INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Jegyzőkönyv Képviselő-testületi ülésről 2016. 04. 06.

Jegyzőkönyvet készítette: Marosi Magdolna jegyzőkönyv-vezető

Iktatószám: 338-13/2016.

Jegyzőkönyv Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. április 6. napján 1600 órakor megtartott nyilvános üléséről

Határozatok száma: 43-56/2016. (IV. 6.) Kt. hat. Rendelet száma: 2/2016. (IV. 7.) ör. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme 2365 Inárcs, Rákóczi út 4. Az ülésen szavazati joggal vannak jelen: dr. Gál Imre polgármester, Zámbó Istvánné alpolgármester, Bolvári Mihály képviselő, Hirt Erika képviselő, Hornyák Margit képviselő, Volf Ferenc András képviselő, Faldina Ágnes képviselő (összesen 7 fő). Az ülést vezeti: dr. Gál Imre polgármester Tanácskozási joggal van jelen: Göndör Ákos jegyző, Gyulay Tamás IHB tag, Kovács József IHB tag További jelenlévők: Turcsány Andrea Művelődési Ház igazgatója, Balogh Ferenc helyi lakos, Ádámku Ottóné pénzügyi vezető

NAPIREND

1. Az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításának megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 2. Az önkormányzat éves közbeszerzési tervének megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 3. A Háziorvosi Ügyelet Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás Társulási Szerződés kiegészítő megállapodásának megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester

5. A Dabasi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi beszámolójának elfogadása a tűzvédelmi tevékenységről Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 6. Beszámoló a Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár 2015. évi tevékenységéről Előterjesztő: Turcsány Andrea művelődési ház igazgatója 7. Dr. Péter Klára háziorvos kérelmének megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 8. Fehér Kinga tanyaelnevezésre vonatkozó kérelmében döntés Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 9. Lakatos István kérelmének megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 10. Fehér Lóránt önkormányzati tulajdonban lévő telekvásárlási kérelmének megtárgyalása Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester 11. Tájékoztató a játszótér tervezésének állásáról Előterjesztő: dr. Gál Imre polgármester (A meghívót és az előterjesztéseket a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.) dr. Gál Imre polgármester: Javaslom, hogy kezdjük el az ülést, Zámbó Istvánné alpolgármester jelezte, hogy késni fog. Tűzoltóparancsnok hívott és mondta nem tud eljönni az ülésre, mert továbbképzésen vesz részt, de amennyiben kérdés van arra szívesen válaszol e-mailben, vagy a következő testületi ülésre eljön. Kérdésem lenne a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele, vagy napirendi pont javaslata. Amennyiben nincs, akkor kérem a bizottságok által napirendeket aki elfogadja, kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a napirendek megtárgyalását a meghívó alapján elfogadja, jegyzőkönyv hitelesítőnek Hornyák Margit és Faldina Ágnes képviselőket kéri fel. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal

1. napirend: Az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.)

önkormányzati rendelet módosításának megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került. dr. Gál Imre polgármester: A bizottságok elfogadásra javasolták a módosítást. Van-e kérdés? Amennyiben nincs, akkor kérem szavazzunk. Aki elfogadja a rendelet módosítást kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (IV. 7.) Önkormányzati rendelet az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról - A rendelet teljes szövegét a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. 2. napirend: Az önkormányzat éves közbeszerzési tervének megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) dr. Gál Imre polgármester: Ez most egy üres közbeszerzési terv ez szükséges ahhoz, hogy év közben amikor már jelenik meg pályázat, tudjuk módosítani. Aki elfogadja a közbeszerzési tervet, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete közbeszerzési tervet a mellékelt tervezet szerint.

jóváhagyja a 2016. évi

Határidő: 2016. március 31. Felelős: polgármester - A közbeszerzési tervet a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. 3. napirend: A Háziorvosi Ügyelet Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás Társulási Szerződés kiegészítő megállapodásának megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.)

dr. Gál Imre polgármester: Bizottsági ülésen az a javaslat született vegyük bele a határozatba azt a részt, hogy amennyiben eredményesek lesznek a bírósági peres eljárások és Újhartyán visszakapja a 39 millió forintot, akkor az a pénz legyen visszaforgatva az ügyeleti rendszer fenntartására. Van-e esetleg más kérdés, észrevétel? Ha nincs, akkor ki ezzel a kiegészítéssel elfogadja a kiegészítő megállapodást, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Háziorvosi Ügyelet Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás Társulási Szerződés kiegészítő megállapodását azzal a kiegészítéssel fogadja el, hogy amennyiben Újhartyán Város Önkormányzata a bírósági peres eljárásokban pernyertes lesz és visszakapja a megfizetett 39 millió forint kártérítést, ez az összeg legyen felhasználva az orvosi ügyelet működtetésére. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 4. napirend: A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre kerül.) Stöckler Virág: El szeretném mondani, hogy módosítottam a programot kértek még változást, amit elvégeztem. Kérték a táblázatoknál a probléma elemzéseknél, hogy a kockázatok csökkentési mutatóit fejtsük ki. Hirt Erika képviselő: Konkrét felmérés most nem készült a kedvezményes étkezéssel kapcsolatban? Ebben az évben még valamikor ez lehetséges lenne ténylegesen felmérni? Inárcson a települési költségvetésen belül jelentős összeg fordítódik szociális kiadásokra. Jó lenne ha ezek az adatok frissülnének. Stöckler Virág: Ezzel bővítettem ki az egyik pontot, hogy tavalyelőtt mennyien részesültek gyermekvédelmi kedvezménybe és mi lehet az oka ennek a folyamatos emelkedésnek. Én úgy látom nagyon sok az egyedülálló, így többen tudják igénybe venni. Ha valaki a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor nem lehet elutasítani. Ez kötelezettsége az önkormányzatnak ha a jövedelmi határértéket nem lépi túl, és vagyona nincs, akkor adni kell a támogatást. Amennyiben kéritek az adatokat természetesen összegyűjtöm, mert rendelkezésre állnak. Volf Ferenc képviselő: A konyha is biztosan nyílván tartja ki az a gyerek akinek nem kell fizetni az étkezésért. Stöckler Virág: A határozatok itt vannak a kolleganőnél. Ez a mostani most csak egy felülvizsgálat volt, három év múlva kell készíteni egy teljesen új tervet, amikor minden intézmény be lesz vonva az adatok bekérésénél. Hónapokkal előtte meg kell kezdeni a program elkészítéséhez összegyűjteni az anyagokat. Ez egy iszonyú nagy munka lesz. Azon is el kell kezdeni gondolkozni mi az amit szeretnétek esélyegyenlőség terén elérni és mi az amit meg is lehet valósítani. Most azt is be kellett írnom mi az ami megvalósult az elmúlt két évhez képest, hát nagyon kevés. A mozgássérülteknek is megvan mit kellene kiépíteni , de ezekhez fedezet is kell.

Ádámku Ottóné: Nekem lenne egy olyan javaslatom, hogy minden intézmény amikor beindul szeptemberben akkor be kell számolnia és ebben kellene kérni tőlük, hogy az étkezést fejtsék ki mennyi gyerek étkezik és ki milyen kedvezményben részesül. Hirt Erika képviselő: Az okokat is fel kellene tüntetni mi miatt állt be a változás és erre nekünk is figyelni kell. Ádámku Ottóné: Feladatalapú finanszírozás van és a gyermekétkeztetésnél nem normatívát kapunk, hanem az étkeztetést támogatják és teljesen más struktúrában kapjuk az állami normatívát és más struktúrában kell elszámolni is. Nagyon kevés gyerek az, aki fizet az óvodában. Ezért változott meg a szociális kiadásoknak a nagyságrendje. dr. Gál Imre polgármester: És változni is fog, mert a kormány deklarálta az ingyenes étkeztetést. Ebből a szempontból további növekedés várható, ami meg fog jelenni a költségvetésünkbe tételként, de nem azt fogja jelenteni, hogy ez az önkormányzatot terhelné, mert a normatívát is adja hozzá az állam. Ádámku Ottóné: Be lett vezetve a szünidei étkeztetés is. Amelyik intézmény zárva van ott is biztosítani kell az egyszeri meleg étkeztetést a rászoruló gyereknek. dr. Gál Imre polgármester Nem a szociális helyzetnek a megváltozása hozza a költségvetési változásokat, hanem a kormány döntött így, hogy mindenki étkezzen. Kérdezem van-e még kérdés? Ha nincs, akkor szavazzunk. Aki Virág által említett módosításokkal együtt elfogadja az esélyegyenlőségi program felülvizsgálatát, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a felülvizsgált helyi esélyegyenlőségi programot elfogadja. Felelős: Határidő:

dr. Gál Imre polgármester 2016. március 31. - A helyi esélyegyenlőségi programot a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza -

5. napirend: A Dabasi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi beszámolójának elfogadása a tűzvédelmi tevékenységről ( Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) dr. Gál Imre polgármester: Az ülés elején említettem, hogy parancsnok úr továbbképzés miatt nem tudott eljönni az ülésre, de amennyiben kérdésünk van akkor szívesen válaszol, vagy akár a következő ülésre is eljön. A kéménysepréssel kapcsolatosan amennyiben biztos információnk lesz, egyből ki fogunk adni egy tájékoztatót a lakosság felé. A kormánynak a szándéka az, hogy a költségek csökkenjenek, és a biztonság az ne változzon. Van-e valakinek kérdése a beszámolóval

kapcsolatban? Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk. Aki elfogadja a Dabasi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi beszámolóját, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Dabasi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi a tűzvédelmi tevékenységről szóló beszámolóját az előterjesztésnek megfelelően elfogadja. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 6. napirend: Beszámoló a Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár 2015. évi tevékenységéről (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) Volf Ferenc képviselő: Szóba került bizottsági ülésen is és van fejlemény a weboldal és az ASP elérhetőségével kapcsolatban? dr. Gál Imre polgármester: Az ígéreteket kapjuk, de a gyakorlatban nem történik semmi. Az adó sem működik országos szinten. Voltam egy konferencián amit a polgármesterek szerveztek ahol az egyik legfontosabb téma az ASP volt, mert nagyon sok helyen jelentkezik problémaként. Mi az elsők között csatlakoztunk pályázat keretében a rendszerhez, de mostanra már országos szintre akarják kiterjeszteni. Az önkormányzatoknak nem kell adatokat szolgáltatni, mert az Államkincstár bármikor belenyúlhat a rendszerbe és meg tudja nézni amit szeretne és a hivatalok el lennének lehetetlenítve, mert mindent központilag szeretnének intézni. A konferencia amelyen részt vettem az a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezésében volt. A legtöbb önkormányzat ehhez a szövetséghez tartozik és ebben az ügyben feljelentést is tett azért, mert érdemben senki nem kapott erre megfelelő választ, a kormány nem válaszolt rá. Ha valótlanok azok a vádak ami ebben az irományban vannak azért, ha nem akkor meg azért. Elég sok jogszabálysértés van és az ügyet az ügyészség vizsgálja meg. Bolvári Mihály képviselő: Tegnap volt felmérés tanyákkal kapcsolatosan, ami mindenre kiterjedő volt és a járási hivatalból jöttek ki. Zámbó Istvánné alpolgármester 16 óra 35 perckor megérkezik, ezzel a képviselő-testület tagjainak száma 7 főre emelkedik a teremben. Hirt Erika képviselő: Ahogyan olvastam az egy előrelépés és köszönet hogy az emberhiányra pályázat lett kiírva a művelődési házban, ami betöltésre is került. Én szeretném megköszönni, hogy ilyen módon támogatjátok a közművelődési területet. Most megint egy váratlan esemény kapcsán betöltetlen álláshely van. Én nagyon pozitívan értékelem a művelődési ház tevékenységét, és én aktív résztvevőként is szoktam a rendezvényeiket látogatni. Kiemelkedő szakmai tevékenység és szakmai munka amit ők végeznek köszönhető az ott dolgozó kollegáknak. Talán kérdésként vagy javaslatként merült fel bizottsági ülésen a jövőt illetően a sportpark az nem egy közművelődési feladat, több feladat van a fenntartásával kapcsolatosan és van nekünk egy nonprofit Kft-énk és ami

csak egy kérdés vagy javaslat volt ülésen azt megint megkérdezném ezzel kapcsolatban a véleményeket, praktikusság, költségvetés és minden szempontból. dr. Gál Imre polgármester: Magam részéről maximálisan egyetértek azzal, hogy rendezvényeink vonatkozásában a művelődési ház közművelődési és kulturális munkáját illetően nekünk büszkeségre más településeknél irigységre ad okot. Én ezzel a területtel maximálisan meg vagyok elégedve. Az információ áramlással nem értek egészen egyet és időnként a hozzáállással, de úgy gondolom, ez egy teljesen más napra tartozik. Azt megértem, hogy minden intézményvezető próbál harcolni a saját intézményének minél jobb helyzetéért, és a költségvetésben is minél jobb helyzetbe kerülni. Viszont ha született egy döntés az nem egy szerencsés állapot hogy dezinformációkat szolgáltat és a testületi döntéssel szemben ellen propagál és megjegyzéseket tesz. Együtt és egy irányba kellene menni. dr. Gál Imre polgármester a beszámolóból idéz és pontosít a költségvetési adatokkal kapcsolatosan 2014-2015-ös évre vonatkozóan. dr. Gál Imre polgármester: A kérdés másik felére is szeretnék válaszolni, amely kérdés Andrea részéről hangzott el.. A gondnok kérte áthelyezését az óvodába így megint csak arról szól a történet, hogy fel kellene venni egy embert. Addig, amíg az alkalmazott betegállományban volt, a nonprofit kft illetve a hivatal dolgozói a közmunkások voltak azok, akik a munkálatokat elvégezték. Erre hangzott el a javaslat, hogy ez kerüljön vissza az önkormányzatokhoz. Ennek egy akadálya van a költségvetésben ez nincs benne, de a jövőre vonatkozóan el lehet gondolkodni azon hogy az az ember aki a gondnoki feladatokat ellátja, az mindegy hogy az önkormányzat alkalmazottja, vagy pedig a művelődési házé. Göndör Ákos jegyző: Ez egy fő létszámbővítéssel jár, mert gondnok az kell az intézménybe. Ha kivesszük a feladatot, akkor az egy fővel jár. A nonprofit kft jelenleg nem tudja 100%-ban ellátni a feladatokat. dr. Gál Imre polgármester: A jövő évre vonatkozóan meg lehet azt vizsgálni hogyan fogjuk ellátni a feladatot. De ez a mostani napirendnek nem része ez nem kellene belebonyolódni csak akkor, ha a jövő évi költségvetést tervezzük. Van-e még esetleg kérdés? Ha nincs, akkor kérem, szavazzunk. Aki a módosításokkal együtt elfogadja a beszámolót, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót az ülésen elhangzott módosításokkal együtt fogadja el. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 7. napirend: Dr. Péter Klára háziorvos kérelmének megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.)

dr. Gál Imre polgármester: A napirend vonatkozásában nem csak Péter Klára kérelméről van szó, hanem a praxisváltással kapcsolatos döntésekről is. Ma osztott anyagként megkaptátok a szerződéseket is, ami igényként merült fel bizottsági ülésen. Hirt Erika képviselő: Én ebben az anyagban nem találtam meg amit Enzsöl doktor mondott, az elidegenítési tilalmat, hogy neki 20 év a Péter Klára doktornőnek pedig 15 év. dr. Gál Imre polgármester: A lap alján van, hogy amennyiben az ingatlant elidegenítik, ez csak azzal a megkötéssel történhet, amennyiben az új tulajdonos is vállalja az orvosi rendelő működtetését. Göndör Ákos jegyző: A doktornő szerződése 2003-tól indult és az ő szerződése 2018-ban jár le. Nyílván ugyanolyan szerződés köttetett mind a két orvossal. Zámbó Istvánné alpolgármester: Én nem értettem egyet Enzsöl doktor úrral, hogy a doktornőnek ne adjuk meg ezt az engedélyt, hogy értékesítse az épületet. Ő rosszabbul jár, van vagy 100 éves az az épület amit felújítottak, és az, hogy mi a doktor úrtól megvesszük ezt az épületet Ő is ugyan úgy tovább használhatja és nem kell nekik bérleti díjat sem fizetni. Én úgy gondolom őt nem éri igazából veszteség. dr. Gál Imre polgármester: Doktor úr légyegesen nagyobb rendelőt 16 millió forintért adja oda, ami két praxis kialakítására alkalmas, ezt a kisebbet a doktornő akár lakóháznak is eladhatja 20-22 millió forintért. Hirt Erika képviselő: Alapterület arányosan Péter Klára doktornő rendelője fele akkora, és ha élne az önkormányzat a vételi szándékával és ha a doktornő eladná ezt a rendelőt akkor ezt nekünk 7,5 vagy max 8 millió forintért lehetne megvásárolni, figyelembe véve Enzsöl doktortól megvásárolt rendelő értékét. Nekünk ebben a székben az önkormányzat érdekeit kell nézni, és azt kell az első helyre rakni. Ha mi a kérelemhez hozzájárulnánk, és feloldanánk a tilalmat, akkor az önkormányzat lenne a legnagyobb vesztese a dolognak. A szerződés lejártáig szigorúan kössük magunkat a szerződésben foglalt feltételekhez. Volf Ferenc képviselő: Szeretném elmondani miért tartózkodtam bizottsági ülésen és most is majd. Enzsöl doktor úrnak igaza van, és jogosan követelhetne akár plusz kártérítést ezért. Régebben amikor szó volt, hogy nem a doktor úr rendelőjében fog tovább folytatódni a rendelés akkor esetleg az is szóba került, hogy hozzájárulunk ahhoz amit a doktornő kért. Nem tudom ez nyilvános dolog volt-e és halhatott-e erről a doktornő és ezért adta be a kérelmet. Az önkormányzatnak abban az esetben ebből hátránya nem származik, csak a doktornőnek, ha az ingatlant nem tudja eladni. Én teljesen igazat adok Enzsöl doktor úrnak, és ezért mondtam ott kell dönteni erről, mert a szerződést csak úgy lehet megkötni, hogy Csaba azokkal a feltételekkel fogja. Én ezért tartózkodtam. dr. Gál Imre polgármester: Szíved joga tartózkodni, csak mielőtt döntünk, szükségesnek tartanám néhány percre zárt ülés elrendelését. Hornyák Margit képviselő: Én úgy gondolom az az összeg amiért átadná nekünk a rendelőt nagyon irreális az Enzsöl doktorhoz viszonyítva. Én ezért is mondom a 2018. évig érvényes szerződés mellett maradjunk. Bármi történhet még ebben a két évben és lehet még úgy alakul mi is meg tudjuk venni kedvezőbbért. dr. Gál Imre polgármester: Javaslom szavazás előtt tartsuk meg a zárt ülést

17 óra 30 perckor zárt ülés kezdődik a teremben, majd 17 óra 40 perckor folytatódik a nyilvános ülés. dr. Gál Imre polgármester: Amennyiben nincs egyéb kérdés a témában, kérem szavazzunk. Aki dr. Péter Klára kérelmének elutasításával egyetért, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 49/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Dr. Péter Klára háziorvos kérelmét elutasítja. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal dr. Gál Imre polgármester: Ugyanezen a napirenden belül van egy határozati javaslat ami négy pontból áll, aki ezzel egyetért, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a) elfogadja dr. Péter Klára háziorvosnak az inárcsi vegyespraxis elidegenítésére vonatkozó szándékát, b) hozzájárul tárgyi vegyespraxis dr. Barta Zsuzsanna Gabriella általi megvásárlásához, c) a határozat mellékletét képező tartalommal jóváhagyja az Inárcs Nagyközség Önkormányzata és a dr. Barta Zsuzsanna Bt. (Székhely 5331 Kenderes, Petőfi S. u. 1/1, adószám: 26069742-2-16) közötti, az Inárcs házi gyermekorvosi és II. sz. felnőtt orvosi körzet ellátásra vonatkozó előszerződést, továbbá d) felhatalmazza a polgármestert az előszerződés aláírására. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: 2016. április 15. 8. napirend: Fehér Kinga tanyaelnevezésre vonatkozó kérelmében döntés dr. Gál Imre polgármester: A bizottságok a kérelmet elfogadásra javasolták. Amennyiben nincs kérdés, kérem szavazzunk. Aki egyetért a bizottságok által javasolt határozati javaslattal, hogy a tanya az Akácos tanya nevet kapja az ingatlan kérem kézfeltartással jelezze.

Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 51/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Inárcs külterület 084/19 hrsz-ú ingatlannak az Akácos tanya elnevezést adja. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 9. napirend: Lakatos István kérelmének megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) dr. Gál Imre polgármester: Az összevont bizottság nem támogatta a kérelmet. Kérdezem van-e ezzel kapcsolatosan kérdés? Amennyiben nincs, akkor szavazzunk. Aki egyetért azzal, hogy utasítsuk el a kérelmet, ami a bizottságok javaslata is volt, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 52/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Lakatos István önkormányzati telekvásárlásra vonatkozó kérelmét elutasítja. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 10. napirend: Fehér Lóránt önkormányzati tulajdonban lévő telekvásárlási kérelmének megtárgyalása (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) dr. Gál Imre polgármester: Első vevőként nem összközműves ingatlan megvásárlására vonatkozik a kérelem. Ő lenne az első vevő aki reméljük ösztönzi majd az embereket a telekvásárlásra. A bizottságok elfogadásra javasolták a kérelmet. Zámbó Istvánné alpolgármester: Én aggódom ha ez megjelenik a Hírmondóban és jönnek, hogy ennyi pénzért Ők is vásárolnának ott telket, akkor milyen döntést fogunk hozni? dr. Gál Imre polgármester: A Hírmondóban is azzal a kommentárral, és indoklással együtt fog megjelenni, hogy nem arról van szó, hogy az összes telket közművesítetlenül szeretnénk eladni, és ilyen áron. Hanem Ő az első vevő, lesz bevételünk és a közművesítést el szeretnénk indítani azon a helyen. A többi telket már közművesítetten szeretnénk eladni és ennek megfelelően azon az értéken is. Amennyiben nincs kérdés, aki eltudja fogadni, kérem kézfeltartással jelezze.

Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 53/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a kizárólagos tulajdonát képező Inárcs 1903/17 hrsz-ú, 1065 m2 területű, beépítetlen terület megnevezésű belterületi, közmű nélküli építési telket eladja bruttó 2,5 millió forint vételáron Fehér Lóránt és Fehérné Rácz Anikó Jászladány, Újszászi út 54. szám alatti vevők részére. A vételár 1/5-öd részét a vevők a szerződéskötéskor, a fennmaradó részt pedig 60 napon belül kötelesek megfizetni. Az Önkormányzat vállalja, hogy 2017. június 30-ig az ivóvíz és szennyvíz gerinchálózatot a telek előtti közterületen kiépítteti. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal 11. napirend: Tájékoztató a játszótér tervezésének állásáról (Az előterjesztés szóban történik polgármester úr részéről.) dr. Gál Imre polgármester: Ez a napirend egy tájékoztatás és egy határozatot kell hoznunk arra, hogy a polgármester ajánlatokat kérhessen be a játszótérre vonatkozóan. Van-e kérdés, ha nincs, akkor szavazzunk. Aki felhatalmazza a polgármestert hogy bekérje a szükséges árajánlatokat, kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert az új játszótér megépítésére vonatkozó kivitelezői árajánlatok bekérésére. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal Hirt Erika képviselő: Bizottsági ülésen azt mondta a polgármester ez a második verzió, de még nem biztos, hogy a végleges. Erre az esetre vannak szakhatósági előírások, vagy bármi ami ezt megváltoztathatná? dr. Gál Imre polgármester: Mivel olyan tervező tervezi aki maga is szakértő ilyen gondunk úgy gondolom nincsen. A módosítás annyiban érinthet bennünket amennyiben az ajánlatokat megkérjük, pl. 5 db padra érkezik ajánlat és mégsem lesz csak négy, mert olyan lesz az ára Vagy az is lehet tervezünk növényt, de másikhoz kedvezőbben jutunk hozzá akkor inkább az lesz, vagy a szakértő is másképpen gondolhatja. Természetesen akkor amikor ajánlatok megérkeznek, újból ide fog kerülni a testület elé.

12. napirend: Döntés a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatása iránti pályázat benyújtásáról (Az előterjesztés a meghívóval együtt kiküldésre került.) dr. Gál Imre polgármester: A napirendet támogatták a bizottságok, és elfogadásra javasolták. Tavalyi évben is pályázott az önkormányzat és 5 millió forintos nagyságrendű támogatást kaptunk az igényelt 8 millióhoz képest. Akkor kétszer lehetett benyújtani a másodikról lemaradtunk, mert még nem történt meg addigra az első pályázatnak az elszámolása. A pályázatban meg van határozva milyen célokra lehet igénybe venni a támogatást. Idén az a különbség, hogy folyamatosan benyújtható a pályázat. Amennyiben nincs hozzászólás, aki elfogadja a határozati javaslatot kérem kézfeltartással jelezze. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 55/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a) támogatási kérelmet nyújt be „a megyei önkormányzatok rendkívüli támogatására és a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatására” kiírt pályázat szerinti vissza nem térítendő rendkívüli önkormányzati támogatásra. b) Felhatalmazza a polgármestert, hogy intézkedjen a támogatási kérelem és annak kötelezően csatolandó mellékletei elkészítéséről és annak benyújtásáról. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: 2016. szeptember 30. 13. napirend: Kovács József IHB tag vadgesztenyefák megmentésére dr. Gál Imre polgármester: Kaptunk árajánlatokat az Inárcsi Önkormányzat területén található 10 db közönséges vadgesztenye injektálásos és permetezéses technológiával történő védelme és a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsítása ellen. Kérés volt a hétfői bizottsági ülésen, hogy pontosan mérjük fel mennyi fa található az önkormányzat területén. Jegyző úr bekérte az intézményvezetőktől a darabszámot és összesen 20 darab fáról van szó. 330.000.-Ft-ról lenne szó ami nem egy végleges megoldás, mert két évente meg kell ismételni. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt mindenki támogatni fogja, én a magam részéről nem értek egyet ezzel a dologgal. Több hozzászólás után az alábbi határozat született a napirend vonatkozásában. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2016. (IV. 6.) Kt. határozata Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a vadgesztenyefák injektálásos és permetezéses technológiával történő védelme és a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsítása

elleni védekezés napirend vonatkozásában úgy dönt, hogy elnapolja az áprilisi soros ülésre, valamint felveszi a kapcsolatot ez ügyben Farkas Ágnes szakértővel. Felelős: dr. Gál Imre polgármester Határidő: azonnal NAPIREND UTÁNI HOZZÁSZÓLÁSOK Volf Ferenc képviselő: Jótékonysági bál a játszótérért Védőnői Szolgálat udvarában lévő játszótér (további hozzászólás, Hirt Erika képviselő, dr. Gál Imre polgármester, Göndör Ákos jegyző) dr. Kouba Mária inárcsi lakos ingatlana előtti diófák kezelése Zámbó Istvánné alpolgármester: Falunapra meghívandó vendégek (hozzászólás, dr. Gál Imre polgármester)

kmf.

dr. Gál Imre polgármester

Göndör Ákos jegyző

Hornyák Margit képviselő jkv.hit.

Faldina Ágnes képviselő jkv.hit.

A JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETEI Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (IV. 7.) Önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II. 19.) rendelete (továbbiakban: Alaprendelet) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1.§. A rendelet hatálya kiterjed Inárcs Nagyközségi Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat), valamint az alábbiakban felsorolt költségvetési szerveire:  Inárcsi Polgármesteri Hivatal  Boglárka Néphagyományőrző Óvoda  Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár  Inárcsi Tipegő Bölcsőde Minden költségvetési szerv egy-egy címrendet alkot.” 2. § Az alaprendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. §. A Képviselő-testület a 2015. évi költségvetésének      

Bevételi főösszegét finanszírozási műveletek bevételi összegét Összes bevételi összegét Kiadási főösszegét finanszírozási műveletek kiadási összegét Összes kiadás összegét

1.213.125. ezer forintban 260.422. ezer fotintban 1.473.547. ezer forintban 1.213.125. ezer forintban 260.422. ezer forintban 1.473.547. ezer forintban állapítja meg.”

3. § Az alaprendelet 3.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. § Az önkormányzat összesített bevételeinek 2015. évi előirányzatait kiemelt előirányzatonként a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg:

Bevételi előirányzat ezer forintban Megnevezés Önkormányzatok működési támogatásai Müködési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Átvett pénzeszközök Maradvány igénybevétele Államháztartáson belüli megelőlegezések Bevételek összesen Finanszírozási műveletek Bevételi előirányzat összesen

317.081. 0. 484.196. 168.237. 82.114. 50.000. 50.000. 51.826. 9.671. 1.213.125. 260.422. 1.473.547.

Az önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek bevételei előirányzat csoportok, kiemelt előirányzat szerinti bontását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely az Alaprendelet 1. sz. melléklet helyébe lép.” 4. § Az alaprendelet 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. § Az önkormányzat összesített kiadásainak 2015. évi előirányzatait kiemelt előirányzatonként a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg: Kiadási előirányzat ezer forintban Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Tartalék Finanszírozási kiadások (ELMIB, 2014.dec.havi mbér.) Előirányzat összesen Finanszírozási műveletek Kiadási előirányzat összesen

259.910. 59.661. 223.190. 42.688. 42.178. 529.104. 5.600. 0. 32.804. 17.990. 1.213.125. 260.422. 1.473.547.

Az önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek kiadásai kiemelt előirányzat szerinti bontását a 2. sz. melléklet tartalmazza mely az Alaprendelet 4. számú melléklete helyébe lép.”

5. § Az alaprendelet 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat által 2015. évben a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális rászorultsági jellegű ellátásokat az 3. sz. melléklet tartalmazza.

6. § Az alaprendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat és a költségvetési szervei 2015. évi felújítási kiadásait feladatonként az 4. sz. melléklet tartalmazza.

7. § Az alaprendelet 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat és a költségvetési szervei 2015. évi felhalmozási kiadásait feladatonként az 5. sz. melléklet tartalmazza.

8. § Az alaprendelet 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, - de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a 6. sz. melléklet tartalmazza.

9. § Az alaprendelet 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat 2015. évi várható bevételi előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzatfelhasználási ütemtervet az 7/a. sz. melléklet, a várható kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemtervet az 7/b. sz. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat költségvetési szerveinek költségvetése 10. § Az alaprendelet 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat Inárcsi Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervének 2015. évi költségvetési főösszegét 113.211. ezer forintban állapítja meg. (2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv 2015. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként: 1/b.számú melléklet

INÁRCSI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ ÉS GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015.12.31. Ezer forintban

Megnevezés

Előirányzat

Inárcsi Polgármesteri Hivatal Működési bevételek Ebből: Étkezési térítési díj Egyéb bevételek Intézményi működési bevételek Finanszírozási műveletek Pénzforgalom nélküli bevétel - pénzmaradvány

PÉNZFORGALMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

Módosítási javaslat

Módosított előirányzat

113 211 1 803 0 1 171 632 0 110 273 1 135

1 803 0 1 171 632 0 110 273 1 135

113 211

113 211

(3) Az Inárcsi Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv 2015. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbi táblázatban feltüntetett tételekből állnak: 2/b.számú melléklet

INÁRCSI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ ÉS GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015.12.31. Ezer forintban!

Megnevezés

113 211 74 605 17 498 20 458 650

Módosított előirányzat 113 211 74 605 17 498 20 458 650

113 211

113 211

Előirányzat

Inárcsi Polgármesteri Hivatal Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások - beruházás Tartalék – működési PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN: 11. §


Az alaprendelet 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat Boglárka Néphagyományőrző Óvoda önállóan működő költségvetési szervének 2015. évi költségvetési főösszegét 99.651. ezer forintban állapítja meg. (2) A Boglárka Néphagyományőrző Óvoda költségvetési szerv 2015. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként: 1/d.számú melléklet

BOGLÁRKA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODA ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban

Megnevezés

Előirányzat

Boglárka Néphagyományőrző Óvoda Működési bevételek Ebből: Étkezési térítési díj Egyéb bevételek Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel Finanszírozási műveletek Pénzforgalom nélküli bevétel - pénzmaradvány


98 551 11 056

1 100

7 180 3 876 0 86 521 974


Módosított előirányzat 99 651 11 056 7 180 3 876 0 87 621 974

1 100

98 551

1 100

99 651

(3) A Boglárka Néphagyományőrző Óvoda költségvetési szerv 2015. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbi táblázatban feltüntetett tételekből állnak: 2/d.számú melléklet

BOGLÁRKA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODA ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2014 12. 31. Ezer forintban!

Megnevezés

Előirányzat

Boglárka Néphagyományörző Óvoda Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások - beruházás PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN:

98 551 61 502 15 435 21 614 98 551

12.§

Módosítási javaslat 1 100

1 100

Módosított előirányzat 99 651 61 502 15 435 22 714

1 100

99 651

Az alaprendelet 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat az Inárcsi Tipegő Bölcsőde önállóan működő költségvetési szervének 2015. évi költségvetési főösszegét 35.916. ezer forintban állapítja meg. (2) Az Inárcsi Tipegő Bölcsőde költségvetési szerv 2015. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként: 1/c.számú melléklet

INÁRCSI TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban

Megnevezés

Előirányzat

Inárcsi Tipegő Bölcsőde Működési bevételek Ebből: Étkezési térítési díj Egyéb bevételek Intézményi működési bevétel Működési célú pénzeszköz átvétel Finanszírozási műveletek Pénzforgalom nélküli bevétel - pénzmaradvány



Módosított előirányzat

34 986 6 295

35 916 6 295

4 401 1 894

4 401 1 894

28 128 563

930

29 058 563

34 986

35 916

(3) Az Inárcsi tipegő bölcsőde 2015. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbi táblázatban feltüntetett tételekből állnak: 2/c.számú melléklet

INÁRCSI TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban!

Megnevezés Inárcsi Tipegő Bölcsőde

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások - beruházás PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN:

Előirányzat 34 986 20 091 4 992 9 903 34 986

Módosítási javaslat 930 482 448


930

35 916

13. § Az alaprendelet 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár önállóan működő költségvetési szervének 2015. évi költségvetési főösszegét 35.069. ezer forintban állapítja meg. (2) A Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár költségvetési szerv 2015. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként: 1/e.számú melléklet

ZRUMECZKY DEZSŐ MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 16. Ezer forintban

Megnevezés

Módosítási Módosított javaslat előirányzat

Előirányzat

Zrumeczky Dezső Műv.ház és Könyvtár Működési bevételek Ebből: Étkezési térítési díj Egyéb bevételek Intézményi működési bevételek Véglegesen átvett pénzeszközök-felhalm.célra Finanszírozási műveletek Pénzforgalom nélküli bevétel-pénzmaradvány


35 069 1 491

35 069 1 491

319 1 172

319 1 172

33 470 108

33 470 108

35 069

35 069

(3) A Zrumeczky Dezső Művelődési Ház és Könyvtár költségvetési szerv 2015. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbi táblázatban feltüntetett tételekből állnak: 2/e.számú melléklet

ZRUMECZKY DEZSŐ MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban!

Megnevezés

35 069 13 717 3 244 18 109


35 069

35 069

Előirányzat

Zrumeczky Dezső Műv.ház és Könyvtár Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Felhalmozási kiadások - beruházás PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN: 14. §


Az alaprendelet 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzathoz tartozó szakfeladatok 2015. évi költségvetési főösszegét 1.189.700. ezer forintban állapítja meg. (2) Az önkormányzathoz tartozó szakfeladatok 2015. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként: 1/a. számú melléklet

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁHOZ TARTOZÓ SZAKFELADATOK BEVÉTELEI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban

Megnevezés Önkormányzat Önkormányzatok működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Átvett pénzeszközök Pénzforgalom nélküli bevétel-pénzmaradvány Államháztartáson belüli megelőlegezések


Előirányzat 1 157 803 294 855

Módosítási javaslat 31 897 22 226

Módosított előirányzat 1 189 700 317 081

484 196

484 196

168 237 61 469 50 000 50 000 49 046 9 671

168 237 61 469 50 000 50 000 49 046 9 671

31 897

1 189 700

1 157 803

(3) Az önkormányzathoz tartozó szakfeladatok 2015. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbi táblázatban feltüntetett tételekből állnak: 2/a.számú melléklet

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁHOZ TARTOZÓ SZAKFELADATOK KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK, KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK SZERINTI BONTÁSBAN 2015. 12. 31. Ezer forintban!

Megnevezés Önkormányzat Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Tartalék Finanszírozási kiadások (ELMIB, 2014. dec. havi mbér.) Összesen: Finanszírozási műveletek PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN:

Módosítási Előirányzat javaslat 1 157 803 31 898 89 513

Módosított előirányzat 1 189 700 89 513

18 045

18 045

145 006 40 688 19 678 542 054 2 100 0 34 008

7 000 2 000 22 500 -13 600 3 500 -1 203

152 006 42 688 42 178 528 454 5 600 0 32 804

8 319

9 671

17 990

2 030

929 278 260 422

31 898

1 189 700

899 411 258 392 1 157 803 Egyéb rendelkezések 15. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2015. december 31. napjától kell alkalmazni.

dr. Gál Imre polgármester


Záradék: Ez a rendelet a helyben szokásos módon, hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kihirdetve. Göndör Ákos jegyző

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

3. 4. 5.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Inárcs Nagyközség Önkormányzata

2016.03.31.

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom

Bevezetés.............................................................................................................................................................. A település bemutatása ........................................................................................................................................ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................................ 1. Jogszabályi háttér bemutatása ..................................................................................................................... 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ................................... 2. Stratégiai környezet bemutatása .................................................................................................................. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ................................................................................................................................................ 2.2 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ........................................................................................... 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................................................ 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ....................................... 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ....................................................................................... 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások .................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ...................................................................................... 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete ........................................................................................................... 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés .................................................................. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ...................................................................................... 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ................................................................................................... 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .......................... 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................................................. 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (gyerekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek) .................................................................................................................................... 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége .......................... 4.3 A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése .............................................................................................................. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő, gyermek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége .................................................................................................................. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .......................... 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................ 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ........................................................................................ 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások .................................. 5.3 Családtervezés, anya-és gyermekgondozás területe .............................................................................. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ......................................................................................... 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások .................................................................................... 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben ............................................................................................................ 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érint társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések. ....................................................................................................................................... 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. .......................... 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................................... 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)................................................................................................................................................................ 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete .............................................................................................................

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés, valamint az idősöket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok .... 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ................. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................ 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ................................ 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .................................... 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés .......................................................................................... 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .......................... 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása............................................................................................................................................. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................................................................... A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ......................................... Megvalósítás ..................................................................................................................................................... A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. ................................................................................................................................................. A HEP Fórum működése: ............................................................................................................................... Kötelezettségek és felelősség ....................................................................................................................... Elfogadás módja és dátuma .......................................................................................................................... HEP elkészítési jegyzék ..................................................................................................................................

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Inárcs Nagyközség Önkormányzata összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. Rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A törvény 31. §. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet a 31. §. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programot kétévente át kell tekinteni, az áttekintés után pedig felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A törvény értelmében a felülvizsgálatot megelőzi a HEP áttekintése, melynek kimenete kétféle lehet: 1.

Az áttekintést követően arra a következtetésre jut az önkormányzat, hogy felülvizsgálat

nem szükséges. Ebben az esetben a képviselő-testületnek arról kell határoznia, hogy a törvényben előírtaknak foglaltaknak megfelelően a HEP kétévente előírt áttekintésének eleget tettek, a HEP-et változatlan formában elfogadták. 2.

A HEP áttekintését követően döntés születik a HEP felülvizsgálatáról.

Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a hatályos Helyi Esélyegyenlőségi Programját módosítani kell, mivel a szociális területen olyan nagymértékű változás történt 2015. márciusában, ami szükségessé teszi a program átdolgozását. Az esélyegyenlőség biztosítása mind állami, mind helyi önkormányzati szintem kiemelt feladat. Inárcs Nagyközség Önkormányzatának továbbra is kitűzött célja, hogy a település lakói számára elérhetővé tegye a köz-szolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét minden területen. A felsorolt célok hatékony megvalósítása érdekében felülvizsgálja a település esélyegyenlőségi programját. Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 158/2015. (X.28.) sz. határozatában úgy határozott, hogy a 2013 júliusában elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programját a szociális törvény 2015. márciusában hatályba lépő rendelkezései miatt felül kívánja vizsgálni.

1.

A település bemutatása

1

A település életében a HEP elfogadása óta néhány kiemelendő változás történt. Az egyik legjelentősebb projekt a Tipegő Bölcsőde megnyitása volt, amelyre 2014-ben került sor. Ez rengeteg pozitív változást hozott a helyi emberek életébe. Egyrészt munkahelyteremtő szerepe miatt, hiszen néhány helyi és környékbeli ember dolgozhat az otthona közelében, ugyanakkor a munkába álló nők helyzetét is segíti, hiszen kisgyermeküket szakképzett gondozókra bízhatják, így a családok anyagi helyzete is stabilabbá válhat. A bölcsődében gondozó-nevelő munka folyik, mely tartalmazza azokat a nevelési, gondozási feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítését és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. Az intézményben három csoport működik teljes kihasználtsággal. A modern épülethez jól felszerelt játszó udvar is tartozik, amely elengedhetetlen a bölcsődés korú gyermekek optimális fejlődéséhez. A mozgás fejleszti a gyermek állóképességét, a test koordinált mozgását, egyensúlyérzékét, izomrendszerét és az egész személyiségét. Az ide járó gyerekeknek lehetőségük van sószoba és sóhomokozó igénybevételére, ahol immunrendszerüket erősíthetik, és játszva gyógyulhatnak, hiszen a sóhomokzó kristálysóval van feltöltve, szennyeződésektől mentes, tiszta klímáját a kristálysó pára biztosítja, melyet a gyerekek észrevétlenül lélegeznek be. A sóhomokozó kiválóan alkalmas az egészségmegőrzésre és gyógyulásra a gyermekeknek, nevelői felügyelettel. A szobát nem az intézménybe járó gyerekek is igénybe vehetik térítés ellenében. A 2015-ös évben a Boglárka Néphagyományőrző Óvoda új telephely intézménnyel bővült, ami a 2016-os évtől lehetővé teszi a kisebb csoportokban való foglalkoztatást, így a gyermekekre nagyobb figyelmet tudnak az óvodapedagógusok fordítani. Az intézmény korszerű berendezése mellett a játszó udvar kialakítása is a mai szabványoknak megfelel. 2015.05.27-én

befejeződött

Inárcs

nagyközség

ivóvízminőség-javítási

és

ivóvízhálózat

rekonstrukciós programjának beruházása. A település lakóinak ivóvízigénye mostantól hosszú távra és biztonságosan megoldódott. A korszerűsítéshez csaknem 200 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a Magyar és az Uniós költségvetés az Új Széchenyi Terv keretében. Inárcs Nagyközség Önkormányzata évek óta nagy súlyt fektet a helyi ivóvízrendszer fejlesztésére. 2008-ban a meglévő két ivóvízkút mellé beüzemeltek egy harmadikat, 2009-ben pedig egy vas- és mangántalanító berendezéssel korszerűsítették a rendszert. Ez a víztisztító technológia azonban nem volt alkalmas az ammóniumtartalom csökkentésére.

2

2.

Célok

Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programjában kitűzött célként szerepelt, hogy a település lakói számára elérhetővé tegye a köz-szolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét minden területen. A felsorolt célok hatékony megvalósítása érdekében alkotta meg a település esélyegyenlőségi programját. A célkitűzést a továbbiakban is szem előtt tartja.

3.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A HEP készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatását az alábbiak szerint vázoljuk fel: A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény (már hatályon kívül helyezve) és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet (hatályon kívül helyezve) módosította a fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét Ezt önkormányzatunk meg is tette a szociális rendelet módosításával 1.2 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét átruházza. Az önkormányzati segély megállapítását részben a Szociális-és Esélyegyenlőségi Bizottságra, részben a polgármesterre ruházta át. 1.3 Fontos változásnak mondható, hogy a korábban a közoktatásról szóló törvényben szereplő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása

értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti igényléskor a polgármesteri hivatal ügyintézői felhívják a figyelmet a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapításának lehetőségére, illetve az ehhez szükséges dokumentumok beszerzésére. 1.4 Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között megtalálható a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. Inárcs településen az alapszolgáltatások nagy részét (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai munkatársai látják el továbbra is. 1.5. 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. 1.6. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatoknak volt lehetősége dönteni. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit a már említett szociális rendeletben szabályozta képviselő-testületünk, a

szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályairól szóló I/2015. (II.19.) rendelet megalkotásával.

1.7. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a.), 33.§37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A korábban jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál hetente ügyfélfogadást tartó ügygondoknál, amelyek azokat továbbítják a járási hivatalok részére. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem történt változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege továbbra is 22 800 Ft. I.2. A rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Azoknak tehát, akiknek korábban a település szociális rendeletében meghatározott feltételek szerint járt a támogatás (mentális állapot szakorvosi véleménnyel igazolása esetén, illetve 50 év feletti 40 %-os egészségkárosodásban szenvedők) megszűnt az ellátás ezen formája és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válhattak jogosulttá. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás a járási hivatalnál igényelhető.

Aki erre nem vált jogosulttá, az szintén kérhette a foglalkoztatást helyettesítő

támogatás megállapítását. . II. Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakult: -ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra volt jogosult a lakásfenntartási támogatásra. -ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehetett biztosítani. Önkormányzatunk a támogatás egy új formáját beépítette szociális rendeletébe, amely lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható támogatás jogcímen igényelhető. II. Méltányossági közgyógyellátás A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kellett alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennállt az alábbi esetekben: -jét megelőzően megállapították, vagy -án folyamatban volt. A méltányossági közgyógyellátás megszűnését követően önkormányzatunk képviselő-testülete rendeletben szabályozta, hogy a támogatáshoz hasonló formában részesülhessenek a település lakói, a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható támogatásként vehető igénybe a természetbeni támogatás. IV. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára nem volt kötelező, de önkormányzatunk biztosította ezt a támogatási formát. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jén kerültek a szociális törvényből. Önkormányzatunk a települési támogatás keretében biztosítja a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére a rendszeres pénzbeli támogatást, ami csak átmenetileg nyújthat megoldást, hiszen már egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal nem jár. Kivéve, ha a kérelmező jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a járási hivatalnál igénybe vegye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

(1) A Szt. 2015.márciusában hatályba lévő változásai után a képviselő-testület megalkotta az 1/2015. (II.19.) szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletét, amely szerint három

rendszeres települési támogatási lehetőségről döntöttek a település lakói számára. a) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás igényelhető önkormányzatunknál. Az a személy jogosult a támogatásra, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %- át, és az általa lakott ingatlan fűtés, villany, víz- és szemétszállítási díja összesen meghaladja a háztartás összes jövedelmének 15 %-át, valamint a háztartás egyik tagjának sincs vagyona. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás összege 2.500.-Ft/hó, amely természetben is nyújtható támogatás. A támogatást egy évre állapítja meg a Szociális-és Esélyegyenlőségi Bizottság. b) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó gondozásához kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. Az ápoláshoz kapcsolódó települési támogatás havi rendszerességgel nyújtható támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit legalább évente felül kell vizsgálni. Az ápoláshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege: 10.000.-Ft/hó. A gondozást végző személy köteles a háziorvostól beszerezni az ápolt tartós betegségét tartalmazó igazolást, valamint a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást és gondozást igényel, felügyelet nélkül nem ellátható. A támogatásra jogosult köteles 3 munkanapon belül bejelenteni az önkormányzati hivatalba, ha az általa gondozott személy már nem minősül tartós betegnek. c) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, és ezt a kérelmező a gyógyszertár által kiadott hivatalos kimutatás alapján igazolja.

A gyógyszerkiadáshoz kapcsolódó települési támogatás egy évre állapítható meg,

melynek maximális havi összege: 5.000.-Ft. A támogatás természetbeni támogatásként is nyújtható. A gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó települési támogatás havi rendszerességgel nyújtható támogatás, mely jogosultsági feltételeit legalább évente felül kell vizsgálni. A támogatásra jogosult köteles bejelenteni a polgármesteri hivatalnak, ha a jövedelmi helyzetében vagy a gyógyító ellátása költségeiben változás történik, legkésőbb a változást követő 5 munkanapon belül. (2) Rendkívüli települési támogatás szabályozására is sor került a törvényi változások miatt.

Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete szociális rendeletében a rendkívüli települési támogatás megállapítását részben a Szociális –és Esélyegyenlőségi Bizottságra ruházta át, mégpedig abban az esetben, ha a nagykorú személy, vagy gyermeket gondozó család rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Amennyiben azonnali intézkedést igénylő, a kérelmező testi épségét vagy létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása vagy elemi kár történt, a polgármester nyújthat rendkívüli települési támogatást. Rendkívüli települési támogatás állapítható meg rendeletünk szerint abban az esetben, ha a kérelmező önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy akinek nem várt többletkiadásai merülnek fel, különösen az alábbi esetekben: a) betegség vagy tartós táppénzre való jogosultság esetén, b) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, c) a családban történt haláleset esetén, d) a családban történt baleset vagy rendkívüli élethelyzet esetén, e) elemi kár bekövetkezése esetén, f) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, g) iskoláztatás biztosítása érdekében, h) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, i) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, j) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt k) hátrányos helyzetű gyermekek osztálykiránduláson vagy táboroztatáson való részvételéhez, l) akik a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. A támogatás mértékét, gyakoriságát és az egyéb feltételeket a rendelet részletesen tartalmazza.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

A Képviselő-testület elfogadta a 2016-os költségvetést, a településrendezési terv felülvizsgálata folyamatban van. Az Inárcs Község Közoktatatási Intézkedési Terv És Helyzetelemzés 2012-ben került elfogadásra, azóta nem változott. A település közoktatási esélyegyenlőségi tervnek a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség érvényesülését kell ösztönöznie. Ennek érdekében a terv szerint

különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására, a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javítására, nevelési-oktatási eredményességük előmozdítására, diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesülésére, hátránycsökkentő és esélyteremtő tevékenységek tervszerű megvalósítására. Inárcs Nagyközség Önkormányzata ezen szempontok figyelembevételével kívánja továbbra is az intézmények tevékenységét koordinálni, és meghatározni minden feladatot a közoktatási esélyegyenlőségi tervben, amellyel csökkenthetők a meglevő hátrányok , illetve javíthatók az iskolába lépés feltételei , az iskolai sikeresség, és az érettségit adó középiskolába való továbbtanulási mutatók. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása AZ eltelt időszak alatt új társuláshoz nem csatlakozott az Önkormányzat. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 20132014 évi adatokkal való feltöltése.

A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR rendszer adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból próbáltuk aktualizálni. Emellett felhasználtuk az Esélyegyenlőségi Fórumon résztvevő szakemberek tapasztalatait, a különböző helyi ágazati beszámolók megállapításait is.

A lakónépesség bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő

Változás

2007

4452

2008

4448

100%

2009

4483

101%

2010

4448

99%

2011

4429

100%

2012

4407

99%

2013

4390

100%

2014

4473

102%

2015

4562

102%

A demográfiai adatokat elemezve megállapítható, hogy a 2013-as adatokhoz viszonyítva Inárcs Nagyközség népessége az utóbbi években folyamatosan emelkedik. Ez elsősorban a pozitív migrációnak köszönhető. A település a Budapest agglomerációhoz közel helyezkedik el, így elmondható, hogy a fővárosból való kiköltözésnek itt is érezhető a hatása. Budapest közelsége mellett a települési és természeti környezet kedvező állapota is meghatározó a migráció szempontjából. Megítélésünk szerint ez a lakónépesség növekedés a továbbiakban is folytatódni fog. Ezt pozitívan befolyásolják az újonnan megépülő intézmények is. (bölcsőde, óvoda)

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők 2333

férfiak 2256

összesen 4589

347 73 1386 156 371

369 88 1432 137 230

716 161 2818 293 601

Állandó népesség - férfiak

65 év feletti 10% 60-64 éves 6%

0-14 éves 16% 15-17 éves 4%

18-59 éves 64%

Az állandó népesség vonatkozásában látható, hogy a fiatalok és az idősek aránya kiegyenlített, a lakosság korösszetétele kedvező. Magas a keresőképes korúak száma, az aktív korú lakosság száma 64 % körül mozog.

Állandó népesség 2012: fő 0-2 éves 3-18 éves 19-60 éves 61-65 éves 66-100 éves összesen

nők 70 379 1390 155 361 2355

férfiak 77 413 1431 134 214 2269

összesen 147 792 2821 289 575 4624


nők 65 378 1386 156 360 2345

férfiak 68 419 1425 140 220 2272

összesen 133 797 2811 296 580 4617


nők 67 365 1375 166 366 2339

férfiak 74 414 1425 144 234 2291

összesen 141 779 2800 310 600 4630


nők 66 365 1353 158 383 2325

férfiak 73 412 1424 146 246 2301

összesen 139 777 2777 304 629 4626

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 2008 518 713 2009 539 713 2010 568 728 2011 601 716 2012 619 721 2013 629 711 2014 665 700 2015 677 700

Öregedési index (%) 72,7% 75,6% 78,0% 83,9% 85,8% 88,4% 95% 96,7%

6.

Az öregedési index adatait vizsgáló táblázat alapján kimutatható, hogy a 0-14 éves korú állandó korú lakosok száma továbbra is meghaladja a 65 év feletti lakosok számát, így az öregedési index az alábbi táblázat alapján minden adott évben 100% alatt van.

7.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Inárcs Nagyközség Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet továbbra is a mélyszegénységben élők és a romák helyzetére. A közfoglalkoztatottak kiválasztásánál önkormányzatunk törekszik arra, hogy a mélyszegénységben élők és a romák is minél nagyobb számban vállalhassanak munkát. Ez mellett a helyben nyújtható támogatásukkal próbáljuk segíteni a családok anyagi helyzetét. Sajnos napjainkban is jellemző, hogy egyre több család él tartósan a létminimum szintje alatt és kevés lehetőségük van arra, hogy kitörjenek ebből a helyzetből. Ha megvizsgáljuk ezt a társadalmi csoportot, akkor megfigyelhetjük, hogy ezekben a családokban nagyon alacsony az iskolázottság és a foglalkoztatási ráta, így az itt nevelkedő gyermekek szocializációja során valószínűsíthető, hogy ez a társadalmi helyzet újratermelődik. Az elmúlt két évben megfigyelhető volt, hogy a mélyszegénységben élők jelentős része nem tudott kitörni ebből a helyzetből, pedig több esetben volt lehetőség állásbörzei részvételre, ahol képzettségnek megfelelő állást ajánlottak fel. Megfigyelhető, hogy a mélyszegénységben élők az otthon töltött évek után nehezen integrálódnak vissza a munka világába, ezért különböző ösztönző programokat kell biztosítani számukra.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A munkanélküli ellátásokra való jogosultságot szabályozza a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), és figyelembe kell vennünk a Mötv. foglalt feladatokat is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

A település foglalkoztatói mutatói általánosságban megfelelők, de megjegyzendő, hogy az aktív népesség jelentős része Budapesttől függ munkahely tekintetében, a munkaerő átlagos képességi színvonala viszonylag alacsony, és a munkanélküliek száma is egyre nő.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Az alacsony iskolai végzettségű tanulók foglalkoztatottsága jellemzően a segédmunkára és a kertészeti munkára irányul továbbra is.

c) közfoglalkoztatás

A foglalkoztatás szervezését továbbra is Inárcs Nagyközség Polgármesteri Hivatala látja el, a munkáltatói feladatokat, a munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a Magyar Államkincstár végzi. A közterületeken dolgozók szakmai irányítását egy ember végzi, emellett egy közfoglalkoztatott segíti az ő munkáját, mivel az itt dolgozók általában két csoportra osztva végzik munkájukat, így mind a két csoport felügyelet alatt dolgozik. A közfoglalkoztatást próbáljuk úgy szervezni, hogy főként azokat az embereket foglalkoztassuk, akiknek nincs alkalmuk egyszerűsített jogviszony keretében végzett munkavégzésre, így nem tudják teljesíteni az aktív korúak felülvizsgálata során Sztv. által előírt 30 napos kötelezettséget. Sajnos így sincs lehetőségünk arra, hogy minden foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülőt behívjunk, de önkormányzatunk jelentős figyelmet fordít ezekre az emberekre, és az önkéntes közérdekű munkát minden esetben felajánlja számukra, hogy ne maradjanak ellátás nélkül. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.

közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 8. A mezőgazdaság a térség hagyományos gazdasági ágazata, továbbra is jelentős súllyal rendelkezik. Fontosabb ágazatok: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jó, ebben szerepet játszik, hogy a településgazdaságának fejlődésében a fővárosi piac közelsége meghatározó. A helyi vállalkozók évek óta foglalkoztatják az alkalmi munkavállalókat az idénymunkákra. 9. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Erre vonatkozóan nem történt adatgyűjtés f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége ügyintézőjével továbbra is folyamatos kapcsolatban állunk, így időben értesülünk a kiírt képzésekről, és minél több ellátásban részesülő személyt tájékoztatunk a lehetőségekről. Ez nagyon fontos az új szakma esetleges megszerzése miatt is, és a már említett 30 napos kötelezettség teljesítésébe is beszámítható.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

A közfoglalkoztatásban az emberek kiválasztása során figyelembe vesszük, hogy a nagyon nehéz helyzetben lévő családokból is részt vehessenek a programban. A mélyszegénységben élőket és a romákat is foglalkoztatjuk az önkormányzati fenntartású intézményekben. Részt vesznek a Polgármesteri Hivatal, a Művelődési Ház és a parkok gondozásában.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Ha megvizsgáljuk a munkával nem rendelkezők nem és korcsoport szerinti megoszlását, akkor megfigyelhetjük, hogy az idősebb korosztály, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a fogyatékos emberek és a megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatás területén. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani, a célcsoport képzési lehetőségeiről való tájékoztatásával és a munkalehetőségek felkutatásával.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma

2008 3269 2009 3273 2010 3274 2011 3272 2012 3284 2013 3277 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16 16 15 10 3 6

segélyben részesülők %

0,5% 0,5% 0,5% 0,3% 0,1% 0,2%

10. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Nem történt változás. a) bérlakás-állomány Nincs változás.

b) szociális lakhatás Nem történt változás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs új lakáscélra használt ingatlan. d) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás megszűnt, helyette a település szociális rendeletében szabályozott települési támogatás vehető igénybe, amelynek összege minden esetben 2500 Ft. e) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

Nem történt változás.

11. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

12.

a) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

A település szempontjából nem releváns.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem történt változás.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A hozzáférés továbbra is biztosított a színvonal megtartásával

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A védőnők továbbra is szerveznek prevenciós előadásokat a gyermekek számára.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az eltelt időszak alatt ilyen ellátás települési szinten nem került bevezetésre. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A helyi iskola épülete mellett üzemel a konyha, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra. A gyermekek étkezésének biztosítása mellett az idősek étkeztetését is a konyha biztosítja.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

A sportprogramokon való részvétel lehetősége jól hozzáférhető a lakosság számára. Számos sportrendezvény kínálkozik településünkön, amit a civil szervezetek rendeznek meg és hirdetik meg a lakosság felé. Sport és egészségnap, kirándulás, futball-meccsek, kerékpártúra továbbra is színesítik a nagyközség sportprogramját.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. A szociális alapszolgáltatások közé tartozik a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, amit továbbra is egy tanyagondnok lát el településünkön. Ide tartozik a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás, illetve a családsegítés, amit a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai lát el, amelynek Dabas városban van a központja. Ők látják el Dabas, Inárcs, Kakucs, Újhartyán és Újlengyel településeket.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

Nincs erről információnk, de valószínűsíthető, hogy történnek ilyen megkülönböztetések. Célunk olyan szakemberek alkalmazása, akik biztosítják az adott szakterületeken az esélyegyenlőséget.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

A szakemberek a hátrányos helyzetű emberek szűrésére különösen odafigyelnek. A családlátogatások alkalmával felhívják a figyelmet az egészségtudatos életmódra és tanácsadással segítik őket a jobb egészségi állapot elérése érdekében. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

A település kulturális tevékenysége egyedi és sajátos. A Zrumeczky Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója és az intézményben feladatot ellátó művelődésszervező - a település hagyományaira figyelve és új dolgokat bevezetve folyamatosan programlehetőségeket biztosít a település számára. Kiemelt tevékenysége a pünkösdkor megrendezésre kerülő Falunap megszervezése, ami már a környező települések lakói számára is közkedvelt program. Általuk kerülnek megrendezésre művészeti találkozók, gyermekeknek és felnőtteknek tartott színházelőadások, és szerveznek színházi buszjáratokat is Budapestre. Népszerű a helyiek

körében a borverseny is, amin a lakók az általuk készített bort mérettetik meg. Természetesen ezt a rendezvényt is helyi előadók programjaikkal színesítik. A nyári táborok megszervezése is az ő nevükhöz fűződik. Egy hét szociális táboroztatást vezetnek le, amelyen a hátrányos helyzetű családok gyermekei vehetnek részt önkormányzati támogatás segítségével. Majd ezt követi a térítés ellenében igénybe vehető táborozás, amelyre bármely szülő beírathatja a gyermekét, aki nem tudja a felügyeletet számára biztosítani. A gyermekek változatos és egyedi programokon vehetnek részt, míg megfelelő felügyelet van biztosítva számukra.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Ha a közösségi együttélést jellemezzük, akkor elmondható, hogy alkalmanként előfordulnak súrlódások az emberek között, de a helyi ünnepek alkalmával konfliktus nélkül zárhatjuk le a napot. A nemzetiségi önkormányzatok vezetői, a szociális szférában dolgozó szakemberek azon az állásponton vannak, hogy ezeket a helyzeteket békés úton oldják meg és igyekeznek az embereket is erre a magatartásra rábírni.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Településünkön számos civil szervezet működik, amelyek rendszeresen rendeznek a helyiek számára találkozókat és programokat. Az ő tevékenységük nagy mértékben hozzájárul a település színes programajánlatához.

13. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2010. októberében alakult meg. Tevékenységük főként arra irányul, hogy a településen élő nemzetiségek jogait érvényesítsék, valamint nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megismertessék a lakossággal kultúrájukat, hagyományaikat.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

14.

15. 16. 20.

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

18.

17. Szegénység oka és következménye az

19. Munkaügyi

21.

évek óta tartó munkanélküliség

kapcsolattartás,

-

Központtal

állásajánlatok

való

bekérése

és

megismertetése azokkal, akiknek szüksége van rá - Közfoglalkoztatásba vonni minél több

22. embert

- Helyi vállalkozókhoz irányítani minél

23.

több munkanélkülit 24.

A munkanélküliség átöröklődésének

folyamata, ezáltal belső motiváció hiánya

25.

Gyermekek

-

programok

részére

létrehozása,

felzárkóztató

gyógypedagógus-

fejlesztőpedagógus bevonása 26.

A

-

diákok

nyári

munkán

való

részvételének ösztönzése - A nyolc általános osztályt végzett

27.

személyek részére képzéseken való részvétel biztosítása 28.

Munkanélküliek nehezen találnak állást,

A Családsegítő Szolgálat segítsége

29.

nincs otthon internet elérhetőség, nem tudnak

önéletrajzírásokban, munkalehetőségek iránti

tájékozódni.

böngészésben , illetve a Zrumeczky Művelődési Házban már működő internetezési lehetőség további lehetősége

30.

A felajánlott munka nem felel meg az álláskereső számára, irreális elvárások

31.

Álláskeresők

kurzusok,

részére

önismereti

szervezett tréningek,

személyiségfejlesztő tanfolyamok 32.

Romákkal

szembeni

diszkrimináció 33.

megjelenése az álláskeresés során

A munkáltatóval való kapcsolatfelvétel,

és ajánlás, hogy munkalehetőséget kapjon a roma ember, így alkalma lesz megmutatni munkához való hozzáállását

34.

Az évek óta tartó munkanélküliség 35.

okozta mentális problémák megjelenése

36.

- Családsegítő szolgálat tanácsadása -

Álláskeresők

részére

szervezett

tanácsadás 37.

- Civil szervezeteknél végzett önkéntes

tevékenységek, álláskereső

minek

újra

következtében

fontosnak

érzi

az

magát,

kapcsolatrendszerét bővítheti, így könnyebben állást találhat 38. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

4

4

146

2009

0

0

161

2010

1

1

138

2011

4

4

129

2012

1

1

136

2013

0

0

120

2014

10

0

16

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

védelembe vett

2011

2012

2013

megszüntetett eset

2014

2015

2016

2017

veszélyeztetett kiskorú

Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet a gyermekszegénység csökkentésére és megelőzésére. Itt fő célként határozzuk meg, hogy a gyermek már születésétől kezdve egyenlő esélyekkel induljon. A rossz anyagi és szociális helyzet a veszélyeztetettség egyik fő oka, és ez természetesen további problémákat is okoz a család életében. Az elhanyagolás mellett a bántalmazás is a fent említett eljárást vonhatja maga után. a védelembe vétel hatásköre is átkerült a járási hivatalhoz.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

151

3

2

2

285

2009

206

3

2

2

308

2010

237

3

2

2

314

2011

221

3

2

2

153

2012

222

3

2

2

160

2013

254

3

2

2

40

2014

254

3

2

2

0

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

2012

2013

kiegészítő kedvezmény

2014

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Ahogy a táblázatok is mutatják, ugrásszerűen megemelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, míg 2008-ban 151 fő részesült ebben az ellátásban, 2009-ben 206 fő, 2010-ben 237 fő, 2011-ben 221 fő, 2013-ban pedig 254 fő, ahogy 2014-ben is. Azt tapasztaltuk, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része egyedülálló szülő. Tehát ha az okokat keressük, a családok egyre nagyobb arányú szétesését tapasztalhatjuk. Ennek megelőzéseként egyre több családot kell bevonnunk a civil szervezetek rendezvényeire, illetve a prevenciós csoportok foglalkozásaira. 2014ben már önkormányzati segélyt igényelhettek rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyett, ezt 315 fő tette meg az adott évben. 2015-ben 35 fő kapott önkormányzati segélyt, majd még ebben az évben más jogcímen már , összesen 247en kaptak rendkívüli települési támogatást.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

Az állam által biztosított gyermekvédelmi kedvezmények mellett az önkormányzat Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottsága rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

Nincs történt adatgyűjtés erre vonatkozóan. d) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Településünkön 0 fő nem magyar állampolgárságú gyermek él.

39. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem történt változás ezen a területen. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A településen két védőnő dolgozik továbbra is, tehát elmondható, hogy a település ellátottsága jó, kapcsolatuk a szociális tevékenységet végzőkkel és a két háziorvossal – akik közül az egyik gyermekorvos is - nagyon jó. A gyermekek egészségi állapotának felmérése folyamatos, részben a védőnői hálózaton és a gyermekorvoson keresztül, de az oktatási intézményben dolgozó pedagógusok is nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek megelőzésére, a sport szerepére.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

A gyermekorvosként foglalkoztatott orvos felnőtteket is kezel. Betöltetlen házi gyermekorvosi praxis nincs. Emellett főállásban egy orvos dolgozik még.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

A 0-7 éves korúak fejlesztésének elérhetőségét a védőnők segítik továbbra is, és az önkormányzat segítségét is kérik, ha úgy ítélik meg, hogy a család nem jut hozzá anyagi támogatás nélkül a szolgáltatáshoz.

d) gyermekjóléti alapellátás

A

gyermekjóléti

alapellátás

biztosítását

a

Társult

Önkormányzatok

„Együtt”

Segítőszolgálatai részéről egy családgondozó látja el továbbra is. A jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást és együttműködik

a

gyámhivatallal

a

védelembe

környezettanulmányok elkészítésének tekintetében.

vételi

eljárások,

valamint

a

e) gyermekvédelem

Ha szeretnénk meghatározni a hátrányos helyzet fogalmát, akkor a március 18-án országgyűlés által elfogadott 2013. évi XXVII. törvény meghatározását használjuk (a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról), amellyel 2013. szeptember 1jétől fog módosulni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározása.

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet meghatározásában felállított szempontoknál meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A helyi gyermekvédelmi ellátórendszer a már említett támogatásokkal, szolgáltatásokkal segíti a rászorult családot a gyermek nevelésében.

A helyi rendszer működtetésének fő feladata,

célkitűzése, hogy a veszélyeztetettség kialakulását megelőzze.

A fogyatékos gyermeket nevelő családok az átlagosnál is nehezebb helyzetben vannak, hiszen a fogyatékos gyermek felügyeletre szorul, és nincs lehetősége mindkét szülőnek munkát vállalnia. A helyi gyermekvédelem erre is nagy hangsúlyt fektet, és a településen élő fogyatékos gyermekeknek segítséget nyújtanak a szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáféréshez.

f)

krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Krízishelyzetben a település lakói részére a polgármester rendkívüli települési támogatást állapít meg, amennyiben a család életében olyan élethelyzet áll fenn, amely azonnali segítségnyújtást kíván. Ha a családi problémák nem csak anyagi eredetűek, akkor lehetőség van az anyaotthoni elhelyezésre a gyermekjóléti szolgálat segítségével, vagy a családok átmeneti otthonában való elhelyezéssel, ami Erdőkertesen található. A legközelebbi anyaotthon Budapesten található. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Az iskolában és az iskolán kívül különböző egyesületekben továbbra is széles a paletta a sport tevékenységek körében, a gyermekeknek lehetőségük van birkózásra, kézilabdázásra, futballozásra, kudo-ra, táncművészeti oktatásra, karatéra járni.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A gyermekek étkeztetését az önkormányzat biztosítja az iskola területén működő konyháról. A jogszabályi feltételek nem változtak, a törvényben szabályozott feltételek alapján továbbra is igénybe veszik a kedvezményre jogosultak a kedvezményes étkezést és az ingyen tankönyv lehetőségét.

i)

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésére a szolgáltatás nyújtásakor önkormányzatunknál a velünk kapcsolatban álló szerveknél nem került feljegyzésre. Az ellátórendszer keretein belül igyekeznek a szakemberek az esélyegyenlőséget szem előtt tartva eljárni, és természetesen előfordul, hogy az ingerszegény környezetben és szegénységben nevelkedő gyerek felé még nagyobb türelemmel és odafigyeléssel fordulnak, de ez nem jelenti azt, hogy ez miatt a többi gyermek hátrányos megkülönböztetésben

részesülne. A tehetséggondozásra például ugyanilyen nagy figyelmet fordítanak, hogy a jól teljesítő diákok az alapokon túl elsajátítsák a tanagyagban nem szereplő ismereteket is.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

A sajátos nevelésű igényű tanulók (SNI) gyermekek oktatását és nevelését közoktatási intézményeink gyógypedagógus, logopédus és fejlesztőpedagógus segítségével látják el továbbra is.

A szakemberek folyamatosan képzik magukat, hogy a gyermeket minél

magasabb színvonalon lássák el. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Az integrált oktatás a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai és iskolai nevelés oktatás keretein belül kerül megszervezésre. A magatartási gondokkal küzdő gyerekek iskolai ellátása is új feladat elé állította a pedagógusokat, hiszen olyan viselkedési formákkal kell szembesülniük, amely a gyermek családjában természetes, de a többi gyermekre sértő, rossz hatással van. A pedagógusok felveszik azokkal a szülőkkel a kapcsolatot, akiknek a gyerekeinél viselkedési problémát észlelnek. Amennyiben a családban olyan problémákat tárnak fel, ami a gyermek lelki vagy fizikai szükségleteinek hiányára mutat rá, jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat felé, hogy a családgondozó mélyebb belátással legyen a család szerkezetére, életére, az esetleges problémák feltérképezésére. Ezért is különösen fontos a jelzőrendszer jó működése. Településünkön a gyermekjóléti szolgálat rendszeresen tart jelzőrendszeri értekezletet, ahol az iskola vezetői és pedagógusai részt vesznek, így lehetőség van a folyamatos konzultációra.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

A halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét.

Oktatási intézményeinkben ilyen jellegű elkülönítésről, hátrányos megkülönböztetésről nem tudunk, inkább elmondható, hogy a felzárkóztatást elvét és az egyenlő bánásmód értékrendszerét követik.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

A Tolnay Lajos Általános iskola az eltelt időszak után továbbra is kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, de a tehetséggondozást is kiemelten kezeli. Az országos kompetencia felméréseken az utóbbi két évben is igen jó eredményt értek el mind a matematika, mind a szövegértés területén. Az országos átlag feletti teljesítményt nyújtanak iskolás gyermekeink, ami az oktatás hatékonyságát támasztja alá.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A rászoruló tanulók fejlesztésére tanulószobák biztosításával folyamatosan van mód. Az ő részükre a többletgyakorlás biztosított.


40.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

41. 42. 46.


43. Az ingerszegény környezetben élő

44. 47.


45. Felzárkóztató csoportok

indítása

gyermekek hátrányos helyzetben vannak

szakemberek segítségével.

társaikhoz képest iskolai tanulmányok megkezdésekor. A családokban az anyagi terhek és az

48.

A családok részére szabadidős

49.

ezek következtében kialakuló problémák miatt a

programok szervezése, játszóházak kialakítása,

veszélyeztetettség egyre jellemzőbb, és az

ahol a család együtt töltheti a szabadidejét.

alapproblémát kísérni kezdi az elhanyagolás, 50. bántalmazás is. 51.

A

gyermekeknek

az

iskolában

szervezzenek önismereti órákat, tanácsadásokat.

Az SNI-s gyerekek kevés óraszámban vehetik igénybe a szolgáltatást

52.

A fejlesztőpedagógusok,

gyógypedagógusok óraszámának növelése a gyermekek minél nagyobb óraszámban való fejlesztése miatt, esetleg más szakemberek bevonása, akik a tanult sémák alapján gyakorolhatnának a gyermekkel.

53.

A 0-3 éves gyermekek korai fejlesztése

54.

A korai fejlesztés helyben történő

nem megoldott. A legközelebbi korai fejlesztő

megoldása lehetőségeinek felkutatása, ebben a

ellátó hely Budapesten található, mely a

témában összefogás a környező településekkel,

nagyközségtől 35 km távolságra helyezkedik el.

az erre vonatkozó tényleges igény felmérése.

55.

Gyermekfelügyelet

nem

biztosított 56.

iskolai szünetekben

Civil szervezetek, önkormányzat által

szervezett nyári táborok biztosítása 57.

58.

59.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetése nem könnyű feladat, hiszen elsősorban a nő látja el a gyermekfelügyeletet. A gyermekek napközbeni felügyeletét biztosíthatjuk bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Településünkön a felsoroltak közül minden a rendelkezésre áll.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

A Munkaügyi Központ folyamatosan szervez képzéseket, átképzéseket, amelyeket nők számára is indítanak. Több esetben szerveztek olyan képzéseket is, amelyeket gyes után a munkába visszatérő nők számára ideálisak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

A képzettséggel nem rendelkező nők helyzete jóval nehezebb, de településünkön számos idénymunkára van lehetőség, amelyet elsősorban nők látnak el. Néhány helyi mezőgazdasági vállalkozó alkalmaz kertészeti munkára hölgyeket, de betanított munkára is van lehetőség községünkben. Baromfifeldolgozó üzem is található településünkön, ahol szintén sok nő talált munkára. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

A bérkülönbség talán már egyre kevésbé jellemző a nemek között, hiszen egyre több helyen a végzettség és a munkában töltött évek száma határozza meg a bérezést. Viszont a betöltendő munkakör meghirdetésénél gyakran hirdetik meg, hogy férfi munkaerőt keresnek.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A kisgyermeket nevelő szülők körében különös szervezést igényel a gyermek felügyeletének megoldása. A szolgáltatások hiányossága megnehezíti a kisgyermekesek munkavállalását. Egyre kevésbé jellemző az is, hogy a nagyszülők tudják biztosítani a felügyeletet, hiszen sok esetben nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt és szerencsés esetben még aktív munkavállalók. Településünkön bölcsőde üzemel, és családi napköziben is elhelyezhetik a szülők gyermekeiket. Az óvodák rugalmas nyitva tartással működnek, és igazodnak ahhoz a tényhez, hogy a fővárosban dolgozók nem tudják gyermekeiket korán elvinni az intézményből.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezésben a védőnői szolgálat nyújt segítséget a családoknak, és a családsegítő szolgálat is rendelkezésre áll ilyen irányú témában. A várandós időszakban már tanfolyamokra, tanácsadásra és beszélgetésekre van lehetőség, ami történhet a védőnővel kettesben, de csoportban is. Különösen

nagy figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű családokra, hogy elérhetőek legyenek számukra a szolgáltatások és ismerjék meg az igénybe vehető támogatásokat. A gyermekek családi életre nevelésére egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy a gyermekek már ebben a korban ismerjék meg a családi egység kialakításának fontosságát, a család társadalomban való szerepének fontosságát. A védőnők az iskolalátogatások alkalmával a tanácsadások alkalmával erről is beszélnek a tanulókkal. Az osztályfőnököknek szintén van ilyen szerepük az osztályfőnöki órák alkalmával. A családtervezés-és gondozás komplex tevékenységére van tehát szükség, akár több szakember összefogásával.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A nőket érintő erőszakról általában nincs tudomásunk, hiszen a bántalmazott nők igyekeznek titokban tartani helyzetüket, félnek a bántalmazójuktól. Sajnálatos módon a nők egy része úgy gondolja, hogy a velük szemben fellépő támadó magatartás természetes, és tűrik ezt az állapotot egy ideig a családi béke megóvása érdekében. Általában akkor derül fény az erőszakra, ha a bántalmazás olyan mértékű, amit már a nő nem visel el, vagy ha a gyermekeket is érinti a bántalmazás. A gyermek abban az esetben is sérül, ha őt nem bántalmazzák ténylegesen, de érzékeli, ha egyik az egyik szülő ettől szenved. Amennyiben erről bárki tudomást szerez, köteles jelzéssel élnie a Gyermekjóléti Szolgálat felé, hiszen a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése alapvető kötelesség. Egy-két esetről lehet hallani az év során, ami valószínűleg meg sem közelíti a tényleges bántalmazások számát. Amennyiben a probléma megoldása családgondozással, hatósági eljárással nem oldódik meg, és nincs a környezetben olyan személy, aki be tudná fogadni az anyát a gyermekeivel, anyaotthoni elhelyezésre van lehetőség. A településen anyaotthon nem működik, de elérhető távolságban tudjuk biztosítani az anya és gyermekei elhelyezését. Fontosnak tartjuk, hogy a nők tisztában legyenek azzal, hogy megoldást tudunk biztosítani számukra, krízishelyzetben sem maradnak magukra. Családi erőszakról szóló rendőrségi feljelentésről a beszámolóban nem érkezett jelentés.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A családok átmeneti elhelyezését a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai Gyermekjóléti Szolgálata segíti. A szolgálat rendelkezik a körzetben megtalálható otthonok elérhetőségével, és ismerik a bekerülés feltételeit.

Az anyaotthon mellett családi átmeneti otthon is található Erdőkertesen, ide családok elhelyezését biztosíthatják. Azért is fontos az intézmények szerepe, mert megelőzi a gyermek családból való kiemelését. A családgondozó évente néhány alkalommal keres otthont család számára.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Településünkön elmondható, hogy a nők közéletben való szerepvállalása magas. A képviselőtestületben a polgármesteren és a két férfi képviselőn kívül négy nő foglal helyet, akik közül egy hölgy az alpolgármesteri szerepet is betölti. A polgármesteri hivatalban és a közoktatási intézményekben viszont kifejezetten a nők vannak jelen. Megállapíthatjuk, hogy településünkön jelenleg nincs olyan szervezet, amely a nő érdekvédelmére alakult volna.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A nőket helyzetét vizsgálva megfigyelhető, hogy a munkaerő-piacon igen hátrányos helyzetűek a roma nők, a gyermeküket egyedül nevelők és az 50 év feletti nők. Mivel településünkön a gyermekek napközbeni ellátása biztosított, ezért az utóbbi két évben javult a nők munkába állásának esélye.


60.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

61. 62. 66.


63. A nemek esélyegyenlőségének

64. 67.

biztosítása érdekében kevés adat áll


65. Adatgyűjtés a polgármesteri hivatal bevonásával.

rendelkezésre 68.

GYES lejárata után nehéz az anyák

Az anyák képzésen való részvételének

69.

segítése, tanfolyamok szervezése

elhelyezkedése. 70.

Részmunkaidős foglalkoztatás hiánya a településen

71.

Felkutatni a részmunkaidőben is

foglalkoztató vállalkozásokat, intézményeket, és az anyák számára elérhetővé tenni

72.

A gyermekét egyedül nevelő családok

73.

Az egyedül nevelő anyák részére a

esetében gyakran magas a szegénység

szociális ellátások és támogatásokhoz való

kockázata

hozzáférésének segítése

74.

75.

76. 77. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

A népesség öregedésén általában az időskorúak népességen belüli arányának emelkedését értjük. A folyamat rendszerint együtt jár a fiatalok arányának csökkenésével. A demográfiai öregedést jelentős mértékben fokozza az alacsony gyermekszám, a növekvő élettartam és az elvándorlás; csökkenti a népesség átlagos korát a magasabb gyermekszám, a stagnáló vagy romló halandóság és a bevándorlás. Településünkön évek óta kiegyenlített az arányok, az időskorúak aránya nem magasabb a fiatalok arányával.

78.

79. Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár a törvényben meghatározott feltételek fennállása szerint. 80. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

A 2013-as évig jellemző volt a nyugdíjasok munkavállalása, a nyugdíj folyósítása mellett így plusz jövedelemre tehettek szert. A törvényváltozás értelmében viszont a 2013-as évben döntést kellett hozni arról, hogy a nyugdíjat vagy a munkabért kívánják az idősek igénybe venni. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Településünkön nagy megbecsülés övezi a nyugdíjasokat, és fontos célunknak tartjuk, hogy az ő életüket megkönnyítő intézkedésekkel, lehetőségekkel és programokkal segítsük az életüket. Szociális rendeletünkben szabályoztuk a 70 éven felüli egyedül élők számára, hogy

a szemétszállítási díjat az önkormányzat tőlük átvállalja. Betegségük esetén is támogatjuk őket a gyógyszerekhez való hozzájutásban, mégpedig úgy, hogy a normatív és alanyi közgyógyellátásra nem jogosult személyek esetén települési támogatás megítélésére van lehetőség, ami havi 5.000.-Ft hozzájárulás lehet a gyógyszerkiadások viseléséhez. Minden eset egyedi elbírálásban részesül és különös figyelmet fordítunk arra, hogy a beteg embereket segítsük a gyógyszerek megvásárlásában. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Ezen pontban foglaltakra vonatkozóan nem történt adatgyűjtés. . 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

. A településen háziorvosi szolgálat működik, szakrendelés igénybevételére a településtől kb. 10 km távolságra található Dabasra kell beutazni, kórház Budapesten a településtől kb. 35 km-re található. A házi segítségnyújtás a településen elérhető, annak ellátása a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai által történik meg. A házi segítségnyújtás a Pünkösdi Egyház Cigánymissziója útján is elérhető, akivel önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Településünkön aktív nyugdíjasklub működik évek óta, amelyhez szívesen csatlakozik a nyugdíjkorhatárt betöltő helyi lakos. A községi rendezvényeken a település lakói számára is bemutatják előadásukat. Minden év decemberében az önkormányzat a Zrumeczky Dezső Művelődési Házzal karöltve szervezi meg a Nyugdíjasok karácsonyát, ahol megvendégelhetik a nyugdíjas lakókat és műsorral, valamint ajándékcsomaggal kedveskedhetünk nekik. Természetesen ezen a rendezvényen is fellépnek a nyugdíjasklub tagjai, nélkülük nem is lenne teljes az ünnep. A nyugdíjasklubon való részvétel mindenki számára elérhető, várnak és hívnak mindenkit a rendezvényükre. c) idősek informatikai jártassága

A helyi könyvtárban több számítógép is rendelkezésre áll, amit a nyugdíjasok is igénybe vehetnek. De ma már szinte minden háztartásban található számítógép és internetkapcsolat, amit előszeretettel használnak településünk idős lakói. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

A településünk lakossága számára elérhetőek a szervezett programok. Ezeken kortól függetlenül vehet mindenki részt, a legfiatalabbtól a legidősebbekig. Mindenki számára igyekszünk a rendezvényeken megfelelő programot elérhetővé tenni.


81. 82. 83.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

84. beazonosított problémák

85.

87.

86. Az idősgondozás szélesebb körben való 90.

89.

kiterjesztése

88. A már működő intézményi kapacitás

bővítése

Egyedül élő idős emberek segítése

91.


92.

Tanyagondnok

felhasználása,

feltérképezés

segítségének és

célzott

segítségnyújtás 93.

Családsegítő Szolgálattal való szoros

együttműködés a rászoruló egyedül élő idősek anyagi és mentális segítése Az 55 év felettiek segítségre szorulnak 95.

94.

az álláskeresésben

Munkaügyi Központtal való kapcsolat

további erősítése, a képzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása az 55 év felettieknek

Időskori

96.

demencia

kezelése

nem 97.

A Dabason található

Pszichiátriai

Gondozóval történő együttműködés a demens

megoldott.

időskorúak ellátása érdekében. A

98.

felügyeletre

szoruló

idősek 99.

elhelyezése hosszú időbe telik.

A nyugdíjas otthonokkal való szorosabb

kapcsolat kialakítása, a segítség nélkül élő nyugdíjas elhelyezésének gyorsabbá tétele

100.

101.

102. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát

lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Településünkön biztosított ennek lehetősége, mivel a Dabas központjában található szociális foglalkoztató inárcsi telephellyel is működik, ahol számos inárcsi lakos vállalhat munkát. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Ezen pontban foglaltakra vonatkozóan nem történt adatgyűjtés. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

103. 104.

Ezen pontban foglaltakra vonatkozóan nem történt adatgyűjtés.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az eredetihez képest nem történt változás.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

Településünkön

a

közszolgáltatást

nyújtó

intézmények

akadálymentesítése

tervezett.

Önkormányzatunk vár a megfelelő pályázati lehetőségre, hogy az akadálymentesítést elvégezhesse. Az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények és közterületek, járdák felújítása során gondoskodni kívánunk az akadálymentesítettség biztosításáról.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Nem történt változás.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

A munkahelyek akadálymentesítettségének biztosítása jelenleg nem megoldott, de a jövőben is keresni fogjuk a pályázati lehetőségeket, hogy a fogyatékos emberek életét megkönnyítsük és hogy a jogszabályi előírásoknak meg tudjunk felelni.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

Mivel a pénzbeli erőforrások nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, más formában kell a szükséges erőforrásokat biztosítani. A pályázatok mellett helyi vállalkozók felajánlásai segíthetnének, akik munkájukkal tehetnék könnyebbé az akadálymentesítést. A nemrég átadott Kamaszpark már akadálymentesített.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

Településünkön a már említett foglalkoztató működik, ami lehetőséget ad a megváltozott munkaképességűeknek és ez javítja lelki állapotukat is, hiszen a közösség ereje segíti őket. A foglalkoztatóban természetesen megoldott az akadálymentesítés, de sajnos az oda vezető út és a település többi része még fejlesztésre szorul.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A fogyatékkal élőket részére olyan megoldásokat vezettek be, amelyek kompenzálják az élet nehézségei miatt őket. Ilyen pl. a súlyadó fizetése alóli felmentési kötelezettség. Az ellátásokhoz való hozzáférés biztosításában kiemelt figyelemmel segítjük őket, hiszen a munkaerő-piacon való hátrányos helyzetüket ellensúlyozni kell.

105. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

106.

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

107. 108. 112.


109. A településen élő fogyatékos személyek

110. 113.


111. Adatgyűjtés, tájékozódás a fogyatékos

kilétéről és számukról nem áll rendelkezésre

személyek számáról, élethelyzetükről. A

pontos adat az önkormányzat rendelkezésére.

tényfeltárásnak megfelelő intézkedések megtétele.

114.

Polgármesteri Hivatal, Óvoda, Iskola akadálymentesítése.

116.

115.

Fizikai akadálymentesítésre pályázati lehetőségek felkutatása.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Inárcson a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak, a lakosság szívesen vesz részt rendezvényeiken. Az önkormányzat is pénzbeli támogatást nyújt a pályázatot benyújtó civil szervezeteknek. Szinte minden szervezethez köthető olyan rendezvény, amely a lakók számára kíván szórakozási lehetőséget biztosítani.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

Az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a nemzetiségi önkormányzatokkal. A törvényi előírásoknak megfelelően a hivatali apparátus segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját, az előterjesztések és jegyzőkönyvek készítését, a pénzügyi előírások teljesítését és a törvényi változások figyelembe vételének teljesítését. Az általuk szervezett programok színesítik a település kulturális életét. Az egyház fontos szerepet tölt be Inárcson, a katolikus, a református, és a pünkösdi egyház tevékenysége is kiemelkedő. Programjaikkal, jótékonykodásukkal példaértékű tevékenységet végeznek, ami remélhetőleg a jövőben is biztosított lesz.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Dabas, Inárcs, Kakucs, Újhartyán és Újlengyel társulása során létrejött Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai révén látja el a szociális alapszolgáltatásokat. A velük való folyamatos kapcsolat biztosítására a helyben dolgozó családgondozók nyújtanak segítséget.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Az Inárcson működő roma nemzetiségi önkormányzat fontosnak tartja, hogy az itt lakók megismerjék hagyományaikat, kultúrájukat, és ezért ezzel kapcsolatos rendezvényeket szerveznek. A Falunapon gasztronómiai különlegességeket ismerhetünk meg tőlük. A roma nemzetiségi önkormányzat nyáron a roma családok részére vízparti kirándulást szervez és az iskolakezdést is támogatja

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

A Mozgáskorlátozottak Egyesülete a fogyatékosok esélyegyenlőségére fókuszál, míg a sportegyesületek és a zenei alapítvány a gyermekekre koncentrál tevékenységük során. Az egyházi szervezetek a családokra fordítanak nagy figyelmet, amibe a nők, a szegények, az idősek, a gyerekek és a fogyatékosok is beletartoznak.

f)

for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

Nagy

örömünkre

szolgál,

hogy

helyi

vállalkozók

és

cégtulajdonosok

támogatják

rendezvényeinket munkával, szolgáltatással, de akár anyagiakkal is. Ez azért fontos, mert a rendezvények mindenki számára elérhetők, tehát a hátrányos helyzetűek számára is, így a forprofit szervezetek is részt vállalnak az esélyegyenlőség biztosításában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek az oktatási intézmények vezetői, a szociális és egészségügyi dolgozók, a köznevelési szakemberek és a civil szervezetek képviselői. A helyzetelemzés során elsősorban a célcsoportokra irányuló problémákat tártuk fel, majd az ezekre javasolt megoldási lehetőségeket vitattuk meg. Aktív volt a résztvevők munkája, akik helyzetelemzésükkel, javaslataikkal a terv elkészítését segítették.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

Az önkormányzat honlapján elérhetővé tesszük az elfogadott dokumentumot, mely alapján megismerhető lesz az esélyegyenlőségi terv helyzetelemzése és intézkedési terve, így megvalósíthatóvá válik a terv ellenőrzése és véleményezése.

4.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

Tartós munkanélküliség csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Szegénység oka és következménye az évek óta tartó munkanélküliség

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az álláskeresők visszavezetése a munka világába

Munkaügyi Központtal való kapcsolattartás, állásajánlatok bekérése és megismertetése azokkal, akiknek szüksége van rá. Közfoglalkoztatásba vonni minél több embert. Helyi vállalkozóhoz irányítani minél több munkanélkülit.

Résztvevők és felelős

Szociális Osztály

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve

2018. január 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Munkaügyi Központtal való megállapodás, helyi vállalkozókkal megállapodás, a tartós munkanélküliek számának csökkenése.

kötött

Kockázat: közfoglakoztatási keret csökken, a közfoglalkoztatásban résztvevők nem kerülnek ki a nyílt munkaerőpiacra Csökkentés: folyamatos támogatás, hasznos munkatapasztalat

Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek megteremtése


Intézkedés címe:

Hátrányos helyzet átörökítésének csökkentése


A munkanélküliség átöröklődésének folyamata, ezáltal belső motiváció hiánya


A hátrányos helyzetűek számának csökkenése

Gyermekek részére felzárkóztató programok létrehozása, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus bevonása. A diákok nyári munkán való részvételének ösztönzése. A nyolc általános osztályt végzett


Társult Önkormányzatok ,,Együtt” Segítőszolgálatai Szociális Osztály

Partnerek

-


2018. január 31.


A Gyermekjóléti Szolgálat programjába betervezett szolgáltatás. Résztvevők száma, felzárkóztató programok száma.

Kockázatok: motiválatlanság Csökkentés: megfelelő szakemberek bevonása Személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi erőforrás (önkormányzat Szükséges erőforrások költségvetése


Intézkedés címe:

Az internet használatának lehetősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Munkanélküliek nehezen találnak állást, nincs otthon internet elérhetőség, nem tudnak tájékozódni

Minél több ember részére elérhetővé tegyük az internet elérési lehetőségét

A Családsegítő Szolgálat segítsége önéletrajzírásokban, munkalehetőségek iránti böngészésben, illetve a Zrumeczky Művelődési Házban már működő internetezési lehetőség további lehetősége


Társult Önkormányzatok ,, Együtt” Segítőszolgálatai Családsegítő Szolgálata

Partnerek

-


2018.01.31.


A Zrumeczky Művelődési Házzal való megállapodás kötése, interneteléréssel rendelkezők számának növekedése, szolgáltatásokat igénybe vevők száma.

Kockázat: internet eléréssel nem rendelkezők száma. Csökkentés: megfelelő szakemberek, módszerek bevonása.

Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek bővítése


Intézkedés címe:

Végzettséghez viszonyított munkalehetőség elfogadása


A felajánlott munka nem felel meg az álláskereső számára, írreális elvárások

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Személyes tanácsadás után az álláskereső képes legyen személyiséghez megfelelő állást találni

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Álláskeresők részére szervezett személyiségfejlesztő tanfolyamok


Szociális Osztály

Partnerek

-


2016.01.31.


kurzusok,

önismereti

tréningek,

A Munkaügyi Központtal és a Családsegítő Szolgálattal való együttműködés megléte, kurzusok, tréningek száma, résztvevők száma, képzéseket sikeresen elvégzők száma. Prevenciós programok, tanácsadások száma.

Kockázat: Maradnak az irreális elvárások. Csökkentés: megfelelő módszerek, képzések, szakemberek kiválasztása.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek


Intézkedés címe:

Diszkrimináció megszüntetése


Romákkal szembeni diszkrimináció megjelenése az álláskeresés során


Megszűnjön a romákkal szembeni diszkrimináció az álláskeresési interjú során

A munkáltatóval való kapcsolatfelvétel és ajánlás, hogy munkalehetőség kapjon a roma ember, így alkalma lesz megmutatni a munkához való hozzáállását


Szociális Osztály

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

2018.01.31.

Helyi vállalkozókkal való konzultáció, Álláskeresésben résztvevők és munkáltatók száma.

Kockázat: marad a romákkal szembeni diszkrimináció. Csökkentés: állásinterjú során segíteni a roma munkába állót, felvenni a kapcsolatot a leendő munkáltatóval.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek biztosítása


Intézkedés címe:

Mentális helyzet javítása


Az évek óta tartó munkanélküliség okozta mentális problémák megjelenése


A tartós munkanélküliek lelki állapotának javítása

Családsegítő Szolgálat tanácsadása. Álláskeresők részére szervezett tanácsadás. Civil szervezetéknél végzett önkéntes tevékenységek, minek következtében az álláskereső újra fontosnak érzi magát, kapcsolatrendszerét bővítheti, így könnyebben állást találhat


Családsegítő Szolgálat

Partnerek

-


2018.01.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Családsegítő Szolgálattal való együttműködés

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kockázat: a tartós munkanélküliségben élő berendezkedett erre az életformára. Csökkentés: Tanácsadáson, foglalkozásokon való részvétel.



Intézkedés címe:

A gyermekek felzárkóztatása


Az ingerszegény környezetben élő gyermekek


A gyermekek egyenlő eséllyel indulhassanak

Felzárkóztató csoportok indítása szakemberek segítségével


Gyermekjóléti Szolgálat

Partnerek

Gyermekjóléti Szolgálattal


2018.01.31.


Megállapodás a Gyermekjóléti Szolgálattal

Kockázat: A célzott csoport gyermekei nem vesznek részt a foglalkozásokon. Csökkentés: Család bevonása, hogy a szülők is támogassák ezt.



Intézkedés címe:

A veszélyeztetettség megelőzése


A családokban az anyagi terhek és az ezek következtében kialakuló problémák miatt a veszélyeztetettség egyre nagyobb fokú, és az alapprobléma mellett feltűnik az elhanyagolás és a bántalmazás is


A szegénység okozta családi konfliktusok megelőzése

Szabadidős programok szervezése a családok részére, játszóházak kialakítása a család szabadidejének együtt töltése miatt.



Partnerek



2016.01.31.


Megállapodás a Gyermekjóléti Szolgálattal

Kockázat: nem jutnak a családok megfelelő anyagi juttatásokhoz. Csökkentés: Az önkormányzat, családsegítő szolgálat megfelelő tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról.



Intézkedés címe:

Sajátos nevelési igényűek fejlesztése




Az SNI-s gyerekek minél hatékonyabb fejlesztése

A fejlesztőpedagógusok-gyógypedagusok óraszámának növelése gyermekek a gyermekek minél hatékonyabb fejlesztése miatt, esetleg más szakemberek bevonása, akik a tanult sémák alapján gyakorolhatnának a gyermekkel.


Tolnay Lajos Általános Iskola fejlesztő pedagógusa

Partnerek



2018.01.31.


Megállapodás a Tolnay Lajos Általános Iskolával


Kockázat: Nem tudnak a gyermekek megfelelő óraszámú fejlesztésen részt venni. Csökkentés:Az iskolai személyi feltételek megteremtéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség, ezért a sémák alapján való gyakoroltatás az elérhetőbb cél.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek biztosítása, esetleges pénzügyi erőforrások biztosítása


Intézkedés címe:

A korai fejlesztés kiépítése helyi szinten


A 0-3 éves gyermekek korai fejlesztése nem megoldott. A legközelebbi fejlesztő ellátó hely Budapesten található, amely a nagyközségtől 35 km-re helyezkedik el.


A korai fejlesztés körzetben való felkutatása, esetleges kiépítése


A korai fejlesztő helyben történő megoldása lehetőségeinek felkutatása, ebben a témában összefogásra van szükség a környező településekkel, az erre vonatkozó tényleges igény felmérése.


Önkormányzat

Partnerek



2018.01.31.


A körzetben lévő szakemberek felkutatása.

Kockázat: Nincs megfelelő fedezet a korai fejlesztés helyi szintű kiépítésére. Csökkentés:A korai fejlesztés támogatására így helyi szinten is szükség lenne, aminek a fedezetére forrásra van szükség.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek biztosítása a körzetben.


Intézkedés címe:

Nyári gyermekmegőrzés


A gyermekfelügyelet nem biztosított iskolai szünetekben


A munkát vállaló szülők gyermekeinek iskolai szünetekben való felügyelete.

Civil szervezetek, önkormányzat által szervezett nyári táborok biztosítása


Önkormányzat

Partnerek

Tolnay Lajos Általános Iskola

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

2018.01.31.

Megállapodás a Tolnay Lajos Általános Iskolával, civil szervezetekkel.

Kockázat: Nincs megfelelő fedezet a hosszú távú felügyelet biztosítására. Csökkentés:A program biztosítása magas költségvetésű, ezért csekély hozzájárulás a szülők részéről javasolt lenne.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek biztosítása, esetleges pénzügyi erőforrások biztosítása


Intézkedés címe:

Adatgyűjtés


A nemek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kevés adat áll rendelkezésre


A nők esélyegyenlőségéről több ismeret álljon rendelkezésünkre

Adatgyűjtés a polgármesteri hivatal bevonásával


Szociális Osztály, Családsegítő Szolgálat

Partnerek

-


2018.01.31.


A rendelkezésünkre álló adatok közötti összefüggések elemzése


Nem jár kockázattal



Intézkedés címe:

Nők visszatérése a munkaerő-piacra


GYES lejárata után nehéz az anyák elhelyezkedése


Képzési programok szervezése

Az anyák képzésen való részvételének segítése, tanfolyamok szervezése


Családsegítő Szolgálat, Önkormányzat

Partnerek

-


2018.01.31.


A Munkaügyi Központ segítségével fenntartható, képzések száma, munkát vállalók száma.

Kockázat: a korábbi munkakört már betöltötték. Csökkentés: Átképzések szervezése.

Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek


Intézkedés címe:

Anya a munka világában




Egyedül magasabb arányú foglalkoztatottsága

Felkutatni a részmunkaidőben is foglalkoztató vállalkozásokat, intézményeket, és az anyák számára elérhetővé tenni



Partnerek

-


2018.01.31.


Vállalkozások vezetőivel való megállapodás megkötése, Munkaügyi Központ bevonása

Kockázat: Nem jellemző a munkáltatókra, hogy részmunkaidőben foglalkoztassanak. Csökkentés: Vezetők felkeresése, meggyőzése.

Szükséges erőforrások Vállalkozások, álláskeresők


Intézkedés címe:

Szociális ellátások bővítése


A gyermekét egyedül nevelő családok esetében gyakran magas a szegénység kockázata

Célok Általános

Egyedül nevelők ellátáshoz való hozzáférésének megkönnyítése

megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az egyedül nevelő anyák részére a szociális ellátások és támogatáshoz való hozzáférésének segítése



Partnerek

-


2018.01.31.


Önkormányzat koncepciója beépítve fenntartható

Kockázat: Nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. Csökkentés: Támogatás beépítése a költségvetésbe.

Szükséges erőforrások Gyermeküket egyedül nevelő anyák


Intézkedés címe:

Idősek részére a szolgáltatások kibővítése


Az idősgondozás szélesebb körben való kiterjesztése


Az idősek helyzetének jobb megismerése

A már működő intézményi kapacitás bővítése. Tanyagondnok segítségének felhasználása, feltérképezés és célzott segítségnyújtás. Családsegítő mentális tanácsadása.


Szociális Csoport

Partnerek



2018.01.31.


Megállapodás a Családsegítő Szolgálattal

Kockázata: Nincs megfelelő számú személyzet. Csökkentés: Önkéntesek bevonása.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek biztosítása (idősekkel foglalkozó szakemberek)


Intézkedés címe:

Munka 55 felett is!


Az 55 év felettiek segítségre szorulnak az álláskeresésben.


A nyugdíj előtt álló munka világába való segítése.

Munkaügyi Központtal való kapcsolat további erősítése, a képzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása az 55 év felettieknek.


Szociális Csoport

Partnerek



2018.01.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,

A Munkaügyi Központtal való kapcsolat kiépítésének erősítése.

forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kockázat: Az 55 év felettiek munkába állásának sikertelensége mentális állapotukat ronthatja, ezért nagy elővigyázatossággal segítsünk a munka kiválasztásában. Csökkentés: Képzések biztosítása.



Intézkedés címe:

Idősek állapotjavítása


Időskori demencia kezelése nem megoldott.


Demens betegek állatának felmérése és kezelése

A Pszichiátriai Gondozóval történő együttműködés a demens időskorúak ellátása érdekében.


Szociális Csoport

Partnerek

Pszichiátriai Gondozó, Házi orvos


2018.01.31.


A szakemberek bevonásával kötött együttműködés alapján fenntartható.

Kockázat: Nem minden beteg állapotáról szerzünk tudomást. Csökkentés: Házi orvosokkal rendszeres kapcsolat kialakítása.

Szükséges erőforrások Idősek Otthonával kötött rugalmas megállapodás


Intézkedés címe:

Idősek elhelyezése


A felügyeletre szoruló idősek elhelyezése hosszú időbe telik


Idősek felügyeletének és ápolásának biztosítása

A nyugdíjas otthonokkal való szorosabb kapcsolat kialakítása, a segítség nélkül élő nyugdíjas elhelyezésének meggyorsítása


Szociális Csoport

Partnerek

Nyugdíjas Otthon


2018.01.31.


A körzetben lévő idősek otthonával kötött megállapodás alapján fenntartható

Kockázat: Az otthonok várólistával működnek, ezért hosszú a bekerülési idő. Csökkentés: krízis helyzetekben kell feltétlenül elérnünk, hogy az idős ember elhelyezésre kerüljön.

Szükséges erőforrások Az otthonokkal kötött rugalmas megállapodások


Intézkedés címe:

Adatgyűjtés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A településen élő fogyatékos személyek kilétéről és számukról nem áll rendelkezésre pontos adat az önkormányzat rendelkezésére

A fogyatékosok számának és helyzetének megismerése

Adatgyűjtés tájékozódás a fogyatékos személyek tényfeltárásnak megfelelő intézkedések megtétele


Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Szociális Osztály

Partnerek

-


2018.01.31.


élethelyzetükről.

A

Megállapodás és együttműködés és Mozgáskorlátozottak Egyesületével

Kockázat: Nem minden fogyatékossal kerülünk kapcsolatban, így a pontos szám nem meghatározható. Csökkentés. Szorosabb kapcsolat kialakítása a Mozgáskorlátozottak Egyesületével.

Szükséges erőforrások Személyi feltételek


Intézkedés címe:

Akadálymentesítés


Polgármesteri Hivatal, Óvoda, Iskola akadálymentesítése


Akadálymentesítés


Fizikai akadálymentesítésre pályázati lehetőségek felkutatása


Önkormányzat

Partnerek

-


2018.01.31.


A pályázati források felhasználásával fenntartható

Kockázat: Nincs megfelelő forrás. Csökkentés: Pályázati lehetőségek felkutatása

Szükséges erőforrások Pályázati források igénybevétele

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

Az intézkedés megvalósításána k határideje

H

I

J

Az intézkedés eredményességé t mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításá hoz szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Munkanélküliek számának csökkenése, foglalkoztatottak számának növekvése

Személyi és tárgyi feltételek megteremtése

Munkaügyi Központtal való megállapodás, helyi vállalkozókkal kötött megállapodás

Résztvevők száma, felzárkóztató programok száma

Személyi és A Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi programjába betervezett feltételek, pénzügyi erőforrás (önkormányzat költségvetése)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

Tartós munkanélküliség csökkentése

Szegénység oka és következménye az évek óta tartó munkanélküliség

Az álláskeresők visszavezetése a munka világába

- Munkaügyi Szociális Osztály Központtal való kapcsolattartás, állásajánlatok bekérése és megismertetése azokkal, akiknek szüksége van rá Közfoglalkoztatásb a vonni minél több embert Helyi vállalkozókhoz irányítani minél több munkanélkülit

2

Hátrányos helyzet átörökítésének csökkentése

A munkanélküliség átöröklődésének folyamata, ezáltal belső motiváció hiánya

A hátrányos helyzetűek számának csökkenése

- Gyermekek részére felzárkóztató programok létrehozása, gyógypedagógusfejlesztőpedagógus bevonása - A diákok nyári munkán való részvételének ösztönzése - A nyolc általános osztályt végzett személyek részére képzéseken való részvétel

folyamatos

Társult folyamatos Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai, Szociális Osztály

biztosítása 3

Az internet használatának lehetősége

Munkanélküliek nehezen találnak állást, nincs otthon internet elérhetőség, nem tudnak tájékozódni.

Minél több ember részére elérhetővé tegyük az internet elérési lehetőséget

A Családsegítő Szolgálat segítsége önéletrajzírásokba n, munkalehetőségek iránti böngészésben , illetve a Zrumeczky Művelődési Házban már működő internetezési lehetőség további lehetősége

4

Végzettséghez viszonyított munkalehetőség elfogadása

A felajánlott munka nem felel meg az álláskereső számára, írreális elvárások

Személyes tanácsadás után az álláskereső képes legyen személyiségéh ez megfelelő állást találni

5

Diszkrimináció megszüntetése

Romákkal szembeni diszkrimináció megjelenése az álláskeresés során

6

Mentális helyzet javítása

Az évek óta tartó munkanélküliség okozta mentális problémák megjelenése

Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai Családsegítő Szolgálata

folyamatos

Internet Személyi eléréssel nem tárgyi rendelkezők feltételek száma, bővítése

Álláskeresők Szociális Osztály részére szervezett kurzusok, önismereti tréningek, személyiségfejleszt ő tanfolyamok

folyamatos

Prevenciós programok, tanácsadások száma

Megszűnjön a romákkal szembeni diszkrimináció az álláskeresési interjú során

A munkáltatóval Szociális Osztály való kapcsolatfelvétel, és ajánlás, hogy munkalehetőséget kapjon a roma ember, így alkalma lesz megmutatni munkához való hozzáállását

folyamatos

Álláskeresésben Személyi résztvevők és feltételek munkáltatók biztosítása száma

A tartós munkanélkülie k lelki állapotának javítása

- Családsegítő Családsegítő szolgálat Szolgálat tanácsadása - Álláskeresők részére szervezett tanácsadás Civil szervezeteknél végzett önkéntes tevékenységek, minek következtében az álláskereső újra fontosnak érzi

folyamatos

Álláskeresők száma

Személyi feltételek

Személyi feltételek biztosítása

és A Zrumeczky Művelődési Házzal való megállapodás kötése

A Munkaügyi Központtal és a Családsegítő Szolgálattal való együttműködés megléte

Helyi vállalkozókkal való konzultáció

Családsegítő Szolgálattal való együttműködés

magát, kapcsolatrendszeré t bővítheti, így könnyebben állást találhat II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

A gyermekek felzárkóztatása

Az ingerszegény környezetben élő gyermekek hátrányos helyzetben vannak társaikhoz képest iskolai tanulmányok megkezdésekor

A gyermekek egyenlő eséllyel indulhassanak

2

Veszélyeztetettség megelőzése

A családokban az anyagi terhek és az ezek következtében kialakuló problémák miatt a veszélyeztetettség egyre jellemzőbb, és az alapproblémát kísérni kezdi az elhanyagolás, bántalmazás is.

A szegénység okozta családi konfliktusok megelőzése

Felzárkóztató Gyermekjóléti csoportok indítása Szolgálat szakemberek segítségével.

117.

Hátrányos helyzetben gyermekek

Személyi élő feltételek

Megállapodás Szolgálattal

Gyermekjóléti

Megállapodás Szolgálattal

Gyermekjóléti

folyamatos

Szegénységben, mélyszegénység ben élő családok

Személyi feltételek

Tolnay Lajos folyamatos Általános Iskola fejlesztőpedagógus fejlesztő pedagógusa ok,

Fejlesztésre szoruló gyerekek

Személyi Megállapodás kötése a Tolnay feltételek és Lajos Általános Iskolával pénzügyi erőforrások biztosítása a költségvetésbő l

A

családok részére


folyamatos

szabadidős programok szervezése, játszóházak kialakítása, ahol a család együtt töltheti a szabadidejét. A gyermekeknek az iskolában szervezzenek önismereti órákat, tanácsadásokat.

3

SNI-sek fejlesztése


Az SNI-s gyerekek minél hatékonyabb fejlesztése

118.

A

gyógypedagógusok óraszámának növelése a

gyermekek minél nagyobb óraszámban való fejlesztése miatt, esetleg más szakemberek bevonása, akik a tanult sémák alapján gyakorolhatnának a gyermekkel. 4

A korai kiépítése szinten

fejlesztés helyi

A 0-3 éves gyermekek korai fejlesztése nem megoldott. A legközelebbi korai fejlesztő ellátó hely Budapesten található, mely a nagyközségtől 35 km távolságra helyezkedik el.

A korai fejlesztés kiépítése

119.

A korai

Önkormányzat

folyamatos

fejlesztés helyben történő megoldása

Korai fejlesztésre személyi szoruló gyerekek feltételek biztosítása, körzetben

A megfelelő felkutatása

szakemberek

a

lehetőségeinek felkutatása, ebben a témában összefogás a környező településekkel, az erre vonatkozó tényleges igény felmérése.

5

Nyári gyermekmegőrzés

Gyermekfelügyelet nem biztosított iskolai szünetekben

A dolgozó szülők gyerekeinek iskolai szünetekben való felügyelete

Civil szervezetek, Önkormányzat önkormányzat által szervezett nyári táborok biztosítása

folyamatosan

Önkormányzat

a gyerekek

Civil szervezetekkel való széles körű együttműködés

a településen élő nők

személyi feltételek biztosítása

A rendelkezésünkre álló adatok közötti összefüggések elemzése

… III. A nők esélyegyenlősége 1

Adatgyűjtés

A nemek esélyegyenlőségén ek biztosítása érdekében kevés

A nők esélyegyenlősé géről több ismeret álljon

Adatgyűjtés a polgármesteri hivatal bevonásával.

Szociális osztály, folyamatos Családsegítő Szolgálat

adat rendelkezésre 2

3.

4

áll

Nők visszatérése a GYES lejárata után munkaerő-piacra nehéz az anyák elhelyezkedése

Anya a munka világában

Szociális bővítése


ellátások A gyermekét egyedül nevelő családok esetében gyakran magas a szegénység kockázata

rendelkezésün kre Képzési programok szervezése

Az anyák képzésen Családsegítő való részvételének szolgálat, segítése, Önkormányzat tanfolyamok szervezése

folyamatos

képzések száma, munkát vállalók száma

személyi tárgyi feltételek

és A Munkaügyi Központ segítségével fenntartható

Anyák magasabb arányú foglalkoztatott sága

Felkutatni a részmunkaidőben is foglalkoztató vállalkozásokat, intézményeket, és az anyák számára elérhetővé tenni


folyamatos

Álláskereső nők

Egyedül nevelők ellátáshoz való hozzáféréséne k megkönnyítés e

Az egyedül nevelő Családsegítő anyák részére a Szolgálat szociális ellátások és támogatásokhoz való hozzáférésének segítése

folyamatos

Gyermeküket Gyermeküket Önkormányzat koncepciójába egyedül nevelő egyedül nevelő beépítve fenntartható nők anyák

Az idősek helyzetének hatékonyabb megismerése

120.

vállalkozások, álláskeresők

Vállalkozások vezetőivel való megállapodás megkötése, Munkaügyi Központ bevonása

… IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Időseink részére a szolgáltatások kibővítése

Az idősgondozás szélesebb körben való kiterjesztése

A

működő

már Szociális osztály, folyamatos Családsegítő Szolgálat

intézményi kapacitás bővítése

2

Egyedül élő idős emberek segítése

121.

Tanyago

ndnok segítségének felhasználása, feltérképezés

és

célzott segítségnyújtás. Családgondozó mentális segítségnyújtása Szolgálattal való szoros

idősgondozást igénybe vevők

idősekkel foglalkozó szakemberek

Önkormányzat együttműködése Családsegítő Szolgálattal

a

együttműködés a rászoruló egyedül élő idősek anyagi helyzetének javítása 3

Munka 55 felett is!

4

Idősek állapotjavítása

Az 55 év felettiek segítségre szorulnak az álláskeresésben

A nyugdíj előtt állók munka világába való visszavezetése

Munkaügyi Családsegítő Központtal való Szolgálat, kapcsolat további Szociális csoport erősítése, a képzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása az 55 év felettieknek

Demens betegek kezelése

A Dabason Szociális osztály található Pszichiátriai Gondozóval történő együttműködés a demens időskorúak ellátása érdekében.

Idősek felügyeletének biztosítása

A nyugdíjas otthonokkal való szorosabb kapcsolat kialakítása, a segítség nélkül élő nyugdíjas elhelyezésének gyorsabbá tétele

A településen élő fogyatékos személyek kilétéről és számukról nem áll rendelkezésre pontos adat az önkormányzat rendelkezésére.

A fogyatékosok számának és helyzetének megismerése

Adatgyűjtés, Mozgáskorlátozo folyamatos tájékozódás a ttak Egyesülete, fogyatékos Szociális Osztály személyek számáról, élethelyzetükről. A tényfeltárásnak megfelelő intézkedések megtétele.

Polgármesteri Hivatal, Óvoda, Iskola

Akadálymente sítés

Fizikai akadálymentesítésr e pályázati

122.

Időskori

demencia kezelése nem megoldott.

5

Idősek elhelyezése

A felügyeletre szoruló idősek elhelyezése hosszú időbe telik.

Szociális osztály

folyamatos

folyamatos

folyamatos

55 év felettiek

személyi feltételek biztosítása

A Munkaügyi Központtal való kapcsolat kiépítése

a kezelésre személyi és A szakemberek bevonásával szorulók tárgyi kötött együttműködés alapján feltételek fenntartható biztosítása

az elhelyezésben Idősek részesülők Otthonával kötött rugalmas megoldások

A körzetben Otthonával megállapodás fenntartható

lévő

Idősek kötött alapján

személyi feltételek

Megállapodás együttműködés Mozgáskorlátozottak Egyesületével

és a

pályázati források igénybevétele

A pályázati források felhasználásával fenntartható

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Adatgyűjtés

2

Akadálymentesítás

Önkormányzat

folyamatos

a fogyatékkal élők

akadálymentesít ett intézmények száma

akadálymentesítés e. 3 …

lehetőségek felkutatása.

3. Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Inárcs Nagyközség Önkormányzata biztosítja, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen, így a www.inarcs.hu internetes oldalon közzéteszi, továbbá papíralapú formátumban elérhető az Inárcs Polgármesteri Hivatal (2365 Inárcs, Rákóczi. utca 4.) épületében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről dr. Gál Imre polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma I.

II.

Inárcs Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Esélyegyenlőségi és Szociális Bizottsága Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programját megismerte, áttanulmányozta és elfogadásra javasolja.

Inárcs, 2016. március

Faldina Ágnes bizottság elnöke

III. Ezt követően Inárcs Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

5.


dr. Gál Imre László polgármester

Inárcs Nagyközség Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.




Zámbó Istvánné alpolgármester


Zámbó Istvánné képviselő


Kánai Katalin védőnő

123. Inárcs, 2016. március

124. Inárcs, 2016. március

Mikusné Madar Gyöngyi védőnő Forgács Andrea családgondozó


Maczák Jánosné óvodavezető


Urbánné Kovács Eszter igazgató-helyettes

Inárcs, 2016.március

Zsigár Hajnalka roma nemzetiségi önkormányzat


Stöckler Virág HEP fórum vezető

6.

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

HEP részei3

A település bemutatása

A lakónépess ég bemutatás a

A HEP átfogó célja

A mélyszegénységb en élők és a romák helyzete

A gyermekek helyzete, esélyegyenlő sége

A nők helyzete, esélyegyenlősé ge

Az idősek helyzete, esélyegyenlősé ge

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

A HEP intézkedési terve

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Dr. Gál Imre László

RÉTE

Zámbó Istvánné

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Forgács Andrea

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Urbánné Kovács Eszter

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Maczák Jánosné

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Hover József Attiláné

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Göndör Ákos

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Stöckler Virág

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Kánai Katalin

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 1

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents