Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 5. rész: Kvalitatív módszerek Szerzők: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ötödik rész Kvalitatív módszerek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalomjegyzék • • •
• • • • • • • •
Kvalitatív kutatások a társadalomtudományokban Milyen kutatási kérdések megválaszolására alkalmasak a kvalitatív módszerek? A kvalitatív kutatások előnyei és hátrányai Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát? Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások érvényességét? Leggyakrabban alkalmazott kvalitatív módszerek Interjú Fókuszcsoport A fókuszcsoportos kutatási módszer elméleti háttere A fókuszcsoport alkalmazási területei A moderátor személye és szerepe a fókuszcsoportos kutatásban Mintavétel a fókuszcsoportos kutatásban
• • • • • • • • • • • •
A fókuszcsoportos kutatás helyszíne A fókuszcsoportos kutatás előnyei és hátrányai Résztvevő megfigyelés I Résztvevő megfigyelés II A kutató lehetséges szerepei a résztvevő megfigyelés során Etikai problémák a résztvevő megfigyelés során A terepkutatás lépései I. A terepkutatás lépései II. A terepkutatás lépései III A terepkutatás előnyei és hátrányai Kvalitatív szövegelemzési módszerek Felhasznált irodalom
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kvalitatív kutatások a társadalomtudományokban • A társadalomtudományok közül a szociálpszichológiában és az antropológiában már kialakulásukkor, a szociológia területén viszont - a pozitivista paradigmán alapuló kvantitatív módszereknek sokáig fennálló túlsúlya után - a múlt század harmadik harmadában elkezdődött a kvalitatív módszerek lassú terjedése, ill. legitimitásának elismerése. A kvalitatív módszerek a múlt század ’70-es éveitől kezdve nyertek létjogosultságot. • Mára párhuzamosan él a kvantitatív és a kvalitatív paradigma, ill. az ezeken alapuló különböző módszerek akár egymás melletti, egy tudományos kérdés megválaszolására való alkalmazása terjedt el. • Trianguláció
Kvalitatív technikákat alkalmaznak piackutatások során, antropológiai, szociológiai kutatásokban, média- és gendervizsgálatok során, valamint egészségügyi kutatásokban. L. részletesebben 6. unit
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Milyen kutatási kérdések megválaszolására alkalmasak a kvalitatív módszerek? • A kutatás megkezdése előtt mindenképpen mérlegelnie kell a kutatónak, hogy kutatási kérdése megválaszolására mely módszer a legalkalmasabb, ill. melyikre állnak rendelkezésre az anyagi, szakmai feltételei, mérlegelve a tér- és időkorlátokat is. • Milyen kutatási kérdések megválaszolására alkalmasak tehát a kvalitatív módszerek? • William Foote Whyte, a résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka módszertanának egyik kidolgozója, a chicagói iskola egyik tagja, a ’30-as években így ír erről:
• A kvalitatív módszerek kisebb csoportok tanulmányozására alkalmazhatóak. (Nem várható el, hogy nagy populációkat leíró pontos, általánosítható eredményekre jussunk.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
• A holisztikus, a kontextust is figyelembe vevő szemlélete következtében teljes és közvetlen megfigyeléseket tehetünk, amelyek során mélyebb, árnyaltabb, gazdagabb információkat gyűjthetünk. A jelenségek nem számszerű megismerésére törekszünk, hanem a vizsgált jelenség mélyebb megértését, jelentésének feltárását szolgálják a kvalitatív módszerek. Segítségével olyan attitűd- és magatartásbeli finomságokat figyelhetünk meg, amelyek természetes közegükben érthetőek meg leginkább. • A kvalitatív kutatások a társadalomtudományos problémák megválaszolásán túl segít bennünket a hétköznapi élet, a minket körbevevő társadalmi valóság jobb megértésében, ha „hétköznapi”, „spontán” kutatóként természetes kíváncsiságunknak eleget téve, a kisgyermekek „miértkorszakát” felnőttként továbbélve mini-kvalitatív megfigyeléseket végzünk. Akár úgy, hogy elfogulatlanul beszélgetünk, ill. főleg kérdezünk és meghallgatunk, akár – dugóban ülve, hosszú sorban állva, tömegközlekedési eszközön – megfigyeljük a minket körülvevő emberek viselkedését, beszélgetéseit stb. • Ezen túl szakdolgozat írása során, ha önálló kutatásra vállalkozik a hallgató, a költségkímélő, kis mintán elvégezhető kvalitatív módszerek segítségével érvényes eredményre juthat a hallgató, szemben a gyakorta használt survey-módszerrel, amelyek során a szükséges reprezentatív minta kiválasztása már nehézségekbe ütközik, nem beszélve az adatelemzéshez szükséges statisztikai módszerek ismeretének hiányosságairól.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kvalitatív kutatások előnyei és hátrányai Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát?
Ahogy ezt korábban láttuk , a kvalitatív kutatások a kutatott jelenséget teljes komplexitásában igyekszik megragadni, előnyük magas fokú érvényességük, viszont hátrányuk az eredmények korlátozott általánosíthatósága és megbízhatósága. • A kvalitatív kutatások megbízhatóságát növelhetjük (Schleicher 2007): • reflexivitás: ha a kutató tudatosan reflektál saját szerepére, a kutatásra gyakorolt hatására, továbbá tisztában van a kutatás történeti kontextusával és időbeli meghatározottságára; • ha megfigyeléseinek pontosan és részletesen rögzítjük; • ha a kutatási beszámolónkban hosszabban és gyakrabban idézünk (terepnaplóból, interjúszövegből); • több elemzőt bevonunk a kutatásba. •
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások érvényességét? • A kvalitatív kutatások érvényességét tovább növelhetjük (Schleicher 2007): • trianguláció (háromszögelés) – több módszer (akár több kvalitatív, vagy kvalitatív és kvantitatív) módszer együttes alkalmazása l. 3. unit ugyanabban a kutatásban. Azaz különböző, egymást kölcsönösen kiegészítő és ellenőrző módszerek összekapcsolása, kombinálása. Ha több módszerrel tárjuk fel ugyanannak a jelenségnek több oldalát, mélyebb, teljesebb képet kaphatunk.
válaszadói hitelesítés – a kutatás alanyainak utólagos megkérdezése összehasonlítás: pl. „Ha azt olvassuk egy tanulmányban, hogy egy klub tagjai meglehetősen konzervatívak, számolnunk kell azzal, hogy egy ilyen ítélet egészen biztosan nem független a kutató saját politikai nézeteitől. Jobban megbízhatunk az összehasonlító értékelésben: amikor beazonosítjuk, hogy valaki konzervatívabb a másiknál. Ha eltérnek is politikai nézeteink, egy csoport tagjait valószínűleg elég egybehangzóan rangsorolnánk konzervativizmusuk alapján.” (Babbie 2008: 346.) • deviáns esetek vizsgálata – sokszor fontos bepillantást nyújt a társas viselkedés „normál” menetébe a megszokottól, átlagostól eltérően viselkedő egyedek vizsgálata. L. 9. unit • •
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Leggyakrabban alkalmazott kvalitatív módszerek: • társadalomtudományos interjú és speciális esete a fókuszcsoportos kutatás • résztvevő megfigyelés • kvalitatív szövegelemzési módszerek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Interjú
l. 6. unit
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Fókuszcsoportos kutatás • A fókuszcsoportos kutatás során egy képzett moderátor beszélget általában 6-12, valamilyen szempontból egymáshoz hasonlító csoporttaggal, legtöbbször egy speciális helységben egy konkrét ingeranyagról (termék, média-termék, politikus, párt, reklámfilm, propagandafilm, stb.). A fókuszcsoport első alkalmazása Robert Merton, amerikai szociológus nevéhez köthető, aki a második világháború alatt háborús propagandafilmek amerikai katonákra gyakorolt hatását vizsgálta e módszerrel. (Síklaki 2006: 9)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A fókuszcsoportos kutatási módszer elméleti háttere • (Síklaki 2006: 18-29.o.) • Egyrészt a szociálpszichológiai tény, hogy véleményünket, attitűdjeinek nem önállóan alakítjuk ki, hanem annak megfogalmazásában a másokkal történő beszélgetések és egyéb társas hatásoknak is szerepe van. Sokszor tehát a hétköznapi életben is a mesterséges fókuszcsoportban működő mechanizmusok, csoportdinamikai folyamatokhoz hasonló módon alakul ki véleményünk. • Másrészt a kognitív pszichológia szerint az emberek számára cselekedeteik valódi mozgatórugói tudatosan nem hozzáférhetőek, azonban cselekedeteiket szinte mindig racionális indítékokkal magyarázzák, amelyek nem mindig valóságosak és objektívek. Lássunk erre egy szemléltető példát: • Síklaki István: „Az egyik legaranyosabb példa egy piackutatásnak beállított kísérlet volt. Egy bevásárlóközpont előterébe felállítottak egy standot, és nagy betűkkel fölírták rá, hogy fogyasztói elégedettség vizsgálat. Kiraktak a pultra négy darab márkanévtől megszabadított nejlon harisnyanadrágot, és az arra járó hölgyeket megkérték, vizsgálják meg őket és rakják sorba minőség szempontjából. Rengeteg nő megvizsgálta, megfogdosta, fölállították a rangsort és adtak nagyszerű, racionális magyarázatokat is. Mondanom sem kell, hogy négy tök egyforma harisnyanadrág volt kirakva, és a kialakult rangsornak egyetlen, de jól kimutatható szempontja az volt, hogy balról jobbra haladva milyen sorrendben nyúltak a harisnyákhoz a hölgyek. Az elsőt olyan tíz százalék választotta, a negyediket pedig majdnem ötven - a szép a dologban az, hogy erről nekik fogalmuk sem volt.” (Forrás: http://index.hu/tudomany/siklaki7139/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
• A valóságos motivációkat a megkérdezettek a kérdőívek által megadott egyszerű, tudatos, reflektált válaszokkal nem tudják megadni, erre az interjúkészítés technikái sem nyújtanak megoldást. • Mindezek alapján a fókuszcsoportos kutatás célja bizonyos emberek meghatározott események, ingerek iránt érzett, nem tudatosuló, tudatalatti, gyakran elfojtott motivációinak, attitűdjeinek felderítése a csoportdinamika működési mechanizmusainak felhasználásával.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A fókuszcsoport alkalmazási területei: • - legelterjedtebb alkalmazási területe a piac- és közvéleménykutatások területén bizonyos termékek, reklámok tesztelése l. 6. unit 17. dia • - politikai kampány tervezése során • - politikai esemény tesztelése • - kommunikációkutatás területén elsősorban bizonyos tömegkommunikációs termékek befogadási mechanizmusának vizsgálatára • (l. pl. Cszászi Lajos: A Mónika-show kulturális szociológiája http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_03_osz/02_monika/
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A moderátor személye és szerepe a fókuszcsoportos kutatásban • A moderátor általában pszichológus vagy szociológus végzettségű szakember, akinek a feladata a fókuszcsoport előkészítése, a résztvevők kiválasztási szempontjainak meghatározása, a beszélgetés levezetése és az elemzés elvégzése. • A jó moderátornak képesnek kell lennie egyrészt a spontán, kötetlen, informális légkör megteremtése, másrészt a beszélgetés kézben tartása, a nehéz esetek, problémás helyzetek kezelése. Ugyanis a beszélgetés elején általában a résztvevők már felvesznek bizonyos szerepeket. Pl. a domináns résztvevő, aki gyakran negatív és kritikus, és aki uralni szeretné e beszélgetést; a szakértő, aki vagy tényleg szakértője a témának (őket igyekeznek előzetesen kiszűrni), vagy előre felkészül és ismereteivel megriasztja a többi résztvevőt; a visszahúzódó, aki nem szívesen szólal meg; a nagy mesélő, akinek mindenről egy jó sztori jut eszébe; a mama kis segítőtársa, aki eljátssza a házigazda szerepét, de egyúttal kivonja magát a tartami beszélgetésből. A különböző résztvevők között a moderátornak egyensúlyt kell teremtenie, hogy mindenki egyformán szóhoz jusson, és elősegítse az őszinte, új gondolatok megfogalmazását. (Schleicher 2007: 66., Vicsek 2006: 212-130.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mintavétel a fókuszcsoportos kutatásban • Egy kutatáshoz általában több fókuszcsoportos beszélgetést kell lefolytatni. A résztvevőket (főleg piackutatás esetén pénzbeli vagy természetbeli díjazással) toborozzák, majd előzetesen szűrik, így elkerülhető, hogy szociológusok, pszichológusok, reklámszakemberek, a téma szakértői, vagy a téma szempontjából indifferens tagok, ill. rossz kommunikációs készségű emberek bekerüljenek a fókuszcsoportba. • A résztvevőket nem valószínűségi mintavétellel választják ki. L. 9. unit • „A fókuszcsoportos szakkönyvek a csoport optimális működésének érdekében rendszerint a több szempont alapján homogén csoportok tartását javasolják.” (Vicsek 2006: 135.) Általában iskolai végzettség, ill. társadalmi státusz szerint homogenitásra törekednek, mivel a magasabb végzettségűek/státuszúak véleménye „elhúzhatja”, igazodásra késztetheti az alacsonyabbakét. Ugyanígy nem szerint homogenitás javasolt, mivel vegyes csoportban az ellenkező neműek általában imponálni szeretnének egymásnak, és nem őszinte véleményeket fogalmaznak meg. További szempont lehet még az adott ingerhez, ill. termékhez való viszony, valamint a lakóhely és az iskolai végzettség. Ritka esetben indokolt lehet bizonyos szempontból heterogén csoport, ha a kutatás során arra vagyunk kíváncsiak, hogy az ellentétes vélemények képviselői hogyan reagálnak egymás nézeteire. (Vicsek 2006: 132-139.) TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A fókuszcsoportos kutatás helyszíne • A beszélgetés általában egy erre a célra szolgáló, speciális helységben zajlik, ami ún. detektívtükörrel van felszerelve, amelynek egyik oldala tükör, míg egy másik szobából megfigyelhető, nyomon követhető (akár a kutatás megrendelője számára) a beszélgetés. Ritkább esetben telefonon, ill. videokonferencia keretén belül bonyolítják le a beszélgetést, ha a kiválasztott résztvevők földrajzilag távol vannak egymástól. • Az internet terjedésével egyre gyakoribbak az ún. online fókuszcsoportos kutatások. Erről részletesebben: • http://piackutatas.blog.hu/2007/02/03/online_fokuszcsoport_megvaltas_vagy_blof • http://nrc.hu/hirek?page=details&news_id=428
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A fókuszcsoportos kutatás előnyei és hátrányai • (Schleicher 2007: 62-76.) • A fókuszcsoport egyszerre több emberrel készített moderált beszélgetés, amely egy viszonylag gyors és olcsó eljárás a csoportdinamikai folyamtok kihasználásával a résztvevők mélyebben rejlő beállítódásainak feltárására. • Érvényességét veszélyezteti viszont, hogy csoportos helyzetben az emberek alkalmazkodnak, így ott alkalmazható, ahol azt feltételezzük, hogy az emberek véleményei nem kiforrottak, stabilak, hanem a helyzet alakítja őket. Ilyen esetben a csoportkörnyezet bátoríthatja a résztvevőket. • Nem alkalmas viszont bizalmas, magánjellegű témák megbeszélésre, vagy olyan esetekben, ahol a társadalmi normák túl erősek, mert ilyen témákban a résztvevők kevésbé nyílnak meg.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Résztvevő megfigyelés I • A résztvevő megfigyelés, ill. terepkutatás, vagy az angol „fieldwork” fordítása szerinti terepmunka a kvalitatív kutatások legrégibb és legjellemzőbb módszere. • Kialakulása a kulturális antropológiához köthető, összefüggésben a XIX. sz-i gyarmatosítási hullámmal. • Először az antropológusok alkalmazták, távoli, egzotikus kultúrák vizsgálatára. (Legismertebbek: Malinowski kutatásai a Csendes-óceáni Trobriand-szigetek lakóinak vizsgálata, Clifford Geertz Bali szigete kultúrájának tanulmányozása). • A szociológiában a XX. sz. első felében a chicagói iskola képviselői alkalmazták abból a felismerésből kiindulva, hogy az Egyesült Államok bizonyos – elsősorban bevándorlók alkotta – szubkultúrái hasonlóan idegenek és egzotikusak számukra, mint a gyarmatosított társadalmak, így azok megismerésére azonos módszer alkalmazható. (Pl. W. F. Whyte az olasz bevándorlók által lakott Cornerville társadalmának megfigyelése.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Résztvevő megfigyelés II • Az egyetlen olyan módszer, amelynek segítségével azt tudhatjuk meg, hogy a megfigyeltek ténylegesen hogyan viselkednek, nem azt, amit elmondanak magukról, hogy hogyan is viselkednek. Mivel a terepkutatás gyakorlatilag a jelenségek közvetlen és teljes megfigyelése a maguk természetes közegében. Bár terepkutatás során lehet kvantitatív adatokat is gyűjteni, azonban jellemzően olyan attitűd- és magatartásbeli finomságok és részletek, mélyebb összefüggések megismerésére alkalmas, amely adatok nehezen számszerűsíthetőek. (Babbie 2008: 316-317.) • A terepkutatás kitűnően alkalmazható tehát egyaránt távoli, idegen kultúrák, valamint a saját kultúrán belül létező szubkultúrák megismerésére, szervezetkutatásokra, valamint nyilvános terepen végzett megfigyelésekre (pl. kocsma, pályaudvar, forgalmi dugó), valamint társadalmi történések – viszonylag szűk - időbeli alakulásának vizsgálatára (tűntetések, felvonulások, bírósági tárgyalások, stb.) (Babbie 2008: 3., Schleicher 2007: 23.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kutató lehetséges szerepei a résztvevő megfigyelés során • A résztvevő megfigyelő kutatása során különböző szerepeket vehet fel a kutatói identitás felfedése valamint a megfigyeltek tevékenységében való részvétel szerint: A megfigyelő részt vesz a csoport tevékenységében
A megfigyelő nem vesz részt a csoport tevékenységében
A kutatói identitás rejtett
egészen résztvevő/ pusztán résztvevő pl. egy csoportba titokban beépülve végzi a csoport tevékenységét
egészen megfigyelő/ pusztán megfigyelő pl. nyilvános terepen figyeli a járókelőket
A kutatói identitás ismert
megfigyelőként résztvevő/ résztvevő mint megfigyelő pl. kutatóként végzi a csoport tevékenységét
résztvevőként megfigyelő/ megfigyelő mint résztvevő pl. kutatóként figyeli a résztvevőket
•
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Etikai problémák a résztvevő megfigyelés során • A résztvevő megfigyelés, különösen, ha a kutatói identitás rejtve marad a megfigyeltek előtt, etikai problémákat vet fel, ugyanis a kutatás egyik szabálya a kutatásban való önkéntes részvétel követelménye, valamint a résztvevők megtévesztésének tilalma. (Babbie 2008: 532-543.) http://www.szociologia.hu/dynamic/mszt_alapszab_2011_o61o.doc • Az egyik legismertebb etikai vita Laud Humpreys 1970-ben Tearomm Trade címen publikált doktori dolgozata kapcsán lángolt fel. Humpreys nyilvános mosdókban folytatott alkalmi homoszexuális kapcsolatokkal foglalkozott, melynek során az egyébként tisztes családapaként élő résztvevőket megtévesztve figyelte meg, majd rendőrségi kapcsolatait kihasználva – rendszámtáblájuk beazonosítása segítségével – lakásukban kereste fel őket, egy kérdőíves kutatás kérdezőbiztosának álcázva magát. http://www.youtube.com/watch?v=aSwicg3k_rM&feature=related
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A terepkutatás lépései I. • (Schleicher 2007 és Babbie 2008 alapján) • a kutatási kérdés épp a terepkutatás rugalmas jellege miatt folyamatosan alakulhat, azonban a kutatás megkezdése előtt alapos ismeretekkel kell rendelkezni a terepről, a vonatkozó elméletekről és korábbi kutatási eredményekről • a terep kiválasztása: olyan terepet kell választani, ami pragmatikusan kutatható helyszín, valamint alkalmas a megfogalmazott kutatási kérdés megválaszolására • mintavétel: elsősorban nem valószínűségi mintavétel jöhet szóba (kvótás mintavétel, hólabda módszer, ill. a deviáns esetek vizsgálata) l. 9. unit A kutató igyekszik a terepen mindent megfigyelni, azaz bizonyos értelemben nem is vesz mintát. • A bejutás a terepkutatások egyik legnehezebb szakasza. Ebben fontos szerepe lehet egy adatközlőnek, ún. kulcsinformátornak, akivel kialakított bizalmi viszony segítségével könnyebben juthat be egy zárt szubkultúrába. (Lásd erről Clifford Geertz: Jegyzetek a Bali kakasviadalról)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A terepkutatás lépései II. • Beépülés: a csoport bizalmának megnyerése után azt a kutatás ideje alatt végig fenn kell tartani a csoport tagjainak együttműködési hajlandóságával együtt. Mindeközben gyakran olyan körülmények között kell élnie a kutatónak, amelyek alapvetően eltérnek megszokott kultúrájától, a kutatók beszámolójukban gyakran vallanak magányosság, folyamatos frusztráltság érzéséről, beilleszkedési zavarokról, nem beszélve az esetleges fizikai veszélyekről. (Giddens 1997: 636.) • A fókusz kialakulása: pontosítjuk, finomítjuk kérdéseinket, hipotéziseinket. Továbbra is rugalmasnak és nyitottnak kell maradni. A kutatást addig kell folytatni, amikor már nem találunk új jelenségeket, ismeretlen helyzeteket. • Adatrögzítés: „Ne bízzunk meg az emlékezetünkben jobban, mint amennyire muszáj, mert megbízhatatlan.” (Babbie 2008: 343.) Ezért feltétlenül szükséges terepnapló készítése, ill. folyamatos használata. Előre nem tudhatjuk, mi lesz fontos. A terepnapló tartalmazza a megfigyelt közösség életének színtereit, tagjait és azok szerepeit, a tagok közötti interakciókat, valamint jól elkülönítve (!) benyomásainkat, értelmezéseinket. (+ fényképek, film- és hangfelvételek) • Adatok feldolgozása: feljegyzéseinket letisztázzuk, digitalizáljuk és a kutatás szempontjai szerint rendszerezzük.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A terepkutatás lépései III. • Adatelemzés – hasonlóságok és eltérések keresése, a vizsgált csoportra jellemző magatartási normák, összefüggések keresése, magatartások osztályozása. • Kutatási beszámoló elkészítése. A résztvevő megfigyelésesetében ez általában élvezetes, olvasmányos mű, amely az életszagú, részletes leírások nyomán az olvasót szinte terepre helyezi. részletesen l. 11. unit
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A terepkutatás előnyei és hátrányai A terepkutatás viszonylag olcsó, rugalmas és magas érvényességű kutatás, amelynek segítségével az attitűdöket és magatartásokat kivételes mélységben, teljességükben és közvetlenül tanulmányozhatjuk. • Azonban a kutató személyétől való nagyfokú függése következtében nem elég megbízható és kevésbé általánosítható eredményekre juthatunk. A megbízhatóságát növelheti a módszeres, elméletvezérelt megfigyelés, a megfigyelések pontos rögzítése, valamint több kutató bevonása az elemzésbe. •
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kvalitatív szövegelemzési módszerek
- l. 7. unit
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált irodalom: • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2008. ISBN: 978-963-506-764-0 • Bakó Boglárka: A terepmunka értelm(ezés)e, avagy az etikusság határán. Kisebbségkutatás, 2004/3. Letenyei László: Településkutatás. Ráció Kiadó, Budapest, 2005. 9639457 914 • Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris, 1997. • Heltai Erzsébet - Tarjányi József: A szociológiai interjú készítése. Bp., 1999. ETO jelzet: 316:303.62. • Kvale, Steinar: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely, Budapest, 2005. ISBN: 963 7052 08 9 • Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Budapest, 2005. ISBN: 963 7052 07 0 • Schleicher Nóra: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban. BKF jegyzet. Századvég, Budapest. 2007. ISBN: 963 734053 6 • Siklaki István: Vélemények mélyén. A fókuszcsoport módszer a kvalitatív kutatás alapmódszere. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2006. 9630948575 • Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 9789633898826 • Whyte, William Foote: Utcasarki társadalom. Új Mandátum, Budapest, 1999. 9639158561
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”