Hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárások Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. (a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. §) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. (2) Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse. A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére. A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását, illetve forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti. A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását, illetve forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti. Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt). rendelkezései szerint kell eljárni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján A hulladék gyűjtése Ht. 12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.
(2) A gyűjtő – a (2a) bekezdésben és a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi. (2a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik. (3) A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. (4) A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. (5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy a hulladékkezelőnek átadja. A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása Ht. 13. § (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül. (2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. (3) A kereskedő és a közvetítő a hulladékot – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. (4) A kereskedő és a közvetítő – ha a hulladék a birtokába kerül – az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában adja át. (5) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne. (6) A kereskedő és a közvetítő – a 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot. Ht. 14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve ha a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja, c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja.
(2) A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. (3) Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról. (4) Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell. A hulladék hasznosítása Ht. 15. § (1) A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. (2) Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. (3) Ha a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladék más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. (4) Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladékegyüttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. (5) A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. (6) A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 92. § (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét. A hulladék ártalmatlanítása Ht. 16. § (1) A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet alkalmazza, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnjenek, és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek. (3) A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az esetben ártalmatlanítható, ha a hulladék – az R 12 és az R 13 műveletet ide nem értve – hasznosítási műveleten esett át. Ht. 17. § (1) Ártalmatlanítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. (2) Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. (3) Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.
(4) Az ártalmatlanító létesítmény működésével – hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal – okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év. (5) Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi. Ht. 18. § Hulladéklerakó létesítményhez kapcsolódó tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság a 92. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározza a hulladéklerakón a települési hulladék részeként elhelyezhető biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. Az engedélyezésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján A közvetítő és a kereskedő nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok R. 2. § (1) A közvetítőnek és a kereskedőnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a tevékenységének megkezdése előtt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. (2) A közvetítő és a kereskedő a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltése útján, 1 darab nyomtatott és 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban nyújtja be. A formanyomtatványt a környezetvédelmi hatóság a honlapján, a környezetvédelemért felelős miniszter a kormányzati portálon teszi közzé. (3) Az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának a nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. A R. 3. § (1) A kérelmező a 2. § (2) bekezdése szerint előterjesztett kérelméhez a következőket mellékeli: a) a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó igazolást; b) a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásra vonatkozó meghatalmazást (ha a formanyomtatvány aláírója nem a kérelmező törvényes képviselője); c) a kérelmező megbízójával kötött megbízási szerződés másolatát, akinek vagy amelynek nevében eljárva kíván közvetítői vagy kereskedelmi tevékenységet végezni, ha a kérelem benyújtásakor ilyen megbízási szerződés a kérelmező és a megbízó között létrejött; d) a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. § szerinti nyilatkozatot, valamint e) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, f) a saját nevében eljáró kereskedő esetén a magyarországi telephelyre kiadott KTJazonosítóját, g) a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot, ha a kérelmező a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 71. § hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet. (2) Ha a kérelmező által benyújtott kérelem nem felel meg a Ht.-ben foglaltaknak, vagy a kérelmező a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségét a hiánypótlásra előírt határidőn belül nem teljesíti, a környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja. R. 4. § (1) A nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntését a környezetvédelmi hatóság 8 napon belül közli. (2) A közvetítő, a kereskedő a hulladékgazdálkodási tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(3) A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vett közvetítőről, kereskedőről a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben (HIR) nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a benne foglalt adatokat naprakészen és közhitelesen tartalmazza. R. 5. § (1) A közvetítő, a kereskedő a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett változást – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a környezetvédelmi hatóságnak bejelenti. A bejelentés alapján a változást a környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásban a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül átvezeti. (2) A közvetítő, a kereskedő tevékenysége folytatásának megszüntetését – a tevékenység megszüntetésének bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelentenie. A bejelentés alapján a környezetvédelmi hatóság a közvetítőt, kereskedőt a nyilvántartásból törli. (3) Ha a közvetítő, a kereskedő a nyilvántartásba vett tevékenységét 5 évet követően is folytatni kívánja, a nyilvántartásba vétel hatályának lejárta előtt legalább 30 nappal új nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet kell benyújtania. (4) Ha a környezetvédelmi hatóság tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vett közvetítő, kereskedő jogutód nélkül megszűnt, a kereskedőt, a közvetítőt a nyilvántartásból hivatalból törli. (5) A közvetítőnek, a kereskedőnek az adataiban bekövetkezett változásokat, hulladékgazdálkodási tevékenységének tervezett módosítását, valamint az e rendelet szerinti hulladékgazdálkodási tevékenységének megszüntetését az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány útján kell bejelentenie. (6) A közvetítő, a kereskedő a korábban nyilvántartott hulladékgazdálkodási tevékenységéhez képest módosított tevékenységét az új adatok nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg. A hulladék gyűjtésének, szállításának, közvetítésének és kereskedelmének engedélyezésére vonatkozó szabályok R. 6. § (1) A gyűjtési, szállítási, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet 1 darab nyomtatott és 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. (2) Az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. R. 7. § (1) A gyűjtési, szállítási, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) a kérelmező nevét, székhelyét és telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait: környezetvédelmi ügyfél jelét (a továbbiakban: KÜJ-azonosító), környezetvédelmi területi jelét (a továbbiakban: KTJ-azonosító), KSH-statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, adószámát, egyéni vállalkozó esetén, ha van, a vállalkozói igazolvány számát; b) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, és annak részletes leírását; c) a gyűjtésbe, szállításba, közvetítésbe, kereskedelembe bevonni kívánt hulladék fajtáját, típusát, jellegét, mennyiségét (tonnában kifejezve); d) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését; e) a kérelmező rendelkezésére álló pénzügyi eszközök vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó igazolást; f) a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az alkalmazni kívánt technológiát, továbbá az eszközök, a berendezések és a járművek, valamint tárolás esetén a hulladéktároló hely műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét igazoló dokumentumokat; ha a kérelmező a szállításhoz, közvetítéshez, kereskedelemhez használni kívánt eszközöket, berendezéseket, járműveket bérli vagy lízingeli, akkor e jogviszonyt igazoló dokumentumok másolatát, a szállítójármű szállítási kapacitását; g) a tervezett tevékenységgel érintett telephely címét (ideértve a szállítójárművek tárolási, tisztítási és karbantartási helyét), helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi
jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, az üzemi gyűjtőhely gyűjtési kapacitását (ha van), a jogerős építésügyi hatósági engedély vagy telepengedély másolatát, vagy ha nem rendelkezik jogerős építésügyi hatósági engedéllyel vagy telepengedéllyel, akkor az ennek bejelentéséről szóló igazolást; h) a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó tervet; i) a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot, ha a kérelmező a Ht. 71. § hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet; j) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő, akkor annak igazolását; k) gyűjtési, szállítási tevékenység engedélyezése esetén: ka) a gyűjtési, szállítási műveleteket közvetlenül irányító vezető legalább középfokú környezetvédelmi szakirányú végzettségét vagy környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentum másolatát, kb) a közlekedési hatóság által kiadott engedély számát és tárgyát, ha azt a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet előírja; l) a kérelmező megbízójával kötött megbízási szerződés másolatát, akinek (amelynek) nevében eljárva kíván közvetítői vagy megbízás alapján kereskedelmi tevékenységet végezni, ha a kérelem benyújtásakor ilyen megbízási szerződés a kérelmező és a megbízó között létrejött; m) közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelem esetén a közvetítési, a kereskedelmi műveleteket közvetlenül irányító vezetőnek legalább középfokú környezetvédelmi szakirányú végzettségét vagy környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentum másolatát; n) a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. § szerinti nyilatkozatot, valamint o) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, p) a hulladék telephelyen történő tárolásának módjára és körülményeire vonatkozó adatokat, információt, ha a gyűjtő vagy a kereskedő a hulladékot a telephelyén elhelyezi. (1a) Több környezetvédelmi hatóság illetékességi területét érintő gyűjtési, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a következőket kell tartalmaznia: a) az adott telephelyen végzett kezelési tevékenységet engedélyező környezetvédelmi hatóság megnevezését, az engedély számát (ha van), valamennyi telephelyének címét és KTJazonosítóját, a kérelmező KÜJ-azonosítóját, és a telephelyen végzett hulladékgazdálkodási tevékenység pontos megnevezését, vagy b) az adott telephelyen végezni kívánt kezelési tevékenység engedélyezése ügyében a benyújtott kérelem alapján eljáró környezetvédelmi hatóság megnevezését és az engedélykérelem iktatószámát, valamint a telephelyen végezni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység pontos megnevezését, ha a hulladékgazdálkodási engedélyre vonatkozó kérelem elbírálása folyamatban van. (2) Ha az (1) bekezdésben előírt feltételeknek, valamint a Ht.-ben foglaltaknak a kérelem megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmező részére a hulladékgazdálkodási engedélyt kiadja, amely a Ht.-ben meghatározottakon túlmenően a következőket tartalmazza: a) a tevékenység végzése során alkalmazott műveletek megnevezését, b) a tevékenység végzéséhez szükséges egyedi feltételeket, előírásokat,
c) az adott hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett éves maximális hulladékmennyiséget (tonnában kifejezve), szilárd és folyékony hulladék szállítása esetén a hulladékmennyiséget külön-külön is megadva. (3) A közvetítésre, kereskedelemre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését követően a környezetvédelmi hatóság az engedélyes adatait felveszi a közvetítők, kereskedők nyilvántartásába. R. 7/A. § (1) A Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmi jellegű saját hulladék szállítást meghaladó saját hulladék szállítást nyilvántartásba vétel (egyszerűsített bejelentés) alapján végezheti a) a Magyar Honvédség honvédelmi miniszteri utasításban kijelölt szerve, b) a víz- és a szennyvíztisztító telep üzemeltetője, c) a közút kezelője, az országos jelentőségű védett természeti területekért felelős szerv, az erdőgazdálkodó, a vízügyi kezelő, valamint d) a köztisztasági tevékenységet végző szervezet. (2) A hulladékszállítás nyilvántartásba vételére a hulladékszállítás engedélyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel: a) a bejelentésnek a 7. § (1) bekezdés a)–d), g), i)–k) és p) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia, b) a tevékenység a bejelentés (az 1/A. melléklet szerinti formanyomtatvány és mellékletei) hatóság részére történő megérkezését követően végezhető, c) a hatóság a bejelentés elfogadásáról nem hoz végzést vagy határozatot, d) hatóság a bejelentés alapján a honlapján elérhető, naprakész elektronikus nyilvántartásba kizárólag a bejelentő nevét, KÜJ számát, az (1) bekezdés szerinti tevékenység megnevezését és a bejelentés időpontját veszi fel, e) a hatóság a nyilvántartásba vételről a bejelentést kérőnek nem küld értesítést, f) a 15. §-ban foglalt feltételek esetén az engedély visszavonása helyett a nyilvántartásból törlést kell alkalmazni. (3) A hatóság öt évre veszi nyilvántartásba a bejelentőt. (4) Ha a tevékenységet végző a tevékenységet nem folytatja, akkor kérnie kell a nyilvántartásból törlését. (5) A Magyar Honvédség miniszteri utasításban kijelölt szervezetei a tevékenységük során képződő hulladékokat – a települési hulladék kivételével – engedélyes átvételre jogosulthoz, vagy a Magyar Honvédség saját, másik telephelyén kialakított munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyére szállíthatja. A veszélyes hulladékok szállítása során a veszélyes anyagok szállítására a honvédségre vonatkozó külön előírások szerint kell eljárni. A veszélyes hulladék szállítását a szállítási lappal kell dokumentálni, honvédségi gyűjtőhelyre szállítás esetén a hulladék átvételét a fogadó gyűjtőhely üzemeltetője igazolja. Telephelyek közötti szállítás feltételeit a honvédelmi miniszteri utasítás határozza meg. (6) A vízművek és a szennyvíztisztító telep üzemeltetője a telephelyén a víztisztítás, illetve szennyvíztisztítás során képződött hulladékát az általa üzemeltett másik víztisztító, illetve szennyvíztisztító telephelyére vagy engedélyes átvételre jogosulthoz szállíthatja. Telephelyek közötti szállításra akkor van lehetőség, ha a gyűjtési kapacitás kihasználása ezt szükségessé teszi, és ebben az esetben a fuvarokmány egy-egy példányát mindkét érintett telephely nyilvántartásának tartalmaznia kell. (7) A közút, a nemzeti park kezelője, az erdészeti, a vízügyi kezelő a kezelésébe tartozó területen elhagyott, és a kezelő által összegyűjtött hulladékot, az úttisztításból származó hulladékot, valamint a kihelyezett hulladékgyűjtő edényeibe helyezett hulladékot engedélyes átvételre jogosulthoz, illetve saját telephelyén kialakított munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyére szállíthatja. (8) A települési köztisztasági szolgáltatást végző szervezet a tevékenysége során képződő úttisztításból származó hulladékot a hatékony feladatellátás szabályai szerint engedélyes átvételre jogosulthoz, illetve saját telephelyén kialakított munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyére szállíthatja.
(9) A gyűjtőhelyen a hulladékot konténerbe kell helyezni, és annak megtelte után a nem veszélyes hulladékot az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti nyilvántartásba vett szállító vagy átvételre jogosulthoz szállíthatja vagy engedélyessel kell elszállíttatnia. Ha a hulladék veszélyes hulladékot is tartalmaz, akkor a veszélyes hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és engedélyessel kell elszállíttatni. (10) A tevékenységet környezetveszélyeztetést kizáró módon kell végezni, a szállítás közben meg kell akadályozni a hulladék szél általi elhordását, vagy nedves hulladék esetén a kicsöpögését. A szállító felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. Szállításból eredő esetleges szennyezés esetén a hulladék szállítója köteles haladéktalanul gondoskodni az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, a terület szennyezés-mentesítéséről és a hulladék elszállításáról. A kezelés engedélyezésére vonatkozó szabályok R. 8. § (1) A kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet 1 darab nyomtatott és 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. (2) Az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. R. 9. § (1) A kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az a kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait (KÜJ-, KTJ-azonosító kódját és KSH-statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, adószámát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány számát); b) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezését, a kezelési műveletnél alkalmazandó módszerek, kezelési technológia részletes leírását; c) a hulladék fajtáját, típusát, jellegét, összetételét, valamint a kezelni tervezett éves hulladékmennyiséget típusonként az adott kezelési művelet megjelölésével (tonnában kifejezve); d) a tervezett kezelési művelettel érintett terület megnevezését; e) a kezelési művelet elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az alkalmazni kívánt kezelési technológiát, továbbá az eszközök, a berendezések és a járművek műszaki jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét; f) a tervezett kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, kapacitását (megjelölve a hulladéktároló hely tárolási kapacitását), a jogerős építésügyi hatósági engedély, a használatbavételi vagy fennmaradási engedély másolatát, a jogerős telepengedély másolatát;, a bejelentésről szóló igazolást, a jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedély másolatát, ha a kérelmező a kezeléshez használni kívánt eszközöket, berendezéseket, járműveket bérli vagy lízingeli, akkor e jogviszony igazolását; g) a kezelés technológiájával kapcsolatban: ga) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagokat, biológiai kezelés esetében a kezelés helyszínén képződő csurgalék-, illetve csapadékvíz összegyűjtésének és kezelésének módját, gb) a kezelés során képződött anyag és hulladék mennyiségét, fajtáját, típusát, jellegét, összetételét, fizikai megjelenési formáját, annak tervezett kezelési módját, további felhasználási lehetőségeit, gc) a kezelés anyagmérlegét, gd) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat, ge) a kezelés technológiájának műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;
h) a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági célt; hasznosítás esetén az előállítani kívánt anyag vagy termék előállításával, gyártásával vagy forgalomba hozatalával járó környezetvédelmi és gazdasági előnyt, hasznot, továbbá a Ht. 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó igazolást; i) a kezelési tevékenység végzéséhez szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket, azok garanciáit, valamint a meglétükre vonatkozó nyilatkozatot; a céltartalék képzésére vonatkozó tervet, továbbá a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot, ha a kérelmező a Ht. 71. §-a szerinti gazdálkodó szervezetnek felel meg; j) a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó tervet; szükség esetén a monitoringra vonatkozó részletes tervet, a tevékenység felhagyására vonatkozó részletes tervet (utógondozás); k) a hulladék telephelyen történő tárolásának módjára és körülményeire vonatkozó adatokat, információt; l) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő, akkor annak igazolását; m) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel; n) a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. § szerinti nyilatkozatot, valamint o) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező figyelembe vette-e a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskereső alkalmazásának lehetőségét. (1a) Ha a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelem tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 1. melléklete szerinti D1-D12 ártalmatlanítási műveletek valamelyikét megelőző D8, D9, D13 vagy D14 előkészítő művelet, vagy a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti R1-R11 hasznosítási műveletek valamelyikét megelőző R12 előkészítő művelet, akkor a kérelemben az adott előkészítő művelet mellett az ahhoz tartozó megfelelő 'E' azonosító kódot is fel kell tüntetni. Az ártalmatlanítást és a hasznosítást megelőző előkészítő műveletek nem teljes listáját a 2. melléklet tartalmazza. (2) A kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély a Ht.-ben meghatározottak mellett az alábbiakat tartalmazza: a) az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit; b) a hulladékkezelő létesítményben az adott kezelési művelettel érintett éves hulladékmennyiséget típusonként és összesen (tonnában kifejezve, a technológia és a kapacitás függvényében), valamint a telephelyen egyidejűleg gyűjthető, tárolható maximális hulladékmennyiséget típusonként és összesen (tonnában kifejezve); c) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; d) a felhasználásra kerülő segédanyagokat, a kezelés során képződött anyag, hulladék megnevezését, kezelésének módját; e) a kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítményre, telephelyre vonatkozó műszaki és környezetvédelmi követelményeket, a monitoringra, próbaüzemre vonatkozó előírásokat; f) a telephelyen folytatott kezelési tevékenység felhagyásának, a hulladékkezelő létesítmény utógondozásának részletes feltételeit, a monitoringot és az ellenőrzési műveleteket is ideértve; g) a kezelési művelet ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket, személyi feltételeket, valamint
h) a hibás működés és a káresemény (havária) esetére vonatkozó előírásoka, i) a miniszteri rendelet 1. melléklete szerinti D1-D12 ártalmatlanítási műveletek valamelyikét megelőző D8, D9, D13 vagy D14 előkészítő művelet, vagy a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti R1-R11 hasznosítási műveletek valamelyikét megelőző R12 előkészítő művelet esetén az adott előkészítő művelethez tartozó e rendelet szerinti 2. mellékletben meghatározott megfelelő 'E' azonosító kódot. (3) Ha az (1) bekezdés g) pontjában meghatározottak értékelése során a hasznosítási technológia kisebb környezetterhelése, hatékonyabb anyag- és energiafelhasználása a rendelkezésre álló hulladékártalmatlanítási megoldásokhoz viszonyítva nem igazolható, hasznosításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nem adható. (4) A miniszteri rendelet 1. mellékletében meghatározott D12 ártalmatlanítási művelet végzésére hulladékgazdálkodási engedély kizárólag akkor adható, ha a hulladék kezelése a rendelkezésre álló kezelési kapacitás vagy elérhető technológia hiánya miatt nem lehetséges. R. 10. § A hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére irányuló hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a kérelmező szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottja, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján a hulladékgazdálkodás részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Az eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő: 45 nap. Az engedélyezési eljárás díját a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A 2016. január 1. napja után indult hulladékgazdálkodási védelmi ngedélyezési eljárásokban alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) „sommás eljárásra” és „függő hatályú döntésére” vonatkozó rendelkezéseit.