69,6

6. Táblázat: Kompetencia adatok részletek

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a műszaki végzettségű szakemberek megfelelő szintű humán műveltséggel is rendelkezzenek, s nyitottak legyenek kultúra befogadására, igényük legyen a rendszeres kulturális élményekre. E területen a humán közismereti tárgyakat tanító tanárokra hárul a legtöbb feladat. Az ő munkájukat nagyban segíti az intézmény könyvtára. A jelenlegi állomány 40660 egység. Három helyen: a központi elméleti épületben, a Tolnai utcai telephelyen és a kollégiumban van könyvtári kialakítás. Természetesen a könyvtári állományból a szakirodalom sem hiányozhat. A Tolnai utcai könyvtár főleg a szakmai irodalmat, ezen belül a nyomdász szakirodalmat tartalmazza; - közkönyvtár - a külső közönség számára is nyitott. Örvendetes, hogy a tanulók elég szép számban látogatják a könyvtárakat. Elsősorban a kötelező olvasmányokat kölcsönzik, de jó segítséget látnak itt a versenyekre való felkészülésre, vagy az iskolai dolgozatokhoz anyaggyűjtésre. 22


5.2

Szakmai képzések Iskolánknak, mint a Szily TISZK súlyponti iskolájának elsőszámú feladata a

szakképzés. A 2011/2012-es tanévben az alábbi képzések indultak: OKJ szám

Szakma neve Gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat-szerelő Központifűtés és csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Finommechanikai műszerész Hűtő-klímaberendezés-szerelő, karbantartó Elektronikai műszerész Számítógépszerelő - és karbantartó Távközlési - és informatikai hálózat-szerelő Előrehozott hűtő-klímaberendezés-szerelő,karbantartó Előrehozott vízvezeték -és vízkészülék-szerelő Előrehozott gépi forgácsoló Gépgyártástechnológiai technikus Elektronikai technikus Épületgépész technikus Informatikai hálózattelepítő - és üzemeltető Távközlési informatikus Mechatronikai műszerész Kiadványszerkesztő Nyomdai gépmester CAD-CAM informatikus

315820900103102 315820900103103 315210910000000 315210710000000 335220200000000 335220100000000 335230110000000 335230200000000 335220200000000 315820900103104 315210910000000 545210100000000 545230100000000 545820100000000 544810300105401 544810400105405 525230300000000 522130100000000 522130310000000 544810110000000

Képzési idő (év) 2év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 3 év 3 év 3 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év

SZVK rendelet száma 1/2010.(II.5.)SZMM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 15/2008.(VIII.13)SZMM 1/2010.(II.5.)SZMM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 15/2008.(IV.3.)GKM. 15/2008.(IV.3.)GKM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 1/2010.(II.5.)SZMM. 15/2008.(VIII.13)SZMM. 15/2008.(VIII.13)SZMM 15/2008.(VIII.13)SZMM 15/2008.(IV.3.)GKM. 15/2008.(IV.3.)GKM. 15/2008.(VIII.13)SZMM 25/2010.(V.14.)OKM. 15/2008.(VIII.13)SZMM 15/2008.(IV.3.)GKM.

7. Táblázat: Indított szakmák

5.2.1 Szakképzések: Iskolánkban a 2011/2012. tanévben összesen 43 osztály indult, melyből: 

5 nyelvi előkészítős, informatikai szakmacsoportos;



6 szakközépiskolai 4 évfolyamos;



3 szakiskolai 9-10. évfolyamos;



3 szakképző előrehozott szakképzési program alapján,



8 szakképző (8 évfolyamra épülő 16. életévet betöltöttek számára);



5 szakképző (10. évfolyamra épülő 16. életévet beöltöttek számára);



13 szakképző (érettségire épülő szakképzés).

Az érettségire épülő szakképzések közül 4 osztályunk kihelyezett osztályként működik a Pataky István, illetve Ganz Ábrahám Szakközépiskolában.

23


5.2.2 Szakmacsoportok A szakképzés jelenleg is 5 szakmacsoportban folyik: 

gépész (5);



elektronika-elektrotechnika (6);



informatika (7);



nyomdaipar (12;)



művészet, közművelés, kommunikáció (4).

Természetesen intézményünk folyamatosan követi az OKJ, illetve az SZVK változásait. Pedagógiai Programunkat mindig az újabb követelményekhez igazodva, a munkaerőpiac, illetve a szülők – tanulók igényeit figyelembe véve alakítjuk. Így 2010. év szeptemberétől iskolánkban 3 szakmában elindult az előrehozott (alternatív) szakképzés: 

gépi forgácsoló;



hűtő – klímaberendezés-szerelő, karbantartó;



vízvezeték – vízkészülék-szerelő.

A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a gyakorlat-orientált képzést erősítjük. Ehhez nagyon komoly infrastruktúrával rendelkezünk, mely többek között a már korábban is említett KMOP-fejlesztés megvalósulásának, valamint az iskola egyéb forrásaiból történő fejlesztéseknek köszönhető. Az

iparban

is

korszerűnek

és

modernnek

számító

szerszámgépek,

mérőeszközök, elektronikai, illetve informatikai rendszerek állnak rendelkezésünkre, melyekkel tanulóink a legkorszerűbb ipari körülmények között tudják elsajátítani a szakmájukhoz szükséges ismereteket. 5.2.3 A képzések szakmacsoportok szerinti elemzése

5.2.3.1 Gépész szakmacsoport Iskolánknak kezdettől fogva elsődleges profilja a gépipar szakterület. Már megalakulásakor forgácsoló (esztergályos, marós és géplakatos) képzés indult. Ezt az irányvonalat az intézmény 60 éven keresztül megtartotta, s elmondhatjuk, hogy a jelenlegi képzéseknél is meghatározó a gépész szakterület. 24


A forgácsoló szakmunkásképzés és a gépgyártástechnológiai technikus képzés mellett előretört az épületgépész szakterület. Az elmúlt tíz évben az épületgépész szakma „ipari forradalma” zajlott le. Ma, a megújuló energiák (napelemek, napkollektorok, geotermikus energiák, bioenergiák) teljesen átalakították a szakmát, s ezzel együtt a szakmai képzést. Emellett az ökológiai változások miatt a klímatechnika oktatása is egyre inkább előtérbe került. Éppen ezért manapság nagyon fontos e területek előtérbe helyezése a szakmai oktatásban. A2009/2010-es tanévben a KMOP projekt keretén belül, valamint az iskolának nyújtott szakképzési támogatások felhasználásával olyan alapkészlet került az intézmény birtokába, mellyel ezeknek az új követelményeknek magas szinten meg tud felelni. Ugyancsak jelentős fejlesztés történt a számítógéppel vezérelt CNC–gépek területén. Az újonnan beszerzett hagyományos gépek mellé több vezérlési módot felismerő ipari CNC gépek, szikraforgácsoló és EMCO asztali esztergák kerültek beszerzésre. A meglévő MTS TOPTURN szimulátor programozó helyeket is duplájára bővítettük, pályázatok segítségével. Jelentős fejlesztést élvezett a hegesztő szakterület is. A korszerű, új gépeken kívül egy szimulációs hegesztő teszi érdekesebbé az oktatást. Ezekkel a fejlesztésekkel, jó eséllyel pályázhatunk a felnőttképzések fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Központ által meghirdetett pályázatok elnyerésére.

5.2.3.2 Nyomdász szakmacsoport Ötödik éve annak, hogy a szakképzési lehetőségeink között megjelent a nyomdászképzés. A képzés önálló telephelyen folyik. A telephely rendkívül jó adottságokkal bír a nyomdászképzés megvalósításához. A helyben található tanműhely alkalmas a szakma magas színvonalú és korszerű ismereteket nyújtó oktatásához. Az elmúlt években ezt erősítette az a komoly fejlesztő munka, melynek során vitathatatlanul bekerült a csúcstechnológia a nyomdászképzésbe egy RYOBI 524 GE négyszínnyomós ofszet gép beszerzésével. Emellett kisméretű vágógép, a meglévő gépekhez speciális kiegészítő eszközök, szoftverek, a kiadványszerkesztő szakmához pedig Macintosh DTP munkaállomások kerültek beszerzésre. Természetesen a nyomdászatban a hardware eszközök mellett a software eszközök biztosítása is elengedhetetlenül fontos. Számos a mai kornak megfelelő software került beszerzésre 25


(Adobe CS3, QarkXpress, CorelX5), melyekkel a nyomdászai oktatás teljes spektruma biztosítható. Ezen feltételek mellet lehetőség nyílik a felnőttképzésben továbbképzések és szakmai képzések indítására is.

5.2.3.3 Elektrotechnika-elektronika Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola összevonásával, a 2007/2008-as tanévtől kezdve került az iskolánk gondozásába. Nevezett tanévtől ipari elektronikai technikus, orvoselektronikai technikus és elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozású hagyományos szakközépiskolai formában vállaltuk a képzést elsősorban az összevont iskola pedagógusaival és eszközállományával. Ez akkor mind az alapozó, mind a szakképzési feladatok ellátására alkalmas volt. A szakmacsoport helyzete azonban az elmúlt években az eszközállományt tekintve nagymértékben javult. Két szaktantermet teljesen, kettőt félig sikerült a legmodernebb mérőműszerekkel felszerelnünk. Mind a négy szaktantermünkben korszerű, kézi felületszerelésre is alkalmas forrasztóállomások kerültek letelepítésre. Pályázati forrásokból és szakképzési hozzájárulásból megújult a teljes ipari automatizálási eszközállomány. 4 fajta PLC, mikrokontrolleres fejlesztő eszközök, digitális mérőramkörök kerültek beépítésre az oktatásba. Legnagyobb mértékben a mechatronikai kabinet fejlődött. Három féle roboton, teljes pneumatikus és hidraulikus FESTO oktatórendszereken tanulhatnak a diákok. A TISZK partnerintézményeiből is rengeteg eszköz érkezett az elmúlt években. DEGEM oktatórendszerek a Trefort, elektronikus mérőműszerek az Egressy, mérőeszközök, mérőáramkörök az Eötvös Szakközépiskolából. Az elmúlt tanév nagy eredménye, hogy sikerült megjavíttatni az LPKF típusú CNC nyákmarógépünket, így ettől a tanévtől ezen is gyakorolhatnak a tanulók.

5.2.3.4 Informatika A gépész szakterület mellett hagyományosnak mondható iskolánkban az informatikai szakmacsoportba tartozó szakmák oktatása. Kiemelkedően fejlett informatikai háttérrel rendelkezik az iskola, melyre azonban a szerteágazó szakmai kínálat miatt szükség is van. 26


Jelenleg 19 számítógép terem áll tanulóink rendelkezésére, több mint 240 darab számítógéppel, többe közülük már interaktív tábla és projektor is felszerelésre került. Ezek természetesen megoszlanak a telephely és a központ között. Fontos kiemelni, hogy a napi munka során minden egyes tanuló számára saját munkaállomást tudunk biztosítani. Az informatika területén mindig nagy kihívást jelent a legújabb megoldások oktatása, hiszen egy nagyon gyorsan változó területről van szó. A rendelkezésre álló eszközök azonban alkalmasak arra, hogy egy tanulói számítógépen, akár egy teljes informatikai rendszert szimuláljanak. (virtualizáció segítségével akár több teljes értékű számítógép futtatható egyetlen kellően nagyteljesítményű hardware-en). Iskolánk fontosnak tartja a nemzetközi irányvonalakkal való kapcsolattartást. Rendelkezik CISCO akadémiával, amely mind az informatikai szakmacsoportokban tanított szakmákhoz, mind a távközlési szakmákhoz elengedhetetlen többletet jelent. A képzés nagyon népszerű, a hozzá beszerzett eszközeink pedig igen modernek. Jól mutatja elkötelezettségünket, hogy nem csak az alap modulokat, de az IPT, a korábbi Wireless, és egyéb modulokat is akkreditáltuk. (Ez utóbbiak a távközlési szakmában is előremutató

technológiák,

rendszergazda/hálózatépítő

ismeretekhez

pedig

elengedhetetlenek). Az alap informatikai képzésben ECDL vizsgák letételére is van lehetőségük a tanulóknak, nem csak a 7 alapmodulban, hanem további modulokban is. (Képszerkesztés, Web kezdő, CAD)

5.2.3.5 Távközlés Az iskola tanműhelyének felújítása és korszerűsítése program nem tartalmazta a távközlési szakmák gyakorlati képzőhelyeinek kialakítását. Az iskola vezetése a tanműhely felújításának megkezdésekor úgy döntött, hogy a távközlés véglegesen a Bagolyvár épületünkben kerül letelepítésre. Az oktatott szakmák főbb területei közé tartoznak a legmodernebb gerinchálózati kábelek szerelése (mono- és multimódusú optikai, vazelintöltésű, önhordó és fali kábelek szerelése), berendezések mérése, üzemeltetése. Ezen feladatok ellátásához elengedhetetlen követelmény, hogy rendelkezésre álljon tanterep (földalatti és föld feletti hálózat építéséhez) valamint, távközlési laboratórium a vezetékes és vezeték nélküli átviteli rendszerek megismeréséhez. 27


Így az épület földszintjén került kialakításra a rézvezetőjű kábelek szereléséhez 12 munkahely, melyek alkalmasak a különböző típusú kábele kötéseinek elvégzéséhez, egyszerű ellenőrző vizsgálatok elsajátítására. Az első emeleten, biztosítottunk helyet az optikai kábelek, a strukturált hálózat és a kábeltelevíziós hálózat szereléséhez. A műhelyben elhelyeztünk optikai rendezőt, különböző optikai kötésszerelvényeket és a strukturált hálózat szereléséhez szükséges eszközöket is. Kialakításra került három optikai szálhegesztő és kettő mechanikus szálkötő munkahely és lehetőség van az elkészült szerelések ellenőrzésére, optikai vizsgálatok, mérések elvégzésére. Ezeken kívül 16 munkahely áll rendelkezésre az alapozó átvitel technikai mérések elvégzéséhez és tanulmányozható a digitalizálás teljes folyamata. Valóságos berendezések állnak rendelkezésre a digitális átviteltechnika megismeréséhez: 

2 Mbps 30/32 csatornás PCM rendszer teljes vonalszakasszal



Magasabb

rendű

PCM

berendezések,

34

és

140

Mbps

összeköttetések kialakításához 

Szinkron digitális (SDH) berendezések optikai gyűrűs hálózatban felépítve STM-4 és STM-16 kiépítésben.

Az épületben található még elméleti tanterem, interaktív táblával, projektorral felszerelve, internet hozzáféréssel.

28

Kollégium

6 KOLLÉGIUM Az intézményben működő kollégium az iskola szerves része, mégis egészen speciális oktatási – nevelési célokat lát el. Alapvető feladata szálláshelynyújtás a közoktatásban tanulók számára. A kollégium nem önálló egység, vezetője az iskola mindenkori igazgatója. Befogadóképessége 200 fő (120 fő fiú és 80 fő leány). A kollégiumban lakó tanulók összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nagy arányban hátrányos helyzetű tanulóknak ad otthont. Nevelési

téren

komoly

szerepet

vállal

a

tanulók

szocializációjának

fejlesztésében, közösséget építő, az együttélés normáit formáló nevelésében. Célja a családias légkör kialakítása, a szülői ház hiányának lehetőség szerinti pótlása. Az éves rendezvényekkel törekszik a tanulók műveltségének sokirányú fejlesztésére. Az elmúlt években megtartott rendezvényekből kiemelkedőek, a már hagyományosan évenként megrendezésre kerülő szavaló verseny, a kiállítások, s az irodalmi estek. A kollégium elnyerte az ÖKO Kollégium címet, melynek szellemében dolgozik.

7 GAZDÁLKODÁS A gazdálkodás az intézmény működtetésének egyik legnehezebb területe. A költségvetési támogatások szűkössége miatt, az üzemeltetés biztosítása, a karbantartások szervezése, a hatósági előírások betartásához szükséges tűzvédelmi,

munkavédelmi

ráfordítások,

a

kulturált

munkakörülmények

biztosítása takarékos gazdálkodást kíván az igazgatótól, gazdasági vezetőtől. Jelenleg az intézmény gazdálkodása stabil. 2011. szeptember elsejéig önállóan gazdálkodó, 2011. szeptember elsejétől pedig a Fővárosi Önkormányzat Szily TISZK Gazdasági Szervezethez tartozik, melyről később részletesen írok. 29

Gazdálkodás

7.1

Megvalósult fejlesztések 2009. február 1-től a fejlesztéseket az elnyert projektekben (TAMOP és KMOP)

meghatározott elvek szerint folytattuk. A TAMOP 2.2.3 keretén belül infrastrukturális fejlesztésekre 220 millió Ft, a KMOP 4.1.1 keretén belül pedig humánerőforrás fejlesztésre 1.012.500.000 Ft volt felhasználható. A szakképzés gyakorlati feltételei fejlesztésének forrását a szakképzési hozzájárulások jelentették. A fejlesztésekkel később részletesen foglalkozom.

30

Vezetői célkitűzéseim

8 VEZETŐI CÉLKITŰZÉSEIM Az intézmény rövid helyzetelemzésében óhatatlan volt, hogy az egyes megállapításoknál rögtön rámutassak a következő évek feladataira is. Fontos feladatnak tekintem az iskola jelenlegi egységeinek fenntartását. A szakképzés területén az elméleti és a gyakorlati képzés együttes, túlnyomó többségben iskolán belüli megtartását. Célom, hogy a TISZK mint gyakorlati képzőközpont a szakképzési feladataink teljes vertikumában el tudja látni a gyakorlati képzéseket. Meg kívánom őrizni a kollégium iskolával egybeszervezett működését. A Gazdasági Szervezettel együttműködve stabil gazdálkodás megteremtését és megtartását. A következőkben a helyzetelemzéshez igazodva kívánom megfogalmazni vezetési elképzeléseimet, vezetői célkitűzéseimet. 8.1

Közismereti képzés a szakképzés tükrében A műszaki szakemberek megfelelő humán műveltségének kialakítása és

fejlesztése

érdekében

fontosnak

tartom

a

szakmát

tanuló

diákok

általános

műveltségének megalapozását. Ebből a célból 

támogatom a tanulók részvételét azokon a rendezvényeken, ahol a diákok a kultúrával találkozhatnak (például színház- és múzeumlátogatás, emlékhelyek felkeresése);



a közismereti tantárgyak oktatásának színesítése, a tanulók érdeklődésének felkeltése és fenntartásának elősegítése érdekében lehetőséget biztosítok az oktatásban az informatikai eszközök alkalmazására, beleértve a média eszközeit is;



szorgalmazom az informatikai eszközök használatát az oktatás minden területén;



erősíteni kívánom a nyelvoktatást, különös tekintettel a szakmai nyelv oktatását a szakképző évfolyamokon és a szakiskolában is;



el kívánom indítani az előrehozott szakképzést az új tantervi program alapján;

31




az előrehozott szakképzésben a közismereti tárgyak újszerű oktatása miatt támogatni kívánom a szaktanárok erre történő módszertani felkészítését – elsősorban a természettudományi területen;



szorgalmazom a partneriskolák tanáraival szervezett módszertani továbbképzéseket;



célom a már kezdeményezett, de meg nem valósult könyvtári Internet kávézó kialakításának megvalósítása;



célom a tanárok bevonása az elektronikus adminisztrációs rendszerbe;



tovább szorgalmazom a korábban már megkezdett, a digitális napló bevezetésére irányuló munkálatokat, a digitális napló teljes körű bevezetését.

8.2

Szakképzés Kiemelkedő feladatot jelent az új folyamatok követése, a piac igényeihez való

igazodás, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a szülők elvárásainak teljesítése. Az intézmény szerkezeti felépítése, felszereltsége személyi állománya alkalmas arra, hogy a folyamatosan változó világ kihívásainak megfeleljen, minőségében állandóan tovább fejlődjön. Feladatunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik boldogulnak a XXI. század világában, akik a hazai munkaerőpiac stabil szakemberei lesznek, s akik európai viszonylatban is keresett szakemberekké, középszintű vezetőkké válnak. Ehhez: 

Erősíteni kell a szakiskolai képzés minőségét;



Törekedni kell a jobb beiskolázásra;



Széles körben ismertté kell tenni a Szily TISZK-et;



Stabillá kell tenni az iskola profilját;



Ki kell dolgozni az egymásra épülő szakképesítések helyi közös modultérképét az általunk oktatott szakmák vonatkozásában. A további szakképesítések megszerzési rendszerének felállítása

32


megfelel a társadalmi, gazdasági elvárásoknak, és megfelel a tanulói igényeknek is 

Ki kívánom építeni a partneriskolák között szoros együttműködést a szakmai gyakorlatban. Ehhez szükségesnek tartom, hogy a partneriskolák tanulói a szakmai alapozó képzés időszakában is minél több időt töltsenek el a központi gyakorlóhelyen;



Át kívánom tekinteni a szakiskolai képzés keretén belül oktatható hiányszakmákat,

s

az

RFKB

ajánlásait

figyelembe

véve

kezdeményezem új szakmák bevezetését. 

Lehetőséget kívánok biztosítani a szakoktató kollégáknak, hogy az újonnan beszerzett, valóban csúcstechnológiát jelentő eszközök működését jobban megismerhessék, ehhez továbbképzéseken vehessenek részt.



A szakmai- és a mérnöktanárok létszámhiánya miatt meg kívánom teremteni a TISZK-hez tartozó iskolák közötti áttanítás lehetőségét.



Meg kívánom teremteni az azonos szakmacsoportok közötti szakmai átjárhatóságot az egyes képzőközpontok között.



Az érettségire épülő képzéseknél folytatni kívánom a beszámítások kidolgozását az új SZVK-knak megfelelően. Így a képzési időt 2 évről 1 évre lehet rövidíteni, azoknál a tanulóknál, akik az adott szakma, szakmacsoportos alapozásában vettek részt, szakmai alapismeretekből érettségiztek, és a Pedagógiai Programban meghatározott feltételeket teljesítik.



További fejlesztéseket kívánok megvalósítani elsősorban azokon a területeken, ahol a fejlesztés már elkezdődött, de a meglévő eszközök száma nem éri el a gyakorlati csoport létszámát. Biztosítani kívánom valamennyi tanulónak az önálló gyakorlóhely meglétét.



Szakmacsoportokként egy-egy szakma digitális tananyagának kidolgozását, illetve alkalmazását szorgalmazom.

33


8.2.1 Gépész szakmacsoport

8.2.1.1 Fejlesztések az általános gépészet területen A gépész szakmacsoportban oktatható szakmák körében az alábbi fejlesztéseket és átalakításokat tervezem: 

A 133/2011. (VII. 18.) kormányrendeletben megjelent OKJ rendeletmódosítás, valamint a 32/2011. (VIIII. 25.) NGM rendeletben meghatározott SZVK alapján a következő tanévtől új szakmaként kívánjuk indítani a mechatronikai technikus képzést.



Kihelyezett osztályok TISZK központba való behozatala.



Általános gépészet területen a forgácsoló képzéshez a meglévő univerzális csúcsesztergák számának növelése;



A termelőgépek bevonása az oktatásba (meg kell találni a termelés és oktatás szorosabb kapcsolatát, lehetőséget teremtve arra, hogy a tanuló – az iskolai tanműhelyen belül – a termelésben legyen foglalkoztatható);



További szimulátor programok beszerzése és alkalmazása, mellyel jelentősen csökkenthetők az egyes szakmák anyagigényei;



A megvásárolt 3D-s tervező programok (Solid edge, EdgeCAM pro) bevezetése az oktatásba;



Az iskola tulajdonában álló Heidenheim vezérlésű megmunkáló központ oktatásba állítását, így biztosítva az iparban legelterjedtebb vezérlések oktatásának lehetőségét.

8.2.1.2 Fejlesztések az épületgépész szakterületen 

Kiemelt fejlesztésként szerepelt az épületgépész szakterület megújuló energiák irányában történő fejlesztése. A beszerzett eszközök nagyon jó alapot teremtenek az oktatáshoz, de az eszközök számát növelni kívánom a tanulói létszámigényeknek megfelelően

34




Feladatnak tekintem az akkreditált hegesztőbázis megőrzését, ehhez

biztosítani

kívánom

az

akkreditációhoz

szükséges

feltételeket.  Intézetünk

Audiovizuális eszközök minél szélesebb körű bevonása szakmai

hitelét

igazolják

szerteágazó

partnerkapcsolataink.

Vállalatok gazdasági társaságok jelentősen támogatták iskolánkat, bízva abban, hogy végzett tanulóink által jól képzett szakemberekhez juthatnak. Ápolni és tovább építeni kívánom ezeket az értékes kapcsolatokat. Partnereink támogatásának köszönhetően szakképzési hozzájárulásuk alapja volt és a továbbiakban is fontos alapja lehet a szakmai képzés, a tanműhely folyamatos fejlesztésének. 8.2.2 Fejlesztések az informatikai szakterületen 

Elsődleges feladat a rendelkezésre álló eszközök még szélesebb körű bevonása az oktatásba



A kiépítés alatt álló optikai gerinchálózat beüzemelése, melynek segítségével lehetőség nyílik az épületek közötti informatikai rendszerek összekötésére



Az optikai gerincre építve egy hatékony oktatás támogató belső hálózat (LAN) kiépítése



Intranet alapú tartalomszolgáltatás



Web portál funkcionális fejlesztése



A már üzemelő e-learning portál felhasználásának fejlesztése



Kontroller alapú WLAN hálózat kialakítása, melynek segítségével a teljes lefedettség érhető el

8.2.3 Fejlesztések a távközlési szakterületen 

A távközlési informatika sajátos területe intézményünknek. Lehetőségünk van arra, hogy átgondolt fejlesztésekkel országos bázishelyet alakítsunk ki



A hullámhosszosztásos átvitelt megvalósító WDM berendezések üzembe helyezése

35




A felszerelésre került kábeltévés fejállomás (amely alkalmas analóg és digitális TV csatornák vételére műholdról, csatornák összerendezésére, koaxiális- és optikai kábelre) oktatásba állítása



Vezeték nélküli eszközök oktatásba állítása (analóg és digitális műholdvevő

telepített

antennákkal,

univerzális

adó-vevő

berendezés) 

OrCad áramkörtervező szoftver oktatása



A létrehozott 15 km hosszú optikai mérőpálya széleskörű használata

8.2.4 Fejlesztések az elektrotechnika szakterületen 

A KM-RFKB döntése értelmében az elektronikai műszerész szakma a kiemelten támogatott képzések közé került a középmagyarországi régióban, ezáltal bekerült a szakmunkás ösztöndíj programba is. Ez a szakma meglehetősen szerteágazó ismereteket igényel, így az alapozó képzést -a partnerintézményekkel együttműködésben- a villamos iparban dolgozóktól elvárható legkorszerűbb ismeretekkel kívánom gazdagítani.



A hagyományos furatszerelt technológiák folyamatos kiváltását felületszerelt (SMD) eszközökkel, melyre a igen nagy igény mutatkozik az iparban



Kiemelt figyelmet kívánok fordítani a különböző elektronikai CAD rendszerek alapos ismeretére, úgy a nyomtatott áramköri tervezés, mint az áramkör szimuláció területén.



A ráépülő, szakosodási évfolyamokon erősíteni kívánom a tanulók „számítógép” központú elektronikai szemléletét. Meg kell értetni a gyerekekkel, hogy a programtervezés, programszerkesztés és ellenőrzés nélkül ma már egyetlen gyártósor mellett sem dolgozhatnak.

36


8.2.5 Fejlesztések a nyomdász szakterületen A nyomda felszereltsége és minden kapcsolódó területen meglévő adottsága alkalmas

legteljesebben

arra,

hogy

a

vállalkozások,

a

szabad

kapacitások

kihasználásával az intézmény bevételét növelje, ami a további működés fontos feltétele lehet. Ezért célul tűzöm ki: 

a vállalkozások erősítését, a szabad kapacitások maximális kihasználását.



A nyomdai terület fejlesztése az egyik legköltségesebb terület. Egy-egy gép beszerzése 100 mFt nagyságrendű. A további fejlesztések érdekében bővíteni kívánom a kapcsolatokat a nyomdai kisvállalkozásokkal, s ezáltal növelni a szakképzési támogatás befolyó összegét. Az így összegyűjtött fejlesztési alapot elsősorban nyomdagépek vásárlására, cseréjére kívánom fordítani.



Különös lehetőséget látok a nyomdász területen a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására. Ezért növelni kívánom a hallássérült tanulók létszámát a nyomdai szakképzésben.



Lehetőséget látok a HID I. – HID II. program alapján a könyvkötő tanulók létszámának növelésére.



Felmérés alapján, tanulmányt szeretnék kiadni a gépmesterek, nyomdai szakemberek országos munkaerő piaci helyzetéről, a munkaerő piac ez irányú igényeiről – ezzel akár támogatni az RFKB bizottság munkáját is.



El kívánom indítani a felnőttképzést a nyomdász szakmacsoporton belül.



Szakembereink oktatási tapasztalataival, szakmai ismereteivel segíteni kívánjuk a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozását

37


8.3

Új koncepciók a szakképzésben A szakképzés fejlesztési koncepciójának ismertetésekor meg kell jegyeznem,

hogy minisztériumi szinten kidolgozásra került és számunkra is ismertté vált a „Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” munkaanyag. Az ebben megfogalmazásra került változások érinteni fogják intézményünk szakképzési rendszerét is. A változások szükségessé teszik szakmai és pedagógiai dokumentumainak felülvizsgálatát, átdolgozását. A teljesség igénye nélkül említek néhány ilyen változást: 

ajánlás a továbbtanulásra a szakiskolai képzésbe belépő tanulók 8. osztályban sorra kerülő mérése alapján;



felvételi vizsga a szakközépiskolába;



áttérés valamennyi szakmában a három éves szakiskolai képzésre;



HID I., HID2., HÍD III. programok bevezetése;



a duális képzés erősítése;



szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a közismereti képzés mellett a szakközépiskolák 9-10. évfolyamán is;



komplex érettségi vizsga szakmai tárgyból, mely emelt szintű érettséginek számít;



szakmunkás bizonyítvány megszerzése után két év alatt szakmai érettségi a felnőttoktatásban (a szakképesítés ágazatának megfelelő szakmai érettségi);



a szakközépiskolai képzések színvonalának emelése - ezzel együtt a szakiskolai képzés színvonala is nő;



az OKJ átdolgozása;



új típusú, nem modul-elemekből álló szakmai vizsgák;



a felnőttképzés iskolarendszerben történő erősítése, ezzel az iskolán kívüli felnőttképzés egyenetlenségeit; 38




a felsőfokú szakképzés (FSZ-képzés) kivezetése a középiskolai képzések közül;



külső szakmai ellenőrzés;



a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása;



pályakövetési rendszer kidolgozása (központi szabályozásban meglévő joghézag megszűntetése).

8.4

Nevelési célkitűzések Mint ahogy arra az elemző részben is kitértem, a nevelési feladatok elsőrendű

szempontként kezelendők az iskolában, s különös tekintettel a szakiskolai osztályokban. Minden tanár kolléga feladata az egységes szempontok szerinti nevelés, de különösen sok és nehéz feladat hárul ebből a munkából az osztályfőnökökre. Nevelési területen 

célom, hogy a koordinációs iroda segítségével továbbra is működtessem az iskolai nevelési csoportokat;



támogatom és biztosítom, hogy a nevelési csoport segítse a kollégium munkáját is;



biztosítom, hogy a szakiskolában a fejlesztő pedagógus segítse a tanulók munkáját;



lehetőséget biztosítok arra, hogy a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. módszertani továbbképzésein az osztályfőnökök és az érdeklődő kollégák részt vehessenek;



biztosítom a nyomdai szakmacsoportba járó hallássérült tanulóknak a jeltolmács segítségét;



kiemelt segítséget kívánok nyújtani az ifjúságvédelmi felelősnek a prevenciós lehetőségek megteremtésében, az egészséget károsító hatások lehetőség szerinti kiküszöbölésére, a dohányzás, a drog- és az alkoholfogyasztás megelőzésére;



a IX. kerületi Rendőrkapitányság bevonásával vissza kívánom szorítani az iskola környékén a veszélyes agresszió terjedését; 39




hatékonyabb ügyeleti rendszer megvalósításával pedig az iskolán belüli és a kollégiumon belüli agresszió visszaszorítását próbálom elérni. Ehhez meg kívánom nyerni





a diákönkormányzat képviselőit;



a nevelőtestület tagjait;



az intézmény valamennyi dolgozóját;



a szülői szervezetet;

biztosítani kívánom, hogy valamennyi hátrányos helyzetű tanuló élhessen a törvény adta lehetőségekkel, s integráltan tudjon tanulni diáktársaival együtt.

8.5

Nemzetközi kapcsolatok A jól működő nemzetközi kapcsolatainkat továbbra is fent kívánom tartani

(belga, finn cserekapcsolatok). A pályázatok biztosította lehetőségek a pályázatok befejezésével megszűnnek. Célom folyamatos pályázati források biztosításával újabb és újabb mobilitási lehetőségeket elnyerni. (Németországi, olaszországi, ausztriai szakmai gyakorlati lehetőségekre.) A nemzetközi kapcsolatok során igyekszem minél több tanár kollégának is lehetőséget adni a tanulókkal a külföldi utakra. 8.6

Gazdálkodás Az intézményi gazdálkodás teljesen új alapokra szerveződött 2011. szeptember

1-én. A Gazdasági Szervezetek létrejöttével az intézményvezetőnek más feladataik lesznek. Speciális helyzet alakult ki a Szily TISZK vonatkozásában, ahol is a Gazdasági Szervezet nem a TISZK központi telephelyén található. Elsődleges szempontnak tekintem az intézmény és a Gazdasági Szervezet munkájának összehangolását. Ezen gondolatkörön belüli célok:

40




az intézményi feladatok pontos körülhatárolása a GSZ Szervezeti és Működési

Szabályzata

alapján,

valamint

a

Együttműködési

Megállapodás szerint; 

az intézményi dolgozók munkaköri leírásainak átdolgozása, a feladatok átcsoportosítása;



egységes nyomtatványrendszer kialakítása a napi feladatok GSZ és intézmény közötti lebonyolítására (például szabadság igények, betegség lejelentés, kérvények, beszerzési igények stb.);



az intézményvezető és a GSZ vezető közti szoros együttműködés kialakítása;



az intézmény teljes vezetésének és a GSZ vezetőjének szoros kapcsolattartása



az intézményvezető részvétele a GSZ által tartott TISZK-szintű megbeszéléseken;



elektronikus dokumentumkezelés

A gazdálkodás fontos részének tartom, hogy az intézményvezető ne távolodjon el a napi gazdálkodás követésétől. Az Együttműködési Megállapodás értelmében természetesen a rendelkezésre álló keretszámok felhasználása kiemelt figyelmet és tervezést igényel. A szakmai igények elbírálása, az anyagi fedezet meglétének figyelése továbbra is az intézményvezető fontos feladata. További fontos feladatok: 

egyeztetés a TISZK hat iskolája között a szakképzési támogatások elnyerésére;



a szakképzési támogatásból befolyt összegek TISZK szintjén történő egyeztetése a GSZ vezetőjével;



a szakmai fejlesztés összehangolása a TISZK társintézményekben;

A gazdálkodás egyes részeinél a fő szerepet az intézmény viseli, az intézmény magatartás lehet csak egyes tényezőkre hatással, így:

41




a takarékos energiafelhasználás (fűtés, világítás);



a meglévő eszközök anyagi felelőssége;



a leltárokért való felelősség;



a takarékos anyagfelhasználás a szakmai gyakorlati oktatásban;



a megelőző karbantartások;



az intézményi egyéb források felkutatása o alapítványi támogatások, o pályázatok, o szakképzési támogatás, o szabad kapacitás terhére vállalt bérmunkák, o vállalkozások.

Mindez elsősorban az intézményvezető, de vele együtt valamennyi intézményi dolgozónak is felelőssége és feladata. A gazdálkodás jelentős része a bérgazdálkodás. Tekintettel arra, hogy a munkáltatói jogkör, s ezzel együtt a pedagógusok bérkeretének felhasználása igazgatói hatáskörben maradt, különös gonddal kívánom követni 

a tantárgyfelosztás szakszerű kialakítását,



a túlmunkák helyzetét,



a betöltött álláshelyeket, illetve a betöltetlen álláshelyek alakulását,



egységes elbírálást kívánok megvalósítani a GSZ alkalmazottai és az intézményben dolgozó nem pedagógus állomány esetében.

Célom: 

hogy az intézmény dolgozói érezzék a vezetés bérérzékenységét;



hogy a lehetőségeken belül külön megbecsülést élvezzen a minőségi munkavégzés;

42




takarékos gazdálkodással lehetőséget teremteni az adható juttatások kihasználására (különböző cafetéria juttatások);



kiemelt figyelemmel támogatni a pályakezdőket;



figyelni a nyugdíj előtt állók nyugdíjazási lehetőségeire;



megteremteni

a pedagógusok

szakmai továbbképzésének anyagi

támogatási lehetőségeit; 

megteremteni azt, hogy a testületből minél több tanárnak nyíljon lehetőség külföldi szakmai tapasztalatokat szerezni;



a tanulók külföldi csereprogramjaihoz támogatókat nyerni;



erősíteni a Szily Alapítványt azzal, hogy közhasznú alapítvánnyá alakítva érdekeltté tegyük a támogatóinkat az alapítványba való befizetésekben.

8.7

Egyéb területek

8.7.1 Diákönkormányzat A diákönkormányzati munka az iskolában a közéletiségre nevelés fő színtere. Lehetőséget ad a demokrácia gyakorlására, melynek során kiteljesedhet a tanulók személyisége és önmegvalósítása. E munka terén: 

erősíteni kívánom a DÖK szervezeti egységét;



lehetőséget kívánok teremteni arra, hogy az iskolai diákönkormányzat vezetői a budapesti és az országos diákönkormányzati értekezleteken – a diákönkormányzatot segítő tanárral együtt - részt vehessenek;



szorgalmazni

kívánom,

hogy

az

iskolai

és

a

kollégiumi

diákönkormányzat közösen szervezzen programokat; 

támogatom a diákság vezetőit és a diákokat abban, hogy a kollégiumot követve az iskola is elnyerje az ÖKO-iskola címet;



támogatom, hogy a tanításmentes napokból egy napon a diákság „élvezze a hatalmat”; 43




szorgalmazom,

hogy

az

intézmény

által

hirdetett

pályázatok

elbírálásában a diákönkormányzat jelentősebb szerepet kapjon; 

biztosítom, hogy a diákság vezetői, s rajtuk keresztül az iskola valamennyi diákja élhessen törvény adta jogaival.

8.7.2 Szülői szervezet A nevelőtestület fő támaszaként kell tekintenünk a szülői szervezetet. Fenn kell tartani és erősíteni kell együttműködésünket. Ennek érdekében 

meg kívánom erősíteni munkájukban a szülői választmány vezetőségét;



Szülői Fórumokon kívánok folyamatos tájékoztatást nyújtani számukra;



be kívánom mutatni a szülői választmány vezetőségének a koordinációs iroda működését;



a napi kapcsolattartás lehetőségét kívánom biztosítani a szülők számára az interneten, hogy követhessék pedagógiai programunk megvalósulását, s ezáltal nevelési céljaink elérését;



be kívánom vezetni –amennyiben igény van rá de, például havi bontásban – a tantárgycsoportos fogadóórákat, hogy a szülők egy-egy tanár felkeresésével rövid idő alatt tájékozódni tudjanak. Ezekre a fogadóórákra a problémás tanulók szüleit hívom be és gondoskodom a nevelési csoport legalább egy képviselőjének jelenlétéről is.;



be kívánom vonni a szülőket az iskolai rendezvények szervezésébe;



élni kívánok a szülők által nyújtott támogatásokkal;



meg kívánom hallgatni a szülők javaslatait, s élni kívánok velük, beépítve azokat az iskola életébe;



Meg kívánom szervezni a szülők számára a „nyitott nap”-ot.

44


8.7.3 Sport és egészséges életmód Az egészséges életmód, a testedzés minden idők fontos feladata, de különösen kiemelten kell kezelni ezt a területet ma, amikor a diákok 60 %-a túlsúlyos, és sok a magas vérnyomással küzdő, gyenge, a fizikai terhelést alig bíró tanuló. A helyzet javítása érdekében támogatom a tömegsport megtartását. Az iskolai szakosztályokban sportoló csapatok versenyeken való részvételét, a hétvégi túrákat. Az intézmény jó adottságokkal bír tornaterem, sportpályák és edzőterem vonatkozásában. Hiányos azonban a régi eszközök folyamatos felújítása, illetve az új eszközök beszerzése. Támogatni kívánom a sportpályázatokat az önrészek biztosításával. Támogatom a TISZK iskolái közötti sportrendezvényeket. Tervem, hogy létrehívjunk egy nemzetközi vándorkupát, melyet egy olyan rendezvényen lehet elnyerni, amelyen a külföldi partneriskolák diákjaival versengünk. Az egészségnevelés érdekében szoros együttműködést kívánok megvalósítani az iskolai étkeztetést biztosító céggel, annak érdekében, hogy a tanulók napi étkeztetésében az egészséges táplálkozás szempontjai érvényesüljenek. Fontosnak tartom az egészséges környezet kialakítását, az iskola udvarán lévő, allergiát okozó fák lehetőség szerinti fokozatos cseréjét, frissítését. Az egészséges életmódra nevelés részeként ugyancsak fontosnak tartom a környezettudatos szemlélet kialakítását, s ezért biztosítani kívánom a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. 8.7.4 Hagyományok ápolása, hagyományteremtés Az iskola munkatervét megvizsgálva látható, hogy a munkaterv sok jól kialakult, már hagyománnyá vált rendezvényt tartalmaz. Ezek rendszeres megrendezésével erősíthetjük iskolánk már meglévő hagyományait. A történelmi események méltó megünneplésével a nemzeti hagyományok ápolását szorgalmazom. Kiemelt feladatnak tekintem, s ekként kívánom kezelni az iskola fennállása 60 éves évfordulójának méltó megünneplését, az évfordulóra évkönyv kiadását tervezem. 45


Folytatni és támogatni kívánom Szily Kálmán munkásságának feldolgozását és a 3. Szily kötet megjelentetését. Ezt a munkát Gazda István tudománytörténész segítségével kívánom megvalósítani. 8.7.5 Könyvtárfejlesztési célok 

Digitális nyilvántartás megvalósítása.



Szakmai könyvállomány fejlesztése.

8.7.6 Fejlesztések, külső kapcsolatok Az elmúlt két év fejlesztései után merész tervnek tűnik a közeljövőben újabb fejlesztési lehetőségekben bízni. A fejleszteni kívánt területek az alábbiak lehetnek: 

Épületek karbantartása

folyamatos

o Pályázatok; o önerő; o rendkívüli karbantartás (vis major); 

Oktatást segítő eszközök, berendezések

alkalomszerű

o felhalmozási kiadásokra biztosított pénzforrás o pályázatok o szakképzési támogatás o önerő 

Humánerőforrás o Szakmai ráképzés (mesterképzés) o Digitális írástudás, interaktív eszközök használata o Új szak megszerzése (átképzés) o Szakvizsga o Tudományos fokozat megszerzése

46


o Nyelvi képzés A fejlesztések során nagyon fontosnak tartom a korszerű eszközökre történő betanulást, fontos, hogy a csúcstechnológiát képviselő eszközállomány ne passzív elfekvő készlet maradjon. Külső kapcsolatunk több mint száz gazdálkodó szervezettel van. Főleg a szakmai versenyek támogatását, a szakképzési hozzájárulás átadását (mind pénz, mind eszköz formában) kapjuk tőlük. Ez jelentős fejlesztési alapot képez az iskola számára. Több cég szakmai előadásokat tart tanulóinknak és tanárainknak, bemutatva a piacon éppen aktuális fejlesztéseket. Ezt a támogatói bázist tovább növelni, a kapcsolatokat fejleszteni szeretném. 8.7.7 Szervezetfejlesztés A fenti sokrétű feladatot figyelembe véve, látható, hogy ezt csak egy jól szervezett,

a

munkafolyamatokban

átgondoltan

összedolgozó

közösség

tudja

végrehajtani. A már kialakított szervezeti egységek eddig összehangoltan, magas színvonalon működtek. A Gazdasági Szervezet kialakulása szükségessé tette a meglévő szervezet átalakítását. Az átalakításnál elsődleges szempontnak tekintem: 

a megfelelő humánerőforrás biztosítását;



a párhuzamosan futó és az egymásra épülő feladatok, feladatmátrixának elkészítését;



az

adminisztráció

elvégzéséhez

szükséges

létszámok

lecsökkentek, ezért fontos szervezési feladatnak tekintem az elvégzendő

munkafeladatok

informatikai

háttérrel

való

megtámogatását. Ezáltal a gyorsabb és könnyebb feladat elvégzés lehetőségének megteremtését; 

Az

intézményvezetőség

létszámának

csökkenése

miatt

szükségessé válik a kidolgozott, folyamatba épített vezetői

47


ellenőrzés munkaprogram átdolgozása, a munkaköri leírásokhoz igazítása; 

Az intézményi épületek összekapcsolását egy informatikai rendszerbe;



Kiemelten kezelem valamennyi tanár kollégának számítógéppel történő ellátását az oktatási folyamatokhoz, valamint



az Internet szolgáltatás sávszélességének jelentős növelését.

8.7.8 Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás Az ellenőrzés, értékelés a mindennapi munkafolyamatok része. Fontosnak tartom, hogy szintekre és munkaterületekre lebontott ellenőrzési terv készüljön. Az ellenőrzés, értékelés célja a hiányosságok feltárása, melynek segítségével új irányvonalak kereshetők. Az iskolavezetőség ellenőrző funkciója mellett, biztosítani kívánom a tanári munka önállóságát. Alapvető feladatnak tekintem, hogy a tanítási órák zavartalanul folyhassanak. A magas szintű pedagógiai munka, valamint a pályakezdő pedagógusok segítése érdekében fontosnak tartom a tanári munka értékelését. Ezt a munkát az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők bevonásával szeretném elvégezni. Fontosnak tartom a differenciált értékelést. Meg szeretném teremteni az erkölcsi elismerés alapjait is. Élni kívánok a magasabb szintű elismerésekre felterjesztés lehetőségével is. A kimagasló munkát végző tanulók jutalmazását is szem előtt kívánom tartani. Iskolánk hosszú évek óta kiemelt hangsúlyt fektet a minőségi oktatásra. A minőség fogalma azonban néha megfoghatatlan. Ezen elkötelezettség jegyében intézményünk elsőként szállt be a különféle minőségbiztosítással kapcsolatos projektekbe. A 2010-es év elejéig iskolánkban több fajta minőségirányítási rendszer is működött: (Comenius, IMIP, FAT, ISO). Ezen rendszerek működtetése jelentős nehézségeket okozott, mivel a rendszerek - bár azonos célt szolgálnak - kis mértékben különböznek egymástól.

48


A 2010-es év végén az intézmény ISO auditjának megújítása volt esedékes. Intézményünk minőségbiztosítással kapcsolatos elkötelezettségét mutatja, hogy a megújítással egyidejűleg a teljes oktatási folyamatrendszerre kiterjesztettük az ISO minőségirányítási

rendszert.

Ez

a

jelentős

átalakítás

jó

alkalmat

adott

a

minőségirányítási rendszerek harmonizálására. Az egységes európai keretrendszer ajánlásai alapján a minőségi csoporttal átdolgoztuk az iskola minőségirányítási programját, mely így egységesen megfelel mindenfajta minőségirányítási rendszer követelményének. A jövőben is kiemelten kívánom támogatni a minőségirányítási rendszer működtetését. Nagyon hasznosnak és fontosnak tartom a mérések eredményeinek tanulságait. A mérési eredmények azonban csak megfelelő nagyságú mintavétel mellett lehetnek reprezentatívak, melyek kitöltése, feldolgozása igen nagy feladat. E munka elvégzéséhez további informatikai fejlesztésekre van szükség. A

következő

auditra

a

meglévő

minőségbiztosítási

rendszer

további

kiterjesztését kívánom megvalósítani, a tanműhelyi folyamatokra.

49

Zárszó

9 ZÁRSZÓ Vezetői programom felvázolása végén szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a leírtak a teljesség igénye nélkül foglalják magukba az általam legfontosabbnak tartott célokat, s a hozzájuk kapcsolódó feladatokat. Vezetői munkámhoz elengedhetetlennek tartom a tantestület és az egész iskolaközösség megnyerését. A vezetőtársak támogatását, hiszen a feladatok csak közösen, a munkatársak aktív támogatásával és részvételével oldhatók meg eredményesen. Célom a személyes kapcsolat kialakítása a tanulóifjúsággal, s megnyerésük a közös iskolai munkához. A

TISZK

központi

iskolájának

vezetőjeként

fontosnak

tartom

a

partneriskolákkal is a szoros együttműködést, a vezetőtársakkal harmonikus, jó légkörű együtt dolgozást - közös céljaink elérése érdekében. Megköszönöm

vezetőtársaimnak

a

megbízásom

kezdete

óta

tanúsított

támogatásukat. Tisztelettel kérem, hogy a vezetői programomban kifejtett koncepciók alapján kinevezésemet támogatni szíveskedjenek.

50

INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT

Recommend Documents