Janus Pannonius Gimnázium 2010. szeptember 21.
Intelligencia, kreativitás, tehetség
Dr. habil. Révész György Ph.D
„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi 1988/
I. Háttér – a megismerés általános modellje ► megismerés ► figyelem ► motiváció
Az információ-feldolgozás folyamata figyelem Környezeti ingerek
szenzoros emlékezet ST
motiváció rövidtávú / munka emlékezet RTM
hosszútávú emlékezet & tudás, reprezentáció
nyílt válasz, viselkedés
procedurális deklaratív epizódikus
Human cognitive abilitieshierarchikus have a hierarchical structure Kognitív képességek szerveződése
g .86
.94
verb ális Verbal felfogás comprehension
Perceptual perceptu ális organisszervez ődés ation
.90 .85 .85 .83
v
s
.91
i
munka Working mem ória memory
.67 .75 .77 .68
c
.78
pc bd mr pa
.81 .66 .72
a ds ln
Deary (2001) Trends in Cognitive Sciences, 51, 127-130. Deary (2001) Trends in Cognitive Sciences, 5, 127-130.
mentális Processing sebess speedég
.74 .88
cd ss
II. Öröklés – környezet gyakorlás
Specifikus kognitív képességek öröklékenysége képesség vizsgált eset verbális összeh. 27 megértés 16 téri képesség 31 percept. sebesség 15 emlékezet 16
korreláció MZ DZ .78 .59 .74 .50 .64 .41 .70 .47 .52 .36
öröklékenység (a genetikai variabilitás %-a) verbális .57-.58 téri .46-.71 sebesség .53-.58 emlékezet .38-.43
Bouchard & McGue (1981)
Öröklés – környezet (Gray, Thompson, 2004)
életévek
evolúció
gének tapasztalat
kritikus periódus
szervezet
kritikus periódus csökkenése
aktuális környezet
Neural Darwinism (Edelman) aktuális viselkedés
Use it or lose it…
életévek motoros fejlődés látás alap szókincs második nyelv zenei teljesítmény matematika, logika társas kötődés érzelmi kontroll
III. Tehetségmodellek ► Egytényezős – intelligencia ► Kéttényezős – intelligencia, kreativitás ► Többtényezős – képesség, kreativitás, elkötelezettség
Mi a tehetség? • Velünk született adottság nagy teljesítmények elérésére ¾ Adottság – hajlam - képesség • Főbb területei: – Művészetek – Sport – Tudomány
Spearman: az általános (G) faktor részvétele speciális (S) intelligencia összetevőkben
G
Gardner: hét egyenrangú interlligencia Gardner elmélete A szerző Frames of Mind c. könyvében (1983) mutatja be sokoldalú intelligencia elméletét. Későbbi könyvében, a The Unschooled Mind (Iskolázatlan elmé)-ben (1991) hét egymástól független, egyenrangú emberi intellektuális képességet különít el:. • • • • • • •
Logikai – matematikai. Nyelvi. Testi – kinesztetikus. Térbeli. Zenei. Interperszonális. Intraperszonális.
Gardner szerint „nem az a kérdés, hogy „ki a rendkívüli személyiség?”, hanem inkább az, hogy „hol van a rendkívüliség?” Vagyis mindnyájunkban van lehetőség a kibontakozásra.
Guilford: az emberi értelem összetevői Értelem emlékezet megismerés
produktivitás
konvergens gondolkodás (tárgy elnevezése)
intelligencia
gondolkodás értékelés
divergens gondolkodás (tárgy rendkívüli felhasználása)
kreativitás
Kreativitás – tehetség A kreatív képességek alapkoncepcióját Guilford és Hoepfner /1971/ alkotta meg, ez azóta is általánosan elfogadott. Ők kutatásaik alapján a következő elemeket különítették el a kreativitás fogalmában. • A gondolkodás folyékonysága (fluencia). Ez három altényezőből áll: a szótalálás gyorsasága, az asszociációk gyorsasága és a fogalomalkotás gyorsasága. • A gondolkodás rugalmassága (flexibilitás). Ez a változó igényekhez való alkalmazkodást, a gondolkodás mozdulatlanságából való szabadulást, a spontán átváltási képességet jelenti. • Az eredetiség (originalitás) a fantázia ereje, amely arra irányul, hogy elszakadjon az adott szituációtól, és új asszociációs kapcsolatban struktúrálja a helyzetet. Balogh L.
• Az újrafogalmazás (redefiniálás) azt jelenti, hogy a megszokott eljárásokat felülvizsgáljuk, átalakítjuk. • A kidolgozás (elaboráció) azt a képességet jelenti, hogy az egyén mennyire tudja a felmerülő ötleteket megvalósítani. • A problémaérzékenység (szenzitivitás) a problémák észrevételének, megfogalmazásának a képességét jelenti.
Balogh L.
A kreativitás négy szintje (Kaufman, Begetto, 2009) Tulajdonságok
Mini-C
Kis-C
Pro-C
Big-C
Legjobb mérce önértékelés
Tesztek, tanár, skála
Idézet, díj
Nagy díjak
Terület-átfogó
Is-is
Is-is
Területspecifikus
Területspecifikus
Motivációja
intrinzikus
intrinzikus
Intri-extrinz
Intri-extrinz
Példa
barkácsolás
Személyes jelentéssel
Szakértői tudással alkot
Igazi társadalmi nagyság
A kreativitást meghatározó tényezők (Hennessey, Amabile 2010)
A tehetség összetevői átlag feletti • általános képességek (absztrakció, memória, kommunikáció, információ-feldolgozás, IQ, bal agyfélteke) • kreativitás (jobb agyfélteke) • motiváció (érdeklődés, kitartás, érzelmi stabilitás, hálózatépítés) • speciális képességek erdeje Mindenki tehetséges lehet „csak” meg kell találni, hogy ki – miben az!
bizalom, szeretet, HIT
Csermely Péter
Renzulli (1985, 28.o.): „A tehetség olyan viselkedésformákból áll, amelyek az emberi vonások három alapcsoportjának interakcióját tükrözik. Ez a három alapcsoport az átlagon felüli általános és/vagy specifikus képességek, magas fokú feladat iránti elkötelezettség és kreativitás.
A tehetséges viselkedést felmutató embereket azok, akik ezekkel a jegyekkel rendelkeznek, vagy ki tudják őket fejleszteni, és azokat az emberi teljesítmény bármilyen potenciálisan értékes területén hasznosítják. Azok a személyek, akik rendelkeznek ilyen interakcióval vagy képesek annak kialakítására a három terület között, az oktatási lehetőségek és szolgáltatások széles skáláját igénylik, (és ez utóbbiak gyakran hiányoznak a normál iskolai programból)”.
Balogh László
A München-modell (Heller et al. 2005) megküzdés a stresszel
teljesítmény motiváció
tanulási és munka stratégiák
feladat szorongás
kontroll elvárások
matematika intellektuális képességek
nem kognitív személyiség karakterisztikumok (moderátorok)
kreatív képességek szociális kompetencia praktikus intelligencia
tehetség faktorok (prediktorok)
természettudományok technológia
teljesítmény területek
művészi képességek
művészet,zene, festészet nyelvek
környezeti feltételek (moderátorok)
muzikalitás
PC tudomány, sakk
atlétika, sport
pszicho-motoros készségek
szociális kapcsolatok családi tanulási környezet
családi klíma
az instrukció minősége
az osztály klímája
kritikus életesemények
Mönks modellje
Simonton: a zsenialitás hat jellegzetes jegye („Darwinian Personality”) 1. A zsenik intellektuális, kulturális és esztétikai téren rendkívül érdeklődők, ezáltal produktív analógiákra és összehasonlításokra képesek. 2. Nyitott a környezet új, komplex, nem egyértelmű, paradox ösztönzésére. Ez a nyitottság vezeti gondolatait váratlan irányba. 3. Képes több irányba összpontosítani a figyelmét. Ezért szimultán több tevékenységet tud végezni. 4. Rendkívül flexibilis. Gondolkodásmódja rugalmas, gyorsan vált, hamar elfogad új ideákat. 5. A zsenik többsége introvertált. Bármilyen érdekesek is a környezetüknek, idejük legnagyobb részét magányosan töltik, szemlélődéssel, a csodát kutatva-keresve… 6. Individualisták, a függetlenséget, az autonómiát, a nem konvencionális gondolatokat, céljaikat nem az általános, megszokott módon valósítják meg.
Dean K. Simonton: analitikus és intuitív zseni
A kétféle alkotói életút (Simonton, 2000, 2004) Korlátozottabb
Véletlenebb
konvencionálisabb elsőszülött fejlődés jó tanuló egy mentor stabil politika logikusabb beszűkültebb hajlamok kevesebb baj TUDÓS
sokrétű., drámai később született bukdácsol sok mentor instabil politika intuitívebb sokrétű sok patológia MŰVÉSZ
Paradigma - forradalmi
Formai – expresszív
A kreatív személyiség jellemzői: - magas
fokú tudásvágy,
- kíváncsiság, - intellektuális késztetés, - magasfokú autonómia, - önbizalom, - érzelmi instabilitás (impulzivitás), - nonkonformista, - komplex ingerek iránti preferencia, - a kétértelműség (bizonytalanság) preferenciája. -
IV. Korai jelek - csodagyerekek
„A szerencsés körülmények kombinációja, amely létrehozza a csodagyereket lehet csupán időleges. Nincs arra garancia, hogy a kiemelkedő gyerekből kiemelkedően sikeres felnőtt lesz. Azok a tulajdonságok, amelyek nyomán egy gyermeket csodagyereknek címkéznek, nem feltétlenül azonosak azokkal, amelyek az érett tehetségre jellemzőek, mégis jelentős eredményeket általában azok érnek el egy adott területen, akik ott már gyerekkorukban látványos előrehaladást mutattak. A gyakorlásra fordított idő igen fontos tényező, és a csodagyerekek nagy előnyt szereznek. Csodagyereknek lenni mégsem biztosíték a későbbi jelentős teljesítményekre”. Gyarmathy É.
„Michael az amerikai csodagyerek négy hónaposan kezdett beszélni, nyolchónaposan az olvasás érdekelte. Tízévesen megszerezte egyetemi diplomáját. Michael valószínüleg a legintelligensebb ember. Szülei nem tartják véletlennek ezt. Az ő IQ-juk is 150 feletti, és igen jómódúak, rendkívül ingergazdag környezetet tudtak biztosítani gyermeküknek.”
„A legismertebb csodagyerek Mozart, aki első szimfóniáit nyolcévesen komponálta, és évekkel azelőtt már Európa királyi házaiban zongorázott. Számos maradandó zeneművet alkotott.” Gyarmathy É.
„Christian Heinrich Heinekin kevésbé volt szerencsés. Korabeli beszámolók szerint néhány órával születése után beszélt, 3 éves korában latint, franciát, történelmet és földrajzot tanult, és megjósolta saját 4 éves kori halálát.”
Gyarmathy É.
Az amerikai William James Sidis 1898-ban született. Ambiciózus szülei hitték, hogy zsenit tudnak nevelni belőle. A Sidis házaspár, Boris és Sarah, orosz emigráns volt. Hazájukban nem volt lehetőségük a tanulásra. Amerikában kitüntetéssel végezték el iskoláikat. Boris pszichológus lett, Sarah a századforduló azon kevés asszonyainak egyike lett, akik orvosi diplomát szereztek. Fiúknak hihetetlenül ingergazdag környezetet biztosítottak. A gyermek hat hónapon belül megtanult beszélni, hatéves korára elsajátított hét nyelvet, és anatómiai értekezést írt. Nyolcévesen előadást tartott a Harvard Egyetemen a négydimenziós testekről. De ez volt a vég kezdete. Tizenéves korában valahogy irányt tévesztett. Felhagyott a magasabb szintű szellemi tevékenységekkel. Szenvedélyes villamosjegy gyűjtő lett.
Igen gyakori, hogy a csodagyerekek tizenéves korban nem tudják felvenni a versenyt az egyenletesebben, és ezáltal esetleg harmonikusabban fejlődő tehetséges fiatalokkal. A tizenéves kor vízválasztó.
Gyarmathy É.
Általános jellemző az egyenetlen fejlődés
Pl. biológia kor: 6 év olvasási (szövegértés) kor 9 év matematikai kapacitás 12 évnek felel meg
Néhány korai jel • Igen korán kezdik el nézegetni a leporellók képei • Igen korán „elvárják” az esti mesét • Igen korán felfedezik a képek és szavak közötti kapcsolatot • Igen korán próbálkoznak az olvasással … hangokkal, számokkal stb.
A tehetséges gyermek (Kate Distin, 2006) • Az adott életkori csoport kisebbségét alkotják. • Sokkal agilisabbak társaiknál, határozott vágyuk irányul tudásra és megértésre. • Nyelvi, logikai képességük, humorérzékük meghaladja az adott életkor teljesítményét. • Határozott véleményük van amit nem félnek a felnőttek tudomására hozni. • Mindezen vonások alapvetően meghatározzák a szüleikhez, tanáraikhoz és kortársaikhoz való viszonyukat.
• Gyakran perfekcionisták, félnek a
kudarctól, gyakran összekeverik saját értéküket saját teljesítményükkel
Fontos szülői feladat e két fogalom korai különválasztása: nem az a „jó gyerek”, aki „jól csinál” valamit; segíteni a gyerekeket abban, hogy személyes céljaik és teljesítményük reálisak legyenek.
• Tehetséges gyerekek gyakran törekednek arra, hogy intellektuálisan ragadják meg az adott helyzetet, mielőtt azt érzelmileg megértették volna. • Gyakran másnak érzik magukat kortársaiktól, s ez igen megnehezíti szociális kapcsolataikat: vagy saját csoportjukat részesítik előnyben, vagy az intellektuálisan hasonló szintű társaikat, beleértve a felnőtteket is.
• A tehetséges gyerekek segítésének kiindulópontja megkísérelni úgy látni a világot, ahogyan ők látják.
De szükségük van arra is, hogy is normálisak…
érezzék: ők és családjaik
Tehetséges gyerekek közös tulajdonsága a koraérettség, s mivel eltérő képességeik vannak, egyéni bánásmód szükséges képességeik kibontakoztatásához: 1. Ön-megértés: a tehetség, motiváció, iskolai és karrier célok integrációja. 2. Kompetencia célok, melyek a kiemelkedő, mesteri (szakértő) tudásra irányulnak. 3. Magas iskolai, művészeti, technikai vagy személyes-szociális tudás; továbbá kiterjedt deklaratív tudás az adott tehetség-területen a kiemelkedő szakértő tudásért. 4. Procedurális problémamegoldás, érvelés, megküzdő képesség 5. Önszabályozó és metakognitív képességek. 6. Pozitív kapcsolat kortársakkal, szociális adaptivitás. 7. Kreatív teljesítmény, amely a szakértő tudás eredménye.
(Sternberg, R.J. - Davidson,J.A. 2005. Conceptions of Giftedness, 72. old.)
V. Intelligencia –kreativitás – tehetség - gyakorlás
Tehetség
Tehetség és szorgalom
Szorgalom
A tehetség és gyakorlás • •
• • • • •
A nagy gyakorlás szerepe : Egészek gyakorlása, ismétlés szerepe, érzelmi azonosulás A motiválás alapvető 10.000 óra gyakorlás Azaz 10 év előkészület Ericsson: a szakértő kibontakozás fázisai A mentorok szerepe
Pléh Csaba
► A tehetség és a korai gyakorlás: 10.000 óra kell a bármiben kiváláshoz ► A mentorok szerepe: igen fontos a mester
VI. A tehetség ritkán (sohasem?) univerzális
A befelé forduló, sötét gondolatoktól gyakran szenvedő, egyre komorabb képeket festő Goya (1746-1828) élete utolsó évtizedeiben teljes magányban élt, melyhez nagyban hozzájárult az 1792-ben kialakult süketsége is.
Erdős Pál matematikus 1935-ben találkozott először a szovjet éra minden bizonnyal legtehetségesebb tudósával, Lev Davidovics Landauval. A kiváló matematikus és fizikus a következőket mondta neki: „Wir, matematiker sind alle ein bischen Meschsugge”. (Mi matematikusok mindnyájan egy kicsit bolondok vagyunk.) Erdős, aki akkor már Paul volt, amikor Amerikában utazgatott (nem volt állandó lakhelye), séta közben gyakran fölmászott a kerítésre, a falra, a házakra. Niels Bohr Londonban arról volt ismert a rendőrök körében, hogy Nobel-díjasként szívesen mászott föl a villámhárítókon a háztetőkre. Valószínűleg – miként Robert Musil írta – Bohr is és Erdős is „meg akarta tudni, milyen a világ vertikálisan nézve”.
A zsenialitás ellentmondásait Niels Bohr ragadta meg sajátos módon. A zseniális kvantumfizikus a múlt század ötvenes éveinek végén két kiváló fizikus, Werner Heisenberg és Wolfgang Pauli előadása után megjegyezte: „Mindnyájan egyetértünk abban, hogy az ön elmélete őrült. Abban a kérdésben azonban nem értünk egyet, elég őrült-e ahhoz, hogy esélye legyen arra, hogy igaz legyen. Véleményem szerint ebből a szempontból nem elég őrült.”
A tehetség sohasem univerzális Számos területen lemaradhatnak kortársaiktól (pl. dyslexia, Asperger szindróma). Ők érzelmeiket és szociális képességeiket illetően éretlenebbek kortársaiknál Dyslexia: John Lennon, Helen Keller, George Patton, Norman Rockefeller, J. Seward Johnson, Woodrow Wilson, Albert Einstein (Ludwig 1995, p. 233). ADHD: kiemelkedően kreatív gyerekek akár fele is lehet figyelemzavaros, hiperaktív Healy (2005)
Elfedi-e a tehetség a háttérben lévő problémát, vagy a probléma fedi el a tehetséget?
Coplan, 2003
zsenialitás
jól funkcionáló autizmus
Asperger szindróma pervazív fejlődési zavar
súlyos
közepes
enyhe
atipikusság
autizmus + mentális retardáció mentális retardáció atipikus vonásokkal mentális retardáció
„Gyakran a szülői ambíció komoly károkat okoz. A gyermek igényeit semmibe vevő teljesítménynyomás semmilyen gyermeknek, még a csodagyereknek sem tesz jót. A szülőknek esetleg fontosabb a csoda, mint a gyerek, és ezzel legalább annyi kárt okozhatnak, mint azzal, ha nem biztosítanak megfelelő környezetet a kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyermek fejlődéséhez. Az önértékelési zavarok, a frusztráció, a meg nem felelés érzése a kiemelkedő képességűek között nagyobb arányban jelenik meg, mint a gyengébbeknél. Ezek az érzések gyakran vezetnek súlyos lelki és személyiségbeli zavarokhoz. A hírek általában azokról szólnak, ahol a "csoda" működött. Azokról, akiket csodagyerekké akartak erőszakolni, esetleg csak a kórlapokban, zárójelentésekben olvashatunk”. Gyarmathy Éva: Csodagyerekek és a tehetség. 2005.
Tehetséges fiatalok lehetséges problémái (Mendaglio & Peterson, 2007) az extrém érzékenységből, fejlődési egyenetlenségből származó zavarok • depresszió • szorongás • alulteljesítés • szociális nehézségek (izoláció, agresszió) • drog abúzus • zavaró életeseményekhez köthető alkalmazkodási problémák ……
VII. Tehetséggondozás
A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el)
- elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak)
- gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
TEHETSÉGFEJLESZTŐ KOMPLEX PROGRAM A BUDAPESTI BALASSI BÁLINT NYOLCÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMBAN - Ez egy olyan komplex, a képzési idő teljes egészét átfogó rendszert jelent, amelyben az egyes elemek egymással organikus kapcsolatban vannak, és nem csak a meglévő képességek magas szintű edzésére szorítkozik, hanem a személyiség folyamatos vizsgálatával egy jól meghatározott értékrendnek megfelelő személyiségformálást is megvalósít. - A rendszer négy alrendszerre tagolható: 1. a lineáris, dúsított tantervek 2. a csoportos és egyéni differenciálás 3. a délutáni foglalkozások 4. a záróvizsgák. - Ezeket a területeket átfogja egy ötödik, az ún. hatásvizsgálat. www.tehetsegpont.hu/.../komplex_tehetsEggondozO_programok21.ppt
Balogh L.
A lineáris, dúsított tantervek - A képzési rendszer vázát megadó tanterveket a tantestület meghatározó csoportjai a pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósíthatósága érdekében saját fejlesztéssel dolgozták ki. - A nyolc éven át tartó iskolai ciklus önmagában hordozza annak fokozott lehetőségét, hogy a tanulási tartalmakat egységes rendszerré formálják. Tanterveinkben a linearitás az egyes tantárgyakon belül és azok között is fontos jelentőséggel bír. - A tantervek lineáris felépítése szoros kapcsolatban van azok dúsítottságával. A tananyag dúsításával a regulárisnál mélyebb és átfogóbb tanulási tapasztalatokról gondoskodnak. www.tehetsegpont.hu/.../komplex_tehetsEggondozO_programok21.ppt
Balogh L.
Csoportos és egyéni differenciálás - A tanulók képességeinek különbözősége miatt – évfolyamonként és tantárgyanként megszervezett felmérések alapján – ún. emelt, illetve normál csoportokba osztjuk őket. - Ennek megfelelően természetesen a tantervek dúsítása is két szinten jelenik meg. A csoportok természetesen átjárhatók, azaz az összehangolt tantervek miatt indokolt esetben a tanulók bármikor átkerülhetnek egyik csoportból a másikba. - A differenciálás következő szintjét a rendszeres délutáni foglalkozások (lásd: még később) közé beiktatott szakkörök jelentik. Ezekbe a csoportokba (8-10 tanuló) már csak azok a tanulók kerülhetnek be, akik az adott tantárgyból kiemelkedő teljesítményt tudnak nyújtani. (felsőfokú tanulmányok megalapozása, mentori jellegű foglalkozások) www.tehetsegpont.hu/.../komplex_tehetsEggondozO_programok21.ppt
Balogh L.
A délutáni foglalkozások - A differenciálási lehetőségek egyik sajátos kihasználási módját jelenti az ún. rendszeres délutáni foglalkozások köre. Ezeknek a foglalkozásoknak több funkciója is van. - Egyrészt erősíteni kívánják a diákok és az iskola kötődését azzal is, hogy a tanulók szabadidejében lehetőséget biztosítunk az iskolán belül arra, hogy speciális képességeiket fejlesszék. (Kerámiázás és a rajz, szövés-fonás, bélyeggyűjtés, különböző szakági sporttevékenység.). - Másrészt a dúsítás további lehetőségeit kihasználva játékos, illetve kötetlenebb formában kapcsolódnak e foglalkozások a délelőtti órák tananyagához. (Idegen nyelvi, könyvtárhasználati, verseny- és felvételi előkészítő foglalkozások stb.) - Minden tanév elején a hagyományoknak megfelelően, valamint a tanulók igényeinek felmérése alapján alakítjuk ki azt a kínálatot, amit a tanulók számára meghirdetünk. A tanulók ezekből a foglalkozásokból (évenként 25-30) szabadon választanak. www.tehetsegpont.hu/.../komplex_tehetsEggondozO_programok21.ppt
Balogh L.
Záróvizsgák - Ezekre akkor kerül sor, amikor logikailag, vagy technikailag indokoltnak látják a tantárgyakon belül egyes anyagrészek lezárását. Tanévenként két-három ilyen záróvizsgára kerül sor. - A záróvizsgák rendszerének is több funkciója van. - A tanulók már a tanév elején megkapják azokat a témaköröket, amelyek a vizsgán szerepelni fognak. Ennek következtében a vizsgára való felkészülés az adott tanévben folyamatosan történik. - A vizsgák lebonyolítása és hangulata kezdetben még kötetlenebb formát ölt, azonban az idő múlásával egyre inkább hasonlít az érettségi vizsgához. - A vizsgákra vonatkozóan az egyes tantárgyakhoz állandó követelményrendszer tartozik. - A záróvizsgák összefoglaló jelentősége abban áll, hogy a tanár-diák együttműködés hatékonyságát nagy biztonsággal tükrözi. www.tehetsegpont.hu/.../komplex_tehetsEggondozO_programok21.ppt
Balogh L.
A tanárok - mentorok • • • • • • • • • • •
intelligensek, jól informáltak, széles érdeklődési körrel rendelkeznek, szorgalmasak, teljesítményorientáltak, jó szervezők, munkájukban lelkesek, humorérzékkel rendelkeznek, rugalmasak, megértők, elfogadók, motiválják a gyerekeket, komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait, a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket. 64
A tehetséges tanár profilja Személyes jellemvonások
Professzionális jellemvonások feltétel
- intellektuális képességek, - interperszonális képességek , - sikerorientáltság, - stabil személyiség, - intellektuális kíváncsiság, - szervezésre való képesség, - vezetésre való képesség.
- tárgyi tudás, - az információ kezelésének képessége - tanítási képességek, - jártasság a diagnosztikában, - programok tanításában való jártasság, - programfejlesztési képességek, - programvezetői képességek.
