Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../2017.(.….) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület Cinkotai út – MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal – Keresztúri út – kerülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A.§ (2) bekezdés c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42.§-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet területi hatálya 1.§ (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Cinkotai út – MÁV BudapestHatvan (80-as számú) vasútvonal – Keresztúri út – kerülethatár által határolt által határolt, az 1. számú mellékletet képező Szabályozási tervlapon „szabályozási terv tervezési terület határa” jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület). A rendelet melléklete 2.§ (1) 1. számú melléklet: Szabályozási Tervlap M=1:4000 méretarányban. Értelmező rendelkezések 3.§ E rendelet alkalmazásában: Haszonállat: gazdasági haszon céljára tartott állat: a) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske, c) kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska, d) egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár Közmű: víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszer, melyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-, tengeralatti kábel üzemeltető rendszer, illetve az energia termelés rendszere. Közvilágítás: a közterületek biztonsági célú megvilágítása. Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület 1/9
számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Üzemszerű állattartás: a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása, b) 10 vagy több közepes testű haszonállat tartása, c) 150 darabnál több vegyes szárnyas tartása, d) 50 darabnál több prémes állat tartása, e) egyéb állat eladásra történő tenyésztése Telekalakítás 4.§ (1) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet. Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 5.§ (1) Az előkert mérete az övezet eltérő rendelkezése hiányában 5,0 méter. (2) Az oldalkert mérete – az övezet eltérő rendelkezése hiányában – az övezetre előírt épületmagasság értékének fele. (3) A hátsókert mérete az övezet eltérő rendelkezése hiányában az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m. (4) Oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja terepszint alatt nem beépíthető, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsitároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható. Járművek elhelyezése 6.§ (1) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületekről és az 500 m2-nél nagyobb, burkolt gazdasági területek belső felületéről összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz elvezető hálózatba. (2) Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 m szabad szélességű járda biztosítható. (3) A 6 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 termőföldterület biztosításával. Egyéb építmények elhelyezése 7.§ (1) Rendeltetésétől eltérően használt lakókocsi a Területen, közterületről látható helyen nem helyezhető el. (2) A Területen az üzemszerű-, és a haszonállattartást szolgáló építmények nem helyezhetők el.
2/9
Környezetvédelmi és természetvédelmi előírások 8.§ (1) Az ex-lege védett területek, vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni. (2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánála mesterséges vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át. (3) A Területen üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető. (4) A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (5) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. (6) A területhasználat és építés során a környező erdő területek rendeltetésszerű használata, hasznosíthatóságuk feltételei nem korlátozhatók. (7) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható. (8) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható. (9) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket. (10) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával. Közművek előírásai 9.§ (1) A Területen – az övezetekre vonatkozó előírásokban megengedettek kivételével – építmények csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el. (2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat. (3) A telkeken keletkező csapadékvizet a) telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, „szürkevíz”, illetve a felhasználásig történő tárolás). b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m2-t meghaladó telekterületen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni vízelvezetését a végbefogadóig biztosítani kell. c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. (4) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani. (5) Rétegvíz előfordulása miatt a Területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető. (6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a Terület külterületi részén helyezhető el.
3/9
Közutak, magánutak kialakításának szabályai 10.§ (1) Magánút kialakítása építési övezeten belül megengedett, melynek minimális telekmérete az építési övezetben megadottól eltérhet. Minimális szélessége a Gksz építési övezetekben 12,0 méter, az Ek övezetekben 3,0 méter. (2) Több építési telek közúti megközelítését biztosító magánút kialakításakor annak mindenkori közhasználati jellegét biztosítani kell. Közutakat szegélyező zöldfelületek kialakításának szabályai 11.§ (1)
(2) (3) (4)
(5)
Új közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál a) 10-16 m telekszélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) 16,0 métert meghaladó telekszélesség felett kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani. Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki. A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű lombos fák ültetendők. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronáját nevelő faegyedek ültethetők. Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak. A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni. Közterületen történő építmények elhelyezésének szabályai 12.§
(1)
(2) (3)
(4)
A Terület közterületein a) pavilonok, b) egyéb sátor, ponyva nem helyezhetők el. Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető. Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepüléshez hatósági engedély szükséges. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-árusító hely a Köu-4/01 és Köu-3/01 övezeti jelű közterületek mentén nem helyezhető el. Árusító automata – a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével – közterületen nem helyezhető el.
4/9
II. fejezet Részletes építési övezeti és övezeti előírások 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek építési övezetei 13.§ (1) Gksz-2/05 jelű építési övezet előírásai: a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete. b) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 4000 m2 - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 60% - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 1,25 m2/m2 - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% - az épület legkisebb épületmagassága: 3 méter - az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter (2) Gksz-2/06 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezet a gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. b) Védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység folytatható, raktározás vagy egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó funkcióhoz szükséges építmények helyezhetők el, amelyek káros környezeti hatásait a telekhatáron belül, a hatályos határértékek alatt maradnak. c) Az új telekalakítások, azok telekkönyvi bejegyzése csak a meglévő közműhálózat fennmaradását és működését biztosító, telkenkénti szolgalmi jogok bejegyzésével együtt történhet. d) A Cinkotai úti telekhatártól mért 6,0 m széles sávjában, illetve a Cinkotai út 22,0 m-re szélesített sávjában új, a Cinkotai úttal párhuzamos nyomvonalú közművezeték, földalatti vagy föld feletti építmény nem helyezhető el. Az ebben a sávban meglévő közművek üzemeltetése, felújítása, új csatlakozások készítése, valamint új közműbekötések merőleges átvezetése lehetséges. e) Portaépület a kerítéssel összeépítve vagy önállóan kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el és az elhelyezésére szolgáló legfeljebb 150 m2-es területet építési helyként kell kezelni. f) Az építési övezetben a nem zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei, az ellátó, szolgáltató építmények és a kutatás fejlesztés építményei helyezhetők el. g) Üzemi termelő funkció nem telepíthető a Cinkotai úttal párhuzamos 95 m-es sávon belül, kivéve a meglévő, megmaradó üzemi épületet és annak engedélyezett bővítését. h) Tűz- és robbanásveszélyes anyag tárolása esetén a Cinkotai úti telekhatárral párhuzamosan 150 mes védősáv alakítandó ki és ezen a sávon belül a még be nem épített telek esetében új lakóépület nem helyezhető el. i) A Liget sori telekhatárt kísérő 20 m széles sávban lévő szivattyúház, vízmérőház és vasúti kimelegítőház kubatúrája szükség esetén bővíthető. Az itt található többi épület kubatúrája nem bővíthető. j) Az építési hely határától függetlenül földalatti és föld feletti tároló tartályok az építménytávolságok és tűzrendészeti előírások megtartásával helyezhetők el.
5/9
k) A 129005/3 hrsz.-ú telken az f) pontban meghatározottakon túlmenően parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el, a területen tárolt gipsziszap eltávolítása után. l) Az 129005/20 és 129005/21 hrsz.-ú telkeken a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; és a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. A telkek bejáratához egy db közös útcsatlakozás készülhet a Cinkotai útról. m) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10000 m2 - az építési telek legkisebb szélessége: 50 méter - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2 - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 25% - az épület legnagyobb épületmagassága: 15 méter (3) Gksz-2/08 jelű építési övezet előírásai: a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépíthető terület építési övezete. b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei, az ellátó, szolgáltató építmények, a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. c) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület. d) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10000 m2 - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2 - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% - az épület legnagyobb épületmagassága: 15 méter (4) Gksz-2/09 jelű építési övezet előírásai: a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek, részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete. b) A építési övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdaság tevékenységi célú épületek, a kereskedelem építményei; az ellátó, szolgáltató építmények; a kutatás fejlesztés építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. c) Az előkertekben kizárólag a személy- és teherbejárással kapcsolatos funkciók részére helyezhető el portaépület. d) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 10.000 m2 - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,4 m2/m2 6/9
-
az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: az épület legnagyobb épületmagassága:
35% 12 méter
(5) Gksz-2/10 jelű építési övezet előírásai: a) A gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető terület építési övezete. b) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2 - az építési telek legkisebb szélessége: 30 méter - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 35% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,0 m2/m2 - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% - az épület legnagyobb épületmagassága: 12 méter 2. Beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek 14.§ (1) KÖu-3/01, KÖu-4/01, KÖk-01 és KT-01 jelű övezetek előírásai a) A Területen a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási tervlapon jelöltek szerint kell kialakítani. A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. b) A Terület közútjainak övezetei és útkategóriái: ba) KÖu-3/01 jelű övezet, mely a közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények (másodrendű főutak) elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája: - külterületi szakaszon: K.IV.B. – Keresztúri út - belterületi szakaszon: B.IV.b.C. – Cinkotai út, Bökényföldi út bb) KÖu-4/01 jelű övezet,mely a közlekedési célú közterületek kerületi gyűjtő útjainak nyomvonal jellegű, és jelentős közlekedési célú építményeik elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája: - külterületi szakaszon: K.V.A. – Vidor utca - belterületi szakaszon: B.V.b.C. – Vidor utca bc) KT-01 jelű övezet, mely az egyéb kiszolgáló közterületek nyomvonal jellegű közlekedési építmények elhelyezésére szolgáló területe, melyek útkategóriája belterületen: B.VI.d.C c) KÖk-01 jelű övezet előírásai: Budapest - Hatvan vasútvonal vasúti pálya és kiszolgáló építményeinek területe. d) A közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve: - Másodrendű országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m. Ezen belül kerítés 20 m-re, egyéb magasépítmény 30 m-re építhető. - A Budapest - Hatvan vasútvonal mentén 50-50 m, amelyen belül a létesítmények elhelyezéséhez a MÁV Zrt. hozzájárulása szükséges. e) KÖu-3/01 övezet előírásai: - a beépítési mód: szabadonálló 7/9
- az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 5% - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 5% - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10 % - az épület legnagyobb épületmagassága: 3 méter f) KÖk-01 övezet előírásai: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 5% - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 5% - az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10 % - az épület legnagyobb épületmagassága: 3 méter g) A KT-02 övezetű árok megszűntetése esetén a csapadékvíz meglévő kapacitásának elvezetését biztosítani kell. Erdőterületek 15.§ (1) Ek-01 jelű közjóléti erdő övezeti előírásai a) Az övezetek területén csak ideiglenes (drótfonat), lábazat nélküli kerítés létesíthető a kialakítható legkisebb telekméretet meghaladó telkek esetén, amennyiben annak legkisebb szélesessége meghaladja a 30métert. b) A Terület erdőterületei a közjóléti erdők, mely a pihenést, sportot és egyéb rekreációs-szabadidős célú tevékenységeket biztosító objektumok, létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. c) Az Ek-01 övezet szabályozási határértékei a következők: - a beépítési mód: szabadonálló - az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m2 - az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 3% - az építési telek legnagyobb szintterületi mutatója: 2,0 m2/m2 - az épület legnagyobb épületmagassága: 3,5 méter Vízgazdálkodási terület 16.§
(1) Vf-01 jelű övezet előírásai a) Vízgazdálkodási területek a szabályozási tervlap szerint a Rákos-patak és 6,00 m széles parti sávja. b) Az övezetekben a természeti értékek védelme mellett, vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el. c) Az övezetekben egyéb építmény nem helyezhető el. d) Az (1) bekezdésben meghatározott parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet. Természetközeli terület 17.§
(1) Tk-01 jelű övezet előírásai a) Természetközeli területbe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletei, melyek ökológiai, és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők. A természetközeli terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő b) módon az alábbi építmények helyezhetők el: 8/9
c) d)
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, b) a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak. Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el. Az övezetben a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembe vételével történhet, kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő. III. fejezet Záró rendelkezések 18.§
(1) E rendelet az kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2014 (VI. 30.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik és ezzel egyidejűleg az 5. melléklete az alábbi ponttal egészül ki: 4.
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Cinkotai út – MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal – Keresztúri út – kerülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló ..../2017.(.….) önkormányzati rendelete
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest Főváros XVII. kerület MÁV Budapest-Hatvan (80-as számú) vasútvonal menti terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 27/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. Budapest 2017. ……………
Dr. Rúzsa Ágnes jegyző
Riz Levente polgármester
A rendelet kihirdetve: 2017…………….…napján
Dr. Rúzsa Ágnes jegyző
9/9
