GÚTAI
HÍRMONDÓ
független közéleti havilap
2010. április-május
II. évfolyam, 4-5. szám
Német-francia nap a Nagyboldogasszony Egyházi Gimnáziumban GALO LUKÁCS Tímea A Goethe Intézet ösztöndíjasaként felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértem haza a németországi Schwäbisch Hallból, ahol augusztusban a világhírű intézet tanártovábbképzésén vettem részt. A kéthetes nyelvi-módszertani továbbképzés céljai közt szerepelt az általános nyelvi ismeretek elmélyítése, a metodikai-didaktikai kompetenciák fejlesztése, valamint az országismereti tudásanyag bővítése. A képzés a legújabb módszerek elsajátításán túl életre szóló barátságokat is hozott, melyek alapul szolgálnak a világ minden tájáról érkező német szakos tanárok és iskoláik közös iskolaprojektjeihez. Egy ilyen barátságnak köszönhetően érkezett gimnáziumunkba február 7-én Sonia Atmani, a franciaországi Collége René Cassin testnevelés-német szakos pedagógusa Cernay-ból. Iskolalátogatásának fő célja volt, hogy megismerkedjen egy szlovákiai iskola mindennapi életével, a német nyelvoktatás itteni módszereivel, valamint a szlovák iskolarendszer felépítésével. Látogatásának apropóján francia-német nyelvi napot tartottunk a gimnáziumban, hiszen a tanárnő a német nyelvórák aktív résztvevője lett. Minden korosztály nyelvi szintjének megfelelő foglalkozással készült az órákra, így a legkisebbektől a legnagyobbakig minden németül tanuló diáknak alkalma nyílt félénkségét leküzdve német nyelven kommunikálni. Diákjaink lelkesen készülve sok kérdést gyűjtöttek a lektori órákat megelőző napokban, és izgatottan várták a találkozást, hogy leendő társalkodó partnerüknek feltegyék kérdéseiket. A spontán beszélgetés igazi élmény volt diákjaink számára, akik a saját személyes találkozásnak köszönhetően megtapasztalhatták az idegennyelv-tudás nagyszerűségét. Atmani tanárnő a délután folyamán prezentációval kísért előadást tartott német nyelven a francia iskolarendszerről, bemutatta iskoláját és a francia diákok mindennapjait. Az előadás után kötetlenül, családias hangulatban beszélgettünk a
magyar-német-francia kapcsolatokról, illetve az ezen népekről alkotott előítéletekről. Diákjainkat különösen érdekelték a francia étkezési szokások, lelkesen tudakolták meg a tanárnőtől, hogy szereti-e a békacombot és a csigalevest, hiszen a francia konyha hallatán ez a két speciali-
tás jut eszükbe. Az előadás után vendégünkkel ellátogattunk a Vermes tanyára, ahol Atmani tanárnő egy berendezett jurtában ismerkedhetett meg lovas kultúrájú őseink mindennapi életével. (Folytatás a 2. oldalon)
Tündérkék látogatása a Kismackóknál A gútai Brünni Téri Tündérkert oviban az idei tanévben különböző szakkörökben tevékenykedhetnek a gyerekek. Ezek közül az egyik az irodalmi kör, amelynek a színészpalántákkal közösen a Tündérszínház nevet adtuk. Jó szórakozás mindannyiunk számára: a gyerekeknek azért, mert játszva mutathatják meg tudásukat, tehetségüket, számomra pedig azért, mert élvezem a közös munkát és örömmel látom csillogó szemeikben a derűt, a jókedvet. (Folytatás a 2. oldalon)
GÚTAI HÍRMONDÓ
Német-francia nap... (Folytatás az 1. oldalról) A német nyelvű kalauzolásban aktívan részt vett végzős diákunk, Nagy Boglárka, aki korábban aktívan foglalkozott lovasíjászattal. A tartalmas nap után mindenki sok élménnyel gazdagodott, nemcsak diákjaink kaptak újabb ösztönzést a nyelvtanuláshoz, hanem Sonia Atmani számára is felejthetetlen lett ez a nap: „Elmondhatatlanul sok élménnyel, apró benyomással gazdagodtam a nap folyamán, alig várom, hogy tapasztalataimat továbbadjam franciaországi kollégáimnak. Elsősorban a gimnázium családias légköre lepett meg, az első pillanattól úgy éreztem itt magam mint a nagy család része, minden tanár és diák nagy szeretettel közeledett hozzám. Fantasztikusnak tartom, hogy a gimnáziumban nem túlzsúfolt osztályokban folyik az oktatás, s így szinte minden diákkal külön lehet foglal-
Tündérkék látogatása a Kismackóknál... (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú hetek, hónapok munkájának eredményeként learathattuk az első babérokat, bemutattuk Benedek Elek: A só című meséjét. Először az óvoda falain belül mutattuk meg tudásunkat a másik három osztálynak, azután következtek a szülők. De a legnagyobb élmény az volt számunkra, amikor a Mackó Kuckó bölcsiseinek meghívására ellátogattunk hozzájuk, és előadtuk a királylányokról és királyokról szóló mesénket. Nagy-nagy örömünkre a kicsik figyelemmel nézték az előadást, és a végén nagyon jól esett őszinte tapsuk. Mi is viszonoztuk az elismerést, mert ők is bemutatták tudásukat néhány verssel, dalocskával. Megígértük, hogy máskor is ellátogatunk hozzájuk egy újabb mesével, azzal a szándékkal is, hogy közösen egy jót játszunk, azzal a reménnyel, hogy nemsokára a Tündérkert óvoda falai között lesznek a társaink. Jó játék a színház, tündérkéink jelszava: „Nálunk mindig Tündérszínház az élet!”
Riflík Andrea óvónő
kozni, s ez az egyéni törődés nemcsak a nyelvtudásra van pozitív hatással, hanem a
viselkedésre is. Ez az iskola valóban öszszeköt” – mondta.
Ünnepség az óvodában A Gútai Erdő utca 8. számú óvoda január 29-én ünnepelte megnyitásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepségre hívtuk meg a város önkormányzatának és iskolai intézményeinek képviselőit, valamint az óvoda és bölcsőde volt és jelenlegi dolgozóit. Vendégeinket a kultúrházban fogadtuk, ahol óvodásaink műsorát tekinthették meg. Ezt követően az óvoda épületében állófogadásra került sor. Volt és jelenlegi alkalmazottak eleveníthették fel közös
emlékeiket, lapozhatták át az óvoda krónikáit, nézhették meg a fényképeket. Emlékül pedig egy kis ajándékkal – emlékkönyv és bögre – köszöntük meg részvételüket. Az óvoda 1979. december 19-én nyitotta meg kapuit két osztállyal. A 30 év alatt több változáson is keresztülment. 1991-ben már két szlovák és két magyar nevelési nyelvű osztállyal működött. Az 1994/1995-ös tanévben Mária Kosturiaková igazgatónő irányításával bekapcsolódtak a „Lépésről lépésre“ nevezetű projektbe. 2008-tól életbe lépett az új Iskolatörvény, aminek eredményeképpen kidolgoztuk Mgr. Kisová Angelika igazgatónő vezetésével az óvodai nevelési programunkat, mely az „Erdei óvoda“ nevet kapta. Mint az elnevezése is mutatja, a hangsúlyt a környezeti nevelésre valamint az egészséges életmódra helyeztük. 2009 szeptemberében újabb osztállyal bővült óvodánk, így jelenleg 5 osztályban 113 gyermek látogatja intézményünket. Zárásképpen engedjék meg, hogy megköszönjük támogatóinknak és a szülőknek az ünnepség sikeres lebonyolításához nyújtott segítségét. Az Erdő u. 8. számú óvoda kollektívája
Gútai Hírmondó – ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: EV 3622/09. A szerkesztõség címe: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/77 71 753, 77 75 820. Fax: 035/77 75 832. E-mail:
[email protected] 2
GÚTAI HÍRMONDÓ
Budapestre is eljutottak a legtehetségesebbek A 2010-es év a Felvidéki Tehetségpontok számára is izgalmasan indult. Januári hónap folyamán minden regisztrált Tehétségponthoz eljutott az a felhívás, melyben az I. Országos Tehetségnapra lehetett jelentkezni, ill. ugyanennek a felhívásnak részeként egy izgalmas pályázati lehetőség is mutatkozott. Mester és tanítványa névvel hirdetett meg a Géniusz projektiroda egy pályázatot, melyre óvodásoktól kezdve egyetemistákig bárki jelentkezhetett. Bárki: ez azért talán túlzás. Azok jelentkezhettek, akik már dobogós helyet értek el valamilyen országos versenyen, ill. Tehetségponton belül dolgoznak. Így történt aztán, hogy a Felvidékről mindössze két iskola: a füleki gimnázium és a gútai Magyar Tanítási Nyelvű Magán Szakközépiskola diákjai neveztek be, valamint kerültek a zsűri elé. Nekünk, tanároknak azt hiszem a háromnapos programból a képzési rész volt a leghasznosabb. A diákoknak viszont a szombat jelentett óriási többletet, hiszen ezen a napon annyi mindennel találkozhattak, mint máskor talán egész évben sem. Sólyom László köztársasági elnök úr, Csermely Péter, a tehetséggondozás jelenkori „atyja“, Mága Zoltán hegedűművész, az országos balettintézet növendékei, a Néptáncművészeti Főiskola csoportja, Csikó Szabolcs előadása mellett a legújabb magyar világtalálmány, a gömböc is bemutatásra került. Nagyon büszke voltam tanítványainkra és kollégámra is, hogy sikerült bekerülni ebbe a seregszemlébe. Ugyanilyen jó érzés volt az is, hogy ott voltak a fülekiek is, akikkel idehaza még nem találkoztunk – mint két iskola, vagy mint két tehetségpont –, de bennem is nagyobbat dobbant ez az életet adó szív, amikor a földijeimet
láttam a színpadon. A pályázat győzteseit osztálytársaik is elkísérték, ők így látták a szombati napot: Egy tehetségkutató rendezvény volt, ahol a fiataloknak akarnak lehetőséget adni, hogy megmutassák a tehetségüket. Amikor megérkeztünk, szívélyes fogadtatásban volt részünk. Az érkezésnél a vendégeket italokkal és kis harapnivalókkal várták. A rendezvény első felében többet megtudhattunk arról, hogy mi is ez a Géniusz program, valamint megtekinthettük az első és második helyezett fellépését is. A beszédek között meghallgathattuk a köztársasági elnök úr, Sólyom László, és még sok más kiváló előadó beszédét. A délelőtti és délutáni műsor között állófogadással kedveskedtek a vendégeknek. Ezzel egyidőben meg lehetett tekinteni a mi iskolánk diákjainak: Menyhárt Júliának és Trencsík Barbarának a kiállítását. A délutáni műsorban megnézhettük a to-
Görög zene és tánc ANGILIDISZ VASZILISZ avagy ZEUSZ- Zeus - ZEYS ZEYS 1990-ben alapította Magyarországon élő görög zenészekkel zenekarát. Az eleinte elsősorban autentikus, tradicionális görög stílusban megszólaló zenekar két éve saját műveket is játszik, melyekben a hagyományos és modern világ zenei elemei
vábbi nyolc helyezett, valamint meghívott sztárvendégek, mint a „Csillag Születik“ből ismert Csikó Szabi, fellépését. Itt mutatkoztak be a mi osztálytársaink is – Júlia és Barbara valamint mesterük Ferdics Béla tanár úr – egy előadás keretében meséltek magukról, tanulmányaikról és a jövőbeli terveikről. Az előadás végén logikai fejlesztő játékokat kaptak ajándékba. A rendezvény végeztével a kijáratnál a vendégeknek kis útravaló csomagokat osztottak a hosszú útra. A verseny nagyon érdekes volt, és jövőre lehet, hogy mi is megpróbáljuk. (Pintér Éva) Még egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni a fent leírt eseményekhez: mi most eljutottunk Budapestre. Földrajzilag ez nem egy nagy távolság, gyakran eljuthatunk ide, és azt hiszem még nagyon sok helyre. Valóban nagy öröm volt olvasni az értesítést, hogy diákjaink beválogattattak és bemutatkozhatnak ország-világ előtt. Ám, ha útravalót kellene adnom közülük bármelyiknek is, azt mondanám, hogy ne Pestre, Rómába vagy Amerikába akarjatok eljutni, ne ezek legyenek a nagy célok, hanem önmagatok megvalósítása. Ha ez megtörténik, akkor a világ bármely pontján érvényesülhettek, hiszen rátermettek, tehetségesek vagytok. - csi-
ötvöződnek – Magyarországon elsőként –, magyarul, görögül egyaránt. Hangzásának különlegessége a görög zenészek profi előadása, valamint ZEYS különleges hangulatú buzuki játéka, rembetiko stílusú énekmódja. Az együttes célja a görög zenei kultúra, hangulat megszerettetése, terjesztése. Estjeiket hamisítatlan mediterrán hangulat, intenzív érzelmek, vidám, felszabadult zene jellemzi, amelyet keleties elemekkel is fűszereznek. Zeneszerzőik között található Theodorakis, Hadzidakis, Tsitsanis, de felhasználják a gazdag görög folklór elemeit is. Műsoruk különlegessége a sajátos hangszerelés, táncosok, tánctanítás valamint az egyedi, SHOW-szerű előadásmód.
Angilidisz Vaszilisz és görög együttese a ZEUS érdekes színfoltja volt az idei pedagógusnapnak 3
GÚTAI HÍRMONDÓ
Szülő a gyerekért, gyerek a szülőért SZÁNTÓ Zsuzsanna Régi igazság, hogy a szülő-gyermek kapcsolat kölcsönös, vagyis nem csak a szülő neveli gyermekét, hanem a gyermek is neveli, alakítja a szülőt! A felnőtt ember gyermeke hatására válik szülővé. A házaspár élete már akkor átalakul, amikor a gyermek még meg sem született. Átrendeződik a házaspár kialakult munkamegosztása: a férj általában egyre több terhet vállal magára a házimunkából, óvja, kíméli feleségét, és eközben igyekszik nyugalmat, derűs hangulatot is biztosítani, ha csak lehet, titkolja gondjait, idegességét. Természetesen mindez nagyon helyes, de a túlzásoktól itt is óvakodnunk kell. Egyrészt azért, mert a helyesen adagolt mozgás, elfoglaltság mind a magzat, mind pedig a terhes asszony számára egészséges, de azért is, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekét váró nő nem pusztán a születendő élet hordozója, hanem ember is, akinek továbbra is vannak saját vágyai, igényei. Ne higgyjük azt, hogy szülőnek lenni örök áldozatvállalás, amely már a terhesség idején megkezdődik! A csecsemő azonnal teret igényel magának, melyhez némiképp át kell rendezni a lakást. Ha a gyermek azt a szobasarkot vagy külön kicsi szobát kapja meg, amelyben eddig például a férj szokta otthoni különmunkáját végezni, az áldozat nem lebecsülendő, de mégis jelentéktelen a rendszeres gondozás feladatához képest. A szülővé válás egyik legkeményebb leckéje ez! A vidám, szórakozni szerető feleség egyeszerre csak aggódó, gyakran aggodalmaskodó anyává válik, aki szorongva lesi gyermeke lélegzését, elmélyülten méri a fürdővíz hőmérsékletét, minden szoptatás után ott térdepel a mérleg előtt, vajon hízott-e eleget a gyermek. És az éjszakák! Az első néhány hónapban a sírás a gyermek nyelve, gondjainak, vágyainak egyetlen kifejezési módja, amelyet éppen ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szülővé válásnak, az anya és gyermeke kapcsolatának talán legkülönösebb és legszebb pillanata, amikor az anya egyszerre érteni kezdi gyermeke nyelvét, és megközelítő pontossággal tudja, mit akar sírásával közölni. A gyermek nevelése, szocializálása nem akkor kezdődik, amikor már „beszélni lehet vele”, amikor el lehet neki magyarázni, hogy a hazugság bűn, és illetlenül viselkedni szégyen, hanem a születés pillanatában induló szakadatlan folyamat4
tal, melyben az élet korai szakaszának meghatározott, rendkívül nagy jelentősége van. A többi felnőtt közül ebben a szakaszban emelkednek ki a gyermek számára a szülők, akiket szeret, és akiknek szeretete neki mindennél fontosabb. Életének a legelső időszaka tehát kritikus. A gyermek elsősorban az anyjával való korai kölcsönös kapcsolatában tanul meg szeretettel, nyíltszívűen és bizalommal közeledni más emberek felé. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a méhen belüli élet utolsó harmadában a magzat az újszülöttnek már jónéhány képességével rendelkezik (érzékeli anyja szívdobogását, tapasztalja azt a ringást, amelyet anyja mozgása, járása idéz elő stb.). Szinte kivétel nélkül minden anya – függetlenül attól, hogy bal- vagy jobbkezes – úgy veszi ölébe a gyermekét, hogy annak feje a bal karján nyugodjon. Így, amikor csecsemőjét magához szorítja, voltaképp biztosítja számára a méhen belüli élet legállandóbb, legjellegzetesebb hangingereinek újratapasztalását. Sőt, a kutatók azt is megfigyelték, hogy a mamák, amikor síró gyermekükkel fel-alá sétálnak, megszokott lépésritmusuktól függetlenül, a percenként mintegy 60-as (tehát a szívdobogás ritmusának éppen megfelelő) ütemet alkalmazzák. Az anya tehát önkéntelenül azt teszi, ami síró gyermeke lecsillapítására a legalkalmasabb: igyekszik olyan hang- és mozgásingerekben részesíteni, amelyeknek ritmusához a méhen belüli élet nyugalmának és biztonságának „emléke” társul. A legfontosabb azonban az anyával való testi érintkezés, az anyai ölelés. Morris (a neves angol kutató) az első három évet „Ölelj magadhoz!” korszaknak nevezi, annak ellenére, hogy a hatodik hónaptól a testi kapcsolat erőssége és gyakorisága csökken, ez az elnevezés igaz és érzékletes. Tévhit az, hogy az első hat hónapban
el lehet kényeztetni a gyereket. Az a szülő, aki ebben az időben nem veszi fel, és nem szorítja magához síró csecsemőjét, súlyos hibát követ el. A testi kapcsolatnak a hatodik hónap utáni életkorban is van még szerepe, de gyakorisága és erőssége azonban fokozatosan csökken: a szülő közelsége, mosolya, csendes, becéző szavai lassanként helyettesítőivé válnak a közvetlen testi kapcsolatnak. A harmadik életév végén anya és gyermek viszonyában új korszak kezdődik, amelyet Morris „Tegyél le!” szakasznak nevez. Voltaképpen ekkor indul be, és a serdülőkori „Hagyj békén!” szakaszban tetőz a szülőről való „leválás” folyamata. A gyermek tehát megtanulja szeretni anyját és értékelni anyja szeretetét, s e kinccsel, amelyet anyja a tarisznyájába tett elindul világot látni. „Leválik” az anyjáról, ám azonos, és később ellenkező nemű kortársaival való érzelmi kapcsolatában azt a szeretetet hasznája fel, amelyet elsősorban szüleitől tanult, s amelyet eddig teljes egészében anyjához fűződő viszonya kötött le. Az a gyermek, akinek anyjához fűződő függőségi viszonya hároméves kor után is erős marad, kimutathatóan nehezen illeszkedik be a kortárs közösségekbe, s baráti, páros kapcsolatok teremtésére is alig képes. Mindez persze nem jelenti azt, hogy hároméves kora után a gyermek fokozatosan megszűnik szeretni anyját. Egyszerűen arról van szó, hogy a gyermek társas, szociális érdeklődése a családról más csoportokra tevődik át, s az új tájékozódás sikere érdekében le kell győznie a család visszahúzó erejét. A korai esztendők meleg és harmonikus kapcsolata során a gyermekbe mélyen, csaknem kitörölhetetlenül belevésődik a család alapvető norma- és értékrendszere, s a későbbiekben magától is törekedni fog arra, hogy ő is hasonló szabályok, elvek alapján éljen. Forrás: Ranschburg Jenő: Szülők lettünk, Saxum Kiadó Bp, 2003
GÚTAI HÍRMONDÓ
A NEMZETÁLLAM KARÁCSONYI AJÁNDÉKA A KISEBBSÉGI MAGYAROK RÉSZÉRE A RENDSZERVÁLTÁS 20. ÉVFORDULÓJÁN A harmadik évezred elején az Európai Unió kellős közepén, ahol a lakosság ezer éve több nyelven beszél, A kisebbségi nyelvek kirekesztése érdekében fogadtak el ÁLLAMNYELVET VÉDŐ NYELVTÖRVÉNYT.
Nemzetállam szellemében ügyködik a mai hatalom, s gátlástalan módszereit nem mérsékli tilalom. Többszáz éves – inkább csak vélt, mint valós – sérelmekkel érvelnek, s a szülőföldjén gyűlöletből mai magyart büntetnek.
De hát ebben volt már részünk hatvanöt évvel ezelőtt, amikor KOLLEKTÍVAN büntettek meg időset és csecsemőt. Pedig vétkünk más nem is volt, csak az, hogy magyarnak születtünk, s az embertelen DEKRÉTUM által üldözöttekké lettünk. A nyelvünket betiltották, iskoláinkat bezárták, a védtelen magyarok tízezreit Csehországba hurcolták. Szülőföldjéről elűztek százezernyi magyar őslakost, s magyar nyelven szólni akkor bizony nem volt tanácsos. Rettegésben, félelemben, hazátlanul éltünk hosszú évekig, s a nemzetállam mai hangadói most újra fölemlegetik, Sőt, hogy a kisebbségi magyarok félelmét ma is tovább fokozzák, a hírhedt BENEŠ DEKRÉTUMOKAT nemrég visszavonhatatlanul újból jóváhagyták.
Mintha bevándorlók lennénk, olyan fölényesen kezelnek, holott őslakosnak járó megbecsülés illet meg. Hiszen ez az ősi szülőföldünk, ezer éven át itt éltek az őseink, az nem lehet,hogy a többségi nemzet gyűlölete csorbítsa a jogaink!
Nyelvünk ellen újabb törvényt hoztak, s hamis szóval hirdették, a kisebbség ne féljen, mert nem gátolják a nyelvét, Azóta már tapasztaljuk, s hozzá kétség sem fér, félelmet keltve büntetni akar a hatalom, s adott szava mit sem ér!
Ha mérges darázs repül felénk s mutatja a fullánkját, nagy nemzeti önérzettel a magyart úgy támadják. Napjainkban iskolánkat és anyanyelvünket érik mérges fullánkok, de ki tudja? Holnap talán puszta létünk lesz célpont!
Emlékezzünk csak! A Balkánon alig tizenöt éve Miloševič és Karadžič idejében a szerbek sem tisztelték a más nyelven beszélőket, de ők akkor még mélyebbre süllyedtek, mert DEKRÉTUMOK és NYELVTÖRVÉNYI BÍRSÁG helyett vad nemzeti gyűlölettel fegyverekkel büntették azt, aki nem szerb. Az eredmény? Megdöbbentő! Több, mint tízezernyi délszláv állampolgár teste porlad sok jeltelen tömegsírban, s szülőföldjéről elűzött százezernyi menekült kiáltja a nagyvilágba velünk együtt: hogy gátlástalan nemzeti gyűlöletből TÖBBÉ NEM KÉRÜNK! Ne engedd SORS, hogy békétlen önző érdek zavarja meg nyugalmunkat, s gátlástalan nemzeti gyűlölködés dúlja föl az otthonunkat. Nem óhajtjuk, hogy nyelvrendőrök és azok alattomos besúgói keltsenek bizalmatlanságot és félelmet a magyarul beszélő polgárokban! Viszont jószívvel kívánom, hogy őrizzük meg és tisztelettel használjuk anyánk nyelvét, s védelmében szólni, tenni, bátor szívvel mindig merjünk!
Akik az államnyelvet védő nyelvtörvényt létrehozták, alighanem jól megfigyelték hogy tavasz idején a kakukkmadár milyen előrelátó tudatossággal keresi fel a fülemüle fészkét, s teszi oda a saját tojását is. A folytatást gondolom mindannyian ismerjük! Én fülemüle párti vagyok! Gútán, 2009 novemberében Kicsindi Károly
5
KOLÁROVSKÉ
ZVESTI
Vstupné-belépő: 3,-€
4
KOLÁROVSKÉ
ZVESTI
A TAVALYI ÉV NAGYSZERŰ GÚTAI SPORTTELJESÍTMÉNYEI
A 2009-es év legjobb sportolóinak és csapatainak ünnepélyes kiértékelésére 2010. február 26-án került sor a gútai VMK színháztermében.
Ebben az évben is színpompás kulisszák előtt, színvonalas kultúrműsorral fűszerezve értékelték a tavalyi év nagyszerű gútai sportteljesítményeit
A 2009-es év további sikeres sportolói helyezési sorrend nélkül:
5
KOLÁROVSKÉ
ZVESTI
Plán práce Klubu dôchodcov Kolárovo na rok 2010 A Gútai Nyugdíjas Klub 2010. éves terve
Prihlásiť sa môžete denne /okrem pondelka/ v Klube dôchodcov od 14 do 16 hod. A kirándulásokra, rendezvényekre a nyugdíjasok klubjában /Hosszú utca/ hétfő kivételével naponta 14-16 óra küzütt lehet jelentkezni. A májusi négynapos Trenčianske Teplice-i kirándulásra legkésóbb április 25-ig jelentkezzenek be. Kolárovské zvesti – bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. Šéfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: EV 3622/09. Adresa redakcie: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/77 71 753, 77 75 820, fax.: 035/77 75 832. E-mail:
[email protected] 2
KOLÁROVSKÉ
PROGRAM MÁJ 2010
ZVESTI
PROGRAM 2010 MÁJUS
30. apríl 2010 16.30 STAVANIE MÁJKY V CENTRE MESTA
2010. április 30. 16.30 MÁJUSFA-ÁLLÍTÁS A VÁROS KÖZPONTJÁBAN
1. máj 2010 Miesto: areál pri lodnom mlyne
2010. május 1. Helyszín: hajómalom melletti liget
13.30 14.00 14.30 15.00
13.30 14.00 14.30 15.00
17.00 18.00 18.30 20.00
Vystúpenie dychovky „KOLÁROVČANKA“ Ukážky športového klubu KARATE TAIYO Vystúpenie skupiny orientálnych tancov FARAFIR Lukostrelecké ukážky jazdecko-lukostreleckej školy „VERMES TÖRZS“ – jazdecké ukážky, výcvik koní – ukážky – jazdecko-lukostrelecká show Ukážky kynologického klubu Vystúpenie amatérskych speváčok populárnej piesní (Nagy Boglárka, Mayer Emese) Vystúpenie skupiny GERI BETLI DUÓ z Maďarskej republiky DISKOTÉKA
7. máj 2010 16.00 Kladenie vencov z príležitosti dňa víťazstva nad fašizmom
17.00 18.00 18.30 20.00
A Gútai Fúvós- és Szalonzenekar fellépése KARATE TAIYO sportegyesület bemutatója FARAFIR orientális tánccsoport fellépése A „VERMES TÖRZS“ bemutatója: – a lovasíjász iskola íjászbemutatója – lovasbemutatók, idomítási módszerek – lovasíjász-bemutató – igény szerinti lovaglás, íjászat Gútai Kinológiai Egyesület bemutatója Amatőr énekesek fellépése (Nagy Boglárka, Mayer Emese) GERI BETLI DUÓ (HU) együttes fellépése DISCO
2010. május 7. 16.00 Koszorúzás a fasizmus áldozatainak emlékére
„ A versaillesi palota tükörtermének átka"
„A versaillesi palota tükörtermének átka"
történelemverseny- és előadás
történelmi előadás – minden érdeklődő számára
Szervezők: Corvin Mátyás A.I. Gúta, Samu István, Vass Árpád, Via Nova ICS Gúta, VMK – Gúta
Az előadás helyszíne: VMK – Gúta, Libresszó Program: 14.00–16.00: Dok.film vetítés: Matúz Gábor - Civitas Fortissima – Legbátrabb város 16.30–18.00: Raffay Ernő történész professzor előadása
Időpont: 2010. május 14. (péntek) A verseny helyszíne: Corvin Mátyás Alapiskola, Gúta Program: 8.30–9.30: Regisztráció 10.00–12.30: Írásbeli feladatok megoldása (minden feladat megoldása után azzonali kiértékelés) 13.00–13.30: Ebéd 13.30–14.00: Ünnepi kiértékelés, és koszorúzás a gútai I. világháborús emlékműnél Szakirodalom: 1. Raffay, Ernő: Trianon Titkai 2. Simon-Kovács: A magyar nép története (8.-ik és a 9. évf. ide vonatkozó felyezetei) Témakör: – I. világháború magyar vonatkozásai 1914–1918 – Tisza István és halálának körülményei – Az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság szerepe a trianoni katasztrófa kapcsán – Trianoni békediktátum és következkezményei
MEGHÍVÓ
Raffay Ernő: jobboldali, nemzeti érzelmű politikus és történész Magyarországon. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít. 1948-ban született Borjádon. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1969-71 között katona volt. 1977ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993-ig a JATE történész oktatója volt, (gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens). 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. 1990-től 1993-ig politikai államtitkár volt a Honvédelmi Minisztériumban.1993-1994-ben a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Később rektorhelyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja. Magyarország XIXXX. századi történelmét tanítja. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákból előadásokat. 1989-1990-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Különböző újságokban rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat. Trianon Titkai című könyvével jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult. 2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozott egy Trianon Kutató Intézet nevű intézményt. Az intézet keretében Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta. 3
KOLÁROVSKÉ
obèiansky mesaèník
ZVESTI Apríl-Máj 2010
Knižná prezentácia Katarína SZABÓOVÁ Ako milovníčka kníh vždy s nadšením uvítam, keď sa mi dostane do rúk hodnotný nový knižný exemplár. Moje nadšenie tentokrát vyplýva aj z faktu, že kniha, ktorú Vám chcem v krátkosti predstaviť(jej prezentáciu zorganizoval Spolok Viktora Palkovicha), sa týka Kolárova, jeho obyvateľov, ich ľudových tradícií a ľudovej slovesnosti, verne odrážajúcej svojskú mentalitu „kolárovského národa“ alebo ak chcete, tohto malého „štátu v štáte“. Knižka je pochopiteľne písaná v maďarčine, ale určite si ju radi prečítajú aj kolárovskí Slováci, korí väčšinou dobre vedia po maďarsky.
chádza z učiteľskej rodiny, sama bola učiteľkou a svoj život zasvätila vzdelávaniu mladých ľudí a uchovávaniu kultúrnych tradícií, ktoré v Maďarsku aj knižne publikovala a dostala za ne významné ocenenia. Pri čítaní niektorých úsmevných príbehov možno naďabíte aj na mená svojich predkov alebo rodinných príslušníkov, keďže v Kolárove je stále dosť zmiešaných slovensko – maďarských manželstiev. Je potešiteľné, že kniha zachytila aj
II. roèník, 4.-5. èíslo
svadobné rituály našich predkov, ktoré moja generácia pozná už len z rozprávania starých rodičov. Publikáciu ilustroval a obálku navrhol Kolárovčan Kürti Zsolt. Táto mimoriadne vydarená apolitická knižná prezentácie bola zavŕšená malou recepciou, kde si hostia mohli pochutiť na vyslovene kolárovských gurmánskych špecialitách, akými sú napr .paprikové koláče a rôzne štrúdle. Organizátorom patrí uznanie a vďaka! Vás, milí čitatelia, ktorých sa mi podarilo navnadiť na túto knihu, srdečne očakávam v mestskej knižnici, kde si publikáciu môžete prelistovať, alebo požičať!
Prvý zväzok z chystanej zbierky ľudových tradícií nášho regiónu vyšiel pod názvom „Gútai kis történetek és lakodalmi szokások“ (Krátke kolárovské príbehy a svadobné zvyklosti) . Knihu vydal Spolok Viktora Palkovicha v spolupráci s občanmi mesta a Mestského zastupiteľstva v Kolárove, ale najcennejšie zdroje informácií poskytla pani Harmath Lajosné Vörös Kornélia, ktorej zbierku do knižnej podoby upravil PaeDr. Madarász Róbert. Táto čiperná a vzdelaná osemdesiattriročná pani je kolárovskou rodáčkou, v štyridsiatych rokoch minulého storočia presídlenou do Maďarska, momentálne žijúcou v obci Hajós. Na knižnej prezentácii v rotunde kultúrneho domu si okamžite získala srdcia všetkých prítomných a svojím pútavým rozprávaním a spomienkami na detstvo prežité v tomto meste vyčarila úsmev na tvári nejednému hosťovi. Po-
Oslavy MŠ Lesná 8 MŠ Lesná 8 v Kolárove nedávno oslávila 30. výročie založenia. Na oslave sa zúčastnili okrem zástupcov mesta aj bývalí zamestnanci jaslí i MŠ. Hostí sme vítali v kultúrnom dome mesta, kde sme si pozreli program detí MŠ. V priestoroch MŠ sa uskutočnilo milé posedenie, zaspomínali sme si, porozprávali sa, prezreli fotografie i kroniky. Milým darčekom – pamätnou knihou a pohárom – sme sa chceli poďakovať každému, kto k nám zavítal a prijal pozvanie. Brány MŠ sa otvorili dňa 15. decembra 1979. Za 30 rokov prešla mnohými zmenami.
V roku 1991 sa spojili dve MŠ a otvorili sa dve slovenské a dve maďarské triedy. V školskom roku 1994/95 zásluhou p. riaditeľky M. Košturiakovej sme sa zapojili do programu „Krok za krokom“. V septembri 2008 vstúpil do platnosti Štátny vzdelávací program. Pod vedením p. riad. MŠ Mgr. A. Kisovej sme spoločne vypracovali Školský vzdelávací program pod názvom „Lesná MŠ“. Kladie dôraz hlavne na zdravú výživu a environmentálnu výchovu. V súčasnosti MŠ navštevuje 113 deti v piatich triedach. Záverom dovoľte, aby sme sa poďakovali všetkým sponzorom a hlavne rodičom za nezištnú pomoc pri realizácii osláv. Ďakujeme. Kolektív MŠ Lesná 8 Kolárovo