INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

102/2015. (VIII.19.) KT határozattal elfogadva

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával készült. A Megalapozó vizsgálat munkarész az újonnan készülő Településfejlesztési koncepcióval együtt készült. A megalapozó vizsgálat a hatályos Településrendezési eszközök, a 32/2015. (IV.29.) KT határozattal elfogadott - 2014-2019 időszakra vonatkozó – gazdasági program, az önkormányzat különböző típusú adatszolgáltatásai, valamint az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatási szakasz során rendelkezésre bocsájtott adatai alapján készült. A város korábban nem rendelkezett településfejlesztési stratégiával. Az ITS készítését nem csak a jogszabályi környezet változása indokolja, hanem az Európai Unió programozási ciklusa is, a megújult kohéziós politikával való összhang megteremtésére irányuló igény, továbbá a településen élők szükségletei, elvárásai.

Az ITS készítése során Nyékládháza önkormányzatán túl a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosok, szomszédos települések is lehetőséget kaptak egyedi igények megfogalmazására, az elkészült anyagok megtekintésére, észrevételezésre. Nyékládháza város területén az alábbi városrészek kerültek kijelölésre a területhasználatok tipizálása alapján: ① Nyék – Városközpont ② Ládháza – Kertváros ③ Üdülőterületek ④ Zártkertek – Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb ⑤ Egyéb külterület ⑥ Bányaterület – tavak ① Nyék városközponti terület

A városközpont határait a nyomvonalas létesítmények – 80. sz. vasútvonal, 3. sz. főközlekedési út – és a meglévő területhasználatok adják. A területen található az intézmények és kereskedelmi egységek többsége, továbbá a város egyetlen műemléke is. A jelenlegitől hangsúlyosabb városközpont kialakítása, a szolgáltatások spektrumának bővítése és a közterületek rendezése a területen megjelölt elsődleges cél. A közlekedési területek fejlesztése, rendezése révén új beépítésre szánt területek alakíthatók ki. ② Ládháza régi településrész

Ládháza egykoron külön település volt, a 80. sz. vasútvonal és a Hejő határolta városrész jellemzően kertvárosias és falusias beépítésű lakóterület. A városrésznek a templom körüli régi központ felélesztése adhat lendületet, illetve a közterületek rendezése. ③ Üdülőterületek

A kavicsbányászati tevékenységből visszamaradt tavak körül különböző típusú üdülőterületek alakultak ki, melyek komplex kezelése szükséges. A terület-egységen elsősorban 1


műszaki infrastruktúra-fejlesztések (közlekedés, közmű) és közterület-rendezések szükségesek a minőségi javulás érdekében. ④ Zártkertek

A város területén több típusú zártkert található: ún. Pingyom, a 3. sz. főút melletti területek (szőlőhegy); ezek használata, adottsága, jellemzői eltérnek egymástól. A területek rendezése, műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) fejlesztések, idegenforgalmat támogató beruházások megvalósítása szükséges. ⑤ Egyéb külterület

A város az igazgatási terület nagyságához viszonyítva relatíve kevés mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkezik. A város saját szükségleteinek legalább részben helyi termelésből származó kielégítése érdekében biztosítani kell a jó minőségű termőföldek megóvását és művelésben tartását. ⑥ Bányaterület – tavak

A geológiai adottságok miatt a kavicsbányászat nagyban meghatározza a település képét, a tevékenység során keletkező tavak rekreációs célú hasznosítására van igény. A bányászati tevékenység területigénye jelentős, a meglévő bányatelkek hasznosíthatósága hamarosan eléri határait, ugyanakkor a terjeszkedésnek határt szabnak a műszaki infrastrukturális elemek, a beépített területek, a Hejő, valamint a magasabb szintű előírások is. A kavicsbánya fejlesztési területeinek meghatározása, a tavak és környezetüknek rendezése, rekultivációja szükséges. A városrészek térbeli helyei

2


1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1.1.1. A stratégiai célok meghatározását befolyásoló magasabb szintű elhatározások Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010ben lejárt, az új stratégiát az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el a tagállamok. A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként 5 számszerűsített célt határoz meg: 1. a 20-64 éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén; 2. a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása úgy, hogy ezen a területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát; 3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése; 4. a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30-34 éves korúak aránya; 5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből. A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket először 2010. november 12-ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük. A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU 7 „zászlóshajó kezdeményezése” segít a célok elérésében: 1. „Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. „Európai digitális menetrend” az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálására; 7. „Szegénység elleni európai platform” a szociális és területi kohézió biztosításáért. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a H/13094. számú határozatával fogadta el. A koncepcióban 4 hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési cél került meghatározásra: 1. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, 2. népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, 3. természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme, 4. térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. 3


A területi specifikus célok: − az ország makro-regionális szerepének erősítése, − a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, − vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése, − kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése − területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, − összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása.

Nemzeti jövőkép Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Természeti és kulturális erőforrások hatékony kihasználása a gazdasági fejlődés érdekében: − Megújuló energiapotenciálra építve csökken az energiafüggőség, előtérbe kerül az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások használata. − A vizekkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartást, agráriumot és klímavédelmet támogatja. − A helyben élőket gazdagító agrár- és élelmiszergazdasági a kiváló minőségű termőföldekre épül. − Az épített örökség sokszínűsége, a kultúra, a zene, a hagyományok egyedisége kiváló alapja a turizmus fejlesztésének, az innovatív iparágaknak és a nemzeti öszszetartozás erősítésének. A társadalmi elégedettség és kohézió növelése érdekében: − A jól végzett munkát meg kell becsülni. − Új munkahelyeket kell létrehozni, támogatni kell az új foglalkoztatási formákat, esélyegyenlőséget, különböző helyzetű társadalmi csoportokat. − A természeti erőforrásokkal való fenntartható bánásmódnak és a táj védelmének be kell épülnie a köztudatba. − A hagyományos ismeretének, a kulturális örökség védelmének a társadalmi értékrend részévé kell válnia. Az ország eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei egy sokszínű, egészséges nemzeti területi rendszert alkotnak: − Az eltérő adottságú térségi rendszereknek egymással szoros munkamegosztásban kell állni. − Az elérhetőség és hozzáférhetőség révén a helyi feltételekhez igazodva kell a biztosítani a térség lakóinak létbiztonságát és életminőségét. − Társadalmi kapcsolatokat kell erősíteni a határon túli magyarsággal.

Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik a vidéki térségekben, ahol az ország gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található: − Helyi piacok fejlesztésével vissza kell szerezni a belföldi piacokat; a helyi és megújuló energiaforrásokkal javítani kell az ellátásbiztonságot. − A könnyebb elérhetőség és megélhetés biztosítása megállítja az elvándorlást. 4


−

Korszerű és versenyképes családi gazdaságok működésével biztosítható a vidéki foglalkoztatottság.

Célrendszer:

Nyékládháza város jövőképe a véleményezési eljárás alatt lévő Településfejlesztési koncepció szerint: „Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik ”

5


−

−

−

−

−

Élhető Megfelelő életteret biztosítani tudó lakóterületek, javuló közbiztonság, hangsúlyos városközpont, ügyfélközpontú humán infrastruktúra szolgáltatások Természeti környezeti adottságait kihasználó Geomorfológiai és táji adottságokra (kavicsbányák, szőlők) alapozott fejlesztések, megújuló energiákat hasznosító beruházások (geotermikus energia térségi hasznosítása, solar-park) Vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag Rekreációs területek mennyiségi és minőségi növelése, természeti értékek (ökológiai hálózat, tájkép) védelme Minőségi lakóhely Laza beépítésű, zöldfelületekben gazdag, teljes körű műszaki infrastruktúrával ellátott, csendes, nyugodt övezetek kialakítása, alacsony közlekedési terheléssel, jó levegőminőséggel. Szabadidős területet biztosító A helyi lakosság és a településre érkező vendégek számára széles körű kínálat biztosítása, úgy aktív sportolási, mint pihenési szempontból

1.1.2. Városfejlesztési irány, stratégiai célok

A fejlesztési irányok, stratégiai célok a város adottságai és a településen élők igényei alapján kerültek meghatározásra. A városfejlődést támogató elemek: − földrajzi fekvés, kiváló közlekedési kapcsolat-rendszer − jól működő térségi kapcsolatrendszer A városfejlődést gátló elemek: − korlátozott terjeszkedési lehetőség (bánya, műszaki infrastruktúra) − városközpont hiánya, „elépített” területek − egyes szolgáltatási szektorok nem elégséges szintje (gyógyszerellátás, szakképzés, kereskedelem-szolgáltatás, idegenforgalom) Jövőkép „Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik ”

A városiasodás erősítése érdekében versenyképesnek és innovatívnak kell lennie, hogy a helyi gazdasági erősödhessen, fejlődhessen. A népesség megtartása és a városi élet népszerűsítése érdekében biztosítani kell az élhetőséget, szeressenek a lakosok a településen élni, megfelelő szolgáltatási kínálat legyen úgy a kereskedelem, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek terén. A város fenntarthatósága érdekében a környezetminőséget óvni, védeni szükséges; a meglévő erőforrásokkal takarékosan kell bánni.

6


Az országos fejlesztési irányokat és a település adottságait figyelembe véve az alábbi célok kerültek meghatározásra: Jövőkép Stratégiai cél Tematikus célok

Tematikus részcélok

Városrész területi céljai

Térségi szemléletű munkamegosztás

Gazdaság erősítése

Foglalkoztatottság növelése

Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik Életminőség javítása

Humán infrastruktúra fejlesztése

Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása

Városiasodás feltételrendszerének javítása

Rekreációs területek fejlesztése

Lakóterületfejlesztés

Zártkerti területek rendezése

Hangsúlyos településközpont kialakítása

Bányatavak és környezetük rendezése, fejlesztése

Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése

Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása

Új lakóterületek kialakíthatóságán ak biztosítása

A szőlő és gyümölcstermelési célt szolgáló területek fenntartása

Alközpont fejlesztés

Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása

Igazgatási határok rendezése

Helyi munkahelyteremtésösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása

Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása

Egészséges munkakörülmények biztosítása

Vállalkozók – önkormányzat közötti kapcsolat erősítése

Közterületek rendezése, fejlesztése

Üdülőterületek rendezése, fejlesztése

Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra

Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása

Oktatást, képzést ösztönző programok

Városi ellátórendszer fejlesztése

Sport-területek rendezése, fejlesztése

Nyék – Városközpont Hangsúlyos településközpont széles körű intézményi infrastruktúrával

Természeti és épített környezet fejlesztése

Fenntartható és élhető város kialakítása Esélyegyenlőség és társadalmi integráció biztosítása

Ládháza – Kertváros Lakóterületek rendezése alközpont-fejlesztéssel

Üdülőterületek Üdülő- és hétvégi házas üdülőterületek rendezése, fejlesztése

Zártkertek (Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb) Zártkertek tipizálása és egyedi szabályozású fejlesztése, környezetállapot rendezése

Műszaki infrastruktúra fejlesztése

Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása, fejlesztése, városrészek kapcsolatának javítása

Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, hírközlés fejlesztése

Egyéb külterület Művelés alatt álló területek fenntartásának biztosítása

Környezettudatosság erősítése Zöldfelület fejlesztés

Energiahatékonyság javítása

Közterületi zöldfelületek rendezése, fejlesztése

Solar park kialakítása

Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése

Geotermikus energia hasznosítására alapozott fejlesztések

Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása

Környezetterhelés csökkentése

Bányaterület – tavak Bányászati tevékenységgel érintett területek lehatárolása, korlátok közé szorítása, bányatavak közösségi célokat szolgáló hasznosítása

7


Tematikus célok, részcélok leírása:

A. Térségi szemléletű munkamegosztás Ahhoz hogy a város jobban meg tudjon felelni a felmerülő kihívásoknak csak térségi szemléletű válaszban lehet gondolkodni. A környező településekkel való megfelelő munkamegosztással, win-win kapcsolat-rendszer építésével, fejlesztésével olyan településcsoportot lehet kialakítani, amely megállítja a jelenlegi, térséget jellemző kedvezőtlen demográfiai, gazdasági folyamatokat. a) Igazgatási határok rendezése Nyékládháza igazgatási területe jelenleg olyan sajátos helyzetben van, hogy olyan területek kötelező feladatait is biztosítania kell, melyek szervesen nem részei a településnek (Pingyom – Miskolc, Mályi, Bükkaranyos), illetve megosztott területhasználat miatt problémás az egyes ingatlanok kezelése, szabályozása (Öreg-tó és Középső-tó, valamint a körülöttük kialakult üdülőterületek – Mályi)

b) Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása A város és környezetének fekvése (domboldali szőlők, pincék), geomorfológiai adottságai (bányatavak rendszere – Mályi, Hejőkeresztúr), kiváló közlekedési kapcsolatai (vasút, közút, kerékpárút) megfelelő szervezéssel, az egyes települések erősségeit számba véve, tovább erősítve olyan komplex kínálat jöhet létre, melyből mindenki kiveheti a részét. c) Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra A város intézményrendszere jelenleg is nyújt alapszolgáltatásokat a környező kisebb települések lakóinak, de ezek fejlesztésével javítható a jelenlegi ellátás színvonala. A gazdaságosan nem fenntartható szolgáltatások igénybe vételi lehetőségét továbbra is Miskolc Megyei Jogú Városban kell biztosítani.

B. Foglalkoztatottság növelése A város a relatív munkanélküliségi rátát tekintve a B.-A.-Z. megyei átlag alatti, azonban az országos átlag feletti. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében a megfelelő gazdasági, intézményi feltételeket biztosítani szükséges.

a) Helyi munkahelyteremtés-ösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakítása Az önkormányzatnak – ha kis mértékben is – van lehetősége hatást gyakorolni a foglalkoztatottságra, pl. megengedőbb jellegű helyi adópolitika (iparűzési adó, gépjármű adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, telekadó, építményadó) kialakításával, klaszterek létrehozásával, pályázati források bevonására irányuló intézményi támogatással.

b) Egészséges munkakörülmények biztosítása Az egészséges, tiszta és biztonságos munkahely alapvető jog. A munkakörülmények nagy hatással vannak a dolgozók szellemi és fizikai állapotára is, ezért közösségi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. Az önkormányzatnak elsősorban a polgármesteri hivatali, helyi oktatási és egészségügyi intézmények területén, illetve a közfoglalkoztatásban 8


részt vevők számára kell fejlesztéseket végrehajtani, hogy a dolgozók korszerű, megfelelő munkakörnyezetben végezhessék munkájukat.

c) Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása A foglalkoztatottság és iparűzési adó bevétel, valamint a közösségi szerepvállalás tekintetében sem elhanyagolható a helyi kis- és középvállalkozások szerepe, fenntarthatóságuk, működésük érdekében folyamatos fejlesztésük, technológiai szintjük javítása közösségi érdek, ezért önkormányzati oldalról a lehetőségek függvényében – úgy az ügyintézések hatékonyságát, mint a pályázati forrásokhoz jutást – támogatni szükséges. A Digitális Nemzeti Fejlesztési Programhoz illeszkedve a hírközlési létesítmények, illetve a digitális kompetencia fejlesztésével, a távmunka nagyobb mértékű térnyerésével is növelhető a foglalkoztatottak száma.

C. Humán infrastruktúra fejlesztése Ahhoz hogy a város képes legyen megőrizni lakosságát, ellátásukat megfelelő módon, minőségben biztosítsa folyamatosan fejlesztéseket kell végrehajtani.

a) Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságának javítása A Polgármesteri Hivatal jelenlegi épülete nem városhoz méltó, a családi házból átalakított épület kialakítása, zeg-zugos mivolta, környezete, parkolási lehetőségei nem felelnek meg a mai kor igényeinek, ezért új hivatal építésére merült fel igény, amely nem egy meglévő épület átalakítása, hanem az igényekhez igazodó új épület létesítése. Az általános iskola épületének fejlesztése is szükséges, úgy az energetikai korszerűsítés, mint a sportcsarnok hiányának tekintetében.

b) Vállalkozók – önkormányzat közötti kapcsolat erősítése A városi önkormányzat jelenleg is tart lakossági fórumokat, próbálja nagyobb közösségi aktivitásra ösztönözni a helyi vállalkozókat, ezen rendszer fenntartása, illetve továbbfejlesztése tervezett.

c) Oktatást, képzést ösztönző programok A város jövőjét a jelenlegi fiatalok alkotják, ezért kiemelt cél a helyi gyermekek oktatása, a fiatalok képzése, továbbképzése. A helyi civil szervezeteket, sportegyesületeket támogatni szükséges, hogy biztosítsák a fiatalság közösség építését, széles ismeretanyag megszerzését, hagyományok továbbvitelét, a szabad idő hasznos eltöltését.

D. Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyékládháza ugyan 2003 óta város, de a városias területek, életformák hiányoznak a településről, melyre azonban lenne helyi igény.

a) Hangsúlyos településközpont kialakítása A város jelenlegi településközpontja ad helyt az általános iskolának, művelődési háznak és élelmiszerüzletnek, de megjelenésében, kialakításában, intézményrendszerében továbbfejlesztésre szorul. A Polgármesteri Hivatal épülete valamelyest távolabb kapott helyet, részben a fekvése, részben az épület kialakítása indokolja a központba költöztetését. 9


b) Közterületek rendezése, fejlesztése Egy város megítélésében nagy szerepet játszik a közterületek kialakítása, állapota, rendezettsége. A közterületeken biztosítani kell a megfelelő csapadékvíz elvezetést, a minőségi és fenntartható zöldfelületeket, biztonságos közlekedést, közvilágítást, közbiztonságot; ezen területeket tekintve mindben vannak fejlesztési lehetőségek. c) Városi ellátórendszer fejlesztése A városban élő lakosság életének megkönnyítése érdekében családbarát szolgáltatások, megfelelő idősellátás és gondozás, megelőzésre koncentráló egészségügyi rendszer fenntartása, fejlesztése.

E. Rekreációs területek fejlesztése Mivel a városban élő lakosság jelentős része más településekre jár el dolgozni, biztosítani kell, hogy legalább a szabadidejüket Nyékládházán és lehetőség szerint aktívan, közösségépítő jelleggel töltsék. A város adottságaira alapozva olyan turisztikai fejlesztek hajthatók végre, hogy más településről is jöjjenek Nyékládházára pihenni, kikapcsolódni és vegyék igénybe a helyi szolgáltatásokat, vásároljanak helyi termékeket. a) Bányatavak és környezetük rendezése, fejlesztése A kavicsbányászat során jelentős méretű tavak keletkeztek. Ezek körül idővel megjelentek az üdülőterületek, sportterületek, közterületek, melyek rendezése, értéknövelő fejlesztése biztosítandó a fenntarthatóság érdekében. A tavak állapota, kialakítása jelenlegi formájában nem alkalmas fürdésre, megoldandó a partrendezés, a szociális funkciók elhelyezésére szolgáló épületek és a területet használók számára kiszolgáló létesítmények telepítendők.

b) Üdülőterületek rendezése, fejlesztése A városban számos üdülőterület alakult ki az évek során, ezek használata, jellege vegyes képet fest, melyek rendezése szükséges a konfliktusmentes használat érdekében.

c) Sport-területek rendezése, fejlesztése A városban jelenleg problémát jelent a különböző sportterületek hiánya, a mindennapos testnevelési óra helyének biztosítása, aktív szabadidős tevékenység végzését szolgáló területeket kell feltárni, kijelölni, fejleszteni.

F. Lakóterület-fejlesztés A városban jellemzően kertvárosias és falusias beépítések terjedtek el egyedi telkesített formában, ezen területek megfelelő infrastrukturális ellátását, fejlesztését, a hozzájuk tartozó közterületek rendezését, a településüzemeltetési szolgáltatásokat megfelelő minőségben, folyamatosan fejlesztve szükséges biztosítani. A Nyékládházára jellemző bevándorlási többlet miatt megfelelő számú és minőségű új beépíthető területeket kell biztosítani. a) Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése A meglévő lakóterületeken a településüzemeltetési szolgáltatásokat a felmerülő igényekhez igazítva, folyamatosan fejlesztve biztosítani szükséges.

10


b) Új lakóterületek kialakíthatóságának biztosítása A meglévő lakóterületek között kialakuló foghíjakon túl új lakóterületek kialakíthatóságának feltételeit is biztosítani szükséges a település eltartó képességéhez igazítva. c) Alközpont fejlesztés A Ládháza városrészen lévő templom körül megvannak egy alközpont kezdeményei, annak további bővítésére, fejlesztésére kell lehetőségetbiztosítani, hogy a városrészen élőknek ne kelljen átmenni a vasút túloldalára. Ez az alközpont egyben a tavak körüli üdülőövezet ellátását is szolgálhatja.

G. Zártkerti területek rendezése a) Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása A meglévő jelentős méretű és kiterjedésű zártkertek területhasználata széles skálán mozog, a Pingyom területén megjelent a lakófunkció is, a főút melletti domboldalon (szőlőhegy) részben szőlő- és gyümölcstermesztést, részben kiskertes művelést folytatnak, de az út mentén elég vegyes a területhasználat, a dombtetőn pedig vannak pincés területek is. A 3. sz. főút Emőd felé vezető részének nyugati oldalán hétvégi házként is funkcionálnak területek. Azaz a zártkertes területek egységes szabályozása, kezelése jelentős konfliktushoz vezetne, ezért először tipizálni kell az ingatlan-együtteseket, meg kell határozni, hogy mely területeket jelenleg mire használnak és mire alkalmasak a fenntartható fejlődés és a gazdaságossági szemlélet figyelembe vétele mellett, majd a meghatározott használat alapján kell a fejlesztéseket – lakó, üdülő, turisztikai, mezőgazdasági, egyéb gazdasági jelleg – végrehajtani. b) A szőlő- és gyümölcstermesztési célt szolgáló területek fenntartása A város területén vannak hagyományai a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, ennek fenntartása, fejlesztése nem csak turisztikai, de tájképvédelmi és gazdasági célokat is szolgál.

c) Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása A városi zártkertek egy részén pincés területek alakultak ki. Az ún. nyitott pincék programsorozathoz történő csatlakozással, kiegészítő turisztikai és kulturális program-sorozattal növelhető a terület ázsiója.

H. Műszaki infrastruktúra fejlesztése a) Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása, fejlesztése A város kiváló térségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de egyben konfliktusforrást is jelent a városon áthaladó, azt szétszabdaló vasútvonal és a főútvonalak. A vasúti pálya fejlesztése, új különszintű csomópontok kialakítása több települést érintően, magasabb szintű tervek alapján készül a helyi közösségi érdekeket szem előtt tartva. A meglévő közúti nyomvonalak és csomópontok területigénye, vonalvezetése, közlekedésbiztonságosságának rendezése fejlesztésre szorul. A tömegközlekedés fejlesztése, biztonságosabbá tétele érdekében a megállókban buszöblök kialakítására, buszvárók fejlesztésére merült fel igény. A gyalogjárdák kiépítése, műszaki állapotának folyamatos felülvizsgálata, szükség esetén javítása, teljes körű akadálymentesítése megoldandó feladat. 11


b) Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása A városban nincs megoldva a komplex rendszerű felszíni vízrendezés, amely a térségben jelentős konfliktusforrás, az egy-egy utcás vízelvezetés csak odébb hárítja a problémát, de nem oldja meg, ezért térségi szemléletű vízrendezést kell megvalósítani. A domboldal felöl jövő vizek városon keresztül történő átvezetéséhez a domboldalon az övárok-rendszert ki kell építeni.

c) Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, hírközlés fejlesztése A városban kiépültek ugyan a közműhálózatok, de azok műszaki állapota, technológiai színvonala sok esetben fejlesztésre szorul; a szolgáltatók bevonásával biztosítani kell a meglévő hálózatok felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, korszerű technológia alkalmazását. A városban a jövőre nézve kerülendők a kusza légvezetékek hálózata, a földkábeles műszaki megoldásokat kell ösztönözni a településkép védelme érdekében. A regionális rendszerek korszerűsítésénél a környező érintett településeket is be kell vonni a fejlesztésbe.

I. Zöldfelület fejlesztés a) Közterületi zöldfelületek rendezése, fejlesztése A városképet meghatározó zöldfelületek fejlesztését, folyamatos karbantartását, szükség esetén a növényzet cseréjét biztosítani kell a telepítési távolságok figyelembe vételével, honos és tájra jellemző fajok alkalmazásával.

b) Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése A környezetminőség megóvása érdekében a belterületen utcafásítások telepítése, továbbá a környezeti hatások megóvása érdekében a mezőgazdasági területeken ún. mezővédő erdősávok létesítése tervezett a hatályos erdőtervezett erdőterületek figyelembe vételével.

c) Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása A térség környezeti terhelése, a városon áthaladó jelentős forgalmat bonyolító közlekedési útvonalak miatt növelni szükséges a zöldfelületi fedettséget, úgy, hogy az a közlekedés biztonságát, továbbá a meglévő légvezetékeket ne veszélyeztesse. Az allergén, vattázó, tájidegen fajok folyamatos cseréje tervezett.

J. Energiahatékonyság javítása A fenntartható fejlődés biztosítása és a közüzemi költségek csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű használata tervezett. a) Solar park kialakítása A 35. sz. főúttól délre solar-park kialakítása tervezett.

b) Geotermikus energia hasznosítására alapozott fejlesztések A Mályi községben lévő geotermikus kútból származtatott geotermikus energia hasznosítása Miskolc és Kistokaj mellett Nyékládháza számára is biztosíthat fejlesztési lehetőségeket, a visszaáramló másodlagos hőforrás üvegházi termelés alapjául szolgálhat.

12


c) Környezetterhelés csökkentése Nyékládháza fejlesztési célul tűzte ki a szén-dioxid kibocsátás csökkentését (CitySec), ezért több energiatakarékosságot, energiahatékonyságot szolgáló projektet határozott meg. A kibocsátások csökkentését szolgálja a hulladékok hasznosítása, úgy, mint komposztáló üzem kialakítása, aprítékoló üzem létrehozása.

Funkciók ↠

Városrészek ↡ Nyék Városközpont Ládháza Kertváros

Üdülőterületek Zártkertek

Városközpont

Gazdasági (ipari, kereskedelmi)

Közigazgatási

∎ ∎

∎

Rekreációs, turisztikai

Lakó

∎ ∎

∎ ∎

Mezőgazdasági

∎

Egyéb külterület Bányaterület – tavak

∎ ∎

∎

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

Nyék Városközpont Ládháza Kertváros

Üdülőterületek Zártkertek

Egyéb külterület

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

∎ ∎ ∎ ∎ ∎

∎ ∎

∎ ∎

∎ ∎

Bányaterület – tavak ∎ szoros kapcsolat; ∎ kevésbé szoros kapcsolat

∎

∎ ∎ ∎

A részcélokhoz illeszkedő TOP indikátorok bemutatása: Eredmény indikátor Szomszédos települések és B.-A.-Z. megyei átlagos foglalkoztatottsági ráta alakulása, változások Vállalkozások száma, aránya Női népességen belüli foglalkoztatottság alakulása

Mértékegység %

db/1000 fő %

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

Zöldfelület fejlesztés

Zártkerti területek rendezése

∎ ∎

Környezettudatosság erősítése

Műszaki infrastruktúra fejlesztése

Természeti és épített környezet fejlesztése


Rekreációs területek fejlesztése

Életminőség javítása

Városiasodás feltételrendszerének javítása

Humán infrastruktúra fejlesztése


Tematikus célok

Gazdaság erősítése

Térségi szemléletű munkamegosztás

Stratégiai cél

Energiahatékonyság javítása

A városrészek funkciói:

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

Cél


Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Foglalkoztatottság növelése

13


Intézmények száma Turizmusból származó bevételek alakulása, változása Megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztáson belül

db

eFt; % %

Humán infrastruktúra fejlesztése Városiasodás feltételrendszerének javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Rekreációs területek fejlesztése Műszaki infrastruktúra fejlesztése Energiahatékonyság javítása

Az alábbi output indikátorok mérésével lehet az egyes célok megvalósulását értékelni: Output indikátor Fejlesztett, illetve újonnan létesített iparterületek területnagysága Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma Közfoglalkoztatottak száma Városközpontot érintő fejlesztési területek Intézményi területek nagysága Orvosi ellátásban (házi orvos, gyerekorvos, fogorvos) részesülők száma Felújított intézmények száma Új építésű lakások száma Új építésű üdülők száma Turisztikai programban részt vevő pincék száma Rendezett közterületek nagysága Védelmi célú fásítások, erdőtelepítések során telepített fák száma Közterületi utcabútorok száma Korszerűsített közműhálózat hossza Csapadékvíz-elvezető rendszer hossza, változása Közlekedésbiztonsági fejlesztéssel érintett terület nagysága Kerékpárút hossza Akadálymentesített gyalogjárdák hossza Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága Megújuló energiaforrás kapacitása Energiahatékonysági fejlesztésekkel elért megtakarítás

Mértékegység ha db db fő m2 m2 fő db db db db m2 db db km km ha km km m2 MW PJ/év

A fenti táblázat szerinti indikátorok mérése éves rendszerességgel történhet, az adatok vizsgálata segíti a nyomon követést, monitoring-rendszer működtetését.

14


2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A stratégia alkotása során meghatározott projektek jellegűk alapján csoportosíthatóak: − Kulcs projektek: alapvető fontosságúak a cél elérése érdekében, más tervezett fejlesztések előfeltételei − Hálózatos projekt: egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztések − Akcióterületi projekt: egy adott területre vonatkozó fejlesztés Tematikus célok

Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése

Humán infrastruktúra fejlesztése Városiasodás feltételrendszerének javítása Rekreációs területek fejlesztése

Kulcsprojekt Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak támogatása

Városközpont fejlesztése

Bányatavak fejlesztése

Lakóterület-fejlesztés Zártkerti területek rendezése

Műszaki infrastruktúra fejlesztése Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energiahatékonyságának fejlesztése

Hálózatos projektek

Oktatás-fejlesztési beruházások Közintézmények infrastrukturális fejlesztései Szociális szolgáltatások fejlesztése Intézményhálózat fejlesztése Vízi sport bázis kialakítása Közműhálózat fejlesztése Közbiztonság javítást szolgáló fejlesztések Szőlők, kiskertek fejlesztése Vasút és közút nyomvonalainak, műszaki állapotának fejlesztése Kerékpárút hálózat fejlesztése Közterületek fejlesztése Geotermikus energia hasznosítása Sity Sec programhoz csatlakozás

Akcióterületi projektek Borturizmus, pincelátogató hálózati rendszer kialakítása

Sportcsarnok építése


Vasút-közút találkozásánál csomópont-fejlesztés Belvárosi forgalombiztonsági fejlesztések Solar-park létesítése Aprítékoló üzem építése Komposztáló-üzem építés

15


A városrészeken belül az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra: a) Nyék – Városközpont A városból hiányzik a hangsúlyos településközpont és a közösségi rendezvények számára kiépített közterületek, a meglévő szolgáltatások nem elég széles spektrumúak és alacsony színvonalúak. A Polgármesteri Hivatal – mely a települést reprezentálja – elhelyezése és az épület funkcionális kialakítása – a Vasút úton lakóházak közé ékelve, beszorítva – nem méltó a városi ranghoz, az átalakított épület belső elrendezése, a zeg-zugos közlekedés, a telek hátsókertjében kijelölt parkolóhely állapota és a behajtás lehetősége miatt távlatban a városközpontban új helyre, a Kossuth utcán, a Szepessy kúria környezetében kaphatna helyet. Az új hivatal épülete, amely a funkciójához és rangjához megfelelően kerülne kialakításra egyúttal egy városi főtér térfalát is alkothatja. A Mezőcsáti út nyomvonalának korrigálásával a központon átmenő forgalom csökkentése, a közlekedésbiztonság javulása, és a városközponti területek motoros forgalmának fokozatos kiszorítása a cél.

A vasútállomás és környezetének rendezése, továbbá a vasút-közút kapcsolatainak fejlesztése nem csak a Nyéki, de a Ládházai településrészt is érinti.

b) Ládháza – kertvárosias lakóterület

A Ládházai településrészen egyrészt a templom körüli területen, ill. a jelenlegi sportterület környezetében alközpont-fejlesztés, másrészt az ónodi út nyomvonalának korrekciójával, illetve a hatályos szabályozási terv szerinti lakóterület fejlesztési célok megvalósításával a településrész önálló funkciókat kaphat.

c) Üdülőterületek A bányatavak mentén kialakult üdülőterületek rendezése, szabályozása, műszaki infrastruktúrájának fejlesztése, a közterületek rendezése szükséges. Az északi üdülőrészhez szervesen csatlakozik a Mályi igazgatási területéhez tartozó üdülőterület, az igazgatási határ a szervesen összetartozó területegységhez tartozó területeinek korrigálása szükséges az egységes területhasználat biztosítása érdekében. 16


Az üdülőterületek környezetében fekvő zöldfelületek, sportterület rendezése, fejlesztése biztosítandó.

d) Zártkertek Az ún. Pingyom városrész több település igazgatási területét érinti és jellemzően mindenütt problémás a terület kezelése, ugyanis keveredik a hobbikertként történő területhasználat a lakófunkcióval, egyes esetekben különböző gazdasági funkciókkal. A Pingyom területegység együttes kezeléséhez a szomszédos településekkel együtt összehangolt rendezési elvek kialakítása, ennek megfelelő műszaki infrastrukturális fejlesztés biztosítása tervezett. A 3. sz. főút nyugati oldalán (szőlőhegy), a domboldalra felkúszó zártkertek használata, kezelése jelenleg vegyes képet fest, melynek rendezése településképi, településüzemeltetési és környezetrendezési szempontból is megoldandó. A terület egy részén üdülő- és hétvégi házak vannak szabadidő eltöltési vagy lakó funkcióval, másutt szőlőterület és pince, illetve gyümölcsös és szerszám-tároló építmény található, de akad felhagyott, kezeletlen terület is. A helyi igények, gazdaságosan kiépíthető és fenntartható, működtethető műszaki infrastruktúrahálózat-fejlesztés, a domborzati adottságokhoz illeszkedő új beépítések kialakítása, idegenforgalmi (borturizmus, nyitott pincék) fejlesztések megvalósítása tervezett térségi összefogással.

17


e) Egyéb külterület A külterületen a település méreteihez képest alacsonynak mondható a művelés alatt álló területek részaránya, a mezőgazdasági termeléshez megfelelő adottságokkal rendelkező területek védelme, a művelésben tartás biztosítása szükséges. A művelésben lévő területek védelmét szolgálják a műszaki infrastrukturális fejlesztések optimalizálása, a komplex csapadékvíz-elvezető rendszer megvalósítása, illetve a védelmi célú fásítások. Az ún. Almáskert terület irányában tervez fejleszteni a kavicsbánya, így a területen új kavicsbánya kialakításával, majd a használat során keletkező újabb tó létrejöttével lehet számolni. Az új bányanyitásnál már figyelembe kell venni a terület távlati felhasználásának lehetőségeit is.

f) Bányaterületek - tavak A település területén lévő bányaterületeket optimalizálni szükséges. Azon területeket, ahol már nem folyik bányaművelés rekultiválni szükséges a vonatkozó magasabb szintű előírások szerint, és át kell minősíteni olyan területhasználatba, hogy a „viszszamaradó” területek közösség rekreációs célokat szolgálhassanak.

Mivel a bányák munkahelyet teremtenek, és az ott folyó tevékenység után iparűzési adót szed be a város, ezért a bányavállalkozók településen tartása fontos cél, ugyanakkor átgondoltan kell meghatározni, hogy mely területeken enged bányát nyitni a település vezetése, mivel a tevékenység felhagyását követően visszamaradó területek (vízfelületek és környezetük) rekreációs célra történő átalakítása és fenntartása jelentős forrásigényű.

18


2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Fejlesztési cél Program

Előkészítettség

Közreműködők Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program

Előkészítettség

Közreműködők Fejlesztési cél Program

Városközpont fejlesztése Karakteres városközpont kialakítása, új Polgármesteri Hivatal építése, Művelődési ház körüli terület teresítése, közterületek rendezése, utcabútorozás ütemezett megvalósítása. A hangsúlyos városközpont kialakítása munkahelyteremtést is generál, a területre új kereskedelmi, szolgáltató egységek települhetnek Kastélymúzeum, házasságkötő terem, rendezvény terem kialakítása a Szepessy-kastély épületében A Kossuth Lajos Általános iskola épületének energetikai korszerűsítése Sportcsarnok építése a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítására és az utánpótlás sport támogatására Családi napközi kialakítása Ifjúsági park építése a 35. főúttól északra Alapelvek meghatározása, melyek alapján elkészíthetők a tervek, illetve ütemezett végrehajtható a megvalósítás Önkormányzat, vállalkozások, belvárosi ingatlan tulajdonosok, civil szervezetek, Forster központ (műemlékvédelem) Telephelyfejlesztés A helyi foglalkoztatás növelése, gazdasági potenciál erősítése, szükséges területek előkészítése, műszaki infrastrukturális fejlesztések megvalósítása több ütemben Solar-park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem kialakítása a 35. sz. főúttól délre A hatályos szabályozási terv jelenleg is tartalmaz gazdaságfejlesztésre szánt területeket, ezek felülvizsgálata, felmerült igényekhez igazítása szükséges Önkormányzat, vállalkozások

Üdülőterületek fejlesztése és rendezése A bányatavak körüli területek rendezése, műszaki infrastrukturális beavatkozások, közterület-rendezés, zöldfelület fejlesztés A terület hasznosítására jelenleg koncepcionális javaslatok állnak rendelkezésre Önkormányzat, Mályi község Önkormányzata, érintett ingatlantulajdonosok, vállalkozások, akcióprogramhoz társult települések Zártkertek területének rendezése – 3. sz. főút mentén A zártkertként nyilvántartott területek funkció szerinti szétválasztása, egyedi szabályozási előírásokkal a terület fenntartható fejlesztésének biztosítása, idegenforgalmi vérkeringésbe történő ütemezett bevonása

19


Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program

Előkészítettség Közreműködők Fejlesztési cél Program Forrásigény Előkészítettség

Közreműködők

Meghatározásra kerültek különböző fejlesztési programok (borturizmus, szőlőhegyi kilátó, lovas turizmus), térségi társulási kapcsolatok születtek különböző idegenforgalmi célú fejlesztésekre, melynek helyszínéül részben a zártkerti területek szolgálhatnak. Önkormányzat, érintett ingatlantulajdonosok, vállalkozások, akcióprogramhoz társult települések Zártkertek területének rendezése – Pingyom A központi belterülettől jól elhatároltan különálló lakott terület műszaki infrastrukturális ellátottságának gazdaságosan kivitelezhető és fenntartható fejlesztése, közterületek rendezése több ütemben. A területen felmerülő problémák kezelésére még nem sikerült olyan javaslatot találni, melyet a területen élők, azt használók, illetve a területileg illetékes önkormányzatok is elfogadhatónak tartottak volna. Önkormányzat, Pingyom területegység által érintett önkormányzatok, érintett ingatlantulajdonosok, közműszolgáltatók

Közlekedési területek fejlesztése – közút A városon áthaladó 3. sz. főút és 35. sz. út szabályozási szélességének optimalizálása, továbbá a Mezőcsáti és Ónodi utak nyomvonalának korrigálása több ütemben A városközponton áthaladó közlekedési területek biztonságossá tétele, forgalomtechnikai-fejlesztések Tömegközlekedés (autóbusz) fejlesztése Kerékpáros közlekedés fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése, biztonságosabbá tétele Sétálóutak kialakítása Tervi javaslatok több alkalommal születtek a meglévő közlekedési területek optimalizálására, a szabályozási terven történő átvezetést követően kezdődhet a közterületek rendezésének tényleges megvalósítása Önkormányzat, NIF Zrt., Magyar Közút, MÁV, Volán, kerékpáros egyesületek, mozgássérülteket tömörítő egyesület, érintett ingatlantulajdonosok Közlekedési területek fejlesztése – vasút A 80. számú vasútvonal korszerűsítése, nyomvonalának korrigálása, az állomás átépítése, vasút – közút kereszteződések átépítése a NIF Zrt. által készíttetett és önkormányzat által elfogadott tervek alapján Központi költségvetés Az engedélyezési tervek elkészültek, de felülvizsgálatuk jelenleg folyamatban van Önkormányzat, NIF Zrt., MÁV, érintett ingatlantulajdonosok

20


2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az egyes akcióterületekre tervezett projektek megvalósítására vonatkozó költségek – a különböző projektek előkészítettségének alacsony foka miatt – becsült értékek, a részletesebb kidolgozás, pontosabb műszaki tartalom ismeretében, a tervezés későbbi szakaszaiban lehet a költségvonzatokat meghatározni, azaz a dokumentációban meghatározott értékek nem tekinthetők kötelezettségvállalásnak. A fejlesztési szándékok megvalósításához szükséges források elsősorban európai uniós, illetve hazai költségvetési fejlesztési célúak, illetve egyes esetekben nem nélkülözhető a magántőke bevonása sem. Az Operatív Programok biztosítják a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a támogatási forrásokat, területi programok: − Terület- és településfejlesztési Operatív Program (TOP) Ágazati operatív programok: − Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) − Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) − Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) − Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) − Vidékfejlesztési Program (VP)

Az alábbi táblázat a fejlesztési elképzelések becsült forrásigényeit vázolják: Fejlesztési elképzelés

Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak támogatása Városközpont fejlesztése Bányatavak fejlesztése

Projektgazda Kulcsprojektek

Önkormányzat

Önkormányzat Önkormányzat, bányavállalkozók

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok Önkormányzat energiahatékonyságának fejlesztése Hálózatos projektek Oktatás-fejlesztési beruházások Önkormányzat Közintézmények infrastrukturális fejlesztéÖnkormányzat sei Szociális szolgáltatások fejlesztése Önkormányzat Intézményhálózat fejlesztése Önkormányzat Vízi sport bázis kialakítása Önkormányzat, KKV Közműhálózat fejlesztése Önkormányzat, közműszolgáltatók Közbiztonság javítást szolgáló fejlesztések Önkormányzat Szőlők, kiskertek fejlesztése Önkormányzat Vasút és közút nyomvonalainak, műszaki Önkormányzat, MÁV állapotának fejlesztése Zrt., NIF Zrt. Kerékpárút hálózat fejlesztése (Ónod - MuÖnkormányzat hi - Nagycsécs kapcsolat) Közterületek fejlesztése Önkormányzat Geotermikus energia hasznosítása Önkormányzat Sity Sec programhoz csatlakozás Önkormányzat Akcióterületi projektek Borturizmus, pincelátogató hálózati rendÖnkormányzat szer kialakítása

Forrás

Becsült költség

TOP, VP, GINOP

n.a.

GINOP TOP

KEHOP TOP TOP TOP TOP TOP TOP TOP VP

IKOP, TOP IKOP

TOP, VP KEHOP, TOP KEHOP, TOP TOP

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

21


Sportcsarnok és uszoda építése Önkormányzat Pingyomon lakóterületek fejlesztése Önkormányzat Vasút-közút találkozásánál csomópontÖnkormányzat fejlesztés Belvárosi forgalombiztonsági fejlesztések Önkormányzat Solar-park kialakítása 35. sz. úttól D-re Önkormányzat Aprítékoló üzem építése 35. sz. úttól D-re Önkormányzat Komposztáló üzem építése 35. sz. úttól D-re Önkormányzat Egyéb tematikus projektek Kastély múzeum, házasságkötő terem, rendezvény terem kialakítása a Szepessy KasÖnkormányzat tély épületében Sportpálya kialakítása Önkormányzat Ifjúsági park építése a 35. sz. főúttól É-ra Önkormányzat Egységes városközponti arculat kialakítása Önkormányzat

TOP TOP

n.a. n.a.

IKOP GINOP, KEHOP GINOP, KEHOP GINOP, KEHOP

n.a. n.a. n.a. n.a.

IKOP

TOP TOP TOP TOP

n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz Nyékládháza város fejlődése érdekében az alábbi, nem akcióterületekre vonatkozó fejlesztések kerültek megállapításra: −

−

−

Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak támogatása A város életére, a városiasodás folyamatára nagy hatással van az ott élők életminősége, foglalkoztatottsági szintje, ezért kiemelt fontosságú, hogy minél többen vállalkozzanak, új technológiák alkalmazásával, fejlesztésével bővüljön a hozzáadott értékű termelés, szélesedjen a vállalkozási kör. Az önkormányzat a vállalkozásokat segítő adópolitikával, hatékony hatósági ügyintézésekkel, fejlesztést elősegítő és támogató településrendezési eszközökkel biztosíthatja a célhoz szükséges feltételeket. A vállalkozások és az önkormányzat közötti meglévő kommunikáció fejlesztése, az információk áramlásának gyorsítása továbbra is építő jellegű.

A vasúti és közúti nyomvonalak fejlesztése, rendezése A város területén áthaladó, azt kettévágó vasútvonal nyomvonalának korszerűsítése, nagyobb menetsebesség biztosíthatósága érdekében történő vasúti sím áthelyezés és hozzá tartozó átjáró kialakítása a település életére nagy hatással van, hiszen most a város egyik részéből a másikba történő átjutatáshoz meg kell kerülni a települést. A város önkormányzatának olyan magasabb szintű közlekedéstervezői javaslatot szükséges támogatni – melyek készítése folyamatban van –, amely a város érdekeit szolgálja, biztosítja a biztonságos és gyors közlekedést és nem lehetetleníti egyes területek hasznosíthatóságát. A meglévő Mezőcsáti és Ónodi utak nyomvonalának korrigálására tett javaslat elsősorban közlekedésbiztonsági célokat szolgál. A kerékpárút-hálózat fejlesztése a turisztikai célokon túl biztosítja a környékbeli lakosság mobilitását is. Közműhálózatok fejlesztése A város területén kiépültek a közműhálózatok, de ezek műszaki állapota felülvizsgálatra, cserére szorul, melyeket folyamatosan, korszerű technológiák alkalmazásával el kell végezni, a használaton kívülre került vezetékeket el kell távolítani, a kusza légvezetékek hálózatát meg kell szüntetni.

22


−

Megújuló energiára épülő fejlesztések A város több, megújuló energiára alapozott fejlesztési szándék mellé állt, mint a solar-park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem és geotermikus energia hasznosítására alapozott beruházások

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) Szegregált terület: egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól; a szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. A településen szegregált terület nem került kijelölésre. 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések Szegregátum hiányában nincsenek ilyen jellegű intézkedések.

3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Szegregátum hiányában nincsenek ilyen jellegű intézkedések. 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) Nyékládháza városnak a fejlesztési céljai a 2014-2020 időszakra vonatkozóan a magasabb szintű előírásokkal, koncepciókkal, tervekkel összhangban kerültek kialakításra. Alapvető elemként jelenik meg, hogy a városban biztosítva legyen:  természeti erőforrások fenntartható használata  értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés  helyi adottságokra alapozó, térségi munkamegosztás  egészséges lakosság, kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordítása

Településrendezési eszközök: Nyékládháza város rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel, de ezek korszerűsítése, felülvizsgálata a hatályos előírások szerint jelenleg folyamatban van, így az egyes fejlesztési célokhoz szükséges területigények, területhasználatok, sajátos övezeti előírások biztosíthatóak lesznek. A város a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját a 32/2015. (IV.29.) KT határozatával fogadta el. A gazdasági programban meghatározott fejlesztési alapelvek:

23




              

bevételek és kiadások hosszú távú egyensúlyának megteremtése, fizetőképesség megtartása; fejlesztések, beruházások megvalósítása során a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása stratégiai tervezésre és az EU alapelveire is építő fejlesztés megvalósítása a gazdasági környezet és regionális kapcsolatok élénkítése, a térségi szerepvállalás hangsúlyozása az önkormányzati ingatlanvagyon hatékony kihasználása, hasznosítása a környezettudatos, környezetbarát gazdaságfejlesztési szempontok figyelembevétele polgári identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése munkaerő-piaci kihívásokra reagáló humánerő-fejlesztési stratégia megvalósítása szociális ellátások biztosítása önkormányzati intézmények racionalizálása, költséghatékonyabb közszolgáltatás intézményhálózat fejlesztése, korszerűsítése helyi vállalkozások élénkítése civil szervezetek közéleti szerepének és gazdaságfejlesztési, társadalmi, kohéziós funkcióinak erősítése idegenforgalmi adottságok kihasználása természeti környezet megőrzése települési arculat megőrzése, fejlesztése meglévő intézménystruktúra átalakítása, kihasználtság javítása

A gazdasági programban meghatározott fejlesztési célok:  munkahelyteremtés, foglalkoztatottság elősegítése  településfejlesztés  közszolgáltatások színvonalának javítása  vagyongazdálkodás  városüzemeltetés fejlesztése

4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) A helyzetértékelésben feltárt problémák:  közlekedési infrastruktúra általi szabdaltság, környezetterhelés, balesetveszély A város előnye és bizonyos szinten a hátránya is a kiváló közlekedési kapcsolatok megléte, amely révén a település aktívan részt vesz a térség vérkeringésében, ugyanakkor a közlekedési nyomvonalak felszabdalják a település területét, a forgalom károsítja a természeti környezetet és több balesetveszélyes közlekedési csomópont is kialakult. A közlekedési infrastrukturális meglévő helyzetének javítása, fejlesztése érdekében a stratégia tartalmazza a magasabb szintű fejlesztési szándékokat (NIF Zrt., MÁV) a városon áthaladó 80. sz. vasútvonalat és közútvasút szintbeni kereszteződések kiváltását érintően, továbbá az Ónoddal és Mezőcsáttal kapcsolatot biztosító utak nyomvonalának korrigálását is. A beavatkozásoktól elvárt hatás a minőségi javuláson túl a balesetek számának csökkenése és a környezetminőség megóvása. 24








városias jelleg alacsony szintje A hangsúlyos településközpont hiányának feloldására tesz javaslatot a stratégai, új polgármesteri hivatal kialakítása, a szolgáltatások kínálatának növelése, a közösségi terek fejlesztése tervezett. A Ládháza településrészen alközpont fejlesztése tervezett, hogy a korábban önálló településként működő városrész részleges ellátása a vasútvonalon túl biztosítható legyen.

zártkertek rendezetlensége A több típusú és jellemzően elmaradott műszaki infrastrukturális ellátottságú területek rendezéséra is tesz javaslatot a stratégia, a területhasználatok optimalizálása, gazdaságosan kiépíthető és fenntartható ellátás, valamint az idegenforgalomban való aktív részvétel biztosítása tervezett. rekreációs területek rendezetlensége A kavicsbányászat során kialakult tavak és a körülöttük létesült üdülőterületek területi határának tisztázására, a műszaki infrastrukturális ellátottságra és a közterületek rendezésére tartalmaz fejlesztési szándékokat a stratégia.

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A meghatározott célok elérésének kockázatai:  Előkészítés: a stratégia a 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok meghatározásával párhuzamosan készül, így nem ismeret teljes mértékben, hogy melyek lesznek azok a projektek, amelyekhez külső (pályázati) forrást lehet bevonni. Elképzelhető, hogy a pályázati forrás igénybevételéhez az egyes projekteket át kell ütemezni, a fő cél érdekében meghatározott projekteket újra kell gondolni. A fejlesztési szándékokkal érintett területek tulajdonosait tájékoztatni kell, hogy a megvalósítást ne akadályozzák. 

Megvalósítás: a meghatározott célok eléréséhez pénzügyi, műszaki és személyi feltételeknek kell teljesülnie. A város forrásszegénysége jelentősen befolyásolja a mozgásteret, ezáltal a megvalósítást. A forrásbevonáshoz megfelelően előkészített műszaki terveknek kell rendelkezésre állni, továbbá biztosítani kell azt a személyi apparátust, akik az eljárás lebonyolításában, valamint a megvalósítás során közreműködnek, úgy a különböző közbeszerzési eljárások lebonyolításában, mint a megvalósítást követő elszámolásban. A stratégiában meghatározásra kerültek olyan fejlesztési elképzelések, melyek megvalósítása túlmutat a 2014-2020 időszakon, esetleges település-irányítási váltás bekövetkezése esetén kockázatként jelenik meg, hogy tud-e a jelenleg meghatározott cél felé haladni tovább a város. A megvalósítással járó kockázatok csökkentése érdekében a városban élő lakosság minél szélesebb körével kell ismertetni és elfogadtatni a fejlesztési irányokat, be kell vonni a helyi vállalkozásokat, megfelelő referenciával és helyismerettel rendelkező műszaki szakembereket, további térségi megállapodásokat kell kötni az egy-egy fejlesztési szándékkal érintett térségi településekkel, aktív lobbi tevékenységet kell végezni.

25




Fenntartás: a stratégiai célként meghatározott elemeket nem elég megvalósítani, biztosítani kell azok gazdaságos fenntarthatóságát is. A fenntartással járó kockázatok minimalizálásához alapos tervezés és széles körű partnerségi egyeztetés szükséges.

Kockázat Folyamatosan változó jogszabályi környezet Lakossági ellenállás Pályázati forrásbevonás Költségkeret túllépés

Kockázat hatása (1-3) 2 3 3 2

Kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése Közbeszerzési eljárások időbeli csúszása

3

Kivitelezés határidejének csúszása Kivitelezés minőségi problémái Fenntartási költségek változása Fejlesztési cél hatásának elmaradása

2

Kivitelezés során felmerülő nem várt problémák

2 2

3 3 2

Kockázat-kezelés Jogszabályok nyomon követése, folyamatos egyeztetés Lakossági fórum, részletes és rendszeres tájékoztatás Egyéb finanszírozási lehetőségek feltárása Tervezői költségbecslések készíttetése, több árajánlat bekérése Megfelelő referenciájú műszaki és jogi szakemberek bevonása Megfelelő referenciával rendelkező közbeszerzési szakértő bevonása Átgondolt és alapos tervezés, megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása Megfelelő referenciájú műszaki, jogi szakemberek bevonása, széles körű társadalmi egyeztetés

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A célok elérését szolgálja, ha a települési önkormányzat olyan helyi határozatokat, rendeleteket alkot, melyek segítik a város fejlődését, tovább a településüzemeltetési feladatok végzése is rugalmasan folyik. A fejlesztési célok eléréséhez a településrendezési eszközökben (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) biztosítani kell a megfelelő területhasználatokat, illetve olyan helyi szabályozó elemeket kell meghatározni, melyek összhangban vannak a fejlesztési elképzelésekkel és nem gátolják azokat. A helyi rendeletben biztosítani kell a sajátos jogintézményeket (elővásárlási jog, építési tilalom, változtatási tilalom). A településnek felül kell vizsgálni az ingatlankataszterét, fel kell tárni, hogy a fejlesztési céllal érintett területrészeken, illetve, ahol új közösségi intézmény, közterület kerülhet kialakításra hogyan tud tulajdonjogot szerezni. 26


A városiasodás erősítése érdekében több városi rendezvény megtartása szükséges, amely teret adhat a helybelieknek egymás megismerésére (a városnak évek óta bevándorlási többlete van), saját termékeik és szolgáltatásaik értékesítésére, az identitástudat erősítésére. A turisztikai programok terén indultak kezdeményezések, melyek népszerűsítése, nagyobb közönséghez való eljuttatása még várat magára. A városban a környezettudatosságban még van mit fejlődni, alacsony a megújuló energiaforrások használata, illetve vannak illegális hulladék lerakások. A városnak olyan környezetvédelmi programot kell alkotnia és betartatni, amely biztosítja a környezetminőség védelmét. 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása

A városi önkormányzaton belül külön városfejlesztési osztály nem üzemel, a műszaki csoport készíti elő az egyes beruházásokat, melyet a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság tárgyal, majd ad át a Képviselő-testületnek döntésre. A településfejlesztési stratégiában megfogalmazottakat a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalja, esetleges észrevételeket tesz, majd a városi Képviselő-testület dönt a dokumentáció tartalmáról. A stratégiában megfogalmazottak megvalósítása a városvezetői döntéshozatalt követően a hivatal műszaki részlegéhez kerül. A műszaki részleg szükség esetén más hivatali részlegeket von be a végrehajtásba, továbbá egyes projektek végrehajtása során megfelelő jogosultsággal rendelkező külső szakembereket is bevon. 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

A városnak több, nagy múltra visszatekintő térségi kapcsolatai vannak, elsősorban az alábbi környékbeli településekkel:  Mályi  Kistokaj  Bükkaranyos  Ónod  Hejőkeresztúr  Emőd  Kisgyőr  Miskolc A koncepció, stratégia és a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába a szomszédos települések bevonása is szükséges az együtt-tervezhetőség érdekében. 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása)

A fejlesztési célok közép-, illetve hosszú távra lettek meghatározva, így 3 éven belül releváns mértékű változás nem prognosztizálható. A monitoringózás során az 1.1.2. fejezetben részletezett elemek és indikátorok vizsgálata, illetve elemzése javasolt. 27

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents