Húsvéti ünnepkör, néphagyományaink
Projekt a Bodajki Általános Iskola 2. évfolyamán 2010. március 16 – április 12.
KIDOLGOZTA: TALIGÁS ILDIKÓ BAKONYINÉ KŐVÁGÓ ÉVA NOCHTÁNÉ CZINTULA ÉVA A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül került sor a 3 hetes projekt megvalósítására a 2. évfolyamon.
Az évfolyamunkra 43 tanuló jár, akik végig részt vettek a programokon. Iskolánkban a 2 osztályt 3 tanító néni viszi, felváltva a délelőtti tanórákon, illetve a délutáni napközi idejében. Az évfolyam tanulóinak ismeretszintje, aktivitása mutat ugyan jelentős eltéréseket, de megkönnyítette a koncentrált munkát az, hogy érdekelte őket a téma, és a feldolgozáshoz választott munkaformákat, módszereket érdekesnek találták. A kooperatív technikákat a tanév elejétől fokozatosan vezetjük be, a gyerekek szívesen dolgoznak így, ezért alkalmaztuk a 3 hét alatt is. Az ünnepkörök közül azért esett a húsvétra a választásunk, mert ebben az ünnepkörben található a legtöbb talán elfeledett népszokásunk. Elsődleges célunknak tekintettük, hogy ezeket felelevenítsük, és a gyerekekkel megismertessük. Programjainkat úgy szerveztük a 16 nap alatt, hogy vagy a délelőtti órákba vagy a délutáni szabadidőbe építettük be őket. A gyerekek ehhez az időbeosztáshoz könnyen alkalmazkodtak. A következő órákon végeztünk projektmunkát: magyar matematika környezetismeret testnevelés ének rajz technika Délutáni programjaink: erdei akadályverseny, barkagyűjtés barka feldíszítése kiszézés tojásfestés locsolkodás kiállítással egybekötött télbúcsúztató, tavaszköszöntő előadás „Húsvéti ünnepkör, néphagyományaink” témájú tablókat, rajzokat az osztálytermek előtti folyosón helyeztük el, így a többi osztály is láthatja azokat. Az otthon elkészített húsvéti képeslapok is iskolánk auláját díszítik. A projekt több programján a szülők is részt vettek, így folyamatos betekintést kaptak a 3 hétben folyó munkákról. A Fejér Megyei Hírlapba és a Bodajki Szó című kiadványba juttatunk el fényképes tudósítást a projektről. A Bodajki Tv is készített riportot, illetve kisfilmet az iskolában folyó munkákról.
2
IDŐPONT
FELADAT
1.NAP Nyitónap 2010.03.16. Otthoni feladat: a legötletesebb húsvéti képeslap elkészítése Határidő: márc. 22. 2.NAP Látogatás a kovácsműhelybe 2010.03.17. (8.30-10.00) 3.NAP A tavasz első hírnökei, a fecskék – 2010.03.19. papírmunka technika óra keretében Az akadályversenyre a nyuszifülek elkészítése 4. NAP Erdei akadályverseny a húsvét jegyében, 2010.03.22. barkagyűjtés (13.30-16.00)
CÉL
MUNKAFORMA, MÓDSZER egyéni osztály
ráhangolódás
új ismeretek előhívása, rendszerezése kreativítás fejlesztése
osztály egyéni egyéni
tapasztalatszerzés, megfigyelések
spontán csoportok
5. NAP A barka feldíszítése (11.30-13.00) 2010.03.23.
kézügyesség, együttműködés fejlesztése
egyéni
6. NAP Húsvét a matematika feladatokban 2010.03.24.
Számlálás, mennyiség fogalom mélyítése, analogikus gondolkodás kreativítás, együttműködés, etikai szabályoknak megfelelő viselkedés
csoportos, egyéni
Szakirodalom tanulmányozása: lányok: tojásmotívum fiúk: locsolóvers
3
spontán csoportok
ESZKÖZÖK
ÉRTÉKELÉS
laptop,projektor, vászon, csokitojás, papírlapok, olló, s.répa, tojás
játékszabályok betartása tématartás
fekete, piros fotókarton, fehér géppapír, filctoll, fonal, sablonok ugrókötél, rejtvény, puzzle, csokitojás, nyuszifalatkák (uborka, saláta, tojás, s. répa) élőnyuszi barna, fehér, bordó karton, vatta, rafia, csom. papír, olló, ragasztó, filctoll, sablonok
elkészített egyéni munkák elkészített egyéni munkák
balesetmentesség, akadályok teljesítése
elkészített egyéni munkák
gyűjtemény sokfélesége
7. NAP 2.a: környezetismeret óra keretében a 2010.03.25. tavasz 2.b: húsvéti történetek bábozással
Kiszézés (14.00-15.00) 8. NAP Rajz óra keretében kiszebáb 2010.03.26. megjelenítése (élményrajz) 9. NAP 2.a: húsvéti történetek bábozással 2010.03.29. 2.b: környezetismeret óra keretében a tavasz 10. NAP A nagyhét napjainak, 2010.03.30. jellegzetességeinek megismerése
11. NAP A tojásfestés titkai – vendégünk: Daru 2010.03.31. Péterné, Eszter néni (13.30-15.30) 12. NAP Locsolkodás (11.30-13.00) 2010.04.01. 13. NAP Húsvét, a tavasz megjelenése a zenében 2010.04.07. 14. NAP Nyuszi a testnevelés órákon 2010.04.08. 15. NAP Illusztráció készítése Zelk Zoltán: A 2010.04.09. három nyúl vagy Mese a bátor nyusziról alapján
kommunikáció, együttműködés fejlesztése, beszédkészség fejlesztése szövegértés fejlesztése néphagyomány felelevenítése új ismeret befogadása
együttműködés, szókincs fejlesztése kommunikáció fejlesztése új ismeret befogadása, önálló szövegfeldolgozás, szövegértés finom motorika, szépérzék fejlesztése, alkotás izgalma néphagyomány megőrzése új dal tanulása
csoportos, egyéni
frontális osztálymunka szerepjáték csoportmunka egyéni
rajzeszközök
képtárlátogatás, térkitöltés, színek használata
állomásokon tanulás, differenciált csoportmunka egyéni
feladatlapok
önértékelés
osztálykeretben
kölni, víz
versmondás
egyéni, csoportmunka csoportmunka, osztálymunka
ritmushangszerek, füzet, nyuszibáb csokitojás, nyuszi akadályok, tornapad rajzlap, rajzeszközök, vers/mese
ritmus, tiszta énekhang játékszabályok betartása, pontos feladatvégzés képtárlátogatás, ötletesség, felolvasás
szerepjáték
új játék megismerése, mozgásigény kielégítése, játék öröme mese/vers képi egyéni megjelenítése, összegzése
4
elkészült munkák
16. NAP Kiállítással egybekötött télbúcsúztató2010.04.12. tavaszköszöntő műsor
a megszerzett ismeretek, tapasztalatok bemutatása
bemutató, tárlatvezetés
5
NAPLÓ A „HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR, NÉPHAGYOMÁNYAINK” ESEMÉNYEIRŐL
2010. március 16. kedd Nyitónap Nagy izgalommal és lelkesedéssel vártuk március 16-át. Olyan napot szerettünk volna tervezni, szervezni, amely méltó a projekt indulásához, megfelelő hangulatot teremt a gyerekeknek és sugallja, hogy mi is várható az elkövetkezendő bő három hétben. A megnyitó ünnepségen egy a húsvétról szóló power pointot láthattak a megjelentek, illetve tájékoztattuk a gyerekeket az első nap várható eseményeiről. (Minden óra első tíz percében játékos feladatok.) A nap folyamán a következő feladatok várták a lelkes gyerekcsapatot: 1. óra - Megnyitó 2. óra – Tojásgurító verseny Ezt a feladatot a folyosón kellett végrehajtani a két osztálynak. Öt-öt nyers tojást gurítottak keresztül egy kijelölt pályán. Mindkét osztályban az elsőként beérkezett tanulót hirdettük ki nyertesnek. 3. óra – Nyuszi ugrás Az óra első tíz percében minden tanulónak nyuszi ugrásban kellett megkerülnie az iskola épületét. Itt is számított a gyorsaság, hiszen a futam végén eredményt hirdettünk. 4. óra – Répaevő verseny Az osztályok a saját termükben rendezték ezt a feladatot. A bátor jelentkezőknek egy nagy darab nyers répát kellett elfogyasztani. 5. óra – Kézműves gyorsasági feladat Minden tanuló kapott egy nagy lapot, melyen rengeteg megrajzolt tojást láthatott. Feladatként azt adtuk, hogy három perc alatt a lehető legtöbb tojást vágja ki, de itt a gyorsaság mellett a pontosságot is értékeltük.
6
Napi feladat: Mindkét osztálynak öt-öt csoki tojást kellett megtalálni a délelőtt folyamán. Nem volt egyszerű a feladat, hiszen ezeket a finomságokat a kollégáknál rejtettük el és ők szabhatták meg, milyen feladatok elvégzése után adják ki a versenyzőknek. A megtalált tojásokat az egyes napi feladatokban első helyezést elért tanulóknak adtuk át a nap végén. Otthoni feladat: Ezen a napon otthoni feladatként adtuk, hogy mindenki készítsen egy húsvéti képeslapot. Ennek leadási határideje március 23-a volt. Valamennyi munkát a kiállításon is bemutattuk, sőt a szülők, kollégák, diákok szavazata alapján a győzteseket is kihirdettük. Valamennyi feladatot nagy érdeklődés és lelkesedés kísért mind a kollégák, mind pedig az iskola tanulói, vezetősége részéről. Úgy éreztük, sikeresen zárhatjuk ezt az első napot.
7
8
9
10
11
12
2010. március 17. szerda Látogatás a kovácsműhelybe Bodajkon él egy idős kovácsmester, Kovács Károly, aki nagy szeretettel fogadott bennünket saját műhelyében. Két csoportban kísértük el az osztályokat, hiszen így a kisebb létszám mellett lehetőség nyílt arra, hogy a gyerekek maguk is kipróbálhassák ennek az ősi mesterségnek a fortélyait. Először szóban hallhatták a gyerekek, hogy mi mindent tud készíteni egy ilyen szakember, milyen eszközökkel dolgozik. Kitért a tojáspatkolás nehézségeire is, amely egyébként külön ágazata a kovácsmesterségnek. Karcsi bácsi szívesen válaszolt a gyerekek valamennyi kérdésére. Az érkezésünkre már befűtött a mester, így a beszédet tett követte. Lépésről lépésre figyelhették meg a gyerekek, hogy hogyan készül el egy patkó, egy szerszám stb. Sőt maguk is készíthettek egy – egy emléket. Aki bátortalan volt az sem tért haza üres kézzel, hiszen számára is adott a kovács emlékbe egy tárgyat, melyeket a kiállításon is megcsodálhattak az érdeklődők. Nagy szeretettel gondolunk vissza erre a programra is, hiszen nagyon élvezték a résztvevők az előadást és a munkát is. Remek alkalom volt, hogy egy kicsit felelevenítsük ennek a kicsit elfeledett mesterségnek az értékeit, megmutassuk kincseit.
13
14
15
2010. március 19. péntek A tavasz első hírnökei, a fecskék – papírmunka technika óra keretében I. Rendteremtő intézkedések II. Motiváció Találós kérdés: Sárból rakott vár a házam, Reggel, délben, este látom. Gazdájának háta bársony, Farka villa, hasa vászon. Mi az? (fecske) III. Célkitűzés A mai órán fecskét fogunk készíteni papírcsíkokból. IV. Előkészítő rész Az értékelési szempontokat közösen alakítjuk ki a tanulókkal. ↓ 1. felismerhetőség 2. kivitelezés minősége V. Munkáltató rész A munkamenet: A fejhez vágjunk ki egy 13*3 cm-es csíkot a fekete kartonból, és ragasszunk belőle egy gyűrűt. A villás farokhoz egy 6*12 cm-es kartont formázzunk meg. A testhez 31*3 cm-es csíkot hajtsunk csepp alakúra, és a két vége közé ragasszuk a villás farkat. A szárnyat egy kb. 32*12 cm-es kartonból vágjuk ki a sablon segítségével. A fejet és a szárnyat ragasszuk a testhez. A fehér papírból 3 cm széles csíkot vágjunk 7,5 és 3,5 cm hosszúságban. Egy-egy végét kerekítsük le, és ragasszuk ezeket a has és a fej alsó részére. Csőrnek vágjunk a piros kartonból egy 3*1 cm-es darabot. Vágjuk hegyesre a végeit, és félbehajtva ragasszuk a fehér rész fölé. 16
A szemhez vágjunk két kis oválist a fehér papírból, és fekete filccel rajzoljuk meg a szemgolyót. Hagyjunk benne egy kis fehér foltocskát szemfénynek, majd ragasszuk a szemeket a helyükre. VI. A munkadarab értékelése VII. A tanulók értékelése - munkafegyelem - aktivítás VIII. Rendteremtő intézkedések IX. Játék Fészekfogó A gyermekek egymással szemben párban kezet fognak, és egy fészket alkotnak. Megkeresi helyét az előzőleg kiválasztott futó és fogó játékos is. A fogó gyermek elkezdi kergetni a futót és próbálja őt megfogni. A futó, ha tud, gyorsan bemenekül az egyik fészekbe, és akivel szemben megáll, annak megfogja kezét, és ezzel alkotva egy új fészket. Akinek háttal állt meg, annak kell az ő szerepét átvennie, és neki kell a fészkek körül tovább futnia a fogó elől. Akit a fogónak sikerül megfognia, az lesz az új fogó. Az órát végigkíséri: - ellenőrzés - bemutatás: közös munka a tanulókkal - olló és ragasztó helyes használatára való figyelem felhívása Az óra utolsó harmadában elkészítettük az erdei túrához szükséges nyuszi füleket is.
17
18
19
2010. március 22. hétfő Erdei akadályverseny a húsvét jegyében, barkagyűjtés Az erdei túra nagy feladatnak bizonyult. Nemcsak az időjárás miatt kellett izgulnunk, hanem igen nagy létszámú segítségre volt szükségünk a lebonyolításban. /Gyerekek elszállítása, kísérők az erdőben, állomásfőnökök stb./ Minden állomásra A – B tervet készítettünk, hogy biztosan fennakadás nélkül tudjuk levezényelni ezt a programot is. A gyerekek teljes létszámban érkeztek meg az erdő szélére, így 13.30-kor elindulhatott az öt csapat egyike. A csapatokat 10 percenként engedtük útjukra. A létszám mindenhol 8-10 gyermekből és 1 felnőtt kísérőből tevődött össze. A túra alatt minden résztvevőnek viselnie kellett a korábban erre a célra elkészített nyuszi füleket, ill. a menetlevelek sem maradhattak otthon. Az állomásokon a következő akadályokat kellett leküzdeni: 1. állomás - Árokugrás Ezen az állomáson az ügyességét kellett bebizonyítani minden nyuszinak. Egy kijelölt árkot ugrottak át a gyerekek, de aki ezt nem tudta teljesíteni azt a társai kiválthatták. Minden sikertelen ugrásnál egy másik nyuszinak el kellett futnia a közeli vadász leshez, onnan integetni egy nagyot, így menekülhetett meg a bajba jutott társuk. 2. állomás – Kincses láda Bíztunk benne, hogy minden csapatban legalább egy-egy furfangos nyuszi is lesz, hiszen ennél a feladatnál nekik jutott nagy szerep. Az erdei út közepén egy kincses ládát találtak a csapatok, melyben egy rejtvény volt. Feladatul kapták, hogy minél több szót gyűjtsenek a betűtábláról. A pontokat ez alapján osztotta ki az állomásfőnök. 3. állomás – Csoki tojás - keresés Erre az állomásra érkezve már minden nyuszi megéhezett, így jól jöhetett az erdő sűrűjében elrejtett csoki tojások megkeresése. Természetesen mindenki meg is ehette a zsákmányát. A feladatott nehezítette, hogy a tojások megszerzése közben a kidőlt Ádám - Éva fán is át kellett mászniuk.
20
4. állomás – Erdei kirakók Ezen az állomáson az okosságát mutathatta be minden résztvevő, hiszen két erdei kirakót kellett egy időben kirakni a csapatoknak. Miután ezzel elkészültek a kis patak felett, a fahídon nyuszi ugrásban juthattak át a túl partra. 5. állomás – Kóstolás Elérkeztek az utolsó állomáshoz. Itt csupa finom nyúl csemege várta a gyerekeket. / saláta, sárgarépa, tojás, sajt, uborka / A kóstolás bekötött szemmel történt és minden helyesen kitalált falatért 2 pont járt. Miután minden csapat megérkezett a tisztásra, még egy játék hátra volt. Egy elkóborolt fehér nyuszit kellett megtalálni és befogni az erdőben. Nem mondhatjuk, hogy egyszerű feladat volt. Nyuszi és felnőtt egyaránt lélegzetvisszafojtva várta, hogy életben marad-e a főhős? Ám a gyerekek remekül megoldották ezt a feladatot is. Mondhatni fénypontja volt ez az akció az aznapi rendezvényünknek. Rövid idő múlva együtt indultunk vissza a város határába, ahol a szülők már várták a megfáradt csapatot.
21
22
23
24
25
26
2010. március 23. kedd A barka feldíszítése A barka feldíszítése a következő dolgokkal történt: - bárány, mint a húsvéti ünnepkör egyik jelképe, az ártatlanságot szimbolizálja Ehhez a tanulók apró, egyenlő méretű vattagalacsinokat készítettek, és a test mindkét oldalára felragasztották. A bárány arcát mindenki filctollal, önállóan rajzolta meg. - tojás, mint az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe A papírtojáson a tanulók megismerték a rámázás fogalmát. Kettő, illetve négy egyenlő részre osztották a tojást, és mindegyik részbe azonos mintát készítettek. - nyuszifej A nyuszi arcának megrajzolása filctollal történt, a fülének belsejét beragasztózták és búzadarába mártották, majd pedig aszerint, hogy fiú vagy lány nyuszit készítettek masnit tettek tetszés szerint raffiából vagy gyűrt papírból az arc alsó részére vagy a fülek közé.
27
28
2010. március 24. szerda Húsvét a matematika feladatokban Témakör: A szorzás műveleti tulajdonságainak megfigyeltetése Tananyag: A 2-es, 3-as, 4-es szorzó- és bennfoglaló tábla, műveletek sorrendje, bennfoglalás, részekre osztás; analógián alapuló számolási eljárások; rejtvény; dominó; ábráról összeadás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás írása Tanulási célok, feladatok (a képességfejlesztés fókuszai): Számlálás Mennyiségfogalom mélyítése Analogikus gondolkodás A megismerés képességének fejlesztése (megfigyelés, összefüggések felismerése, figyelem, emlékezetfejlesztő tréningek) Elemi kommunikációs képességek fejlesztése páros és csoportmunkában Együttműködés Tolerancia, elfogadás Munkaformák: Csoport- és egyéni munka keretein belül végezték a gyerekek a különböző játékos feladatokat. Feladatok a mellékelt képsorokon. Módszerek: tevékenykedtetés, ellenőrzés, értékelés, játék Felhasznált eszközök: feladatlapok, munkafüzet, kép, dominó
29
30
Szakirodalom tanulmányozása: Lányok: tojásmotívum, fiúk: locsolóvers Magyar óra keretében ellátogattunk a városi könyvtárba. Gyűjtőmunka keretében a leányok feladata volt, hogy tojásmotívumokat gyűjtsenek. Nagyon szorgalmasan keresgettek, és a nekik legjobban tetszőket le is rajzolták a füzetükbe. Célunk az volt, hogy megismerkedjenek a régi hagyományos motívumokkal, valamint majd a tojásfestő délutánon meg is festhessék azokat tojásaikon. A fiúk feladata locsolóversek gyűjtése volt, amelyek közül a nekik legjobban tetsző két verset le is kellett írni a füzetükbe. Amikor ezzel végeztek, megtanulták azokat, ezzel készülve a locsolkodásra.
31
32
2010. március 25. csütörtök 2.a környezetismeret óra keretében a tavasz Témakör: A tavasz Tananyag: Beszélgetés arról, milyen évszak van, és milyen ünnepre készülünk; tavaszi ünnepek, tavaszi időjárás, növények, állatok, a tavasz színei Tanulási célok, feladatok (a képességfejlesztés fókuszai): Kommunikáció Beszédkészség A megismerés képességének fejlesztése Együttműködés Munkaformák: Csoport- és egyéni munka keretében végezték a gyerekek a feladatokat. Feladatsor a következő képeken. Módszerek: tevékenykedtetés, ellenőrzés, értékelés, játék Felhasznált eszközök: feladatlapok, munkafüzet, rejtvény
33
34
2.b húsvéti történetek bábozással Ezen a délelőttön a magyar órába illesztettük be a napi projekt feladatokat. Mindkét második osztályban ugyanezt a mesét bábozták el a gyerekek. Jelmezeik, eszközeik változatosak voltak, hiszen kiépítettünk az osztályokban egy-egy erdőt, a szereplők vagy fejdísszel, vagy sokféle nyúl bábbal, vagy szimbolikus nyuszi fülekkel szerepelhettek. A mese felolvasása, értelmezése után kiosztottuk a szerepeket, majd profikat meghazudtoló módon, itt-ott improvizálva remek előadást sikerült bemutatni. Közkívánatra még egyszer, más szereplőkkel megismételtük a mesét. A gyerekek annyira megszerették a félénk nyuszi történetét, hogy ez a produkció is emelte a záró rendezvény fényét. Ez a feladat mindamellett, hogy szókincset, emlékezetet, figyelmet fejleszt, megnevettette a gyerekeket. Íme a mese: Mese a bátor nyusziról Írta: Mamin Szibirják Élt egyszer az erdőben egy nyulacska. Tudjátok a nyuszik nem valami bátrak, de ez a nyuszi még a többinél is gyávább volt. Ha megzörrent egy ágacska, vagy felröppent egy madárka, a mi kis nyuszinknak inába szállt a bátorsága. Félt, reszketett, remegett, szorongott és szepegett, vacogott és rettegett. Közben egyre nagyobb lett. - Ej, féltem már eleget, sose félek én többet- határozta el egy szép napon. Nagyot rikkantott: - Én vagyok a bátor nyuszi! Összesereglettek erre az öreg nyúlanyók, hosszú fülű nyúlapók, rózsás orrú nyuszik. Körülállták, bámulták, ki látott még ily csodát, bátor szívű nyulacskát? - Ejnye, Ferdeszemű, te talán még a farkastól sem félsz?- kérdezték tőle. - Nem félek én senkitől se, medvétől se, rókától se, nem félek a farkastól se! - No még ilyet, hahaha! Ez aztán a jó tréfa! –A kis nyuszik hangosan kacagtak. Nevettek a nyúlanyók, de még a tapsifüles vén nyúlapók is elmosolyodtak. Egyszerre valamennyi nyuszinak csuda jó kedve kerekedett. Cigánykereket hánytak, ugráltak, kergetőztek. - Száz szónak is egy a vége, – kiáltotta a bátor nyuszi – ha a farkas idemerészkedik, én bizony agyoncsapom. A farkas éppen a közelben kószált, három napja nem evett, és szörnyen megéhezett egy kis nyuszi pecsenyére. Egyszer csak meghallotta a nyuszik lármáját - Farkas helyett nyuszi legyek, ha öt nyuszit meg nem eszek – kuncogott magában. Óvatosan odalopódzott a bátor nyuszi mögé, olyan óvatosan, hogy senki se vette észre. - Megállj öcsém, várjál csak, egy – kettőre bekaplak!- gondolta a farkas. 35
A nyulacskák mit sem sejtve vidám körtáncba fogtak. A bátor nyuszi felugrott egy tuskóra. - Idefigyeljetek, ti gyáva nyulak, mutatok nektek valamit! – kiáltotta. Abban a pillanatban észrevette a farkast. Még a szava is elakadt ijedtében. Egyet nyögött csak, hogy uff. Felugrott a levegőbe, mint egy labda, aztán puff. Fentről a farkasra pottyant, éppen a fejére puffant. Végiggurult a hátán, rémülten bukfencet vetett, aztán mint az eszeveszett, úgy elfutott. Jaj – jaj- jaj, jön a farkas szörnyű baj! Megijedt ám a farkas. El sem tudta képzelni, ki kólintotta úgy fejbe. Égszakadás, földindulás, nagy botjával jön a vadász, szaladj gyorsan, farkas pajtás – gondolta magában, és úgy elinalt, mintha ott sem lett volna. A nyuszik is szétrebbentek, ki a bokor alá bújt, ki tuskó alá lapult, ott hevertek és lapultak, végre aztán előbújtak. - Alaposan megijesztette a Ferdeszemű a farkast – mondta a legöregebb nyúlanyó. - Ha nem ugrik a fejére, a farkas megevett volna bennünket – jelentette ki a legfülesebb nyúlapó. – De hát hová lett a mi hős megmentőnk? Hol van a Bátor Nyuszi? És az öreg nyúlanyók, a hosszúfülű nyúlapók és a rózsásorrú kis nyuszik elindultak, hogy megkeressék. Végre rábukkantak. Még mindig ott feküdt a bokor alatt, lihegett és pihegett, szepegett és remegett. - Legény vagy a talpadon, Ferdeszemű! Jól megijesztetted a farkast. Megmentetted az életünket – mondták neki a többiek. A mi nyuszinknak egyszerre visszatért a bátorsága. - Ugye megmondtam nektek, ti gyávák, hogy nem félek a farkastól! És ezentúl Ferdeszemű büszkén járt – kelt az erdőben, a madarak minden ágon azt fütyülték: az egész kerek világon, erdőn innen, erdőn túl, nincs több ilyen bátor nyúl!
36
37
38
Kiszézés A kiszebábot a délelőtt folyamán mi tanítók elkészítettük. Rossz lepedőbe tömtük a szalmát, amiből megformáltuk a kisze testét, majd felöltöztettük. A kiszét aztán délután énekszóval vittük végig iskolánk környékén, majd visszatérve udvarunkra levetkőztettük, és énekszó kísérete mellett elégettük. A bábu a tél, a böjt, a betegség megtestesítője. Az énekekben szó van a kisze kiviteléről, és a sódar, vagyis a húsvéti sonka behozataláról. A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaággal járták udvarunkat. Ez a szokás a tavasz behozatalát jelképezte. Énekünk közben még egy gólya is elszállt felettünk. A kiszejárás után a szülők, nagyszülők, kollégák megtekintették a gyermekek által tervezett és elkészített húsvéti képeslapokat, és leadhatták voksukat a számukra legértékesebb alkotásra. A verseny tisztasága érdekében nem a szerint szerepeltek az alkotások, hogy ki készítette el, hanem egy sorszámot kaptak az elkészült művek.
39
40
41
2010. március 26. péntek Rajz óra keretében kiszebáb megjelenítése (élményrajz) I. Bevezetés, a munkára hangoltság megteremtése Az előző napi kiszejárásról kötetlen beszélgetés,a készített fényképek vetítése projektor segítségével II. Alkotás Az élmények megjelenítése, a helyszínek, a környezet kiegészítő szerepének eltalálása. III. Értékelés A táblára kikerülnek azok a munkák, amelyek közül a gyerekeknek kell kiválasztani azokat, amelyekből összeállna a kiszézés „forgatókönyve”. IV. Rendteremtés
42
43
44
2010. március 29. hétfő 2.a húsvéti történetek bábozással Lásd: márc. 25-énél leírtak 2.b környezetismeret óra keretében a tavasz Lásd: márc. 25-énél leírtak
45
2010. március 30. kedd A nagyhét jeles napjait, és a hozzá kapcsolódó babonákat és hiedelmeket a tanulók az állomásokon tanulás módszerével sajátították el. 4-5 fős csoportokban dolgoztak, a csoporton belül segítették egymás munkáját. Mindenki minden állomáson részt vett, s a megoldott feladatokat utána közösen ellenőriztük. Íme az állomások feladatai: 1. állomás: A virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tartó időszakot tekinthetjük nagyhétnek. Nagycsütörtök Megszűnt a harangozás. Kereplővel hívták az embereket a templomba. Gyakran a gyerekek voltak azok, akik végigjárták a falut, és kereplővel jelezték a templomi szertartások idejét. Nagypéntek A keresztény emberek ezen a napon emlékeznek Jézus halálára. A legnagyobb böjt és gyász ideje ez a nap. A víznek betegségelhárító erőt tulajdonítottak. Azt gondolták, ha valaki napfelkelte előtt megfürdik a folyóban, az nem lesz beteg. A lányok a patakban mosdottak meg, melytől azt remélték, hogy szépek lesznek, és nem lesznek szeplősek. Ez akkor volt a leghatásosabb, ha a patakra menet és jövet nem szóltak senkihez. Nagypénteken nem volt szabad szőni, fonni, tüzet gyújtani, kenyeret sütni, szántani és baromfit vágni. Írd az alábbi állítások után a négyzetbe az I-t, ha igaz, a H-t ha hamis! 1.
Nagypénteken hallgattak el a harangok.
2. Kereplővel jelezték a misék idejét.
A keresztény emberek nagycsütörtökön emlékeznek Jézus halálára.
3. Nagypénteken a nagymamák mindig finom kenyeret sütöttek. 4. 5.
A lányok a patakban nagypénteken azért mosdottak, hogy szépek legyenek.
46
2. állomás: Nagyszombat A nagyhét és a nagyböjt utolsó napja. Újra megszólaltak a harangok. Nagyszombat szokásai közé tartozik a vízszentelés és a tűzszentelés. Akinek az otthonában elfogyott a vízkeresztkor (január 6-án) szentelt víz, ott a háziasszony ezen a napon vitt haza ismét a szentelt vízből. A katolikus templomban a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg a gyertyát, ami a feltámadó Jézust jelképezi. Akik a szertartáson részt vettek, a szentelt tűz parázsából vittek haza magukkal. Otthon ezzel gyújtottak tüzet. Húsvétvasárnap Ezen a napon szentelték meg a templomba vitt húsvéti ételeket. A megszentelt ételmaradékoknak és morzsának varázserőt tulajdonítottak. A megszentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy az sokat teremjen. A szentelt tojást ketten ették meg, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. Oldd meg az alábbi keresztrejtvényt! A kétjegyű mássalhangzók két négyzetbe kerüljenek! Megfejtésül egy ma is élő hagyomány nevét kapod.
1 2 3 4 5 6 7
Meghatározások: 1 2 3 4 5 6 7
Mi történt a haranggal nagyszombaton? Mit feleztek meg és ettek meg azért, hogyha eltévednének eszükbe jusson, kivel is fogyasztották? Hova akasztották a megszentelt sonka csontját? Hogy nevezik a nagyböjt utolsó napját? Mit tett a pap a templomba vitt húsvéti ételekkel? Melyik hónapban van vízkereszt napja? Kit jelképez a tűz?
47
Megfejtés: …………………………………
3. állomás: Fehérvasárnap A húsvéti ünnepkör zárónapja. Más néven mátkáló vasárnap. Húsvét után következő vasárnap. Ezen a napon a barátságot kötött lányok komatálat küldtek egymásnak. A tálon húsvéti tojás, kalács, sonka, gyümölcs és bor volt. A barátságot kötők ezután komának, mátkának szólították egymást. A következő vers kíséretében adták át a tálat: Komatálat hoztam, Fel is aranyoztam, Koma küldte komának, Hogy váltsa ki magának. Ha nem váltja magának, Küldje vissza komának. Az itt látható dolgok közül válogasd ki, és ragaszd bele a kosárba azokat, amelyeket a komatálban is megtalálhatnál! Ha van kedved, színezd is ki őket!
48
4. állomás: Kösd össze a szólásokat a jelentésével! Kiugratja a nyulat a bokorból.
nagyon figyel
Felkötötte a nyulak bocskorát.
jókedvű
Fülel, mint a nyúl a bokorban.
leleplez valakit
Nyulat foghatsz vele.
állandóan csavarog
Ott lakik, ahol a nyúl.
Elmenekül
49
5. állomás: Segíts a nyuszinak megtalálni a répához vezető utat!
50
51
52
53
2010. március 31. szerda A tojásfestés titkai – vendégünk: Daru Péterné, Eszter néni Ellátogatott hozzánk Daru Péterné, Eszter néni, aki már 12 éves korában megkezdte a kézműveskedést. A tojásdíszítést egyedi elképzelései alapján fejlesztette tovább. A népi mintákat saját arculatára formálta, amit a ruhafestékkel alapozott tojásra fogvájóval és hypoval fest rá. A mai napig igyekszik a régi hagyományokat, szokásokat és mesterségeket tojásra festve megörökíteni. A foglalkozáson kicsiny pálinkás pohárba hypót töltött, amibe belemártva a fa fogpiszkálót a megrajzolt virágok szirmait, leveleit ezzel kapirgáltuk a festett tojás felszínén. Szép árnyalatok keletkeztek. Nagy sikert aratott a gyerekek körében. Az elkészült szebbnél szebb tojások díszítették záróünnepségünk kiállítását.
54
55
56
57
2010. április 1. csütörtök Locsolkodás A húsvéti locsolás termékenységvarázsló népszokás. Régen a legények karon ragadták a lányt, odavitték a kúthoz és egy jókora vödör vízzel leöntötték. Ma már kölnivel locsolkodnak a legények. A tanulók osztálykeretben kölnivel, vízzel ki-ki kedve szerint megöntözte a lányokat, akiktől aztán csoki tojást vehettek át. Minden fiú más és más versikét „hozott magával” erre az alkalomra.
58
59
60
2010. április 7. szerda Húsvét, a tavasz megjelenése a zenében I. Bevezető rész: I.1. Légzőgyakorlat a helyes hasi légzés kialakítására. Kifújáskor az „Ecc, pecc…” mondóka hangoztatása I.2. Dalcsokor felismerése applikációs képről, majd eléneklése - Hegedül a fürge tücsök → ritmuskíséret ütős hangszerrel - Sándor napján - Zöld erdőben → „tá-titi” kíséret ütős hangszereken I.3. Játék Elvesztettem zsebkendőmet… II. Ritmikus készségfejlesztés II.1. Ritmusvisszhang → kétütemű motívumok megszólaltatása ütős hangszereken II. 2. Dallamfelismerés Néztem görgő… A dal éneklése „tá-szün” kísérettel II. 3. Ritmuskígyó III. Motiváció - Szerettek nevetgélni? Min szoktatok? – beszélgetés a „vicces” helyzetekről. (képapplikáció) IV. Daltanulás (hallás után) IV. 1. Tanítói bemutatás (Száraz tónak…) IV. 2. Szöveg, hangulat megbeszélése IV. 3. Szómagyarázat (kuruttyol, óbégat) IV. 4. A dal megtanulása hallás után
61
IV. 5. Tapsoljunk a dalhoz egyenletes tá-kat! IV. 6. Tapsoljuk a dal ritmusát! V. Dalismétlés: játékos mozdulatokkal, körjátékkal - Erdő szélén házikó… - Nyuszi ül a fűben … VI. Zenehallgatás Vivaldi: Tavasz I. Allegro molto VII. Az új dal ismétlése – másodlagos rögzítés Dallambújtatás 1.sor énekelve 2. sor ritmizálva és így tovább… VIII. Óra végi értékelés: - osztályra - egyénre szólóan
62
63
64
2010. április 8. Nyuszi a testnevelés órákon Először furcsának tűnt az elképzelés, hogy testnevelés órára építsük be a húsvét, a nyuszi témakört, de rövid gondolkodás után gyorsan jöttek az ötletek. Nemcsak az állatjárásokat, a tojásgurítást láttuk megvalósíthatónak, de a dekoráció is hozzájárult a megfelelő hangulat megteremtéséhez. Mind a sorversenyek, mind pedig az óra végi játékok kapcsolatosak voltak a nyúllal, ill. a tojással. A következő feladatokat valósítottuk meg: Cél: - mozgásigény kielégítése - mozgáskoordináció fejlesztése - szabálytudat erősítése - játék öröme Bevezető rész: Eszközök: dekorációs kellékek - Állatjárások: (gólya, medve, rák, pók, nyúl, sánta róka stb.) - Bemelegítő, játékos feladatok. Fő rész: Eszközök: pad, zsámoly, nyúl bábok, csoki tojások - Sorversenyek: Két - két csoportot alakítottak ki az osztályok. Mindenkinek az volt a feladata, hogy a rá bízott tojásokat eljuttassa a nyuszihoz. A tojásokat vinni kellett kézben, ölben, láb között stb.. Gurították, adogatták, futottak vele, de végig arra figyeltek, hogy össze ne törjön. Óra végén a tojásokat megehették a csoportok. Befejező rész: Két játékot tanulhattak meg a gyerekek. 1. Nyulak, ki a bokorból! A játékosok párt alkotva szemben állnak, kezet fognak. A két játékos közé, a bokorba bebújik egy-egy gyermek, ők a nyuszik. Egyiküknek nem jutott bokor. Ő elkiáltja magát: „Nyulak ki a bokorból!” Ekkor minden nyuszi elhagyja a búvóhelyét, és keres egy bokrot. Közben, aki elkiáltotta magát, gyorsan elfoglal 65
egy bokrot, így valakinek ismét nem jut búvóhely. Aki ismét elkiáltja magát, és így folytatódik a játék. Gyakran cseréljük a nyuszikat a bokor két játékosával, hogy minden tanuló egyformán vehessen részt a játékban! 2. A sánta róka Kiszámolóval kiválasztunk egy tanulót. Ő lesz a sánta róka, a többiek a nyuszik. A sánta róka egy 5-6 méter átmérőjű körben áll, a nyulak a szélén guggolnak, s csúfolódva hívják. Cél: minél több nyuszit fogni. Ám a róka a körön kívül már csak fél lábon ugrálhat, a nyulak pedig guggolva, békaügetésben vagy négykézláb menekülhetnek. Kis idő múlva új rókát választunk.
66
67
68
69
2010. április 9. Illusztráció készítése Zelk Zoltán: A három nyúl vagy Mese a bátor nyusziról alapján I. Bevezetés, a munkára hangoltság megteremtése (motiváció) Húsvéttal kapcsolatos állatábrázolások – beszélgetés (képeslapok, mesekönyvek, dekorációk alakjai) Szemléltetés: leporello mesekönyv – Nyúlanyó húsvétja II. Az óra feladatának tudatosítása A mese/vers illusztrálása III. A tanulók munkájának előkészítése III. 1. A vers bemutatása tanítói felolvasással (lsd.: a Mese a bátor nyusziról című mesét már jól ismerik) Megfigyelési szempontok: - figyeljétek meg, kik a szereplők! - Rögzítsétek emlékezetetekben az eseményt! III. 2. Tartalom, szereplők és azok tulajdonságainak megbeszélése III. 3. A szöveg képi kifejezésének lehetőségei Beszélgetés: - figurák mérete, jellegzetességei - rajzlapon való tájékozódás III. 4. Érdekesség Albrecht Dürer: A nyúl című képének bemutatása IV. Alkotás Az elképzelések megrajzolása.
megvalósítása,
V. Értékelés
70
a
vers/mese
egy
jelenetének
Képtárlátogatással a tanulókkal közösen választjuk ki a legjobb munkákat. VI. Rendteremtés
71
72
73
2010. április 12. hétfő Kiállítással egybekötött télbúcsúztató-tavaszköszöntő műsor Programsorozatunk zárásaként vendégeink megismerhették az eltelt időszak eseményeit egy power point segítségével, ezután pedig tanulóinkkal előadás keretében bemutattuk a főbb mozzanatokat a tavaszi-húsvéti népszokásokból. Tettük mindezt azért, hogy mindenki teljes képet kaphasson, hogy melyik nap hol helyezkedik el ebben az ünnepkörben, mi a jellegzetessége, milyen hiedelmek, babonák kapcsolódnak hozzájuk. Műsorunkat a Mese a bátor nyusziról című mese eljátszásával színesítettük. Zárásként a megjelent vendégek megtekintették az ez időszak alatt elkészült munkáinkat. Íme műsorunk: A böjti időszakban tilos volt a vigalom és a tánc. Éppen ezért játékok sokasága alakult ki. Ilyenek voltak: mancsozás, köcsögdobálás, kapus játékok, pilickézés, valamint a karikázás. Ez utóbbit mutatják be a lányok, egy ősi körtáncot. Karikázó Virágvasárnap jellegzetes szokása a kiszehajtás. Téltemető, tavaszköszöntő népszokás. Erre az alkalomra kiszebábut készítettek. Ez volt a kisze. Nevét a kiszi nevű böjti ételről, a korpából készült savanyúlevesről kapta. A kiszére való ruhát egymástól kérték kölcsön a lányok. Ha valaki nem adott, azt kicsúfolták. A lányok énekszó kíséretében vitték végig a falun a ruhát. Levetkőztették, majd vízbe dobták vagy elégették. Ének: Haj, ki kisze, haj … Egy másik virágvasárnapi szokás a villőzés. A lányok fűzfaágakat díszítettek szalagokkal, helyenként kifújt tojásokkal is. Ez volt a villőág, amellyel házról házra jártak és énekeltek. Ének: Kice-vice villő … Húsvét első napján szokás volt a legények körében a kakaslövés. Táblára rajzolt kakas képére nyíllal lőttek. Eredetileg élő kakasra nyilaztak. Az lett a győztes, aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta. Este aztán a kakasokból valamelyik háziasszony finom levest főzött. Az asztalfőre a győztes ült, és ő kapta meg a kakas combját, szívét és máját. Kakaslövés 74
Húsvét másodnapján ma is élő hagyomány a húsvéti locsolás. Ez egy termékenységvarázsló népszokás. Régen a legények karon ragadták a lányt, odavitték a kúthoz és egy jókora vödör vízzel leöntötték. Ez persze nem ment könnyen, hiszen a lány sikítozott, ellenállt. A Dunántúlon locsolkodás helyett a vesszőzés volt ismert. A fiúk, legények engedélykérés után, mondóka kíséretében gyengéden megveregette a lányokat, asszonyokat. A megkorbácsolt lányok színes szalagot kötöttek a korbácsra. Ennek betegségelhárító, szerencsekívánó szerepet tulajdonítottak. Sidiridi jó légy, Friss légy, Keléses ne légy, Ha valahova küldenek, fuss! A lábaid jó futók legyenek (lábára üt) Kezeid jó mosogatók legyenek (kezére üt) A fejed ne fájjon (fejére üt) Sidiridi váltsd ki magadat! Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, Új életet öltött ismét fel magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, Mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokás minden kereszténynek Örvendeznie e napon ifjúnak, vénnek. Én is köszöntöm hát ezen szép napunkat. A legények mind: Szépen kérem az apját, de még jobban az anyját, adja ki a lányát, hadd locsoljam a haját, mint a pünkösdi rózsát. Anya: Lányok, előbújni! Itt vannak a locsolók! 1. legény: Húsvét hétfőjén Kinyílott egy rózsa, Hajnalhasadáskor, Harmat hullt le róla. Ezüst harmat cseppent, Kis üvegbe szedtem, 75
Egy szép barna kislányt Vele megöntöztem. 2. legény: Ide figyelj nyuszi pajtás jöjj be hozzánk egy kicsit, nyújtsd ide a tapsi füled súgok bele valamit. Közeledik húsvét napja, el ne felejtsd kedvesem, hogy a piros cukor tojást nagyon, nagyon szeretem. 1.leány: Tessék, itt a piros tojás. Rózsát is írtam rá! 1.,2. legény: Köszönjük szívességed! Anya: No, fiaim, ti ide bármikor betérhettek, mert piros tojást kaptatok. Szívesen látott vendégek vagytok itt nálunk. 3. legény: Keljetek fel lányok Cifra nyoszolyából, Adjatok pár hímes tojást A ládafiából! Ha nincs hímes tojás készen, Csupor vizem készítem Nyakatokba tészem. 4. legény: Kinyílott az aranyeső, Én voltam ma a legelső, Aki kora reggel, Locsolkodni kelt fel! Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán, Virulva viruljon, Rózsapermet hulljon! Íme itt a kölni, Szabad-e locsolni? 2. leány: Tessék, festett tojást adok!
76
Anya: Hadd lám, milyen színű tojást kaptatok? Na, biztatnak, zöld tojás az! 5. legény: Korán reggel útra keltem Se nem ittam, se nem ettem, Tarisznya húzza a vállam Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot, A legszebbre most találtam, Hogy megöntözzem alig vártam. Piros tojás fehér nyuszi Locsolónak jár egy puszi. 6. legény: Ákom-bákom berkenye, Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. Anya: No, keresztfiaim, nektek én adok kék tojást, hiszen rokonaink vagytok. Igyekezzetek a rokonságot ti is összetartani, bajban, gondban segíteni! 7. legény: Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. 8. legény: Rózsafának tövéből rózsavizet hoztam, az lesz ma a legszebb kislány akit meglocsoltam. Drága kislány gyöngyvirágom, ma van húsvét napja, 77
meglocsollak mosolyogjál, mint a piros alma. 3. leány: Tessék, itt a festett tojás. 7., 8.legény: Köszönjük! 4. leány: No, ti sárga tojást kaptatok, tudjátok-e mit jelent? 7., 8.legény: Tudjuk, kiadták az utunkat. Anya: Ne szomorkodjatok, majd a szomszédban piros tojást kaptok. Fehérvasárnap A húsvéti ünnepkör zárónapja. Más néven mátkáló vasárnap. Húsvét után következő vasárnap. Ezen a napon a barátságot kötött lányok komatálat küldtek egymásnak. A tálon húsvéti tojás, kalács, sonka, gyümölcs és bor volt. A barátságot kötők ezután komának, mátkának szólították egymást. A következő vers kíséretében adták át a tálat: Komatálat hoztam, Fel is aranyoztam, Koma küldte komának, Hogy váltsa ki magának. Ha nem váltja magának, Küldje vissza komának. Mese a bátor nyusziról
78
79
80
81
82
83
84
85
A győztes húsvéti képeslapok:
86
Kérdőív A tanulókat megkérdeztük, a lányokat a tojásfestési szokásaikról, a fiúkat pedig a locsolkodási szokásaikról. A lányok mindannyian szeretik a húsvéti ünnepeket, és a 15 válaszoló lányból 13 szokott tojást festeni. Legtöbben (10) tojásfestékkel, de akadt köztük olyan is, aki hagymalevéllel vagy krepp-papírral díszíti a tojást. A legtöbb lányhoz 10-nél többen járnak locsolni, és főként barátok és a családtagok. Ők ezt meghálálják csoki nyuszival és hímes tojással. Meg is kínálják vendégeiket, legtöbben (10) süteménnyel. A locsolók várása meglepő eredményt mutat, mert 7 kislány egész nap várja a locsolókat. A fiúk mindannyian szeretnek locsolni járni., és a 25 válaszolóból 24 fiú már kiskora óta locsolkodik. A legtöbben (16) még az apukájukkal járnak locsolni, és kölnivel locsolnak. Hímes tojást, csoki nyuszit kapnak a legtöbben, de a pénz is előfordul 7 tanulónál. Legtöbbjüket süteménnyel és üdítővel kínálják meg. A fiúk legtöbbje (14) délelőtt megy locsolni, de előfordul, hogy valaki (4) kora reggel.
87
Tojásfestési szokások:
Tojásfestési szokások 16 14 12 10 8 6 4 2 nem
hagymalevél
krepp papír
tojás festék
egyéb
1-2 fő
4-5 fő
10 nél több csak a család barátok
idegenek
hímestojással csoki figurákkal pénzzel
süteménnyel
üdítővel
szendviccsel
főtt sonkával
délig
egésznap
egyéb
0 nincs válasz
15 13 1 1 1 1 10 3 2 2 11 6 8 1 5 7 3 10 2 1 2 6 7 2
igen
Válasz igen igen nincs válasz nem hagymalevél krepp papír tojás festék egyéb 1-2 fő 4-5 fő 10 nél több csak a család barátok idegenek hímestojással csoki figurákkal pénzzel süteménnyel üdítővel szendviccsel főtt sonkával délig egésznap egyéb
igen
1 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 7 8 8 8
1
2
2
2
3
3
3
3
4
4
4
5
6
7
7
7
7
8
8
8
88
5
5
6
6
Locsolkodási szokások:
Válasz
Locsolkodási szokások 30 25 20 15 10 5
4
5
5
5
5
89
6
6
kora hajnalban
pénz
4
délután
mindent kap
3
délelőtt
hímestojás
3
üdítővel
csokitojás
3
sütemény
parfűmmel
3
főtt sonkával nincs válasz
kölni vizzel
2
nincs válasz
2
egyedül
1
barátokkal
0 apával
25 24 1 16 1 6 2 21 4 3 6 9 7 3 3 15 4 13 8 4
kiskormtól fogva nincs válasz
igen kiskormtól fogva nincs válasz apával barátokkal egyedül nincs válasz kölni vizzel parfűmmel csokitojás hímestojás mindent kap pénz főtt sonkával nincs válasz sütemény üdítővel délelőtt délután kora hajnalban
igen
1 2 2 3 3 3 3 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6 7 7 7
6
6
7
7
7
A projekt végén véleménykérő lapot töltettünk ki a tanulókkal és a szülőkkel is. A tanulói eredmények: A háromhetes rendezvénysorozatunk elérte célját, mert a válaszoló tanulók közül 38-an nagyon jól érezték magukat. A programok közül, legnagyobb sikere az erdei túrának, a nyúlfutamnak és a kovácsműhely látogatásnak volt. A kérdőívek alapján 41 tanuló jövőre is szeretné a projektet. Ez nagy öröm számunkra.
90
Tanulói vélemények:
Tanulói vélemények
kevésbé jól
kiszézés
erdei túra
tojásfestés
kovácsműhely
bábozás
kézműves
kiszézés
nyúlfutam
tojás festés
bábozás
nem válaszolt
lufihajtogatás
lovaglás
futóverseny
mindegyiket
igen
nem
nem válaszolt
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 jól
38 4 1 6 11 7 9 5 5 2 10 2 1 28 2 1 1 39 41 0 2
nagyon jól
1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5
Válasz nagyon jól jól kevésbé jól kiszézés erdei túra tojásfestés kovácsműhely bábozás kézműves kiszézés nyúlfutam tojás festés bábozás nem válaszolt lufihajtogatás lovaglás futóverseny mindegyiket igen nem nem válaszolt
1
1
1
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
5
5
5
91
A szülői eredmények: A kérdőívet 24 szülő töltötte ki, akik közül 22-en részt vettek valamelyik programunkon. Legnagyobb sikere az erdei túránknak volt, és legkevésbé tetszett nekik a nyúlfutam. 23-an szeretnének jövőre is hasonló programokat. Kérés, javaslat volt részükről, hogy a programjainkat időben később kezdjük, hogy minél többen részt tudjanak venni azokon.
92
Szülői vélemények:
Szülöi vélemények 25 20 15 10 5
jól
záró rendezvény
kiszezés
túra
tojásfestés
kovácsmunka
nyusziugrás
répaevés
kakaslövés
nyúlfutam
tojásfestés
könyvtár
0 nagyon jól
22 2 17 6 5 4 11 1 1 1 1 1 10 1 1
nem
Válasz igen nem nagyon jól jól záró rendezvény kiszezés túra tojásfestés kovácsmunka nyusziugrás répaevés kakaslövés nyúlfutam tojásfestés könyvtár
igen
1 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4
1
1
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
93
