Ifjúságszociológiai korkép Gyulán Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus-szociális munkás
Gyula 2011
TORKOLAT TÁRSADALOMKUTATÓ MŐHELY HÉT NAP ’98 BT
TARTALOM BEVEZETÉS ................................................................................................................................................. 3 I. A MINTA JELLEMZİI ............................................................................................................................... 5 II. A SZABADIDİS TEVÉKENYSÉGEK ÉS LEHETİSÉGEK .................................................................... 9 III. KAPCSOLATI ÉS PROBLÉMAMEGOLDÓ HÁLÓK – CSALÁD – KÖZÖSSÉG – ISKOLA ............... 16 IV. A CSALÁDI HÁTTÉR ............................................................................................................................ 25 V. LAKÓHELY, RÉGIÓ, EURÓPA ............................................................................................................. 28 VI. ÉRTÉKREND ÉS JÖVİKÉP ................................................................................................................ 30 VI.1. Gyula és a letelepedés.......................................................................................................................................32 VII. AZ IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓ KÖZPOLITIKÁK JELLEMZİI...................................................... 33 VIII. A DOHÁNYZÁS JELLEMZİI.............................................................................................................. 36 IX. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS JELLEMZİI.......................................................................................... 37 X. A DROGFOGYASZTÁS JELLEMZİI.................................................................................................... 40 XI. ZÁRÓ GONDOLATOK; KÖZPOLITIKAI LÉPÉSEK ............................................................................ 45
2
BEVEZETÉS Jelen tanulmánykötet ifjúságszociológiai korkép (vagy más megfogalmazásban körkép) az évezred elsı évtizedérıl, Gyuláról. Az ifjúság helyzetének helyzet bemutatására alapvetıen az indított bennünket, hogy egy területi egység, így egy megye, egy város jövıje sem képzelhetı el a XXI. században a modernizációs folyamatokra nyitott, de a tradíciókra is érzékeny ifjúsági közösségek nélkül. Ezt a jövıképet a felnövekvı nemzedék egzisztenciális és morális válsága veszélyezteti. A devianciák konkrét megjelenése mellett a kutatási tematika kialakításában a frissen végzett diplomások elvándorlása; a város megtartó erejének mérése; a családi kommunikáció feltérképezése, a fiatalok komplex értékrendszere is szerepet játszott. Úgy gondoljuk, hogy a fiatal társadalmi csoportokat érintı hatásokat csak gondosan megtervezett települési / térségi (rész)politikával lehet csökkentetni. Ismert, hogy az ifjúsági segítıi munka nem nélkülözheti a lokális vizsgálatokat. Mivel ezen kutatások fı célja a helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének növelése a legfrissebb monitoring kutatás adatfelvételéhez1 egy komplex, az ifjúságszociológiai problematikát (szabadidı eltöltése, elégedettség, jövıkép, települési kötıdés stb.) kezelı kérdıívet készítettünk. A minta kialakítását meghatározta, hogy Gyula város alap-és középfokú; valamint felsıoktatási intézményeiben tanuló 13-18; illetve max 24 éves éves korcsoportot reprezentáló mintát kellett készíteni. A kérdıív önkitöltıs jellegébıl következett, hogy alapegységként az iskolai osztály szerepelt. A rétegzett mintavétel során az elsı lépcsınél az iskolatípusok, a második lépcsınél az évfolyamok megoszlása volt a rétegzési szempont. Alapvetıen azonban az önkénteseink szinte minden osztályba eljutottak. A kutatás adatfelvétele 2011. tavaszán zajlott az alsó és a közép; illetve felsıfokú oktatási intézményekben N=2042 fıs mintán. A középiskolások a gyulai minta 70%-át jelentik. Az alapsokaság középiskolai ,,elemszáma” 3686 fı; a mintába 1443 fı került (mindez a középiskolai alapsokaság közel 40 százaléka). Az adatok szerint az érintett általános iskolás korosztály létszáma 2250 fı volt. Mindez 23 százalékos reprezentációt jelent az általános iskolás alapsokaságból (a minta elemszáma: 516 fı)¸ a hetedikes-nyolcadikos korosztályban azonban ez a reprezentáció közel 90%-os. Az összesen 5936 fıs általános iskolai és középiskolai alapsokaságból vett, közel 2000 fıs mintánk 33 százalék százalékos reprezentációt jelentett az érintett közösségben. A tanulmányban az eredményeket több alkalommal százfokozatú skálán közöljük. A transzformált skála értékei minden esetben csak az értékelhetı válaszokra vonatkoznak, a következık szerint: a százas érték azt jelenti, hogy minden válaszoló a maximális, nulla, hogy a minimális pontszámot adná. 1 A kutatás kérdezıbiztosai a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat önkéntesei voltak.
3
Az ilyen százfokozatú skálákon az ötven pont alatti érték negatív véleményt (bizalmatlanságot, ellenszenvet), míg az ötven pont feletti érték pozitív véleményt (bizalmat, rokonszenvet) jelez. Mivel a kutatás kérdıívében sok változó szerepelt, ezért a feldolgozás során több változó összevonást is használtunk.
4
I. A MINTA JELLEMZİI A válaszadó általános- és középiskolások között a fiúk aránya hét százalékkal alacsonyabb volt (46-53%). A lányok a válaszadók között többségben voltak a gimnazisták és a szakközépiskolások között. A fiúk a szakiskolások kétharmadát alkották . Az alapszakos válaszadók között majdnem minden ötödik tartozott ,,csak” a fiatal férfiak demográfiai csoportjához. Mintánkban 876 fı tekinthetı ,,nem gyulainak”. Ez a minta egészére nézve 43 százalék. Ha az általános iskolás korúakat nem számoljuk (ez 54 fıt jelent a mintában), akkor ez az arány a középiskolás korosztályra vetítve 57 százalék (az alapsokaság adatait – bejáró középiskolások: 1291 fı; kollégisták: 873 fı - nézve pedig 62 százalék). A város középiskolai és felsıoktatási vonzása egyértelmő (a felsıoktatási minta adataiban azt látjuk, hogy a válaszadók kétharmada nem gyulai lakóhelyő)2. Amíg a ,,nem gyulai” minta harmada a kollégista, kétharmada bejáróként definiálta magát. Az iskolatípusok között a gimnázium az, amelyik leginkább támaszkodik a helyi fiatalokra; a szakközépiskola és a szakiskola tanulói inkább a vonzáskörzetbıl kerülnek ki. Az adatokból azt látjuk, hogy Gyula komoly vonzerıvel bír a közoktatási feladatok területén a térségi társadalomra (fıként ,,észak-dél” tengelyt térképezhetünk fel). A szakközépiskola és a szakiskola területén fokozottabban érzékelhetı mindez. Mintánk adatai alapján a gimnáziumi oktatásban ,,csak” majdnem minden harmadik gyerek a ,,nem gyulai” lakóhelyő. Mivel 23 leggyakrabban említett településbıl hét városi rangot is visel; az oktatás területén érzékelhetı vonzást általános, a települési versenyt érintı jellemzınek is kiterjeszthetjük. Mindez vélhetıen meghatározza a következı évek gyulai oktatás (szakképzés) és ifjúságpolitikáját (iskolai és iskolán kívüli közösségépítési programjait). 1. tábla A bejárók és a kollégisták iskolánként (fı)3 Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: kollégisták
28
bejárók
34
Magvetı Általános Iskola
11
Harruckern János Közép- Erkel Gimnáiskola zium 58
48
163
78
Gyaki
17
SZIE EKI
Göndöcs Iskola
Román tanítási nyelvő iskola
8
80
48
43
171
58
2 Az említések sorrendjében legtöbben Sarkadról (93 fı), Méhkerékrıl (55 fı), Békéscsabáról (54 fı), Elekrıl (45 fı), Kétegyházáról (37 fı), Vésztırıl (28 fı), Okányról (26 fı), Kevermesrıl (21 fı), Lökösházáról (20 fı), Füzesgyarmatról és Kunágotáról (14-14 fı), Újkígyósról (13 fı) és Szeghalomról, illetve Sarkadkeresztúrról (13-13 fı), valamint Mezıgyánról és Orosházáról (11-11 fı), járnak Gyulára, közép – és általános iskolába a fiatalok. Jelentısebb (10 fı alatti -7-10 alkalom - ) említések: Almáskamarás, Csorvás, Kıtegyán, Magyarbánhegyes, Magyarhomorog, Medgyesegyháza, Mezıberény. 3 Az albérletesek aránya egyedül a SZIE EKI intézménynél érte el a 20%-ot. Más iskoláknál maximum 3 százalék volt, így azt külön sorban nem jeleztük.
5
teljes minta (fı)
64
11
228
126
17
51
259
106
1. térkép Gyula város térkapcsolatai az oktatásban
Az iskolatípusonkénti alminták nemek szerinti megoszlása között számottevı eltérés tapasztalható: a fiúk inkább a szakiskolában, a lányok pedig gimnáziumban és a szakközépiskolákban tanulnak. A szociális munkás jelöltek (alapképzés) között viszont már alig találunk fiúkat. A teljes minta 25 százaléka általános iskolai tanuló, a középfokú oktatási intézményben tanulók között a gimnazisták (42 százalék) aránya a legmagasabb. A szakképzés intézményei (szakközép-és szakiskola) összesen a minta harmadát jelentik. Változásokat látunk, amelynek ebben a szegmensben az egyik fontos eleme az iskolához kötıdés (fontos kutatás/fejlesztési kérdések: miért tolódik ki a továbbtanulás, milyen problémák vannak a fiataloknak a munka világában, milyen szerepe lehet a változások menedzselésében Gyula városának; milyen devianciák jelenhetnek meg stb.). Véleményünk szerint ez a ,,függıség” egyszerre átok és egyszerre lehetıség a települési ifjúságpolitika alakításában. A 19-20 éves válaszadóink (a minta 17%-a) még a közoktatásban található. Szintén a minta egészére vonatkozó megállapításunk az, hogy minden tízedik 15-16 éves még általános iskolás; a válaszadók 12 százaléka ebben a korosztályban már a gimnázium padjait koptatja.
6
1. tábla A minta életkori csoportok szerinti megoszlása az oktatási intézmények típusa szerint (oszlop-százalékban) Alapképzés korosztályok SzakmunkásSzakközépGimnázium Általános iskola képzı
iskola
5
4
4
70
43 39 13
13 43 41 1
21 47 29
30
21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éves 15-16 éves maximum 14
41 59
A minta életkori csoportok szerinti megoszlása az oktatási intézmények szerint (oszlop-százalékban) Gyula iskolák Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Születési
21 éves vagy
év
idısebb
19-20 éves
fı oszlopszázalék fı oszlopszázalék
17-18 éves
fı oszlopszázalék
15-16 éves
fı oszlopszázalék
maximum 14 éves
fı oszlopszázalék
összesen
fı oszlopszázalék
Magvetı Általános Iskola
Harruckern János Középiskola
Erkel Gimnázium
SZIE EKI
Gyaki
Román tanítási nyelvő iskola összesen
Göndöcs Iskola
2
0
11
2
0
58
39
1
113
1,0%
,0%
3,5%
,4%
,0%
69,9%
11,5%
,6%
5,5%
36
0
69
84
0
25
112
35
361
17,3%
,0%
22,2%
16,7%
,0%
30,1%
32,9%
19,9%
17,7%
70
1
136
258
1
0
115
62
643
33,7%
2,0%
43,7%
51,4%
,3%
,0%
33,8%
35,2%
31,5%
70
23
93
158
149
0
73
51
617
33,7%
46,9%
29,9%
31,5%
39,9%
,0%
21,5%
29,0%
30,2%
30
25
2
0
223
0
1
27
308
14,4%
51,0%
,6%
,0%
59,8%
,0%
,3%
15,3%
15,1%
208
49
311
502
373
83
340
176
2042
100,0%
100,0%
100,0%
100,0% 100,0%
100,0%
100,0%
100,0% 100,0%
Az adatfelvételt megelızı félévben (2010-2011. tanév, 1. félév) a középiskolás válaszadók átla7
gos tanulmányi eredménye 4.05 volt, míg az általános iskolások eredménye 4.08. Az alapképzısök átlaga 4,42 volt. Az alacsonyabb végzettségő szülık gyermekeinek iskolai eredménye 3,69; a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek átlaga 4,11 volt. A középiskolásokon belül lényeges eltérések vannak, mivel a gimnazisták tanulmányi eredménye jelentısen jobb, mint a szakközépiskolában (3.3), vagy szakiskolában tanulóké (3.4). Kevésbé egyértelmő, de következetes a nemek közötti különbség: a lányok eredménye mind a középiskolások, mind az általános iskolások körében magasabb, mint a fiúk megfelelı csoportjában.
8
II. A SZABADIDİS TEVÉKENYSÉGEK ÉS LEHETİSÉGEK A kérdıívben felsorolt 14 tevékenység közül a fiatalok gyakran sportolnak, órára is készülnek, valamint idegen nyelvet tanulnak. Legkevésbé valamilyen munkavégzés (közösségi munka; önkéntesség), a vallásgyakorlás, illetve a játékgépezés kötik le az idejüket. Fontos hangsúlyoznunk viszont azt, hogy az unatkozás (csavargás) lassan életformává válhat a fiatalok körében. A középiskolás és az általános iskolás tanulók szabadidıs tevékenysége közel hasonló, azonban az órára való készülés, a nyelvtanulás a fiatalabbakra inkább jellemzı, míg a bulizás vagy a kocsmázás, illetve a könyvtárlátogatás, illetve a közösségi munka már az idısebb középiskolások körében gyakoribb tevékenység. A tevékenységek gyakoriságát ötfokozatú skálán mértük (1 = majdnem mindennap, 2 = legalább hetente 1-2 alkalommal, 3 = havonta egyszer-kétszer, 4 = évente néhányszor, 5 = soha) és az eredményeket 100 fokozatú skálára transzformált átlagpontok alapján közöljük. A fiúk sokkal inkább töltik szabadidejüket munkával (talán a családi minta hatása). A lányok körében népszerőbb az olvasás, az idegen nyelv tanulása, valamint a könyvtárlátogatás. A jobb tanulmányi átlagú diákok nagyobb eséllyel olvasnak többet, illetve kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban. A kollégistákra inkább jellemzı a könyvolvasás, a könyvtár, illetve a közösségi munka említése. A települési ifjúságpolitika tervezésekor azonban nagyon lényeges az, hogy a kollégisták körében a minta egészéhez képest nagyságrenddel nagyobb az ,,unatkozás” említése. Korosztályos szinten azt látjuk, hogy a 17-18 év vízválasztó az ifjúsági életmódban. Ekkortól erısödik meg a közösség szerepe (pl. kocsmázás4). A szabadidı kitöltetlenségébıl adódó ,,unatkozás” (mint életmódelem) azonban már 15-16 éves kortól jelen van. Igaz az is, hogy a sportlehetıségek városi fejlesztése; illetve az olvasással, a könyvekkel és az idegen nyelvvel kapcsolatos programok fejlesztése mindezen jelenségek ellen hathat. 2.a tábla "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat ?" I. /0=gyakran; 100=soha/ 21 éves vagy idısebb sportolok, táncolok könyveket olvasok (nem tankönyvek!) idegen nyelvet tanulok moziba járok játékgépeken játszom ,,kocsmázom" tanulok, készülök az órákra könyvtárba járok kirándulok, túrázom vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok tevékenykedem egy közösségért sétálok, csavargok a városban
19-20 éves
17-18 éves
15-16 éves
45 50
31 53
26 55
24 55
maximum 14 éves 22 51
33 77 90 63 34 60 73 90 92 63 71 38
31 70 84 61 23 63 70 86 80 72 73 35
21 69 85 60 20 69 72 87 73 79 72 34
16 69 86 80 15 71 68 83 78 86 72 35
18 67 83 90 11 67 68 85 80 92 73 42
4 Viszont csak szórványosan találjuk meg a kocsmázás másik ,,lábát” az önkéntes (közösségi) munkát.
9
2.b "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat ?" I. /0=gyakran; 100=soha/ II. gimnázium sportolok, táncolok könyveket olvasok (nem tankönyvek!) idegen nyelvet tanulok moziba járok játékgépeken játszom ,,kocsmázom" tanulok, készülök az órákra könyvtárba járok kirándulok, túrázom vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok tevékenykedem egy közösségért sétálok, csavargok a városban
szakközépiskola
23 49
29 59
szakmunkásképzı/szakiskola 36 65
13 68 87 65 14 65 70 84 70 83 70 36
26 71 86 66 22 68 72 87 84 76 75 31
45 73 81 63 36 76 73 89 90 66 75 31
általános iskola
alapképzés
23 53
41 46
19 68 85 89 13 70 68 84 79 91 72 41
27 74 87 63 30 51 70 90 93 67 69 36
A szabadidı eltöltésében leginkább a házibuli, a mozi, a diszkó, a sportpálya és az uszoda, valamint a plazák és a könnyőzenei koncert, illetve a drogmentes szórakozóhely támogatása jellemzı5 (100 fokozatú skála átlaga 74-52 pont). A kocsma és a színház szerepét 50 pont alatt – de közel hasonlóan, 38, illetve 42 pontra - értékelték a válaszadók. Megjegyezzük, hogy fıként a középiskolások és az alapképzısök körében volt magasabb a kocsma ,,tetszési indexe” (100 fokozatú skálán 44-47 pont). A fıiskolások számára azonban a színház is kedvelt szombat esti térnek számít. A plázában különösen az általános iskolások töltenének el egy estét (100 fokozatú skála átlaga 70 pont). A néptánc, hagyományırzı est szabadidıs szerepének megítélése a minta egészében inkább negatív volt (100 fokozatú skála átlaga 27 pont), de az alapképzısök inkább elmennének oda egy estére, mint a másik két alminta (100 fokozatú skála átlaga 36 pont). Fontos tudni, hogy ez az érték hasonló, mint a ,,mővelıdési házak” elfogadása egy esti programra. A drogmentes szórakozóhelyeket fıként az általános iskolások és gimnazisták és a szakközépiskolások; valamint a fıiskolások (100 fokozatú skálán 60-73 pont), a néptáncot, a hagyományırzést pedig szintén az érettségit adó középiskolába járók és a fıiskolások szeretnék inkább. Figyelemre méltó, hogy a lányok között körében inkább jellemzıbb volt a színház, a pláza, valamint a komolyzenei koncert, illetve a néptánc és a drogmentes szórakozóhely választása. A fiúk sokkal inkább a kocsmák nagy látogatói lennének. Mozi-és házibuli; valamint ,,kocsmapártinak” inkább a gimnazisták, ,,diszkópártinak” pedig a szak-és szakközépiskolások tőntek.
5 Általános iskolások körében a sport, uszoda, strand tere, a középiskolások körében a házibuli vezet. Ilyen terek az alapképzısök számára is fontosak, de ebben az almintában a teázó, kávézó és a mozi említése is számottevı volt.
10
2.d tábla: Szabadidıs tevékenységi terek támogatása korcsoportok szerint (száz fokozatú skála átlagában; 100-gyakran; 0-soha) vallási közösség Néptánc, hagyományırzı est komolyzenei hangverseny könyvtár mővelıdési ház Nyilvános internetezı hely játékterem kocsma iskolai diszkó színház könnyőzenei koncert diszkó kávézó, teázó gyorsétterem Drogmentes szórakozóhely Plaza mozi sportpálya, uszoda, strand házibuli
21 éves vagy idısebb 26 33 34 40 41 35 25 50 32 48 59 51 68 59 65 56 71 69 75
19-20 éves 23 28 25 33 35 31 28 45 32 45 50 58 64 59 60 59 68 71 76
17-18 éves 20 28 26 30 33 34 34 49 40 44 53 61 66 60 66 63 68 72 77
15-16 éves 23 27 29 29 32 33 35 29 45 40 55 60 60 66 66 71 70 74 73
maximum 14 éves 22 24 26 32 28 35 39 16 55 35 48 55 56 68 59 70 71 73 70
átlag 22 27 27 31 33 33 34 38 42 42 53 58 62 63 64 65 69 72 75
Az fenti adatok alapján azt látjuk, hogy a városi/kistérségi ifjúsági stratégiának fontos eleme kell legye a sporttal, stranddal, mozgással kapcsolatos fejlesztések, programok összehangolása; hiszen azt látjuk, hogy minden korcsoportban a sport olyan hívószónak bizonyul, amire hallgatnak is a fiatalok. Érdekes kérdés a vallási közösségek szerepe a fiatalok életében. Azt látjuk, hogy a Magvetı Általános Iskolában és a Karácsonyi János Általános és Középiskolában és a Román Tanítási Nyelvő iskolában a városi tendenciáktól erısebb intenzitású a vallási közösségek szerepe. Ez utóbbi intézmény diákjai a néptáncot is gyakrabban választották szabadidı eltöltési programként, mint más válaszadóink. gimnázium vallási közösség komolyzenei hangverseny Néptánc, hagyományırzı est könyvtár mővelıdési ház Nyilvános internetezı hely játékterem kocsma iskolai diszkó színház könnyőzenei koncert diszkó kávézó, teázó gyorsétterem Drogmentes szórakozóhely Plaza
22 28 30 33 36 32 29 45 39 48 58 56 67 60 68 65
szakközépiskola 24 27 29 30 33 35 36 43 39 41 48 65 61 68 64 66
szakmunkásképzı/szakiskola 22 24 22 26 30 35 41 44 36 29 41 67 57 60 55 59
11
általános iskola 22 27 23 30 28 35 38 18 53 35 51 56 56 68 60 70
alapképzés 19 35 36 39 42 29 20 47 28 57 68 49 71 61 73 57
Átlag 22 27 27 31 33 33 34 38 42 42 53 58 62 63 64 65
mozi sportpálya, uszoda, strand házibuli
71 74 76
66 72 75
65 68 76
70 74 72
72 67 76
69 72 75
Az összehasonlításból látszik, hogy a fiatal felnıtt (fıiskolai) szubkultúrában már inkább a beszélgetıs helyeket hiányolják a városból a válaszadók, az ifjúsági csoportok körében tulajdonképpen még a középiskolai szabadidıs életmód elemei köszönnek vissza az adatokban. A hétköznapi életmódelemek között legkevésbé az olvasás és a bulizás jellemzı (átlagosan egy órára becsülték a válaszadók az ezekkel a tevékenységekkel töltött idıt). A tanórán kívüli tanulás és a számítógépes játékokkal való foglalatosság napi két óra idıtartamban becsülhetı. A 17-20 éves korosztály azonban többet tanul. Érdekes, hogy a fiatal felnıttek az olvasással is több idıt kezdenek foglalkozni. Ez az a korosztály, akik a net elıtt is többet töltenek. A tv/video alapvetıen a 17-18 évesek számára volt hosszabb foglalatosság egy átlagos hétköznapon. Az alvással töltött idı a harmadikosnegyedikes csoportban lesz átlagosan 7 óra, korábban még inkább nyolc órát alszanak a gyulai fiatalok hétköznap. A keresztábrákból azt látjuk, hogy a fiúkat inkább a képernyı, a lányokat pedig a könyvek és a tanulás ,,köti le” hétköznap. A gyulai iskolák tükrében látható bontás pedig azt mutatja be jól, hogy esetleg egy aktívabb pedagógusi nevelı munka keretében milyen szegmensek azok, amelyeken egy jól szervezett iskolai délután segíthet változtatni. A fiatalok életmódja gyakorlatilag a hétvégén is hasonló jellegzetességeket mutat. A hétköznap is vezetı képernyı-szórakoztatás alapú tevékenységek további erısödése figyelhetı meg. A tv és a video nézésre; illetve az internetes kapcsolattartásra fordított idı gyakorlatilag megkétszerezıdött. A bulizásra fordított idı megnégyszerezıdött, az alvásra fordított idı kilenc órára tolódott ki. 2.f tábla: Szabadidıs tevékenységekkel töltött idı korcsoportok szerint (becslés óra) Születési év
21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éves 15-16 éves maximum 14 éves átlag 21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éves 15-16 éves maximum 14 éves átlag
televíziózás, videózás hétközben
hétvégén
internetezés
olvasás
2,48
2,94
1,70
tanórán kívüli tanulás 1,47
2,62 2,96 2,54 2,53
3,01 2,87 2,83 2,42
1,48 1,17 1,02 ,94
2,69 3,91
2,82 4,20
4,40 4,07 4,32 4,29 4,22
számítógépes játékok
alvás
bulizás
1,51
6,95
1,07
2,04 2,52 1,64 1,52
1,54 1,41 1,45 1,43
6,83 7,01 7,48 7,89
1,04 ,86 ,79 ,67
1,17 2,03
1,97 1,82
1,45 2,10
7,25 8,61
,85 4,26
4,51 5,12 4,65 4,65
1,95 1,41 1,26 1,19
2,19 1,94 1,73 1,59
2,08 2,34 2,51 2,50
8,79 9,02 9,47 9,46
5,47 4,74 3,84 1,93
4,75
1,46
1,86
2,36
9,16
4,16
12
A szocializációs folyamatok fontos háttérváltozóira utalhat az az adatunk, amelyben azt látjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei relatíve kevesebb idıt töltenek a képernyı elıtt; mint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekei. Érdekes, hogy ezek az összefüggések a hétközi értékekben kevésbé láthatóak. Fontos még azt elmondanunk, hogy ez a tudatosabb szülıi magatartás (=kevesebb képernyı, több odafigyelés a nevelésben) az érettségi évéig nyomonkövethetı a jelen ifjúsági generációiban. 2.h tábla: Szabadidıs tevékenységekkel töltött idı korcsoportok szerint (becslés óra) televíziózás, videózás
alacsonyabb iskolai végzettségő szülık magasabb iskolai végzettségő szülık átlag
internetezés
olvasás
tanórán kívüli tanulás
számítógépes játékok
alvás
bulizás
4,64
4,87
1,46
1,83
2,40
9,03
4,53
3,77
4,64
1,46
1,90
2,25
9,29
3,68
4,22
4,75
1,46
1,86
2,33
9,15
4,12
A városi közmővelıdési kínálatot a válaszadó fiatalok alig ismerik. Egyedül a várszínház értékei közelítették meg a minta átlagában 100 fokozatú skálán (0-soha, 33-ritkán, 66-gyakran, 100-rendszeresen) az 50 pontos értéket. Egyébként a várszínház a 16 esztendınél fiatalabbak körében relatíve a legismertebbnek számít. Iskolatípusok alapján a várszínház programjai az általános iskolások és a gimnazisták, a múzeum pedig a szakközépiskolások körében ismertebb. A gimnazisták mondták azt inkább magukról, hogy ismerik a városban az ifjúsági program-lehetıségeket. Az ismertség, látogatási gyakoriság kérdés adatait két-értékő változóvá alakítottuk át. Ennek következtében az 50 pont alatti értékeket ,,alacsony”, az 51 pont feletti értékeket ,,magas” látogatási intenzitással jellemeztük. A zenés, táncos szórakozóhelyek intenzívebb látogatottsága a 17-18 éveseket jellemzi (36%); de a minta egészéhez képest a 15-16 évesek 28%-os intenzitási mutatója is magasnak mondható. Ez a tendencia jellemzi az ifjúsági rendezvényekkel kapcsolatos válaszokat is. Könyvtárba inkább a 15-18 évesek járnak, a várfürdı célcsoportja a 15-20 éves korosztály. 2.j tábla: Szabadidıs tevékenységek tereinek ismertsége. A ,,magas” minısítéső látogatási gyakoriság szerint (sorszázalék)
21 évnél idısebbek 19-20 évesek 17-18 évesek 15-16 évesek maximum 14 évesek
kulturált, zenés táncos szórakozóhelyek 28 28 30 25 21
ifjúsági rendezvények
múzeum
várszínház
várfürdı
könyvtár
mővelıdési ház
19 20 31 25 23
3 13 10 15 15
31 31 42 51 65
20 25 21 18 23
10 16 20 21 18
9 7 11 14 20
13
Fontos megemlítenünk, hogy az ismertség, látogatottsági gyakoriság összefüggésben lehet a tájékozottsággal is. Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy a Gyula tv adásaiból célcsoportunk alig-alig tájékozódik. Érdekes látnunk, hogy a kollégisták és a bejárók magasabb ismertségi adatokat mutatnak a városi közmővelıdési lehetıségek terén. A város fiatalokkal kapcsolatos hozzáállásával a válaszadók elégedettek (100 fokozatú skála átlaga: 54 pont)6. A korábbi alacsonyabb ismertségi mutatók ellenére a városi közmővelıdési és szabadidıs kínálattal válaszadóink elégedettek. A korábbi adatok alapján nem meglepı az, hogy leginkább a várszínház, a várfürdı és a múzeum által biztosított lehetıségek (100 fokozatú skála átlaga 60-82 pont) váltottak ki támogatást a fiatalok körében. Gyakorlatilag minden más kategória 50 pont körüli vagy nagyobb értéket kapott. Az iskolatípusok tükrében a legkisebb szórást a várszínház kategória körében tapasztaltuk. A szakiskolások és az alapképzısök általában a ,,hivatalos” városi kínálattal kevésbé elégedettek. Ez alól egyetlen egy kategória, a színházi lehetıségek jelentettek kivételt. 3. tábla Elégedettség a települési közmővelıdési-szórakozási kínálattal 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem elégedett, 100=teljesen elégedett)
21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éve 15-16 éves maximum 14 éves Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola kollégisták bejárók ,,alacsony” ismertség ,,magas” ismertség átlag
a kulturált, táncos szórakozó helyekkel 48 46 53 57 56 52
az Ifjúsági rendezvényekkel
a múzeum programjaival
a várszínházzal
a várfürdıvel
a könyvtárral
55 51 55 60 59 53
58 58 59 64 64 66
76 76 79 84 89 85
72 65 67 65 62 65
55 51 55 58 58 51
37 34 36 38 44 41
56 52
62 49
63 42
87 75
73 51
60 48
45 33
54 56 41 55 50 52 50 49 64 53
62 59 48 56 56 56 53 52 71 56
71 64 55 57 56 54 49 59 67 61
83 86 74 77 84 80 75 75 90 82
76 62 71 63 66 66 60 62 80 66
59 57 50 58 53 56 55 52 69 56
37 41 32 41 30 37 33 31 68 38
6 Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 56; Magvetı Általános Iskola 56; Harruckern János Középiskola 53; Erkel Gimnázium: 57; Gyaki: 50; SZIE EKI: 50; Göndöcs Iskola: 49; Román tanítási nyelvő iskola: 53.
14
a mővelıdési házzal
Az ismertség, a látogatottság minden szegmensben szignifikáns különbséget mutatott az elégedettségi mutatók területén. Összességében egy olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé - elsısorban a hétvégén - még mindig domináns. A video és a tv csatornák által felkínált képernyıfüggıségét az utóbbi években jelentıs mértékben felerısítette a számítógép és az Internet7. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gutenberg-galaxis hagyományos világa visszaszorulóban van, az olvasást és a tradicionális közmővelıdési tereket megtestesítı intézmények az útkeresés szakaszában vannak. Ellenhatásként a közösségi munka súlyának növekedése; a vallási terek és lehetıségek fejlıdése (ezáltal az ifjúsági közösségek szervezıdésére alkalmas lehetıségek emelése8), valamint a viszonylag rendszeresnek tőnı napi mozgás és a sport, a tánc és az uszoda szerepének erısödése tőnhet. Bármely ifjúság-és drogprevenciós politika tervezésnél fontos tudni, hogy a jobb tanulmányi átlagú (így vélhetıen stabilabb jövıképpel és alacsonyabb devianciaszinttel rendelkezı) diákok nagyobb eséllyel kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban, a pláza típusú kommersz terek viszont a jó, illetve a rosszabb átlagú diákok is egyaránt választják. Hangsúlyozzuk azt, hogy a helyi, bejáró és a kollégista fiatalok (láttuk, hogy Gyula esetében igen erıs az oktatás kistérségi vonzása) életmódjukból adódóan eltérıen kapcsolódnak be a város közmővelıdési és kulturális tereinek látogatásába. Fontos ezért, hogy az ifjúságsegítés folyamatában erre a tendenciára tekintettel legyünk és a bejáró fiatalokkal (adott esetben) térkapcsolati szokásaiknak megfelelıen kommunikáljunk és a helyi fiatalokat pedig ,,csaljuk ki a városi terekre”.
7 A gyulai fiatalok 73%-ának van saját laptopja és tévéje; 86 százalékának saját szobája és 42 százalékának van nagyobb értékő sportszere, hangszere. 8 A közösségek támogatásának irányát erısíti a kocsmázás, mint szabadidı-eltöltési forma növekedése, illetve a plaza (mint szabadidıs és kommersz tér) elfogadásának stabilitása, emelkedése is.
15
III. KAPCSOLATI és PROBLÉMAMEGOLDÓ HÁLÓK – Család – közösség – iskola Az ifjúsági csoportok a válaszok szerint lényegében szabadon dönthetnek a személyiséghez inkább kötıdı kérdésekben, amelyek a kortárs kapcsolatokat, a szünidı és zsebpénz, az öltözködés kérdéskörét jelentik (100 fokozatú skála átlaga: 84-92 pont). A következı – fıként a mobilitás lehetıségeihez kapcsolódó - kategóriákban azonban már erısödik a szülıi kontroll: pályaválasztás, tanulásra fordított idı, szabadidı eltöltése, különórák (100 fokozatú skála átlaga 73-79 pont). A esti hazamenetel kérdése (100 fokozatú skála átlaga 58 pont) azt mutatja, hogy válaszadóink szülei (a fentiekhez képest) ebben a formai és biztonsági kérdésben igyekeznek maguknál tartani a döntési kompetenciákat9. Most nem számítva az alapképzısöket, lényeges, hogy a ,,legönálóbb” döntési jogkörrel a szakmunkásképzı, szakiskola diákjai rendelkeznek. A szülıi felügyelet leginkább az általános iskolások körében érzékelhetı. 4.a tábla Döntési kompetenciák 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) Gyula iskolák
Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola átlag
…kivel barátkozol
…mikor mész haza este
…milyen különórákra jársz
… kivel jársz
… mit csinálsz a szünidıben
… mire költöd a zsebpénzedet
…hogyan öltözködsz, milyen a hajviseleted
… mivel töltöd a szabadidıdet, hol és hogyan szórakozol
86
… hol tanulsz tovább, milyen pályát választasz 74
78
… mennyi idıt fordítasz a tanulásra 69
92
57
69
90
84
83
85
42
60
82
79
79
79
76
70
63
90
63
76
92
87
84
89
80
80
70
95
57
75
95
84
84
90
80
81
75
90 97 90
40 90 71
64 90 80
91 97 92
84 94 90
80 92 89
84 96 90
73 89 82
73 94 86
66 91 81
94
57
75
90
84
86
85
81
79
72
92
58
74
92
86
84
88
79
80
73
Döntési kompetencia átlagok iskolánként
78,2
71,5
81,1 81,6 74,5 93 85,1
9 Különösen a lányok; az általános iskolások, a maximum 16 évesek és a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei esetében igaz ez.
16
80,3 80,6
A milyen szerepük volt a szüleidnek abban, hogy ebbe az iskolába jöttél tanulni kérdésben a válaszadók egyrészt a közös döntést (együtt beszéltük meg, hogy melyik iskola legyen – 57%), másrészt a gyermeki választást (érdeklıdtek, hogy mit választottam – 20%), illetve a szülıi akarat érvényesítését (lényegében ık választották ezt az iskolát - 13%) hangsúlyozták. A kérdés válaszainak elemzésekor úgy tőnik, hogy az általános iskola kapcsán sokkal inkább a szülı választ. Megjegyezzük azt is, hogy a középiskola küszöbén megnövekszik a ,semmilyen, nem törıdtek a továbbtanulásommal” és az ,,érdeklıdtek, hogy mit választottam” motívum választási aránya. Ezen kategóriák leginkább a szakiskolai és a szakközépiskolai jelentkezıkre voltak jellemzıek. A szülık leginkább az általános iskolákat és a gimnáziumokat nézték meg (és késıbb választották is) személyesen is. A kérdés 100 fokozatú skálán ábrázolva 51 pontos eredményt mutat. Az adatok szórása iskolánként igen különbözı jellegzetességeket tár fel. 4.b tábla Szülıi szerepek az iskolaválasztásban 100 fokozatú skálán (0=semmilyen, 25érdeklıdı; de passzív; 50=együtt beszéltük meg; 75=aktív; maguk is megnézték az iskolát; 100=lényegében ık döntöttek) Szülıi szerep az iskolaválasztásban Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola átlag
57 61 43 48 68 42 41 56 92
A szülıi minták között a demokratikus dimenzióba (közös szabályalakítás) a minta több, mint fele (57%) tartozik bele. A megengedı nevelés családi modellt hozzávetıleg a minta 14 százaléka, a kényeztetı, babusgató viszonyt a válaszadók 17 százaléka, a szabályok betartására és a büntetésre alapozott nevelési viszonyt a válaszadók mintegy tizede jelzett10. Az alábbi két keresztábra azt mutatja meg, hogy a szülıi nevelési formák, minták milyen befolyásoló erıvel bírnak a gyermek önállósodási törekvéseire. A családi kapcsolatok során azt látjuk, hogy válaszadóink inkább harmonikusnak minısítették a szülıkkel (nevelıszülıkkel) kapcsolatos együttélést. Úgy tőnik, hogy az engedékenység mellett a tekintélyelvőség is kismértékben csökkenti a harmónia értékét.
10 A ,,nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közöse alakítjuk” dimenziót leginkább a gimnazista és a szakközépiskolások választották. A ,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda” kategóriát elsısorban a szakiskolások jelölték meg. Az odafigyelés-kényeztetés; illetve a tekintélyelvő nevelési formát fıként az általános iskolások és a gimnazista válaszadók hangsúlyozták.
17
5. a tábla A különbözı nevelési minták hatása a döntési helyzetekre (Mennyire dönthetsz szabadon abban, hogy …?) 100 fokozatú skála átlaga (0=csak a szülı dönt, 100=csak a gyermek dönt) Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek.
…kivel barátkozol 93
…mikor mész haza este 59
…milyen különórákra jársz 75
… kivel jársz 93
… mit csinálsz a szünidıben 87
… mire költöd a zsebpénzedet 84
…hogyan öltözködsz, milyen a hajviseleted 89
… hol tanulsz tovább, milyen pályát választasz 79
… mivel töltöd a szabadidıdet, hol és hogyan szórakozol 81
… menynyi idıt fordítasz a tanulásra 74
94
73
78
94
91
87
91
82
87
78
45
90
55
74
90
84
85
86
77
78
72
52
91
43
67
87
78
83
82
74
71
65
57
5.b. tábla A különbözı nevelési minták hatása a családon belüli harmónia értékelésére (Mennyire tartod harmonikusnak a kapcsolatodat az alábbi személyekkel?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk.
Apa-viszony
Nevelıapaviszony
Édesanyaviszony
Nevelı anya viszony
Testvér(ek)viszony
Barátok viszony
84
75
95
76
87
89
Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda.
60
55
75
57
73
86
Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik.
79
63
91
76
82
88
A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek.
80
71
89
74
83
85
átlag
80
69
91
72
84
88
A családok napi rutinjára inkább a sok beszélgetés, a gyakori együttlét és a közös házimunka végzése jellemzı (100 fokozatú skála átlaga: 78-72 pont). Mindezek mellett a közös vacsora és az együttes tévézés és a kirándulás is jellemzı (100 fokozatú skála átlaga: 67-60 pont). A közös tanulás azonban már az általános iskolában is kevésbé divat a családok körében. 18
iskolaválasztás
52
Ha a szülıi nevelési formákat vetjük össze a mindennapi cselekvéstípusokkal azt látjuk, hogy a ,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda” dimenzióban meglehetısen kevés az élményt adó közös cselekvés. Látjuk, hogy a fenti családok körében alacsonyabb a családon belüli harmónia érték is. 5.c. tábla A különbözı nevelési minták hatása a családon belüli közös cselekvésre (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk.
Sokszor beszélgettek 84
Gyakran vagytok együtt 79
A házimunkában a gyerekek is segítenek 75
Együtt vacsoráztok 75
Együtt kirándultok 65
Együtt tanultok 30
Együtt tévéztek 64
Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda.
59
50
63
47
36
12
45
Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik.
77
71
67
63
59
26
63
A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek.
78
75
79
72
62
29
61
átlag
78
73
72
67
59
27
61
A magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei többször jelezték vissza a közös vacsora és a közös kirándulás élményét. Az iskolák között a Magvetı és a Gyaki tanulói jeleztek vissza intenzívebb családi kapcsolatokat. 5.d tábla A családon belüli közös cselekvés jellemzıi iskolánként (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) sokszor beszélgettek Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola átlag
77
gyakran vagytok együtt 69
a házimunkában a gyerekek is segítenek 73
81 78
79 73
77 81 81 75 82 78
együtt vacsoráztok
együtt kirándultok
együtt tanultok
együtt tévéztek
63
57
26
60
77 74
74 65
74 53
37 30
65 59
70 78 74 71 77
68 71 80 74 76
64 75 56 64 75
61 68 50 49 69
18 34 22 28 31
58 67 59 61 61
73
72
67
59
27
61
19
intenzitás átlag
60,7 69,6 61,7 59,4 67,7 60,3 60,3 67,3 62,4
5.e tábla A családon belüli közös cselekvés jellemzıi korosztályonként (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Születési év
sokszor beszélgettek
21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éves 15-16 éves maximum 14 éves átlag
gyakran vagytok együtt
77
73
a házimunkában a gyerekek is segítenek 78
76 77 79 82 78
70 71 75 78 73
73 72 72 72 72
együtt vacsoráztok
együtt kirándultok
együtt tanultok
együtt tévéztek
58
43
24
58
64 64 70 75 67
51 58 64 68 59
25 23 29 35 27
58 59 63 66 61
Általában a gyulai fiatalok megfelelınek értékelték a tanítás színvonalát. A tanárok többékevésbé igazságosak, és a diákok véleménye is ,,átcsordogál” a közoktatás alakítóihoz. Mindezeken túl jó osztályközösségek vannak a városban. 6. tábla Az iskola értékelése 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem elégedett, 100=teljes mértékben elégedett) …milyen a tanítás színvonala gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés átlag
…mennyire igazságosak a tanárok
70 57 56 69 62 66
58 48 51 56 60 55
…mennyire veszik figyelembe a diákok véleményét 58 48 46 56 61 55
…mennyire jössz ki az osztálytársaiddal 82 78 77 82 82 81
...milyen a diákélet
77 59 58 68 59 69
A válaszadók a korosztály problémái között tulajdonképpen az étkezési zavar és a testi adottságok nem kerültek fel a problématérképre. Összességében úgy látjuk, hogy az alapképzısök sokkal inkább jeleztek problémát (pl. magas értékkel a pályaválasztást és a társas kapcsolatokat). A fiatalabb korosztályokban ez a két tényezı még a kevésbé jelentett problémát. Fontos megjegyeznünk, hogy a lányok korosztályos szemüvege sokkal érzékenyebb, hiszen szinte minden dimenzióban intenzívebb probléma értékeket jeleztek.
20
7.1 tábla Korosztályos problématérkép 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) középiskolások
általános iskolá-
alapképzısök
fiúk
lányok
átlag
sok étkezési zavar
38
35
47
34
41
38
testi adottságok
42
40
52
41
43
42
társas kapcsolatok
43
41
57
41
45
43
pályaválasztás
46
42
55
44
47
46
szeretethiány
52
50
65
49
55
52
figyelem, koncentrációhiány
52
49
61
49
54
52
fáradság, alvászavar
55
50
66
50
57
54
tanulási problémák
54
53
65
52
56
55
lustaság, kiúttalanság
56
53
69
55
56
56
önértékelési problémák
58
52
71
51
63
57
drog
59
59
67
58
61
60
dohányzás, alkohol
59
60
80
56
64
60
net-függıség
61
58
79
58
64
61
7.3 tábla Korosztályos problématérkép demográfiai csoportonként 100 fokozatú skálán (N=1951-1966) (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) 21 éves vagy idısebb
étkezési zavar testi adottságok társas kapcsolatok pályaválasztás szeretethiány figyelem, koncentrációhiány fáradság, alvászavar tanulási problémák lustaság, kiúttalanság önértékelési problémák drog dohányzás, alkohol net-függıség
47 50 52 54 63 62 67 65 66 67 71 74 74
19-20 éves
17-18 éves
39 41 46 44 53 50 52 53 55 57 57 59 62
38 43 42 49 51 51 54 53 56 57 58 57 60
15-16 éves
37 42 42 42 51 52 53 54 56 58 61 61 60
maximum 14 éves
34 40 41 43 52 51 52 56 53 51 59 62 59
átlag 100 fokozatú skálán
38 42 43 46 52 52 54 55 56 57 60 60 61
Érintettség (nagymértékben, teljes mértékben értékek) 29 38 40 44 51 48 63 54 63 58 59 61 69
A kérdés összegzésére a fıkomponens-analízist hívjuk segítségül. A diákok válaszai alapján a 13 elemet tartalmazó sikeres ifjúságpolitikai kategóriát 5 változóra (amely az eredeti információk 70 százalékát ırizte meg) redukáltuk.
21
Ezek alapján a legmagasabb magyarázott variancia-hányaddal (41 százalék) rendelkezı új változóba sorolt változók a faktor-score-k sorrendjében: figyelem, koncentrációhiány; fáradság, alvászavar; tanulási problémák; szeretethiány. Értelmezésünkben ez a személyiség belsı kategóriáit foglalja össze, amelynek stabilitása nagymértékben befolyásolja a családi és iskolai élet sikerét. A következı kategória (magyarázott variancia: 9 százalék) tartalmilag az aktív, kommunikáló személyiséggel kapcsolatos dimenziókat foglalja magában. Ide tartoznak: társas kapcsolatok, pályaválasztás, testi adottságok. A képernyı-függıség fıkomponensben (magyarázott variancia: 8 százalék) faktorban kizárólag a net függıség; illetve a lustaság, kiúttalanság kategória szerepel. A személyiség összetettségét ismerve nem lepıdtünk meg azon, hogy az SPSS program egy faktorba helyezte el az étkezési zavar és az önértékelési problémák kategóriákat (magyarázott variancia: 7 százalék). Tanulmányunkban az együnk/ne együnk kategóriára egyszerősítjük le ezt a változót. Az ötödik faktor a klasszikus függıséget okozó szereket említi meg. Ide sorolt változók: drog, illetve a dohányzás és az alkohol. Az elsı faktorral kapcsolatos problémákat inkább a középiskolások és az alapképzısök, illetve a 17-18 évesek, a lányok, valamint a fiatal felnıttek, illetve a maximum 14 évesek; az alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel rendelkezı diákok támogatták. Az aktív kommunikáló személyiséggel kapcsolatos faktor fıkomponens erısebben van jelen a lányok, a gimnazisták és a fıiskolások, valamint a 17 évesnél idısebbek között, illetve az alacsony iskolai végzettségő szülıi hátérrel rendelkezık körében. A képernyı-függıség faktor elfogadottabb volt a lányok, a gimnazisták, az alapképzısök, valamint a magasabb iskolai végzettségő szülıi hátérrel bíró; 15 évesnél idısebb válaszadók körében. A negyedik és az ötödik faktor esetében az alapképzısök, a szakközép-és szakiskolások és a lányok támogatását érzékelhettük jobban. Az ötödik, a függıséget okozó szereket tartalmazó faktornál mindezek mellett még az alacsony iskolai végzettségő szülıi hátérrel rendelkezıket is meg kell említenünk. Ha a jól ismert 100 fokozatú skálán vizsgáljuk a kérdést, akkor azt látjuk, hogy diákjaink számára probléma esetén felmerülı segítı háló jól láthatóan elszakadt. A szülı11, testvér barát segítı hármast 100 fokozatú skálán 56-71 pont között választanák; az iskolához és az egészségügyhöz kötıdı személyeket, szereplıket viszont már kevésbé választanák. Az ide sorolt a legmagasabb értékkel bíró háziorvos (28 pont); ıt követi a 25 pontos osztályfınök és a kortárs segítı, valamint 11 A szülı szerepét egyedül a szakiskolai válaszadók helyezték 10 ponttal hátrább (100 fokozatú skálán 61 pont). A barát, barátnı szerepét 60 pontra értékelték ebben az almintában.
22
az ifjúsági orvos és az iskola pszichológus; valamint a védını (24-24-23 pont). Ezt a sort 100 fokozatú skálán 20 ponttal a tanárok és a drogambulancia zárják. A segítı háló sorát a nevelési tanácsadó, a tinédzser ambulancia és a szociális munkások (!) zárják (100 fokozatú skálán 16-13 pont). 8.1 tábla Segítı háló iskolatípusonként 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium szociális munkás nevelési tanácsadó tinédzser ambulancia drogambulancia tanárok védını ifjúsági orvos iskolai pszichológus kortárs segítı osztályfınök háziorvos testvér barátok barát/barátnı szülı(k)
szakközépiskola
14 15 17 20 21 25 25 29 27 25 29 58 72 73 72
12 10 14 19 23 26 21 19 23 29 28 58 66 68 72
szakmunkásképzı/szakiskola 10 12 13 18 18 16 19 13 18 22 26 57 60 61 62
általános iskola
alapképzés
10 15 17 19 18 24 25 23 24 22 29 52 57 60 74
átlag
41 15 17 27 28 20 28 33 36 24 32 62 79 82 70
13 14 16 20 20 23 24 24 25 25 28 56 66 68 71
8.2 tábla Segítı háló korosztályonként 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen)
szociális munkás nevelési tanácsadó tinédzser ambulancia drogambulancia tanárok védını ifjúsági orvos iskolai pszichológus kortárs segítı osztályfınök háziorvos testvér barátok barát/barátnı szülı(k)
21 éves vagy idısebb 33 18 20 28 33 24 28 34 34 36 30 60 77 77 69
19-20 éves
17-18 éves
13 13 13 19 20 18 19 19 20 23 27 57 69 72 69
11 13 16 18 19 22 23 24 25 20 29 59 71 70 69
15-16 éves 14 14 16 20 22 28 26 26 27 30 29 56 62 65 74
maximum 14 éves 9 14 18 19 16 23 24 23 25 20 28 51 55 59 75
átlag 13 14 16 20 20 23 24 24 25 25 28 56 66 68 71
A kortárs segítık szerepe probléma esetén felértékelıdhet, hiszen egy kortárs segítı az osztály/baráti közösség megbecsült személyisége. A válaszadók 37%-a ismer kortárs segítıt, sıt 25 23
százalékuk vállalna is ilyen feladatot. Inkább a lányok, a 15-16 évesek és a gimnazisták, a fıiskolások és a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei ismernek kortárs segítıt. 9. tábla Ki ismer kortárs segítıt? (oszlopszázalék) Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 27
Magvetı Általános Iskola
Harruckern János Középiskola
Erkel Gimnázium
Gyaki
SZIE EKI
Göndöcs Iskola
Román tanítási nyelvő iskola
24
23
57
31
60
29
44
24
IV. A CSALÁDI HÁTTÉR A fiatalok 4 százaléka a szülık iskolai végzettségét nem tudta megmondani. Érdekes, hogy az anyákat magasabb iskolázottság jellemzi, amit különösen a diplomával és az érettségivel rendelkezık körében láthatunk. Az apák többsége szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A gyulai felsıoktatási bázis tekintetében megfigyelhetı az, hogy az intézménynek (hasonlóan az alföldi vidéki felsıoktatáshoz) fontos szerepe van az elsı generációs értelmiséggé nevelésben. 10. tábla A szülık iskolai végzettsége a középiskolás és az általános iskolai mintában (oszlop-százalékban) Alapképzıs minta Középiskolás Általános iskolás minta
Maximum 8 általános Szakmunkásképzı Érettségi Felsıfokú
minta
Apa
Anya
Apa
Anya
Apa
Anya
10
14
7
4
3
16
47
30
42
27
60
28
22
29
25
31
20
38
21
27
30
38
14
19
A két szülı iskolai végzettsége közötti magas és szignifikáns korrelációt12 (p< 0.001, R˛: 0.74) figyelembe véve, a teljes mintán belül csoportokat tudtunk képezni a családi háttér egyik legfontosabb mutatója, a szülık iskolázottsága alapján. Az eljárás során két, a szülık iskolai végzettsége szerint jól elkülönülı csoportokat kaptunk: a válaszadó fiatalok 48 százalékát magasan, 52 százalékát alacsonyan iskolázott szülıi háttér jellemzi. A szülık iskolázottsága és az iskolatípusok kapcsolata egyértelmő. Az alapképzısök szülei körében inkább az alacsonyabb végzettséget találjuk meg, az általános iskolások szüleit viszont szignifikánsan magasabb iskolai végzettség jellemzi. A középiskolások csoportján belül a gimnazisták szüleinek végzettsége lényegesen magasabb (60-40%), mint a szakközépiskolások (71-29%) és – különösen – a szakiskolás diákok (85-15%) szüleire jellemzı iskolázottság.
12 A korrelációs együttható két változó közötti kapcsolat szorosságát mutatja, amely +1 és -1 közötti értéket vehet fel. A +1 közeli érték a két változó pozitív, a -1 közeli érték a negatív együttjárást jelzi. Ha a korrelációs együttható értéke nullához közeli, akkor a két változó között korreláció szempontjából nincs összefüggés.
25
11.1 tábla A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok a három almintában
középiskolások
általános iskolások
alapképzısök
alacsonyabb
magasabb
iskolai végzett-
iskolai végzett-
ségő szülık
ségő szülık
fı
787
639
1426
sorszázalék
55,2%
44,8%
100,0%
oszlopszázalék
75,6%
66,6%
71,3%
altábla%
39,4%
32,0%
71,3%
201
291
492
sorszázalék
40,9%
59,1%
100,0%
oszlopszázalék
19,3%
30,3%
24,6%
altábla%
10,1%
14,6%
24,6%
53
29
82
64,6%
35,4%
100,0%
oszlopszázalék
5,1%
3,0%
4,1%
altábla%
2,7%
1,5%
4,1%
fı
1041
959
2000
52,1%
48,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
52,1%
48,0%
100,0%
fı
fı sorszázalék
összesen
sorszázalék oszlopszázalék altábla%
Bár a tanulmányi eredmények és a szülıi háttér között jelentıs az eltérés, azonban az iskolatípusok szerint elkülönült csoportokat vizsgálva leginkább a gimnáziumban volt lényeges különbség az alacsonyan és a magasan iskolázott szülıi csoport gyermekeinek tanulmányi átlaga között. Az iskolai teljesítményeket iskolatípusonként vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szocializációs elınyöket, mely közoktatási intézmény tudja esetleg tompítani vagy felerısíteni.
26
11.3 tábla A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok és a diákok tanulmányi átlaga iskolatípusonként A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok
Iskolatípusok
átlag
Magasan iskolázott szülıi csoport
gimnázium
4,16
szakközépiskola
3,42
szakiskola
3,71
Alacsonyan iskolázott szülıi csoport
általános iskola
3,86
alapképzısök
4,47
átlag
3,69
gimnázium
3,88
szakközépiskola
3,27
szakiskola
3,38
általános iskola
4,25
alapképzısök
4,32
átlag
4,11
A gyulai általános és középiskolások családi-rokoni környezetében igen gyakori a rendszeres dohányzás elıfordulása. A fiatalok csupán 42 százaléka válaszolta azt, hogy nincs a családjában, illetve rokonságában erıs dohányos. A válaszadók 5 százaléka úgy véli, hogy valamelyik közvetlen családtagja sokat iszik. Nem elhanyagolható a gyógyszerfogyasztás sem, mivel a családtagok és más rokonok 6 százaléka nyugtatót vagy altatót szed. A tanulók 3 százalékának rokonságában már elıfordult öngyilkosság kísérlet. A pszichológiai idegorvosi kezelés és a kábítószer fogyasztása sem ismeretlen a gyerekek rokoni környezetében (6, illetve 2 százalék).
27
V. LAKÓHELY, RÉGIÓ, EURÓPA A kérdıívben felsoroltak közül a diákok véleménye szerint akkor éreznék jobban magukat a városban, ha növekednének a diákmunka és a sportolási lehetıségek, valamint az önkormányzat az ifjúságot érintı kérdésekben jobban kommunikálna velük. Minden esetben 50 pont feletti átlagérték a jellemzı, a kívánság rangsorban összességében a tér-és közösség (érték)teremtés vezet. De a legfontosabb a diákmunka lehetıségek fejlesztése. 12. tábla „Ahhoz, hogy elégedett legyél életeddel Gyulán, fontosak-e a következı dolgok?” 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium Egy ifjúsági ház mőködése Délutáni iskolai programok Mővelıdési intézmények fejlesztése Családi rendezvények szervezése Városi diáklap/radio megjelenése Megfelelı tér biztosítása a sok kis közösségeknek Színvonalas ifjúsági rendezvények szervezése Támogatni kell a füstmentes szórakozóhelyek létrejöttét Támogatni kell a drogmentes szórakozóhelyek létrejöttét Sportolási lehetıségek növekedése Az önkormányzat kérje ki az ifjúság véleményét az ıket érintı kérdésekben Megfelelı diákmunka lehetıségek
szakközépiskola
55 57 65
51 60 61
szakmunkásképzı/szakiskola 46 54 60
64
66
64
általános iskola
alapképzés
átlag
50 57 61
56 61 70
52 57 63
66
68
74
66
65
66
70
69
66
68
63
62
70
71
67
78
67
63
68
84
72
73
69
64
77
75
72
76
74
68
78
84
75
79
77
69
81
78
78
80
77
76
78
87
79
83
79
77
76
91
80
Az egzisztenciális és foglalkoztatási problémák makro-érzékelésének megfelelıen, a lakóhely fejlettsége – hangulata mellett, a fiatalok leginkább az anyagi biztonságot és – az ezzel szorosan összefüggı – a szakmai, tudományos karriert és a lakáshoz jutást tartják fontosnak a településválasztás során.
28
13. tábla A lakóhely választását befolyásoló szempontok megítélése - 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium minél közelebb lenni a családhoz, rokonokhoz minél közelebb lenni a barátokhoz minél könnyebben lehessen lakáshoz jutni minél közelebb lenni a partner, házastárs eredeti lakóhelyéhez legyen olyan állás, amely szakmai, tudományos karriert biztosít legyen olyan állás, amely anyagi biztonságot ad legyenek mővelıdési, szórakozási lehetıségek legyen közösségi tevékenységekre lehetıség a település hangulata a település fejlettsége a település biztonsága
szakközépiskola
63
65
szakmunkásképzı/szakiskola 67
66 70
68 73
59
általános iskola
alapképzés
átlag
71
66
66
66 74
71 71
64 80
67 72
64
68
62
59
62
84
80
76
80
86
82
89
85
81
85
93
87
70
66
66
67
74
68
66
62
62
66
69
65
79 80 85
75 78 81
72 72 80
79 79 84
74 80 87
77 79 84
A lakóhely fontossága azt is jelentheti, hogy konkrét plusz munkával is hozzájárulnának a lakóhely fejlıdéséhez. A tevékenységek fıként az épített és a természeti környezet szépítésére vonatkoznak13. A társadalmi munkára való hajlandóság 100 fokozatú skálán ábrázolva átlépi az 50 pontot (62 pont). Az alapképzısök és az általános iskolások, valamint a lányok; illetve a maximum 14 évesek, valamint a 21 évesnél idısebbek inkább felvállalnák ezt a tevékenységet. Mivel a középiskolás korosztályban a közösségi munka-motiváció jelen van, fejlesztésére az önkéntes programok szélesítését, illetve a SZIE EKI szociális munkás hallgatóinak közösségfejlesztı (ifjúsági) szociális munka /vidékfejlesztı szociális munka/ gyakorlatának bıvítését javasoljuk. 14. tábla A közösségi munka vállalása 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola 57
Magvetı Általános Iskola 67
Harruckern János Középiskola 57
Erkel Gimnázium
Gyaki
63
SZIE EKI
64
73
Göndöcs Iskola
60
Román tanítási nyelvő iskola 68
13 Választípusok: díszítés, fák ültetése, kóborállat gondozás, festés, játszótér építés, kertépítés, kertészet, kertgondozás, növénygondozás, parkok szépítése, szemét győjtés, szórakozóhelyek takarítása, utcai takarítás.
29
átlag
62
VI. ÉRTÉKREND ÉS JÖVİKÉP A gyulai fiatalok értékvilága konzervatív jellemzıket mutat. Korosztálytól függetlenül fontos számukra a közösség, a tér (lakóhely) és a mobilitás lehetıségeinek kihasználása, s az elesettek támogatása (szegénység, segítés). A kisebbségekkel és a másággal kapcsolatos érzések a középiskola éveiben bizonytalanabbnak tőnnek. A fiatalok értékszociológiai vizsgálata a helyi tantervek és iskolai küldetések tükrében is érdekes következtetésekre vezetheti az olvasót. 15.1 tábla Értékszociológiai vizsgálatok „Mennyire tartod fontosnak?”100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem, 100=teljesen)
A kisebbségek védelme A másság elfogadása Rasszizmus-ellenesség A hagyományok tisztelete Részvétel a közügyekben Hírnév Származás A szegények segítése Nemzeti érzés, magyarságtudat Segíteni másokon, hasznos élet A tanárok tisztelete Hazaszeretet A vidék, ahol élsz Pénz, anyagi javak Szépség, jó megjelenés A törvények betartása A település, ahol élsz Önmegvalósítás, kreatív élet Tulajdon Érdekes, változatos élet Szórakozás Jó kondíció, egészség Az igazság érvényesülése Belsı harmónia Munka Sikeres élet Szabadidı Szabadság Tudás A szülık tisztelete Békés világ İszinteség, egyenesség Szerelem Becsületesség Bizalom Biztonság Barátság Család
21 éves vagy idısebb 47 50 61 65 62 53 65 76 73
19-20 éves 37 39 51 57 56 57 64 72 67
32 43 52 54 57 59 64 68 69
39 51 53 52 56 60 65 68 71
maximum 14 éves 49 61 56 50 58 63 67 69 71
78
70
72
72
72
72
82 79 74 82 71 85 76 81 85 84 82 83 89 91 92 84 86 88 86 94 89 86 88 93 93 95 93 95
74 73 75 81 79 80 77 81 81 84 83 84 86 87 86 84 87 86 87 90 88 88 88 91 93 91 93 93
71 73 77 78 79 77 79 80 82 83 84 85 85 85 84 85 86 86 86 86 85 88 87 89 91 90 92 92
76 74 78 77 79 80 80 79 79 81 82 84 84 85 83 85 86 86 84 86 88 86 86 90 90 92 92 93
73 76 77 79 78 79 83 80 81 83 83 84 82 84 85 85 87 85 85 86 85 83 86 89 89 89 92 92
74 74 77 78 78 79 79 80 81 82 83 84 85 85 85 85 86 86 86 87 87 87 87 90 91 91 92 92
30
17-18 éves
15-16 éves
Total 38 48 53 54 57 59 65 69 70
15.2 tábla Értékszociológiai vizsgálatok „Mennyire tartod fontosnak?”100 fokozatú skála átlaga az iskolatípusok tükrében (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium A kisebbségek védelme A másság elfogadása Rasszizmus-ellenesség A hagyományok tisztelete Részvétel a közügyekben Hírnév Származás A szegények segítése Nemzeti érzés, magyarságtudat Segíteni másokon, hasznos élet A tanárok tisztelete Hazaszeretet A vidék, ahol élsz Pénz, anyagi javak Szépség, jó megjelenés A törvények betartása A település, ahol élsz Önmegvalósítás, kreatív élet Tulajdon Érdekes, változatos élet Szórakozás Jó kondíció, egészség Az igazság érvényesülése Belsı harmónia Munka Sikeres élet Szabadidı Szabadság Tudás A szülık tisztelete Békés világ İszinteség, egyenesség Szerelem Becsületesség Bizalom Biztonság Barátság Család
szakközépiskola
34 45 51 57 55 56 61 70 67
31 41 51 52 58 63 71 69 73
szakmunkásképzı/szakiskola 44 42 59 50 61 65 71 69 72
72
70
75 72 75 77 77 79 78 82 80 85 83 85 88 87 84 85 88 88 88 88 87 89 86 91 93 91 94 93
72 75 80 78 84 80 82 77 85 79 86 84 84 84 84 83 84 84 85 86 85 87 90 89 90 92 91 91
31
általános iskola
alapképzés
átlag
47 58 54 50 57 62 65 67 71
42 51 62 66 61 47 64 81 72
38 48 53 54 57 59 65 69 70
71
71
82
72
72 76 78 80 80 75 80 75 81 80 80 83 79 81 84 83 84 80 83 85 84 82 83 87 86 87 88 88
74 75 78 79 77 79 81 79 79 82 81 83 82 84 84 85 87 85 84 85 87 84 86 90 89 91 92 93
82 78 74 84 76 86 76 90 85 86 86 87 93 95 94 89 88 93 90 95 92 91 94 95 98 98 98 98
74 74 77 78 78 79 79 80 81 82 83 84 85 85 85 85 86 86 86 87 87 87 87 90 91 91 92 92
VI.1. Gyula és a letelepedés Az értékszociológiai vizsgálatokban a vidék és a település fontossága jelen van a fiatalok körében, bár a konkrét kérdésre adott válaszoknál inkább azt látjuk, hogy a fiatalok nem tartják valószínőnek a gyulai lakóhelyet (38 pont), bár a minta átlaga inkább szeretne Gyulán letelepedni (43 pont). Ez a pozitív attitőd aktív települési ifjúságpolitika indítását is katalizálhatja. Állításunkat alátámasztja az is, hogy az általános iskolások körében a Gyulán való letelepedés valószínősége 48 pont, s érzelmileg ezt 51 pontos értékkel szeretnék is a válaszadó diákok14. 16. tábla Letelepedési szándék Gyulán? (100 fokozatú skála átlaga) (0=egyáltalán nem, 100=teljesen)
21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éve 15-16 éves maximum 14 éves kollégisták bejárók átlag
Ha befejezted a tanulmányaidat, mennyire tartod valószínőnek, hogy Gyulán fogsz élni? 39 35 33 42 48 31 31 38
És mennyire szeretnéd, ha tanulmányaid után Gyulán telepednél le? 42 40 38 46 52 35 35 43
A középiskolások közül közel 60 százalék azok aránya, akik nem szívesen választanák Gyulát végleges lakóhelyüknek. Fontos azonban az, hogy az általános iskolások közel fele még a városban szeretne letelepedni15. A „Gyulát-kedvelık”csoportját a gimnazisták és az általános iskolások és az állandó lakosok, valamint azok alkotják, akik inkább vállalnának közösségi munkát a városban (Akik valamilyen céllal munkálkodnak átlagosan 5-6 ponttal jobban szeretnének Gyulán maradni). Különösen a maximum 16 éves fiúk szeretnének a városban maradni (48-53 pont); a lányok körében ez a pozitív viszony 14 éves korig intenzívebb (51 pont). Ám az is látható, hogy a fiatalok elvándorlása tényezınek egyaránt köze van az egzisztenciális faktorhoz és a közösségi problémacsokorhoz. Ebben a hagyományos (foglalkoztatáshoz és a településképhez kapcsolódó) okok mellett szerepet játszik a karrier és a mobilitás vágya is. Az adatok azt mutatják, hogy a kötıdés erıssége az általános iskolások körében megfelelı bázissal van jelen, ezért a jövıben javasolt a célzott korosztályi és ,,követı” közösségépítı (civil) rendezvények tartása. Úgy gondoljuk, hogy ezen fejlesztı programok után alapozódhat meg az az érzelmi kohézió, amely a különbözı mobilitási pályák megtétele után (elıtt-mellett) a gyulai fiatal (felnıtt) a szülıváros vagy a térség kínálatából16 szeretne majd választani. 14 A szakközép-és szakiskolások körében Gyula ,,tetszési indexe” alacsonyabb (33/35-37/38 pont száz fokozatú skálán) 15 Így vélhetıen a gyulai kohéziót fejlesztı óráknak, rendezvényeknek az általános iskola felsı tagozatában is nagyobb hangsúlyt kell adni. 16 A településmarketingben is felhasználható szempontokkal kapcsolatban lásd a 10. tábla adatait.
32
VII. AZ IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓ KÖZPOLITIKÁK JELLEMZİI A fiatalok közel azonos mértékben tartották fontosnak a kérdıívben felsorolt szempontokat egy sikeres települési ifjúságpolitika kialakításához. Néhány, az utóbbi években készült empirikus kutatás17 igazolja azt, hogy a fiatalokra is jellemzı a roma kisebbséggel szembeni diszkrimináció megnyilvánulása (az elızı fejezetben a értékek támogatása is jelzett ilyen helyi tendenciát). Jelen kutatásban a fogyatékos gyerekek esélyegyenlıségét a többség a sikeres ifjúságpolitika részének tekinti (66 pont), azonban a roma esélyegyenlıség preferálása inkább elutasított (41 pont). Azok a diákok, akik a fıiskolán vagy gimnáziumban tanulnak, inkább hangsúlyt helyeztek a széles kulturális lehetıségek biztosítása a településeken válaszra (77 pont – 65 pont), illetve az ifjúsági közösségi terek biztosítása a településeken kategóriára (78 pont – 74 pont). A felsorolt ifjúságpolitikai intézkedések támogatása különösen a középiskolások (gimnazisták); a fıiskolások és a lányok körében; valamint a 17-18 éves; illetve a 21 évesnél idısebb fiatal felnıttek körében volt intenzívebben támogatott. A leginkább támogatott válaszok megerısítik a minta életmódjának, értékeinek jellegzetességeit: Munkahelyek teremtése a már diplomás fiatalok hazacsábítására (78 pont) (Tömeg)sport lehetıségek biztosítása (78 pont); Mentális és testi egészség (74 pont); A közéleti aktivitás erısítése (71 pont).
17 Pl. http://www.eduport.hu/cikk.php?id=13787 Kutatásvezetı: Csákó Mihály.
33
17. tábla „ Milyen elemei vannak egy sikeres ifjúságpolitikának?” Demográfiai és iskolai csoportok adatai 100 fokozatú skála átlagpontja (0=egyáltalán nem, 100=teljesen)
Roma gyermekek esélyegyenlısége Széles kulturális lehetıségek biztosítása a településeken Délutáni iskolai programok Drogprevenció Fogyatékos gyermekek esélyegyenlısége Tehetséggondozás Ifjúsági közösségi terek biztosítása a településeken Piacképes tudások erısítése a képzésekben A közéleti aktivitás erısítése Mentális és testi egészség (Tömeg)sport lehetıségek biztosítása Munkahelyek teremtése a már diplomás fiatalok hazacsábítására Biztonságos szórakozóhelyek létesítése
21 éves vagy idısebb 51
gimnázium Roma gyermekek esélyegyenlısége Fogyatékos gyermekek esélyegyenlısége Piacképes tudások erısítése a képzésekben (Tömeg)sport lehetıségek biztosítása Mentális és testi egészség A közéleti aktivitás erısítése Drogprevenció Munkahelyek teremtése a már diplomas fiatalok hazacsábítására Délutáni iskolai programok Biztonságos szórakozóhelyek létesítése
19-20 éves 42
39
42
maximum 14 éves 40
70
62
61
58
56
60
63 76 72
58 62 68
58 64 68
61 63 63
64 62 61
60 64 66
78 73
67 66
69 72
65 69
66 66
67 69
80
73
75
65
63
70
77 82 82
70 72 71
75 77 81
70 74 79
69 72 74
72 75 78
90
76
81
76
72
78
89
76
81
83
81
81
szakközépiskola
17-18 éves
39
37
szakmunkásképzı/szakiskola 49
68
67
75
15-16 éves
általános iskola
alapképzés
átlag 41
átlag
42
52
41
60
60
77
66
67
64
62
86
70
81
78
65
76
82
78
79 77 63 83
74 69 66 76
64 60 58 67
71 69 62 72
88 84 80 93
75 72 64 78
61 83
59 81
54 68
62 81
65 93
60 81
A kérdés összegzésére a fıkomponens-analízist hívjuk segítségül. A diákok válaszai alapján a 13 elemet tartalmazó sikeres ifjúságpolitikai kategóriát 4 változóra (amely az eredeti információk 63 százalékát ırizte meg) redukáltuk. 34
Ezek alapján a legmagasabb magyarázott variancia-hányaddal (40 százalék) rendelkezı új változóba sorolt változók a faktor-score-k sorrendjében: mentális és testi egészség18; (tömeg)sport lehetıségek biztosítása, a közéleti aktivitás erısítése, munkahelyek teremtése a már diplomás fiatalok hazacsábítására. Értelmezésünkben ez az összevont változó a kulturális és közösségi térteremtés kategóriáit foglalja össze, amely nagymértékben befolyásolja az egyéni mobilitási utak és a település megtartóképességének sikerét. A következı kategória (magyarázott variancia: 9 százalék) tartalmilag az aktív személyiséggel kapcsolatos dimenziókat foglalja magában. Ide tartoznak: ifjúsági közösségi terek biztosítása a településeken; széles kulturális lehetıségek biztosítása a településeken; tehetséggondozás; piacképes tudások erısítése a képzésekben. A szociális vonatkozású esélyegyenlıség fıkomponensben (magyarázott variancia: 7 százalék) faktorban kizárólag a roma gyermekek; illetve a fogyatékos gyerekek esélyegyenlısége kategória szerepel. Az ifjúságpolitikai cselekvés keretét ismerve autonóm (egyben összetett) jellegét mutatja az, hogy a drogprevenció elnevezéső változó, a délutáni iskolai programok biztosítása és a biztonságos szórakozóhelyek kategóriával közösen szerepel egy faktorban (magyarázott variancia: 6 százalék). A közösség fejlesztésével, teremtésével kapcsolatos kategóriákat inkább a gimnazisták és az alapképzısök, illetve a 17-18 évesek, a fiúk, valamint a fiatal felnıttek, a magasabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel rendelkezı diákok támogatták. Az aktív személyiséggel kapcsolatos faktor fıkomponens erısebben van jelen a lányok, a gimnazisták és a fıiskolások, valamint a 17 évesnél idısebbek között, illetve a magas iskolai végzettségő szülıi hátérrel rendelkezık körében. A szociális vonatkozású esélyegyenlıség faktor fıkomponens képviselte ifjúságpolitika elfogadottabb volt a lányok, a szakközép-és szakiskolások, az alapképzısök, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi hátérrel bíró; 19 évesnél idısebb válaszadók körében. A negyedik faktor fıkomponens esetében a 13-18 évesek, az alapképzısök, az általános iskolások és szakközépiskolások, az alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi hátérrel bírók és a lányok támogatását érzékelhettük jobban.
18 A diákok 100 fokozatú skálán átlagosan 75 pontra vannak megelégedve az egészségi állapotukkal (az általános iskolások jobban /80 pont/ az alapképzısök kevésbé /68 pont/). Majdnem minden negyedik diák (fıként a lányok, illetve a gimnazisták, valamint igen magas mértékben az alapképzısök /39%/) visszatérı egészségügyi panaszról számolt be.
35
VIII. A DOHÁNYZÁS JELLEMZİI A középiskolások 40 százaléka már kipróbálta a cigarettázást, negyedrészük (26 százalék) rendszeresen cigarettázik, míg 35 százalékuk még soha nem dohányzott.19 Az általános iskolások körében kevésbé intenzív a dohányzás, bár 6 százalékuk rendszeres dohányos, 31 százalék már próbálta és 64 százalék azok aránya, akik még nem gyújtottak rá. Az alapképzısök közül a 42 százalék rendszeres dohányosnak tekinthetı; minden harmadik kipróbálta már a cigit, de 27 százalékuk még nem gyújtott rá. A középiskolások csoportján belül a dohányzás legkevésbé a gimnazistákra, leginkább a szakiskolásokra és a szakközépiskolásokra jellemzı (20-40-30% a rendszeres dohányosok aránya). További sajátosság az, hogy a fiúk és a lányok dohányzási szokásai között gyakorlatilag nincs különbség. A szülık iskolai végzettsége tükrében azt látjuk, hogy a magas végzettségő szülık gyerekei inkább a nem dohányzók vagy a kipróbálók csoportját alkotják (46-37%), az alacsonyabb végzettségő szülık gyermekeinek körében sokkal gyakoribb a rendszeres dohányzás (25-17%; a nem dohányzók aránya az alacsonyabb végzettségő szegmensben 37%; a kipróbálók aránya 38%); mint a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek körében. A dohányzó fiatalok és családjaik számára a cigarettázás nem kis anyagi terhet jelent, mivel a vizsgálatot megelızı hónapban átlagosan 2.745 forintot (a szakiskolások 6.066 Ft-t!) költöttek cigarettára. A középiskolásoknál ez az érték 3.092, az általános iskolásoknál 880 Ft. Az alapképzısök 4.744 Ft-t költöttek erre az élvezeti cikkre. A fiatalok dohányzási szokását vélhetıen nagyban befolyásolja, hogy a szocializációs szempontból mintaadó közvetlen családtagok is jelentıs részben dohányoznak. Az adatok közül különösen figyelemre méltó, hogy azon diákok, akik családjában jeleztek dohányzást saját maguk is rendszeresen rágyújtanak (11-29 százalék). Azok, akik nem szembesültek a rendszeres családi dohányzással inkább a nem dohányzó ,,létet” választják (32-53 százalék).
19 Azokat soroltuk a „kipróbálók” csoportba, akik legfeljebb 39 alkalommal dohányoztak életük során. Rendszeres dohányosnak a 40 vagy több alkalommal dohányozókat tekintettük.
36
IX. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS JELLEMZİI Az általános – és középiskolások; valamint az alapképzısök csoportjában lényegesen eltér az alkoholfogyasztás intenzitása: a középiskolás mintában csupán 9 százalék volt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak még életükben alkohol, míg az általános iskolások 30 százalékára; a fıiskolások 4 százalékára jellemzı a teljes absztinencia. Összességben minden tízedik válaszadó volt nem fogyasztó; minden második kipróbáló és minden harmadik rendszeres fogyasztó 2011 tavaszán. A középiskolások fele életében többször ivott már szeszes italt (1-40 alkalom: kipróbálófogyasztó kategória). A középiskolások majdnem 40%-a rendszeresen fogyaszt. Az általános iskolások kétharmadának (61 százalék) már van élménye az alkoholról, s közel minden tizedik kisiskolás 40 alkalomnál is többször ivott már szeszes italt. A középiskolások csoportján belül az alkohol leginkább a gimnazistákra és a szakiskolásokra jellemzı (41-37% a rendszeres fogyasztók aránya). További sajátosság az, hogy gyakorlatilag minden második fıiskolás rendszeres fogyasztónak számít. A szülık iskolai végzettsége tükrében azt látjuk, hogy a gyermekek alkoholfogyasztási intenzitásában gyakorlatilag nincs különbség. Az alkoholt fogyasztó fiatalok és családjaik számára az alkohol nem kis anyagi terhet jelent, mivel a vizsgálatot megelızı hónapban átlagosan 3.641 forintot (a szakiskolások 5.355 Ft-t!) költöttek alkoholra. A középiskolásoknál ez az érték 4.045, az általános iskolásoknál 1.851 Ft. Fontos azt is látnunk, hogy a kipróbálok (a maximum 39 alkalommal fogyasztók) aránya az általános iskolások körében 61 százalék (a középiskolásoknál ez az arány 54 százalék). Amíg a dohányzási jellemzık között nem volt különbség a fiúk és a lányok fogyasztása között az alkoholfogyasztás terén más tendenciák érvényesülnek. Amíg majdnem minden tízedik lány vagy fiú számít nem fogyasztónak, a kipróbálók között inkább a lányok találhatók (58-52 százalék), a rendszeres fogyasztók viszont fıként fiúk (37-26 százalék). Ez az alkoholra szánt összegekben is megmutatkozik, mert a fiúk átlagosan két ezressel többet költenek rá havonta, mint a lányok (4500 Ft – 2770 Ft). A középiskolások alkoholfogyasztásának leggyakoribb helyszíne a kocsma vagy sörözı (26%), de sokan a discot (17%) és a házibulit (19%) is megjelölték, de gyakori az otthon történı ivás is (24%). Ezek az értékek mindenképpen felvetik a szülıi és a hatósági ellenırzések kérdését. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy – függetlenül a berúgás élményének szubjektív értelmezésétıl – a középiskolások 10 százaléka úgy véli, hogy már 40 alkalomnál többször berúgott életében, s 60 százalékuk ennél kevesebb alkalmat jelölt meg. Nem kevésbé riasztó a másik adat sem: minden ötödik általános iskolás véli azt, hogy már berúgott életében (negyven alkalomnál kevesebbszer). Ez az érték a fıiskolások körében 71%. Minden harmadik középiskolás még nem 37
érezte a berúgás ,,élményét”; az általános iskolások körében ez az érték 75%; a fıiskolások körében ez az arány 13%. Összességben azt látjuk, hogy minden második válaszadónk már érezte a berúgás élményét; azonban 40% még nem rúgott be; minden tízedik megkérdezettünk azonban 40 alkalomnál több ,,élményt” rögzített a kérdıíven. Az elmúlt 30 napban a kérdezett italfajták fogyasztási gyakorisága közel azonos. Az elmúlt hónapban a minta 49 százaléka fogyasztott valamilyen égetett szeszt, sört, illetve bort 40, illetve 38 százalékuk ivott. Összességben azt látjuk, hogy a középiskolások körében az égetett szeszek fogyasztásának népszerősége a felmérést megelızı 30 napban közel 15 százalékkal magasabb szinten volt (59%), mint a sör, vagy a borfogyasztás (45%). Figyelemreméltó, hogy az általános iskolások körében a 3 leggyakoribb ital fogyasztásánál nem voltak különbségek (22-25%). A legutolsó alkoholfogyasztás sör, bor és égetett szesz szerinti adatai azt mutatják, hogy egyik esetben sem ritka a nagyobb mennyiség fogyasztása. Az adatok arra utalnak, hogy az égetett szesz intenzívebb fogyasztása gyakrabban jár a berúgási élmény megismerésével. A visszajelzések alapján azt tapasztaltuk, hogy a sör és a bor, valamint az egymás után több ital fogyasztása közel hasonló berúgási gyakoriságot jelent. Az elmúlt 30 napban az általános iskolások energiaital-fogyasztása (max. 40 alkalom: 47%; 40nél több alkalom: 4%) tíz százalékkal marad el a középiskolások megfelelı adataitól (max. 40 alkalom: 57%; 40-nél több alkalom: 6%). A középiskolások 58 százaléka az elmúlt 30 napban maximum 40 alkalommal fogyasztott kávét vagy capuccinót. Majdnem minden tízedik középiskolás ennél többször is vett magához koffeintartalmú italt. Az általános iskolások közel fele (54 százalék) az elmúlt 30 napban maximum 40 alkalommal fogyasztott kávét vagy capuccinót. Közel 3%-os azon általános iskolások aránya, akik ennél többször is vett magához koffeintartalmú italt. A középiskolások az energiaital mellé alkoholt is fogyasztanak (max. 40 alkalom: 31%; 40-nél több alkalom: 3%); az általános iskolások ezt az italvariációt még inkább a kipróbálás szintjén fogyasztották (max. 40 alkalom: 18%; 40-nél több alkalom: 1%). A középiskolások 7 százaléka már kipróbálta az alkoholt gyógyszerrel. Az általános iskolások körében ez az arány 5%. A minta szerint alkoholos italokat azért vesznek az emberek, mert ,,jól akarják érezni magukat” 38
(50%). Minden ötödik válaszadó ,,a problémákról akar megfeledkezni”. Minden tízedik válaszadó viszont az alkoholfogyasztással a közösségbe akar beilleszkedni.
39
X. A DROGFOGYASZTÁS JELLEMZİI Az alábbi attitőd térkép arra utal, hogy a gyulai fiatalok tisztában vannak a drogozás veszélyeivel, a drog pótszer jellegével. A válaszadók szerint a könnyő drogok engedélyezése a fogyasztás emelkedéséhez vezetne. A büntetésen alapuló drogpolitikának nemcsak a terjesztıkig, hanem a fogyasztókig is el kellene jutnia. A minta szerint a szilárd hit (=személyiség) megfelelı háttér ahhoz, hogy az egyén ne nyúljon a kábítószerekhez. 22.1 tábla A drogfogyasztással kapcsolatos attitődök 100 fokozatú skálán iskolatípusonként I. (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium A drogozás része a modern szórakozásnak. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már viszszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A könnyő drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás.
szakközépiskola
20
27
szakmunkásképzı/szakiskola 37
26
29
26
általános iskola
alapképzés
átlag
26
25
25
45
28
22
29
31
43
36
29
32
33
41
41
38
40
37
39
42
46
37
44
40
36
43
46
43
35
40
37
42
40
49
32
41
37
46
45
47
29
41
37
50
51
46
29
43
52
60
59
63
52
57
68
66
64
72
70
68
73
72
65
75
71
72
78
78
68
78
78
77
78
76
71
79
73
77
91
86
71
86
96
87
40
A fenti kategóriákkal a fiúk és a lányok közel hasonló arányban értettek egyet. Racionálisabb drogfogyasztói tudatosságot alakítva magukról három állítást a fiúk szignifikánsan jobban támogattak: Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat: 35 – 45 pont 100 fokozatú skálán Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé: 24 – 34 pont 100 fokozatú skálán Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat: 37 – 49 pont 100 fokozatú skálán 22.2 tábla A drogfogyasztással kapcsolatos attitődök 100 fokozatú skálán iskolatípusonként II. (0=egyáltalán nem, 100=teljesen)
A drogozás része a modern szórakozásnak. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A könnyő drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás.
Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 25
Magvetı Általános Iskola
Harruckern János Középiskola
Erkel Gimnázium
Gyaki
26
31
16
26
25
31
26
25
31
31
40
25
27
22
32
22
29
31
38
40
26
36
29
30
26
32
36
32
40
33
39
40
40
36
37
37
33
44
41
37
44
41
36
40
41
41
48
35
42
35
39
41
40
44
37
41
35
49
32
40
46
41
42
43
47
37
47
29
43
36
41
43
50
52
33
45
29
48
43
43
60
66
64
50
62
52
55
57
57
65
67
64
67
74
70
66
76
68
74
79
71
71
74
71
66
79
72
81
81
76
76
79
78
72
79
77
78
82
74
78
80
73
72
81
77
88
82
82
92
87
96
79
90
87
41
SZIE EKI
Göndöcs Iskola
Román tanítási nyelvő iskola
átlag
Válaszadóink droggal kapcsolatos saját ismereteiket 100 fokozatú skálán 58 pontra becsülték. A racionális fogyasztás irányába mutató, inkább büntetéspárti drogfogyasztással kapcsolatos nézetek véleményünk szerint ebbıl a viszonylag magas droggal kapcsolatos saját ismertszintbıl is levezethetık. Mivel az órákon a drog téma kevésbé van napirenden (100 fokozatú skála átlaga 43 pont) a fenti saját ismeretszintet vélhetıen az internet, a televízió csatornái, illetve a kortárs csoportok jelentik. Mindenképpen gondolnunk kell a szülıi felelısségre akkor, amikor azt látjuk, hogy orvosi utasításra a középiskolások 11 százaléka az általános iskolások 9 százaléka már fogyasztott életében valamilyen nyugtatót20. Az orvosi javaslatra nem szedhetı drogok fogyasztása között a marihuána vezet. A középiskolások 17; az alapképzısök 22; az általános iskolások 2 százaléka próbálta már ki valamilyen intenzitással. A 39 alkalomnál kevesebb kipróbálást a középiskolások 15; az alapképzısök 18 százaléka jelzett. A második a gyógyszerekkel és alkohollal kevert energia ital. A középiskolások 14; az általános iskolások 8 százaléka; valamint az alapképzısök 18 százaléka próbálta már ki (a kipróbálók -139 alkalom- átlaga a mintában: 11 százalék; a rendszeres fogyasztók aránya 1% - az alapképzısök körében 3%). A mefedron hatásáról a középiskolások 5; az általános iskolások 2 százaléka; az alapképzısök 8 százaléka tudott beszámolni. Rendszeres fogyasztását azonban nem tükrözte vizsgálatunk. A GINA-t a középiskolások 3; az alapképzısök 2; az általános iskolások 1 százaléka fogyasztotta 1-39 alkalom között. Hasonlóan a mefedronhoz, rendszeres fogyasztását nem tükrözte vizsgálatunk. Az anabolikus szteroidokkal a középiskolások 3; az alapképzısök 3; az általános iskolások 1 százaléka ismerkedett már meg. A szipuzás a fiatalok 2-5 százalékánál fordult már elı (ebben a kategóriában a minta átlaga 3%). Az extasy átlagosan 3 százalékos fogyasztásán az általános iskolások 1, a középiskolások 3, az alapképzısök 4 százalékban osztoznak. A kábítószerek fogyasztási gyakoriságának átlaga általában az 1-39 alkalom. A minta átlaga a kipróbálás fázisában: 12% (a marihuána esetében). Az LSD és az amphetaminok ebben a kategóriában 2 százalékos fogyasztást jelentenek a mintában. Az alapképzısök esetében azonban 4; illetve 6 százalék a fogyasztási aránya a két függıséget okozó szernek. A crack, a kokain és a heroin 1 százalékos kipróbálással rendelkezik. Statisztikailag kimutathatóan (4 százalékos vagy nagyobb érték) 40-nél több alkalmat ,,csak” a marihuána fogyasztásnál regisztráltunk a fıiskolások körében.
20 A fıiskolások körében ez az arány 14 százalék.
42
A szakiskolások 22 százaléka 1-39 alkalom közötti marihuána fogyasztást említett, a gimnazistáknál ez az arány 12%; a szakközépiskolásoknál ez az arány 15 százalék. A szakiskolások 5 százaléka 40 alkalomnál többször szívott életében hasist21. Más szerek kipróbálásánál is intenzívebben voltak jelen a szakiskolai eredmények: pl. a GINA és a kokain esetében 6%; a mefedron és a ragasztó (szipuzás) esetében 7%; az LSD-nél és az anabolikus szteroidoknál 5% volt körükben. Az extasyt a szakközépiskolások és a szakiskolások 5-6 százalékban már fogyasztották maximum 40 alkalommal. Azt a válaszadót, aki életében legalább egyszer már fogyasztotta az orvos által nem felírható drogok valamelyikét (marihuána, hasis, LSD, kokain, heroin, amphetaminok, szipuzásra alkalmas szerek, extasy, anabolikus szteroidok; mefedron; GINA; gyógyszerek-energia ital-alkohol; nyugtatók/altatók orvosi recept nélkül) az illegitim drogfogyasztók csoportjába soroltuk. A minta átlagában az illegitim drog fogyasztása 19 százalékos, amely a különbözı szociológiai csoportokban meglehetısen eltérı eredményeket mutat. 25. tábla Az illegitim drogfogyasztás arányai az iskolákban; a demográfiai csoportokban és a családi kommunikációs viszonyok megítélésének tükrében (sorszázalék) 21 éves vagy idısebb 19-20 éves 17-18 éve 15-16 éves maximum 14 éves gimnázium szakközépiskola szakiskola általános iskola alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttér magasabb iskolai végzettségő szülıi háttér
26 32 31 16 12 25 27 36 12 26 22
Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk.
22
Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda.
39
Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik.
22
A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek.
15
A válaszadók 8-8 százaléka diszkóban, illetve házibuliban jutott hozzá a szerhez. Utcán a minta 21 A fiatalok elsı drogélménye elsısorban a marihuánához kötıdik (12%).
43
17%-a kapott drogot. Egyéb szórakozóhelyeken 6; az iskolában 5 százalék jutott hozzá valamilyen szerhez. Amint korábban már láttuk, a drogot fogyasztó fiatalok és családjaik számára is nagy teher az ilyen típusú szerek beszerzése. A vizsgálatot megelızı hónapban átlagosan 3.855 forintot költöttek drogra. Ez az összeg kétszeres értéket vesz fel a 17-18 éves korosztályban.
44
XI. Záró gondolatok; közpolitikai lépések Ha a függıséget okozó szerek fogyasztására (új) kortünetként tekintünk az átmenet hosszú évtizedében, akkor az eredmények értékelésében alkalmazhatjuk azokat a kategóriákat, amelyek az innovációk22 terjedéséhez kapcsolódnak. A különbözı pótszerek által meghatározott új életmódmintát, ha diffúziós folyamatként tekintjük, akkor meg kell említenünk az un. S görbét, amely a sikeres innovációk terjedését írja le. A görbe egyfajta fordított parabolaként azt jelzi, hogy az újítás terjedésének idı függvényében mennyien csatlakoznak az innováció alkalmazásához. A társadalmi ideáltípusok között az elsı az újítók (alig 3 százalékos) csoportja, akik a terjedés kezdetén már innováció alkalmazóknak tekinthetık. Ismert, hogy a diffúzió kezdete során a terjedési trend erıs. Holt tartunk most? A diffúzió fogalmának szemszögébıl az a kérdés, hogy a kábítószerhasználatot csökkentı komplex közpolitikák hatása mikor jelentkezik? A növekedés szakaszában vagy az S-görbe telítıdési szakaszában? S vajon a diffúziós folyamathoz tartozó társadalmi kategóriák (korai adaptálók; korai többség) milyen arányban van jelen a helyi ifjúsági csoportokban? 1. Adataink azt mutatják, hogy az utóbbi idıben a szülık magasabb iskolai végzettsége a diákok körében megfontoltabb, visszafogottabb stratégiát eredményez az életmódot meghatározó területeken. Feltehetjük a kérdést: vajon a családi felelısség és partneri kommunikáció hangsúlyozásával a középosztályt erısítettük-e az ifjúságügy területén? Mivel a magasabb kulturális tıke fontos társadalmi-közösségi élethelyzeteket (miliıt) határoz meg, úgy tőnik, hogy igen. 2. A jelen fogyasztási tendenciáktól ,,leszakadók” és a mintákhoz ,,felzárkózók” eltérı módon jellemezhetık. Növekedés egyrészt azon diákok körében mutathatók ki, akik szülei alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Hankiss Elemér óta ismert, hogy a hátrányos helyzet összeadódik, egyfajta negatív spirált eredményez. Jelen kutatás alapján a függıséget okozó szerek használatakor is alkalmazhatjuk a társadalmi csapdák kifejezést, mert ezen jellemzıkkel leírható ifjúsági csoport kényszerhelyzetben van olyan posztmodern(nek nevezhetı) kategóriában, mint az életmód követése. Az általános iskolások erıs kipróbálási és rendszeres fogyasztási arányokat mutatnak. A kérdés az, hogy célzott programjainkkal miként és mikor tudunk belépni ebbe a folyamatba? Fontos az, hogy iskolatípusonként csökkentsük a ,,korai többség” arányait (ez most leginkább az 22 A fogalmon ebben a kontextusban mozgást, folyamatot, változást értünk.
45
általános iskolában, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek valószínősíthetı megtalálási helyén, a szakiskolában lehetséges). Lényeges az is, hogy az intézményesített oktatás hálójából ,,kiszakadt” fiatalok is elérhetıek legyenek a fogyasztást csökkentı programjaink számára. 3. A drogfogyasztás városi jelenség – sokszor hallottunk errıl az utóbbi években. Ám a gyulai közoktatási rendszer igen erıs kistérségi vonzást mutat, így mindenképpen lényegesnek tartjuk ezért azt, hogy a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása terén kistérségi összefogás jöjjön létre. 4. Az ifjúsági csoportok individuális életmódja és a város megtartó ereje között szoros összefüggés mutatkozik most is. Aki valamilyen közösségi cselekvést végez (ezáltal erısebb civilközösségi kapcsolati hálója van) nagyobb eséllyel maradna a jövıben is a városban. A város elhagyásának tendenciája erıs a középiskolások körében. Az általános iskolások körében azonban van még ,,tartaléka”. Összességében azonban mélyen gyökerezı társadalmi mintákat kellene megfordítani vagy tompítani. 5. Lényeges cél, hogy javítsuk a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáért tevékenykedı szervezetek hálózati-partnerségi együttmőködésén, illetve növeljük a szervezetek ismertségét. A szervezeti professzió mellett lényegeges, hogy a konstruktív életmód választásához megtaláljuk a ,,híd személyiségeket”. Ez, mivel erıs a probléma visszaszorításában a korosztályi felelısségtudat, véleményünk szerint a kortárs képzésen (és kapcsolódó programjain) keresztül lehetséges. 6. A fıiskolai alapképzés intézményének hatékonyabb bevonása a város a ifjúságügyi programjaiba fontos volna. A humán erıforrás mellett a hallgatói részvétel erısítése is segíthet a közösségfejlesztésben is. 7. Az alkohol fogyasztás területén elindult folyamatok (égetett szeszek és az energiaitalok fogyasztása) hatalmas veszélyt jelentenek a gyulai ifjúsági csoportokra. 8. Az ifjúság területén megteendı lépésekben a gyulai fiatalok tevékenyen is részt vehetnek. Az önkormányzati tevékenységekben a foglalkoztatási és közmővelıdési-kulturális térteremtésnek kell hangsúlyt kapnia.
46