Integrált apróvadgazdálkodás

Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás


A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai

A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak

Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása À À À À À

A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége.



A ragadozó gazdálkodás tudományos alapjai À az előforduló ragadozó fajok és

állományváltozásaik meghatározása À a ragadozó fajok lehetséges hatásainak feltárása À Kutatási programok az FVM, az OTKA, a KTM, a KAC és a Hubertus Kft. Támogatásával 1987 óta. Vadgazda mérnök mesterszak



A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban À A vadvédelem felébredésének és a ragadozók

korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000)

À A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja À À À À

(1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994)



Monitorozási lehetőségek À Kérdőíves felmérés – 1987-óta – 1997-óta egységes rendszerben, minden ragadozó fajra kiterjedt – 2001-óta hivatalos NBmR projekt À Országos terítékadatok – Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása alapján À Terepi felmérések – 1997-óta – 2001-től hivatalos NBmR projekt alapja Vadgazda mérnök mesterszak


1

Vörösróka állománysűrűség (db/1000 ha)

Magyarország ragadozói

Egész évben vadászható vörösróka nyestkutya mosómedve


Engedéllyel vagy szezonban vadászható aranysakál nyest közönséges görény borz (Menyét)

farkas vadmacska hiúz hermelin molnárgörény nyuszt vidra

À A róka állomány nagyjából a 12 egyed/1000 ha-s

állománysűrűségnél éri a lehetséges eltartó képességet. À A Dunántúlon befejeződött a teljes országrészre kiterjedő veszettség elleni immunizálás, ma már csak kisebb gócokat kezelnek. À A rendkívül kemény 2003-as tél után a kisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszal a kölyöknevelés időszakában alig állt rendelkezésre táplálék. À A rühösség terjedése. Integrált apróvadgazdálkodás

Publikációk az egyes fajok elterjedéséről és állományhelyzetéről À À À À À À À À À À

Szemethy L. és Heltai M. 1996. Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia, 5:1-17. (CIT: 8) Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 1999. Effects of oral immunization against rabies on the red fox population in Hungary. Rabies Bulletin Europe, 23(3): 12-14. (CIT: 4) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2000. Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 7: 63-71. (CIT: 6) Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S. 2000. A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 51-61. (CIT: 5) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2001. A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények, 9: 287-297. Heltai, M., Bíró, Zs. és Szemethy, L. 2001. A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: 63-68. (CIT: 1) Heltai, M., Szemethy, L. és Lehoczky, R. 2002. A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között. Vadbiológia, 9: 100-106. Heltai, M., Szűcs, E., Bíró, Zs. And Lehoczki, R. 2003. The presence of the raccoon dog (Nyctereutes procyonides L., 1758) and the raccoon (Procyon lotor L., 1758) in Hungary between 1997 and 2001. Bulletin of Szent István University, 2003: 37-46. Szabó, L., Heltai, M., Papp, K., Lanszki, J. és Szűcs, E. 2004. Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: 75-82. Heltai, M., Bíró, Zs. and Szemethy, L. 2006. The changes of distribution and population density of Vadgazda wildcats Felismérnök silvestris Schreber, 1775Integrált in Hungary between 1987-2001. Nature Conservation 62: 37-42. apróvadgazdálkodás mesterszak

Dunántúl n

SD

0

Dunától keletre N

SD

0

N

1988

4,4

3,2

233

4,9

3,7

97

3,6

2,7

136

1990

5,1

3,8

186

5,1

3,6

74

4,8

4,0

112

1994

5,9

4,9

280

7,1

4,7

119

4,7

4,6

161

1995

6,3

4,8

377

7,3

5,5

141

5,5

4,1

236

1997

7,5

5,8

299

9,0

6,8

121

6,5

4,7

178

1998

8,2

6,8

448

10,6

8,1

193

6,4

4,8

255

2000

8,4

9,1

551

12,5

12,3

220

5,6

4,4

328

2001

9,2

7,6

413

12,8

8,5

167

6,7

5,8

245

2002

9,47

14,0

458

13,04

9,44

159

7,57

15,58

299

2003

7,95

6,7

455

8,99

6,84

173

7,31

6,56

282

2004

7,45

7,45

455

7,71

6,19

175

7,28

8,14

280

2005

7,50

7,19

476

8,52

7,20

178

6,89

7,12

298

7,89

383

9,45

7,86

160

6,56

7,70

223

mesterszak


Faj

Honosság

Elterjedési terület

Állomány

Aranysakál

Őshonos

Növekvő

Növekvő

Lokálisan a növekedés korlátozása

Farkas

Őshonos

Foltszerű

Esetleges

Védelem

Kezelési cél

Vörösróka

Őshonos

Stabil

Csökkenő

Állománycsökkentés

Nyestkutya

Faunaidegen

Foltszerű

Esetleges

Állomány felszámolása

Mosómedve

Faunaidegen

Foltszerű

Esetleges

Állomány felszámolása

Hermelin

Őshonos

Állandó

Állandó

Védelem

Molnárgörény

Őshonos

???

???

Védelem

Menyét

Őshonos

Állandó

Változó

Lokálisan az állomány csökkentése

Közönséges görény

Őshonos

Állandó

Állandó


Nyest

Őshonos

Növekvő

Növekvő

Állománycsökkentés

Nyuszt

Őshonos

Növekvő

Növekvő


Borz

Őshonos

Növekvő

Növekvő


Vidra

Őshonos

Állandó

Növekvő

Védelem

Csökkenő

Csökkenő

Védelem

Foltszerű Esetleges Integrált apróvadgazdálkodás

Védelem

Vadmacska Vadgazda mérnök mesterszak

SD

0

2006 Vadgazda7,76 mérnök


A vörösróka állományváltozásának lehetséges okai (2003)

Magyarország

Év

Védett

Hiúz

Őshonos

Vadgazda mérnök Őshonos mesterszak

Ragadozó emlősök táplálék vizsgálati módszerei • Közvetlen megfigyelés • Kiegészítő lehetőségek: • automata fényképezőgépek • kritikus „pontok”: átjárók, fészkek, műfészkek, váltók használatának ellenőrzésére, faunisztika. • Zsákmányállat tetem/prédamaradvány vizsgálata • Gyomortartalom vizsgálat • Ürülék analízis Vadgazda mérnök mesterszak


2







Ragadozók hullatéka/ürüléke

mérnök Integrált apróvadgazdálkodás BalrólVadgazda jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2 mesterszak

Farkas Dénes, 1984. kotorék

m.nyúl

55,87*

Vörösróka - Abádszalók

gyomor tavasz

nyár

ősz

tél

19,19

-

1,91

-

m.pocok

0,05

22,39

46,98

25,02

23,83

fácán

13,13

11,92

22,87

5,39

11,81

rovar

-

0,13

-

-

-

növény

-

-

15,2

29,8

0,73

*: 80-90%-a néhány napos és párhetes.





3

Publikációk az egyes fajok táplálkozásáról

A vörösróka évszakos kisemlős és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%) À

% 50

À

Kisemlősök

Nyúlalakúak

Fácán

À À

40 30

À À

20 10

À

0 00 tavasz+nyár

00 ősz

02 tavasz

02 nyár+ősz

À À



Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. 2000. Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: 72-82. (CIT: 4) Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37. (CIT: 1) Szabó, Á., Heltai, M. és Lanszky, J. 2001. A hiúz és a farkas táplálék-összetétele Magyarországon. Vadbiológia, 8: 77 - 84. (CIT: 1) Lanszky, L. and Heltai, M. 2002. Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde, 67(3): 129-136. (Impact faktor: 0.302) (CIT: 3) Heltai, M. és Lanszki, J. 2003. Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: 87-91. (CIT: 1) Bíró, Zs., Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M. and Randi, E. 2005. Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology, London. 266: 187-196. (CIT: 2) Lanszki, J., Heltai, M. and Szabó, L. 2006. Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84(11): 1647-1656. (CIT: 2) Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72(1): 49-53. Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica 56(1): 109-112. Vadgazda mérnök mesterszak


Az elterjedési és táplálkozás vizsgálatok alapján À Elsődleges fontosságú ragadozó fajok – Róka – Borz – Kóbor állatok À Másodlagos fontosságú ragadozó fajok – Területtől függő – Célzott vizsgálatok alapján meghatározható Vadgazda mérnök mesterszak


A hatékonyság egyszerű mérése: a gyérítési ráta À A teríték és a

törzsállomány nagyságának hányados – Teríték: a vadászterület nyilvántartásából – Törzsállomány: kotorékbecslésből



A ragadozógazdálkodás értékelése



A gyérítési ráta Év

állománysűrűség (db/1000 ha)

terítéksűrűség (db/1000 ha)

gyérítési ráta

1988

4.39

3,15

0.72

1990

5.09

3.48

0.68

1994

5.87

3.52

0.6

1995

6.30

3.88

0.62

1997

7.52

4.48

0.6

1998

8.20

4.8

0.59

2000

8.40

6.5

0.77

2001

9.2

6.9

0.75

2002

9.47

8.2

0,86

2003

7.95

6.9

0,86

2004

7.45

6.1

0,82

2005

7.50

6.2

0,83



4

A jelenlegi 0.7-0.8-es gyérítési ráta elégséges-e a rókaállomány csökkentéséhez?

A gyérítés időpontja

À Szaporulat: öt kölyök/szuka À Ivararány: 1 : 1 À feltételezve, hogy minden szuka szaporít À késő tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére nő À A róka létszám szinten tartásához a növekményt

À A szőrme szezon négy hónapja

alatt ugyanannyi róka kerül terítékre, mint az év másik nyolc hónapjában. À A vadászati nyomás tehát télen kétszer akkora, mint az év egyéb időszakában.

kellene eltávolítani.

À Ez a tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5-

ös gyérítési rátát jelent.

À A rókagyérítés hatékonysága rossz.

A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi mintegy négyszerese lenne! Vadgazda mérnök mesterszak






A rókaállomány válasza az őszi-téli gyérítésre À A nem szaporító inaktív szukák

bekapcsolódása a szaporodásba. À Magasabb utódszám. À Jobb felnevelési arány. À Az átlagosnál több süldő róka kora nyáron.



Kampányszerű beavatkozások

A róka gyérítés időzítése

À A létszám apasztás lanyhulása esetén a



rókapopuláció létszáma szinte egyik évről a másikra ugrásszerűen megnő és helyre áll az eredeti állapot. À Sikeres szabályozás csak folyamatos, intenzív munkával érhető el. À Nincs értelme a kampányszerű gyérítési akcióknak, hiszen ha az intenzitás magas szintje nem tartható fent akkor az erre fordított energia, idő és költség csak Vadgazda mérnökkidobott pénz. Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

5

Csoport

Mód

Alkalmazási Lehetőség

Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott

Lesvadászat

Legális

1996/LV. tv. 70.§

Hívás

Legális

1996/LV. tv.

Hajtás

Legális

1996/LV. tv. 70.§

éjszakai reflektoros

Engedéllyel

2000/LV. tv. 71.§

Ugrasztás

Legális

1996/LV. tv.

Füstölés

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Kiásás

Legális

1996/LV. tv.

Ládacsapda

Legális

1996/LV. tv. 30.§

Élő csali használata

Legális

1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

lábfogó vas

Tiltott

2000/11 FVM vhr.

Csapóvas

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Hurok

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Horog

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Verem

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Ölőcsapda

A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható


Kotorék ismeretére alapozott

Csapdára alapozott

Kémiai anyagokra alapozott Vadgazda mérnök mesterszak

Mérgezés

Tiltott Integrált apróvadgazdálkodás fogamzás gátlás rendezetlen

100 80 60 40 20 0 ládacsapda ugrasztás

1996/LV. tv. 30.§ -

kiásás

füstölés

kilövés

Módszer ek Vadgazda mérnök mesterszak


Publikációk a ragadozó gyérítés értékeléséről

Értékelés

À Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

À a ragadozógyérítés hatékonysága rossz,

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) À Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 2000. The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 5: 291300. (CIT: 3) À Szemethy, L., Bíró, Zs., and Heltai, M. 2001. Problems of predator management in Hungary. Pages 201-205 in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. (CIT: 1)



Változtatni kell À Az alkalmazott módszerekben

À a használt módszerek egysíkúak À a gyérítés időszaka nem megfelelő


Általános javaslatok À Kötelező kilövéseket kell előírni - A kilövések

À a gyérítés időszakában À a gazdálkodók képzésében À A gazdálkodók érdekeltségében À szemléletben À eszközrendszerben

À À À

À Jogszabályban À Vadgazda mérnök mesterszak




nagyságrendjének, pontos mennyiségét előre meg kell adni - kiszámítható (Az OVA által gyűjtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal ) Az adatgyűjtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése. az adatgyűjtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni Egységes koncepción alapuló, nagy területet érintő, hosszú távú terveket kell készíteni Integrált apróvadgazdálkodás

6

Javaslatok az eszközök esetében

Általános javaslatok À Bővíteni kell a vadgazdálkodók

À a kotorékebek tartási és idomítási

ragadozókra és ragadozó-gazdálkodásra vonatkozó ismereteit. À A képzéseket kötelezővé, vagy támogatottá kell tenni. À Folytatni kell a már eddig is jelentős ismeretterjesztő tevékenységet. À Meg kell oldani a lakott területek megjelenő fajok kezelésének nehézségeit. À További részletes, gyakorlati célú ökológiai kutatások folytatása szükséges. Vadgazda mérnök

kötelezettsége À hivatásos állomány külön engedély

nélkül használhatna lámpát tavaszi és nyári időszakban À (((élő csalik és ölőcsapdák alkalmazása))) À Adott helyeken a ragadozók kártevőnek minősítése À Fogamzásgátlás??? Vadgazda mérnök mesterszak


mesterszak

Publikációk a ragadozógazdálkodás lehetőségeiről

Javaslatok az ellenőrzésre À a gyérítendő mennyiséget hatóságilag

kell előírni és annak kilövését ellenőrizni À érdekeltség/szankcionálás megteremtése


– korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát, vagy csökkenteni a terítéket – a kötelezően előírt teríték után kifizetendő lődíjak összegét a társaságoknak előre, az éves tervek leadásával egy időben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba. Integrált apróvadgazdálkodás


À Szemethy, L. és Heltai, M. 2000. Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet À À À À

összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 81-88. (CIT: 3) Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 89-98. (CIT: 4) Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. Ragadozógazdálkodási stratégia - a jövő lehetőségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: 59 - 78. Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2004. A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: 6574. (CIT: 1) Szemethy, L. és Heltai, M. 2006. Gazdálkodás a ragadozókkal. In: Heltay, I. és Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest. pp. 338-361. (CIT: 1) Vadgazda mérnök mesterszak


Ragadozógazdálkodási stratégia À Egységes tanulmány az FVM részére kutatási

zárójelentés részeként 2003-ban

– Kitér a problémákra, az egyes fajok helyzetére, lehetséges hatásaira, a gazdálkodás értékelésére és a változtatási lehetőségekre

À A tanulmány legfontosabb elemeinek publikálása

(Heltai és munkatársai 2004)

Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban

À A tanulmány bemutatása az OMVK

Természetvédelmi Bizottságában (2004)

À A tanulmány bemutatása ismeretterjesztő

előadásokon





7

A ragadozó gazdálkodás À jól meghatározott cél érdekében történik, À megbízható ismereteken nyugszik, À idejében, módszereiben megtervezett,

összehangolt, À eredményessége ellenőrzött, À gazdaságilag (ökonómiailag) értékelhető.



A ragadozó gazdálkodás À Védett fajok esetében – fajvédelmi tervekkel megalapozott, – tudatos, – élőhely minőségére ható, – az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenység. – Célja: a védett préda fajok állományainak növelése vagy stabilizálása. Vadgazda mérnök mesterszak

Ragadozó gazdálkodás


A cél meghatározása

À Vadászható fajok esetében – jól meghatározott cél, számszerűsíthető cél, – a lehető legnagyobb terület, – megfelelő alapadatokon nyugvó, – előre tervezett, – Eredményességében ellenőrzött, – a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az annak eredményeképpen megjelenő plusz bevétel összegét. – Alapja egy hosszú távú gazdálkodási terv.

À A ragadozók teljes kiirtása nem cél – természet- és állatvédők, – ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és eltakarító szerep, – a teljes kiirtás valószínűleg nem lenne gazdaságos, mert túl nagyok lennének a költségei. À Tényleges célok lehetnek – prém megszerzése, – apróvad védelme, – e két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs. – A célnak számszerűsíthetőnek kell lennie.




Az alapállapot objektív felmérése és adatgyűjtés À Sikeres gazdálkodás – megbízható, objektív módszerekkel gyűjtött adatokon nyugszik – a faj populációdinamikájának ismerete – Hol lehet a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve beavatkozni • Róka fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök elpusztítása • A megüresedő helyekre bevándorlással válaszol a rókaállomány (bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb sűrűségű állományok is élnek) összehangoltság!

– mennyi és milyen ragadozó van a területen – mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. – Koterékok számának és a lakottság arányának ismerete Vadgazda mérnök mesterszak



A vörösróka állománybecslése À A kotorékok számának becslése – télvégén teljes kotorékszámlálás – lehetséges? – A kotorékásásra alkalmas területek ellenőrzése a télvégén – megfelelő élőhelyi adottságok esetén – Kotorékbecslés À A lakottság ellenőrzése az utódnevelési

időszakban À Törzsállomány: lakott kotorékok száma X 2 Vadgazda mérnök mesterszak


8

Populációdinamikai adatok gyűjtése À Szaporulatbecslés – Kölyökszám a kotorékban – Placentahegek számlálása – Szaporító/nem szaporító szukák aránya À Kondíció becslés À Korbecslés À Mortalitás becslése À Az állomány szinten tartáshoz a

szaporulatnak/állománynövekménynek megfelelő mennyiséget kell eltávolítani.





Mortalitá Mortalitás okai

Betegségek



A ragadozók hatása À Táplálkozás vizsgálatok – Vizuális megfigyelések – Zsákmánymaradványok megkeresése – Gyomortartalom vizsgálat – Hullaték analízis À Ragadozó elvonási kísérletek


Vadászat


Mennyit, mikor, hogyan? À Mennyi rókát kell eltávolítani? – A gyűjtött adatok alapján: • A törzsállomány nagysága = kotorékszám × 2 • A szaporulat = kotorékszám × az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat • A nyári állomány nagysága a kettő összege: • Nyári állomány = kotorékszám × (2 + az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat)

À Szinten tartás esetén az elérendő teríték a

szaporulat nagyságával egyezik meg.





9

Mennyit, mikor, hogyan? À Mikor kell a gyérítést végezni? – A védendő vadfaj számára legkedvezőbb időszakban • pl. fácán utónevelés, kibocsátás előtt

– és a ragadozó számára legkedvezőtlenebb időben • pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején

À Optimális megoldás, ha a kettő jól

egybeesik Vadgazda mérnök mesterszak


Mód

Alkalmazási Lehetőség

Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott

Lesvadászat

Legális

1996/LV. tv. 70.§

Hívás

Legális

1996/LV. tv.

Hajtás

Legális

1996/LV. tv. 70.§

éjszakai reflektoros

Engedéllyel

2000/LV. tv. 71.§

Ugrasztás

Legális

1996/LV. tv.

Füstölés

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Kiásás

Legális

1996/LV. tv.

Ládacsapda

Legális

1996/LV. tv. 30.§

Élő csali használata

Legális


lábfogó vas

Tiltott

2000/11 FVM vhr.

Csapóvas

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Hurok

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Horog

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Verem

Tiltott

1996/LV. tv. 30.§

Ölőcsapda

A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható


Csapdára alapozott

Kémiai anyagokra alapozott Vadgazda mérnök mesterszak

Mérgezés

Tiltott Integrált apróvadgazdálkodás fogamzás gátlás rendezetlen

1996/LV. tv. 30.§ -

Néhány gyakorlati tanács: À Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr

szükséges. À Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. À A gyérítés súlypontja: január 1 – június 30. À Az élőhely fejlesztés is védelem! À Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. Vadgazda mérnök mesterszak


À Hogyan történjék a gyérítés? – A terület adottságainak és lehetőségeinek legjobban megfelel és leghatékonyabb módszerek – A ragadozó sűrűségével növekvő hatékonyságságra képes módszerek (ilyen pl. csapdázás.) À A hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt

hanem költséghatékonyságot is jelent! – A drágább olcsóbb is lehet – Egy drága, de hosszú ideig jól működő csapdapark, vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül. Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás

mesterszak

Csoport

Kotorék ismeretére alapozott

Mennyit, mikor, hogyan?

Az eredmények értékelése À Ellenőrzés – Elértük-e a kívánt hatást? – Lecsökkent-e a ragadozóállomány az elviselhető szintre? – Csökkent-e a károkozás, érezhetően növekedett-e az apróvad terítéke? – Ráfordítás-haszon számítások – Megérte-e a gyérítés? – Erőteljesebb gyérítés kell-e? – Arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel? – Nem rontja-e a kevesebb ráfordítás a nyereségességet?

À Megválaszolásukhoz – a ragadozógyérítés költségeit és az ennek tulajdoníthatóan megnövekedett bevételt is ismernünk kell. Vadgazda mérnök mesterszak


Mióta tudjuk, hogy így kéne? À Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás

megalapozása

– A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. – Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. – A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. – A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. – A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége.

À Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151.



10

Van értelme? Megéri?

Tényleg lehet hatékonyabban?




A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadászterületen

A kotorékbecslés adatai Terület


Bejárt Megtalált terüle kotoré t (ha) k (db)

Abádszalók

Bejárt útvo nal (km) 74,080

1712

4

53

Jászárokszállás Karcag

53,060 75,450

1567 1712

4 8

29 154



Terület nagysága (ha)

Abádszalók Jászárokszállás

22751 10190

Karcag

29190


Kotorék sűrűség (db/1000 ha) 2,32 2,85 5,25


Becsült kotoré k (db)

Becsült törzsállo mány (db) 106 58 308


A vizsgált szukák reprodukciós adatai

A kotorékbecslés adatai Terület


Törzsállomány sűrűség (db/1000 ha) 4,64 5.7 10.5

Terület

mintaszám

Szaporító szuka

Átlagos Szórás szaporula t

Abádszalók

105

77

6,43

2,81

Jászárokszállá 51 s

29

6,04

2,11

Karcag

11

9,18

2,48


13


11

Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a – 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület

Szaporító szukák Növekmény

Teríték

I.

II.

I.

II.

Abádszalók

53

39

265

251

281

Jászárokszállás

29

16

145

94

101

Karcag

154

130

770

1170

248


A teríték éven belüli eloszlása Terület

Abádszalók

Állománysűrű Terítéksűrűsé Gyérítési ráta ség g (db/1000 (db/1000 ha) ha) 4.64 12.35 2,66

Jászárokszállá 5.7 s

9.91

Karcag

8.49

10.5


1,73 0,80


Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata

Teríték szezonon kívül (márcokt)

Db

%

Db

%

281

20

7.11

261

92.89

Jászárokszállás

101

26

25.74

75

74.26

Karcag

248

37

14.92

211

85.08



Teríték szezonban (nov-febr)

Abádszalók

A gyérítési ráta alakulása Terület

Teríték összesen


A tesztelt csapdák hatékonysága Csapdázási periódus

CSÉ

Róka kan

Róka szuka

2006.10.01. 2007.04.21. 2008.01.01-

525

19

26

0

8,5

635

13

24

7

6,9

635 01.01.2009.08.12. Vadgazda mérnök 1795 Összes róka

13

23

19

8,6

26

8

2008. 10. 10. 2009. mesterszak

45 73 Integrált apróvadgazdálkodás

Róka Róka/100cs kölyök é

A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata

À Három vadászidény a teljes vadászterületen.

À Humánus elpusztítás követelményei

À Összesen 290 ismert fogás

À 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás

À Róka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld,

À 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás

nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld À Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) À Róka 93 %

À 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás



À A hibaszázalék átlag 8,3 % À Hibás fogások okai



12





Következtetések À A ragadozó gazdálkodás értékelése – A 2.5-es gyérítési ráta elérhető

À A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok

alapján:

– a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; – a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; – a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenhet.

À Az ölőcsapa értékelése





– Hatékony – Szelektív Vadgazda – mérnök Kíméletesen öl mesterszak


13

Integrált apróvadgazdálkodás

Recommend Documents