Integrált Városfejlesztési Stratégiája TARTALOMJEGYZÉK
Vezetői összefoglaló 4 1. Bevezető5 1.1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fogalma 1.2. Alkalmazott módszertan
5
7
1.3. Középtávú fejlesztési tervek funkciói
8
2. Helyzetértékelés10 2.1. Mezőkeresztes szerepe a településhálózatban Mezőkövesdi Kistérség
10
15
Mezőkövesdi járás bemutatása
19
Mezőkeresztes, mint alközpont
21
3. A város egészének helyzetelemzése22 3.1. Mezőkeresztes múltja 3.2. Városszerkezet 3.3. Gazdaság
24
Mezőgazdaság
25
28
Kereskedelem, szolgáltatás Turizmus
34
3.4. Társadalom 3.4.1.
24
Ágazati szerkezet, vállalkozások száma
3.3.1.1.
Ipar
23
Gazdasági helyzet
3.3.1.
22
40
Demográfia
40
29
25
3.5. Települési környezet 54 3.5.1.
Felszín, talaj, növényzet, éghajlat, levegő, víz
3.5.2.
Műemlékek, helyi építészeti értékek 55
3.5.3.
Települési infrastruktúra
60
3.5.4.
Közműhálózat jellemzői
66
3.6. Közszolgáltatások
73
3.6.1.
Iskolák
3.6.2.
Óvoda 81
3.6.3.
Bölcsőde
3.6.4.
Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó
3.6.5.
Egészségügy 85
3.6.6.
Szociális helyzet
88
3.6.7.
Önkormányzat
95
3.6.8.
Közbiztonság 101
3.6.9.
Társadalmi önszerveződés
73
83
103
3.6.10. Sport és szabadidő, közművelődés 3.7. Korábbi időszakok fejlesztései
106
108
4. Városrészek területi megközelítésű elemzése115 4.1. Mezőkeresztes városrészei 4.2. Városközpont 4.2.1. 4.2.1.1.
54
115
118
A városközpont funkciói
120
A városközpont nevezetességei
4.2.2.
Társadalmi-gazdasági helyzet
4.2.3.
Környezeti helyzet
123 133
134
4.3. Városrész 1.: Keresztes (I. kerület, kelet)
135
84
4.3.1.
A városrész funkciói 137
4.3.2.
Társadalmi-gazdasági helyzet
4.3.3.
Környezeti helyzet
140
141
4.4. Városrész 2.: Keresztespüspöki (II. kerület, nyugat) 4.4.1.
A városrész funkciói 144
4.4.2.
Társadalmi-gazdasági helyzet
4.4.3.
Környezeti helyzet
4.5. Külterület
142
146
146
148
5. Stratégia151 5.1. Mezőkeresztes sikeres városi jövőképe, és az e felé vezető út
151
5.2. Az újabb sikerekhez vezető lépések 153 5.2.1.
Átfogó célok 153
5.2.2.
Tematikus célok
155
5.2.2.1.
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
5.2.2.2.
A lakosság biztonság-, és komfortérzetének javítása
5.2.2.3.
Gazdasági potenciál fokozott kihasználása 157
5.2.2.4.
Humán erőforrás fejlesztése 158
5.2.3.
A városrészek kitűzött céljai 161
5.2.3.1.
Városközpont 161
5.2.3.2.
Városközponton kívüli területek
5.2.3.3.
Külterületek
5.2.4.
155
162
163
Tematikus célok rendszere és a SWOT analízis kapcsolata 165
5.3. Akcióterületek kijelölése
168
5.3.1.
A városközpont akcióterület 170
5.3.2.
Városközponton kívüli akcióterület 171
157
5.3.3.
Minden területegységre vonatkozó beavatkozás
5.3.4.
Középtávon tervezett projektek táblázata
5.4. Fenntarthatósági szempontok
175
178
5.4.1.
A fenntartható környezeti fejlődés programja
5.4.2.
Anti-szegregációs beavatkozási terv 179
5.4.2.1.
Tervezett beavatkozások
5.4.2.2.
Oktatási-nevelési integráció 180
5.4.2.3.
Foglalkoztatási integráció
5.4.2.4.
Szociális integráció
5.4.3.
183
184
Mezőkeresztes szegregációs helyzete
Belső koherencia
178
179
5.5. Stratégia külső és belső összefüggése 5.5.1.
174
188 191
191
5.5.1.1.
Összhang a településfejlesztési koncepcióval
5.5.1.2.
Összhang a szabályozási tervvel
5.5.1.3.
Összhang a sport fejlesztési koncepcióval
5.5.2.
191
192 193
Összhang regionális fejlesztési tervdokumentumokkal
194
5.5.2.1.
Országos területfejlesztési koncepció
5.5.2.2.
Az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája
5.5.2.3.
Észak-Magyarországi régió Operatív Program (2007-2013) 196
194 195
5.5.2.4. Észak-Magyarországi Operatív Program, Regionális Akcióterv (2011-2013) (RAT) 197 5.5.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója és programja 199 5.5.2.6. A Mezőkövesdi Kistérség Többcélú Társulása Fejlesztési Koncepciója és programja 200 5.6. A stratégia főbb belső összefüggései 5.7. A stratégia megvalósíthatósága
207
204
5.7.1.
A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai
5.7.2.
A stratégia megvalósításának főbb kockázatai
209
211
6. A megvalósítás eszközei219 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 219 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 223 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai 225 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció 6.5. Partnerség
226
228
7. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása 229
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Egy ifjú, de annál energikusabb kisváros, mely a XX. században dinamikus átalakuláson és fejlődésen ment át, a XXI. század elején új kihívások előtt áll. A környező nagyobb és kisebb települések között Mezőkeresztes egy igazi mezőváros, a szó történelmi és modern értelmében is. Gazdaságában meghatározó a mezőgazdaság, de nem kizárólagosan, nem térségi központ, de van vonzáskörzete, melyben központi funkciókat lát el. Az elmúlt húsz év sikeres fejlődési időszakát a mindenkori városvezetés és a polgárok összefogásával kivívott városi cím koronázta. A szükségletek és vágyak, a szűkülő források és perspektivikus új pályázati lehetőségek között a város sikerrel lavírozott. Bár sokáig lefektetett koncepció nélkül, de mégis buzgó lokálpatriotizmussal, és kellő belátással épült a város. Napjaink új, minden korábbit túlszárnyaló fejlesztési lehetőségei, terveink, stratégiánk egységes, integrált formába való öntését kívánják tőlünk. Mezőkeresztes város legjobb tudása és szándéka szerint készíti el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelyben szerepelteti középtávú fejlesztési terveit, és azt tudományos alaposságú elemzésnek kész alávetni. Teszi ezt annak reményében, hogy a jövőbeli, tervezett projekteknek bizonyíthatja támogatásra való alkalmasságát szociális- és funkcióbővítő város rehabilitációs pályázatokon. A város körültekintő tervezői munkája alapján készült lehetséges fejlesztési irányok a jelen munkában részletes kifejtésre kerülnek, bemutatkozik a város és a problémái, lehetőségei. Bizonyításra kerül stratégiánk megalapozottsága, és az, hogy a város társadalma és a város szövete jelen állapotában még könnyen dinamizálható, megállítható a negatív irányú elmozdulás. Ugyanakkor kifejtésre kerül, hogy az e munkában is bemutatott fejlesztések megvalósulásának késedelme, esetleges forráshiány okozta elmaradása, igen negatív hatással lesz a város további fejlődésére.
Egy energikus borsodi kisváros jövőképe bontakozik ki a következő tanulmányban, amelyet kérjük a számos adat, és projekt terv között olvassanak úgy, hogy mögötte emberek, egy élő és élni akaró város van, melynek múltja, jelene van, és a jövője, az azt elsősorban megtestesítő fiataljain túl e dokumentumban van és kell lennie. 1. BEVEZETŐ
1.1.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fogalma
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magába foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.
Jelen tanulmány még a 2009. január 28.-án kiadott Városfejlesztési kézikönyvben kiadottak szerint készül, ugyanakkor az Önkormányzat tisztában van a 314/2012. Kormányrendeletben leírt új követelményekkel, melynek megfelelően 2013. december 31.-ig módosítja IVS-ét.
Meghatározásra került a stratégiai cél, a hozzárendelt irányvonalak, valamint, hogy milyen településen kívánunk élni: –
ahol biztosított a lakosok városi szintű szolgáltatásokkal való ellátása,
–
ahol helyben elérhetővé válik a magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátás.
–
amelyben megvalósul az alternatív energiaforrások helyi iparba történő integrálása.
– ahol erősek a kis-, és középvállalkozások, ahol befektetővonzó környezet van, ahol az önkormányzat partnerségben dolgozik a gazdasági szektorral. – ahol megfelelő sportolási, szabadidős, infrastrukturális háttér biztosított a lakosság számára – ahol a város társadalmi problémáinak jelentős részét képező hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrálódnak – amely erős térségszervező erővel bír, jó kapcsolatban van a térség településivel és részükre biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést.
Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése.
A 2007-2013-as időszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városrehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetően azonosak minden régióban.
Az Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő városrehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági-, közösségi-, közigazgatási- és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe.
Mezőkeresztes esetében, 4 fő prioritást lehetne kiemelni, amely szoros integrált kapcsolatban áll egymással, és potenciálisan más településre is igaz lehet. Egy dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkező város kell, ahol folyamatosan javulnak a kereseti lehetőségek, új munkahelyek teremtődnek, melyek felszívják a munkanélkülieket. Végül egy ilyen virágzó XXI. századi város nem csak megtartani képes lakosságát, hanem növelni is tudja polgárai számát.
1.2.
Alkalmazott módszertan
Két különböző típusú városrehabilitációs tevékenységet különböztetünk meg: funkcióbővítő-, valamint szociális célú városrehabilitációt. A funkcióbővítő rehabilitáció alapvető célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, mely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék, mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások, illetve intézmények, szervezetek számára. A szociális célú városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi, és – többnyire ebből adódóan – fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. A rehabilitáció célja a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminőségének és esélyeinek javítása. A program során az adott városrészben valósulnak meg felzárkóztató programok, mind az épített környezet, mind a társadalmi helyzet tekintetében.
A városrehabilitációs akciókat a település Integrált Városfejlesztési Stratégiájára alapozva szükséges megvalósítani, emellett a programok által érintett központokra akcióterületi terveket is szükséges kidolgozni.
A települések városfejlesztési programjainak alapdokumentuma az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely egy középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit, tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül.
Lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magába foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.
1.3.
Középtávú fejlesztési tervek funkciói
Mezőkeresztes az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a kistérségi szereplőkkel együttműködve:
2007-ben született meg a Településfejlesztési koncepció 2008-ban elkészült el a ma is hatályos HÉSZ és Szabályozási Terv 2009-ben elfogadásra került a közoktatási esélyegyenlőségi program 2011-ben öt évre, 2016-ig alkotta meg a városi képviselőtestület középtávú Sport Fejlesztési Koncepciót 2012 májusában az Önkormányzat helyi rendeltében részletesen szabályozta a szociális ellátó rendszert
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fentiekben felsorolt stratégiai anyagokra építve, valamint a Településszerkezeti Terv figyelembe vételével készült, szem előtt tartva az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket.
Mezőkeresztes Integrált Városfejlesztési Stratégiája a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve került kidolgozásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát.
A tervezés stratégiai alapját a város településfejlesztési koncepciója, településrendezési terve képezte. A településrendezési tervben kidolgozott helyzetértékelés, valamint a stratégiaalkotás teljesen összhangban van jelen dokumentumban foglaltakkal. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia épít a településfejlesztési koncepcióban meghatározott helyzetértékelésre, valamint a településrendezési tervekre.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési terv összhangban van, a városrészekre kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi.
2. HELYZETÉRTÉKELÉS
2.1.
Mezőkeresztes szerepe a településhálózatban
Elhelyezkedése: Mezőkeresztes város az Észak-magyarországi Régióban Borsod-AbaújZemplén megye déli részén, a Bükk déli lábánál kezdődő Alföldön, a Borsodi-Mezőség elnevezésű kistájon helyezkedik el. Közigazgatásilag a mezőkövesdi járáshoz tartozik. A Budapest-Miskolc közötti 3-as számú (E71) főútvonaltól 4 km-re délre, valamint a vele párhuzamosan futó vasútvonaltól 3 km-re délre terül el. Budapest 147 km, Eger 30 km, Miskolc pedig 35 km távolságra van a várostól. Területe 7426 hektár.
Mezőkeresztes
A szomszédos települések Mezőnagymihály és Mezőnyárád 4 km, Csincse 11 km, Szentistván 6 km, a legközelebbi város, a járási székhely Mezőkövesd pedig 10 km távolságra fekszik tőle. Közeli települések még Bükkábrány (7 km) és Gelej (9 km).
A mezőkövesdi járás központja Mezőkövesd. Miskolctól 48 km-re, Egertől 21 km-re, Budapesttől 135 km-re található. A Budapest-Miskolc-Kassa villamosított vasúti fővonal áthalad a járáson és a székhelyét képező városon, a 2×2 sávos M3 autópályára a várostól 1,5 km- re lehet felhajtani, a 3. számú főút (E71) összeköti a várost Budapesttel és Miskolccal. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 25 km-re folyik a várostól. A határátkelők közül Bánréve 70 km-re, Tornyosnémeti 110 km-re, Záhony 160 km-re, Beregsurány 170 km-re, Tiszabecs 185 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 185 km-re, Bors 148 km-re, Gyula 165 km-re, a nagylaki 250 km található, míg a Szerbiába vezető röszkei 240 km-re. Horvátországba a kb. 370 km-re fekvő letenyei, míg Ausztriába legközelebb, a kb. 300 km-re fekvő hegyeshalmi határátkelőn lehet átjutni. A legközelebbi működő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Liszt Ferenc repülőtér (150km), a Debrecen Airport (110 km) és Kassa (135 km). A MezőkövesdMezőkeresztes települések határában lévő használaton kívül helyezett, egykori katonai repülőtér jelenleg nem üzemel, azonban mind a járás, mind Mezőkeresztes részére komoly lehetőségekkel bír. A legközelebbi kikötői csatlakozás a 30 km-re, észak-keletre található Tiszaújvárosnál, mely logisztikai szempontból stratégiai lehetőségeket nem generál. A járás geopolitikai potenciálja hazai viszonylatban kiemelkedő. Hat fontos gazdasági központ és idegenforgalmi célterület van 20-40 km-es körzetben, amelyekkel megfelelő közlekedési kapcsolata van. A járás az EU V. korridoron, a TEN/TINA közlekedési folyosókon fekszik.
A város település hálózati rendszerben betöltött relatív alközponti szerepköréhez képest is a komplexitás jegyében szüksége megvizsgálni, hogy illeszkedik az Országos településfejlesztési koncepcióhoz, az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvekhez, melyek a következők: –
a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
– a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban, –
az innováció térbeli terjedésének elősegítése
–
a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,
–
az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása.
A városfejlesztési tervének kifejtése után az iménti pontokhoz és az ezek alapján elkészített további tervdokumentációkhoz való illeszkedés külön kifejtésre kerül még, de eljáróban elmondható, hogy a város eddig se és ezt követően sem tervez olyan fejlesztési lépést végrehajtani, amely ellentmond az OTK irányelveinek. Ennek nyilvánvaló bizonyítéka, hogy az elmúlt majd évtizedes időszakban, közösségi társtámogatást is élvező projektek valósultak meg a városban, melyek kétséget kizáróan illeszkedtek az OTK és további, valamint regionális a dokumentumok elvárásainak, hiszen azok szellemében ítélték meg a támogatásokat.
Mezőkövesd város térszerkezeti helyzetében kiemelkedően fontos elem a tervezett multimodális logisztikai központ, amely a lineáris közlekedési kapcsolatokkal együtt az északkelet-magyarországi térség elsőrendű logisztikai központjává teszi a várost a jövőben, ebből pedig a járás valamennyi helysége profitálni tud.
Mezőkeresztes helyzete az euro-regionális térszerkezetben tehát igen kedvező, a város mellett haladó nemzetközi közlekedési folyosó, mint fejlesztési tengely, mentén kialakuló városias térség (urbanizációs tengely) mentén. A részben tervezett, részben már meglévő közlekedési hálózatok átstrukturálják a térséget: az Országos Területrendezési Tervben megadott nemzetközi folyosók Mezőkövesden eddig is keresztülhaladtak ugyan, de a város nem volt számottevő csomópont. Mind Mezőkeresztes saját értékei, mind Eger és térsége, a Bükk-hegység és a Bükkalja, Miskolc és környéke, a Kis-Hortobágy, Tiszafüred illetve a Tisza-tó megfelelő kihasználtságuk esetén jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, s együtt Mezőkövesdkulturális örökségével és gyógyvizével a régió fontos turisztikai desztinációját képezik.
A település a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet részeként természeti javai révén rendkívüli környezeti adottságokkal rendelkezik. Ezek megőrzésére, javítására törekszünk az önkormányzat környezetvédelmi programjának szabályozási tervénekmegvalósításával, melynek legfontosabb eleme környezettudatos óvodai, iskolai nevelés és a lakosság szemléletváltozásának elősegítése.
Mára a környező települések kistérségi központjai kialakultak, illetve meghatározóvá váltak, de ez nem jelenti azt, hogy településünk ennek nem aktív részese, törekszünk a kistérségi decentrumból adódó szerepvállalásnak megfelelni. Mezőkeresztes nagyközség is a tértség szervező funkcióval rendelkező kistérségi decentrumok körébe tartozik.
Építésigazgatási Társulást működtetünk 1981-től 9 település tagságával, melynek működési tapasztalatai kedvezőek. A társulás jó alapot szolgáltatott gesztorságunk mellett a térség gázhálózatának kiépítéséhez.
Mezőkövesdi Kistérség
A Mezőkövesdi Kistérség Magyarország hátrányos helyzetű kistérségei közé tartozik.
A KSH 9 mutató alapján időszakonként vizsgálja az ország kistérségei pozíciójának alakulását országos összehasonlításban. A 9 mutató a következő:
– A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke, 2004 – Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004 – Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004/1992 – Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2004 – Működő gazdasági szervezetek száma, 2004/1996 – Munkanélküliek aránya, 2004 – Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2004 – Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 2004
– Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2004
Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált mutatók a „fejlettségi” szintet csak részlegesen jelzik. Nem terjednek ki olyan lényeges szempontokra, mint az iskolázottság és ezen belül a felsőfokon végzettek aránya, az infó-kommunikáció szintje, a kutatás-fejlesztés gazdasági részaránya.
A vizsgálat keretében az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki:
„dinamikusan fejlődő” térségeknek nevezték azokat, ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, a „fejlődő” térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de mértéke nem haladja meg a 10%-ot. a „felzárkózó” térségek azok, ahol a mutatók zöme alulról közelíti a vidéki átlagot, és a növekedés jeleit is mutatják, a „stagnáló” térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, a „lemaradó” térségek estében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.
A fentiek alapján
kedvező „dinamikusan fejlődő” és „fejlődő” térségekben él az ország népességének 56,6%-a. a kitörési esélyeket is felmutató „felzárkózó” térségekben a vidék népességének közel 30%-a él, míg a „stagnáló” és a „lemaradó” térségek a vidéki népességből 13, illetve 9%-ot képviselnek.
A KSH vizsgálat a kistérségek fejlettségi illetőleg elmaradottsági szintjét tehát nem globális vagy európai összehasonlításban értékeli, hanem az országos átlaghoz viszonyítja.
A mezőkövesdi kistérség a stagnáló kistérségek közé tartozik.
Terület (km2)
680
Lakónépesség 2004. december 31. 44565 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Igen Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus szerint Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Igen Hátrányos helyzetű Igen Mérték szerint Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 21 Város 2 Jogállás szerint Község 19 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. 7 Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 2 Országos átlagot jelentősen meghaladó 6 Típus szerint munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb 1 helyzetű település
A Mezőkövesdi járás az Észak-Magyarországi Régióban, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén helyezkedik el. A járás 23 települést foglal magába, központi települése Mezőkövesd. Területe 680 km2, a térség lakónépessége 2004-ben 44.565 fő volt, állandó népessége pedig 45.048 volt. A térség közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető: a Budapest-Miskolc vasútvonal, a 3. számú főút és az M3-as autópálya egyaránt áthalad rajta. A kistérség jellemzően aprófalvas: Mezőkövesd mellett csak 3 település (Mezőkeresztes, Szentistván, Bogács) lélekszáma haladja meg a 2.000 főt. A roma kisebbség a kistérség hat településén él számottevő arányban (Bogács, Mezőkövesd, Mezőkeresztes Szomolya, Sály, Szentistván). Természeti adottságai változatosak, hiszen a kistérség északi települései a Bükkalja völgyeiben találhatóak, a kistérség központi része a hegyvidék és síkság találkozási zónáját jelentő vásárvonalon fekszik, a déli terület pedig a már az Alföldhöz tartozó Borsodi Mezőség részét képezi. A természeti adottságok kedvezőek, hiszen a talaj általában jó minőségű, a termálvíz-készlet és lignitvagyon pedig országos jelentőségű. A térség északi részén, a Bükkhegységben nagy kiterjedésű erdők találhatóak. A kistérség területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik. A bükkaljai települések fő vonzerejét a festői hegyvidéki környezet, a tiszta levegő, a régi időkre visszanyúló erdei-ipari hagyományok (kőfaragás, szén- és mészégetés), a térségben jellegzetes barlanglakások adják. Az elmúlt évtizedben a Bükk hegység déli pereménél fekvő Bogács turizmusa fejlődött leglátványosabban. A település vonzerejét szépsége mellett híres
termálstrandja adja. A bükkaljai települések közül – Bogács mellett – Bükkzsércen, Cserépfaluban, Kácson és Szomolyán van jelen a falusi turizmus. A turizmusfejlesztés javasolt irányai a bükkaljai településeken: termálturizmus, falusi turizmus, bor turizmus, természetjáró turizmus, lovas turizmus. Mezőkövesd összekötő kapocs a Mátra-bükki üdülőkörzet és az alföldi jellegű Tisza-tavi üdülőkörzet között. A város fő turisztikai vonzerői a nagy múltú Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a matyó népi kultúra. A kistérség infrastruktúráját tekintve a legtöbb településén egyelőre még gondot jelent a szennyvíz elvezetése és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítetlensége, a “szélesre nyíló” közműolló. A mezőkövesdi kistérséghez tartozó 21 településből 14 település csatlakozott a Tisza-tavi Regionális Hulladéklerakó projekthez. E településekről a szilárd hulladékot 2006tól Tiszafüredre szállítják, így Mezőkövesden átrakó állomás működik. A kistérség többi 7 települése a Hejőpapin megvalósuló Regionális Hulladéklerakóhoz csatlakozott. E településekről a szilárd hulladékot ide szállítják. A Mezőkövesdi kistérség gazdaságát meghatározza az alföldi sík területeken nagy hagyománnyal rendelkező szántóföldi növénytermesztés. A gabonafélék közül az őszi búza és a napraforgó termesztése dominál. Az őszi búza és árpa vetőmag termesztése is jelentős. A gabonatermesztés mellett meghatározó szerepet tölt be a szőlőtermesztés, a borászat is. A kistérség 10 települése tartozik a Bükkaljai borvidékhez. Termesztett szőlőfajták: Cserszegi, Egri Leányka, Furmint, Hárslevelű, Ottonel Muskotály, Kékfrankos. A Bükkalja lankáin a gyümölcstermesztés is jelentős (őszibarack, kajszi, alma, cseresznye). A kistérség központja, Mezőkövesd régóta iparosodott terület. Az ipar hanyatlását a nagyobb mezőkövesdi gépipari cégek, így vagy úgy, átvészelték. Az ágazat tehát a rendszerváltást követően is megtartotta a foglalkoztatás terén betöltött vezető pozícióját. Az elmúlt néhány évben is települtek be Mezőkövesdre cégek, alapozva a helyben meglevő, szakképzett munkaerőre. A kistérség foglalkoztatásában igen jelentős szerepet tölt be a Bükkábrány melletti szénbánya, ahol külszíni fejtéssel nagy mennyiségű lignitet bányásznak. Terület
Lakónépesség/fő Lakónépesség/fő
Település hektár Mezőkövesd 10 056 Bogács 2 470 Borsodgeszt 1 508 Borsodivánka 1 591 Bükkábrány 1 803 Bükkzsérc 3 725 Cserépfalu 4 466 Cserépváralja 1 462 Csincse 1 134 Egerlövő 1 984 Kács 1 670 Mezőkeresztes 7 426 Mezőnagymihály 6 188 Mezőnyárád 1 407
2005 dec.31. 17 603 2 024 324 752 1 768 1 094 1 087 496 646 596 649 4 360 1 140 1 754
2010. jan.01. 17 098 2027 294 744 1726 1053 1032 465 597 583 548 4 126 1131 1683
Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Tiszavalk Tiszabábolna Összesen:
1 734 2 558 5 129 2 269 4 051 3 034 2 334
314 1 943 2 634 1364 1 472 1 544 981
303 1954 2612 1671 1385 1510 967
67 999
44 545
43 509
Mezőkövesdi járás bemutatása
A Mezőkövesdi járás Észak –Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén helyezkedik el. A terület a Bükk hegység déli lábánál két nagy tájegység, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terül el, szinte egyenlő távolságra a Tisza-tó és a Mátra-Bükk üdülőkörzettől. Természeti adottságai változatosak, hiszen a kistérség északi települései a Bükk alja völgyeiben találhatóak, a járás központi része a hegyvidék és síkság találkozási zónáját jelentő vásárvonalon fekszik, a déli terület pedig a már az Alföldhöz tartozó Borsodi Mezőség részét képezi. A talajok általában jó minőségűek, a termálvíz-készlet és lignitvagyon pedig országos jelentőségű. A térség északi részén, a Bükk-hegységben nagy kiterjedésű erdők találhatóak. A járás területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik. Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt „matyók”-nak nevezik. Nevüket Mátyás király nevének becézett formájából eredeztetik.
A közeli protestáns falvak népe – megkülönböztetésül – nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak. Régészeti leletek tanúsítják, hogy Mezőkövesd környékén már a jégkorszak utolsó időszakában éltek emberek (Cserépfalu környékén lévő Subalyuk barlangban fedezték fel hazánkban ebből a korszakból található egyetlen ősember leletet, a homo primigeniust, az előember neandervölgyi típusának csontmaradványait).
A települések elhelyezkedésében, kialakításában jelentős szerepet játszottak a domborzati és éghajlati viszonyok, amelyek kialakították a fő közlekedési utakat és hatással voltak a kisebb települések kapcsolódási pontjainak megteremtéséhez.
A kisebb települések szalagos formában fejlődtek a völgyekkel és patakokkal párhuzamosan. Szomszédos kistérségek: Füzesabonyi, Egri, Miskolci és Mezőcsáti kistérség.
A járás 23 települése természet földrajzi csoportosítás alapján négy kistájra osztható: 1. Borsodi – mezőség: Borsodivánka, Csincse, Egerlövő, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Szentistván 2. Egri – Bükkalja: Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard 3. Miskolci – Bükkalja: Borsodgeszt, Bükkábrány, Kács, Sály, Tibolddaróc, Vatta 4. Borsodi – ártér: Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna
Mezőkeresztes, mint alközpont
2003 januárjától Csincse településsel Oktatási Társulást hoztunk létre, melyhez 2007 júliusában Borsodgeszt és Vatta települések csatlakoztak. Óvodai oktatási és nevelési társulást hoztunk létre fenti településekre kiterjedően. Az önkormányzat készséget mutat atérségi óvodai-, iskolai-, intézményi feladatok ellátására. A Polgármesteri Hivatal ad helyet Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Területi Irodájának, melynek ellátási területéhez 4 település tartozik.
A Mezőkövesdi Kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodája Mezőkeresztesen került kialakításra. Mezőkeresztes településen alakult meg a 9 településre kiterjedő feladatellátással és szolgáltatásnyújtással a Dél-borsodi LEADER Egyesület területi irodája.Mezőkeresztes Önkormányzata megalakulása óta tagja a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulásnak.
Önkormányzatunk tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének.
3. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE
3.1.
Mezőkeresztes múltja
A mai Mezőkeresztes területe már régen is nagy települési hely volt. 1456-ban V. László címert és pecsétet adományozott a már mezővárossá fejlődött Keresztesnek. 1471-ben Mátyás király kiváltságot adományozott a városnak, hogy tovább fejlődhessen. A szépen fejlődő város további haladását megakadályozta a törökök alföldi terjeszkedése. Mezőkeresztes ugyanakkor jelentős történelmi események színhelye volt.
Bornemissza Gergely, a magyar történelem egyik legendás alakja 1554 novemberében a füleki basa martalócait megkísérelte feltartóztatni; Keresztesnél, Csincse határában útjukat állta és megütközött velük. Vállalkozása balul ütött ki, csatát vesztett, a törökök elfogták és Konstantinápolyba vitték, a Héttoronyban raboskodott. Felesége 1555 januárjában, levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében. A közbenjárás sikertelen volt. Ahmed pasa, Eger várának sikertelen ostromlója kötélhalállal végeztette ki Bornemissza Gergelyt.
1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a “borsodi Mohács”. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra.
Ezt az utóbbi csatát borsodi mohácsként is szokás emlegetni, ami országos jelentőségét igazolja. Ezeknek a történelmi jelentőségű eseményeknek megfelelő, turistavonzó megemlékezése radikálisan megnövelné a mezőkeresztesi turizmust és több munkahelyet teremtene, így a társadalom, első sorban a fiatalok megtartásával, az elvándorlás csökkentésével, a helység gazdasági és szociális fellendítésével járna.
A település fejlődése csak a törökök kiűzése után indulhatott meg. 1755-ben Mária Terézia privilégiumot adott Keresztesnek, mint városnak, a visszaállításáról. Az 1860-as évektől kezdve fokozatosan visszafejlődött, egészen az 1950-es évekig. A község tőszomszédságában külön közigazgatási egységként Keresztespüspöki település helyezkedett el, melynek története szorosan összefonódott Mezőkeresztesével. Mezőkeresztes Keresztespüspökivel 1949. november 27-én közigazgatásilag egyesült, Mezőkeresztes néven. A mezőkeresztesi járás 1950. május 1.-ig funkcionált, majd beleolvadt a mezőkövesdi járásba. 1970. március 1. – én Mezőkeresztes nagyközségi rangot kapott. Csincse tanya 1994- ben levált Mezőkeresztesről, és Csincse néven önálló lett. Mezőkeresztes 2009. július 1 -jén ismét városi rangot kapott. Lakosainak száma akkor 4.269 fő volt.
3.2 Városszerkezet
Mezőkeresztes területe 7426 ha. Két kerületből áll: Keresztes (I kerület) és Keresztespüspöki (II kerület). Viszonylag nagy területéből és „kevés” lakosságszámából adódik a kis népsűrűség, amely a községben utcánként, kerületenként is változó. Ez azzal magyarázható, hogy Mezőkeresztesre leginkább a nagy kiterjedésű ingatlanok a jellemzőek. A lakóházak száma 2001-ben 1751, 2007-ben pedig 1757, ami jelentéktelen változásnak nevezhető. A két kerületet a Kácsi-patak választja el egymástól, amely felett mindössze két híd vezet át, az Összekötő út és a József Attila út hídja. Európa történelmi múltja nyomán számos város sok évezredes múlt nyomait viseli magán. Mezőkeresztes esetén ez a múlt csupán pár száz évre tehető. Az agrárfalvak egykor 2-5km-nél (terepviszonyoktól függően) nem települtek távolabbra egymástól, majd a tatár és török dúlás, valamint a birtokviszonyok hektikus változása egymástól 10-25 kilométerre lévő mezővárosokra koncentrálta a birtokszerkezetet. Jelen esetben a fő telepítő tényező a víz lehetett, mely a középkori országban nélkülözhetetlen volt. Igen méretes egyházi és középbirtokosi, telkes jobbágyfalvak jöttek létre a Kács patak két oldalán, a kor szokása szerint független közigazgatással. Az egyházi birtok (Keresztespüspöki), mint egyházi birtokon osztott jobbágytelkek központja, azaz házhelye, négyzethálós szerkezetben épült ki mai morfológiája, minden nemű ősi településszerkezetet nélkülözve.
Ezzel szemben Keresztes, a patak folyásiránya szerinti bal part, egy protestáns jobbágyfalu szerkezeti fejlődését élte át, szerkezete az egykori patak menti folyóhátra települt szalag településhez hasonlít, a népesség és a telkek számával szélesedő újabb utcákat nyitó falu morfológiailag. Utcahálózata organikus, az egykori és mai domborzati tényezőket leképező. A nagy tájhatári városvonal közép- és újkorban is meghatározó település fejlesztő erőit, itt a szomszédos Mezőkövesd koncentrálta, Mezőkeresztes árnyékhatás alá került, mely miatt forgalmasabb út nem vezetett és nem vezet keresztül a falu belterületén, amely bizonyos korokban hátrány volt. Mára a fő közlekedési folyosók városhoz közel telepítésével együtt, már előnyt jelent. A polgári birtokviszonyok kialakulásával nem történt olyan népességszám növekedés, mely új városrészek, utcák nyitását tette volna szükségessé a XIX.-XX. század fordulóján. A város elődfalvainak 1950-es egyesítésekor a Keresztesi városrész Dózsa György utcája lett a monocentrum, mely fejlődését a helyi tanács kevéssé, mint inkább a megyei járási tervutasítások határozták meg. A szocialista falu a korábbi korokhoz képest, több dimenzióval lépett előre az 1930-as évek viszonyaihoz képest, de alapvető szerkezeti átalakítás nem történt a városban. Valamennyi intézményt a kor elgondolása szerint a főutcára, ha ott nem volt kellő méretű hely, akkor egy centrális helyzetű, szabad, vagy költséghatékonyan felszabadítható telken került megépítésre, ahogy a város iskolája is. A főbb funkciókat egy-egy épületbe centráták, míg a volt önálló faluban (Keresztespüspöki) csak egy óvoda maradt, addig egy É-D irányban megnyúlt főutca típusú városcentrum jött létre a XXI. századra (pl.: debreceni Piac utca). Mindez azt eredményezi, hogy Mezőkeresztesen sem a város mérete, sem természetes és mesterségesen kiépített kapcsolatrendszere nem indokolja önálló városi alközpontok, illetőleg a két alapvető kerületen kívül egyes városrészek közötti tényleges munkamegosztás kialakítását. Ez azt jelenti, hogy az IVS kidolgozása során Mezőkeresztest egy városközpontra és két városközponton kívüli területre osztjuk, melyek között a Kácsi patak futása képez természetes határt.
3.3.
3.3.1.
Gazdaság
A gazdasági helyzet
Az Észak-magyarországi régió az egy főre eső GDP-t tekintve az országos átlagtól jelentősen elmaradt. A régión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található az érintett ágazatok területi
központjai), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-magyarországi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 20032004-től ugyanakkor – hasonlóan több régióhoz – jelentős visszaesés következett be. A régión belül a csökkenés a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintette. A foglalkoztatási arány elemzése rögtön rávilágít az Észak-magyarországi régió egyik jelentős gyengeségére: a 15-59 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya (a foglalkoztatottak számát követve 2003-2004 között ennél a mutatónál is visszaesés következett be), amellyel a régióban az utolsó helyet tölti be. A mezőkövesdi járásban működő társas vállalkozások 18%-a köthető a mezőgazdasági, 30%-a az ipari szektorhoz, 52%-a a különböző szolgáltatási tevékenységekhez. Az ipari szektor a hasonló területekhez képest felülreprezentált, a mezőgazdasági szektor meghaladja a megyei átlagot. A mezőgazdaság a táj jellegéből adódóan a megyében kiemelkedő. Mezőkeresztes gazdasági helyzete átlagon alulinak tekinthető. Meghatározó jellegű, országos jelentőségű ipari-gazdálkodó szervezet sajnos nincs a térségben. A vállalkozások száma az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén mérsékelten növekvő tendenciát mutat. Ezek az egyéni és társas vállalkozások jól igazodnak a lakosság igényeihez. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek Mezőkeresztesen is érzékelhetők, közel 14%-os a munkanélküliségi ráta, az országos átlag 1,5-szerese, ezért nem megnyugtató az állapot. Az önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzete stabilitást mutat. A bevételek a működésiüzemeltetési kiadásokon túl több év óta fejlesztést is lehetővé tesznek.
3.3.1.1.
Mezőgazdaság
Ágazati szerkezet, vállalkozások száma
Mezőkeresztes nagyközség összterülete: 7.425,6 ha. Ebből a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület: 6.987,3 ha. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek megoszlása: Földrészlet statisztikai művelési áganként alrész- összes földrészletek művelési ág letek alrészlet terüszáma erdő gyep(legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő
55 142 61 121 138 2783 772 397
száma 56 168 66 122 142 2793 951 397
let (m2) 649480 12035382 506087 58295 108078 15227838 49441503 400490
legkisebb
legnagyobb
átlagos
alrészlet te-
alrészlet te-
alrészlet te-
rülete (m2) 537 446 262 3 7 17 308 209
rület (m2) 117118 770558 124643 2866 1777 3319699 1366664 3168
rület (m2) 11598 71639 7668 478 761 5452 51989 1009
A város mezőgazdaságának vezető szerepét az Aranykalász 1955. Mg. Kft tölti be. Mint a nevéből is kitűnik, 1955-ben alapították a jogelőd szövetkezetet. A törvényi változások miatt előbb 1992-ben alakult újjá, de még mindig szövetkezeti formában. Ekkor történtek a kiválások (Pl. a FORGAKON Vegyipari Szövetkezet jött létre a kivált ipari üzemből.) 2005ben még megünnepelték a szövetkezet fennállásának 50. évfordulóját, de a következő törvényi szabályozást már „nem élte túl” ez a gazdálkodási forma. 2007. június 1.-től működnek a jelenlegi formában és név alatt. A szövetkezet fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és a szabad kapacitásokkal mezőgazdasági szolgáltatás. Termelt növényeink: búza, árpa, kukorica (elsősorban takarmányozásra), napraforgó, repce és takarmánynövények: lucerna, silókukorica. Jelentős volt a cukorrépa termelés is, de a Szerencsi Cukorgyár megszűnése után háttérbe szorult.
Tejelő szarvasmarha állományuk kb. 1200 db állatot jelent. A juhtenyésztést már csak egy falka anyajuh és szaporulata jelenti. A mezőgazdasági szolgáltatás komplex gépi művelést jelent, a gépekkel nem rendelkező egyéni gazdálkodók részére. Alkalomszerűen (kényszermegoldás), a hazai felvásárlók hiánya, vagy az alacsony ár miatt lengyel és szlovák vevőpartnereik vannak, illetve a tisztító berendezéseket a dán DAMAS cégtől szerzik be. Mezőkeresztesen van a központi iroda, tehenészeti telep, gépműhely és a terményfeldolgozó üzem. Mezőnagymihályon van egy telephely a juh állomány részére. Rendelkeznek még
épületekkel Gelej községben, de ezeket kiadják bérbe. Az említett három településen kívül még Négyesen bérelnek szántóföldet. Árbevétele 2007-ben: a tevékenységből származó nettó árbevétel 899.951 eFt volt, összes bevételük 1.422.385 eFt volt. Teljesen újjáépült a tehenészeti telep, fejőház, ellető istálló, 4 db új istálló, takarmánytárolók és szerves trágyatároló épült. Jelenleg az EU-s környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hígtrágya tároló telep épül az „Állattartó telepek korszerűsítése” pályázati támogatás igénybevételével. A terményfeldolgozó üzemben 2 db új tisztítóberendezés, 1 szárító, keverőüzem, 4 db-os toronysiló, 4 db terménytároló és 1 db géptároló készült el az elmúlt 10-12 évben. Minden évben 80-100 M Ft-ot költenek az eszközeik korszerűsítésére. 5 db rakodógépet, 10 db kombájnt, cukorrépa betakarítógépet, 3 db zetort, 8 db JD traktort és számtalan munkagépet (vetőgép, kultivátor, stb.), önjáró permetezőt, és a takarmány-betakarítást segítő silózót és bálaszállítót vettek. Beruházásaikat az aktuális pályázati kiírásokhoz igazították, először az FVM, majd a SAPHARD, AVOP, EMVA támogatásokra pályáztak sikerrel. Foglalkoztatottak száma: 76 fő.
A településen megközelítőleg 230-240 őstermelő igazolvánnyal rendelkező termelőt tartanak nyilván. A regisztrált mezőgazdasági vállalkozók száma: 45 fő. Az őstermelők nagy része kistermelő, csak saját maguk és családjuk igényeinek kielégítésére termelnek. A 45 regisztrált termelő mintegy 1/3-a az, amely a mai követelményeknek megfelelő színvonalú termelést folytat. Az őstermelői tevékenység legjelentősebb része növénytermesztés, zöldségés gyümölcskertészet, valamint állattartás. Településünkön egyre csökkenő létszámban foglalkoznak állattenyésztéssel, az utóbbi évben jelentősen csökkent a szarvasmarha- és sertés állomány. Ennek következtében inkább a hobbi állatok tartása és a ház körüli kertészkedés, parkosítás, zöldövezet kialakítása válik jellemzővé. A szabadidő hasznos eltöltésére a sport és kulturális intézményeink helyben lehetőséget biztosítanak.
Ipar
Az iparosítás jelei a XX. század elején kezdtek kialakulni. A településen több malom üzemelt, létesült egy sütőüzem, az iparosok bontogatták szárnyaikat, szövetségbe tömörültek. A II. világháborút követően a helyi szövetkezetek építőbrigádjai, a tanács által létre hozott
Költségvetési Üzem az építőipar területén igyekezett a helyi gondokat megoldani, a Konfekció üzem az asszonyok alkalmazásával a textil ipar helyi formáját képviselte. Az iparosításban igazi áttörést az 1990 évektől számított tulajdoni viszonyváltozások hoztak. A szövetkezetek nem alapvető, kiegészítő tevékenységével kapcsolatos üzletágak leváltak, önálló életre keltek. Mellettük egyre többen tértek át a saját szakmájuk vállalkozás keretében történő folytatására.
A város meghatározó vállalkozásai: A Dél borsodi Rehab Kft, Rozetta-Coop főbb gazdasági tevékenysége cukrásztermékek készítése, forgalmazása, folyamatosan 80-100 kereskedelmi egységet látnak el. Bruttó árbevétele 2007 évben: 67.726.758 Ft. Foglalkoztatottak száma: Mezőkeresztesi üzemben 15 fő. Mezoform főbb gazdasági tevékenysége: műanyag és fémfeldolgozás. Műanyag használati eszközök fröccsöntése, fém alkatrészek gyártása. Bruttó árbevétele 2007 évben: 144.000.000 Ft Foglalkoztatottak száma: 23 fő Madrindli Kft. Árpád Transz Kft. főbb gazdasági tevékenysége: személy és teherszállítás. A tevékenység végzéséhez rendelkezésre áll 4 autóbusz 2 nagy teherbírású tehergépkocsi, melyek nemzetközi szállításban is részt vehetnek. A turisztikai célú személyszállításon kívül munkás, és iskolai járatokat bonyolít. Nettó árbevétele 2007 évben: 19.533.724 Ft. Foglalkoztatottak száma: átlagosan 7 fő. Narthex-M. BT. főbb gazdasági tevékenysége: temetkezési szolgáltatás, melyet több településre kiterjedően végez. Nettó árbevétele 2007 évben: 17.227.487 Ft. Foglalkoztatottak száma: 2 fő
Az önkormányzat iparűzési adóbevételeinek alakulása
Adóbevétel Év 1994 1995 1996
e Ft 6 256 14 244 18 000
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
36 721 39 170 55 776 49 451 71 096 77 503 78 379 181 107 213 317
Kereskedelem, szolgáltatás
Mezőkeresztes kereskedelmi és vendéglátóegységei a lakosság leggyakoribb és legalapvetőbb igényeit elégíti ki, megfelelő színvonalon. 2008 végén 42 kiskereskedelmi üzlet és egy gyógyszertár állt a lakosság szolgálatában. Az üzletek egyharmada élelmiszer és élelmiszer jellegű, 43%-a iparcikk jellegű, egytizede ruházati, lábbeli szaküzletként szerepelt a regiszterben. A településen 4 üzemanyagtöltő állomás volt. A kiskereskedelmi üzletek 57%-át egyéni vállalkozások működtették. 2008-ban a településen 16 vendéglátóhely, ebből 5 étterem, cukrászda és 10 bár, borozó üzemelt. A település idegenforgalmi szempontból nem rendelkezik kedvező adottságokkal. A rendszerváltás előtt a településen alig tucatnyi volt a kereskedelmi és vendéglátó egységek száma (élelmiszer, vendéglátó-egység, művirág és koszorú). 1990 után településen sorra nyíltak a kereskedelmi egységek, amelyek gyökeres változást idéztek elő a község gazdasági és szolgáltatási szerkezetében. 1990-ben a községben 37 kereskedelmi egység üzemelt, közben időről időre újabb egységek nyílnak és átalakulnak, 2008. évben 61 egység tevékenykedik, megoszlásuk a következő:
Megnevezés Élelmiszerüzlet Iparcikk Vendéglátóhely Ruházati szaküzlet Éttermek, cukrászda Temetkezési kellékek Virág Zöldség-gyümölcs Állateledel Munkahelyi vendéglátó
2008. január 11 9 10 5 5 1 2 3 3 2
Gyógynövény Használtcikk videotéka Üzemanyagtöltő áll. Építőanyag
2 2 1 3 2
Napjainkban a település gazdaságát elsősorban az iparon és a mezőgazdaságon túl egyéb ágazatok határozzák meg. A legtöbb munkahely a vendéglátás, ellátó-, szolgáltatóhálózat terén van. Az 1990. évben életbelépett vállalkozói törvény nagyobb önállóságot adott a vállalkozni kívánó kereskedőknek, iparosoknak, így sorra jöttek létre az egyéni vállalkozások. A nagyobb kereskedelmi egységek (ABC áruházak) a lakossági közellátást szolgálják, ezen kívül számtalan egység elsősorban az adott településrészt látja el. Ezen kívül a község minden részén megtalálhatók azok a szolgáltató egységek, melyek a lakosságot szolgálják (fodrászat, szolárium, kozmetika, vendéglátó-egységek). A közeljövőben a kereskedelmi ellátás terén további színvonal emelkedés várható a CBA áruházlánc kereskedelmi egységének megépülésével, melyhez a közel múltban vásárolt beépíthető építési területet.
Szaküzletek a településen:
Gyógyszertár: 1 db
Élelmiszer jellegű üzletek: –
zöldség-gyümölcs
–
vegyeskereskedés
–
állateledel
Iparcikk jellegű üzletek: –
virág-ajándék
– videotéka, totó, lottó, –
iparcikk
–
olcsó áruk boltja
–
festékbolt
–
kegyeleti tárgyak
Ruházati szaküzletek: –
használt ruha
–
ruházati bolt
–
cipőbolt
Könyv, újság papíráru: –
papír-írószer
Több nagy építőanyag, vas- és fémáru kereskedelemmel foglalkozó cég működik a községben: –
vas- és fémáru
–
építőanyag
–
Hulladékfém felvásárlás
Gazdaságszervezők és pénzintézetek
Borsod Takarék Takarékszövetkezet – Mezőkeresztes székhellyel – ma már Borsod-AbaújZemplén megye legnagyobb takarékszövetkezete. Főbb gazdasági tevékenységei: betétgyűjtés, hitelnyújtás, egyéb pénzügyi szolgáltatások. Saját tulajdonú székházban működnek, 19 db kirendeltséget működtetnek, többek között Miskolcon 3 kirendeltség, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Szentistván, stb.
2007.évi adatok: Bruttó árbevétele 2007 évben: 1.248 millió Ft. Nettó árbevétele 2007-évben: 536 millió Ft. Jelentősebb fejlesztések: – Új kirendeltségek épültek: Mezőcsát, Mályi, Miskolcon kettő. – 9 db. pénzkiadó automata telepítése
Postahivatal a hagyományos postai szolgáltatások mellett Postabank szolgáltatást is végez. 2004 évben egy korszerű, minden technikai igényt kielégítő impozáns postahivatal épült. A működéséhez szükséges parkoló területét az önkormányzat biztosította térítésmentesen. Az ország jelentős biztosítótársaságai helyi képviselők, üzletkötők útján vannak jelen a településen. Elérhetőségük, hirdetéseik az önkormányzat által biztosított.
Gazdasági szervezetek száma
Gazdasági szervezetek száma – önkormányzati adatbázis alapján 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások, mezőgazdaság Regisztrált vállalkozások, ipar Regisztrált vállalkozások, szolgáltatások Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások, mezőgazdaság Működő vállalkozások, ipar Működő vállalkozások, szolgáltatások
217
214
233
237
227
237
230
246
236
225
238
37
36
40
40
39
40
39
42
40
38
42
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
11
170
168
183
187
178
187
181
194
186
177
185
187
175
196
197
186
209
205
200
208
191
212
32
30
33
33
32
35
35
34
35
33
37
9
8
8
8
8
9
9
8
9
9
10
146
137
154
155
146
164
161
158
164
150
165
2008 végén Mezőkeresztesen 341 vállalkozás szerepelt a regisztrációban, ebből 55 társas, a többi egyéni vállalkozás volt. A mezőgazdaságban regisztrálták a legtöbb vállalkozást, ezt követte az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; a kereskedelem és az építőipar. 2008 végén Mezőkeresztesen ezer lakosra 83 regisztrált vállalkozás jutott, ami elmaradt a Mezőkövesdi kistérség (119), a megye (102) és a városok átlagától (112) is.
Mezőkeresztes a népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján a 2000-2008 időszakban a stagnáló városok kategóriájába sorolható, annak ellenére, hogy a népességszám változásmutató csökkenést regisztrál. Ez a csökkenés a pozíciójukban visszaeső, stagnáló-hanyatló városok, sőt a csökkenő méretű, hanyatló városok közé vezetheti Mezőkeresztest. Azonban a 2013-2018 időszakra a jelen dokumentumban megfogalmazott fejlődési pálya egyértelműen a dinamikusan fejlődő növekvő városok közé emelheti a települést. A regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma alapján a mezőkövesdi járás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mezőny alsó régiójában található. A vállalkozás-sűrűség ugyanakkor jelentős kistérségen belüli különbségeket mutat: Mezőkövesd a kistérségénél magasabb, Mezőkeresztes alacsonyabb kategóriába került. A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 10%-a foglalkoztat legalább 10 főt, vagy annál többet, az 50 főnél többet alkalmazók aránya 2%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs Mezőkeresztesen, amely 250 fős vagy e feletti foglalkoztatott létszámmal büszkélkedhetne.
A város nagyközségi, szocialista agrárfalu múltja idején az ipari egységeket a város belterületi határára telepítették, vagy oda, ahol indokolt volt, – a jelentős termőterület miatt – a külterület egy jól megközelíthető pontjára telepítették, és működtették. A rendszerváltást követően bizonyos gazdasági formák a hatályos jogszabályok, és helyi rendezési terv mentén akár más mintázatot is felvehettek volna, de ezek, nem lévén kényszerítő tényező, megmaradtak korábbi helyükön. Természetesen az új vállalkozások a lakóövezetekben is működhetnek bizonyos volumenig, a gazdasági tevékenység új centruma a jövőben a várostól D-re kijelölt ipari területeken, az M3as autópálya környezetében várható.
Turizmus
Mezőkeresztes idegenforgalmi szempontból nem rendelkezik kedvező adottságokkal. Műemlék jellegű templomainkon kívül egyedi és kiemelésre érdemes sajátosságunk a Dózsa Gy. út két oldalán lévő fasor, mely alagútszerűen összehajlik hűs teret adva a pihenni vágyó sétálók részére. Az elmélyült kikapcsolódáshoz kedvező környezetet biztosít az egyre növekvő térburkolattal ellátott parkfelület, virágtartók és a megpihenést szolgáló utcai padok. Az idelátogatók felvehetik programjukba a Hoffmann –kastély megtekintését, ahol Munkácsy Mihály neves festőnk többször is rokoni látogatást tett. Köztéri szobraink közül kiemelkedik Kossuth Lajos mellszobra melyet 1902. évben emeltek az országban ez volt a második. Kossuth Lajos nevét vette fel a helyi általános iskola is. Az 1848-49-es Szabadságharc tiszteletére Petőfi Sándor mellszobrát mintázó emlékművet állítottunk. A több évtizedes múltra visszatekintő vadásztársaság szívesen várja és fogadja a területünkre érkező vendég és bérvadászokat. A terület többnyire apróvadas, de felszaporodott az őz állomány is. Több mint 10 éves hagyományra tekint vissza a rendszerint augusztus hónap végén a fákkal benőtt népkertben megrendezett falunap. A kétnapos rendezvény első napján a helyi gazdasági egységek és a lakosság részéről jelentkező főzőcsapatok közreműködésével főzőversenyt tartunk, a gyermekek részére kézműves foglalkoztatás, lovaglás, báb, gyermekműsor és egyéb szórakozási lehetőséget biztosítunk. A rendezvényt családias hangulat, baráti légkör hatja át. A főzőversenyen induló 20-30 csapat remekeit minősítjük, a legjobbak szerény tárgyi elismerésekben részsülnek. A kikapcsolódás e formája iránt egyre nagyobb az érdeklődés, 1000-1500 főt mozgat meg és nyújt felhőtlen kikapcsolódást. A második nap többnyire óvodás, iskolás bemutatókkal, amatőr művészeti csoportok előadásaival kezdődik, majd hívatásos előadók produkciói után a fő műsorban egy-egy nevesebb előadót, zenekart kérünk fel szereplésre ezt követően színvonalas tűzijáték és a fiatalok érdeklődésének megfelelő zenekar, táncolási lehetőséggel zárja a napot. A műsorok szünetében értékes tombola tárgyakat sorsolunk ki. Falunapi programunk zárónapját a környező településekről is sokan felkeresik, az érdeklődők száma rendszerint 4-5000 fő között mozog. A Szent Iván nap többnyire iskolások és a fiatalabb korosztály összejövetele. A korosztály érdeklődési körébe tartozó programokat a Mezőkeresztes Kultúrájáért Egyesület állítja össze és finanszírozza. Az amatőr és hivatásos előadók mellett népszerűek a kézműves foglalkozások, /üvegfestés, arcfestés, virágkompozíció készítés, gyöngyfűzés, stb./. Az általános iskola szervezésében több év óta megrendezésre kelül a gyermeknap, ahol a gyermekek játékos vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat, a bazáron kicserélhetik megunt játékaikat, ugrálóvárazhatnak, vagy nézhetik a szülő-tanár labdarúgó mérkőzést. Az idegenforgalom, illetve a település kedvezőbb látogatottsága érdekében a korábbi években a településen áthaladó veterán autó felvonulás résztvevőit több órára a településen marasztaltuk, valamint kultúrműsort szerveztünk. A településen megjelenő 130 veterán motor, autó, autóbusz, tűzoltó autó játékos versenyen vett részt, emellett a több ezer nézelődőknek
alkalmuk nyílt az álló járművek közelebbi szemrevételezésre. A veterán járműbemutatót követően egész délutános kulturális műsort tekinthettek meg a résztvevők. A vendéglátás intézményei A község területén az 1970-es években mindössze 3-4 italbolt működött. A rendszerváltás után sorra jöttek létre a presszók, fagylaltozók, vendéglők. Szálláshelyek Az Aranykalász 55 MG. KFT és az Önkormányzat közös tulajdonában van Bogács településen a gyógyfürdő területéhez közel 25 férőhelyes üdülő épület, ahol szükség esetén szállást tudunk biztosítani, a rendelkezésre álló konyha az önellátáshoz kedvező lehetőséget teremt, de a közelben éttermek is rendelkezésre állnak. A településen szálláshelyek fenntartásával 2-3 család foglalkozik, a szobafoglalások eshetőlegesek, elsősorban a településen ideiglenesen munkát vállaló vállalkozók veszik igénybe. Nyáron az iskolák tantermei, tornatermei is szálláslehetőséget biztosítanak a gyermekek vándortáboraihoz.
Mezőkeresztes és közvetlen térsége, a Matyóföld a Mátra-Bükk üdülőkörzet egyik kiemelt fontosságú területe, amely több országos jelentőségű idegenforgalmi szerepkörrel rendelkezik. A matyó népművészet és kultúra területe, a Zsóry fürdővel nemzetközi vonzású gyógy- és üdülőtelep jött létre. Mezőkövesden vezet át a Bükk hegységből déli irányba az a folyosó, amely összeköti a két nagy tájegységet, az Alföldet és az Északi-középhegységet.
Sajnálatos módon Mezőkeresztes ebből egyáltalán nem profitál. Mezőkeresztes idegenforgalmi szempontból nem jelentős, mivel fekvéséből adódóan nem igazán vonzza a turistákat. Így csak jelentéktelen átmenő turizmusról beszélhetünk.
Vendégek és vendégéjszakák számának alakulása (2001-2012 évekre Év: 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Vendég (fő): 26 23 24 23 5 7 3 8
Vendég éjsz. (db): 421 58 193 130 21 70 17 49
2005 előtt nem volt szálláshely, 2005-től 1db van, Mezőkeresztes, Ságvári utca 6. szám, falusi vendéglátás 2 szoba, 8 férőhely. Ugyanakkor a mezőkeresztesi hasonló, falusi turizmusra hasznosítható ingatlanok a város minden részén szép számmal vannak, amelyek a turizmus fellendülése esetén a város különböző területeinek homogenitását, hasonló fejlődését váltják ki, a működő szálláshelyek vonzáskörzetükben az egyéb szolgáltatások és a kereskedelem fellendülésével járnak.
A város számára javasolt idegenforgalmi fejlesztések a környezeti és antiszegregációs feladatok területén is jelentős előrelépést biztosítanak.
A város gazdaságfejlesztési eszköztára
A város mérete és gazdasági ereje, gazdaságfejlesztési lehetőségeit a helyi jogszabályi környezeten, adótörvényeken, és szabályozási terven túl csak a városmarketing eszközeit foglalhatják magukba. Minden más eszköz vagy pályázati, vagy térségi együttműködés révén érhető el, a várostól kvázi független fórumokon születő döntésekkel (pl. autópálya nyomvonal, adótörvények, közmunkaprogram). A város a gazdaságát társadalmán keresztül fejlesztheti, melynek adottságai – kedvező korösszetétel, képzettség, motiváltság – a befektetőket a városba vonzhatja. A város vezetése a helyi médián keresztül éri el a lakosságot, kéri őket a város vezetés munkájába történő konstruktív hozzájárulásra.
3.4.
Társadalom
3.4.1.
Demográfia
Demográfiai jellemzői Mezőkeresztes területe 7426 hektár. Két kerületből áll: Keresztes (I kerület) és Keresztespüspöki (II kerület). Lakosságszáma 1990 és 2000 között enyhe csökkenő tendenciát mutat, míg 2000-től 2007-ig nagyjából a stagnáló állapot a mérvadó. Viszonylag nagy területe és „kevés” lakosságszámából adódik a kis népsűrűség, amely a községben utcánként, kerületenként is változó. Mezőkeresztes lakosságának és népsűrűségének az alakulása 1990-től napjainkig (Népességi adatok: Polgármesteri Hivatal, Mezőkeresztes)
Ez azzal magyarázható, hogy Mezőkeresztesre leginkább a nagy kiterjedésű ingatlanok a jellemzőek. A lakóházak száma 2001-ben 1751, 2007-ben pedig 1757, ami jelentéktelen változásnak tekinthető. A 2007 évi életkor szerinti megoszlásból jól kitűnik, hogy a község lakosságának kb. az 57 % – a keresőképes, ebből kb. 60 %- a dolgozik rendszeresen.
A lakosság életkor szerinti alakulása Mezőkeresztesen 2007-ben (Adatok: Polgármesteri Hivatal, Mezőkeresztes)
Életkor szerinti felosztás 0-3 3-6 6-14 14-18 18-55 55-60 60-70 70-80 80 felettiek Összesen:
fő 138 143 415 250 2141 289 318 402 173 4269 fő
Aránya a lakossághoz 3, 2 3, 3 9, 7 5, 9 50, 2 6, 8 7, 5 9, 4 4, 0 100 %
A gyermekek aránya a lakossághoz mérve 22 %, csaknem ugyanennyi a munkanélküliek, szociális segélyezettek aránya is. A lakosság 15-20 %- a (kb. 640-830 fő) roma származású (pontos adattal a Polgármesteri Hivatal nem tudott szolgálni). A gyermeklétszám itt átlagosan családonként 5-8 fő. A keresőképes felnőttek 10 %- a dolgozik rendszeresen. A többiek családi pótlékból, szociális segélyből és alkalmi munkákból élnek. A családi pótlékrendszer változásával a családok nagy része a gyermekek után kapott pénzből tartják fenn magukat. Jellemző, hogy a fiatalok az Általános iskolát is abbahagyva már gyermekeket vállalnak. Mezőkeresztes lakónépessége lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A 2001 évi népszámlálás óta eltelt mintegy 12 év jelentősen megváltoztatta a körülményeket. A térségben lévő helységek lakossága folyamatos csökkenést mutat és ez alól Mezőkeresztes sem kivétel. Kiemelkedő fontosságú a lakosságot megtartó hatású intézkedések, fejlesztések megtétele a város jövőjének biztosítása érdekében.
Népességmegtartó képesség és a népmozgalom alakulása
1990-hez képest a lakosság száma 241 fővel csökkent, melynek főbb oka a természetes fogyás, azaz a születések csaknem folyamatos és – különösen az utóbbi években – intenzív visszaesése mellett a halálozások arányának növekedése. A nagyközség népességmegtartó képessége a vizsgált adatokat figyelembe véve, az eltelt időszak alatt szinten maradt. Településünkön nem jellemző az elvándorlás, hiszen egy-egy elköltözést egy beköltözés kompenzál. A viszonylag jó munkahelyi ellátottság, az alapvetőnél magasabb szolgáltatások megléte, jól felszerelt iskola és óvoda, a település földrajzi elhelyezkedése, az autópálya közelsége, a kulturált környezet kialakítása, az utóbbi években a településen történt felújítások, parkok, szolgáltató egységek kialakítása, mint ahogyan a fenti számadatok is mutatják, mind a népesség megtartását szolgálják.
Születés, halálozás, házasságkötés alakulása 1998-2008. években
1998 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Születés
38
37
40
45
46
44
Halálozás
58
87
69
85
61
80
Házasság
20
14
19
17
7
11
2006
2007
2008
52
49
87
95
102
14
10
17
45
29
75
45
66
12
A népesség alakulása
A népesség alakulása 1930-2010. években:
Az első hivatalos népszámláláskor (1870-ben) Mezőkeresztesen 4913 főt írtak össze. A lakónépesség száma 1920-ban volt a legmagasabb, 5872 fő, azóta csökken, így érte el 2009. év elején a 4089 főt. A 2009. év eleji adatok alapján a népesség nemek szerinti összetétel nőtöbbletet mutatott, ezer férfira 1092 nő jutott, a megyei átlagnál tízzel kevesebb. A
6
népsűrűség 2008-ban 55,1 fő/km2 volt, alacsonyabb a megye átlagánál (96,7 fő/km2), a városokénak (279,5 fő/km2) pedig ötödét tette ki. Az élve születések és halálozások egyenlege 1970–1979 között 143 fős növekedést, ez követően 1980–1989 között 38 fős, 1990–2001 között 179 fős, 2002–2008 között 239 fős csökkenést mutatott. A népességszám változását befolyásoló másik tényező a lakóhelyváltoztatás. Az oda- és elvándorlások egyenlegeként az említett időszakokban 344, 133, 40 fővel fogyott, majd 180 fővel emelkedett a lakónépesség. Összességében1970–2008 között a természetes fogyás és a vándorlási különbözet együttes hatásaként mérséklődött a lakosok száma. A népesség korösszetétele 1970–2001 között némileg változott: a 14 évesek és fiatalabbak aránya 23,4%-ról 19,3%-ra, a 15–39 éveseké 35,6%-ról31,8%-ra mérséklődött, ugyanakkor a 40–59 éveseké 23,7%-ról, 4%-ra, a 60 éven felülieké 17,3%-ról 22,6%-ra emelkedett. A házasságkötések, válások, özvegyülések mind befolyással vannak a háztartások számára, összetételére. A településen a legutóbbi népszámláláskor1550 háztartást írtak össze. A kis létszámú (1 és 2 személyből álló) háztartások aránya 54%-ot, a 3 és 4 személyből állóké 35,8%-ot, a népesebb, az 5 vagy annál több tagot számláló háztartásoké 10,2%-tett ki. Kedvező változás következett be Mezőkeresztes lakosságának iskolázottságában 1970–2001 között. A 7 éves és idősebb népességen belül az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya nem változott jelentősen (1,8 százalékponttal) emelkedett, míg a középiskolai végzettségűek hányada négyszeresére, a felsőfokúaké közel háromszorosára emelkedett. 2001-ben Mezőkeresztes 15 éves és idősebb népességének 84,4%-a általános iskolai, a 18 éves és idősebb korosztály 24,5%-a befejezett középiskolai, a 25 éves és idősebb népesség 4,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett, melyek mindegyike alacsonyabb a megyei átlagoknál (86,8; 34,0; illetve 9,5%).
Mutatók A település területe (hektár) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő)
Időszak 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 20 év év év év év év év év év év év év 7426
7426
7426
7426
7426
7426
7426
7426
7426
7426
7425
74
4290
4287
4360
4347
4357
4327
4269
4233
4215
4126
4094
40
2097
2098
2118
2108
2099
2090
2066
2046
2045
2002
1979
19
2193
2189
2242
2239
2258
2237
2203
2187
2170
2124
2115
20
Vallási hovatartozás szerint – a legutóbbi népszámlálás adatai alapján – a lakosság 54%-a katolikusnak, 36%-a református felekezetűnek vallotta magát.
A város lakónépessége az elmúlt évtizedben permanensen csökkent. Ennek oka az elvándorlás, és az alacsony gyermekvállalási arány. Így a népesség korösszetétele a jövőben egyre romolni fog és a jól képzett fiatalok is elhagy a várost, ha nem találnak képzettségüknek
megfelelő állást. E folyamat igen kedvezőtlen, de az ország hasonló típusú városaira egységesen jellemző, karakteresebb vagy elmosódott formában. A folyamat jelentős demográfiai egyensúlytalanság felé sodorja Mezőkeresztest.
Életkor szerinti felosztás 0-3 3-6 6-14 14-18 18-55 55-60 60-70 70-80 80 felettiek Összesen:
fő 138 143 415 250 2141 289 318 402 173 4269 fő
Aránya a lakossághoz 3, 2 3, 3 9, 7 5, 9 50, 2 6, 8 7, 5 9, 4 4, 0 100 %
év
lakosságszám
1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
4404 4400 4327 4187 4265 4275 4243 4243 4287 4269
Népsűrűség fő/km2 59, 31 59, 25 58, 27 57, 43 57, 44 57, 57 57, 14 57, 14 57, 73 57, 49
A gyermekek aránya a lakossághoz mérve 22 %, csaknem ugyanennyi a munkanélküliek, szociális segélyezettek aránya is. A lakosság 15-20 %- a (kb. 640-830 fő) roma származású (pontos adattal a Polgármesteri Hivatal nem tudott szolgálni). A gyermeklétszám itt átlagosan családonként 5-8 fő. A keresőképes felnőttek 10 %- a dolgozik rendszeresen. A többiek családi pótlékból, szociális segélyből és alkalmi munkákból élnek. A családi pótlékrendszer változásával a családok nagy része a gyermekek után kapott pénzből tartják fenn magukat. Demográfiai szempontból hasonlóan rossz helyzetre utal a vándorlási egyenleg, mely szerint rendre többen költöznek Mezőkeresztesről el, mint ahányan be.
Mutatók
Időszak 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. év év év év év év év év év év év év
Odavándorlások száma (állandó és 172 ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes 171 vándorlások száma összesen) (eset) táblázat: Vándorlások
180
231
213
210
251
239
222
162
134
137
196
138
139
171
217
241
218
221
183
220
160
211
A Mezőkövesdi Kistérségben 10 %-os arányt képvisel a roma kisebbség. Elmondható tehát, hogy a roma lakosság száma jelentősnek mondható a térségben és demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – várhatóan tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. Nemzetiségi kötődés szerint a lakosság 97%-a magyar, 3% vallotta magát roma származásúnak Mezőkeresztesen. A város lehetőségeihez mérten támogatásban részesíti a cigány kisebbséget, de a cigányok helyzete az országos viszonyokhoz hasonlóan itt is nagyon nehéz. A cigány népesség körében az összlakossághoz viszonyítva magasabb a munkanélküliség, jóval alacsonyabb az iskolázottsági szint és életkörülményeik, jövedelmi szintjük sokkal rosszabb a magyar lakosság átlagához képest. Ugyanakkor a természetes szaporodás magasabb a magyar lakossághoz mérten. (Pontos adatok nem állnak rendelkezésre az egyes mutatókra vonatkozóan, mert külön a cigányságra vonatkozó méréseket nem végeztek.) A város lakóinak 99,5%-a a központi belterületen él, 0,5% pedig az egyéb belterületen (Maszolaj-telep). A város népmozgalmi adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy az elmúlt években a város lakosságára az elöregedés a jellemző. A természetes szaporodás negatív volt, a városba való betelepülés sem növelte a város lakosságának számát. A KSH elemzései szerint (bár a 2001. évi népszámlálási adatoknál aktuálisabb adatbázis nem áll rendelkezésre) a város a megye lakónépesség és öregedés szerinti átlagánál rosszabb helyzetű. A lakónépességben a 60 évesnél idősebb népesség aránya 23,3%, míg a megyében 20%, az országos mutató 19,65%. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a kistérséghez hasonló képet mutat: a 60 év feletti népesség aránya a társadalmon belül 22%, a 15-59 évesek aránya 63%, a 14 év alattiak aránya 15%. A kedvezőtlen népmozgalmi folyamatok megállítására célprogram kidolgozása szükséges, mely megállítja a népesség lassú fogyását, növeli a város népességmegtartó képességét elsősorban a fiatalok körében. A várható gazdasági növekedés reményeink szerint a város népességének dinamikus növekedését idézheti elő. Mezőkeresztes korfája Társadalmi szerkezet és képzettség A település mezőgazdasági jellege magyarázattal szolgál lakóinak alacsony iskolai végzettségére, de a fiatal korosztályok már egyre képezettebbek. Az aktív korúakon belül a 30%-ot meghaladó csak általános iskolát végzettek aránya összevág a 45%-os alacsony presztízsű munkahelyeken történő foglalkoztatásával. Ők a mezőgazdasági idény és betanított munkásosok. Az 1960-as évektől a gimnáziumi szakközép iskolai felvétel és bejárás vagy kollégiumi elhelyezés megoldottá, és szorgalmazottá vált a város fiataljai között, akik közül folyamatosan egyre nagyobb arányban tanultak tovább, mára már 1500-at is meghaladja a középiskolát végzettek aránya, amely a jövőben tovább emelkedhet. E személyek már a munkaerőpiacon is keresettebbek, átképzésre is alkalmasabbak.
A felsőfokú végzettségűek aránya az ország 20-30 évvel ezelőtti arányait idézi, ennek oka, hogy a helyi intézmények csak korlátozott számú diplomást képesek alkalmazni, az ipari cégek pedig nem feltétlenül helyből, hanem a telephelyük, legyen az bár épp Mezőkeresztesen 20-50 km-es vagy még nagyobb körzetéből vesznek fel, keresnek diplomásokat, döntő részben mérnököket. Mutató megnevezése
Mezőkeresztes összesen 4 129
Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15- 31,7 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 4,8 idősebb népesség arányában Alacsony presztízsű foglalkoztatási 45,0 csoportokban foglalkoztatottak aránya
Önkormányzatunk lehetőségéhez mérten igyekszik előmozdítani a magasabb végzettség, képzettség megszerzését, így minden évben l5 fő részére biztosít Bursa Hungarica ösztöndíjat, támogatja az Arany János ösztöndíj elnyerését, a közép és felsőfokú iskola nappali tagozaton tanulók részére több éve egyösszegű – 6.000 Ft – támogatást ad. Diplomások önkormányzati dolgozók letelepedését bérlakásos elhelyezéssel is segítjük.
Munkaerőhelyzet és foglalkoztatottság
Mezőkeresztes földrajzi fekvése és elhelyezkedése következtében mezőgazdaságra épülő település. Nagy kiterjedésű szántóföldek és legelők találhatóak itt jelenleg is. Az 1970-es 80as években az Aranykalász Termelőszövetkezet volt a legfontosabb megélhetést biztosító munkahely. Ma már csak kevés embert foglalkoztat. Tavaszi és őszi betakarítási munkák során egyéni vállalkozók és idénymunkások dolgoznak. Jelenleg a Takarmány Szárító és Gépészüzemében dolgoznak rendszeresen 50-60 fővel. A szarvasmarha telepen 15-20 munkás dolgozik. A dolgozók 80 %- a mezőkeresztesi lakos, a többiek a szomszédos községekből járnak ide dolgozni. Helyi viszonylatban fontos helyet foglal el a Fogakon Vegyesipari Szövetkezet. Itt esztergályosok, lakatosok és betanított munkások dolgoznak, akik szintén 70-80 %- ban helyi lakosok. 2004-ben megalakult 15-20 fővel a Dél-Borsodi Rehabilitációs KHT, mely a Mezőkeresztes és környező községekben élő megváltozott, csökkent munkaképességű
embereknek adott munkalehetőséget. 2007-ben már 110 fővel dolgoznak, akik 15 településről járnak ide dolgozni. Munkába járást a KHT saját autóbuszával bonyolítják le. Ez a vállalkozás Mezőkeresztes számára azért is fontos, mert sok embert be lehetett vonni az aktív munkába, de azért is jelentős, mert a kihasználatlan és lassan romló állapotú épületet felújították. A Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet központi irodájában 20 fő dolgozik és 80 %-ban helyi lakosok. A rendszerváltás utáni időben sok kisebb, főleg kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás indult.
Gazdasági aktivitás
1990-ről 2002 évre az aktív keresők számának nagyarányú 16,35 %-os csökkenése tapasztalható. Ezzel együtt növekedett a munkanélküliek száma. Az aktív keresők számának csökkenése azzal magyarázható, hogy a településen lévő ipari vállalatok működése megszűnt illetve nagymértékben lecsökkent. Ez a tendencia az egész ország területén tapasztalható volt. A helyi viszonyokhoz hasonlóan Miskolcon is – ahová az aktív keresők nagy száma napi rendszerességgel ingázik – munkahelyek szűntek meg (BÉM, LKM, DIGÉP, D4D). A munkahelyek eltűnésével nőtt a munkanélküliek száma, s egyben az inaktív keresők száma is.
Mezőkeresztesen afoglalkoztatottság alakulása a rendszerváltás óta már átformálódott. A település foglalkoztatottságát alapvetően meghatározó termelőszövetkezet gazdasági átalakulását követően a melléküzemágak leváltak, önálló életre keltek, megerősödtek, vagy megszűntek, a talpon maradt ágazatok létszám racionalizálásokat hajtottak végre. A felszabaduló munkaerő jelentős része a privatizáció eredményeként tulajdonjoghoz jutott, lehetősége nyílt vállalkozás indítására. A vállalkozó kedv hirtelen felszökkent, a polgárok kezdtek ismerkedni a vállalkozási kultúrával, versenypiaci helyzettel. Az új, többnyire egyszemélyes vállalkozások nem számoltak a nehézségekkel, tőkehiánnyal küzdöttek, alacsony volt a gépesítettség, így az évek során sokan lemorzsolódtak.
A népesség gazdasági aktivitásának vizsgálatára a népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. Eszerint 2001-ben a lakosság egynegyede foglalkoztatott, 6%-a munkanélküli volt. Az inaktív keresők a népesség közel négytizedét, az eltartottak pedig háromtizedét alkották. Összevont nemzetgazdasági áganként a foglalkoztatottak közel egyharmada az iparban és építőiparban, egytizede a mezőgazdaságban és 58%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott. Mezőkeresztes gazdasága stabilnak mondható, a helyben gazdálkodó szervezetek a rendszerés tulajdoni viszonyokban bekövetkezett változásokat követően gazdaságilag és pénzügyileg stabilizálódtak, majd folyamatosan fejlődtek.
A foglalkoztatottság alakulása 1990 óta átformálódott: a meghatározó termelőszövetkezetek gazdasági átalakulását követően a melléküzemágak leváltak, önálló életre keltek, megerősödtek vagy megszűntek. A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből a régióban: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Az 1990-es évek elejétől kezdődően Mezőkeresztesen is számolni kellett a munkanélküliséggel. A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása a települést érintő
közmunkaprogram, közcélú és közhasznú foglalkoztatás formájában történt. 2008. december végén 266 álláskeresőt tartottak nyilván, 50,4%-uk férfi volt. A tartósan, 180 napon túl regisztrációban lévők aránya 53%. A nyilvántartott álláskeresők 6%-a nem végezte el az általános iskolát, 35%-a 8 osztályt végzett, 55,3%-a középfokú, 3,8%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A munkanélküliek 87,2%-a fizikai munkakörből került ki. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 9,9%, kedvezőbb a megyei városok átlagánál (10,7%). Az utóbbi tíz évben az önkormányzat új munkahelyeket többnyire közmunka programok pályázásával, közhasznú, közcélú munka alkalmazásával létesített. A közelmúltban alakult Dél-borsod Rehabilitációs KHT megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztat, többnyire helybélit, de a környező településekről is fogad munkavállalókat.
–
foglalkoztatás (foglalkoztatottság, munkanélküliség, napi vándorlási egyenleg)
–
regisztrált munkanélküliek száma és aránya 333 fő, ami 8,26 %
– rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (1559) 55% –
foglalkoztatottak száma és aránya az aktív korú lakosságon belül 45%
–
foglalkoztatott nélküli háztartások száma, aránya 60%
–
gazdaságilag nem aktív népesség száma, aránya 60%
–
tartós munkanélküliek száma (tartós álláskereső 104 fő)
A munkanélküliség alakulása
A településen a munkanélküliek aránya az összlakossághoz viszonyítva 8,54 %-os 2008. évben. A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása a települést érintőközmunkaprogram, közcélú és közhasznú foglalkoztatás formájában történik. Ennek keretében az önkormányzat intézményeinek karbantartása, állagmegóvása, nyáron a közterületek, parkok gondozása, télen a hó eltakarítással kapcsolatos feladatok elvégzése történik.
Munkanélküliség arányának alakulása
Regisztrált munkanélküli
2006 503
2007 514
2008 529
Arány (%) 8,54
Aktív korúak rendszeres szociális segélye Közhasznú munkások
209
195
241
0,039
36
52
41
0,007
Folyamatosan 15-20 fő közcélú és közhasznú foglalkoztatott áll az Önkormányzat alkalmazásában, mely dolgozók bér- és járulék költségének túlnyomó részét (70-90 %) a Megyei Munkaügyi Központon keresztül a Központi Költségvetés finanszírozza. A munkanélküliség folyamatos csökkentése érdekében önkormányzatunk is kiemelt feladatának tekinti a közmunkaprogramokban való részvételt, ennek érdekében több pályázatot adtunk be, melyek közül a sikeresek a következők voltak: Elhanyagolt lakóövezet rendbehozatalára 2004 évben 950.000 Ft támogatásban részesültünk, mely 1 hónapig 8 fő foglalkoztatását tette lehetővé. Belvíz gondok elhárítására 2005 évben 1.947.000 Ft-ot nyertünk, melyből 3 főt hat hónapig tudtunk alkalmazni.
3.5.
3.5.1.
Települési környezet
Felszín, talaj, növényzet, éghajlat, levegő, víz
A Borsodi Mezőség tájait keletről a Tisza, délnyugatról Heves megye mesterséges határa övezi, szabad teret engedve a síkságnak az Alföld irányába. A táj éghajlata hasonló a Hortobágyéhoz. Az évi középhőmérséklet 10 °C, az évi csapadék 550 mm. Tele hideg, nyara forró, az év többnyire száraz, csapadékban szegény. Ez az egyik tényezője a sztyepprétek és erdős sztyepp kialakulásának. A szikes legelőkön a sziki csenkesz mellett a sziki üröm jellegzetes, keserű, jó illata hódít nyár végén, őszelőn. A szikes puszta legértékesebb, jellemző madara a túzok. Állománya 3040 példányra tehető, élőhelye a puszta magas füves részei. A XIX. századi térképek vízzel borítva, elöntve ábrázolják a mezőség csaknem egész területét. Manapság felszíni vizekben nem bővelkedik a táj. A Borsodi-Mezőség a magyar föld egyik legkiválóbb gabonatermő vidéke. A szélirányok közül az északi és az észak-nyugati az uralkodó. A Bükk-hegység vonulataitól délre a táj lassan elveszti dimbes-dombos jellegét, és mint kisimult víztükör úszik át a puszta nyugodtságába. Dél-Borsodnak e hortobágyi hangulatot árasztó tája a Borsodi-Mezőség. A népnyelv ezt a területet Kis-Hortobágynak is nevezi. A füves puszták és szántóföldek mozaikján alakult meg 1989-ben a Csincse közelében elterülő Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzet, amely csaknem 18 ezer hektár területű.
A régi természetes képhez viszonyítva a Borsodi-Mezőség arculata mára nagyon átalakult. A terület egy része szikes puszta, amit feltörni nemigen érdemes, hasznosítása a legeltetés, kisebb részt a kaszálás. Az ősi homok- löszpuszta gyepek helyén ma kulturnövényzet található (gabonafélék, napraforgó, kukorica, repce). A Tisza szabályozása, a mocsarak kiszárítása és a területen több évszázadon keresztül tartó hagyományos legelőhasználat hozzájárult a talaj vízháztartásának megváltozásához. A pusztán többfelé találhatók hosszabb-rövidebb ideje elhagyott szántók. Ezeken megkezdődött a löszgyepek visszatelepülése, de a környéken nincsenek fajgazdag gyepek – ahonnan magok érkeznének -, ezért jellegtelen növényzetűek maradtak. A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk-hegység között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók, patakok és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatása alakították ki. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek faj gazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. A terület növényzete főképp gazdag aljnövényzetű puhafás ligeterdők, néhol tölgy-szil-kőris erdőfoltokkal. A nyugodt vizeken rucaöröm, vízitök, fehér tündérrózsa terem. A folyótól távolabb, a mocsárréteken a nőszirmok több faja (pl. fátyolos és sárga nőszirom) virít, és kosborok pompáznak. A szikes területek növényzete hasonló az alföldi szikesek nagy többségének só tűrő növényeihez: bárányparéj, kamilla, mézpázsit és sziki csenkesz alkotja a sziki gyepek nagy részét.
Bár a városhoz közel halad el a M3-as és a 80-as vasút vonal, a település lakóit a kellő védőtávolságok okán nem éri zajterhelés, a város valamennyi gazdasági egysége a helyi szabályozási és az országos környezetvédelmi törvényből származó előírásoknak megfelelően működik, így azok, ahogy a helyi közlekedés vagy a fűtési rendszerek, a város lakóira nem jelentenek közvetlen környezeti veszélyt. Pontszerű a levegő minőségét rontó, vagy a környezetett egészségügyi határértéket meghaladó, zajjal terhelő egység nem ismert. Más környezeti veszélyforrás a város szűkös nehézipari profiljából (nyílt színi bányák hiánya), modern ipari szektorából adódóan sem ismert a településen. Az egykori olajbányászati egységek mára nem képeznek veszélyforrást.
3.5.2.
Műemlékek, helyi építészeti értékek
Műemlékei a református templom, melynek gótikus szentélyét 1490-ben, jelenlegi tornyát 1773-ban emelték és 1821-ben ismét felújították. A római katolikus templomot Czigler Győző tervei alapján Windt István vezetésével építették 1899-ben, neoromán stílusban. Római katolikus templom Keresztespüspökin található.
Ez utóbbinak a szentélye középkori eredetű (támpillérjét 1686-ban erősítették meg). A Hoffmann Kastély (kúria) klasszicista stílusú, felújítása jelenleg folyamatban van. A Polgármesteri Hivatal szintén klasszicista épület. Emlékművei a Petőfi-szobor, a mezőkeresztesi csata 400. évfordulójára állított emléktábla, I. világháborús emlékmű (1927), Kossuth-szobor (1902) és a II világháborús emlékmű (2000).
Helyi területi védelem és helyi egyedi védelem alá vont objektumok
Kód Védett elem neve
Hrsz.
Védelem vonatkozása
Vonatkozó rendelet
§ Az épület homlokzatán reklámfelületet elhelyezni tilos.
Szövetkezeti irodaként HV1 működő épület – Kossuth u. 3.
1876
12/2004. (VIII.26.)
Polgármesteri Hivatalként működő HV1 épület – Dózsa Gy. u. 30.
§ Az épület tömege, tetőformája, homlokzati tagozat kialakítása nem változtatható. § Az épület homlokzatán reklámfelületet elhelyezni tilos.
1817
3/2004. (II.11.)
Római Katolikus HV1 Plébánia és Gyermekotthon
469
§ Az épület tömege, tetőformája, homlokzati tagozat kialakítása nem változtatható. § A védelem az épület homlokzatára, tömegére, tetőformájára terjed ki. § A védelem a templom épületére, a kertre és a kertben lévő feszületekre vonatkozik. § A védelem az épület homlokzatára, tömegére, tetőformájára terjed ki. § A védelem az épület homlokzatára, tömegére, tetőformájára terjed ki. § A védelem az épület homlokzatára, tömegére, tetőformájára terjed ki. § A védelem az épület homlokzatára, tömegére, tetőformájára terjed ki. § A védelem az épület egyes részleteire (nyílásosztás,
HV1
Római Katolikus Templom
1984
HV1 Lakóház
504
HV1 Lakóház
540
HV1
Református Lelkészi Hivatal
1556
HV1 Lakóház
1105/2
HV2 Lakóház
1758
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.) 9/2007. (X.15.)
HV2 Lakóház
HV2
Gyermekotthon (korábban
704
777
általános iskola) UV
Szentistván utca
VM
I. Világháborús emlékmű
VM Kossuth-szobor NV
NV
Park (Posta épülete előtt) Dózsa György utca kétoldali fasor
1.
Lakóház
oszlopsor) vonatkozik. § A védelem az épület egyes részleteire (nyílásosztás, oszlopsor) vonatkozik. § A védelem az épület egyes részleteire (nyílásosztás, oszlopsor) vonatkozik.
§ A védelem értelmében a 742/2 – jelenlegi utcaképre (utcavonal, 760 arány, beépítési mód) vonatkozik. § A védelem az objektumra 1817 vonatkozik. § A védelem az objektumra 1819/1 vonatkozik. 1331, § A védelem a fasorokra 1332/1, vonatkozik. 2 1757 – 1840
§ A védelem a fasorokra vonatkozik.
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.) 9/2007. (X.15.) 9/2007. (X.15.)
9/2007. (X.15.)
azonosító törzsszám védettség jelleg név jellemző eredeti kategória eredeti főtípus eredeti típus megye helység cím helyrajzi szám település KSH kódja földhivatal rövid leírás
2. azonosító törzsszám védettség
2895 10182 Műemléki védelem Építmény Mai Lakóépület Lakóház népi lakóház Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőkeresztes Bocskai u. 5. 1189 11323 Mezőkövesd Körzeti Földhivatal
Lakóház, népi. Fésűs beépítésű, földszintes, nádfedésű, elől kontyolt nyeregtetős lakóház. Ab utcai homlokzatát 3 hangsúlyos támpillér támasztja. Hátsó homlokzatán deszkaoromzat. Udvarán kontyolt nyeregtetős, nádfedeles gazdasági épület.
Református templom 2896 1140 Műemléki védelem
jelleg név jellemző eredeti kategória eredeti főtípus eredeti típus megye helység cím helyrajzi szám település KSH kódja földhivatal rövid leírás
3.
Építmény Mai Szakrális építmény Templom ref. Templom Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőkeresztes Dózsa György u. 50. 1757 11323 Mezőkövesd Körzeti Földhivatal Ref. templom. Szentélye gótikus, 15. sz. Hajója és tornya barokk, 18. sz. Berendezés: padok, rokokó, 1770 körül. Egyhajós, poligonális szentélyzáródás keletelt templom, a hajó fölött nyereg, a szentély fölött kontyolt tetővel. A nyugati homlokzat előtt áll a torony. A hajó északi oldalán kontyolt tetős keresztszárny, déli oldala előtt kontyolt tetős előtér.
Római katolikus templom
azonosító törzsszám védettség jelleg név jellemző eredeti kategória eredeti főtípus eredeti típus megye Helység
2897 9823 Műemléki védelem Építmény Mai Szakrális építmény Templom r.k. templom Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőkeresztes Keresztespüspöki (Keresztespüspöki) Szentistváni u. 68 /A. 778 11323 Mezőkövesd Körzeti Földhivatal
Cím helyrajzi szám település KSH kódja Földhivatal rövid leírás
3.5.3.
R.k. templom. Szentélye gótikus, 15. sz. Hajója, tornya barokk, 18. sz. Egyhajós keletelt templom, a nyugati homlokzat előtt álló toronnyal. Poligonális záródású szentélyét támpillérek erősítik. A szentély északi oldalán féltetős sekrestye. A templomkertben népies kőkereszt a századfordulóról. A templomkertben áll az általános iskola.
Települési infrastruktúra
A település fejlődésében és várossá alakulásának folyamatában a lakásállomány növekedésének is szerepe volt, 1970 és 2008 között Mezőkeresztesen 4,5%-kal nőtt a lakások száma. Jelentősen javult a száz lakásra jutó lakosok száma is: míg 1970-ben 316, 2008-ban 232 volt a mutató értéke. A lakásállomány összetételében is lényeges változások következtek be: 1970-ben a lakások harmada, 2001-ben már csak 9,3%-a volt egyszobás, a 3 és több szobások aránya eközben 7,6%-ról 46,8%-ra emelkedett. 1970-ben száz lakásból még csak 11, három évtized múlva már 73 rendelkezett fürdőszobával.
Időszak 2000. 2001. Mutatók év év 1753 Lakásállomány (db) 9 4 Épített lakások
2002. 2003. 2004. év év év 1751 1751 1757 4 6
2005. év 1758 7
2006. év 1760 2
2007. év 1762 5
2008. év 1760 2
2009. év 1757 1
2010. 2011. év év 1759 1759 2
száma (db) Fenntartott lakásbérlemények száma (db) Fenntartott lakóépületek száma (db)
17
27
23
9
9
16
Lakásállomány
Lakásállomány nagysága:
1759 db
Tulajdonviszonya:
98% magán tulajdon
Lakásépítés mértéke, illetve trendek megjelenése: Az elmúlt évben 2 db új lakás épült, Önkormányzati bérlakás állomány minőségi és működési jellemzői: 4db közepes minőségű, komfortos lakások Önkormányzati tulajdonú lakások száma: 4 db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (komfort nélküli, félkomfortos): mára már vélhetően 35% alatt van az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, és a komfortnélküli ingatlanok aránya sem éri el a 30%-ot.
Mutató megnevezése
Mezőkeresztes összesen 4 129 1 759 35,4
Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és 30,2 szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott 7,3 lakásokon belül
Minden ország, régió, megye és település fejlettségét jól jelzi az infrastruktúrával való ellátottsága, a közművek kiépítettsége és állapota. Mezőkeresztes város infrastrukturális helyzetét elemezve az út-, víz-, villamos energia és vezetékesgáz-hálózat kiépítettsége mind megyei, mind járási viszonylatban megfelelő, azonban nagyon nagy hiányosságok fedezhetők
fel a csatornázottság esetében, valamint a mai kor követelményeinek is megfelelő fejlesztendő hulladékgazdálkodás tekintetében. Településünkön működik fodrászat, kozmetika és szolárium is. 2008-ban a településen épített lakások mindegyike természetes személy által, saját használatára, családi házas formában épült. Az épített lakások mindegyike gázvezetékkel, közcsatornával, közüzemi vízvezetékkel, fürdőszobával ellátott volt. Az év folyamán 4 lakás szűnt meg, ebből 3 lakásavulás, egy pedig lakásépítés miatt. A település közművesítése jónak mondható. 2008 végén a lakások 91,2%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózathoz, míg a megye városainak 94,3%-a. A közcsatornához a lakások 52,2%-a kapcsolódott, a városokban a mutató értéke 80,5% volt, figyelembe véve azt, hogy a szennyvízhálózatot és a hozzá tartozó tisztítót az utóbbi években építették ki és adták át. A háztartási gázfogyasztók lakásállományhoz viszonyított aránya 71,9%-ot tett ki, szemben a megye városainak nyolctizedes részesedésével. Mezőkeresztesen 2008 végén 937 személygépkocsit tartottak nyilván, ez ezer lakosra átlagosan 229 gépkocsit jelentett, amely a kistérségi átlagnál (256) és a megyei átlagnál (241) is alacsonyabb. A 818 távbeszélőfővonalból ezer lakosra 200 fővonal jutott, ugyanez a mutató a Mezőkövesdi kistérségben 284, a megyében pedig 261.
A közlekedés jellemzői
Közlekedési csomópont: Mezőkeresztest a Szentistván-Mezőnyárád, Mezőcsát-Mezőnyárád, Mezőkeresztes-Vatta irányú helyközi közlekedési utak szeli át, melyek becsatlakoznak a 3. számú főközlekedési útba. A tranzit utak kedvezően befolyásolták és hatnak a település fejlődésére. A településtől északra helyezkedik el a Budapest –Miskolc irányú 3. sz. főközlekedési útvonal valamint, délről az M3-as autópálya húzódik, kiépített fel- és lehajtó csatlakozással. A településtől mintegy 800 m távolságra északi részén húzódik a BudapestMiskolc vasútvonal. A BORSOD Volán által üzemeltetett – településünkön áthaladó – távolsági buszjáratok mellett a cég helyi járatot is működtet. A közlekedési szokások megváltozása, az ingázók számának csökkenése miatt a helyi járatok a minimálisra csökkentek, az utazók szórványosan kislétszámban vannak jelen, viszont a közel egy kilométeres távolság megtétele a mostoha időjárási viszonyok között kellemetlenséget okoz. Megoldást jelentene a kis befogadóképességű mikrobusz, illetve vállalkozás révén történő feladatellátás. A közeli és helyi vállalkozók szükség esetén dolgozóik szállításáról önállóan is képesek gondoskodni, de e faladat ellátásába a két személyszállítással foglalkozó vállalkozók is besegítenek. A településen 12 buszmegálló található
A település úthálózata:
Megnevezés
Kiépített
Kiépítetlen
Országos közút
km 11
Km –
– Belterület
3
–
– Külterületi Önkormányzati
8 22
– 32
– Belterületi
19
–
– Külterületi
3
32
–
28
Mg. Szövetkezet útja
Mezőkeresztes fekvése miatt könnyen megközelíthető vonattal és autóbusszal egyaránt. Vasútállomása Mezőkeresztes-Mezőnyárád Vasútállomás. A helyi buszjáratok mellett Mezőkövesdről Mezőkeresztesen át Tiszaújvárosig naponta 5 alkalommal távolsági autóbuszjáratok is közlekednek. Az úthálózat a vezetékes gázkiépítés (1996) után került kijavításra. Mezőkeresztesen egy-két kivételt eltekintve az utak szilárd burkolatúak. Aszfaltozásukra 1988-ban került sor (főutcán már 1980-ban szilárd burkolatú út vezetett). A vezetékes ivóvízhálózat bevezetését 1979-be kezdték el minden utcában, így az artézi kutakat lezárták. 2007-ben szennyvízhálózat került kiépítésre, ennek következtében az utakat ismét felújították. A közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében a vasútállomásról a faluba kerékpárút is épült 2000-ben. A telefonhálózat 1996-ban, a kábel tv 1998-ban került kiépítésre. 2006-ban az Észak Net- és Posta Internetes hálózatokra mintegy 700 fő csatlakozott. Szemétszállítás hetente egy alkalommal (kedden vagy szerdán) történik. Szelektív hulladékgyűjtő öt van kihelyezve. Településünkön lévő piactér is átalakításra és elhelyezésre kerül. Helyére Parkolót terveznek, mivel sok autó parkol az utca két oldalán. A fedett piactér kialakítása jelenleg is folyik. A személygépkocsik és a motorkerékpárok száma a községben öt év alatt a 30 %-kal nőtt. 1990ben 450 db személygépkocsi és motorkerékpár volt, míg 2007-ben 590 db személygépkocsi, 300 db motorkerékpár. A jelentős személygépkocsi állomány miatt a régi benzinkút helyett (melyet az Aranykalász TSZ működtetett), most egy új területen, vállalkozók modern épületet építenek, és rövidesen átadnak.
Tömegközlekedés
Buszközlekedés: Távolsági járatok a BORSOD Volán Mezőkövesdi és Tiszaújvárosi telephelyéről induló járatok, valamint az Agria Volán Eger-Tiszaújváros-Nyíregyháza között közlekedő járatai. Településünkön a személyszállítási igények kielégítésében 2 vállalkozás is közreműködik, akik elsősorban munkába járást segítik elő, de nincs akadálya az alkalmi, országon belüli és külföldre irányuló szolgáltatások kielégítésének sem. MÁV: a 80-as fővonal Mezőkeresztes és Mezőnyárád között húzódik. Az úgynevezett „helyi” járat biztosítja a város és a vasúti megálló közti kapcsolatot illetve a vasútállomásról a Bükk irányába induló járatokra történő átszállást. (Sály, Tibolddaróc, Kács) A város mellett a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal által mind a személy, mind a teherforgalom szempontjából jelentős forgalmat bonyolít: naponta több mint 5.000 személy és több mint 20.000 tonna áru halad a város mellett. A vasútvonal többvágányú, villamosított (1962-ben villamosították), a Szlovákiába és Lengyelországba tartó tranzitforgalmat bonyolítja, iparvágánnyal és rendezővel is rendelkezik. A vasút a MÁV Miskolci Üzletigazgatóságának működési területéhez tartozik, a vasútigazgatóság központja Miskolc. 1997-től a helyi járatú autóbusz-közlekedés üzemeltetését a Városgazdálkodási Rt. végzi. A helyközi közlekedésben a személyszállítást a Borsod Volán közlekedési társaság biztosítja. A munkavállalóknak a mezőkövesdi üzemekbe történő szállítását fejleszteni, az üzemek igényeivel jobban koordinálni kell, ugyanez a probléma jelentkezik a vasúti menetrenddel való harmonizálásban is. Cél minél több dolgozónak a helyi munkavégzés lehetőségét biztosítani.
Úthálózat: Az úthálózat hossza: önkormányzati kiépített 28,5 km. Önkormányzati kiépítetlen 15,9 km. Állami közút hossza: 8.8 km. A belterületi Önkormányzati utak aszfalt burkolata 50%-ban jó minőségűek, 50%-ban közepes minőségűek. A közútkezelő által kezelt állami utak 55%-a jó minőségű, 45%-nak minőségi állapota gyenge közepes minőségű. Felújítása a legrövidebb időn belül indokolt. A kerékpárút hossza 1,1 km műszaki állapota közepes gyenge felújítása indokolt. 2008-ban a település közel 18 ezer m2 zöldterülettel rendelkezett. Az önkormányzati kiépített út és köztér hossza meghaladta a 20 km-t. Mezőkeresztes 1,1 km-es önkormányzati közös gyalog- és kerékpárúttal rendelkezett, a kiépített járda több mint 35 km-t tett ki. A város kerékpárútja igen rossz állapotú, a város vasútállomása és a település teste között teremt összeköttetést. A város járdahálózata a 1970-es évekre valamennyi utcát elérte. Állapota korával arányosan folyamatosan romló, de folyamatos karbantartással eredeti céljának megfelelő. Problémát a csupán egy oldalon járdával ellátott utcák járdátlan oldalából a rossz minőségű úton keresztül a járda biztos megközelíthetőségével vannak. A közterületek, parkok fenntartásáról közcélú és közhasznú munkások közreműködésével gondoskodtak.
. A műszaki infrastruktúra intézményei
Kiépítettség Bekötöttség Közmű
km
% db
4.
Villany
%
22
100
1789
100
Ivóvíz
26
100
1730
96
Szennyvíz
54
100
1484
83
Gáz
22
96
1426
79
Telefon
23
100
1059
59
Kábel tv Csapadékvíz elvezetés
23
100
998
55
Nyílt árkos
30 85 Miskolci Szennyvíztisztító
Szennyvíztisztító
a befogadó
Hulladékgyűjtés
Heti 1 alkalom
1789
100
Szelektív gyűjtés
4 gyűjtősziget
100
3.5.4. Közműhálózat jellemzői Villamos-energia hálózat
Kiépítettség (2003-ban) Lakossági bekötöttség:
100 % 100 %
Kis és középfeszültségű hálózat:
22 km
Transzformátor állomások:
12 db
Közvilágítási lámpatestek:
499 db
Közvilágítási ellátás: 100 % A közvilágítás energiatakarékos lámpatestre történő cseréje 2002-ben megtörtént. (Az adatokat az üzemeltető ÉMÁSZ Rt szolgáltatta) A településen a villamos energiát az ÉMÁSZ Rt. szolgáltatja. A város közelében 400kV és 220kV-os távvezeték húzódik, valamint egy transzformátorállomás is található. Hossz: 38 km az ellátottság 100%-os a hálózat 95 %-a légvezeték, 10% földkábel.
Mutatók Villamosenergiafogyasztók száma (db)
Időszak 2002. év 2004. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2136
2138
2136
2122
Vízellátó hálózat
Önkormányzatunk tulajdonosi tagja a BORSODVÍZ Közüzemi Szolgáltató Részvénytársaságnak, melynek megbízásából a hálózat üzemeltetője a GW-BORSODVÍZ KFT. Így részvénytulajdonosai vagyunk a megye legnagyobb regionális szolgáltatójának. A településünket ellátó ivóvizet az előállító Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt-től vásárolja a szolgáltató.
Kiépítettség (2005-ben):
2162
Lakossági bekötöttség:
96 %
Regisztrált vízórák száma:
1733
Hálózat kiépítettsége:
38 km
Az ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. biztosítja átvett karsztvízből. A vizet a sályi és kácsi kutakból nyerik, az Andornak völgyi középmélységű kutakból biztosítják a tartalék vízkészletet.
Mutatók Közüzemi ivóvízvezeték-
2002. 2004. év év 39,5 40,7
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. év év év év év év 40,7 40,7 40,7 40,7 38,1 38,1
hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
1584
1598
1597
1605
1605
1580
1581
1603
Ivóvíz: hossza: 38,1 km a település 100% ellátottsága biztosított A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások a teljes lakásállomány 100 %-a. Az egy lakosra jutó vízfelhasználás 28 m3/év
Szennyvízcsatorna-hálózat
Önkormányzatunk tulajdonosi tagja a DÉL-BORSODI CSATORNA ÉS KÖZMŰ KFT-nek, melynek megbízásából a szennyvíz-csatornahálózat üzemeltetője a DÉL-BORSODI CSATORNA ÉS KÖZMŰ KFT. Kiépítettség (2008-ben):
100 %
Lakossági bekötöttség:
60%
Hálózat kiépítettsége:
32 km
A településen keletkezett szennyvíz a Mezőkeresztes, Szentistván, Mezőnyárád, Mezőnagymihály önkormányzatainak tulajdonában és kezelésében lévő Szennyvíztisztítóban kerül elhelyezésre, ártalmatlanításra kezelési díj ellenében. A négy településen 2007 év nyarán került átadásra a szennyvízhálózat és a tisztítómű. Az önkormányzati intézmények és létesítmények soron kívül rákötésre kerültek a hálózatra Szennyvízelvezetés: A rendszer hossza: , lakóházak csatlakozásának kiépítettsége
Mutatók
Időszak 2002. 2004. 2006. év év év
A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat 1,5 (közcsatorna-hálózat) hossza (km) Az év folyamán a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)
Csapadékvíz-elvezetés
1,5
1,5
2007. év
2008. 2009. év év
2010. év
2011. év
54,1
54,1
54,1
52,6
52,6
454
409
72
19
6
A településen megjelenő felszíni csapadékvíz elvezetése nagyrészt nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetéssel van biztosítva. A szennyvízhálózat építés eredményeként több helyen az árkok megszűntek, helyreállításukról kell gondoskodnunk. Hossza: nyílt árkos: 15 km 60%-ban szikkasztó árokrendszer, 40%-a befogadóval rendelkezik (patakok)
A vízfolyások rendezése, ár- és belvízvédelem
Mezőkeresztes bel-, és külterületén a Kácsi-patak és a Tardi-ér vízfolyásokat az ÉVIZIG (Miskolc), mint első fokú Vízügyi Hatóság tartja karban. A korábbi években gyakorta okozott gondot a Kácsi-patak áradása, de a meder kotrását követően a vízlefolyás sebessége megnőtt, a meder mélyült, így az áradás megszűnt. A belvíz elvezetésére szivattyú-telep és árok rendszer került kiépítésre, így ez sem jelent komolyabb problémát. A szennyvízhálózat kiépítése óta a település talajvíz szintje is jelentősen csökkent.
Földgáz-hálózat
A vezetékhálózat túlnyomó része már 1991-93 között kiépült. Kiépítettség:
100 %
Lakossági bekötések száma:
1426
Lakossági bekötöttség:
79 %
A földgáz szolgáltatója a TIGÁZ Rt. A közelben halad a Testvériség II. földgázvezeték (amelynek átmérője meghaladja a 600mm-t, s névleges átvételi kapacitása 10-12 Mrd m3/év). Megtalálható a gázátadó állomás is. A városban a földgáz szolgáltatása 3-6 bar nyomáson történik. Hossza: 32 km mely biztosítja a település gáz szükségletét.
Mutatók
Időszak 2002. 2004. év év
2006. év
2007. 2008. év év
2009. év
2010. év
2011. év
Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db)
1133
1206
1265
1267
1265
1340
1353
1255
49,7
50,2
50,6
50,6
50,8
50,8
50,8
50,8
1188
1270
1336
1341
1340
1420
1434
1339
Telefon-hálózat: Kiépítettség:
100 %
Lakossági bekötések száma:
1059
Lakossági bekötöttség:
59 %
Hossz: 32 km, oszlopon elhelyezett légkábel és földkábelen biztosítja az igényeket. A mobil szolgáltatás révén kihasználtsága évről-évre csökken.
Kábel TV hálózat: Tulajdonosa: MONIKER Kft. Arnót Üzemeltetője: Oláh és Társa Kft. Arnót Településünkön vezetékes rendszeren és mikroláncon biztosított, mindkét rendszeren az internet hozzáférési lehetőség teljes körű. A településen több éve kiépült a kábeltelevíziós hálózat, mely helyi saját csatornával bír. Közkedvelt a szolgáltatás, melyben megjeleníthetők: a lakosságot szolgáló hirdetések, információk. A település lakói élő közvetítésben láthatják a Képviselő-testület üléseit, telefonon észrevételükkel, véleményükkel bekapcsolódhatnak a testület munkájába. Lakossági bekötöttség 2003-ban: 998 db (55 %)
Internet hálózat:
Az elmúlt években a nagy érdeklődésre való tekintettel kiépült az internetes hálózat. A kiépített mikrohullámú hálózat biztosítja az önkormányzat és intézményei számítógépes információs kapcsolatát, továbbá több mint 200 egyéni előfizető ilyen irányú igényét.
Kommunális szilárd hulladék (szemét) szállítás:
A szemétszállítást az AVE Kft. Miskolc végzi. Szemétszállítás heti egy alkalommal zárt, kukás rendszerben történik, edényzetet az önkormányzat ingyenesen biztosított a lakosság részére. A szolgáltatás magába foglal 2 alkalommal történő lomtalanítást, továbbá az összegyűlt szelektív hulladék elszállítását. A település 3 részén biztosított a szelektív hulladék – műanyag palackok, üveg, papír – gyűjtés. A Regionális hulladéklerakó építése befejeződött Hejőpapin uniós (ISPA) támogatással. A település belterületén lévő volt szeméttelep rekultiválására – pályázaton nyert támogatás felhasználásával – a közeljövőben lehetőségünk lesz.
Közterület tisztántartás
A közterületek parkok fenntartásáról közcélú és közhasznú munkások közreműködésével gondoskodunk. A munkák zavartalan végzéséhez a szükséges kézi szerszámokkal, gépekkel rendelkezünk. A keletkezett hulladékokat a kis kerti traktorral, valamint a pályázaton nyert több funkciós kommunális géppel szállítjuk el. Karbantartóink és a közmunkások közreműködésével készített utcai virágtartók és szemétgyűjtők kihelyezésével folyamatosan javítjuk környezeti kultúránkat. Éves szinten több ezer virágtő felhasználásával szépítjük parkjainkat, tereinket melyek gondozását közmunkásaink közreműködésével oldunk meg.
3.6. Közszolgáltatás
3.6.1. Iskolák
A közoktatás helyzete Mezőkeresztesen
A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél számolnunk kell az elemzések eredményével.
A településen a születések számának apadása miatt már csökkent a nevelési-oktatási intézményekben ellátottak száma. Az iskolák jelenlegi osztálylétszámai és a születési statisztika alapján megbecsülhetjük az általános iskolák jövőbeni tanulólétszámát. Mezőkeresztes kiemelten kezeli az ifjúság nevelését-oktatását, az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését. Az intézményhálózaton keresztül biztosított a 3-18 éves korosztály többirányú nevelése, oktatása. A jövőbeni cél a szakmai színvonal emelése, a minőségfejlesztés biztosítása mellett az intézmények gazdaságos,racionális keretek között történő működtetése, a csökkenő gyermeklétszám és a gazdasági, társadalmi változások miatt. A település oktatáspolitikáját a kistérségi szerepvállalás növelése határozza meg a következő időszakra, melyhez a tárgyi, személyi és intézményi háttér egyaránt rendelkezésre áll. A települési óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – legfeljebb hétéves korig nevelőintézmény. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, (az óvodai nevelési év első napjától) iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. A településen egy általános iskola működik. Az iskola a szülők igényeinek megfelelően napközi otthoni illetve tanulószobai csoportot szervezhet, több évfolyamban. Az iskola tornateremmel, kézilabda, labdarúgó és futópályával rendelkezik
A tanórai munkát segítő szemléltető, audiovizuális és egyéb eszközök rendelkezésre állnak, folyamatos karbantartásukat, cseréjüket, kiegészítésüket elsősorban a fenntartó biztosítja. Segítséget jelentett, hogy a helyben működő alapítványok is több esetben hozzá tudtak járulni a fejlesztésekhez. Minden évben sok pályázaton veszünk részt így tekintélyes összegeket fordíthattak fejlesztésre a nevelési oktatási intézményeink.
Mezőkeresztes oktatási-nevelési intézményeiben a személyi feltételek biztosítottak, megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hiányzó szakos pedagógusok nincsenek, sőt gyakran előfordul, hogy az egyes megüresedő álláshelyekre többen is pályáznak. Természetesen átmenetileg hiányozhat szakember, ekkor helyettesítéssel, vagy megbízási szerződéssel láttatják el a feladatokat. Így komolyabb fennakadás az oktató-nevelő munkában szakember hiány miatt nincs sem az óvodákban, sem az iskolában. A pedagógusok továbbképzése egyre sokoldalúbb, sokan már eleget tettek a 120 órás kötelező képzésnek. A vezetők pedig a közoktatási vezető képző szakot végezték. Ugyanakkor minden tanévben helyi továbbképzéseket szerveznek az iskolák, elsősorban a Többcélú Társulás hathatós közreműködésével. Az iskolák tartalmi munkájának színvonala jó, amit a kompetenciamérések eredményei hűen tükröznek. A tanulócsoportok közel 100%-a osztott (különféle évfolyamú tanulók külön osztályban tanulnak).
A település iskolája a tankötelezettség teljesítéséhez megfelelő kapacitással rendelkezik. Mind a tárgyi mind a személyi feltételek biztosítottak a zavartalan nevelő-oktató munkához. A tanulók sok pályázaton, versenyen szerepeltek sikerrel. Az iskoláknak és óvodáknak komoly szakmai kihívást jelentet a helyi pedagógiai programjuk, illetve nevelési programjaik elkészítése, ezt sikerrel oldották meg. A szükséges felülvizsgálatokra és korrekciókra is folyamatosan sor kerül. Minden intézmény elkészítette saját minőségirányítási programját. Ez is elősegíti a minél magasabb színvonalú munkát. Általános iskolát végzett tanulóink jórészt a mezőkövesdi, miskolci, egri középiskolákban tanulnak tovább. Ezt több éves tapasztalat támasztja alá. Többnyire minden tanulót fel tudnak venni napközibe, illetve tanulószobára. Az általános iskola egyes területeken speciális többletképzést is folytat. Ilyen területek az idegen nyelvek, számítástechnika, testnevelés. Településünkön két óvoda és egy általános iskola működik. Az óvodás és iskoláskorú gyermekek száma 558, ebből 525 gyermek jár óvodába és iskolába (105 óvodába, 415 iskolába). Az óvodák jól felszereltek, környezetük szép, rendezett. A szakképzett óvónők 3-3 csoportban végzik nevelő munkájukat, készítik fel a gyerekeket az iskolára. Az iskola alapépületét 1964-ben építették az Összekötő úton. 1988-ig több kisebb épületben is működött az oktatás az alsó tagozatos gyermekek részére (3 Keresztesen, 1 Keresztespüspökin), míg 1989-ben egy új épületszárny épült a régi mellé. Így az iskola tornateremmel, kémialaborral, majd számítógépes teremmel, ebédlővel bővült. Az iskola 2002. szeptember. 19.-től Kossuth Lajos Általános Iskola nevet viseli, és 2006-ban a kiépített tetőtéren újabb négy tantermet adtak át. Az iskola területén nagyméretű sportpálya is van. 2003 januárjától Csincse településsel Oktatási Társulást hoztunk létre, melyhez 2007 júliusában Borsodgeszt és Vatta települések csatlakoztak. Működési tapasztalataink kedvezően alakultak. A közös együtt dolgozás és gondolkodás közös sikeres pályázatokat is eredményez. Később óvodai oktatási és nevelési társulást hoztunk létre fenti településekre kiterjedően. Az önkormányzat készséget mutat további térségi óvodai, iskolai intézményi feladat ellátására.
A Kossuth Lajos Általános Iskola létszáma a 2007/2008-as tanévben 433 fő. A Szemere Bertalan tagiskola létszáma ugyanebben az időpontban 112 fő. A 2008/2009-es tanévben 416, illetve 115 fő:
A hátrányos helyzetű tanulók száma Mezőkeresztesen 199 fő. Ebből halmozottan hátrányos helyzetű 113 fő. A tagintézményben a hátrányos helyzetű tanulók száma: 62 fő. Ebből halmozottan hátrányos helyzetű 9 fő. Mezőkeresztesen szegregáltan oktatunk két összevont tanulócsoportban enyhén értelmi fogyatékos tanulókat. Az alsó tagozaton az 1.-4. évfolyamig összevontan napközis csoport működik.
A településünkön ugyan csökken a gyermeklétszám, de a folyamatot pozitívan befolyásolja, hogy bővült több környékbeli település önkormányzatával megkötött társulási szerződések nyomán növekszik a gyermeklétszám. Csincse, Vatta, Borsodgeszt település általános iskolás korú gyermekei oktatási és nevelési feladatát Mezőkeresztes látja el 2007. szeptember 1-től. A vidéki tagiskolai tanulók előreláthatólag kompenzálni fogják a helybeli tanulószám csökkenést.
Fontos szakmai cél, hogy folyamatszemléletű megközelítés alapján a tanulás, és ne a tanítás legyen az iskola alapfeladata. A megfelelő kompetenciák, és eszközrendszer kialakítása után egy olyan támogató, szervezeti kultúrát kell felépíteni, mely támogatja a fejlesztő értékelést és a tanulói szervezetet.
Az általános iskolákban az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik, ahol a tanulókat felkészítik a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a pályaválasztásra 8 évfolyamon.
A közoktatási törvénymódosítás következtében meghosszabbodik az iskolai oktatás kezdő szakasza. Ezekben az években megfelelő szinten kell elsajátítani az alapvető készségeket: az írást, az olvasást és a számolást. Az általános iskolai első-negyedik osztályban kizárólag tanítók taníthatják a tanulókat.
A készségek és képességek fejlesztése az alsó tagozat után ötödik és hatodik osztályban az eddigieknél hangsúlyozottabban folytatódik. Az első három évfolyamon és a negyedik évfolyamon félévkor kötelezővé teszi a módosítás a tanuló szöveges minősítését. Ezen értékelés célja, hogy megtalálják a sikeres tanulmányokat akadályozó tényezőket, és meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek. Évente átlagosan kb. a településen a születések számának apadása miatt már csökkent a nevelési-oktatási intézményekben ellátottak száma. Az iskolánk jelenlegi osztálylétszámai és a születési statisztika alapján megbecsülhető az általános iskolák jövőbeni tanulólétszáma.
A mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola létszámának alakulása:
Megnevezés
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bejövő évfolyam Kimenő évfolyam Különbség Várható létszám
59 64 5 483
47 61 14 464
47 56 9 439
59 56 3 435
57 59 2 416
48 61 13 403
Általános Iskola
Mezőkeresztesen a 2008/2009-es oktatási évben az óvodai nevelés két helyen, 150 férőhelyen várta a 132 gyermeket, akik ellátásáról 13 óvodapedagógus gondoskodott. A szellemi táplálékon túl az óvodások napi háromszori étkeztetésben is részesültek.
Az általános iskolai oktatásban részt vevő 413 gyermeket 33 főállású pedagógus irányításával oktatták. Egy pedagógusra átlagosan 13 tanuló jutott, a megyei átlagnál (11) több. Az általános iskola 24 osztályteremmel rendelkezett. Egy osztályba átlagosan 19 tanuló járt, kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan (22).
Iskolánk hat település, (Mezőkeresztes, Borsodgeszt, Csincse, Mezőnyárád, Sály, Vatta,) önkormányzataival létrehozott közoktatási társulás által fenntartott oktatási intézmény.
A Kossuth Lajos Általános Iskola a város egyetlen iskolája. A társulás következtében három tagintézménye van: Mezőnyárádon a Szederkényi Anna tagiskola, Sályban a Gárdonyi Géza tagiskola, Vattán a Szemere Bertalan tagiskola. Valamennyi tagintézményben nyolc évfolyamon folyik a nevelő-oktató munka.
Telephelyek: 3441 Mezőkeresztes, Összekötő út 28. sz. hrsz: 684/2 3431 Vatta, Szemere Bertalan út 60. sz hrsz: 3 3421 Mezőnyárád Szent István király út 75. sz. hrsz: 87/2
3425 Sály, Tél út 2. sz. hrsz: 898
Minden itt dolgozó pedagógus rendelkezik a munkakörének megfelelő végzettséggel. Tanítóink közül négyen végezhetnek az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéséhez szükséges feladatokat. Az ehhez szükséges tanfolyamot elvégezték Rajz és ének szakos pedagógus hiány jelentkezik. E két tantárgy oktatását tanító végzettséggel rendelkező pedagógus munkájával oldjuk meg. A jövőben elképzelhető a tagintézménnyel együtt megvalósítandó áttanítás Két tanuló csoportban, összevontan végezzük az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését oktatását. Az alsó tagozaton speciális szakkollégiumi végzettségű tanító, a felső tagozatban a tanítási órák nagy százalékában gyógypedagógus végzi a nevelő-oktató munkát
Tanulmányi helyzet, eredmények Az iskolába lépő tanulók különböző felkészültséggel érkeznek hozzánk. Egyre nagyobb feladatot jelent a képességek azonos szintre hozása, a beszédkészség, a szóbeli kifejező készség javítása, a tanulásra nevelés. Az elmúlt két év tanév végi adataiból azonban fejlődés mutatkozik. Csökkent a bukott tanulók száma, nagyobb lett a mindenből jeles osztályzatot kapott tanuló létszáma. Ez a kitartó, alapos, átgondolt pedagógia eredménye. Lassan kezdenek ezek a befektetések kamatozni a tanulmányi versenyek terén is. Vannak olyan tantárgyak, ahol több éve megyei dobogós helyezésekkel büszkélkedhetünk. (fizika, kémia, természetismeret, német, sport) Több területi kiemelt helyezettünk van a német nyelv, a matematika, a történelem, a számítástechnika, magyar, komplex tantárgyi versenyeken. Az alsó tagozatosak is megmérettetnek a területi versenyeken, ahol szintén a fejlődés folyamata tapasztalható. (Pedagógiai Program 2008-2012 Kossuth Lajos Általános Iskola Mezőkeresztes) Csökkenés mutatkozik a példás magatartású, és növekedés a rossz magatartású tanulók létszámánál. Az osztályfőnöki munka, a házirendünk pontos betartatása, az egységes követelés és büntetés ezen a területen fontos. A büntetések elrettentő példát adhatnak a tanulóinknak, de egy dicséretnek, jutalmazásnak éppúgy van pedagógiai ereje. A tartósan magatartás, és viselkedészavaros tanulók kiszűrése az iskola feladata, kezelése azonban szakembert igényel.
A tagiskolák épületei
A nevelés-oktatás Mezőkeresztesen délelőttös rendszerben (napközi délután) egy központi helyen, egy központi egységet alkotó három épületrészben folyik. A nevelő-oktató munka hatékonyságát megkönnyíti, hogy a több helyen való tanítás (Keresztes, Püspöki) megszűnt mivel megvalósult a fenntartó segítségével az a tervünk, hogy a központi iskola egyik épületének tetőterének beépítésével újabb tantermek kialakításával megszüntethetjük a már nagyon lestrapált, oktatásra mára már alkalmatlanná vált II. kerületi iskolát. Ezzel megvalósul az álmunk, hogy Mezőkeresztes, és Csincse minden iskoláskorú gyermekét egy helyen, azonos feltételek között készíthetjük fel a továbbtanulásra, a felnőtt életre. Az anyaintézményben, Mezőkeresztesen szilárd burkolatú kézilabda pálya, két füves labdarúgó, négy sávos salakos futópálya, teniszpálya, füves udvari rész, a tornaterem és a lelátó a testnevelés órák egészséges életmódra nevelését szolgálják. A tagintézményekben szintén rendelkezésre áll a tornaterem, füves labdarugó pálya (Sály kivételével), nagy területű udvar ahhoz, hogy teret adjanak a testnevelés óráknak, a szabad idő hasznos eltöltésének. Bár a pihenő és a játszóudvarok tovább fejleszthetőek, már jelenleg is alkalmasak arra, hogy megfelelő kikapcsolódást nyújtson a tanórai foglalkozásokon túl is. Ezt bizonyítja, hogy ma már a települések ifjúsága mellett kisgyermekes anyukák is kihasználják az iskolák udvarának játék és sportolási lehetőségeit. Az utóbbi években jelentős fejlődést értünk el a nevelő-oktató munkát segítő eszközrendszer fejlesztésének kiépítésében. A számítógépes szaktantermet önkormányzati segítséggel, valamint pályázati lehetőségek kihasználásával alakítottuk ki.
Óvoda
Mezőkeresztesi Nagyközségi Harmatcsepp Napközi Otthonos óvoda szabadon választja meg a szakmai programját. Arra törekednek, hogy a gyermekek fejlődését legjobban biztosító programokkal dolgozzanak. A rászoruló gyermekekkel – pedagógiai szakszolgálati intézményből – logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus foglalkozik. Nagy gondot fordítanak a környezeti nevelésre és az egészséges életmód iránti igény kialakítására. Az esélyegyenlőség előmozdítására sajátos nevelési igényű gyermekek részére integrált programot dolgoztak ki, a személyi állományból egy fő fejlesztő pedagógusi képesítéssel rendelkezik.
Az óvodában a foglalkozásokat úgy szervezik, hogy egyrészt eleget tudjanak tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak, másrészt az iskolai életmódra is felkészítik őket. A településen az óvodai elhelyezés iránti valamennyi igényt ki lehet elégíteni. Óvodánk két telephelyen 6 csoporttal és 150 férőhellyel működik, melyből 76 hátrányos, míg l0 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodások létszámának alakulását vizsgálva a tények a gyermek létszám csökkenését mutatják. A születések számát figyelembe véve további létszámcsökkenés várható az elkövetkezendő években. Ezen statisztikai adatok elemzése révén jutott az önkormányzat arra a gondolatra, hogy igény esetén a megszűnő óvodai csoport helyére bölcsődei csoport létrehozásának gondolatával foglalkozzon. Az intézmény célja továbbra is az, hogy a nagyközségben élő valamennyi 3-6 éves gyerek óvodába kerüljön. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szakmai és tárgyi feltétel biztosítása. Az utóbbi években jelentős lépéseket tettünk az infrastrukturális fejlesztés terén. Felújítottuk az épületek tetőszerkezetét, ajtók, ablakok cseréjére került sor, javítottuk a munka és oktatási feltételeket. Az óvoda nyitva tartását az önkormányzat határozta meg, mely jelenleg megfelel a szülői igényeknek. A dolgozók munkarendjét mindenkor ehhez igazítják.
Harmatcsepp Napközi Otthonos Óvoda, József A. 3.
Az óvodák nevelési programjaiknak megfelelően végzik jó színvonalon a munkájukat. Minden gyermeknek, aki igényli, biztosított az óvodai ellátása.
Mutatók
Időszak 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2 év év év év év év év év év év év é
Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
160
166
150
150
150
150
150
150
150
150
1
160
156
145
148
150
136
144
132
135
132
1
3.6.3. Bölcsőde
A bölcsőde – mint szolgáltató intézmény – az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. – A bölcsődébe férőhelyszámnak megfelelően felvesznek minden olyan kisgyermeket, aki mezőkeresztesi állandó lakos, –
családban nevelkedik,
–
betöltötte a 20 hetes kort és nem érte el a harmadik életévét,
– akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Külön odafigyelnek a felvételnél a következő szempontokra:
– akiknek a testi és szellemi fejlődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, –
akit egyedülálló szülő nevel,
–
akivel együtt három, vagy több gyermek nevelkedik,
– tud gondoskodni.
akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem
Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, lehetőség van arra, hogy a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható legyen a bölcsődében. Sérült gyermekek gondozását, nevelését is vállalják.
3.6.4.Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó
Az intézmény a Mezőkövesd vonzáskörzetében található – ide tartozik Mezőkeresztes is – települések pedagógiai szakszolgáltatás iránti igényeit is teljesíti a Többcélú Társulással megkötött szerződés alapján. A működés személyi feltételei biztosítottak. A Pedagógiai Szakszolgálat kedvezőbb körülmények közé került, amely elősegíti munkáját. Az ellátottak számának folyamatos emelkedésére lehet számítani a jövőben is. A foglalkozásokhoz szükséges eszközök, berendezések biztosítottak.
Ø
logopédiai ellátás,
Ø
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
Ø
nevelési tanácsadás,
Ø
gyógy-testnevelés,
Ø
pszichológiai vizsgálatok, terápiák,
Ø
továbbtanulási tanácsadás.
A pedagógiai szakszolgálat a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatatható, testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek ellátását is jelenti. Ehhez azonban speciális felkészültségű szakemberekre és jelentős tárgyi, működési feltételekre van szükség.
3.6.5. Egészségügy
Egészségügyi alapellátás, fogorvosi és gyermekorvosi ellátás helyben biztosított, az alap- és gyermekorvosi ellátás Csincse településre is kiterjed. Korszerű rendelői, az önkormányzat által finanszírozott fizikoterápiájának eszközállományai kedvező feltételeket biztosítanak a betegek ellátására. 2006-ban saját erőből megvalósuló beruházással új gyermekorvosi rendelő és két védőnői körzetnek helyt adó létesítménnyel gyarapodott a település, mellyel korszerű alapellátást tudnak biztosítani a gyermekeknek, a fiatalkorúaknak és a kismamáknak. Több településre is kiterjedő (Mezőnagymihály, Csincse) fogászati ellátásában szakrendelő áll rendelkezésre, ahol a modern gyógyászati eszközökkel történik a gyógyítás. 2008-ban az alapfokú egészségügyi ellátás keretében 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos tevékenykedett, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. 2008-ban egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 1363 lakos, a Mezőkövesdi kistérség (1583) és a megye (1518) átlagánál is kevesebb jutott.
3. Szociális, egészség.: Egyesített Szociális Intézmény, Dózsa György 101. Védőnői Szolgálat, Dózsa György 89. Gyermekorvosi Rendelő, Dózsa György 89. Egészségház (2 háziorvos+fogorvos), Dózsa György 8.
1. Egészségügyi ellátás bemutatása
Mezőkeresztesen a legfőbb halálokok a szív- és agyi-érrendszeri betegségek, melyek száma csökkenő tendenciát mutat, de a korai halálozás így is háromszorosa, mint az országos átlag. Magas vérnyomásban a lakosság 20 %-a szenved. A rizikó az életkor emelkedésével nő. Nők esetében minden életkorban gyakoribb. Második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek. Sajnos ezek növekvő tendenciát mutatnak. A szűrővizsgálatokat kevesen veszik igénybe, de számuk az utóbbi időben emelkedik. A megjelent betegek 75 %-a nő és csak 25 %-a férfi. Legnagyobb számban légcső-, hörgő-, tüdő-, gyomordaganat fordul elő. Ezek száma sajnos emelkedik. Szintén emelkedik a vastag- és végbéldaganatok száma. A cukorbetegek aránya az életkor előrehaladtával nő, 60 éves korra eléri az 50 %-ot. Mindezeket súlyosbítja a mozgásszegény életmód, főleg a magánszektorban dolgozók munkahelyi megterhelése, és a stressz. Mindezek mentális betegségek okozói is.
Mezőkövesdi intézmények:
A 184 működő kórházi ággyal rendelkező, megyei fenntartású fekvőbeteg intézményként a megyére kiterjedő területi ellátási kötelezettségű Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló Rendelőintézet és a Miskolci Semmelweis Kórház Rendelőintézetének egységeként működő belgyógyászati osztály és járóbeteg szakellátás, valamint az idősek klubjának működtetésével a térség egészségügyi – szociális ellátó helye. A város egyik jelentős egészségügyi intézménye a Mozgásszervi Rehabilitációs Központ. Az intézményben ápolt beteganyag állapota évről-évre súlyosabb, növekszik az ápolási és gyógyszer igényük. A fekvőbeteg ellátás teljesítménymutatói mind az aktív reuma-, mind a krónikus osztályokon jobbak, mint a hasonló helyzetben lévő gyógyfürdők mellé települt szakkórházaké általában Magyarországon. A város másik jelentős egészségügyi intézménye a miskolci Semmelweis Kórház Mezőkövesdi Belgyógyászati Osztálya, amit a Széchenyi út 1. szám alatt 40 fős fekvőbeteg ellátó kapacitással működik. Mentőszolgálat
A mezőkövesdi mentőszolgálat Mezőkövesd városon kívül még 20 környező település ellátását is biztosítja, ami potenciálisan kb. 50 ezer embert érint. Déli irányban Tiszavalk, Miskolc irányában Vatta, ill. Csincse képezi a mezőkövesdi mentőállomás ellátási területének határát. Mindezen túlmenően szükség esetén besegít a vonzáskörzeten kívül eső feladatok ellátásában is. (Gyakran vesznek részt pl. a már Heves megyei területre eső közúti balesetek ellátásában).
Orvosi Ügyeleti ellátás a térségben a korábban kialakult jól bevált társulási formában működik. A fenntartását az Egészségbiztosítási Pénztár illetve a társult önkormányzatok közösen biztosítják, melyben szintén a második legnagyobb mértékű anyagi hozzájárulást Mezőkeresztes önkormányzata biztosítja. 3.6.6. Szociális helyzet
A szociális ellátások területén az alapellátásokat az önkormányzat széles körben biztosítja. A település szociális hálója úgy a szociális törvényben, mind az önkormányzati rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákra kiterjed. E területen nem a szociális háló további kiterjesztése, hanem annak hiányosságai és működésbeli visszásságainak megoldása a konkrét feladat. Célunk olyan ellátási formák biztosítása, amelyek valóban segítenek az arra rászorulók gondjain. A szociális alapellátások területén a csatlakozást követően az ellátásokat az uniós tagországokban élő polgárok számára is biztosítani kell, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy kettős ellátást ne vegyenek igénybe.
A településen az utóbbi években romlott a szociális helyzet, amit jelez, hogy 2007-ben minden korábbinál gyakrabban keresték fel a lakosok a Családsegítő szolgálatot a legkülönbözőbb problémákkal. Ennek az oka az, hogy az országban történő gazdasági, társadalmi változások a családok életének megváltozását idézték elő, egyre nagyobb kihívásokat támasztva velük szemben. Érezhetően megnőtt az anyagi problémákkal küzdők száma, amely kihatott a családok mindennapi életére, a párkapcsolatokra, a generációk közötti kapcsolatokra, a gyermekek fejlődésére. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A más szociális helyzetet leíró más mutatók (átmeneti segélyben részesülők száma, rendszeres szociális segélyben részesülők száma, lakásfenntartási támogatásban részesülők száma) hektikus módon változtak az elmúlt időszakban, de itt összességében növekedés tapasztalható. A lakásfenntartási célú támogatások összege kezdetben dinamikusan növekedett, ám azóta stagnál. Közbiztonság tekintetében a város helyzete átlagos, javuló tendenciát mutat. Mezőkeresztes az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika, (ENYBÜS) bűnügyi fertőzöttség vizsgálata alapján a 274 nem megyei jogú város közül abszolút mértékben közepesnek mondható. A leggyakrabban elkövetett bűntény a lopás, ezt követik a személy elleni bűncselekmények és a garázdaság.
Szociális alapellátások
A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátást igénybevevők száma évről-évre növekvő tendenciát mutat, különösen a kötelező juttatások terén (rendszeres szociális segély, átmeneti segély, közgyógyellátás). Az önkormányzat a szociális alapellátás körében személyes gondoskodás keretében biztosítja
a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, a családsegítést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás/ szerződéses formában/, nappali ellátás.
A személyes gondoskodást igénylő alapellátásokat az önkormányzat jelenleg az Egyesített Szociális Intézmény keretében végzi, kivéve a családsegítést, amelyet a Mezőkövesdi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.
A szakosított szociális ellátások közül az önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény keretén belül az alábbi ellátásokat biztosítja:
Alapellátásként, az idősek napközbeni ellátását, mint nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja, amely a saját otthonukban élők – a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idősek – részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra. Átlagosan 60 fő részére gondoskodunk meleg étel kiszállításáról a hét öt munkanapján, 20-30 fő házi szociális gondozását biztosítjuk lakásukon besegítve a mindennapi életvitelükbe.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtási szolgáltatást az Önkormányzat a Mezőkövesdi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, valamint saját intézmény keretein belül is ellátja. A Mezőkövesdi Mozgáskorlátozottak Egyesületével kötött szerződés alapján településünkre is kiterjesztettük a támogató szolgálatot.
Gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások
Pénzbeli ellátások:
E körben az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít. Természetbeni juttatásnak minősül az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszer ellátásának támogatása, gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Ahhoz, hogy a gyermekvédelmi ellátás valóban a törvényben meghatározott célok felhasználására kerüljön, célszerű lenne annak nyújtását a jövőben természetbeni ellátásként biztosítani.
Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások
Gyermekek napközbeni ellátása:
A gyermekek napközbeni ellátása a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást, étkeztetést jelent azon gyermekek számára, akikről szülei, nevelői munkavégzés, betegség, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
Az ellátás formái: – óvoda, – iskola napközis és tanulószobai foglalkozás.
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat
A Mezőkövesdi Családsegítő Szolgálat Területi Irodája – helyben működik – segítséget nyújt a személyek, családok kapcsolatkészségének javításához, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez. Szervezi az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, segíti a speciális, önsegítő csoportok működését, információkat gyűjt és ad. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi-lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése érdekében: gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése.
családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése. Szabadidős programok szervezése. hivatalos ügyek intézésének segítése.
A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatása térítésmentes. A gyermekjóléti szolgáltatást 2005. augusztus 1. napjától a Mezőkövesdi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Az ellátási szerződés alapján a gyermekjólét és családsegítés támogatása az önkormányzatra kisebb terhet ró, a feladat ugyanakkor biztonságosan és megfelelő színvonalon így is ellátható. Az iroda 2 főállású dolgozója Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Csincse településekre kiterjedően végzi feladatát. Tevékenységüket az iskolák, óvodák ifjúságvédelmi felelősei és a védőnők segítik. Fő feladata a veszélyeztetett gyermekeknek és szüleiknek történő segítségnyújtás, a gyermekek óvodai, iskolai nevelésbe történő beilleszkedésének segítése.
Öregek Napközi Otthona A 20 fő befogadására alkalmas napközi klubban a meleg étkezés mellett az időskorúak mentális, higiénés ellátásáról is gondoskodnak. Fürdési-, tisztálkodási- és ruha mosási lehetőség áll a gondozottak rendelkezésére. A napközbeni ellátás során kulturált időtöltésről gondoskodnak az intézmény dolgozói. Az óvodákkal, iskolákkal folyamatos kapcsolatot tartanak, közös rendezvényeken vesznek részt és rendszeres kirándulásokat, fürdő-látogatásokat szerveznek részükre. Az Öregek Napközi Otthona házi segítségnyújtást is végez, 3 fő alkalmazottal, akik igény szerint takarítási, bevásárlási munkákat végeznek. A településen működik az időskorúak részére a napi egyszeri meleg étel házhoz szállításának biztosítása is, melyet rendszeresen 60-70 fő vesz igénybe az Önkormányzat támogatásával (szociális étkeztetés).
Jelzőrendszeres szolgálatot a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítjuk 15 idős egyedülálló részére. A Mezőkövesdi Mozgáskorlátozottak Egyesületével kötött szerződés alapján az idősek és mozgásukban korlátozottak a támogató szolgálatot is igénybe vehetik.
Szervita Családi Nevelő Otthon
A Szervita Nővérek, a Fájdalmas Anya szolgálói. Az otthon 1996. július 1.-én alakult. Az ország bármely területéről fogad rászoruló gyermekeket, akik elhelyezését a 24 lakásotthonban biztosítják. A gyermekeket l8 éves korig gondozzák, illetve magasabb tanulmányaik befejezéséig, ezt követően 24 éves korukig tudnak a rászorulók részére utógondozást biztosítani. A gyermekek egyházi és állami iskolákba járnak.
Dél-borsodi Szociális Otthon KHT.
Az idős emberek gondozására szakosodott intézmény 1998. február l5-én kezdte működését 58 fő engedélyezett gondozási létszámmal. Az elhelyezésre szolgáló épület fokozatos bővítésével napjainkban az intézményben elhelyezhető létszám 102 fő. A többnyire környező megyéből jelentkező gondozottak elhelyezésére 2 és négy ágyas szobák állnak rendelkezésre. Az intézmény 45 főt foglalkoztat, közülük 10 fő helyi lakos, 35 fő más településekről jár be munkahelyére. Az alkalmazottak közül 6 fő diplomával rendelkezik, 39 fő középfokú iskolai végzettségű.
Szociális ellátás bemutatása számokban
Szociális osztály adatai – folyósított támogatások bemutatása fajtánként
Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj
2010 46 104 1 468 44
2011 55 109 2 436 54
2012 42 132 2 419 56
Óvodáztatási támogatás Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás
20 274 285 30 9 177
20 365 267 27 9 183
377 290 20 8 186
lakosság jövedelmi és szociális helyzete segélyezettek száma rendelkezésre állási támogatás (most már foglalkoztatás helyettesítő tám.): 132 fő (egész település) rendszeres szociális segély, 42 fő (egész település) lakásfenntartási támogatás, 93 lakás rendszeres gyermekvédelmi támogatás 95 fő szociális ellátás főbb formáiban részesülők száma (segélyezett+szociális szolgáltatások) szociális szolgáltatások családsegítés 174 fő (egész település) gyermekjóléti szolgáltatás 107 fő (egész település) Egységes Szociális Intézmény igénybe vevőinek éves száma 11 fő a legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest nincs
A helyi önkormányzat évről évre jelentős összegeket fordít a nehéz helyzetbe került lakosok támogatására. 2008-ban átmeneti segélyben 928-an részesültek és rendszeres szociális segélyben átlagosan 120-an. Az említett támogatásokra 5; illetve 41,3 millió forintot használtak fel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt átlagosan 443 főnek juttattak. Ezen kívül az önkormányzat 237 fő részére nyújtott lakásfenntartási támogatást 16,9 millió forint összegben. Temetési segélyt 21 támogatott (átlagosan 12 ezer forintot) kapott. Közgyógyellátási igazolvánnyal 179 fő rendelkezett.
3.6.7. Az Önkormányzat
Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőkeresztes Város Önkormányzata Székhelye: Mezőkeresztes Dózsa Gy. út 30.
A képviselő-testület létszáma 12 fő, melyből 1 fő a polgármester, 1 fő alpolgármester, 10 fő képviselő. Állandó bizottságai:
–
Ügyrendi bizottság
–
Pénzügyi Gazdasági és Községfejlesztési bizottság
–
Egészségügyi és Szociális bizottság
–
Kulturális, Oktatási és Sport bizottság.
A polgármesteri hivatal létszáma: 19 fő.
A képviselő-testület bizottságai és feladatai: A bizottságok fő feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és azok végrehajtásának ellenőrzése. Ennek érdekében elveket és célkitűzéseket határoznak meg.
1. Pénzügyi-, Gazdasági- és Községfejlesztési bizottság létszáma 5 fő, melyből 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag. Feladata: – Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit. –
Figyelemmel kíséri a pénzügyi gazdálkodás eredményességét.
– Ellenőrizheti az önkormányzati intézmények gazdálkodásának szakszerűségét, bizonylati fegyelem betartását. – Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a saját bevételek növelését célzó intézkedések meghozatalára. – Megállapítja az önkormányzat által kiírt pályázatok eredményét azokban az esetekben, ha ezt a képviselő-testület nem tartotta fenn magának. – Közreműködik az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás alapelveinek kidolgozásában, bonyolítja az értékesítésre szánt önkormányzati vagyontárgy ármeghatározását
2. Ügyrendi bizottság Létszáma 3 fő, valamennyi tag önkormányzati képviselő. Feladata: – A képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdések véleményezése, döntésre való előkészítése. –
Képviselő-testületi titkos szavazás lebonyolítása, eredmény megállapítása.
– Közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, véleményezi azokat. – Figyelemmel kíséri a SZMSZ rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez. –
Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármesteri illetmény emelésére.
–
Végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
–
Vizsgálja, és döntésre előkészíti az összeférhetetlenségi bejelentéseket.
– Döntésre előkészíti a „díszpolgári” cím és egyéb kitüntető címek adományozásának személyi javaslatait.
3. Egészségügyi és Szociális bizottság Létszáma 5 fő, melyből 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag. Faladata: A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi döntéseinek végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. Segíti a lakosság életkörülményeinek javítását. Átruházott hatáskörben szociális hatósági feladatokat lát el – nevezetesen: felnőtt átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi segély, ápolási díj, méltányossági közgyógyigazolvány, időskorúak járadékának elbírálása.
4. Kulturális, Oktatási és Sport bizottság Létszáma 5 fő, melyből 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag. Feladata:
– Figyelemmel kíséri az ágazathoz tartozó intézmények munkáját, véleményezi tevékenységüket. – Kezdeményezi adott intézmény vizsgálatát, illetve saját hatáskörben is végezhet ellenőrzést. –
Javaslatot tesz intézményekre vonatkozó szervezeti változásokra.
– Megtárgyalja a képviselő-testület oktatási, művelődésügyi, nevelési kérdéssel vagy intézménnyel kapcsolatos előterjesztéseit. Az Önkormányzat által létrehozott intézmények önálló és részben önálló költségvetési szervként működnek, melyek közül önálló intézmény a Községgondnokság és a Polgármesteri Hivatal. Részben önálló intézmények: az iskolák, óvodák, Közösségi Ház, sportcsarnok, ÖNO. A részben önálló intézmények pénzügyi gazdálkodását, zavartalan működésükhöz szükséges feltételek biztosítását a Községgondnokság végzi.
Az önkormányzati társulások célja, jellemzői, a bevont települések
Orvosi Ügyeleti Társulás célja a társult községek – Sály, Kács, Tibolddaróc, Bükkábrány, Mezőnyárád, Csincse, Mezőkeresztes – rendelési idő utáni és hétvégi orvosi ügyleti feladatainak ellátása. Székhelye: Bükkábrány. A TB finanszírozáson túl a települések jelentős összegű támogatást nyújtanak az ügyeleti ellátás fenntartásához.
Mezőkeresztesi Körzeti Rendőrőrs, mely a társult településeken a rend- és közbiztonság védelmi feladatokat látja el. Ellátási területe 9 településre terjed ki.
Építésigazgatási Társulást működtetünk 1981-től 9 település tagságával, melynek működési tapasztalatai kedvezőek. A társulás jó alapot szolgáltatott gesztorságunk mellett a térség gázhálózatának kiépítéséhez. A társulás munkatársai tevékeny részt vállalnak e települések beruházásainak előkészítésében lebonyolításában is.
2003 januárjától Csincse településsel Oktatási Társulást hoztunk létre, melyhez 2007 júliusában Borsodgeszt és Vatta települések csatlakoztak. Működési tapasztalataink kedvezően alakultak. A közös együtt dolgozás és gondolkodás közös sikeres pályázatokat is eredményez. Később óvodai oktatási és nevelési társulást hoztunk létre fenti településekre kiterjedően. Az önkormányzat készséget mutat további térségi óvodai, iskolai intézményi feladat ellátására.
A Polgármesteri Hivatal ad helyet Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Területi Irodájának, melynek ellátási területéhez 4 település Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Csincse, Mezőkeresztes – tartozik. A Mezőkövesdi Kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodája Mezőkeresztesen került kialakításra. Ellátási területe a Mezőkövesdi kistérség valamennyi településére kiterjed. Mezőkeresztes településen alakult meg a 9 településre – Borsodivánka, Egerlövő, Csincse, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Szentistván, Vatta – kiterjedő feladatellátással és szolgáltatás nyújtással, a Dél-borsod LEADER Egyesület területi irodája.
A Polgármesteri Hivatal létszáma, tagozódása
Mezőkeresztes Nagyközség Polgármesteri Hivatal Mezőkeresztes , Dózsa György út 30. Telefon, Fax: 06-49-530-045 E-mail:
[email protected] Honlap: Mezokeresztes.hu A Polgármesteri Hivatal a település központjában, a Dózsa György úton található. A hivatal jelenlegi épületét 1906. évben épült a korábbi épület helyén. Az új épületben kapott helyet a házasságkötő terem is.
A Polgármesteri Hivatal felépítése: 3 csoport Létszáma: 19 fő Polgármester Jegyző Általános igazgatási csoport Pénzügyi és adócsoport Építési csoport Hivatalsegéd, takarító
1 fő 1 fő 6 fő 7 fő 2 fő 2 fő
A hivatalban 6 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 2 fő jelenleg folytat főiskolai tanulmányokat. Anyakönyvvezetői teendők ellátásához 5 fő rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Kiemelt építésügyi hatósági jogkörrel is rendelkezik polgármesteri hivatalunk. Az önkormányzati nyilvántartások A Polgármesteri Hivatal vezeti mindazon nyilvántartásokat, amelyeket a jogszabály előír és az önkormányzat működéséhez szükséges. Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartása az erre a célra szerkesztett számítógépes programmal történik. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás és adónyilvántartás számítógépes program alapján működik. A népesség-nyilvántartás adatait mind hagyományos, mind számítógépes regiszter működésével tartjuk nyilván a településen élő személyek adataival.
A lakossági tájékoztatás jellemzői
A testületi ülések, fórumok, a lakosság nagy részét érintő események időpontjáról az állampolgárok kihirdetés útján értesülnek. A lakosság tájékoztatása hirdetőtáblákon, a helyi újság és a helyi hangos hirdető rendszer bevonásával, valamint a hivatalban elhelyezett tájékoztató- és hirdetőtáblákon, internetes közzétételen keresztül történik. Az önkormányzat kéthavonta megjelenő helyi lapjában történik a tájékoztatás a településen történt fontosabb eseményekről, az intézmények működéséről, a lakosságot érintő kérdésekről. Gyakorta igénybe vesszük e célokra a település honlapját is.
Az önkormányzat gazdálkodásának költségvetési jellemzői
Az önkormányzat bevételei és kiadásai folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. A növekedés nagyrészt magyarázható az infláció hatásával, másrészt az egyre bővülő törvényi szabályozásból adódó ellátandó, kötelező és önként vállalt feladatok kiadásainak növekedésével, mely mind több bevételi forrás biztosítását tette szükségessé.
Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége, szerepe
Cigány kisebbségi Önkormányzat létszáma 5 fő, 2002-től működik. Szerepe és tevékenysége a cigány kisebbséghez tartozó lakosság érdekeinek védelme,képviselete. Egyetértési jogát gyakorolja a cigány kisebbséget érintő kérdésekben az önkormányzati döntéseknél. A kisebbségi önkormányzat jelentős szerepet vállal a cigány lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. Figyelemmel kíséri a kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai, iskolai oktatásban való részvételét. Sikeres pályázataival segíti a kisebbség társadalmi beilleszkedését. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége különösen fontos szerepet játszik településünk életében, mivel Mezőkeresztesen a magukat roma kisebbségűnek valló lakosok száma megközelítőleg 400 fő. Ez a szám a település lakosságának 10 %-a. A Kisebbségi Önkormányzaton belül bizottságok nem működnek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a települési önkormányzat különbejáratú, több helységet magába foglaló épületrészt bocsátott rendelkezésre a közösségi élet folytatására.
3.6.8. Közbiztonság
A település rendőrsége a Mezőkövesdi Rendőrkapitánysághoz tartozik, de helyben rendelkezésre áll egy rendőrőrs, 12 fő dolgozik a rendőrőrsön és 9 település tartozik a szolgálati területéhez. táblázat: Elkövetett bűncselekmények száma
Év
2008 2009 2010 2011 2012
Mezőkeresztes összes bűncselekmény 174 116 160 162 119
Város ebből vagyon elleniek 97 58 109 94 66
Rendőrőrs összes nyomozás 343 262 341 345 269 (-26,5%)
A Rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a település közbiztonsági helyzete a regionális, illetve a megyei statisztikai adatokhoz képest is kedvezőnek tekinthető. A lakossági kérdőíves megkérdezések és az ez alapján készített települési SWOT analízis alapján sem került ez a települési jellemző a gyengeségek kategóriájába. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2000 óta a kétszeresére nőtt, ezen belül a szellemi foglalkozásúaké nagyobb mértékben emelkedett, mint a fizikaiaké. Problémát jelentenek a társadalmon és a település különböző részein belül tapasztalható nagy jövedelmi különbségek. Önálló polgárőr szervezet is tevékenykedik a településen, mely elsősorban vagyonvédelmi feladatokat lát el, folyamatos járőrözéssel igyekszik megakadályozni a vagyon elleni bűncselekményeket. A közbiztonság az utóbbi időben javult. Az elmúlt 10 év alatt, de főleg 2003-2006 között a betöréses rablás, lopások rendszeresek voltak. A Polgárőrség működése hasznosnak bizonyult. Több fiatal is csatlakozott a Polgárőrség tevékenységébe. Napi rendszerességgel ellenőrzik a középületek környékét és az utcákat. A biztonság javulásához a térfigyelő kamerák felállítása is hozzájárult.
A Polgárőrség 1998-ban alakult, mint Kiemelten Közhasznú Szervezet. Azóta igyekszik minél komolyabban és felelősséggel ellátni a hatáskörébe tartozó feladatokat. Jelenleg 50 fővel működik a szervezet. Egy Suzuki típusú személygépkocsival rendelkezik, amellyel a leggyakrabban találkozhatnak a város lakosai. A tagok sokszor saját gépkocsival látják el a szolgálatot, sőt nem ritkán kerékpárral, vagy gyalogosan is járják a várost. Egymással és a rendőrséggel mobiltelefonon tartják a kapcsolatot minden szolgálat során. A rendőrséggel különösen jó kapcsolatot tartanak fenn. Legfőbb bevételi forrásuk az Önkormányzat által nyújtott támogatás. A járőrszolgálat mellett őrzési, esetleg forgalomirányítási feladatokat is ellátnak. A városi rendezvények alkalmával, mint például a március 15-ei ünnepség, vagy más nemzeti ünnepek, városnap, Szent Iván napi programok és még hosszan sorolhatnám az éves eseményeket, mindig folyamatos szolgálatot látnak el. Ezeken kívül mindennapos tevékenységük az iskola előtti területen végzett munka. Ennek lényege, hogy a reggel iskolába igyekvő gyerekek biztonságos közlekedését biztosítják, elkerülendő a figyelmetlenségből adódó esetleges baleseteket.Közrend, közbiztonság: a településen személyautóval egyéb szükséges eszközzel ellátott
3.6.9. Társadalmi önszerveződés
A városban átlagos a civil szerveződési kedv, néhány civil szervezet működik, melyek jól együttműködnek a helyi önkormányzattal. A civil szervezetek segítik az önkormányzat értékmegóvó, közösségépítő tevékenységét. A jövőben fontos feladat a civil szervezetek, valamint a köztük és az önkormányzat közötti együttműködések megerősítése, a fejlesztésekben való részvételük ösztönzése. A szervezetek elsősorban a kultúra, a közművelődés és a sport területén működik.
Civil szervezetek NÉV
CÍM
TEVÉKENYSÉGI KÖR
Kossuth utca 19.
Futball
Dózsa György utca 30.
Kórus éneklés és citera muzsika
Mezőkeresztes Városi Sportegyesület
Mezőkeresztesi Férfikórus, Kamaraegyüttes és Citerazenekar Egyesület
„Mezőkeresztesért” Közalapítvány
Mezőkeresztes Óvodásaiért Közhasznú Alapítvány
Alapítvány Mezőkeresztes Iskolájáért (AMI)
Közművelődés, oktatási és sport Dózsa György utca 30. tevékenység támogatása Óvodások programjainak és József Attila utca 3. eszközbeszerzéseinek támogatása Nevelés oktatás képességfejlesztés Összekötő utca 28. ismeretterjesztés, tevékenység támogatása
A városnak mozgalmas a társadalmi élete, számos program áll az érdeklődők rendelkezésére egész évben, jelentős szervező erő a kultúra, az oktatás és a vallás a településen, így a kulturális, népművészeti, valamint vallási célú és tevékenységű civil szervezetek integrálják a város társadalmát, és segítséget nyújtanak a fiatalok tehetséggondozásában és a felnőtt lakosság művészeti tevékenységének támogatásában.
Március 15. és október 23. Településünk két községi ünnepe, melynek helyszíne a Községháza előtti tér, szervezője az Önkormányzat, az ünnepi műsort az általános iskola tanulói és az óvodások adják, de rendszeresen fellép a helyi Férfi Kórus is.
Falunapok A Falunap egy vagy két napos kulturális és sportrendezvény. A helyi intézmények, civil szervezetek, baráti társaságok főzőversenyén kívül sportesemények és meghívott művészek fellépései teszik emlékezetessé az eseményt, mely tűzijátékkal zárul.
Adventi koncert a helyi Férfi és Kamara Kórus közreműködésével a Református templomban. Az év zárásaként kerül összehívásra a kórusok záró koncertje, ahová baráti kórusok is meghívást kapnak. A rendezvény évértékeléssel és baráti hangulatú vacsorával zárul.
Orgona Hangverseny több éves hagyományra tekint vissza. A református templom orgonáján egy neves orgonaművész, többnyire egyházi témájú orgonaműveket ad elő.
Idősek Napja Az önkormányzat műsoros délutánnal és szerény vendéglátással köszönti minden év október elején az idősek világnapja alkalmából településünk idős lakosait. December hónapban a 70 éven felüli polgárainkat ajándékcsomaggal köszöntjük és kívánunk kellemes ünnepeket és boldog új évet.
Lucázás A helyi óvodások Luca napján felkeresik a helyi intézményeket, boltokat és előadják a naphoz kapcsolódó hagyományt őrző jókívánságaikat, osztatlan sikert aratva.
Iskolai, óvodai rendezvények:
Mindkét intézmény évekre visszamenően megrendezi a Farsangi Bálját, melyre a résztvevők nagy izgalommal készülnek. Az általános iskola szervezésében minden évben megrendezésre kerül a Gyermek nap ahol a település ifjúsága részt vesz. A gyermek programok ügyességi játékok mellett a pedagógusok, szülők is bemutatják labdarúgó tudományukat. Az iskolások az iskola névadója tiszteletére színvonalas irodalmi műsorral készülnek és mutatják be társaiknak, valamint a meghívottaknak. Az óvoda névadó napja zenés szórakoztató formában kerül megrendezésre. Oktatási intézményeink rendezvényeik sorát a mikulási és karácsonyi ünnepségükkel zárják.
A Szent Iván nap többnyire iskolások és a fiatalabb korosztály érdeklődési körébe tartozó program. A Mezőkeresztes Kultúrájáért Egyesület állítja össze és finanszírozza. Az amatőr és hivatásos előadók mellett népszerűek a kézműves foglalkozások, /üvegfestés, arcfestés, virágkompozíció készítés, gyöngyfűzés, stb./.
3.6.10.Sport és szabadidő, közművelődés
Mezőkeresztes kulturális életének helyszíne a felújított Művelődési Ház, ami csaknem minden kulturális rendezvény megtartását lehetővé teszi. Nagyterme alkalmas színházi előadások, táncbemutatók, kórustalálkozók, értekezletek, előadói estek, bálok megtartására, illetve képzőművészeti kiállítások rendezésére is. A művelődési házban számos művészeti csoport működik, melyek elsősorban a helyi eseményeket teszik érdekesebbé, színvonalasabbá. Évente többször kerül sor a községben kistérségi, megyei vagy országos szintű rendezvényekre. Mezőkeresztes könyvtári múltja a XIX. századra vezethető vissza. A könyvtár a település, illetve a környék településeinek igényeit szolgálja, mely 381 beiratkozott olvasóval és több mint 24 ezer könyvtári egységgel rendelkezik. A könyvtárban működő ingyenes internethasználat iránt nagy az érdeklődés, hálózaton keresztül elérhető az eMagyarország pont.
Mezőkeresztes kulturális életének másik pólusa a Népkert. A Népkertben létesített szabadtéri színpad rendkívül népszerű, alkalmas a lakosság, kiemelkedően a fiatalok megmozgatására, színvonalas helyi kulturális, szórakoztató programokra. A Népkert teljes közösségi centrummá alakítása az ott lévő, használaton kívüli önkormányzati épület közösségi házzá alakításával, a szabadtéri színpadhoz nézőtér és egyéb létesítmények építésével, a környék infrastruktúrájának javításával nagyon fontos úgy az antiszegregációs program számára, mint a lakosság megtartására és közérzetének javítására. A kulturális élet fejlesztése során kiemelkedően fontos a hagyományőrzés, Bornemissza Gergely és a mezőkeresztesi történelmi események hagyományainak ápolása.
Mezőkeresztes sportéletét nagyban befolyásolják a hagyományok, a lovas sportok illetve a lovas szabadidőtöltés tradicionálisnak tekinthető. Mezőkeresztes életében amúgy is nagy jelentőségű a sport, szerencsére a sportpályák a Népkert szomszédságában és ugyanakkor a leszakadóban lévő városrészben vannak, így a sportkomplexum teljessé tételével, lelátók építésével ténylegesen teljes egészség és kultúra központú szórakozási – művelődési palettát lehet nyújtani a város lakosainak.
3.7. Korábbi időszakok fejlesztései Legtöbbször felvetett probléma a vízelvezetés, oktatási-nevelési intézmények felújítása, bővítése, a hulladékgyűjtés megoldása, továbbá a Művelődési Ház működése és a Gyermekorvosi Rendelő építése.
Közmunka programok: Pályázat tartalma
benyújtás Státusza Bekerülési költség éve Önerő Támogatás Összesen 10 fő 850 Közmunka 3 150 000 4 000 1 Minisztérium közmunkás 2003 nyertes 000 program Ft 000 Ft alkalmazása Ft Foglalkoztatáspolitikai 3 fő 49 Közmunka 1 947 000 1 996 2 és Munkaügyi foglalkoztatása 2005 nyertes 000 program 2005 Ft 000 Ft Minisztérium hét hónapra Ft Kommunális célú gépjármű (Caron), kétszárnyú (nyitó) hóeke, Kommunális és sószóró környezetvédelmi felépítmény, 4 913 célú 19 650 24 563 3 TRFC front 2005 nyertes 000 eszközbeszerzés 000 Ft 000 Ft rézsűnyíróFt közcélú nyíró foglalkoztatáshoz berendezés, lengőkéses nyírófej (1,00 m), emelőkosár. Közmunka Foglalkoztatáspolitikai első 3 5 096 13 774 18 870 4 2005 nyertes program 2005- és Munkaügyi hónapon 380 000 Ft 380 Ft Pályázat tárgya
Kiíró
2006
5 KIHOP 2008
Minisztérium
Miniszterelnöki Hivatal
keresztül 10 fő, második 3 hónapon keresztül 30 fő foglalkoztatása Képzés + eszköz 2009 beszerzés
Ft
nyertes – Ft 970 000 Ft
970 000 Ft
Az ország és a város foglalkoztatási mutatói az elmúlt években indokolttá tették a közmunka programok kibővítését, mely foglalkoztatási formát az önkormányzat a jövőben is ki kíván használni. A városüzemeltetési feladatok megoldásához jól illeszkedik a közfoglalkoztatás, mely 2010-től dinamikusan bővül. A város foglakoztatási helyzetének javítása szempontjából fontos kezdeményezést a városfejlesztési stratégiái közzé is fel kívánja venni. A közmunka programok résztvevőinek a város bizonyos területére koncentrált pozitív hatása nem azonosítható, az alkalmazottak a város egész területéről kerülnek ki, és munkát is a város területén szórtan, intézményekben vagy a közterületeken végeznek. Intézményi fejlesztése Pályázat tárgya I. kerületi Óvoda 1 tetőzetének felújítása Általános Iskola 2 tetőtér beépítés
Kiíró
Pályázat tartalma
benyújtás Státusza Bekerülési költség éve Önerő Támogatás Összesen
TEKI
2003
nyertes
3 243 5 000 000 8 243 000 Ft Ft 000 Ft
NORDA
2002
nyertes
21 620 64 000 000 Ft 000 Ft
A könyvtári szolgáltatást segítő Mezőkeresztes könyvtári Nagyközségi nyilvántartó 3 Könyvtár Internet IHM 2004 software szolgáltatásának beszerzése, 2 fő bővítése számára 30 órás tanfolyam Teljes homlokzat felújítás, Polgármesteri nyílászáró-csere, NORDA4 Hivatal épületének ereszcsatorna-csere, 2004 TRFC külső felújítása tetőfelújítás, a Hiv. előtti terület rendbehozatala Parketta-, nyílászáró csere, 5 I-II.kerületi Óvoda TEKI 2004 homlokzat felújítás, tető csere
nyertes – Ft
700 000 Ft
85 620 000 Ft
700 000 Ft
nyertes
7 195 25 000 519 Ft 000 Ft
32 195 519 Ft
nyertes
4 027 6 000 000 10 027 599 Ft Ft 599 Ft
Mezőkeresztes Nagyközségi 6 CÉDE Művelődési Ház bővítése, felújítása
7
Futballpálya öltöző felújítása
NORDA EÜ kombinát ÉMOP8 (orvosi rendelők) 2007akadálymentesítése 4.2.2 9 IKSZT
FVMUMVP
Padlóburkolat-, nyílásszaró-, belső elektromos hálózat cseréje. Személyzeti-, közösségi WC- és 2005 mosdó helyiség, mozgáskorlátozotti WC, szennyvíztározó, gáz fűtésrendszer kiépítése. Futballpálya öltöző 2005 felújítása 2007 Integrált Közösségi Szolgáltató Tér 2008 kialakítása a Művelődési Házban
nyertes
3 959 9 000 000 12 959 541 Ft Ft 541 Ft
nyertes
300 1 500 000 1 800 000 Ft Ft 000 Ft
nyertes
1 193 10 000 644 Ft 000 Ft
11 193 644 Ft
I. 8 800 47 000 forduló 000 Ft 000 Ft
55 800 000 Ft
A fenti táblázatban felsorolt fejlesztések közül kimaradt egy rendhagyó, bár jelentős fejlesztés, a város gyermekorvosi rendelője, mely 2005-ben teljesen saját forrásból valósult meg. Az intézményi fejlesztési források pályázatánál az oktatási intézmények élvezték az egyik prioritást, a város kedvezőtlen képzettségi mutatóinak megfordításának alapja az alapfokú oktatás színvonalának és feltételrendszerének fejlesztése, mely cél a középtávú stratégiában is helyet kapott. A város oktatási intézményei jelentős fejlesztéseken mentek keresztül, melyek a jövőben is folytatandóak. A város egészségügyi ellátórendszere a már említett saját forrásokon túl pályázati forrásokból is fejlődött, mely beruházások az intézmények elhelyezkedése folytán a belvárosra korlátozódtak. Kiemelendő még a városháza épületének rekonstrukciója, mely, mint a városképet meghatározó épület-komplexum, a település imázsára is kihatással lehet, az ott dolgozók és az oda ügyeik intézésére betérő városi lakosok pozitív közérzetén túl. Meg kell még említeni a város sportpályájának öltöző felújítását, mely a város külső részén valósult meg, közösségi hely hiányos területen, a város sportolóinak sportolási körülményeinek javítására.
Infrastrukturális fejlesztések Pályázat tárgya Kiíró
Kazinczy úti 1 belvízelvezető TEKI építése
Mezőkeresztes Táncsics utcai 2 elhanyagolt KVVM lakókörnyezet rendbehozatala
Közösségi közlekedés 3 támogatása Falubusz beszerzése
FVMUMVP
Pályázat tartalma
benyújtás Státusza Bekerülési költség éve Önerő Támogatás Összesen
A Kazinczy utcában, csapadékos időszakban folyamatosan 2003 huzamos ideig megmaradó belvíz elvezetését biztosító beton árok építése Táncsics u. 72140/a terület rendbehozatala (szemét összegyűjtése, bozótirtás), árkok 2004 burkolása, járdaépítés, 1 hónapig 2 fő közmunkás foglalkoztatása Falubusz beszerzésé
8 db belterületi utcában útfelújítás, 4 db utcában járdafelújítás, Vidékfejlesztést NORDA Hivatal belső kiegészítő ÉMOP4 felújítása, 51 db infrastrukturális 2008lámpatest 27 db fejlesztések 3.1.3 oszlop elhelyezésével közvilágítás korszerűsítés (kerékpárút) Ravatalozó 5 TEKI felújítása
nyertes
2 365 000 Ft
nyertes – Ft
2 600 000 4 965 000 Ft Ft
950 000 Ft
950 000 Ft
2008
nyertes
1 529 800 Ft
8 392 000 9 921 800 Ft Ft
2008
nyertes
13 643 349 Ft
122 790 139 Ft
2008
nyertes
6 294 233 Ft
14 686 543 20 980 Ft 776 Ft
136 433 488 Ft
6 Falumegújítás
FVMUMVP
2 db új játszótér, térkövezés, fásítás, egységes 2008 utcabútorok kihelyezése
nyertes
6 192 318 Ft
24 769 271 30 961 Ft 589 Ft
A város infrastruktúra-fejlesztő programjai főleg a város korábbi évtizedeiben elhanyagolt utak minőségi fejlesztésére koncentráltak, melyek nyomán a város minden részében jelentősen javult az utak, járdák, és a hozzájuk kapcsolódó belvíz-elvezető rendszer állapota. A fejlesztéseknél a városképet romboló épületek helyzetének rendezéséről sem feledkezett meg az Önkormányzat. Fejlődött a közösségi közlekedés, és a játszóterek, mint multifunkcionális közösségi terek létrehozására is került figyelem. Speciális, a város valamennyi lakóját érintő probléma volt a város temetőjében lévő ravatalozó épületének felújítása.
Közbiztonsági fejlesztések Pályázat benyújtás Státusza Bekerülési költség tartalma éve Önerő Támogatás Összesen Riasztó Vagyon elleni rendszer bűncselekmények, Belügyminisztérium központ, elsősorban a Országos Bűnés riasztó 236 936 000 1 2006 nyertes 700 000 Ft betöréses lopások megelőzési rendszer 000 Ft Ft visszaszorítása, Központja kiépítése megelőzése 12 kliensre Pályázat tárgya
Kiíró
A borsodi települések szomorú sajátossága az országos átlagot meghaladó kriminalisztikai mutatók. E közbiztonsági problémák minden városlakó tudatába is beépülnek, félelmet keltenek bennük, hosszútávon elvándorlást, a település gazdasági süllyedését okozzák. Ennek megakadályozására a város közbiztonsági helyzetét fejlesztési szándékai között kiemelt prioritásként kezeli. A város minden polgárának biztonságot nyújtó igazi otthonná kíván válni, hogy a település a jövőben közbiztonsági szempontból is a térség kiemelkedő települése legyen.
A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések
Fejlesztési Település
Fejlesztés
Mezőkeresztes IKSZT kialakítása (támogatottság:83%) Mezőkeresztes BM Multifunkciós műfüves pálya (támogatottság:80%) ÉMOP utak, járdák, közvilágítás korszerűsítése és bővítése Mezőkeresztes (támogatottság:89,4%) TIOP Kossuth Lajos Ált. Isk. és tag int. Informatikai fejlesztése Mezőkeresztes (támogatottság: 100%) Mezőkeresztes ÉMOP játszóterek, járdák (támogatottság:73%)
forrás 32 946 333 Ft 17 500 000 Ft 109 200 000 Ft 34 345 000 Ft 34 062 000 Ft
Az elmúlt évek fejlesztései az elmúlt évtizedben megvalósult projektekhez szorosan illeszkednek, azok koherens folytatásai, hiszen a város iskolája is tovább gyarapodhatott, további játszóterek és járdák épültek a város egész területén. Jelentősen és fenntartható módon pozitív irányban mozdult el a város alap infrastruktúrája. A város sport és közösségi életének helyszínéül szolgáló műfüves futballpálya kialakítására is sor kerülhetett, a városi művelődési ház (IKSZT) is megújulhatott..
Folyamatban lévő fejlesztések
Település
Fejlesztés
Fejlesztés állapota
Fejlesztési forrás
BM Térfigyelő rendszer kialakítása Mezőkeresztes (támogatottság: 80%) Tájház kialakítása LEADER (támogatottság: Mezőkeresztes 80%)
Közbeszerzés
12 500 000 Ft
Folyamatban
6 000 000 Ft
Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések
Település
Fejlesztés állapota
Fejlesztés
Mezőkeresztes Óvoda eszközfejlesztés Mezőkeresztes Iskola, tornaterem bővítés Mezőkeresztes Szociális város rehabilitációs pályázat
Szükséges
forrás Pályázat elb.al. 13 302 595 Ft Pályázat elb.al. 358 840 930 Ft Pályázat elb.al. 400 000 000 Ft
A folyamatban és az elbírálás alatt lévő fejlesztések is egy irányba mutatnak, a város lehető legszélesebb rétegeire gyakorolt pozitív hatás reményében, a város oktatási alapon történő humán erőforrás fejlesztésére, a közbiztonság koncentrált javítása, a városi infrastruktúra minőségi kiteljesítése, azaz összességében egy stabil társadalmi alapokon nyugvó, gazdaságilag dinamikus Mezőkeresztes létrehozása felé mutatnak. A korábbi években megkezdődött a tudatos településfejlesztés Mezőkeresztesen, a fejlesztési projektek és programok tudatosan egymásra épülnek, és illeszkednek egymáshoz. Területileg a kiegyenlítősre, a város leszakadó körzeteinek integrálása felé hatottak.
Összegzés Mezőkeresztes SWOT analízise
A SWOT analízis célja hogy a város jellemzőit áttekinthető táblázatos formában tárja elénk. A város életét meghatározó tényezőket belső és külső tényezőkre bontsa. A helyi jellemzőket Erősségek és Gyengeségek formájában összegezze. A külső tényezőket pedig a Veszélyek és Lehetőségek fogalomkörében azonosítsa. A módszer által elkészített elemzés igen szemléletes, lehetőséget nyújt a pozitív és a negatív tényezők összevetésére. Belső tényezők Erősségek Jó elérhetőség Pályázati tapasztalatok
Gyengeségek Kedvezőtlen társadalmi folyamatok Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség
Fejlett oktatási, szociális, egészségügyi rendszer
Munkavállalók nem megfelelő képzettsége
Mezőgazdasági hagyományok
Megfelelő városmarketing hiánya
Értékes épületek
Kevés a saját tőke a fejlesztésekhez
Jól kiépített infrastruktúra
A gazdasági szerkezet nem kellően sokszínű
Magas színvonalú orvosi ellátás
Nincs rendezett településképi megjelenés;
Természeti erőforrások
Lakosság, családok motiválatlansága Lakosság közbiztonság érzete rossz A közintézmények nem mindegyike akadálymentes
· Külső tényezők Lehetőségek
Veszélyek A város iparát meghatározó cégek elhagyják a térséget
Együttműködési programok folytatása a szomszédos településekkel
Gazdasági erőforrások csökkenése, az egyensúly hiánya;
Személyre szabott oktatás, képzés, felnőttképzési lehetőségek
Nem sikerül kialakítani és elfogadtatni egy egységes, konszenzuson alapuló településfejlesztési koncepciót;
Élethosszig tartó tanulás, új ismeretek megszerzése iránti igény Gazdasági élet élénkítése az M3-as autópályára támaszkodva
A településen nő a munkanélküliek száma Közbiztonság romlása Születésszám csökkenése Elöregedés
A városrészek elemzését megelőzően a város egészére vonatkozó általános jellemzőket mutatjuk be egy SWOT elemzésen keresztül. A SWOT elemzés a helyzetelemzés alapján azonosítja a város olyan tényezőit, amelyekre építhet (erősségek), valamint azokat a sajátosságokat, amelyek csökkentik versenyképességét (gyengeségek). A külső tényezők közül a kitörést biztosítókat (lehetőségek) és a veszélyt hordozókat (veszélyek) vizsgálja, előrevetítve a célrendszert.
4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE
4.1.Mezőkeresztes városrészei:
Városközpont Keresztes (I. városrész)) Keresztespüspöki(II. városrész) Külterület
Két kerületből áll: Keresztes (I. városrész) és Keresztespüspöki (II városrész). Mezőkeresztes Keresztespüspökivel 1949. november 27-én közigazgatásilag egyesült, Mezőkeresztes néven. A mezőkeresztesi járás 1950. május 1.-ig funkcionált, majd beleolvadt a mezőkövesdi járásba. 1970. március 1. – én Mezőkeresztes nagyközségi rangot kapott. Csincse tanya 1994- ben levált Mezőkeresztesről, és Csincse néven önálló lett. A két városrészt a Kácsi-patak választja el egymástól, amely felett mindössze két híd vezet át, az Összekötő út és a József Attila út hídja. Az egységes Mezőkeresztes városközpontja az észak-dél folyású Kácsi-pataktól keletre, a Dózsa György út északi részén alakult ki, ezen túlmenően azonban önálló városrészek nem jöttek létre. Mezőkeresztes egyetlen külön eső kicsiny település része a Maszolaj-telep, amely a település törzstől észak-nyugati irányban az egykori ipari létesítmény néhány utcából álló lakótelepén alakult ki. Így a település városrészi elemzésekor kézenfekvő, hogy a természetes határhoz, a Kácsipatak futásához kötött megosztást alkalmazni, amely lényegében lefedi a két korábbi különálló korábbi települést, továbbá az egykori Keresztes és Keresztespüspöki területére is kiterjedő városközponti településrészre osztani a települést. A városrészek lehatárolás a KSH által készített módszertan alapján készült, mely fő szempontjai a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak.
.
.
Maszolaj telep, és Mezőkeresztes az IVS-ben figyelembe vett városrészek
4.2. Városközpont
József Attila utca páros oldal 6 számtól Dózsa György utcáig – Kossuth Lajos utca páratlan oldal Kinizsi utcáig – Kinizsi utca páros oldal 32 számtól 10 számig – Arany János páros oldal 34 számtól 10-12 számig – Bornemissza páros oldal 10 számtól 2 számig – Bartók Béla páratlan oldal 1 számtól 25 számig – Általános iskola területe 648/2 hrsz – Kácsi patak északi irányba József Attila 8 számig – József Attila 6 és 8 szám
Mezőkeresztes – városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Mezőkeresztes Városközpont ( összesen 4 129 19,3 58,2 22,6
313 20,1 57,2 22,7
31,7
32,4
4,8
10,3
1 751 35,4
140 37,9
58,6
54,2
24,7
26,8
37,9
41,6
55,0 4 192
52,0 318
31,7
32,4
4,8
10,3
45,0
39,3
69,2
67,4
20,7
17,7
10,0
4,9
19,5
17,3
30,2
31,9
7,3
12,6
4.2.1.
Városközpont funkciói
A belvárosban található a város főbb funkcióihoz kapcsolódó létesítmények neve, címe, térképen elhelyezve Közösségi funkció:
IKSZT, Dózsa György 16.
Közművelődési:
Könyvtár, Táncsics 1.
Egyházi:
Katolikus templom, Kossuth 2.
Katolikus templom, Szentistváni 68/A Református templom, Dózsa György 50/A Szervita Nővérek, Szentistváni 73.
Igazgatás, közig.:
Polgármesteri Hivatal, Dózsa György 30.
Polgármesteri Hivatal B épület(Családsegítő és Gyermekjóléti, Járási Ügygondnok), Dózsa György 57. Rendőrőrs, Kossuth 5. Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Dózsa György 57.
Nevelési, oktatási:
Kossuth Lajos Általános Iskola, Összekötő 28.
Harmatcsepp Napközi Otthonos Óvoda, József A. 3. Harmatcsepp Napközi Otthonos Óvoda Telephely, Szentistváni 74.
Szociális, egészség.:
Egyesített Szociális Intézmény, Dózsa György 101.
Védőnői Szolgálat, Dózsa György 89. Gyermekorvosi Rendelő, Dózsa György 89. Egészségház(2 háziorvos+fogorvos), Dózsa György 8.
Közösségi 1 3
Református templom Dózsa György u. 50. .Katolikus templom Kossuth 2.
4 IKSZT, Dózsa György 16. 6 Művelődési ház, Dózsa György u. 16.
Közszféra 1
Harmatcsepp Napközi Otthonos Óvoda, József A. 3.
3 Kossuth Lajos Általános Iskola Mezőkeresztes/ Összekötő út 28 / 4 Egyesített Szociális Intézmény, Dózsa György 101. 7 Védőnői Szolgálat, Dózsa György 89. 8 Gyermekorvosi Rendelő, Dózsa György 89. 9 Egészségház (2 háziorvos+fogorvos), Dózsa György 8. 10 Polgármesteri Hivatal, Dózsa György 30. 11 Polgármesteri Hivatal B épület (Családsegítő és Gyermekjóléti, Járási Ügygondnok), Dózsa György 57. 13 Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Dózsa György 57. 14 Posta, Mezőkeresztes, Ady E. u. 1 15 Borsod Takarék, Mezőkeresztes, Dózsa György u. 37
4.2.2.
Városközpont nevezetességei
Polgármesteri Hivatal Dózsa György utca 30.
Kossuth Lajos Általános Iskola Mezőkeresztes, Összekötő út 28.
Iskolánk a helyi önkormányzat által fenntartott oktatási intézmény, a város központjában helyezkedik el. Hatalmas, három fő részből álló kétszintes épületegyüttes tornateremmel, ebédlővel, sportpályákkal. A település egyetlen iskolája, amely nevét Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján, 2002. szeptember 19-én vette fel. Ezzel is kifejezve a településen meglévő Kossuth iránti kiemelt tiszteletet, kultuszt. (Érdekesség: a városban található az országban másodikként állított Kossuth szobor) 2004-ben, a fenntartó sikeres pályázatának következtében sikerült bővíteni a központi iskola épületét hét új tanterem kialakításával. A közel 80 milliós beruházással teljesült az a vágyunk, hogy Mezőkeresztes, és Csincse minden iskoláskorú gyermekét egy helyen, azonos feltételek között készíthetjük fel a továbbtanulásra, a felnőtt életre. 2007. július 1-jével Borsodgeszt és Vatta települések társultak a már meglévő Mezőkeresztes és Csincse által létrehozott oktatási társuláshoz, így ettől az időponttól e négy település általános iskolás korú tanulóinak a nevelése-oktatása történik az intézményben mezőkeresztesi, illetve vattai telephelyeken. Ez a folyamat folytatódott, amikor 2009. július 1-jével még két település önkormányzata döntött úgy, hogy az általános iskolai oktatási feladatát a fenti társulással együtt látja el. Így csatlakozott hozzánk a mezőnyárádi Szederkényi Anna, és a sályi Gárdonyi Géza Általános Iskola. A mezőkeresztesi központi iskola mellett jelenleg Mezőnyárádon, Sályon és Vattán tagintézmények működnek. Intézményünkben szilárd burkolatú kézilabda pálya, két füves labdarúgó, négy sávos salakos futópálya, teniszpálya, füves udvari rész, a tornaterem és a lelátó a testnevelés órák egészséges életmódra nevelését szolgálják.
A számítógépes szaktantermet önkormányzati segítséggel, valamint pályázati lehetőségek kihasználásával alakítottuk ki. Így jelen pillanatban húsz darab viszonylag korszerű számítógép áll a rendelkezésünkre internet kapcsolattal. Az intézmény rendelkezik egy 16 férőhelyes nyelvi laborral is. Az önművelő, önfejlesztő, tanár, diák ismeretszerzéséhez az iskola önálló könyvtára nyújt segítséget.
Óvoda
Harmatcsepp Napközi otthonos Óvoda Mezőkeresztes, József A.u.3 Mezőkeresztes, Szentistváni u. 74.
Településünk egyetlen óvodája két épületben működik, egymástól 3 km távolságra, 4+2, összesen 6 gyermekcsoporttal. Mindkét épület udvara tágas, jó természeti és környezeti adottságokkal rendelkezik. Felszereltségünket tudatosan formáljuk, kiegészítjük különféle játék- és mozgásfejlesztő eszközökkel, természetes anyagokból készült praktikus, esztétikus használati tárgyakkal. Meggyőződésünk, hogy környezetünkkel is nevelünk. Nevelőtestületünk száma 13 fő, a nevelést közvetlen segítő munkatársak száma 6 fő, valamint 2 fő konyhai kisegítő és 1 fő karbantartó segíti munkánkat. Nevelőtestületünk jövőorientált, globális szemléletű, természet és hagyománytisztelő, gyermekszerető. Fontosnak tartjuk, hogy testi-lelki harmóniában éljünk önmagunkkal és környezetünkkel. Helyi nevelési programunkat az Országos Óvodai Alapprogramra építve magunk írtuk, mely: EGYÜTT EGÉSZSÉGESEN! Környezeti és egészségnevelési óvodai program. Óvodánk egyik alapfeladata orientációs mintát adni a gyermekek számára, az értékes életre. Olyan szemléletmód kialakítására törekszünk, hogy gyermekeink értéknek tekintsék önmagukat, személyiségüket, saját egészségüket, jó pszichés állapotukat, környezetüket.
Posta
Mezőkeresztes, Ady E. u. 1
Nyitva tartás: Hétfőtől – Péntekig 8.00 – 12.00 12.30 – 15.30
Takarékszövetkezet
Borsod Takarék Mezőkeresztes, Dózsa György u. 37.
Katolikus templom Magyarok Nagyasszonya templom Kossuth Lajos u.2.
A templomot 1899-ben szentelték fel, mely a község központjában annak ékessége lett. A neoromán stílusban épült templom Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján Windt István egri építészmérnök vezetésével készült.
Református templom Mezőkeresztes, Dózsa György u. 56. – műemléki védelem alatt áll 1140 törzsszámon és 2896 KÖH azonosítószámon. A templom szentélye XV. századi gótikus, hajója és tornya XVII. századi barokk, berendezése 1770 körüli rokokó.
Piactér, Piactér
13. Orvosi rendelők
Mezőkeresztes, Dózsa Gy. u. 8.
Az Orvosi Rendelő 1976-ban épült, megépítése óta nem volt felújítva. A projekt megvalósítása során az Egészségügyi Kombinát akadály-mentesítése valósult meg. Az egészségügyi ellátást Mezőkeresztes és Csincse települések, ill. a fogorvosi ellátás esetében még Mezőnagymihály település lakossága is igénybe veszi. – Átalakításra került az épület külső környezete, akadálymentes parkoló készült, átépítették a lépcsőket, bejáratot, a belső közlekedőket. Akadálymentes mosdó és információs rendszer
létesült. A fejlesztés keretében kialakításra került: – 1 db akadálymentes parkoló, melynek mérete: 3,50 m x 3,50 m, ebből 1,50 m a kiszállási zóna. A parkoló és a bejárat közötti távolság 50 m-en belül van. – Az épület környezete és a padlóvonal szintkülönbségének áthidalására egykarú rámpa készült. A rámpakar szélessége 1,50 m, hossza 6,00 m, lejtése 5 % alatti, áthidaló szintkülönbség 30 cm. – Az épület bejárati lépcső pihenőjénél 1,50 m x 1,50 m méretű rámpapihenő lett kialakítva a kerekesszékkel történő mozgáshoz, a pihenő burkolata a visszagurulás megakadályozása érdekében 1,5 %-os kontralejtéssel lett megépítve. – Az épületbe történő bejutás az akadálymentesen kialakított lépcsőn keresztül biztosított. A bejárati lépcsőkar szélessége 3,30 m, lépcsőfokok belépő magassága és belépő szélességének orrkiképzése vízorr nélküli kialakítású.
– A padló és falburkolatok kialakítása matt felületű, csúszásmentes – Az akadálymentes bejárathoz az épület egyszerűsített alaprajzát bemutató, dombornyomott kialakítású térképet helyeztünk el. A szabvány szerinti kialakítású piktogrammal jelöltük az akadálymentes parkolókat, a bejáratot, a vizesblokkokat, az akadálymentesen használható szobákat. Szemmagasságban lettek rögzítve az akadálymentes illemhely, a kijárat, a menekülési útvonal, helyiségek nevei. – A felnőttek számára akadálymentes illemhely, WC került kialakításra. A WC berendezés elhelyezése biztosítja a szemből és oldalról történő megközelíthetőséget, mellette 80 cm széles terület biztosított a kerekesszékből történő átüléshez. A mosdó berendezés konkáv peremkialakítású, dönthető kivitelű. A helyiségben segélyhívó gomb került elhelyezésre. – Az épületen belül elhelyezett kapcsolók, kezelő panelek, ajtónyitó nyomógombok, vészjelzők stb. járóvonaltól mért elérési magassága 85 cm. – Az elhelyezésre kerülő sárkaparó rács rácsmérete 2 x 2 cm, a lábtörlő süppedésmentes és a járófelülettel azonos síkban helyezendő el. Az akadálymentesítés kivitelezése után nem kizárólag a gazdasági és a társadalmi helyzet javulása következik be, hanem a projekt kistérségi mintaként is szolgálhat, a többi településre is pozitív hatást gyakorolhat, hosszú távon a térség fejlődésének jelentős lépcsőfoka lehet.
Gyermekorvosi rendelők
Mezőkeresztes, Dózsa Gy. Utca 89.
Városközpont, térképen külön nem jelölt:
Hoffmann-kastély (kúria)
Mezőkeresztes, Kinizsi utca
Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az “ősmagyar typusokat” a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is az Országház ékessége. Művelődési ház, Dózsa György u. 16.
Szeszfőzde, József Attila utca
Dózsa György utca:
– Fagyizó – Áruház – Presszó – Műszaki bolt – Ruházati bolt – Virágüzlet – Gazdabolt – Sörözők – Vegyesbolt
Emlékművek: 1596-os emlékmű Lakatos József fafaragó munkája.
1. Világháborús emlékmű Az első világháború felvonulási fővonalába esett Mezőkeresztes, ezért alkalma volt sok szomorú eseményt látni, átélni. 4000 koronával “Mezőkeresztesi Vöröskereszt Kisegítő Kórház” néven 100 ágyas katonaotthont létesítettek, mely azután több mint 2000 beteget ápolt. A tartalék-kórház lelkes szervezője és buzgó vezetője Dr. Horváth Fülöp, Mezőkeresztes akkori népszerű közorvosa volt. Mezőkeresztesről többen kerültek hadifogságba, megsebesültek, váltak rokkanttá. Legszomorúbb azonban az, hogy 99-en hősi halált haltak, az akkori adminisztráció adatai szerint. 1927. október 22-én avatták az 19141918. évi világháború hősi halált halt fiai emlékére, 8000 pengőért készült Lukács Lajos
szobrászművész alkotta szobrot, melynek átadását már a művész nem élte meg, de életében a legszebben tartotta.
– Petőfi szobor
Trianon emlékmű
1. Világháborús emlékmű
Tompa utca
A II. Világháború során német csapatok beszállásolták magukat 1944. március 20-án a városba. Nem sokkal később a zsidó lakosságot gettóba gyűjtötték és elszállították. A háború vége előtti utolsó hónapokban a község állatállományának jelentős részét elhajtották. A postahivatal távbeszélő központját felrobbantották.
A mezőkeresztesi csata 400. évfordulójára állított emlékmű, illetve emléktábla.
1596. október 25-26.-ai a város határában lezajlott gyászos emlékű ütközet, a “mezőkeresztesi csata”, amelyet néhány történész joggal “borsodi Mohács”-nak is
nevez. Az ütközetben először az egyesült királyi és erdélyi sereg győzött a szultán vezetése alatt álló törökök felett, de amikor a győztesek a zsákmányoláshoz fogtak, a törökök visszafordultak és megverték a magyar sereget. Így a győzelem vereséggé változott. A törökök ekkor az egész megyét behódoltatták, Mezőkeresztest és vidékét feldúlták és elpusztították.
1902-ben pünkösd napján avatták fel Mezőkeresztesen Kossuth Lajos bronzból készült mellszobrát az országban másodikként. Ez alkalomra nótás Berecz György, a “Keresztesi rónák dalos pacsirtája” verset írt, melyet ott elszavalt, s az ő javaslatára került a szobor talapzatára arany betűkkel bevésve: KOSSUTH APÁNK 1902.
Kossuth szobor
4.2.2. Társadalmi-gazdasági helyzet
A városközpontban a település összlakosságának 7,8%-a él, korösszetételük megegyezik a városi mutatókkal, a gyermekek közel egyszázalékoson többlete az aktív korúakkal szemben a belvárosi kisgyermekes családok relatív koncentrációjából adódik. Ha pontosan megnézzük, ez két plusz gyermeket jelent a városi átlagos gyermek eloszláshoz képest, amely igazán nem jelentős, ha város közel 800 fős gyermeklétszámát tekintjük. Képzetség tekintetében a diplomások koncentrációja szembetűnő, a városi átlagot kétszeresen meghaladó arányuk a városközpontban lévő munkahelyeikkel és az azokhoz való reprezentatívabb központi környezetbe költözködési tendenciákkal magyarázható. Már képzetségi és foglalkoztatási mutatóik között a városi átlagnál 2-3%-os pozitív eltolódás látható, a mely a diplomások országos foglakoztatási pozitívumával összevetve akár több is lehetne, hiszen itt él annyival több diplomás, amely ezt az eltérést kielégítően magyarázza. Szembetűnő eltérés a tartós munkanélküliek városi átlagához képes igen jó feles arányban látható, amely megint csak a jobb képzettségi mutatókra vezethető vissza. Helyi sajátosság, hogy a városközpont lakásainak minőségi mutatói több mérőszám együttes összevetésében is rosszabbak a városi átlagnál, ez nagyszámú régi építésű ház jelenlétére utal, melyeket a korábbi évtizedekben nem cseréltek fel újépítésű összkomfortos épületekkel. E tény a városrész lakásainak kis részarányát (~7%) tekintve nem nevezhető jelentős problémának. A régi építésű lakóházak közül több városképi jelentőségű, védett épület. A városközpont magába foglalja a legtöbb, jelentős közszolgáltatást nyújtó intézményt, mely a város monocentrikus szerkezetét tekintve teljesen egészséges, normális. A város lakosságának a város különböző külsőbb utcáiból hasonló idejű elérését biztosít a közszolgáltatásokhoz. A város korábban szándékosan a települési igények alatt tartott szolgáltatási kínálati spektruma gyorsan a város központjában erősödött meg, koncentrálódott, ahogy ezt a forgalmi tényezők indokolják is. Az előző alfejezetben képeken is bemutatott helyi intézmények sokasága ellátja a helyiek, és a környező kisebb települések lakóinak alapvető igényeit, a kivételt a Takarékszövetkezet képezi mely térségi jelentőségű, a kisrégió pénzügyi központját képezi. A városrész innovatív vállalkozása a TYP’S Kft. által a József Attila utcán üzemeltett szolárium és kávézó, amely mint szolgáltató egység, a város lakóinak a nagyvárosokra jellemző szolgáltatási színvonalat kész nyújtani szalonjával. A kilencvenes évek vállalkozási hulláma idejéről a város központjában székelő ma is működű cég MEZŐTHERM Kft. mely modern műanyag nyílászárók készítésével foglalkozik.
4.2.3.
Környezeti helyzet
A városközpont tengelyét adó Dózsa György utca impozáns fasorával egyben közparki közösségi zöldfelületi funkciókat is ellát. Ezen kívül jelentős funkcionális zöldterületet a város iskolájának udvarán találunk. A település közepén, mint zöld folyosó helyezkedik el a Kácsi patak mely a városközpontot nyugatról egy jelentős részen határolja, szűk medrébe szorítva zöldterületi funkciókat nem tud ellátni, ugyanakkor potenciális veszélyforrást képez hektikusan ingadozó vízhozamával. 4.3.
Városrész 1.: Keresztes (I. kerület, kelet)
Szociális célú városközpont akcióterülete és a lent felsorolt utcák Rákóczi, Kazinczi, József Attila 8-tól, Jókai, Sallai, Petőfi, Bartók B. (Postától), Szemere, Tököli, Bocskai, Ady, Dózsa Gy. (Bornemisszától), Lorántffy, Batthyány, Berecz György, Attila, Árpád, , Damjanich, Bercsényi, Hunyadi, Kolozsvári (Bornemisszáig) Tömörebben: Belterületi határ – Jókai u. – Szent I. u. – Összekötő u. – Kácsi patak – József A. u. – Kossuth u. – Kinizsi u. – Arany J. u. – Bornemissza u. – Összekötő u. – Kácsi patak – Belterületi határ
Mezőkeresztes – városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel
Mezőkeresztes Városrész 1 összesen 4 129 19,3 58,2 22,6
2 636 19,7 56,8 23,5
31,7
31,0
4,8
4,7
1 751 35,4
1 112 34,8
58,6
57,8
24,7
24,0
nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
37,9
38,3
55,0 4 192
54,6 2 696
31,7
31,0
4,8
4,7
45,0
43,8
69,2
68,9
20,7
21,5
10,0
10,9
19,5
19,1
30,2
30,0
7,3
7,9
4.3.1. Városrész funkciói Gazdaság 2
Dél-borsodi Rehab Kft Mezőkeresztes Május 1 tér
3 Rozetta-Coop Mezőkövesd Mátyás Király út 54 /Mezőkeresztesi Üzeme/ 6 Narthex-M. BT. Sallai utca 8. 9 Söröző, Kocsma, Mezőkeresztes, Táncsics Mihály utca
Közösségi
Nép kert Sportpálya 5 Közművelődési: Könyvtár, Táncsics 1.
Közszféra 6
Idősek otthona, Mezőkeresztes Május 1. tér 7.
12 Rendőrőrs, Kossuth 5.
A városrész a város 60%-át foglalja magába kiemelkedő intézményei a Rendőrség (Kossuth utca 5.),, Könyvtár, Vetőmagüzem, és az Aranykalász 1955 MG Kft., (Kossuth utca 3) székháza, amely rendészeti-gazdasági központok közösségi funkciókat is adnak a városrésznek, ugyanakkor alapvető funkciója a lakóhely biztosítása 1112 lakásával a városrész közel 2700 lakójának. E városrész döntő részben leképezi az egykori Keresztes község régi, központjától megfosztott területét. A városrészhez sorolódik még egy speciális, Maszolaj telepnek nevezett lakótelepi egység, ami a városszövettel nem összefüggésben, hanem attól külön állva helyezkedik el. Létrejötte teljesen mesterséges, mai szemléletünk szerint helytelen elgondoláson alapult. A telep létrejöttének okait a II. világháborút követő évek energia és főként olajipari rendszerében kell keresnünk. A szovjetunió által felügyelt szénhidrogén iparunk, a korábbi SHELL, és nyugati olajvállalatok által kiépített olajmezők egy névleges vegyesvállalathoz, a Maszolajhoz kerültek. Mint stratégiai iparágat, erőszakosan fejlesztette, így a Makláriárokhoz kapcsolódó olajmezők kitermelése jelentős erőforrások koncentrálásával indult el. Az olajmunkások az ország számos részéből érkeztek, és lakhatási problémáik megoldására jött létra a Mezőkeresztesi lakótelep is, amely mára elvesztette eredeti célját, lakói ma már helyiek. A telep néhány lakásos mérete miatt nem szorul további külön elemzésre. Ugyan akkor a telep korábbi közösségi épületében működik a Délborsodi Rehab megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Kft, és az egykori munkásszálló épületében kapott helyet a városi idősek otthona.
Könyvtár (Táncsics u. 1.) Mezőkeresztes kulturális élete már az 1800-as évek közepétől említésre méltó. Elsőként a fennmaradt írásos dokumentumok szerint a Református Egyházi Olvasókört hozták létre. Az olvasókör abban az időben mintegy 100 fővel működött. 1878-ban A Mezőkeresztesi Polgári Kaszinó “Polgári Olvasókör” elnevezéssel alakult. Hosszú időn át működött sikeresen. Az olvasás, az önképzés a mezőkeresztesi lakosság mindenkori igényeként volt jelen a polgárok
életében. Mint Városi Könyvtár 1956 januárjától működik, és azóta is folyamatosan biztosítja a fenntartáshoz szükséges anyagi forrásokat a helyi önkormányzat. A könyvtár jelenlegi helyére 1986. január 1-jén költözött a Táncsics u. 1 sz. alatti felújított épületbe. Ebben a 140 m2 alapterületű épületben méltó elhelyezést kapott a felnőttek, a gyermekek részére külön kialakított kölcsönző rész, valamint a kézikönyv állomány illetve a kölcsönzés technikai lebonyolítására szolgáló helyiség. Könyvtárunk közel 24 000 kötettel rendelkezik, valamint 6 db számítógép szolgálja a könyvtárhasználók igényeit.
4.3.2. Társadalmi-gazdasági helyzet
A városrész a település társadalmának 60%-át, szűk kétharmadát teszi ki, ugyanakkor a korösszetételt, képzettséget és foglalkoztatottságot tekintve a városi átlaghoz képesti mutatói csak 1% alatti eltéréseket mutatnak, rendszerint negatív irányban. Így megállapítható, hogy a városrész csupán minimális mértékben tekinthető rosszabb társadalmi helyzetűnek, mint a település átlaga. Az egyetlen 1,7%-os eltérést az alacsony presztízsű területeken foglalkoztatottak említett léptékű pozitívuma képezi, amely vélhetően a mezőgazdaságban foglalkoztatottak minimális arányeltolódásával magyarázható, de nem szignifikáns eltérést bizonyító mutató. A városrész lakásállományának minőségi mutatatói csupán pár tized százalékkal rosszabbak a városi átlagnál. Így a városrész jellemzői társadalmi jellemzői gyakorlatilag egybeesnek a teljes városra már a 3. fejezetben kifejtett tulajdonságokkal. A városrész szolgáltató iparát gazdagítja VTS-CAR Kft. autószerelő műhelye és autós boltja. A városrész városközponti részéhez közel működik NYÍRZEM Zrt. üzemeltette élelmiszervegyesbolt, mely fontos a kereskedelmi egység a város ellátása szempontjából. Speciális a városrészben működő postai szolgáltatásokat regionális szinten nyújtó cég az OLIGO-POST Bt..
4.3.3. Környezeti helyzet
A városrész egy-egy ipari és közösségi funkciójú területtől eltekintve családi házas beépítésű. A lakóingatlanok igen nagy méretű telkekre a kötelező zöldterületi aránynál többet szabadon hagyva készültek, így a városrész zöld területekkel jól ellátott, a város szabadidős közparkja, a népkert is itt található.
A városrészen részben átfolyó Kácsi patak, mint zöld folyosó működik, de igazi zöldterületi funkciókat szűk medrével, és beépített környezetével nem képez.
4.4.
Városrész 2.: Keresztespüspöki (II. kerület, nyugat)
Összekötő (Iskoláig), Szentistváni, Móricz Zsigmond, Honvéd, Katona József, Rózsa, Szegfű, Liliom, Béke, Úttörő, Templom, Szent Erzsébet tér, Nagymihályi, Kissor, Kertész, Temető, Akác, Virág, Füzes
Mezőkeresztes – városrész adatok IVS
Forrás: 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon
Mezőkeresztes Városrész 2 összesen 4 129 19,3 58,2 22,6
1 158 18,0 61,3 20,7
31,7
33,2
4,8
3,7
1 751 35,4
487 34,3
58,6
61,1
24,7
25,8
37,9
36,2
55,0 4 192
57,2 1 161
31,7
33,2
4,8
3,7
45,0
49,6
69,2
70,5
20,7
19,3
10,0
8,8
19,5
21,0
30,2
29,1
7,3
3,9
belül
4.4.1. A városrész funkciói Katolikus templom II. Szent Kereszt Felmagasztalása templom Szent István u. 68/a. – műemléki védelem alatt áll 9823 törzsszámon és 2897 KÖH azonosítószámon. Keresztespüspöki településrészen álló egyhajós, keletelt templom szentélye gótikus stílusú, hajója és a nyugati homlokzat előtt álló tornya barokk stílusú. Poligonális záródású szentélyét támpillérek erősítik, annak északi oldalán féltetős sekrestye van.
A városrész az egykori Keresztespüspöki település leképeződése, mely településrész egykori önállóságára saját katolikus temploma a bizonyíték, mely korábbi egyházi birtokrész falusi szintet elért majorsága volt. Az 1950-es országos közigazgatási átrendeződés forgatagában mai településfejlesztői szemmel is racionálisnak mondható döntés alapján veszítette el önállóságát és került Kereszteshez csatolásra. A településrész, mint alközpont nem működött, közösségi ellátási funkciói közül óvodája, valamint temploma maradt meg. A városrész ezen kívül csupán, mint lakó övezet funkcionál település lakosainak ~28%-a részére. Speciális a városon túlnyúló határkörű intézménye a szervita nővérek kisgyermekes anyák számára működtetett otthona. E településrészen kapott helyet a város temetője. Valamint két váladékozás a Mezoform és az Árpád Transz Kft fuvarozó cég, mely cégek városi jelentőségűek, dolgozóik nem csak e városrészben laknak, tevékenységük a régióra és azon túl is kiterjed.
Gazdaság 4 Mezoform Mezőkeresztes Virág út 6 5 Árpád Transz Kft Mezőkeresztes Rózsa út 1/e
Közösségi 2 Római katolikus templom Keresztespüspöki (Keresztespüspöki) Szentistváni u. 68 /A.
Közszféra 2 Harmatcsepp Napközi Otthonos Óvoda Telephely, Szentistváni 74. 5 Otthont nyújtó ellátás, Szervita Nővérek Gyermekotthon (Szentistváni 73. telephely Szentistváni 68) 2 db 12 férőhelyes 0-18 korig, 18-24 utógondozás
4.4.2. Társadalmi-gazdasági helyzet
A városrész lakossága korösszetételét tekintve az aktív korúak minimális többletét mutatja a gyerekek arányával szemben, melynek okai városrészben pár évtizede beköltöző fiatal család gyermekeinek felnövéséből, és újabb fiatal gyermekes családok a városrészből való relatív elmaradásából adódik. Képzettségi és foglalkoztatási szempontból 1-3%-al rosszabb a városrész, mint a városi átlag, egyedi eltérést a tartós munkanélküliek 1,2%-al való alacsonyabb aránya a települési átlaghoz képest, a mely a fiatal felnőtt korúak és a még negyven év alatti képzett munkavállalók városi átlaghoz képesti jobb arányából adódik. A lakásállomány, különösen az egyszobás lakások alacsony számában tér el a települési átlagtól, ennek oka az elmúlt évtizedekben történt lakásépítések helyi koncentrálódása volt, mely összefügg a városrész korösszetételének eltolódásával is, hiszen a fiatal családok itt új házakat is építettek melyek nagyobbak, és komfortosabbak lettek. A városrészt további részletező elemzésnek nem kívánjuk alávetni, mivel elválasztása város többi városközponton kívüli területétől korábbi önálló település voltával magyarázható mely jellegét elvesztette, ma már nem képez statisztikailag is kimutatható eltéréseket a város egészétől.
4.4.3. Környezeti helyzet
A városrész a Tardi ér és a Kácsi patak között mérnöki telekosztás nyomán kialakult utcahálózattal bír. Az utcák telkei kisebbek a város más részein megszokatnák, ám a zöld folyosó közelsége és a városrész kis mérete nem idéz elő túlságosan alacsony zöldfelületi arányt. Helyi környezeti veszélyforrás nem ismert, a városrészben működő cégek és közintézmények zavaró hatásáról az Önkormányzat nem tud.
4.5.
Külterület:
A város külterületén csupán 21 fő él, akik a következő tanyákon elhelyezkedő lakásokba vannak bejelentve.
Lengyel Tanya (Csincse felé balra) Barta Tanya (Szentistván felé jobbra) Egyház Tanya (Tyúktelep felé) Abóczki Tanya (Bartók Béla u. végén) Gyalogföldi Tanya (Mezőkeresztes és MASZOLAJ telep között) Orbán Tanya (Mezőnagymihály felé jobbra “Tyúktelep”) Csillag Tanya (Csincse felé jobbra)
A lakosok közül 1 idős 14 aktív és 6 gyermekkorú, képzetségi foglalkoztatási adataik a következő táblázatban láthatók, elemzésük nem tekinthető szükségesnek, hiszen nagyon kicsi a létszámuk, a mely az elmúlt 12 évben lényegesen megváltozhatott. A lakásaik egykori tanyák, melyekre az elmúlt 50 év jelentős részében változtatási tilalom volt érvénybe, így műszaki állapotuk lényegében 1950-es évek állapotainak megfelelő. A lakosság szempontjából a terület további elemzése indokolatlan. Mezőkeresztes – városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése
Mezőkeresztes Külterület összesen
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
4 129 19,3 58,2 22,6
21 28,6 66,7 4,8
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
31,7
28,6
4,8
0,0
1 751 35,4
12 100,0
58,6
64,3
24,7
21,4
37,9
35,7
55,0 4 192
16,7 16
31,7
28,6
4,8
0,0
45,0
40,0
69,2
57,1
20,7
44,4
10,0
33,3
19,5
14,3
30,2
100,0
7,3
50,0
A külterületeken, a tanyákon túl, a volt TSZ-ből átalakult Aranykalász 1955 MG Kft. telephelyei találhatók, mint azt a város mezőgazdaságát részletesen bemutató fejezetben
leírtuk, a cég igen prosperáló, a város 6400 ha-os szántóterületeinek jelentős részét műveli, illetve bérmunkában vele műveltetik. A cég telephelyei kielégítő állapotúak, fejlesztést vagy felszámolást nem terveznek, így a külterület IVS szemszögéből való további elemzése nem releváns, hiszen annak eszköz és célrendszerével csak, mint munkahely függ össze, közvetlen összefüggésben a mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel nincsen.
A mezőgazdasági telephelyek közül kiemelkedik egy jelentős ipartelep a Hungarofék ipartelepe. Bemutatkozásuk a következő: A Hungarofék Kft /H-3441 Mezőkeresztes, Ipartelep 1., (korábbi számjegyes terület ábrán 11essel jelölve) Pf.12./ 1996-ban jött létre, mint cégcsoportunk kereskedő egysége. 2002-től MSZ EN ISO9001/2001-es minőségirányítási rendszert üzemeltetünk. Évente kb.30.000 darab fékdobot adunak el a Magyar piacon, és 20-25000 darabot Cseh, Szlovák, Román és Lengyel piacon értékesítünk. Szlovákiában 2003 ősze óta egyre növekvő üzleti forgalmat produkál leányvállalatuk, SLOVAKOBREMSE s.r.o. Ukrán, Orosz, Szerb, Horvát és Szlovén irányban kereskedőkön keresztül jut el kínálatunk. A fékdobokat döntően a cégcsoportunk gyártó üzeme, az 1972-ben alapított jogelőd szakmai tudását továbbvivő, 1991-ben átalakult FORGAKON Szövetkezet állítja elő. Fékdobkínálatukat /ahol a széria nagysága nem indokolja a saját gyártást/ német és francia cégek 1500 különféle fékdob termékével egészítik ki. Vásárlók igényei alapján kapcsolatba kerülnek Európa vezető fékbetét szállítójával, a német TEXTAR céggel. Autóbusz – kamion kategóriában a teljes palettájukat forgalmazzák. A TEXTAR fékbetétek nagy darabszámban kerülnek első beépítésre Európa egyik legnagyobb futómű gyárában, a BMW-nél.
A városrendezési tervekben a gyár környezetében további ipari célú teletek vannak megjelölve, a város és az M3-as autópálya között, mely telkeken az előbb bemutatott cég beszállítói, vagy új iparágak képviselői is megtelepedhetnek a jövőben. A külterületen bárminemű, jelenlegi feltételek mellett vagy a rendezési terv megvalósításával létrejövő új tevékenység, a törvényi szabályozás betartása mellett nem képezhet további környezeti veszélyt alapját a településre, vagy a már ott jelenleg működő tevékenységekre nézve. 5. STRATÉGIA
5.1. Mezőkeresztes sikeres városi jövőképe és az e felé vezető út
Mezőkeresztes XX. századi történetének második fele egy igazi sikertörténet. Az egykori egyházi birtokot magába olvasztó falu meghatározó mezőgazdasági településé fejlődött, majd a rendszerváltás után a település dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődésen ment keresztül. A fejlődés eredményeképpen elnyert városi címmel a birtokában új kihívásoknak kell megfelelnie, hogy tovább folytassa fejlődését, és kiteljesítse városi szerepkörét. A további fejlődés sikerének feltétele a pontos helyzetfeltárás, a problémák megismerése, és olyan fejlesztési célok és lépések azonosítása, amely az új támogatási rendszerekhez igazodva biztosítja a célok elérését.
XXI. századi problémák Mezőkeresztesen:
– A mezőgazdaság népköztársasági évtizedekben bekövetkezett dinamikus fejlődést, majd a rendszerváltást követő tőkés átalakulás sikereit tovább kell tudni vinni, hogy Mezőkeresztes igazi várossá válhasson. – A település hazánk azon régiói közzé tartozik ahol a roma kisebbség aránya igen magas. A közösségeik alacsony társadalmi státusza és integrációja következtében, rendszerint elszigetelt csoportokat alkotnak a településeken. A város kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából nagyon fontos a város minden lakójának azonos körülményeket biztosítani az élethez és munkához. – A város rekreációs és szabadidős adottságai mindenképpen fejlesztendők. Egyrészt a már létező sportlétesítményekre, valamint új játszó- és közösségi terek létesítésére koncentrálva. Továbbá a város jelentős, de nem eléggé kihasznált létesítménye a Nép kert, melyben újabb közösségi funkciók létrehozása és a meglévők fejlesztése a városra igen pozitív hatással lenne. – A város ipari hagyományai igen szélesek, ma is jelentős cégek működnek a városban, és a jövőben az ország szándékai szerint a mezőgazdaság is visszanyerhet elvesztett pozícióiból. – A város lakói jelenleg nem kellően képzettek ahhoz, hogy az új ipari létesítmények befogadásához helyben biztosítsák a munkaerő igényt. Ebben többek között Mezőkövesdre, Miskolcra és Egerre kell támaszkodni, a két város teljes oktatási rendszerével segítheti a helyiek továbbképzését. Sajnos vannak olyan személyek, akik nem vettek részt semmilyen szakképzésben, nem rendelkeznek szakmával. E csoportok helyi képzése is indokolt lehet a munkaerő-piaci integrálásuk megalapozására. – A város mérete jelentősen kisebb a szomszédjához és járási székhelyéhez, Mezőkövesdhez képest. Ez számos városi funkciót elvonz a településről, ugyanakkor egy dinamikusan fejlődő szomszédjelentős helyi gazdasági fejlődést is előidézhet. – A település egyes részein a közszolgáltatások nem kielégítőek, és az összeköttetés is korlátozott ennek megoldása a jövő feladata.
Mezőkeresztes 2009-ben kapott városi címe egyrészt egy sikeres múlt elismerése, másrészt kihívás a jövőre nézve, hogy a település továbbra is megtartsa dinamizmusát és megújulási képességét: A kedvezőtlen gazdasági-demográfiai helyzet megfordításával egy szegregációtól mentes, megerősített városi funkciókkal rendelkező, élhetőbb borsodi kisváros megteremtése felé folytassa útját.
5.2. Az újabb sikerekhez vezető lépések
5.2.1. Átfogó célok
A városnak le kell vetkőznie maradék infrastrukturális elmaradottságát, vonzó kisvárosi miliőt kell teremtenie szerkezetének rehabilitációjával és új területek városszövetbe való integrálásával. Le kell küzdenie a múlt rendszerfejlődést akadályozó, visszahúzó erőit, társadalmát fejlődő gazdasági helyzetbe kell hoznia. Ez előbbieknek párosulnia kell egy dinamikus, fejlődést jelentő regionális centrummal való hatékony és gyümölcsöző együttműködéssel. Tovább kell támogatni a város ipari teljesítményét, így a város igazi erőségévé válhat a térségnek. Az elmúlt évtizedek gazdaságot és társadalmat megrázó átalakulása megfellebbezhetetlenül a fenntartható fejlődés, és egy élhetőbb kisváros kialakulása felé mutat.
A stratégiai program átfogó célja, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan – Mezőkeresztes településszerkezetének, területhasználatának, települési, természeti és épített öröksége védelmének érdekében a szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Mezőkeresztes a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb, esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek.
A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és a környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A
programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét mutatja a külvilág elé.
A város a múltban is szem előtt tartotta a program-központúságot és a fejlesztési célok összehangolását. Ennek alapja a város 2007-ben született Településfejlesztési Koncepciója ésa város Rendezési terve a mely 2008-ben íródott. A dokumentumokat a város vezetése időszakosan felülvizsgálja. A folyamatosan változó körülményekre, és a megvalósult fejlesztésekre, megoldódott problémákra reagálva módosítja őket.
A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és a szociális gondok oldását. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város imázs újrapozícionálása, az építészeti műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása.
A közszféra fő feladata továbbá a szegregátumot képező településrészen a kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán téren célorientált oktatási programok indításával.
Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap iparának fejlesztése, funkcionális bővítése.
A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani, majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára, a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani.
5.2.2. Tematikus célok
Mezőkeresztes településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében négy fő fejlesztési cél elérése szükséges a következő években:
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
A lakosság biztonság- és komfortérzetének javítása
Gazdasági potenciál fokozott kihasználása
Humán erőforrás fejlesztése
5.2.2.1. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Az elmúlt években jellemző népességfogyás minden téren csökkenti a város gazdasági és társadalmi potenciálját, a tartós és stabil fejlődésnek alapja egy gyarapodó helyi közösség kell, hogy legyen. A város lakosságának pedig egy valódi városban elvárható közösségi ellátórendszert kell biztosítani, hogy az elvándorlás szándéka se merüljön fel bennük. A város alap és közösségi infrastruktúráját is egyben fejleszteni kell, hiszen a rendezetlen körülmények között élők másodrangú állampolgároknak érezhetik magukat. A jelenleg egyre bizalmatlanabbá váló elidegenedő helyi közösségeket pedig megfelelő közösségi terekbe lehet összehívni, közösségi élményeken keresztül erősíteni összetartozás érzésüket, javítani közérzetüket. A város vezetésének szándékait a település lakói felé interaktív módon kell közvetítenie, amelyre a városi média a legmegfelelőbb. A város imázsát a település marketing eszközeivel lehet leginkább emelni, hogy a közelebbi és távolabbi környezet is meggyőződhessen a település pozitív adottságairól, javuljon a város megítélése. A település alap infrastrukturális hiányosságai még mindig fenn állnak. Az érintett utcák útjait és járdáit a lehető leghamarabb, a belvízelvezető rendszerekkel párhuzamosan kell rendezni, gondolva a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tételére, és a városi zöldterületek méretbeli és funkcionális fejlesztésére is. A város napi életét és a város fejlesztését sokban segíthetik az aktív helyi civil szervezetek, melyekkel való szoros együttműködés csak pozitív kihatású lehet a város szempontjából.
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztését segítő programok:
–
A város lakosságmegtartó erejének fejlesztése
–
Szociális funkciók lehetőségeinek, elérhetőségeinek bővítése
– Sport-, kulturális létesítmények, közösségi terek rekonstrukciója, fejlesztése, új létesítmények létrehozása –
Leszakadt településrészek felzárkóztatása infrastrukturális fejlesztésekkel
–
Tudatos városmarketing kialakítása
–
Helyi média kialakítása
–
Települési csapadék, belvíz, út, kerékpárút és járda fejlesztése
–
Zöldfelület képzés
–
Helyi civilekkel való együttműködés fejlesztése
5.2.2.2. A lakosság biztonság- és komfortérzetének javítása
A város polgárainak életszínvonalát nagyban befolyásolja, a város tényleges és az ő saját biztonságérzetük. A városi közbiztonság megteremtése szempontjából elsőleges a rendőrség szerepe, amely karhatalmi szerv jelenlétével is jelentősen növeli a biztonságérzetet, nem is beszélve arról, ha az esetleges bűncselekményeket kellő hatékonysággal derítik fel, a város lakosságával együttműködésben. A város jogkövető állampolgárai közül a városi közbiztonságért aktívan tenni akarók polgárőrség megszervezésével tehetnek többet biztonságukért, mely szervezet igen nagy létszámmal Mezőkeresztesen is működik. A jövőben munkájuk feltételeit kell fejleszteni, hogy a civil kezdeményezés még nagyobb hatásfokkal működhessen. A közbiztonság további fokozására, külön programok is indíthatók, melyben a lakosság széles csoportjai vesznek részt (pl.: SZEM). Így még tovább növekedhet komfortérzetük.
A lakosság biztonság- és komfortérzetének javítását elősegítő programok –
Rendőrség helyzetének javítása, rendőrséggel történő fokozott együttműködés
–
Polgárőrség fejlesztése
–
Biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése
–
Biztonságos településkép javítása
–
Közbiztonságot javító programok indítása
5.2.2.3. Gazdasági potenciál fokozott kihasználása
A városban jelenleg működő vállalkozások fontos szereppel bírnak a város gazdasági életében, de a további fejlesztésük a város gazdasági ereje szempontjából nélkülözhetetlen. A város fekvése ideális telepítő tényezőket teremt új vállalatok megtelepedésére, ezáltal új munkahelyek létrejöttére. A városnak olyan helyi adópolitikát, és befektetőkkel kapcsolatos attitűdöt kell kialakítani, mely az üzletembereket Mezőkereszteshez köti a környező hasonló adottságú településekkel szemben. A multinacionális cégek mellé széles helyi vállalkozói csoportokat kell létrehozni, megerősíteni, akik mint potenciális beszállítók tudnak bekapcsolódni az egyre szélesedő ipari termelésbe. A város jelenleg nem turisztikai központ, ugyanakkor nem szabad elvetni, hogy a jelenleg csupán tranzit idegenforgalmából minél nagyobb részt minél több időre megállítson, és helyi történelmi emlékhelyin, falusias vendégházaiban lásson vendégül.
Gazdasági potenciál fokozott kihasználását segítő programok –
Vállalkozások a városba csábítása illetve megtartása
–
Munkahelyteremtés
–
Befektetés ösztönzés erősítése
–
Vállalkozási kedvet erősítő programok
–
A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásának alternatívái
5.2.2.4. Humán erőforrás fejlesztése
Az elmúlt évtizedek gazdasági átrendeződése, a mezőgazdasági élőmunka szűkülése, egyre szélesebb rétegek munkalehetőségét vette el. Elsődleges cél kell, hogy legyen e – nem ritkán etnikai kisebbséghez is köthető – csoportok a mai gazdaság igényeihez illeszkedő képzési programokkal való segítése , hogy megfeleljenek a mai munkaerő piaci elvárásoknak. A képzésükre több típusú és finanszírozású program áll rendelkezésre, és amíg piaci alapú munkahelyet nem sikerül találniuk, az államilag támogatott közmunkaprogramokban találhatnak munkát, juthatnak jövedelemhez.
Humán erőforrás fejlesztését célzó programok –
Leszakadó csoportok képzése a munkaerő-piaci igényekhez igazodva
–
Célzott oktatási programok indítása
–
Átképzési, továbbképzési lehetőségek biztosítása
–
Munkaprogramok indítása, folyamatos bővítése
CÉLOK
INDIKÁTOR
VÁLTOZÁS
MÉRTÉKEGYSÉG
ELVÁRT TENDENCIA
Átfogó cél: Versenyképes vidéki központ
Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta
5
%
növekvő
5
%
csökkenő
SZJA növekedés
4
reálértékű SZJA (1000 növekvő Ft/fő) változás %
Kerékpárút hálózat hossza
15
km
növekvő
50
db
növekvő
8
%
csökkenő
10.000
m2
növekvő
4000
óra
növekvő
50
db
csökkenő
1. Tematikus cél:
Városi környezet és infrastruktúra Parkolóhelyek száma fejlesztése Közműolló Zöldfelületek nagysága Rendőri jelenlét az 2. Tematikus cél: útcákon A lakosság Ismertévált helyi
biztonság- és komfortérzetének javítása
büncselekmények száma
Közúti balasetek 10 száma Polgárőrök jelenléte 2000 a város útcáin Új vállalkozások 3. Tematikus cél: 10 száma Humán erőforrások Egyéni vállalkozók 30 dinamizálása száma Új munkahelyek a 100 városban Vendégéjszakák 100 száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 4. Tematikus cél: rendelkezők aránya 10 az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül A város kistérségi Közfoglalkoztatésban kapcsolatainak résztvevő polgárok 50 erősítése száma Közösségfejlesztő programba bevont 50 lakosok száma
db
csökkenő
óra
növekvő
db
növekvő
db
növekvő
db
növekvő
db
növekvő
%
csökkenő
%
növekvő
%
növekvő
5.2.3.A városrészek kitűzött céljai
A különböző adottságú városrészekre a városi célrendszer nem ugyanúgy vonatkozik, de vannak célok, melyek minden városrész esetében érvényesek. A városfejlesztési projektek megvalósításánál törekedni kell arra, hogy a városi funkciók ne keveredjenek, a kifejezetten városközponti funkció ne kerülhessen a városközponton kívüli területre, ugyanakkor a szűk funkcionális spektrumú, periférikus, egységek se maradjanak fejlett infrastruktúra és közösségi funkciók nélkül.
5.2.3.1.Városközpont
A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az ide látogatók számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város imázsa elsősorban a belvárosi területek fejlesztésével javítható. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések megvalósulása segíti az imázs növelését.
Tervezett fejlesztések
–
Szociális funkciók lehetőségeinek, elérhetőségeinek bővítése
A város intézményi struktúrája szinte teljesnek mondható, az elmúlt évtizedek kitartó településfejlesztői munkáját dicséri. Az elmúlt évtizedekben épült épületek közül némely már nem felel meg a kor elvárásainak, költséghatékonyabb működtetésük értekében energetikai átalakításokra szorul. Így a természetesen változó igények és funkciók kiszolgálása mentén megőrizhetik állagukat, bővülhetnek. Energiahatékony megoldásaikkal hozzájárulhatnak a város fenntartásukra szánt költségvetésének csökkentéséhez.
–
A város lakosságmegtartó erejének fejlesztése
A város magja egykor, mint egy patak parti szalagtelepülés magja működött, ma pedig egy kisváros kiszolgálását kell biztosítania. Olyan szívvonalúra kell formálnia a közintézményeket, hogy képes legyen a XXI. századi elvárásoknak is eleget tenni.
5.2.3.2.
Városközponton kívüli területek
Mezőkeresztes elmúlt az évszázadban nem tipikus fejlődési utat járt be, a település egyesítéssel, települési szövete sajátos morfológiát vett fel. A település központi funkciókat ellátó intézményeinek egyrésze kiszorult a szűken vett belvárosból, annak közelében kaptak csak helyet. Külső területeken helyet kapók (nép kert, sportpálya) közösségi funkcióik lévén nagyobb figyelmet és fejlesztést igényelnek. E
tulajdonsága a város központja szempontjából előnytelen, de a város külsőbb területeire nézve viszont szerencsés, hiszen itt is működhetnek közösségi terek. A városközponton kívüli területek fő funkciója a lakóhely biztosítása a város lakói számára. E funkcióját jól ellátja, a város lakóinak nyugalmát nem zavarják a lakóövezetbe ékelődött ipari területek. A jövőben a városnak fejlesztenie kell lakóterületét, és megoldást kell találni egy, a település testétől elkülönülő egységnek az integrálására, vagy legalább is az ott élőket érő hátrányok legteljesebb mérséklésére.
Tervezett fejlesztések
– Leszakadt településrészek felzárkóztatása infrastrukturális fejlesztésekkel; A város lakosságmegtartó erejének fejlesztése Egy település lakosságát nem csak a munkahelyein, iskoláin egyéb intézményein keresztül, hanem színvonalas közösségi terein, hangulatos utcáin keresztül is magához tudja kötni, így a város lakosságmegtartó erejének növelésekor nem csak a gazdaságra, hanem a város lakókörzeteinek funkcionális és minőségi fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni.
– Sport-, kulturális létesítmények, közösségi terek rekonstrukciója, fejlesztése, új létesítmények létrehozása A város gyermek és fiatalkorú lakosságának szüksége van közösségi terekre a homokozótól a gördeszka parkokig. A város fejlesztése során az arra alkalmas területeken figyelmet kell fordítani a játszótérépítésekre is. A játszóterek nem csak a gyerekek, ha nem szüleik és a kamasz fiatalok számára is fontos közösségi funkciókkal bírnak. A kisváros hagyományos közösségi tere a közösségi ház mellett a városi sportpálya. Alapvető funkciója a futballpálya befogadása, mely mellett számos más sportágnak és helyet tud biztosítani. A fiatalok hagyományos találkozóhelye, amely ha megfelelő épületekkel van kibővítve, az egész év során szolgálhat közösségi térként valamennyi korosztály számára.
– Rendőrség helyzetének javítása, rendőrséggel történő fokozott együttműködés; Polgárőrség fejlesztése A város közbiztonsági szempontból nem tartozik az ország legrosszabb térségei közé, ennek ellenére a kisebb, főleg vagyon ellenes bűncselekmények igen nagy számban fordulnak elő a városban.
A városban szolgáló rendőrök állományát hatékonyan segíti egy jól működő polgárőr szervezet. A város polgárait a modern technika eszközeivel, térfigyelő kamerahálózattal is hatékonyan lehet védeni, mint ahogy ez jelenleg is történik. Ugyanakkor a közbiztonságra felügyelők munkafeltételeit is fejleszteni kell.
5.2.3.3.
Külterületek
A város külterületeit nagyobb részben mezőgazdasági célra hasznosítják, mely hasznosítás a jövőben is fenntartandó, a természetvédelmi oltalomra jogosult területek megóvása mellett. A város átfogó fejlesztési céljaival mégis az arra alkalmas helyeken ipari létesítmények további létrehozása lenne a cél, akár zöld, a termőterületek megóvása érdekében inkább barnamezős formában.
Tervezett fejlesztések
–
Vállalkozások a városba csábítása illetve megtartása
Az Önkormányzatnak aktívan kell dolgozni további befektetők vonzásán, és ami talán még fontosabb, helyi vállalkozások létesítésén, mivel a helyi tulajdonú, rendszerint helyi munkaerőt foglalkoztató cégek nem hagyják el a várost a jövőben, profitjuk pedig a helyi gazdaságot élénkíti tovább.
5.2.4.
Tematikus célok rendszere és a SWOT analízis kapcsolata
Az előző fejezetben szövegesen kifejtett városrészi célokat, a következő ábra vizuálisan is elénk tárja: Gyengeségek
Tematikus célok reagálása
Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a gyengeségek kezelésére
Kedvezőtlen társadalmi folyamatok
Tematikus cél I. Tematikus cél II. Tematikus cél III. Tematikus cél IV.
Foglalkoztatási Tematikus cél III. lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség Tematikus cél IV. Munkavállalók nem Tematikus cél IV. megfelelő képzettsége Megfelelő Tematikus cél I. városmarketing hiánya Kevés a saját tőke a Tematikus cél III. fejlesztésekhez A gazdasági szerkezet Tematikus cél III. nem kellően sokszínű Nincs rendezett Tematikus cél I. településképi megjelenés Lakosság, családok Tematikus cél III. motiválatlansága Lakosság közbiztonság Tematikus cél II. érzete rossz A közintézmények nem mindegyike Tematikus cél I. akadálymentes
A város lakosságmegtartó erejének fejlesztése Közbiztonságot javító programok indítása Munkahelyteremtés Átképzési, továbbképzési lehetőségek biztosítása Vállalkozások városba csábítása illetve megtartása Munkaprogramok indítása, folyamatos bővítése Célzott oktatási programok indítása Tudatos városmarketing kialakítása Vállalkozások városba csábítása illetve megtartása Vállalkozási kedvet erősítő programok Leszakadt településrészek felzárkóztatása infrastrukturális fejlesztésekkel Vállalkozási kedvet erősítő programok Közbiztonságot javító programok indítása Szociális funkciók lehetőségeinek, elérhetőségeinek bővítése
A stratégia egyes cselekvési elemei szoros összhangban vannak a helyzetelemzésben feltárt a SWOT analízisben gyengeségek, és a veszélyek kategóriájában feltárt problémákkal. Ezt az összefüggés rendszert a következő táblázatokban mutatjuk be, ahol az egyes gyengeségek, vagy veszélyek fejlesztésére vagy kivédésére konkrét intézkedéseket párosítunk:
Veszélyek
Tematikus Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a veszélyek kezelésére célok
reagálása A város iparát meghatározó cégek elhagyják a térséget Gazdasági erőforrások csökkenése, az egyensúly hiánya Nem sikerül kialakítani és elfogadtatni egy egységes, konszenzuson alapuló településfejlesztési koncepciót
Tematikus cél III.
Vállalkozások városba csábítása illetve megtartása Befektetés ösztönzés erősítése
Tematikus Vállalkozási kedvet erősítő programok cél III. Befektetés ösztönzés erősítése
Tematikus Helyi civilekkel való együttműködés fejlesztése cél I.
A településen Tematikus Munkahelyteremtés cél III. nő a munkanélküliek Tematikus Célzott oktatási programok indítása száma cél IV. Rendőrség helyzetének javítása, rendőrséggel történő fokozott Közbiztonság Tematikus együttműködés Polgárőrség romlása cél II. fejlesztése Közbiztonságot javító programok indítása Születésszám Tematikus A város lakosságmegtartó erejének fejlesztése csökkenése; cél I. Szociális funkciók lehetőségeinek, elérhetőségeinek bővítése Elöregedés
5.3.
Akcióterületek kijelölése
Mezőkeresztes funkcióbővítő és szociális városfejlesztési programjai keretében a belvárosban, illetve a belvároson kívüli belterületen kíván akcióprogramokat megvalósítani a 2007-2013, és a 2014-2020 közötti tervezési időszakban. A város középtávon meghatározott céljainak elérését elsősorban e területek fejlesztése szolgálja. A külterületi fejlesztések Mezőkeresztesen kevéssé illeszkednek funkcióbővítő és szociális város rehabilitációs programok akcióterületeibe.
Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vettük, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat:
a városfejlesztési stratégiájában meghatározott problémára megoldást adjon az akcióterületeken megvalósítandó hiánypótló fejlesztések érdemi változást hozzanak a város egésze vagy a városrész szempontjából az akcióterületek a komplex és koncentrált beavatkozások színterei a fejlesztések minőségi javulást eredményeznek a tervezett fejlesztések reálisan megvalósíthatóak az adott idő és forráskeret figyelembe vételével az akcióterületi fejlesztésnek gazdaságélénkítő hatása is legyen érvényesüljön a magánbefektetők és a közszféra fejlesztési forrásainak egymást kiegészítő jellege az akcióterületi cél megvalósulása érdekében hatékony beavatkozás lehetősége a lakókörnyezet fizikai leromlásának megállítása és a társadalmi problémák kezelésére a megvalósuló fejlesztések eredménye hatással van az akcióterülethez kapcsolódó területekre is
Az akcióterültek lehatárolásánál további elvárás volt, hogy minden településrészben kijelölésre kerüljön legalább egy akcióterület, és az akcióterületek lehetőleg ne lépjék át a városrészek határait, amennyiben nem szükséges mindenképpen. A lehatárolás eredményeképpen a két akcióterületet határoztunk meg, melyeken az önkormányzat középtávon fejlesztéseket kíván megvalósítani. Mezőkeresztes belterületén lehatárolt városrészek különböző célrendszere mentén más-más fejlesztési feladatok adódnak. Míg a városközpontban elsősorban a központi, közszolgáltatási, közigazgatási funkció erősítése a cél, addig más városrészek esetében a tervezett beavatkozások a közösségi funkciók megteremtésére, és a lakókörnyezet fejlesztése jelennek meg prioritásként.
5.3.1. A városközpont akcióterület
Mezőkeresztes városközpont – mint már leírtuk – egy városközponttal szemben támasztott elvárásoknak alapvetően megfelel. Viszonylag kis mérete ellenére a területen megvalósuló sikeres fejlesztések az egész településre pozitív hatással lehetnek.
Az akcióterület lehatárolása: József Attila utca páros oldal 6 számtól Dózsa György utcáig – Kossuth Lajos utca páratlan oldal Kinizsi utcáig – Kinizsi utca páros oldal 32 számtól 10 számig – Arany János páros oldal 34 számtól 10-12 számig – Bornemissza páros oldal 10 számtól 2 számig – Bartók Béla páratlan oldal 1 számtól 25 számig – Általános iskola területe 648/2 hrsz – Kácsi patak északi irányba József Attila 8 számig – József Attila 6 és 8 szám
Beavatkozások
Városközpont I. ütem
A Városközpont fejlesztése például a ÉAOP-5.1.1/D, „Funkcióbővítő települési fejlesztések” pályázathoz hasonló konstrukciók segítségével valósulhat meg. A projekt eléri a város intézményeinek korszerűsítését, a városi közterületek megújítását. – a közintézmények energiahatékonyság növelő és funkcióbővítő átalakítása – a kevéssé városias központi terek helyén új, modern közterületek kialakítása
Városközpont II. ütem
A jövőben a városközpont jelenlegi problémáinak megoldása után a város akkori anyagi helyzete és a pályázati lehetőségek átalakulása mellett a következő projektek válhatnak megvalósíthatóvá:
–
fedett uszoda építése az oktatási intézményekben
–
új művelődési ház építése
5.3.2. Városközponton kívüli akcióterület
A városközponton kívüli területeken egy akcióterület kialakítása vált indokolttá. A fejlesztési szükségletek és lehetőségek mérlegelésénél a fejlesztések leghatékonyabb végrehajtását szem előtt tartva a város egy része akcióterület kijelölését tette lehetővé.
Az akcióterület lehatárolása: Balaton u. – Ságvári u. – József A. u. – Kossuth u. – Kinizsi u. – Arany J.u. – Bornemissza u.Kolozsvári u. – Kassai u. – Belterületi határ
A város testének ÉK-i része bizonyos szempontból tényleg a város belső rendszerein kívül eső egység, a város többi részével történő összehasonlításkor kapott számok a beavatkozás szükségét bizonyítják. A közösségi terekben szegény, változó társadalmi helyzetű lakosságú városrészben indokolt a városi szövet megújítása mely megvalósulhat közösségi terek bővítésével és felújításával. Itt fontos lehet az idősek napközi ellátásának megteremtése, a sportpálya fejlesztése, vagy a legnagyobb közparkként létező Nép kert funkcionális bővítése. De a már itt lévő, leromlott állapotú középületek rekonstrukciója is kézenfekvő beavatkozás lehet, hiszen azok megújulva és kibővülve sokkal magasabb színvonalon szolgálhatják az akcióterület és az egész város lakosságát. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk az infrastrukturális hiányosságokról sem, melyek az akcióterület átfogó minőségi felemelkedése szempontjából nélkülözhetetlenek.
Beavatkozások A város ÉK-i része a fejlesztésekre leginkább rászoruló, komplex problémákkal bíró rész. A terület a város többi részéhez hasonló jó állapotba emelése sokrétű beavatkozást kíván.
Akcióterület I. ütem
– A területen a tervek szerint új humánszolgáltatások kerülnek kialakításra Idősek nappali otthona és közösségi ház formájában. – A város sportpályájának rekonstrukciójával és új épületek létesítésével még hasznosabb közösségi térré válhat, szolgálhatja az akcióterület lakóinak rekreációját, a fiatalok számára fontos sportolási és közösségi térré válhat. – A gyerekek és szüleik számára fontos az akcióterület közterein játszóterek létesítése, amely a szegényes utcaképet nagyban szépíti, és a városrész kisgyermekes szülőinek és gyermekeinek is nagy hasznára válna, segítené közösségi kapcsolataik erősödését, a gyerekek szabadidejének hasznos és egészséges környezetben való eltöltését. – Az akcióterület közbiztonsága is nagyban javítható volna, ha megvalósul a rendőrőrs épületének rekonstrukciója és bővítése. – A városrész útjainak állapota elmarad a települési átlagtól, így itt útépítés, az útburkolat cseréje, és a járda felújítások sürgető feladatok. – A város Nép kertként ismert parkja pedig multifunkcionális rendezvényparkká kerül átalakításra, a szükséges kapcsolódó beruházások megépítésével.
Akcióterület II. ütem
– A jövőben a megmaradt rosszabb állapotú utcák és járdaszakaszok megújítására kerülhet sor. –
A jelentkező igények szerint a közösségi terek további bővítése.
–
Szociális bérlakás program elindítása
–
Lovas sportpálya létrehozása
5.3.3.
Minden területegységre vonatkozó beavatkozás
Az Önkormányzat tervez az akcióterületektől függetlenül minden területegységre vonatkozó fejlesztéseket. Ezek egyrészt a humán erőforrás fejlesztésére, másrészt az infrastruktúra kiépítésére vonatkoznak.
Beavatkozások
–
a közbiztonság átfogó javítása
5.3.4. A középtávon tervezett projektek táblázata
1
Városrész/Akcióterület Cél
Funkciók
Célcsoport
Tervezett költségvetés (bruttó)
Óvónő, óvodások Városközponton kívüli és szüleik területek egészséges életmódra nevelése
Pedagógiai munka feltételeinek javítása
Óvodások
10 000 000
Önkorm hozzájá
0%
2
Városközpont
3
Teljes város
Hivatali dolgozók szűrés és egészséges életmódra nevelése Mezőkeresztes lakossága szűrés és egészséges életmódra nevelése
Egészség megörzés
Hivatali dolgozók
10 000 000
0%
Egészség megörzés
Mezőkeresztes lakossága
10 000 000
0%
Pedagógiai munka 4 feltételeinek javítása Pedagógiai Iskola, tornaterem munka 5 Városközpont bővítés feltételeinek javítása A szociális Közösségi Szociális 6 városrehabitáció funkciók városrehabilitáció akcióterülete erősítése Közlekedési Uthálózat és hálózat 7 Teljes város infrasstruktúrális hiányosságainak rekonstrukció pótlása Büntetett Bűnelkövetők előéletűek 8 Teljes város bűnismétlésének mentorálása, megakadályozása elterelése Városi 9 Teljes város Gazdaság élénkítés vállalkozások fejlesztése Munkaerőpiaci A lakosság igényeknek 10 Teljes város képzettségi megfelő szintjének emelése kézettség megszerzése A város bevizektől Városközponton kívüli 11 Belvízrendezés veszélyeztetett területek területeinek rendezése A város lakhatási problémával Városközponton kívüli 12 Bérlakás építás küzdő területek polgárainak segítése A lovas Lovas sport 13 Külterület szabadidő eltöltés centrum lehetőségeinek Óvónők képzése, Városközponton kívüli óvoda területek eszközfejlesztés
Óvónők, óvodások és szüleik
13 302 595
0%
358 840 930
0%
Teljes lakosság 400 000 000
0%
Teljes lakosság 400 000 000
15%
Büntetett 100 000 000 előéletű lakosok
0%
Vállalkozók, és 100 000 000 munkavállalóik
30%
Alacsony iskolai végzettséű 50 000 000 lakosok
0%
Érintett területek 200 000 000 lakossága
15%
Teljes lakosság 100 000 000
30%
Lovagolni vágyó helyiek és 200 000 000 turisták
30%
Iskolások
megteremtése
Becsült összköltség
Önkormányzati Magántőke önerő
10 000 000 358 840 930
0 0
0 0
1 4 II. Városközponton 8 kívüli területek 11 12
10 000 000 13 302 595 100 000 000 200 000 000 100 000 000
0 0 0 30 000 000 30 000 000
0 0 0 0 20 000 000
III. A szociális városrehabitáció akcióterülete
6
400 000 000
0
0
IV. Város egész területe
3 7 9 10
10 000 000 400 000 000 100 000 000 50 000 000
0 120 000 000 30 000 000 0
0 0 20 000 000 1 000 000
V. Külterület
13 200 000 000
60 000 000
40 000 000
Akcióterület I. Városközpont
ÖSSZESEN:
2 5
1 580 000 000 270 000 000
81 000 000
A középtávon tervezett projektek várható költségei
5.4.
Fenntarthatósági szempontok
5.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja
A program célja, hogy feltárja a városrészi, akcióterületi vagy ágazati szinten, középtávon tervezett fejlesztések várható környezeti hatásait, felmérje a környezeti állapotban bekövetkező veszteségeket és alternatívát kínáljon ezek kompenzálására. Alapvetően kijelenthető, hogy a fejlesztések a település környezeti állapotának javítását szolgálják, nincs olyan beruházás, amely hátráltatná a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljainak megvalósulását. A környezettudatos városfejlesztés fontos Mezőkeresztes számára.
A városközpontban tervezett fejlesztések a környezeti állapotban alapvetően nem okoznak veszteséget, sőt növelik a zöldfelületet. A településközpont funkcióbővítő fejlesztése, mely az első számú fejlesztési tervet jelenti a városban, a már meglévő épületek felújításának részeként a közintézmények (Közösségi Ház, Idősek Nappali Otthona stb.) energiatakarékossá tételéből és a közterek megújításából áll. A városközpontban a közterek megújítása, kerékpárút-hálózat bővítése, nem vesz el jelenlegi zöldterületekből. A sportcélú létesítmények fejlesztése során is csak minimálisan csökkennek a város zöld területei. Az akcióterületen és a város egyéb pontjain tervezett fejlesztések is hasonló szemléletben valósulnak meg, hiszen az új építéssel járó fejlesztések elhanyagolt, alacsony környezeti és természeti értéket jelentő területeken valósulnak meg, ugyanakkor a helyi és országos szabályoknak megfelelő zöldfelület-fejlesztéssel járnak. A település célja, hogy pályázati pénzek segítségével felújítsa és energiatakarékossá tegye a város közintézményein kívül a közvilágítási rendszert is. A helyi ipar fejlesztése során ügyelni kell arra, hogy csak tiszta BAT technológiákat alkalmazó vállalatok települjenek. A lakásépítkezések kezdetben némi zöldterület csökkenést okozhatnak, de minden telken szintén kötelező a zöld növényzet kialakítása, az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadásának ez feltétele.
5.4.2. Anti-szegregációs beavatkozási terv 5.4.2.1. Tervezett beavatkozások
Az anti-szegregációs beavatkozási terv fő célja, hogy az alacsony státuszú, már szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett, a szegregátumokban, illetve az erősen leromlott területeken élő lakosokmagasabb koncentrációja csökkenjen, lehetőleg közelítsen a városi átlaghoz. Fontos továbbá, hogy a város más területein vagy a város környezetében elhelyezkedő falvakban ezzel párhuzamosan ne nőjön a számuk.
A helyzetelemzésben megfogalmazódó problémák, szükségletek orvoslására tervezett intézkedések kerülnek itt bemutatásra, a célok-feladatok- felelősök-határidők, valamint a várt rövid, közép és hosszabb távú eredményindikátorok megadásával. Fontos törekvés, hogy a szegregációs jelenségek kezelésére komplex intézkedési tervszülessen az érintett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, gazdasági, helyi és kistérségi civil szereplők és a széles nyilvánosság bevonásával.
Az anti-szegregációs beavatkozási terv lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületekre települési szintű megoldások szülessenek. Ehhez a helyzetelemzés, valamint programkészítés során kialakult közös szándék és együttműködések jó alapot nyújtanak.
A beavatkozási tervben foglaltak megvalósításának kockázatát jelenthetia szükséges fejlesztéseket támogató, benyújtani tervezett ESZA-típusú és infrastruktúra-fejlesztési uniós és hazai pályázatok (TÁMOP, TIOP, ÉAOP) kiírásának jelentős csúszása.
A különböző szektorok közötti együttműködés még hatékonyabb összehangolására a beavatkozási tervben szerepel a kommunikáció javítása, melynek fontos eleme a CKÖ-vel és az érintett, hátrányos helyzetű családokkal (mint fő célcsoporttal) való aktívabb, személyes kapcsolattartás. A betervezett TÁMOP pályázatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális segítő szféra, a pedagógusok, szakmai szolgáltatók és a CKÖ tagjainak továbbképzésére. A város pályázati stratégiájában is kiemelt szerepet kapnak.
5.4.2.2. Oktatási-nevelési integráció
A mezőkeresztesi családok szociális-kulturális és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér. A szociális városrehabilitáció akcióterületével lefedett településrészeken magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok száma, szemben a megújuló városrészek iskolázottabb, jobb társadalmi státuszú lakosságával. Alapelv, hogy minden gyermeknek joga van a játékra, képességei kifejlesztésére, intellektuális és kreatív adottságainak kibontakoztatására. Mindez úgy valósítható meg, ha összekapcsolódik olyan nevelési kultúrával, mely lehetőséget teremt a családi eredetű, szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Az iskolákban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése és elfogadtatása határozza meg. Ennek során a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztő felzárkóztatására, ezáltal integrációjának megteremtésére. Erre teremt lehetőséget a képesség-kibontakoztató felkészítés, mely a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredően a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére teszi lehetővé egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatását, fejlődésének elősegítését, tanulási és továbbtanulási esélyének kiegyenlítését.
Az Önkormányzat kiemelten fontos és megvalósítandó céljának tartja, hogy a települési intézményekben ellátott minden gyermek olyan képességek és készségek birtokába kerüljenek, amelyek a tartalmas és teljes életszervezése, vezetése szempontjából nélkülözhetetlenek. A célok megvalósítása érdekében önállóságra, önművelésre, szociális alkalmazkodásra, felelősségre, egészséges életvitelre, önismeretre és önértékelésre, képességés érdekérvényesítésre nevelik gyermekeiket. Fent kívánják tartani azt a jelenlegi állapotot, mely szülők elégedettségét jelzi, hogy a gyerekek más település iskolájában való beíratása nem jellemző.
A Képviselő-testület által 2009-ben elfogadott Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv az Mezőkeresztes területén élő HH/HHH és SNI gyermekek integrációja érdekében megvalósítandó kiemelt feladatok, célkitűzések.
Rövid távú célkitűzések
A Települési és Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv véglegesítése; a helyzetelemzés elkészítéséhez szükséges HH/HHH, illetve SNI adatok pontosítása, aktualizálása, teljes körűvé tétele.
Az óvodákban és általános iskolákban a HH/HHH gyermekek számánakcsoportonkénti arányosítása minden évben az óvodai, iskolai beiratkozás időpontjában. Törekedni kell arra, hogy a csoportlétszámok minden tagóvodában megközelítőleg azonosak legyenek, és a csoportok HH/HHH összetétele is egymáshoz hasonló, heterogén legyen.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdése 2007-től tette kötelezővé az iskolai körzethatárok előző pontban leírtaknak megfelelő kialakítását. Ennek eleget téve a város önkormányzata217/2007.(VI.20.) sz. határozatával a nevelésioktatási intézmények körzethatárait jóváhagyta.
A harmadik életévüket betöltött gyermekek óvodai felvételének biztosítása – különös tekintettel a HHH gyermekek 2008. szeptembertől hatályos, kötelező be óvodáztatásának biztosítására a településen. A védőnők és/vagy a Családsegítő Szolgálat jelzései alapján az óvodába be nem íratott, de 3. évét betöltött gyermekek családjainak felkeresése, az előnyökre rávilágító érveléssel történő meggyőzése a gyermek óvodai felvételéről/elhelyezéséről.
Az óvodák nyitásával, óvodára hangolással a 3 éves kor alatti gyermekek és szüleik intézményi nevelési rendszerbe történő bevonása. Az óvodai rendezvényekre (pld. gyermeknap, fenyő ünnep, farsang, nyílt napra történő) meghívásukkal fölkelteni az intézmény iránti érdeklődésüket.
A HH/HHH tanulók részére tartalmas és sokszínű szabadidős foglalkozásokontehetség- és képességfejlesztés biztosítása érdeklődési körüknek megfelelően.
A pedagógus-továbbképzések számának növelése és a helyi nevelési pedagógiai programokban megfogalmazottakkal összehangolt továbbképzéseken való részvételük biztosítása. A HHH, valamint az SNI tanulók eredményes szocializációját elősegíti integrált oktatásuk feltételeinek megteremtése.
Az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentése felzárkóztató és képesség kibontakoztató oktatás keretében.
Szülő-gyermek-iskola kommunikációjának javítása, családiasabb légkör megteremtése, különösen középiskolában a tanulók benntartása, iskolai sikerességének javítása érdekében.
A magántanulói jogviszony kialakulásának megelőzése.
A továbbtanuló gyerekek vonatkozásában utánkövetési rendszer működtetése.
Valamennyi HH/HHH tanuló továbbtanulásának megalapozása, támogatása.
Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és a helyi civil szervezetetekkel.
Középtávú célkitűzések
A HH/HHH tanulók oktatási szakkörbe való beiskolázásának további szorgalmazása, elősegítése.
A HH/HHH tanulók körében az érettségit adó iskolarendszerben tanulók számának növelése.
A kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése valamennyi nevelési-oktatási tagintézményben.
Az integrálható SNI-s tanulók integrált oktatásának biztosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, melyhez speciális szaktudás kell, ezért további fejlesztő szakemberek – gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, iskolai pszichológus – biztosítása szükséges az intézmények működéséhez.
Hosszú távú célkitűzések
Az egységes bölcsődei és óvodai ellátás feltételrendszerénektovábbi fejlesztése Az oktatási intézményi infrastruktúra és tárgyi feltételrendszer további fejlesztése.
A végleges Települési Esélyegyenlőségi Program kidolgozása, illetve Képviselő-testület általi elfogadása 2009. -ban történt. A program megvalósítását az Önkormányzat ellenőrzi.
5.4.2.3. Foglakoztatási integráció
2009-ben a regisztrált munkanélküliek száma elérte Mezőkeresztesen a 8%-ot, több mint 330 fő érintett. Az Önkormányzat a foglalkoztatási szint javítására csatlakozott a 2011-ben a Belügyminisztérium START minta munkaprogramjához.
Cél: a jelenleg munkanélküli, rendszeres szociális segélyből élők minél nagyobb arányú bevonása a START minta munkaprogramba, melyben a dolgozók 10-12 hónapon keresztül dolgozhatnak a mezőgazdaságban, belvízvédelemben, biomassza programban, vagy szociális segítőként. A potenciális munkavállalók tájékoztatásában és toborzásában a CKÖ segíti az Önkormányzatot. A foglalkoztató önkormányzat elsődleges célja az első években nem a forintosít ható profitszerzés, a 100%-os állami támogatás mellett ez nem is szükséges. Sokkal inkább – tevőlegesen – egyfajta hosszabb távú szemlélet- és attitűdformálásra helyezik a hangsúlyt, mely szerint a munka világába történő re-integráció önbecsülést növelő, a fiatalok számára mintaadó, pozitív példa. Megfontolás tárgyát képezi, hogy a munkában részt vevő személyek foglalkoztatása „forgó rendszer” formában történjen, így több embernek lesz lehetősége a munka világába való beilleszkedésre.
Az eredmények fenntarthatósága és továbbfejlesztése érdekében az önkormányzat saját eszközállományából is ingyenesen ad át használatra eszközöket a munkaprogram sikere érdekében.
További cél a helyi vállalkozókkal, ezen belül a sikeres cigány/roma vállalkozókkal kapcsolatot keresni és megállapodást kötni, hogy a célcsoport tagjainak biztosítsanak munkalehetőséget. Az IVS funkcióbővítő típusú tevékenységeinél a közbeszerzések kiírásakor élvezzen előnyt az a vállalkozó, aki vállalja helybeli alacsony státuszú, tartósan munkanélküli lakosok foglalkoztatását a projekt megvalósítása alatt. Fontos szempont, hogy lehetőség szerint ne csak alkalmi munkavállalói formában történjen a foglalkoztatás, hanem alkalmazotti jogviszony létesítésével.
A CKÖ-nek és a térségi cigány civil szervezetnek fontos feladata, hogy a célcsoport és a vállalkozók között együttműködést segítsék, továbbá a munkalehetőséget kapottak motivációját erősítsék a bennmaradásra. 5.4.2.4.
Szociális integráció
A város ellátási feladatai közül a helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültéségek (marginalizálódás, kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása.
A helyi szociálpolitika célcsoportjai a szociális kirekesztettség enyhítése érdekében:
azok az idősek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelemre nincsen joguk, sem családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák őket; akik nem jogosultak a klasszikus szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló jövedelmük; ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti; akiket etnikai hovatartozásuk miatt előítélettel kezel a többségi társadalom. akiket normasértő magatartásuk, szerfüggőségük vagy büntetett előéletük miatt képtelenek segítség nélkül beilleszkedni az őt befogadni nem hajlandó társadalomba; egyszülős családokban vagy nagycsaládokban alacsony, létminimum körüli jövedelemből élő gyermekek; fogyatékossággal élők.
A szegregációs tendenciák okozta egyenlőtlen szociálpolitikai igénymegoszlás kompenzálásának lehetséges eszköze a forrásmegosztás, mely a szociális intézményfejlesztési és területi egyenlőtlenségeket korrigálhatná. Családsegítő Szolgálat főbb integrációs tevékenységei
A családgondozás folyamán szociális, mentálhigiénés, életvezetési tanácsokkal látják el a rászoruló családokat, egyéneket. A segítő munka folyamán megkeresik a problémamegoldás adekvát lehetőségeit. Elősegítetik a kialakult működési zavarok, deviáns viselkedésformák, konfliktusok megoldását. Rendszeres kapcsolatot tartanak a veszélyeztetett családokkal, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel a szociális munka széles eszköztárát felhasználva.
A segítségnyújtás célja lehet: – a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, – a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásban segítségnyújtás, – a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák, ill. a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése.
Az együttműködés folyamata: – nyilvántartásba vétel, – együttműködési megállapodás megkötése, – írásban rögzített egyénre szabott beilleszkedési terv kidolgozása, – a beilleszkedési program végrehajtásának figyelemmel kísérése (legalább háromhavonta személyes találkozás), évente értékelés.
A beilleszkedést elősegítő program típusai: – kapcsolattartás, – egyéni képességet fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, – képzésben, oktatásban való részvétel, – munkaügyi központtal való együttműködés, – munkavégzésre történő felkészítés.
Beilleszkedést elősegítő, szervezett programok a segélyben részesülők számára: – 3×3 napos álláskeresést elősegítő tréning – „Egészség életmód, egészséges életvezetés” címmel csoportfoglalkozás
Krízistámogatás
Az anyagi nehézséggel küzdők számára segítséget nyújtanak a különböző pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, ügyintézésben.
Ingyenes szolgáltatások
a.) Pszichológiai tanácsadás keretében gyermekek és családok számára pszichológus nyújt segítséget életvezetési-, gyermeknevelési-, magatartási-, tanulási problémák megoldásában, konfliktuskezelési technikák elsajátításában, pszichiátriai betegek gyógyulásának támogatásában.
b.) Heti 1 alkalommal előzetes egyeztetés alapján jogi tanácsadást biztosítanak ügyfeleinknek, érdekérvényesítő szerepük fenntartása érdekében.
c.) Amediációs tanácsadás, azok számára, akikközvetlenül nem képesek megegyezni egymással. Egy pártatlan, külső személy, a mediátor segíti a közös megoldás kidolgozását. A mediációs ülésen nincs külső döntéshozó, a felek maguk oldják meg a konfliktust. A végén együttműködési megállapodást kötnek.
d.) A kapcsolatügyelet lehetőséget nyújt több elvált szülőnek, hogy a nem vele élő gyermekével megfelelő, biztonságos körülmények között tarthasson kapcsolatot, hétvégeken és ünnepnapokon is.
Gyermekjóléti Szolgálat főbb, integrációt segítő tevékenységei
Fő feladatuk a gyermek családban történő neveltetésének elősegítése, prevenció. A településen zajló kulturális, szabadidős, bűnmegelőzési programokat közvetítik a lakosság irányába.
A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése – észlelő és jelzőrendszer, működtetése
A gyermekjóléti szolgálat alapvető prevenciós feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi jelzőrendszer működtetése. Településen jól kialakult, szervezett észlelő és jelző rendszer működik, melyet a továbbiakban is működtetnek. Az oktatási- nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel, a védőnői hálózattal, a házi gyermekorvosokkal, gyámhivatallal, a gyámügyi ügyintézővel, szociális iroda munkatársaival, a rendőrséggel, a hivatásos pártfogával állandó kapcsolatban vannak. A jelzőrendszer tervezett továbbfejlesztése a szórakozóhelyeken tartandó önkéntes ifjúságvédelmi őrjárat, mely az alkohol- és drogfogyasztást hivatott megelőzni.
További integrációs tervek célcsoportok szerint
Időskorúak integrációja
A településen 1000 fő a 60 év felettiek száma. A személyes gondoskodás keretében bővülhet a nappali ellátás, az Idősek Nappali Otthona épületében működik a városban. A szabadidő hasznos eltöltésére a szokásos társas együttléteken túl különböző, új, tematikus csoportos foglalkozások megszervezésére is alkalmas lesz a helyszín, pld.:
Heti két alkalommal, 30 perces időtartamban testnevelő tanár felkérésével egészségi állapotnak megfelelő tornagyakorlatok levezénylése. – Foglalkozások – kézművesség, társasjáték, dalkör – megrendezése a szabadban. Az intézmény kerthelyiséggel is rendelkezik, így a helyszín alkalmas szabadtéri foglalkozások lebonyolítására. – Egészségügyi szaktanácsadás, továbbá időskori lelki problémák kezelésére előadások megtartása pszichológus felkérése mellett.
Fogyatékossággal élők integrációja
A fentebb tervezett programok, foglalkozások esetében fontos szempont a fogyatékossággal élők – elsősorban mozgásszervi – bevonása. Mivel a Támogató Szolgálat rendelkezik gépjárművel, így szállításukat térítésmentesen biztosítani tudja az önkormányzat. Prioritásként kezeli az Önkormányzat intézményeinek (közigazgatási, oktatási, kulturális stb.) komplex akadálymentesítését, és tervez ilyen beavatkozást a jövőben is.
A szociális törvény sok új szociális szolgáltatás bevezetésére kötelezte az önkormányzatokat, megnövekedett az igény a szociális gondozók foglalkoztatására, mely igényt részben a START Munkaprogram „Egyéb értékteremtő foglalkoztatás” programja keretében foglalkoztatott szociális gondozókkal lehet megoldani. 5.4.2.4. Lakhatási integráció támogatása
Prevenciós intézkedések a díjhátralékkal rendelkezők számára
Tekintettel az energiaárak növekedésére, egyre gyakoribbá válhat a díjhátralék felhalmozása, keletkezése, ezért szükséges egy program kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a kikapcsolásra kerülő fogyasztókkal egy időben az Önkormányzat is értesüljön a kikapcsolási felszólításról, ezzel elkerülve a visszakapcsolási díj megfizetését, mely gyakran az Önkormányzat szociális segély keretét terheli. Ezen program kizárólag a törvényekben foglalt személy- és adatvédelem betartásával működhet. Lényege: egy olyan jelzőrendszer kiépítése és működtetése, melyben első lépésként a szolgáltató a kikapcsolást megelőzően tájékoztatja az önkormányzatot, akik egy aktuális környezettanulmányt készítenek az adott fogyasztóról. Ezzel párhuzamosan a rendszeres személyes kommunikáció erősítése az érintettekkel, a családsegítő részéről életviteli tanácsadás nyújtása, részletfizetés kérvényezése, átmeneti segély kiutalása. Így megelőzéssel elkerülhető a bajban lévő családok életkörülményeinek további romlása, valamint a még nagyobb összeggel történő megterhelése (szolgáltatás visszakapcsolása).
Hosszabb távon lehetséges a kártyás mérőórák beszerelése az érintett bérlakásokba, mely nem teszi lehetővé a túlfogyasztást. Mivel a mérőórák költsége jelentős, az amúgy is HHH lakosokra ezt nem lehet ráterhelni; az önkormányzat forrás hiányában rövid- és közép nem tudja megoldani a finanszírozást. A szegregátum kialakulásának megakadályozása
Szerencsés módon igazi tipikus szegregátum nem azonosítható a városban ugyan akkor szegregációval veszélyeztetett terültek több városrészben főleg a déli területén előfordulnak. E területek koncentrált fejlesztésével, a helyi közbiztonság fokozásával, a terület közösségi funkciókkal való felfrissítésével, hatékonyan lassíthatók, és kellő koncentráció esetén meg is fordíthatók a negatív jelenségek.
5.4.3 Mezőkeresztes szegregációs helyzete
Mezőkeresztes előbbi, anti-szegregációs mintaterve és a helyi viszonyokhoz való illesztése egyedi elemzést kíván, a KSH által készített szegregációs térkép a következő:
A barna háztömbök a szegregációval közvetlenül veszélyezett, míg a pink színűek a már kialakult szegregátumok, melyeknek a képzettségi és a foglalkoztatottsági adatok szerint már szegregátumoknak tekinthetők, ha az oda bejelentett lakosok száma eléri az 50 főt.
Felesleges is lenne körülírni, így rögtön kimondjuk, hogy a szegregátumokra jellemző alacsony iskolázottsági és foglakoztatási mutatók erősen jellemzők a cigány etnikumra, mely csoport borsodi jelenléte az országosan jellemző 7-8% (becsült adat a 10 milliós összmagyar állampolgárokra vetítve) átlaghoz képest messze felülreprezentált, Mezőkeresztesen a helyi CKÖ szerint is csak alig 10% és növekvő arányú, amely egy szerencsés tényező. A területi alapú vizsgálat, adatgyűjtés közel 12 évvel ezelőtt történt, mely óta a város és az ország számos társadalmi változáson ment keresztül. A 2007-től begyűrűző hazai, majd világgazdasági recesszió bizonyára a városban sem múlt el nyomtalanul, különösen a társadalom ilyen mértékben perifériára szorult tagjaira nézve nem. A térkép pink szívű apró délebbi részei vélhetően csak statisztikai véletlen műve lehettek egykor. A legészakiabb háztömb mára igazi szegregátummá vált, az önkormányzat felmérése szerint a terület lakóinak száma meghaladja napjainkban az 50-et. A térkép barna háztömbjeiben koncentráltan végbement társadalmi folyamatokról hitelt érdemlő, adekvát, friss adatok nem állnak a rendelkezésünkre, ugyanakkor fel kell tételeznünk, hogy a negatív folyamatok itt is végbementek. Ugyanakkor a település 2009-ben elnyert városi címe, az elmúlt évtized fejlesztései, vagy csak a közmunkaprogramok nyomán javuló helyi foglalkoztatás azt a megalapozott reményt kelti bennünk, hogy a szegregációval veszélyeztetett háztömbök legalább megtartották státuszukat, az ott élők helyzete nem romlott tovább. A város belső részén lévő, atipikus helyzetű szegregátum-kezdemény a környező városi szövetbe ágyazva, szolgáltatásokkal jobban ellátott, gazdaságilag aktívabb környezetben, a jövőben is kevéssé válhat igazi szegregátummá. A város peremén elhelyezkedő háztömbök ezzel szemben tipikus szegregációra hajlamosító pozícióban vannak, itt vélhetően rosszabbak a jövőbeli kilátások.
5.5.
Stratégia külső és belső összefüggése
5.5.1. Belső koherencia
5.5.1.1.Összhang a Településfejlesztési Koncepcióval
Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciója 2007-ban a városi cím elnyerését megelőzően két évvel született, már a reménybeli ifjú város fejlődési kilátásának jegyében. Az elmúlt húsz évben sok változás és fejlődés történt a városban, melyekre a város vezetése a Koncepció kiegészítéseivel is reagált. A Koncepció legtöbb megállapítása ma is helytálló és illeszkedik
„A kedvezőtlen gazdasági-demográfiai helyzet megfordításával egy szegregációtól mentes, megerősített városi funkciókkal rendelkező, élhetőbb borsodi kisváros megteremtése.” jelmondat nyomán kidolgozott stratégiához. A Településfejlesztési Koncepció a következő városfejlesztési célokat, prioritásokat és városfejlesztési programokat jelöli meg:
–
A gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése
–
Komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása
–
Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása
A gazdaság élénkítése a település alapvető feladata, hiszen e nélkül a népességcsökkenést aligha lehet hatékonyan fékezni. A gazdasági szereplőknek pedig integrált rendszerben kell együttműködni, ahogy ez a jelen IVS-ben is szerepel, hiszen csak a kellő együttműködés és összefonódás stabilizálhatja kellően a gazdaságot a negatív külső hatásokkal szemben, és biztosíthatja a legnagyobb helyi hasznot. A város az elmúlt évszázad során hektikus változásokon ment keresztül, melyek lenyomata, mint teher jelenik meg a mai városszerkezetben, a jövőben, mint ahogy ezt több tematikus cél is kifejti a várost egységes integrált rendszerben kell fejleszteni. Feloldva a korábbi időszak térszerkezeti torzulásait, egységes rendszerű, megújult városszövetet létrehozva. A város szerencsére nélkülözi a más borsodi településen jellemző szegregátumok jelenlétét, de azok kialakulásának veszélye fenn áll. A folyamatot csak a jelenlég lecsúszó, egyre nehezebb helyzetbe kerülő társadalmi csoportok hatékony többségi társadalomba való szerves integrációjával előzhetjük meg, mint ahogy ez a jelen IVS-ben is kifejtésre került már.
5.5.1.2. Összhang a Szabályozási Tervvel
Az IVS a Szabályozási Tervet figyelembe véve készült. A két dokumentum egymáshoz igazodását a következő tématerületek mentén mutatjuk be részletesen: gazdasági területek fejlesztése, lakóterületek fejlesztése, településkép, műemlékvédelem és zöldterület fejlesztés.
Gazdasági területek fejlesztése
2008-ban készült tervben megjelenítésre került, azon külterületi részek csoportja ahol már jelenleg is gazdasági tevékenység folyik, illetve a jövőben újabb gazdasági szereplők beruházásait várják. E területek főleg a településtől délre az M3-as autópálya és a város közé kerültek elhelyezésre. A város lakótömbjei közé gazdasági terület nem ékelődött, így azok konfliktusával nem kell számolni.
Lakóterületek fejlesztése A terv a jelenleg létező lakóterületek megtartása mellett, a város sajátos négyszöges alakja miatt főként Ny-i irányban terjeszkedhet tovább ésszerű módon. Az ilyen irányú belterületbe vonás feltétlenül indokolt, hiszen az IVS megjelöli a lakófunkció minőségi javításával, hiszen új modern családi házakat minden kompromisszum nélkül, akár lakóparki minőségben lehet felépíteni.
Településkép, műemlékvédelem A Településszerkezeti Terv a városban található műemlékek (katolikus, református templom) védelmét emelik ki a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja mellett, amely a városi ranghoz illeszkedő központi terek kialakítását célozza. Az IVS nagy figyelmet fordít arra, hogy a műemlékek és azok környezete méltó módon járuljon hozzá a város városiasabb arculatának megteremtéséhez. A városközpont fejlesztése eddig is megtalálta az összhangot a műemlékek védelmével. A speciális sajátosságok figyelembevételével lényegesen javítható a település megjelenése, élhetőbbé tehető központja is.
Zöldterületek fejlesztése A város korábbi történelmi időszakaiban nem került kellő hangsúly a település zöldterületi indexének javítására. A rendezési tervben megfogalmazott városközponti átalakítások igazi fordulatot hoztak ebben. A városközponton kívül a fejlesztéseknek a sportpálya és a Nép kert környéke, valamint a város különböző részein rendelkezésre álló telkek adhatnak helyet. A sportpálya és Nép kert környezetének fejlesztése pozitívan hat a városi zöld területek használhatóságára. Helyi sajátosság a város és a Kácsi-patak közelsége, mely jelenleg teljesen kihasználatlan. A város hasznos zöldfelületi arányában változást nem hozhat a vízfolyás, de a patak revitalizációját követően, mint élő ökológiai folyosó színfoltja lehet a városnak. Zöldterületi funkciókat láthat még el a városi kegyeleti parkjának területe is.
5.5.1.3. Összhang Sport Fejlesztési Koncepcióval
Talán nem igényel külön nyomatékosítást, hogy az IVS fejlesztési céljai között megjelölt közösségi terek és funkciójelentős részben a város sportlétesítményeit takarják. A reménybeli beruházások esetén a sportfejlesztési koncepcióban foglalt infrastrukturális elvárások teljesülnek, így a megújult körülmények csak segíthetik a város sportegyesületi keretekben folyó és tömegsportjának fejlődését.
5.5.2.
Összhang Regionális fejlesztési tervdokumentumokkal
Mezőkeresztes városfejlesztési stratégiájának kialakítása tekintetében a következő területi tervdokumentumok vizsgálata szükséges: Országos Területfejlesztési Koncepció Az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája Észak-magyarországi Operatív Program Regionális Akcióterv (2011-2013) (RAT) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója és programja A Mezőkövesdi Kistérség Többcélú Társulása Fejlesztési Koncepciója és programja
Az érintett tervek a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban a következő összefüggéseket tartalmazzák.
5.5.2.1. Országos Területfejlesztési Koncepció
A 1996.évi XXI. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szövege rögzíti, hogy az ország távlati fejlesztésének alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és irányelvek jelentik. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők: –
a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
– a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban, –
az innováció térbeli terjedésének elősegítése
–
a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,
–
az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása.
A területi egyenlőtlenségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megelőzése érdekében a hátrányos helyzetű kistérségek (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, ipari szerkezetátalakítási térségek, mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei, tartósan jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek) a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek besorolásáról az országgyűlés külön határoz. Valamint az előbb leírtakon kívül leszögezendő, hogy az IVS az OTK egyetlen pontjával sem megy szembe, helyi sajátosságai mentén, mint egy óriásfalu népességszám határán lévő település harmonizál is azzal. A helyi problémák azonosításán túl olyan fejlesztési célokat tűzött ki, amely egy egységes helyi közösséget, fenntartható módon, az innovációkat sem elutasítva, a jelentkező műszaki és társadalmi igények mentén a környezet állapotát is megóvva kívánja fejleszteni a várost.
5.5.2.2 Az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája
Az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-és 2013 között, egy adottságai mentén dinamikusan, folyamatosan fejlődő infrastruktúrában és javuló környezetben válik élhetőbb régióvá, miközben megőrzi sokrétű nyitottságát szomszédaival szemben.
A tervezet 3 komplex regionális programja közül az első „A versenyképes gazdaság megteremtése (techno-régió) program”. A program hét alprogramja teljes régióban gondolkodik, melynek adottságai eltérnek Mezőkeresztes kereteitől. Fő átfedés a vállalkozásélénkítésben van, az iparban a kreativitás és a környezetvédelmi iparhoz való kapcsolódás lehetőségei is adottak, és a tervezett logisztikai hálózat is pozitív kihatással lesz Mezőkeresztesre. Ugyanakkor a „techno-régió” alközpontjaként a város kevéssé képzelhető el, amelyet a városfejlesztési tervei sem fogalmaznak meg. Mezőkeresztes, mint kisváros, és mint bedolgozó-ipari központ, fejlődő része lehet a XXI. századi Észak-Magyarországnak.
Második pontként a „Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-Alföldi Régióval közösen”kerül leírásra, mely egy komplex turisztikai fejlesztési program. A város vezetése a meglévő adottságok mentén a turizmust is fejleszteni kívánja a városban, de az iparral szemben ez a gazdasági ág Mezőkeresztesen csak a gazdaság sokszínűségét növelő elem
lehet. Amennyiben valódi komplex hálózatok jönnek létre, akkor abba Mezőkeresztesnek be kell épülnie, mint a Bükk-Mátra körzet és a Tisza-tó összekötő eleme.
Az utolsó programpont „A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése”, mely Mezőkeresztes saját fejlesztési elképzeléseivel leginkább összevág. A második alprogramja az „Agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések”-re fókuszál, célja a lakosság életminőségének megfelelő szintű biztosítása. A települések funkcióinak a centrumokkal összehangolt bővítése, kiegyensúlyozottnövekedésük feltételeinek biztosítása.Az alprogram elemei:
Elérhetőség és kommunikáció, Helyi gazdaságfejlesztés, Épített környezet minőségének javítása, Humán szolgáltatások, Környezetminőség javítása, Közösségek, társadalmi tőke, társadalmi részvétel
Ezek az elemek mind megtalálhatók, ha nem is pont ebben a megfogalmazásában Mezőkeresztes fejlesztési célkitűzési között. A további alpontok is összevágnak a város jövőjéről elképzeltekkel, mint szolgáltató város, vagy a régió belső hálózatainak fejlesztése.
Összegzésként elmondható, hogy a Régió szintű fejlesztési stratégia kevéssé fed át, mint inkább stratégiai irányaiban egyezik a jelen IVS-ben kifejtett helyi tervekkel, de ellentmondás nem figyelhető meg közöttük, sőt a regionális tervben leírtaknak a város által megfogalmazott tervek egyfajta helyi adottságokhoz illesztett leképeződése.
5.5.2.3 Észak-Magyarországi régió Operatív Program (2007-2013)
A hétéves ciklusra szóló Regionális Operatív Program és az IVS hasonló időléptékben gondolkozik, a Fejlesztési Stratégiához képest főbb programpontjaiban is szorosabban összevág a jelen IVS-sel. Az egyes pontok és a város elképzelései közötti kapcsolatok a következők: A versenyképes helyi gazdaság megteremtése Mezőkeresztesnek is alapvető célja, az ipari parkjára és jelentős ipari tapasztalatára építve a versenyképes ipari alközponttá válni a régióban.
A turisztikai potenciál erősítése nem teljesen illeszkedik Mezőkeresztesre, de a turizmus fejlesztésének lehetőségét eddig kihasználatlan adottságaira építve nem kívánja elvetni a település vezetése. Település rehabilitáció, amely mind funkcióbővítő, mind szociális értelemben fontos lehet a város jövőjét tekintve. Bár a funkcióbővítő városfejlesztésnek is meglennének az alapjai, a szociális városrehabilitáció sokkal sürgetőbb a város társadalmi problémáinak mérsékléséhez. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése különlegesen aktuális ezekben az időkben Mezőkeresztesen, hiszen az Idősek Nappali Otthona, a Közösségi ház, vagy a Nép kert fejlesztésének ügye napirenden van. A város egyéb szociális és oktatási intézményének fejlesztése is fontos a helyi társadalmi problémák feloldásához, melyet a ROP szintén támogat. Térségi közlekedés fejlesztése Mezőkeresztes esetén már részben meg is valósult, hiszen az M3-as autópálya igen közel halad el a várostól, ezáltal bekapcsolva a várost az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Ugyanakkor a Mezőkövesdi multimodális logisztikai központ kialakítása még várat magára. A közösségi közlekedés Mezőkeresztesen is fejlesztésre szorul, melyhez a ROP is támogatást kíván adni.
Összegzésként elmondható, hogy Regionális operatív program és a város IVS-ének illeszkedése meglehetősen erős, amely a programozási időszakban biztosítja, hogy a városfejlesztés céljai, pályázati formákba szerkesztve közösségi pénzügyi forrásokból is támogatást nyerhessenek, a lehető legnagyobb arányban.
5.5.2.4 Észak-Magyarországi Operatív Program, Regionális Akcióterv (2011-2013) (RAT)
Jelen munkában vizsgált regionális akcióterv 2012 szeptemberében lezárt változatát tekintjük át. Az akcióterv öt fő prioritást definiál melyek a következők: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés, környezetfejlesztés Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedés fejlesztése
A prioritásokon belül megjelenő konstrukciók minden egyes prioritás bemutatása után a mezőkeresztesi tervekhez való illeszkedés tükrében kerülnek elemzésre.
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése „ A prioritás támogatást nyújt az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Támogatásra kerül a vállalkozások által igénybe vett tanácsadás; az újonnan létrejött, és a már működő klaszterek, együttműködések. „ E prioritáshoz Mezőkeresztes szűk iparával az üzleti környezet fejlesztésével kapcsolatos pályázatokhoz kapcsolódhat.
Turisztikai potenciál erősítése „ A természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájárul a látogatószám és a vendégéjszakák növekedéséhez, a turisztikai szektor jövedelemtermelő képességének javításához, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához.” A prioritás mind a három konstrukciója feltételezi valamilyen turisztikai potenciál meglétét, ez Mezőkeresztesen főleg a Borsodi Mezőség, amely, mint turisztikai attrakció fejleszthető, szükséges lenne kereskedelmi szálláshely létrehozása, és mind a „Kis-Hortabágy” mind komplex turisztikai desztináció megerősítése is a város terveivel egybeeső projekt lenne.
Településfejlesztés, környezetfejlesztés „ A prioritás támogatja a leromlott vagy leszakadó városrészeken integrált településrehabilitációs akciók végrehajtását, továbbá a városközpontok és barnamezős területek fizikai megújítását és a városi funkciók (gazdasági, közösségi, közfunkciók) bővítését, illetve a kisvárosokban és falvak esetében helyi településfejlesztési akciók végrehajtását, és a települések környezetbiztonságának növelését.” A prioritásban kialakított konstrukció közül az első a szociális város rehabilitáció a leginkább perspektivikus konstrukció, mivel a város társadalmi problémái igen karakteresek. A funkcióbővítő város rehabilitációnak is megvan a helyi alapja, akár csak a kisebb útépítési beruházásoknak a környezeti problémák megoldására. A szociális városrehabilitáció, mint még jelentős szegregátumok nélküli település esetén szinte prevenciós célt is szolgál. Hiszen egy ilyen összetett projekt sikeres megvalósulása
esetén a város társadalmi problémái hatékonyan mérséklődhetnének, nem úgy, mintha e beavatkozásokat később, már egy sokkal rosszabb állapotú városban hajtanánk végre.
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése „ A prioritás kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást, szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények, óvodák, valamint alap- és középfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére, valamint az e-közigazgatás fejlesztésére. „ A prioritás perspektivikusabb konstrukciói az egészségügyi alapellátásra, a szociális ellátásra és az oktatás fejlesztésére vonatkoznak. Mivel Mezőkeresztes fejlesztési terveiben e pontok karakteresen kiemeltek, és a város jelentős intézmény hálózattal rendelkezik az említett területen, kimondhatjuk a megvalósuló projektekhez kapcsolódó támogatási összegek igazán hatékonyan használódnának fel.
Térségi közlekedés fejlesztése „ A jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének a javítása, ami hozzájárulhat a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez. „ E prioritáson belül az alsóbb rendű településközi összeköttetést biztosító utak fejlesztése is fontos lehet, Mezőkeresztes célkitűzéseivel a közösségi közlekedés fejlesztése, vagy a kerékpárút fejlesztés esik igazán egybe. A város buszmegállóinak a városon áthaladó helyközi út mentén történő fejlesztése, az esetleg hozzá kapcsolódó kerékpárutakkal lényegesen javítaná a város közösségi és helyi közlekedésének állapotát.
Összegzésként elmondható a város IVS-ében lefektetett fejlesztési célok szinte mindegyikéhez kacsolható a regionális akcióterv egy-egy konstrukciója, mely által a jelen munkában kijelölt fejlesztések financiális és természetesen a tartalmi oldalról is biztos a támogatottság.
5.5.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója és programja
A 2012 novemberében a megyei Közgyűlés által elfogadott koncepció igen friss. A benne található részletes, tematizált helyzetelemzést a szerzők csupán egy kétoldalas, tömör pontokba szedet tervvázlattal, programmal zárják le, melyek az Alsózsolca jelen IVS-ét tekintve nem tartalmaznak annak ellentmondó célokat.
A megyei koncepció a gazdaságot egy, a KKV szektort erősítő intenzív tudásalapú, a múlt hagyományaira és a meglévő erőforrásaira, köztük a megye bányakincseire építő dinamikus megyét irányoz elő, amelyben a megújuló energiaforrások alkalmazásának is fontos helye van. A megye lefekteti turisztikai potenciáljának erősítési szándékát, melyhez Mezőkeresztes is kapcsolódhat, de fontosabb ennél a megye közlekedési hálózatainak fejlesztése, a Mezőkövesdre tervezett logisztikai központ megépítése. A pontok közül kiemelendő még a megye városainak, társadalmi problémáinak gyors kezelésére tett elhatározás, amely Mezőkeresztesen is feltétlen üdvözlendő, hiszen itt az országos átlagot meghaladó a romák aránya. További pontokban, mint a hulladékgazdálkodás, vagy aMezőkeresztest nem érintő elővárosi közlekedés-fejlesztések, a várossal és saját fejlesztési céljaival való kapcsolata kevéssé lényeges, de nem mond ellent Mezőkeresztes céljainak. A város IVS-ében megfogalmazott és a megyei programban megfogalmazottak között valódi összhang van.
5.5.2.6 A Mezőkövesdi Kistérség Többcélú Társulása Fejlesztési Koncepciója és programja
A Társulás honlapján nem található, csupán cselekvési terv melyben 2007-en a következő helyi projektek lettek felsorolva, és más nem:
Ssz Projekt címe
1.
Orvosi rendelő felújítása
Projekt előkészítettsége
OP, Kezdet Pályázat Költségvetés pályázati készült benyújtásának (MFt) forrás (I/N) éve megnevezése
Akadálymentesítés terveztetése és a tervek engedélyezése folyamatban. Ellátáshoz szükséges 10 felszerelések, berendezések az ÁNTSZ és szakmai előírásoknak, szükségleteknek megfelelően
ÉMOP
N
2007.
felmérve. Építése folyamatban Ellátáshoz szükséges felszerelések, Gyermekorvosi 2. rendelő megépítése berendezések az ÁNTSZ és szakmai előírásoknak, szükségleteknek megfelelően felmérve. A kistérségi megvalósíthatósági Belterületi tanulmány 3. vízelvezető rendszer részeként kezelve a kiépítése pályázati lehetőségekre elő kell készíteni. Pályázati feltételek Közintézmények 4. megteremtése akadálymentesítése folyamatban Terveztetés 5. Utak, járdák építése előkészítés alatt. Felújítási igények Polgármesteri Hivatal felmérve, tervezői 6. épületének felújítása, költségvetés korszerűsítése elkészítve Napközi otthonos Felújítási igények konyha belső felmérve, árajánlat 7. felújítása, és költségvetés korszerűsítése megkérve Művelődési ház igények felmérve, berendezése, árajánlatok, eszközök beszerzése, 8. költségvetések mikrotérségi bekérése szabadidő központ folyamatban létesítése, építése. Közterületek díszburkolattal Terveztetés 9. történő ellátása, utcai előkészítés alatt. bútorok, tájékoztató táblák beszerzése A teljes belterületi települési úthálózat Szennyvízberuházás 10. helyreállítása. befejezése Felújítási igény felmérés alatt
50
ÉMOP
N
2007.
Még nincs
KEOP
I
2008
14
TÁMOP
N
2007-2008
Még nincs
TEUT
N
2008
26
ÉMOP
N
2007
10
CÉDE
N
2007
12
CÉDE
ill.100
ÚMVT
N
40
ÉMOP
N
2007
Még nincs
KEOP
N
2008
2007
2008
Integrált mikrotérségi Terveztetés 11. szolgáltató központ előkészítés alatt. építése Kolozsvári utcára jogerős építési tervek készen Tehermentesítő vannak. Árpád és 12. belterületi utak Virág utcát építése összekötő elkerülő út terveztetése előkészítés alatt. Mezőkeresztest, Szentistvánt Terv készen van. 13. összekötő 3304-es Már 2005-ben is be számú országos közút volt adva ROP-ra. felújítása Mezőnyárádot, Mezőkeresztest, Mezőnagymihályt, Gelejt Mezőcsátot (3Terveztetés és 14. as főutat és M3-as előkészítés alatt. autópályát) összekötő 3305-ös számú országos közút felújítása Mezőkeresztest, Csincsét, Vattát (3-as főutat és M3-as Terveztetés és 15. autópályát) összekötő előkészítés alatt. 3306-os számú országos közút felújítása Iparterületek kialakítása és Terveztetés és 16. infrastrukturális előkészítés alatt. fejlesztése (munkahelyteremtés) Mezőgazdasági utak Terveztetés és 17. aszfaltozása előkészítés alatt. Szabadidőpark (Népkert) és a Tanulmányterv 18. Települési Sportpálya előkészítés alatt fejlesztése, felújítása Inkubátorház Terveztetés és 19. kialakítása, építése előkészítés alatt. Terület kijelölés 20. Új piactér kialakítása egyeztetés alatt. Tanulmány terv
100
ÚMVT
N
2008
18
ÉMOP
N
2007 Kolozsvári utcára vonatkozóan
150
ÉMOP
N
2007
420
ÉMOP
N
2008
285
ÉMOP
N
2008
Még nincs
ÉMOP
N
2007-2008
100
ÚMVT
N
2007
Még nincs
ÉMOP
N
2008
100
ÉMOP
N
2008
20
ÚMVT
N
2008
készíttetés folyamatban
5.6.
A stratégia főbb belső összefüggései
A városrész-fejlesztési célok egymással és városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek, és indokolt mértékben bővülnek. Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések – alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez – következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit. A közterületek,közösségi célú fejlesztések nem csupán a központi, vagy egy peremterület jobbítását célozzák, hanem kiterjednek a más alapfunkciójú területekre is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltés új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneit. A közterület-fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit. A közterület-fejlesztések jól kapcsolódnak a városi gazdaságfejlesztési, vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremt a tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét. Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrátérintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések. A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitásánakelmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minőségében megcélzott szintű, más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent. A város arculatának a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat, úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott akcióterületi tervek egymással olyan összefüggő rendszert alkotnak, melyek lefedik a teljes település fejlesztésére irányuló stratégiai gondolkodást. Az egyes lehatárolt területek fejlesztési és/vagy probléma gócponthoz kötődnek, ahol azok az általános, jövőbemutató, a település jövőképét megalapozó akciók valósíthatók meg, amelyek a teljes település jövőbeni működését és fejlődését vihetik a stratégiában megkívánt irányba. A stratégiai célok azonosítása során olyan város jövőbeli képe bontakozik ki, amely egyértelműen ki kívánja használni kedvező adottságait, potenciális lehetőségeit, el kívánja mélyíteni, és intézményes formába kívánja terelni azokat a – sok esetben spontán – folyamatokat, amelyek a várost jellemzik. A meghatározott célok a városfejlesztés tanulságai alapján humanizálni kívánja a város működését és rendszereit. A sajátos helyi identitás erősítésével, az életminőség javításával, és az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekkel, a gazdaságfejlesztés menedzselésével elsősorban a magas hozzáadott értékteremtés komplex megvalósítását kívánja szolgálni. A minőségi szolgáltatások kialakulása nemcsak a szűk városi lakókörnyezetben, hanem a térség egyes területeihez is kapcsolódva tölt be domináns szerepet. Az egyes részcélok (az infrastruktúrafejlesztések, a differenciált gazdaságfejlesztés és az itt élők életminőségének javítása) külön-külön és együttesen is a minőség emelését szolgálja a teljes városi tér összefüggésében.
A kitűzött célok kölcsönösen egymásra épülnek, kiegészítik, erősítik egymást. A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítvejárulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészek célrendszere – melyben részletesen elemzésre kerültek a közlekedés, a közszolgáltatások, a közellátás, az idegenforgalom, a foglalkoztatás és az oktatás, továbbá az egészségügy és az anti-szegregáció programja – szorosan egymásra épül, egymást – tekintettel a település méretére – kiegészítik. A foglalkoztatás és a vállalkozások igényei alapján fejlődik az oktatás. A közlekedési feltételek, városképi és funkcionális fejlődések hatással vannak a vállalkozói szolgáltatói kör fejlődésére és viszont, valamint hatással van a meginduló idegenforgalomra. Mint látható, a közellátás, valamint az idegenforgalom, továbbá a közlekedés egymást kiegészítő célok. Az anti-szegregációs célok, az oktatás és a helyi foglalkoztatási célok szintén egymással koherensek. A stratégia sikerét jelezné, ha az elkövetkező években egyre erősödő egyedi városi identitással rendelkező azt környezete felé sugárzó, múltjával tisztában levő, változó jelenét irányító, sikeres jövőjében hívő Mezőkeresztesről születhetne újabb tanulmány.
5.7.
A stratégia megvalósíthatósága
A kialakított városfejlesztési stratégia megvalósításában több, belső és külső összefüggést kell elemezni, gazdasági, intézményi és egyéb hátteret kell vizsgálni.
A város bevételeinek nem hangsúlyos része a helyi bevételek rendszere, működése a normatív, és azt kiegészítő állami finanszírozási formákon alapszik A város működési kiadásainak aránya a teljes kiadásaihoz képest növekvő tendenciát mutat. Ez a tény az állami támogatások folyamatos reálérték-csökkenésével arányosan nő. Ez a folyamat prognosztizálja a tervezett fejlesztések, beavatkozások finanszírozási szükségleteinek esetleges forráshiányát. Az önkormányzat évek óta tartalék forrásaiból folyamatosan fejleszti intézményeit és közterületeit. Ezen fejlesztési ütem felgyorsításához a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez nélkülözhetetlen a külső források intenzívebb bevonása. A külső források vizsgálatában két tényező vehető figyelembe. Egyrészt pályázati források, mely a 2007-2013 majd a 2014-2020 közötti időszakban kiemelten nagy hangsúlyt kapnak, ezért a lehetőségek hatékony kiaknázáshoz célszerű a külső források igénybevételére az önkormányzatnak javasolt önálló terv előkészítése. Ehhez kapcsolódóan forrásokat kell rendelni, nem csak a forrás előkészítésre, de az azok elérését célzó tervezési feladatokra is, melyből levezetve a megfelelő előzetes költségkalkulációk biztosíthatók. Fel kell készülni arra, hogy a külső (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos rendelkezésre állására mellett, a városnak jó viszonyt kell kialakítania a jelenlévő és a leendő potenciális partnerekkel, amellyel a források helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást érhetik el. Segíteni és ösztönözni kell a vállalkozói szektor fejlesztéseit, melyek fejlődése szintén egyik kulcsa a stratégiában megfogalmazott célok elérésének. E stratégia megszületésekor az önkormányzati rendszer szabadságfokának szűkítése ment végbe, mely a források felhasználhatóságát megszabja, szűkíti (pl.: feladat finanszírozás). A gazdasági világválságot követő elhúzódó recesszió, növekedésbe fordulása egyelőre várat magára. A városok adóság rendezési programjának városfejlesztési kihatásai egyelőre bizonytalanok. Ugyanakkor a stratégia elkészítésénél a város vezetése a széles közvélemény reakcióira reagálva olyan terv elkészítésére törekedett, amely a realitások talaján marad. A fejlesztések időbeli ütemezésével, hosszabb időtávon való megvalósításával számol, és biztosítottnak látja a város irányítását végző apparátus részéről a kellő szakértelem meglétét, amely a stratégia végig viteléhez, egy jobb város felépítéséhez szükséges
5.7.1. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai
A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek. A városi funkcióval jelenleg nem megfelelő szinten rendelkező középső városrész funkcióval való ellátását, fejlesztését pedig úgy irányozza elő a stratégia, hogy az a szomszédos városrészek fejlődését is elősegítse.
Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések – alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez – következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit. A közterületek közösségi célú fejlesztése nem csupán egy központi terület jobbítását célozza, hanem kiterjed a más alapfunkciójú területekre is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltés új, az egész városra kiterjedő helyszíneit. A közterület-fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, beleértve a kistérségen belüli, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi, tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit. A közterület fejlesztések jól kapcsolódnak a városi gazdaságfejlesztési, vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremt a tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét. Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrátérintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések. A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitáselmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatot, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent. A város arculatának, a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.
5.7.2.
A stratégia megvalósításának főbb kockázatai
A kockázati tényezők azonosításának célja az Integrált Városfejlesztési Stratégia célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok beazonosítása. A beazonosított negatív kockázatokkal szemben a következő stratégiát alkalmazzuk:
Elkerülés Áthárítás Csökkentés
A pozitív események bekövetkezésének valószínűségét növelni kell.
Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása kapcsán az alábbi kockázatok foglalhatók össze. Szeretnénk megjegyezni, hogy a kockázatok azonosítása, elemzése, kezelése egy iteratív folyamat, teljes életciklusban jelen van, résztvevői, az érintett kör változhat. Eszközei: Ötletroham, Delphi módszer, interjú, ok-okozati elemzés, SWOT analízis.
1. Általános kockázat beruházási típusú fejlesztéseknél, a beruházási költségek pontatlan megítélése, illetve a közbeszerzések és a kivitelezés elhúzódása, amely az EU támogatás esetén a vonatkozó n+3 éves szabály tekintetében jelentős kockázati tényező. A kockázat elkerülése a mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű projektmenedzseléssel csökkenthető. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
kicsi közepes
2. Kiemelt kockázat a partnerek hozzáállása a fejlesztési beruházások megvalósítása során. Gazdasági tevékenység folytatása lévén, a piaci viszonyok örökös kockázati tényezőt jelentenek a vállalkozásoknak, így részben kiszámíthatatlan a hosszú távú együttműködés mikéntje. A kölcsönös előnyök ismeretében azonban mindkét fél a kockázat minimalizálására törekszik, megfelelő üzleti alapokra helyezett kapcsolatban. Ez a konzorciumi megállapodásban is megjelenik. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
kicsi közepes
3. Egyes projektek kapcsán a végrehajtást hátráltathatja az ingatlanon belüli tulajdonosi érdekek különbözősége. Ezt kiküszöbölendő, az önkormányzat már előzetesen tett intézkedéseket a magántulajdonosokkal, adás-vétel, illetve kisajátítás A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
kicsi nagy
4. A fejlesztések megvalósulása komplex ingatlanfejlesztési beavatkozásokat (telekrendezés, bontás) igényelnek. Ez műszaki eredetű problémák kockázatát rejti,
amelyek megoldása a tervezettnél több időt vesz igénybe, vagy költségnövelő hatású lehet. Ennek a kockázatnak a kezelése előzetes szakági (földtani, statikai) felmérésekkel történhet, amely az engedélyes és kiviteli tervek során megoldást nyer. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
kicsi közepes
5. A fejlesztések megvalósítása szempontjából kiemelt jelentőségű a közbeszerzések során a megfelelő kivitelezők határidőn belüli kiválasztása. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
6. Jogszabály-változásból eredő kockázatok. Jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Hatásukat a törvényváltozások folyamatos figyelemmel-kisérésével lehet csökkenteni. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
7. Adminisztrációból eredő kockázatok. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekteket szigorú előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani. Az átláthatóság, nyomon követhetőség az egyik legfontosabb alapelv. Az adatok feldolgozására, védelmére, a dokumentumok kezelésére iratkezelési szabályzatot kell készíteni, ezzel csökkentjük az adminisztrációs hibából eredő kockázatot. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
8. Erőforrásbecslés, finanszírozási, cash-flow kockázat. A csökkenő saját forrás a finanszírozást, a Cash-flow-t negatívan érinti. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása során az önkormányzatnak a saját forrásai mellett folyamatosan keresnie kell az egyéb finanszírozási lehetőséget (Európa uniós és hazai támogatás, külső partner bevonása, hitelek stb.) ezzel megosztja a kockázatot. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
9. A kivitelezés minőségéből eredő kockázat. A fejlesztés lebonyolítása során nagy tapasztalattal rendelkező műszaki ellenőr foglalkoztatásával tudja csökkenti az esemény kockázatát. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
10. Vállalkozók kockázat vállalási hajlandósága. Fontos a helyi vállalkozók megnyerése, mert ez tovább erősíti lakosság Alsózsolcához való kötődését. A régi és új helyi vállalkozóknak segítséget kell nyújtani a fenntartható működésben. Ahhoz, hogy a helyi vállalkozások mellett megjelenjenek a tőkeerős befektetők is, az önkormányzatnak olyan környezetet kell biztosítani, ahol jól érzik magukat. Helyi adókedvezmények, megfelelő képzettségű helyi szakemberek, jó infrastruktúrai ellátottság biztosítása. Az új ipar, szolgáltatás megjelenése emelheti a helyi adóbevételeket, ami pozitív hatással van a további fejlesztésekre. Vállalkozói kedv erősödése (pozitív hatás) A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
közepes nagy
Vállalkozói kedv csökkenése (negatív hatás) A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
11. Szabálytalanság elkövetéséből származó kockázatok. Jól szabályozott monitoring rendszert kell működtetni, hogy időben észleljük a hibákat és a megfelelő vizsgálat lefolytatása után ki tudjuk javítani azokat. A szabálytalansági eljárás megindítása negatívan befolyásolja az egész integrált városfejlesztési startégia megvalósíthatóságát, finanszírozhatóságát.A szabályok betartásáért felelős szakemberek folyamatos képzésével csökkenthető a kockázat. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
12. 12. A lakosság érdektelensége. A projekt általános, hosszú távú célja a lakosság életkörülményeinek javítása. Olyan közérdekű fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek összhangban vannak a lakosság igényével. Városmarketing, disszemináció során olyan kommunikációs stratégiai terv készítése, amely megvalósítása kiváltja a lakosság és célcsoport pozitív érzéseit, növeli az identitást. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
13. 13. Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat. Az elemi kár bekövetkezés hatásának csökkentése érdekében a kockázatot a biztosítóra ruházzuk át. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
14. Támogatási szabályok és a támogatás intenzitásának változása 2013-ban megváltozik az Európai Unió támogatási rendszere, új célokat és elvárásokat fogalmaz meg. A jogszabályváltozások előzetes egyeztetésével, eredményeinek folyamatos figyelésével lehet a hatásait csökkenteni. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
nagy
Hatása a projekt céljaira
nagy
15. Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
nagy
Hatása a projekt céljaira
nagy
16. 16. A gazdaság visszaesése negatívan érinti az egész város régió gazdaságát, társadalmát. Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása. Csökken a saját forrásra elkülöníthető összeg, nő a feladat ellátási kötelezettsége. Folyamatosan keresni kell a forráspótlás lehetőségeit, például kötvény vagy részvény kibocsájtással. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
17. Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra. A gazdaság negatív hatásainak következtében előfordulhat, hogy likviditási gondjaik keletkeznek. Az önkormányzat segítséget nyújthat a fejlesztés sikeres megvalósítása érdekében, kedvezményes hitel lehetőségeket vehet igénybe. Amennyiben nem tudja folytatni részvételét a projektben, az uniós szabályoknak megfelelően kell eljárni a visszafizetés elkerülése érdekében. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
táblázat: Kockázatok azonosítása 1.
Kockázat megnevezése
Valószínűség (1-7)
Általános megvalósítás 2
A partnerek hozzájárulása a 2 fejlesztési beruházások
Projekt/ Hatás (1-7)
4
4
A kockázat kezelésének módja
tevékenység, amire a kockázat vonatkozik
A kockázat elkerülése a mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű Teljes projekt projektmenedzseléssel csökkenthető.
Az önkormányzat átvállalja Gazdasági a beruházási értéket, az szolgáltatások üzemeltetésbe új partnert fejlesztése
megvalósításához Ingatlanviszonyok rendezetlensége
3
5
Előkészítettség
2
3
Közbeszerzés
3
6
von be Kisajátítási eljárás keretébeni ingatlanszerzés Megfelelő tervezői és kivitelezői kör kiválasztása Gondos, körültekintő közbeszerzési tanácsadó kiválasztása
jogszabályok és egyéb 3 szabályok változása
6
A jogszabályoknak megfelelően változtatni a projekt tervet
Adminisztrációból eredő kockázatok
2
6
iratkezelési szabályzat
Erőforrásbecslés, Finanszírozás, Cash Flow kockázat
2
6
likvid forrás bevonása
kivitelezésekből származó kockázat
2
6
vállalkozók kockázat 3 vállalási hajlandósága
4
Szabálytalanság kezelése
2
7
A lakosság érdektelensége
3
7
Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat
2
6
klímaváltozás
2
2
Támogatások és 3 intenzitásuk változása
6
Fejlesztendő közterületek Egész projekt közbeszerzések az egész fejlesztés és utókövetés alatt törvényesség, elszámolások Adminisztráció, projekt előre haladási jelentés Erőforrás menedzsment
megfelelő műszaki ellenőr alkalmazása, aki Műszaki kivitelező folyamatosan figyelemmel kíséri a minőségi munkát. A fejlesztés egész kedvező befektetési ideje alatti partner környezet kapcsolat az egész projekt monitoring rendszer végrehajtás idején, alkalmazása (hibaészlelése, utókövetési vizsgálat lefolytatása, hiba szakaszban is az javítása, jelentés, készítés) előírások betartása, felelősség disszemináció során kommunikációs stratégiai terv készítése a pozitív Partnerség az egész érzések, identitás növelése, fejlesztés és a lakosság folyamatos fenntartás alatt tájékoztatása, civil szervezetek Biztosítás,a Biztosítások kötése, projekt fejlesztés egész ideje terv alatt megújuló Környezet energiahasznosítás A támogathatóság, folyamatos befektető barát finanszírozhatóság környezet biztosítása. az egész fejlesztés ideje alatt
Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat
5
6
befektetés ösztönzés, önkormányzati belső forrásokkal a kieső finanszírozási hiány biztosítása
Gazdasági környezet az egész fejlesztés ideje alatt
táblázat: Kockázatok azonosítása 2. Bekövetkezés valószínűsége
Bekövetkezés hatása a stratégiai célra
közepes kicsi
nagy
– Járási vállalkozások kicsi
közepes
– Klímaváltozás
– versenyképességének emelkedése – Ingatlanviszonyok – A partnerek rendezetlensége, hozzájárulása a fejlesztési – jogszabályok és beruházások egyéb szabályok megvalósításához, változása, – Támogatások és intenzitásuk csökkenése Közbeszerzés – A beruházási – költségek pontatlansága
nagy
– Gazdasági válság okozta struktúra változás
– Elöregedő társadalom
– Pályázati források elapadása
– Nemzetközi és országos gazdasági – Jogszabályok és hatásokból eredő egyéb szabályok kockázat – Tulajdonosi változása (pl. ÁFA) érdekek – Támogatási különbözősége – A lakosság szabályok és a támogatás érdektelensége intenzitásának változása –
Előkészítettség
– Szabálytalanságok kezelése
– Vállalkozói kedv változása
– Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása
– Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat – Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra – Vállalkozói kedv csökkenése
– A lakosság érdektelenség
– Gazdasági visszaesés hatása az egyházak működésére
– kivitelezésekből származó kockázat
6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI
6.1.
A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek
A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik, egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek.
Mezőkeresztes esetében kiemelt fontosságú a nagyrészt nem beruházási jellegű önkormányzati fejlesztésekből (kivéve infrastruktúrafejlesztés) álló anti-szegregációs program. Ennek részletes kifejtése az Anti-szegregációs terv fejezetben történik.
Szintén kiemelt jelentőségű – közvetve a fő cél – a foglalkoztatási szint javítása érdekében a humán erőforrás fejlesztés, ehhez kapcsolódóan nem beruházási jellegű fejlesztések történnek:
PROGRAMOK Általános iskolai végzetséggel nem rendelkezők számára program az iskola felnőttként való befejezéséhez. Szakképesítéssel nem rendelkezők piacképes szakmához juttatása. A fiatalok általános és középiskolai lemorzsolódásának megakadályozása mentor programok segítségével. Érettségizetteknek segítség a felsőfokú végzetség megszerzéséhez.
A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án kiadott Második, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyve funkcióbővítő és városrehabilitációs programok esetében a következő eszközök használatát javasolja:
Városmarketing Tervalku Nem pénzügyi ösztönző rendszerek Adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében.
Mezőkeresztes önkormányzatának még nincs ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan használja és tovább kívánja fejleszteni. Az Önkormányzat fentieken kívüli, kiemelt, nem beruházási jellegű tevékenységei:
Városmarketing Mezőkeresztes térsége az utóbbi évtizedekben igen negatív színben jelent meg az ország köztudatában. Az ipari szerkezetváltás okozta visszaesés, és a roma kisebbség felülreprezentáltsága igen taszítólag hat az ország többi részén élő magánszemélyekre és befektetőkre.
Pedig a valóságban az ipar már újra a fejlődés fázisában van, a környezet állapota folyamatosan javul, a térség települései élhetőek. Így a városnak és a térségnek törekednie kell arra, hogy mint a befektetések régi új színtere épüljön be a köztudatba. Az előzőekhez kapcsolódóan szükséges lenne a város honlapjának fejlesztésére. A város honlapja nem elég vonzó, informatív, a város nem jelenik meg szisztematikusan az országos, regionális elektronikus és írott médiában. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú.
Tervalku Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § (1). értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal – az érdekeinek megfelelően – a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt. Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel, több parkoló kapacitás építése és a város rendelkezésére bocsátása stb.). Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból vagy más, nem anyagi jellegű támogatást nyújthat a magánfejlesztőnek, ha az részben vagy egészben átvállalja a fejlesztés előfeltételeinek megteremtésével illetve esetleges következményeinek kezelésével kapcsolatos önkormányzati terheket (pl. szabályozási terv készítése, úthálózat fejlesztés), vagy ha a beruházás városi közcélokat (is) szolgál (pl. városképi szempontok érvényesülése). A tervalku tárgya lehet: – a helyi építési szabályzat adott fejlesztési területre vonatkozó kismértékű módosítása (pl. a telek beépítési százaléka korlátozott mértékben megemelhető, az építménymagasság – ha a környezet és a városkép megengedi – kismértékben megnövelhető stb.), –
ingatlancsere az önkormányzat tulajdonában lévő más ingatlannal,
– kedvezményes bérleti szerződés biztosítása bizonyos önkormányzati ingatlanok esetében, – a megvalósuló ingatlan használatát elősegítő önkormányzati szolgáltatás-ellátási megállapodások vagy kapcsolódó önkormányzati fejlesztések, –
önkormányzati garancia nyújtása fejlesztési támogatás vagy hitel igénybevételéhez,
–
egyéb, a fejlesztés érdekében indokolt nem pénzügyi támogatási forma.
Nem pénzügyi ösztönző rendszerek
E terület a társadalom túlzott atomizáltsága és anyagiassága miatt nagyon nehéz. Az egykori összetartó közösségek mára elemeikre estek szét, az összhang a családokon belül is egyre gyengül. Ezekkel szemben hathatnak a közösségépítő kezdeményezések, kertbarát körök, civil csoportok, melyek, mint Mezőkeresztesen a nővérek „menedékháza”, megteremthetik a falu élő közösségét. Sajnos az emberek a jelen gazdasági helyzetben igen nehezen mozgósíthatók ilyen irányban, csak a pénz maradt minden érték mérője vidéken is.
A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve tovább gondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket.
Adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében
Mezőkeresztes helyzete rendhagyó ebből a szempontból, hiszen egy igen nagy és tőkeerős takarékszövetkezet központjának ad otthon. De a szövetkezet csak a gazdálkodási egyensúlyát megőrizve nyújthat pénzügyi segítséget a városnak, vagy bármely hozzá kötődő személynek, gazdasági társaságnak. A város adópolitikai mozgástere igen szűk, bevételeiről rövid időre sem mondhat le a későbbi vélhető haszon érdekében. Ilyen módon való lényeges előre lépésre már láttunk példát hazánkban, de Mezőkeresztesnek a környezete, és adottságai koránt sem indokolják, hogy csupán a város helyi adóinak mérséklésével érezhető változás jöhetne létre a helyi gazdaságban.
6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások
Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát: a stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, míg az operatív menedzsment az eredményekért (mind a közvetlen, „outputok”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. A stratégiai és operatív menedzsment feladatainak tiszta szétválasztása alapvető fontosságú a felelősségek egyértelműsítése érdekében.
Operatív menedzsment
Az operatív menedzselést végző szervezeti egység adatokat szolgáltat az általa elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatosan, de az ebből levonandó, a stratégiát érintő következtetésekben, döntésekben csak tanácsadó és véleményező szerepe van. Az operatív menedzsment céljainak meghatározása és eredményeinek értékelése a stratégiai menedzsment feladatok körébe tartozik.
A városi önkormányzatok rendelkeznek olyan, a helyi viszonyokkal tökéletesen tisztában lévő, nem ritkán több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, akik az operatív irányítás hatékony megvalósítói lehetnek. Munkájukat pedig a hivatal teljes apparátusa kell, hogy segítse, az effektív fejlesztői, építői munka zökkenőmentessége érdekében.
Stratégiai menedzsment A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől, tehát a feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újszerűen szoros együttműködését igénylik. Az együttműködés a hivatal szervezetében intézményesítésre kerül, stratégiai munkacsoport felállításával az érdekelt szakmai szervezeti egységek részvételével, és erős adminisztratív koordinációs jogosultsággal kerül felruházásra a városfejlesztési és vagyongazdálkodási egység.
A stratégiai menedzsment fő tevékenységei:
Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése. A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése. A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.
Mezőkeresztes önkormányzati személyi állománya nem teszi azt lehetővé, hogy külön, csak városfejlesztés feladataival foglalkozó csoport jöjjön létre. A menedzsment feladatokat szinte valamennyi dolgozó, és minden osztály munkájába be kell építeni, így téve hatékonnyá és megvalósíthatóvá azt. Ugyanakkor az elkövetkező években a támogatási környezet változásaira reagálva, a hatékonyságot növelendő megtörténhet, mint ez a múltban is lezajlott, helyi illetve térségi fejlesztési csoport felalítása, speciális feladatkörrel. Az előzékben leírt általános és idealizált elképzelés, jelentősebb méretű településeknél valósulhat meg a leírt formában. Mezőkeresztesen, de még a 15-20 ezres városokban is külön pályázati ügyekkel foglalkozó csoportot, jól elkülönített feladatokkal fenntartani nem lehetséges, főleg financiális okokból. A város napi irányítása során minden projekt majdnem minden fázisában a város vezetésének szinte valamennyi szereplője aktívan részt vesz. A pályázati rendszer szigorú szabályrendszerét külső szakértői csoportok bevonásával tudják teljesíteni, akik megadják a kellő speciális szakmai ismereteket a projektek összefüggő rendszerének sikeréhez. A külső segítők megfelelő bevonásával a város mindenképpen megfelel minden szervezeti feltételnek, a város vezetőinek elkötelezettsége a város kiegyensúlyozott fejlődése iránt, véd az estleges hibáktól, a kidolgozott stratégia eltorzulásától a város érdekeivel szemben.
6.3.
Településközi koordináció mechanizmusai
Mezőkeresztes város sorsa igen erősen függ a környező térséget meghatározó Mezőkövesd, és a járási megyei szervek attitűdjétől.
A város lakosságszámához képest jelentős gazdasági potenciálja, és a járási alközpont státusza feljogosítja és kötelezi is egyben a város vezetőit a térségi döntéshozatalban való érdemi részvételre, hatékony érdekvédelemre. A város sikere egyben a Mezőkövesdi Járás sikere is így, a fejlesztési döntéssekkor Mezőkeresztes érdekeinek is meg kell jelennie. A város fejlődése pedig a környező kisebb településekre (Mezőnyárád, Vatta, Csincse, Sály, Borsodgeszt) pozitív kihatással lesz, mint ahogy erre már több példa is van (pl: oktatási együtt működés.). Sajnos Mezőkeresztes jelenlegi státusza csak korlátozott településközi koordinációs szerepre predesztinálja, de ezt a státuszt az adódó lehetőségek és kényszerek rendszerében szerencsésen bővítheti. E szerepkör a gazdaságban közvetlenül a piacgazdasági és közösségi jogszabályok mentén erősen korlátozott, ugyanakkor a társadalmi-közigazgatási együttműködés egy jobb állapotú térséget teremt, mely a gazdaságra is pozitívan hat vissza. A jelenleg nagyléptékű átalakítás alatt lévő közszféra rendszere a központosítás felé mozdul el. Remélhetően az új jogszabályi környezet nem teszi lehetetlenné a korábbi években kialakult összefonódások továbbélését. Mezőkeresztestől, mint ifjú várostól nem várható el a szomszédos Mezőkövesdhez hasonló szerepkör, de a környező települések segítése a fölös erőforrásainak megosztásával elvárható társadalmi szerepvállalás. A város továbbra is nyitott és kezdeményező attitűddel kíván fellépni a mikro régiójában, a saját és a környező települések javára.
6.4.
Ingatlangazdálkodási koncepció
A város gazdasági programjának összeállításakor figyelembe vették a vagyongazdálkodás legfontosabb feltételeként, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott és részletezett helyi feladatokat hosszútávon biztosítani tudja a város, ezért az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet. Ezen célkitűzés teljesülésére a gazdasági program egészét átfogó időszak alatt törekszik az önkormányzat. Az értékesíteni kívánt önkormányzati ingatlanok (túlnyomórészt építési telkek) mellett törekszik a vagyon gyarapítására olyan ingatlanfejlesztéssel, amelyek a feladatellátást, illetve a gazdálkodás színvonalát növelik. Az európai források felhasználásának az önkormányzatoknál rendszerint feltétele a fejlesztésekben résztvevő ingatlanok önkormányzati tulajdona, vagy kötődése. Így a fejlesztések az önkormányzatok vagyon gyarapodásához járul hozzá, mely eredmények hosszú távon szolgálják az adott település lakóit. A város az önkormányzati rendszer létrejöttét követően született törvények szerint gazdálkodik vagyonával. A város mérete és története az ingatlan gazdálkodási lehetőségeket szűkre szabja. A forgalomképtelen vagyontárgyain kívül, a közintézmények ingatlanjait sem kívánja értékesíteni az önkormányzat, sőt következetesen bővíti és fejleszti azokat a város mindenkori vezetése.
A város szabályozási tervében is törekszik a megfelelő kialakítású építési telkek meghatározására, melyek következetes fektetésével a város jövedelemhez juthat, és a város gyarapodásán keresztül megjelenését is javíthatja. Az ipari terület kijelölésénél a környezetvédelmi szempontok mellett a telkek adott, betelepíteni kívánt iparág szükségleteit kell koncentráltan figyelembe venni. A jelenlegi demográfiai helyzetben az új építési telkek, bár több százas számban álnak potenciálisan rendelkezésre, a közeljövőben csak korlátozott számban kerülhetnek értékesítésre. Az új ipari területeket a leírtak szerint a várostól D-re, az autópálya mentén, a lakó övezettől kellő távolságban, ugyanakkor kedvező logisztikai helyszínen jelölték ki. A városnak igen korlátozott számú, 4 önkormányzati lakás van a tulajdonában, ugyanakkor egy szociális városrehabilitációs program esetén is fontos a megfelelő számú és elhelyezkedésű önkormányzati tulajdonú ingatlan. Bizonyos időszakokban, az elmúlt évtizedekben, a települések jelentős mennyiségű ingatlanvagyontól szabadultak meg rövidlátó módon, napjainkban e tendencia megfordult. A települések jó gazdái kívánnak lenni ingatlanvagyonuknak, növelni kívánják azok értékét közösségi pályázati forrásokból is. Kidolgozott ingatlanstratégiát Mezőkeresztes méretű településeknél nem indokolt kötelezően elvárni. Várhatóan közeljövőben nem állhat elő olyan helyzet, hogy az önkormányzatok újra tömegesen válnak meg ingatlanvagyonuktól, így a város IVS-ének sikeréhez szükséges önkormányzati tulajdonú ingatlantömeg rendelkezésre fog állni.
6.5.
Partnerség
Az IVS alapját képező stratégiai anyagok széleskörű partnerségi egyeztetésen mentek keresztül, amelyeket az Önkormányzati Bizottságok részletesen tárgyaltak és elfogadtak. A város relatív kis mérete, és a város vezetésének nyitottsága, képviselői munkájukon kívüli helyi tevékenységeik alkalmat adnak a város közvéleményével való intenzív kommunikációra. A város lakói előtt minden nap nyitva áll az Önkormányzat épülete, kezdeményezéseikkel, problémáikkal fordulhatnak a választott vezetőik, és köztisztviselőik felé. A lakosság az önkormányzat által kiadott újság és az elektronikus médián keresztül is részletes tájékoztatást kap a város vezetőinek szándékairól, munkájáról, eredményeiről.
E tanulmány elkészítését is széleskörű adatgyűjtés előzte meg a város valamennyi intézményében, a lakosság különböző csoportjait pedig kérdőíves felmérés keretében vizsgáltuk. A város vezetőivel lehetőség volt mélyinterjúk elkészítésére is. A város lapjában ma is részletesen kerülnek bemutatásra a város fejlesztései. A EU támogatással megvalósuló projektek a támogatás feltételéül szabott tájékoztatás, és nyilvánossági követelmények következetesen megvalósulnak. A város médiáiban egy projekt előkészítő fázisától az utóéletéig rendszeresen történik híradás, a jelentősebb szerződéskötéseket, és átadásokat rendszerint sajtótájékoztató is követi.
Negatív tapasztalat, hogy az egyes társadalmi, és gazdasági érdekcsoportok lobbi tevékenységük során saját érdekeik mentén kívánják torzítani a stratégia célkitűzéseit. Miközben a város a legszélesebb lakossági támogatást kívánja elérni a stratégia teljes megvalósulási időszakában is, ahogy ez a megalkotása során létrejött. A város önkormányzatával kvázi egyenlő partnerként a város termelőszövetkezetéből alakult Kft, egy két helyi cég tud megjelenni. Sajnos egyéb helyi civil szervezetek, az egyházaktól eltekintve csak, mint kiegészítő partner kapcsolódhat az önkormányzathoz. A tervezett projektek legtöbbje csak megfelelő helyi és térségi beágyazottság mellett elképzelhető, legyen az egy oktatási program, melyhez gyakorlati helyszínekre van szükség a helyi iparban, vagy egy olyan közműfejlesztés melyhez a lakossági önrész is elvárt. A város jelenlegi társadalmi rendszere és a környező településekkel ápolt kitűnő kapcsolata alkalmassá teszik Mezőkeresztest a városba érkező támogatások maximális felhasználására, a lehető legszélesebb partnerség mellett.
7. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével követi nyomon az Önkormányzat, Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendszeres beszámolók keretében kap tájékoztatást az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításáról. A beszámolók összeállítása és a stratégiai célok megvalósulásának nyomon követése a város Önkormányzatának, valamennyi dolgozójának szakterületét, feladatkörét érintő tevékeny hozzájárulásával történik. A Képviselő-testület mellett a városfejlesztési projektek megvalósulásáról rendszeres tájékoztatásban részesül a lakosság, valamint tájékoztatást kapnak a település vállalkozói és civil szervezetei is.
A beszámoló kiterjed:
a stratégia tematikus céljainak megvalósítása során végrehajtott projektek bemutatására, az elért eredmények vizsgálatára az ezek megvalósítása során bevont pénzeszközök mértékére, összetételére, a várható megtérülésükre az eredményesség mérésére szolgáló indikátorrendszer ismertetésére a projekt megvalósulása során figyelembe vett esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokra a partnerség aktuális helyzetére az egyes településrészeken, akcióterületeken elért eredményekre (az előrehaladottság területi szempontú vizsgálata) az egyes tematikus célok elérésének előrehaladottságára (az előrehaladottság tematikus szempontú vizsgálata) az IVS legutóbbi módosítása óta végbement vagy korábban előre nem látott ingatlanpiaci és gazdasági folyamatokra, a környezeti, társadalmi stb. változásokra és ezeken keresztül az IVS-ben szükséges módosítások leírására.
A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése, különös tekintettel a szinergikus hatások szem előtt tartása. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A képviselőtestület az éves beszámolót véleményezés és közös egyeztetés után határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan, és a megvalósult projekteknek és idő közben felmerülő igényeknek megfelelően módosítja az IVS -t. A stratégia céljainak és eredményeinek rendszeres nyomon követése az átfogó és tematikus célokhoz, valamint a fejlesztési programokhoz rendelt indikátorok használatával lehetséges. Az évenként ismétlődő beszámolók abban az esetben lehetnek hitelesek, és tükrözik a valós eredményeket, ha a stratégia megvalósításának kezdetén meghatározott indikátorok az évek során nem változnak, és az indikátorok meghatározásakor érvényesülnek az adatok mérhetőségének, elérhetőségének és megfelelőségének a szempontjai. Az éves beszámoló összefoglalóját az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé, nyilvánossá teszi a település lakossága számára is. Az Önkormányzat az évenkénti városgyűlésen vagy közmeghallgatásán rendszeres napirendi pontként szóban is tájékoztatja a lakosságot az IVS-ben foglalt célok megvalósításának előrehaladásáról. A projektek előrehaladásával kapcsolatban a lakosság alkalmankénti tájékoztatása (pl. részcélok megvalósulása, bejárások, átadások)helyi médián (újság, rádió, televízió stb.) keresztül is megvalósul.
A város adottságai, a megvalósuló projektek behatárolt száma és típusa megkönnyítik a helyi utóhatásaik azonosítását, bár kontroll vizsgálat csupán teoretikusan végezhető majd el, nagyon nehezen elképzelhető olyan projekt, amely a többszörösen kipróbált és évtizedek tapasztalatai útján kialakított (pl.: városi negatív folyamatok ellen küzdő kezdeményezések több évtizedes múltja) rendszere, a szigorú pályázati rendszerben ne a legmegfelelőbb helyre juttatná a forrásokat. Mezőkeresztes korábbiakban is megfelelően használta fel a részére juttatott forrásokat. A város vezetése a későbbi pályázatok sikerét megalapozandóan is kész bizonyítani a helyi fejlesztések hatékonyságát, számokban is kimutatható eredményeit.
Az IVS-célok megvalósulásának vizsgálatához minden esetben szükség van az alábbi táblázatban vázolt indikátorok megadására.
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
ÉMOP-3.1.1.-12
Szociális célú városrehabilitáció Mezőkeresztesen
Akcióterületi Terv
Dr. Dózsa György
Dr. Pelládi Ildikó
polgármester
2013.
február
Készült Mezőkeresztes Város Önkormányzata 3441 Mezőkeresztes, Dózsa György utca 30. megbízásából a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közreadott Útmutató az akcióterületi terv készítéséhez című kiadvány tartalmi követelményei alapján
jegyző
Készítette: “PROJMEN” Projektmenedzselő, Pályázatíró és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen Böszörményi út 71. IV.15.
Tartalomjegyzék
1…….. Vezetői összefoglaló 1.1.
Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója
1.2.
Az akcióterület fejlesztési céljai7
1.3. Tervezett beruházások az ÉMOP-3.1.1-12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében7 1.4. A megvalósítás ütemezés és a projekt költségvetése…………………………………………….. 8 2…….. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása
2.1. Az akcióterület lehatárolása………………………………………………………………………………… 2.2.
Jogosultság igazolása11
2.3.
Helyzetelemzés13
2.3.1.
A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai13
2.3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása……………………………… 22 2.3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása24 2.3.3.1.
Társadalmi, Demográfiai helyzet24
2.3.3.2.
Gazdasági helyzet25
2.3.3.3.
Társadalmi helyzet6
2.3.3.4.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzet26
2.3.3.5.
A környezeti értékek bemutatása28
2.3.3.6.
A környezeti károk bemutatása és feltárása28
2.3.3.7.
Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte29
2.3.3.8.
Közbiztonság helyzete
2.3.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása31 2.3.4.1. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete31 2.3.4.2.
Közműhálózat32
2.3.4.3.
Lakáshelyzet
2.3.6.
Funkcióelemzés33
2.3.6.1.
Az akcióterület meglévő funkciói3
2.3.6.2.
Új funkciókhoz és funkció megerősítéshez kapcsolódó igényfelmérés5
2.3.6.2.1.
A szociális városrehabilitáció iránt jelentkező igény bemutatása5
2.3.6.2.2. Igényfelmérés – Többfunkciós közösségi épület (közösségi ház, mint közösségi funkció, rendőrség, polgárőrség, mint közszféra funkció)8 Igényfelmérés –Szabadtéri sportterület, Népkert fejlesztése (közösségi és városi
2.3.6.3.3. funkció) 42
Új funkciókhoz és funkció megerősítéshez kapcsolódó kihasználtsági terv4
2.3.6.4.
2.3.6.4.1. Kihasználtsági terv – Többfunkciós közösségi épület (közösségi ház, mint közösségi funkció)4 Kihasználtsági terv –Szabadtéri sportterület, Népkert fejlesztése (közösségi és
2.3.6.4.2. városi funkció) 7 2.3.6.5.
A tulajdonviszonyok értékelése49
2.3.6.6.
A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata53
2.3.6.7.
Piaci igények, lehetőségek felmérése54
3…….. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai5 3.1.
Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai5
3.2.
Az akcióterület beavatkozásai9
3.3. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége 3.4. Regionális Operatív program 2007-2013. között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 5 3.4.1. Számszerűsíthető eredmények8 3.4.1.1.
Közösségi funkció fejlesztése
3.4.1.2.
Közszféra funkció fejlesztése79
3.4.1.3.
Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése)
3.4.1.4.
Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek
3.4.2.
Szinergia vizsgálat6
3.4.3.
Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében8
3.4.3.1.
Konzorciumi partner bevonása8
3.4.3.2.
Egyéb bevonandó partnerek
3.4.4.
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok
3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán103 3.6. Kapcsolódó fejlesztések – A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 3.7.
A tervezett fejlesztések várható hatásai4
3.7.1.
Társadalmi-gazdasági hatások4
3.7.2.
Esélyegyenlőségi hatás6
3.7.3.
Környezeti hatások10
3.8.
Kockázatok elemzése13
3.8.1.
A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok13
3.8.2.
Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása13
3.8.3.
Kockázatok értékelése5
3.8.4.
Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére5
3.9.
A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve8
3.10. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések20 4…….. Pénzügyi terv21 4.1.
Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve21
4.1.1.
A városfejlesztési kiadások körének meghatározása21
4.1.2.
A pályázat költségvetése22
4.1.3.
A megvalósításhoz szükséges források3
4.1.4.
A finanszírozás feltételeinek biztosítása9
4.1.5.
Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)30
5…….. A megvalósítás intézményi kerete30
5.1.
Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása30
5.2.
A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje4
5.3.
A fejlesztési tevékenységek működésének rövid leírása5
5.3.1.
Szervezeti terv8
6…….. Mellékletek
1.
Vezetői összefoglaló
Mezőkeresztes város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a társadalmi-gazdasági szereplők széles rétegeinek bevonásával készült helyzetfeltáráson alapuló, fejlesztési szemléletű dokumentum, mely kijelölte a középtávon megvalósítandó fejlesztések ún. akcióterületeit. Mezőkeresztes város vezetése elkötelezett amellett, hogy a település Integrált Városfejlesztési Stratégiája reális, azaz fő elemeiben megvalósítható legyen. A település méretéből – tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira – és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat koncentrálja azokra a területekre, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek megfelelően Mezőkeresztes városában egy komplex szociális célú akcióterület, valamint egy komplex funkcióbővítő városrehabilitációval érintett akcióterület került lehatárolásra, amelyeken konkrét városrehabilitációs tevékenységek végrehajtását tervezi az önkormányzat. Ezek egyike a jelen fejlesztés keretében érintett 1. számú akcióterület, ahol az önkormányzat, a kiegyensúlyozott városfejlődés és szociális inklúzió jegyében szociális városrehabilitációs beavatkozást kíván végrehajtani.
1.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója A települési belterület kiterjedése 437 ha, ebből az akcióterület 86 hektár.
Az öt releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület mind az ötnek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a három legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás, illetve az alacsony iskolázottság.
A jelenleg 1054 fős népességű terület kialakulásától kezdve a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű lakosság lakóhelyéül szolgált, s a helyi népesség végzettségi mutatói a mai napig is a legrosszabbak közé tartoznak a városban. A településrész kisméretű magántulajdonú telkekből álló szerkezete nem segíti elő a fejlesztések végrehajtását.
Jelen projekt akcióterületén a szociális leromlással való fenyegetettség elsősorban nem a lakóházak műszaki állapotából indul ki. A szociális (társadalmi) leromlás veszélye erős összefüggést mutat az itt élő lakosság nem-materiális körülményeivel is. Az akcióterületen élők között folyamatosan magas a háztartás-gazdálkodási és/vagy családi konfliktusokkal küzdők aránya, ezért ők elszigetelődnek a környéken belül is. Emellett a lakóterület össznépessége körében is jellemző az elszigetelődés, gyanakvás, az önszerveződés teljes hiánya. Ezért került a projektbe az idősek nappali ellátásának, mint szociális ellátó intézmény hálózat egyes funkcióinak ellátását biztosító központ betelepítése, a lakosság körében népszerű Népkert és Sportpálya megújítása, valamint egy közösségi „hely” kialakítása az akcióterületen, a rendőrség, mint közszféra funkció ellátó szerv megerősítése. Az új közösségi
funkció tervezett elhelyezése a jelenleg funkció nélküli Népkert mellett lévő ikerház épületének újrahasznosításával történik, amely által megteremthetők a közösségi funkciókhoz szükséges – ám hiányzó – közösségi terek is, valamint programszervezőként és házigazdaként a betelepülő intézmények szintén katalizátorként fognak hatni a lakóközösségek bekapcsolódására is.
Az akcióterületre vonatkozóan elmondható, hogy a természeti- és az épített környezet infrastruktúrájának nem megfelelő színvonala miatt képtelen alkalmas bázist és hátteret nyújtani a különböző központi – gazdasági, szolgáltató, pihenő, közösségi, kulturális – funkciók megtelepedésének, ennél fogva az ebből fakadó multiplikatív hatás sem érvényesül. Jelen fejlesztés révén mindez pozitív irányba tolódhat.
1.2 Az akcióterület fejlesztési céljai
Az IVS-ben is megjelölt akcióterület átfogó célja:
„A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által.”
Az akcióterület sajátosságait és a helyzetfeltárás megállapításait figyelembe véve a következő specifikus célok kerültek meghatározásra:
1. A) A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátumok bekapcsolódhassanak a város vérkeringésébe;
1. B) A szegregátumban élő hátrányos helyzetű lakosság – különösen a több szempontból hátrányos helyzetű emberek – számára, közösségi, képzési programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében;
1. C) A szegregált területek városi-közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, sportlétesítmény fejlesztése, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében.
1. D) A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével.
1.3 Tervezett beruházások az ÉMOP-3.1.1-12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében
A szociális városrehabilitációs fejlesztés célja a közösségi, városi és közszféra funkciók megerősítése. A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a legfontosabb cél egy közösségi tér kialakítása, amely megfelelő alapot teremt a lakókörnyezetéért és saját életkörülményeinek javításáért tenni akaró társadalom céljainak eléréséhez. Fontos szempont az akcióterület közúti infrastruktúrájának fejlesztése, a rendezetlen, burkolat nélküli utak burkolattal történő ellátása, Az akcióterület további városi funkcióinak (Népkert, játszótér, utak, járdák) megerősítései is hozzájárulnak a városkép javításához, a közösségi élet önszerveződéséhez.
A pályázat keretében Mezőkeresztes Város Önkormányzata a következő fejlesztések megvalósulását tervezi: o o o o o o o
Közösségi funkció- Többfunkciós közösségi épület kialakítása Közösségi funkció – Sportlétesítmény felújítása Közösségi funkció – Idősek nappali ellátásának kialakítása Közszféra funkció – Rendőrség épületének külső felújítása, polgárőrség részére szolgálati iroda kialakítása Városi funkció – Népkert fejlesztése, Játszótér építése Városi funkció – Útfelújítás Városi funkció – Járdaépítés
A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos kiegészítő – a fejlesztések hatását és fenntarthatóságát erősítő beavatkozást, ún. „soft elemet” is megvalósít a terv részeként, az alábbiak szerint:
–
Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek:
Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények
–
Munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok Bűnmegelőzést elősegítő programok
Civil programalapból támogatott soft elemek:
Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása Kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve kerékpáros vetélkedők iskolai preventív előadások családsegítő szolgáltatás kiterjesztése ifjúsági klub drogmentes élet szülő-gyerek együttgondolkodás szakemberek részvételével
1.4. A megvalósítás ütemezés és a projekt költségvetése
A szociális városrehabilitációs célú fejlesztés infrastrukturális beruházásainak tervezett időtartama 2013.III.. és 2015. I. negyedév közötti időszak. Mindezt egy csaknem egy éves előkészítési szakasz előzte meg, melynek során elkészült a pályázati dokumentáció alapjaként szolgáló Akcióterületi Terv, az engedélyes és kiviteli terv dokumentációk, valamint a helyi szereplők bevonásával kialakult a soft program tervezete.
A projekt elszámolható összköltsége 399.653.408 Ft, melynek támogatás tartalma 399.653.408 Ft, 100 %-os igényelt támogatási intenzitás mellett.
A pályázat összefoglaló költségvetése
Tevékenység
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
Bruttó – Elszámolható
I. Előkészítési költségek IVS ATT Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Kiviteli tervek Hatósági eljárási díjak KSH adatkérés költsége Közbeszerzés költsége II. Megvalósítási költségek Projektmenedzsment költsége Tervezői művezetés Műszaki ellenőr költsége Könyvvizsgálat költsége Jogi szolgáltatás Nyilvánosság biztosítása Tartalék Építés Tárgyi eszköz beszerzés “Soft” tevékenységek Összesen
23 751 969 3 740 157 3 700 787
6 413 031 1 009 843 999 213
költség (Ft) 30 165 000 4 750 000 4 700 000
6 300 000
1 701 000
8 001 000
7 950 000 300 000 250 000 1 574 803 290 935 754 7 559 055 1 112 600 3 337 800 1 417 323 1 417 323 2 677 165 12 598 425 222 520 000 6 800 000 31 496 063 314 687 723
2 146 500 0 67 500 425 197 78 552 654 2 040 945 300 402 901 206 382 677 382 677 722 835 3 401 575 60 080 400 1 836 000 8 503 937 84 965 685
10 096 500 300 000 317 500 2 000 000 369 488 408 9 600 000 1 413 002 4 239 006 1 800 000 1 800 000 3 400 000 16 000 000 282 600 400 8 636 000 40 000 000 399 653 408
2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület lehatárolása
Mezőkeresztes szociális célú városrehabilitáció akcióterülete a Nyugati városrészben található és az alábbi utcákkal határolt:
Balaton u. – Ságvári u. – József A. u. – Kossuth u. – Kinizsi u. – Arany J.u. – Bornemissza u.- Kolozsvári u. – Kassai u. – Belterületi határ
A szabályozási terv az akcióterület nagy részét a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja. Az akcióterület kiterjedése 86 ha, amely Mezőkeresztes területének (7426 ha) 1.16 %-át, központi belterületének (437 ha) pedig közel 20 %-át teszi ki. A város tulajdonképpen két település összeépüléséből jött létre Keresztes és Keresztespüspöki. Az akcióterület a keresztesi városrész Északi részét foglalja magába. Az önkormányzati népesség nyilvántartás 2012. december 31-i adatai alapján az akcióterület lakónépesség száma 1.054 fő volt, amely Mezőkeresztes teljes népességének (4033 fő) 26 %át tette ki. Lakosságszáma 1990 és 2000 között enyhe csökkenő tendenciát mutat, míg 2000től 2007-ig nagyjából a stagnáló állapot a mérvadó. Viszonylag nagy területe és „kevés” lakosságszámából adódik a kis népsűrűség, amely a községben utcánként, kerületenként is változó.
A 2001. évi KSH kartogram az akcióterületen ugyan megjelöl olyan területeket, amelyek eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem voltak tekinthetők valódi szegregátumoknak. Mivel az akcióterület kijelölése a jelenlegi önkormányzati nyilvántartások alapján történt, ezen statisztikák alapján a szegregátumok mind területi, mind népességbeli kiterjedése jelentősen növekedett. 2012-ben az akcióterület közepén lévő Táncsics Mihály utca, Balaton utca lakosságát magába foglaló szegregátumban 61 fő él, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Továbbá erősen leromlott területek találhatóak a szegregátum környezetében, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti.
1. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése a településen
2.2. Jogosultság igazolása Az Akcióterület teljesíti a tervezési felhívásban a szociális városrehabilitáció akcióterületeivel szemben elvárt követelményeket:
Az Akcióterület teljes területe a város központi belterületén belül, annak nyugati részén, hagyományos beépítésű területen helyezkedik el. A szabályozási terv a városrészt a falusias lakóterület zónába sorolja. Az akcióterületen a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozások (idősek nappali ellátásának áthelyezése a könyvtár épületébe, közösségi ház kialakítása, játszótér építése a Népkertben, Népkert területén parkoló-, kerítés, közvilágítás, térfigyelő kialakítása, sportpálya futókör felújítása, megvilágítás, lelátó kiépítése, a rendőrség
épületének külső felújítása, polgárőrség számára a tetőtér beépítése, útfelújítás, járdaépítése, „soft” elemek) egymásra szinergikus hatást gyakorolva és a korábbi városrehabilitációs fejlesztésekhez is szervesen kapcsolódva illeszkednek az akcióterület és a város fejlesztési céljaihoz, elképzeléseihez. A ROP forrásaiból az Akcióterület támogatásra jogosult, mivel hagyományos beépítésű akcióterületként a lakosság száma 781 fő (2001. évi adat), 1054 fő (2012. évi adat), amely meghaladja a tervezési útmutatóban minimálisan elvárt 500 főt. Az akcióterület emellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia antiszegregációs terv részében szociálisan kedvezőtlen adottságú területként lett megjelölve és lehetséges akcióterületként szerepel. Az akcióterületen 2001. óta nem történt a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben új építés vagy bontás, a Műszaki Osztályának adatai alapján 3 %. Az Akcióterület a tervezési útmutatóban szociális városrehabilitáció akcióterületeire vonatkozó számszerűsített jogosultsági indikátor közül 5-öt teljesít (1. táblázat):
INDIKÁTOR TÍPUSA (lakótelep) 1.
Értéke az akcióterületen 2001 KSH alapján
Alacsony iskolázottság:
Legfeljebb általános iskola 8. osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében 2001-ben magas (minimum 20%). 29,5% Felsőfokú végzettségűek az 25 éves és idősebb népesség 6,2% arányában (maximum 8%) 2.
Alacsony gazdasági aktivitás:
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (minimum 30%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül (minimum65 %) 3. Munkanélküliség magas szintje: Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (minimum 14%) Tartós munkanélküliek aránya (minimum 7%) 4. Szegénység és kirekesztettség magas szintje: Azon aktív korúak arány (15-59 éves), akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami, vagy helyi támogatás volt. (minimum 15%)
A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest max. 65%-a a városi átlagnak. 5. Erősen leromlott környezet:
40,0 % 67,2%
23,8% 14,1%
18,3%
56,8% 27,7%
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (minimum 25%) 1. táblázat: Jogosultságot igazoló indikátorok a 2001. évi KSH és önkormányzati adatok alapján 2. ábra: A jogosultságot igazoló funkciók elhelyezkedése
A számszerűsített indikátorok közül a hagyományos beépítésű területekre vonatkoztatható mind az 5 kategóriában megfelel az akcióterület.
2.3. Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó helyzetértékelés elkészítése során többféle adatbázis is felhasználásra került. Az akcióterületi terv egyrészt támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégia város és városrész szintű elemzéseire, Mezőkeresztes egészét illetően az elérhető legfrissebb TEIR adatbázisra, de alapvetően speciálisan az akcióterületre vonatkozó számos forrásból származó adatok elemzését foglalja magában. Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok nagy részét Mezőkeresztes Város Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályai szolgáltatták, emellett igénybe vettük a KSH adatbázisait is. A statisztikai adatok mellett alapvető információk (pl. beépítettség, közterületek állapota) származnak a terület többszöri helyszíni bejárásából, saját adatgyűjtésből.
2.3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX.25) sz. rendelete szám alatt fogadta el Mezőkeresztes Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét, amely jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben (a figyelembe vett legutóbbi módosítás 2010. március 1-én lépett hatályba).
Mezőkeresztes igazgatási területén építési használat szerint: –
Beépítésre szánt területek, valamint
–
Beépítésre nem szánt területek
kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.
A város szabályozási tervében előforduló rendeltetési zónák közül az akcióterület az alábbiakat érinti:
Beépítésre szánt területek: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG Lakóterületek Falusias lakóterület Vegyes területek Településközponti vegyes terület Különleges területek Sportpályák területe Temető területe
JELE L Lf V Vt K K/sp K/te
Beépítésre nem szánt területek: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG Közlekedési területek Közutak területe Zöldterületek Közpark Erdőterületek Védelmi célú erdőterület Védelmi célú erdőterület, másodlagosan egészségügyi-turisztikai rendeltetéssel Vízgazdálkodási területek Időszakos vízfelületek területe (vízjárta területek, vízmosások, mocsarak)
JELE Kö Köu Z Z/kp E Ev Ev/e V Vi
A Mezőkeresztesi helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: HÉSZ) a vizsgált akcióterületi területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza: Az akcióterületet érintő rendeltetési zónák előírásai:
20. §. Falusias lakóterületek (Lf) (1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
1. a) 1 lakóépület építhető, melyben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. 2. b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény – max. 100 m2 alapterülettel. 3. c) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület. 4. d) Kézműipari építmény. 5. e) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. 6. f) Sportépítmény. 7. g) Termelő kertészeti építmények. (2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el: 1. a) üzemanyagtöltő állomás, 2. b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs. (3) A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. (4) A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. VEGYES TERÜLETEK 21. §. Településközponti vegyes területek (Vt) (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 5. e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. f) sportépítmény, 7. g) parkolóház. 1. 2. 3. 4.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
1. 2. 3. 4.
a) üzemanyagtöltő állomás, b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c) fólia-sátor, d) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.
(4) Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni. (5) A kialakítható településközponti vegyes terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.
Sportterület – K/sp (1) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
25. §. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg. (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges. (4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (5) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok: 1. 2. 3. 4. 5.
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése, e) távbeszélő fülke elhelyezése,
6. f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyagtárolás, 7. g) zöldfelületek, fasorok, 8. h) közművek felépítményei, 9. i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, – esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó – külön rendeletben szabályozza. (7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani. (8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen
27. §. Közlekedési területek
(1) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben: 1. a) Köu – közutak területe 2. b) Kök – kötöttpályás közlekedési terület – vasúti pálya területe
(2) A település közúti közlekedési területeinek besorolása: a) Országos főút – Köu/1 b) Országos mellékút (települési főút) – Köu/2 c) Települési gyűjtőút – Köu/3 d) Kiszolgáló út – Köu/4 e) Kiemelt külterületi kiszolgáló út – Köu/5 f) Vegyes használatú út – Köu/6 (Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal.) 7. g) Kerékpár út – Köu/7 8. h) Gyalogút – Köu/8 9. i) Parkoló – Köu/p 10. j) Vasútvonal és vasútállomás – Kök 1. 2. 3. 4. 5. 6.
(3) A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani. (4) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni. (5) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl 1. a) az utazóközönséget ellátó épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek) 2. b) egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.) 3. c) külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint – a szakági előírások betartásával – reklámok is elhelyezhetők. (6) A vasúti közlekedés céljára kijelölt területen csak az országos közforgalmi vasúti, ill. az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el. (7) Az országos főutak, közlekedési létesítmények és az országos vasutak védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávjában építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.
(8) A kialakítható közlekedési területekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 6. sz. melléklet tartalmazza. 29. §. Zöldterületek (Z)
(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) Zöldterületek kialakításánál a növények telepítésére vonatkozó telepítési távolságokat a 8. sz. melléklet és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint be kell tartani.
(5) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben: –
Közpark – Z/kp
–
Közkert – Z/kk
30. §. Közpark (1) Az övezet területén elhelyezhetők: 1. a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), 2. b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével), 3. c) az ismeretterjesztés építményei, 4. d) Parkberendezés, közterületi bútorok. (2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot. (3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el. 32. §. Erdőterületek (E)
(1) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint: Ev – védelmi célú erdő (védő, ill. védett erdő) Ev/e – védelmi célú erdő, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel.
(2) Nemesnyárasok, akácosok, fekete és erdei fenyvesek, ill. egyéb tájidegen faültetvények fafaj-cseréjét fokozatosan el kell végezni honos, természetközeli, vegyes állományú erdők kialakításával. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. (3) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető: 1. a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
2. b) közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), 3. c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), 4. d) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei, 5. e) geodéziai, turisztikai jelek, 6. f) köztárgyak, 7. g) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni), 8. h) biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei, 9. i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei, 10. j) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények, 11. k) termékvezeték és műtárgyai. (4) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni. (5) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
33. §. Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)
(1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású a település teljes erdőállománya az alábbi okokból: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
a) Védett természeti területen, b) Természeti területen, c) Érzékeny természeti területen, d) Natura 2000 területen, e) Tájképvédelmi övezeten belül, f) Hullámtérben (nyílt ártérben), g) Vízbázis külső védőterületén, h) Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen, i) Vízmosásban stb. helyezkedik el.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
34. §. Védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel (Ev/e)
(1) Az alövezetben érvényesíteni kell a védelmi rendeltetésű erdőkre (Ev) vonatkozó előírásokat, emellett:
1. a) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el. 2. b) Csak olyan – a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett – szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (pl.: erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sétautak, sétányok; azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők)), 3. c) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása: 1. 2. 3. 4. 5.
a) Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja b) Vá/á – Állóvíz medre és parti sávja (holtág, morotva, halastó) c) Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna és árok medre és parti sávja, és vésztározó d) Vi /v– Időszakos vízmosások, árkok, vízjárta területek e) V/m – Vízbeszerzési és vízműterület
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el. (3) A vízgazdálkodási övezeteken, illetve árvízveszélyes területeken bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak építési engedély és az ahhoz tartozó vízjogi engedély alapján lehet. (4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, és csak úgy lehet, hogy a beavatkozás: 1. a) a biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse, 2. b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását, 3. c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását, A Pályázó az Akcióterületi terv elkészítésénél figyelembe veszi a fent leírtakat, a fejlesztések, a településfejlesztési koncepció, valamint a szabályozási terv között jelenlegi állapot szerint nincs szembenállás, ezért a jelen pályázat keretében érintett akcióterület vonatkozásában nem szükséges ezen dokumentumok módosítása.
Az Állami Főépítész a tervdokumentáció áttanulmányozása alapján megállapította, hogy a tervezett fejlesztések a településszerkezeti tervvel, illetve helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel összhangban vannak.
A szabályozási tervben meghatározott területi besorolás tehát lehetővé teszi az érintett területeken tervezett beavatkozásokat.
2.3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen
Az akcióterületen az elmúlt évtizedben nem voltak jellemzőek a kifejezetten városrehabilitációs céllal megvalósított beavatkozások. Az infrastruktúrát érintő beavatkozások közül ki kell emelni a Ravatalozón végzett felújítási munkákat közel 21 millió forint összegben.
2. táblázat: Az elmúlt 10 év önkormányzati fejlesztései az akcióterületen
Megnevezés
Mezőkeresztes Táncsics utcai elhanyagolt lakókörnyezet rendbehozatala Mezőkeresztes Nagyközségi Könyvtár Internet szolgáltatásának bővítése Ravatalozó felújítása Népkert vizesblokk kialakítása, térburkolás és utcabútorok
Érintett hrsz.
Megvalósítás ideje
A projekt összes költsége Ft)
97
2004.
950.000
Forrás
KVVM
2004. 1986
700.000
IHM
1926/2
2008.
20.980.776
TEKI
1962
2009
5.000.000
Saját forrás
elhelyezése
Balaton utca aszfaltozás
244,245,169, 2010.
13.688.549
ÉMOP
2005.
1.800.000
Saját forrás
131
Futballpálya 1967 öltöző felújítása
Az összesítésből kiolvasható, hogy az 2002-2012. közötti időszakban az önkormányzat az akcióterületen található közterületek, közösségi szolgáltató infrastruktúra körében leginkább állagmegőrző és szükséges felújításokat tudott végezni, csak egészen szerény mértékben fordított forrásokat a közösségi szolgáltatások bővítésére. A fentiekből is kitűnik, hogy a lehetőségeknek és a szükségleteknek megfelelően került sor közterületi felújításokra. Tehát a településrészen ez idáig nem volt olyan jelentősebb fejlesztés, amely elindította volna a hátrányos helyzetű lakosság körében az alulról építkező közösségfejlesztést. Jelen pályázat egy olyan lehetőség, amely a helyi gazdasági és humán erőforrásokra támaszkodva megteremtheti a közjóra irányuló cselekvések alternatíváinak alapjait. A projekt megakadályozhatja a városrész leszakadását és a városrehabilitáció révén a közösségfejlesztés társadalomalakító koncepciója érvényre juthat.
Az önkormányzati szféra fejlesztései mellett az önkormányzat információi szerint a gazdasági és civil szféra nem valósított meg fejlesztéseket az akcióterületen, így az Európai Unió társfinanszírozásával sem valósult meg projekt az akcióterületen.
3.ábra A korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedése az akcióterületen
2.3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 2.3.3.1. Társadalmi, demográfiai helyzet
Életkor Arány az
Arány a
Arány az
Arány a
0-14 15-59 60-x össz.
akcióterületen 2001 20,5% 56,0% 23,5% 100%
városban 2001 akcióterületen 2012 19,3% 13,2% 58,2% 64,3% 22,5% 22,5% 100% 100%
városban 2012 14,1% 62,8% 23,1% 100
3. táblázat: Korcsoportonkénti megoszlás Mezőkeresztesen
A város lakosságának korösszetételét vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy Mezőkeresztesnek is szembe kell néznie az elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal. A szociális városrehabilitáció akcióterületének lakónépessége jelenleg 1054 fő, ezen belül 13,2% a 15 éven aluli gyermekek aránya, 64,3% a 15-59 éves korosztály aránya, és 22,5 % a 60 éves vagy idősebb lakosság aránya. A lakónépesség száma és a gyermekek aránya 2001. óta jelentősen csökkent, míg a 60 évnél idősebb korosztály népességen belüli aránya az országos tendenciákkal összhangban növekedett (3. táblázat). A lakosság 15-20 %- a (kb. 640-830 fő) roma származású (pontos adattal a Polgármesteri Hivatal nem tudott szolgálni). A gyermeklétszám itt átlagosan családonként 5-8 fő. A keresőképes felnőttek 10 %- a dolgozik rendszeresen. A többiek családi pótlékból, szociális segélyből és alkalmi munkákból élnek. A családi pótlékrendszer változásával a családok nagy része a gyermekek után kapott pénzből tartják fenn magukat. Jellemző, hogy a fiatalok az általános iskolát is abbahagyva már gyermekeket vállalnak.
3.1.1.1.
Gazdasági helyzet
Mezőkeresztes központi területeitől eltérően az akcióterület kialakulása óta mindig lakófunkciót töltött be. A 4. táblázatból kiolvasható, hogy az akcióterületen regisztrált székhellyel működő társas vállalkozások száma az Önkormányzat adatai szerint 2012.decemberében 42 db, amely a Mezőkeresztesben működő vállalkozásoknak 19,8 %-át jelentette. A vállalkozások száma a városban 212 db, amelynek döntő része a szolgáltatási szektorban (165 db) működik, így jelenlétük a városközponti területre lokalizálódik. A városközpontban található a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek és gazdasági szolgáltatók döntő többsége. A területen nincs nagyfoglalkoztató, legjelentősebb a COOP diszkontáruház, mely 11 főt alkalmaz.
2012. évben a 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozásából egy sem működött az akcióterületen.
Megnevezés Működő vállalkozások összesen (db) és ezen belül: iparban aktív vállalkozások (db) mezőgazdaságban aktív vállalkozások (db) szolgáltatási szektorban aktív vállalkozások (db) Iparűzési adó összesen (Ft)
Akcióterület
Mezőkeresztes
42
212
0 13 29 9.153.717
10 37 165 29.084.745
4. tábla Iparűzési adó megoszlása az akcióterületen
A vállalkozások számához képest befolyó iparűzési adó adatok is azt támasztják alá, hogy az akcióterületen mikro- és kisvállalkozások működnek, jellemzően a szolgáltatási szektorban (az akcióterületen működő vállalkozások 2/3-a). Más ágazatok, mint például ipar vagy Mezőkeresztes gazdaságában és foglalkoztatásában jelentős súlyt képviselő elektronikai összeszerelés, illetve építőipar, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar egyáltalán nincsenek jelen az akcióterületen. Az akcióterületen összesen 13 darab termelő, mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás található, továbbá funkcionálisan irodaházként vagy üzletházként működő épület sincsen. Az akcióterület elhelyezkedése és az idegenforgalmi vonzerők hiánya miatt nem meglepő, hogy szálláshely-szolgáltatás itt egyáltalán nem található. A mezőgazdaság tekintetében a szövetkezeti- és a magángazdálkodás jellemző a településre. Az Aranykalász 55 Mezőgazdasági és Termelő Szövetkezet utódja még most is gazdálkodik a településen, és viszonylag sok ez egyéni gazdálkodók száma.
2.3.3.3. Társadalmi helyzet
Az akcióterület aktuális társadalmi helyzetének vizsgálata a Polgármester Hivatal Szociális Osztálya által rendelkezésre bocsátott segélyezési adatok alapján történt. Az elemzés hivatkozik a KSH 2001. évi népszámlálási adataira is.
Az akcióterület lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy ez a város egyik legkedvezőtlenebb iskolázottsági mutatókkal
jellemezhető területe: a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a minimum 30 %-os küszöbértéket súrolta, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kedvezőtlen volt már a 2001. évi felmérések alapján is.
2.3.3.4. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzet
A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az akcióterület foglalkoztatottsági viszonyai is egyértelműen kedvezőtlenek voltak, mindegyik mutató tekintetében. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 korosztály körében a városközpont kivételével sehol sem érte el a 40%-ot, a háztartásoknak pedig közel felében nem volt foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterület lakónépességének közel 2/3-át tette ki. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak magas aránya (40,0%), illetve munkanélküliségi ráta (23,8 %) és a tartósan munkanélküliek aránya (14,1%) szintén az akcióterület társadalmának hátrányos helyzetére utal. A foglalkoztatásra és munkanélküliségre vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy az akcióterület társadalmában a városi átlaghoz képest 2012-ben markánsan jelen vannak a leszakadó és hátrányos helyzetű csoportok.
5. táblázat. Az akcióterület foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai 2001-ben
Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/
Mezőkeresztes Akcióösszesen terület 58.6% 24,7%
57 % 22,9%
37,9% 55,0% 20,7%
38,5% 53,8% 23,8%
45,0%
40,0%
10,0%
14,1%%
Mezőkeresztes Akcióösszesen terület
Mutató megnevezése
munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás 19,5% volt
18,3%
Mivel a 2001. évi népszámlálás adatai 10 év távlatából nem adnak pontos képet az akcióterület lakosságának jelenlegi szociális helyzetéről, a város és akcióterületi lakosság társadalmi státusz szerinti megoszlásának vizsgálatára direkt módon nincs lehetőség, ezért csak közvetetten, bizonyos társadalmi státuszra utaló indikátorok segítségével lehet ilyen vonatkozású következtetéseket levonni.
Az elemzésnél Mezőkeresztes Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályának 2012. december 31-ei állapotra vonatkozó szociális segélyezési adataira támaszkodtunk, amely az aktuális helyzetet pontosabban mutatja, mint a 2001. évi adatok (6. táblázat).
A város 2012-es négy fő segély, illetve egyéb szociális szolgáltatást igénybevevők adatközlésére támaszkodva (6. táblázat) megállapítható, hogy az akcióterület társadalma segélyezettségi rászorultságát tekintve kedvezőtlen helyzetben van. A mutatók esetében igen jelentős, a városi átlaghoz képest negatív irányú eltérés tapasztalható: a rendszeres szociális segélyt és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénybe vevők közel 25%-a az akcióterületen él. A Mezőkeresztesben folyósított összes szociális segélyezés 23,42 %-a irányul az akcióterületre.
Segély típusa
Segélyezettek száma Akcióterület/Város Segélyezettek száma a az akcióterületen (fő) arány városban (fő) (2012.) (2012.) (2012.)
foglalkoztatás 132 helyettesítő támogatás rendszeres szociális 42 segély lakásfenntartási 377 támogatás minden
39
29,55
8
19,05
98
25,99
formája rendszeres gyermekvédelmi támogatás családsegítést igénybe vevők gyermekjóléti szolgáltatás vevők adósságcsökkentési támogatás Összes igénybevevő
419
93
22,20
174
27
15,52
107
28
26,17
0
0
0
1251
293
23,42
6. táblázat. Az egyes segélytípusokban részesülők száma 2012. december 31-én
Az egyes segélytípusok megoszlása az akcióterületen és a város egészében hasonló. A folyósítások számát tekintve Mezőkeresztesben és az akcióterületen egyaránt meghatározó segélytípus a foglalkoztatás helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás.
Az akcióterület társadalmi helyzetét leíró mutatók vizsgálatából megállapítható, hogy az akcióterület napjainkban is Mezőkeresztes olyan városrészei közé tartozik, aholjellemző alacsony státuszú népesség koncentrációja.
2.3.3.5. A környezeti értékek bemutatása A projekt keretében az akcióterületen tervezett fejlesztések nincsenek összefüggésben a területen található környezeti értékekkel. Az akcióterületen országos védelem alatt álló érték nem található, a helyi védelem alatt álló ingatlan a Táncsics utcán lévő Római Katolikus Templom, valamint a Kossuth utca 3. szám alatt lévő Aranykalász 55 Mg Kft. Irodaház épülete.
2.3.3.6. A környezeti károk bemutatása és feltárása
Az akcióterületen nem keletkeztek korábban olyan környezeti károk, amelyek kármentesítést tennének szükségessé.
Levegőminőség, levegőtisztaság Mezőkeresztes levegőminőségét a transzmisszió útján a városba kerülő légszennyező anyagok, valamint a városban működő légszennyező források alakítják. Nagyobb, kifejezetten szennyező, összefüggő ipari környezet a város közvetlen térségében nem található, a város levegőminősége azonban nem kifogástalan. Az akcióterület levegőminőségéről, a légszennyezettség mértékéről több összetevő vonatkozásában közvetlen adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az akcióterületen sem automata sem manuális mérőállomások nem működnek.
A talajok számottevő közlekedési eredetű terhelésnek a forgalmas átvezető utak mentén (Balaton, Táncsics, Kassai, Arany János, Kolozsvári utcák) vannak kitéve.
Mezőkeresztes felszíni vizekben szegény, az akcióterületen sem folyó, sem pedig állóvíz nem található. A város viszont gazdag felszíni vizekben, különösen a rétegvizek számítanak kiemelt környezeti erőforrásnak. Mezőkeresztes városa vízbázisvédelmi védőterületen fekszik, a terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A talajvizek és a felszíni vizek tisztasága hosszú távon ezen védett vízbázisok minőségét is befolyásolják, a terület ún. leáramlási zónában fekszik, a homokos-kavicsos földtani rétegeken keresztül a talajvizek a rétegvizekbe is eljuthatnak. Ezek alapján az akcióterület a vízi erőforrásokat leginkább érintő tényezője talajvíz, ahol a csapadékvizek és a lakossági szennyvizek határozzák meg az ezzel kapcsolatos problémákat. Ezen túlmenően elsősorban a magántulajdonú udvarok és kertek szemétmentesítése a legfontosabb feladat az akcióterületen, amit az önkormányzat elsősorban lakossági akciók szervezésével, illetve a civil kezdeményezésű akciók támogatásával tud elősegíteni.
2.3.3.7. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények jelenléte Az akcióterületre közigazgatási funkciót ellátó intézmények nem települtek (amely az akcióterület elhelyezkedése, központtól távolabbi fekvése miatt érthető), viszont az idősek nappali ellátását biztosító humán közszolgáltató a fejlesztés követően az akcióterület és városközpont határán működne a meglévő könyvtár épületében, melynekellátási körzete túlmutat az akcióterület határain.
Az idősek nappali ellátását egyéb szociális tevékenységek mellett a Mezőkeresztes Város Önkormányzata által fenntartott Egyesített Szociális Intézmény látja el. Az intézmény jelenleg a Dózsa György út 101. szám alatt működik, a nappali ellátást: 10 fő , a szociális étkezés: 47 fő veszi igénybe.
Az intézményben az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat biztosítanak. Elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A folyamatos – napi, heti, éves – programok olyan eredményekben nyilvánulnak meg, mint a testi, szellemi frissesség megtartása, visszaszerzése, derűs kedély, jó hangulat, aktivitás kiélése, a mindennapok értelme, és változatossága. A szakmai munka színvonalának megtartása, javítása érdekében lényeges szempont az idős ember vitalitásának, az életkedvének fenntartása. Az egyénre szabott bánásmódot helyeződik előtérbe, ennek érdekében egyéni gondozási tervet vezetnek, melynek eredményeként a klub közösségének összetartása is sikeresebb.
Az intézmény jövőbeli működése jelenleg bizonytalan, mivel az ÁNTSZ állásfoglalása szerint a meglévő közös klubhelyiség nem rendelkezik a jogszabályban előírt méretekkel, azt bővíteni szükséges. Az önkormányzat Képviselő-testülete, amellett, hogy a telek beépítési százaléka sem engedi, ésszerűtlennek látja az épület bővítését, mivel jelenlegi állapota leromlott, a bővítés csak ideiglenes megoldás lenne. Ezért szükségesnek látják az intézmény áttelepítését egy megfelelő infrastruktúrával rendelkező önkormányzati épületbe. Ez az épület az akcióterület határán lévő könyvtár épülete lenne. Az idősotthon kiváltott épülete az önkormányzat üzemeltetésében maradna, ahová a polgármesteri hivatal igazgatási és városgazdálkodási feladatokat ellátó funkciói települnének. Az akcióterület városközpont felöli határán található közösségi szolgáltatást nyújtó intézmény a Tahy Olga Városi Könyvtár, mely a városrehabiltációs fejlesztést követően kikerülne az akcióterületről, elhelyezése az általános iskolában történne. A szociális feladatok ellátásához, a felújítás révén a szolgáltatásnak helyt adó épület állapota is lehetővé tenné a megfelelő színvonalú ellátást.
2.3.3.8. Közbiztonság helyzete
A projekt részét képező mezőkeresztesi Rendőrőrs épülete az akcióterületen belül található. A rendőrkapitány elmondása szerint az illetékességi területén elhelyezkedő 9 településből két település fertőzött a bűnügyileg a problémás népcsoportok miatt, ez pedig Mezőkeresztes város és Szentistván nagyközség. Tény, hogy nagy problémát jelent, hogy nő a szegénység, valamint az alulszocializálódott családok száma. Ebből adódóan velük szemben, vagy az általuk elkövetett bűncselekmények, szabálysértések miatt napról napra több rendőri intézkedésre kerül sor.
A rendőrség munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak az illetékességi területünkön az idős, egyedül élő lakosokra. A járőrszolgálat ellátása során többször is érintik lakhelyüket, szükség esetén biztonsági intézkedés keretében orvosi ellátásukról, hozzátartozójuk kiértesítéséről, illetve hazaszállításukról intézkednek.
Mezőkeresztesen nincs olyan gyakran és tipikusan előforduló szabálysértés vagy bűncselekmény, mely helyi sajátosságként megemlíthető lenne, színes és változatos a kép. A helyi önkormányzattal, családsegítőkkel, polgárőr szervezettel a kapcsolattartás folyamatos, az információáramlás biztosított.
7.táblázat: Néhány információ a rendőrségi statisztikából Év
2008 2009 2010 2011 2012
Mezőkeresztes összes bűncselekmény 174 116 160 162 119
város ebből vagyon elleniek 97 58 109 94 66
Rendőrőrs összes nyomozás 343 262 341 345 269 (-26,5%)
Bűncselekményenként: Rablás: 1., Kifosztás 1., Betöréses lopás 11., Egyéb lopás 48., Testi sértés 13. , Garázdaság 45.
A bűnelkövetésekről megállapítható, hogy azok mindenekelőtt az akcióterület fő közlekedési útvonalai mentén koncentrálódnak. Megállapítható tehát, hogy a bűnelkövetések az akcióterület forgalmasabb, vendéglátó egységek (Táncsics utca) által sűrűbben ellátott részén a leginkább jellemzőek. Az akcióterületi terv készítése során a lakossági visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy szívesen fogadnák a rendőri jelenlét erősítését, a hatásosabb közbiztonság jelenlétét. Az Önkormányzat célja, hogy a Mezőkeresztesi Rendőrkapitánysággal összefogva, a jelenlegi adatokat, mutatókat a nehéz működési feltételek mellett is megőrizze. A családon belüli erőszakot csökkentse. A garázdaságok, testi sértések lehetőség szerinti visszaszorítása, a szórakozó helyek, a közterek fokozott ellenőrzése kerül fő feladatai közé. A kábítószer fogyasztás visszaszorítása érdekében, továbbra is a terjesztők felkutatására, elfogására nagy hangsúlyt fektetnek. Továbbra is szeretnék elérni a városon belüli erőszakmentességet. Az akcióterületen kiépülő kamerarendszer létrehozásával is törekednek erre a célra, hiszen a közparkok jobb
megfigyelése kisebb lehetőséget adnak a bűnözőknek. A térfigyelő kamerák felszerelésével tovább fokozzák a városban lakó emberek biztonságát. Nagyon fontos, hogy a fejlesztés keretében a Rendőrség épületének tetőtéri részében kerül kialakításra a településen 14 éve működő Polgárőr szervezet számára egy irodahelyiség, tárgyalóval, szociális blokkal. Ezáltal a két szervezet munkája egymást kiegészítve, segítve hatékony megoldást jelenthet az akcióterületen, illetve az egész településen a bűnelkövetések számának nagymértékű csökkentésére. 2.3.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
2.3.4.1. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete
Az akcióterület összesen 27 különböző közterületet érint, illetve foglal magába. Jellegüket tekintve a közterületek közül út, utca 15 db, köz 12 db, melyek mindegyike önkormányzati tulajdonban van. Az akcióterületen állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő: jellemzően ebben a városrészben található a városi poros utak túlnyomó többsége. Az önkormányzati utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízelvezetéssel, belvízárkokkal és járdákkal az önkormányzat feladatkörébe tartozik.
Közösségi közlekedés Közösségi közlekedési módok közül a távolsági autóbusz-közlekedés érhető el a városban, amelyre le- és felszállást a belvárosi városrészben, így az akcióterületen kívül található autóbuszmegállók biztosítanak. A város központi autóbusz-megállója mintegy 10-15 percnyi sétával érhető el az akcióterületről. Taxiállomás nem található sem az akcióterületen, sem a városban. Kerékpáros közlekedés Az akcióterületen és a városban egyaránt jellemző a kerékpáros közlekedés, kiépített kerékpárúttal nem rendelkezi a település. Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei Mivel az akcióterület jellemző funkciója a lakófunkció, parkoló igénye csupán a területen található egyetlen kiskereskedelmi egységnek, illetve a temetőnek van az akcióterületen. Kapacitáshiány a fejlesztendő Népkert körül található. Az itt kialakításra tervezett parkolók száma 8 db.
Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen belül nincs kijelölt forgalomcsillapított övezet. Utak és járdák állapotának vizsgálata A közlekedésbiztonság szempontjából okoznak problémákat a járdahálózat hiányosságai. Az önkormányzat az akcióterületen folyamatos fejlesztésekkel igyekszik az elszórtan jelentkező járdahiányokat pótolni, illetve a töredezett és balesetveszélyes állapotú járdákon felújításokat elvégezni. A fenntartható közlekedési módok kiemelt támogatását szolgálja a fejlesztéssel által érintett utak felújítása, járdák építése és a parkolóhelyek számának bővítése.
2.3.4.2. Közműhálózat Az akcióterület lakosságának gyakorlatilag 100%-a részesül vízellátásban. A kommunális szennyvizek elvezetése 2007. végére a város belterületén teljes körűvé vált, azonban az akcióterületen csak 60%-os kiépítettségű, a városban mintegy 32 km hosszú nyomóvezeték üzemel. A település felszíni vizeit az elválasztott rendszerű csatornahálózattal (a város jelentős hányadán nyílt árokrendszer segítségével) vezetik el. A csapadékcsatornák és a nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizeket a vízfolyásokba vezetik. A villamosenergia-igény a település egészén ki van építve, 95 %-a légvezeték, 10 %-a földkábel. A várost 6 bar nyomású gázvezeték 6,0/3,0 bar nyomású nyomásszabályzót lát el gázenergiával. Az önkormányzat a kommunális szilárd hulladék gyűjtésével, elhelyezésével, valamint a köztisztasággal kapcsolatos feladatait a szolgáltató AVE Miskolc Kft. megbízásával látja el. A gyűjtés gyakorisága a városban egy alkalommal történik. A város hulladékgazdálkodási stratégiájának sarkalatos elemei a keletkező hulladék mennyiségének lehetőség szerinti csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése, és ezt elősegítendő, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés (ehhez elengedhetetlen az informálás, a tudatformálás, gyűjtőakciók szervezése, stb.). Az akcióterületen egyaránt elérhető a vezetékes telekommunikációs (telefon és szélessávú internet), valamint a kábeltelevíziós szolgáltatás. A 2008. évi KSH adatok alapján a szolgáltatást arányaiban kevesen veszik igénybe (1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 162, míg a kábeltelevíziós szolgáltatásba bekapcsolt lakásállomány százalékában kifejezett értéke 51,8%). 2.3.4.3. Lakáshelyzet Az akcióterületen Mezőkeresztes lakásállományának 1/5-e található, a külön álló családi házak többsége még 1970 előtt létesült, ebből fakadóan korszerűtlen. Az akcióterület egyértelműen lakófunkciójú városrész, amelynek a beépítési viszonyaira a családiházas
beépítés jellemző. A jellemzően kisebb méretű házak a külön álló családi házas beépítéshez mérten viszonylag kicsi telkeken létesültek. Az utcák a főforgalmi utak kivételével keskenyek, emiatt több helyen egyirányú forgalom került bevezetésre. Egyes részeken nagy területű hosszú telkek találhatók, amelyek telekalakítással, közterületek nyitásával és közművesítésével alkalmasak lehetnek beépíthető ingatlanok kialakítására, de ezek jelenleg magánkézben lévő, mezőgazdasági hasznosítású területek, ezért az önkormányzat beavatkozási lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az akcióterületen található lakások száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 342, mely azóta sem változott. A 2001-es adatok alapján, az akcióterületen a város 1751 darabos lakásállományának közel 20 %-a található. Az akcióterületi lakásállományban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 33, 6 % volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 27,7%, gyakorlatilag megegyezik az alacsony komfortfokozatú lakásállomány arányával. Az akcióterületen a lakásállomány tulajdonviszonyainak tekintetében a magántulajdon dominanciája figyelhető meg, a területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található. Az akcióterületen végrehajtott fejlesztések pozitívan befolyásolják a lakosság jövedelmi helyzetét, gazdaságélénkítő hatásuk miatt fellendítik a terület ingatlanpiacát és lehetőség nyílik új lakások építésére.
2.3.6. Funkcióelemzés 2.3.6.1. Az akcióterület meglévő funkció Az akcióterületen egyértelműen meghatározó a lakófunkció, amely mellett a helyi lakosság kiszolgálását célzó gazdasági funkciót ellátó kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, valamint az akcióterület határán túlmutató hatókörrel rendelkező humán közszolgáltatásokat biztosító idősek klubja helyezkedik majd el. Az akcióterületen belül található a helyi rendőrőrs szervezeti egysége. Az akcióterületen található a spotpálya, mint egyetlen közösségi funkciót ellátó létesítmény. Az egyes funkciókat ellátó intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek elhelyezkedését a 4. ábra mutatja. Lakófunkció Az akcióterület a 19. századtól egyértelműen lakófunkciójú városrészként jött létre, amely a mai napig is meghatározó, domináns funkciója a területnek, ahová más funkciók jellemzően csak a helyi lakosság kiszolgálására települtek. A területre külön álló, földszintes családi házak jellemzőek, amelyek többsége még 1970 előtt létesült, ebből fakadóan korszerűtlen. A 2001. évi népszámlálás idején 342 darabos lakás állományában nagy arányban (33,6%) voltak jelen az alacsony komfortfokozatú lakások. Az akcióterületen társasházak nem létesültek, a családi házak magántulajdonban vannak, önkormányzati tulajdonú lakóépület nem található.
Közszféra funkciók
Az akcióterület város központjától távolabbi elhelyezkedése miatt nem meglepő, hogy ide közigazgatási, illetve állam- vagy egyéb igazgatási funkciót ellátó intézmények szinte alig települtek. A Kossuth utcán helyezkedik el a Mezőkeresztesi Rendőrőrs, melynek illetékességi körébe 9 település tartozik. Az állomány jelenlegi létszáma 17, fő, mely 2013ban 5 fővel bővül.
Gazdasági funkciók Mezőkeresztes központi területeitől eltérően az akcióterület kialakulása óta mindig lakófunkciót töltött be, az akcióterületen a gazdasági funkciók máig is elsősorban a helyi lakosság igényeinek kiszolgálását biztosító kiskereskedelmi-szolgáltató egységeket jelentetik. Az akcióterületen Mezőkeresztes Polgármesteri Hivatalának nyilvántartása szerint 2012. december 31-én a 42 db kereskedelmi és vendéglátó ipari egység működött, amelyek közül az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma 29 db. Városi funkciók Az akcióterület városi funkcióit tulajdonképpen a közterületek és az itt található épületek adják. Az utcák zöme lakóutca, az akcióterület megközelíthetőségét biztosító Kassai, Arany János, Kolozsvári, Táncsics Mihály, Balaton utcákon meghatározó a közlekedési funkció. Ezen az útvonalon haladnak a tömegközlekedést biztosító helyi autóbuszjáratok, ide települt a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek jelentős része, illetve itt található a Rendőrőrs épülete is. A lakóutcák jelentős része földút, illetve stabilizált földúlt, csak kb. harmaduk rendelkezik aszfaltburkolattal (ezek viszont az úthálózat hosszának 61%-át adják). Az akcióterületen a Népkert, található, mint a városrész és a település életében meghatározó jelentőséggel bíró közpark, mely azonban az év nagy részében használaton kívül van. Az akcióterület belső úthálózatán viszonylag jelentős a kerékpárforgalom, viszont kiépített kerékpárút az akcióterületen nem található. A jelen akcióterületi tervvel alátámasztott ÉMOP forrásainak igénybe vételével megvalósítani tervezett pályázat kiemelt figyelmet fordít az akcióterület városi funkcióinak erősítésére. A tervezett projektelemek közül a Kassai, Bem József, Arany János és Kinizsi utcák szilárd burkolatának felújítása, a Kolozsvári, Kassai és Bornemissza utcákon végzett járdaépítések, a Népkert fejlesztése, valamint az EU-konform játszótér építése járul hozzá a városi funkciók erősítéséhez. Közösségi funkció Az akcióterületen a közösségi funkciót ellátó intézmények hiánya tekinthető az egyik legjelentősebb problémának. Jelenleg a katolikus templom, mellette a könyvtár, népkert és sportpálya tekinthető közösségi funkciójú létesítménynek. Ezen felsorolásból kiindulva kielégíthető is lenne a városrész közösségi funkciója, azonban a templom épületén kívül mindegyik közösségi térre elmondható, hogy nagyon leromlott infrastrukturális jellemzőkkel rendelkeznek, kihasználtságuk ezért nagyon alacsony. A projekt egyik meghatározó kulcskérdése az alacsony státuszú népességet jelentős arányban tömörítő, a helyi lakosság működő közösségé való szervezése, amely alapot teremt a további felzárkóztató programok, képzések számára. A megfelelő közösségi tér kialakítása és a közösség fejlődését elősegítő programokkal, rendezvényekkel való megtöltése a helyi társadalom részéről is
egyértelmű igényként jelentkezik, amelyet a lakossági igényfelmérés is egyértelműen alátámaszt. Mindezt figyelembe véve Mezőkeresztes Város Önkormányzata az ÉMOP forrásainak igénybevételével jelen pályázat keretében közösségi ház kialakítását tervezi. A tervek szerint a közösségi ház olyan módon kerül kialakításra, hogy abban a Családsegítő Szolgálat is helyet kapjon, lehetővé téve ezáltal az akcióterületen a családsegítő szolgáltatások kibővítését.
Továbbá a római katolikus templom mellett közösségi szolgáltatás nyújtó létesítmény az akcióterületen a sportpálya, melynek felújítása szerepel Mezőkeresztes sportkoncepciójában. A sportpályát jelenleg a megyei II. osztály felnőtt és U19 korosztályos futballcsapat használja ki leginkább. Az óvodások, iskolások atletizálni mennek a pályára. A fejlesztés révén az önkormányzat szeretné színesebbé tenni a város sportéletét. Az önkormányzat szeretné kiemelten támogatni azokat az egyesületeket, akik az edzések mellett versenyeztetik is csapataikat, vagy egyéni sportolóikat. 4.ábra Fejlesztési elképzelések elhelyezkedése az akcióterületen
Igényfelmérés és kihasználtsági terv 2.3.6.2. Új funkciókhoz és funkció megerősítéshez kapcsolódó igényfelmérés
2.3.6.2.1.
A szociális városrehabilitáció iránt jelentkező igény bemutatása
A város önkormányzatának kezdeményezésére kérdőíves igényfelmérés készült a városban a szociális városrehabilitációs pályázatban tervezett tevékenységek körének kialakításához. Az igényfelmérés célja a szociális városrehabilitáció szükségességének alátámasztása, a pályázatban tervezett tevékenységek körének meghatározása, valamint a helyi lakosság bevonása, előzetes tájékoztatása volt a fejlesztés lakossági elfogadottságának biztosítása érdekében.
A kérdőívek kitöltése írásbeli és személyes megkérdezéssel készült, 2012. október – 2012. december hónapok folyamán.
A lakosság számára készített felmérés során nyolc feleletválasztós és három nyitott kérdésből álló kérdőívet juttatunk el a kiválasztott célcsoportnak, illetve a vélemények bővebb kifejtését is lehetővé tettük a lakosság számára.
A kérdőívek elérhetőek voltak a Polgármesteri Hivatalban és a város honlapján, továbbá a városi civil szervezeteken keresztül is. Ezen túlmenően a egy lakossági fórumon is tájékoztattuk a lakosságot, hogy lehetőségük van a kérdőívek kitöltésére.
Továbbá a település főbb társadalmi szereplői részére is külön kérdőív került kiküldésre, mélyinterjú formájában, mely összesen 7 kérdésből állt.
152 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, amelyek értékelése során az alábbi eredmény rajzolódott ki:
1. A 152 fő válaszadó többsége, 69%-a akcióterületi lakos volt, valamint a városközpontban él a válaszadók 18%-a, vagyis az érintett akcióterületen élők kellő arányban reprezentálták véleményüket. 2. A válaszadók többsége a gazdasági lehetőségek kiaknázásában és vállalkozásélénkesítésben látják a város fejlődésének jövőjét, illetőleg a fiatal munkavállalók letelepedésére számítanak. A szabadidős lehetőségek fejlesztését 38% tartotta legfontosabb célkitűzésként megvalósítandónak. 3. A válaszok alapján kitűnik, hogy a lakosság véleménye szerint a legnagyobb és legsürgetőbb feladat a belváros felújítása és korszerűsítése. Emellett a véleményezők 25,3%-a támogatja az akcióterületi városrész fejlesztését, amivel az akcióterület a második helyet érte el a legfejlesztendőbb területek között a városban. 4. A megkérdezettek véleménye alapján kitűnik, hogy a város legnagyobb problémája egyrészt a munkahelyek hiány, másrészt pedig a közbiztonság (102 válasz) nem kielégítő volta. További 35 alkalommal említették a válaszadók a közterületek állapotát problémaként Mezőkeresztesen. 5. A legfontosabb fejlesztések tartalmára vonatkozó kérdésre 97 fő (64%) a közösségi terek kialakítását jelölte meg a legfontosabb fejlesztési célnak a település életében, ami így a gazdasági környezet fejlesztésére irányuló szándék után a második legfontosabb fejlesztési cél lett. 6. Milyen fejlesztéseket tart indokoltnak? Kérdésre adott válaszok szerint a mezőkeresztesiek leginkább a közösségi terek, a parkok, sportlétesítmények, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató helyek hiányát érzik a legnagyobb problémának. 7. A közvetlen lakókörnyezet fejlődése érdekében szükséges tevékenységekre vonatkozó kérdésre adott válaszok szerint legtöbben a közterületek, utak minőségén szeretnénk javítani.
A legtöbbet említet fejlesztések az alábbiak: –
Közterületek, utak javítása
–
Közbiztonság, kamerák elhelyezése
–
Játszótér kialakítása
–
Parkoló
–
Szociális fejlesztések
–
Parkrendezés
–
Orvosi ellátás
–
Sportlétesítmények
–
Közösségi terek
–
Bölcsőde
–
Zöldfelület képzés, parkosítás, pihenőövezetek
–
Kóbor kutyák problémájának megoldása
1. A válaszadók 71,4 %-a (108 válaszadó) a szegregátumokat, szegregálódó területeket jelölte Mezőkeresztes legelhanyagoltabb területének.
1. Az elhanyagolt területeket leginkább fejlesztésre javaslók megoldásként a munkahelyteremtést és az infrastrukturális feltételek javítását tartják a legfontosabbnak. A szegregátumot a legelhanyagoltabb területként jelölők az átlagosnál fontosabbnak ítélték az infrastrukturális feltételek javítását, identitástudat erősítését, közösségi terek létrehozását és a munkahelyteremtést – függetlenül attól, hogy a város melyik részén élnek.
1. A válaszadók kiemelt fontosságúnak tartották a közbiztonság, valamint az orvosi ellátás és egészségügy fejlesztését. A javaslatok között megjelent a közösségi házkialakítása, játszótér, fásítás, füvesítés, parkosítás, sportlétesítmények építése és az egészségügyi intézmények fejlesztése.
1. A javaslatot tevők közül 29%-a kérte, hogy a gyermekeknek, fiataloknak szükséges egy városban szabadidő eltöltésre alkalmas program lehetőséget teremteni városi szinten.
1. A javaslatot tevők 20%-a fogalmazta meg a rendezett környezett, a tiszta település iránti igényét.
A város meghatározó társadalmi szereplőivel késztett mélyinterjúk során is hasonló eredményre jutottunk.
8 darab mélyinterjús kérdőív került kitöltésre intézményvezetők, vezetők által.
A mélyinterjús kérdőívek eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:
1. A válaszadók pozitívan értékelik és üdvözlik a városban tervezett fejlesztési elképzeléseket.
2. A város leszakadó részeként azonosították jelen fejlesztéssel érintettakcióterületet.
3. A megkérdezettek a település legnagyobb problémájaként, a lakossághoz hasonlóan a munkanélküliek nagy arányát, valamint a közbiztonság alacsony szintjét jelölték meg. Jövőképként a „Munka, közrend, közbiztonság” jelige került meghatározásra.
4. A legtöbbet említett fejlesztési elemek: – Utak leaszfaltozása, melynek hatására különböző városrészekből javulna a városközpont elérhetősége –
Sportpálya felújítása
–
Közösségi ház
–
Népkert fejlesztése
–
Játszóterek
–
Parkok rendbetétele, zöldfelület képzés
–
Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés
–
Vendéglátóhelyek
–
Közbiztonság javítása
–
Kóbor kutyák befogása
–
Köztisztaság
Az Antiszegregációs tervben rögzített állapotfelmérés bemutatja, hogy
Mind a foglalkoztatottság, mind a szakképzettség, mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében jelentős eltérés van a városi átlaghoz képest. A lakásviszonyokat vizsgálva az akcióterületen magasabb az alacsony komfortfokozatú és egyszobás lakások aránya. Az akcióterületen nem működik közszolgáltató, de a városi közszolgáltatások mindegyike elérhető 10-15 percen belül – gyalogosan, kerékpárral vagy személyautóval. Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem közösségi épület. Ezeket a funkciókat jelenleg a város más részein található közterületek és közöségi terek látják el.
A bemutatott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb státuszú lakónépesség él, leromlott és szolgáltatásszegény lakókörnyezetben. A felmérések eredményeiből pedig kiviláglik, hogy a lakosságnak – a városi és akcióterületen élőknek egyaránt – komoly igénye van a lakókörnyezet és a közösségi terek fejlesztése irányt.
2.3.6.2.2. Igényfelmérés – Többfunkciós közösségi épület (közösségi ház, mint közösségi funkció)
Mezőkeresztes Város Önkormányzata a Támogatói Csoport közreműködésével elkészítette tervezett Többfunkciós Közösségi Épülettel kapcsolatos igények felmérését annak érdekében, hogy pontos képet kapjon a városban a lakosság rendelkezésére álló kulturális, közösségi célú terek igénybevételének mértékéről.
A tervezett szolgáltatás bemutatása
A Többfunkciós Közösségi Ház feladata többek között, hogy a létrehozott új terekkel és új szolgáltatásokkal kiegészítse a város Művelődési Háza által nyújtott szolgáltatásokat és a helyi lakosság közösségi életének, a helyi integrációnak új központja legyen, valamint bekapcsolja a helyi hátrányos helyzetű lakosságot a város társadalmi, közösségi életébe. (A Többfunkciós Közösségi Ház távolsága a Művelődési Háztól kb. 1500 m). A szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységének kitelepítésével biztosítottá válik az épület, az épületben elhelyezett tárgyi eszközök állagának megóvása, a közeli fejlesztési projektelem rongálásának megakadályozása (pl.: sportlétesítmények, parkok, játszótér), valamint a polgárőrség aktív tevékenységének hatására javul az akcióterület közrendje, közbiztonsága, ezáltal pedig képessé válik ezen terület a kedvezőbb jövedelmi viszonyok között élők vonzására.
A közösségi ház frekventált helyen a Népkert melletti ikerházból kerül kialakításra az Arany János utcán.
A szociális városrehabilitációs célú projekt „soft” tevékenységeinek jelentős része is a közösségi házhoz kapcsolódóan, annak bevonásával kerül megrendezésre. A közösségi házhoz tartozik majd több foglalkoztató helyiség is, az akcióterületen működő klubok, csoportok, civilek kapnak helyet alkotó tevékenységüknek, mely helyiségeket a város bármelyik lakója, civil szervezetei térítésmentesen vehetnek igénybe.
Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos összes információ elérhető lesz a közösségi házban – fejlesztési dokumentumok, tájékoztató kiadványok, rendezvénynaptár, hirdetőtábla áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Az információban való eligazodást egy, a helyszínen rendelkezésre álló munkatárs segíti.
Célcsoport
Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, civil szervezetei. Természetesen térítésmentesen igénybe veheti a közösségi ház szolgáltatásait a város bármelyik lakója, civil szervezetei is. A célcsoport és az üzemeltető igényei
Projekt megvalósítása és eredményeinek fenntartása
A közösségi ház a célcsoport kulturális eseményekkel, közösségépítő és információs rendezvényekkel kapcsolatos igényeit elégíti ki.
A közösségi ház működtetése és a benne szervezett programok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében minden programot, rendezvényt előzetesen rögzíteni kell. Az eseménynaptár megtekintése és a közösségi ház kapacitásainak lefoglalására a napi 8 órában rendelkezésre álló munkatárs közreműködésével és/vagy a Művelődési Házon keresztül lesz lehetőség.
A projekt „soft” tevékenységeinek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért az önkormányzat a felelős, a projektmenedzsment tagok közül a soft felelős munkatárs aktívan segít ezen elemek végrehajtásában, szervezésében, a szakmai irányításban. A projekt „soft” tevékenységeinek megvalósításában a projektmenedzsment szervezet, az önkormányzat munkatársai szorosan együttműködnek a Művelődési Házzal, a civil szervezetekkel, a Támogató Csoporttal és a helyi lakossággal, valamint kiemelten az akcióterületi hátrányos helyzetű lakossággal. A projekten kívüli és a projekt időszakot követő rendezvények, események szakmai irányítását, szervezését hosszú távon a Művelődési Ház vezetése biztosítja. Tervezett nyitva tartás: H-P:
10-20 óráig
Sz-V: igény szerint
A Közösségi Ház működtetését, fizikai fenntartását a projekt megvalósítási és fenntartási időszakában 2 fő munkatárs segíti.
A fenntartási időszak után a működtetéshez szükséges feladatok ellátásról az önkormányzat és a Művelődési Ház (szakmai feladatok) közösen gondoskodik.
Fenntarási időszak után
A folyamatos és hosszú távú (a projekten kívül és a fenntartási időszakon túl) szakmai működtetés, szervezés, koordináció az önkormányzat feladata.
A Közösségi Ház feladata az lesz, hogy a létrehozott új terekkel és új szolgáltatásokkal a helyi integrációnak háttere legyen, a helyi lakosság közösségi életének új terévé váljon. A Többfunkciós közösségi ház célja egyrészt a helyi identitástudat erősítése, közösségformálás, másrészt pedig a helyben élő lakosság szociális kohéziójának erősítése. Fontos, hogy az akcióterületi lakosság számára hosszú távon megteremtődjenek a közösségi élet gyakorlásának feltételei és színterei, a fejlesztésnek köszönhetően kialakuljanak a városrész központi területei, az épített környezet minősége javuljon.
Az alábbi programok kerülnek kialakításra, melyek építenek a kapcsolódó fejlesztési projektelemek közelségére, így a kisgyermekek játszótér, valamint a sportolási és pihenési lehetőségeket kínáló sportlétesítmények közelségére, és a rehabilitációs projektre igen büszke akcióterületi lakosok, a környező utcák figyelmére:
o
Kézműves tanfolyamok (Közösségi ház, soft elem)
o
Játszóház létesítése (Közösségi ház, soft elem)
o
Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja (Közösségi ház, soft elem)
o
Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny (Közösségi ház, soft elem),
o
Környezetjavító akciók (Közösségi ház, soft elem)
o
Gyermekvetélkedők (Közösségi ház)
o
Bűnmegelőzési programok (Közösségi ház + sportlétesítmények, soft elem)
o
Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések (Közösségi ház, soft elem)
o
Kiállítások (Közösségi ház, soft elem)
o
Rendezvények (Közösségi ház, soft elem)
Az önkormányzat biztosítja a különböző lakossági csoportok, a civil szervezetek, a politikai pártok, különböző szakmai csoportok részére is a rendszeres összejövetelek lehetőségét, valamint az intézmény technikai és eszközállományát.
A Közösségi Ház alkalmankénti használata iránti igényét jelezték előzetesen az alábbi csoportok:
Mezőkeresztesi CKÖ – rendszeres egyeztetésekre, megbeszélésekre, a helyi lakosság sikeresebb bevonása, megmozdítása érdekében;
Védőnők és családvédelmi szakemberek – mentálhigiénés programok, előadások szervezésére;
A Közösségi Ház fizikai működtetését – az ATT-ben is rögzítetten – a projekt megvalósítási és a fenntartási időszakában alkalmazásában álló 1 fő, napi 8 órában foglalkoztatott munkatárs segíti.
Mindez azt jelenti, hogy a projekt keretében foglalkoztatott 1 fő által elvégzett tevékenységek a következők: –
Közösségi Ház nyitása-zárása
– Közösségi ház rendezvényeihez, az egyes csoportok zavartalan működéséhez a feltételek biztosítása (eszközök kikészítése, berendezés átalakítása és elrendezése), – Segítségnyújtás és közreműködés a kapcsolódó rendezvények előkészítésében és lebonyolításában; –
A programfüzetben az igénybevételhez helybiztosítás ügyintézése,
– A fejlesztési projekttel és kiemelten a közösségi ház, a sportlétesítmény programjaival kapcsolatos felvilágosítás adása (információs iroda), – a közösségi ház állagmegóvása érdekében az infrastruktúra rendszeres ellenőrzése és a szükséges javításokról a karbantartók tájékoztatása.
8. táblázat:Várható programok és igénybevevők a közösségi házban
Többfunkciós Közösségi Épület Közösségi tér Foglalkoztató Oktató terem Információs iroda
alapterület
kihasználtság
160
70%
80-85 esemény/év
60 20 13 13
25% 35% 35% 100%
25 alkalom/év 80 alkalom/év, 6-7alkalom/hó 80 alkalom/év, 6-7alkalom/hó Folyamatosan
Igényfelmérés alapján (2012.)
Versenytárselemzés
Hasonló szolgáltatást nyújtó közösségi terek az AT-n 1. nincs
A versenytársak minősítése (versenytárs vagy kiegészítő szolgáltatás) –
Az akcióterületen nincs olyan közösségi tér, amelyet a lakosság igénybe vehetne.
A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások
A közösségi ház az alábbi szolgáltatásokkal várja a lakosságot: –
szolgáltató iroda
–
képzési helyszín
–
kulturális és közösségi programok számára alkalmas helyszín
A tervezett projekt, szolgáltatás szükségességének bemutatása a fentiek alapján
A projekt indokoltságát támasztják alá az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5.
közösségi terek hiánya az akcióterületen; civil szervezetek működési bázisának hiánya az akcióterületen; lakossági igény a helyi identitástudat növelésére; lakossági igény a hagyományőrző és kulturális programokra; lakossági igény a közösségi terek kialakítására;
A Támogató Csoport tagjainak véleménye szerint, melyet a lakossági fórumon elhangzottak és az akcióterületi lakosokkal folytatott helyi beszélgetések alapján alakítottak ki, az alábbiakban foglalható össze:
A helyi lakosság támogatja egy lakóhelyéhez közeli közösségi tér kialakítását, amely a városi programok színteréül szolgálna és közel hozna a lakókhoz bizonyos speciális, az ő igényeiket központba helyező programokat.
A Támogató Csoport véleménye mindezek alapján az, hogy szükséges és indokolt a jelen tervek szerinti közösségi ház építése az akcióterületen. Véleményük szerint kiemelt hangsúlyt kell fektetni a létrejövő elemek állagmegóvására, ezért támogatják a polgárőrség akcióterületre való kihelyezését. Hiszen így nemcsak a közösségi tér, hanem az összes fejlesztési projektelem állagmegóvása biztosítottá válik.
Mezőkeresztes önkormányzatának vezetése sokat tett az elmúlt 15 évben a kisebbségek megismerése, elfogadása és beilleszkedése érdekében és úgy ítéli meg, hogy ez az integrációs folyamat jó úton halad. Emellett indokoltnak tartja ezen városrészen egy Többfunkciós Közösségi Ház kialakítását, mely segíti a hely hátrányos helyzetű lakosság reintegrációját, felzárkózását, a város társadalmi életébe való bekapcsolását.
2.3.6.3.3. Igényfelmérés –Szabadtéri sportterület, Népkert fejlesztése (közösségi és városi funkció)
A szolgáltatás bemutatása
A fejlesztés során felújításra kerülő sportpálya szerves részét fogja képezni az újonnan formálódó városrészi képnek. Ezen fejlesztési elem célja, hogy a sportra, mint közösségformáló erőre helyezve a hangsúlyt, közcélokat szolgáló sport és szabadidős létesítmények kerüljenek kialakításra. Azon sportágak kerülnek fejlesztése ezen projekttevékenység keretében, melyek tekintetében helyi szakosztályok működnek, vagy olyan sportolók élnek a településen, akik ezen sportágak, versenysportok tekintetében kívánnak eredményeket elérni. A sportpályán végzendő felújításokkal a cél a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése a helyi közösségben, kiemelten pedig a gyerekek és fiatalok számára. A cél egy élhetőbb városrész kialakítása, az épített környezet minőségének fejlesztése. A pálya megvalósítás kiépítése által a pálya kihasználtságnak növelése, a futópálya felújítása révén az atlétikai sportok feltételrendszerének biztosítása a cél. A lelátó kiépítésével a sporteseményeket követő nézők biztonsági és kényelmi szempontjainak tehetünk eleget. A sportkedvelők közösségére általában jellemző, hogy véleményformáló erejükkel a helyi lakosok identitását nagymértékben alakítják, ezért a sportinfrastruktúra fejlesztése prioritást élvez.
A Népkertben megépülő játszótér révén növekszik a terület kihasználtsága, továbbá az itt élő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság, azon belül a fiatalok és gyerekek számára egy új élményelemmel bővül lakókörnyezetük. A tervezett kerítés és térvilágítás kiépítése a tér használatának biztonságosabbá tételéhez járul hozzá. A színpad bővítése és korszerűsítése révén nagyobb kihasználtság érhető el, több rendezvény valósulhat meg az érintett városrészben és a város területén egyaránt.
A kialakítandó parkoló révén a terület könnyebben megközelíthetővé válik. Ez által megvalósul a közpark teljes körű megújulása, az akcióterülettel érintett városrészben egy központi, kedvelt közterület kialakítása.
Az egyéni és kiscsoportos aktív szabadidő helyszín mellett nagyobb helyi, városi vagy akár térségi rendezvényeknek is teret biztosítanak majd a terület zöldfelületei.
A sportlétesítmény és Népkert megközelítését megkönnyíti az odavezető járdák, gyalogos közlekedés kiépítése. A Népkert megközelíthetőségének támogatására parkolók kerülnek kialakításra.
A sportlétesítmény és Népkert fizikai működtetését az önkormányzat látja el.
Versenytárselemzés
Az akcióterületen nem található sem játszótér, sem egyéb sportlétesítmény.
A célcsoport és az üzemeltető igényei
A sportlétesítmények a célcsoport szabadidejének tartalmas, sporttal és egyéb fizikai aktivitással való eltöltésére vonatkozó igényeit elégíti ki. A sportlétesítmények tisztasága, biztonságos és balesetmentes használata minden érdekelt kiemelkedő igénye. A sportlétesítmények biztonságos használatát és értékeinek megőrzését – a gondos, szakértő
tervezés és kivitelezés mellett – a modern, energiatakarékos üzemeltetés segíti. A sportlétesítményhez kapcsolódó játszótérre tervezett valamennyi játék és sportolásra alkalmas eszköz rendelkezik a vonatkozó játszótéri szabványoknak megfelelő tanúsítványokkal; biztonsági távolsággal, ütéscsillapító burkolattal tervezettek (MSZ EN 1176:1999, MSZ EN 1177:1999, 78/2003 (XI.27.) GKM rendelet).
A területen telepítésre tervezett játszótéri eszközök működtetéséhez nem szükséges szakember közreműködése, vagy biztonságtechnikai végzettséggel rendelkező szakember felügyelete.
Célcsoport
A sportlétesítmények elsődleges célcsoportja az akcióterület teljes lakossága. Természetesen térítésmentesen igénybe veheti a szabadidőpark szolgáltatásait a város bármelyik lakója. A játszótér a célcsoport számára időkorlátozás nélkül, szabadon elérhető.
A sportpályák jellegét általánosságban vizsgálva kitűnik, hogy valamennyi jelenleg rendelkezésre álló sportterület
kizárólag csapatjátékra szolgál; és valamilyen intézményhez kapcsolódik, azaz elérhetősége pontosan a hétvégi és tanulási időszakon kívül korlátozott, nehézkes.
Az elemzések alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a szülők, nevelők, fiatalok igénye a nyitottan elérhető, egyedül és csoportosan is végezhető, aktív mozgást kiszolgáló infrastruktúrák iránt alátámasztott.
Tekintettel arra, hogy a fiatalok önállósodási és az állandó, szoros felügyeletet mellőző törekvése általánosan tapasztalt viselkedés, ezért olyan megoldást kerestünk a fenti igények kiszolgálására, amely állandó szakmai felügyelet nélkül is megfelelően, biztonságosan és újszerűen, a fiatalok érdeklődését megragadó, vonzó mozgásformát kínál az itt lakóknak.
A fejlesztés eredményeként megjelenő új szolgáltatások
–
játszótér,
–
rendezvényterület közösségi programokhoz,
–
szabadtéri színpad,
–
előfüves labdarugó pálya,
–
futópálya.
A tervezett projekt, szolgáltatás szükségességének bemutatása a fentiek alapján 1. 2. 3. 4. 5.
közösségi terek hiánya az akcióterületen korszerű sportpálya hiánya az akcióterületen játszótér hiánya az akcióterületen lakossági igény a szabadidő aktív eltöltésére lakossági igény a közbiztonság javítására
2.3.6.4. terv
Új funkciókhoz és funkció megerősítéshez kapcsolódó kihasználtsági
A fejlesztés eredményeként létrejövő új közösségi funkciók, valamint közszféra funkciók, melyekhez kapcsolódóan kihasználtsági terv készült:
többfunkciós közösségi ház kialakítása – közösségi funkció, szabadtéri sportterület fejlesztése – közösségi funkció, Népkert fejlesztése – városi funkció,
2.3.6.4.1. Kihasználtsági terv – Többfunkciós közösségi épület (közösségi ház, mint közösségi funkció)
A projektgazda a vizsgálat eredményének birtokában hozott döntést arról, hogy a fenti fejlesztési projekt keretében megvalósítani tervezett Többfunkciós Közösségi Épület
létrehozásának megvalósítása elengedhetetlen az akcióterület felzárkózásnak, az akcióterületi lakosság társadalmi reintegrációjának érdekében.
A kihasználtsági terv elkészítéséhez felhasznált anyagok a következők voltak:
A település 2011. és 2012. évi rendezvény naptára; A fejlesztéssel kapcsolatosan a város lakossági fórumain elhangzott vélemények és javaslatok; A Támogatói Csoport működése során tett megállapítások és javaslatok.
A kihasználtsági tervben bemutatott vizsgálat eredménye az alábbi megállapításokban összegezhető:
– A Többfunkciós Közösségi Épület szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a város lakossága (4.129 fő), másodlagosan pedig civil és gazdálkodó szervezetei, a kistérség és a régió lakossága (1.200.000 fő). – A Többfunkciós Közösségi Épület a város kulturális életében jelentős szereppel bíró Népkert szomszédságában az akcióterületen helyezkedik el. – A jelenleg rendelkezésre a városban rendelkezésre álló közösségi termek kihasználtsága az elmúlt években folyamatosan növekedett. – A civil szervezetek, egyesületek, lakossági csoportok elsődlegesen a kisebb méretű, 20-35nm közötti termet szeretnének igénybe venni közösségi programjaikhoz.
Tervezett projekt, és az általa nyújtott szolgáltatás, programok rövid bemutatása
A közösségi ház tervezett helységei: o
1 db közösségi tér (60 m2)
o
1 db foglalkoztató (20 m2)
o
1 db oktató terem (13 m2)
o
1 db szociális és információs iroda (13 m2)
o
2 db mosdó (férfi, női=akadálymentes)
o
kapcsolódó kiszolgáló egységek (előterek, közlekedők)
Az épület otthont ad a projekt megvalósításának időszaka alatt a szolgáltató irodának. Az épület biztosít helyszínt a „soft” tevékenységek (ESZA és Programalap egyaránt) számos eleme megvalósításához:
o
Kézműves tanfolyamok (Közösségi ház, soft elem)
o
Játszóház létesítése (Közösségi ház, soft elem)
o
Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja (Közösségi ház, soft elem)
o
Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt verseny (Közösségi ház, soft elem),
o
Környezetjavító akciók (Közösségi ház, soft elem)
o
Gyermekvetélkedők (Közösségi ház)
o
Bűnmegelőzési programok (Közösségi ház + sportlétesítmények, soft elem)
o
Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések (Közösségi ház, soft elem)
o
Kiállítások (Közösségi ház, soft elem)
o
Rendezvények (Közösségi ház, soft elem)
o
Információs iroda folyamatos tevékenységei
A fejlesztés megvalósítása után a Többfunkciós Közösségi Épület a városrész egyetlen közösségi funkciójú épületeként önkormányzati és civil szervezésű közösségi programjainak biztosít infrastrukturális hátteret.
A tervezett beruházás tereinek éves kihasználtságának becslése
A Többfunkciós Közösségi Épület szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a fejlesztési projekt által érintett akcióterület lakossága (1054 fő), másodlagosan a város teljes lakossága, civil és gazdálkodó szervezetei (4.129 fő).
Közösségi terek, területek, szolgáltatási területek 9. táblázat Megnevezése Mérete, m2 Becsült éves kihasználtsága 2012. évi adatok alapján Összesen, % Igényfelmérés alapján (2012) Többfunkciós 160 70% 80-85 esemény/év Közösségi Épület Közösségi tér 60 25% 25 alkalom/év Foglalkoztatók 20 35% 80 alkalom/év, 6-7alkalom/hó Oktató terem 15 35% 80 alkalom/év, 6-7alkalom/hó Információs iroda 13 100% Folyamatosan Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2012.)
Összességében elmondható, hogy kialakításra kerülő Többfunkciós Közösségi Épület éves szinten 80-90 rendezvénynek ad majd otthon, amelyeken a látogatók, résztvevők száma várhatóan eléri az 1.300-1.500 főt.
A 10. táblázat bemutatja, hogy a Többfunkciós Közösségi Épületben a fejlesztés által lehetővé váló új szolgáltatások mely elsődleges és másodlagos célcsoportokat céloznak.
Elsődleges célcsoport Nyújtott szolgáltatások
Akcióterületi Helyi lakosság lakosság
Munkaerőpiaci beilleszkedés, X képzések Kézműves X tanfolyamok Játszóház létesítése X Környezetvédelemmel kapcsolatos aszfalt X verseny Környezetjavító X akciók Klubszerű foglalkozások (főként X ifjúsági)
Helyi civil szervezetek
X
Gazdasági élet szereplői
Másodlagos célcsoport Környező települések lakossága
X
X X X
X X
X X
X
Bűnmegelőzési programok Kiállítások Rendezvények
X
X
X X
X X
X X
X X
X X
Forrás: Akcióterületi igényfelmérés (2012.)
A tervezett Többfunkciós Közösségi Épület éves kihasználtságának becslése – célcsoportok szerint 11. táblázat
Programok / szolgáltatások
Becsült éves kihasználtság,
alkalom/év Munkaerőpiaci beilleszkedés, képzések 10 Kézműves tanfolyamok 10 Játszóház létesítése 4 Környezetvédelemmel kapcsolatos 12 aszfalt verseny Környezetjavító akciók 6-12 Klubszerű foglalkozások (főként 10 ifjúsági) Bűnmegelőzési programok 12 Kiállítások 6 Rendezvények 12
A célcsoport nagysága alkalmanként
Projekt „soft” tevékenysége
20 10-15 15-20
Igen Igen Igen
15
Igen
10-15
Igen
15
Igen
10-15 50-100 50-100
Igen Igen Igen
A tervezett fejlesztés kihasználtságának növelése érdekében az Önkormányzat felvette a kapcsolatot több helyi kulturális területen tevékenykedő civil szervezetettel, úgymint:
Mezőkeresztes Városi Sportegyesület Mezőkeresztes Kultúrájáért Egyesület Mezőkeresztesi Kulturális és Kommunikációs Alapítvány Citerazenekar és Kamarakórus Egyesület Mezőkeresztes Óvodásaiért Közhasznú alapítvány
2.3.6.4.2. Kihasználtsági terv –Szabadtéri sportterület, Népkert fejlesztése (közösségi és városi funkció)
Tervezett projekt, és az általa nyújtott szolgáltatás, programok rövid bemutatása
A fejlesztés során a közcélokat szolgáló sportpálya felújítására, Népkert fejlesztésére kerül sor az alábbiak szerint:
futópálya felújítása, pálya megvilágítás kiépítése, lelátó építése, játszótér építése, szabadtéri színpad bővítése.
A fejlesztéshez kapcsolódóan a megközelíthetőség javítása érdekében parkolók kerülnek kialakításra, valamint a gyalogos közlekedés biztosítására járdák kerülnek létesítésre.
Rekreációs és sportterület
A település tervei között szerepel, hogy a sportra, mint közösségformáló erőre helyezve a hangsúlyt valósítsa meg fejlesztési elképzeléseit, biztosítsa a leszakadófélben lévő településrészek felzárkózását, segítve a helyi társadalmi szövet megújulását, reintegrációját. Ezen fejlesztések a helyi akcióterületi lakosság életében jelentős életminőség javulást eredményezhetnek, kitörési lehetőségként, célként szolgálhatnak a helyi akcióterületi fiatalság számára a bűnözés helyett.
A Népkert, azon belül a játszótér megközelíthetőségének és kiszolgálásának biztosítására jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges csatlakozás és nincsenek a területen kiépített várakozóhelyek sem, melyek elengedhetetlenek jelen fejlesztés megvalósítása szempontjából.
A fejlesztés során a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők igényei is teljes mértékben figyelembe vételre kerültek.
A tervezett beruházás tereinek éves kihasználtságának becslése 12. táblázat
Becsült éves kihasználtság,
Programok / szolgáltatások
alkalom/év Játszótér Kisgyermekek és szüleik Szabadtéri sportlétesítmény Előfüves labdarugó pálya Futó-, kocogó pálya Pihenőpark Fiatalok, középkorúak, idősebbek
A célcsoport nagysága alkalmanként fő
200
30
200 200
22 5
200
30
Összességében elmondható, hogy a fejlesztésre kerülő szabadtéri sportlétesítmény, közpark – az esős és havas napok kivételével – éves szinten 200 napon keresztül biztosít lehetőséget a szabadidő aktív eltöltésére apró gyermekkortól időskorig egyaránt.
Az alábbi 13. táblázat bemutatja, hogy a Népkertben és a sportlétesítmény a fejlesztés által elérhetővé váló új szolgáltatások mely elsődleges és másodlagos célcsoportokat célozzák.
X
Másodlagos célcsoport Környező Helyi Helyi civil Gazdasági települések lakosság szervezetek élet szereplői lakossága X
X
X
X
X
X X
X X
X
X
Elsődleges célcsoport Nyújtott szolgáltatások
Játszótér Előfüves labdarugó pálya Futó-, kocogó pálya Pihenőpark
Akcióterületi lakosság
A hiánypótló szerepet betöltő sportlétesítmény népszerűsége és igénybevételének mértéke várhatóan magas lesz.
A sportterületre telepítendő tevékenységek összessége egy tudatos tervezés eredményeként alakult ki. Azért tartjuk kiemelten fontosnak a fiatalok számára felújításra kerülő
sportterületet, mert ebben az életkorban meghatározó, hogy a játszótérről kinövő fiatalok hol találják meg a szabadidő eltöltésének hasznos lehetőségét, valamint közösségformáló tevékenységekkel elérhető a rossz útra való tévedés megakadályozása, mely által csökkenthető az akcióterületi, a települési bűnelkövetések száma. A szülőkkel és a szakemberekkel egyetértésben a fiataloknak a sport felé terelésével, az új mozgásformák lehetőségének megteremtésével
kiszolgálható az életkorból fakadó, erőteljes mozgásigény, a feszültségek levezethetőek; csökken a céltalanul csellengők tábora; pozitív irányba terelhetők az pusztító energiák, csökkenthető a rongálások száma; csökkenthető a káros szenvedélyek iránti érdeklődés (dohányzás, drog, alkohol); iskolai irányítás hiányában is javítható a fiatalok együttműködésre való készsége.
Különösen szükségesnek és alkalmasnak tekintjük a kikapcsolódási – sportolási feltételeknek a fejlesztését ebben a városrészben, mert
az itt lakó fiatalok az átlagosnál veszélyeztetettebbek a káros szenvedélyek, a csellengés és a későbbi egészségügyi problémák szempontjából; ez lesz a város legfőbb sportaktivitást nyújtó szabadidős helyszíne; várhatóan az egész város területéről vonzzák majd az újszerű mozgásformákat kínáló lehetőségek a tizenéveseket (romákat és nem romákat egyaránt) az akcióterületre, akik között egészséges versengés és új barátságok szövődhetnek sportolás közben; kialakul az akcióterület központi egysége.
A fejlesztési ötletek összegyűjtése és szakemberek általi megformálása után a lakossági fórumon a Népkert és a sportlétesítmény fejlesztésének gondolatát gyorsan elfogadta és magáénak tudta nemcsak az akcióterület, de az egész város lakossága is.
2.3.6.5.
Tulajdonviszonyok értékelése
Az akcióterület AT tulajdoni viszonyait Mezőkeresztes Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztályának adatai (az önkormányzati tulajdonra vonatkozóan), illetve a Mezőkövesdi Járási Földhivatal adatai alapján vizsgáltuk. Az önkormányzati és az egyház tulajdonát képező ingatlanok területi elhelyezkedését az 5. ábra szemlélteti. A projektben érintett ingatlanok Sorszám Hrsz. Cím- Fejlesztés
Tulajdonos
Megjegyzés
bejegyzés: vezetékjog
1.
2.
1884
1922
3441 Mezőkeresztes, Arany János u. Mezőkeresztes Város Önkormányzata Útfelújítás
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog
3441 Mezőkeresztes, Arany Mezőkeresztes Város János u. Önkormányzata
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog
Útfelújítás
3.
2134
3441 Mezőkeresztes, Kassai Mezőkeresztes Város u. Önkormányzata Útfelújítás, Járdaépítés
2048 4.
3441 Mezőkeresztes, Bem utca
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
Útfelújítás
3441 Mezőkeresztes, Kinizsi utca 5.
1862
Útfelújítás
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
3441 Mezőkeresztes, Kolozsvári utca 6.
1966/8
Járdaépítés
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
7.
1933
3441 Mezőkeresztes,
Mezőkeresztes Város
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog
Kolozsvári utca
Önkormányzata Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog
Járdaépítés
3441 Mezőkeresztes, Kolozsvári utca 8.
1923
Járdaépítés
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
3441 Mezőkeresztes, Bornemissza utca 9.
1660
Járdaépítés
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
3441 Mezőkeresztes, Névtelen tér 10.
1962
Népkert fejlesztése
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
3441 Mezőkeresztes, Arany János u. 11.
1882
Népkert fejlesztése
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog, használati jog Megkérésre került a vezetékjog és használati jog jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez.
3441 Mezőkeresztes, Táncsics utca 1. Mezőkeresztes Város Önkormányzata
12.
1986
Idősek nappali ellátásnak kialakítása
13.
1966/9
3441 Mezőkeresztes, Arany Mezőkeresztes Város János u. 77. Önkormányzata t
–
bejegyzés: vezetékjog
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez. bejegyzés: vezetékjog
Közösségi ház kialakítása
3441 Mezőkeresztes, Arany János u. 77/A. 14.
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
1966/10 Közösségi ház kialakítása
Megkérésre került a vezetékjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez.
3441 Mezőkeresztes, Kossuth u. 19. 15.
16.
1967
1877/3
Sporttelep fejlesztése 3441 Mezőkeresztes, Kossuth Lajos u. 7-1.
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
–
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
–
Rendőrség felújítása 14.táblázat: Fejlesztéssel érintett ingatlanok Ahogyan a fenti táblázatból is kiderül, az akcióterületen tervezett beavatkozások részben felépítményes ingatlanokat, közterületeket és utakat érintenek. Az akcióterületen vegyesen vannak önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú ingatlanok, így a beruházás eredményeként hosszútávon bekövetkező terület-felértékelődésből egyaránt származhat haszna az önkormányzatnak és a lakosságnak is.
A Rendőrőrs kivételével a ROP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek által érintett valamennyi ingatlan Mezőkeresztes Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll. A tulajdonviszonyok hitelességét a pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. Az akcióterület tulajdonviszonyairól összefoglalva megállapítható, hogy a magántulajdonú lakóházak és néhány üzleti-szolgáltató egység mellett egyedül az önkormányzati tulajdon (elsősorban közterületek, középületek, illetve magántulajdonú ingatlannal beépített telkek) képvisel számottevő arányt.
5.ábra: Tulajdonosi eloszlás az akcióterületen
2.3.6.6.
A tulajdonosi együttműködési szándékok vizsgálata
A fejlesztés során érintett ingatlanok döntő részben önkormányzati tulajdonban vannak. Ami nagymértékben leegyszerűsíti a tulajdonosi szándékok feltérképezését. Azérintett ingatlanok esetében nincs szükség a tulajdonviszonyok rendezésére, nincs szükség ingatlan vásárlására, nincs szükség ingatlan bérlésére.
Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a megvalósuló fejlesztések összhangban legyenek a városi lakosság igényeivel. Meghatározásra került a fejlesztést átfogó célrendszer, melyhez a területen érintettek részére is felajánlásra került az együttműködési lehetőség. A projekt megvalósításban a Támogatói Csoport tagjai, továbbá számos civil szervezet, a CKÖ, az Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata együttműködnek az önkormányzattal annak érdekében, hogy a helyi lakosság bevonása a projektmegvalósításba 100%-ig megvalósulhasson. Ennek érdekében kerül kialakításra a projektmegvalósítás időszakára a közösségi házban a szolgáltató iroda, amely nemcsak a lakossági tájékoztató feladatok ellátására szolgál, hanem az akcióterületen megvalósuló soft elemek megvalósításához is otthont ad, illetve hátteret biztosít. A Kossuth utcán lévő rendőrségi épület tulajdonosa a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány, az épület üzemeltetője pedig a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei RendőrFőkapitányság. E két szervezet konzorciumi partnerként vesz részt a projekt megvalósításában. Anyagi forrást ők nem biztosítanak a beruházáshoz. A Bűnmegelőzési Alapítvány a soft tevékenységek megvalósításában vállal szerepet. Az önkormányzat, mint többségi tulajdonnal rendelkező természetesen, mint kezdeményező gesztor kiemelkedő szerepet vállal a fejlesztések lebonyolításában. A már kialakított partnerségi együttműködések mellett törekvése az önkormányzatnak további potenciális partnerek bevonása a városfejlesztési akcióba. Kiteljesítve ez által a középtávú koncepcióban szereplő fejlesztési lehetőségek mind szélesebb körű megvalósítását.
2.3.6.7. Piaci igények, lehetőségek felmérése A városrészben lévő Népkert, mint szabadtéri rendezvénytér jelentős szereppel bír a város életében, amely adott alkalmakkor nemcsak Mezőkeresztes, de az egész kistérség kulturális és közéleti központja. Itt zajlanak le a legfontosabb közösségi események, melyeken látogatók ezrei vesznek részt. A tapasztalatok alapján a szabadtéri rendezvények lebonyolításában egyre égetőbb problémát jelent a nem megfelelő infrastruktúra (kis méretű, fedetlen színpad, közvilágítás hiánya) a rendezvények helyigényének biztosítása, és a gépjármű forgalom kezelése, melyre lakossági panaszok is rávilágítottak. Ahhoz, hogy a közösségi események az évkör minden szakaszában megjelenhessenek, szükség van a tér fejlesztésére, ami által a közösségi tér szinte folyamatosan kiaknázásra kerülhet. A kistérségi központi szerepe megköveteli egy egységes köztér-struktúra kialakítását, mely amellett, hogy a jelenleginél jobban megfelelne az elvárt funkcióknak, a város kulturális és társadalmi arculatának egyik fő hordozója is lehetne. Ezt támasztják alá a lakossági, civil és vállalkozói szféra részéről kapott észrevételek és javaslatok is.
A fentieken túl figyelembe kell venni, hogy városi ingatlanok értékét jelentős mértékben határozza meg a lakókörnyezet fekvése, a környezet rendezettsége, megközelíthetősége, zöldövezeti jellege, stb. Sokéves tapasztalat továbbá, hogy a város átlagos ingatlanértékének alakulásában meghatározó igazodási pontot jelentenek a városközponton kívüli ingatlanok. Mindezek alapján a Város a jelen pályázatban érintett akcióterületre koncentrált beavatkozás kapcsán arra számít, hogy mind az ingatlanok árai, első lépésben a közvetlen környezetben, majd tovagyűrűző hatásként a távolabbi területeken is emelkedik. A lakóingatlanok árai 50150 ezer Ft/m2 között alakulnak. Az üzleti célú új ingatlanok eladási árai jelenleg 200 eFt/m2, míg a régebbi ingatlanoké 100150 eFt/m2.
3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Az akcióterületi terv célrendszere az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) célrendszerére és stratégiájára alapozva került kidolgozásra, így a két tervdokumentum, valamint az akcióterületi terv településfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedése, és az egyes dokumentumok közötti koherencia biztosított. Mivel közvetlenül az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészülte után került az Akcióterületi Terv kidolgozásra, így ezen dokumentumok összhangja teljes körűen biztosított.
A település a stratégia megvalósíthatóságának érdekében erőforrásait azokra a területekre koncentrálja, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek fényében Mezőkeresztesen két komplex, akcióterületi megközelítést és lehatárolást igénylő városrehabilitációs tevékenység végrehajtását irányozza elő a stratégia, amely mindkét területen konkrét, érzékelhető és érdemi változásokat kíván létrehozni. Az egyik a városközpont rehabilitációját célozza, míg a jelen akcióterületi tervben kidolgozott fejlesztések az akcióterület szociális célú városrehabilitációját irányozzák elő, a Képviselő-testület döntése értelmében.
3.1. Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai Átfogó cél
Jelen fejlesztés átfogó célja az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározásra került jövőképhez kapcsolódóan, a jelen dokumentumban kijelölésre került akcióterületilakosság
életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által.
Részcélok
Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni:
1. A) A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátumok bekapcsolódhassanak a város vérkeringésébe;
1. B) A szegregátumban élő hátrányos helyzetű lakosság – különösen a több szempontból hátrányos helyzetű emberek – számára, közösségi, képzési programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében;
1. C) A szegregált területek városi-közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, sportlétesítmény fejlesztése, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében.
1. D) A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével.
A kijelölés logikája
Az önkormányzat által követett fejlesztéspolitikai prioritás a kiegyensúlyozott fejlődés elve, amelynek során az a szándék vezeti az önkormányzatot, hogy a település egyes részei ne szakadjanak el egymástól fejlődésben.
A korábbi törekvések ellenére az akcióterülettel lefedett területre koncentrálódnak a település szegregációval veszélyeztetett területei, ezért az önkormányzati szándék, hogy a rendelkezésre álló szociális városrehabilitációs célú pályázati kiírás által nyújtott
forráslehetőségeket maximálisan kihasználva próbálja megállítani a szegregációs folyamatok terjedését, további súlyosbodását.
A terület értékei és problémái
Mivel a közszolgáltatások és közösségi intézmények nagy része a Városközponti városrészen találhatóak, így a szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területeken elsősorban infrastruktúra-, közlekedés- és közlekedésbiztonság fejlesztési beavatkozások történtek, amelyek elsősorban a városi peremterületek leszakadásának felszámolását irányozták elő. A területen magas arányban élnek a 2001. évi KSH adatok alapján alacsony képzettségű, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok. A lakásviszonyokat tekintve az akcióterületre koncentrálódik a rendezetlen tulajdonviszonyú lakóingatlanok zöme.
Az akcióterület fejlesztésének jelentősége a város életében:
–
rendezett közösségi terek jönnek létre;
–
kialakításra kerül az akcióterület első közösségi háza, mely akadálymentesített épület;
– fejlesztésre kerül egy közösségi, rekreációs és szabadidős tevékenységek folytatására alkalmas közpark és sportlétesítmény; – a soft tevékenységek megvalósításának hatására javul a helyi akcióterületi társadalom és az akcióterületen kívüli lakosság viszonya; –
a közbiztonság helyzete javul;
–
a szegregáció mértéke csökken.
A fenti változások összesített hatására az akcióterület által kínált életminőség jelentősen közelít a város átlagához, ezzel a település belső különbségei érzékelhetően és lényeges mértékben csökkennek.
Az akcióterület fejlesztésének jelentősége regionális szempontból:
A fejlesztés hozzájárul a régió kiegyenlített fejlődéséhez azáltal, hogy hátrányos helyzetű kistérségben található települési szegregátumokban és szegregált területeken kíván a társadalmi szolidaritás és integráció szempontjaiból példaértékű fejlesztéseket megvalósítani, ezzel növelni egy olyan település –Mezőkeresztes – vonzerejét.
Az akcióterület indikátortáblája 15. táblázat
Az akcióterület fejlesztési céljai
Mutató megnevezése
Mutató típusa output
A célérték MértékBázisérték Célérték elérésének egység időpontja fő – 781 2015.03.31.
Városrehabilitációs beavatkozások által érintett output ha terület nagysága output db output m2 A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma eredmény db a projekt által érintett akcióterületen Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés Átfogó cél nyomán elérhető (köz- és profitorientált) eredmény db Az akcióterületi szolgáltatások száma a lakosság projekt által érintett felzárkóztatása, a településrészen leszakadást okozó problémák, folyamtok Megtartott munkahelyek eredmény db megfordítása, a száma társadalmi reintegráció A támogatással érintett megvalósítása az területen telephellyel eredmény db akcióterületen rendelkező vállalkozások számának növekedése A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a eredmény % településen Teremtett új munkahelyek eredmény fő száma Teremtett munkahelyek eredmény fő száma – nők A program hatására teremtett főállású új eredmény fő munkahelyeken
–
86
2015.03.31.
– –
12 331,71
2015.03.31. 2015.03.31.
–
3
2015.03.31.
–
3
2020.03.31.
16
16
2020.03.31.
–
0
2020.03.31.
–
78
2015.03.31.
0
2
2020.03.31..
0
1
2020.03.31.
0
1
2020.03.31.
foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Felújítással érintett lakások száma Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Akadálymentesített épületek száma Azbesztmentesített épületek száma Megnövekedett zöldfelületek nagysága Megújított zöldfelületek nagysága – városrehabilitáció Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma Megújított zöldfelületek nagysága – Részcél „A” városrehabilitáció A megvalósult fejlesztéssel A fizikai környezet elégedett lakosság aránya a állapotának javítása településen egy élhetőbb, a kor színvonalának A fejlesztés nyomán megfelelőbb környezet megerősített funkciók száma megteremtése a projekt által érintett érdekében, valamint akcióterületen annak érdekében, hogy Új városi funkciók a beazonosított betelepedése / a fejlesztés szegregátumok nyomán elérhető (köz- és bekapcsolódhassanak a profitorientált) város vérkeringésébe szolgáltatások száma a projekt által érintett
output
m2
–
197,84
2015.03.31.
output
m2
–
1
2015.03.31.
eredmény TJ
0
0,222
2015.03.31.
output
db
–
0
2015.03.31.
output
fő
–
5
2015.03.31.
output
fő
–
800
2015.03.31.
output
db
–
3
2015.03.31.
output
db
–
0
2015.03.31.
output
m2
–
0
2015.03.31.
output
m2
–
6500
2015.03.31.
output
db
–
0
2015.03.31.
output
m2
–
0
2015.03.31.
eredmény %
–
78
2015.03.31.
eredmény db
–
3
2015.03.31.
eredmény db
–
3
2015.03.31.
Részcél „B” A szegregátumban élő hátrányos helyzetű lakosság – különösen a több szempontból hátrányos helyzetű emberek – számára, közösségi, képzési programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében Részcél „C”
településrészen Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a településen Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Akadálymentesített épületek száma Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a településen
A szegregált területek városi-közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, sportlétesítmények kialakításával, a helyi közösségi összetartozás Teremtett új munkahelyek és a településszintű száma társadalmi kohézió erősítése érdekében Teremtett munkahelyek száma – nők Helyi társadalmi akciókban Részcél „D” résztvevők száma A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott A megvalósult fejlesztéssel bűnelkövetések elégedett lakosság aránya a számának csökkentése településen célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével
3.2.
output
fő
–
5
2015.03.31.
output
fő
–
800
2015.03.31.
eredmény %
–
78
2015.03.31.
eredmény db
–
3
2020.03.31.
output
db
–
3
2015.03.31.
output
m2
–
197,84
2015.03.31.
eredmény %
–
78
2015.03.31.
m2
–
331,71
2015.03.31.
eredmény fő
0
2
2020.03.31.
eredmény fő
0
1
2020.03.31.
fő
–
800
2015.03.31.
eredmény %
–
78
2015.03.31..
output
output
Az akcióterület beavatkozásai
Az integrált városfejlesztés lényege, hogy olyan fejlesztési elemeket fog össze egy projektté, melyek egy adott probléma megoldása vagy fejlesztési cél megvalósítása érdekében több funkció szinergikus egymásra-hatásával a lehető legkisebb forrásigény mellett a legjobb eredmény érhető el. Az akcióterület lehatárolása a tervezett projekteket funkcionálisan és szerkezetileg is a város célkitűzéseihez illeszkedő, egységbe foglaló elven történt, kiemelt szempontként figyelembe véve a terület szociális szempontjait. A tervezett beavatkozások elsősorban a leszakadó városrész közösségi szolgáltatásainak bővítése és fejlesztése által a helyi közösség erősítését, az akcióterület megközelíthetőségének és a városi élettér minőségének javítását, a helyi szabadidő-eltöltési lehetőségek fejlesztését szolgálják. A „soft” programelemek megvalósítása a helyi közösség szerveződését és erősítését, a lakosság képzettségi szintjének javítását, illetve a szabadidő hasznos helyi eltöltését segítik elő. Az akcióterületi terv a ROP városrehabilitációs pályázat keretében háromféle funkcióhoz kapcsolódóan hét beruházási, valamint „soft” elemek megvalósítását tervezi, emellett az akcióterületen további beruházások is körvonalazódnak. Az akcióterületen tervezet fejlesztések bemutatása: 16. táblázat: Tervezett beavatkozások az akcióterületen
Beavatkozás típusa
Projekt neve
Többfunkciós Közösségi Épület kialakítása Idősek nappali ellátásának kialakítása
Kap2013 2014 2015 2016 csolódás Megvalósítás részfeltétele I. II. I. II. I. II. I. II. célhoz EMÁSZ HÁLÓZAT KFT, A, B, C, mint vezetékjog X X X X D jogosultjának hozzájárulása A, B
Népkert fejlesztése, A, B,C Játszótér építése ÉMOP-3.1.1.- Sportpálya 12 felújítása
A,B, C, D
Városi rendőrkapitányság külső felújítása, A, D Polgárőrség részére iroda kialakítása
Útfelújítások
A
Járdaépítések
A, B
–
X X X X
–
X X X X
–
X X X X
–
X X X X
EMÁSZ HÁLÓZAT KFT, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása EMÁSZ
X X X X
X X X X
HÁLÓZAT KFT, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása Önkormányzat által A, B, C, megvalósítandó – D soft elemek Civil szervezetek által A, D – megvalósíttatni kívánt soft elemek – Önerő rendelkezésre állása Kiskereskedelmi és szolgáltató egység A magán – Kereslet eddig bővítése tapasztalt változatlan szintje ill. növekedése – Önkormányzati források Szennyvízcsatorna A biztosítása, kiépítése engedélyek beszerzése – Önkormányzati források Ivóvíz-vezetékek A biztosítása, felújítása engedélyek beszerzése önkormányzati – Önkormányzati források Közterület A biztosítása, rendezés engedélyek beszerzése – Önkormányzati források Térfigyelő kamerák D biztosítása, engedélyek beszerzése
X X X X
X
X X
X
X
X
X
3. Az akcióterületen, az ÉMOP-3.1.1.-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások típusai a következők:
Közösségi funkciót erősítő fejlesztések:
X
–
Többfunkciós Közösségi Épület kialakítása – Közösségi Ház
–
Sportlétesítmény fejlesztése
–
Idősek nappali ellátásának kialakítása
Közszféra funkciót erősítő fejlesztések:
–
Városi rendőrkapitányság külső felújítása
–
Polgárőrség részére iroda kialakítása
Városi funkciót erősítő fejlesztések:
–
Népkert fejlesztése, Játszótér építése
–
Útfelújítás
–
Járdaépítés
–
Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek:
–
Az infrastrukturális beruházásokat kiegészítő, azok lakossági elfogadottságát segítő soft elemek:
Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények Munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok Bűnmegelőzést elősegítő programok
Civil programalapból támogatott soft elemek:
Hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása Kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve kerékpáros vetélkedők iskolai preventív előadások családsegítő szolgáltatás kiterjesztése ifjúsági klub drogmentes élet szülő-gyerek együttgondolkodás szakemberek részvételével
1. Kapcsolódó, a szociális városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítani tervezett beruházások:
–
Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások
Kiskereskedelmi és szolgáltató egység bővítése
Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások
–
Szennyvízcsatorna kiépítése
–
Ivóvíz-vezetékek felújítása
–
Közterület-rendezés
–
Térfigyelő kamerák elhelyezése
Az ÉMOP-3.1.1-12 forrásból megvalósítani kívánt beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát a fenti 6. ábra szemlélteti.
III. A beavatkozások kapcsolódási logikája és hozzájárulása célok megvalósításához
A beavatkozások építési elemei egyrészt az egészségesebb, színvonalasabb lakókörnyezet megteremtését és a területnek a város egyéb területeivel való kapcsolatának javítását célozzák meg (kapcsolódva az „A” részcélhoz). A környezet rendezetlenségét elsődlegesen az érintett utcák elhanyagolt állapota és a csapadékvíz elvezetésének hiányosságai okozzák a területen. Az utcák „komplex” rehabilitációjával – amely kiterjed az útpálya pormentes burkolattal való ellátására és a csapadékvíz-elvezetés megoldására is – egyrészt javul a terület komfortja, életminősége, másrészt kényelmesebbé válik a településközpont megközelítése is. E két tényező együttes hatásaként várhatóan jelentősen javul a terület jelenlegi meglehetősen kedvezőtlen általános megítélése a város egyéb területeihez képest.
Jelentős mértékű fejlesztések történnek a helyi közösség erősítésének érdekében, a „C” részcélhoz kapcsolódva. Ezek egyrészt fizikai – építési – jellegűek: a többfunkciós közösségi épület helyszínt biztosít az elsődlegesen a civil szféra által lebonyolított képzési és közösségfejlesztési tevékenységek számára („B” részcél), a sportlétesítmény fejlesztése elsődlegesen a helyben élő fiatalok számára kínál lehetőséget a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, egyben támogatva az összetartozás érzését. Az akcióterületre települő polgárőrség egyrészről támogatja a beruházási elemek megóvását, értékmegőrzését, a randalírozások, rongálások megakadályozását, továbbá pedig az akcióterületen visszatartó erőként javítja a közbiztonság helyzetét, a felderített balesetek számát.
Főként az „A” és „C” részcélokhoz megvalósításához kapcsolódóan kerülnek megvalósítására a Népkertben történő fejlesztések. Ezen projekttevékenység megvalósításának célja a terület fizikai állapotának javítása, zöldfelület képzés, valamint ezen kialakításra kerülő területek közösségi találkozóhelyként is funkcionálnak majd.
A társadalmi aktivitás élénkítésében elsődleges szerep jut a projekt részét képező képzéseknek és egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „soft” elemeknek). Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, létesítményekre, mintegy „bemutatva” azok használatát, másrészt az ezektől elvárt hosszú távú hatás a lakosság változás melletti tartós elköteleződése, ezáltal a projekteredménynek fenntartása, továbbfejlesztése.
A „soft” projektelemek egy része elsődlegesen a „B” részcélhoz illeszkedik, segítve a társadalomba való integrációhoz szükséges készségek kialakulását. Ilyenek a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési programok. Közvetlen foglalkoztató hatással bír – szintén a „B”
részcélhoz kapcsolódva a kialakítandó többfunkciós közösségi ház és sportlétesítmények működtetése, helyi munkanélküliek foglalkoztatásával. A „D” részcélhoz kapcsolódóan fontos a kapcsolódó bűnmegelőzési programok megvalósítása.
A „soft” elemek másik csoportja közvetetten – a társadalmi eseményekbe való bevonáson, az aktivitás ösztönzésén keresztül – segíti az akcióterületen élők integrációját. Ebbe a csoportba tartoznak a helyi hagyományokra épülő, a helyi azonosságtudatot erősítő kulturális rendezvények, valamint a rehabilitált környezet fenntartását, értékeinek megóvását az érintettek bevonásával elősegítő projektelemek, mint pl. a környezettudatosságot fejlesztő vagy a rehabilitált utcák növényesítését, gondozását elősegítő akciók.
3.3. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége
A városrehabilitációs tevékenységek tudatos tervezése a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása formájában is megjelenik. A sikeres fejlesztések egyik fontos feltétele, hogy Mezőkeresztesről pozitív és vonzó kép alakuljon ki a befektetők, a turisták, a város szolgáltatásait igénybe vevők látogatók (pl. diákok, különféle rendezvények iránt érdeklődők, azt egészségügyi ellátórendszert használók stb.), valamint a lakosság tudatában. Ennek érdekében az Önkormányzat tudatosan szervezett kommunikációs tevékenységet (városmarketing) folytat a különböző célcsoportok (pl. helyi és vonzáskörzeti lakosság, civilek, befektetők, turisták) irányába egyebek mellett a városrehabilitációs beavatkozások tekintetében is Az Önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a városban beruházást tervező magánbefektetőkkel és egyéb szervezetekkel annak érdekében, hogy a beruházó igényei összeegyeztethetők legyenek a város fejlesztési szempontjaival. Ha a város érdeke úgy kívánja, az Önkormányzat a magánbefektetők által megvalósított beruházásokért, rehabilitációs tevékenységekért cserébe különböző engedményeket tesz (pl. földterület átadása.) Az önkormányzat a városrehabilitációs beavatkozások tervezése és megvalósítása során előnyben részesíti a funkcióvesztett, használaton kívüli épületek hasznosítását.Ide sorolható a jelen pályázat segítségével megvalósítani tervezett Népkert mellett lévő ikerház közösségi házzá történő átalakítása is. A szociális városrehabilitációs tevékenység eredményeit erősíti a megvalósítás idejére kialakításra kerülő szolgáltató iroda, amely a lakosság bevonását, tájékoztatását szolgálja annak érdekében, hogy a fejlesztések lakossági elfogadottsága magasabb fokú legyen. A különféle hatóságokkal (pl. közlekedési, környezetvédelmi) az Önkormányzat rendszeresen kapcsolatban áll annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzeléseket a szakágazati tervekkel, lehetőségekkel összehangolják.
Az információ szolgáltatás és a hatékony ügyfélszolgálat jegyében a hivatali felújítás eredményeként az önkormányzat irodát biztosít a LEADER Helyi Akciócsoport munkatársa számára, aki havi rendszerességgel fogadóórát tart a hivatalban. Ez által naprakész információk állnak majd a lakosság és a vállalkozók rendelkezésére az aktuális pályázati lehetőségekről. A város különösen figyel a lakosság elkötelezettségének javítására, a helyi büszkeség erősítésére. Ennek alapja a történelmi múlt gyökereihez visszanyúló programok és hagyományőrző rendezvények megvalósítása. Az önkormányzat díszpolgári címet adományoz és kitűnteti a város, vagy azon belül egy-egy szakterület életében jelentős szerepet játszó polgárait, közösségeit. A mindennapi életben azzal könnyíti az önkormányzat a lakosság anyagi terheit, hogy az 1-2 fős háztartások számára lehetővé tette a kisebb űrtartalmú szeméttárolók igénylését, ezáltal csökkentve a hulladék elszállításáért fizetendő díjat.
3.4. Regionális Operatív program 2007-2013. között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Az ÉMOP támogatásból tervezett projektek részletes bemutatását tartalmazza a fejezet.
17. táblázat ÉMOP-3.1.1-12 beavatkozások az akcióterületen
Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Többfunkciós közösségi épület kialakítása
KözMagánGazda- Városi Közösségi szféra Lakás „Soft” ESZA- beruházás sági funkciót célú funkcióit célú tevékenység típusú projekttel célú erősítő erősítő párhuzamo Nem ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA támogatott
X Helyszín: Mezőkeresztes, hrsz.: 1966/9,1966/10 Idősek nappali ellátásának kialakítása Helyszín: Mezőkeresztes, hrsz.:1986
Népkert fejlesztése, Játszótér
X
X
építése Helyszín: Mezőkeresztes, hrsz.: 1962, 1882 Sportpálya felújítása Helyszín: Mezőkeresztes,
X
hrsz.: 1967 Városi rendőrkapitányság külső felújítása, Polgárőrség részére iroda kialakítása
X
Helyszín: Mezőkeresztes, hrsz.: 1877/3 Útfelújítások
Helyszín: Mezőkeresztes
X
hrsz.: 2134,2048,1922,1884,1862 Járdaépítés
Helyszín: Mezőkeresztes,
X
hrsz.: 1966/8,1933,1923,2134,1660 Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek Helyszín: Mezőkeresztes,
X
X
X
X
hrsz.: 1966/9,1966/10, 1967, 1962,1882 Civil programalapból támogatott soft elemek Helyszín: Mezőkeresztes, hrsz.: 1966/9,1966/10, 1967, 1962,1882
3.4.1. Számszerűsíthető eredmények (18. táblázat)
Minimálisan elvárt célérték, Célérték Mérték- Bázisahol a elérésének egység érték (output / pályázati időpontja felhívás eredmény) megadta Mutató típusa
Célérté megva időszak végén
A projekt szintjén mért indikátorok
Eredmény
db
–
–
2020.03.31.
0
Output
fő
–
781
2015.03.31.
781
Városrehabilitációs beavatkozások által érintett Output terület nagysága
ha
–
86
2015.03.31.
86
Eredmény
fő
0
2
2020.03.31.
2
Teremtett munkahelyek száma Eredmény – nők
fő
0
1
2020.03.31.
1
A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken Eredmény foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma
fő
0
1
2020.03.31.
1
Megtartott munkahelyek száma
Eredmény
db
16
–
2020.03.31.
16
Output
db
–
–
2020.03.31.
3
Kötelező indikátorok Teremtett új munkahelyek száma
További Új városi funkciók szakmai betelepedése / a fejlesztés indikátorok nyomán elérhető (köz- és
Minimálisan elvárt célérték, Célérték Mérték- Bázisahol a elérésének (output / egység érték pályázati időpontja felhívás eredmény) megadta Mutató típusa
profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a Eredmény projekt által érintett akcióterületen
Célérté megva időszak végén
db
–
–
2015.03.31.
3
Létrehozott közösségi hasznos Output nettó alapterület nagysága
m2
–
–
2015.03.31.
197,8
A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása
m2
–
–
2015.03.31.
1
A támogatott projektek eredményeként elért energia Eredmény megtakarítás
TJ
0
–
2015.03.31.
0
Felújítással érintett lakások száma
Output
db
–
–
2015.03.31.
0
Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma
Output
fő
–
5
2015.03.31.
5
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma
Output
fő
–
–
2015.03.31.. 800
A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma
Output
db
–
–
2015.03.31.
12
A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága
Output
m2
–
–
2015.03.31.
331,7
Output
Minimálisan elvárt célérték, Célérték Mérték- Bázisahol a elérésének (output / egység érték pályázati időpontja felhívás eredmény) megadta Mutató típusa
Célérté megva időszak végén
Akadálymentesített épületek száma
Output
db
–
–
2015.03.31.
3
Azbesztmentesített épületek száma
Output
db
–
–
2015.03.31.
0
Megnövekedett zöldfelületek Output nagysága
m2
–
–
2015.03.31.
0
Megújított zöldfelületek Output nagysága – városrehabilitáció
m2
–
–
2015.03.31.
0
Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek Output száma
db
–
–
2015.03.31.
0
A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen
%
–
78
2015.03.31.
78
Eredmény
3.4.1.1.
Közösségi funkció fejlesztése
A közösségi funkcióit és közszféra funkciók megerősítését szolgáló fejlesztések együttesen a többfunkciós közösségi ház építésével valósulnak meg.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Többfunkciós Közösségi Épület kialakítása Mezőkeresztes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Arany János utca Házszám: 37.
Helyrajzi szám: 1966/9, 1966/10
A tevékenység helyszínének tulajdoni Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan. viszonyai Kulturális központ, közösségi ház, közművelődési intézmény (kulturális rendezvényeknek helyet adó intézmények épületei, klubhelyiségek, kiállítási tér);
Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
A többfunkciós közösségi épület megépítése szorosan kapcsolódik a közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek megvalósításához, hiszen a közösségi ház megépítésével, benne közösségi tér, foglalkoztató kialakításával biztosítottá válik az akcióterületen élő lakosság számára a kulturális rendezvények lebonyolításának, a klubok kialakításának helyszínei, valamint ezen új épület lehetőséget és teret biztosít kiállítások, egyéb közösségi programok számára is. Az akcióterületen nincs olyan egyéb ingatlan, amely ezen célra, funkció kialakítására alkalmas lenne, mindemellett a lakosság körében nagy igény mutatkozik egy mindenki által hasznosítható, közösségi tér kialakítására, melyet kérdőíves és mélyinterjús felmérésünk is alátámaszt.
Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek; ERFA Jelen projekttevékenység célja, olyan többfunkciós épület építése, mely egyrészt közösségi házként a helyi identitást, közösségformálást erősíti, illetve a helyben élő lakosság szociális kohézióját erősíteni
hivatott. Cél, hogy az akcióterületi lakosság számára teljes körűen megteremtődjenek a közösségi élet gyakorlásának feltételei, és színterei. A fejlesztési projektelem célja, hogy a városrész központi területei kialakuljanak, továbbá az épített környezet minőségi javuláson menjen keresztül. Az akcióterületen közösségi célú, a szociális kohéziót és integrációt elősegítő programok és foglalkozások megrendezésének helyszínül szolgáló közösségi ház kialakítása. Ezen projekttevékenység kapcsolódva a megvalósításra kerülő soft tevékenységekhez együttesen szinergikusan hatnak a helyi lakosság életkörülményeire, segítik társadalmi és fizikai felzárkózását. Ezen közösségi ház helyet biztosít az akcióterületen tevékenykedő civil szervezeteknek, lehetőséget ad a rendezvények és kiállítások lebonyolítására. – Teremtett munkahelyek száma, db, 1 – Megvalósulást mérő indikátor
Teremtett munkahelyek száma – nők, db, 1
– A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma, db, 1
(megnevezés, – új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető mértékegység, célérték) (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1 – Akadálymentesítéssel érintett épületek száma, db, 1 A fejlesztéssel érintett helyrajzi számok: 1966/9, 1966/10. Ezen ingatlanok területe együttesen 1464 m2-t (697 m2, 767 m2) tesznek ki.
A létrehozni kívánt többfunkciós közösségi épület közvetlenül a Népkert mellett kerülnek felépítésre. A kialakításra kerülő létesítményt egy nagyobb 60 m2-es közösségi tér uralja. A folyosóról nyílnak a kapcsolódó irodák helyiségei és a vizesblokk is. Az irodák egyrészt a kulturális tevékenységek szervezéséhez biztosítanak helyiségeket. Tevékenység szakmai leírása A fejlesztés megvalósítását követően a közösségi ház helyszínéül szolgálhat a kapcsolódó soft tevékenységek keretében megvalósításra kerülő rendezvényeknek, kiállításoknak is. Ezen épület az akcióterület életében központi szerepet fog betölteni, hiszen az akcióterületen működő civil szervezetek megjelenése, rendezvényeik lebonyolításának helyszíne is biztosítottá válik ezen helyszínen.
Az épület a mellette lévő felújításra kerülő közparkkal és közelében
lévő sportlétesítménnyel egyetemben szerves részét fogja képezni az újonnan formálódó utcaképnek. Az illeszkedés mellett fontos szempont volt, egy karakteres, megjelenésében időtálló épület tervezése, hiszen mintegy jelképes, modern eleme lesz a fejlődő városnak.
Az épület csak földszinttel fog rendelkezni. A kialakításra kerülő közösségi helyiségek az alábbiak: –
Közösségi tér
–
Foglalkoztató
–
Oktatóterem
–
Szociális és információs iroda
Az épület akadálymentes megközelítése a parkoló felől biztosított. Az épület kialakítása során cél volt az épület teljes körű, komplex akadálymentesítése, közfunkciót ellátó helyiségek könnyű megközelítése.
A többfunkciós közösségi épülethez kapcsolódóan a megközelítését és kiszolgálás biztosítására kiépítésre kerülnek a szükséges csatlakozások, várakozóhelyek. Az elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, hiszen itt kerül megrendezésre valamennyi soft elem, civil projektelem, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű lakosság reintegrációjához. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
A másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az integráció és szociális kohézió szellemében mindenki számára nyitva áll majd a közösségi ház. Az akcióterület által meghatározott területen lakik a város lakosságának mintegy 20 %-a. A területen nem található sem közösségi funkciójú épület, nincs játszótér és nem működik közösségi szolgáltató sem. Az igényfelmérés során a lakosság által fejlesztendőnek ítélt tevékenységek között meghatározásra került a közösségi terek fejlesztésének szükségessége.
A város közösségi tereinek kihasználtságára vonatkozó felmérés és a lakosság körében készített igényfelmérés kimutatta, hogy az akcióterületen a nagyobb, a közepes és a kisebb alapterületű közösségi helyiségekre egyaránt szükség van. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hónap, 2014.03.01. nap) Megvalósítás tervezett 2014.08.31. vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az bruttó 38.100.000,- Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek bruttó 38.100.000,- Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt bruttó 38.100.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás 0,- Ft nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás 0% összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) – További források – megnevezése Elkészült a fejlesztésre irányuló felmérési terv, helyszínrajz és Projekt-előkészítés műszaki leírás, valamint az engedélyezési szintű tervdokumentáció. helyzete Az ingatlan önkormányzati tulajdonban van. Engedélyköteles beavatkozás. Az engedélyezés lefolytatása Adminisztratív és folyamatban van. A kivitelező közbeszerzés útján, a közbeszerzési eljárási kötelezettségek törvény szabályainak szem előtt tartásával történik. A közbeszerzési eljárást 2013. II. félévében tervezzük lebonyolítani.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
A sportpálya fejlesztése Mezőkeresztes Város Önkormányzata Utca: Kossuth utca
Házszám: 19.
Helyrajzi szám: 1967
Az ingatlan 100%-ban önkormányzati tulajdon. Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló épületei.
Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Jelen fejlesztés keretében, közösségi funkciókat szolgáló tevékenység megerősítéseként a meglévő sportpálya fejlesztését valósítjuk meg. Mint ahogyan azt az igényfelmérés is alátámasztja az akcióterületen igény mutatkozik különböző sportolási lehetőségeknek helyet adó megfelelő infrastruktúrával rendelkező futballpálya kialakítására. Ezen fejlesztési elem, valamint a kapcsolódó sportcélú soft tevékenységek megvalósítása együttesen szinergikus hatást fejtenek ki a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminőségére, szociális, társadalmi helyzetének javítására, társadalmi reintegrációjára.
Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek ERFA A szabadidő eltöltésére alkalmas, közösségformálást erősítő tér kialakítása az akcióterületi és városi lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében.
Tevékenység célja
Jelen projekttevékenység célja a sportra, mint helyi közösségformáló erőre helyezve a hangsúlyt, a településen lévő közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmény fejlesztése. A projekttevékenység segíti az akcióterület megítélésének javítását, népszerűvé tételét, a város más részéről érkezők általi látogatottságának növelését. Ezen fejlesztési elem, hozzájárul a település fizikai felzárkózásához, a város vérkeringésébe való bekapcsolódásához. Mindemellett pedig közösségformáló ereje sem elhanyagolható. A kapcsolódó sportcélú soft tevékenységek megvalósítása pedig ezen közösségformáló erőt felerősíti, segíti a helyi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi
felzárkózását, reintegrációját.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
–
Teremtett munkahelyek száma, db, 1
A sportpálya infrastrukturális felújítása engedélyköteles tevékenységek. Az érintett ingatlan 16.725 m2 nagyságú terület, érintett helyrajzi szám 1967. Tevékenység szakmai leírása
100 m hosszú lelátó kerül megépítésre, vasbeton szerkezetből, keményfa palló ülőkével, a teljes hosszban 4 db feljáró lépcsővel. Futópálya felújítása salakos kialakítással, a pálya megvilágítása körben a lelátók körül.
Elsődleges célcsoport az akcióterület és a város fiatalkorú lakossága (10-18 évesek), akik számára lehetőség nyílik a „felesleges energiáik” levezetésére biztonságos, felügyelt környezetben. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Másodlagos célcsoport az akcióterület és a város teljes lakossága, akik a szabadidő természeti környezetben való eltöltéséhez kapnak igényesen kialakított helyet. Az akcióterület által meghatározott területen lakik a város lakosságának közel egyötöde. A területen nem található sem közösségi funkciójú épület, nincs játszótér, és nem működik közösségi szolgáltató sem. Az akcióterületen csupán ez az egy darab focipálya működik, mely nem szolgálja ki az akcióterületi, városi lakosság sporttal kapcsolatos igényeit.
Az igényfelmérés során a lakosság által fejlesztendőnek ítélt tevékenységek között meghatározásra került a közösségi terek, sportpálya fejlesztésének szükségessége. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hónap, 2014.06.01. nap) Megvalósítás tervezett 2014.09.30. vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes 37.900.000,- Ft
költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 37.900.000,- Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt 37.900.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás 0,- Ft nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás 0% összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) – További források – megnevezése A kialakításához szükséges ingatlan az Önkormányzat tulajdonában Projekt-előkészítés van. A projekttevékenység előkészítési tevékenysége keretében helyzete elkészítésre kerültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk. Közbeszerzési eljárás szabályainak figyelembe vételével történik a Adminisztratív és kivitelező kiválasztása. A közbeszerzési eljárás lefolytatására 2013. eljárási kötelezettségek II. félévében kerül sor.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott
Idősek nappali ellátásának kialakítása Mezőkeresztes Város Önkormányzata Utca: Táncsics utca 1. Házszám:
Helyrajzi szám: 1986
Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan. Az idősek nappali ellátását a közösségi funkcióba soroljuk, mivel aza akcióterületen új funkció létesül Az idősek nappali ellátását igénybevevő személyek szervesen részt vesznek a város életében,
támogatható tevékenységekhez
hiszen közösen formálnak véleményt. Egy jól működő intézmények közösségformáló ereje van az akcióterület és annak közvetlen környezetében élő lakosság szociális kohéziójában. A megújult intézmény célja ezáltal a helyi identitás növelése. A szociális szempontból legsérülékenyebb korosztály az idősek, ahol magas a rászorulók aránya, ezért rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani. A projekttevékenység által ezen célcsoport szociális feltételrendszere fog javulni.
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Közszféra funkciót szolgáló tevékenységek. ERFA A városközpontban lévő intézmény jelenlegi működőképessége veszélyben van. Az épület állaga leromlott, az ÁNTSZ, mint működési engedélyt kiadó hatóság felszólította a működtető önkormányzatot, hogy bővítse az épületet egy közös klubhelyiséggel. A fenntartó szerint ez ésszerűtlen lépés lenne, hiszen a jelenlegi állapotok gazdaságtalanul újíthatóak fel. Ezek alapján úgy határozott a képviselő-testület, hogy az intézményt a projekt eredményessége esetén áthelyezi az akcióterületen lévő könyvtár épületébe, melynek köszönhetően a rendezett körülmények között folyna a szociális és mentális gondozásra szorulók ellátása. A könyvtár pedig méltó helyére kerülne az általános iskolába. Ezáltal megoldódna az intézmény eddigi kényszerhelyzete, a tágabb környezetben erősödnének az idősek társas kapcsolatai, a szabadidős tevékenységek iránti szükségletük a megfelelően kialakított környezetben megvalósítható lenne. – új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1 –
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma, db, 1
A fejlesztéssel érintett helyrajzi számok: 1986. Ezen ingatlan területe 639 m2.
Tevékenység szakmai leírása
Az idősek nappali ellátását ellátó jelenleg használatban lévő épület már nem alkalmas a funkció ellátására. A működést engedélyező hatóságok kérik a meglévő épület átalakítását, ami azonban gazdaságosan nem oldható meg. A városvezetés szeretné ha a könyvtár helyére kerülne a funkció. A Mezőkeresztesi könyvtár pedig méltó helyre költözne az általános iskolába. Az épület 4 nagyobb helyiségből, közlekedőkből és vizesblokkból áll.
Helyet kap benne 1 db foglalkoztató, 1 db étkező, 1 db melegítőkonyha, 1 db pihenőszoba, 1-1 db női és férfi és 1 db akadálymentes WC. A tetőszerkezet részleges megerősítése mellett a tető héjazata lecserélésre kerül. A felújítás során a teljes épület hőszigetelés korszerűsítése, külső-belső nyílászáró cseréje, tető felújítása, belső felújítása, burkolatok cseréje történik. Az épület komplex akadálymentesítésen esik át az átalakítása során, mely részeként a nyílászárók áthaladási méretének megnövelése, a bejárati ajtó átalakítása szükséges. Az épület első bejárata olyan magasan van, hogy gazdaságtalan lenne rámpát építeni, ezért az oldalsó bejáratnál lesz az épület akadálymentes megközelítése. Gépészeti felújítás: meglévő kazán cseréje kondenzációs kazánra. Az öntöttvas radiátorok lecserélésre kerülnek korszerű lemez radiátorokra, a fűtéscsövek felújításra kerülnek korszerű falba süllyesztett rendszerrel. A villamos hálózat teljes körűen felújításra kerül. Az elsődleges célcsoport a város időskorú lakossága. Másodlagos Célcsoport bemutatása célcsoportot az intézményben dolgozók jelentik. Elsősorban a magányosan élő idősek körében mutatkozott meg a nappali ellátás folyamatossá tétele iránti igény. Ez tipikusan városi jelenség, hiszen itt kevésbé hatékony, olykor pedig teljesen hiányzik az egyes egyént körülvevő szupportív háló, amely a szubszidiaritás Tevékenység iránti elve alapján nélkülözhetetlen szerepet tölt be a szociális szükségletek igény bemutatása, kielégítése terén. Az idős társadalom vonatkozásában az indokoltsága elmagányosodás az egyik legmagasabb rizikótényező, amely korlátot szabhat az egyéni szükségletek kielégítésének. Ez a folyamat azonban a városban még inkább felerősödik, mint a falusi közösségekben. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hónap, 2014. 08.01. nap) Megvalósítás tervezett 2015.02.28 vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az bruttó 38.300.000,- Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek bruttó 38.300.000,- Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt bruttó 38.300.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%)
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése
0,- Ft
0%
– –
Elkészült a fejlesztésre irányuló felmérési terv, helyszínrajz és műszaki leírás, valamint az engedélyezési szintű tervdokumentáció. Az ingatlan önkormányzati tulajdonban van. Engedélyköteles beavatkozás. Az engedélyezés lefolytatása Adminisztratív és folyamatban van. A kivitelező közbeszerzés útján, a közbeszerzési eljárási kötelezettségek törvény szabályainak szem előtt tartásával történik. A közbeszerzési eljárást 2013. II. félévében tervezzük lebonyolítani. Projekt-előkészítés helyzete
3.4.1.2.Közszféra funkció fejlesztése
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Városi rendőrkapitányság külső felújítása, Polgárőrség részére iroda kialakítása
Mezőkeresztes Város Önkormányzata
Utca: Kossuth Lajos Helyrajzi szám: Házszám:7. utca 1877/3 A tevékenység Az ingatlan tulajdonosa a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi helyszínének tulajdoni Alapítvány. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőrkapitányság viszonyai határozatlan idejű használati joggal rendelkezik az ingatlan felett. Illeszkedés a A pályázati felhívás szerint a rendőrség épületének külső felújítása, felhívásban valamint a Polgárőrség részére iroda kialakítása közszféra funkció meghatározott megerősítését szolgáló fejlesztés. A fejlesztés közvetlenül az támogatható akcióterület közbiztonságának javítását, az ott élő lakosok biztonság tevékenységekhez érzetének javítását szolgálja. Tevékenység helyszíne
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
Közszféra funkciók megerősítését szolgáló tevékenységek; ERFA A rendőrség épületének külső felújítása projekttevékenység átfogó célja a közszolgálat színvonalának fejlesztése. Az akcióterületen elhelyezkedő Rendőrség épületének fejlesztése a városrészrehabilitáció mellett területfejlesztés is, hiszen az épületben lévő közszolgáltatást ellátó szervezet területi hatáskörrel rendelkezik. Cél az épület energiaracionálása külső nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése, ezáltal jelentősen csökkenthető az épület üzemeltetési költségei. –
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma, db, 1
(megnevezés, mértékegység, célérték) A fejlesztéssel érintett helyrajzi számok: 1877/3. Ezen ingatlan területe 875 m2. Tevékenység szakmai leírása
Az épület külső felújítása, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, rácsok cseréje, tetőhéjazat cseréje és a bádogozás cseréje történik. Az épület hátsó bejárati ajtaja akadálymentes kialakítására lesz átalakítva.. A tetőtéri részbe kerül áthelyezésre a Polgárőrség, ahol részükre iroda, tárgyaló kerül kialakításra. Célcsoport bemutatása A város egész lakossága. A rendőrség épületének külső homlokzata nagyon rossz állapotban van, több helyen omlik a vakolat, a hőszigetelés szükségszerű megoldani.
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Az akcióterületen jogos elvárásként fogalmazódik meg a valós közbiztonság iránti igény, a közrend erősítése a jogsértő cselekmények elkövetőinek elfogása és törvény előtti elszámoltatása. A mai gazdasági helyzetben, mikor a rendőrség éves költségvetését jelentősen csökkentik, a rendőrség nem tud megbirkózni a statisztikailag és érezhetően is egyre növekvő közterületi, vagyon elleni és garázda jellegű bűncselekményekkel, bűnelkövetőkkel, ezért van szükség a polgárőrők jelenlétére.
Megvalósítás tervezett kezdete (év, hónap, 2014. 04.01. nap)
Megvalósítás tervezett 2014.09.30. vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az bruttó 16.510.000,- Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek bruttó 16.510.000,- Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt bruttó 16.510.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás 0,- Ft nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás 0% összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) – További források – megnevezése Elkészült a fejlesztésre irányuló felmérési terv, helyszínrajz és Projekt-előkészítés műszaki leírás, valamint az engedélyezési szintű tervdokumentáció. helyzete Az ingatlan önkormányzati tulajdonban van. Engedélyköteles beavatkozás. Az engedélyezés lefolytatása Adminisztratív és folyamatban van. A kivitelező közbeszerzés útján, a közbeszerzési eljárási kötelezettségek törvény szabályainak szem előtt tartásával történik. A közbeszerzési eljárást 2013. II. félévében tervezzük lebonyolítani.
3.4.1.3.
Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése)
A közterületek fejlesztéséhez több projektelem is hozzájárul: Népkert fejlesztése, játszótér építése, az útfelújítások, járdaépítések.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Népkert fejlesztése, játszótér építése Mezőkeresztes Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne Utca: Névtelen tér
Házszám:
Helyrajzi szám: 1962, 1882
A tevékenység helyszínének tulajdoni A beavatkozással érintett ingatlan 100%-ban önkormányzati tulajdon. viszonyai Az akcióterületen lévő Népkert, mint közösségi tér fejlesztése a tervezési útmutató szerint közterületek fejlesztésének minősül a városi funkción belül. Maga a Népkert szervesen részt vesz a város életében, minden szabadtéri rendezvény itt kerül megtartásra. A Illeszkedés a fejlesztés által a városrész ezen központi területe jelentős minőségi felhívásban előrelépést tehet. Ezen tevékenység megvalósításával, azaz a meghatározott településrész egyik központi területének fejlesztésével az támogatható akcióterületi lakosság és legfőképpen a szegregátum lakossága tevékenységekhez számára biztosít kikapcsolódásra alkalmas közösségi teret, mely tevékenység, a hozzá kapcsolódó soft tevékenységek megvalósításával együttesen hozzájárul az akcióterületi lakosság város vérkeringésébe való bekapcsolásához. Tevékenység besorolása funkció Közterületek fejlesztése (városi funkció) szerint ERFA vagy ESZA ERFA típusú tevékenység A fejlesztés célja a városrész központi területeinek megteremtése, az épített környezet minőségének fejlesztése. Jelen fejlesztés keretében biztosítottá válik ezen akcióterületi rész élhetővé válása, valamint a város lakossága számára vonzó környezetet teremt, ezáltal biztosítva a városrész leszakadását okozó folyamatainak visszafordítását, a város más területein élő lakosság ezen városrészre történő vonzását. A játszótér az akcióterületen élő nagyszámú gyermek lakosság, Tevékenység célja valamint a sporttelepre látogató kisebb korosztályok számára biztosít a szabadidő aktív eltöltésére lehetőséget. A projekttevékenység átfogó célja az akcióterület közösségi szerepkörének erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése a helyi közösségben. A projekttevékenység segíti az akcióterület megítélésének javítását, népszerűvé tételét, látogatottságának növelést. Megvalósulást mérő – Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető
indikátor
(köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen, db, 1
(megnevezés, mértékegység, célérték) Jelen fejlesztés a 1962, 1882 helyrajzi számú ingatlanon fog megvalósulni egy 15.267 m2 nagyságú területen.
A Népkert revitalizációja 1 ha nagyságú területet érint.
Az alábbi projekttevékenységek valósulnak meg a projekt során.
– A meglévő színpad bővítése és 4 oszlopos tartószerkezettel történő lefedése készül. – A meglévő sétány mellett kandeláber sor készül. – A teljes park köré kerítés épül.
Tevékenység szakmai leírása
– A park két végére parkolók kiépítésére kerül sor a közútra merőlegesen. – Az Európai uniós szabványoknak megfelelő játszótér kerül kiépítésre.
Ezen fejlesztés megvalósítása biztosítja a helyi lakosság számára a természet közeli kikapcsolódás lehetőségeit. Az érintett területen megvalósítására kerülő játszótér építése típustervek alapján valósul meg. A játszótér tervezése során a játszóteret használó gyermekek és szülők biztonságának megóvása igen fontos szempont számunkra. A játszótér ütéscsillapító burkolatokkal kerül ellátásra, valamint EU konform játékok kerülnek elhelyezésre. Az építés során alapvető szempont a gyermekek biztonságának szem előtt tartása. A fejlesztés hozzájárul a szociálisan hátrányos helyzetű lakóterületek elszigetelődésének megakadályozásához, a lakosság életszínvonalának emeléséhez.
A Népkertben található füves területen, az akcióterületen élő óvodásés iskoláskorú gyermekek számára a település korszerű játszóteret
tervez építeni fa játszótéri eszközcsalád telepítésével, a jelenlegi előírásoknak és szabványoknak megfelelően. A játszótér téglalap alakú, befogadó mérete 40 m x 26,5 m. A terület jelenleg beépítetlen füves telek. A játszótér tényleges lehatárolására (a rongálások megakadályozása végett) nincs szükség, mivel a területet magában foglaló telek körbe van kerítve. A telepítendő játszótéri játékok kiválasztásánál szempont volt, hogy minden korosztályú gyermek megtalálja a számára megfelelő biztonságos játszóeszközt.
Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, főként a nagyszámú kisgyermekes családok, akik számára biztosított válik a szabadidő aktív eltöltésének lehetősége. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az akcióterület minőségi felújításával, lakóterületi felértékelődésével a város imidzse javul. Az akcióterület által meghatározott területen lakik a város lakosságának mintegy 20%-a. A területen nem található sem közösségi funkciójú épület, nincs játszótér és nem működik közösségi szolgáltató sem. Az igényfelmérés során a lakosság által fejlesztendőnek ítélt tevékenységek között meghatározásra került a közösségi terek fejlesztésének, zöldfelület képzésének, pihenőterek, parkok kialakításának szükségessége.
Megvalósulás tervezett kezdete (év, hónap, 2014.10.01. nap) Megvalósulás tervezett 2015.02.28. vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az 57.150.000,- Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek 57.150.000,- Ft nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt 57.150.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség)
(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
0,- Ft
0%
– – Elkészültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk.
A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatásra a tervek szerint 2013. II. félévében kerül sor. Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Útfelújítások Mezőkeresztes Város Önkormányzata Utca: Kassai, Bem József, Helyrajzi szám: Házszám: – Arany János, 2134,2048,1922,1884,1862 Kinizsi utca A beavatkozással érintett 2134,2048,1922,1884,1862 helyrajzi számú utcák 100%-ban önkormányzati tulajdonúak.
Jelen fejlesztés keretében az önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységként az önkormányzati akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújításának, szilárd burkolattal történő ellátásának fejlesztése valósul meg a Kassai, Bem József, Arany János és Kinizsi utca vonatkozásában. Ezen projekttevékenység kapcsolódva a projekt keretében létrehozásra kerülő új, illetve fejlesztéssel érintett tevékenységekhez, javítja ezen létesítmények
megközelíthetőségét, valamint a városközpont elérhetőségét. Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA Az akcióterület megközelíthetőségének és a lakókörnyezet minőségi javítása a helyi lakosság életfeltételeinek javulása érdekében. Az önkormányzati akcióterületre eső önkormányzati belterületi közúthálózat felújításának, szilárd burkolattal történő ellátásának célja, a projekt keretében új, valamint fejlesztéssel nem érintett létesítmények helyi lakosság által történő megközelíthetőségének javítása, valamint a városközponti elérhetőség javítása. A fejlesztésnek köszönhetően két cél valósul meg, egyrészt a projekt fejlesztéseinek elérhetősége javul az akcióterületen belül, másrészt a vonalas infrastruktúra a fejlesztéssel megteremtjük, a város központja és az akcióterület, valamint az akcióterület és a város központja közötti kapcsolatot, tovább erősítjük a városmag akcióterületről való megközelíthetőségét, ezáltal kapcsolva be az érintett szegregátumokat, a leszakadó városrészt a város társadalmi, fizikai vérkeringésébe.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
– A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen, db, 1
Összesen 4 utcán történik útfelújítás az alábbiak szerint:
Tevékenység szakmai leírása
A 700 m hosszú Kassai utcán 3m-es aszfaltút szélesítésére történik 4mre és a teljes út felújítása aszfalttal. Ezen kívül szükséges padka és tereprendezés. Az útfelújításához csatlakozóan csapadékvíz elvezetés történik az utca teljes hosszában, annak bekötése a legközelebbi befogadó csatornába.
A Bem utca 280m-es teljes hosszában 3m-es aszfaltút szélesítése történik 4m-re és a teljes út felújítása aszfalttal. Ezen kívül szükséges padka és tereprendezés. Az út felújításához csatlakozóan csapadékvíz elvezetés történik a felújítás teljes hosszában, illetve annak bekötése a legközelebbi befogadó csatornába.
A 475 m hosszú Arany János utcán útszélesítés történik, valamint a
teljes út felújítása aszfalttal. Szükséges padka és tereprendezéssel. Az útfelújításához csatlakozóan csapadékvíz elvezetés szükséges.
A Kinizsi utca122m-es teljes hosszában 4m-es aszfaltút felújítása történik 1 rtg. aszfalttal. Ezen kívül szükséges padka és tereprendezés. Az útfelújításához csatlakozóan csapadékvíz elvezetés történik az utca teljes hosszában, annak bekötése a legközelebbi befogadó csatornába. Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, akik számára jobb elérhetőségűvé válik lakhelyük, illetve a fejlesztés eredményeként tisztább (pormentes) és jobb minőségű épített környezet eredményeként hosszú távon ingatlanjaik értéke is felértékelődik. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az akcióterület minőségi felújításával, lakóterületi felértékelődésével a város imidzse javul. Az akcióterületen a közutak állapota jelentősen gyengébb, mint a többi városrészben található utaké: a pormentesítésre szoruló, vagy földutak száma és aránya jelentősen magasabb a városnak ezen a területén. A terület nagyobbik részén a csapadékvíz elvezetés kérdése nem megoldott, aminek következtében ezeknek az utcáknak az állapota igen rossz, esős időben gyalog és gépkocsival egyaránt alig járható.
A fejlesztési javaslatot tevők 20%-nál előtérbe került a rendezett környezett, tiszta település megteremésének gondolata. Megvalósulás tervezett kezdete (év, hónap, nap) Megvalósulás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)
2014.05.01.
2014.10.30.
55.651.400,- Ft
55.651.400,- Ft
55.651.400,- Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban
100%
0,- Ft
0%
– – Elkészültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás 2013. II. félévében fog megvalósulni.
Járdaépítés Mezőkeresztes Város Önkormányzata Utca: Kolozsvári, Helyrajzi szám: Kassai és Házszám: – 1966/8,1933,1923,2134,1660 Bornemissza utca A beavatkozással érintett 1966/8,1933,1923,2134,1660 helyrajzi számú ingatlanok 100%-ban önkormányzati tulajdonúak.
A Kolozsvári, Kassai és Bornemissza utcákon végzett burkolat felújítási munkái a tervezési útmutató szerint önállóan nem
meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
támogatható, választható kapcsolódó tevékenységnek minősülnek, mint az akcióterületre eső járda építése, mely a beruházással érintett létesítmények megközelíthetőségét javítja. A járdafelújítási munkák elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a Népkert elérhetőségét megteremtsük az akcióterület és városközpont között, összekössük a leszakadó városrészt csatlakozó utcáit. Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA Az akcióterület megközelíthetőségének és a lakókörnyezet minőségi javítása a helyi lakosság életfeltételeinek javulása érdekében. Az önkormányzati akcióterületre eső önkormányzati belterületi út és járda hálózat felújításának, szilárd burkolattal történő ellátásának célja, a projekt keretében új, valamint fejlesztéssel nem érintett létesítmények helyi lakosság által történő megközelíthetőségének javítása, valamint a városközponti elérhetőség javítása. A fejlesztésnek köszönhetően két cél valósul meg, egyrészt a projekt fejlesztéseinek elérhetősége javul az akcióterületen belül, másrészt a vonalas infrastruktúra a fejlesztéssel megteremtjük, a város központja és az akcióterület, valamint az akcióterület és a város központja közötti kapcsolatot, tovább erősítjük a városmag akcióterületről való megközelíthetőségét, ezáltal kapcsolva be az érintett szegregátumokat, a leszakadó városrészt a város társadalmi, fizikai vérkeringésébe.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
– A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen, db, 1
Járda építés az akcióterületen alábbiak szerint valósul meg:
A Kolozsvári utcán a meglévő 690m hosszú 1,0-1,20m szélességű betonjárda bontása szükséges és új 1,50 m szélességű aszfaltjárda Tevékenység szakmai kialakítása történik, a szükséges padka és árokrendezéssel. leírása A meglévő 700m hosszú Kassai utca szűk betonjárdájának bontása is szükséges és új 1,50 m szélességű aszfaltjárda építése, a szükséges padka és árokrendezéssel történik majd.
A Bornemissza utcában, a temető és a Népkert elérhetőségét segítő 280m hosszú 1,0-1,20m szélességű, leromlott állapotú betonjárda bontása szükséges, helyette új 1,50 m szélességű aszfaltjárda építése történik, a szükséges padkarendezéssel. Elsődleges célcsoport az akcióterület teljes lakossága, akik számára jobb elérhetőségűvé válik lakhelyük, illetve a fejlesztés eredményeként tisztább (pormentes) és jobb minőségű épített környezet eredményeként hosszú távon ingatlanjaik értéke is felértékelődik. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósulás tervezett kezdete (év, hónap, nap) Megvalósulás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját
Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, hiszen az akcióterület minőségi felújításával, lakóterületi felértékelődésével a város imidzse javul. A fejlesztési javaslatot tevők 20%-nál előtérbe került a rendezett környezett, tiszta település megteremésének gondolata. A releváns járdaépítések iránti igény a lakosság részéről már régóta jelzett kérés. 2014.05.01.
2014.08.30.
38.989.000,- Ft
38.989.000,- Ft
38.989.000,- Ft
100%
0,- Ft
0%
forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
3.4.1.4. tevékenységek
– – Elkészültek az engedélyezési szintű tervdokumentációk. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás 2013. II. félévében fog megvalósulni.
Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”)
Az infrastrukturális beruházásokat a lakosság bevonását, illetve a projektelemek lakosság általi elfogadottságát célzó projektelemek kísérik, amelyeket az önkormányzat részben saját teljesítésben, részben pedig civil szervezetek bevonásával, közvetett támogatás keretében kíván (civil programalapból finanszírozottan) megvalósítani.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek Open Media Közhasznú Alapítvány és Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány Helyrajzi szám:
Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a
Utca: –
Házszám: –
1966/9, 1966/10, 1967, 1962, 1882
A megvalósítás szempontjából nem releváns, nem történik fizikai beavatkozás Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft
felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez
elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez:
1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: közösségi ház kialakításához, sportlétesítmények létrehozásához, területrehabilitációhoz kapcsolódó programok megvalósítása. 2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: közösségi ház kialakításához kapcsolódó programok megvalósítása. 3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: közösségi ház kialakításához, sportlétesítmények létrehozásához, területrehabilitációhoz kapcsolódó programok megvalósítása. Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Kiegészítő (soft) elemek ESZA A soft programelemek, fejlesztési célokhoz való kötődése biztosított. Cél a helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása az akcióterület lakossága számára, az akcióterületen megvalósulva. Ezen projekt megvalósítását a projektben konzorciumi partnerként részt vevő Open Media Közhasznú Alapítvány és Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány a felelős. Az alapítványok végzik az z érintett célcsoport felkutatását, az igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő rendezvények, programok megvalósítását. Jelen tevékenység célja, hogy a beruházási elemeket kiegészítve olyan rendezvények, programok kerüljenek kialakításra, melyek együttesen szinergikus hatásként pozitív irányba mozdítja el egyrészt a városrész megítélést, másrészt pedig segíti az akcióterületi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációját, kohézióját, közösségformálását.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő, 600
Programalapon kívüli soft tevékenységek keretében megvalósításra kerülő tevékenységek: Tevékenység szakmai leírása
1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: Az új közösségi házban és a sportlétesítményekben közösséget erősítő kiállítások, rendezvények kerülnek megrendezésre. Mezőkeresztes történelmi hagyományai, Bornemissza Gergely emlékezete, Mezőkeresztes híres szülöttei, projectet bemutató kiállítás ilyen volt ilyen lett, kiadvánnyal, ló és lovasa rendezvény, Sport rendezvények, szini esték a szabadtéri színpadon, tradicionális magyar tevékenységek
2. Munkaerő piaci beilleszkedés: Sarkalatos pont az akcióterületen élők számára a foglalkoztatási helyzet javítása, ennek érdekében komplex programok kerülnek kialakításra az érintettek számára, fontos a reintegráció. Pálya orientációs tréningek, egyéni esetkezelés, csoportos esetkezelés, rehabilitációs, reintegrációs tréning, 50 év feletti Nők munkaerő piaci reintegrációs csoportok létrehozása, a célterületen működő intézmények tájékoztatója, szakellátások szupervíziója, előadás, konferencia, iskolai előadások, felkészítések, önéletrajz író tréningek, munkaadói fórumok.
3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: Iskolában, valamint iskolai tanórákon kívüli előadások, sportrendezvények kerülnek szervezésre (drámatagozat, ifjúsági klub), hiszen ezen tevékenységek mindegyike meghatározó a bűnmegelőzésben. Ezen tevékenységek megvalósításba, tervezésébe, kivitelezésébe bevonásra kerülnek a helyi rendőrség tagjai is, mint szakmai segítők, partnerek. iskolai előadások, kiállítások, tanórai és azon kívüli, bemutatók, prevenció, sport rendezvények, ifjúsági klub, színjátszó és dráma tanfolyam Elsődleges célcsoport az akcióterületi, illetve a település hátrányos helyzetű lakossága, akiket a tervezett programok képesítéshez (aktív korúak), illetve hasznos szabadidős programokhoz (fiatalok) segítenek. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Másodlagos célcsoport a teljes városi lakosság, hiszen az integráció jegyében valamennyi az akcióterületre szervezett program elérhető lesz a teljes lakosság számára igény szerint. Az akcióterületi lakosság körében az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya eléri a 40%-ot, a gazdaságilag nem aktív népességé pedig a 67,2 %-ot az akcióterület lakosságán belül.
A tervezett programok tehát az akcióterület legégetőbb problémáira kíván választ adni. A programot indokolja, hogy ez által megelőzhető az alacsony társadalmi státusz újratermelődése. A bűnmegelőzési programok támogatják helyi közbiztonság javítását, a bűnelkövetések számának csökkenését. Megvalósulás tervezett kezdete 2013.07.01. (év, hónap, nap) Megvalósulás tervezett vége (év, 2015.02.28. hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott 20.000.000,- Ft tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága 20.000.000,- Ft (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt 20.000.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját 0,- Ft forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját 0% forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források – (Ft) További források – megnevezése Projekt-előkészítés Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz
helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. 2. Civil programalapból támogatott soft elemek Mezőkeresztes Város Önkormányzata Helyrajzi szám:
Tevékenység helyszíne
Utca: –
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
A megvalósítás szempontjából nem releváns, nem történik fizikai beavatkozás.
Házszám: –
1966/9, 1966/10, 1967, 1962, 1882
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek megvalósításának célja, a helyi identitást, közösségformálást segítő programok megvalósítása az akcióterülten, az akcióterület lakossága számára. Ezen közvetett támogatás keretében megvalósításra kerülő programok az alábbiak szerint kapcsolódónak a projekt kertében megvalósításra kerülő önállóan támogatható tevékenységekhez: Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások: 2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: 3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) 4. Közlekedés biztonságát szolgáló akciók 5.Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Kiegészítő (soft) elemek ESZA Cél, hogy a szociális célú városrehabilitáció társadalmi kohéziót erősítő elemei, a soft projektelemek a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg. Ezen soft tevékenységek végigkísérik a megvalósítási időszakot és szorosan kapcsolódnak a projekt keretében megvalósítani kívánt projektelemekhez, melyek együttes, szinergikus hatás jelentős szereppel bír a célcsoport életminőségének javításában, a lakosság leszakadását okozó folyamatok megállításában. Cél olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni. Cél olya térítésmentes, a helyi közösség bevonását
célzó kisebb közösségi programok megvalósítása, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
–
Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma, fő, 200
Programalap keretében megvalósításra kerülő tevékenységek:
1. A közösségfejlesztés olyan tevékenység, ahol is a résztvevőket irányítottan, megfelelő szakemberek bevonásával, olyan tevékenységekre sarkalljuk, amitől új források szabadulnak fel, a közösségben és a településen, különös tekintettel az akcióterületünket jelentő település részen. Ismét csak kihasználva az új lehetőségeket kézműves tanfolyamokra, színjátszó kör, játszóház létesítésére használjuk az új létesítményeket, de díjazzuk a fiatalság törekvését is fiatal alkotók művészeti ösztöndíjával és sport tehetségkutatóval. Ezekbe a tevékenységekbe terveink szerint bekapcsoljuk a cél terület lakosságának apraját-nagyját, segítve a közeledést, megismerést, elfogadást.
Tevékenység szakmai leírása
2. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: A környezettudatosság jövőnk egyik záloga. Az ismeretterjesztő, népszerűsítő kiadványok alkalmazásán az akcióterületen nagy jelentőséget betöltő lovas kultúra megismerése és az új utak gyermekek aszfalt rajzversenyével való felavatása mind fontos elemünk.
3. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: – A nagyon fontos tájékoztató kiadványokon túlmenően környezetjavító akciók (facsemeték ültetése, szemét összegyűjtése, parlagfűírtás), a létrehozott új környezet megvédése ugyanúgy elem, mint a gyermekvetélkedők, versenyek és kiállítások szervezése.
4.
Közlekedés biztonságát szolgáló akciók
Kerékpáros vetélkedők, iskolai preventív előadások, vetítések, kiállítások segítik ennek a fontos érdeknek az érvényesülését. A gyermekkorban megtanult közlekedés ismeretekre alapozva, programunk hosszú távú hatásai is kimutathatók. A közlekedési kultúra megismerése, egymás tisztelete, a tolerancia kialakulása sok-sok emberélet megmentésére alkalmas.
5.
Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése
Óriási jelentőségű a családsegítő támogatás kiszélesítése. Nagyszámú érdekelt akcióterületi lakos örömére a programban ifjúsági klubot hozunk létre, olyan csoportokat alakítunk, ahol a szülők s a gyermekek szakemberek segítségével közös nevezőre juthatnak a drogmentes élet megvalósításáért, mindehhez kellő mennyiségű felvilágosító, segítő kiadványt jelentetünk meg. Elsődleges célcsoport az akcióterület lakossága. Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Másodlagos célcsoport a város teljes lakossága, akik számára a szabadidő hasznos elöltését szolgáló, illetve közösségteremtő, helyi identitást erősítő és környezettudatossági akciók egyaránt szervezésre megkerülnek. A sportrendezvények és akcióterületen megrendezésre kerülő akciók szükségességét az támasztja alá, hogy egyrészt a közösségépítés céljának eléréséhez szükséges a megfelelő keretek, lehetőségek megteremtése, ahol a lakosság összejön, beszélget. Másrészt pedig szükségesek az olyan programok, ahol az ifjúság felügyelet mellett képes levezetni „felesleges energiáit”.
Fontos a környezettudatosság erősítése is a településen a rendezett településkép érdekében. Megvalósulás tervezett kezdete (év, hónap, nap) Megvalósulás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága
2013.07.01.
2015.02.28.
20.000.000,- Ft
20.000.000,- Ft
(Ft) Jelen pályázat keretében igényelt 20.000.000,- Ft támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás 100% összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját 0,- Ft forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját 0% forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források – (Ft) További források – megnevezése Projekt-előkészítés Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a helyzete kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. Adminisztratív és Kizárólag nyertes pályázat esetében merülnek fel ezen feladatok, azaz a eljárási kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek. kötelezettségek
3.4.2.
Szinergia vizsgálat
A szinergiavizsgálat célja, hogy a jelen városrehabilitációs projekt részét képező projektelemek tekintetében, illetve a megelőző városrehabilitációs tevékenységekre és a kapcsolódó beruházásokra egyaránt kiterjesztve a vizsgálatot, bemutatásra kerüljön egyrészt az egyes projektelemek hatása egymásra, másrészt pedig a megvalósításra kerülő projektelemek közötti pozitív kapcsolat.
A funkcionális összefüggések lényege, hogy minden projektelem az akcióterület városi átlaghoz történő felzárkóztatását célozza. Az akcióterületen tervezett tevékenységek fő célja, hogy egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakókörnyezetben éljenek a helyi lakosok, és a szabadidőt aktívan, tartalmas tölthessék el olyan közösségi terekben, amely biztosítja számukra a helyi közösségi összetartozást is. Erősek a jelenleg tervezett beruházások közötti szinergikus kapcsolatok. A közösségi ház kialakítását remekül kiegészíti a közösség számára is igénybe vehető közeli sportpálya és játszótér létesítése, amely a mozgásos programok számára biztosítanak helyszínt és a szabadidő tartalmas helyi eltöltését is segítik. A közlekedési fejlesztések (utcaburkolás, járdaépítés) pedig elősegítik a közösségi célú létesítmények megközelíthetőségét, ezáltal növelik hatékonyságukat.
Az infrastruktúra ezen célú fejlesztéseit kiegészítik a helyi társadalom kohézióját erősítő rendezvények, események és foglalkoztatási projektelemek, melyek jelentősége túlmutat a projekt végrehajtásának idején: ezek a „soft” projektelemek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beavatkozásokkal érintett lakosok magukénak érezzék és a későbbiekben önmaguk is fenntartsák, karbantartsák, sőt, továbbfejlesszék a projekt eredményeit. A „soft” elemek az építési beruházások által létrehozott terekben illetve közterületeken valósulnak meg, elsőként a projekt keretében, hagyományteremtő jelleggel.
A fejlesztések vonzóbb arculattal ruházzák fel a ma rendezetlen benyomást keltő akcióterületet, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy Mezőkeresztes – sikeres gazdaságfejlesztési tevékenységeire alapozva – egységes, vonzó településképet és jól működő települési funkciókat alakítson ki minden polgára számára, az „élhető település” koncepciójának jegyében. Az akcióterület fejlesztése egyértelmű várospolitikai üzenetet hordoz: a település számára fontos a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése, így a város leszakadás által veszélyeztetett polgárai is kell, hogy részesüljenek a fejlesztések hasznából, a város társadalmi szempontból is fenntartható fejlődése érdekében.
Az IVS-hoz illeszkedően mind a „szociális rehabilitációs” projektben jelentős hangsúlyt kap a helyi identitástudat erősítése, melynek egyértelmű célja, hogy a fejlődés fizikai eredményeinek pozitív hatását felerősítve erősítse a település közösségéhez való tartozás büszkeségét, örömét, ezzel segítse a megkezdett városfejlesztési tevékenységek folytatását, továbbvitelét.
A fizikai beavatkozásokat a munkaerőpiaci reintegrációt segítő képzési projektelemek is kiegészítik.
A projektelemek térbeli összefüggései
Mindegyik projektelem a hagyományos értelemben vett akcióterületen kerül megvalósításra, egymáshoz térben is közel helyezkedik el.
Az egyes beruházási projektelemek fő kapcsolódási pontjai az alábbiakban kerültek összefoglalásra.
A „soft” projektek, lévén azok mindegyike az újonnan létrehozott terekben valósul meg (sportlétesítmény, többfunkciós közösségi ház) és kapcsolódnak az új terek létrehozásának általános céljához (a lakosság helyi elköteleződésének erősítése és társadalmi inklúziójának elősegítése), felerősítik ezen beruházások, fejlesztési elemek hatásait, ezáltal biztosítva az akcióterületi lakosság széles körben való elérését, bevonását a projektbe.
A többfunkciós közösségi ház közvetlenül a fejlesztésre kerülő közpark, játszótér közvetlen közelében helyezkedik el. Ezáltal biztosítva azt, hogy az akcióterületen megteremtődjenek a helyi társadalmi szövet központi egységei, mely fontos közösségi találkozóhelyként funkcionál az itt élő akcióterületi, a város egész lakossága számára. A fejlesztésekhez kapcsolódó soft tevékenységek megvalósításával egyrészt biztosítottá válik, hogy a helyi akcióterületi lakosság, valamint a város lakossága különböző akciók keretében megismerje a kialakításra került létesítményeket, másrészt pedig olyan szervezet kerülnek támogatásra, melyek más forrásból nem, vagy csak nagyon nehezen juthatnak támogatáshoz, társadalmi, közösségi aktív tevékenységeik megvalósítása érdekében.
Ezen projektelemek egymásra pozitív hatást gyakorolnak, célcsoportjaik korosztály szerint különböznek ugyan, azonban elsődleges cél, hogy a szociális célú akcióterületként megjelölésre került lakosság minél nagyobb hányada részesüljön a projektelemek megvalósításának pozitív hasznait. A projektelemek közelsége biztosítja, hogy a különböző korosztályok egymással szoros érintkezésben kapcsolódjanak ki, éljék közösségi életüket, ezáltal egymástól tanulva és egymást támogatva újuljon meg a helyi társadalom, valósuljon meg társadalmi reintegráció, melyet a különböző célzott soft elemek is támogatnak. A többfunkciós közösségi házban valamint a sportpályához kapcsolódóan szervezett rendezvények biztosítják az akcióterületi lakosság bevonását a helyi társadalmi életbe. A polgárőrség akcióterületi működésének hatására pedig csökkenthető a bűnelkövetések száma, javulhat a helyi közbiztonság, valamint biztosítható a projektelemek védelme. A fejlesztés eredményeként megvalósuló utak felújításával, járdaépítésével, egyrészt biztosítottá válik a fejlesztések akcióterületen élők számára való minél jobb elérése, másrészt pedig a városközpont és az akcióterület kapcsolata is javul, könnyebbé válik a megközelíthetőség, emellett pedig az utcakép is szépül, a poros utak megszűnnek, az utca vizesedése is megoldottá válik.
Ezen elemek együttes hatására, ezen városrész vonzóbbá válik a város más területein lakók számára, az utcakép szépül, az épített környezet minőségi változáson megy keresztül, az életkörülmények, a hátrányos helyzetű lakosság helyzete javul, a társadalmi reintegráció megvalósul, erősödik a város egészének társadalmi kohéziója.
3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében
3.4.3.1.
Konzorciumi partner bevonása
A konzorciumi partner részvételének bemutatása Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?
Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
Partner neve
Open Media Közhasznú Alapítvány 569-Egyéb alapítvány 19.000.000,- Ft Igen 19.000.000,- Ft Nem – A Open Media Közhasznú Alapítvány az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó programalapon kívüli soft elemek megvalósításában nyújt segítséget a konzorciumvezető számára. Az Egyesület részt vesz az érintett célcsoportok felkutatásában, széles körű elérésében, valamint részt vesz a soft tevékenységek végrehajtásában, a különböző programok kidolgozásában, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Végrehajtó, koordináló feladatokat tölt be a projekt megvalósítás során a soft elemek tekintetében. Mivel jellemzően rendezvények, csoportos foglalkozások, illetve képzési programok kerülnek megvalósításra, ezért nincsen fenntartási kötelezettség.
Bűnmegelőzési-és Vagyonvédelmi Alapítvány a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság Illetékességi
A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?
Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?
Területének Közbiztonságáért 569-Egyéb alapítvány 6.680.000,- Ft Igen 1.000.000,- Ft Nem – Az Alapítvány az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó programalapon kívüli soft elemek megvalósításában nyújt segítséget a konzorciumvezető számára. Az Egyesület részt vesz az érintett célcsoportok felkutatásában, széles körű elérésében, valamint részt vesz a soft tevékenységek végrehajtásában, a különböző programok kidolgozásában, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A “soft”tevékenységek közül a bűnmegelőzést segítő programok megvalósításában vesz részt. Végrehajtó, koordináló feladatokat tölt be a projekt megvalósítás során a soft elemek tekintetében. Mivel jellemzően rendezvények, csoportos foglalkozások, illetve képzési programok kerülnek megvalósításra, ezért nincsen fenntartási kötelezettség.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság 312-Költségvetési terv 10.830.000,- Ft Igen 10.830.000,- Ft Nem – Az ingatlan tulajdonosa a mezőkövesdi székhelyű Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőrkapitányság
pedig határozatlan idejű ingyenes használati joggal rendelkezik az ingatlan felett.
Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
A projekt keretében tehát az épület külső felújítása történik, így az építési költségek, valamint a hozzá kapcsolódó tervezői díjak, műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés képezi a konzorciumi partner által igényelt támogatási összeget. A kivitelezési munkálatok vállalkozási szerződés szerinti teljesítésének felügyelete. A konzorciumi partner, mint az ingatlan üzemeltetője a projekt fenntartási ideje alatt fedezi az épület karbantartási és üzemeltetési költségeit.
Feladatmegosztás a konzorciumi partnerek között
Mezőkeresztes Város Önkormányzata, mint projektgazda konzorciumi partnerei között a projektfejlesztés és megvalósítás időszakában az alábbi módon kerülnek megosztásra – projektelemenként – az egyes feladatok.
Előkészítés o Valamennyi projektelem előkészítését az a partner végzi, amelyik a megvalósításban felelősként került megjelölésre. A projektelem felelőse készíti el a kapcsolódó dokumentációt is.
Projektelem Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény Népkert, Játszótér Rendőrség Útfelújítás
Felelős Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat, Borsod-AbaújZemplén Megyei Rendőrfőkapitányság,Bűnmegelőzésiés Vagyonvédelmi Alapítvány Önkormányzat
Járdaépítés
Programalapon kívüli „soft elemek” -ESZA
Programalap (Civil szervezetek) Nyilvánosság biztosítása Projektmenedzsment
Önkormányzat Open Media Közhasznú Alapítvány, Bűnmegelőzési-és Vagyonvédelmi Alapítvány a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság Illetékességi Területének Közbiztonságáért Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
o Az előkészítés során mind a négy partner részt vesz az összes projektelem kialakításának folyamatában: a partnerek kötelezően négyoldalú részvételével rendszeres szakmai egyeztetésekre, írásbeli és szóbeli megbeszélésekre kerül sor, melynek gyakorisága és konkrét időpontjai a fejlesztési időszak adta feladatok és felmerülő problémák függvényében alakul ki (elsődlegesen kéthetente). o A szakmai tevékenységek irányítását projektelemenként az adott projektelem felelőse végzi és készíti el a kapcsolódó dokumentációkat is. Ennek megfelelően a Támogatói Csoport munkájában mind a négy partner aktívan és rendszeresen részt vesz. A konzorciumi partner felelős a Támogatói Csoportban a szakmai munka koordinálásáért, a projektgazda felelős a csoport külső-belső kommunikációjának biztosításáért. o Az Önkormányzat felelős az előkészítés során a projekttel kapcsolatos a külső kommunikáció (benne a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás) és a belső kommunikáció koordinálásáért, biztosításáért és annak adminisztrációjáért egyaránt. o Az Önkormányzat választja ki és szerzi be a projekt előkészítéséhez szükséges valamennyi külső szakmai szolgáltatást (értékbecslés, jogi tanácsadás, tervezések, szakmai tanácsadás). o Az Önkormányzat választja ki a közbeszerzési szakértőt, szakértőket, akik egyrészt a megvalósításhoz kapcsolódóan, lefolytatják a közbeszerzési eljárásokat, illetve felelősek a projekt során beszerzett valamennyi szolgáltatás és eszköz beszerzésének szabályszerűségéért. o Fontos, hogy a projekt valamennyi elemét érintő információval és kapcsolódó dokumentumokkal a Projektgazda rendelkezzen, számára azok a partnerek által megküldésre kerüljenek. A Projektgazda végzi az előkészítés teljes folyamatában a projektdokumentáció tárolását, rendszerezését és biztosítja a partnerek számára azok hozzáférhetőségét.
Megvalósítás
o A megvalósítás folyamatának irányítása a projektmenedzsmentet biztosító Önkormányzat feladata és felelőssége.
o A megvalósítást végző szolgáltatók (kivitelezők és szakmai tanácsadók, mint műszaki ellenőr, könyvvizsgáló) kiválasztását a projektgazda Önkormányzat végzi el. A kiválasztásra kerülő szolgáltatókkal a projektmenedzsmentnek együtt kell dolgoznia a megvalósítás során. o Az Önkormányzat végzi a projekt nyilvánosságának biztosításához kapcsolódó feladatokat a megvalósítás során. A lakosság sikeres elérése érdekében a városi médiumok (város önkormányzata által működtetett internetes portál, városi folyóirat stb.) és a közösségi terek használatát érintően az Open Media Közhasznú Alapítvány és a Bűnmegelőzési-és Vagyonvédelmi Alapítvány segíti az Önkormányzat munkáját, és ennek érdekében megosztja a rendelkezésére álló információkat, rendelkezésére bocsátja a kommunikációs csatornáit és közösségi tereit. o A soft tevékenységek körében a Programlapon kívüli soft tevékenységek kezelésének nagyobbik része az Open Media Közhasznú Alapítvány feladata, kisebbik részét pedig a Bűnmegelőzési-és Vagyonvédelmi Alapítvány valósítja meg. o A soft tevékenységek körében az Önkormányzat ESZA jellegű tevékenységeit a projektgazda operatív szerve szervezi és irányítja. o A soft programok megvalósításának során a konzorciumi partnerek szorosan együttműködnek, hiszen valamennyi soft program megvalósítására az akcióterületen, a helyi lakosság bevonásával kerül sor. o A megvalósítás során a konzorciumi partnerek legalább havi rendszerességgel beszámolnak az Önkormányzatnak a megvalósítás állásáról, szakmai és pénzügyi előrehaladásáról, a felmerülő problémákról és a kezelés lehetőségeiről. A megbeszélésekbe alkalmanként a megvalósításban résztvevő szolgáltatók és külső szakemberek is bevonásra kerülnek – a konzorciumi partnerek közös megállapodása szerint. o A projekt megvalósítási dokumentumait az a konzorcium fél állítja elő és őrzi a megvalósítás során, amely felelős volt a kapcsolódó tevékenység elvégzéséért. o A projekt lezárása után (a záró pénzügyi elszámolás elfogadását követően) a konzorciumi partnerek hiánytalanul átadják a projekt megvalósításához kapcsolódó és megőrzendő valamennyi dokumentumot a projektgazda Önkormányzat számára. o A projekt lezárása után a projekt valamennyi dokumentumát a projektgazda Önkormányzat tárolja és őrzi a fenntartási időszak végéig, illetve azt követően is.
Fenntartási időszak
o Az Önkormányzat a projekt megvalósítását, lezárását követő időszakban (ún. fenntartási időszak) bevonja a Bűnmegelőzési-és Vagyonvédelmi Alapítványt és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Rendőrfőkapitányságot a projekt fenntartási időszak során ellátandó tevékenységek elvégzésébe, a projektfenntartás koordinációjának ellátásába.
o A projekt fenntartási időszakában a fejlesztés eredményeinek nyomon követése és a kapcsolódó fenntartási jelentés elkészítése, KSZ felé való továbbítása az Önkormányzat feladata. A fenntartásához kapcsolódó feladatok ellátásához az illetékes konzorciumi partnerek szükség szerint szakmai segítséget nyújtanak. o
A fenntartási időszakban a KSZ-tel való kapcsolattartást az Önkormányzat végzi.
3.4.3.2.
Egyéb bevonandó partnerek – Támogatói Csoport
Mezőkeresztes Önkormányzatának célja, hogy az akcióterületen megalapozott, a helyi lakosság, valamint az akcióterületen tevékenykedő különböző szervezetek és intézmények igényeinek megfelelő városrehabilitációs tevékenységet valósítson meg, amely elképzelhetetlen a helyi szereplők bevonása nélkül. A hatékony, valós igényekre, illetve problémákra reagáló program megalkotása érdekében támogatói csoport került felállításra, amely a szociális városrehabilitációs program tervezését és megvalósítását segíti. A támogató csoport megállapodását 2013. február 05-én írták alá az érintett felek, a működéséről szóló dokumentumok (megállapodás, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, jelenléti ívek a pályázathoz csatolásra kerülnek).
A támogatói csoport feladata: az akcióterületen felmerülő helyi problémák, szükségletek és igények feltárásának, illetve az azokra reagáló szociális városrehabilitációs program összeállításának és megvalósításának támogatása. A támogatói csoport működését az Önkormányzat szakosztályainak bevonásával koordinálja. A támogatói csoport tagjai a program előkészítési szakaszban és a megvalósítás során a feladatok függvényében meghatározandó rendszerességgel tartanak egyeztetéseket. Az egyeztetések összehívása alapesetben a Projektgazda feladata, de azt a támogatói csoport bármely tagja kezdeményezheti. A támogatói csoport a következő tagokból áll: Dr. Pelládi Ildikó magánszemély Kossuth Lajos Általános Iskola Harmatcsepp Napköziotthonos Óvoda Gyermekjóléti Szolgálat Jurácsik Gábor vállalkozó Tóth Zoltán vállalkozó
Molnár László vállalkozó
3.4.4.
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok
Az akcióterületi fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos teendők Az akcióterületi fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatosan nincs teendő. Az érintett ingatlanok többségén az ÉMASZ Miskolc Kft. vezetékjog bejegyzéssel rendelkezik. Ezen ingatlanok tekintetében a fejlesztések megvalósításához és fenntartásához történő tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megkérése megküldésre került.
Terület-előkészítési feladatok
Az akcióterületen sem kármentesítési, sem azbesztmentesítési feladatok nem állnak fenn. Az akcióterület jellemzőiből kifolyólag azonban egy a közösségi szolgáltatások nyújtására lehetőséget adó közcélú létesítmény, információs iroda kialakítását tervezi az önkormányzat.
Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Az utcák felújításával kapcsolatos feladat a tervek előkészítése. Az útpálya szerkezet beépítésének megkezdése előtt a teherbírást ellenőrizni kell a terhelésnek kitett földmű felületén. A tervezett út kiépítését követően a forgalmi rend kétirányú lesz. A végleges forgalmi rend kialakításához szükséges tervezett jelzőtáblák és burkolatjel festések elhelyezése.
Megtörtént az előkészítés során az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározása: tételesen meghatározza az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben) úgy, hogy felhasználásával a költségek kalkulálhatók, az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A Népkert revitalizációja, valamint a játszótér kialakítása során a beépítések megkezdése előtt a teherbírást ellenőrizni kell a terhelésnek kitett földmű felületén, a területen a víz-, illetve csapadékvíz elvezetést biztosítani kell. Mivel a beruházás közműveket is érint, ezért a beruházás megkezdése előtt a földalatti vezetékeket kutatóárokkal, szakfelügyelet mellett fel kell tárni.
Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A fejlesztés során közösségi szolgáltatásokat ellátó intézményként többfunkciós közösségi ház kerül kialakításra, valamint a fejlesztésre kerülő sportpálya is közösségi célokat szolgál. A munkálatok megkezdése előtt a teherbírást ellenőrizni szükséges. A kivitelező kiválasztásával kapcsolatos közbeszerzési eljárás lefolytatása az önkormányzat feladata. A projekt során felújított létesítmények mindegyike akadálymentes kivitelben készül. Minden felújítási munka esetén szem előtt tartjuk az energiahatékonysági korszerűsítés követelményeinek való megfelelést.
3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kiskereskedelmi és szolgáltató egység bővítése Az akcióterületen található kiskereskedelmi üzlet külső homlokzatának felújítása és az eladótér bővítését, illetve Projekt rövid leírása ahhoz kapcsolódóan a belső terek festését tervezi a tulajdonos. Projekt helyszíne 4242 Mezőkeresztes, Táncsics u.2. Projektgazda Élelmiszer Vegyeskereskedés Előkészítettség folyamatban Megvalósítás lehetséges kezdete 2014. Megvalósítás lehetséges vége 2014. Projekt neve
3.6. Kapcsolódó fejlesztések – A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Tervezett és lehetséges projektek
Projekt neve Projekt rövid leírása
Szennyvízcsatorna kiépítése A hiányzó szennyvízcsatorna hálózat kiépítése pályázati forrásból Pályázati forrás Mezőkeresztes Mezőkeresztes Város Önkormányzata Előkészítése folyamatban 15MFt
Forrás Projekt helyszíne Projektgazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete 2016-tól és vége
Projekt neve Projekt rövid leírása Forrás Projekt helyszíne Projektgazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége
3.7.
Ivóvíz-vezetékek felújítása Ivóvíz-vezetékek felújítása Pályázati forrás Mezőkeresztes Mezőkeresztes Város Önkormányzata Előkészítése folyamatban 30MFt 2016-tól
A tervezett fejlesztések várható hatásai
3.7.1.Társadalmi-gazdasági hatások
A fejlesztési beavatkozások eredményeként az akcióterületen a tervezett projektek megvalósulása révén élhető, egészségesebb, vonzó lakókörnyezet, utcakép jön létre az akcióterületen. A fejlesztés pozitív gazdasági hatásai és a vállalkozói aktivitás megélénkülése elsősorban a kiskereskedelem területén, ahogyan az már mutatkozni látszik a közszféra beruházásai nyomán megvalósuló magánszféra fejlesztésekből.
Mezőkeresztes városában az önkormányzat biztosítja a közcélú foglalkoztatás szervezeti hátterét, és foglalkoztatja a közmunkaprogramokban és a közcélú foglalkoztatásban résztvevők szervezését, irányítását, foglalkoztatását.
A projekt keretében megvalósuló képzések során megszerzett tudások alkalmazásának területei: –
az akcióterület infrastruktúra fejlesztési munkálataiba való bevonás
– a kialakított infrastruktúrák fenntartásába való bevonás (2 fő 8 órában történő foglalkoztatása)
Összességében: a projekthez kapcsolódóan és a projekt keretében olyan képzési és foglalkoztatási tevékenységek valósulnak meg, amelyek a helyi lakosság foglalkoztatására is pozitív hatással vannak. E beavatkozások közvetlenül is hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. A családok jövedelme ezáltal növekszik, vagyis életminőségük javul; a társadalomba történő visszaintegrálódásuk megindul.
A szociális város rehabilitáció túlnyomórészt az önkormányzat által kezelt ingatlanokat érinti, így a fejlesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására.
o A beruházások eredményeként felértékelődik az önkormányzati ingatlanvagyon (melyeknek árfelhajtó hatásuk lesz az akcióterületi ingatlanokra); o A kiadási oldalt terheli a létrehozott közösségi terek, a szolgáltató iroda (közösségi ház), a rehabilitált utcák (csapadékvíz-elvezetés, útburkolatok, járdák) üzemeltetése. A tervezett képzések által elért foglalkoztatás-bővülés a lakosság jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami hosszú távon a város szociális kiadásainak csökkenésében is megmutatkozik.
A projekt közvetlen és közvetett módon is árfelhajtó hatással van a város ingatlanjaira, különös tekintettel a rehabilitált területen található ingatlanokra. o A közszféra gazdaságfejlesztési tevékenységeinek eredményessége elválaszthatatlan a közterület-fejlesztésektől. A megújult közterületek, és az annak nyomán megújuló építészeti környezet, közvetetten pedig az ingatlanpiaci felértékelődés, felébreszti a piac igényét a gazdasági lehetőségek kihasználására. o A fejlesztés további előnye, hogy az akcióterületen nagyobb számban várhatóak magánerős fejlesztések (lakossági és gazdasági célú egyaránt), hiszen a környezet állapota és image nem értékteleníti el piaci szempontból az ingatlanokba fektetett értékeket (pénz és munka).
További közvetett hatása a szociális városrehabilitációnak és majdnem párhuzamosan folyó városközponti megújulásnak, hogy a jó közlekedés-földrajzi adottságokkal párosulva vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára. A befektetők megjelenése számos kedvező hatást eredményez a város költségvetésére nézve. Egyrészt az újonnan betelepülő vállalkozások az új munkahelyek létesítése mellett iparűzési adót is fizetnek, másrészt az új foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának önkormányzatnál maradó része is nő. A foglalkoztatás bővülése a lakosság jövedelmi szintjének emelkedését is maga után vonja, ami a szociális kiadások csökkenésében is megmutatkozik.
A fejlesztésekhez kapcsolódik majd a városrész forgalmának erősödése – gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt -, mivel a létrejövő közösségi infrastruktúrák, főként a sportpálya fejlesztései és a többcélú közösségi épület erőteljes vonzást gyakorolnak a város más részein élőkre is. Közlekedésbiztonsági szempontból mindez nem okoz problémát, hiszen a fejlesztések burkolt utcákon és járdákon keresztül megközelíthetők, a közösségi terek közvetlen közelében pedig mind a kerékpárosok, mind pedig a gépjárművek számára megfelelő elhelyezés, parkolás biztosított.
A városrész lakossági forgalmának növekedése kimondottan előnyös abból a szempontból, hogy ezáltal az akcióterület erőteljesebben részt vesz a város életében, bekapcsolódik annak vérkeringésébe: az együtt sportoló, kikapcsolódó emberek között szorosabb, egészségesebb kapcsolat szövődik majd. A sportpálya és Népkert területei várhatóan nemcsak helyi, hanem területi, sőt régiós rendezvényeknek is helyet ad majd.
A fejlesztések társadalmi hatása a helyi lakosság kötődésének és büszkeségének erősödésében is tetten érhető. A fejlesztések révén a városban olyan magas minőségű közterületek jönnek létre, amelyek alkalmasak – a jelenleg hiányzó – valódi közösségi találkozóhely funkcióinak betöltésére. Így a fejlesztés a város népességmegtartó erejének növekedését eredményezi. A fejlesztések fontos hozadéka lesz, hogy erősödik a városrészi
büszkeség, mert olyan közösségi és szabadidős fejlesztések valósulnak meg az akcióterületen, amilyenek a város más részein, sőt a környező településeken sem találhatók.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósításával létrejövő multiplikátor és szinergikus hatások révén, hosszú távon, össztársadalmi szinten pozitív externális hatások jelentkeznek, amelyek biztosítják az önkormányzat által finanszírozott befektetések társadalmi és gazdasági megtérülését.
3.7.2.
Esélyegyenlőségi hatás
Akadálymentes környezet, fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása
A közterületek fejlesztésére vonatkozó tervek szem előtt tartják a fogyatékkal élők igényeit, így ezen emberek mobilitását megkönnyítendő az akadálymentes megközelíthetőség valamennyi projektelem esetében megjelenik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat.
A járdák és sétányok akadálymentesítettek, kerekes székkel megközelíthetőek és végigjárhatóak. A többfunkciós közösségi épület, idősek nappali ellátása, rendőrség épülete mellett elhelyezésre kerül egy, a fogyatékkal élők számára felfestett külön parkoló.
Mind a közterületi, mind a közösségi funkcióbővítő fejlesztések olyan építészeti-műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek tekintettel vannak a vakok és gyengén látók, mozgáskorlátozottak igényeire. A projekt részeként felújításra kerülő közterületek, illetve az újonnan létrehozott épületek esetében is biztosított az akadálymentes megközelíthetőség, amely a kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők számára egyaránt megkönnyíti a közlekedést, a napi életvitelt. A projektfejlesztés során minden épület esetében beszerzésre kerültek a rehabilitációs szakmérnök jóváhagyó nyilatkozatai.
A fejlesztések révén a városrész olyan magas minőségű közterületekhez, közösségi terekhez jut, amelyek alkalmasak valódi találkozóhely funkció betöltésére, illetve a szabadidő hasznos eltöltésére, amely által könnyebben megvalósulhat a lakossági integráció.
Az önkormányzat nem beruházási jellegű tevékenységei keretében megvalósításra kerülő munkaerőpiaci reintegrációs program keretében a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatottsága és ez által a jövedelemi helyzete javul, ami közvetetten erősíti a társadalmi kohéziót.
A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak az akcióterületen lévő szegregátumok helyzete javul, hanem a településen lévő más szegregátumoké is, hiszen a fejlesztések közvetetten az ezen lakosság bevonását is célozza, annak érdekében, hogy a város teljes lakossága részesülhessen a fejlesztés pozitív hatásaiból.
Nemek közti esélyegyenlőség
A partnerszervezetekben, a konzorciumi tagnál a projektgazdánál jelenleg is foglalkoztatottak között számos nő található, nem tapasztalható negatív diszkrimináció.
A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, az infrastrukturális fejlesztések tervezésénél figyelembe vettük a nők és férfiak eltérő térhasználati igényeit, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított.
Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége
A „más hátrányos helyzetű csoportok” közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, illetve azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú, ezért esélyeik a munkavállalási lehetőségek bővítésével javíthatók. A városfejlesztés foglalkoztatottságot javító közvetlen és közvetett hatásai e célcsoportot pozitívan érinti majd.
A projekt Akcióterületre gyakorolt hatás elvárt hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Új városi funkciók, Nő a helyben lakók közösségi szolgáltatások
Mezőkeresztes gyakorolt hatás
Az akcióterület vonzó lakóhellyé és üzleti/gazdasági szolgáltatások
nyújtására alkalmassá válik. jönnek létre
megelégedettsége; az akcióterület lakókörnyezetének értéke, tőkevonzó ereje.
A vállalkozói aktivitás megélénkül Az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztathatósága javulás
A környezet felértékelődése új vállalkozások letelepedését, az értékesebb lakókörnyezetben új kereskedelmi és vendéglátó egységek megjelenését eredményezi az akcióterületen. A lakosság képzettségi szintje, foglalkoztatási esélye nő; a családok jövedelme növekszik, életminőségük javul; a társadalomba történő visszaintegrálódásuk megindul.
Nő a helyben foglalkoztatottak száma nő, a Munkahelyek megtartása családok jövedelme növekszik; a és új munkahelyek társadalomba történő visszaintegrálódásuk teremtése megindul. A lakóterületek és az itt folytatott közösségi A helyi lakosság kötődése élet felértékelődik; Csökken az és büszkesége erősödik akcióterületről elköltözők száma. Esélyegyenlőségi hatások A megújuló közösségi terek, épületek, Akadálymentes zöldfelületek, valamint gyalogos- és környezet, fogyatékkal útburkolatok, parkoló akadálymentes élő személyek közlekedést tesznek lehetővé; életminőségének javítása a gyalogos és kerekes székes közlekedés könnyebbé és biztonságosabbá válik. Nemek közti esélyegyenlőség javul
A fejlesztések eredményeinek diszkrimináció-mentes használata biztosított.
Diszkriminációmentesség, Egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki szegregációmentesség számára a projekt eredményeihez. biztosítása
3.7.3.
Környezeti hatások
Környezeti hatások indikátorai
A környezet felértékelődése új vállalkozások letelepedését, az értékesebb lakókörnyezetben új kereskedelmi és vendéglátó egységek megjelenését eredményezi a városban A rendszeres szociális támogatásra szorulók száma csökken, a lakosság életminősége és elégedettsége javul; szociális kiadások csökkennek. Az akcióterületen létrehozott új közösségi infrastruktúrák eredményeként nő a helyben foglalkoztatottak száma a városban.
Csökken a városból elvándorlók szám nő a betelepedő lakosság száma.
A város egyéb területein megvalósuló közcélú épület/építmény felújítások é közterületi fejlesztések előtérbe helye és biztosítják az akadálymentes közlekedést.
A pályázó szervezet és a partnerszervezetek dolgozói között nagyobb számban vannak a nők. A projekt megvalósítása az ő munkahelyeiknek a megtarthatóságát erősíti.
Egyenlő hozzáférés biztosítása minde számára a projekt eredményeihez.
Mutató neve A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma
Mutató típusa (output /eredmény)
MértékBázisérték Célérték egység
Célértéke Mutató elérésének forrása időpontja
eredmény
TJ
0
0,222
2015. 03.31. PEJ
hatás
t
–
–
–
PEJ
output
t
–
–
–
nem releváns
output
fő
–
–
–
PEJ
output
db
0
3
2015. 03.31. PEJ
A projekt keretében jelentős mértékű zöldterületi fejlesztés valósul meg: megtörténik a Népkert revitalizációja, valamint itt játszótér kialakítására is sor kerül. A közterek megújításához kapcsolódóan fásítási, szemétszedési akciót is szervez az önkormányzat a „soft” projektelemek keretében, amelynek célja, hogy a koncentráltan a beavatkozások keretében megjelenő zöldterületi fejlesztéseket a tágabb akcióterületre is kiterjessze, annak egyfajta folytatásaként.
A szociális célú városrehabilitációs pályázat keretében foglalkoztatásra kerül 2 fő 8 órában, illetve a pályázaton kívül magánerős fejlesztések eredményeként lehetőség nyílik a helyi lakosok helyben foglalkoztatásra, amely csökkenti a lakossági közlekedési igényt, és ehhez kapcsolódóan az ingázás okozta környezetterhelést.
A fizikai beavatkozásokon túlmenően környezeti célú, környezettudatosságot fokozó soft projekt elemek kerülnek megvalósításra.
Ezen túlmenően a projektgazda vállalja, hogy környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, anyagok, szolgáltatások beszerzése során.
A fejlesztés során felújításra kerülő épületek tervezési és kivitelezési munkái során nagy hangsúlyt kapott a környezettudatosság, a környezet terheléseinek csökkentése.
Az alábbi táblázatban a beruházási projektelemekhez kapcsolódó konkrét hatásokat vizsgáljuk, hogy eredményeznek-e negatív hatásokat, és amennyiben igen, akkor milyen kompenzálási lehetőséget látunk kivédésükre, hatásuk csökkentésére.
A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok
Tervezett tevékenység
Leírás
Lehetséges pozitív környezeti hatások
Építési munkák kivitelezése (minden beruházási projektelemet érintően)
A felújítandó épületek és közterek építési munkája során időszakosan és Nincs. növekvő teherforgalom és az építés során keletkező por és zaj.
Rendezvények megtartása
Időszakosan megnövekedik a Nincs. személy- és gépjárműforgalom.
A bővülő Megerősített zöldterület nagyobb közösségi funkció vevőforgalmat vonz Nincs . (gyalogos, kerékpáros, autós)
Lehetséges negatív Lehetséges kompenzálási környezeti hatások javaslatok Közbeszerzési eljárások során meg kell követelni a munkálatok racionális, környezetkímélő szervezését Megnövekedett zaj (bontási technológia és porszennyezés. megválasztása, gyors építés, ütemezett, csúcsidőn kívüli anyagszállítás, stb.) és Romló forgalombiztonság. gondoskodni kell az építési helyszínek környékén a biztonságos gyalogos, kerékpáros és gépjárműközlekedésről. A rendezvények esetére Romló elegendő parkolóhely kerül forgalombiztonság. kialakításra, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a lakosságot, hogy Károsodó zöldfelületek. kevésbé használja a gépkocsiját. A forgalomnövekedést a Zsúfoltságból eredő jelenlegi közúti légszennyeződés. infrastruktúra képes kiszolgálni. Megfelelő számú parkolóhely létesül a Romló forgalombiztonság. projektben, emellett a burkolásra kerülő utak arra
Bővülő zöldterület, növény és állatvilág Jó levegő. betelepülése.
Közpark, játszótér
Közlekedés
3.8.
Növekvő forgalom Nincs. a területen.
Nyáron rovarok, szúnyogok megjelenése a lakóterületen.
Megnövekedett zaj és porszennyezés. Romló forgalombiztonság.
ösztönzik a lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját. A területen a házaknál kisállat tartása lehetséges, ezek nagyobb mértékben vonzzák a vérszívókat és rovarokat, mint a létrehozandó zöldterület, melynek karbantartásával, békák betelepítésével a negatív hatások kivédhetők. A forgalomnövekedést a jelenlegi közúti infrastruktúra képes kiszolgálni. Megfelelő számú parkolóhely létesül a projektben, emellett a burkolásra kerülő utak arra ösztönzik a lakosságot, hogy kevésbé használja a gépkocsiját.
Kockázatok elemzése
Az alábbi fejezetben a projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető lehetséges kockázatokat, illetve azok várható hatását és végül kezelését vesszük számba. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági és üzemeltetési feltételeit befolyásolhatják, és hogy milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. A kockázatok felmerülésének lehetőségeit az alábbi szempontok figyelembevételével vizsgáljuk:
Kockázat felmerülésének időpontja
Megvalósítás Fenntartás
Kockázat jellege
Műszaki kockázatok
Jogi szempontok Társadalmi szempontok Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont Intézményi szempontok
3.8.1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok
1. Projekt megvalósítása 1.1. Közbeszerzés lebonyolításának jelentős időbeli csúszása, ami leginkább a közterület fejlesztési munkák időben történő kivitelezését veszélyeztetheti. 1.2. Közbeszerzés során a tervezetthez képest magasabb árakon vállalják a kivitelezők a tervezett munkákat. 1.3.
A kivitelező késedelmesen teljesít.
1.4.
Valamely projektelem nem valósul meg.
1.5. Az előírásoknak nem teljesen felelnek meg az elsőre benyújtott negyedéves jelentések, ami a támogatások kifizetésének késedelméhez vezethet. 1.6. A civil szféra különböző szereplői által felvállalt programok nem valósulnak meg teljes mértékben, mert a civil szervezetek túlvállalják magukat, szervező erejük gyengébb a feltételezettnél. 1.7. A célcsoport bevonása a tervezettnél kisebb mértékű, az érintettek távol maradnak a rendezvényektől.
2. Projektek fenntartása 2.1. A közösségi ház és a sportlétesítmény kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet. 2.2.
3.8.2.
A kialakított sportlétesítmény, közösségi terek és közterület gyors állagromlása.
Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása
Kockázatok
Bekövetkezés
Hatása a
Kockázat
Projekt / tevékenység,
valószínűsége (1-7) 1.
projektre mértéke (1-7)
amire a kockázat vonatkozik
Projekt megvalósítás
1.1. Közbeszerzés lebonyolításának jelentős időbeli csúszása.
Sportlétesítmény, többfunkciós közösségi ház felújítása, közterületrehabilitáció; Játszótér építése; utcarehabilitáció, járdaépítés. Sportlétesítmény, többfunkciós közösségi ház felújítása, közterületrehabilitáció; Játszótér építése; utcarehabilitáció, járdaépítés. Sportlétesítmény, többfunkciós közösségi ház felújítása, közterületrehabilitáció; Játszótér építése; utcarehabilitáció, járdaépítés.
3
4
12 (kicsi)
1.2. Közbeszerzés eljárás során a tervezettől eltérő kivitelezési 4 árak.
3
12 (kicsi)
1.3. A kivitelező késedelmesen 3 teljesít.
4
12 (kicsi)
2
5
10 (kicsi)
Minden projektelem
6
3
18 (kicsi)
Minden projektelem.
3
3
9 (kicsi)
Soft elemek.
4
4
16 (kicsi)
Soft elemek.
3
6
18 (kicsi)
Soft elemek.
5
Sportlétesítmény, többfunkciós közösségi ház felújítása, 20 (közepes) közterületrehabilitáció; Játszótér építése; utcarehabilitáció, járdaépítés.
1.4. Valamely projektelem nem valósul meg. 1.5. Késedelmes kifizetések a pontatlan jelentéskészítés miatt. 1.6. Civil szféra egyes projektjeinek elmaradása 1.7. Az érintettek érdektelenség miatt távol maradnak a rendezvényektől. 2. Projektek fenntartása 2.1. A közösségi épület és a sportpálya kihasználtsága nem éri el a tervezett szintet.
2.2. A felújított sportpálya, közösségi terek és közterület gyors állagromlása.
4
Kockázatok értékelése
3.8.3.
A bekövetkezések valószínűségét, illetve a kockázatok projektre gyakorolt hatását szakértői becsléssel egyaránt 1-7-ig terjedő skálán osztályoztuk. A szakértői becslés korábban megvalósított hasonló méretű, összetettségű projektek tapasztalataira épített.
A kockázatok mértékét az alábbi skála alapján azonosítottuk be:
Pontozás 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49
Kockázat minősítése elenyésző kicsi közepes jelentős kiemelkedő
Az értékelésből megállapítható, hogy az alábbi kockázatok vannak a legjelentősebb hatással a projekt sikeres megvalósítására, vagy várt eredményeire, így a projekt menedzselése során ezekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani:
A megvalósítás során:
–
Az akcióterületen élők bevonása a soft projektekbe.
A fenntartás során:
–
A kialakított sportlétesítmény, közösségi terek és közterület gyors állagromlása.
3.8.4.
Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére
Kockázatok 1. Projekt megvalósítás
Kockázatok kezelése
Egyértelmű feladatkiírással, kiviteli tervekkel és mindenki számára hozzáférhető minőségi követelménnyel rendelkező anyagok kiírásával 1.1. Közbeszerzés igyekszünk egyforma esélyt biztosítani a közbeszerzésre pályázóknak. lebonyolításának jelentős időbeli A projektben nincsenek speciális kapacitásokat igénylő munkarészek, csúszása. emellett az építőipari piacon inkább a kínálat dominál, így nem várható, hogy az önkormányzat a kevés jelentkező miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Amennyiben az egyes projektelemekre eltérő árajánlatok érkeznek, úgy elsősorban meg kell próbálni a projekt elemek közti forrásátcsoportosítást, amihez 10% feletti átcsoportosítás esetén szükséges lehet a Közreműködő Szervezet jóváhagyására is. Amennyiben nem lehetséges forrásátcsoportosítás, úgy az önkormányzatnak vagy a megítélt támogatás elvesztésével, vagy pótlólagos döntéssel nagyobb önkormányzati önerő biztosításával kell 1.2. Közbeszerzés eljárás során számolnia. A lehetséges kockázat csökkentéséhez a támogatási a tervezettől eltérő kivitelezési szerződés megkötése előtt a beszerzésekre, illetve szolgáltatásokra árak. részletes árajánlatot kell kérni, illetve az építési tevékenységekre a kiviteli tervek alapján kell részletes költségkalkulációt készíteni. Kisebb mértékű árnövekedést – az aktuális költségvetési helyzet függvényében – az önkormányzat önerő-növeléssel ellensúlyoz, komolyabb tévedés esetén egyes projektelemek áttervezésére lehet szükség, illetve a közreműködő szervezet jóváhagyásával tartalék felhasználás történhet. A projektmenedzser feladata az alvállalkozó partnerrel történő folyamatos konzultáció a megvalósítás során. Rendszeres, heti szintű 1.3. A kivitelező késedelmesen projektmegbeszéléssel, mely során áttekintik a projekt aktuális állását, teljesít. illetve a következő feladatokat, ezen kockázatok minimálásra csökkenthetők. Amennyiben valamely oknál (pl. engedélyezési eljárás késlekedése, elszámolások nem megfelelő feltételek mellett benyújtása, pénzügyi finanszírozási hiány, vagy egyéb vis maior) fogva nem valósul meg valamely tervezett projektelem, úgy kezdeményezni kell a Közreműködő Szervezetnél az érintett támogatás átcsoportosítását más projektelemre, ezzel ezen projektelemek műszaki tartalmának további javítását. A projektfejlesztési fázisban történő részletes kidolgozás 1.4. Valamely projektelem nem jelentősen csökkenti ezen kockázat bekövetkeztét. Ha egyes valósul meg. projektelemek ezen fázisban ellehetetlenülnek, azonos funkciójú és hasonló célú új projektelemek azonosításának lehetőségét is meg kell vizsgálni. A megvalósulási fázisban a projektek meghiúsulásának kockázatát nagymértékben csökkenti, hogy a projektmenedzsment szervezet a megvalósítás során rendszeresen, legalább havonta kétszer részletesen
áttekinti minden projekt állását. Megfelelő tapasztalatokkal rendelkező projektmenedzsment szervezet felállításával ezen kockázatok minimálisra csökkenthetőek. 1.5. Késedelmes kifizetések a pontatlan jelentéskészítés miatt.
Javasolt az elszámolások sablonjait előre kialakítani, illetve készíteni egy minőségellenőrző listát, mely alapján az összeállított elszámolásokat áttekinti a projektmenedzsment csoport minőségellenőrzésért felelős tagja. A civil szervezetek elkötelezettségét folyamatos kapcsolattartással kell, hogy fenntartsa az önkormányzat, mind a projektfejlesztés, mind a 1.6. Civil szféra egyes megvalósítás időszakában. Esetleges érdekmúlásuk esetén hasonló célú projektjeinek elmaradása. és nagyságrendű projektek azonosítására van szükség, vagy új, hasonló tevékenységű partnerek bevonásával, vagy a már bevont partnerek tevékenységeinek kiterjesztésével. A soft elemeket megvalósításában részt vevő konzorciumi partner és a civil egyesületek intenzív kommunikációja az akcióterületen élőkkel az előkészítéstől a fenntartása időszakának végéig, bevonva a városban és 1.7. Az érintettek érdektelenség az AT-en az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásban dolgozókat, a CKÖ-t, a kisebbségi szervezeteket. miatt távol maradnak a rendezvényektől. A civil egyesületek mellett a lakosság is rendkívül aktívan részt vesz a projektfejlesztésben – ötleteikkel és véleményükkel segítve a folyamatot. 2. Projektek fenntartása A civil szervezetek a projekt megvalósítása során számos programot szerveznek a többfunkciós közösségi épületbe hagyományteremtő céllal, ezáltal közvetlenül a kialakítást követő időszakban népszerűsítésre kerül a ház, illetve közismertté válik az akcióterületi lakosság körében. A fenntartási időszakban is bázisa lesz majd a 2.1. A közösségi épület és a munkaerő-piaci reintegrációs képzéseknek, lakossági tájékoztatóknak. sportlétesítmény kihasználtsága A foglalkoztatott napközbeni folyamatos jelenléte (játszóeszközök nem éri el a tervezett szintet. kiadása, felügyelet, információs iroda, program előkészítés, rendezvénytámogatás) tovább növeli az épület kihasználtságát, emellett pedig hozzájárul az infrastruktúrák magas minőségben való megőrzéséhez is. Mindezt a polgárőrség aktív tevékenysége is támogatja. 2.2. A kialakított Egy-egy fő alkalmazott, valamint a polgárőrség jelenléte és sportlétesítmények, közösségi tevékenysége is hozzájárul az infrastruktúrák (sportlétesítmény, terek és közterület gyors játszótér, közösségi épületr) magas minőségben való megőrzéséhez is. állagromlása.
3.9. A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve
Az alábbi táblázatban az előkészítési illetve a megvalósítás időszakában fennálló tennivalókat soroltuk fel, időben ütemezve a kapcsolódó akcióterületi fejlesztéseket is, annak érdekében, hogy látni lehessen, milyen kapacitásokra lesz majd szükség.
A tevékenységek ütemezése 2013
2014
Már rendelkezésre I. II. III. IV. I. áll Előkészítés IVS, ATT X x Műszaki tervek X x Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Kiviteli tervek készítése Közvetett támogatás pályázati rendjének kidolgozása Közbeszerzési eljárások lefolytatása Műszaki ellenőrzés Tervezői művezetés Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Engedélyek Projektmenedzsment Gazdasági funkció Közösségi funkció Többfunkciós Közösségi Épület Sportlétesítmény Idősek nappali ellátása x Közterületi (Városi) funkció Népkert Utcarehabilitáció Közszféra funkció Rendőrség, Polgárőrség Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) – Programalap Közösségfejlesztés, szabadidő hasznos eltöltését segítő programok Helyi környezettudatosság
X
X
x
x
2015
II. III. IV. I. II.
X
X
X
X
x
X X X
X X X
X X X
X X X
X
X X
x x x x x x
x X
X
x
X
X
X
X
X
X X
X X
X
x
X X X
X
X
X
X
X
X
X
x
X
X
X
X
X
X
x
elterjesztése Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó akciók Közlekedés biztonságát szolgáló akciók Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Az érintett lakosság bevonását célzó akciók Munkaerőpiaci beilleszkedés Bűnmegelőzést elősegítő programok
X
X
X
X
X
X
x
X
X
X
X
X
X
x
X
X
X
X
X
X
x
X
X
X
X
X
X
x
X X
X X
X X
X X
X X
X X
x x
3.10. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Mezőkeresztes Város a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat bevonja a városrehabilitációs tervezés folyamatába. Már a városrehabilitáció stratégia alapjainak kidolgozásakor, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése kapcsán is történtek partnerségi egyeztetések, illetve a jelen Akcióterületi Terv kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába is bevonásra került a helyi társadalom és szakmai szervezetek. Az elfogadott IVS-ben jelen akcióterület már szerepelt, megjelölve annak legfontosabb céljait és a tervezett tevékenységeket is, amelyekben lényeges változások a pályázat beadásáig nem történtek. Amellett, hogy az Önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása.
A város lakosai véleményének megismeréséhez, a fejlesztés sikeres megvalósításához elengedhetetlen együttműködések és partnerségek kialakítása érdekében megkérdeztük Mezőkeresztes lakosságának, valamint a kisebbségi és civil szervezetek véleményét.
Adat és információforrásul az alábbiak szolgáltak:
Mezőkeresztes városára, szociális város-rehabilitáció megvalósításához kiterjedő igényfelmérés a város fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan
Lakossági fórum – a városfejlesztés kérdésének kapcsán, az IVS és AT-ek készítéséhez, valamint a projektfejlesztéshez kapcsolódóan
Civil és kisebbségi szervezetek megkeresése a tervezés megkezdésekor, képviselőinek meghívása a tervezés és megvalósítás folyamatába
Támogatói csoport létrehozása és működtetése az AT tervezése és a fejlesztések megvalósításának időtartama alatt.
A város valamennyi fejlesztési beruházását úgy valósítja meg, hogy előzetesen egyeztet az ágazati hatóságok képviselőivel. Ez a korábbi fejlesztési beavatkozások tervezése közben és a jövőben megvalósuló fejlesztésekre is egyaránt igaz.
A vállalkozói szférával történt egyeztetésekre is sor került. Megerősítésre kerültek azon vállalkozói fejlesztési szándékok, melyeket az IVS készítése kapcsán, már feltártak.
A partnerségi egyeztetések és a kétirányú kommunikáció Mezőkeresztesen már a tervezett fejlesztések előkészítő lépései során is működő, megkezdett folyamat, amelyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell a megvalósítás és az üzemeltetés, illetőleg a terület további fejlesztései kapcsán is. Ezt szolgálják a korábbi fejezetekben már bemutatott, a beruházásokat kísérő „soft” tevékenységek megvalósítása, a projekt nyitó és záró rendezvénye, illetve a projekthez kapcsolódó egyéb kommunikációs felületek (nyomtatott és elektronikus sajtó, szóróanyagok, kiadványok, honlap). A projekt megvalósítása során minden fontos eseményről tájékoztatjuk a sajtó képviselőit (sajtóközlemények és sajtótájékoztatók), illetve a város honlapjának külön felületén is elérhetők lesznek a megvalósítással kapcsolatos információk. A honlapon és a szóróanyagokon a vélemények fogadására alkalmas elérhetőségek feltüntetésre kerülnek.
4.
Pénzügyi terv
A projekt megvalósításához szükséges forrás nagysága:
399.653.408,- Ft
A projekt megvalósításához felhasználandó saját erő nagysága:
0,- Ft
A projekt által igényelt támogatás nagysága:
399.653.408,- Ft
A projekt megvalósításához igényelt támogatási intenzitás:
100%
Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi
4.1. terve
Az alábbiakban azoknak a költségtípusoknak a felsorolása történik meg, amelyek relevánsak az átfogó pénzügyi terv elkészítéséhez a teljes akcióterületre vonatkozóan. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerülő és az általános költségeket (előkészítés, menedzsment, szolgáltatások, egyéb általános költségek, tartalék) egyrészt a pályázati útmutatóban szerepeltetett korlátok figyelembevételével kerültek meghatározásra.
A projekt csak elszámolható költségeket tartalmaz.
4.1.1.
A városfejlesztési kiadások körének meghatározása
A projekt keretében az alábbi tevékenységek valósulnak meg, amelyek elszámolását kérjük:
Projekt előkészítése
A projekt előkészítés keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg.
Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése:
o o
Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése; Akcióterületi terv (ATT) elkészítése;
Engedélyes szintű tervdokumentáció készítése az alábbiak kapcsán:
o o o o o o o
Közösségi funkció- Többfunkciós közösségi épület Közösségi funkció – Sportlétesítmény felújítás Közösségi funkció – Idősek nappali ellátásának kialakítása Közszféra funkció – Rendőrség épültet Városi funkció – Népkert, Játszótér Városi funkció – Útfelújítás Városi funkció – Járdaépítés
Kiviteli tervek készítése az alábbiak kapcsán:
o o o o o o o
Közösségi funkció- Többfunkciós közösségi épület Közösségi funkció – Sportlétesítmény felújítás Közösségi funkció – Idősek nappali ellátásának kialakítása Közszféra funkció – Rendőrség épültet Városi funkció – Népkert, Játszótér Városi funkció – Útfelújítás Városi funkció – Járdaépítés
Közbeszerzés költségei
Hatósági eljárási díjak
Projekt megvalósítása
Projektmenedzsment költségek
Tervezői művezetés
Műszaki ellenőrzés
Könyvvizsgálat
Nyilvánosság biztosítása
Építési költségek az alábbi tevékenységek vonatkozásában: o Közösségi funkció- Többfunkciós közösségi épület o Közösségi funkció – Sportlétesítmény felújítás o Közösségi funkció – Idősek nappali ellátásának kialakítása o Közszféra funkció – Rendőrség épültet o Városi funkció – Népkert, Játszótér o Városi funkció – Útfelújítás o Városi funkció – Járdaépítés
Nyilvánosság biztosítása
Tárgyi eszköz beszerzés
Soft tevékenységek megvalósítása (programalap, programalapon kívüli soft tevékenységek)
Tartalék
4.1.2.
A pályázat költségvetése
Az alábbi táblázat bemutatja a projekt teljes költségvetését a meghatározott költségtípusok szerinti bontásban:
Tevékenység
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
I. Előkészítési költségek IVS ATT Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Kiviteli tervek Hatósági eljárási díjak KSH adatkérés költsége Közbeszerzés költsége II. Megvalósítási költségek Projektmenedzsment költsége Tervezői művezetés Műszaki ellenőr költsége Könyvvizsgálat költsége Jogi szolgáltatás Nyilvánosság biztosítása Tartalék Építés Tárgyi eszköz beszerzés “Soft” tevékenységek Összesen
23 751 969 3 740 157 3 700 787
6 413 031 1 009 843 999 213
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 30 165 000 4 750 000 4 700 000
6 300 000
1 701 000
8 001 000
7 950 000 300 000 250 000 1 574 803 290 935 754 7 559 055 1 112 600 3 337 800 1 417 323 1 417 323 2 677 165 12 598 425 222 520 000 6 800 000 31 496 063 314 687 723
2 146 500 0 67 500 425 197 78 552 654 2 040 945 300 402 901 206 382 677 382 677 722 835 3 401 575 60 080 400 1 836 000 8 503 937 84 965 685
10 096 500 300 000 317 500 2 000 000 369 488 408 9 600 000 1 413 002 4 239 006 1 800 000 1 800 000 3 400 000 16 000 000 282 600 400 8 636 000 40 000 000 399 653 408
A költségvetés indoklása:
Előkészítéshez kapcsolódóan:
Fejlesztéshez szükséges tanulmányok elkészítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi Terv
IVS:
Nettó 3.740.157,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 4.750.000,- Ft
ATT:
Nettó 3.700.787,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 4.700.000,- Ft
Nettó 7.440.944,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.45.000,- Ft
Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés Bruttó – Elszámolható Projektelem Nettó (Ft) Áfa (Ft) költség (Ft) 900 000 Többfunkciós közösségi épület 243 000 Ft 1 143 000 Ft Ft 900 000 Idősek nappali ellátása 243 000 Ft 1 143 000 Ft Ft 900 000 Sportlétesítmény felújítása 243 000 Ft 1 143 000 Ft Ft 150 000 Rendőrség épülete 40 500 Ft 190 500 Ft Ft 1 400 000 Népkert,Játszótér 378 000 Ft 1 778 000 Ft Ft 1 350 000 Útfelújítás 364 500 Ft 1 714 500 Ft Ft 700 000 Járdaépítés 189 000 Ft 889 000 Ft Ft 6 300 000 1 701 000 Ft Összesen: 8 001 000 Ft Ft
Kiviteli tervek költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Kiviteli tervek Projektelem Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény felújítása
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft
324 000 Ft 324 000 Ft 324 000 Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 1 524 000 Ft 1 524 000 Ft 1 524 000 Ft
Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás Járdaépítés Összesen:
300 000 Ft 81 000 Ft 1 600 000 Ft 432 000 Ft 1 550 000 Ft 418 500 Ft 900 000 Ft 243 000 Ft 7 950 000 Ft 2 146 500 Ft
381 000 Ft 2 032 000 Ft 1 968 500 Ft 1 143 000 Ft 10 096 500 Ft
Hatósági eljárási díjak költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Hatósági eljárási díjak Projektelem
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
Többfunkciós közösségi épület Engedélyezés Használatba vétel Idősek nappali ellátása Engedélyezés Használatba vétel Parkolók Engedélyezés Forgalomba helyezés Járdaépítés Engedélyezés Összesen:
60 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 120 000 Ft 90 000 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft 60 000 Ft 300 000 Ft
0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 60 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 120 000 Ft 90 000 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft 60 000 Ft 300 000 Ft
Közbeszerzési költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Közbeszerzés Projektelem
Nettó (Ft)
Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény felújítása Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás
236 220Ft 236 220Ft 236 220Ft 236 220Ft 472 440 Ft 236 220Ft
Áfa (Ft) 63 780Ft 63 780Ft 63 780Ft 63 780Ft 127 560 Ft 63 780Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 300 000 Ft 300 000 Ft 300 000 Ft 300 000 Ft 600 000 Ft 300 000 Ft
Járdaépítés Összesen:
157 480 Ft 1 811 020 Ft
42 520 Ft 488 980 Ft
200 000 Ft 2000 000 Ft
Projekt megvalósítás
Projektmenedzsment költségek:
Projektmenedzsment: Nettó 7.559.055,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 9.600.000,- Ft
Tervezői művezetés költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Tervezői művezetés Projektelem
Nettó (Ft)
Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény felújítása Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás Járdaépítés Összesen:
150 787 Ft 150 787 Ft 149 213 Ft 65 000 Ft 225 000 Ft 219 100 Ft 153 500 Ft 1 112 600 Ft
Áfa (Ft) 40 713 Ft 40 713 Ft 40 287 Ft 17 550 Ft 60 750 Ft 59 157 Ft 41 445 Ft 300 402 Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 191 500 Ft 191 500 Ft 189 500 Ft 82 550 Ft 285 750 Ft 278 257 Ft 194 945 Ft 1 413 002 Ft
Műszaki ellenőrzés költségeinek megoszlása a projektelemek között:
Műszaki ellenőrzés Projektelem
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
Bruttó – Elszámolható költség (Ft)
Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény felújítása Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás Járdaépítés Összesen:
450 000 Ft 452 362 Ft 447 638 Ft 195 000 Ft 675 000 Ft 657 300 Ft 460 500 Ft 3 337 800 Ft
121 500 Ft 122 138 Ft 120 862 Ft 52 650 Ft 182 250 Ft 177 471 Ft 124 335 Ft 901 206 Ft
571 500 Ft 574 500 Ft 568 500 Ft 247 650 Ft 857 250 Ft 834 771 Ft 584 835 Ft 4 239 006 Ft
Könyvvizsgálat költségek:
Könyvvizsgálat: Nettó 1.417.323,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 1.800.000,- Ft
Nyilvánosság biztosítása:
Kötelező nyilvánosság
A tájékoztatási és nyilvánosság tevékenységet az NFÜ által kiadott, Új Széchenyi Tervben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek szerint végezzük el. A projekt keretében a II. számú kommunikációs csomag kerül megvalósításra.
1 2 A projekt 3 előkészítő szakasza 4 5
Feladatok II. Kommunikációs (cselekvési) terv készítése Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg X aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése
6 A projekt megvalósítási szakasza
7 8 9 10 11
A projekt megvalósítását követő szakasz
12 13 14
Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.) A beruházás helyszínén „A”, „B” vagy „C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció készítése Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése
X
X X
X
X X
A tájékoztatás célcsoportja főként a helyi, a megyei lakosság, hogy értesüljenek az EU támogatás felhasználásának menetéről. A tájékoztatás további célcsoportjai a befolyásoló személyiségek, illetve a közönségi és szakmai médiumok, akik tovább tudják vinni a város és a fejlesztési kezdeményezés jó hírét.
A projekt helyszínén a megvalósítás folyamán hirdető tábla jelzi az EU támogatás felhasználását, a zárás után pedig emlékeztető táblákat helyezünk el az egyes épületekre, építményekre, az Arculati kézikönyvben meghatározott méretben és tartalommal.
A projekt megvalósításáról folyamatos tájékoztató lesz elérhető Mezőkeresztes Város Önkormányzatának hivatalos honlapján a www.mezokeresztes.hu-n.
A fentiekben összefoglalt költségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be részletesen.
Kötelező nyilvánossági elemek Projektelem Internetes honlap készítése,
Bruttó Nettó egységár (Ft) (Ft) 1 0 Ft 0 Ft db
Áfa (Ft) 0 Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 0 Ft
vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén „B” típusú tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció készítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése Összesen:
1 43 000 Ft
33 858 9 142 Ft Ft
2 102 000 Ft
160 43 370 204 000 Ft 630 Ft Ft
2 0 Ft
0 Ft
1 43 000 Ft
33 858 9 142 Ft Ft
43 000 Ft
1 0 Ft
0 Ft
0 Ft
6 15 000 Ft
70 866 19 134 90 000 Ft Ft Ft
203 000 Ft
0 Ft
0 Ft
43 000 Ft
0 Ft
299 80 787 380 000 Ft 213 Ft Ft
Az egyéb kötelező nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemek
Soft tevékenységekhez kapcsolódóan nyilvánosság biztosítása. Nyomtatványok, kiadványok, sajtómegjelenések készítése, kapcsolódó rendezvényszervezés költségei.
Az egyéb nyilvánosságon kívüli kommunikációs elemekre tervezett összegek összesen:
Nettó 2.377.953,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 3.020.000,- Ft
Építési költségek:
Építési költségek Projektelem
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
Többfunkciós közösségi épület Idősek nappali ellátása Sportlétesítmény felújítása Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás Járdaépítés Összesen:
30 000 000 Ft 30 157 480 Ft 29 842 520 Ft 13 000 000 Ft 225 000 Ft 45 000 000 Ft 30 700 000 Ft 222 520 000 Ft
8 100 000 Ft 8 142 520 Ft 8 057 480 Ft 3 510 000 Ft 60 750 Ft 12 150 000 Ft 8 289 000 Ft 60 080 400 Ft
Bruttó – Elszámolható költség (Ft) 38 100 000 Ft 38 300 000 Ft 37 900 000 Ft 16 510 000 Ft 285 750 Ft 57 150 000 Ft 38 989 000 Ft 282 600 400 Ft
Tárgyi eszköz beszerzés:
A többfunkciós közösségi házhoz, idősek nappali ellátásához, a sportpályához kapcsolódóan kerültek ezen költségek betervezésre.
Nettó 6.800.000,- Ft + 27% ÁFA = bruttó 8.636.000,- Ft
Programalapon kívüli soft tevékenységek:
1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiadványok, kiállítás, rendezvények költségeire összesen 11.000.000,- Ft került betervezésre.
2. Munkaerőpiaci beilleszkedés: tananyagfejlesztésre, képzések óradíjaira, kiadványok költségeire összesen 5.000.000,- Ft került betervezésre.
3. Bűnmegelőzést elősegítő programok: tartalomfejlesztésre, kiadványokra, előadói óradíjakra összesen 5.000.000,- Ft került betervezésre.
Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 20.000.000,- Ft (15.748.032,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre.
Programalap:
Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését támogató tanfolyam.: :1. Kézműves tanfolyamok 2.000.000,- Ft; 3. Játszóház létesítése 1.000.000,- Ft; 4. Fiatal alkotók művészeti ösztöndíja 3.000.000,- Ft; 5. Sport tehetségkutató és ösztöndíj 3.000.000,- Ft.
Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók: 1. Környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny 500.000,- Ft.2. Lovas kultúra megismerése, versenyek: 1.500.000
Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (parkosítás, játszótér) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása: 1. Környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel összekötve 2.000.000,- Ft; 2. Gyermekvetélkedők 1.000.000,- Ft.
Közlekedésbiztonság növelését szolgáló akciók: 1. Közlekedés kultúra előadások, kiállítások, tájékoztatók, versenyek, bemutatók, vetélkedők:3.500.000
Családsegítő szolgáltatás kiterjesztése 1. Ifjúsági: 1.250.000,- Ft, 2. Drogmentes életet” – szülő-gyerek együttgondolkodás szakemberek részvételével: 1.250.000,- Ft
Ezen tevékenység megvalósítására összesen bruttó 20.000.000,- Ft (15.748.032,- Ft + 27% Áfa) került betervezésre.
4.1.3.
A megvalósításhoz szükséges források
A pályázat forrásai
A projekt teljes költségvetése Elszámolható összes költség Nem elszámolható költségek Igényelt összes támogatás Open Media Közhasznú Alapítvány által igényelt támogatás Bűnmegelőzési Vagyonvédelmi Alapítvány által igényelt támogatás Maximális támogatási intenzitás Igényelt támogatási intenzitás Biztosítandó önerő a projekten belül Open Media Közhasznú Alapítvány hozzájárulása a projektben Bűnmegelőzési Vagyonvédelmi Alapítvány által igényelt támogatás Maximális támogatási intenzitás Mezőkeresztes Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül
399.653.408,- Ft 399.653.408,- Ft 0,- Ft 399.653.408,- Ft 19.000.000,-Ft 1.000.000,- Ft 100% 100% 0,- Ft 0,- Ft 0,- Ft 399.653.408,- Ft 0,- Ft
A projekt 100%-ban támogatási forrásból valósul meg, csak elszámolható költségeket tartalmaz, önerő nem szükséges a pályázat megvalósításához.
4.1.4.
A finanszírozás feltételeinek biztosítása
A projektgazda a pénzügyi alkalmasságát az alábbi dokumentumok támasztják alá:
A projektgazda pénzügyi alkalmassága Igazoló dokumentum Az önkormányzat eladósodásának mértéke a projekt szempontjából alacsony 2010.; 2011. évi kockázati kategóriába történő besorolást eredményez. beszámoló
A konzorciumi partnerek pénzügyi alkalmasságuk alátámasztására a pályázathoz az alábbi dokumentumokat csatolja:
A konzorciumi partner pénzügyi alkalmassága Pénzügyi alkalmasság igazolása
4.1.5.
Igazoló dokumentum 2011. évi beszámoló
Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)
A projekt részletes pénzügyi tervét a költségvetési excel tábla tartalmazza, mely a pályázati dokumentáció mellékletét képezi, ezért jelen pontban nem kerül külön részletezésre.
5.
A megvalósítás intézményi kerete
5.1. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Mezőkeresztes városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása:
–
belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás
– külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően
A projekt menedzsment (továbbiakban:PME) struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során.
A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése.
A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül kifejtésre.
A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet.
A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben – pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala – a Képviselő-testület).
A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve:
–
belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő
– külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő társadalmi programokkal foglalkozó szociális szakember
Belső menedzsment szervezet:
A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A soft felelős szakember munkájának segítése, támogatása.
Műszaki szakértő feladatai:
a projekt fizikai megvalósításában segítség a műszaki kérdések megválaszolására, problémák megoldására, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel,
rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során
Név/Munkakör megnevezése Dorkóné Lévai Mariann szakember
Munkatapasztalat (év)
Képzettség
Szervezetnél eltöltött idő (év)
15
Településmérnök
0
Kovács János– Műszaki szakértő
43
Építészmérnök
37
Külső menedzsment szervezet:
A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a soft felelős szakemberek személyének meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor.
A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projekt menedzsment szervezet tagjainak koordinálása, projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását.
A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával.
A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában.
A társadalmi programokkal foglalkozó szociális szakember részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, tovább elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba.
A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a beruházás a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével.
A projekt végrehajtásához szükséges humánerőforrás rendelkezésre állása (projektmenedzsment szervezetben dolgozókra vonatkozó előfeltételek):
Név/Munkakör megnevezése
Munkatapasztalat (év)
Projektmenedzser
Min. 3
Pénzügyi vezető
Min. 3
Projekt asszisztens Társadalmi programokkal foglalkozó szociális szakember
Min. 3 Min. 3
Képzettség
Szervezetnél eltöltött idő (év)
Projektmenedzsment területén szerzett tapasztalat, 0 szociális/társadalmi szakirányú felsőfokú végzettség Mérlegképes könyvelő, szakmai 0 tapasztalat Felsőfokú végzettség 0 Szociális, humánpolitikai végzettség
0
PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET HIERARCHIÁJA
5.2. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje
A projekt megvalósításával kapcsolatos stratégiai döntéshozatalra a projektgazda hivatalos képviselője jogosult, kötelezettséget is csak ő jogosult vállalni. Ezen stratégiai döntések különösen: támogatási szerződés megkötése, támogatási szerződés módosítási kérelmeinek aláírása, PEJ és ZPEJ jelentések aláírása.
A projekt operatív (napi szintű) döntéshozatali szabályait tekintve, a támogatási szerződésben rögzített feladat-, idő- és költségterv, a támogatási szerződés és a vonatkozó jogszabályok keretein belül a projektmenedzsment szervezet az operatív feladatokat önállóan végzi, a napi szintű ellenőrzési feladatokat is ellátja.
A projektmenedzsmenti munka keretében a projektmenedzsment szervezet negyedévente előre feladattervet készít, amely tartalmazza az adott negyedévre vonatkozó főbb feladatokat, az elvégzendő szakmai előrehaladással kapcsolatos feladatokat, az azokhoz szükséges erőforrások mértékét és rendelkezésre bocsátásának feltételeit, illetve az egyéb kötelezettségekkel (pl.: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolatos feladatokat.
Minden negyedév zárásaként az adott időszakra vonatkozóan szakmai jelentés készül, amely bemutatja a projekt előrehaladását, az esetleges eltérések okait és az abból fakadó kockázatok kezelésének módját, illetve szükség esetén javaslatot fogalmaz meg a támogatóval való tájékoztatási vagy szerződésmódosítási kérelmekkel kapcsolatosan.
A projektmenedzsment szervezet személyi vezetői és a teljes munkafolyamat felelőse a projektmenedzser. A folyamatos szakterületi előrehaladást a hetenként megtartott operatív megbeszélések támogatják, ahol az egyes szakterületekért felelős projektmenedzsmenti tagok tájékoztatást adnak a hozzájuk tartozó szakterületi feladatok aktuális állásáról.
5.3. leírása
A fejlesztési tevékenységek működésének rövid
A fejezetben megjelenítésre kerül a fejlesztéssel érintett infrastruktúrák működése, a működtetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások köre, valamint meghatározásra kerül a működtetést biztosító szervezet.
A működéshez kapcsolódó bevételek és költségek meghatározása, részletes bemutatása, valamint a fejlesztett infrastruktúra fenntarthatóságának feltételei a pénzügyi fejezetben kerülnek megjelenítésre.
Közösségi funkció – Többfunkciós Közösségi Épület létesítése
A projekt megvalósításának ideje alatt a többfunkciós közösségi épületben zajló „soft” tevékenységek szervezéséért, irányításáért és összehangolásáért a belső és külső projektmenedzsment szervezet, és az Open Media Közhasznú, Bűnmegelőzési Vagyonvédelmi Alapítvány végzi, a szakmai irányításért a projektmenedzser a felelős. A többfunkciós közösségi épületben a folyamatos és hosszú távú szakmai működtetés, szervezés, koordináció az önkormányzat feladatává válik.
A többfunkciós közösségi épület feladata az lesz, hogy a létrehozott új terekkel és új szolgáltatásokkal a helyi integrációnak háttere legyen, a helyi lakosság közösségi életének új terévé váljon és kiegészítse a Művelődési Ház által nyújtott szolgáltatásokat. Az épület működtetésének és fenntartásának költségei a tulajdonos önkormányzatot terhelik.
A többfunkciós közösségi épület nyitva tartással rendelkező közösségi épület, benne információs iroda is működik. Az épület a város lakossága által közösségi célokra szabadon használható, használata előzetes egyeztetés után, nyitva tartási időn kívül is, időbeli korlátozás nélkül lehetséges. Minden nap 10:00-18:00-ig segítő alkalmazott áll a közösségi tér használói rendelkezésére: információnyújtásra, rendezvények előkészítésére, a szabályos és balesetmentes használat támogatására.
A közösségi terek igénybevételéért a lakosság térítési díjat nem fizet. A többfunkciós közösségi épület bérbeadását nem tervezi az önkormányzat.
Közösségi funkció – Sportlétesítmény fejlesztése
A sportpálya saját felelősségre a lakosság által szabadon használható. A szabadtéri sportlétesítmények használata időbeli korlátozás nélkül lehetséges. Minden nap 10:00-18:00-
ig segítő alkalmazott áll a sportpálya használói rendelkezésére, a szabályos és balesetmentes használat támogatására.
A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos Önkormányzat feladata. A fejlesztéssel érintett területen (és a város összesen közterületén) a működtetési, karbantartási és pótlási feladatokat az önkormányzat látja el. A feladatellátást segítő személyzet is (1 fő 8 órás foglalkoztatott) az önkormányzat alkalmazásában áll. Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken:
–
Fenntartás, üzemeltetés
–
Karbantartás, fenntartás
–
Burkolt felületek (út, járda)
–
Burkolt felületek (út, járda) karbantartása, fenntartása
–
Közvilágítás működtetése, karbantartása
–
Sportlétesítmény üzemeltetése
–
Sportlétesítmény karbantartása, pótlása
A sportlétesítmény bérbeadását nem tervezi az önkormányzat.
Közösségi funkció – Idősek nappali ellátásának kialakítása
Az Idősek Klubja azokat az időseket integrálja, akik napközben egyedül vannak és képesek önmaguk ellátására, szükségleteik kielégítésére. A klubtagságot igénybe veheti az a 18. életévét betöltött személy, aki mentálisan és egészségi állapota miatt szorul a nappali ellátás nyújtotta biztonságra, közösségi együttlétre, mentális és fizikai támogatásra. A klub hétköznap hétfőtől csütörtökig reggel 8.00 órától délután 16.00 óráig van nyitva, pénteken reggel 8.00 órától délután 13.30 óráig. Az intézmény igyekszik biztonságot nyújtó családias légkört biztosító klubot működtetni azoknak az ellátottaknak, akik szívesen töltik itt a szabadidejüket. A szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság számára egyaránt elérhető módon működik.
A klubtagok az alábbi állandó szolgáltatásokat vehetik igénybe: o
napi háromszori étkezés, melyért jövedelemtől függően térítési díjat kell fizetni
mentális segítségnyújtás és tanácsadás, hivatalos ügyintézésben való segítségnyújtás, szabadidős programokon való részvétel (pl.: társasjáték, rejtvényfejtés, napi sajtócikkek olvasása, TV nézés, kézműves foglalkozások, zenehallgatás, stb.) tisztálkodási lehetőség, mosás-vasalás szükség szerint, rendszeres testsúlymérés, vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés ruházat javítása, szükség szerint orvosi ellátás megszervezése, egészségügyi foglalkozások /közös séta, gyógytorna/ főzőklub szellemi foglalkozások /könyvtárlátogatás, filmklub, irodalmi klub, teadélután meghívott vendéggel, zeneklub, előadások/ kreatív foglalkozások /kézműves foglalkozások, társasjáték, rejtvényfejtés, vetélkedők/
Alkalmi szolgáltatások:
kirándulás, múzeumlátogatás, ünnepi összejövetelek /névnap, születésnap/, hagyományőrzéssel kapcsolatos ünnepek, előkészületek /farsang, nőnap, húsvét, férfinap, mikulás nap, karácsony, idősek napja/.
Az intézményben 2 fő állandó alkalmazott van. Az intézmény fenntartója, üzemeltetője Mezőkeresztes Város Önkormányzata.
Közszféra funkció – Rendőrség épületének külső felújítása, tetőtér beépítése a Polgárőrség részére
A fejlesztendő ingatlan tulajdonosa a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőrkapitányság határozatlan idejű használati joggal rendelkezik az ingatlan felett. A fejlesztést követően a működtetési és karbantartási és pótlási
feladatokat a benne közszolgáltatást nyújtó rendőrkapitányság és polgárőrség közösen látják majd el.
Városi funkció – Népkert fejlesztése, Játszótér építése
A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos önkormányzat feladata. A fejlesztéssel érintett területen (és a város össze közterületén) a működtetési, karbantartási és pótlási feladatokat az önkormányzat látja el.
Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken:
–
Parkfenntartás, üzemeltetés
–
Parkkarbantartás, fenntartás
–
Burkolt felületek (út, járda) tisztítása, üzemeltetése
–
Burkolt felületek (út, járda) karbantartása, fenntartása
–
Közvilágítás működtetése, karbantartása
Városi funkció – Útfelújítási munkák a Kassai, Bem József, Arany János és Kinizsi utcákban
A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos önkormányzat feladata.
Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken:
–
Burkolt felületek tisztítása, üzemeltetése
–
Burkolt felületek karbantartása, fenntartása
–
Közvilágítás működtetése, karbantartása
–
Záportó és csapadékvíz elvezetési rendszer tisztítása, üzemeltetése
–
Záportó és csapadékvíz elvezetési rendszer karbantartása
–
Zöld szigetek üzemeltetése és karbantartása
Városi funkció – Járdaépítési munkák a Kolozsvári, Kassai és Bornemissza utcákon
A közterület használatához kapcsolódóan bevételre nem számítunk. A létrehozott fejlesztések működésének biztosítása, karbantartásuk, állagmegóvásuk a tulajdonos önkormányzat feladata.
Feladatok szempontjából az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges a fejlesztéssel érintett közterületeken:
–
Burkolt felületek tisztítása, üzemeltetése
–
Burkolt felületek karbantartása, fenntartása
5.3.1.
Szervezeti terv
A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. Az újonnan létesített épületek, közösségi terek, sportlétesítmény, a közterületek és zöldfelületek gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az önkormányzat látja el.
Minden projektelem esetében szükséges biztosítani a megvalósított tevékenység hosszú távú, de minimum 5 éves működtetését, fenntartását, ami figyelembe veszi a tulajdonosi, intézményi háttér esetleges változásait is. A pályázati projektelemeknél nem számolunk a tulajdonosi, intézményi háttér változásával. A pályázó önkormányzat és konzorciumi partnere a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság a projektekre vonatkozó, fenntartási kötelezettségét vállalja, a megvalósuló fejlesztések működtetésével, fenntartásával hosszú távon számol, a szükséges költségvetési háttér biztosításával.
Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek
Projektelem
Tulajdonos
Többfunkciós Önkormányzat közösségi épület Idősek nappali ellátása Önkormányzat Sportlétesítmény Önkormányzat felújítása Rendőrség épülete Népkert,Játszótér Útfelújítás
6.
Fenntartó
Fenntartásban közreműködő gazdasági szervezetek
Önkormányzat
–
Önkormányzat
–
Önkormányzat
–
Borsod-AbaújBűnmegelőzési és Zemplén Megyei Vagyonvédelmi Rendőr Alapítvány főkapitányság Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Mellékletek
6.1.
Áttekintő térképvázlatok
1.1.
Az akcióterület elhelyezkedése a településen belül
1.2.
A korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedése
1.3.
Az egyes akcióterületi ingatlanok tulajdoni helyzete
– – –
1.4. A megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység földrajzi helye, kiemelve a pályázat projektelemeit Funkciók és azok elhelyezkedése az akcióterületen
1.5.
2. Jogosultság igazolása: jogosultsági indikátorok érétkének táblázatos összefoglalása 3. Településszerkezeti terv 3.1.
Egyeztetések dokumentációja
3.2.
Közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetésekről – nem releváns
3.3.
Érintett hatóságokkal folytatott egyeztetésekről – nem releváns
3.4. Bűnmegelőzési programok esetében a területileg illetékes rendészeti szervvel folytatott egyeztetésekről, az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulásról, a fejlesztési program megismeréséről- egyeztetési jegyzőkönyv 3.5. Nyilatkozat a területileg illetékes rendészeti szervtől a projektben való együttműködésről – egyeztetési jegyzőkönyv
3.6. Civil szervezetekkel, lakossággal, gazdasági szereplőkkel, egyéb intézményekkel folytatott egyeztetésekről 3.7. KKV-val lefolytatott egyeztetésekről a kerékpárforgalmi létesítményeket érintő kritériumok vonatkozásában – nem releváns 4. Programtervezet a projekt keretében fejleszteni kívánt intézmények vonatkozásában 5. A projektmegvalósításra és fenntartásra vonatkozó rendezvénynaptár 6. Képzési terv 7. Városmarketing stratégia – nem releváns 8. Egységes arculati stratégia – nem releváns 9. Homlokfelújítási alap kialakításáról szóló önkormányzati rendelet – nem releváns 10. Telepített növények listája 11. Parkolási koncepció és parkolási rendelet 12. Támogatói Csoport dokumentációja 12.1.
Alakuló ülés jegyzőkönyve
12.2.
Együttműködési megállapodás
13. Tervezői nyilatkozat költségmegosztásról – nem releváns 14. A projektben résztvevő társasházak közgyűlési határozata az együttműködési szándékról – nem releváns 15. Projektmenedzsment 15.1.
Szervezeti ábra, SZMSZ
15.2.
A menedzsmentben részt vevők önéletrajza
15.3. A menedzsmentre vonatkozó közbeszerzési kiírás dokumentációja – amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert a menedzsmentet alkotók személye 16. Kérdőívek, jegyzőkönyvek csatolása az igényfelméréshez kapcsolódóan
