Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint (3) Nincs hatás Közösségi portálok (SNS) pszichés hatása (1) pozitív hatás: nagyobb SNS elköteleződés növeli a mások iránti jóindulatot, közelebb érzik magukat másokhoz (2) semleges hatás: SNS barátok száma, SNS-en töltött idő és magány között nincs kapcsolat (3) negatív hatás: a face-to-face kommunikációra ill. munkában
1
Elméleti háttér Szociális és pszichés mechanizmusok a FB és distressz között (1) 90’s:idő-elmozdulás hipotézis: időarány online vs. face-to-face barátokkal, családdal szociabilitás és internethasználat közötti kapcsolat pozitív vagy semleges (2) Nonverbális jelek csökkenése növeli a stressz szintet (3) Relatív depriváció érzése: FB-irigység
Célkitűzés 1. A FB interakciók (like, megosztás, kommentek) gyakorisága és a pszichés distressz közötti kapcsolat vizsgálata. 2. Ezek kapcsolata a kommunikációs túlterheltséggel és önérzettel.
2
Hipotézis I.
1. A FB interakciók gyakorisága és a pszichés distressz között pozitív kapcsolat van.
Hipotézis II. Kommunikációs és információs túlterheltség stresszt, depressziót, motiváció és döntéshozatali képesség csökkenését, fizikai és emocionális kimerülést okoz. 2011 végére: 250 millió FB fotó feltöltése, 2,7 milliárd like-olás naponta Önreklámozás és a társas felügyelet eszköze 2a: FB interakció gyakorisága és a komm. túlterheltség között pozitív kapcsolat 2b: FB interakció és a pszichés distressz között a komm. túlterheltség mediátor
3
Hipotézis III. Internet és önérzet: online chat növeli az önérzetet, de egy metaanalízis szerint káros SNS és önérzet sok FB barát, gyakori SNS használat növeli az önérzetet, az élettel való elégedettséget (alacsony önérzetű főiskolásoknál) Nagyobb online aktivitás, hosszabb FB időtöltés, több FB önreklám negatív önbecsülést okoz 3a. FB interakciók gyakorisága negatívan korrelál az önérzettel 3b.FB interakció és a pszichés distressz között az önérzet mediátor
Hipotézis
4
Módszerek 1.
Főiskolai hallgatók online kérdőív (n=513) Pszichés distressz (függő változó) mérése Kessler Pszichológiai Distressz Skála (5 item) Az elmúlt egy hónapban milyen gyakran érezte magát szomorúnak/idegesnek/nyugtalannak/reménytelennek/enerváltna k? (sosem-mindig)
2.
FB interakció gyakoriságának mérése a) fotó feltöltése és megosztása b) weblink, hírek, blog post, megjegyzés megosztása c) státusz, link, fotó like-olása vagy kommentelése d) FB oldalon csoport, esemény, szervezet, társaság like-olása vagy kommentelése e) nem FB website-on a like vagy megosztás gomb klikkelése a FBra való megosztás miatt (sosem-néhányszor óránként)
Módszerek 3. komm. túlterheltség mérése a) Az az érzésem, hogy általában túl sok telefonhívást, találkozót, face-to-face beszélgetést, e-mailt, szöveges üzenetet stb. kapok. b) Több információt kapok, mint amennyit fel tudok dolgozni. c) Úgy érzem, túlterhelt vagyok információkkal.
4. önérzet mérése • • • •
Rosenberg Önérzet Skála Mindent összevéve elégedett vagyok magammal. Időnként azt hiszem, egyáltalán nem vagyok jó. Azt hiszem, nincs túl sok, amire büszke lehetek. Bárcsak jobban tisztelném magam.
5
Módszerek Szociodemográfiai adatok Alacsony, felső osztály (átlag 3,34) Fehér: 64% (1=fehér, 0=nem fehér) 52% nő
Eredmények
6
Eredmények H1: FB interakció gyakorisága és pszichés distressz között pozitív kapcsolat 2. H2a:FB interakciók gyakorisága és a komm. túlterhelődés között pozitív kapcsolat H2b: komm. túlterhelődés, mint mediátor (nem igazolódott) 3. H3a: FB interakció gyakorisága és az önérzet között negatív korreláció (nem igazolódott) H3b: az önérzet, mint mediátor (nem igazolódott) 1.
Eredmények
7
Eredmények
Megbeszélés Az Internet szociális következményei a személyiségjegyektől ill. a felhasználás módjától is függenek FB interakció gyakorisága és a pszichés egészség között negatív korreláció FB közvetlenül és pozitív kapcsolatban áll a pszichés distresszel egy kétlépcsős ösvényem keresztül
8
Limitációk Keresztmetszeti hatás Nem reprezentatív minta Komm. túlterhelés mérés általános és nem FB specifikus
9
