HETEDHÉT JÁTÉKVÁROSI KRÓNIKA
Hetedhét játékváros újságját is ti írjátok, amelyből 3 szám jelenik meg a két hét alatt. Várom kíváncsi, kérdezősködni és írni szerető gyerekek jelentkezését ! Éva néni
2009. JÚLIUS 1. ELSŐ ÉVFOLYAM 1. SZÁM
KÖZHÍRRÉ TÉTETIK! Kedves városlakó Gyerekek! Hétfőn végre kinyílt előttetek Hetedhét játékváros kapuja. A múlt hét számotokra bizonyára izgalommal vegyes várakozással, a szervezők számára pedig nagy sürgés-forgással járó pakolással, rendezkedéssel telt el. Kívánjuk, teljenek vidáman, s egyszer s mint hasznosan napjaitok játékvárosban. Erről 23 műhely és 53 ott segítkező gondoskodik. Munkátokat mindenhol sokra értékelik, hiszen óránként 5 Díró nettó kereset illet meg érte benneteket. Nagyon fontos, hogy munka és játék közben ügyeljetek magatok és mások testi épségére! Reméljük, a sokféle munka közül mindig találtok kedvetekre valót. De ne feledjétek, a jó munkához idő kell, és egy-egy tetszetős holmi elkészítése bizony időigényes lehet. De hát ismeritek a mondást: A türelem rózsát terem. A másik jó dolog városkánkban, hogy itt tanulás nélkül is sok érdekességet, újat megismerhettek a középkorról, amit aztán az iskolapadban is remekül felhasználhattok.
Játékvárosban városi tanács is létezik. Ha polgármester vagy tanácstag akarsz lenni, a következőt kell tenned: - 1. Érezz magadban erőt a döntésre, hisz feladatod a város vezetése. - 2. Törvényt hozni, bíráskodni, esküvőt, rendezvényt szervezni: ez a dolgod; a munka pedig folytonos. - 3. A Nagy Tanács tagja úgy lehetsz , ha július 1jén, szerda reggel 9 óráig magadat az önkormányzatnál benevezed. - 4. Nevedet szerdán papírra vetjük, s ha szerencséd van, Hetedhét játékváros vezetésében helyed lesz! - 5. Ne feledd! Jelentkezz!
Első napi vélemények
is-is
Tetszett: Nekünk tetszett a varroda ,és a riporterkedés ,de a festőműhely is jó volt. (Gyihor Anna, Martyin Anna) Azt csinálok a pénzemmel, amit akarok. Olyan, mintha saját életem lenne . Azt csinálok ,amit akarok. (Boros Menta) A kódexírás és a szövöde. Nekem minden tetszett! (Lázár Adél) Eddig nagyon jó volt ez a nap. (Debreczeni Dóra) Anna) Nekem. amivel csak találkoztam, mindig minden tetszett. (Molnár Ádám) Nekem minden tetszett, és szerintem a többieknek is. (Krizsán Eszter Nekem nagyon tetszett ez a nap, de legjobban a vásár. (Gulyás Borbála) Nekem minden tetszett, főleg a pincérkedés. Aida)
Még most nagyon szokatlan, mert nem volt még ilyen tábor.
Nem tetszett: - Ebédnél nem volt leves - Csak a limonádé nem ízlett.(Csóka Anna) - Rossz spórolni! - Csak az nem, hogy egész nap dolgoztunk, és görcsbe állt a lábam. (Tóth Botond) Gyűjtötték: Csontos Liliána, Sztanoj Dorottya
Ismerjük meg jobban Gyulát Hetedhétvárosban A gyulai vár története: A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. 1430 körül Maróthy János, majd 1435-ben bekövetkezett halála után fia, László által megkezdett, illetve folytatott építkezések során emelték az udvart körülvevő téglalap alaprajzú magas, zárt téglafalat. A vár 1445. június 9-én már készen állhatott, amikor kápolnájának felszentelésére került sor. A Maróthyak 1476-ban bekövetkezett kihalásával a hatalmas uradalom és a vár a koronára szállt. Mátyás király 1482ben fiának Korvin Jánosnak adományozta. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Károlyi Sándor tábornok vezette kuruc csapatok 1705. május 31-én körülzárták a várat, de 24 napi eredménytelen ostrom után elvonultak. A legnagyobb ostrom 1566 nyarán érte a várat. Ekkor 3040000 fős török sereg támadt a 2-3000 fős várvédők seregére. Ekkor Kerecsényi László kapitány védte a várat. Az ostrom 51 napig tartott, ilyen hosszú ideig egy magyar vár sem tartott ki. Az első ostrom július 11-én kezdődött, amit 13 követett még, egészen szeptember 2-ig, amikor a várvédők-élelem, ivóvíz hiányában és jelentősen megfogyatkozva - kénytelenek voltak feladni a várat.
A vár 1904-től végleg lakatlanná vált. Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára. / Séllei Daniella- Debreczeni Dóra /
,
Egy kis történelem mindenkinek Élet a középkori városokban A középkori városokat várfalak vették körül. A várfalak védelmet nyújtottak az ellenséges seregek és rablóbandák ellen.A falak mögé épült középkori városok büszkén emelkedtek ki a környező tájakból. A nyüzsgő tömeggel, nyikorgó szekerekkel, szaladgáló tyúkokkal és disznókkal teli utcákon zajlott a munka és a társadalmi élet. A mesterek boltjai az utcára nyíltak, kirakott portékáik ellepték a járdákat. A kút körül pletykálkodtak, és híreket cseréltek. A koldusok menedéke is az utca volt: itt éltek és aludtak. Az ókori városok örököseiként a középkoriak még sokáig megmaradtak a régi,római eredetű falak között. A Xll. és a Xlll. századi demográfiai robbanás azonban a városokat sem hagyta érintetlenül. A falak immár szűknek bizonyultak, és sorra épültek az új városok. A Xll. századtól kezdve a városok (kommunák) egyre gyakrabban nyerték el a királytól vagy a főnemességtől a szabadságukat, melyet szabadságlevélformájában súlyos aranyakért vásároltak meg.. A bekerített városokba kapuzárás után nem lehetett bejutni. Éjszaka őrök és ,,tűzkiáltók" vigyáztak a benn
lakók nyugalmára. A szűk utcácskákban, ahol szinte lépni sem lehetett a zsúfoltságtól, a polgárok mégis olyan szabadságot élveztek, ami a földesúri falvakban ismeretlen volt. Az újonnan érkező hamar ki tudott igazodni, hisz mindenütt ott volt iránymutatóként a templom, a városháza és a piactér. Az egyes negyedekben gyakran ugyanazokban a házakban laktak a gazdag kereskedők és a nyomorúságosan tengődő kézművesek. A köznép és a zsíros polgár életmódja erősen különbözött. A nagypolgárok gazdagsága gyakran lázította fel az éhségtől és a munkanélküliségtől elgyötört szegények tömegeit. Ugyanakkor a szegények és a gazdagok egyformán függtek a vidéki parasztságtól, aki táplálékukat megtermelte. Mindnyájan féltek a háborútól és az éhínségtől, de a járványoktól meg a tűzvészektől is, melyek nemigen tettek különbséget az egyszerű faház és a márványpalota között. Gyűjtötte és írta: Ilyés Alexandra
Napról napra Hetedhétből Játékvárosi információk, vélemények, riportok Az első napunk kérdése: Mi készül a műhelyekben? Szövöde: - könyvjelző Ékszerkészítők: - csattok - karkötők - bőrpénztárca Városi tanács: - plakát a polgármesteri választásra Bank: kifizetik a bért. 1 óra munkáért bruttó 5 Díró jár,de nettó bért adnak, ami4 Díró. 1Díró az adó , de ha valaki megházasodik, nem kell fizetnie. Kódex: - bőrborítású, rézkódex (nehéz munka árán készül el) Szabók: - kispárna készítése - táskák készítése - zoknibábok - ékszeres dobozok (fél óra alatt 4 párna készült el) Faloda: - limonádé - szendvics - szörp
- palacsinta - hamburger Fa műhely: - fát csiszolnak a mai napon Cselédség:- (Raktáros műhely) - Ők a mindenesek - Valakinek ha nincs valamije, akkor ők gondoskodnak arról,hogy elmenjenek a boltba Fazekas műhely: - Edényeket készítenek agyagból Információ: - Nyakbavalót készítenek fából a délután érkező szülőknek, nagyszülőknek Idegen vezetés közben a vendégek ezt viselik. Batik műhely: - Beszínezik az anyagokat, amelyek később a varrodába kerülnek Üvegfestés: -Üveget festenek különleges technikával.
Az első számot készítették: Sztanoj Dorottya. Csontos Liliána, Séllei Daniella, Debreczeni Dóra, Ilyés Alexandra és )agy Gábor
Lottózatok! Rejtvényünk helyes megoldásának számait jelöljétek be a -------------------------------------------------------------------------------------------------megadott lottószelvényen, és a levágott lottót nevetekkel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ellátva adjátok be csütörtök du. 4-ig az 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 újságszerkesztőségben. Az ötös találatok közül 10 gyerek 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 kap jutalmat! 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 1. Hol épült eredetileg a belsőtornyos vár Gyulán? 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 55: mocsaras.lápos területen 22: sík vidéken 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 75: vízen 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 2. Mikor vált lakatlanná a Gyulai Vár? 9: 1003-ban 67: 1904-ben 35: 1993-ban Név:………………………………………………………… 3. Mátyás király kinek adományozta a Gyulai Várat? 39: Korvin Jánosnak 45: Károlyi Sándornak 27: Maróthy Jánosnak 4. Hány fős török sereg támadt Gyulán a 2-3000 fős várvédők serege serege ellen? 90: 50-60000 78: 70-80000 12: 30-40000 5. Hány napig tartott ez az ostrom? 6: 60 napig 32: 51 napig 56: 45 napig Készítették: Séllei Daniella és Debreczeni Dóra
