Illetékek, kisajátítás
Illetékek ~ Közteher viselés • Eljárási illeték – Államigazgatási eljárás – Bírósági
• Vagyonszerzési illeték – Öröklési – Ajándékozási – Visszterhes vagyonátruházási – Vagyoni értékű jogra
Vagyoni értékű jog értékbecslése • Általában: a vagyoni értékű joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad része • A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a táblázatban lent meghatározott életkor szerinti többszörösét. • A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a táblázatban foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse. • ha a vagyoni értékű jog jogosultja: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;
példa • Örökhagyó gyermeke örökli annak 25 millió forintos forgalmi értékű családi házát, örökhagyó édesanyjának özvegyi jogával terhelten. Az édesanya 68 éves. Kérdés, hogy mekkora összegű öröklési illeték fizetésére lesz az édesanya kötelezve? • Első lépésként a haszonélvezeti jog értékét kell meghatározni. Ehhez tudjuk az édesanya korát (68 év), és azt, hogy a haszonélvezeti jog az édesanya holtáig, azaz bizonytalan (határozatlan) ideig fog fennállni az ingatlanon. • A vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében az özvegyi jog értéke a jog egyévi értékének (azaz a családi ház forgalmi értéke egyhuszad részének) négyszerese. Számokkal: (25 000 000/20) x 4 = 5 000 000 forint.
Adózási kötelesség • 2015. évi ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából 16 % személyi jövedelemadót kell fizetni. • Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik. (pl: másik ingatlan vétel, idősek otthonában ingatlan vétel) • A 2010. évben vagy azt megelőzően megszerzett lakás céljáró szolgáló ingatlan 2015. évi értékesítése esetén már nem Szerzés éve Számított összeg [%] keletkezik adóköteles jövedelem. 2008 100 • Nem lakás céljára szolgáló ingatlan 2009 100 esetén 2000. év a határ 2010 90 • Jövedelemszerzés időpontja a 2011 60 földhivatali benyújtás időpontja 2012 30 2013
0
Másik ingatlan vétele • Eredeti ingatlan mikor lett véve • Két ingatlan értéke eltérő-e – Ha igen, akkor eltérés szempontjából kell adózni 5 éven belül – Ingatlan értékét NAV ellenőrizheti
Visszterhes vagyonátruházási illeték • Alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. • Forgalmi értéktől függ: – – – –
1 milliárd Ft-ig 4% Forgalmi érték ezt meghaladó része után 2% Résztulajdon esetén arányosan kell csökkenteni Vagyoni értékű jog esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékéből kell kiindulni
• A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Kivételek • 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg • Személyi illetékmentesség, pl: Magyar Állam • …
Örökösödési illeték • Alapja: örökség tiszta értéke (megszerzett vagyonnak a csökkentett forgalmi értéke) csökkentés: gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,…
• Mértéke: – örökség tiszta értékének 18%-a örökösönként – lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9%
• Kötelezettség: – belföldön levő hagyatékra – külföldön levő hagyatékra, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni
Örökösödési illeték • Mentesség: – örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadást is) – túlélő házastársa által megszerzett örökrész – egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része – lakóház építésére alkalmas telektulajdon , ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít – termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét – ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az öröklési illetéket
Ajándékozási illeték • Tárgya: – ingatlan ajándékozása – Ingó ajándékozása, ha forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja
• Illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni; de az egyenesági rokonok ajándékozással történő illetékmentes vagyonszerzését nem kell bejelenteni az állami adóhatósághoz.
• Alapja: megszerzett vagyon tiszta értéke
(megszerzett vagyonnak a
csökkentett forgalmi értéke) csökkentés: gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,…
• Mértéke: – tiszta értékének 18%-a ajándékozottanként – lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9%
Ajándékozási illeték • Illetékmentesség: – Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék – Az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli – lakóház építésére alkalmas telektulajdon , ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít – zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik – Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét
Eljárási illetékek • első fokú közigazgatási hatósági eljárásért 2.000 Ft • fellebbezés ez ellen: 5.000-500.000 Ft • Polgári eljárás: eljárás tárgyának értékétől függ 6 %, de min 15.000 Ft, max 1.500.000 Ft
• Pl: anyakönyvi kivonat kiállítás, iskolai elhelyezéshez szükséges eljárás, perek, …
Kisajátítás • A kisajátítás elvileg mind ingó, mind ingatlan dologra vonatkozott. • A kisajáítításnak három feltétele volt: 1. közérdekből, 2. törvényes eljárás mellett, 3. kártalanítás ellenében kellett történnie. Az egyéni jognak tehát engednie kell a közérdekkel szemben. • A kisajátításnak azonban volt két korlátja is: 1. a kitűzött cél más úton el nem érhető, 2. az egyéni jognak a tulajdonos beleegyezésével való korlátozása sikertelen maradt.
Történeti háttér • 1836. évi XXV. Törvény (ingó: talált tárgyak kisajátítása • 1868 törvény: közjó – gőz- és lóerejű vasutak valamint közutak építése, folyószabályozás, mocsárlecsapolás, kikötők, parti raktárak, hadi erődítmények építése vagy a futóhomok meggátlása érdekében. – A kisajátítás tárgya csak ingatlan dolog lehet. – Budapestre nézve külön szabályok voltak érvényben. Kisajátítás Budapesten közlekedési, kereskedelmi, közegészségügyi, vagy városszépítési célokból új utcák, terek nyitása, iskolák, kórházak építése céljából volt megengedhető. – A kisajátító hatóság a közlekedési miniszter vagy a főváros lehetett.
• 1881 törvény: közérdek
Kisajátítás aktualitása • autópálya építés • EU források önkormányzatok általi hasznosítása • ingatlanárak hullámzása – 2008 előtt/után – önkormányzati szabályozás változtatása (övezeti besorolás, beépítési lehetőségek) - Rendezési terv
• 2007-es Kstv: (nem a Ptk-ban/Ket-ben van)
Tulajdonjog vs kisajátítás
Alkotmányban a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot
Problémás értelmezés 1, • áruház (1) építése: kereskedelmi célú egység, de nem közcélú létesítmény – habár munkahelyet teremt • áruházban: postahivatal/ orvosi rendelő/ … • üzleti cél és közösségi cél nem válik el
Problémás értelmezés 2, • körforgalom(2) építése: közúti csomópont vagy kizárólag egy gazdasági létesítmény megközelítését szolgáló magánút kialakításához szükséges-e • parkolóház, mélygarázs(3): beruházás közérdekűsége: a létesítmény mindenki számára korlátozás nélkül használható lesz-e vagy sem
Közérdekűség vizsgálata • kisajátítási kérelemhez csatolt iratokból kitűnően egy magántulajdonú gazdasági társaság van megjelölve a beruházás finanszírozójaként • konkrét használati viszonyai alapján
Bányászati cél (4) • kisajátítást kérheti a bánya vállalkozója (üzleti célja van), nem kell önkormányzatnak lennie • de Alkotmánybíróság kimondta, hogy a föld méhe kincseinek felszínre hozatala és hasznosítása közérdek • ingatlantulajdonos nem így látja • de esetlegesen keletkezett bányató (jövőbeli realizáció) rekreációs célra hasznosítható lesz, azaz közérdek
Területrendezési cél (5) • Önkormányzati korlátozások egy belterületi ingatlanra • milyen mértékű korlátozást kell tulajdonosnak eltűrnie, és mely korlátozás jelent már erős jelentős tulajdonosi korlátozást • tulajdonos önmaga ellen is kérhet kisajátítást
Kisajátítással érintett ingatlan • teljes vagy annak egy része • nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el • cél: telek ne aprózódjon el
Kártalanítás • teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mit jelent? • összehasonlításra alkalmas ingatlanok adásvételére vonatkozó adatokat gyűjtenek, ezeket átlagolják, majd a kapott értéket az értékmódosító tényezőkkel korrigálják • értékveszteség: ingatlanforgalmi szakértők mérlegeléssel megállapítanak egy százalékos értéket az értékcsökkenés mértékeként • értékveszteség a perek leggyakoribb témája
Gyorsforgalmi út építése • útpályát, véderdősávját, vízelvezetését, visszamaradó ingatlanok megközelítését szolgáló utakat nem egyszerre, hanem általában ebben az időbeli sorrendben, három-négy szakaszban tervezték meg • kisajátítási eljárások is különböző időpontban, ingatlanokat 3-4 kisajátítási eljárás is érintette, de nem egy időpontban • emiatt rengeteg földhivatali munka képződött, sokáig elhúzódó tárgyalások • teljeskörű és részleges kisajátítás értéke így eltérő • gyakorlat a teljeskörűség irányába mutat
Kit érint a kártalanítás • Tulajdonos • Haszonélvező • Jelzálogjog tulajdonosa (hogyan kapja meg az összeget) • Elhunyt tulajdonos örököse (hagyatéki eljárás vs kisajátítási eljárás)
Eljárás lefolytatása Több hónap, évekre is elhúzódhat • Kérelem, mellékletei beadása • Szakértői kirendelés • Kisajátítási tárgyalás megtartása • Kisajátítási határozat • Birtokba adás a fizetés után lehetséges • Kereset adható be
2013 július 1-től nagy szám miatt egyszerűsítették a törvényt • vételi ajánlatot kártalanításra jogosult számára a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül kell megtennie • ingatlanra – a kisajátítást kérő javára – elidegenítési tilalmat vezet be • Ha a kisajátított ingatlanon jelzálogjog állt fenn, a zálogjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép és a kártalanítás ezen hányadát bírósági letétbe kell helyezni • járulékos költséget (pl: költözködés) kártalanításra jogosultnak köteles megtéríteni • hiánypótlás max egyszer lehet
Kisajátítási terv részei • Kisajátítási átnézeti térkép • Területkimutatás
Földhivatali munkarészek – 2013-as rendelet • • • • • • •
Mérési vázlat Változási vázrajz Területkimutatás Átnézeti térkép (nagyobb terület egyidőben) Műszaki leírás Kérelem Koordinátajegyzék
