INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Nemzetközi kommunikáció. II. unit Diplomáciatörténet, nemzetközi protokoll és etikett. Szerző: Kovács Krisztina Lektor: Hidasi Judit

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a viselkedési szabályok kulturális és interkulturális dimenzióival, a nemzetközi protokoll és etikett alapjaival, valamint a diplomáciai tevékenység történetével és jellegzetességeivel. A tananyag első részében a kultúra és viselkedés összefüggéseit, az interkulturalitás és a nemzetköziség fogalomkörét mutatjuk be. Szó esik azokról az általános, nemzetspecifikus viselkedési szabályokról is, amelyek hozzásegítenek a kommunikációs sikerhez hivatalos és magán jellegű külföldi útjaink során. A második és harmadik tananyagrészben a viselkedéskultúrával, valamint a társadalmi érintkezés eszköztárával foglalkozunk, kitérünk az öltözködéskultúra legfontosabb elemeire, a hivatalos névjegyhasználatra, az ajándékozási szokásokra, nemzeti jelképeinkre, valamint a kitüntetések átadásának és viselésének szabályaira. A negyedik részben bevezetjük az olvasót a diplomácia világába az alapvető diplomáciai fogalmak ismertetésével, a diplomata tevékenységének jellemzésével. Ezt követően tárgyaljuk az állami és üzleti protokoll alapjait, a protokolláris rangsorolást, a hivatalos ceremóniák szertartásrendjét és ültetésrendjét. A tananyag utolsó része a kétoldalú delegációs programok, valamint a sokoldalú nemzetközi rendezvények szervezési folyamatát mutatja be lépésről-lépésre. Az egyes tananyagrészek végén található feladatok, valamint a feleletválasztós kvíz lehetővé teszik az ismeretek elmélyítését, ellenőrzését és gyakorlati alkalmazását az olvasó számára. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Tartalom • • • • •

Első rész: A viselkedési szabályok kulturális dimenziói Második rész: Viselkedéskultúra Harmadik rész: A társadalmi érintkezés eszközei Negyedik rész: Diplomácia és protokoll Ötödik rész: Nemzetközi rendezvények szervezése


A viselkedési szabályok kulturális dimenziói


Kultúra és viselkedés A kultúra „Egy adott közösség által birtokolt, használt, alakított és közvetített szellemi és tárgyi világ, amelyet a közösség tagjai azonos módon értelmeznek.” (Hidasi 2004, 14) A kultúra tehát az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, egy bonyolult kölcsönhatási viszonyrendszer, amely alkotóelemeinek változása által maga is folyamatos átalakuláson megy keresztül. De szintén kultúrának nevezzük a művelődés valamely területét és megnyilvánulásait egy népcsoport életében. Egy adott társadalom kulturális működése közös szimbólumrendszer alapján biztosított, amely lehetővé teszi a társas érintkezések létrejöttét és értelmezését. E kulturális szimbólumrendszer alkotóelemei többek között a viselkedési szabályok, konfliktuskezelési stratégiák, belső normák, a verbális és nonverbális kommunikáció aránya, amelyek kultúránként eltérő módon és mértékben érvényesülnek. A kultúra és a rá jellemző viselkedési szabályrendszer nem velünk született értékrendszer, hanem a szocializáció során sajátítjuk el, amelynek színtere a család, az oktatás, valamint a társas környezet. A kulturális közösség tagjai rendelkeznek egyfajta közös tudással, amelyet nap mint nap alkalmaznak a társas interakcióban.


Viselkedés nemzeti viszonylatban

Bemutatkozás japán módra

A jó modor nemzetközi jelenség, ám az egyes nemzetek különböző kulturális szokásokkal rendelkeznek, így az illem követelményei is eltérőek a nemzeti sajátosságok függvényében. A nemzeti illemszokások egy adott közösség lakhelyének természeti adottságaihoz (földrajzi elhelyezkedés, éghajlat, nyersanyagok), történeti gyökereihez, társadalmi rendszeréhez, kulturális hagyományaihoz és életviteléhez kapcsolódnak. A mai kor embere már nem elzártan, egyetlen közösség tagjaként él a világban, hanem a technika fejlődésének köszönhetően számos kultúrával kerül kapcsolatba mindennapi munkája és személyes élete során. Szükségessé vált a számára, hogy ne csak annak a kultúrának a keretei között tudjon érvényesülni, amelybe „beleszületett”, hanem helyt tudjon állni a nemzetközi társas érintkezés helyzeteiben is. A következőkben kis ízelítőt nyújtunk egyes nemzetek sajátosságaiból olyan nemzet-specifikus illemszabályokkal, amelyeknek ismerete elengedhetetlen a nemzetközi kommunikációs helyzetek megértéséhez és zökkenőmentes kezeléséhez. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sajátos nemzeti viselkedési szabályok Egymás köszöntése Az arab országokban vallási okok miatt egymás üdvözlése szigorú szabályok alapján történik. Az arab etikettben fontos szerepet tölt be a kézfogás, de távozáskor el is hagyható. Barátok között az arc mindkét oldalára adott csók egy természetes üdvözlési mód, de csak férfiak közt megengedett. Női családtagokkal nem illik kezet fogni, hogylétük felől érdeklődni szintén udvariatlanság. A kézfogás Izraelben is csak férfiak között szokás, mivel hithű izraeliták nem érinthetnek meg idegen nőt. Indiában sem fognak kezet a nők, bemutatni sem szokták őket. Az indiaiak két tenyerük összeillesztésével üdvözlik egymást. Japánban sem jellemző a kézfogás, meghajlással köszöntik egymást az emberek. Amerikában, Afrikában és az európai országokban jellemző köszöntési mód a kézfogás, sőt, egyes európai országokban illik a hölgyeknek kezet csókolni, pl. Lengyelországban, Ausztriában. Másutt azonban (a britteknél) ez kerülendő és a kézfogás is inkább csak férfiak közt szokás. Spanyolországban a kézcsók csak magán jellegű kapcsolat esetén illendő a szigorú spanyol etikett miatt. De előfordul, hogy egy spanyol férfi meghajol az utcán egy idegen nő előtt, kifejezve ezzel tiszteletét. Búcsúzáskor az oroszok egy percig hangtalanul várakoznak, míg Svédországban távozáskor illik a vendéglátónál névjegyet hagyni köszönetképpen. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Megszólítás Az Amerikai Egyesült Államokban a társasági érintkezést az egyszerűség és a közvetlenség jellemzi, Dél felé haladva azonban erősödnek a formalitások. Az amerikaiaknál és a svédeknél általánosan elterjedt a tegeződés, de ez nem jelent bizalmaskodást. Latin-Amerikában és egyes európai országokban a történelmi múlt hagyatékaként alapvető elvárás rangjukon szólítani a nemesi származású és magas hivatali tisztséget betöltő személyeket, mint például Ausztriában, Franciaországban és Angliában. Ajándékozás és dicséretek Arab országokban és Spanyolországban nem illik dicsérni a házigazda otthoni vagy irodai tárgyait, mivel ősi szokás szerint fel kell ajánlani e tárgyakat a vendég részére. Egyes népcsoportok tagjai számára tilos alkoholt ajándékozni (pl. arabok), mivel vallásuk tiltja az alkoholfogyasztást. Indiában az ajándékba kapott virágfüzért illik egészen a szálláshelyig viselni. Japánban ajándékozásnál a csomagolásnak nagyobb szerepe van, mint az ajándék tartalmi értékének, míg pl. Kínában egyáltalán nem szokás az ajándékozás. Svédországban lakásra szóló meghíváskor illik virágot küldeni a háziasszonynak, a főztjét azonban nem illik megdicsérni az étkezés során. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Étkezési szokások Angol szokás pl. étkezésnél a villa domború oldalával venni az ételből, a fűszereket a tányér szélére szórni az étel egyéni fűszerezéséhez, a levest pedig a kanál oldaláról fogyasztani. Az angol étkezéskultúra szerint a bal kéz étkezéskor a karfán nyugszik, a szalvétát pedig a gallérba kell tűrni, nem ölbe (ez utóbbi kontinentális hagyomány). Előkelőbb angol társaságban illik először tejet tölteni a csészébe, majd utána a teát rátölteni. Arab országokban megtiszteltetésnek számít, ha a vendéglátó saját kezűleg teszi a vendég szájába a legfinomabb falatokat. Az arabok nem fogyasztanak disznóhúst, a hinduk azonban nem fogyasztanak marhahúst és jellemzően jobb kézzel étkeznek. A zsidó vallás kizárólag a kóser (rituálisan tiszta) ételek fogyasztását engedélyezi. (A teve, a sertés és a nyúlhús nem minősülhetnek tisztának.) Az USA-ban nem modortalanság csak villával étkezni, miután késsel felvágták az ételt. Mekkora eltérés ez az angol etiketthez képest! Japánban a vendégnek illik böfögéssel jeleznie, hogy ízlett az étel és szürcsöléssel dicsérni a zöld teát. Japán étteremben a vendégnek le kell vennie lábbelijét és figyelni kell arra, hogy az idősebb vendég vegye fel előbb a pálcikát az asztalról az étkezés kezdetén. A svédek köszöntése koccintáskor „Skál” (szkól, jelentése koponya), mivel a legenda szerint a viking ősök az ellenség koponyájából ittak. Poháremeléskor a poharat a négy égtáj felé nyújtják, egy hajtásra megisszák az italt és megismételik a jelképes mozdulatot. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Öltözködés Arab országokban a nők semmi esetre sem öltözködhetnek kihívóan, illik kerülniük a nadrágviseletet. A karok és a vállak soha nem maradhatnak fedetlenül. Templomokba tilos fedetlen vállakkal bemenni. Argentínában nem illik öltönyt és nyakkendőt hordani ünnepekkor. Ünnepi alkalmakkor Spanyolországban (a mediterrán klíma ellenére) elengedhetetlen nők számára a harisnya viselete. Gesztusok Az arab világban bizonyos ujj- és kéztartásoknak meghatározott jelentése van, ezért az ujjak legyenek mindig összezárva, amikor arabokkal kerülünk kontaktusba, soha ne mutogassunk! Bulgáriában az igen-nem jelzése a magyar kultúrához képest fordított jelentésű. Burmában a kétkezűség gesztusa terjedt el. Bal kézzel tilos, de jobb kézzel sem javasolt az ajándék és pénzt átadása. Ez többféle kultúra közös sajátossága, ajánlott figyelnünk rá külföldi útjaink során! A Perzsa-öböl országaiban nem szabad lábfejünket a partner felé mutatni és mutatóujjal gesztikulálni. Nem illik továbbá keresztbe tett kezekkel vagy lábakkal ülni.


Nemzetköziség A nemzeti viselkedésbeli sajátosságok vizsgálatakor kirajzolódik előttünk egy értékrendszer, egy alapvető illemtani norma, amelynek különböző megnyilvánulásai tükröződnek vissza a nemzeti viselkedéskultúrákban. Ennek egyik oka, hogy az illemtani szokások összefüggnek az ember gondolkodásával, biológiai meghatározottságával, érzelemvilágával, a közösségi létforma jellemzőivel és az emberi civilizáció előrehaladásával. A jó modor és az egymás iránti tisztelet minden nemzet viselkedéskultúrájának szerves része. A másik ok a kultúrák közötti párbeszéd és egymásra gyakorolt hatásrendszerük. Napjainkban a kulturális érintkezések színtere mind szakmai, mind személyes életünkben meghaladja a nemzeti kultúra határait. Önmagában véve, passzivitásként mit sem ér kulturális tudásunk. Csak abban az esetben tudjuk hasznát venni, ha képesek vagyunk az egyes társadalmi helyzetekben aktív tevékenységgé alakítani. A globalizáció hatásmechanizmusai és az információs technológiák térhódítása miatt minden általános emberi tevékenység egyszerre több kultúrához is kapcsolódik. A „nemzetköziesedés” folyamata egyes tudományok dinamikus fejlődését és újak megjelenését váltotta ki, gondoljunk például a fordítástudományra, a média- és kommunikációs tudományokra, valamint az interkulturalitásra. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Feladatok (A viselkedési szabályok kulturális dimenziói) 1.Mely népcsoport(ok)hoz köthetőek az alábbi jellegzetességek? - ha nem volna kezük, megnémulnának - nem mondanak nemet, inkább haboznak igent mondani - egyes állatokat szentként kezelnek - nem adnak sokat a külsőségekre - nem illik kereken visszautasítani kéréseiket, invitálásukat - nem szívesen beszélnek történelmi gyökereikről - nem értik a viccet 2. Egy törökországi ügyfelétől meghívást kap Ankarába egy közös üzleti találkozóra, valamint ügyfele nagyszabású születésnapi ünnepségére. Hogyan készül elő az útra? Mire ügyel különösen a kint tartózkodás alatt? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben) 3. Mely nemzet közmondásai lehetnek a következők? Mit jelenthetnek? A majom is leesik a fáról. Ajándék lónak ne nézd a fogát! Aki kapja, marja. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Viselkedéskultúra


A viselkedéskultúra fogalma Az egyén társadalmi, üzleti, személyes megnyilvánulásai magatartásában (belső tulajdonságok által meghatározott viszony másokkal kapcsolatosan) és viselkedésében (a magatartás formai megnyilvánulása) mutatkoznak meg. Ugyanazon magatartásforma eltérő viselkedésformákkal is kifejezhető. Minden társadalmi közösség rendelkezik magatartásbeli sajátosságokkal, létrehozza saját érintkezési szabályait, írott és íratlan erkölcsi, illetve nem erkölcsi tartalmú szabályokat, amelyek a viselkedéskultúrát alkotják. A társadalmi érintkezések e szabályozója térben (szinkron szempontból, kultúránként eltérően) és időben (diakrón, történeti szempontból) is folyamatosan változik. A társadalmi fejlődés során a viselkedési formák is tovább fejlődnek, egyre kifinomultabbá válnak. A viselkedéskultúrának jelentős szerepe van a társadalmi életvitelben, a társas interakciókban. Az illemszabályok ismerete nem téveszthető össze bármely szakterületen szerzett képzettséggel, hanem az általános műveltséghez tartozik.


Illem, viselkedéstechnika: aktívák, passzívák Az illem a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége, az a figyelmesség, amelyben megnyilvánul az embertársaink iránti tapintatunk. Az illemtan „a kulturált magatartás szabályainak gyűjteménye”. (Ottlik 1999, 13) Viselkedéstechnikának nevezzük a kapcsolatteremtés eszközrendszerét, amelynek két alapvető típusát különböztetjük meg: aktívákat és passzívákat. Léteznek olyan öröklött és kialakult viselkedésbeli tulajdonságok, amelyeket fejleszteni, alakítani lehet, de elsajátításukra nincs mód és vannak elsajátítható viselkedési elemek, amelyek a többi viselkedési mozzanatra jótékony hatást fejtenek ki. Aktíváknak nevezzük azokat az elemeket, amelyeknek megnyilvánulásához cselekvő közreműködésünkre van szükség. Ilyen például a köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, társalgás, beszédmodor, tegezés, magázás, partnerség, tüsszentés, és a köhögés. A passzívák azok a mozzanatok, amelyek cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik illemtani kulturáltságunk szintjét, például a jellem, lelkiismeret, magatartás, viselkedés, megjelenés, fellépés, öltözködés, illedelmesség, jó modor, udvariasság, előzékenység, figyelmesség, tapintat, pontosság, szerénység, türelem, önuralom. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Öltözködéskultúra A megjelenés, a fellépés, valamint az öltözet egy első benyomást nyújtanak az egyénről, sok információt közvetítenek környezetéhez, munkájához fűződő viszonyáról. Nem szabad csupán ez alapján megítélni valakit, hiszen a külső forma nem helyettesíti a belső tartalmat. Mégis törekedjünk arra, hogy az alapvető külső esztétikai elvárásoknak megfeleljünk ápolt megjelenéssel, igényes és alkalomhoz illő öltözködéssel, öltözékünk ugyanis fontos kulturális funkcióval rendelkezik. Tiszta, elegáns külsővel, egyéni jó ízléssel bizalmat ébresztünk környezetünkben.


Hivatalos öltözet

Üzletemberek és köztisztviselők számára nem magánügy az öltözködés. Mindazok számára, akik munkavégzésük során üzleti partnerekkel hivatalos körülmények között találkoznak, a hivatalos megjelenés alapvető elvárás mind a munkáltató, mind a társadalmi közeg részéről. A hivatalos megjelenés legfontosabb üzenetei a megbízhatóság, magabiztosság, a kollégák és az ügyfelek iránti megbecsülés, valamint az igényes és körültekintő munkavégzés. Egyes intézmények, vállalatok az általuk kialakított hivatali öltözék színével, stílusával és kellékekkel meg kívánják különböztetni magukat piaci versenytársaiktól, érzékeltetni kívánják alapértékeiket, filozófiájukat, munkahelyi közösségük összetartozását. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Férfiak hivatalos öltözete A férfiak alapvető hivatali öltözete az öltöny (amely nem egyenlő egy zakó és egy nadrág párosításával) sötét színű, zárt, a kor divatját követő tiszta lábbelivel. Fontos, hogy a zokni ne látszódjon ki a nadrág alól és sötét színű legyen (illetve az öltözethez illő színű legyen). A derékszíj is harmonizáljon a cipő színével. Az ing és a nyakkendő mindig legyen igényes. Az ing legyen friss, jó állapotú, egy színű. A zakó kialakítása egy- vagy kétsoros lehet. A kétsoros zakó legyen mindig begombolva, az egysorosat illik legalább a vendég fogadásakor vagy az iroda elhagyásakor begombolni. Az öltözék színárnyalata kövesse az adott évszakot. Javasolt az aktatáska használata diplomatatáska helyett. Nők hivatalos öltözete A nők alapvető hivatali öltözete a kosztüm, a szoknya blúzzal és blézerrel valamint a klasszikus egyszabású szoknya. A női hivatalos öltözet fontos kellékei az ékszerek, az illatszer, valamint a smink. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön a kellékekre túl nagy hangsúly. A jól fésült, ápolt haj, valamint az ápolt kéz fontos mindkét nem hivatalos megjelenésében. A nők rendszerint nagy figyelmet fordítanak a frizura és a körmök esztétikumára. Nagyon fontos, hogy kerüljék a rikító árnyalatú körömlakkokat és hajfestékeket. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Alkalmi öltözet

A társasági életben a protokolláris alkalmak szerint négyféle öltözetet, azaz szokványos, félünnepélyes, ünnepélyes, külön előírás szerinti alkalmi öltözetet különböztetünk meg. A Black Tie megjelölés alatt férfiak számára fekete szmokingot értünk fekete csokornyakkendővel. A hölgyek számára előírt elvárás a kisestélyi vagy a hosszú ruha. A White Tie fekete frakkot ír elő fehér csokornyakkendővel, a hölgyek részére pedig estélyi vagy báli ruhát. Az informal vagy tenue de ville utalás férfiaktól sötét színű öltöny viselését kéri. A nők számára ilyenkor a kiskosztüm, kétrészes ruha, vagy a kosztüm a legmegfelelőbb öltözet. Arra figyeljenek a hölgyek, hogy a válluk legyen fedett. A hivatalos eseményekre, alkalmakra szóló meghívókon egyre gyakrabban szerepeltetik az öltözékre vonatkozó elvárásokat (dress code). A 2010. évi operabálról készült következő videó az alkalmi viselet szemléltetése: http://www.youtube.com/watch?v=-9YpBLkVjfY TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Magyar díszöltözet: Bocskai


Diplomáciai öltözet Diplomáciai rendezvények előtt szokás hivatalos úton előre egyeztetni az adott esemény alkalomhoz illő viseletét. Fontos, hogy kialakítsunk magunkban egy megközelítőleges képet arról, milyen öltözéket illik viselni diplomáciai találkozások alkalmával. A diplomatának mindig szem előtt kell tartania azt, hogy egész országát képviseli megjelenésével. Ha öltözete helytelen, azzal nem személy szerint őt, hanem a magyar diplomatát ítélhetik el, ezért fokozottan ügyelni kell megjelenésének minden részletére. Férfiak diplomáciai viselete Az öltöny lehet fekete frakk, zsakett vagy szmoking (általában csíkos nadrággal). Az ing mindig fehér színű, a nyakkendő szürke vagy fekete, sötétmintás. Ünnepi estélyen elvárás a fehér vagy fekete csokornyakkendő. A diplomáciai események fontos kelléke a kesztyű, amely általában fehér bőrkesztyű, kivéve gyász esetén (amikor fekete színű). A kalap általában cilinder, kivéve látogatáskor és félünnepélyes alkalmakkor, amikor is fekete puha vagy kemény kalap az előírás. A férfiak öltözékében a cipő mindig fekete, ünnepélyes alkalmakkor lakkcipő. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Nők diplomáciai viselete A női diplomáciai öltözetre vonatkozó előírásokat a férfiöltözetek alapján határozza meg a szakirodalom, hiszen egy adott alkalomra a férfi és női öltözetet harmonizálni kell egymással. Frakk és szmoking előírása esetén a hölgyek számára hosszú ruha ajánlott kiegészítőkkel és könyökön felül érő kesztyűvel. A látogatóöltözet nők esetében kosztüm vagy ruha kabáttal a klímának és divatnak megfelelően. A gyászöltözet fekete ruha fekete kiegészítőkkel. Diplomáciai eseményeken a nők számára kötelező a kesztyű és táska viselete. Kalapot a helyi szokásoknak megfelelően illik hordani. Kitüntetés viselete az öltözéken Szalagrendek, érdemrendek, vagy rendjel-lánc felöltése ünnepélyes, hivatalos alkalmakkor frakkhoz, illetve díszegyenruhához ajánlott. Ezzel szemben gomblyukrozetta, miniatűr jelvények és szalagsáv viselete félünnepélyes öltözethez, látogatásokhoz, gyászöltözet részeként, vagy ceremoniális alkalmakkor javasolt. Ünnepélyes diplomáciai alkalmakkor általában csak egy kitüntetést hordanak, a küldő vagy a fogadó ország által adományozott legmagasabb kitüntetést. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Egyházi öltözet A diplomáciai öltözékhez képest még kötöttebb, még szigorúbb szabályok jellemzik az egyházi öltözködéskultúrát. Vallásonként, kultúránként erőteljes eltérések mutatkoznak különböző hagyományokkal, szokásokkal. Egyes vallások egyházi tisztségviselői például csak férfiak lehetnek, másutt azonban nők is betölthetnek ilyen szerepet. Ez befolyásolja az adott egyházi öltözéket és a hozzá kapcsolódó előírásokat. A református egyház szertartásrendjét és öltözködéskultúráját visszafogottság, a letisztult, puritán, egyszerű stílus jellemzi.

a

A református lelkész liturgikus öltözéke a palást, amely alatt a férfiak sötét öltönyt viselnek fehér inggel. A női lelkészek a palást alatt általában kosztümöt viselnek fehér blúzzal. A református lelkészi palást viseletében a tudományokban való jártasság, valamint a szolgálatkészség fejeződik ki. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Feladatok (viselkedéskultúra) 1. Mely tényezők határozzák meg a viselkedéskultúrát? 2. Milyen öltözékben illik megjelenni díjazottként egy díjátadó ünnepségen? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben) 3. Ön egy vagyonvédelmi eszközöket forgalmazó cég ügyvezetője. Milyen előírásokat határoz meg beosztottai számára a vállalati viselkedéskultúra terén, különös tekintettel a megjelenésre? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben) 4. Milyen öltözékben jelenik meg egy olyan üzleti találkozón, amelyre nincs előre meghatározott dress code? (esti meglepetésprogram) 5. Mely vallások egyházi öltözete jelenik meg az alábbi képeken?


A társadalmi érintkezés eszközei


Hivatalos névjegy és névjegyhasználat

A névjegy a viselkedéstechnikai aktívák körébe, azon belül a megismerkedés mozzanatához tartozik. Bemutatáskor, illetve bemutatkozáskor alapvető követelmény, hogy az ismerkedés aktusát névjegycsere kövesse. A névjegy ugyanis lehetővé teszi, hogy a két fél a későbbiek folyamán újra kontaktusba kerülhessen egymással. A hivatalos névjegyen szereplő információk A névjegyen fel kell tüntetni a tulajdonos pontos beosztását, nevét, hivatali címét, telefonszámát és faxszámát, mobilszámát, e-mailcímét, a vállalat/intézmény nevét és címét, logóját, elérhetőségeit. Fontos követelmény, hogy a névjegyen szereplő adatok pontosak és aktuálisak legyenek. A névjegy minden eleme jól olvasható legyen (betűméret, szín) és tükrözze az adott intézmény arculatát (színeit és motívumait). A névjegy használatával kapcsolatban fontos megemlítenünk, hogy a névjegyet átvételekor illik elolvasni és eltenni, még a vendég jelenlétében. A két ismerkedő fél közül az számít udvariasabbnak, aki a névjegycserét kezdeményezi. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Névjegykártya minták


Meghívások, meghívók A hivatalos társadalmi és társasági eseményeken való részvételt a meghívás gesztusa előzi meg. A meghívás szóbeli formái a személyes, vagy a telefonon történő invitálás. Írásban levél, vagy meghívó formájában érkezik. Protokolláris eseményre történő szóbeli meghívást írásos meghívásnak kell követnie. A meghívó tartalmaz minden lényeges információt a meghívással kapcsolatban. Szerepel benne a meghívó neve és rangja, a meghívott neve és rangja, a meghívás ténye, alkalma, időpontja és helyszíne, a rendezvény jellege, kezdési (és befejezési) időpontja, az öltözetre vonatkozó elvárások és hogy milyen elérhetőségen tud visszajelezni a meghívott a részvételével kapcsolatban. A meghívón a meghívó rangja megelőzi a nevét. A meghívott rangját nem kötelező kiírni, ha mégis így szerepel, az a különleges figyelem jele. A meghívás szövegezése egyes szám harmadik személyben történik. Az időpont megjelölésekor az évszámot nem kell feltüntetni, betűvel illik kiírni a hónap nevét és a napot számjeggyel, valamint napmegnevezéssel (pl. október 12-én, szerdán). A meghívó küldése 2-3 héttel az esemény előtt, postai úton történik. Delegáció érkezésekor az első hivatalos találkozáskor illik személyesen odaadni a meghívókat. A részvételről illik a írásos visszajelzést küldeni a meghívó fél számára. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai meghívó


Ünnepek Nemzeti és vallási ünnepekkor világszerte munkaszünetet vagy csökkentett munkaidőt rendel el az állam, illetve a vállalatok és intézmények vezetősége a munkavállalók számára. A hivatalos ünnepnapok gyakran változnak, időről-időre új ünnepnapokat vezetnek be, másokat megszűntetnek, vagy más napra helyeznek. Egyes mohamedán ünnepek időpontja évente változik, ilyen a Ramazan (közismert nevén Ramadan, jelentése Szent Hónap). Előfordul továbbá, hogy egyazon ünnepet különböző nemzetek különböző időpontokban ünnepelnek meg (eltérő naptárok alkalmazása miatt). Külföldi üzleti tárgyalásaink ütemezésekor ellenőrizzük, hogy a tervezett időpont nem esik-e egybe az adott ország valamely hivatalos ünnepnapjával. Amennyiben ünnepnapra esik, érdemes érdeklődni a nagykövetségeken (illetve az interneten) keresztül az adott ünnephez kapcsolódó helyi szokásokról és hogy érdemes-e az üzleti találkozóra az említett napon sort keríteni. Amennyiben üzletfelünk nem áll el az ünnepnapon tartandó találkozástól, figyelmességgel és körültekintő, alkalomhoz illő viselkedésünkkel még kedvezőbb, még jobb benyomást tehetünk üzleti partnerünkre. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Ajándékozás Az ajándék a protokoll szerint egy olyan figyelmesség, amelyben a kapcsolat folytatásába vetett bizalmunk fejeződik ki. Az ajándékozás gesztusa kezd kiszorulni a diplomáciai protokollból, ugyanis nemzetenként eltérő megítélése és hagyománya. Amennyiben ajándékozás mellett döntünk, választott ajándékunk alkalomhoz illő legyen. Előzetesen tájékozódjunk vendégünk személyes érdeklődéséről. Ne kapja partnerünk kétszer ugyanazt az ajándékot. Az ajándék súlya, mérete se okozzon gondot a számára. A csomagolásnak komoly szerepe van az élményszerzésben, ezért fordítsunk kellő figyelmet rá. Az ajándékot először az érkező fél nyújtja át. Az állami ajándék nagy értékű, nem személyre szóló. Államfői látogatások előtt tisztázzák a felek, hogy óhajtanak-e kölcsönösen ajándékozni, milyen értékű legyen az ajándék és mikor adják át egymásnak. Protokolláris ajándékként nem adható tárgyak a pénz, értékpapír, élelmiszer, ruházat, a magyar vámszabályok szerint kiviteli tilalom alá eső, a partner országában beviteli tilalom alatt álló tárgyak. A figyelmességi ajándék a másik fél jó közérzetének növelésére irányul. Kis értékű, emlékeztet az ajándékozó félre, valamint a jó hivatali kapcsolat meglétére (például herendi porcellán, népművészeti tárgyak). Komoly értékű, lekötelező ajándékot nem szabad elfogadni, mivel megvesztegetés eszközévé válhat! TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Virág mint ajándék Egyes országokban nem illik virágot ajándékozni, másutt kifejezetten népszerű mind a hivatalos, mind a magán jellegű kapcsolatok terén. Étterembe és fogadásra nem szokás virágot vinni. Kórházi látogatáskor egyenesen tilos! Egyes országokba tilos zöld növényt bevinni (Kanada, Dánia, Norvégia)! Hivatalos kapcsolat ápolása esetén kifejezetten illik virágcsokrot ajándékozni. Páratlan számút virágot válasszunk! Cserepes virág ajándékozása csak magán jellegű kapcsolat esetén megengedett. Külföldi hölgyvendégeket nagyon illő érkezésükkor virágcsokorral köszönteni a reptéri fogadáskor, vagy akár szállodai bekészítés formájában. A virágot átadáskor papírból csomagoljuk ki és szárral felfelé, bal kézzel nyújtsuk át! A virágot az átadást követően haladéktalanul vízbe, vázába kell tenni. A vendéglátó otthonában tett látogatáskor illik a háziasszony számára érkezés előtt néhány órával küldeni virágcsokrot (névjeggyel, bal alsó sarkában a „a.c.”/„avec compliments” felirattal). De pótolható a látogatást követő napon is, köszönő levél és névjegy kíséretében. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Nemzeti jelképek A Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti jelképei a magyar címer, a magyar nemzeti zászló, valamint a Nemzeti Himnusz.

A magyar címer Hivatali feladatok ellátása során a Magyar Köztársaság címerét engedély nélkül használhatja az Országgyűlés, annak képviselői és biztosai, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és tagjai, Állami Számvevőszék, Nemzeti Bank, a Kormány és tagjai, a fegyveres erők, helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, bíróság, ügyészség, rendvédelmi és közigazgatási szervek és hivatalaik, a képviseletükre jogosult személyek. Az előbb felsoroltak elhelyezhetik továbbá a címert épületeikben, helyiségeikben. A címer feltüntetése kötelező a bankjegyeken, illetve lehetséges a pénzérméken és az állampapírokon. Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá magánszemély nem jogosult a címer használatára. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A magyar nemzeti és állami zászló A nemzeti és az állami zászló általában ugyanazt jelölik. Az állami zászlót csak hivatalos alkalmakkor és az állam, illetve az állami szervek tisztviselői használhatják. A nemzeti zászlót az adott ország minden állampolgára használhatja, hiszen kifejezi a nemzethez tartozását, hazaszeretetét. A zászlók használatával kapcsolatos tudnivalók: Több zászlót külön rudakon kell elhelyezni! Tilos egy ország zászlaját egy másik ország zászlaja alá felvonni! Az egymás mellé felvont zászlók azonos méretűek legyenek és azonos hosszúságú rúdra kerüljenek fel! Kétoldalú kapcsolatok esetén a vendéglátó ország zászlaja a szemlélő bal oldalára kerül. Először a fogadó ország zászlaját vonják fel, a leeresztés fordított sorrendben történik. Nemzeti ünnepeken katonai tiszteletadással, ünnepélyes keretek között vonják fel az Országház előtt a Magyar Köztársaság lobogóját. A zászlót határozottan kell felvonni, leengedni viszont lassan kell. Talajra érés előtt meg kell fogni a zászlót, majd pedig összehajtani. Amennyiben a Himnusz is elhangzik, lassan kell felvonni a zászlót. El- és levonáskor a fegyveres testületek egyenruhát viselő tagjai tisztelegnek, a többi jelenlévő feláll, a férfiak leveszik kalapjukat. A nemzeti lobogó ünnepélyes felvonása: http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/10/23/09/Magyarorszag_nemzeti_lobogojanak_felv onasa_2012_oktober_23_.aspx TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Nemzeti Himnusz és Szózat E két 19. századi költeményünk a magyar nemzet összetartozását fejezi ki. A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc megzenésítésében. A Szózat Vörösmarty Mihály költeménye, dallamát Egressy Béni komponálta. A Szózatot a nemzetünk imádságaként, mintegy második himnuszként tiszteljük. A 19. század második felében heves viták tárgya volt, hogy melyik költeményt ismerje el a magyar társadalom a magyar nemzet himnuszaként. Végül az Országgyűlés 1903-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Kölcsey Himnuszát jelöli meg nemzeti himnuszunkként. Azóta kialakult egy szokás, mely mindkét költeményünknek megadja a neki kijáró tiszteletet. Állami ünnepségeink rendszerint a Himnusszal kezdődnek és a Szózattal zárulnak. Amikor felcsendül a Himnusz és a Szózat, kihúzzuk magunkat, kezünk a testünk két oldalán van. Ha kórus énekli, némán és csendben végighallgatjuk, ha csak a zene szólal meg, énekelhetjük. A Magyar Himnusz és a Szózat dallamának és szövegének ismerete, valamint a közös énekléseken való részvétel minden, magát magyarnak valló ember számára alapvető és természetes. A protokollosok feladata annak biztosítása, hogy a Himnusz és a Szózat a világon mindenütt egységesen hangozzon el protokolláris eseményeken.


Kitüntetések ünnepélyes átadása A kitüntetés kiemelkedő tettek, szolgálat hivatalos elismerése. Jelleg szerint lehet érdemrend, érdemkereszt vagy érdemérem, fokozata szerint arany, ezüst, vagy bronz. Magas rangú kitüntetéseket az államfő adományoz, esetenként a kormány, egyes szakminiszterek és katonai vezetők. Társadalmi szervek és intézmények saját maguk által alapított elismeréseket adományoznak. Külföldi állampolgárok kitüntetéséhez a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya szerez be diplomáciai úton előzetes hozzájárulást. A külügyminiszter tesz előterjesztési javaslatot a miniszterelnöknek. Magyar állampolgár kitüntetéséhez a kezdeményező külföldi ország kér hozzájárulást diplomáciai úton a magyar kormánytól. A kitüntetés átadását követően a kitüntetett a viselési engedélyt kér a Külügyminisztériumtól (előterjesztés alapján a köztársasági elnök adja meg). A külföldön kapott kitüntetéseket viselés előtt honosíttatni kell a Köztársasági Elnöki Hivatal Kitüntetési Irodáján keresztül. A kitüntetéseket hivatalos, ünnepélyes alkalmakon viselik (előre jelzik, kívánatos-e az adott eseményen kitüntetések viselése). A meghívottak általában egy kitüntetést viselnek, ami a rendezvény szervező országa által adományozott legmagasabb kitüntetés. Több kitüntetés viselésekor a alacsonyabbat megelőzi a magasabb fokozatú, a külföldi azonos fokozatút megelőzi a hazai. A nyakban hordott kitüntetések közül a legrangosabb van legfelül. A mellszalagra tűzött, bal oldalon viselt kitüntetések rang szerint a szívtől haladnak kifelé. A kitüntetések kicsinyített mása vagy szalagsávja polgári ruhához is feltehető. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Feladatok (A társadalmi érintkezés eszközei) 1. Mire kell ügyelni a névjegycsere során? 2. Mutassa be a Magyar Köztársaság egyik nemzeti jelképét! (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat) 3. Milyen figyelmességi ajándékot vinne magával egy arab országba hivatalos üzleti látogatásakor? (a házigazdát régről ismeri, az otthonába is kap meghívást) 4. Milyen nap(ok)ra nem tűzne ki semmiféleképpen üzleti tárgyalást egy adott naptárévben? 5. Mit viselne, amikor saját kitüntetési ünnepségére volna hivatalos?


Diplomácia és protokoll


Mi a diplomácia? A diplomácia szó az ógörög „összehajtogatni” jelentéssel bíró diploun igenévből származik. A diplomácia az államok közötti (politikai) kapcsolatok elmélete és gyakorlata, illetve valamely állam (érdekeinek) államközi kapcsolatokban való képviselete, az ezzel kapcsolatos intézmények és személyek összessége. A diplomácia főbb feladatkörei közé tartoznak a politikai képviselet, folyamatos kapcsolattartás a hatóságokkal, a küldő és fogadó ország közti magas rangú találkozók, nemzetközi diplomáciai konferenciák előkészítése, részvétel, képviselet, a diplomáciai érintkezés gyakorlati lebonyolítása, nemzetközi szerződések előkészítése, tárgyalás és szerződéskötés. A diplomácia területén alakult ki a protokoll nemzetközi gyakorlata. Az államközi politikai kapcsolatok mind a mai napig komoly hatást fejtenek ki a nemzetközi viselkedéskultúrára. A diplomáciai életben is érzékelhetőek a nemzetek közötti kulturális különbségek, amelyek elsősorban a nemzetenként eltérő gondolkodásmódban tükröződnek. Napjaink komoly kihívása olyan diplomaták, nemzetközi szakemberek képzése, akik képesek kitekinteni saját kulturális közegükből és a felmerülő szakmai problémákat professzionálisan megközelíteni, a helyzetet átlátni és az ebből adódó feladatokat kellő objektivitással végezni. Amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok 90. évfordulója: http://www.youtube.com/watch?v=FWChx6QYB1g TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciatörténet A diplomácia kezdetben „okmányokkal való foglalatosságot” jelentett. Diplomásnak nevezték az ókori Rómában a fémlapokkal rögzített fontos okmányokat, majd később azokat az iratokat és megállapodásokat, amelyekben kiváltságok és nemzetközi vonatkozások szerepeltek (Res diplomatica). A 17. század végén kialakult az a hagyomány, amely egészen napjainkig a francia kultúrához köti a diplomácia és az etikett fogalmát. Az uralkodóházak és a társadalom előkelő rétege európaszerte utánozni kezdte a francia királyi udvart és annak szokásait, etikettjét, különösen a rangsor, az öltözet és a szertartásrend tekintetében. Mindezzel együtt a francia nyelv vált a nemzetközi érintkezések hivatalos közvetítőjévé. A francia nyelv diplomáciai egyeduralma az első világháborút követően tört meg. Ekkorra az angol nyelv kezdte átvenni a vezető kommunikációs szerepet a nemzetközi politikai világban. A második világháború után megjelent az orosz nyelv a diplomáciai tárgyalásokon, hangsúlyozva az akkori nemzetközi politikai élet kétpólusúságát. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A diplomáciai vezetői tisztség az ókortól kezdve létezik, de akkor még nem állandósult formában, hanem speciális politikai küldetésként. Az első állandó diplomáciai képviselőket a 15. századbeli itáliai városállamokban nevezték ki. Ottlik Károly (1999, 370) szerint a „diplomáciai kapcsolatok kodifikációjának három alapvető, nemzetközi érvényű okmánya” van, amelyek „a 1815-ös bécsi kongresszuson elfogadott szabályzat, az 1818. november 21-én Aachenben készült jegyzőkönyv, valamint az 1961-es bécsi konferencia záróokmánya, illetve a Bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról című dokumentum.” E dokumentumok vizsgálata alapján Ottlik a következőképpen határozza meg a diplomata tisztség definícióját: „A diplomaták olyan megbízottak, akik a küldő állam érdekeit, kormányát képviselik a fogadó állam hatóságai előtt. Megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, hogy a küldő állam kormánya nevében szóljanak, eljárjanak, illetve hogy közvetítsenek a két állam között, de egyúttal hivatalos forrásul is szolgáljanak a hazájukkal kapcsolatos minden információ tekintetében.” (uo. 371). Megkülönböztetünk állandó (chargé d’une mission permanente) és különleges (chargé d’une mission extraordinaire) megbízatású diplomáciai képviselőket.


Diplomáciai alapfogalmak Az etikett udvari illemszabályok összességét jelenti, „a társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszerét”(MÉK 2003, 329), egyúttal a viselkedésformák, illemszabályok együttesét, valamint túlzott kifinomultságot, túlszabályozottságot. A protokoll fogalma az ógörög protokollon szóra vezethető vissza („a könyv elejére ragasztva”, protosz=első, kolla=enyv). Egykor könyvtári vagy irattári jelzőt, előzéklapot jelentett. Napjainkban protokollnak nevezzük a nemzetközi, különösen a diplomáciai érintkezés előírásainak összességét, különös tekintettel a rangbeli viszonyokra. A protokoll meghatározza a diplomáciai érintkezések módját, a közjogi méltóságok és más hivatalos személyek egymással folytatott kommunikációját. De a viselkedéskultúra szervezett megnyilvánulásait is érthetjük alatta, íratlan szabályok összességét, amely különböző hivatalos színtereken eltérő módon érvényesül és előre meghatározott diplomáciai szertartások betartását követeli meg. Állami, egyházi, üzleti, katonai rendezvények külön protokoll szerint zajlanak. A protokoll szabályrendszere biztosítékot szolgáltat arra, hogy a kommunikációs felek ne kövessenek el hibát az egymással folytatott interakcióban, mi több, nyerjék meg egymás bizalmát és erősítsék tovább diplomáciai kapcsolatukat. A protokoll taktikai eszközként is alkalmazható mind az üzleti életben, mind a hivatalos kapcsolatok szintjén. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Hivatalos protokoll Diplomáciai eljárások A diplomáciai kapcsolatok felvétele az egyik legalapvetőbb diplomáciai eljárás. Két állam között a diplomáciai kapcsolatok létrejöttének feltétele, hogy a két fél egyidejűleg nyilatkozatot tegyen e szándékát illetően. Hivatalosan a két kormányfő, vagy a két külügyminiszter között születik meg e kölcsönös nyilatkozat, amelyben pontosan rögzíteni kell, milyen szinten, azaz követi vagy nagyköveti szinten cserélnek-e diplomáciai képviselőket a felek a két ország között. A hivatalos diplomáciai kapcsolat létrejöttének tényét mindkét fél egy hivatalos közlemény formájában tárja a nyilvánosság elé. A két ország államfője üdvözlő távirattal köszönti egymást és üdvözli a diplomáciai kapcsolat megalakulását. Az államok között fennálló diplomáciai kapcsolat folyamatos, csak rendkívüli helyzetben szakad meg (például hadiállapot esetén). Ilyenkor a diplomáciai képviseletek továbbra is mentességet élveznek a fogadó országban (A mozgás szabadsága diplomáciai képviselők számára az akkreditáló országon belül és harmadik országon keresztül alapvető jog). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai kapcsolattartás A diplomáciai kapcsolattartás szóbeli, írásbeli és személyes formáiban egy kifinomult és nemzetközileg egyeztetett szokásrend igazít el. A diplomáciai képviseletek rendszerint a fogadó ország külügyminisztériumán keresztül tartják a kapcsolatot a fogadó ország államigazgatási szerveivel. A protokolláris levelezés formája lehet személyes vagy személytelen. A jegyzék személytelen forma, a levelezés személyes jellegű. Személyes levelezésnek nevezzük a meghatározott személyek közötti levélváltást, akár hivatalos, akár nem hivatalos a levél tárgya. Főbb elemei a megszólítás (a címzett hivatalos rangján: „Felséges Úr”), a szólítás udvariassági címmel (Felséged), az udvariassági záradék, az aláírás, a keltezés, és a címzés. A személytelen levelezés a diplomáciai missziók, a külügyminisztérium, illetve a fogadó ország hatóságai között, jegyzék formájában történő írásbeli érintkezés. A diplomáciai jegyzék a hivatalos diplomáciai kapcsolattartás leggyakoribb írásbeli formája. Megkülönböztetünk írásbeli vagy személyes jegyzéket és szóbeli jegyzéket. Diplomáciai kapcsolattartás kiegészítő anyag TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai iratminták

A következőkben kis ízelítőt nyújtunk a diplomáciai levelezés gyakorlatából szemléltetés gyanánt. A bemutatásra kerülő eredeti diplomáciai jegyzékeket Dr. Suha György diplomáciai iratmintatárából válogattuk össze. E szakmai segédanyag kiválóan alkalmazható azok számára, akik munkájuk során diplomáciai kommunikációval foglalkoznak. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Új diplomata érkezése

Nagyköveti levél továbbításáról TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Új nagykövet érkezése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai levelezés A diplomáciai levelezés során az egymás iránti tisztelet és udvariasság elve fokozott mértékben érvényesül. Az egyik legfőbb formai levelezési kritérium a címzett nevének, rangjának és postai címének precíz feltüntetése (a megfelelő diplomáciai szerv pontos nevével együtt, mint Nagykövetség/Követség/Konzulátus). A megszólítás során válasszuk a címzett rangjának megfelelő megszólítási formulát. A levél tagolása és külalakja feleljen meg az elvárásoknak, azaz legyen igényes és áttekinthető. A levél végén alkalmazzuk a megfelelő udvariassági záradékot és tüntessük fel a levél megírásának pontos időpontját. A diplomáciai levél a küldő aláírásával zárul. Mind nyomtatva, mind kézzel szerepeljen rajta a küldő aláírása. A levél fejléces papíron készüljön és tartalmazza a küldő titulusát, amely szerint a küldő a címzettől választ vár. Figyeljünk arra, hogy a hivatalos pecsét az aláírás elé kerüljön. A kész levelet iktatni kell és az iktatószámot a levélen fel kell tüntetni a beazonosíthatóság érdekében. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai képviseletek A követség a diplomácia legrégibb intézménye. A diplomáciai kapcsolatok és képviseletek jogait és feladatait az 1961-es Bécsi szerződés tartalmazza. A diplomáciai képviselők a küldő államot képviselik. Védelmezik a küldő állam polgárainak érdekeit a fogadó állam területén. Tárgyalásokat folytatnak a fogadó állam kormányával. Jelentést tesznek a küldő államnak a fogadó államban uralkodó viszonyokról. Elősegítik és erősítik a két ország közötti gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat. A nagykövet a fogadó állam államfőjénél akkreditált, mind a küldő államot, mind annak államfőjét képviseli. A fogadó állam kormányfőjével közvetlen kapcsolatot tart. Ő a diplomáciai képviselet vezetője. A küldő állam joga a nagykövet személyének meghatározása, a fogadó állam joga annak elfogadása, ennek folyamatát agréation-nak nevezzük (agrément=elfogadó dokumentum). Ezt követi a bemutatás az államfőnek és a korábban akkreditált nagyköveteknek a megbízólevél hivatalos átadásával (lettre de créance). Persona grata elnevezéssel látják el a diplomáciai tevékenység ellátására elfogadott személyeket. A rendkívüli nagykövetet meghatározott ügyek rendezésére küldik egy adott országba. Rangban megelőzi az állandó nagykövetet, de lehet ugyanaz a személy is. A Konzulátus diplomáciai kapcsolatok mellett, vagy azok nélkül tartható fenn két állam között. Egy államnak egy másik államban több konzulátusa is lehet. A konzulátus élén a (fő)konzul áll. Több állam is kinevezhet egy személyt konzuli képviselőnek. A konzuli képviselet vezetőit a küldő állam nevezi ki, a fogadó állam pedig hozzájárul hivatalba lépésükhöz (exequatur=felhatalmazás, konzuli működési engedély). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A Konzulátus tagjai a főkonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügyvivő és a konzuli adminisztrátor. A Konzul nem diplomáciai rang, hanem beosztás. A konzuli képviseletre ugyanolyanok kiváltságok és mentességek vonatkoznak, mint a diplomáciai képviseletekre. A tiszteletbeli konzul más ország konzuli teendőit látja el saját hazájában, amikor a másik országnak nincs konzulátusa. A diplomáciai küldöttek számára a legősibb jog az immunitás (sérthetetlenség), ami az ellenfelek közti kapcsolattartás alapvető feltétele. A diplomáciai kiváltságok és mentességek a következők: - személyi sérthetetlenség (fokozatok a családtagokra és alkalmazottakra vonatkozóan) - a követség vagy képviselet épületének sérthetetlensége - jogi mentesség (magánjog, büntetőjog, belföldi jogi előírások kapcsán is) - akadályoztatásmentes hírközlés joga -udvariassági alapon megadott kiváltságok Nemzetközi szervezetekben elfoglalt tisztségük miatt diplomáciai mentességet élveznek az ENSZ és szakosított intézményeinek alkalmazottai, a tagállamok ENSZ-képviselői, a hágai Nemzetközi Bíróság bírái, a felek képviselői, az EU szerveiben dolgozó képviselők és minden diplomáciai útlevéllel rendelkező személy. A Diplomáciai Testület összefogja azokat a diplomáciai rangú képviselőket, akiket ugyanazon kormány akkreditált. Ide tartoznak a diplomáciai rangú beosztottak is. Vezetője a doyen (a rangban legidősebb, tehát legrégebben kinevezett nagykövet), akinek feladata a Diplomáciai Testület egységének elősegítése, a tagok közti jó kapcsolatok fenntartása, valamint protokolláris feladatok ellátása. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A protokoll szintjei A szuverén államok egymás közti kommunikációja, hivatalos kapcsolattartása a diplomáciai protokoll nemzetközi gyakorlata szerint zajlik. A protokoll e szintje a legmagasabb és a legszigorúbb előírásokat tartalmazza, kötelezően betartandó írott szabályokat. A diplomáciai tevékenységek protokolláris rendjét minden esetben a rendező fél határozza meg, figyelembe véve a nemzetközi szokásokat. A Külügyminisztérium kiadja a helyi szertartásrendet (Cérémonial, Réglement protocolaire) és folyamatosan aktualizálja az országban működő diplomáciai képviseletek listáját. Az állami vezetők látogatásainak minden elemét diplomáciai úton, előre részletesen egyeztetik. A legfontosabb közülük: biztonság, elszállásolás, transzferek, sajtó, hivatalos programok (ceremóniák, zászlóprotokoll), valamint a hozzátartozók programja. Kiemelkedő fontosságú diplomáciai események: (nagy)követ megbízólevelének átadása, nemzetközi szerződések és közös nyilatkozatok ünnepélyes aláírása, államfői fogadások, magas szintű delegációk fogadása és búcsúztatása, kitüntetések átadása. Szokásos diplomáciai események: diplomáciai testületek egymásnál tett látogatásai, nagyköveti fogadások, diplomáciai tárgyalások, részvétel nemzetközi szimpóziumokon. Egyéb, diplomáciai képviselők részvételével rendezett ünnepélyes alkalmak: emlékműavatás, koszorúzás, akadémiai székfoglalók, díszdoktori avatások, színházi és filmbemutatók, hangverseny, díszszemle, temetés. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A hivatalos protokoll további szintje az állami protokoll, amely összefonódik a diplomáciai protokollal: a legmagasabb állami tisztségviselők hivatalos tárgyalásainak, utazásainak szervezését és lebonyolítását végzi. Magyarországon a köztársasági elnök, a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a minisztériumi rangú hivatalok külön-külön protokoll szolgálattal rendelkeznek. A diplomáciai jellegű események megrendezését kifejezetten a Külügyminisztérium protokoll szolgálata végzi. De Magyarországon ők gondoskodnak a központi állami rendezvények szervezéséről is, az állam- és kormányfőhöz kapcsolódó feladatokról, a küldöttségek külföldi útjának szervezéséről és a külföldről érkező delegációk magyarországi tartózkodásának programjairól. Az egyházak külön protokollszervezettel rendelkeznek, amelyet történelmi múltjuk és hagyományos vallási elveik határoznak meg. Ezt nevezzük egyházi protokollnak. A református egyházi protokoll a református liturgia sajátosságai alapján alakult ki. A vállalati protokoll gyűjtőfogalom minden gazdálkodó, termelő, kereskedelmi szervezet protokolláris tevékenységére, amelyet meghatároz a szervezet jellege, külső kapcsolatai, az ügyfélforgalom gyakorisága, a partnerkapcsolatok intenzitása, a pénzügyi lehetőségek, a vállalati arculat, a vállalat vezetőinek döntései, a vállalati működés személyi feltételei. Egyes vállalatoknál egyetlen munkatárs képes ellátni a protokolláris feladatokat, másutt külön protokoll-részleg felállítására van szükség az optimális működés biztosításához. Ez függ a vezetőség hozzáállásától és a vállalat stratégiai célkitűzéseitől, profiljától. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Protokolláris rangsorolás A rangelsőbbség hatalmi-politikai viszonyok függvénye, az etikett és protokoll legvitatottabb problematikája. A társadalmi élet sokszínűsége miatt a rangsorolásban nem lehet abszolút szabályokat felállítani és betartatni. Az alkalom, a résztvevők, a rangok kategórián belüli és kategóriák közötti összefüggései, de a helyi szokások is befolyásolják a rangsorokat. Rangok és kiváltságok az emberi társadalom kialakulása óta léteznek. A törzsi és a vallási vezetői rang egymásmellettisége, a köztük felállított sorrend vég nélküli vitát jelent. Az egyes uralkodók közötti rangsor is számos nemzetközi konfliktus forrása volt a történelem során. A családfa, a származás nagy mértékben befolyásolta a rangsorban elfoglalt helyüket, ezért igyekeztek minél régebbre visszamenőleg származtatni magukat. Időnként fegyvert is ragadtak a viták eldöntésére. A hivatalos rangsorolás nem személyre, hanem tisztségre vonatkozik. A képviselt tisztség kapcsolódik az adott ország államszervezetéhez és a szervezeti funkcióhoz. Hivatalos programok és tárgyalások esetén a legfontosabb annak tisztázása, milyen elvek szerint állapítjuk meg a fontossági sorrendet a tárgyaló felek között. A házigazda hívja össze az értekezletet, ő a fogadó fél. Vendégek az érkező felek, a többi kolléga, külföldi meghívottak, más cég vagy intézmény képviselői. A protokolláris rangsorolás az ún. Négyes Szabály szempontjai alapján történik. A döntő jelentőségű tényezők közé tartozik a nem, a kor, a rang (vagy beosztás) és az előbbieken belüli és köztük felmerülő különbségek. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az adott helyzet függvénye, hogy az egyes szempontok milyen relációba kerülnek egymással, melyik írja felül a másikat. Az eltérő szintű intézmények között az alacsonyabb pozíciót betöltő szervezet képviselője a másik intézmény azonos rangú küldöttjénél eggyel alacsonyabb helyet foglal el a közös protokolláris ranglétrán. Ez az elv érvényesül abban az esetben is, amikor az államigazgatásból és egy-egy vállalat részéről delegálnak képviselőket egyazon küldöttségbe (ilyenkor a vállalat vezérigazgatója a helyettes államtitkár után rangsorol).

Rangsorolás intézményen belül

Egy intézmény szervezeti működésének alapvető feltétele, hogy belső hierarchiai felépítése áttekinthető és egyértelmű legyen. Az intézmény honlapján és a házi telefonkönyv adatain keresztül könnyen tájékozódhatunk a belső rangsorolásról. A legtöbb intézmény rendelkezik nyilvánosan hozzáférhető organogrammal, amelyen kirajzolódik a belső alá- és fölérendeltségi viszonyok rendszere, az intézmény hivatali tisztségeinek rangsorolása. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Állami vezetői rangsor

Az államigazgatási rangsorolás elején a közjogi méltóságok szerepelnek: a Magyar Köztársaság elnöke, kormányának miniszterelnöke, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Kormányon belüli rangsor elején áll a miniszterelnök, őt követi a helyettese, a Miniszterelnöki Hivatal vezető minisztere, a miniszterek, végül a tárca nélküli miniszterek. A Kormányon kívüli rangsor a következő: elöl a volt köztársasági elnökök, a volt miniszterelnökök, az Országgyűlés alelnökei, az Alkotmánybíróság alelnöke, az Alkotmánybíróság tagjai, a legfőbb ügyész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Budapest főpolgármestere. A Minisztériumokon belüli rangsor elején az államtitkárok állnak. Őket követik a helyettes államtitkárok és a szakállamtitkárok, az országos parancsnokságok vezetői, a parlamenti pártok vezetői, egyházi személyek, az egyetemek és főiskolák vezetői, a központi hivatalok vezetői, végül a helyi önkormányzatok vezetői. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Egyházi vezetői rangsor és megszólítások

Az emberi társadalommal egyidősek a vallások intézményesült formái, hierarchikus szerveződései. Az egyházak belső élete, felépítése, viszonyrendszere vallásonként eltérő, így az egyházi méltóságok elnevezése és a mögötte rejlő jelentéstartalmak is erőteljesen különböznek egymástól. Nemcsak az egyházi rangsorolásra, hanem az egyházi tisztviselők megszólítására is jellemző, hogy az elnevezések vallásonként erőteljesen eltérnek egymástól. A katolikus egyház vezetője a pápa, megszólítása Őszentsége, odafordulásban „Szentatyám”. A magyar katolikus egyház feje a bíboros-érsek, akinek megszólítása „eminenciás”. Az őt követő érsekek, püspökök megszólítása „excellenciás”, a kanonokok és az esperesek „főtisztelendőek”, a plébános pedig „tisztelendő”. A református és evangélikus egyházban a közösséget a püspök vezeti. A református és evangélikus püspök megszólítása „főtiszteletű”. Őket követik rangban a lelkészek, akiket „nagytiszteletűként” szólítunk meg. A zsidó vallási közösségek vezetője a főrabbi, akit „professzornak” szólítanak. Őt követik a rabbik, akiknek nincs külön megszólításuk, a vezetéknevükkel együtt rabbinak szólítjuk őket (rabbi és a családnév). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Diplomáciai rangsor A diplomáciai rangsorolást, azaz a külképviseleti alkalmazottak fontossági sorrendjét az 1961-es Bécsi Szerződés rögzíti. A képviseletek vezetőinek rangsorában elől az államfőhöz akkreditált nagykövetek, a nunciusok, a pronunciusok, majd pedig a főbiztosok állnak. Őket követik az államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok. A rangsor végén a külügyminiszterhez akkreditált ügyvivők foglalnak helyet. Az államok megállapodnak abban, hogy a képviseletek vezetőit melyik osztályba sorolják, és mindkét állam ugyanolyan osztályú képviseletvezetőt küld a másik államba. Az ENSZ megalakulásáig csak a nagyhatalmak küldtek nagyköveteket, a többi állam pedig követeket. 1947 óta azonban minden esetben a nagykövet az, aki a küldő állam teljes jogú képviselője. A diplomáciai beosztottak rangsora következő: - követ-tanácsos, a képviselet vezetőjének első helyettese - I. osztályú nagykövetségi és követségi tanácsosok - II.o. nagykövetségi és követségi tanácsosok - I.o. nagykövetségi és követségi titkárok - II.o. nagykövetségi és követségi titkárok - nagykövetségi és követségi attasék - őket követi az igazgatási és műszaki személyzet

Diplomaták egy párizsi kulturális rendezvényen


Egyéb rangsorolások

Katonai és más fegyveres testületen belüli rangsor Katonai és más fegyveres testületen belüli hivatásos katonák rangsorolásának alapját szolgálati beosztásuk képezi. A rendfokozatok közötti különbségek határozzák meg a fontossági sorrendet. Azonos beosztások és rendfokozatok esetén az adott beosztásban eltöltött idő a meghatározó. Közéleti rangsorolások A neves közéleti személyiségek, tudományosan elismert, rangos szakemberek, magas kitüntetések tulajdonosai és a művészek rangsorolása külön problémát jelent, mivel hivatalos ranggal általában nem rendelkeznek. Mivel a közéleti személyiségek meghívása hivatalos, ünnepélyes rendezvényekre (díszvendégként) általában a vendég fél felé tett udvariassági gesztus, ezért rangsorolásuk magas, közvetlenül a vendéglátó delegáció vezetője után következnek. Elhelyezésüknél fontos a megfelelő partner mellé ültetés. A magyar közélet kézikönyve című kiadvány ad aktuális és precíz útmutatást a közéleti rangok sorrendjének felállításához. Az MTI gondozásában jelenik meg, folyamatosan bővül, módosul az aktualitásoknak megfelelően. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Magyar és külföldi személyek rangsorolása együtt (Vegyes rangsorolás) Olyan rendezvényeken, ahol nem külön foglalnak helyet a különböző delegációk, hanem keveredve (pl. díszétkezések során), a két delegáció névsorát úgy kell rendezni, hogy a külföldi meghívottak a belföldi partnerek elé kerüljenek. Azonos rangúak egymás közötti rangsorolása további szempontok bevonását igényli, mint például anciennitás, nem, kor, szakmai tekintély. Annak is fontos szerepe van, hogy ki lesz a következő rendezvény házigazdája. A tolmács nem rangsorol, mivel technikai feladatot lát el. Minden esetben olyan helyre kell ültetni, ahol a feladatát a legjobban el tudja látni. Érdemes tudni, hogy bárki átengedheti helyét az utána következőnek. Általában akkor áll elő hasonló eset, amikor férfi után nő, vagy lényegesen idősebb férfi következik. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Ültetési rend (=ülésrend) Az ültetés szabályai hivatalos közegben „A hivatalos életben (főleg a diplomáciában és a hivatalos nemzetközi kapcsolatokban) az ültetési rend nagyon fontos szerephez jut, hiszen a rangsorolás fejeződik ki benne.” (Sille 2008, 211) Az asztal formájának kiválasztását meghatározza a létszám, a rendezvény jellege, kényelmi szempontok, a társalgási lehetőség, a rangsorolási különbségek, a rangbéli különbségek elrejtése, milyen nyilvánossága van a tárgyalásoknak, két vagy több delegáció tárgyal-e és a delegációk közötti viszony. Egy rendezvény előkészítésekor a következő asztalformák közül választhatunk: téglalap, négyzet, kerek, ovális, patkó alakú (U), T alakú, fésűfog alakú, L alakú. De a rendezvény típusától függően dönthetünk egyedi variációk mellett is. Szigorúan protokolláris rendezvényekhez a téglalap, négyzet, kerek, ovális formák javasoltak. A kerek asztal egyenrangúságot fejez ki.


Diplomáciai tárgyalásokon a delegációk általában egymással szemben foglalnak helyet, hogy tarthassák a szemkontaktust egymással. A tolmács ültetésénél fontos szempont, hogy mindkét fél ugyanolyan jól értse az elhangzottakat. Tárgyalóasztalnál, kétoldalú megbeszélések alkalmával nincs előre meghatározott ültetési rend. Tárgyalni akár dohányzóasztal körül, fotelekben is lehet, amennyiben fontos a kötetlen hangulat biztosítása. Államfői tárgyaláskor a közös hangés képfelvételek készítésének lehetősége is meghatározza az ültetést. A tárgyalóasztal elhelyezésekor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a résztvevők ne üljenek a bejárati ajtónak háttal, az ablak fényessége ne zavarja a láthatóságot és különüljenek el egymástól a szavazati joggal, tanácskozási joggal résztvevők, valamint a megfigyelők. Az elhelyezéssel kapcsolatban fontos elvárás lehet, hogy a delegációkat az elnökséggel szemben állva jobb kéz felől az óramutató járásának megfelelően ültessék (elnökség, a,b,c,d,e,f,), hogy minden delegáció helye azonos értékkel bírjon. Négyzet alakú asztalt (nem tömör négyzet alakú, hanem keskenyebb, téglalap alakú asztalokból összeállítható hosszú asztalt) sokoldalú tárgyalások esetén helyeznek el. Patkó alakú ültetés nagyobb létszám esetén ajánlott. Ilyenkor az elhelyezésnél figyelni kell arra, hogy a vendégek ne fordítsanak egymásnak hátat. A kerek vagy ovális asztal kisebb és nagyobb létszám esetén is optimális választás. Ovális asztalnál a legkisebb átmérőnél ülnek a delegációvezetők, egymással szemben, hogy könnyen tudjanak kommunikálni egymással. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Konferenciaültetés esetén az elnökség külön asztalnál, pódiumon foglal helyet. A résztvevők a hallgatói térben helyezkednek el színházszerű elrendezésben. Az asztalsorokhoz bekészíthetünk névkártyákat rangsorosan delegációk szerint, vagy elhelyezünk egy első magas rangú asztalt és a többi helyet kötetlenné alakítjuk ki.

Ültetéses étkezések Munkaétkezés alkalmával a munkafolyamat megzavarása nélkül kell lebonyolítani az étkezést. Fontos szempont, hogy a program kikapcsolódást és változatosságot jelentsen a résztvevők számára. A delegációvezetők egymással szemben helyezkednek el, hogy beszélgethessenek étkezés közben. A többi résztvevő kötetlenül foglal helyet. Négyzet alakú asztalnál éttermi szituáció áll fenn, ilyenkor 2-4 fő esetében nem szükséges a protokolláris ültetés, de a vendég a vendéglátóval szemben ül, esetleg a jobbján. A vendég ne üljön háttal a bejáratnak, legyen rálátása a teremre. A tolmács a vendéglátó balján, vagy a vendéglátó és a vendég között ül. Díszétkezés szervezésekor ültető táblával kell kialakítani az ültetés rendjét. A díszétkezés további fontos kellékei a névjegykártya és a menükártya. A díszétkezések szervezésében szigorú protokolláris szabályok érvényesülnek. Amennyiben téglalap alakú asztalt választunk a díszétkezéshez, kétféle lehetőség javasolt az ültetés kialakítására. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Manapság a francia rendszerű ültetés a legelterjedtebb. Ilyenkor a két delegációvezető egymással szemben foglal helyet. A többi meghívott mindkét oldalon rang szerinti csökkenő sorrendben helyezkedik el. Így a legfontosabb személyek közel ülnek egymáshoz, kiváló társalgási lehetőségeket teremtve ezáltal. Az asztalközéptől (a házigazdát és a fővendéget összekötő vonal) számítva mindkét irányba azonos számú résztvevőt ültessünk. Az asztal végére hölgy és vendég lehetőleg ne kerüljön, szükség esetén helycserét alkalmazzunk. Az angol rendszerű ültetéskor a házigazda a feleségével, illetve a vendéglátó a fővendéggel az asztal két végén foglal helyet, mellettük csökkenő rangsorban váltakozva nőket és férfiakat (külföldieket és belföldieket) helyeznek el. Ennél az ültetési rendnél a két delegációvezető messze kerül egymástól, nehézkessé válhat társalgásuk. Amikor át kell szólniuk az asztalon, a többieknek nem illik beszélni, így korlátozottabbá válik a társalgás egésze.


Egyéb megoldások is felmerülhetnek a díszétkezés ültetési rendjére vonatkozóan. Amennyiben kör alakú asztalt választunk, egyenrangúságot teremtünk a résztvevők között. Kisebb kör esetén bizalmasabb a légkör, hiszen minden résztvevő azonos helyzetbe kerül a többiekhez viszonyítva. A rangkülönbségek nem érzékelhetőek, jól látható minden résztvevő az asztalnál. Ennek köszönhetően a társalgás könnyedebb, oldottabb lehet. Amennyiben több kerek asztalnál (banquet ültetés) helyezzük el a vendégeket, úgy alakítsuk ki az ülésrendet, hogy a házigazda és a háziasszony külön asztalnál foglaljanak helyet. Ilyenkor a házigazda asztalánál ülnek a legfontosabb hölgyvendégek és fordítva. Nagy létszám esetén az asztalokat célszerű megjelölni. Ennek egyik lehetséges módja, hogy ruhatári kétlapos névkártyán mindenki számára feltüntetjük asztalának a jelét. A másik lehetőség, hogy ültető kártyával várjuk a vendégeket, amelyeket az érkezéskor kiosztunk. További lehetséges megoldás, hogy a szervezők az asztalok sorszámát elhelyezik egy hirdetőtáblán és a résztvevők beírják magukat szabad választás alapján.


Ültetés sajtótájékoztatón, fórumon Sajtótájékoztató, illetve fórumbeszélgetés szervezésekor fokozottan figyeljünk arra, hogy a kiválasztott terem és a rendezvény létszámának aránya megfelelő legyen. Amennyiben hosszabb beszéd is elhangzik az eseményen, javasolt egy szószék elhelyezése. A hallgatóság színházi, széksoros elrendezésben helyezkedik el a teremben, szemben az elnökséggel. Fontos, hogy az elnökségi asztal legalább 2,5 m távolságra legyen az első sortól. Gondoskodni kell arról, hogy az elnökségi asztalra megfelelő küllemű névtáblák kerüljenek. Az asztalt minden esetben elöl földig le kell takarni. Sajtótájékoztatón nem javasolt az asztal díszítése, mivel a virág vagy más dísz eltakarhatja az asztalnál helyet foglalókat. Víz azonban legyen odakészítve, ízléses módon, kisebb üveges kiszerelésben. Az elnökségi asztalnál legfeljebb 3-5 fő helyezkedjen el. Ügyelni kell arra, hogy az elnökségi tagok egyszerre foglalják el a helyüket, a sajtófőnök (illetve aki szervezte a sajtótájékoztatót) üljön középen. A hallgatóság kínálása a gyülekezés alatt, valamint a szünetben történik. Az elnökségi tagokat célszerű külön helyiségben kínálni frissítőkkel és harapnivalóval. 2013. évi Judo Európa-bajnokság sajtótájékoztatója: http://www.youtube.com/watch?v=BktH9EjN8NU TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Ültetés gépkocsiban Delegációs látogatások alkalmával fontos protokolláris szempont a transzferek szervezésénél, hogy a delegáció tagjai számára a szállításkor gépkocsinként 2 fővel kell számolni. A gépkocsiba történő beszállás rang szerint történik. Először a legrangosabb utas helyezkedik el a járműben. A gépkocsiban a főhely a jobb hátsó ülés. Fontos, hogy mindig a gépkocsi mögött közelítsük meg a másik oldali ajtót. A sofőr feladata, hogy segédkezzen a be- és kiszállásnál. További fontos tudnivaló, hogy a pótülésre és sofőr mellé csak tolmácsot vagy kísérőt illik ültetni. Nemcsak gépkocsival történő szállítás esetén, hanem más járművön (hajón vagy repülőgépen) szintén eleget kell tenni a protokolláris előírásoknak mind az ültetési rend kialakításában, mind a transzfer lebonyolításában.


Szertartásrend A szertartásrend az egyes ünnepélyes jellegű diplomáciai események előzetes, pontos szabályozása és leírása. Az ünnepélyes események szertartásrendjét lépésről-lépésre szabályozni kell, amelynek oka az esemény különlegessége, valamint a formaságok sokszínű jelenléte, összehangolásuk szükségessége. A legtöbb állam kiad helyi szertartásrendet, amelyekben szabályozza a legfontosabb diplomáciai események szertartásrendjét (Cérémonial, Usages protocolaires, Réglement protocolaire). Az ünnepi, rangos alkalmak előkészítésénél elsősorban a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: az alkalom jellege, ünnepélyessége (öltözet), kitüntetés viselése, a résztvevők névsora. Mivel e szóban forgó eseményeken több személy van jelen, a résztvevők helyét és tevékenységük sorrendjét előzetesen meg kell határozni az adott alkalom sajátosságainak megfelelően. Előfordul, hogy ugyanazon az eseményen többféle protokollt kell összehangolnunk a rendezvény egymástól eltérő részei miatt. Amikor például egy ünnepre katonai tiszteletadást tervezünk, a diplomáciai és a katonai szertartásrendet harmonizálnunk kell egymással a szervezés során. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Egyházi szertartások Az egyházi szertartások helyszíne leggyakrabban az adott vallási közösség temploma és alkalma valamely vallási ünnep. A templomi szertartások előkészítése, szervezése és lebonyolítása protokolláris szabályok szerint történik. Az egyházi személyiségek a szentélyben, a főoltár körül foglalnak helyet. A templom hajójában a főoltár felé fordulva a bal oldali első sorok a legfőbb helyek. Ha az államfő, a Parlament elnöke, vagy a kormányfő jelen vannak, elsőként ők rangsorolnak. Utánuk következnek a kormánytagok, majd a Diplomáciai Testület vezetője és tagjai. A diplomaták feleségei férjük oldalán foglalnak helyet. Amennyiben a pápai nuncius a Diplomáciai Testület doyenje, helyet foglalhat a Diplomáciai Testület élén élén, vagy az egyházi személyiségek között. Az utóbbi esetben egyházi rangjának megfelelően helyezik el a többi egyházi személyiség között. Egyházi szertartásokon hangsúlyozottan figyelembe kell venni a szertartásra előírt öltözetet. Keresztény szertartás esetén a templomba csak fedetlen fővel szabad bemenni. Izraelita templomban a férfiak számára kötelező a vallásos fejfedő viselése. Egyes mohamedán templomokban és síroknál csak cipő nélkül szabad megjelenni. Mecsetbe hölgy fedetlen vállal nem léphet be, de más templomban sem illik így megjelenni. Videó az 2013. évi ökumenikus imahétről az egyházi szertartásrend és az egyházi öltözet szemléltetéseként: http://www.youtube.com/watch?v=hrFLP4n_BDE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Feladatok (Diplomácia és protokoll) 1. Mit jelent a diplomatikus viselkedés mindennapi helyzetekben? 2. Mely tényezők töltenek be fontos szerepet az ültetésrend kialakításában? 3. Mit tegyünk, ha nem egyértelmű a rangsorolás egy adott rendezvény résztvevői között? 4. Melyek a francia, illetve az angol rendszerű ültetés előnyei/hátrányai? (kb. 10 mondat terjedelemben) 5. Mutassa be a protokoll szintjeit! (kb. 10-15 mondat terjedelemben) 6. Mit nevezünk négyes szabálynak?


Nemzetközi rendezvények szervezése


Delegációs programok szervezése és lebonyolítása A delegációs programokkal kapcsolatos teendők fázisai az előkészítés, a szervezés, a lebonyolítás és az utólagos feladatok. Az előkészítési szakasz a delegáció bejelentésével kezdődik. A tárgyalás valamelyik partner kezdeményezésére jön létre. A delegációvezető rangja alapján meg kell határozni a delegáció szintjét, összetételét és létszámát. Kizárólag azonos szintű delegációk folytathatnak tárgyalást egymással, így a fogadó fél összetételéről és szintjéről a delegáció adatai alapján kell döntést hozni. Ezt követően kell a programtervezet időpontjait meghatározni, figyelembe véve az adott ország ünnepnapjait és munkarendjét. A tervezett programhoz költségvetést kell készíteni és a költségviselést egyeztetni kell a felek között. A nemzetközi gyakorlat szerint a külföldi delegáció maga viseli az utazással és tartózkodásával kapcsolatos költségeket. Tárgyalás közben a fogadó fél gondoskodik megfelelő ellátásról. Magasabb szintű tárgyalások előkészítése során egyeztetni kell a partnerrel a sajtónyilvánosság mértékét és formáját is (hírek, interjúk kérdésében előzetes egyeztetés szükségeltetik a felek között).


A szervezési fázisban is egyeztetni kell a két fél között minden tervezett eseményt és a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket. Készíteni kell egy programot, amelyet a delegáció vezetőjének jóvá kell hagynia. A szállásfoglalást a házigazda intézi. Megrendeli a transzfereket, lefoglalja a tárgyalás helyszínét. A tárgyalásokat különböző ülések formájában szervezik meg. A plenáris ülésen a delegáció teljes egésze részt vesz. A munkacsoport vagy a szerkesztő bizottság ülése a delegációvezetők nélkül, csupán a szakértők részvételével zajlik. A delegációvezetők ülésén a szakértők nem vesznek részt. A tárgyalás szervezésekor gondoskodni kell a munkavégzéshez biztosított szolgáltatásokról, a technikai eszközökről, a gépi iratkészítés lehetőségéről, a biztonsági feltételekről, hírközlési lehetőségekről, az általános és sürgősségi egészségügyi ellátás biztosításáról. A tolmácsolásról már a szervezési szakaszban dönteni kell. Előfordul, hogy a felek egy közös nyelven tárgyalnak, de hiányos vagy bizonytalan nyelvtudás esetén biztosítani kell a tolmácsolás lehetőségét. A tolmács személyének kiválasztása egy fontos szervezési pont, hiszen a zökkenőmentes kommunikáció a tárgyalások elengedhetetlen feltétele. A tolmács rendelkezzen kifogástalan, anyanyelvi szintű nyelvtudással, törekedjen a pontos fordításra és szakmailag legyen felkészült. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A kétoldalú delegációs programot a lebonyolítás előtt egyeztetni kell a résztvevő szervekkel, vállalatokkal, hatóságokkal. Amennyiben egy programpont megvalósításához engedély szükségeltetik, az illetékes szervtől be kell azt előzetesen szerezni. Az egyes programokat pontos időbeli ütemezés alapján, valamint a vendégek igénye szerint kell megszervezni. Magasabb szintű delegáció esetén a delegáció kísérő hölgytagjai számára külön programot szokás összeállítani, míg férjük hivatalos elfoglaltságát tölti. A program részleteinek tisztázása után elkészül a delegációs látogatás technikai forgatókönyve, amely tartalmaz minden eseményt, azok helyszínét és időpontját, valamint a lebonyolításért felelős kijelölt személyeket elérhetőséggel. A résztvevőknek át kell adni egy idegen, illetve magyar nyelvű programot, amely csupán az őket érintő eseményeket és a kapcsolódó legfontosabb információkat tartalmazza. A lebonyolítás előtt közvetlenül érdemes egy eligazítást tartani a munkatársak és a technikai személyzet részére, amely során ellenőrizni kell, hogy minden szükséges intézkedést megtettek-e a szervezők. Tisztázni kell az egyes feladatköröket is. A gépkocsivezetőket külön tájékoztatni kell a programokról és megjelölni azt a kapcsolattartót, akinek az utasításait követniük kell a transzferek bonyolítása során. A protokollosnak rendelkeznie kell továbbá egy olyan „súgóval”, pontosabban egy név- és címlistával, telefonszám-gyűjteménnyel, amely váratlan, rendkívüli helyzetekben is gyorsan hozzásegíti a megoldáshoz. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A delegáció érkezésénél törekedni kell arra, hogy a felmerülő esetleges problémák minél hamarabb megoldást nyerjenek. Ehhez fontos az útlevél- és csomagkezelési szabályok pontos ismerete. Érdemes egy rövid programegyeztetést is tartani annak kiderítésére, hogy kell-e változtatásokat végrehajtani a látogatás programjában. Ezt követően foglalják el a vendégek szálláshelyüket. A lebonyolítási szakaszban minden egyes program előtt szükség van egy rövid helyszíni ellenőrzésre a program sikerének biztosításához. A delegációs látogatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a felek a hivatalos program végén írnak alá. Szokás szerint egy külön teremben kerül sor a jegyzőkönyv aláírására. A terembe egy asztalt, két széket készítenek be két zászlóval és aláíró készlettel, pecséttel. A két aláíró egyszerre ül asztalhoz. A külföldi partner a házigazda jobbján helyezkedik el. A záródokumentumot két eredeti példányban írják alá a felek. Mindegyik fél először a saját anyanyelvén készült példányt írja alá. Az aláírást rendszerint rövid beszéd követi, először a házigazda vezető szólal fel, majd a vendég delegáció vezetője méltatja az esemény jelentőségét. Végül a felek borral vagy pezsgővel koccintanak és kötetlen beszélgetés következik. A delegáció távozása után tárgyalásjelentés (szakmai anyag) készül, amelyet az illetékes osztály megküld a felsőbb szerveknek. A protokollosok feladata a beérkező számlák igazolása a kifizetéshez, a tényleges költségvetés elkészítése és nyilvántartások vezetése. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sokoldalú rendezvények szervezése A sokoldalú találkozók szervezési folyamatára érdemes külön figyelmet fordítanunk, mivel soktényezős mivoltuk miatt bonyolultabb a megvalósításuk. Az egyes szervezési szakaszok itt önmagukban is tovább tagolódnak kisebb szervezési szakaszokra, így a folyamat egészét iterációs elv jellemzi. Ennek megfelelően minden változtatást át kell futtatni a teljes szervezési folyamaton, felmérve a változtatás által kiváltott további változtatnivalókat. Egy sokoldalú rendezvény előkészítésében az első lépés szintén a rendezvény megszervezéséről hozott döntés, ami sorrendiség formájában, vagy a legutóbbi rendezvényen történt vállalás alapján biztosított. A döntést befolyásolja a résztvevők várható létszáma, ami a helyszín kiválasztásában komoly szerepet játszik. Az előkészítés megtételéhez fontos a rendezvény időpontjának meghatározása, a résztvevők szintjének tisztázása, valamint döntés a rendezvény elnökségének összetételéről és személyeiről. Ki kell választani a moderátort, aki a rendezvény levezetését megbízhatóan vállalni tudja. Sokoldalú rendezvények manapság szponzorok nélkül nem valósíthatóak meg. Időt kell szánni az előkészítési fázisban megkeresésükre. Fontos feladat továbbá a védnökség felkérése, de meg kell határozni a rendezvény költségviselési képességét, a költséggazdálkodást és szükség esetén a részvételi díjat is. Sokoldalú rendezvények szervezésekor célszerű létrehozni olyan kisebb szervezési egységeket, amelyek a különböző szervezési feladatkörökért felelnek. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A Szervezőbizottság (Conference Committee) feladata az irányítás, a döntéshozatal, valamint az ellenőrzés (egyénenként elhatárolt feladatkörökkel). A Programbizottság (Program Committee) feladata a szakmailag legrangosabb előadók kiválasztása, felkérése, tájékoztatása, egyéni programjaik előkészítése és a rendezvény programtervezetének kialakítása. A Sajtóbizottság (Public Relations Committee) biztosítja a sajtónyilvánosságot a rendezvény számára (szakmai körök, a nemzetközi és országos média tájékoztatása). A kiadványbizottság (Publications Committee) a rendezvényhez kapcsolódó kiadványok szakmai és profil szerinti elkészítésére hivatott a legkorszerűbb technikai megoldásokkal és terjesztési eszközökkel. A pénzügyi bizottság (Finance Committee) fő feladata, hogy kivitelezhetővé tegye a rendezvényt az előre meghatározott pénzügyi keretek között és gondoskodjon arról, hogy az elszámolás során minden a szabályok szerint történjen. Az auditálási bizottság (Audit Committee) felállítása bizonyos összköltségű rendezvények esetében előírás az illetékes adóhivatal ellenőrzése miatt. A biztonsági szolgálat (Security Service) a Szervezőbizottság alá tartozik, feladata az operatív felügyelet, valamint az együttműködés más biztonsági szervezetekkel. A kiállítási bizottságot (Exhibits Committee) csak nagyobb méretű kiállítás szervezésekor szokás felállítani, jelentős értékű kiállítási tárgyak bemutatásakor. Kiadható a feladat valamely külső szakavatott cégnek. Az elszállásolási bizottság (Local Arrangements Committee) feladata a résztvevők szálláshelyének biztosítása. E tevékenység is kiadható külső cégnek. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Tisztázni kell továbbá a rendezvényhez kapcsolódó biztosítási kérdéseket, az öltözködési előírásokat, a zászlók használatát, valamint az ajándékozást. Ha egy sokoldalú rendezvény ismétlődően jön létre, érdemes megbízni a szervezési feladatokkal egy kompetens céget, amely folyamatosan aktualizálja a partnerkapcsolatokat és alaposan ismeri a felmerülő igényeket. A rendezvényszervező szervezési forgatókönyvet készít a felelősök és a határidők feltüntetésével. A szállodai foglalással kapcsolatban kétféle lehetőség adódik. Részvételi díjas rendezvény esetében a szervező lefoglal egy bizonyos szobamennyiséget és a későbbiekben beérkező részvételi visszaigazolások alapján rendeli meg a szobákat, megjelölve, hogy ki viseli a szállodai költségeket. Amennyiben a vendég direktben rendeli meg saját szállását, a szervező ellátja őt tájékoztató anyagokkal, megkönnyítve a vendég választását. A VIP-vendégeket külön kell választani a szervezésben a többi résztvevőtől. A reptéren megfelelő szinten (fogadási terv alapján) kell fogadni őket, gondoskodni kell közlekedésükről és biztonsági kíséretről. A reptéri transzferről a résztvevők általában saját költségükre gondoskodnak, de adni kell számukra tájékoztatást eligazodásukhoz. A legjobb megoldás, ha a rendezvény helyszíne és a szálláshely megegyezik, vagy egymáshoz közel helyezkednek el. A résztvevők jogosult belépését minden helyszínen ellenőrizni kell. Ennek megkönnyítésére szolgál a regisztrációs pult, ahol a személyazonosság igazolása után a vendég badget-et (azonosító kitűző) kap. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Szigorított ellenőrzést tesz lehetővé, ha elektronikus ellenőrzési rendszerekkel és különböző jogosultsági beléptető kártyákkal látjuk el a vendégeket. A helyszíneket előzetesen be kell járni és ellenőrizni kell a technikai felszereltséget (hangosítás, kivetítés). Mivel a rendezvények rendszerint plenáris üléssel kezdődnek és fejeződnek be, ezért a termeket ennek megfelelően kell kiválasztani és megrendelni, kitérve a termek berendezésére, a szükséges segédeszközök üzemeltetésére (tolmácsolás, hangfelvétel), valamint a bekészítésre (jegyzettömb, toll, ásványvíz). A szervezés és a lebonyolítás teljes időtartamára működtetni kell egy állandó titkárságot az adminisztrációs feladatok intézésére, váratlanul felmerülő kérések teljesítésére és a folyamatos kapcsolattartásra. A sokoldalú nemzetközi rendezvényekhez szükségeltetik tolmácsolás (általában több hivatalos nyelvűek az előadások). A konferenciák ma már szinkrontolmácsolással zajlanak, amely rendkívüli felkészültséget igényel. A tolmácsokat a rendezvény azon pontjára helyezzük el, ahonnan jól láthatók és hallhatók a felszólalók. A rendezvény további fontos eleme a hoszteszszolgálat, amely a vendégek útbaigazítására, tájékoztatására, segítségnyújtásra, eseti kérések teljesítésére hivatott. A hoszteszeket előzetesen ki kell képezni a rendezvénnyel kapcsolatban. Megjelenésük egységes legyen és jó kommunikációs képességekkel rendelkezzenek. Az étkezés megfelelő szintű biztosításához szükséges a rendezvény programjának és a résztvevők igényeinek az ismerete. Főbb szempontok az étkezések megrendelésénél a praktikusság, a változatosság, a többi étkezéssel való összehangolás a hely, az idő és a menüsorok tekintetében. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A rendezvény döntő jelentőségű elemeinek megszervezése után készülnek el a programok, véglegesítésük után az összeillesztett forgatókönyv. Ezt követően az egyes programokat külön, homogén módon is ki kell dolgozni (résztvevői program, főnöki program, VIP-program). A lebonyolítás fázisa az egyes programelemek ellenőrzésével kezdődik. A felmerülő hibákat, hiányosságokat azonnal ki kell küszöbölni. Fontos a programok folyamatos felügyelete. Programváltozás esetén előfordulhat, hogy a további programokat szintén módosítani kell, az érintetteket erről azonnal tájékoztatni kell. A zökkenőmentes lebonyolítás szervezési ügyelet tartásával garantálható a leginkább. A rendezvény befejeztével még koránt sem érnek véget a feladatok. Az utómunkálatok közé tartozik a precíz pénzügyi elszámolás a ténylegesen igénybevett szolgáltatásokról. A kölcsönzött technikai eszközöket vissza kell szolgáltatni. A rendezvényről készíteni kell egy belső, adminisztrációs jelentést referenciadossziéval és köszönőlevelekkel, valamint egy összefoglaló jelentést a rendezvényen tapasztaltakról. A sajtófelelősök feladata egy sajtótükör összeállítása a médiában történő megjelenésekhez. Érdemes a rendezvény után továbbra is tartani a kapcsolatot a résztvevőkkel fotók megküldésével, köszönő sorokkal, elektronikusan megküldhető dokumentumokkal a személyes motiváció erősítéséhez.


Feladatok (nemzetközi rendezvények szervezése)

1. Milyen szakaszokra bontható a delegációs programok szervezése? 2. Miben tér el a kétoldalú és többoldalú rendezvények szervezése? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben) 3. A delegációs programokról készült jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásához milyen előkészületekre van szükség? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben) 4. Mire kell ügyelni a rendezvények étkezéseinek szervezésekor? (leíró jellegű feladat, kb. 10 mondat terjedelemben)


Bibliográfia Dr. Suha György (szerk.): Diplomáciai iratmintatár. In Média Plusz Kft. Görög Ibolya 2006: Protokoll az életem. 2. jav. kiad. Budapest, Athenaeum. Hidasi Judit 2004: Interkulturális kommunikáció. Budapest, Scolar Kft. Hidasi Judit (szerk.) 1992: Kultúra, viselkedés, kommunikáció külkereskedőknek, idegenvezetőknek, diplomatáknak, utazóknak. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó. Pusztai Ferenc (főszerk.) 2003: Magyar Értelmező Kéziszótár. 2. jav. kiad. Budapest, Akadémiai Kiadó. Terri Morrison –Wayne A. Conaway – George A. Borden 1994: Meghajlás vagy kézfogás? Üzleti etikett a világ 57 országában. Alexandra Kiadó.


Nguyen Luu Lan Anh – Fülöp Márta (szerk.) 2003: Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó. Odze György 2004: Diplomáciai körök. Saxum. Ottlik Károly 2002: Protokoll. Egyetemi jegyzet. Budapest, Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület. Ottlik Károly 1999: Protokollkódex. Budapest, Dinasztia Kiadó. Sille István 2008: Illem, etikett, protokoll. Budapest, Akadémiai Kiadó.


Ikonok • • • • • • • •

Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész


INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Recommend Documents