Innovatív környezetvédelmi technológiák

Innovatív környezetvédelmi technológiák Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi docens Kötelező irodalom: órai előadásjegyzet Ajánlott irodalmak: Barótfi, I.: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.) Barótfi, I.: A biomassza energetikai hasznosítása. 1999. Kósi, K.-Valkó, L.:Környezetmenedzsment (Typotex Kiadó, 2006.) Biometán (a Magyar Biogáz Egyesület kiadványa, 2009.) Mészáros, G.: Megújuló energiaforrások az EU-ban és Magyarországon www.redubar.eu Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az előadások látogatása és sikeres zárthelyi dolgozat.

1

Mannheim: Innovatív környezetvédelmi technológiák. ME-VGT

Környezetvédelem fogalma

Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. A környezetvédelem nemzeti ügy. Területei: 1.Levegőtisztaság-védelem 2.Vízminőség-védelem 3.Talajvédelem 4.Zaj- és rezgések elleni védelem 5.Hulladékgazdálkodás 2


Környezetvédelem célja

Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. Az emberi beavatkozás megszüntetése.

3

okozta


környezeti

károk

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében célja Környezetvédelem 1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére (= megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet): - Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál. 2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel):

és hatásaik elemzésére és

- Additív környezetvédelem 3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására: -Szanáló (helyreállító) környezetvédelem

4


A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei 1. Megelőzés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elővigyázatosság elve: A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 4. Szubszidiaritás elve: Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. „Szennyező fizet” elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen. 5


„Fenntartható fejlődés” elv „A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. (Bruntland jelentés) Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit. A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon. A fenntartható fejlődés lényege: Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség. A fenntartható fejlődés alapja: A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.

6


Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt. 1. Megelőző fellépés 2. Integrálás alapelve 3. Szubszidiaritás elve 4. „Szennyező fizet” elv 5. „Fenntartható fejlődés” elv

7


Környezetvédelmi politika: a Múlt: Negyedik időszak : 1992-2002. Az ötödik környezetvédelmi akcióprogram. A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. Környezetvédelmi politika: a Jelen: 2002-2012. A hatodik környezetvédelmi akcióprogram főbb tartalmi elemei! A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erőforrások és hulladék. 8


Vonatkozó hazai környezetvédelmi jogszabályok

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv) 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény) 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel) 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel) 9


Általános jogszabályok és szakterületi törvények

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény) 2000. évi XXV . törvény a kémiai biztonságról

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése

10


Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban 1.A vállalatok és a környezeti kihívás. 2.Gazdasági szereplők reagálása a környezeti kihívásokra. GDP, környezeti hatás és ökointenzitási mutató 3.Technológiai választási lehetőségek/hierarchiák 1. „csővégi” technológiák 2. megelőző technológia 4.Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei 5.Vállalati környezeti menedzsment 6.Vállalati környezetvédelmi teljesítmény 7.Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál 8.Innovatív környezetvédelmi stratégia 11


Alapfogalmak

Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás –akár káros, akár hasznos- amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik (MSZ EN ISO 14001). Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001). Környezeti teljesítmény: Egy szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők tekintetében. 12


Vállalati környezetvédelmi szervezet Formái: Funkcionális szervezet Divizionális szervezet Mátrix szervezet

13


Vállalati környezetvédelmi szervezet tevékenységi területei 1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások, technológiák stb. 2. Folyamatos ellenőrzés (emissziók). Berendezések, alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre. 3. Környezetvédelmi image javítása. 4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.

14


Vállalati környezeti menedzsment

Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történő kezelésére. A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”! Felmerülő kérdések: 1. Milyen a jó környezeti menedzsment? 2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minősítése) 3. Milyen a jó környezeti menedzser? 15


Vállalati környezeti menedzsment hibái

1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket. Alul vagy túlbecsülés. Kiszorulás a környezetvédelmi piacról. Jövőbeli veszteségek. 2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait. Kieséshez, bukáshoz vezet. Hibás személet: A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági előny származna belőle. Vállalaton belüli ellentétek! 16


A „jó vállalati környezeti menedzsment”

1.Alapelvek, charták betartása. 2.EMAS Környezeti menedzsment és Audit terv. EU 1836/93 sz. rendelet. Útmutató a követendő környezeti menedzsment rendszerre vonatkozóan. 21 cikkelyt tartalmaz. 1.ISO 14000 tanúsítvány A vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert működtet.

17


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei I. (ICC Charta) 1.Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelő környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének. 2. Integrált menedzsment. A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának alapvető elemét. 3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellő felelősséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék. 18


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei II.

5. A projektek előzetes környezeti értékelése. Előzetes hatásvizsgálat. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése előtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása előtt értékelni kell. 6. Termék- és szolgáltatási felelősség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetőek. 7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell. 8. Létesítmények és a tevékenységek. A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni. 19


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei III. 9. Kutatások. A felelős vállalati menedzsment megrendelője és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezőtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik. 10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. Elővigyázatosság. A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor műszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása. 11. Vállalati külső kapcsolatok. A környezetbarát menedzsment elveit a vevőik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek. Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira. 20


A vállalati környezeti menedzsment alapelvei IV. 13. Technológia transzfer. A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban. 14. Közreműködés közös erőfeszítésekben. Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti problémákra, a tovaterjedő és globális problémákat is figyelembe véve. 16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól. 21


Környezetmenedzsment rendszerek eszközei Életciklus-elemzés: A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze. (angol neve Life Cycle Analysis - LCA). Az utóbbi időben az érdeklődés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak. A környezetvédők az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek. Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg. Ökológiai mérleg: Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése. 22


LCA Környezeti hatások (amelyek figyelembe kerülnek): Üvegháztartás Ózonréteg vékonyodása Savasodás Eutrofizáció Szmog Toxikus anyagok Szintek: Fogalmi LCA-szint Egyszerűsített LCA-szint Részletes LCA-szint Módszer: Eco-indicator 99. (MSZ EN ISO 14042:2001 szabványnak megfelelően) 23


Ökológiai mérleg Az ökológiai mérleg dimenziói: 1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió 2. a hatásmérleg 3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió 4. gazdasági tényezők. A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Lépések: 1. Célmeghatározás 2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése 3. Hatásmérleg elkészítése 4. Mérleg értékelése 5. Optimálási elemzés 24


Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás Üzemi környezetmérleg: • Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti hatások elemzését is. • Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerűen azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja. Környezetvédelmi auditálás: Célja a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A távlati cél pedig az, hogy a hatósági auditálások szerepét idővel a vállalati önellenőrzés vegye át. 25


Vállalati környezetvédelmi teljesítmény a vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapunk teljes képet, ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgozunk (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.) ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különböző vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.) A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe. 26


Környezetvédelemi Mutatók a vállalatoknál Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innováció a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés a környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyag- és energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti. 27


Innovatív környezetvédelmi stratégia Azok a vállalatok folytatnak innovatív környezetvédelmi stratégiát, amelyek: környezetvédelmi termékés technológiai fejlesztéseiket versenyelőnnyé igyekeznek kovácsolni fokozott mértékben építik be a környezetvédelmi szempontokat innovációs és kommunikációs politikájukba működésük nagy környezetterheléssel és magas környezeti kockázatokkal jár rendszeres bevallást kell beadniuk a környezetvédelmi hatóságokhoz, és környezetvédelmi problémák miatt beruházásaikat módosítaniuk kellett a többi csoport vállalataihoz képest sokkal sikeresebben alkalmazzák az ún. integrált környezetvédelem megközelítését is (számos beruházást - döntően technológiaváltást - végeztek, ami elsődlegesen nem környezetvédelmi célokat szolgált, de eredményeképpen javultak környezetszennyezési mutatóik) piaci sikert könyvelhettek el innovációik eredményeként. 28


Innovatív környezetvédelmi stratégia

A külföldi tulajdonú vagy külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalatok nem járnak élen sem az innovatív környezetvédelmi stratégia követésében, sem a környezetvédelmi teljesítményben általában. A magasabb szintű környezetvédelmi teljesítményű és az innovatív vagy offenzív környezetvédelmi stratégiát folytató vállalatok inkább a nagy, túlnyomórészt állami tulajdonban lévő vállalatok közül kerülnek ki.

29


Alternatív (megújuló) energiaforrások. Jellemzésük és felhasználási területeik. Napenergia Biomassza • •

•

Megújuló üzemanyagok: bioetanol, biodíezel Biogáz • biohulladékból • szilárd települési hulladékból • sertés hígtrágyából • mezőgazdasági melléktermékekből szennyvíziszapból Biometán

Szélenergia Vízenergia Geotermikus energia 30


Vonatkozó jogszabályok, rendeletek, irányelvek Megújuló energia felhasználása villamosenergia-termelésre • 389/2007. (XII. 23.) kormányrendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról (2008. jan. 1. módosult). • 2005. évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról. • Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról („CHP-direktíva”). • 2001/77/EC Irányelv a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. • 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról. 31


Vonatkozó jogszabályok, rendeletek, irányelvek Bioüzemanyagok • 2003/30/EC irányelv a bioüzemanyagok felhasználásának növeléséről. • 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól. • 42/2005. (III. 10.) Korm. Rendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól. Biogáz • A biogáz földgázhálózatba való betáplálása: 2003. évi XLII. Törvény a földgázellátásról (a 2005. június 28-i módosítással; kihirdetés száma: LXIII). • 2133/2005. (VII. 8.) Korm. határozat a biomassza energetikai hasznosítását elősegítő egyes intézkedésekről. 32


Vonatkozó jogszabályok, rendeletek, irányelvek Energetikai célú növénytermesztés 101/2005. (IX. 15.) MVH közlemény az energetikai célból termesztett energianövényekhez kapcsolódó 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételéről. 33/2007. (IV. 26.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeiről. 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről. 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről.

33


Vonatkozó jogszabályok, rendeletek, irányelvek Geotermikus energia • 1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról. • 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról. Általános törvények, kormányhatározatok: • 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 1107/1999 Korm. határozat a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról. • 2003. évi LXXXVIII. Törvény az energiaadóról. • 1031/2000. (IV. 7.) Korm. határozat az „Energia Központ” Energiahatékonysági,Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. létrehozásáról, valamint az 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat végrehajtásáról. 34


Támogatások megújuló energiaforrásokra. EU és Magyarország. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) • • • •

KEOP-2007-4.1.0. Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból KEOP-2007-5.1.0. Energetikai hatékonyság fokozása KEOP-2007-5.2.0. Harmadik feles finanszírozás GOP-2008-2.1.1A Mikro és kisvállalkozások technológiai fejlesztése

Energiahatékonysági Hitel Alap Az Európai Unió 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (EU-FP7) 35


Napenergia hasznosítása. Passzív hasznosítás.

36


Szilárd biomassza alapanyagok

Megnevezés

Fűtőérték (MJ/kg)

Erdészeti alapanyag

15,6

Faültetvények anyaga

15,4

Erdei tűzifa

18,5

Energiafű

15

Gabonaszalma

14,3

Fabrikett

18

Fapellet

20

37


Példa: Biogáz biohulladékból

38


Napkollektor Hortobágy- pásztorszállás

Forrás: http://www.klnsys.hu/ 39


Szélgenerátor és polikristályos napelem Pécsvárad

Forrás: http://www.klnsys.hu/ 40


Példa: Innovatív környezetvédelmi technológiákra - alternatív energiaforrásokból 2007. BMW - Spartanburg

„Metángázt hasznosító megoldások”

A BMW X modelleket előállító spartanburgi üzeme a gyárban bevezetett környezetvédelmi innovációkért 2007-ben elnyerte az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség „Az Év Energia Partnere" díját.

41


Példa: Innovatív környezetvédelmi technológiákra - alternatív energiaforrásokból 2009. BMW-gyár – Gold Ring Power „Szélenergiát hasznosító megoldások” A gyár a Gold Ring Power megújuló energiaforrásokra specializálódott céggel közösen gyűjti össze a projekthez szükséges adatokat. Az így nyert eredmények mutatják majd meg, hogyan hasznosíthatja a BMW-gyár a szelet, mint alternatív energiaforrást. A tesztek megkezdéséhez a bajor cég leányvállalata két, egyenként 15 méter magas meteorológiai mérőtornyot állított fel a gyár területén, amelyek segítségével információk nyerhetők a szél erejéről és irányáról, a néhány hetes adatgyűjtés után pedig egy szakértői csoport elemzi majd az adatokat.

42


Innovatív környezetvédelmi technológiák 2009. Magyarország. Nestlé, Bük

A Nestlé büki állateledel gyárában a vízkezelési iparban újnak számító, előremutató mérési megoldás segítségével tisztítják a gyártás során felhasznált ivóvizet. A hat hónapja sikerrel működő vízkezelési eljárás magyarországi szakértők által megvalósított alapkutatás eredményeit hasznosítja.

43


Öko-innováció - EU Öko-innovációs tevékenység: Olyan új előállítási folyamatok, termékek és szolgáltatások, illetve vezetési vagy üzleti eljárások, amelyek használata hozzájárul a környezetszennyezés és a különböző környezeti károk negatív hatásainak csökkentéséhez. A környezetvédelmi termékek és szolgáltatások világpiaca folyamatosan növekszik. Egy tanulmány alapján az EU25 ökoiparaiban előállított termékek és szolgáltatások az Unió GDP-jének 2,2%-át teszik ki. A 2008-2013-as költségvetési időszakban 195 millió eurót különítettek el öko-innovációs pályázatra. A program hosszú távú célkitűzései között szerepel a felzárkózás a K+F területén az USAhoz és Japánhoz; az öko-innováció alkalmazásának szélesebb körű elterjesztése; új piacok nyitása és a meglévők szélesítése. 44


Célkitűzések

Új és integrált megközelítések alkalmazásának népszerűsítése az öko-innováció, ezen belül is a környezetvédelmi menedzsment és környezetbarát termékek, folyamatok és szolgáltatások területén.  Környezetvédelmi megoldások alkalmazásának támogatása.  kkv-k innovációs kapacitásainak növelése.

45


Kiemelt területek Újrahasznosítás: jobb rendszerezési folyamatok, innovatív újrahasznosítás, újrahasznosítási megoldások. Épületek: fenntartható építkezési alapanyagok, innovatív építkezési termékek. Építkezési hulladékok újrafelhasználása és újrahasznosítása, ami jelentősen csökkenti a további kitermelést, innovatív vízrendszerek, beleértve a víztisztítást és a természetes és esővizek újrafelhasználását Étel/Ital szekció: tisztább előállítási folyamatok, az erőforrások hatékonyságának jobb kihasználásával, a hulladék csökkentése és az újrahasznosítás növelése, a vízfeldolgozás hatékonyabbá tétele, innovatívabb és tisztább termékek, melyek csökkentik a felhasználás környezeti hatásait. Zöldülő üzlet és beruházások: az öko-innováció integrálása az ellátási láncokba és zöldebb beruházások, a kkv-k támogatása. 46


Innovatív környezetvédelmi technológiák

Recommend Documents